6815 parampampoli 2016-11-18 16:18:36 [Válasz erre: 6813 Pristaldus 2016-11-18 10:06:35]
Csatlakozom, annyi módosítással, hogy Cserhalminak nagyon is van (lenne hangja), de az egyszerűen képtelenség, hogy valaki a magas regiszterben ennyire ne tudjon énekelni. A szerep (és darab) első mondatában "vedea ceffi di sbirro in ogni volto!" a két utolsó hang mindössze cisz, azon még egy basszusnak sem lehet zátonyra futni. Az nem is magas hang... Továbbá egy ilyen szerepben, amelyiket számtalanszor énekelte, még mindig memóriazavara van, eltéveszt zenét és szöveget is.
Csatlakozom, annyi módosítással, hogy Cserhalminak nagyon is van (lenne hangja), de az egyszerűen képtelenség, hogy valaki a magas regiszterben ennyire ne tudjon énekelni. A szerep (és darab) első mondatában "vedea ceffi di sbirro in ogni volto!" a két utolsó hang mindössze cisz, azon még egy basszusnak sem lehet zátonyra futni. Az nem is magas hang... Továbbá egy ilyen szerepben, amelyiket számtalanszor énekelte, még mindig memóriazavara van, eltéveszt zenét és szöveget is.
6814 tiberio 2016-11-18 10:33:56 [Válasz erre: 6813 Pristaldus 2016-11-18 10:06:35]
Viszont akkor említsük meg Hábetler Andrást mint ellenpéldát. Tökéletes sekrestyés!
Viszont akkor említsük meg Hábetler Andrást mint ellenpéldát. Tökéletes sekrestyés!
6813 Pristaldus 2016-11-18 10:06:35 [Válasz erre: 6811 tiberio 2016-11-18 08:23:55]
A nagy lelkendezések közepette azért említsünk meg egy malőrt is! Mégpedig azt, hogy szégyen amit Cserhalmi Ferenc éneklés címen előad Angelotti szerepében! Az a szerep nem annyira mellékszerep, hogy bárki, bármilyen hangon és énektudással kiállhasson benne!
A nagy lelkendezések közepette azért említsünk meg egy malőrt is! Mégpedig azt, hogy szégyen amit Cserhalmi Ferenc éneklés címen előad Angelotti szerepében! Az a szerep nem annyira mellékszerep, hogy bárki, bármilyen hangon és énektudással kiállhasson benne!
6812 Fabricius 2016-11-18 09:12:42
Soha rosszabb előadást, mint a tegnapi Tosca! Rendkívül élethű második felvonás a Lukács-Agache párossal!! Drámai erő, kiváló énektudás, és magas színvonalú szerepformálás! Úgy látszik, hogy Fekete Attila visszatalál önmagához, mert tegnap hozta régi, problémamentes formáját! Ő is nagyon jól énekelt. Minden szempontból élvezetes előadás volt, ezért érdemes volt elmenni!
Soha rosszabb előadást, mint a tegnapi Tosca! Rendkívül élethű második felvonás a Lukács-Agache párossal!! Drámai erő, kiváló énektudás, és magas színvonalú szerepformálás! Úgy látszik, hogy Fekete Attila visszatalál önmagához, mert tegnap hozta régi, problémamentes formáját! Ő is nagyon jól énekelt. Minden szempontból élvezetes előadás volt, ezért érdemes volt elmenni!
6811 tiberio 2016-11-18 08:23:55
A tegnapi Tosca nagyon jól sikerült. Agache hozta az abszolút világszínvonalat, nála nem kell izgulni, csak hátradőlni és élvezni a hangzuhatagot. A partnerei is igen kitettek magukért. Fekete Attiláról már sokszor elmondták, hogy ha így-úgy énekel, akkor nem fogja sokáig bírni. Nos, bírja, és valószínűleg még sokáig bírja. Igen, gyakran forszírozott, de az a benyomásom, hogy sokat finomodott az évek során. Játszani viszont sosem fog, még a járása is természetellenesen merev. Viszont remek lélekjelenléttel kisegítette memóriazavaros kollégáját és odasúgta neki a hiányzó szavakat. Sosem voltam maradéktalanul elégedett ezzel a rendezéssel, de tegnap az jutott eszembe, hogy tekintettel az utóbbi évek rendezői túlkapásaira, örülnöm kell, hogy még nem cserélték le, és a darab nem játszódik mondjuk egy tehenészetben. Tosca mint fejőnő, Scarpia mint begőzölt inszeminátor. :)
A tegnapi Tosca nagyon jól sikerült. Agache hozta az abszolút világszínvonalat, nála nem kell izgulni, csak hátradőlni és élvezni a hangzuhatagot. A partnerei is igen kitettek magukért. Fekete Attiláról már sokszor elmondták, hogy ha így-úgy énekel, akkor nem fogja sokáig bírni. Nos, bírja, és valószínűleg még sokáig bírja. Igen, gyakran forszírozott, de az a benyomásom, hogy sokat finomodott az évek során. Játszani viszont sosem fog, még a járása is természetellenesen merev. Viszont remek lélekjelenléttel kisegítette memóriazavaros kollégáját és odasúgta neki a hiányzó szavakat. Sosem voltam maradéktalanul elégedett ezzel a rendezéssel, de tegnap az jutott eszembe, hogy tekintettel az utóbbi évek rendezői túlkapásaira, örülnöm kell, hogy még nem cserélték le, és a darab nem játszódik mondjuk egy tehenészetben. Tosca mint fejőnő, Scarpia mint begőzölt inszeminátor. :)
6810 Orfeusz 2016-11-18 06:58:30
Van 3 elado jegyem a nov 27-i Lucia eloadasra Kolonitssal, sajnos nem tudok elmenni. Fszt jobb 15.sor 6-8 szek, osszesen 8700,-Ft Odaadom 8000 Ft-ert; online jegy Akit esetleg erdekel, kuljdon uzenetet, koszonom
Van 3 elado jegyem a nov 27-i Lucia eloadasra Kolonitssal, sajnos nem tudok elmenni. Fszt jobb 15.sor 6-8 szek, osszesen 8700,-Ft Odaadom 8000 Ft-ert; online jegy Akit esetleg erdekel, kuljdon uzenetet, koszonom
6809 ladislav kozlok 2016-11-17 22:55:39
Nagyon szép Tosca előadást láttam az Erkelben. Lukács, Agache és Fekete exceláltak. Már most örülok a holnapi Luciára.
Nagyon szép Tosca előadást láttam az Erkelben. Lukács, Agache és Fekete exceláltak. Már most örülok a holnapi Luciára.
6808 Búbánat 2016-11-14 23:04:59 [Válasz erre: 5830 Búbánat 2015-10-12 12:22:48]
„CINEMA SZINETÁR – avagy Szinetár szerint a színház” Erkel Színház, 2016. november 13. Rendező: Aczél András Videóvágás: Bori Tamás Csaknem napra pontosan 13 hónappal ezelőtt, ugyanitt az Erkel Színházban, Szinetár Miklós rendező, az Operaház kétszeres volt főigazgatója az érdeklődő közönségnek - és talán saját magának(?) is - filmvetítéssel egybekötött – nosztalgikus pálya-visszatekintő műsort hozott létre - 'Szinetár szerint az opera – egy est, ami összehoz' ] címmel, mely nagy tetszést aratott körünkben. Akkori beszámolómat [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=184&msgcount=5830#319313; (lásd az 5.830. sorszám alatt [/url] ) azzal zártam, hogy "Azt hiszem, jól szórakoztunk, de az igazi élményt az "élőszereplők" jelentették a számomra." Ez a megállapításom a tegnap esti, hasonló tematikájú és felépítési, szerkesztett műsorra is érvényes, de azért a legfőbb élményt mégiscsak a „Tanár úr” szolgáltatta: ahogyan tavaly, úgy vállaltan most is egyedül érkezett és kiállt a csupasz színpad elejére (mögötte csak a vetítővászon) hogy meséljen nekünk. Érdekesen, szórakoztatóan, tanulságosan. Az Opera művészeti vezetője, Anger Ferenc felvezette, „miért is vagyunk itt?” gondolatmenetet, azután bekonferálta a „főszereplőt". A színpadra lépő „örökifjú” maga köré nézve, viccesen azzal kezdte, örömmel állapítja meg, a bal sarokban most is ott áll a kis asztalka a fülesfotellel, nem hiányzik a vászon és zongora sem, mindent úgy talál, ahogy tavaly ilyentájt otthagyta. Emlékeztet bennünket arra, hogy És elkezd mesélni arról, hogy számára egész élete során mindig a szó, az emberi szó és amit ki akarunk vele fejezni, a mondandó a mérvadó. Szavak nélkül nincs „színház” sem – vallja. Hol komoly, filozófiai témákat boncolgat (a pálya rögös útja; a tartalmas emberi kapcsolatok, megtapasztalt lelkületek, életsorsok; szeretni való vidéki embertípusok, álszent módon viselkedés és a hozzá hasonló képmutatás; a meztelenség etikája stb), hol anekdotázik, sztorikat mond, és közben sziporkázik, aztán szóba kerülnek az operettek, a zenés színház, a próza; kiemel itthoni és külföldi színházi rendezései közül néhányat. Szinetár Miklós „matematikázik is: 65 éve a Magyar Állami Operaház munkatársa. 1951-ben, tizenkilenc éves korában került az Operaházba ösztöndíjas rendezőnek. Házy Erzsébet, Melis György, Gáncs Edit és ő voltak az első ösztöndíjas csapat. De játszva a számokkal, 67 éve annak, hogy mint statiszta a János vitézben végszavazhatott a Jancsit éneklő Sárdy Jánosnak, és arról is szólt, hogyan fogadták el Honthy Hanna és a kor legendás színészei, énekesei egy 22 éves ifjútól az 1954-es Csárdáskirálynő rendezésekor adott instrukcióit. Mindezen felsorolt témákhoz filmvetítést kapunk: a televízió egykor rögzítette azokat a színházi előadásokat, amelyekből részleteket kapunk; a bejátszásra került jelenetek között – a választott koncepciója jegyében - ezúttal talán több volt a próza a kelleténél, de nem bántuk meg, mert színészóriások csodálatos alakításait is láthattuk viszont a vetítővásznon. Azért a filmbejátszások közül természetesen nem maradhatott ki az operett. A szünet előtti részben a Fővárosi Operettszínház egykori legendás Csárdáskirálynő előadásából láthattunk két bejátszást (nem az 1954-es rendezésből, akkor még nem volt televízió; Szinetár 1961-ben újrarendezte a darabot és ennek 1963-as televíziós közvetítéséből kaptunk két jelenetet: Honthy Hanna (Cecília) belépője, majd Honthy és Feleki Kamill (Miska) fergeteges kettőse (km. Homm Pál). Következett a Csárdáskirálynő 1971-es mozifilmváltozatából két jelenet (Psota Irén és Latinovits Zoltán). Szinetár Miklóstól nem áll távol a „betyárromantika” sem, ennek bizonyítéka az 1962-ben forgatott mozifilmje, a „Délibáb minden mennyiségben” – a bejátszott filmkockákon Agárdy Gábor („Angyal András”) fergeteges, dalolós, cigányzenés játékát élvezhettük a „Búsuló Kanász” fogadó éttermében (km. Váradi Hédi). Megint operett következett: Szinetár Miklós másik híres operettszínházi rendezése volt a Szép Heléna című Offenbach-nagyoperett, melynek 1995-ös televíziós közvetítéséből láthattunk három – köztük pikáns – jelenetet Kalocsai Zsuzsa, Szolnoki Tibor, Antal Imre, Dániel Gábor és más közreműködőkkel, valamint a fináléból a kán-kánt. A Szinetár-est második részét szinte teljes egészében a próza töltötte ki: hosszabb részeket láthattunk abból a várszinházi Tartuffe-előadásból, melyet a Nemzeti Színház társulata 1984-ben mutatott be - a főszerepekben Bubik Istvánnal (Tartuffe), Kállai Ferenccel (Orgon) és Béres Ilonával (Elmira, Orgon felesége), km. még Hámori Ildikó és Kováts Adél. Következett még egy rövid jelenet az 1983-as Ki mit tud?-ból: Rost Andrea produkcióját (Gilda I. felv. ária a Rigolettóból) a zsűriből Szinetár Miklós bírálja. Ezek után a „házigazda” - erre a végszóra - színpadra invitálja magát Rost Andreát! A színpad hátterében mintha A denevér előadásának „reprezentatív” (számomra kissé dagályos és émelyítő) díszletképe; a „primadonna” Rost fekete-fehér nagyestélyiben libeg be, érkezik az Operaház zenekarának művészeiből álló kamarazenekar is, tagjai: Haffner Andrea, Novák Zita, Sabján Anikó, Nyári László, Csongár Péter és a zongoránál a vezénylő Köteles Géza. Jönnek Rost férfi kollégái is, sorban, szmokingban: Berkes János, Gárday Gábor, Kováts Kolos, Rozsos István és Szüle Tamás. (Csaknem teljes létszámban a tavalyi egylet...) Kezdetét veszi az utolsó, már „élő” zenei blokk: Lehár Ferenc Luxemburg grófjából két dal következik: egy-egy jelenet az operettből, előbb Rost Andrea énekli: „Nem uram, oly messze a szivárvány”, majd az összes fellépő művész együttesét halljuk - poénként. közéjük áll Szinetár Miklós is – és velük énekli a refrént, a nézők nagy derültségére. Majd a „Tanár úr” rövid beszélgetést folytat Rosttal, aki aztán belekezd a Giuditta című Lehár-operett slágerszámába („Oly forró ajkamról a csók” – ám német szöveggel énekli.) És végül, a Lehár-blokk utolsó számaként felhangzik a nevezetes induló A víg özvegyből: „ Asszony, asszony, asszony?!Bár az asszonyokhoz senki sem ért, De rajongunk a női nemért! Mert az égen s a földön a fő: Csak a nő, nő, nő, nő, nő!” - természetesen Rost Andrea körül forog-kering az összes férfinép... Ezt már mindenki együtt énekli – miközben görlök és férfitáncosok érkeznek be a színpadra kerekes hintón – és a jelenet végén odaszállnak vissza mind. Ezzel az igazi operettes, teátrális jelenettel fejeződik be Szinetár Miklós egyszemélyes show-ja, műsoros estje. Szerintem, jövő ilyen korra várhatjuk a harmadik „én állok és mesélek” című, következő „Cinema Szinetár”-opust. Olyan gazdag az életmű, hogy fogja abból futni – ebben biztosak lehetünk.
„CINEMA SZINETÁR – avagy Szinetár szerint a színház” Erkel Színház, 2016. november 13. Rendező: Aczél András Videóvágás: Bori Tamás Csaknem napra pontosan 13 hónappal ezelőtt, ugyanitt az Erkel Színházban, Szinetár Miklós rendező, az Operaház kétszeres volt főigazgatója az érdeklődő közönségnek - és talán saját magának(?) is - filmvetítéssel egybekötött – nosztalgikus pálya-visszatekintő műsort hozott létre - 'Szinetár szerint az opera – egy est, ami összehoz' ] címmel, mely nagy tetszést aratott körünkben. Akkori beszámolómat [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=184&msgcount=5830#319313; (lásd az 5.830. sorszám alatt [/url] ) azzal zártam, hogy "Azt hiszem, jól szórakoztunk, de az igazi élményt az "élőszereplők" jelentették a számomra." Ez a megállapításom a tegnap esti, hasonló tematikájú és felépítési, szerkesztett műsorra is érvényes, de azért a legfőbb élményt mégiscsak a „Tanár úr” szolgáltatta: ahogyan tavaly, úgy vállaltan most is egyedül érkezett és kiállt a csupasz színpad elejére (mögötte csak a vetítővászon) hogy meséljen nekünk. Érdekesen, szórakoztatóan, tanulságosan. Az Opera művészeti vezetője, Anger Ferenc felvezette, „miért is vagyunk itt?” gondolatmenetet, azután bekonferálta a „főszereplőt". A színpadra lépő „örökifjú” maga köré nézve, viccesen azzal kezdte, örömmel állapítja meg, a bal sarokban most is ott áll a kis asztalka a fülesfotellel, nem hiányzik a vászon és zongora sem, mindent úgy talál, ahogy tavaly ilyentájt otthagyta. Emlékeztet bennünket arra, hogy És elkezd mesélni arról, hogy számára egész élete során mindig a szó, az emberi szó és amit ki akarunk vele fejezni, a mondandó a mérvadó. Szavak nélkül nincs „színház” sem – vallja. Hol komoly, filozófiai témákat boncolgat (a pálya rögös útja; a tartalmas emberi kapcsolatok, megtapasztalt lelkületek, életsorsok; szeretni való vidéki embertípusok, álszent módon viselkedés és a hozzá hasonló képmutatás; a meztelenség etikája stb), hol anekdotázik, sztorikat mond, és közben sziporkázik, aztán szóba kerülnek az operettek, a zenés színház, a próza; kiemel itthoni és külföldi színházi rendezései közül néhányat. Szinetár Miklós „matematikázik is: 65 éve a Magyar Állami Operaház munkatársa. 1951-ben, tizenkilenc éves korában került az Operaházba ösztöndíjas rendezőnek. Házy Erzsébet, Melis György, Gáncs Edit és ő voltak az első ösztöndíjas csapat. De játszva a számokkal, 67 éve annak, hogy mint statiszta a János vitézben végszavazhatott a Jancsit éneklő Sárdy Jánosnak, és arról is szólt, hogyan fogadták el Honthy Hanna és a kor legendás színészei, énekesei egy 22 éves ifjútól az 1954-es Csárdáskirálynő rendezésekor adott instrukcióit. Mindezen felsorolt témákhoz filmvetítést kapunk: a televízió egykor rögzítette azokat a színházi előadásokat, amelyekből részleteket kapunk; a bejátszásra került jelenetek között – a választott koncepciója jegyében - ezúttal talán több volt a próza a kelleténél, de nem bántuk meg, mert színészóriások csodálatos alakításait is láthattuk viszont a vetítővásznon. Azért a filmbejátszások közül természetesen nem maradhatott ki az operett. A szünet előtti részben a Fővárosi Operettszínház egykori legendás Csárdáskirálynő előadásából láthattunk két bejátszást (nem az 1954-es rendezésből, akkor még nem volt televízió; Szinetár 1961-ben újrarendezte a darabot és ennek 1963-as televíziós közvetítéséből kaptunk két jelenetet: Honthy Hanna (Cecília) belépője, majd Honthy és Feleki Kamill (Miska) fergeteges kettőse (km. Homm Pál). Következett a Csárdáskirálynő 1971-es mozifilmváltozatából két jelenet (Psota Irén és Latinovits Zoltán). Szinetár Miklóstól nem áll távol a „betyárromantika” sem, ennek bizonyítéka az 1962-ben forgatott mozifilmje, a „Délibáb minden mennyiségben” – a bejátszott filmkockákon Agárdy Gábor („Angyal András”) fergeteges, dalolós, cigányzenés játékát élvezhettük a „Búsuló Kanász” fogadó éttermében (km. Váradi Hédi). Megint operett következett: Szinetár Miklós másik híres operettszínházi rendezése volt a Szép Heléna című Offenbach-nagyoperett, melynek 1995-ös televíziós közvetítéséből láthattunk három – köztük pikáns – jelenetet Kalocsai Zsuzsa, Szolnoki Tibor, Antal Imre, Dániel Gábor és más közreműködőkkel, valamint a fináléból a kán-kánt. A Szinetár-est második részét szinte teljes egészében a próza töltötte ki: hosszabb részeket láthattunk abból a várszinházi Tartuffe-előadásból, melyet a Nemzeti Színház társulata 1984-ben mutatott be - a főszerepekben Bubik Istvánnal (Tartuffe), Kállai Ferenccel (Orgon) és Béres Ilonával (Elmira, Orgon felesége), km. még Hámori Ildikó és Kováts Adél. Következett még egy rövid jelenet az 1983-as Ki mit tud?-ból: Rost Andrea produkcióját (Gilda I. felv. ária a Rigolettóból) a zsűriből Szinetár Miklós bírálja. Ezek után a „házigazda” - erre a végszóra - színpadra invitálja magát Rost Andreát! A színpad hátterében mintha A denevér előadásának „reprezentatív” (számomra kissé dagályos és émelyítő) díszletképe; a „primadonna” Rost fekete-fehér nagyestélyiben libeg be, érkezik az Operaház zenekarának művészeiből álló kamarazenekar is, tagjai: Haffner Andrea, Novák Zita, Sabján Anikó, Nyári László, Csongár Péter és a zongoránál a vezénylő Köteles Géza. Jönnek Rost férfi kollégái is, sorban, szmokingban: Berkes János, Gárday Gábor, Kováts Kolos, Rozsos István és Szüle Tamás. (Csaknem teljes létszámban a tavalyi egylet...) Kezdetét veszi az utolsó, már „élő” zenei blokk: Lehár Ferenc Luxemburg grófjából két dal következik: egy-egy jelenet az operettből, előbb Rost Andrea énekli: „Nem uram, oly messze a szivárvány”, majd az összes fellépő művész együttesét halljuk - poénként. közéjük áll Szinetár Miklós is – és velük énekli a refrént, a nézők nagy derültségére. Majd a „Tanár úr” rövid beszélgetést folytat Rosttal, aki aztán belekezd a Giuditta című Lehár-operett slágerszámába („Oly forró ajkamról a csók” – ám német szöveggel énekli.) És végül, a Lehár-blokk utolsó számaként felhangzik a nevezetes induló A víg özvegyből: „ Asszony, asszony, asszony?!Bár az asszonyokhoz senki sem ért, De rajongunk a női nemért! Mert az égen s a földön a fő: Csak a nő, nő, nő, nő, nő!” - természetesen Rost Andrea körül forog-kering az összes férfinép... Ezt már mindenki együtt énekli – miközben görlök és férfitáncosok érkeznek be a színpadra kerekes hintón – és a jelenet végén odaszállnak vissza mind. Ezzel az igazi operettes, teátrális jelenettel fejeződik be Szinetár Miklós egyszemélyes show-ja, műsoros estje. Szerintem, jövő ilyen korra várhatjuk a harmadik „én állok és mesélek” című, következő „Cinema Szinetár”-opust. Olyan gazdag az életmű, hogy fogja abból futni – ebben biztosak lehetünk.
6807 Búbánat 2016-11-14 12:15:08
Tegnap este az Erkel Színházban Szinetár Miklós is dalra fakadt... Erről a programról rövidesen beszámolok itt.
Tegnap este az Erkel Színházban Szinetár Miklós is dalra fakadt... Erről a programról rövidesen beszámolok itt.
6806 Cilike 2016-11-13 22:57:48 [Válasz erre: 6804 perempe 2016-11-13 13:26:43]
Valljuk be, ha megvárná, hogy bekerítsék, aránylag kevés esélye lenne leugrani... ez így van rendezve, a katonák csak akkor rohannak be, mikor Tosca már leugrott. Arról nem is beszélve, hogy zenei hely van rá, mert hogy ez egy opera.
Valljuk be, ha megvárná, hogy bekerítsék, aránylag kevés esélye lenne leugrani... ez így van rendezve, a katonák csak akkor rohannak be, mikor Tosca már leugrott. Arról nem is beszélve, hogy zenei hely van rá, mert hogy ez egy opera.
6805 ebera 2016-11-13 16:06:46 [Válasz erre: 6803 telramund 2016-11-06 12:55:47]
Pénteken is telt házas, nagyszerű előadás volt, ugyanaz a szereplőgárda.A gyertyákat nem felejtették el meggyújtani! A közönség hosszan tartó vastapssal köszönte meg.Az Erkelben tapasztalatom szerint sokkal hálásabb a közönség, mint az Operaházban.
Pénteken is telt házas, nagyszerű előadás volt, ugyanaz a szereplőgárda.A gyertyákat nem felejtették el meggyújtani! A közönség hosszan tartó vastapssal köszönte meg.Az Erkelben tapasztalatom szerint sokkal hálásabb a közönség, mint az Operaházban.
6804 perempe 2016-11-13 13:26:43 [Válasz erre: 6803 telramund 2016-11-06 12:55:47]
tegnap Tosca leugrásához elég volt Spoletta megjelenése, egyből felment ugrani, meg se várta, hogy a katonák bekerítsék. (ők később érkeztek?) Tosca imája lassú volt nagyon. ettől függetlenül tetszett.
tegnap Tosca leugrásához elég volt Spoletta megjelenése, egyből felment ugrani, meg se várta, hogy a katonák bekerítsék. (ők később érkeztek?) Tosca imája lassú volt nagyon. ettől függetlenül tetszett.
6803 telramund 2016-11-06 12:55:47
Tegnap délelőtt zsúfolt ház előtt egy nagyszerű Tosca előadásnak lehettünk hallgatói.Lukács Gyöngyi, Alexandru Agache ,Fekete Attila parádés formában énekelte,alakította a három főszerepet.Állítom,hogy Bécs,de talán New York is megnyalná a 10 ujját,ha egy ilyen színvonalú előadást ki tudna állítani. Az örömbe azonban apró bosszúságok is betolakodtak.Anélkül,hogy neveket említenék a kis szerepek alakítóiról van szó.Kis -szerep legalább olyan fontos ,mint a nagy szerep ,tehát legalább olyan intenzitással kell abszolválni.Lehetetlen,hogy az egyiket nem lehetett egyáltalán hallani,a másik végig köhögött a harmadik teljesen rekedt volt.Aztán a rendezés nem eshet mára annyira szét,hogy Scarpia asztalán levő gyertyákat elfelejtették meggyújtani és Tosca ezeket helyezte a zenének megfelelően a leszúrt Scarpia mellé.(Így értelmetlen).Ezek apró bosszúságok,amiket ki lehetne kerülni.Kesselyák Gergely jól vezényelte a forró sikerű előadást.
Tegnap délelőtt zsúfolt ház előtt egy nagyszerű Tosca előadásnak lehettünk hallgatói.Lukács Gyöngyi, Alexandru Agache ,Fekete Attila parádés formában énekelte,alakította a három főszerepet.Állítom,hogy Bécs,de talán New York is megnyalná a 10 ujját,ha egy ilyen színvonalú előadást ki tudna állítani. Az örömbe azonban apró bosszúságok is betolakodtak.Anélkül,hogy neveket említenék a kis szerepek alakítóiról van szó.Kis -szerep legalább olyan fontos ,mint a nagy szerep ,tehát legalább olyan intenzitással kell abszolválni.Lehetetlen,hogy az egyiket nem lehetett egyáltalán hallani,a másik végig köhögött a harmadik teljesen rekedt volt.Aztán a rendezés nem eshet mára annyira szét,hogy Scarpia asztalán levő gyertyákat elfelejtették meggyújtani és Tosca ezeket helyezte a zenének megfelelően a leszúrt Scarpia mellé.(Így értelmetlen).Ezek apró bosszúságok,amiket ki lehetne kerülni.Kesselyák Gergely jól vezényelte a forró sikerű előadást.
6802 Búbánat 2016-09-25 10:32:44
Az Opera honlapjáról hozom át ide: „Simándy100 - Nagy Tenor-show - a nagy tenor születésnapján” ________________________________________ • Természetesen a tenoristák a legszerencsésebbek. Talán a legnehezebb is az ő dolguk, nem véletlen, hogy kevesek kiváltsága közülük a világhír, s hogy a komponisták számukra tartogatták legszebb dallamaikat. Most Simándy József, a korszakos magyar tenorlegenda 100. születésnapja hozza el a legjobb magyar énekeseket és a jelenkor legnagyobb aktív tenorsztárját az Erkel színpadára. Rafael Rojas és nyolc magyar művész egyúttal fejet hajt Simándy valóban megkerülhetetlen, ma is példaértékű életműve előtt. Az est folyamán ismert és ritkán látható fényképek, restaurált filmrészletek segítenek felidézni Simándy megkerülhetetlen, máig példaértékű életművét. 1. rész Erkel: Ünnepi nyitány Erkel: Hunyadi László – László áriája az I. felvonásból (’Ó, végre egy pár nyugodt pillanat’) – László Boldizsár Verdi: Aida – Győzelmi kórus Verdi: Aida – Radamès románca ('Se quel guerrier io fossi! ... Celeste Aida') – Rafael Rojas Verdi: A trubadúr – Manrico f-moll cabalettája és a stretta a III. felvonásból (’Ah, sì ben mio… Di quella pira’) – László Boldizsár, közreműködik: Ujvári Gergely (Ruiz) R. Strauss: A rózsalovag – Az olasz énekes áriája (’Di rigori armato in seno’) – Boncsér Gergely Bizet: Carmen – Előjáték Bizet: Carmen – Virág-ária (’La fleur que tu m’avais jetée’) – Rafael Rojas Verdi: Don Carlos – Szabadságkettős (’È lui! desso... L'infante! ... Dio, che nell’anima infondere’) – Balczó Péter, Haja Zsolt 2. rész Wagner: Lohengrin – a III. felvonás előjátéka Wagner: Lohengrin – Lohengrin áriája a III. felvonásból (’In fernem Land’) – Kovácsházi István Verdi: Otello - Otello áriája a III. felvonásból ('Dio! mi potevi scagliar') - Rafael Rojas Puccini: Manon Lescaut – Intermezzo Puccini: Tosca – Képária (’Dammi i colori... Recondita armonia’) – Pataki Adorján Puccini: Bohémélet – Rodolfo áriája az I. felvonásból (’Che gelida manina’) – Boncsér Gergely Puccini: Turandot – Kalaf áriája a III. felvonásból (’Nessun dorma’) – Rafael Rojas Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara Vezényel: Kovács János Karigazgató: Strausz Kálmán Házigazda:Ókovács Szilveszter Vetített látvány: KEDD Stúdió, M. Tóth Géza Rendező: Aczél András ________________________________________ Részletek Helyszín: Erkel Színház Dátum 2016. szeptember 25. Kezdés ideje: 15:00 Befejezés ideje: 17:00
Az Opera honlapjáról hozom át ide: „Simándy100 - Nagy Tenor-show - a nagy tenor születésnapján” ________________________________________ • Természetesen a tenoristák a legszerencsésebbek. Talán a legnehezebb is az ő dolguk, nem véletlen, hogy kevesek kiváltsága közülük a világhír, s hogy a komponisták számukra tartogatták legszebb dallamaikat. Most Simándy József, a korszakos magyar tenorlegenda 100. születésnapja hozza el a legjobb magyar énekeseket és a jelenkor legnagyobb aktív tenorsztárját az Erkel színpadára. Rafael Rojas és nyolc magyar művész egyúttal fejet hajt Simándy valóban megkerülhetetlen, ma is példaértékű életműve előtt. Az est folyamán ismert és ritkán látható fényképek, restaurált filmrészletek segítenek felidézni Simándy megkerülhetetlen, máig példaértékű életművét. 1. rész Erkel: Ünnepi nyitány Erkel: Hunyadi László – László áriája az I. felvonásból (’Ó, végre egy pár nyugodt pillanat’) – László Boldizsár Verdi: Aida – Győzelmi kórus Verdi: Aida – Radamès románca ('Se quel guerrier io fossi! ... Celeste Aida') – Rafael Rojas Verdi: A trubadúr – Manrico f-moll cabalettája és a stretta a III. felvonásból (’Ah, sì ben mio… Di quella pira’) – László Boldizsár, közreműködik: Ujvári Gergely (Ruiz) R. Strauss: A rózsalovag – Az olasz énekes áriája (’Di rigori armato in seno’) – Boncsér Gergely Bizet: Carmen – Előjáték Bizet: Carmen – Virág-ária (’La fleur que tu m’avais jetée’) – Rafael Rojas Verdi: Don Carlos – Szabadságkettős (’È lui! desso... L'infante! ... Dio, che nell’anima infondere’) – Balczó Péter, Haja Zsolt 2. rész Wagner: Lohengrin – a III. felvonás előjátéka Wagner: Lohengrin – Lohengrin áriája a III. felvonásból (’In fernem Land’) – Kovácsházi István Verdi: Otello - Otello áriája a III. felvonásból ('Dio! mi potevi scagliar') - Rafael Rojas Puccini: Manon Lescaut – Intermezzo Puccini: Tosca – Képária (’Dammi i colori... Recondita armonia’) – Pataki Adorján Puccini: Bohémélet – Rodolfo áriája az I. felvonásból (’Che gelida manina’) – Boncsér Gergely Puccini: Turandot – Kalaf áriája a III. felvonásból (’Nessun dorma’) – Rafael Rojas Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara Vezényel: Kovács János Karigazgató: Strausz Kálmán Házigazda:Ókovács Szilveszter Vetített látvány: KEDD Stúdió, M. Tóth Géza Rendező: Aczél András ________________________________________ Részletek Helyszín: Erkel Színház Dátum 2016. szeptember 25. Kezdés ideje: 15:00 Befejezés ideje: 17:00
6801 Momo 2016-09-20 10:23:07
(Egyébként szerintem így jól kib.sznak a Porgyval, mert nagyszerű énekesek sora nem adhatja elő.)
(Egyébként szerintem így jól kib.sznak a Porgyval, mert nagyszerű énekesek sora nem adhatja elő.)
6800 Momo 2016-09-20 10:15:40
Szép is lenne, ha a Bohéméletre tilalom lenne, hogy csak fehér, európai énekesekkel adható elő.
Szép is lenne, ha a Bohéméletre tilalom lenne, hogy csak fehér, európai énekesekkel adható elő.
6799 Edmond Dantes 2016-09-20 10:01:41 [Válasz erre: 6798 parampampoli 2016-09-20 09:45:40]
Nem tudom, lehetséges, de MÁO közleménye (ha pontosan idézi a cikk) elég talányos: „Jogosítása folyamatban van – közölte lapunkkal az Opera. – Úgy véljük, 1981 óta »túlfélik« ezt a darabot, soha senki sem merte előadni, mióta ezt a kirekesztőnek hangzó elvet bevezették az akkori örökösök. Az éneklés nem bőrszín, és még csak nem is kor kérdése: ez fűzi össze a két esetet.” Eddig. Minden kötözködés n é l k ü l: - "Jogosítása folyamatban van" ez vajon mit jelent? - "1981 óta »túlfélik« ezt a darabot" dettó = ez mit jelent? Kik félik túl? - "soha senki sem merte előadni, mióta ezt a kirekesztőnek hangzó elvet bevezették az akkori örökösök" a) tényleg soha senki? b) most már más örökösök vannak =nem az "akkoriak"? c) vagy mi leszünk a "szentségtörők"? - "Az éneklés nem bőrszín, és még csak nem is kor kérdése" ez viszont valóban így igaz.
Nem tudom, lehetséges, de MÁO közleménye (ha pontosan idézi a cikk) elég talányos: „Jogosítása folyamatban van – közölte lapunkkal az Opera. – Úgy véljük, 1981 óta »túlfélik« ezt a darabot, soha senki sem merte előadni, mióta ezt a kirekesztőnek hangzó elvet bevezették az akkori örökösök. Az éneklés nem bőrszín, és még csak nem is kor kérdése: ez fűzi össze a két esetet.” Eddig. Minden kötözködés n é l k ü l: - "Jogosítása folyamatban van" ez vajon mit jelent? - "1981 óta »túlfélik« ezt a darabot" dettó = ez mit jelent? Kik félik túl? - "soha senki sem merte előadni, mióta ezt a kirekesztőnek hangzó elvet bevezették az akkori örökösök" a) tényleg soha senki? b) most már más örökösök vannak =nem az "akkoriak"? c) vagy mi leszünk a "szentségtörők"? - "Az éneklés nem bőrszín, és még csak nem is kor kérdése" ez viszont valóban így igaz.
6798 parampampoli 2016-09-20 09:45:40 [Válasz erre: 6797 Edmond Dantes 2016-09-20 08:26:13]
Ezt én is kíváncsian várom, mert a 80-as években sikerszéria közepette kellett levenni a Porgy-t műsorról az örökösök ezen döntése miatt. Nem számoltam utána, de nem lehet, hogy most jár le a szerzői jog, és onnantól bárki előadhatja?
Ezt én is kíváncsian várom, mert a 80-as években sikerszéria közepette kellett levenni a Porgy-t műsorról az örökösök ezen döntése miatt. Nem számoltam utána, de nem lehet, hogy most jár le a szerzői jog, és onnantól bárki előadhatja?
6797 Edmond Dantes 2016-09-20 08:26:13
Ha valóban "Nagy kérdés, miként valósul meg az idei Porgy és Bess, mivel 1981 óta jogörökösi tiltás miatt csak afroamerikai énekesek énekelhetik." (nol.hu 2016.09.12.)... ...akkor számomra nagy kérdés: miként, milyen megállapodás birtokában tűzhette, tűzheti ki MÁO a produkciót, éspedig a honlap szerint http://www.opera.hu/musor/megtekint/porgy-es-bess-2016/ 100%-ban magyar szereplőkkel.
Ha valóban "Nagy kérdés, miként valósul meg az idei Porgy és Bess, mivel 1981 óta jogörökösi tiltás miatt csak afroamerikai énekesek énekelhetik." (nol.hu 2016.09.12.)... ...akkor számomra nagy kérdés: miként, milyen megállapodás birtokában tűzhette, tűzheti ki MÁO a produkciót, éspedig a honlap szerint http://www.opera.hu/musor/megtekint/porgy-es-bess-2016/ 100%-ban magyar szereplőkkel.
6796 IVA 2016-09-20 05:03:45 [Válasz erre: 6794 Edmond Dantes 2016-09-19 22:07:06]
Nincs gond, így is köszönet illet, amiért harmadszor is felhívtad a figyelmet a témára.
Nincs gond, így is köszönet illet, amiért harmadszor is felhívtad a figyelmet a témára.
6795 IVA 2016-09-20 05:01:33 [Válasz erre: 6792 Edmond Dantes 2016-09-19 21:57:41]
Már nem találok a nol.hu-n olyan mondatot, amelyből kiderülne, hogy a Népszabadság miféle lapnak definiálja magát manapság. A cikk feltehetően a kultúra-rovatban jelent meg. Küldetése a sajtónak, hogy kiderítse, mit rejthet egy technikai ok mint indoklás, ami a közönségre nézve lebecsülő és kirekesztő. Ezt a küldetést nagyjából teljesítette is. A cikk címének előző, és különösen első változatában olyan tartalmat közölt, amelynek nincs közvetlen művészeti vonatkozása, csak közvetve kapcsolódik az előadás letiltásának okához. Az opera műfajában csak a még nézőként is kívülállók számára tényező az énekesek életkora, súlya stb.: az artisztikumot és az esztétikumot más adottságok képviselik. Ilyesmin csámcsogó címnek vagy felvezetésnek a célja azonos a bulvár- és szennylapokéval: csiklandozva csalogatni minél több olvasót a cikkhez. A vitatott esetben nyilvánvalóan felmerül még: belerúgni a lapéval köztudottal ellentétes politikai platformhoz közeli énekesnőbe, illetve az ellentétes politikai platformhoz talán még közelibb intézményvezetőbe. Bárkinek akárhány jelzésére módosították is a címet, nyilván belátták, hogy a módszer (Miklósa privát és művészi személyétől függetlenül) nem tisztességes és nem gusztusos. Jó, hogy a módosítás megtörtént. Kívánatos, hogy a tanulságot is levonják belőle.
Már nem találok a nol.hu-n olyan mondatot, amelyből kiderülne, hogy a Népszabadság miféle lapnak definiálja magát manapság. A cikk feltehetően a kultúra-rovatban jelent meg. Küldetése a sajtónak, hogy kiderítse, mit rejthet egy technikai ok mint indoklás, ami a közönségre nézve lebecsülő és kirekesztő. Ezt a küldetést nagyjából teljesítette is. A cikk címének előző, és különösen első változatában olyan tartalmat közölt, amelynek nincs közvetlen művészeti vonatkozása, csak közvetve kapcsolódik az előadás letiltásának okához. Az opera műfajában csak a még nézőként is kívülállók számára tényező az énekesek életkora, súlya stb.: az artisztikumot és az esztétikumot más adottságok képviselik. Ilyesmin csámcsogó címnek vagy felvezetésnek a célja azonos a bulvár- és szennylapokéval: csiklandozva csalogatni minél több olvasót a cikkhez. A vitatott esetben nyilvánvalóan felmerül még: belerúgni a lapéval köztudottal ellentétes politikai platformhoz közeli énekesnőbe, illetve az ellentétes politikai platformhoz talán még közelibb intézményvezetőbe. Bárkinek akárhány jelzésére módosították is a címet, nyilván belátták, hogy a módszer (Miklósa privát és művészi személyétől függetlenül) nem tisztességes és nem gusztusos. Jó, hogy a módosítás megtörtént. Kívánatos, hogy a tanulságot is levonják belőle.
6794 Edmond Dantes 2016-09-19 22:07:06 [Válasz erre: 6793 Edmond Dantes 2016-09-19 21:58:42]
Szerző: Csepelyi Adrienn Ehh, nem (mindig) megy nekem ez a fránya bemásolás, elnézést kérek. Ha netán bűvös kezek egybefésülnék a három itteni legutóbbimat, hálásan megköszönném :)
Szerző: Csepelyi Adrienn Ehh, nem (mindig) megy nekem ez a fránya bemásolás, elnézést kérek. Ha netán bűvös kezek egybefésülnék a három itteni legutóbbimat, hálásan megköszönném :)
6793 Edmond Dantes 2016-09-19 21:58:42 [Válasz erre: 6792 Edmond Dantes 2016-09-19 21:57:41]
nol.hu 2016. szep. 12. 21:05
nol.hu 2016. szep. 12. 21:05
6792 Edmond Dantes 2016-09-19 21:57:41 [Válasz erre: 6775 Edmond Dantes 2016-09-12 21:24:25]
Frissített változat, változatlan keltezéssel, új címmel + új képaláírással + új függelékkel (Porgy és Bess) Elmarad az Operaházban a West Side Story három szeptemberi előadása. Mit takarnak a közleményben említett technikai okok? Lekerülhet a darab a műsorról? Az operaházban az utóbbi évadban 22 West Side Story-előadást játszottak csaknem 40 ezer néző előtt. Most azonban törölték a három szeptemberi dátumot. Az intézmény honlapja nem árul el további részleteket. Lapunk igyekezett felgöngyölíteni, mi áll a háttérben. Információink szerint a musical amerikai jogkezelője gördített akadályt a folytatás elé, több dolgot is kifogásolt a magyar színrevitelben. Forrásaink szerint az egyik fő gond: a jogtulajdonosnak nem nyerte el a tetszését a dupla szereposztás, vagyis hogy a főszereplőket énekesek (Miklósa Erika és Boncsér Gergely) és táncosok (Boros Ildikó és Bajári Levente) együtt alakítják. A West Side Story amerikai jogkezelője megerősítette: nem hosszabbították meg a magyar szerződést A forgatókönyv szerint Maria és Tony tinédzserek. Ezt – amint az korábbi próbariportunkból kiderült – felvetette Novák Péter rendező, sőt maga Miklósa Erika is, aki „majdnem lebeszélte Ókovács Szilvesztert arról, hogy ő énekelje Mariát. Úgy érezte, 45 évesen túl öreg lesz a 31 éves Boncsér Gergely mellett”. A főigazgató ragaszkodott a szereposztáshoz, ezért találták ki a szerepkettőzést. Ókovács a szinhaz.hu-nak úgy nyilatkozott: „Egyszerre valósulhat meg a szerzői szándék – operai hangok keltik életre a főszerepeket – és a cselekmény szociológiai háttere is – miszerint a »sztori« tinédzserekkel történik – maradéktalanul érvényre jut.” Megjegyzésként: az idei Salzburgi Ünnepi Játékok szenzációjaként az ötvenéves Cecilia Bartoli alakította Mariát úgy, hogy az alteregója volt a színpadon. Miklósa Erika korábban már énekelte koncertszerű előadáson Maria szerepét Dolhai Attila mellett a jogtulajdonos külön engedélyével, mivel ragaszkodnak ahhoz, hogy a West Side Story ne legyen rendszeresen hallható szcenírozás nélkül. Egy produkció jóváhagyásához a színre vivő intézménynek pénzügyi tervet is be kell adnia a remélt bevétellel. A hírek szerint a jogtulajdonosok nem lelkesedtek az OperaKaland kultúrmissziós program diákjegyeiért, a 25 ezer középiskolás nemzetközi viszonylatban elképzelhetetlenül alacsony áron jutott be. Megkérdeztük a West Side Story amerikai jogkezelőjét, a Music Theatre Internationalt (MTI) is. Az MTI lapunknak megerősítette, hogy a West Side Story szerződését nem hosszabbították meg a 2016–2017-es évadra, ám további értesüléseinket nem kívánta kommentálni. Vagyis ha nem hárulnak el a kifogásolt problémák, és nem születik megállapodás, az előadás lekerül az operaház műsoráról. „Nem állunk egyedül a jogtulajdonosokkal való kemény tárgyalás terén: elég csak az évekkel ezelőtt hirtelen, rövid úton eltűnt Ghost című musicalre gondolni – közölte megkeresésünkre a Magyar Állami Operaház. – Az MTI Shows sajnos nem méltányolta esetünkben a zenei kiállítás világszínvonalát, miközben az Opera számára mindig elsősorban a partitúra jelenti a védendő és előadandó értéket. Az elmúlt 34 évben 24 magyar társulat játszhatta el a West Side Storyt gond nélkül Veszprémtől Békéscsabáig. Ránk különös figyelem irányult, és bár nem tudjuk, minek köszönhető (esetleg a musical hazai potentátjai közül segített-e valaki befenyíteni a tiltott területre lépett Operát?), tárgyalunk tovább. Az MTI Showszal meglévő gyümölcsöző együttműködést mutatja a Billy Elliot sikere: azt a jogot is tőlük kapta meg az Opera. Nem kell félni, sosem leszünk musicalszínház, nekünk – miként Bernsteinnek – az operai énekhang, s most, a Billyvel a klasszikus balett ügye volt fontos.” Az intézmény küzd a folytatásért, ám ha a decemberi előadásokra sem lesz engedély, más darabokat játszik majd. Hetvenfélét állítanak színpadra idén, lesz miből válogatni. Ez vár a Porgy és Bessre is? Nagy kérdés, miként valósul meg az idei Porgy és Bess, mivel 1981 óta jogörökösi tiltás miatt csak afroamerikai énekesek énekelhetik. A közreműködők közt feltüntetik a Handspring Puppet Companyt is, a jelek szerint tehát bábjátékkal igyekeznek megoldani, hogy 1970 után másodszor is színre vihesse az Opera. „Jogosítása folyamatban van – közölte lapunkkal az Opera. – Úgy véljük, 1981 óta »túlfélik« ezt a darabot, soha senki sem merte előadni, mióta ezt a kirekesztőnek hangzó elvet bevezették az akkori örökösök. Az éneklés nem bőrszín, és még csak nem is kor kérdése: ez fűzi össze a két esetet.”
Frissített változat, változatlan keltezéssel, új címmel + új képaláírással + új függelékkel (Porgy és Bess) Elmarad az Operaházban a West Side Story három szeptemberi előadása. Mit takarnak a közleményben említett technikai okok? Lekerülhet a darab a műsorról? Az operaházban az utóbbi évadban 22 West Side Story-előadást játszottak csaknem 40 ezer néző előtt. Most azonban törölték a három szeptemberi dátumot. Az intézmény honlapja nem árul el további részleteket. Lapunk igyekezett felgöngyölíteni, mi áll a háttérben. Információink szerint a musical amerikai jogkezelője gördített akadályt a folytatás elé, több dolgot is kifogásolt a magyar színrevitelben. Forrásaink szerint az egyik fő gond: a jogtulajdonosnak nem nyerte el a tetszését a dupla szereposztás, vagyis hogy a főszereplőket énekesek (Miklósa Erika és Boncsér Gergely) és táncosok (Boros Ildikó és Bajári Levente) együtt alakítják. A West Side Story amerikai jogkezelője megerősítette: nem hosszabbították meg a magyar szerződést A forgatókönyv szerint Maria és Tony tinédzserek. Ezt – amint az korábbi próbariportunkból kiderült – felvetette Novák Péter rendező, sőt maga Miklósa Erika is, aki „majdnem lebeszélte Ókovács Szilvesztert arról, hogy ő énekelje Mariát. Úgy érezte, 45 évesen túl öreg lesz a 31 éves Boncsér Gergely mellett”. A főigazgató ragaszkodott a szereposztáshoz, ezért találták ki a szerepkettőzést. Ókovács a szinhaz.hu-nak úgy nyilatkozott: „Egyszerre valósulhat meg a szerzői szándék – operai hangok keltik életre a főszerepeket – és a cselekmény szociológiai háttere is – miszerint a »sztori« tinédzserekkel történik – maradéktalanul érvényre jut.” Megjegyzésként: az idei Salzburgi Ünnepi Játékok szenzációjaként az ötvenéves Cecilia Bartoli alakította Mariát úgy, hogy az alteregója volt a színpadon. Miklósa Erika korábban már énekelte koncertszerű előadáson Maria szerepét Dolhai Attila mellett a jogtulajdonos külön engedélyével, mivel ragaszkodnak ahhoz, hogy a West Side Story ne legyen rendszeresen hallható szcenírozás nélkül. Egy produkció jóváhagyásához a színre vivő intézménynek pénzügyi tervet is be kell adnia a remélt bevétellel. A hírek szerint a jogtulajdonosok nem lelkesedtek az OperaKaland kultúrmissziós program diákjegyeiért, a 25 ezer középiskolás nemzetközi viszonylatban elképzelhetetlenül alacsony áron jutott be. Megkérdeztük a West Side Story amerikai jogkezelőjét, a Music Theatre Internationalt (MTI) is. Az MTI lapunknak megerősítette, hogy a West Side Story szerződését nem hosszabbították meg a 2016–2017-es évadra, ám további értesüléseinket nem kívánta kommentálni. Vagyis ha nem hárulnak el a kifogásolt problémák, és nem születik megállapodás, az előadás lekerül az operaház műsoráról. „Nem állunk egyedül a jogtulajdonosokkal való kemény tárgyalás terén: elég csak az évekkel ezelőtt hirtelen, rövid úton eltűnt Ghost című musicalre gondolni – közölte megkeresésünkre a Magyar Állami Operaház. – Az MTI Shows sajnos nem méltányolta esetünkben a zenei kiállítás világszínvonalát, miközben az Opera számára mindig elsősorban a partitúra jelenti a védendő és előadandó értéket. Az elmúlt 34 évben 24 magyar társulat játszhatta el a West Side Storyt gond nélkül Veszprémtől Békéscsabáig. Ránk különös figyelem irányult, és bár nem tudjuk, minek köszönhető (esetleg a musical hazai potentátjai közül segített-e valaki befenyíteni a tiltott területre lépett Operát?), tárgyalunk tovább. Az MTI Showszal meglévő gyümölcsöző együttműködést mutatja a Billy Elliot sikere: azt a jogot is tőlük kapta meg az Opera. Nem kell félni, sosem leszünk musicalszínház, nekünk – miként Bernsteinnek – az operai énekhang, s most, a Billyvel a klasszikus balett ügye volt fontos.” Az intézmény küzd a folytatásért, ám ha a decemberi előadásokra sem lesz engedély, más darabokat játszik majd. Hetvenfélét állítanak színpadra idén, lesz miből válogatni. Ez vár a Porgy és Bessre is? Nagy kérdés, miként valósul meg az idei Porgy és Bess, mivel 1981 óta jogörökösi tiltás miatt csak afroamerikai énekesek énekelhetik. A közreműködők közt feltüntetik a Handspring Puppet Companyt is, a jelek szerint tehát bábjátékkal igyekeznek megoldani, hogy 1970 után másodszor is színre vihesse az Opera. „Jogosítása folyamatban van – közölte lapunkkal az Opera. – Úgy véljük, 1981 óta »túlfélik« ezt a darabot, soha senki sem merte előadni, mióta ezt a kirekesztőnek hangzó elvet bevezették az akkori örökösök. Az éneklés nem bőrszín, és még csak nem is kor kérdése: ez fűzi össze a két esetet.”
6791 parampampoli 2016-09-15 09:24:33 [Válasz erre: 6790 nickname 2016-09-14 20:23:52]
Ezt a megoldást el tudnám fogadni. -:) Bár a rendezés problémáját nem oldaná meg. -:(
Ezt a megoldást el tudnám fogadni. -:) Bár a rendezés problémáját nem oldaná meg. -:(
6790 nickname 2016-09-14 20:23:52 [Válasz erre: 6781 parampampoli 2016-09-13 09:31:09]
Nem kellene szabaddá tenni. A Traviátát játszani kell, mert Agache remek Germont lesz és Alfréd szerepére is van jó énekesünk és bizony a címszerepre is lenne egy abszolút világszínvonalú énekesnőnk. Valóban igazad van: nem Miklósára gondolok a világszínvonalú magyar Violetta kapcsán. Aki ott volt áprilisban az Erkel Színházas Traviátán, annak nem kelle magyaráznom azt hiszem...
Nem kellene szabaddá tenni. A Traviátát játszani kell, mert Agache remek Germont lesz és Alfréd szerepére is van jó énekesünk és bizony a címszerepre is lenne egy abszolút világszínvonalú énekesnőnk. Valóban igazad van: nem Miklósára gondolok a világszínvonalú magyar Violetta kapcsán. Aki ott volt áprilisban az Erkel Színházas Traviátán, annak nem kelle magyaráznom azt hiszem...
6789 IVA 2016-09-14 15:23:04 [Válasz erre: 6788 Edmond Dantes 2016-09-14 08:59:59]
Köszönöm, tudomásul vettem.
Köszönöm, tudomásul vettem.
6788 Edmond Dantes 2016-09-14 08:59:59
K ö z l e m é n y 6775 sz. 2016-09-12 21:24:25 keltű "BRÉKING" felcímű bemásolásom betűhíven azonos a forrással (nol.hu 2016. szep. 12. 21:05) azaz már a jelzett időpontban = 2016-09-12 21:24:25 is címmel e g y ü t t másoltam be, úgy, ahogy jelenleg is olvasható. Utólagos belejavításra lehetőségem sincs, tekintve, hogy sem szerkesztője, sem rendszergazdája nem vagyok a portálnak. Kelt mint fent = 2016-09-14 Edmond Dantes s.k.
K ö z l e m é n y 6775 sz. 2016-09-12 21:24:25 keltű "BRÉKING" felcímű bemásolásom betűhíven azonos a forrással (nol.hu 2016. szep. 12. 21:05) azaz már a jelzett időpontban = 2016-09-12 21:24:25 is címmel e g y ü t t másoltam be, úgy, ahogy jelenleg is olvasható. Utólagos belejavításra lehetőségem sincs, tekintve, hogy sem szerkesztője, sem rendszergazdája nem vagyok a portálnak. Kelt mint fent = 2016-09-14 Edmond Dantes s.k.
6787 IVA 2016-09-14 05:41:01 [Válasz erre: 6784 IVA 2016-09-14 05:24:34]
Helyesbítés: sikertelen West Side Story-produkció → sikerületlen West Side Story-produkció. Hiszen sikeres volt, a tapsot tekintve. Különben meg minden elemében fiaskó.
Helyesbítés: sikertelen West Side Story-produkció → sikerületlen West Side Story-produkció. Hiszen sikeres volt, a tapsot tekintve. Különben meg minden elemében fiaskó.
6786 IVA 2016-09-14 05:29:53 [Válasz erre: 6783 Búbánat 2016-09-13 22:56:52]
Köszönöm, eddig nem jegyeztem meg a nevét. Láthatóan igyekszik jól teljesíteni a Népszabadságnál.
Köszönöm, eddig nem jegyeztem meg a nevét. Láthatóan igyekszik jól teljesíteni a Népszabadságnál.
6785 IVA 2016-09-14 05:26:44 [Válasz erre: 6781 parampampoli 2016-09-13 09:31:09]
Nem leszek rest behelyettesíteni, miután láttam.
Nem leszek rest behelyettesíteni, miután láttam.
6784 IVA 2016-09-14 05:24:34 [Válasz erre: 6779 Edmond Dantes 2016-09-13 08:52:42]
Igazad van: óriási különbség, hogy az ember önmagáról hogyan fogalmaz, illetve hogyan fogalmazhatnak róla. De van itt egy érdekes kérdés, részben Hozzád is. Hozzászólásodba a cikket nem linkelted, hanem bemásoltad. Abban így fest a cím: „Túl öregnek találták Miklósa Erikát, levették a darabot a színpadról” Nem bizalmatlanságból, hanem szokásból nem a másolt szöveget olvastam el, hanem rákerestem a cikkre. Ugyanezt a címet találtam fölötte. A címben az újságíró tudósít arról, hogy az énekesnőt „túl öregnek találták”, ez a cím pedig arra utal, hogy ez a tény volt a betiltás oka. A tartalomból már kiderül, hogy a színrevitel koncepciója is, amelynek része, vagy „ihletője” volt az énekesnő túlkorossága. A cím tehát ferdített! S hogy abban az „öreg” jelző mennyire hiteles választás a szinonimaskálából, csak úgy tudhatnánk meg, ha látnánk a Music Theatre International feljegyzésének szövegét (amelyet nem osztottak meg a Népszabadsággal). Vajon szerepel-e benne Miklósa éveinek „problematikája” egyáltalán? A dolog pikantériája, hogy mire válaszod nyomán visszakattintottam a cikkre, az alábbi címet találtam fölötte, ez olvasható azóta is: „Miklósa Erika is túl öregnek érezte magát, levették a darabot a színpadról” No igen, itt már nem arról van szó, hogy mások milyen jelzővel illették a kora miatt, hanem hogy neki milyen kételyei voltak a szereppel kapcsolatban. Ugye, Edmond Dantes, nem Te adtál más címet a cikknek 6775. sz. hozzászólásodban? (Ez a kérdés csak vicc volt.) Tehát a Népszabadságnak jelezhették – akár az én véleményem, akár másoké nyomán –, hogy durva fogalmazásával elvetette a sulykot, és kétessé tette tudósításának hitelességét. Nem azért szóltam, mintha nekem ismerősöm vagy kedvencem lenne Miklósa Erika, hanem azért, mert undorítónak tartom azt a durvaságot, amellyel egy történetesen kurzus közeli művészen keresztül a főigazgatónak, általa a kormánynak akarnak ártani. Nem hiszem, hogy a szinte minden tekintetben sikertelen West Side Story-produkció politikai ügy. Nekem nem kell olyan óvatosnak lennem, mint az Operaháznak: biztos vagyok abban, hogy valaki „befenyített” az ügyben. Ez éppen beleillik az itthonról Nyugat felé „befenyítés” divathullámába. Igen, vannak erre stílusosabb, pontosabb és erősebb kifejezések is. (OFF: A „gáz” olyan tinis, hogy 50 évnél régebben is használták az osztálytársaim, pl. amikor nem tanultak „egy büdös szót sem”.)
Igazad van: óriási különbség, hogy az ember önmagáról hogyan fogalmaz, illetve hogyan fogalmazhatnak róla. De van itt egy érdekes kérdés, részben Hozzád is. Hozzászólásodba a cikket nem linkelted, hanem bemásoltad. Abban így fest a cím: „Túl öregnek találták Miklósa Erikát, levették a darabot a színpadról” Nem bizalmatlanságból, hanem szokásból nem a másolt szöveget olvastam el, hanem rákerestem a cikkre. Ugyanezt a címet találtam fölötte. A címben az újságíró tudósít arról, hogy az énekesnőt „túl öregnek találták”, ez a cím pedig arra utal, hogy ez a tény volt a betiltás oka. A tartalomból már kiderül, hogy a színrevitel koncepciója is, amelynek része, vagy „ihletője” volt az énekesnő túlkorossága. A cím tehát ferdített! S hogy abban az „öreg” jelző mennyire hiteles választás a szinonimaskálából, csak úgy tudhatnánk meg, ha látnánk a Music Theatre International feljegyzésének szövegét (amelyet nem osztottak meg a Népszabadsággal). Vajon szerepel-e benne Miklósa éveinek „problematikája” egyáltalán? A dolog pikantériája, hogy mire válaszod nyomán visszakattintottam a cikkre, az alábbi címet találtam fölötte, ez olvasható azóta is: „Miklósa Erika is túl öregnek érezte magát, levették a darabot a színpadról” No igen, itt már nem arról van szó, hogy mások milyen jelzővel illették a kora miatt, hanem hogy neki milyen kételyei voltak a szereppel kapcsolatban. Ugye, Edmond Dantes, nem Te adtál más címet a cikknek 6775. sz. hozzászólásodban? (Ez a kérdés csak vicc volt.) Tehát a Népszabadságnak jelezhették – akár az én véleményem, akár másoké nyomán –, hogy durva fogalmazásával elvetette a sulykot, és kétessé tette tudósításának hitelességét. Nem azért szóltam, mintha nekem ismerősöm vagy kedvencem lenne Miklósa Erika, hanem azért, mert undorítónak tartom azt a durvaságot, amellyel egy történetesen kurzus közeli művészen keresztül a főigazgatónak, általa a kormánynak akarnak ártani. Nem hiszem, hogy a szinte minden tekintetben sikertelen West Side Story-produkció politikai ügy. Nekem nem kell olyan óvatosnak lennem, mint az Operaháznak: biztos vagyok abban, hogy valaki „befenyített” az ügyben. Ez éppen beleillik az itthonról Nyugat felé „befenyítés” divathullámába. Igen, vannak erre stílusosabb, pontosabb és erősebb kifejezések is. (OFF: A „gáz” olyan tinis, hogy 50 évnél régebben is használták az osztálytársaim, pl. amikor nem tanultak „egy büdös szót sem”.)
6783 Búbánat 2016-09-13 22:56:52 [Válasz erre: 6778 IVA 2016-09-13 05:16:11]
Off: Megjegyzem, Csepelyi Adrienn egykor az "www.operavilag.net" oldal munkatársa volt, hová rendszeresen írt operakritikákat. Onnét ment át a Népszabadsághoz.
Off: Megjegyzem, Csepelyi Adrienn egykor az "www.operavilag.net" oldal munkatársa volt, hová rendszeresen írt operakritikákat. Onnét ment át a Népszabadsághoz.
6782 parampampoli 2016-09-13 09:32:55 [Válasz erre: 6780 Edmond Dantes 2016-09-13 09:31:03]
Hallottad Miklósa Erikát énekelni, úgy általában és mostanában? Akkor tudhatod, hogy nem prejudikáció, hanem tapasztalatokból eredő következtetés. (Hogy hány éves, a dolog lényegét tekintve, ismétlem, számomra érdektelen.)
Hallottad Miklósa Erikát énekelni, úgy általában és mostanában? Akkor tudhatod, hogy nem prejudikáció, hanem tapasztalatokból eredő következtetés. (Hogy hány éves, a dolog lényegét tekintve, ismétlem, számomra érdektelen.)
6781 parampampoli 2016-09-13 09:31:09 [Válasz erre: 6778 IVA 2016-09-13 05:16:11]
Az elkövetkező Traviata-napokat máris szabaddá lehetne tenni, az új produkciót pedig dobni oda, ahova való. (Mindenki helyettesítse be, ahova gondolná.)
Az elkövetkező Traviata-napokat máris szabaddá lehetne tenni, az új produkciót pedig dobni oda, ahova való. (Mindenki helyettesítse be, ahova gondolná.)
6780 Edmond Dantes 2016-09-13 09:31:03 [Válasz erre: 6777 parampampoli 2016-09-12 21:42:50]
Miklósa Erikának se korára se hangjára a West Side Storyban n e m a jogtulajdonosok "tiltakoztak" ld ez alatt 6779 + cikk maga 6775. Az, hogy "a Traviatára hangilag alkalmatlan", egyelőre prejudikáció. Nem láttam a Szigeten és egy szabadtéri produkció különben sem mérvadó. Szavazz(unk) neki előzetesen bizalmat, aztán majd üt az igazság órája-napja. Szerintem így korrekt.
Miklósa Erikának se korára se hangjára a West Side Storyban n e m a jogtulajdonosok "tiltakoztak" ld ez alatt 6779 + cikk maga 6775. Az, hogy "a Traviatára hangilag alkalmatlan", egyelőre prejudikáció. Nem láttam a Szigeten és egy szabadtéri produkció különben sem mérvadó. Szavazz(unk) neki előzetesen bizalmat, aztán majd üt az igazság órája-napja. Szerintem így korrekt.
6779 Edmond Dantes 2016-09-13 08:52:42
A cikk szerint "...Miklósa Erika is...majdnem lebeszélte Ókovács Szilvesztert arról, hogy ő énekelje Mariát. Úgy érezte, 45 évesen túl öreg lesz a 31 éves Boncsér Gergely mellett.” Tehát n e m az újságíró tartja öregnek Miklósa Erikát, hanem Miklósa Erika tartja (tartotta) öregnek Miklósa Erikát. Óriási különbség! Az újságíró azzal, hogy megemlítette, Bartoli salzburgi produkcióját, Bartoliét, aki mellesleg nem csupán idősebb, de "asszonyosabb" külsejű is mint Miklósa Erika, közvetve éppenséggel arra voksol, hogy a kor "n e m számít". Ez is egy vélemény. Mindenesetre nem ő öregezte le a művészt. Nekem megfelelt a Nánási Helga-László Boldizsár házaspár, a művésznőt azt hiszem ebben a darabban láttam először, a tenoristát pedig ebben a darabban éreztem leginkább helyén: ha nem is külsejében, de vokálisan. A produkció egészéről már megírtam egyszer a véleményemet azzal a mottóval, hogy "Cipőt a cipőboltból, musicalt a musicalszínházból/ban, suszter meg maradjon a kaptafánál." A zavaros szerepkettőzés csak arra "jó" (nem jó!), hogy elleplezze az énekes főszereplők táncolni-nem-tudását, ami egy musical esetében elég "gáz". Azért használtam ezt a szót ("gáz"), mert passzol a MÁO közleményében megjelenő "befenyít" kifejezéshez...olyan cuki tinis. Más kérdés, hogy már régen nem vagyok tini, de MÁO már sokkal régebben nem-tini. Az "ő" korában talán alkalmazhatnának stílusosabb kifejezést...főleg ha jó eséllyel van igazság amúgy semmivel nem igazolt gyanújukban ti. hogy valaki(k)nek a tyúkszemére léptek a Bernstein-darab kihozatalával, nagy szériájával.
A cikk szerint "...Miklósa Erika is...majdnem lebeszélte Ókovács Szilvesztert arról, hogy ő énekelje Mariát. Úgy érezte, 45 évesen túl öreg lesz a 31 éves Boncsér Gergely mellett.” Tehát n e m az újságíró tartja öregnek Miklósa Erikát, hanem Miklósa Erika tartja (tartotta) öregnek Miklósa Erikát. Óriási különbség! Az újságíró azzal, hogy megemlítette, Bartoli salzburgi produkcióját, Bartoliét, aki mellesleg nem csupán idősebb, de "asszonyosabb" külsejű is mint Miklósa Erika, közvetve éppenséggel arra voksol, hogy a kor "n e m számít". Ez is egy vélemény. Mindenesetre nem ő öregezte le a művészt. Nekem megfelelt a Nánási Helga-László Boldizsár házaspár, a művésznőt azt hiszem ebben a darabban láttam először, a tenoristát pedig ebben a darabban éreztem leginkább helyén: ha nem is külsejében, de vokálisan. A produkció egészéről már megírtam egyszer a véleményemet azzal a mottóval, hogy "Cipőt a cipőboltból, musicalt a musicalszínházból/ban, suszter meg maradjon a kaptafánál." A zavaros szerepkettőzés csak arra "jó" (nem jó!), hogy elleplezze az énekes főszereplők táncolni-nem-tudását, ami egy musical esetében elég "gáz". Azért használtam ezt a szót ("gáz"), mert passzol a MÁO közleményében megjelenő "befenyít" kifejezéshez...olyan cuki tinis. Más kérdés, hogy már régen nem vagyok tini, de MÁO már sokkal régebben nem-tini. Az "ő" korában talán alkalmazhatnának stílusosabb kifejezést...főleg ha jó eséllyel van igazság amúgy semmivel nem igazolt gyanújukban ti. hogy valaki(k)nek a tyúkszemére léptek a Bernstein-darab kihozatalával, nagy szériájával.
6778 IVA 2016-09-13 05:16:11 [Válasz erre: 6775 Edmond Dantes 2016-09-12 21:24:25]
Nem Miklósa Erikával láttam az előadást, de úgy gondolom, nem feltétlenül az életévek számától függ, való-e valakinek egy szerep. Vonatkozásában a Népszabadság előszeretettel, sőt érezhető élvezettel használja ismételten a (túl)koros vagy a nem elég ifjú stb. majdnem legerősebb szinonimáját, ez igen udvariatlan, nemcsak egy középkorú művésszel, hanem egy hölggyel szemben is. Ez nem Miklósára vet árnyékot, hanem Csepelyi Adrienn újságíróra, aki remélhetőleg megtanul választékosabban fogalmazni, mire olyan vén lesz, mint az országút. Mellesleg – és ezzel nem akarom bántani, már azért sem, mert jól tartja magát – a másik szereposztás Tonyja sem tinédzser, sőt a daliás Boncsér Gergely sem. Annak viszont örülök, hogy (nevezzük nevén) a letiltás oka a tehetségtelen rendezés is, és hogy erre is született precedens. Más szerzők is megérdemelnék, hogy alkotásuk ne kerülhessen műsorra méltatlan rendezésben, még ha ezzel azt kívánnám is, hogy a MÁO-ban jelenleg igen sok legyen az adásszüneti nap...
Nem Miklósa Erikával láttam az előadást, de úgy gondolom, nem feltétlenül az életévek számától függ, való-e valakinek egy szerep. Vonatkozásában a Népszabadság előszeretettel, sőt érezhető élvezettel használja ismételten a (túl)koros vagy a nem elég ifjú stb. majdnem legerősebb szinonimáját, ez igen udvariatlan, nemcsak egy középkorú művésszel, hanem egy hölggyel szemben is. Ez nem Miklósára vet árnyékot, hanem Csepelyi Adrienn újságíróra, aki remélhetőleg megtanul választékosabban fogalmazni, mire olyan vén lesz, mint az országút. Mellesleg – és ezzel nem akarom bántani, már azért sem, mert jól tartja magát – a másik szereposztás Tonyja sem tinédzser, sőt a daliás Boncsér Gergely sem. Annak viszont örülök, hogy (nevezzük nevén) a letiltás oka a tehetségtelen rendezés is, és hogy erre is született precedens. Más szerzők is megérdemelnék, hogy alkotásuk ne kerülhessen műsorra méltatlan rendezésben, még ha ezzel azt kívánnám is, hogy a MÁO-ban jelenleg igen sok legyen az adásszüneti nap...
6777 parampampoli 2016-09-12 21:42:50 [Válasz erre: 6775 Edmond Dantes 2016-09-12 21:24:25]
A kor nem számít nálam, ezt írásba adtam nem egyszer. Hogy a Traviatára hangilag alkalmatlan, annál inkább. Az ellen ki fog tiltakozni? Jogtulajdonosok már nem. Giuseppe Verdi, szegény, a túlvilágról...?
A kor nem számít nálam, ezt írásba adtam nem egyszer. Hogy a Traviatára hangilag alkalmatlan, annál inkább. Az ellen ki fog tiltakozni? Jogtulajdonosok már nem. Giuseppe Verdi, szegény, a túlvilágról...?
6775 Edmond Dantes 2016-09-12 21:24:25
BRÉKING! nol.hu 2016. szep. 12. 21:05 Túl öregnek találták Miklósa Erikát, levették a darabot a színpadról Az operaházban az utóbbi évadban 22 West Side Story-előadást játszottak csaknem 40 ezer néző előtt. Most azonban törölték a három szeptemberi dátumot. Az intézmény honlapja nem árul el további részleteket. Lapunk igyekezett felgöngyölíteni, mi áll a háttérben. Információink szerint a musical amerikai jogkezelője gördített akadályt a folytatás elé, több dolgot is kifogásolt a magyar színrevitelben. Forrásaink szerint az egyik fő gond: a jogtulajdonosnak nem nyerte el a tetszését a dupla szereposztás, vagyis hogy a főszereplőket énekesek (Miklósa Erika és Boncsér Gergely) és táncosok (Boros Ildikó és Bajári Levente) együtt alakítják. A forgatókönyv szerint Maria és Tony tinédzserek. Ezt – amint az korábbi próbariportunkból kiderült – felvetette Novák Péter rendező, sőt maga Miklósa Erika is, aki „majdnem lebeszélte Ókovács Szilvesztert arról, hogy ő énekelje Mariát. Úgy érezte, 45 évesen túl öreg lesz a 31 éves Boncsér Gergely mellett”. A főigazgató ragaszkodott a szereposztáshoz, ezért találták ki a szerepkettőzést. Ókovács a Szinhaz.hu-nak úgy nyilatkozott: „Egyszerre valósulhat meg a szerzői szándék – operai hangok keltik életre a főszerepeket – és a cselekmény szociológiai háttere is – miszerint a »sztori« tinédzserekkel történik – maradéktalanul érvényre jut.” Megjegyzésként: az idei Salzburgi Ünnepi Játékok szenzációjaként az ötvenéves Cecilia Bartoli alakította Mariát úgy, hogy az alteregója volt a színpadon. Miklósa Erika korábban már énekelte koncertszerű előadáson Maria szerepét Dolhai Attila mellett a jogtulajdonos külön engedélyével, mivel ragaszkodnak ahhoz, hogy a West Side Story ne legyen rendszeresen hallható szcenírozás nélkül. Egy produkció jóváhagyásához a színre vivő intézménynek pénzügyi tervet is be kell adnia a remélt bevétellel. A hírek szerint a jogtulajdonosok nem lelkesedtek az OperaKaland kultúrmissziós program diákjegyeiért, a 25 ezer középiskolás nemzetközi viszonylatban elképzelhetetlenül alacsony áron jutott be. Megkérdeztük a West Side Story amerikai jogkezelőjét, a Music Theatre Internationalt (MTI) is. Az MTI lapunknak megerősítette, hogy a West Side Story szerződését nem hosszabbították meg a 2016–2017-es évadra, ám további értesüléseinket nem kívánta kommentálni. Vagyis, ha nem hárulnak el a kifogásolt problémák, és nem születik megállapodás, az előadás lekerül az operaház műsoráról. „Nem állunk egyedül a jogtulajdonosokkal való kemény tárgyalás terén: elég csak az évekkel ezelőtt hirtelen, rövid úton eltűnt Ghost című musicalre gondolni – közölte megkeresésünkre a Magyar Állami Operaház. – Az MTI Shows sajnos nem méltányolta esetünkben a zenei kiállítás világszínvonalát, miközben az Opera számára mindig elsősorban a partitúra jelenti a védendő és előadandó értéket. Az elmúlt 34 évben 24 magyar társulat játszhatta el a West Side Storyt gond nélkül Veszprémtől Békéscsabáig. Ránk különös figyelem irányult, és bár nem tudjuk, minek köszönhető (esetleg a musical hazai potentátjai közül segített-e valaki befenyíteni a tiltott területre lépett Operát?), tárgyalunk tovább. Az MTI Showszal meglévő gyümölcsöző együttműködést mutatja a Billy Elliot sikere: azt a jogot is tőlük kapta meg az Opera. Nem kell félni, sosem leszünk musicalszínház, nekünk – miként Bernsteinnek – az operai énekhang, s most, a Billyvel a klasszikus balett ügye volt fontos.” Az intézmény küzd a folytatásért, ám ha a decemberi előadásokra sem lesz engedély, más darabokat játszik majd. Hetvenfélét állítanak színpadra idén, lesz miből válogatni.
BRÉKING! nol.hu 2016. szep. 12. 21:05 Túl öregnek találták Miklósa Erikát, levették a darabot a színpadról Az operaházban az utóbbi évadban 22 West Side Story-előadást játszottak csaknem 40 ezer néző előtt. Most azonban törölték a három szeptemberi dátumot. Az intézmény honlapja nem árul el további részleteket. Lapunk igyekezett felgöngyölíteni, mi áll a háttérben. Információink szerint a musical amerikai jogkezelője gördített akadályt a folytatás elé, több dolgot is kifogásolt a magyar színrevitelben. Forrásaink szerint az egyik fő gond: a jogtulajdonosnak nem nyerte el a tetszését a dupla szereposztás, vagyis hogy a főszereplőket énekesek (Miklósa Erika és Boncsér Gergely) és táncosok (Boros Ildikó és Bajári Levente) együtt alakítják. A forgatókönyv szerint Maria és Tony tinédzserek. Ezt – amint az korábbi próbariportunkból kiderült – felvetette Novák Péter rendező, sőt maga Miklósa Erika is, aki „majdnem lebeszélte Ókovács Szilvesztert arról, hogy ő énekelje Mariát. Úgy érezte, 45 évesen túl öreg lesz a 31 éves Boncsér Gergely mellett”. A főigazgató ragaszkodott a szereposztáshoz, ezért találták ki a szerepkettőzést. Ókovács a Szinhaz.hu-nak úgy nyilatkozott: „Egyszerre valósulhat meg a szerzői szándék – operai hangok keltik életre a főszerepeket – és a cselekmény szociológiai háttere is – miszerint a »sztori« tinédzserekkel történik – maradéktalanul érvényre jut.” Megjegyzésként: az idei Salzburgi Ünnepi Játékok szenzációjaként az ötvenéves Cecilia Bartoli alakította Mariát úgy, hogy az alteregója volt a színpadon. Miklósa Erika korábban már énekelte koncertszerű előadáson Maria szerepét Dolhai Attila mellett a jogtulajdonos külön engedélyével, mivel ragaszkodnak ahhoz, hogy a West Side Story ne legyen rendszeresen hallható szcenírozás nélkül. Egy produkció jóváhagyásához a színre vivő intézménynek pénzügyi tervet is be kell adnia a remélt bevétellel. A hírek szerint a jogtulajdonosok nem lelkesedtek az OperaKaland kultúrmissziós program diákjegyeiért, a 25 ezer középiskolás nemzetközi viszonylatban elképzelhetetlenül alacsony áron jutott be. Megkérdeztük a West Side Story amerikai jogkezelőjét, a Music Theatre Internationalt (MTI) is. Az MTI lapunknak megerősítette, hogy a West Side Story szerződését nem hosszabbították meg a 2016–2017-es évadra, ám további értesüléseinket nem kívánta kommentálni. Vagyis, ha nem hárulnak el a kifogásolt problémák, és nem születik megállapodás, az előadás lekerül az operaház műsoráról. „Nem állunk egyedül a jogtulajdonosokkal való kemény tárgyalás terén: elég csak az évekkel ezelőtt hirtelen, rövid úton eltűnt Ghost című musicalre gondolni – közölte megkeresésünkre a Magyar Állami Operaház. – Az MTI Shows sajnos nem méltányolta esetünkben a zenei kiállítás világszínvonalát, miközben az Opera számára mindig elsősorban a partitúra jelenti a védendő és előadandó értéket. Az elmúlt 34 évben 24 magyar társulat játszhatta el a West Side Storyt gond nélkül Veszprémtől Békéscsabáig. Ránk különös figyelem irányult, és bár nem tudjuk, minek köszönhető (esetleg a musical hazai potentátjai közül segített-e valaki befenyíteni a tiltott területre lépett Operát?), tárgyalunk tovább. Az MTI Showszal meglévő gyümölcsöző együttműködést mutatja a Billy Elliot sikere: azt a jogot is tőlük kapta meg az Opera. Nem kell félni, sosem leszünk musicalszínház, nekünk – miként Bernsteinnek – az operai énekhang, s most, a Billyvel a klasszikus balett ügye volt fontos.” Az intézmény küzd a folytatásért, ám ha a decemberi előadásokra sem lesz engedély, más darabokat játszik majd. Hetvenfélét állítanak színpadra idén, lesz miből válogatni.
6774 IVA 2016-07-04 01:21:13 [Válasz erre: 6771 Cilike 2016-07-03 17:51:02]
Nem jogos ez az élc – olyanokkal szemben, akik nem ajándékot reklamálnak, hanem (adófizetőként és fizető nézőként) olyan árut, amelyért fizetnek, hónapokkal, olykor egy egész évvel előre. (Ebben a viszonylatban mindegy, hogy egy Kolonits, Schrott, vagy Sümegi hangjáért milyen keveset.) Hogy hány bemutatót terveznek és teljesítenek, az szakmai, művészeti, gazdasági kérdés. Ám hogy ugyanazon a felületen, ahol meghirdették a mutatós adatokat és pl. az említett két alapmű felújítását, illik ugyanolyan feltűnően meghirdetni a tervezet változtatását – az adatok módosulását, illetve hogy a két alapmű a régi változatban kerül színre – ez etikai kérdés.
Nem jogos ez az élc – olyanokkal szemben, akik nem ajándékot reklamálnak, hanem (adófizetőként és fizető nézőként) olyan árut, amelyért fizetnek, hónapokkal, olykor egy egész évvel előre. (Ebben a viszonylatban mindegy, hogy egy Kolonits, Schrott, vagy Sümegi hangjáért milyen keveset.) Hogy hány bemutatót terveznek és teljesítenek, az szakmai, művészeti, gazdasági kérdés. Ám hogy ugyanazon a felületen, ahol meghirdették a mutatós adatokat és pl. az említett két alapmű felújítását, illik ugyanolyan feltűnően meghirdetni a tervezet változtatását – az adatok módosulását, illetve hogy a két alapmű a régi változatban kerül színre – ez etikai kérdés.
6773 IVA 2016-07-04 01:19:22 [Válasz erre: 6770 Kaliban 2016-07-03 09:15:13]
Ha a bérletek árusításával és az egész évadra szóló jegyelővétellel hosszú hónapokkal korábban akarnak hozzájutni a bevételhez, kénytelenek jó előre meghirdetni a programot. Érthető, hogy ebben több kényszerű és önkényes változtatás kockázata van. Az nem érthető, hogy az információközlés mai lehetőségeihez képest az időközi információk elmaradnak, vagy „suba alatt” történnek: véletlenül lehet észrevenni őket.
Ha a bérletek árusításával és az egész évadra szóló jegyelővétellel hosszú hónapokkal korábban akarnak hozzájutni a bevételhez, kénytelenek jó előre meghirdetni a programot. Érthető, hogy ebben több kényszerű és önkényes változtatás kockázata van. Az nem érthető, hogy az információközlés mai lehetőségeihez képest az időközi információk elmaradnak, vagy „suba alatt” történnek: véletlenül lehet észrevenni őket.
6772 Kaliban 2016-07-03 18:43:12 [Válasz erre: 6771 Cilike 2016-07-03 17:51:02]
Ha valami nem biztos, akkor inkább várjanak a bejelentéssel még két hónapot. Szerintem ez lenne a normális. Meg lehet rosszul látom, de szerintem 10 bemutatót egyszerűbb összehozni, mint háromszor ennyit.
Ha valami nem biztos, akkor inkább várjanak a bejelentéssel még két hónapot. Szerintem ez lenne a normális. Meg lehet rosszul látom, de szerintem 10 bemutatót egyszerűbb összehozni, mint háromszor ennyit.
6771 Cilike 2016-07-03 17:51:02
Milyen igaz. Hirdessenek kettőt, de azt csinálják meg. Azt a mindenit. És legjobb, ha nem hirdetnek semmit, akkor biztos nem fognak tévedni. Mit képzelnek.
Milyen igaz. Hirdessenek kettőt, de azt csinálják meg. Azt a mindenit. És legjobb, ha nem hirdetnek semmit, akkor biztos nem fognak tévedni. Mit képzelnek.
6770 Kaliban 2016-07-03 09:15:13 [Válasz erre: 6769 IVA 2016-07-01 04:07:46]
Ennyit arról, hogy márciusban hirdetnek évadot 30 premierrel - mire oda jutunk kis millió dolog változik. Bár eddig kitűzött premierek nem maradtak nagyon el - idén először fordult ez elő az Ókovács érában a Győriványi által tervezett, átmeneti évad óta. Erwin Schrott neve azért még a szereposztásban maradt. Maradjon is.
Ennyit arról, hogy márciusban hirdetnek évadot 30 premierrel - mire oda jutunk kis millió dolog változik. Bár eddig kitűzött premierek nem maradtak nagyon el - idén először fordult ez elő az Ókovács érában a Győriványi által tervezett, átmeneti évad óta. Erwin Schrott neve azért még a szereposztásban maradt. Maradjon is.
6769 IVA 2016-07-01 04:07:46
A MÁO honlapja szerint most úgy tűnik, a következő évadban nem lesz új Don Giovanni és új Pillangókisasszony az Erkelben: marad Nanà Cecchi torzója, illetve Kerényi Miklós Gábor 16 éves „modernje”. Egyiket sem szeretem, mégis lehet, hogy jobb lesz így: két pazarlással kevesebb. A HungarianLateNight Erkelbe ígért előadásait most a Zeneakadémia Solti termébe hirdetik, igencsak bizonytalan szereposztással.
A MÁO honlapja szerint most úgy tűnik, a következő évadban nem lesz új Don Giovanni és új Pillangókisasszony az Erkelben: marad Nanà Cecchi torzója, illetve Kerényi Miklós Gábor 16 éves „modernje”. Egyiket sem szeretem, mégis lehet, hogy jobb lesz így: két pazarlással kevesebb. A HungarianLateNight Erkelbe ígért előadásait most a Zeneakadémia Solti termébe hirdetik, igencsak bizonytalan szereposztással.
6768 Kaliban 2016-06-26 10:44:57 [Válasz erre: 6765 Tanuló 2016-06-19 22:37:14]
Azt nem. de a péntekit láttam. Számomra elég középszerű volt. Rácz Rita egysíkú, unalmas Gilda. Elénekli a szerepet, de egyáltalán nem formálja meg. Se színészileg, se vokálisan. Egyébként se való neki, de már megszokhattuk, hogy az Opera vezetősége rendszeresen - gondolom a fő, hogy legyen előadás elve alapján - két számmal nagyobb szerepeket oszt énekesekre, mint amire a hangi adottságaik predestinálják őket. Fokanov Anatolij jelentős bariton hang, otthon is van Verdiben, de egy erősebb rendezői vagy karmesteri jelenlét neki se ártott volna, hogy hatásosabb alakítást tudjon nyújtani. Horváth Istvánt szép, lírai színezetű tenorja alkalmassá teszi a szerepre, de nem képes a maga mindig hitelesen ábrázolni a Herceget. Inkább a Gildával énekelt jelenetei, illetve a harmadik felvonás udvarló jelenete sikerült meggyőzően. Az udvaroncok kisebb szólószerepeiben fellépők nem tetszettek. Gábor Géza viszont Sparafucile szerepét, Schöck Atala Maddalenat énekelte szépen és meggyőzően. Egri Sándor Monterone grófja se volt rossz. Jankó Zsolt elvezényelte a zenekart minden különösebb izgalom nélkül. Se a zenekar, se a férfi kar teljesítménye nem volt a topon szerintem. A rendezést meg hagyjuk. Mindig is utáltam. Ráadásul még a bemutató ideje óta csak esik - csúszik szét az egész. Lehetett volna egy jó szereposztást csinálni ehhez a Verdihez is, lennének sokkal alkalmasabbak Gildák Rácz Ritánál, vagy Miklósa Erikánál, de az illetékeseket nem érdekli. A lényeg, hogy legyen előadás. Bármi áron. Nekem kiábrándító volt a péntek este. Tisztességes iparos munka, de semmi többi. Semmi plusz, semmi katarzis. A szegediek három évvel ezelőtti Rigolettója kenterbe veri az Operaház jelenleg futó szériáját. Azért erre én nem lennék büszke.
Azt nem. de a péntekit láttam. Számomra elég középszerű volt. Rácz Rita egysíkú, unalmas Gilda. Elénekli a szerepet, de egyáltalán nem formálja meg. Se színészileg, se vokálisan. Egyébként se való neki, de már megszokhattuk, hogy az Opera vezetősége rendszeresen - gondolom a fő, hogy legyen előadás elve alapján - két számmal nagyobb szerepeket oszt énekesekre, mint amire a hangi adottságaik predestinálják őket. Fokanov Anatolij jelentős bariton hang, otthon is van Verdiben, de egy erősebb rendezői vagy karmesteri jelenlét neki se ártott volna, hogy hatásosabb alakítást tudjon nyújtani. Horváth Istvánt szép, lírai színezetű tenorja alkalmassá teszi a szerepre, de nem képes a maga mindig hitelesen ábrázolni a Herceget. Inkább a Gildával énekelt jelenetei, illetve a harmadik felvonás udvarló jelenete sikerült meggyőzően. Az udvaroncok kisebb szólószerepeiben fellépők nem tetszettek. Gábor Géza viszont Sparafucile szerepét, Schöck Atala Maddalenat énekelte szépen és meggyőzően. Egri Sándor Monterone grófja se volt rossz. Jankó Zsolt elvezényelte a zenekart minden különösebb izgalom nélkül. Se a zenekar, se a férfi kar teljesítménye nem volt a topon szerintem. A rendezést meg hagyjuk. Mindig is utáltam. Ráadásul még a bemutató ideje óta csak esik - csúszik szét az egész. Lehetett volna egy jó szereposztást csinálni ehhez a Verdihez is, lennének sokkal alkalmasabbak Gildák Rácz Ritánál, vagy Miklósa Erikánál, de az illetékeseket nem érdekli. A lényeg, hogy legyen előadás. Bármi áron. Nekem kiábrándító volt a péntek este. Tisztességes iparos munka, de semmi többi. Semmi plusz, semmi katarzis. A szegediek három évvel ezelőtti Rigolettója kenterbe veri az Operaház jelenleg futó szériáját. Azért erre én nem lennék büszke.
6767 Búbánat 2016-06-24 08:58:07
[url] http://operavilag.net/kiemelt/olaszok-szegeden-ii/; Olaszok Szegeden II. [/url] Operavilag.net, 2016. június 13. Ermanno Wolf-Ferrari: Sly – a Szegedi Nemzeti Színház produkciója az Erkel Színházban, 2016. május 27. BÓKA GÁBOR kritikája "A kiváló felkészültségű Wolf-Ferrari, akit elsősorban klasszicizáló stílusú vígoperák szerzőjeként ismerünk (ha egyáltalán), nagy elánnal veti bele magát a harmadik felvonás szerelmi duettjébe, de a Nagy Dallamot hiába keresgéli, s így a hallgató a kielégítetlenség érzésével távozik az előadásról. No meg – de ilyet már végképp félve ír le a kritikus – a zene hozzáadott értéke is hibádzik ezúttal: Wolf-Ferrari kitűnő mester, de nem zseni, keze alatt a Sly nem lesz több és más, mint Forzano történetének zenébe ültetése. Bezzeg mennyivel gazdagabb világot bont ki Puccini a két, hasonló elvek mentén készült Forzano-szövegből!" „Az előadás egyetlen igazán problematikus, ám így az összhatást jelentősen befolyásoló tényezője a karmesteri–zenekari produkció. A Szegedi Szimfonikus Zenekar ezúttal a tolerálhatónál jóval több gikszerrel játszik: a konkrét hanghibák mellett gyakori az összjátékbeli pontatlanság – sokszor az avatatlan fül számára is egyértelmű, hogy a szólamok nincsenek együtt. A teljesítményre nyilván rányomta a bélyegét Gyüdi Sándor vezénylése, akinek munkájával szemben az eddigieken túl egy globálisabb kifogás is támasztható: nem csak a hangok megszólaltatása szintjén, de formai szempontból sem tudta megteremteni a darab egységét – az első felvonás szétforgácsolódásra hajlamos jelenetsorai, vagy (a mikroszintet nézve) ritka és rövid zenekari belépései egymás mellé hányt, de össze nem illesztett mozaikkockák képét vetítik elénk, nem pedig koherens műegészt. Wolf-Ferrari ennél jobb és megbízhatóbb zeneszerző: az anyag meghódítása, noha talán nehéz és szokatlan feladat, de nem lett volna lehetetlen.” „A végére kívánkozik egy technikai megjegyzés: a közelmúltban látott két szegedi produkció közül kettőt Budapesten, az Erkel Színházban tekinthettem meg, s mindkétszer feltűnt, hogy az énekesek tekintélyes részét sokszor rosszul vagy egyáltalán nem lehetett hallani. Ez alól mindig kivételt képeztek azok a művészek, akik rendszeresen énekelnek az Erkelben is. Gyanítom, hogy nem az adottságok vagy a felkészültség különbségei állnak a háttérben, sokkal inkább az, hogy ezeket a produkciókat a Szegedi Nemzeti Színház teljesen más akusztikai viszonyaihoz, jóval kisebb teréhez kalibrálták – ami ott sok lenne, az itt a hallhatósághoz szükséges minimum. A probléma valamivel több helyszíni próbával és odafigyeléssel, úgy vélem, orvosolható lenne – hiszen jövőre is lesz Sly és Primavera-fesztivál egyaránt.”
[url] http://operavilag.net/kiemelt/olaszok-szegeden-ii/; Olaszok Szegeden II. [/url] Operavilag.net, 2016. június 13. Ermanno Wolf-Ferrari: Sly – a Szegedi Nemzeti Színház produkciója az Erkel Színházban, 2016. május 27. BÓKA GÁBOR kritikája "A kiváló felkészültségű Wolf-Ferrari, akit elsősorban klasszicizáló stílusú vígoperák szerzőjeként ismerünk (ha egyáltalán), nagy elánnal veti bele magát a harmadik felvonás szerelmi duettjébe, de a Nagy Dallamot hiába keresgéli, s így a hallgató a kielégítetlenség érzésével távozik az előadásról. No meg – de ilyet már végképp félve ír le a kritikus – a zene hozzáadott értéke is hibádzik ezúttal: Wolf-Ferrari kitűnő mester, de nem zseni, keze alatt a Sly nem lesz több és más, mint Forzano történetének zenébe ültetése. Bezzeg mennyivel gazdagabb világot bont ki Puccini a két, hasonló elvek mentén készült Forzano-szövegből!" „Az előadás egyetlen igazán problematikus, ám így az összhatást jelentősen befolyásoló tényezője a karmesteri–zenekari produkció. A Szegedi Szimfonikus Zenekar ezúttal a tolerálhatónál jóval több gikszerrel játszik: a konkrét hanghibák mellett gyakori az összjátékbeli pontatlanság – sokszor az avatatlan fül számára is egyértelmű, hogy a szólamok nincsenek együtt. A teljesítményre nyilván rányomta a bélyegét Gyüdi Sándor vezénylése, akinek munkájával szemben az eddigieken túl egy globálisabb kifogás is támasztható: nem csak a hangok megszólaltatása szintjén, de formai szempontból sem tudta megteremteni a darab egységét – az első felvonás szétforgácsolódásra hajlamos jelenetsorai, vagy (a mikroszintet nézve) ritka és rövid zenekari belépései egymás mellé hányt, de össze nem illesztett mozaikkockák képét vetítik elénk, nem pedig koherens műegészt. Wolf-Ferrari ennél jobb és megbízhatóbb zeneszerző: az anyag meghódítása, noha talán nehéz és szokatlan feladat, de nem lett volna lehetetlen.” „A végére kívánkozik egy technikai megjegyzés: a közelmúltban látott két szegedi produkció közül kettőt Budapesten, az Erkel Színházban tekinthettem meg, s mindkétszer feltűnt, hogy az énekesek tekintélyes részét sokszor rosszul vagy egyáltalán nem lehetett hallani. Ez alól mindig kivételt képeztek azok a művészek, akik rendszeresen énekelnek az Erkelben is. Gyanítom, hogy nem az adottságok vagy a felkészültség különbségei állnak a háttérben, sokkal inkább az, hogy ezeket a produkciókat a Szegedi Nemzeti Színház teljesen más akusztikai viszonyaihoz, jóval kisebb teréhez kalibrálták – ami ott sok lenne, az itt a hallhatósághoz szükséges minimum. A probléma valamivel több helyszíni próbával és odafigyeléssel, úgy vélem, orvosolható lenne – hiszen jövőre is lesz Sly és Primavera-fesztivál egyaránt.”
6766 Búbánat 2016-06-24 08:56:09 [Válasz erre: 6764 Búbánat 2016-06-16 12:56:42]
Elmarad, végleg, a retro "Táncdalfesztivál" - a jegyeket visszaváltják.
Elmarad, végleg, a retro "Táncdalfesztivál" - a jegyeket visszaváltják.
6765 Tanuló 2016-06-19 22:37:14
Ha látta valaki a jún.18.-i Rigoletto előadást érdekelne a véleménye.
Ha látta valaki a jún.18.-i Rigoletto előadást érdekelne a véleménye.
