62 Szilgyo 2005-09-12 09:06:50 [Válasz erre: 58 Sesto 2005-09-12 08:22:30]
Mit megengedi, megköveteli!!!
Mit megengedi, megköveteli!!!
61 frushena 2005-09-12 08:51:46 [Válasz erre: 60 Sesto 2005-09-12 08:43:53]
Na, most már tényleg kíváncsi vagyok. Az [url]http://www.rubedo.psc.br/Musica/alina.jpg; Alina-t[/url] ismered Donizetti-től? Ez egy live felv. Van benne egy olyan rész, ahol most nem tudom, hogy valaki elaludt, vagy az előadásból származik, de egy kegyetlen nagy horkolás hallatszik.
Na, most már tényleg kíváncsi vagyok. Az [url]http://www.rubedo.psc.br/Musica/alina.jpg; Alina-t[/url] ismered Donizetti-től? Ez egy live felv. Van benne egy olyan rész, ahol most nem tudom, hogy valaki elaludt, vagy az előadásból származik, de egy kegyetlen nagy horkolás hallatszik.
60 Sesto 2005-09-12 08:43:53 [Válasz erre: 59 frushena 2005-09-12 08:36:21]
...egyébként a kiadós Rosmonda-Leonore-duettet a II. felv.-ból megint \"elöszedtem\",...és megint csak fájdalmasan szembe tünik/hallható, hogy Miricioiu mennyire rossz úton halad: Fleming, aki legalább 10-15 évvel fiatalabb eleve a \"szélesebb, dúsabb\" voce-val bir-unisono passage-ok folyamán ez több mint egyértelmü(!)-és ott és akkor jön Nelly és \"nyomatja\" ellenpólusként a Brustregister-t... :-( A hang mégis az élesen-metszö minöség mellett sokkal könnyebb, keskenyebb marad mint Fleming,...aki pedig a \"fiatal leányzó\", az \"áldozat\" lenne,...furcsa,...vhol. bizarr módon is szép ez a duett! :-)
...egyébként a kiadós Rosmonda-Leonore-duettet a II. felv.-ból megint \"elöszedtem\",...és megint csak fájdalmasan szembe tünik/hallható, hogy Miricioiu mennyire rossz úton halad: Fleming, aki legalább 10-15 évvel fiatalabb eleve a \"szélesebb, dúsabb\" voce-val bir-unisono passage-ok folyamán ez több mint egyértelmü(!)-és ott és akkor jön Nelly és \"nyomatja\" ellenpólusként a Brustregister-t... :-( A hang mégis az élesen-metszö minöség mellett sokkal könnyebb, keskenyebb marad mint Fleming,...aki pedig a \"fiatal leányzó\", az \"áldozat\" lenne,...furcsa,...vhol. bizarr módon is szép ez a duett! :-)
59 frushena 2005-09-12 08:36:21 [Válasz erre: 57 Sesto 2005-09-12 08:15:29]
Biztos nagyszerű! Kezdem azt érezni, hogy Donizetti-t jobban kedvelem Verdi-nél. :)
Biztos nagyszerű! Kezdem azt érezni, hogy Donizetti-t jobban kedvelem Verdi-nél. :)
58 Sesto 2005-09-12 08:22:30 [Válasz erre: 55 telramund 2005-09-11 16:44:45]
...már megbocsáss, de ha nem tévedek a magyar helyesirás megengedi, a teljesen fonetikus magyaros \"átirást\", de a nemzetközi standard is elfogadott: a klasszikus példa az iskolában anno a \"disco\" volt-tehát vagy igy-az angol eredetnek megfelelöen, vagy pedig magyarosan \"diszkó\", de akkor rendesen \"sz-szel\" és \"hosszú ó-val\"... Hasonló elvnek megfelelöen ezért irták Magyarhonban \"Ghiaurov-ot\"-többnyire \"Gyaurov-nak\",...vagy tévednék?... S mivel gondolom Te korodnál fogva tanultál oroszul, akkor tudod, hogy Anna Nyetrebko a helyes kiejetés-ergo megtartottam a fonetikus irásmódot! (Bár ha nagyon zavarja esztétikai érzékedet, akkor külön és csak Neked legyen: NETREBKO!)
...már megbocsáss, de ha nem tévedek a magyar helyesirás megengedi, a teljesen fonetikus magyaros \"átirást\", de a nemzetközi standard is elfogadott: a klasszikus példa az iskolában anno a \"disco\" volt-tehát vagy igy-az angol eredetnek megfelelöen, vagy pedig magyarosan \"diszkó\", de akkor rendesen \"sz-szel\" és \"hosszú ó-val\"... Hasonló elvnek megfelelöen ezért irták Magyarhonban \"Ghiaurov-ot\"-többnyire \"Gyaurov-nak\",...vagy tévednék?... S mivel gondolom Te korodnál fogva tanultál oroszul, akkor tudod, hogy Anna Nyetrebko a helyes kiejetés-ergo megtartottam a fonetikus irásmódot! (Bár ha nagyon zavarja esztétikai érzékedet, akkor külön és csak Neked legyen: NETREBKO!)
57 Sesto 2005-09-12 08:15:29 [Válasz erre: 56 frushena 2005-09-12 07:56:26]
A zene \"tipikusan\" Donizetti, vakon-pardon szinte majdnem süketen is rá lehet ismerni... :-) Összeségében nem sokat lopott saját magától, nem úgy mint más müveiben! :-)))
A zene \"tipikusan\" Donizetti, vakon-pardon szinte majdnem süketen is rá lehet ismerni... :-) Összeségében nem sokat lopott saját magától, nem úgy mint más müveiben! :-)))
56 frushena 2005-09-12 07:56:26 [Válasz erre: 54 Sesto 2005-09-11 14:05:24]
Fleming legnagyobb szerepe szerintem a Rusalka. Violettaként nekem sem tetszik. Köszi a véleményt! Azért lehet, hogy utánajárok a könyvtárba, bár szerintem még nem fogom megtalálni. Túl friss felvétel. És a zene? Donizetti? Gondolom szépséges!
Fleming legnagyobb szerepe szerintem a Rusalka. Violettaként nekem sem tetszik. Köszi a véleményt! Azért lehet, hogy utánajárok a könyvtárba, bár szerintem még nem fogom megtalálni. Túl friss felvétel. És a zene? Donizetti? Gondolom szépséges!
55 telramund 2005-09-11 16:44:45 [Válasz erre: 54 Sesto 2005-09-11 14:05:24]
ki az a Nyetrebko?Hát igazán nem értelek sesto még TEEEEEEEEEEEEE sem tudod helyesen a neveket vagy csak elütötted?
ki az a Nyetrebko?Hát igazán nem értelek sesto még TEEEEEEEEEEEEE sem tudod helyesen a neveket vagy csak elütötted?
54 Sesto 2005-09-11 14:05:24 [Válasz erre: 53 frushena 2005-09-10 00:56:31]
..tehát \"összeségében\" nem rossz a felvétel,...bár nem vagyok még vele teljesen készen: vagyis meghallgattam egyszer az egészet, utána pedig részleteket stb., ahhoz viszont még kevés a rálátásom, hogy végsö véleményt alkossak!... Fleming viszont sokkal jobb, mint gondoltam volna(=elismerem többnyire-lásd. Ruszalka(!) Donna Anna-de mindent egybevéve nem a kedvemcem, különösen nem Violetta-ként!)-bár most is hozza a szokásos \"Fleming-belcanto-attitüdöt\"(=ez a \"Belcanto-CD-n is nagyon szembetünik-de emlithetnénk a jóval korábbi \"Armida-t\" is) a matéria nyilván nagyon gazdag, dús a Mittelage, van bátorsága, hangi tartaléka és megfelelö fegyverzete, hogy az extravagáns futamokat \"vehemensen prezentálja\",...a toplágét-szerencsére nem forszirozza, ergo a kadenciákban nem alkalmaz acuto-t, ami felfogását/hangját figyelembe véve semmi esetre nem nevezhetö hiányosságnak. Helyenként \"öblöget\"-lesötétit, bár mégsem olyan zavaróan mint pl. Ardó Mária tette anno az Erkel-CD-ken! Leonore szerepében viszont Miricioiu üvölt és a magasságokban(=amik még csodával határos módon-a studióban!-megvannak/voltak) keskenyen, helyenként élesen vonyit!(=lásd. duett Rosmonda-Leonore II. felv.) Taszitó \"poszt-callas-i manirban\" próbálkozik-csakúgy mint pl. korábban karrierje végén Moffo, aki már tisztességesen \"kaputt\" volt, vagy akár Scotto, akinek felvételeit a Nabucco-Abigaille(=Muti/EMI) után éppen ezért gyakorlatilag már nem lehet meghallgatni! (Kár a román énekesnöért, hiszen minden adottsága megvan/megvolt a Grand Opéra és Belcanto-szerepkörhöz,...s mivel nagyon eredeti Timbre is birt-ami már eleve nyereség, és nem egy tucat á la Nyetrebko-voce birtokosa volt, nem lett volna ráutalva, hogy olcsó Callas-kópiává mutáljon-nem beszélve stilisztikai biztonságáról, amit az évtizedek során szerzett: ö is alkalmazza pl. a \"Messa di voce-t\", csak éppen nem ezt az elötérbe helyezve! Minden esetre a plafonig felnyomott és mindig forszirozott mellhangok nagyon fárasztják egy idö után a hallgató fülét és egyben türelmét/idegeit is!) Bruce Ford az Opera rara egyik régi és bevált kalibere Donizetti esetében is-csalódást itt sem okozott! A. Miles esetében most is meg kell állapitani-korábbi CD-felvételeit is beleértve, hogy \"tipikus CD-énekes\"-itt is gyakorlatilag minden a helyén, mig szinházi elöadások során a hang mindig szintelennek, mondhatni unalmasnak tünt, annak ellenére, hogy az angol énekes valóban impozás hanggal van megáldva-bár a szinpadi szerepeit sokszor egy számomra érthetetlen flegmatizmus is átlebegi(=\"mintha saját magát dögunalommal füszerezve kivülröl szemlélné\") lehüti, érdektelenebbé teszi! A CD-n mondhatni önmagához képest \"temperamentumos\" interpretációt nyújt! Arthuro nadrágszerepében D. Montague szerepel, szintén régi és elismert Opera rara-tag,... Bár egy Troyanos, Tourangeau nagyságáig nem ér fel, vagy akár a szintén Opera rara-s Della Jones szokszinüségével nem vetélkedhet, mégis alakitását összeségében elismerö szavakkal kell illetnünk! (=stilisztikailag ö is különösen jó!)
..tehát \"összeségében\" nem rossz a felvétel,...bár nem vagyok még vele teljesen készen: vagyis meghallgattam egyszer az egészet, utána pedig részleteket stb., ahhoz viszont még kevés a rálátásom, hogy végsö véleményt alkossak!... Fleming viszont sokkal jobb, mint gondoltam volna(=elismerem többnyire-lásd. Ruszalka(!) Donna Anna-de mindent egybevéve nem a kedvemcem, különösen nem Violetta-ként!)-bár most is hozza a szokásos \"Fleming-belcanto-attitüdöt\"(=ez a \"Belcanto-CD-n is nagyon szembetünik-de emlithetnénk a jóval korábbi \"Armida-t\" is) a matéria nyilván nagyon gazdag, dús a Mittelage, van bátorsága, hangi tartaléka és megfelelö fegyverzete, hogy az extravagáns futamokat \"vehemensen prezentálja\",...a toplágét-szerencsére nem forszirozza, ergo a kadenciákban nem alkalmaz acuto-t, ami felfogását/hangját figyelembe véve semmi esetre nem nevezhetö hiányosságnak. Helyenként \"öblöget\"-lesötétit, bár mégsem olyan zavaróan mint pl. Ardó Mária tette anno az Erkel-CD-ken! Leonore szerepében viszont Miricioiu üvölt és a magasságokban(=amik még csodával határos módon-a studióban!-megvannak/voltak) keskenyen, helyenként élesen vonyit!(=lásd. duett Rosmonda-Leonore II. felv.) Taszitó \"poszt-callas-i manirban\" próbálkozik-csakúgy mint pl. korábban karrierje végén Moffo, aki már tisztességesen \"kaputt\" volt, vagy akár Scotto, akinek felvételeit a Nabucco-Abigaille(=Muti/EMI) után éppen ezért gyakorlatilag már nem lehet meghallgatni! (Kár a román énekesnöért, hiszen minden adottsága megvan/megvolt a Grand Opéra és Belcanto-szerepkörhöz,...s mivel nagyon eredeti Timbre is birt-ami már eleve nyereség, és nem egy tucat á la Nyetrebko-voce birtokosa volt, nem lett volna ráutalva, hogy olcsó Callas-kópiává mutáljon-nem beszélve stilisztikai biztonságáról, amit az évtizedek során szerzett: ö is alkalmazza pl. a \"Messa di voce-t\", csak éppen nem ezt az elötérbe helyezve! Minden esetre a plafonig felnyomott és mindig forszirozott mellhangok nagyon fárasztják egy idö után a hallgató fülét és egyben türelmét/idegeit is!) Bruce Ford az Opera rara egyik régi és bevált kalibere Donizetti esetében is-csalódást itt sem okozott! A. Miles esetében most is meg kell állapitani-korábbi CD-felvételeit is beleértve, hogy \"tipikus CD-énekes\"-itt is gyakorlatilag minden a helyén, mig szinházi elöadások során a hang mindig szintelennek, mondhatni unalmasnak tünt, annak ellenére, hogy az angol énekes valóban impozás hanggal van megáldva-bár a szinpadi szerepeit sokszor egy számomra érthetetlen flegmatizmus is átlebegi(=\"mintha saját magát dögunalommal füszerezve kivülröl szemlélné\") lehüti, érdektelenebbé teszi! A CD-n mondhatni önmagához képest \"temperamentumos\" interpretációt nyújt! Arthuro nadrágszerepében D. Montague szerepel, szintén régi és elismert Opera rara-tag,... Bár egy Troyanos, Tourangeau nagyságáig nem ér fel, vagy akár a szintén Opera rara-s Della Jones szokszinüségével nem vetélkedhet, mégis alakitását összeségében elismerö szavakkal kell illetnünk! (=stilisztikailag ö is különösen jó!)
53 frushena 2005-09-10 00:56:31 [Válasz erre: 49 Sesto 2005-09-09 12:41:29]
Nos??? Érdeklődnék??? :) Fleming? Milyen? És úgy összeségében? Tehát? ...
Nos??? Érdeklődnék??? :) Fleming? Milyen? És úgy összeségében? Tehát? ...
52 Búbánat 2005-09-09 19:15:41 [Válasz erre: 51 Búbánat 2005-09-09 18:51:58]
A katalógusban van egy színes fotó a plakátról. Azon egy snájdig és délceg katona meg egy szép szőke lila ruhás lány mosolyog egymásra. Az árverés anyaga egyébként megtekinthető szeptember 19. és október 1. között a Krisztina Antikváriumban (Bp. I. Roham u. 7.)
A katalógusban van egy színes fotó a plakátról. Azon egy snájdig és délceg katona meg egy szép szőke lila ruhás lány mosolyog egymásra. Az árverés anyaga egyébként megtekinthető szeptember 19. és október 1. között a Krisztina Antikváriumban (Bp. I. Roham u. 7.)
51 Búbánat 2005-09-09 18:51:58 [Válasz erre: 50 Búbánat 2005-09-09 18:50:59]
316. sz. tétel a katalógusból
316. sz. tétel a katalógusból
50 Búbánat 2005-09-09 18:50:59
Akit érdekel. Árverésre kerül Az ezred lánya színes osztrák filmoperett plakátja 1953-ból Szign.: Tedesco, Budapest Játékkártyagyár. Színes ofszet. 70 x 49 cm. Hajtogatva. Kikiáltási ár: 5.000 Ft Krisztina Antikvárium 16. könyvárverése 2005. október 2-án vasárnap 10 órakor a Magyar Rádió Márványtermében (Bp. Pollack Mihály tér - bejárat a Múzeum u felől.)
Akit érdekel. Árverésre kerül Az ezred lánya színes osztrák filmoperett plakátja 1953-ból Szign.: Tedesco, Budapest Játékkártyagyár. Színes ofszet. 70 x 49 cm. Hajtogatva. Kikiáltási ár: 5.000 Ft Krisztina Antikvárium 16. könyvárverése 2005. október 2-án vasárnap 10 órakor a Magyar Rádió Márványtermében (Bp. Pollack Mihály tér - bejárat a Múzeum u felől.)
49 Sesto 2005-09-09 12:41:29 [Válasz erre: 48 Búbánat 2005-09-09 12:31:23]
..kedves töled, de én ha minden igaz ma este szakitok rá idöt és ha nem is az egészet, de legalábbis belehallgatok!... Azt hittem találok itt vkit. aki közelebbröl ismerte az emlitett CD-t!
..kedves töled, de én ha minden igaz ma este szakitok rá idöt és ha nem is az egészet, de legalábbis belehallgatok!... Azt hittem találok itt vkit. aki közelebbröl ismerte az emlitett CD-t!
48 Búbánat 2005-09-09 12:31:23 [Válasz erre: 47 Sesto 2005-09-09 10:34:50]
Napokon belül megkapom, utána tudok veled erről eszmét cserélni.
Napokon belül megkapom, utána tudok veled erről eszmét cserélni.
47 Sesto 2005-09-09 10:34:50
...jó reggelt mindenkinek! Ismeri vki. jobban Donizetti, \"Rosmonda D´Inghilterra\" c. operájának Opera Rara által kiadott felvételét(=Fleming, Miricioiu, Miles, Montague, Ford etc. szereposztában) a napokban került hozzám, de nem volt módom meghallgatni. Eddig a \"legendás\" londoni elöádásból ismertem egy pár részletet, amely egyben Yvonne Kenny \"nagy áttörése\" is volt, de az akkori LP-t CD-formátumban sajnos sosem adták ki-legalábbis eddig... :-(
...jó reggelt mindenkinek! Ismeri vki. jobban Donizetti, \"Rosmonda D´Inghilterra\" c. operájának Opera Rara által kiadott felvételét(=Fleming, Miricioiu, Miles, Montague, Ford etc. szereposztában) a napokban került hozzám, de nem volt módom meghallgatni. Eddig a \"legendás\" londoni elöádásból ismertem egy pár részletet, amely egyben Yvonne Kenny \"nagy áttörése\" is volt, de az akkori LP-t CD-formátumban sajnos sosem adták ki-legalábbis eddig... :-(
45 Búbánat 2005-09-08 09:39:02 [Válasz erre: 44 frushena 2005-09-08 08:49:55]
Imelda de\' Lambertazzi videó vagy DVD felvételéről nem tudok.
Imelda de\' Lambertazzi videó vagy DVD felvételéről nem tudok.
44 frushena 2005-09-08 08:49:55
Egy Imelda-t szívesen megnéznék. Igaz Búbánat? :) Készülhetett erről az operájáról felvétel? Te biztos tudod!
Egy Imelda-t szívesen megnéznék. Igaz Búbánat? :) Készülhetett erről az operájáról felvétel? Te biztos tudod!
43 Búbánat 2005-09-07 21:44:36 [Válasz erre: 41 janomano 2005-09-07 20:06:06]
Igen, ez ment a rádióban. Nagyon jó felvétel, de talán a Kertész dirigálta felvétel egy icipicivel még jobb...
Igen, ez ment a rádióban. Nagyon jó felvétel, de talán a Kertész dirigálta felvétel egy icipicivel még jobb...
42 frushena 2005-09-07 20:28:49 [Válasz erre: 41 janomano 2005-09-07 20:06:06]
Imponáló! Kéretik! Bár ezzek a művével is úgy vagyok mint a bájitallal.
Imponáló! Kéretik! Bár ezzek a művével is úgy vagyok mint a bájitallal.
41 janomano 2005-09-07 20:06:06 [Válasz erre: 37 Búbánat 2005-09-02 22:18:52]
Én most \"húztam le\" ezt a netről: Riccardo Muti Philharmonia Zenekar és az Ambrosian Operakórus Don Pasquale - Sesto Bruscantini, Norina - Mirella Freni, Malatesta doktor - Leo Nucci, Ernesto - Gösta Winbergh, Jegyző - Guido Fabbris
Én most \"húztam le\" ezt a netről: Riccardo Muti Philharmonia Zenekar és az Ambrosian Operakórus Don Pasquale - Sesto Bruscantini, Norina - Mirella Freni, Malatesta doktor - Leo Nucci, Ernesto - Gösta Winbergh, Jegyző - Guido Fabbris
40 Búbánat 2005-09-07 15:22:53
Kicsit furán ajánlja figyelmünkbe és vezeti elő a Pesti Műsorban Karámy Zoltán a hét végi Roberto Devereux előadást. Többek között ezeket írja, idézem:”Ha csak magában nézzük a művet: igen, remek zene. Donizetti azért nagyon tudta, hogyan kell az énekhangot foglalkoztatni. A szövegkönyv kissé kétes, egyrészt azért mert plágium jellegű, 1833-ban már bemutatták egy nagyon hasonló történetű operát, Essex grófja címmel. A szerző Mercadante volt, az opera pedig ma már a múlté. Egyébként is zavarban van az ember az olyan történetekkel, amelyekben a valóságos szereplők olyasmiket tesznek, amik az életben eszükbe nem jutottak volna. Ilyenkor kezdenek ellentámadásba a tudósok. Török Bálint sem volt olyan jó fej, mint amilyennek Gárdonyi Géza hitte vagy elhitette, és mondjuk, a Da Vinci kód történelmi alapjai is enyhén szólva kétesek. A Roberto Devereux garantáltan zöldség, történészi szempontból. És garantált remekmű, ha nem akarunk mást tőle, csak a zenét. Az egész azért is érdekesebb a szokásosnál, mert az élet nemcsak történelemként próbált gáncsot vetni a műnek, hanem egyszerű és utálatos tragédia formájában is.” Karámy itt ismerteti Donizetti életútjából a már itt is leírt kegyetlen sorscsapásokat (betegség, kolera, gyász, halál), amelyek ez időtájt a családja elvesztésével őt érték. És ilyen lelkiállapotban kötelezte őt a Nápolyi Operaház egy opera megírására és ő aláírta a szerződést, úgymond nem is tudta, mit ír alá. Majd így folytatja: „Donizetti pedig csak írt. Gyorsan. Alig vett több időt igénybe a darab megírására, mint annak próbái. Amire több magyarázat is lehetséges. Vagy érzéketlen volt Donizetti, semmisem foglalkoztatta, ami nem a zenével kapcsolatos, vagy ez volt a menekülés útja. Az utóbbi esetben elmondhatjuk: bevált.”
Kicsit furán ajánlja figyelmünkbe és vezeti elő a Pesti Műsorban Karámy Zoltán a hét végi Roberto Devereux előadást. Többek között ezeket írja, idézem:”Ha csak magában nézzük a művet: igen, remek zene. Donizetti azért nagyon tudta, hogyan kell az énekhangot foglalkoztatni. A szövegkönyv kissé kétes, egyrészt azért mert plágium jellegű, 1833-ban már bemutatták egy nagyon hasonló történetű operát, Essex grófja címmel. A szerző Mercadante volt, az opera pedig ma már a múlté. Egyébként is zavarban van az ember az olyan történetekkel, amelyekben a valóságos szereplők olyasmiket tesznek, amik az életben eszükbe nem jutottak volna. Ilyenkor kezdenek ellentámadásba a tudósok. Török Bálint sem volt olyan jó fej, mint amilyennek Gárdonyi Géza hitte vagy elhitette, és mondjuk, a Da Vinci kód történelmi alapjai is enyhén szólva kétesek. A Roberto Devereux garantáltan zöldség, történészi szempontból. És garantált remekmű, ha nem akarunk mást tőle, csak a zenét. Az egész azért is érdekesebb a szokásosnál, mert az élet nemcsak történelemként próbált gáncsot vetni a műnek, hanem egyszerű és utálatos tragédia formájában is.” Karámy itt ismerteti Donizetti életútjából a már itt is leírt kegyetlen sorscsapásokat (betegség, kolera, gyász, halál), amelyek ez időtájt a családja elvesztésével őt érték. És ilyen lelkiállapotban kötelezte őt a Nápolyi Operaház egy opera megírására és ő aláírta a szerződést, úgymond nem is tudta, mit ír alá. Majd így folytatja: „Donizetti pedig csak írt. Gyorsan. Alig vett több időt igénybe a darab megírására, mint annak próbái. Amire több magyarázat is lehetséges. Vagy érzéketlen volt Donizetti, semmisem foglalkoztatta, ami nem a zenével kapcsolatos, vagy ez volt a menekülés útja. Az utóbbi esetben elmondhatjuk: bevált.”
39 frushena 2005-09-02 23:01:15 [Válasz erre: 37 Búbánat 2005-09-02 22:18:52]
Biztos igazad van az Ezreddel kapcsolatban. :) Donizetti nekem megmarad a tragedico lirico-nál :)
Biztos igazad van az Ezreddel kapcsolatban. :) Donizetti nekem megmarad a tragedico lirico-nál :)
38 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-09-02 22:59:58 [Válasz erre: 37 Búbánat 2005-09-02 22:18:52]
Valóban meglep egy kicsit, de a soraidból áradó meggyőződés hatása alatt hajlamos vagyok én is a francia vígopera reprezentánsának hinni.
Valóban meglep egy kicsit, de a soraidból áradó meggyőződés hatása alatt hajlamos vagyok én is a francia vígopera reprezentánsának hinni.
37 Búbánat 2005-09-02 22:18:52 [Válasz erre: 36 frushena 2005-09-02 21:47:15]
Rendben, én most is éppen a Don Pasquale-val foglalatoskodom. Egyszerűen nem tudok betelni vele, mint általában a Donizettikkel. Kérdezheted, hogy Az ezred lányát miért nem soroltam fel a vígoperák közé. Meg fogsz lepődni, azért, mert szerintem az a zseniális munkája már szinte a klasszikus operett előfutárának számít. S mint ilyet a francia vígopera reprezentánsának tartom.
Rendben, én most is éppen a Don Pasquale-val foglalatoskodom. Egyszerűen nem tudok betelni vele, mint általában a Donizettikkel. Kérdezheted, hogy Az ezred lányát miért nem soroltam fel a vígoperák közé. Meg fogsz lepődni, azért, mert szerintem az a zseniális munkája már szinte a klasszikus operett előfutárának számít. S mint ilyet a francia vígopera reprezentánsának tartom.
36 frushena 2005-09-02 21:47:15 [Válasz erre: 34 Búbánat 2005-09-02 15:29:04]
Így lesz Búbánat! Majd figyeld a \"Milyen zenétz hallgatsz most\" :()
Így lesz Búbánat! Majd figyeld a \"Milyen zenétz hallgatsz most\" :()
35 Búbánat 2005-09-02 18:38:40
Már máshol szóba került, hogy a Lammermoori Lucia nagysikerű bemutatója (1835) után és a Roberto Devereux keletkezése (1837) közötti időszakban Donizetti magánéletében egymást követték a súlyosabbnál súlyosabb családi gyász események: elveszti szüleit, három gyermekét és fiatal imádott feleségét. Így az 1835-ben meghalt szeretett barát és pályatárs, Bellini halála feletti bánatára is csak a munkába feledkezés nyújthatott vigasztalást. Ekkortájt, az operák mellett egyházi kompozíciók foglalkoztatják, de visszatért a kamarazenéhez is. Bellini halálának emlékére többféle művet tervez, közöttük egy Lamentót, egy Requiemet és egy szimfóniát, melyet az elhunyt barátja legszebb dallamaiból kíván összeállítani. Ugyanakkor több más olasz zeneszerző is arra készül, hogy Bellini melódiáiból gyászmisét szerkesszen - ez a mű a temetési szertartás alkalmával el is hangzik. Donizetti Requiemje azonban nem merő összeállítás. A több mint egyórás alkotás a gyászmise legnemesebb hagyományait egyesíti Donizetti bővérű operazenéjével, és annak látványos drámai elemeivel fejezi ki bánatát szeretett barátja elvesztése miatt- olvasható Pándi Mariannetól. Az öt szólóhangra, kórusra és nagyzenekarra írt Requiem az egyik legszebb Donizetti-muzsika, amit valaha is hallottam a kora romantika időszakában komponált oratorikus művek között. De az egész Donizetti-életmű ritka becses alkotása. Nagy örömömre szolgált, hogy a kazetta-felvételeim mellett élőben is meghallgathattam a csodaszép és nagy lélegzetű, nagy lélekkel komponált gyászmisét: Emlékhangversenyre került sor a Zeneakadémián, 2001. április 3-án Bellini születésének 200. és Verdi halálának 100. évfordulója tiszteletére. Közreműködött a Győri Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar, Ardó Mária, Simon Krisztina, Gulyás Dénes, Miller Lajos és Kuncz László. Hatalmas élmény volt, képzelhetitek. Aztán még elhangzott a Norma-nyitány, valamint egy másik különlegesség: Puccini Requiemje, amellyel Verdi emléke előtt hódolt. Ez a mű 1905-ben keletkezett, mégpedig a Verdi által létrehozott Casa di Riposo - az idős, beteg zenészeket befogadó milánói otthon - vezetőtanácsának felkérésére. A művet 1905. január 7-én, Verdi halálának negyedik évfordulóján mutatták be. A háromszólamú kórusra, brácsára és orgonára írott rövid kompozíció tulajdonképpen töredék: a teljes rekviem-szöveg helyett mindössze a gyászmise introitusa szolgált a megzenésítés alapjául (requiem aeternam dona eis Domine, et lux perpetua luceat eis). Nagy sajnálatomra, az előzetesen meghirdetett Verdi-mű, az ugyancsak ritkán hallható Nemzetek himnusza-kantáta nem került előadásra, de így is felemelő, máig emlékezetes élmény marad számomra az- az emlékkoncert, melynek középpontjában Donizetti oratorikus műve állt, és amely minden vonatkozásban kiemelkedett az est programjából.
Már máshol szóba került, hogy a Lammermoori Lucia nagysikerű bemutatója (1835) után és a Roberto Devereux keletkezése (1837) közötti időszakban Donizetti magánéletében egymást követték a súlyosabbnál súlyosabb családi gyász események: elveszti szüleit, három gyermekét és fiatal imádott feleségét. Így az 1835-ben meghalt szeretett barát és pályatárs, Bellini halála feletti bánatára is csak a munkába feledkezés nyújthatott vigasztalást. Ekkortájt, az operák mellett egyházi kompozíciók foglalkoztatják, de visszatért a kamarazenéhez is. Bellini halálának emlékére többféle művet tervez, közöttük egy Lamentót, egy Requiemet és egy szimfóniát, melyet az elhunyt barátja legszebb dallamaiból kíván összeállítani. Ugyanakkor több más olasz zeneszerző is arra készül, hogy Bellini melódiáiból gyászmisét szerkesszen - ez a mű a temetési szertartás alkalmával el is hangzik. Donizetti Requiemje azonban nem merő összeállítás. A több mint egyórás alkotás a gyászmise legnemesebb hagyományait egyesíti Donizetti bővérű operazenéjével, és annak látványos drámai elemeivel fejezi ki bánatát szeretett barátja elvesztése miatt- olvasható Pándi Mariannetól. Az öt szólóhangra, kórusra és nagyzenekarra írt Requiem az egyik legszebb Donizetti-muzsika, amit valaha is hallottam a kora romantika időszakában komponált oratorikus művek között. De az egész Donizetti-életmű ritka becses alkotása. Nagy örömömre szolgált, hogy a kazetta-felvételeim mellett élőben is meghallgathattam a csodaszép és nagy lélegzetű, nagy lélekkel komponált gyászmisét: Emlékhangversenyre került sor a Zeneakadémián, 2001. április 3-án Bellini születésének 200. és Verdi halálának 100. évfordulója tiszteletére. Közreműködött a Győri Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar, Ardó Mária, Simon Krisztina, Gulyás Dénes, Miller Lajos és Kuncz László. Hatalmas élmény volt, képzelhetitek. Aztán még elhangzott a Norma-nyitány, valamint egy másik különlegesség: Puccini Requiemje, amellyel Verdi emléke előtt hódolt. Ez a mű 1905-ben keletkezett, mégpedig a Verdi által létrehozott Casa di Riposo - az idős, beteg zenészeket befogadó milánói otthon - vezetőtanácsának felkérésére. A művet 1905. január 7-én, Verdi halálának negyedik évfordulóján mutatták be. A háromszólamú kórusra, brácsára és orgonára írott rövid kompozíció tulajdonképpen töredék: a teljes rekviem-szöveg helyett mindössze a gyászmise introitusa szolgált a megzenésítés alapjául (requiem aeternam dona eis Domine, et lux perpetua luceat eis). Nagy sajnálatomra, az előzetesen meghirdetett Verdi-mű, az ugyancsak ritkán hallható Nemzetek himnusza-kantáta nem került előadásra, de így is felemelő, máig emlékezetes élmény marad számomra az- az emlékkoncert, melynek középpontjában Donizetti oratorikus műve állt, és amely minden vonatkozásban kiemelkedett az est programjából.
34 Búbánat 2005-09-02 15:29:04 [Válasz erre: 33 frushena 2005-09-02 15:15:08]
Akkor ajánlom figyelmedbe még az említetteken kívül a Betlyt, a Ritát és a Csengőt. Hallgasd végig, és utána ismét felteszem Neked a kérdést.
Akkor ajánlom figyelmedbe még az említetteken kívül a Betlyt, a Ritát és a Csengőt. Hallgasd végig, és utána ismét felteszem Neked a kérdést.
33 frushena 2005-09-02 15:15:08 [Válasz erre: 30 Búbánat 2005-09-02 11:02:50]
Vígoperákat? Persze! Mozart-ig! :) Esetleg Haydn. Donizetti vígoperáit annyira nem ismerem, de a bájital és a Don Pasquale valahogy engem nem érintett meg. Talán később! :)
Vígoperákat? Persze! Mozart-ig! :) Esetleg Haydn. Donizetti vígoperáit annyira nem ismerem, de a bájital és a Don Pasquale valahogy engem nem érintett meg. Talán később! :)
31 egy kívülálló 2005-09-02 12:18:08 [Válasz erre: 30 Búbánat 2005-09-02 11:02:50]
Na meg Puccininak a Schicchiben - igaz, az a mű jóval szarkasztikusabb az Általad említetteknél.
Na meg Puccininak a Schicchiben - igaz, az a mű jóval szarkasztikusabb az Általad említetteknél.
30 Búbánat 2005-09-02 11:02:50 [Válasz erre: 29 frushena 2005-09-02 10:39:43]
Egyáltalán a vígoperákat kedveled? Donizettitől is akad még egypár,amely remek; de kétségtelenül a Don Pasquale érettebb mű, mint a Szerelmi bájital, pedig abban is mennyi kitűnő ötlet, mennyi frissesség, micsoda invenció található! Itt viszont már egy hatalmas életművel a háta mögött, a letisztult bölcsessége is megmutatkozik, amit a zene nyelvén kevesen tudták úgy megfogalmazni, mint ő, sőt, csak jóval később egyedül Verdinek sikerült ez a Falstaffjával.
Egyáltalán a vígoperákat kedveled? Donizettitől is akad még egypár,amely remek; de kétségtelenül a Don Pasquale érettebb mű, mint a Szerelmi bájital, pedig abban is mennyi kitűnő ötlet, mennyi frissesség, micsoda invenció található! Itt viszont már egy hatalmas életművel a háta mögött, a letisztult bölcsessége is megmutatkozik, amit a zene nyelvén kevesen tudták úgy megfogalmazni, mint ő, sőt, csak jóval később egyedül Verdinek sikerült ez a Falstaffjával.
29 frushena 2005-09-02 10:39:43 [Válasz erre: 28 Búbánat 2005-09-02 08:19:22]
Igen, már közben rájöttem, hogy hülyeséget kérdeztem! Amúgy azért tettem fel ezt a kérdést, mert mindenki odáig van tőle meg vissza. Én meg pont, hogy annyira nem kedvelem! Kb. mint Rossini : Sevillai-át!
Igen, már közben rájöttem, hogy hülyeséget kérdeztem! Amúgy azért tettem fel ezt a kérdést, mert mindenki odáig van tőle meg vissza. Én meg pont, hogy annyira nem kedvelem! Kb. mint Rossini : Sevillai-át!
28 Búbánat 2005-09-02 08:19:22 [Válasz erre: 27 frushena 2005-09-01 23:07:41]
Ezt tőlem kérdezed? Minden operáját szeretem! A Don Pasquale a vígoperák között is Donizetti egyik legnagyobb remeke.
Ezt tőlem kérdezed? Minden operáját szeretem! A Don Pasquale a vígoperák között is Donizetti egyik legnagyobb remeke.
27 frushena 2005-09-01 23:07:41 [Válasz erre: 26 Búbánat 2005-09-01 21:07:50]
Te szereted ezt az operát?
Te szereted ezt az operát?
26 Búbánat 2005-09-01 21:07:50 [Válasz erre: 25 frushena 2005-09-01 01:14:46]
MIlyen érdekes, hogy ezt az ízig vérig olasz vígoperát nem Olaszországban mutatták be. Egyáltalán, érdekes, hogy a világhír sok zeneköltőt megsegíti, hogy hazája határain túl is arrasson le babérokat, s azok a külföldi bemutatók nem csak neki hoznak mégnagyobb népszerűséget, hanem arra büszke lehet az a külország és/vagy városa is. Lehetne sorolni a neveket... Csak Donizettitől is, hogy operáinak ősbemutatói közül hány volt Párizsban, Bécsben...És mivel az ő korában még nem beszélhetünk egységes Itáliáról, így akár a mai Olaszország határai közötti bemutatók is alkalmanként fokozták a zeneszerző és műve iránti érdeklődést. Persze, a hatóságokkal is így sok zeneszerzőnek alkudoznia kellett a librettó szövege miatt. Ismerjük a \"rémregényeket\"...
MIlyen érdekes, hogy ezt az ízig vérig olasz vígoperát nem Olaszországban mutatták be. Egyáltalán, érdekes, hogy a világhír sok zeneköltőt megsegíti, hogy hazája határain túl is arrasson le babérokat, s azok a külföldi bemutatók nem csak neki hoznak mégnagyobb népszerűséget, hanem arra büszke lehet az a külország és/vagy városa is. Lehetne sorolni a neveket... Csak Donizettitől is, hogy operáinak ősbemutatói közül hány volt Párizsban, Bécsben...És mivel az ő korában még nem beszélhetünk egységes Itáliáról, így akár a mai Olaszország határai közötti bemutatók is alkalmanként fokozták a zeneszerző és műve iránti érdeklődést. Persze, a hatóságokkal is így sok zeneszerzőnek alkudoznia kellett a librettó szövege miatt. Ismerjük a \"rémregényeket\"...
25 frushena 2005-09-01 01:14:46
Holnap a Bartókon : 20:29 Donizetti: Don Pasquale Háromfelvonásos vígopera Szövegét - Angelo Anelli nyomán - Giovanni Ruffini és Gaetano Donizetti írta Vezényel: Riccardo Muti km.: a Philharmonia Zenekar és az Ambrosian Operakórus Karigazgató: John McCarthy Szereposztás: Don Pasquale - Sesto Bruscantini, Norina - Mirella Freni, Malatesta doktor - Leo Nucci, Ernesto - Gösta Winbergh, Jegyző - Guido Fabbris
Holnap a Bartókon : 20:29 Donizetti: Don Pasquale Háromfelvonásos vígopera Szövegét - Angelo Anelli nyomán - Giovanni Ruffini és Gaetano Donizetti írta Vezényel: Riccardo Muti km.: a Philharmonia Zenekar és az Ambrosian Operakórus Karigazgató: John McCarthy Szereposztás: Don Pasquale - Sesto Bruscantini, Norina - Mirella Freni, Malatesta doktor - Leo Nucci, Ernesto - Gösta Winbergh, Jegyző - Guido Fabbris
24 Sesto 2005-08-29 17:39:55 [Válasz erre: 23 Sesto 2005-08-29 17:33:46]
...az elöbb leirtak nyilván Szücs Mártára értendök!... :-)
...az elöbb leirtak nyilván Szücs Mártára értendök!... :-)
23 Sesto 2005-08-29 17:33:46 [Válasz erre: 22 Búbánat 2005-08-29 17:13:33]
...nem csodálom!-bár vhogy. ö is az \"elfecsérelt tehetségek\" egyik parádés példája-nem hiszem hogy fénykorában is \"agyon lett volna foglalkoztatva\"/ netán \"sztárolva\", pedig nemes matériával, jó technikával birt(=na ja \"Révhegyiné növendék ö is-lásd. Ágai Karola korábban)-vagy akár fachkolléganöje Nádor Magda is ugyanezen a sorsra jutott anno, s mig Magyarhonban nem igen voltak soha igazán az érdeklödés középpontjában, addig külföldön még mindig emlékszenek a 2 magyar belcanto/koloratúrheroinára!...
...nem csodálom!-bár vhogy. ö is az \"elfecsérelt tehetségek\" egyik parádés példája-nem hiszem hogy fénykorában is \"agyon lett volna foglalkoztatva\"/ netán \"sztárolva\", pedig nemes matériával, jó technikával birt(=na ja \"Révhegyiné növendék ö is-lásd. Ágai Karola korábban)-vagy akár fachkolléganöje Nádor Magda is ugyanezen a sorsra jutott anno, s mig Magyarhonban nem igen voltak soha igazán az érdeklödés középpontjában, addig külföldön még mindig emlékszenek a 2 magyar belcanto/koloratúrheroinára!...
22 Búbánat 2005-08-29 17:13:33 [Válasz erre: 21 Búbánat 2005-08-29 17:11:33]
De azért előtte voltak szép pillanatai is. Ne legyünk igazságtalanok teljesen hozzá. Leszámítva a premier izgalmát, a későbbi előadásokon már szépen \"csinálta\". Tényleg Szűcs Márta akkor nagy formában énekelt. Övé volt ez a szerep!
De azért előtte voltak szép pillanatai is. Ne legyünk igazságtalanok teljesen hozzá. Leszámítva a premier izgalmát, a későbbi előadásokon már szépen \"csinálta\". Tényleg Szűcs Márta akkor nagy formában énekelt. Övé volt ez a szerep!
21 Búbánat 2005-08-29 17:11:33 [Válasz erre: 20 Sesto 2005-08-29 17:04:32]
Pitti bele is sült a premieren a nagy igyekezetében. Egyszerűen nem jött ki hang a torkán (elcsuklott mielőtt felért volna a csúcsra) a fináléban, s már csak az maradt hátra, mikor a bakó lesújtott...
Pitti bele is sült a premieren a nagy igyekezetében. Egyszerűen nem jött ki hang a torkán (elcsuklott mielőtt felért volna a csúcsra) a fináléban, s már csak az maradt hátra, mikor a bakó lesújtott...
20 Sesto 2005-08-29 17:04:32 [Válasz erre: 19 Búbánat 2005-08-29 16:58:47]
* Szücs Márta * Csavlek Etelka * Pitti Katalin a cimszerepben,...látatlanban/hallatlanul is max. Szücs Mártáról tudom elképzelni, hogy érdemben megbirkózott a szólammal, mig Csavlek mindig az \"intellekutális\" müvész kategóriát képviselte-leglábbis sokszor lett igy aposztrofálva-gondolom voltak szép pillanatai,...de Pitti,...hááát nem is tudom...
* Szücs Márta * Csavlek Etelka * Pitti Katalin a cimszerepben,...látatlanban/hallatlanul is max. Szücs Mártáról tudom elképzelni, hogy érdemben megbirkózott a szólammal, mig Csavlek mindig az \"intellekutális\" müvész kategóriát képviselte-leglábbis sokszor lett igy aposztrofálva-gondolom voltak szép pillanatai,...de Pitti,...hááát nem is tudom...
19 Búbánat 2005-08-29 16:58:47 [Válasz erre: 18 frushena 2005-08-29 16:51:39]
Így már értem, s különben megértelek. Nekem is ez a legelső igazi nagy Donizetti-élményem, ha műveinek kronológikus, időbeli sorrendjét veszem. Sajnálhatod, hogy nem láttad élőben, amikor még Petrovics idejében az Operaház bemutatta hármas szereposztásban.
Így már értem, s különben megértelek. Nekem is ez a legelső igazi nagy Donizetti-élményem, ha műveinek kronológikus, időbeli sorrendjét veszem. Sajnálhatod, hogy nem láttad élőben, amikor még Petrovics idejében az Operaház bemutatta hármas szereposztásban.
18 frushena 2005-08-29 16:51:39 [Válasz erre: 17 Búbánat 2005-08-29 16:50:02]
Arról beszéltünk! A Boleyn Anna az én kilengésem volt! :)
Arról beszéltünk! A Boleyn Anna az én kilengésem volt! :)
17 Búbánat 2005-08-29 16:50:02 [Válasz erre: 16 frushena 2005-08-29 15:08:32]
Valóban, de az előbb a Stuart Mériáról beszéltünk, nem? Mert én igen.
Valóban, de az előbb a Stuart Mériáról beszéltünk, nem? Mert én igen.
16 frushena 2005-08-29 15:08:32 [Válasz erre: 15 Búbánat 2005-08-29 13:18:11]
Nagyszerű volt! Bár megint nem bírtam magammal reggel. Nem tudom te, hogy vagy vele Búbánat és a többiek is, de ez a Boleyn Anna megunhatatlan! :))
Nagyszerű volt! Bár megint nem bírtam magammal reggel. Nem tudom te, hogy vagy vele Búbánat és a többiek is, de ez a Boleyn Anna megunhatatlan! :))
15 Búbánat 2005-08-29 13:18:11 [Válasz erre: 14 frushena 2005-08-29 12:52:53]
Nem csodálom, hogy tetszett! Kiváló előadás -még angolul is!
Nem csodálom, hogy tetszett! Kiváló előadás -még angolul is!
14 frushena 2005-08-29 12:52:53 [Válasz erre: 13 Búbánat 2005-08-29 12:47:45]
Nem tudtam, én csak múlthéten jutottam hozzá. És tetszett! :)
Nem tudtam, én csak múlthéten jutottam hozzá. És tetszett! :)
13 Búbánat 2005-08-29 12:47:45 [Válasz erre: 11 frushena 2005-08-28 16:13:48]
Kuriózumként: angol nyelven. De erről már volt szó korábban a \"hivatalos\" lemezbemutató (DVD) ismertetésében is.
Kuriózumként: angol nyelven. De erről már volt szó korábban a \"hivatalos\" lemezbemutató (DVD) ismertetésében is.
