Bartók Rádió ma esti műsorán szerepel:
20.51 – 22.00 Operaritkaság
Donizetti: Elvida
Opera egy felvonásban
Giovanni Schmidt librettójára
Vezényel: Antonello Allemandi
Km. a Geoffrey Mitchell Kórus és a Londoni Filharmonikus Zenekar
Szereposztás:
Amur - Pietro Spagnoli (basszus)
Zeidar - Jennifer Larmore (mezzoszoprán)
Elvida - Annick Massis (szoprán)
Alfonso - Bruce Ford (tenor)
Zulma - Anne-Marie Gibbons (mezzoszoprán)
Ramiro - Ashley Catling (tenor).
„Az 1826-ban, Nápolyban bemutatott Elvida a zeneszerző korai korszakában született, Donizetti 29 évesen írta. Alkalmi darab Mária Izabella infánsnő, a Két Szicília elnevezésű monarchia királynéjának születésnapjára készült, a témaválasztás értelemszerűen összefügg az uralkodó spanyol származásával. A bemutató nem gyakorolt különösebb benyomást a hallgatóságra, az operát három előadás után le is vették a műsorról. Az Elvida egészen 2004-ig aludta „Csipkerózsika-álmát”.
Elvidát, a spanyol nemesasszonyt fogságba ejtik a mórok. Az asszony visszautasítja a vezér fia, Zeidar házassági ajánlatát, mert hűséges jegyeséhez, a spanyol herceghez, Alfonsóhoz. Amikor Alfonso seregei rohammal beveszik a mórok várát, vezérük, Amur elmenekül, túszként pedig magával viszi Elvidát. Egy barlangban bujkál, azzal fenyegetőzik, hogy megöli a nőt. Ebben végül tulajdon fia akadályozza meg.”
A Bartók ma esti műsorsávjában hallhatjuk ezt a kiváló stúdiófelvételt, mely számomra „etalon” volt – és marad…: 19.00: Prológ Donizetti: Lammermoori Lucia A mikrofonnál: László Ferenc Szerk.: Katona Márta 19.35-22.00 Donizetti: Lammermoori Lucia Opera két felvonásban Szövegét - Walter Scott The Bride of Lammermoor c. regénye nyomán - Salvatore Cammarano írta Vezényel: Richard Bonynge Km. a Londoni Covent Garden Operaház Énekkara (karig.: Douglas Robinson) és Szimfonikus Zenekara Szereposztás: Lucia - Joan Sutherland (szoprán) Edgard - Luciano Pavarotti (tenor) Enrico - Sherril Milnes (bariton) Raimond - Nyikolaj Gyaurov (basszus) Arthur - Ryland Davies (tenor), Alisa - Huguette Tourangeau (mezzoszoprán) Normann - Pier Francesco Poli (tenor)
[url] https://www.facebook.com/groups/5618041335/; Edita Gruberova - Finale from Roberto Devereux Budapest June 24 [/url]
A Magyar Állami Operaház műsorán először szerepel Donizetti-operája, a Roberto Devereux, amit ma este hangversenyszerű előadásban, olasz nyelven (magyar és angol felirattal) mutat be. Erzsébet királynő szerepében a világhírű szoprán, Edita Gruberova lép fel az este 7 órakor kezdődő operában. ________________________________________ Közreműködik a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara Karmester: Peter Valentovic Szereposztás: Erzsébet - Edita Gruberova Gualtiero (Sir Walter Raleigh) - Fried Péter Roberto Devereux - László Boldizsár Cecil - Kóbor Tamás Sara - Schöck Atala Nottingham hercege - Szegedi Csaba Bemutató: 2017. június 24. Roberto Devereux-t, Essex grófját, Erzsébet angol királynő kedvesét hazaárulással vádolják. A királynő védelmére akar kelni, de érzi, hogy a gróf szíve másé lett, ezért elhatározza, hogy nem avatkozik az igazságszolgáltatás dolgába. Essex titokban mindig Sarát szerette, de távollétében Erzsébet arra kényszerítette a lányt, hogy Nottingham herceghez menjen feleségül. A herceg, Essex barátja, mit sem sejt szerelmükről, és tisztázni akarja a grófot a vád alól. Sara és Roberto titokban találkozik. A férfi hívja az asszonyt, hogy szökjenek meg, de Sara ezt megtagadja. Szerelmi zálogot cserélnek, Essex azt a gyűrűt adja Sarának, amelyet a királynőtől kapott, az asszony pedig egy kék kendővel ajándékozza meg őt. Amikor a grófot letartóztatják, megtalálják nála a kendőt. Nottingham hercege innen tudja meg, kibe volt szerelmes a barátja. Erzsébet királynő halálra ítéli Essexet. A kivégzést már másnap reggelre kitűzik. Sara - bárhogy próbálja a férje megakadályozni - a királynő gyűrűjével Erzsébethez siet kegyelemért. Bevallja neki, hogy ő a vetélytársa. A királynő parancsot ad az ítélet végrehajtásának felfüggesztésére, de már késő: ágyúlövés jelzi, hogy Essexet lefejezték.
Donizettiről írják: „Állandóan hangjai között élt és ötleteit azonnal rögzítette. Egy toll, néhány darab papíros azonnal írásra ösztökélték, és amit írt, azonnal eljátszotta vagy elénekelte, bárhol volt, nyílt mezőn, vagy egy hegy lábánál stb… A Linda di Chamounix nyitányát Bergamóban baráti körben komponálta, miközben látszólag teljes mértékben részt vett a vidám kompánia szórakozásaiban.”
GIUSEPPE VERDI levele Donizetti betegállapotáról - „Semmi vigasz” „1844-ben bemutatják Nápolyban Donizetti hetvennegyedik, egyben utolsó operáját, a „Caterina Cornaro”-t. Sikertől ittasan Bécs felé indul a maestro, hová a szerződése szólítja. Minden oka meg volna az örömre: dicsőség, rendezett élet, pénz és nem utolsósorban kiapadhatatlan zenei invenció – de a még mindig nem idős mester kegyetlen melankóliába zuhan. Párizsba megy. Itt már félreismerhetetlenül jelentkeznek rajta a paralízis tünetei. Elboruló szelleme világos pillanataiban egyért könyörög: otthon szeretne meghalni. barátai segítségével meg is érkezik Olaszországba és szülővárosában, Bergamóban ápolják. Verdi egy 1847. augusztus 22-én kelt leveléből értesülünk a nagy olasz operamester reménytelen állapotáról. A levél címzettje Appiani grófné, kinek zenei szalonjában Verdi sokat megfordult. A szép hölgyet egyébként hosszú ideig gyengéd szálak fűzték a szegény Donizettihez. Íme a Verdi-levél illetékes részlete: „Érdeklődött tőlem Donizetti felől. Meg kell önnek mondanom a valóságot – semmi vigasz. Mindeddig nem láttam, mivel lebeszéltek a látogatásról… de ha adódik erre alkalom, okvetlenül élni fogok vele. Külsőleg jól néz ki, csak a fejét állandóan oldalrahajtva tartja és szemei zárva vannak - étvággyal táplálkozik, jól alszik és úgyszólván sohasem beszél; ha szól valamit, alig lehet megérteni. Ha valaki felkeresi, kissé kinyitja szemeit; ha valaki figyelmezteti, nyújtson kezet, megteszi… Ez annak a jele, hogy értelme nem borult el teljesen; egy orvos azonban, ki a leghívebb barátsággal viseltetik irányában, azt mondta nekem, hogy ezek csak ösztönös mozdulatok és jobb lenne, ha élénk lenne, vagy akár tombolna: akkor még volna remény, míg így csak a csoda segíthet. Egyébként éppen úgy van, mint hat hónappal, vagy egy évvel ezelőtt, - sem jobban, sem rosszabbul.” Szellemének tragikus kalodájába zártan még néhány hónapig vegetál. míg végre, 1848. április 8-án megváltja a könyörületes halál. Tetemét, melyet nagy csendben helyeztek nyugalomra, 1875-ben exhumálják és ünnepélyes keretek között átviszik szülővárosába, Bergamóba és ott a Santa Maria Maggiore-ban nyugszik az édes dallamok sorsverte költője. Szülővárosa születésének száz éves jubileuma alkalmából felállíttatta szobrát. Németh Amadé: Zenei Kaleidoszkóp (Zeneműkiadó, 1959)
Kapcs. 894.-897. sorszámok GAETANO DONIZETTI [/bl] (Bergamo, 1797. november 29. – Bergamo, 1848. április 8.) Elég e két évszámot tudatosítani, s máris egyértelmű, hogy idén ünnepeljük a komponista születésének 220., jövőre pedig halálának 270. évfordulóját. Emlékszem, születése bicentenáriumának estéin Európa operaházai zömmel Donizetti művet szólaltattak meg. Így például Bécsben, a Staatsoperben annak a Linda di Chamounix- nak dallamai csendültek fel, melyet 1842-ben éppen a Kärtnerthor Theaterben mutattak be, Ausztriában maradva Grazban pedig 52. műve, a Belisario című lírai tragédiája került bemutatásra. 1998: máig nem feledem óriási élményemet, mikor életemben először (és máig utoljára) bejutottam a Milánói Scalába – éppen egy Donizetti-operára váltva jegyet! Az épület külső arculata szinte szegényes, szürkén kopott, s bizonyára ráférne egy alapos kozmetikai kezelés – gondoltam akkor (most milyen, nem tudom); a nézőtér kiképzése a maga hat emeletével – jómagam az ötödiken ültem – már pompázatos. A legpompázatosabb azonban maga az előadás volt. Az akkori idény műsorára rányomta bélyegét Donizetti kettős jubileuma. Előző év őszén a nyitány Lammermoori Luciának jutott, míg a szezonzárás eseménye a Lucrezia Borgia volt. Visszaemlékezve erre az operaelőadásra - nem szeretem ezt a szót használni, de mégis: -, maga a csoda volt! A Donizetti-imádók táborába tartozom, de amit itt láttam- hallottam, az előtt még most is meghajtom fejem. Mert, ha már Donizetti, akkor azt csakis ezen a színvonalon szabad tolmácsolni. (Tisztában vagyok azzal, bizonyára hasonlóan éreztek más Donizetti-rajongók, más Donizetti-operák esetében is; személyes élmények birtokában, legendás előadások-legendás énekesek pompázatos előadásairól áradozva. Nekem akkor éppen ez a hatalmas élmény jutott…) Tiszta öröm volt számomra az is, mely manapság oly ritka, hogy a zenei és vizuális komponens kéz a kézben haladt egymás mellett. Régen láttam ennyire klasszikusan tiszta és a műből fakadó stílushű rendezést, melyben a díszlet és a gyönyörű jelmezek pompás szimbiózist alkottak. A tökély határán egyensúlyozó, világsztárokat felvonultató zenei megszólaltatás méltó volt a Ház szelleméhez és rangjához. A népes szereplőgárdából csak két nevet emelek ki: az akkor fénykorában lévő Renée Fleminget a címszerepben, akinek szépsége és művészete, híre már korábban eljutott hozzám (és azóta is regnáló: nemrég láthattuk/hallhattuk őt diadalmas dalestjén, újra Pesten; újra megcsodálhattuk őt magát is…), valamint Orsini nadrágszerepében a bravúros mezzót, Sonia Ganassit, akit viszont már Budapestről ismertem egy vendégfellépése nyomán. A két férfi főszereplő neve is jól hangzott, már ismertnek számított ( Gennaro - Giuseppe Sabbatini; Don Alfonso - Michele Pertusi ), méltó partnerei voltak társnőiknek. És még egy érdekesség: az 1998. július 13-i előadáson, amit Roberto Rizzi Brignoli vezényelt, egy röpke pillanatra felcsendült egy bariton énekhang, s aki az „Una voce”-nak hangot adott, egy bizonyos: „Michele Kalmandi” … Hiába, a név kötelez – és ezt a Scalában nagyon jól tudják…
Mindjárt kezdődik az operaközvetítés Classica csatornán 13.30 / 16.45 Donizetti: Boleyn Anna Netrebko, Garanca, D’archangelo, Kulman, Meli. Km. a bécsi Staatsoper énekkara és zenekara. Vezényel: Evelino Pido (Este 21.30-tól ismétlés)
Zu Gast im War Memorial Opera House von San Francisco: Ausschnitte aus [url]http://oe1.orf.at/programm/462415;Gaetano Donizettis Oper "Lucia di Lammermoor"[/url] 02. April 2017 | 15:05 Ö1 Nadine Sierra (Lucia), Piotr Beczala (Edgardo), Brian Mulligan (Enrico), Nicolas Testé (Raimondo) u.a Sowie dem San Francisco Opera Chorus und dem San Francisco Opera Orchestra, unter der musikalischen Leitung von Nicola Luisotti (aufgenommen im Oktober 2015)
A Classica csatorna délutáni műsorsávjában (14:05 – 16:40) láthatjuk újra a képernyőn: [url] http://www.classica.de/en/schedule/schedule-detail.html?tx_m01tvguide_tvguide%5Buid%5D=4282144&tx_m01tvguide_tvguide%5Blang%5D=1&tx_m01tvguide_tvguide%5Bplang%5D=E; Donizetti: La Favorite [/url] From the Théâtre du Capitole de Toulouse (2014) Conductor: Antonello Allemandi Stage Director: Vincent Boussard Stage Design:Vincent Lemaire Costumes:Christian Lacroix Soloist: Kate Aldrich (Léonor de Guzman) Yijie Shi (Fernand) Ludovic Tézier (Alphonse XI) Giovanni Furlanetto (Balthazar) Marie-Bénédicte Souquet (Inès) Alain Gabriel (Don Gaspar) Choeur du Capitole de Toulouse Orchestre National du Capitole de Toulouse
Ezek szerint spoilereztem, ami egy opera esetében elég mulatságos... Elnézést, ha valakinek elrontottam a mulatságát. Bár ez szinte kizárt.
Én nem akartam elmondani a történést, hátha valaki még meg akarja nézni. Tényleg átírta a cselekményt, a könyvhöz képest pláne (feltétlenül olvasd el!). Hatásvadász módon meg akart döbbenteni, de mivel jól adták elő, hihető volt a cselekmény. Olyan volt, mint egy mai horror mozi.
És akkor leszünk progresszívak,befogadóak,ha ezt az olvasva is semmirevaló rendezést ájultan tapsoljuk,az alapokig újraértékeljük az eddig hozzáállásunkat a műfajhoz,megtépjük a ruhánkat,amiért múzeumban porosodtunk.Meddig még?Meddig engedik az emberek,hogy az alapjaiból forgassák ki a műfajt?
Nem volt érdektelen. Nem ugyanarról szólt, illetve nem ugyanolyanok voltak a jellemek, mint az eredetiben, legalábbis Donizettinél - az eredeti irodalmi művet már letöltöttem, csak még nem jutottam el odáig, hogy elolvassam. A nyíltszíni szex kissé elkerekítette a szemeimet, főleg, hogy Damrau ezt bevállalta. És akkor még azt hittem, hogy ennél extrémebb nem lesz, hát lett. A terhes, wc-be hányni rohangáló Lucia méf csak-csak, de a cseooet sem őrült, hideg fejjel brutálisan gyilkoló Lucia már elég necces, de a nyílt színen elvetélő, majd a kád vízben öngyilkos nő már komolyan megviselte az idegrendszeremet...
Tulajdonképpen az egész meredek volt, és csak azért működött, mert az énekesek hajlandóak voltak mindezt tisztességesen végigcsinálni. Amit Damraunak "leisztolnia" kellett, lehetőleg a legnehezebb áriák közben, az elismerésre méltó. Amúgy a darabhoz nem sok köze volt a rendezésnek, de volt benne fantázia. És persze nem kevés pénzbe kerülhetett ennek a színpadképnek a kialakítása.
Most láttam csak a londoni Luciát, illetve csak nagyjából, mert nem volt időm teljesen végignézni. Kiváncsi lennék, mit szóltak ahhoz a rendezéshez azok, akik látták... vannak benne meredek dolgok.
Pár külföldi rajongó jelezte nálam, hogy elégedetlen az új helyével, mert túl hátul van, és inkább vesz jobbat, az eredeti jegyet meg szívesen eladná, az eredeti 7,000 Ft-os áron (esetleg egy kis engedménnyel), ami olcsóbb, mint ezeknek a helyeknek a jelenlegi ára. Ezek a jegyek általában a földszint 16., 17. sorba szólnak az új jegykiosztás szerint. Ha valakit érdekel ez a lehetőség, kérem, írjon privátot.
Köszönöm az információt, sikerült jegyet vennem!:)
Lásd a 901. sz. bejegyzés linkjét.
Most komolyan: miből gondoltad, hogy nem ez a legfrissebb felvétel lesz? Annyira evidens volt.
Én mindig a pénztárban, készpénz fizetéssel veszem meg az engem érdeklő előadásokra a jegyet.
Köszönöm az információt,így sikerült jegyet vennem. Szomorú, hogy operaelőadásra az Opera honlapján nem lehet jegyet vásárolni, annál az Operaháznál, mely az előző szezonban a világon a legtöbb előadást játszotta... (Van kezelési költség, relatíve nem is kevés...)
A Devereux-re ezen a linken lehet most jegyet venni (lehet, hogy van kezelési költség): [url]https://www.jegy.hu/program/roberto-devereux-76117;https://www.jegy.hu/program/roberto-devereux-76117[/url] Az opera.hu-n keresztül jelenleg nem lehet, ennél az előadásnál a jegyvásárlásra kattintva valóban az íródik ki, hogy elmarad. Pedig nem marad el. A Bánffy Kisszínházba megvásárolt jegyeket becserélik az Operaházba szólókra. Idézet az Opera által a jegyvásárlóknak küldött körlevélből: "A korábban megvásárolt helyre szóló belépőket az Operaház jegyértékesítő pontjain cserejegyre beváltani szükséges. A cserére a megvásárolt belépő felmutatásával van mód. A jegyeket kategóriaegyeztetéssel vehetik át munkatársainktól. További információt az Opera Értékesítési Centrum munkatársai adnak."
A trubadúr előadás az Operaházban lett volna.
Hol tetszett jegyet venni? Az Opera honlapján most a Jegyvásárlás gombra klikkelve azt írja, hogy "Elmarad". Nem az Operaházban lett volna, hanem a Bánffy Színpadon, gondolom azon az új helyen.
Ehhez hozzá teszem: az Operaházban. Épp tegnap vettem meg ide a jegyet - úgy láttam a monitorkijelzőn, még jócskán vannak szabad helyek...
Azt elfelejtettem, hogy az Operaházban.
A 2017.06.24 Verdi - A trubadúr előadás helyett Donizetti - Roberto Devereaux előadás lesz Edita Gruberovával.
Időközben az Opera honlapján javították a kezdés időpontját 19:40-re.
Kiderült: a 2016. decemberi Lammermoori Lucia-előadás felvételét sugározta a televízió az Erkel Színházból - Miklósa Erikával a címszerepben.
Köszönöm, megtaláltam! Valóban este fog kiderülni az igazság, mert időpontbeli eltérések is vannak az információk között.
Ráadásul az operaközvetítés kezdetének más időpontot jelöl meg az Opera honlapja: 21:40 - miközben a rádióújságban 19:40-es kezdés szerepel, a vége pedig 21:35.
Ha az Operaház honlapján megjelent közlemény az igaz, akkor erre van ma este kilátásunk a tévé képernyője előtt: A közelmúltban az Erkel Színházban bemutatott Lammermoori Lucia c. opera 2017. január 9-én 21:40 perctől látható az M5 műsorán. Vezényel: Kocsár Balázs Szereplők: Kálmándy Mihály, Miklósa Erika, Balczó Péter, Megyesi Zoltán, Kovács István, Kun Ágnes Anna, Ujvári Gergely Rendező: Szabó Máté Jelmeztervező: Tihanyi Ildi Koreográfus: Sebestyén Csaba Dramaturg: Orbán Eszter Karigazgató: Strausz Kálmán [url] http://tv.animare.hu/tvmusor.aspx?id=h15015c51e62f040ee8d7e8bb611c36a5e; Ezen az internetes műsoroldalon [/url] olvasható az a szereposztás, amit előzőleg ide beírtam. Mivel korábban már leadta a televízió ezt a régi operaközvetítést, így szívesen veszem, ha most az új rendezésben bemutatott alkotást is láthatjuk. Este kiderül, melyik felvételt sugározza az M5 csatorna.
Bocsánat, "ismét" törölve!
Az Operaház honlapján írják, hogy a nemrég bemutatott Lammermoori lesz ma az M5-ön, Miklósa, Kálmándy, Balczó...Nem találok sehol semmi részletes infót a tv műsorok közt.Remélem, hogy nem ezt adják le ismét!
Holnap este a 2003-as, Erkel Színházból közvetített Lammermoori Lucia televíziós felvételét láthatjuk majd az M5 csatornán: Bartal László - Asako Tamura,Ramón Vargas, Ötvös Csaba, Albert Tamás, Albert Tamás, Kenesey Gábor Jász Klári, Kecskés Sándor. Hárfaszóló - Simon Bea
[url] http://mimi.blog.hu/2016/11/04/a_tebolyult_donizetti_fotoja; A tébolyult Donizetti fotója [/url] A már elborult elméjű Gaetano Donizetti képmása 1847 augusztusából, amely alig több mint fél évvel a zeneszerző halála előtt készült. A láthatóan erősen leépült, s ekkor már egy tébolydát is megjárt mester balján unokaöccsét, a bácsijára vigyázó Andrea Donizettit láthatjuk. http://mimi.blog.hu/2016/11/04/a_tebolyult_donizetti_fotoja
A feltöltött képekhez képest annyiban változott a helyzet, hogy a színház előtt utat lezárták a forgalom elől. Korzóvá alakították át, ahol rendszeresen tartanak kirakodóvásárokat, rendezvényeket. Donizetti emlékétől függetlenül is mindenkit csak biztatnék, hogy Olaszországban járva szánjon időt Bergamóra is. A magyarok általában nem ismerik, pedig igen szép "kisváros" (kb. 120.000 lakos).
[url] https://www.tripadvisor.it/Attraction_Review-g187830-d5453988-Reviews-Monumento_a_Gaetano_Donizetti-Bergamo_Province_of_Bergamo_Lombardy.html#photos;geo=187830&detail=5453988&ff=80307801&albumViewMode=hero&albumid=101&baseMediaId=80307801&thumbnailMinWidth=50&cnt=30&offset=-1&filter=7; Donizetti-emlékmű [/url] [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Gaetano_Donizetti#/media/File:Bergamo_Fontana_Donizetti.JPG; Santa Maria Maggiore-bazilika [/url] - ahol Donizetti egykoron orgonált, most pedig ott alussza örök álmát.
[url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Gaetano_Donizetti#/media/File:Gaetano_Donizetti_1.jpg; GAETANO DONIZETTI [/url] (Bergamo, 1797. november 29. – Bergamo, 1848. április 8.) „A születésem titkos volt, föld alatt hozott világra édesanyám a bergamói Borgo Canale egyik viskójában. Pincelejárat vezetett le oda, hová még a fények árnyéka sem hatolt. S én bagolyként kezdtem repülni, magammal hordozván hol szomorú, hol boldog előérzetemet.” Ez az idézet Donizetti leveléből való, melyet 1843-ban, alig öt évvel halála előtt írt hajdani mesterének, az olasszá vált német Giovanni Simone Mayrnak. Csupán egy röpke idézet ez, de benne foglaltatik egy alig öt évtizedre méretezett életút minden tündöklése és az elmebaj tragikus előérzete. Első színpadérett művét Velence mutatta be, bár nem a La Fenice, csak a másodrendű Teatro San Luca, mégis itt vált népszerűvé, s tartották már számon az operisták között. Ettől kezdve jöttek a megrendelések és a meghívások Bergamótól kezdve Rómán és Milánón át Nápolyig. Szinte futószalagon írt műveinek összessége meghaladja a hatszázat, s ebben a láncolatban mintegy hetven opera címe szerepel. Első tényleges diadalát az Anna Bolena jelenti, mely Milánóban szólalt meg, majd következett a Szerelmi bájital, a Lucrezia Borgia, a Lammermoori Lucia, mely máig is legnépszerűbb tragikus műve. A cenzúrával is meggyűlt a baja, s így a Tudor-trilógia második darabját, a Maria Stuarda- t más címmel más környezetbe kellett áthelyezni. 1837-ben, családi tragédiák árnyékában, keletkezett a Tudor- trilógia befejező darabja, a Roberto Devereux. Közben dolgozott Bécs számára is, s itt a Linda di Chamounix olyan sikert ért el, hogy a császár udvari zeneszerzőnek és karmesternek nevezte ki. Mint hazájából kor- és pályatársai, Rossini és Bellini, Donizetti is a francia fővárosban telepszik le. Az Ezred lányát már Párizsnak írja, éppúgy, mint a La Favoritát – nálunk A kegyencnő címen ismeretes. Ugyancsak Párizshoz fűződik az elbűvölő Don Pasquale is. Utolsó műve a ciprusi királynő, Catarina Cornaro históriáját megéneklő opera. De mikor gondolatai Cipruson bolyonganak, már erősen hatalmába kerítette betegsége, melynek végállomása az elmegyógyintézet lett. Donizetti, lázas alkotásai közepette csak egyszer volt igazán szerelmes. Hirtelen fellángolása az előkelő római Virginia Vaselli iránt házasságban torkollik. A már sorozatosan jelentkező fejfájások és hallucinációs tünetek leendő sógorában felkeltik a gyanút, de Gaetano nem hajlandó az orvosi segítséget igénybe venni. Így a szárnyaló boldogság rövidesen tragédiába csap át, mert egymás után született három gyermekük mindegyike alig pár órát élő torzszülött volt, és rövidesen Virginia is távozott az élők sorából. Donizetti – micsoda tragikus hasonlóság az egykorú Schuberttel – fiatalon fertőződött még meg, s a lassan, de biztosan hódító betegség, a „morbus gallicus” – akkoriban így hívták a venereás betegséget – könyörtelenül felőrölte egész szervezetét. Először egy Párizs melletti intézetben kezelték, majd barátai és rokonai hazavitték Bergamóba, ahol hosszú hónapokat élt még teljes önkívületi állapotban, míg végre jött a megváltó halál. 2007-ben, Bergamóban járva megnéztem a [url] https://www.google.hu/search?q=Donizetti+Bergamo+foto&biw=1280&bih=666&tbm=isch&imgil=P9VIJ3ANGkIcvM%253A%253B7K9Ocv2TjULTDM%253Bhttp%25253A%25252F%25252Fwww.cidim.it%25252Fcidim%25252Fcontent%25252F314648%25253Fid%2525253D278464&source=iu&pf=m&fir=P9VIJ3ANGkIcvM%253A%252C7K9Ocv2TjULTDM%252C_&usg=__p6BRKIyeGJR-DT3A3ZrRHNQfAUc%3D&ved=0ahUKEwiTus2T083QAhXD_SwKHcrrDmsQyjcIMg&ei=AEo9WJO6M8P7swHK17vYBg#imgrc=P9VIJ3ANGkIcvM%3A;Donizetti Színházat[/url], [url]https://www.tripadvisor.it/Attraction_Review-g187830-d5453988-Reviews-Monumento_a_Gaetano_Donizetti-Bergamo_Province_of_Bergamo_Lombardy.html#photos;geo=187830&detail=5453988&ff=80307801&albumViewMode=hero&albumid=101&baseMediaId=80307801&thumbnailMinWidth=50&cnt=30&offset=-1&filter=7;a Donizetti-emlékművet[/url] és betértem a [url]https://hu.wikipedia.org/wiki/Gaetano_Donizetti#/media/File:Bergamo_Fontana_Donizetti.jpg;Santa Maria Maggiore-bazilikába [/url] is, ahol Donizetti egykoron orgonált, most pedig ott alussza örök álmát.
[url] https://hu-hu.facebook.com/Kl%C3%A1ra-Kolonits-133573576735893/; Lammermmori Lucia – mix - Kolonits Klára - video [/url] Kolonits Klára Facebook oldaláról a link
Kajtánt, őt szeretjük.
Láttam ma a második szereposztás főpróbáját. Elejétől végéig. Ha a kedves fórumozók elfogadják szerény ajánlásomat: vegyenek rá jegyet, és nézzék meg. Nem fogják megbánni.
Én az előadás plakátját láttam. A molinót az Erkel Színház homlokzatán, és persze a számítógépen is. Messziről egy óriási sárgarépát látsz: a mezőgazdasági kiállításról. Közelebbről egy narancsszín bőrű (nem narancsbőrű) nő szép hátdekoltázsa. Lucia di Lammermoor.
888
Az énekesek tetszettek, kivéve Fried Pétert, aki biztos tetszeni fog ha énekel, de beteg. Kicsit még úgy éreztem, nem állt össze tökéletesen zeneileg. A rendezés nem bántó, van, ami tetszik, vsan ami nem. Főpróbáról nem ítélnék.
Ez a rövid mondat nem túl biztató!
No és...? Első benyomás? Kolonits nem lehet gond? Horváth István és Fried Péter sem. És Szegedi?
