Bejelentkezés Regisztráció

Belcanto


926 Búbánat 2019-11-28 23:54:33 [Válasz erre: 925 Búbánat 2019-11-28 11:01:24]

A „bel canto diadala” – fantasztikus sikerű koncerten lehettem jelen a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében rendezett Donizetti - Rossini gálaesten!

 A kitűnő Magyar Nemzeti Énekkar, a női- és férfikarainak szólistái, valamint Bizják Dóra zongoraművész közreműködésével előadott énekszámok után minduntalan feltört belőlünk az ováció – jogosan!  Amit és amilyen kimagasló művészi színvonalon az énekkar és szólistái ezen az estén nekünk nyújtottak, annak ecsetelésére nem találok szavakat!...Az énekes szólisták - a mindig remek Énekkarukkal együtt - mind bizonyították roppant tudásukat, felkészültségüket, rátermettségüket; nagyszerű éneklésüket  hallgatva olykor eszembe ötlött, akár teljes operaelőadásokban  - és oratóriumokban -is szívesen látnám-hallgatnám mindegyiküket!  Csodálatos ének-zenei élménnyel ajándékoztak meg bennünket!  

Bizják Dóra pedig káprázatos, virtuóz zongorajátékával egyenesen elbűvölte hallgatóságát! Például önálló szólószáma előadása - LISZT FERENC: Soirées musicales de Rossini – Bolero  - után az egész terem feldübörgött: kirobbant a  tapsvihar!... - de nem először és nem utoljára a koncerten.

Felejthetetlen, szépséges Donizetti- és Rossini-melódiák, ismert meg kevéssé ismert, ritkán hallható gyönyörűséges áriák, dalok, együttesek, kórusok csendültek fel és követték egymást – még sokáig elhallgattuk volna azokat, további darabrészleteket is szívesen vettem volna; a koncert műsorszámai jól voltak összeválogatva. Bízvást mondhatom, az évad egyik legemlékezetesebb ária- és dalestjére került sor,   és valóban, a bel canto minden szépsége kitárulkozott előttem!

Elismeréssel kell szólnom az est karmesteréről, a Nemzeti Énekkar karnagyáról, Somos Csabáról is, aki lelke volt az est zenei megvalósításának! Külön köszönet illeti a műsorvezető Tóth Antalt - az Énekkar menedzserét -  az egyes énekszámok előtt elmondott kis rövid zenetörténeti ismertetőiért, összefoglalóiért, melyekből értően és tömören megtudhattuk, miről szól a felhangzó ária, dal, jelenet, mit kell tudni a zeneszerző darabjainak keletkezéséről.  

"Canzoni e quartettini"

Rossini és Donizetti gálaest

Szólót énekelnek a Nemzeti Énekkar művészei

Bizják Dóra zongora

Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)

Somos Csaba karmester

Házigazda: Tóth Antal

„Hangversenyünk műsorának olasz elnevezése (dalok és kvartettek) az olasz bel canto két nagy mesterének köszönhető. Az est folyamán Rossini és Donizetti különleges szépségű áriáit és együtteseit hallhatja a közönség. A hamisítatlan olasz muzsika meghatározó szerepet játszó, elfogulatlan vidámságát, drámaiságát és karaktergazdagságát élvezhetjük a Nemzeti Énekkar művészei és Bizják Dóra zongoraművész tolmácsolásában. Énekeseink virtuóz szóló- és kamaraprodukciói mellett a teljes együttes több kvartettet és operakórust is megszólaltat.”

GAETANO DONIZETTI

Don PasqualeCselédkórus (Énekkar)

Don PasqualeNorina, Malatesta és Don Pasquale hármasa (Dóri Eszter Zita, Mokán László, Gáspár István)

Boleyn AnnaSmeton áriája (Müller Beáta)

A szerelmi bájitalAdina-Dulcamara kettőse (Bálint Ágnes, Pásztor Péter)

Parafrasi del Christus - kantáta (Kovalik Erika, Bakos Kornélia)

Lammermoori LuciaHatos a II. felvonásból (Széll Cecília, Galgóczy-Boros Dóra, Varga Donát, Boros Sándor, Pásztor Péter, Kelemen Dániel és az Énekkar)

szünet

GIOACCHINO ROSSINI

MózesMózes imája és jelenet (Langermann Mónika, Derzsi-Pap Enikő, Dékán Jenő, Gáspár István és az Énekkar)

A sevillai borbély – Rosina áriája, I. felv. (Halmosi Katalin)

Stabat mater – „Eja mater” – a cappella énekkar és basszus szóló (Pintér Dömötör és az Énekkar)

Due QuartettiniI gondolieri (Énekkar és szoprán, alt, tenor, basszus hangokra szólisták)

LISZT FERENC: Soirées musicales de Rossini – Bolero (Bizják Dóra – zongora)

Toast pour le nouvel an – Ottetino (Fekete Andrea, Király Judit, Puskás Eszter, Derzsi-Pap Enikő, Gavodi Zoltán, Czier Zoltán, Cserményi Zsombor, Labant Árpád Bence)  (a cappella)

HamupipőkeI. felv. finálé (Széll Cecília, Bakos Kornélia, Kiss Borbála, Dékán Jenő, Mokán László, Gáspár István, Ladjánszki László és a Férfikar)

/Magyar Nemzeti Múzeum - Díszterem -  2019. november 28./


925 Búbánat 2019-11-28 11:01:24

Ma esti koncert:

19:30 : Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum

"Canzoni e quartettini"

Rossini és Donizetti gálaest

Szólót énekelnek a Nemzeti Énekkar művészei

Bizják Dóra zongora

Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)

Somos Csaba karmester

Házigazda: Tóth Antal

Hangversenyünk műsorának olasz elnevezése (dalok és kvartettek) az olasz bel canto két nagy mesterének köszönhető. Az est folyamán Rossini és Donizetti különleges szépségű áriáit és együtteseit hallhatja a közönség. A hamisítatlan olasz muzsika meghatározó szerepet játszó, elfogulatlan vidámságát, drámaiságát és karaktergazdagságát élvezhetjük a Nemzeti Énekkar művészei és Bizják Dóra zongoraművész tolmácsolásában. Énekeseink virtuóz szóló- és kamaraprodukciói mellett a teljes együttes több kvartettet és operakórust is megszólaltat.

GAETANO DONIZETTI

Don Pasquale – Cselédkórus (Énekkar)

Don Pasquale – Hármas (Dóri Eszter Zita, Mokán László, Gáspár István)

Boleyn Anna – Smeton áriája (Müller Beáta)

A szerelmi bájital – Adina-Dulcamara kettőse (Bálint Ágnes, Pásztor Péter)

Parafrasi del Christus (Kovalik Erika, Bakos Kornélia)

Lammermoori Lucia – Hatos a II. felvonásból (Széll Cecília, Galgóczy-Boros Dóra, Varga Donát, Boros Sándor, Pásztor Péter, Kelemen Dániel és az Énekkar)

szünet

GIOACCHINO ROSSINI

Mózes – Mózes imája és jelenet (Langermann Mónika, Derzsi-Pap Enikő, Dékán Jenő, Gáspár István és az Énekkar

A sevillai borbély – Rosina áriája (Halmosi Katalin)

Stabat mater – Eia mater (Pintér Dömötör és az Énekkar)

Due Quartettini – I gondolieri (Énekkar)

LISZT FERENC: Soirées musicales de Rossini – Bolero (Bizják Dóra – zongora)

Toast pour le nouvel an – Ottetino (Fekete Andrea, Király Judit, Puskás Eszter, Derzsi-Pap Enikő, Gavodi Zoltán, Czier Zoltán, Cserményi Zsombor, Labant Árpád Bence)

Hamupipőke – I. felv. finálé (Széll Cecília, Bakos Kornélia, Kiss Borbála, Dékán Jenő, Mokán László, Gáspár István, Ladjánszki László és a Férfikar)

Jegyek: 2 500 Ft (helyfoglalás érkezési sorrendben)


924 Búbánat 2019-11-07 11:03:42
Budapesti Tavaszi Fesztivál - 2020
LAWRENCE BROWNLEE ÁRIAKONCERTJE
Müpa — Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2020. április 19., 19.30

Rossini, Donizetti és Bellini művei

Közreműködik: Yijie Shi – ének, a Magyar Állami Operaház Zenekara

Vezényel: Massimo Zanetti

Az amerikai tenort az International Opera Awards és a Bachtrack egyaránt az év énekesének választotta 2017-ben; a The Guardian Lawrence Brownlee-t a világ vezető bel canto énekesének nevezte. A nemzetközi kritika és a közönség egyöntetű vélekedése szerint hangszíne és énekének kifejezőereje tökéletesen illeszkedik Rossini és Donizetti romantikus olasz operáinak világához, a The New York Times pedig arról írt, hogy a magas férfihang új aranykorát hozhatja el. A világ vezető operaházaiban lép fel, míg koncerténekesként egy különleges dalciklussal (Cycles of My Being) járja a világot, melyben arról énekel, hogy miként látja egy afroamerikai férfi életét a mai Amerikában.
Budapesti koncertjének vendége a fiatal kora ellenére már hatalmas sikereket arató, kínai származású tenor, Yijie Shi lesz, aki – hozzá hasonlóan – a romantika és a bel canto világában mozog a legotthonosabban.


923 Búbánat 2019-09-25 21:13:28 [Válasz erre: 902 Búbánat 2017-05-28 18:23:40]

Hamarosan az M5 csatorna sugározza

2019. szeptember 25. szerda 21:50 - 00:40

MüpArt Classic

Bellini: A puritánok

2014 (170')

"A bel canto stílus három nagy mestere, Rossini, Donizetti és Bellini, közülük utóbbi élete mindössze 34 éve alatt tíz operát komponált. A legutolsó mű, A puritánok a műfaj csúcsa, melódia-gazdagságával, dallami invenciójával, és a zenekari szólamok karakterizáló szerepének hangsúlyozásával a zene drámaiságát a legmagasabb fokra képes emelni. Az énekszólamok rendkívüli igényeket támasztanak az énekesekkel szemben, így csak a bel canto technika legvirtuózabb tolmácsolói képesek megszólaltatni operáit. A mai est szólistái a világ operaszínpadainak ebben a repertoárban a legkiemelkedőbb előadói. Bellini műveinek népszerűsítésében kulcsszerepet játszott Maria Callas, akinek alakját a rendező, Némedi Csaba megidézi az előadásban. Popova Aleszja, Callas néma megszemélyesítője egy új dimenziót ad a darab történelmi és érzelmi szálához. Riccardo Frizza, az előadás karmestere avatott bel canto dirigens, szenvedélyesen, finom érzékenységgel és biztonságosan vezeti a darab népes előadógárdáját."

  • Bellini: A puritánok - félig szcenírozott előadás

"Vincenzo Bellini utolsó operája a bel canto manifesztuma: a különféle hangvételű számok olyan változatosságát vonultatja fel, amelynek nincs párja a stílus repertoárjában. A mű csak azért nem szerepel gyakrabban az operaházak műsorán, mert nehéz olyan különleges képességekkel megáldott énekeseket találni, akik el tudják énekelni a főbb szerepeket. Ezúttal azonban nincs ilyen akadály. A női főszerepben Jessica Pratt lép színpadra, aki a legigényesebb bel canto-szerepek keresett előadója, Milánó, Zürich, Bécs, Velence, London neves operaházaiban lép fel rendszeresen, Elvirát évek óta alakítja nagy sikerrel. Francesco Demuro szintén tökéletes választás Lord Arthur Talbot nemegyszer elképzelhetetlen magasságokba szökő, az énekes sztratoszféra felső határát jelentő magas c fölé is merészkedő szólamára. A Szardínia szigetén született tenor a bel canto repertoár „életerős szerelmes ifjú” szerepeinek avatott és világszerte ünnepelt megformálója, többek közt a Traviata Alfredójaként, a Rigoletto Hercegeként és a Bohémélet Rodolfójaként járta be a világot a Scalától a Metropolitanig.
Riccardo Frizza, az előadás karmestere 2001-ben debütált, s vérében van a 19. századi olasz operastílus. „Interpretációja teljesen meggyőző, irányítása, ha kell, erőteljes, ha kell, gyengéd, de mindig az énekeseket támogató” - írta róla egy kritikus."

A Müpa és a Pannon Filharmonikusok koprodukciója.

Vezényel: Riccardo Frizza

Közreműködők:

Elvira - Jessica Pratt

Lord Talbot - Francesco Demuro

Sir George - Bretz Gábor

Lord Walton - Sebestyén Miklós

Richard Forth - Alekszej Markov

Brown - Ninh Duc Hoang Long

Henriette - Szántó Andrea

Maria Callas - Aleszja Popova

a Kolozsvári Opera Énekkara (karigazgató: Kulcsár Szabolcs)

a Pannon Filharmonikusok

Alkotók:

rendező - Némedi Csaba

díszlet- és jelmeztervező - Gilles Gubelmann


922 Búbánat 2019-07-24 15:46:50 [Válasz erre: 920 Búbánat 2019-07-22 23:44:39]

Vittorio Grigolo - O sole mio (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 2019. július 20.)

Vittorio Grigolo hatalmas sikerű áriaestjének harmadik, utolsó előtti ráadásszáma volt az O sole mio; a youtube-ra felkerült dal előadója nem elsősorban tenorjával „hozta lázba” közönségét. Persze jól énekelt, és a hangjával tényleg „tud bánni”, de ami most számomra meglepetésként hatott, ahogy „showman”-ként „adta el" magát;  mennyire tudatosan kommunikált a közönségével végig az éjszakába nyúló koncertje alatt.(Volt, hogy megénekeltetett minket: pl. a Traviata -„Brindisi” refrénjét kísérve)

Grigolo különben parádés, igazán nem könnyű műsort állíttatott össze magának az olasz, francia romantikus opera-repertoárjából, melyek részleteit előadva a tenorján megcsillogtathatta lírai és drámai, a komoly és a víg arculatát egyaránt.  Ez oda-vissza működött. Közben túlmozgásaival, gesztusaival, pózolásaival, olykor az éneklés közbeni – Héja Domonkos karmesterrel és operazenekarával együttműködve kidolgozott - „hatásszünetekkel” operált, de olykor a zenék között vagy a zenét is megszakítva egy-egy „szózata” a publikumhoz, megint a showman oldalát tolta előtérbe. Előfordult, hogy az ária második strófáját vagy annak végét,  egyből újra megismételtette, elénekelte (Tosca, A trubadúr, Hoffmann meséi, Traviata… ) - a közönség ovációi kíséretében. Grigoló tényleg „letaglózta” publikumát a szokatlan ilyen és hasonló körítéseivel is. Mindamellett a hol visszafogott, érzelmes oldalát felmutató énjét ugyanúgy kimutatta, mint máshol a váratlanul lobogó, szenvedélyes, kirobbanó, hangos mivoltát; attitűdjei közé tartozott kamaszos mozgáskultúrája is: a színpadon fel-alá való száguldások á la Mick Jagger vagy Kóbor János színpadról ismert megnyilvánulásai – csak itt nem mikrofonnal kézben: a szabadtéren a hangerősítés érdekében az ilyenkor alkalmazott microportot nem nélkülözhette.

A néző-hallgatónak mindenképpen élmény volt Vittorio Grigolo mostani be- és megmutatkozása a Margitszigeten. Meg kell hagyni: nívós, tartalmas, fajsúlyos áriák követték egymást, jól voltak összeválogatva a szép, hatásos áriák, kettősök, nem különben a közbenső zenekari részletek is.  Grigolo és a szoprán-közreműködő, Sáfár Orsolya (a színpadon „Orsinak” szólítva őt; még keringőzni is magához vonta...) a duettekben összecsiszolt párost alkottak.

Nagyon értékeltem, hogy a még az ennyire temperamentumos olasz énekművész a műsorába bevette a bel canto több gyöngyszemét, mindenekelőtt Donizetti ritkán felhangzó operájából (Alba herceg) az igen nehéz, bravúros énektechnikát igénylő áriát is – azonnal, az est nyitószámaként!

A Magyar Állami Operaház Zenekara kitűnően látta el mind kísérői feladatát, mind önállóan játszott zenekari számait, élükön a nagyszerűen dirigáló és Vittorio Grigolóval „közös hullámhosszon” mozgó, a minden extra igényét kielégítő Héja Domonkos karmesterrel!

Ez volt a teljes program:

Első rész:

  1. Gaetano Donizetti: Alba herceg  - „Angelo casto e bel”
  2. Giuseppe Verdi: Rigoletto – „La donna è mobile”
  3. Gaetano Donizetti: Don Pasquale – Nyitány
  4. Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital –„ Laralala…Esulti pur la barbara” (a kettősben km. Sáfár Orsolya)
  5. Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital – „Prendi, per me sei libero” (Sáfár Orsolya)
  6. Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital – „Una furtiva lagrima”
  7. Giuseppe Verdi: Nabucco – Nyitány
  8. Giuseppe Verdi. A trubadúr – Stretta: „Di quella pira”

Második rész:

  1. Jules Massenet: Manon – Des Grieux álomelbeszélése: „En fernant les yeux”
  2. Charles Gounod: Rómeó és Júlia – Júlia keringőáriája: „Ah, je veux vivre” (Sáfár Orsolya)
  3. Charles Gounod: Rómeó és Júlia – Rómeó áriája: „Ah lève-toi soleil!”
  4. Camille Saint-Saëns: Sámson és Delia – Bacchanália
  5. Jules Massenet: Werther – Osszián-dal: „Pourquoi me réveiller”
  6. Georges Bizet: Az arles-i lány – 2. szvit
  7. Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Kleinzack-legenda: „Va pour Kleinzack…/Il était une fois á la cour d’Eisenach”

Ráadások:

  1. Giuseppe Verdi: Traviata - Brindisi (a kettősben km. Sáfár Orsolya)
  2. Giacomo Puccini: Tosca – „E lucevan le stelle”
  3. Eduardo di Capua - Giovanni Capuro:  O sole mio (Csatlakozik énekéhez: Sáfár Orsolya)
  4. Ernesto De Curtis: Non ti scordar di me (Csatlakozik  énekéhez: Sáfár Orsolya) - ezt az utolsó számot a karmesterrel történt nyíltszinpadi "eszmecserét", sugdosást követően magyarul konferálta be Grigolo:"Ne felejts el engem"

921 Nagy Katalin 2019-07-22 23:57:55 [Válasz erre: 917 nickname 2019-03-19 19:29:38]

Köszönöm, hogy felhívta rá a figyelmemet. Ott a helyem. Kérem, máskor is szóljon, ha valahol belcanto operát adnak elő!


920 Búbánat 2019-07-22 23:44:39

Képgaléria

Vittorio Grigolo áriaestje a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon – 2019. július 20.

Km. Sáfár Orsolya

A Magyar Állami Operaház Zenekarát Héja Domonkos vezényelte

(Forrás: Facebook)


919 operaisiásza 2019-03-20 09:31:02 [Válasz erre: 918 Búbánat 2019-03-20 09:18:38]

Ott a helyem. A tavalyi Puritánok mindkét előadása minden képzeletet felülmúlt. Főleg a pécsi, ahol Kolonits Klára énekelte felejthetetlenül Elvirát. Érte jövőre is elmennék Pécsre, ha ott énekelné. Remélem a Puritánokból egyszer CD is készül.


918 Búbánat 2019-03-20 09:18:38 [Válasz erre: 917 nickname 2019-03-19 19:29:38]

Hurrá! Hurrá!...



916 Búbánat 2019-02-13 20:34:32 [Válasz erre: 874 Búbánat 2016-05-23 10:44:53]

Ma  éjjel a televízióban az M5 csatorna felvételről sugározza (21.50 - 24.00) 

Belcanto-gála 

Közreműködők: Diana Damrau - szoprán, Nicolas Testé - basszbariton és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar 

Vezényel: Gianluca Martinenghi 

(2016. május 14., Művészetek Palotája)


915 Búbánat 2018-12-31 14:42:53

Ma este sugározza a Bartók Rádió: 19.35 – 21.28

Az NDR Elbphilharmonie Zenekar hangversenye

Közreműködik:

Olga Peretyatko-Mariotti - soprano

Levy Sekgapane – tenor

Karmester: James Conlon

(Hamburg, Elbphilharmonie, 2017. december 31.)

Műsor:

I. Gioachino Rossini

1. Semiramis

a.) Nyitány

b.) Idreno áriája, II. felv. „La speranza più soave” (Sekgapane)

c.) Semiramis áriája, I. felv. „Bel raggio lusinghier” (Peretyatko-Mariotti)

2. A sevillai borbély – Rosina kavatinája „Una voce poco fa(Peretyatko-Mariotti)

3. Tell Vilmos – Nyitány

II.  Giuseppe Verdi: A végzet hatalma - Nyitány

III. Gaetano Donizetti: Don Pasquale – Ernesto áriája, II. felv. Povero Ernesto” (Sekgapane)

IV.  Giacomo Puccini

1. Bohémélet – Musette keringője, II. felv. „Quando m'en vo”  (Peretyatko-Mariotti)

2. Manon Lescaut – Intermezzo (III. felv.)

V. Charles Gounod: Rómeó és Júlia – Júlia áriája, I. felv. – keringődal: „Ah! Je veux vivre” (Peretyatko-Mariotti)

VI. Gaetano Donizetti

1. Az ezred lánya – Tonio kavatinája, I. felv. „Ah! Mes amis” (Sekgapane)

2. Szerelmi bájital – Adina és  Nemorino kettőse, I. felv. „
„Una parola, o Adina”  (Peretyatko-Mariotti, Sekgapane)

Ráadások:

1. Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta áriája (Peretyatko-Mariotti)

2. Pablo Sorozábal: La tabernera del puerto (Sekgapane)

3. Verdi: Traviata – Brindisi (Peretyatko-Mariotti, Sekgapane)


914 Búbánat 2018-11-21 12:48:26

A Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában a  Németországban (Stuttgart)  élő  mezzoszopránunkat   

Hamari Júlia operaénekesnőt köszöntötte mai születésnapján a stúdióból,  élő telefonhívásban a műsor szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya és e heti vendége, Benedekffy Katalin énekművész – utóbbi nagy tisztelője Hamari Júliának, akit példaképének tekint, a tanítványául fogadta őt s ez a kapcsolat az idők folyamán tartós barátsággá alakult köztük. 

https://i.ytimg.com/vi/pBOxqiDb5s8/hqdefault.jpg

Mester és Tanítványa:  Hamari Júlia és Benedekffy Katalin

(A felvétel az Agnus Rádió tulajdona. (2013. október) A fotó a 2013-as székesfehérvári Koronázási Ünnepi Játékokon készült, ahol Benedekffy Katalin alakította Mária Nagyboldogasszonyt a Szikora János által rendezett Koronázási szertartásjátékban.) Fotó: Gyöngyösi Tímea

A Dankó Rádióban a születésnapi beszélgetés több témát is érintett.  Hamari Júlia említette most is - amit már Zétának a  2012-ben készült Momus-interjúban is elmondott -, születésnapja egyben az édesapja halála napja is, ezért azóta mindig valami olyan dolgot tesz, amivel neki is megköszöni, amit őérte tett.  Amikor ötven éves lett, az évfordulót, de művészi pályafutásának jubileumát is, Bellini Rómeó és Júliájával ünnepelte. A művet az Operában koncertszerűen, két alkalommal, Kovács János vezényletével adták elő 1992-ben. Júlia szerepére Szűcs Mártát kérte fel. [...] 

Bővebben az Operett a magyar rádióban (1949 - 1990) topicban számoltam be a  rádióban délelőtt elhangzottakról.

 

A műsorban elhangzott ez a gyönyörúságes bel canto duett is: 

Vincenzo Bellini: Rómeó és Júlia – Júlia és Rómeó kettőse (Hamari Júlia, Szűcs Márta, km. a Magyar Rádió Énekkara, a Magyar Állami Operaház Zenekara. Vezényel: Kovács János) - 1992. november 24. Magyar Állami Operaház– koncertszerű előadás (olasz nyelven)

Az adás ismétlése ma 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken.


913 Búbánat 2018-11-20 12:49:56

KLÁRISOK - a bel canto gyöngyszemei

2018. november 24., szombat, 18:00

Nádor Terem

1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.

A VOCALISE a bel canto aranykorába, az 1800-as évekbe röpíti közönségét. Abba az időszakba, amikor az operák központjában két dolog állt: a primadonna és a voce.

Az est során Bellini, Donizetti, Verdi, Delibes – a „szép ének” legnagyobb képviselőinek emblematikus áriái és duettjei csendülnek fel. Az áriák más és más lelkiállapotról mesélnek, az éteri Lakmétól, a halálra ítélt Boleyn Annán át, a szenvedélyes Elenáig különféle személyiségek elevenednek meg.

Vocalise: Baghi Viktória, Gaál Mónika, Kiss Viktória



Zongorán közreműködik: Tálos Vivien és Noma Riho zongoraművész

A koncert meghívott vendége: Andrási Mónika

Az est háziasszonya: Tóth Zsuzsi, színművész

 Az est során kisebbfajta keresztmetszetben szólal meg Donizetti: Boleyn Anna című operája, valamint Bellini, Delibes és Verdi áriák csendülnek fel.  

VOCALISE pályakezdő, fiatal énekesek társulása.

Szólisták: 
Baghi Viktória - koloratúrszoprán
Gaál Mónika - koloratúrszoprán
Kiss Viktória - drámai szoprán koloratúr készséggel
 
2016 októberében mutatkoztak be énekmesterük, Sánta Jolán operaénekes pártfogásával. Azóta folyamatosan keresik a lehetőséget önmaguk kipróbálására, legyen az különböző hangulatokra, korszakokra felfűzött nagy koncert, farsangi koncertsorozat idősek otthonában, Mikulás napi ajándék előadás a Vakok Iskolájában vagy havi rendszerességgel játszott Jancsi és Juliska előadás a Magyar Színházban. 

Jegyár: 1.500 Ft.


912 Búbánat 2018-09-29 11:05:50

Joan Sutherland & Richard Bonynge Bel Canto Award


911 Búbánat 2018-05-29 10:49:34

Bartók Rádió ma esti műsorán szerepel:

19:00 – 19:30

Prológ

Francois-Adrien Boieldieu: A fehér asszony

A mikrofonnál: László Ferenc
Szerk.: Katona Márta

19:35 – 21:20

Francois-Adrien Boieldieu: A fehér asszonyhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

Háromfelvonásos opera

Szövegét - Walter Scott nyomán - Auguste Eugene Scribe írta
 

Vezényel: Marc Minkowski

Km.: Francia Rádió Énekkara (karig.: Francois Polgar), Ensemble Orchestral de Paris

Szereposztás:

Georges Brown - Blake Rockwell (tenor) és Jacques Verzier (próza),
Gaveston - Laurent Naouri (basszus),
Dickson - Jean-Paul Fouchecourt (tenor),
Mac-Irton - Bernard Deletré (basszus),
Anna - Annick Massis (szoprán),
Jenny - Mireille Delunsch (mezzoszoprán),
Marguerite - Sylvie Brunet (mezzoszoprán).


910 Búbánat 2018-04-13 11:55:25

 

Il Belcanto Italiano: Rossini, Bellini e Donizetti (in Stuttgart)

2018-07-17

Unter der künstlerischen Leitung von M° Angelo Mulé.

Im Rossini-Jahr 2018 (150. Todestag des Komponisten) präsentieren wir Ihnen ein Gala-Abend mit den schönsten Arien und Duetten für Sopran, Alt, Tenor und Bariton aus dem reichen Opernrepertoires Rossinis. Neben Rossini werden Werke seiner Zeitgenossen Bellini und Donizetti vorgestellt.

Eintritt frei. Anmeldungen erforderlich unter: 0711 / 16 281 0.

Informationen

Datum: Di 17 Jul 2018

Uhrzeit: Um 19:00

Organisiert von : Italienisches Kulturinstitut Stuttgart

In Zusammenarbeit mit : Stadt Stuttgart

Eintritt : frei


909 Búbánat 2017-10-09 13:01:10

Edmond Dantes fórumtársunk, írását a Nemzeti Hangversenyterem – és más helyszínek topikjába tette be (3834. sorszám); ennek legyen meg itt is a nyoma.

Bellini: Norma - Metropolitan Opera, New York/MüPa Fesztivál Színház, 2017. október 7.


908 Búbánat 2017-09-20 11:27:34 [Válasz erre: 907 Búbánat 2017-09-18 12:45:02]
Kertesi Ingrid Bel Canto estje - In Memoriam Luciano Pavarotti Zeneakadémia, Zeneakadémia Nagyterem 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8. Az opera felejthetetlen csillaga, a legendás Luciano Pavarotti 10 éve távozott közülünk. Az évfordulót megtisztelve a világ számos országában megrendezésre kerülő koncertek sorához kapcsolódva emlékezünk ezen az estén e nagy művészre. SZEPT 20. SZERDA, 19:30 “Luciano Pavarotti a XX. század operatörténetének egyik legkarizmatikusabb előadója volt. Tehetsége és jelentősége Enrico Caruso-hoz és Beniamino Gigli-hez hasonlítható. Hangszínének egyedülálló szépsége, kivételes rendkívüli lénye és magával ragadó temperamentuma minden idők egyik legismertebb és legnépszerűbb énekművészévé tette. Emlékkoncertünk – melynek védnöke a másik legenda: Jose Carreras – ezelőtt az Ember és Művész előtt tiszteleg. Személyes karmestereként a négy világrész legszebb helyszínein vezényeltem előbb saját koncertjeit, majd a Három Tenort együtt is. Munka közben Pavarotti a Lélek és a Vezér volt egy személyben. Halálosan komoly, a tökéletességet könyörtelenül megkövetelő alkotó a színpadon, és jóhumorú, nagylelkű, magával ragadó barát a színfalak mögött. „Szeretném, ha úgy emlékeznének rám, mint operaénekesre!” Ez volt a végrendeleted- Barátom és Pályatársam; mi most így teszünk – végtelenül tisztelő szeretettel és az Örökkévalóságban való újratalálkozás bizonyosságával.” Janos Acs

907 Búbánat 2017-09-18 12:45:02
Kertesi Ingrid bel canto estje a Zeneakadémián Operavilag.net, 2017. szeptember 18. Pavarottira emlékeznek az est közreműködői szerdán este Eszményi dallamformálás, bravúros díszítések, mozgékony és tökéletesen kiegyenlített énekhangok – a bel canto kultúrája az operatörténet egyik legvonzóbb vonulata, amelynek népszerűsége és ázsiója ma újra gyarapodóban van. Rossini, Bellini, Donizetti és a nyomukba szegődő ifjú titán, Giuseppe Verdi emblematikus áriái és duettjei hangzanak majd fel Kertesi Ingrid bel canto estjén szeptember 20-án, szerdán este 19:30-tól a Zeneakadémia Nagytermében. „Mindig arra törekedtem, hogy hangszerként szólaljon meg a hangom” – fogalmaz Kertesi Ingrid, aki számos díj után 2015-ben a Kiváló Művész kitüntető címét is elnyerte. A nagyszerű szoprán ezen az estén a Bel Canto repertoár kiemelkedő áriái mellett az ifjú baritonnal, Haja Zsolttal is énekel két duettet, valamint hallhatjuk majd Kertesi Ingrid tehetséges tanítványát, Sárközi Xéniát is egy fiatalkori Verdi-áriában az Inventum Dei Vonóskvintett kíséretében. „Az opera felejthetetlen csillaga, a legendás Luciano Pavarotti tíz éve távozott közülünk. Az évfordulót megtisztelve a világ számos országában megrendezésre kerülő koncertek sorához kapcsolódva emlékezünk ezen az estén e nagy művészre” –ajánlják a közönség figyelmébe a műsort az est szervezői. Az est programja: I. rész: Rossini: „Giusto ciel” – Pamira áriája a Korinthosz ostroma című operából Bellini: „Ah! non credea mirarti” – Amina áriája Az alvajáró című operából Verdi: „Non so le tetre immagini” – Medora áriája A kalóz című operából Donizetti: „Signorina in tanta fretta” – Norina és Don Pasquale duettje a Don Pasquale című operából II. rész: Donizetti: „Prendi per me sei libero” – Adina áriája a Szerelmi bájital című operából Donizetti: „Cruda, funesta smania” – Lord Enrico Ashton áriája a Lammermoori Lucia című operából Donizetti: „Il pallor funesto, orrendo” – Lucia és Enrico duettje a Lammermoori Lucia című operából Donizetti: „Il dolce suono” – Lucia Őrület-áriája a Lammermoori Lucia című operából Közreműködnek: Baranyi Ferenc (Kossuth-díjas költő, író, műfordító) Sárközi Xénia (szoprán), Haja Zsolt (bariton), Inventum Dei Vonóskvintett (tagjai: Nagy Béla – I. hegedű, Nagy Gabriella – II. hegedű, Fazekas György – brácsa, Molnár Piroska – cselló, Lakatos Sándor – nagybőgő). Művészeti vezető, vezényel és zongorán közreműködik: Ács János

906 Búbánat 2017-09-01 09:48:01
A Bartók Rádió közvetíti ma este: 19.35 – 21.18 Sarah Coburn (szoprán) és Lawrence Brownlee (tenor) hangversenye Km. a Tivoli Filharmonikus Zenekar Vezényel: Michael Balke I. Bellini: 1. Norma a) Nyitány b) Norma kavatinája I. felv (Coburn) 2. A kalóz - Gualtiero kavatinája I. felv. (Brownlee) 3. Rómeó és Júlia – Nyitány 4. Az alvajáró a) Amina és Elvino kettőse I. felv. (Coburn, Brownlee) b) Elvino áriája II. felv. (Brownlee) c) Amina áriája I. felv. (Coburn) II. Rossini: 1. Tell Vilmos - Arnold áriája IV. felv. (Brownlee), 2. Ory grófja - a Grófnő áriája I. felv. (Coburn) III. Donizetti: Az ezred lánya a) Nyitány b) Tonio kavatinája I. felv. (Brownlee) IV. Rossini: Ory grófja - Ah! Quel respect, Madame (Coburn, Brownlee) V. Donizetti: 1. Szerelmi bájital - Adina és Nemorino kettőse I. felv. (Coburn, Brownlee) 2. Don Pasquale - Szerelmi kettős III. felv. (Coburn, Brownlee) (Koppenhága, Tivoli, június 3.) (Ism. szeptember 13., 12.36)

905 Búbánat 2017-08-05 12:52:46 [Válasz erre: 903 Búbánat 2017-08-05 12:18:44]
Ferdinand Hérold: Az írnokok mezeje (Le pré aux clercs) Opera három felvonásban Bemutató: 1832. december 15., Párizs, Opéra Comique Szövegét Francois Antoine Eugéne de Planard írta Játszódik Párizsban, a XVI. sz. második felében Cselekmény: Vidékről Párizsba érkezik az ifjú Mergy báró. Azért jött, hogy gyermekkori szerelmének, Isabelle-nek a közelében lehessen. A lány Navarrai Margit királynő egyik bizalmas udvarhölgye. A király, IX. Károly azt kívánja, hogy Isabelle a durva, faragatlan Comminge grófot, ezt a félelmetes hírű párbajhőst válassza férjéül. A királynő azonban – látva udvarhölgye boldogtalanságát – egy agyafúrt olasz, Cantarelli segítségével ravasz tervet eszel ki arra, hogyan hozhatja össze a szerelmeseket. Közben a gyanakvó Comminge gróf rájön, hogy Mergy a riválisa, és párbajra hívja ki őt. A királynő már mindent előkészített a titkos esküvőre, de Mergynek el kell mennie a párbajviadalra, mely hagyományosan egy Párizs környéki mezőn, a Pré aux Clercs-en, az Írnokok mezején zajlik le. A fiatalember szerencsésen legyőzi Comminge-ot, és a fiatal pár egybekel, majd együtt elutaznak szeretett szülőföldjükre. Tehát ezt az operát közvetíti ma este hét órától a Bartók Rádió, a wexfordi O’Really Színház előadásának hangfelvételéről.

904 Búbánat 2017-08-05 12:31:05 [Válasz erre: 903 Búbánat 2017-08-05 12:18:44]
Mellesleg a "Le pré aux clers" - magyar címén jobban ismert: Az írnokok mezeje , Héroldnak a "Zampa, vagy a márványmenyasszony" (Zampa ou La financée de marbre - 1831) műve mellett a legnépszerűbb és - Németh Amadé szerint - a legjobb operája.

903 Búbánat 2017-08-05 12:18:44
A Bartók Rádió ma esti műsorán szerepel 19.00 – 21.01 Közvetítés a wexfordi O´Reilly Színházból (2015) [url] http://www.wexfordopera.com/media/news/le-pre-aux-clercs-a-co-production-between-wexford-festival-opera-and-opera; Ferdinand Hérold: Le Pré aux clercs [/url] Háromfelvonásos vígopera Szövegét Prosper Mérimée nyomán François-Antoine-Eugene de Planard írta Vezényel: Jean-Luc Tingaud Km. Wexfordi Fesztivál Ének- és Zenekara (karig. Errol Girdlestone) Szereposztás: Navarrai Margit - Marie Lenormand (mezzoszoprán) Isabelle Montbal, ifjú Béarnaise grófnő - Marie-Eve Munger (szoprán) Nicette, Girot jegyese - Magali Simard-Galdes (szoprán) Mergy báró - Nico Darmanin (tenor) Comminges grófja - Dominique Côté (bariton) Cantarelli - Eric Huchet (bariton) Girot - Tomislav Lavoie (basszus) Detektív - Jan Capinski (basszus) Dandárparancsnok - Felix Kemp Íjászok - David Howes, Sheldon Baxter Rendező: Éric Ruf „Hérold (1791-1833) korának egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb francia zeneszerzője volt, több mint húsz dalművet fejezett be, de írt baletteket is, „A rosszul őrzött lány” napjainkban is a balettrepertoár része. A komponista a párizsi konzervatóriumban, tizenöt éves korában kezdte meg zeneszerzői tanulmányait, legfőbb mestere Étienne-Nicolas Méhul volt. 1812-ben elnyerte a Római-díjat. Tanulmányi útjáról három év múlva tért vissza Párizsba, ahol hamarosan a színházi élet vezető személyiségévé vált. Stílusa a francia operahagyományok és az olasz vígoperastílus (Rossini) izgalmas elegye. A Le Pré aux clercs című daljátékát 1832-ben mutatták be a francia fővárosban. A darab rendkívül népszerű lett, csak az Opéra-Comique színpadán 1840-1871 között közel ezer alkalommal játszották és a későbbi évtizedekben sem csökkent iránta az érdeklődés.”

902 Búbánat 2017-05-28 18:23:40
[url] http://momus.hu/article.php?artid=7067&cat=48&recid=7067; Egy rendkívüli minőségű Puritánok-produkció Pesten és Pécsett [/url] Café Momus, - zéta -, 2017-05-27 [ Operabemutatók ] 2017. május 21/22. Budapest - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem/Pécs - Kodály Központ Bellini: A puritánok Elvira - Jessica Pratt/Kolonits Klára Lord Talbot - Francesco Demuro Sir George - Bretz Gábor Lord Walton - Sebestyén Miklós Richard Forth - Alekszej Markov Brown - Ninh Duc Hoang Long Henriette - Szántó Andrea Maria Callas - Aleszja Popova a Kolozsvári Opera Énekkara (karigazgató: Kulcsár Szabolcs) a Pannon Filharmonikusok vez. Riccardo Frizza [...] „Nem egyforma intenzitással tette magáévá a koncepciót a produkció két Elvirája. Jessica Pratt volt a távolságtartóbb. A brit szoprán, a szerep nemzetközi szinten is jogosan elismert (nagy)birtokosa a szólam bravúrkoloratúrás oldaláról közelített. Néhány – számomra némileg zavaróan – lemellezett mélyebb futamát kivéve szinte lemezkész produkciót hozott Budapestre. Előadásában elsősorban a hangi csodára koncentrált, melyet a kiemelkedő pianokultúrája révén elsőrangúan teremtett meg. Visszafogott színpadi közlekedését nem segítette előnytelen (civil) jelmeze sem. Kolonits Klára Pécsett elsősorban az összetett figura (tehát Elvira és Callas „növendéke”) lelki vonulatára koncentrált. Kolonits Elvirája szélsőségesen hullámzik, s mindent elképesztő mélységgel él meg. Az elhagyatottságot és a szerelmet, a révületet és a szárnyaló boldogságot egyaránt. A hangi megvalósítás perfekcióján átsüt az egyéniség sokszínűsége. A virtuozitás nála csak eszköz, hogy a drámát kibonthassa. Színpadi játékára egyetlen szó az igazán jellemző: sugárzó. A néző hitetlenkedve figyeli, hogy nem egy évek során kiérlelt alakítást lát, hiszen Kolonits ezen az estén debütált a szerepben. Szintén Budapesten mutatkozott be először Arturo elképesztő nehézségű szólamában Francesco Demuro. A fiatal, jó kiállású olasz tenor többször fellépett már Budapesten, különösebb feltűnés nélkül. Ezúttal viszont szinte elvitte az est sikerét azzal, hogy a világsztárok számára is elénekelhetetlen bizonyult szólam minden egyes hangját (azt a bizonyos magas ’f’-et is) hibátlanul teljesítette. Valószínű, hogy Demuro későbbi pályáját tekintve is meghatározó lesz ez a magyar Puritánok, s ezt követően fokozott figyelemmel fordul a bel canto hősök felé. Külön kiemelendő, hogy az egymás utáni napon énekelt előadások közül a másodikra még tovább tudott fejlődni.” [...] „Jelen sorok írója négy évtizede jár operaelőadásokra, s még sosem élt meg ehhez foghatóan egységes bel canto produkciót Magyarországon.”

901 Búbánat 2017-05-16 11:50:35
Idézek részeket a belinkelt Kolonits-interjúból: [url] https://librarius.hu/2017/05/15/kolonits-klara-16-eves-koromban-eppen-olyan-voltam-mint-elvira/; Kolonits Klára: 16 éves koromban éppen olyan voltam, mint Elvira! [/url] /Márok Tamás - on 2017-05-15 at 10:00/ „– Egy tévériportban úgy beszéltek a bel cantóról, mintha az nem is opera lenne, hanem egy teljesen másik műfaj, olyan, mint a musical vagy az operett… – Ekkora különbség nincs! Ezekben a darabokban az a különleges, hogy az egyéni ízlés és a tradíció nincs a kottában lejegyezve. Ha valaki megkapja a kottát, leénekli azt, ami bele van írva, a megfelelő hangokat tempóval és dinamikával, attól az még nem lesz bel canto. A bel canto éneklés az előadói hagyományok és az egyéni ízlés érdekes kevercse. A stílus rajongói között is élénk viták folynak, van, aki az erősen kottahű előadást szereti, más meg ezt unalmasnak, fantáziátlannak tartja. Ami le van jegyezve, az egy szoros vázlat, ami az egyéni ízlés és képességek szerint kibontható. „ „Ebben a műfajban szabad vagyok, itt több oldalról tudom megmutatni magamat. Például egy zenekarral kísért bel canto recitativóban vagy ariosóban szabadabban lehet bánni a drámai idővel. Ha Donizetti és Bellini tovább éltek volna, akkor persze később nyilván változott volna a stílusuk. De a bel canto, mint műfaj elég hamar kiteljesítette a lehetőségeit. Verdi a korai bel canto művei után másfelé indult el, amit elsősorban az irodalmi igényű szövegkönyvek indukáltak, Schiller (Luisa Miller) vagy Dumas (Traviata) és később Shakespeare (Otello, Falstaff) művei már nem csak egy általános drámai töltetet kívántak, hanem szétfeszítették a korábbi zenei kereteket. A későbbi Verdi művekben a dráma uralkodik a zenén, a bel canto stílusban azonban a dráma mindig alárendelt marad a szép énekléssel szemben.” „– A bel canto fő jellemzője a szép dallam. Ebben hogyan lehet kiteljesíteni a drámaiságot? – Mivel a bel canto stílusban zeneszerzői alapvetés, hogy a dallam a dráma fő hordozója, ezért semmi más dolgunk nincs, mint formálni. Fontos rétege ennek még az idő kezelése. A filmekben és a fölgyorsult világban hozzá vagyunk szokva, hogy minden valós időben történik. Az operában nem! Gúnyosan mesélik, hogy leszúrnak valakit, aztán még 10 percig énekel, és nem veszik észre, hogy az a haldokló szempontjából 10 perc, nem pedig a reális idő! Az idő tehát absztrakttá válik. Ha az énekesnek van drámai ereje, fantáziája és érzései, amelyeket meg akar mutatni, akkor nem lesz sem nevetséges, sem vontatott, hanem teljes élményt adó lesz! Mintha egy szobrot megmutatnál minden oldalról. A jelenet teljes négydimenziós érzelem-bemutatást kap.”

900 Búbánat 2017-05-15 12:40:27 [Válasz erre: 899 Búbánat 2017-05-08 11:15:36]
[url] http://www.atv.hu/videok/video-20170511-puritanok-bellini-utolso-operaja-a-mupa-ban; Puritánok - Bellini utolsó operája a MÜPA-ban [/url] – előzetes, tájékoztató video A Start Plusz vendége Némedi Csaba rendező. atv.hu

899 Búbánat 2017-05-08 11:15:36
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2017/05/08/nemedi_csaba_a_puritanok_az_olasz_belcanto-operak_ekkove/; Némedi Csaba: "A puritánok az olasz belcanto-operák ékköve" [/url] TÓTH ENDRE, 2017.05.08. 09:37 FIDELIO Május 18-án és 21-én a Müpa Bellini utolsó operáját, A puritánokat tűzi műsorra kiváló nemzetközi előadói gárdával. Az előadást színre vivő, Bécsben élő magyar rendezőt, Némedi Csabát kérdeztük koncepciójáról. Fidelio: Legutóbb Magyarországon Richard Strauss két operáját, A béke napjá t és a Daphné t rendezted Kocsis Zoltán felkérésére, most pedig egy belcanto operát, Bellini A puritánok című darabját. Melyik repertoár áll hozzád közelebb? Némedi Csaba: Az alapvető szakmai nyitottság, kíváncsiság és érdeklődés ellenére sem titok, hogy Mozart, a híres belcanto-triász (Rossini, Donizetti és Bellini), továbbá Verdi és Richard Strauss alkotásaival foglalkozom legszívesebben, ugyanis az említett komponisták művei esetemben két felületen is érintkeznek: az operarendezés izgalmas feladata, kihívása és a privát operarajongó lelkesedése! Az említett szerzők sorát feltétlenül szeretném még kiegészíteni Meyerbeerrel, akinek munkásságával egyetemi tanulmányaim során több alkalommal is foglalkozhattam, továbbá Erkel Ferenccel is, aki sajnálatos módon saját hazájában továbbra sem számít „trendi” komponistának. A barokk és kortárs darabok még hiányoznak eddigi repertoáromból, ami nyilván nem jelenti azt, hogy alapvetőn elzárkóznék ezen alkotásoktól, s hasonló módon szívesen rendeznék újra operettet is. F: A darabnak talán egyik legfontosabb aktualitása a reformáció ötszázadik évfordulója, ugyanakkor mégis egy szerelmi háromszöggel találkozunk benne. Mesélnél a koncepciódról? Mire helyezed a hangsúlyt? NCs: Való igaz, hogy A puritánok az olasz belcanto-repertoár egyik ékköve és egyben a komponista hattyúdala is, amit sok esetben még a zenés színházi nómenklatúra is leegyszerűsítve „történelmi operaként” aposztrofál. Ez utóbbi besorolás azonban ilyen kontextusban nem igaz. A romantikus történelmi opera az első komplexebb csúcspontját – egy évvel A puritánok ősbemutatója után – 1836-ban éri el, amikor ugyancsak Párizsban bemutatják Meyerbeer A hugenották című alkotását, amelynek librettója szintén konkrét vallási, ideológiai feszültségeket, történelmi eseményeket és azok véres kimenetelét tematizálja egy tragikus szerelmi kapcsolat vetületében. A puritánok csak részben szól történelmi kérdésekről, semmivel sem történelmibb, mint például a A trubadúr. Fontos továbbá, hogy a darab a recepciótörténete során egy különleges aspektussal bővült. Maria Callas megjelenésével nyílt egy új interpretációs felület, amely új tendenciákat hívott életre a teljes belcanto-repertoár újraélesztésére és széles kőrű rehabilitációjára. Maria Callas nemcsak visszahódította a fenti repertoárt a dúsabb, volumenben és kifejezési eszközökben egyaránt gazdagabb hangok számára, hanem valódi katalizátorként egy napjainkig tartó belcanto-reneszánsz folyamatot indított útjára. A librettó tartalmát kiegészítve a „színház a színházban”alapelv mentén, dramaturgiai vezérfonalként megidézzük Maria Callas szellemét a Müpa színpadán. Mindezt azzal a szándékkal tesszük, hogy 2017-ben, negyven évvel a halála után, a Maria Callas-emlékévben is meghajoljunk a legendás görög származású primadonna assoluta művészete és művészi hagyatéka előtt. A koncepció szerint a darab elején az 1970-es évek legelején találjunk magunkat. New York-ban, a híres Juilliard Zeneakadémián vagyunk, ahol az évei számát tekintve egyáltalán nem idős, de a színpadtól már visszavonult Maria Callas tartja híresen hírhedt mesterkurzusait... F: A Müpa az adottságai révén úgynevezett félig szcenírozott előadásokat tesz lehetővé. Ez megköti az alkotó kezét, vagy inkább szabadságot ad? NCs: Noha a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem nemzetközi mércével nézve is a legkiemelkedőbb és legmodernebb koncerttermek egyike, lehetetlen és naiv elvárás lenne teljesen szcenírozott változatban gondolkozni, hiszen erre sem a terem színpadtechnikája, sem a rendelkezésre álló próbaidőszak nem ad kellő teret és lehetőséget. Ebből a szükségből oly módon kovácsolunk erényt, hogy a darab minden közreműködőjének maximális felkészültségére és professzionalitására támaszkodva, mellőzve a kísérletező, időigényes színházi műhelymunkát feszes tempóban, konkrét elképzelések alapján és maximális koncentrációval dolgozunk.

898 -zéta- 2017-04-26 22:04:42
MOMUS-busz a pécsi Puritánokra A múltkori szegedi kirándulás sikerén felbuzdulva a május 22-i, pécsi Puritánokra ismét indulna MOMUS-busz. Terveink szerint a jegyet mindenki magának venné a helyigény és árfekvés függvényében. ([url]https://www.jegymester.hu/hun/Event/38009871/A-puritanok?_ga=1.148113655.132396259.1490732764;Itt lehet venni[/url]...) Jelentkezés május 1-ig a bankbanszeged@gmail.com emailcímen...

897 parampampoli 2017-04-09 15:43:43 [Válasz erre: 896 ladislav kozlok 2017-04-09 09:21:41]
"Tutto é belcanto!" - mondá Renata Scotto.

896 ladislav kozlok 2017-04-09 09:21:41 [Válasz erre: 889 Búbánat 2016-11-05 23:18:54]
Kedves Búbánat, bizony Neked van igazad. Most volt Pozsonyban A zsidono premierje. Sokat foglalkoztam vele,habár nem vagyok zenetudos. Ez opera formailag francia nagyopera, de stílusa belcanto !

895 Búbánat 2017-04-08 11:14:47
Bartók Rádió, ma délutáni műsora: 17.51 – 19.11 Világjáró művészeink Olasz-francia est - hangfelvétel Kertesi Ingrid és Halmai Katalin énekel Km. Virág Emese - zongora, Déri György - gordonka Donizetti, Bellini, Rossini, Offenbach, Duparc, Fauré, Gounod dalai, áriái és duettjei (Rádió Márványterme, 2017. március 7.)

894 Búbánat 2017-02-19 12:34:09 [Válasz erre: 893 Búbánat 2017-02-13 10:57:01]
Bartók rádió műsora, ma este: 21.35 – 22.00 „A bel canto mesterei” Kertesi Ingrid (szoprán) és Halmai Katalin (mezzoszoprán) énekel, Virág Emese zongorázik II/2. rész 1. Donizetti-duettek: a) Bordal, b) Az eskü 2. Verdi: A kéményseprő - románc (Kertesi) 3. Bellini: Rómeó és Júlia - duett (Zeneakadémia, Solti terem, 2016. április 28. - részletek) (Ism. március 3., 14.35)

893 Búbánat 2017-02-13 10:57:01
Bartók rádió műsora, ma este: 21.29 – 22.00 „A bel canto mesterei” Kertesi Ingrid (szoprán) és Halmai Katalin (mezzoszoprán) énekel, Virág Emese zongorázik II/1. rész 1. Rossini: Zenés esték - a) Az ígéret, b) Szemrehányás 2. Bellini-dalok: a) Könyörülj, szépségem, b) Ha már nem követhetem a szeretett férfit c) Tégy csak boldoggá! 3. Donizetti-duettek: a) Szerelem, az ég hangja, b) A hűtlen 4. Rossini: Velencei regatta (Zeneakadémia, Solti terem, 2016. április 28.) A következő rész: vasárnap 21.35 (Ism. február 25., 14.29)

892 macskás 2016-11-06 11:59:14 [Válasz erre: 888 Cilike 2016-11-05 22:19:10]
?

891 Búbánat 2016-11-06 00:46:33 [Válasz erre: 890 Cilike 2016-11-05 23:50:32]
Kedves Cilike! Hadd meg nekem, hogy én miként vélekedem A zsidónőről, az előbbiekben leírtam, nem akarom megismételni. Ide beírtam ezt az operaközvetítést, ami szerintem jó helyen van. A zenetörténészi fejtegetéseket hagyd meg másnak; tanultam én is valamit, de nem szeretnék kérkedni azzal. A "belcanto" - mindketten tudjuk mit takar, kár erre több szót vesztegetned. De szívesen folytatom, ha Neked ez "fájó" pontod...

890 Cilike 2016-11-05 23:50:32 [Válasz erre: 889 Búbánat 2016-11-05 23:18:54]
Nem értesz hozzá, nem tudom, miért okoskodsz. A belcanto egy stílus, nem egy kor, miért nem vagy képes felfogni? Koloratúrás, díszített, hangközpontú művek. Rossini. Bellini. Donizetti. Már a korai Verdik is neccesen, mert ott csak egy-egy szerep -elsősorban a szopráné - felelne meg a kritériumoknak és a drámaiság kerül előtérbe. Ezért baj, mikor valaki, aki sok éve jár operába, azt képzeli, hogy tudósa a műfajnak.

889 Búbánat 2016-11-05 23:18:54 [Válasz erre: 888 Cilike 2016-11-05 22:19:10]
Ez nem "badarság" - ez kortörténet. A belcanto és A zsidónő opera összefüggése nem az én "szüleményem", egy igazi zenetörténész tudja miről beszélek. Halevy operája egyik ragyogó csillaga a műfajnak és a szóban forgó stílusirányzatnak - a XIX. század első évtizedeiben született operák mind idetartoznak - vitatott értéküktől függetlenül.

888 Cilike 2016-11-05 22:19:10 [Válasz erre: 887 Búbánat 2016-11-05 22:05:00]
Ne haragudj, de ez badarság. A belcanto nem egy kor, akármikor írták a Zsidónőt, akkor sem az. Nem vagy zenetörténész, hogy megreformáld a stílusok definícióját.

887 Búbánat 2016-11-05 22:05:00 [Válasz erre: 886 Cilike 2016-11-05 16:33:41]
Belcanto opera A zsidónő, ahogy Wagner első operái is azok, ahogy a német nyelvterületen Weber, Lortzing, Nicolai, Flotow operái is azok, Erkeltől annak számít a Bátori Mária és a Hunyadi László, vagy éppen az orosz Glinka operái is. A "Belcanto" kifejezésnek van szűkebb és tágabb értelmezése. A francia lírai operák, de a „nagyoperák” is ebből a korszakból (1820-as-1840-es évekig) végső soron ide tartozik - függetlenül attól, hogy bennük hány darab cantilenát, koloratúrát ölel fel a partitúra. Nem elhatározás kérdése; tudomásul kell venni, nemcsak Bellini-Rossini-Donizetti írt "belcanto" operákat (közöttük is van nem egy, francia nagyoperára jellemző formák), ugyanezen időszakban Olaszországon kívül is, más nemzetek komponistái is alkottak; tágabb értelemben ez a korszak még mindig a "belcanto". Nemsokára véget ér az opera közvetítése a Bartók rádióban. Nem először hallgatom A zsidónőt, jól ismerem zenéjét. Nyilván be lehet(ne) sorolni, be is sorolják, más kategóriák közé, de vannak rajtam kívül is, akik a műben található gyönyörű zenék alapján a ’francia belcanto” korszak alkotói közé sorolják a szerző művét. (Bemutatója: 1835).

886 Cilike 2016-11-05 16:33:41
Francia nagyopera, NEM belcanto. Hol vannak a belcantora jellemző cantilenák, koloratúrák? Ez nem elhatározás kérdése, te úgy döntesz, belcanto.

885 Búbánat 2016-11-05 15:43:26 [Válasz erre: 884 Cilike 2016-11-05 14:46:06]
Mint korszak, stílusirányzat – az 1830-as, 1840-es évekig: a belcanto műfajában alkotott francia operakomponista. Auber és Meyerbeer közt épített hidat, patetikus, romantikus, szentimentális stílusával. Hogy aztán A zsidónő című műve kinek mit mond és jelent az más, szubjektív kategória. Számomra dallamvilága, dallamossága, kitűnő, színes hangszerelése, vonzó lírája – ami a kortárs nagy olasz zeneszerző-triászénak is jellemzője volt, nála is fellelhető, emellett Halevynek erős drámai érzéke is tagadhatatlan. A zsidónő című operája másrészt beleillik a francia nagyoperák közé is, igen értékes darab. Úgy gondolom, a "Belcanto" fórumban, itt is helye van.

884 Cilike 2016-11-05 14:46:06 [Válasz erre: 883 Búbánat 2016-11-05 14:23:13]
Hát nem. Semmilyen jegyét a belcantonak nem mutatja. Attól még lehet szép.

883 Búbánat 2016-11-05 14:23:13 [Válasz erre: 882 Cilike 2016-11-05 14:04:31]
Dehogynem: francia belcanto

882 Cilike 2016-11-05 14:04:31 [Válasz erre: 881 Búbánat 2016-11-05 14:02:15]
Csakhogy ez NEM belcanto.

881 Búbánat 2016-11-05 14:02:15
Bartók Rádió ma este közvetíti: 19.00 – 22.06 Halévy: A zsidónő Ötfelvonásos opera (München, Bajor Állami Operaház, 2016. június 26.) Szövegét Eugene Scribe írta Vez. Bertrand de Billy Km. a Bajor Állami Operaház Ének- és Zenekara Szereposztás: Eléázár, aranyműves - Roberto Alagna (tenor) Ráchel, a lánya - Aleksandra Kurzak (szoprán) Leopold herceg - John Osborne (tenor) Eudoxia hercegnő - Vera-Lotte Böcker (szoprán) Brogni bíboros - Ain Anger (bariton) Ruggiero, főbíró - Andrea Borghini (bariton) Albert, a császári testőrség tisztje - Tareq Nazmi (basszus) Hírnök - Christian Rieger (bariton) Egy tiszt - Petr Nekoranee (bariton) Hóhér - Peter Lobert (basszus)

880 Búbánat 2016-11-05 13:56:11
[url] http://momus.hu/article.php?artid=6995&cat=22&recid=6995; „Múlt – jelen – jövő” - Kolonits Klára belcanto koncertje az Erkel Színházban [/url] Café Momus - ppp -, 2016-10-21 [ Budapesten ] 2016. október 16. Erkel Színház Kolonits Klára – szoprán Brickner Szabolcs – tenor Alexandru Agache – bariton Kovács István – basszus Magyar Állami Operaház Zenekara vez. Dinyés Dániel "Kolonits Klára az elmúlt szezonban húszéves énekesi jubileuma alkalmából koncertet adott barátaival az ELTE Jogi karának dísztermében, néhány napja pedig születésnapját ünnepelte. Ha más nem is, már ez a két évforduló alkalmat kínált egy szép koncert megrendezésére anyaszínházában is. Vártuk ezt a koncertet, mindannyian, akik évek óta figyelemmel kísérjük ennek a ragyogó énekesnőnek a pályafutását, annak robbanásszerű kiteljesedését. Vártuk nagyon, de hogy ilyen nagy élményt fog jelenteni, arra talán senki nem számított." 1. rész Rossini: A reimsi utazás – Nyitány Donizetti: Linda di Chamounix – Linda áriája az I. felvonásból (‘O, luce di quest’anima’) – Kolonits Klára Donizetti: Lammermoori Lucia – Enrico és Lucia duettje a II. felvonásból (‘Apressati, Lucia.’) – Kolonits Klára, Alexandru Agache Rossini: A reimsi utazás – Corinna áriája (‘All’ombra amena’) – Kolonits Klára Verdi: A pünkösdi királyság – Nyitány Donizetti: Lucrezia Borgia - Gennaro és Lucrezia duettje, Lucrezia záróáriája (‘Tu pur qui?… Era desso’) – Kolonits Klára, Brickner Szabolcs 2. rész Verdi: Attila – Odabella áriája az Előjátékból (‘Santo di patria’) – Kolonits Klára, Kovács István, Brickner Szabolcs Verdi: Álarcosbál – Renato áriája a III. felvonásból (‘Alzati!… Eri tu’) – Alexandru Agache Verdi: Álarcosbál – Nyitány Verdi: Luisa Miller – Rodolfo áriája a II. felvonásból (‘Quando le sere al placido’) – Brickner Szabolcs Verdi: Luisa Miller – Miller és Luisa duettje a III. felvonásból (‘Pallida, mesta sei’) – Kolonits Klára, Alexandru Agache Verdi: Luisa Miller – Zárótercett (‘Ah! l'ultima preghiera’) - Kolonits Klára, Brickner Szabolcs, Alexandru Agache Verdi: Macbeth - Lady Macbeth áriája a II. felvonásból (‘Trionfai!’) – Kolonits Klára [...] „Kolonits Kláráról köztudott, interjúiban ő se tagadta, hogy igazi hangját és fachját meglehetős késéssel, csak az utóbbi 5-6 évben találta meg igazán. Korábban énekelt szinte mindent, neki valót is, meg egyáltalán nem neki valót is, de most már egyértelmű, hogy az ő legsajátabb területe Mozart hősnőin kívül az olasz opera Rossini, Bellini, Donizetti és a fiatalkori Verdi nevével leírható szelete. Hogy egy jól körülhatárolható repertoáron és szerzőkön belül egy énekes fejlődése az egészséges fokozatosság ellenére is milyen gyors lehet — számomra erre mutatott példát ez a koncert, és ez jelentette a legnagyobb örömet is.” „És hogy a végén minden egyértelmű legyen, hogy megmutasson mindent, amit tud, összefoglalva múltat, jelent és jövőt, a ráadás nélküli koncert utolsó számaként elénekelte a Lady áriáját Verdi Macbethjének ősváltozatából. „Trionfai!” azaz „Győztem!” — kiáltja a világba a Lady, és nem tudtam nem gondolni arra, hogy olyan ez az ária, mint egy vallomás. Kolonits vallomása arról, hogy történt bármi is a múltban, bolyongott bármilyen énekesi tévutakon, mégis csak megtalálta a helyét. Itt van, harcedzetten és harcra készen. Valóban: aki ezt a rettenetesen nehéz, sőt magas állásokkal szándékosan megnehezített áriát egy ilyen hosszú és igényes koncertprogram végén ÍGY el tudja énekelni, az valóban mindent tud. Az, kérem, világszínvonalú művész. Vagy aminél többet röviden mondani nem lehet: nagy énekesnő.” „A nagy énekesnő ezen az estén nem állt egyedül a pódiumon. Mellette állt társa: társa az életben és a zenélésben is, Dinyés Dániel, aki a színház zenekarának élén végig alkalmazkodó partnere volt az összes fellépő művésznek. Az Attila-részletben Kovács István közreműködött, köszönet illeti, hogy vállalkozott a nem éppen hálás énekesi feladatra. A már említett Brickner Szabolcs számomra rendkívül kellemes meglepetést okozott. A brüsszeli versenygyőzelem óta kísérem figyelemmel pályáját, de soha nem hallottam még ilyen felszabadultan, biztosan énekelni. Különösen örömteli volt hallani stabillá vált, szabadabb torokból szóló magas regiszterét. Bricknerben egy muzikális, intelligens, sőt gondolkodó énekest látok, aki pályáját és énekesi önmagát is tudatosan építi, a magam részéről most nyugtázni szeretném az eddigi eredményeket.” „Az est sztárvendége Alexandru Agache volt. Úgy gondolom, hogy ennél jobb választása Kolonitsnak nem lehetett volna! Agache ezen az estén minden számában rendkívüli produkciót nyújtott úgy, hogy két egymástól teljesen eltérő énekesi karaktert is bemutatott. A Lucia-Ashton kettősben is perfekt partner volt, de aki jelen volt és hallotta a Luisa-Miller kettőst, egyhamar nem felejti el, az biztos. A zárórészben Agache bársonyos mezzavocéje és Kolonits ezüstharang hangja úgy olvadt egybe, hogy a hallgatónak valóban a levegője állt el a meghatottságtól. A duett hangulatával és a nézők lelkiállapotával teljesen adekvát volt, amikor a duett végén Kolonits és Agache átölelte egymást: nem lehet, hogy ez az együtténeklés ne folytatódjon minél előbb!” „Nem szoktam, az utóbbi időben különösen nem, hízelgésnek beállítható dolgokat írni az Operaház vezetésének műsorpolitikájáról. Ha azonban valami elismerésre méltó, úgy érzem, kötelező megtennem. Ahogy tavaly is az Operakaland-programot illetően, most pedig egyenesen megköszönöm Ókovács Szilveszternek, hogy lehetőséget teremtett erre a koncertre. Kolonits Klárát azóta, hogy kamaraénekesnői címet adományozott neki, az ő felfedezettjének tartom. Ha valamire színházvezetőként elégedetten tekinthet, akkor az ő produkcióira feltétlenül. Reméljük, hogy máskor is talál rá még alkalmat, hogy az ő énekesnője minél gyakrabban, a neki való szerepekben a mi énekesnőnk is lehessen.”

879 Búbánat 2016-10-29 09:52:37
[url] http://www.parlando.hu/2016/2016-5/Bartok_Gergely-Leyla_Gencer-portre.pdf; „A török Itáliában…” Leyla Gencer portréja [/url] Bartók Gergely – PARLANDO 2016/5 szám „A „bel canto” kifejezést az olasz zenében először a kora barokkban (1630-1640) használták, egyfajta új koncepció, átalakulás megkülönböztetésére, mind az előkészítés szakaszához, mind pedig a nagy- és kései barokkban alkalmazott zenei dominanciákhoz képest; a melódia és a harmónia szimbiózisát hivatott legfőképpen előtérbe helyezni. A nyers nyelvi fordításban „szép énekkel” azonosított zenei stílusirányzatot jelölő bel canto-terminus a XVIII. században még nem mutatott olyan látványos szétválást, mint a XIX. század elején, amikor is kimondottan az olasz bel canto-operák megkövetelte énektechnika megkülönböztetésére használták a kifejezést, szembeállítva azt a német operakultúrában elterjedt wagneri deklamáló stílussal. A romantika korszaka tudatosan távolodott el a barokk és a klasszicizmus által favorizált, már-már avíttnak ható antik mondavilágtól, és újra felfedezte a nemzeti múltat, kivált az európai történelmet. Krónikások ezekben az időkben jegyzik elsőként bizonyos „florális”, áradó dallamvilágú énekstílus meghonosodását Itália-szerte, mely 1805- 1830 között élte virágkorát, és szorosan kapcsolódik három zseniális zeneszerző – Rossini, Bellini és Donizetti – nevéhez, kiknek legfőbb ismérvük, hogy az énekhang lehetőségeit kiaknázva, azt már-már hangszerként használták. A stílust illetően jelentős szerzők továbbá Cherubini, Spontini, Chélard, Boieldieu és Auber. Itália operaházaiban korábban nem tapasztalható mértékben ismerkedhetett meg a közönség az európai történelem nagy, sorsdöntő eseményeivel és az olasz Risorgimento nemzetépítő eszméivel. A kolorált, gazdag ornamentikájú énekstílus térhódítása, mind az ariózus énekszólam, mind az énekes szerepének növekvő fontosságát kívánták jelezni. A bel canto a hang mozgékonyságán, a hangképzés kiegyenlítettségén alapult, és a tökéletes 10 dallamformálást helyezte előtérbe. A nápolyi bel canto-stílusnak és -iskolának hibájául rótták fel, hogy az énekeseknek túlságos engedményeket tesz, és az énekvirtuozitás fitogtatását fölébe helyezi a drámai követelményeknek, sőt egyenesen a drámai csúcspontok rovására kultiválja azt. A drámai kontrasztok különféle, az expresszivitást fokozó új énektechnikai eszközökkel jutottak kifejezésre. A bel canto-énekes a dinamizmus vonalát és az emóciók kifejezését a hangerő szabályozásával és a színek változtatásával, valamint koloratúrák használatával fejezte ki. Ehhez kitűnő technikai tudás és – persze – kreativitás szükségeltetett. Aztán az egyre inkább egy kaptafára készült bel canto-operák népszerűsége drámai gyorsasággal csökkent, s az énekstílus iránti igény hanyatlásnak indult. Az operai történetek drámaiságának leginkább vérbő kiemelését végül a zenei verizmus valósította meg. Az elfeledett bel canto-operák helyzete aztán a II. világháború után jelentősen változott. Egy csapat vállalkozó szellemű karmester újra felkarolta e stílust egy új énekes generáció megjelenésének köszönhetően, akik elsajátították a valódi bel canto énektechnikát. Ezek a művészek új életet leheltek Donizetti, Rossini és Bellini alkotásaiba, igazi, mély zeneként kezelve azokat, így ismételten visszaszerezték népszerűségüket Európa- és Amerika-szerte. A Tudor királynők ihlette bel canto-operák – Anna Bolena, Maria Stuarda, Elisabetta, regina d’Inghilterra – többek között Leyla Gencernek köszönhetően születtek újjá, és nyerték vissza méltó ragyogásukat. Gencer számára a valódi áttörést egy Donizetti-opera újrafelfedezése, a Boleyn Anna bemutatója hozta meg 1958- ban. A Tudor-dinasztia története a bel canto-zeneszerzők közül a bergamói mester figyelmét ragadta meg leginkább, s a dinasztiához kapcsolódó nőalakoknak ő állí- totta a leglátványosabb emléket operái által (Boleyn Anna, Stuart Mária, Roberto Devereux).”

878 Búbánat 2016-09-29 11:38:06
[url] http://operavilag.net/interjuk/maganyos-farkaskent-jartam-az-utamat-i/; Szűcs Márta: „Magányos farkasként jártam az utamat” – I. [/url] Operavilag.net, 2016. szeptember 28. Sikeres, de küzdelmes pályafutása volt – hullámhegyekről és hullámvölgyekről is beszélgettünk a születésnapját az elmúlt napokban ünneplő drámai koloratúrszopránnal, Szűcs Mártával, aki a bel canto hazai népszerűsítésében vívott ki magának elismerést, és akinek emlékezetes Boleyn Anna-premierjét idén adta ki CD-n az Operaház. JÁNOSI ILDIKÓ interjúja [url] http://operavilag.net/interjuk/maganyos-farkaskent-jartam-az-utamat-ii/; Szűcs Márta: "Magányos farkasként jártam az utamat” – II. [/url] Operavilag.net, 2016. szeptember 29 Részleteket másoltam ki a közzétett interjú második részéből: „– A Boleyn Anna volt az első igazi premierem az Operában: ez a darab a szívem kedvence, fantasztikus feladat, nagyon szerettem. Anna meghatározó szerepem lett, más volt hangilag is, mint Gilda vagy Lucia – igazi nagy bel canto opera. Nagyszerű gárdával dolgozhattam, az élen Erdélyi Miklós karmesterrel, akitől rengeteget lehetett tanulni. Ő olyan magas fokon művelte a bel cantót, amit kevesen tudnak. Olyan pillanatokat tudott megteremteni, amitől az a bel canto soha nem vált unalmassá. Soha nem fogom elfelejteni, annál a résznél, ahol elítélik Annát, van néhány akkord, ami arról szól, hogy bevégeztetett. Ahogy azt Erdélyi meg tudta szólaltatni a zenekarban, érzékeltetve, milyen érzelmeket fejez ki az a néhány akkord – zseniális volt. A bel canto stílust itthon Erdélyi Miklóson kívül csak Giuseppe Patanétól és Lamberto Gardellitől lehetett megtanulni, s később Saccanitól, aki a híres „Patané-istállóból” származott... A Boleyn Anna zseniális rendezése volt Békés Andrásnak. De Székely László díszleteit és Makai Péter gyönyörű jelmezeit is nagyon szerettem. Az opera sikerdarab lett, pedig nem ismerte, de megszerette a közönség, és jó tíz éven át mindig telt házzal játszottuk. Berlinben is vendégszerepeltünk a darabbal, ahol a közönség nagy tetszésnyilvánítással fogadta. Sajnos itthon nem minden igazgató kedvelte a bel canto operákat, pont egy ilyen nagytiszteletű vette le a darabot tíz év után a műsorról, sokak nagy bánatára.” „- Boleyn Anna az a mérföldkő, ami után elkezdett foglalkoztatni, hogy milyen jó lenne az igazi bel canto felé elmenni. Svájcban adódott is erre lehetőségem, ahol tizenöt előadáson énekelhettem a Robert Devereux Erzsébet királynőjét. Nagy kihívást jelentett hangilag, mert Boleyn Annánál még színezetten drámaibb szerep, izgalmas és nehéz énekelnivaló. Boldog voltam, hogy ezt a szerepet megformálhattam, és utána már nagyon vágytam arra, hogy Bellini-operát is énekelhessek.” „– Hamari Júlia, akivel jó barátságot ápoltam, 1992-ben művészi pályafutásának jubileumát Bellini Rómeó és Júliájával szerette volna megünnepelni, s engem kért fel Júlia szerepére. A művet az Operában adtuk elő koncertszerűen, két alkalommal, Kovács János vezényletével. Az előadásra zsúfolásig megtelt a dalszínház, bizonyítva, hogy a bel canto vonzza a közönséget. A rádiófelvételek korábban zajlottak Ligeti András vezényletével, sajnos nem az egész darabot, csak részleteket rögzítettek, ami nagy fájdalmam.” "– A lombardok Giseldáját nagyon szerettem. Jó időben kaptam meg ezt a nagy és nehéz szerepet. Ezt egy súlyos drámai szoprán nem tudja elénekelni, vannak benne azok a tipikus korai Verdi-operákra jellemző finomságok, koloratúrszerű futamok, amihez mozgékony, ugyanakkor vivőerős hang kell. A darabot a nagy sikerű 1973-as Mikó-rendezésben újították fel. A próbák idején Mikó András már nagyon beteg volt, de bejárt minden alkalommal; az ő ötlete volt, hogy én alakítsam Giseldát. Maradandó élményem, amikor Barcelonában átütő sikerrel vendégszerepeltünk a darabbal az Opera társulatával. A Mózes igazi bel canto opera, és szívemet melengette, hogy az „örökifjú” nagy tanítóval, Gardellivel dolgozhattam. Ő az a karmester, akitől rengeteget lehetett tanulni a bel canto stílusról, éneklésről. A rendezést viszont nem szerettem: egy kavicsos terepet álmodott meg a rendező a színpadra, a kavicsok azonban nem gumiból vagy szivacsból, hanem kemény műanyagból voltak, ezeken bukdácsoltunk az előadás alatt. Emlékszem, amikor Gardelli kijött meghajolni, ketten támogattuk, nehogy elessen.” "– 1996-ban megalapítottad az Opera Historica Alapítványt. Milyen céllal hoztad létre? – Az adta ehhez az alapítványhoz a kezdő lökést, hogy ’96-ban megtették ellenem az első aljas lépést a színházban. Pedig akkor értem a pályám csúcsára, szépen jöttek a szerepek, úgy éreztem, megdolgoztam a bizalomért és sikerért. Már Gounod Rómeó és Júliája után úgy éreztem, elindult a személyem elleni fokozatos támadás. Bár nyilván túl érzékeny is vagyok, de ha nem lennék az, akkor nem lennék igazi művészember. Tehát a történtek sarkalltak arra, hogy kezdeményezésemre társalapítókkal – Nagy Ferenc karmesterrel, Lénárd Andor műsorigazgatóval, Shirley Show angol muzsikussal – létrehozzuk az Opera Historica Alapítványt. Fő célunkként azt tűztük ki, hogy a méltánytalanul ritkán játszott vagy elfeledett bel canto művek megszólalhassanak koncerttermekben és operaszínpadokon. Ugyanakkor e történelmi operák remek szerepeket kínálnak az énekeseknek, s másik célunk az volt, hogy fiatal, tehetséges vagy aránytalanul keveset foglalkoztatott művészeknek – magamat is beleértve – fellépési lehetőséget biztosítsunk. Ezenkívül nemzetközi kapcsolatokat is szerettünk volna kiépíteni." "– Az Alapítvány első jelentős vállalkozása Bellini A puritánok című operájának bemutatója volt 1996-ban: a darab – Rico Saccani vezényletével – koncertszerűen hangzott fel az Operaház színpadán. A főbb szerepeket rajtad kívül Clementis Tamás, Fokanov Anatolij és Gianni Mongiardino énekelte az Operaház Zenekarának és a Rádió Énekkarának közreműködésével. A művet ovációval fogadták a bel canto szerelmesei, és elismeréssel fogadták a kritikusok is, téged Elvira szerepének megformálásáért a legnagyobb világsztárokkal egy szinten emlegettek. – Büszke vagyok arra, hogy Magyarországon a 20. században nekem sikerült először operaszínpadra vinnem A puritánokat, ugyanis korábban csak a régi Nemzetiben játszották, még a 19. században. A sikerhez nagyban hozzájárult, hogy Rico Saccani – akit én kértem fel – remekül összefogta a zenekart, az énekeseket és a kórust. Fantasztikus élmény volt vele dolgozni, ő nagyon tudta a bel canto stílust. S arra különösen büszke vagyok, hogy nem sokkal a két előadás után Saccanit megválasztották Filharmóniai Társaság vezetőjéül. A produkció létrejöttét támogatta a Kulturális Minisztérium, de hálával tartozom Hoffer Péternek, az Opera egykori korrepetitorának is, aki nagylelkűen támogatott minket és más operai alapítványokat. – A két koncert sikere után további bel canto művek bemutatását várták a rajongók. – Rengetegen kérdezték, mikor lesz a folytatás? De nemcsak a folytatás maradt el, az Opera akkori vezetősége ráadásul a Boleyn Annát is levette a műsorról. Számos akadály gördült A puritánok további útja elé, pedig Izraelbe is meghívták a produkciót, de meghiúsult. Akkoriban folyt a magyar évad Londonban, s szerettük volna, ha a darab eljut oda annak keretein belül, mert a londoni St. John’s Smith Square híres koncertterme meghívta a produkciót. De a minisztériumban nem támogatták az ötletemet. Később aztán kijutottunk néhány magyar estre Bogyay Katalin, a londoni Magyar Kulturális Központ igazgatója révén. – Végül 2003 augusztusában, Koppenhágában, a Tivoli Fesztiválon újra felcsendülhetett A puritánok. – A ’96-os bemutatóról készült egy rádió-, ill. CD-felvétel, amelynek egyik példányát kiküldtük Koppenhágába, s a Tivoli Fesztivál igazgatója felfigyelt az előadásra. 2003-ra meghívást kaptunk a fesztiválra, amit a minisztérium is támogatott, igaz, a létrejött előadás koprodukció volt az alapítványunk, az Operaház kórusa és a Tivoli zenekara részvételével. A mű Friedrich Haider dirigálásával hangzott fel Koppenhágában. A 3000 fős koncertterem teljesen megtelt, ebből is látszik, hogy a közönség ki van éhezve Bellinire, illetve a bel canto művekre. – Ugyanebben az évben az Operában ismét felhangzott A puritánok – Az alvajáró helyett. Az előzmények azonban nem mindennapinak mondhatók, a véletlenek különös összjátéka folytán… – Az előzményekről tudni kell, hogy alapítványunk 2001-ben, Bellini születésének 200. évfordulója tiszteletére Az alvajáró bemutatóját tervezte, amelynek két operaházi előadására az összes jegy elkelt. A premierre felkészültünk, Kovács Jánost kértük fel dirigálni, a címszerepet én énekeltem volna, a tenor szerepet pedig Klein Ottokár. De hirtelen elindult a lavina… Hihetetlen indokokkal akadályozta meg az Opera vezetősége az előadás létrejöttét. Egy héttel a premier előtt elvették tőlünk a karmestert, majd pár nap múlva a tenoristát is – mindkettőjüknek be kellett ugrani egy Erkel színházi előadásba, éppen Az alvajáró-premier napján… De én még akkor sem adtam fel, felkértem egy másik karmestert, szereztem egy koreai tenoristát is, s mi történt? Az utolsó pillanatban a karmester lemondta az előadást… S én ott álltam lehetetlen helyzetben, a minisztériumtól kapott másfél millió forinttal. Sajnálatos módon Az alvajáró két előadása nem jöhetett létre, de nem a saját hibánkból… Hogy a háttérben kinek és minek az érdekeit sértettük, arról csak sejtésem van. Aztán a következő évadban már új vezetőség állt az Opera élén, s akkor Petrovics Emil főzeneigazgató felajánlotta, adjuk elő ismét A puritánokat. Így újra felhangozhatott a mű koncertszerű formában, Kovács János vezényletével.” „– Az Opera Historica Alapítvány az idén szűnt meg. Az ötletekből azonban soha nem fogysz ki, most egy újabb terv megvalósítására készülsz művészbarátaiddal. – Az Opera Historica sokáig működött, s nekem rengeteg sikert, újfajta tapasztalatokat hozott. A puritánokon kívül sok koncertet rendeztünk az Olasz Intézetben is. Sajnos támogatás híján nem tudott tovább fennmaradni alapítvány, de a célját – a bel canto művek népszerűsítését és ifjú tehetségek felkarolását –, úgy érzem, magas szinten teljesítette. Most már az új feladatra összpontosítok! Bel Canto Opera Workshop néven vezetésemmel egy iskolát alapítottunk négyen: Márton András színművész, Andrejcsik István operaénekes, művésztanár (aki Szegeden is tanít), és Csányi Valéria karmester, korrepetitor. Ez tulajdonképpen egy operaműhely lenne, trendi szóval workshop. Azoknak szánjuk ezt az iskolát, akik valamilyen módon lemaradtak az Opera vagy a Zeneakadémia szekeréről, de már van zenei előképzettségük, illetve olyan kezdő operaénekeseknek, akik úgy érzik, egy szerepre való felkészülésben segítségre lenne szükségük. Ugyanakkor rendeznénk opera-keresztmetszeteket, főleg bel canto művekből, de nem riadunk vissza más operaszerzők műveitől sem. Folyamatosan tartunk meghallgatást a Budai Művészházban, ahol a foglalkozások is folynak majd. Várjuk a szerepmegoldásaikban technikai problémákkal küzdő és énektudásukat, képességeiket tovább fejleszteni vágyó énekesek jelentkezését.” „– Tavasszal az Opera égisze alatt megjelent a Boleyn Anna premierjének hangfelvétele CD-n, az OperaTrezor–sorozat részeként, így hangodat és az előadást immár ez a lemez is őrzi. – A bemutatót annak idején közvetítette a rádió, a lemez annak az előadásnak a felvétele. Olyan nagyszerű ez a felvétel, hogy arra sarkall, a bel canto egy újabb gyöngyszemével gazdagítsam a repertoárom, és koncertet szervezzek. Van más tervem is, de az hadd legyen meglepetés!” „– Harcokkal teli pályáról meséltél. De ha összegeznénk a pályafutásodat, azt mondanám, szép karriert értél el, a bel canto operák elkötelezett tolmácsolója vagy, a neved fogalom a szakmában és az operarajongók körében. – Ha visszatekintek a pályámra, valóban sok szép siker áll mögöttem, abszolút főszerepeket énekeltem. A Jóistentől kapott tehetséggel, hanggal a legjobb tudásom szerint szolgáltam az operaművészetet. Karrier? Ma bárki csinálhat karriert, akinek jó a PR-ja. Engem a sztárság soha nem vonzott, a szerepeimben való kiteljesedés tett boldoggá. Büszke vagyok rá, hogy a bel canto itthoni népszerűsítésében oroszlánrészt vállaltam. Az utóbbi években tanítással is foglalkozom, ami boldoggá tesz. A tanítás segít abban, hogy tudása átadásával a művész újból érezze az értékeit, és ne veszítse el a műfajba vetett hitét. De ami a legfontosabb az életben – és ez ars poeticámnak is tekinthető –: embernek maradni e sokszor oly hitvány világban, és valamiféle értéket képviselni az értéktelenség uralma ellenére is! Igyekszem a jövőben is e hitvallás szerint élni.”

877 Búbánat 2016-09-17 11:27:20
Bartók Rádió ma este közvetít: 19.00 – 21.40 Thomas: Hamlet Ötfelvonásos opera (Göteborg, Operaház, április 9.) Szövegét - Shakespeare drámája nyomán - Michel Carré és Jules Barbier írta. Vezényel: Henrik Schaefer Km. a Göteborgi Operaház Ének- és Zenekara Szereposztás: Claudius - Paul Whelan (basszus) Gertrud - Katarina Karnéus (mezzoszoprán) Hamlet - Thomas Oliemans (bariton) Polonius - Peter Loguin (basszus) Ophelia - Ditte Hojgaard Andersen (szoprán) Laertes - Joachim Bäckström (tenor) Marcellus - Henrik Andersson (tenor) A holt király szelleme - Björn Larsson (basszus) Első sírásó - Anton Ljungqvist (bariton) Második sírásó - Ingemar Anderson (tenor)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.