877 Búbánat 2016-09-17 11:27:20
Bartók Rádió ma este közvetít: 19.00 – 21.40 Thomas: Hamlet Ötfelvonásos opera (Göteborg, Operaház, április 9.) Szövegét - Shakespeare drámája nyomán - Michel Carré és Jules Barbier írta. Vezényel: Henrik Schaefer Km. a Göteborgi Operaház Ének- és Zenekara Szereposztás: Claudius - Paul Whelan (basszus) Gertrud - Katarina Karnéus (mezzoszoprán) Hamlet - Thomas Oliemans (bariton) Polonius - Peter Loguin (basszus) Ophelia - Ditte Hojgaard Andersen (szoprán) Laertes - Joachim Bäckström (tenor) Marcellus - Henrik Andersson (tenor) A holt király szelleme - Björn Larsson (basszus) Első sírásó - Anton Ljungqvist (bariton) Második sírásó - Ingemar Anderson (tenor)
Bartók Rádió ma este közvetít: 19.00 – 21.40 Thomas: Hamlet Ötfelvonásos opera (Göteborg, Operaház, április 9.) Szövegét - Shakespeare drámája nyomán - Michel Carré és Jules Barbier írta. Vezényel: Henrik Schaefer Km. a Göteborgi Operaház Ének- és Zenekara Szereposztás: Claudius - Paul Whelan (basszus) Gertrud - Katarina Karnéus (mezzoszoprán) Hamlet - Thomas Oliemans (bariton) Polonius - Peter Loguin (basszus) Ophelia - Ditte Hojgaard Andersen (szoprán) Laertes - Joachim Bäckström (tenor) Marcellus - Henrik Andersson (tenor) A holt király szelleme - Björn Larsson (basszus) Első sírásó - Anton Ljungqvist (bariton) Második sírásó - Ingemar Anderson (tenor)
876 Búbánat 2016-06-17 17:45:51 [Válasz erre: 875 Búbánat 2016-06-17 13:44:06]
[url] http://www.britishandirishworld.com/; Michael William Balfe (1808-70). Opera Singer and Composer [/url] Habár a romantika korának irodalmában módfelett meghatározó a brit jelenlét, a zene területén már más a helyzet. Az egyetlen, viszonylagos sikert az ír származású Michael Balfe mondhatta magáénak, kiről azt tartja a fáma, hogy a világ legostobább szövegkönyveit is balladaíró vénával zenésítette meg. A 19. század során a Brit-szigetek operakomponistái közül csak ketten, Balfe és Arthur Sullivan tett szert tartós népszerűségre. A továbbiakban csak Balferól szólok egy „vadromantikus” szövegkönyv nyomán írt operájának most kijött CD-je kapcsán. Röviden összefoglalom, amit Balferól és munkásságáról tudni lehet és érdemes. Egy táncmester fia volt. Balfe fiatalon az írországi Wexfordban élt, itt tanult meg hegedülni, majd Londonba utazott és a Drury Lane színház zenekarában játszott. Éneket és zeneszerzést tanult. 1824-ben, Norwichban lépett fel először énekesként, Weber Bűvös vadászában. Ám londoni tanulmányait követően a legtöbbet Itáliában (Rómában és Milánóban) és Franciaországban eltöltött évei során fejlődött. Párizsban nemcsak komponistaként, de baritonistaként is sok bátorítást kapott Rossinitől és Cherubinitől. 1827-ben fellépett A sevillai borbélyban. Első saját operáját 1830-ban Palermóban mutatták be, 1835-ben vitte színre első angol operáját, a The Siege of Rochelle-t (Rochelle ostroma), amelynek jelentős sikerét is szinte azonnal elhalványította következő műve, a The Maid of Artois (Az artois-i lány); a Drury Lane Színházban mutatták be Maria Malibran lebilincselő szopránjával a címszerepben. Több éven át Párizsban alkotott, majd Londonba visszatérve e színház felkérésére írta meg húsz befejezett és el nem kallódott operája közül a legjobbat, a Bohemian Girl-t (A cigánylány). Az 1843. évi bemutatót követően Balfe nevét egész Európa visszhangozta, ő pedig megosztotta idejét London és Párizs között, mindkét várost ellátva zenedarabokkal. Berlinben, Bécsben és Szentpétervárott is nagy sikert aratott, mégis idővel – 1864-től - abbahagyta a komponálást: Balfe, aki operaénekesként és komponistaként is sikereket aratott (összesen 29 operát jegyzett) visszavonult hatalmas hertfordshire-i birtokára és élete hátralevő részét a vidéki élet töltötte ki (gazdálkodó lett). Megjegyzem azt is, hogy Balfe 1832-ben feleségül vette a magyar Rosen Linát. Balfe volt az egyetlen angol nyelvű komponista, aki a kontinensen is sikert aratott, ám a brit patriotizmus megnyilvánulása ellenére is be kell ismernünk, hogy művei a nagy példaképeivel – Donizettivel, Rossinivel vagy Verdivel – való összehasonlítást nem állják ki. Operáinak fő vonzerejét balladái, ezek az édesen búskomor alkotások jelentik, amelyeket talán a szalonzenélés vagy a zenés színház magas színvonalú dalterméséhez sorolhatunk, és nem tekinthetők kiérlelt operaáriáknak. És most lássuk a lemezújdonságot, melynek zenéjét meghallgatva némileg ellent kell mondanom a fenti, kissé sablonos és túl leegyszerűsített megállapításnak-általánosításnak. [url] http://www.naxos.com/catalogue/item.asp?item_code=8.660378-79; Satanella, or The Power of Love [/url] (Satanella, avagy a szerelem hatalma) – opera 4 felvonásban Szöveg: Edmund Falconer és Augustus Harry Bemutató: London, Royal English Opera, Covent Garden, 1858. május 14. Nézzük a cselekményt: 1. felvonás Stellával való házassága előestéjén Rupert gróf veszít a szerencsejátékban, Kastélyáról az a legenda járja, hogy egyik őse eladta a lelkét az ördögnek. Könyvtárában ráakad egy könyvre, melynek varázsigéivel megidézi azt az Arimanes nevű gonosz lelket, akivel együtt a szolgálója, Satanella, a nőstény démon is megjelenik. Arimanes bosszús, és hogy Rupertet félrevezesse, apródjaként mutatja be Satanellát, aki szerelmes lesz a grófba. 2. felvonás Mágikus ereje birtokában Rupert meggazdagodik. Stella még mindig szereti, ő azonban most mostohahúgának, Leliának tesz házassági ajánlatot. Satanella mindkét nőt elrabolja, és nászruhába öltözve Leliának adja ki magát. Rupert az oltárnál rájön, ki áll mellette, megtudja, hogyan járt Lelia, és rohan, hogy kiszabadítsa. 3. felvonás Arimanes dühöng Satanella engedetlensége miatt, és örök kárhozattal fenyegeti, ha harminc napon belül nem teszi Rupertet rabszolgájává. Satanella egy tuniszi rabszolgapiacon találja meg a grófot és Leliát, és rábeszéli a férfit, hogy Lelia szabadságáért cserébe adja el a lelkét. Rupert elfogadja az ajánlatot, és arájával visszatér a kastélyba. 4. felvonás Satanella harminc nap múltán eljön, és követeli Rupert lelkét. Lelia is osztozni kíván a férfi sorsában, és meg akarja ölni magát. Satanella azonban széttépi a szerződést, és ő maga lesz az áldozat. Ajándékba kap azonban egy rózsafüzért, és amikor Arimanes a lelkét követeli, a szentelt ereklye segítségével szembeszáll a démonvilággal, s a szerelem hatalma megmenti őt. Balfenak a Satanella volt a 23. bemutatott operája. Ez az opera is csaknem akkora sikert aratott, mint a The Bohemian Girl, pedig a meséje még amazénál is abszurdabb. Mindazonáltal a Covent Gardenben 1884-ig egyfolytában műsoron volt, a Carl Rosa Operában pedig egészen 1930-ig játszották. A közönséget ezúttal is Balfe muzsikája kárpótolta a történet gyengeségéért. A „The Power of Love” (A szerelem hatalma) című dala hihetetlen népszerűségnek örvendett; még a 20. században is sokáig számított kedvelt zenedarabnak. Erről mindazok meggyőződhetnek, akik megveszik ezt a most kiadott operalemezt és meghallgatják a 2. CD-n a 7. és 8. trackot a harmadik felvonásból, és a negyedik felvonás fináléját is, amelyben visszatér ez a gyönyörű dalmotívum: Satanella éneke. A teljes lemezt végighallgatva az a benyomásom, hogy ezt a misztikus, vérbeli romantikus történetet a zene, az ének menti/élteti. (Amint olvastam, a korabeli közönség is jól fogadta a friss, könnyen megjegyezhető dallamokat s a nem különösebben bonyolult hangszerelést.) Balfe tehetségét dicséri, hogy – akárcsak A cigánylány című operája esetében – a rémesen rossz szövegkönyvből, ha nem is sokat, de valamit azért kihozott a cselekmény minden színpadszerűséget nélkülöző kliséiből és lapos karaktereiből. Szokták szóvá tenni a bonyolult történet képtelenségeit, de a Balfe személye és muzsikája iránti tisztelet elfogadhatóvá tették darabjait. Itt is, az invenciózus zene jellegzetesen könnyed, Lelia, Rupert, Satanella egy-egy dala, románca sziruposan, de bájosan szentimentális. Több száma is igen jól sikerült, jól énekelhető, és hatásos. Több hárfakíséretes dalt is hallunk, míg a fináléban az énekes szereplők és az énekkar nagy együttesét a zenekart túljátszva magasztos orgonakíséret, annak kitartott akkordjai emelkedett, himnikus formája zárja le. Nagyon örvendetes, hogy most kijött ez a lemezritkaság, és a ma zenehallgatója is megismerkedhet a csaknem elfeledett zeneszerző egyik nevezetes „belcanto” darabjával, mégpedig kitűnő szereposztásban, nagyszerű szólistákkal, a világhírű karmester, Richard Bonynge személyében a stílusirányzatnak avatott karmestere irányításával ragyogó énekkari-zenekari tolmácsolásban is hallgathatja meg ezt az operaritkaságot. Ez a [url] http://www.gramophone.co.uk/review/balfe-satanella; manchesteri, 2014-es Satanella lemzfelvétel [/url] számos erényt csillant fel – nem utolsósorban Bonynge szellemes, jókedvű és lendületes vezénylését. A zenekar nagy kedvvel és virtuozitással kísér, a kórus fényesen cseng és kiegyensúlyozottan szól, a hangminőség pedig rendkívül jó. Maga a szerző sem kívánhatna ennél többet. Balfe: Satanella Kang Wang (ten) - Count Rupert Quentin Hayes (bar) - Hortensius Anthony Gregory (bar)- Karl Trevor Bowes (bass) - Arimanes Frank Church (bar) - Bracaccio Sally Silver (sop) - Satanella Christine Tocci (mez) - Stella Catherine Carby (sop) - Lelia Elizabeth Sikora (mez) - First Lady Victorian Opera Orchestra John Powell - singers Richard Bonynge – Conductor Issued in 2016 on Naxos 8.660378-79. CD 2 Olvasom, a szalonok zongoraszékein halomban álltak Balfe és mások hasonló dalainak kottái. Olasz operák alapján Balfenak sikerült egy népszerű angol stílust kialakítani. A bemutatók közönsége tombolt a lelkesedéstől, és például a The Bohemian Girl hosszú időn keresztül vonzotta a koncerttermek közönségét. Divatot teremtett. Az emberek bolondultak a cigány dalokért, a cigány témájú regényekért és művészetért. Balfe 500 fontot kapott a Chapell and Co.-tól operadallamainak kiadási jogáért.
[url] http://www.britishandirishworld.com/; Michael William Balfe (1808-70). Opera Singer and Composer [/url] Habár a romantika korának irodalmában módfelett meghatározó a brit jelenlét, a zene területén már más a helyzet. Az egyetlen, viszonylagos sikert az ír származású Michael Balfe mondhatta magáénak, kiről azt tartja a fáma, hogy a világ legostobább szövegkönyveit is balladaíró vénával zenésítette meg. A 19. század során a Brit-szigetek operakomponistái közül csak ketten, Balfe és Arthur Sullivan tett szert tartós népszerűségre. A továbbiakban csak Balferól szólok egy „vadromantikus” szövegkönyv nyomán írt operájának most kijött CD-je kapcsán. Röviden összefoglalom, amit Balferól és munkásságáról tudni lehet és érdemes. Egy táncmester fia volt. Balfe fiatalon az írországi Wexfordban élt, itt tanult meg hegedülni, majd Londonba utazott és a Drury Lane színház zenekarában játszott. Éneket és zeneszerzést tanult. 1824-ben, Norwichban lépett fel először énekesként, Weber Bűvös vadászában. Ám londoni tanulmányait követően a legtöbbet Itáliában (Rómában és Milánóban) és Franciaországban eltöltött évei során fejlődött. Párizsban nemcsak komponistaként, de baritonistaként is sok bátorítást kapott Rossinitől és Cherubinitől. 1827-ben fellépett A sevillai borbélyban. Első saját operáját 1830-ban Palermóban mutatták be, 1835-ben vitte színre első angol operáját, a The Siege of Rochelle-t (Rochelle ostroma), amelynek jelentős sikerét is szinte azonnal elhalványította következő műve, a The Maid of Artois (Az artois-i lány); a Drury Lane Színházban mutatták be Maria Malibran lebilincselő szopránjával a címszerepben. Több éven át Párizsban alkotott, majd Londonba visszatérve e színház felkérésére írta meg húsz befejezett és el nem kallódott operája közül a legjobbat, a Bohemian Girl-t (A cigánylány). Az 1843. évi bemutatót követően Balfe nevét egész Európa visszhangozta, ő pedig megosztotta idejét London és Párizs között, mindkét várost ellátva zenedarabokkal. Berlinben, Bécsben és Szentpétervárott is nagy sikert aratott, mégis idővel – 1864-től - abbahagyta a komponálást: Balfe, aki operaénekesként és komponistaként is sikereket aratott (összesen 29 operát jegyzett) visszavonult hatalmas hertfordshire-i birtokára és élete hátralevő részét a vidéki élet töltötte ki (gazdálkodó lett). Megjegyzem azt is, hogy Balfe 1832-ben feleségül vette a magyar Rosen Linát. Balfe volt az egyetlen angol nyelvű komponista, aki a kontinensen is sikert aratott, ám a brit patriotizmus megnyilvánulása ellenére is be kell ismernünk, hogy művei a nagy példaképeivel – Donizettivel, Rossinivel vagy Verdivel – való összehasonlítást nem állják ki. Operáinak fő vonzerejét balladái, ezek az édesen búskomor alkotások jelentik, amelyeket talán a szalonzenélés vagy a zenés színház magas színvonalú dalterméséhez sorolhatunk, és nem tekinthetők kiérlelt operaáriáknak. És most lássuk a lemezújdonságot, melynek zenéjét meghallgatva némileg ellent kell mondanom a fenti, kissé sablonos és túl leegyszerűsített megállapításnak-általánosításnak. [url] http://www.naxos.com/catalogue/item.asp?item_code=8.660378-79; Satanella, or The Power of Love [/url] (Satanella, avagy a szerelem hatalma) – opera 4 felvonásban Szöveg: Edmund Falconer és Augustus Harry Bemutató: London, Royal English Opera, Covent Garden, 1858. május 14. Nézzük a cselekményt: 1. felvonás Stellával való házassága előestéjén Rupert gróf veszít a szerencsejátékban, Kastélyáról az a legenda járja, hogy egyik őse eladta a lelkét az ördögnek. Könyvtárában ráakad egy könyvre, melynek varázsigéivel megidézi azt az Arimanes nevű gonosz lelket, akivel együtt a szolgálója, Satanella, a nőstény démon is megjelenik. Arimanes bosszús, és hogy Rupertet félrevezesse, apródjaként mutatja be Satanellát, aki szerelmes lesz a grófba. 2. felvonás Mágikus ereje birtokában Rupert meggazdagodik. Stella még mindig szereti, ő azonban most mostohahúgának, Leliának tesz házassági ajánlatot. Satanella mindkét nőt elrabolja, és nászruhába öltözve Leliának adja ki magát. Rupert az oltárnál rájön, ki áll mellette, megtudja, hogyan járt Lelia, és rohan, hogy kiszabadítsa. 3. felvonás Arimanes dühöng Satanella engedetlensége miatt, és örök kárhozattal fenyegeti, ha harminc napon belül nem teszi Rupertet rabszolgájává. Satanella egy tuniszi rabszolgapiacon találja meg a grófot és Leliát, és rábeszéli a férfit, hogy Lelia szabadságáért cserébe adja el a lelkét. Rupert elfogadja az ajánlatot, és arájával visszatér a kastélyba. 4. felvonás Satanella harminc nap múltán eljön, és követeli Rupert lelkét. Lelia is osztozni kíván a férfi sorsában, és meg akarja ölni magát. Satanella azonban széttépi a szerződést, és ő maga lesz az áldozat. Ajándékba kap azonban egy rózsafüzért, és amikor Arimanes a lelkét követeli, a szentelt ereklye segítségével szembeszáll a démonvilággal, s a szerelem hatalma megmenti őt. Balfenak a Satanella volt a 23. bemutatott operája. Ez az opera is csaknem akkora sikert aratott, mint a The Bohemian Girl, pedig a meséje még amazénál is abszurdabb. Mindazonáltal a Covent Gardenben 1884-ig egyfolytában műsoron volt, a Carl Rosa Operában pedig egészen 1930-ig játszották. A közönséget ezúttal is Balfe muzsikája kárpótolta a történet gyengeségéért. A „The Power of Love” (A szerelem hatalma) című dala hihetetlen népszerűségnek örvendett; még a 20. században is sokáig számított kedvelt zenedarabnak. Erről mindazok meggyőződhetnek, akik megveszik ezt a most kiadott operalemezt és meghallgatják a 2. CD-n a 7. és 8. trackot a harmadik felvonásból, és a negyedik felvonás fináléját is, amelyben visszatér ez a gyönyörű dalmotívum: Satanella éneke. A teljes lemezt végighallgatva az a benyomásom, hogy ezt a misztikus, vérbeli romantikus történetet a zene, az ének menti/élteti. (Amint olvastam, a korabeli közönség is jól fogadta a friss, könnyen megjegyezhető dallamokat s a nem különösebben bonyolult hangszerelést.) Balfe tehetségét dicséri, hogy – akárcsak A cigánylány című operája esetében – a rémesen rossz szövegkönyvből, ha nem is sokat, de valamit azért kihozott a cselekmény minden színpadszerűséget nélkülöző kliséiből és lapos karaktereiből. Szokták szóvá tenni a bonyolult történet képtelenségeit, de a Balfe személye és muzsikája iránti tisztelet elfogadhatóvá tették darabjait. Itt is, az invenciózus zene jellegzetesen könnyed, Lelia, Rupert, Satanella egy-egy dala, románca sziruposan, de bájosan szentimentális. Több száma is igen jól sikerült, jól énekelhető, és hatásos. Több hárfakíséretes dalt is hallunk, míg a fináléban az énekes szereplők és az énekkar nagy együttesét a zenekart túljátszva magasztos orgonakíséret, annak kitartott akkordjai emelkedett, himnikus formája zárja le. Nagyon örvendetes, hogy most kijött ez a lemezritkaság, és a ma zenehallgatója is megismerkedhet a csaknem elfeledett zeneszerző egyik nevezetes „belcanto” darabjával, mégpedig kitűnő szereposztásban, nagyszerű szólistákkal, a világhírű karmester, Richard Bonynge személyében a stílusirányzatnak avatott karmestere irányításával ragyogó énekkari-zenekari tolmácsolásban is hallgathatja meg ezt az operaritkaságot. Ez a [url] http://www.gramophone.co.uk/review/balfe-satanella; manchesteri, 2014-es Satanella lemzfelvétel [/url] számos erényt csillant fel – nem utolsósorban Bonynge szellemes, jókedvű és lendületes vezénylését. A zenekar nagy kedvvel és virtuozitással kísér, a kórus fényesen cseng és kiegyensúlyozottan szól, a hangminőség pedig rendkívül jó. Maga a szerző sem kívánhatna ennél többet. Balfe: Satanella Kang Wang (ten) - Count Rupert Quentin Hayes (bar) - Hortensius Anthony Gregory (bar)- Karl Trevor Bowes (bass) - Arimanes Frank Church (bar) - Bracaccio Sally Silver (sop) - Satanella Christine Tocci (mez) - Stella Catherine Carby (sop) - Lelia Elizabeth Sikora (mez) - First Lady Victorian Opera Orchestra John Powell - singers Richard Bonynge – Conductor Issued in 2016 on Naxos 8.660378-79. CD 2 Olvasom, a szalonok zongoraszékein halomban álltak Balfe és mások hasonló dalainak kottái. Olasz operák alapján Balfenak sikerült egy népszerű angol stílust kialakítani. A bemutatók közönsége tombolt a lelkesedéstől, és például a The Bohemian Girl hosszú időn keresztül vonzotta a koncerttermek közönségét. Divatot teremtett. Az emberek bolondultak a cigány dalokért, a cigány témájú regényekért és művészetért. Balfe 500 fontot kapott a Chapell and Co.-tól operadallamainak kiadási jogáért.
875 Búbánat 2016-06-17 13:44:06
Sohasem titkoltam, az opera műfaján belül Verdi hatalmas életműve mellett a XIX. század első felében alkotott szerzők dalművei állnak a szívemhez legközelebb; a szűkebben vett korai romantikának (az első három –négy évtizedet felölelő) összefoglaló néven emlegetett „belcanto” korszakát elsődlegesen Rossini, Bellini, Donizetti munkásságához kötjük, de én idesorolom még Saverio Mercandante (1795-1870), Giovanni Simone Mayr (1763-1845), Giovanni Pacini (1796-1867), Nicola Vaccai (1790-1848) - és még lehetne említeni további - komponistákat is (pl. Coccia, Carafa, a Ricci-fivérek). Hasonlóan, az én zenei ízlésvilágomat tükrözi, és szívesen hallgatom az olasz mellett az 1800 – 1850 között keletkezett, franciahonban bemutatott (Mehul, Cherubini, Spontini, Paer, Boieldieu, Auber, Adam, Hérold, Halevy, Meyerbeer, vagy Thomas és Gounod) „bel canto” operákat, ahogy a németektől E.T.A. Hoffmann, Weber, Marschner, Spohr, Kreutzer, Lortzing, Nicolai, Flotow - de Wagner korai – operakompozícióit is. Kevesebb szó esik ugyanezen időszakból Nagy-Britannia (angol, ír) „belcanto” szerzőiről és műveikről, pedig közöttük és közülük is vannak kiemelkedőek, de európai kortársaik mellett rájuk alig vetül figyelem; a romantika korszakának angol operáiban is felbukkan a „stílus, az énektechnika a drámai tartalommal és szöveggel szembeni dallamformálás, az emberi hang tisztasága, bravúros használata”, mely nemcsak az előbb említett olasz, francia, német komponisták - ide sorolom az az orosz Glinka, Dargomizsszkij, de a lengyel Moniusko, és persze hazánk szülöttjének, Erkel Ferencnek első operáit is (nem feledkezve meg pld. Ruzitska József, Thern Károly, Bartay András, Szerdahelyi József, Doppler-fivérek, Császár György korai műveiről sem) - sajátossága vagy kizárólagossága. Csak néhány név az angol nyelvterületről, akiknek a műveit – a század második felében alkotó Sir Arthur Sullivan mellett (aki klasszikus operettjein túl ugyancsak írt „romantikus” operákat is) - mostanában kezdem felfedezni és értékelni: Sir Henry Bishop (1786 -1855) több mint 110 színpadi művet írt népszerű hangú zenével. Leghíresebb operája „Marian leányzó, vagy Az arlingtoni vadásznő” című, először 1822-ben, Londonban előadott 3 felvonásos legenda, mely a Robin Hood témaköréből merítette tárgyát. William Vincent Wallace (1812-1865) ír zongora., hegedűművész, zeneszerző és karmester Amerikában is sikert aratott, operáit főleg Londonban mutatták be. Talán a legjobb műve az 1845-ben komponált 3 felvonásos Maritana. Nyitánya üdülőhelyi zenekarok parádés előadószáma volt. A Naxos kiadó 2 CD-n megjelentette ezt az operát (Majella Cullagh, Lynda Lee, Paul Charles Clarke, Ian Caddy, RTE Concert Orchestra, Proinnsias O Duinn Label: Naxos, DDD, 1995; cat.no. 8.660308-09; Erscheinungstermin: 31.10.2011) Wallace írt egy Magyarországi Mathild (Matilda of Hungary) c. operát is, 1847-ben mutatták be. Egy másik elfeledett operája, a „Lurline” - Grand Legendary Opera 3 felvonásban (1860) – pár éve jött ki a Naxos kiadó gondozásában: Keith Lewis (tenor) - Rupert (a young Nobleman); Paul Ferris (tenor) - Guilhelm (his friend); David Soar (bass-baritone) - Rhineberg (The River King); Donald Maxwell (baritone) - The Baron Truenfels; Roderick Earle (bass) - Zelieck (A Gnome); Sally Silver (soprano) - Lurline (Nymph of the Rhine); Fiona Janes (mezzo) - Ghiva (the Baron’s Daughter); Bernadette Cullen (mezzo) - Liba (a Spirit of the Rhine) Victorian Opera Chorus and Orchestra/Richard Bonynge rec. Cosmo Rodewald Hall, Martin Harris Centre, University of Manchester, England, 27-28 June 2009. DDD. NAXOS 8.660293-94 George Alexander Macfarren (1813-1887) angol zeneszerző és muzikológus zenekari és egyéb vokális szerzeménye mellett mintegy két tucat operát is komponált. Utóbbiak között az egyik legnépszerűbb darab a Robin Hood című romantikus angol opera 3 felvonásban. Ám romantikus operákat író XIX. századi brit komponisták közül - Sullivant nem ide számítva - számomra a legkedvesebb szerző az 1808 és 1870 között élt és alkotott angol Michael William Balfe. Ahogy Németh Amadé fogalmazza meg: Itáliából olasz stílust, magyar feleségétől temperamentumot nyert alkotókedvéhez. Baritonistának indult, igen jól énekelhető szerepeket írt, ez volt népszerűségének titka. Legsikeresebb műve a Cervantes elbeszélése nyomán komponált „A cigánylány” /The Bohemian Girl/, opera 3 felvonásban, bemutatója 1843. november 27-én volt Londonban. (CD-n is kiadták: Nova Thomas, Patrick Power, Jonathan Summers National Symphony Orchestra Of Ireland, Radio Telefis Eireann Philharmonic Choir, Richard Bonyge (Conductor) - Label: Argo. Ezt a lemezt újragyártotta és kiadta a Decca 473 077-2.) Balfe másik nagy romantikus operája a „The Maid of Artois”. Ennek is van CD-felvétele: Kay Jordan (Isoline), Stephen Anthony Brown (Jules de Montangon), Rebecca Rudge (Coralie), Jonathan Pugsley (Marquis de Chateau-Vieux), John Molloy (Sans Regret), George Hulbert (Synnelet), Adrian Lawson (Martin), John Elliott (Centinel), Geoffrey Brocklehurst (Count Saulnier), Annette Reis-Dunne (Ninka); Victorian Opera, Philip Mackenzie Label: Campion Cameo; Catalogue No: CAMEO 2042/43. Balfe Párizs számára is írt operát: „A négy Haymonfi” (Les quatres fils Aymon) bemutatója 1844-ben volt az Opera Comic-ban. Pesten is előadták ezt a 3 felvonásos operát 1845-ben. Ám számomra most a reveláció erejével hatott Balfe egy másik gyönyörű darabja, „igazi” romantikus operája, mely most jelent meg a lemezpiacon: a "vadromantikus", misztikus tárgyú „Satanella”. Balferól és erről a művéről – lemezélményemről - a következőkben számolok be.
Sohasem titkoltam, az opera műfaján belül Verdi hatalmas életműve mellett a XIX. század első felében alkotott szerzők dalművei állnak a szívemhez legközelebb; a szűkebben vett korai romantikának (az első három –négy évtizedet felölelő) összefoglaló néven emlegetett „belcanto” korszakát elsődlegesen Rossini, Bellini, Donizetti munkásságához kötjük, de én idesorolom még Saverio Mercandante (1795-1870), Giovanni Simone Mayr (1763-1845), Giovanni Pacini (1796-1867), Nicola Vaccai (1790-1848) - és még lehetne említeni további - komponistákat is (pl. Coccia, Carafa, a Ricci-fivérek). Hasonlóan, az én zenei ízlésvilágomat tükrözi, és szívesen hallgatom az olasz mellett az 1800 – 1850 között keletkezett, franciahonban bemutatott (Mehul, Cherubini, Spontini, Paer, Boieldieu, Auber, Adam, Hérold, Halevy, Meyerbeer, vagy Thomas és Gounod) „bel canto” operákat, ahogy a németektől E.T.A. Hoffmann, Weber, Marschner, Spohr, Kreutzer, Lortzing, Nicolai, Flotow - de Wagner korai – operakompozícióit is. Kevesebb szó esik ugyanezen időszakból Nagy-Britannia (angol, ír) „belcanto” szerzőiről és műveikről, pedig közöttük és közülük is vannak kiemelkedőek, de európai kortársaik mellett rájuk alig vetül figyelem; a romantika korszakának angol operáiban is felbukkan a „stílus, az énektechnika a drámai tartalommal és szöveggel szembeni dallamformálás, az emberi hang tisztasága, bravúros használata”, mely nemcsak az előbb említett olasz, francia, német komponisták - ide sorolom az az orosz Glinka, Dargomizsszkij, de a lengyel Moniusko, és persze hazánk szülöttjének, Erkel Ferencnek első operáit is (nem feledkezve meg pld. Ruzitska József, Thern Károly, Bartay András, Szerdahelyi József, Doppler-fivérek, Császár György korai műveiről sem) - sajátossága vagy kizárólagossága. Csak néhány név az angol nyelvterületről, akiknek a műveit – a század második felében alkotó Sir Arthur Sullivan mellett (aki klasszikus operettjein túl ugyancsak írt „romantikus” operákat is) - mostanában kezdem felfedezni és értékelni: Sir Henry Bishop (1786 -1855) több mint 110 színpadi művet írt népszerű hangú zenével. Leghíresebb operája „Marian leányzó, vagy Az arlingtoni vadásznő” című, először 1822-ben, Londonban előadott 3 felvonásos legenda, mely a Robin Hood témaköréből merítette tárgyát. William Vincent Wallace (1812-1865) ír zongora., hegedűművész, zeneszerző és karmester Amerikában is sikert aratott, operáit főleg Londonban mutatták be. Talán a legjobb műve az 1845-ben komponált 3 felvonásos Maritana. Nyitánya üdülőhelyi zenekarok parádés előadószáma volt. A Naxos kiadó 2 CD-n megjelentette ezt az operát (Majella Cullagh, Lynda Lee, Paul Charles Clarke, Ian Caddy, RTE Concert Orchestra, Proinnsias O Duinn Label: Naxos, DDD, 1995; cat.no. 8.660308-09; Erscheinungstermin: 31.10.2011) Wallace írt egy Magyarországi Mathild (Matilda of Hungary) c. operát is, 1847-ben mutatták be. Egy másik elfeledett operája, a „Lurline” - Grand Legendary Opera 3 felvonásban (1860) – pár éve jött ki a Naxos kiadó gondozásában: Keith Lewis (tenor) - Rupert (a young Nobleman); Paul Ferris (tenor) - Guilhelm (his friend); David Soar (bass-baritone) - Rhineberg (The River King); Donald Maxwell (baritone) - The Baron Truenfels; Roderick Earle (bass) - Zelieck (A Gnome); Sally Silver (soprano) - Lurline (Nymph of the Rhine); Fiona Janes (mezzo) - Ghiva (the Baron’s Daughter); Bernadette Cullen (mezzo) - Liba (a Spirit of the Rhine) Victorian Opera Chorus and Orchestra/Richard Bonynge rec. Cosmo Rodewald Hall, Martin Harris Centre, University of Manchester, England, 27-28 June 2009. DDD. NAXOS 8.660293-94 George Alexander Macfarren (1813-1887) angol zeneszerző és muzikológus zenekari és egyéb vokális szerzeménye mellett mintegy két tucat operát is komponált. Utóbbiak között az egyik legnépszerűbb darab a Robin Hood című romantikus angol opera 3 felvonásban. Ám romantikus operákat író XIX. századi brit komponisták közül - Sullivant nem ide számítva - számomra a legkedvesebb szerző az 1808 és 1870 között élt és alkotott angol Michael William Balfe. Ahogy Németh Amadé fogalmazza meg: Itáliából olasz stílust, magyar feleségétől temperamentumot nyert alkotókedvéhez. Baritonistának indult, igen jól énekelhető szerepeket írt, ez volt népszerűségének titka. Legsikeresebb műve a Cervantes elbeszélése nyomán komponált „A cigánylány” /The Bohemian Girl/, opera 3 felvonásban, bemutatója 1843. november 27-én volt Londonban. (CD-n is kiadták: Nova Thomas, Patrick Power, Jonathan Summers National Symphony Orchestra Of Ireland, Radio Telefis Eireann Philharmonic Choir, Richard Bonyge (Conductor) - Label: Argo. Ezt a lemezt újragyártotta és kiadta a Decca 473 077-2.) Balfe másik nagy romantikus operája a „The Maid of Artois”. Ennek is van CD-felvétele: Kay Jordan (Isoline), Stephen Anthony Brown (Jules de Montangon), Rebecca Rudge (Coralie), Jonathan Pugsley (Marquis de Chateau-Vieux), John Molloy (Sans Regret), George Hulbert (Synnelet), Adrian Lawson (Martin), John Elliott (Centinel), Geoffrey Brocklehurst (Count Saulnier), Annette Reis-Dunne (Ninka); Victorian Opera, Philip Mackenzie Label: Campion Cameo; Catalogue No: CAMEO 2042/43. Balfe Párizs számára is írt operát: „A négy Haymonfi” (Les quatres fils Aymon) bemutatója 1844-ben volt az Opera Comic-ban. Pesten is előadták ezt a 3 felvonásos operát 1845-ben. Ám számomra most a reveláció erejével hatott Balfe egy másik gyönyörű darabja, „igazi” romantikus operája, mely most jelent meg a lemezpiacon: a "vadromantikus", misztikus tárgyú „Satanella”. Balferól és erről a művéről – lemezélményemről - a következőkben számolok be.
874 Búbánat 2016-05-23 10:44:53 [Válasz erre: 873 Búbánat 2016-05-14 11:10:43]
A Bartók Rádióban ma délután (12.36 - 14.10) meghallgathatjuk Diana Damrau (szoprán) és Ncolas Testé (baszbariton) "Belcanto-gálájának" hangfelvételét: a koncertet a Bartók Rádió élőben közvetítette a MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterméből. A korábban megadott program - amit előzetesen ismertettem - változott, ezért utólag, ideírom azt a műsor-részletezést, amit akkor hallhattunk és most a rádió ismétlésében hallani fogunk: • Rossini: A sevillai borbély - Nyitány • Rossini: A sevillai borbély - Una voce poco fa (Rosina áriája) • Rossini: A sevillai borbély - La calunnia (Rágalomária - Don Basilio) • Gounod: Rómeó és Júlia - Je veux vivre (Júlia áriája) • Gounod: Faust - Balettzene • Gounod: Faust - Le veau d'or (Mefisztó áriája) • Massenet: Manon - Suis-je gentille ainsì?… Je marche sur tous les chemins… Profitons bien de la jeunesse (Manon áriája) • • Wagner: A bolygó hollandi - Mögst du mein Kind (Daland áriája) • Verdi: Szicíliai vecsernye - Mercè dilette amiche (Elena áriája) • Verdi: A trubadúr - Di due figli vivea padre beato (Ferrando áriája) • Verdi: A haramiák - Venerabile, o padre, è il tuo sembiante… Lo sguardo avea degli angeli (Amalia áriája) • Verdi: A haramiák - Mio Carlo!... Carlo! Io muoio (Massimiliano és Amalia duettje) • Mascagni: Parasztbecsület - Közjáték • Ponchielli: Gioconda - Sì, morir ella de'! (Alvise Badoèro áriája) • Bellini: Az alvajáró - Ah, non credea mirarti... Ah, non giunge (Amina áriája) Ráadások: - Puccini: Bohémélet – Vecchia zimarra, senti (Colline „Kabátáriája” ) - Puccini: Gianni Schicchi – O mio babbino caro (Lauretta áriája) - Gershwin: Porgy és Bess – Honey, we sure goin’ strut our stuff today… Bess, you is my women now (Porgy és Bess kettőse, II. felv.)
A Bartók Rádióban ma délután (12.36 - 14.10) meghallgathatjuk Diana Damrau (szoprán) és Ncolas Testé (baszbariton) "Belcanto-gálájának" hangfelvételét: a koncertet a Bartók Rádió élőben közvetítette a MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterméből. A korábban megadott program - amit előzetesen ismertettem - változott, ezért utólag, ideírom azt a műsor-részletezést, amit akkor hallhattunk és most a rádió ismétlésében hallani fogunk: • Rossini: A sevillai borbély - Nyitány • Rossini: A sevillai borbély - Una voce poco fa (Rosina áriája) • Rossini: A sevillai borbély - La calunnia (Rágalomária - Don Basilio) • Gounod: Rómeó és Júlia - Je veux vivre (Júlia áriája) • Gounod: Faust - Balettzene • Gounod: Faust - Le veau d'or (Mefisztó áriája) • Massenet: Manon - Suis-je gentille ainsì?… Je marche sur tous les chemins… Profitons bien de la jeunesse (Manon áriája) • • Wagner: A bolygó hollandi - Mögst du mein Kind (Daland áriája) • Verdi: Szicíliai vecsernye - Mercè dilette amiche (Elena áriája) • Verdi: A trubadúr - Di due figli vivea padre beato (Ferrando áriája) • Verdi: A haramiák - Venerabile, o padre, è il tuo sembiante… Lo sguardo avea degli angeli (Amalia áriája) • Verdi: A haramiák - Mio Carlo!... Carlo! Io muoio (Massimiliano és Amalia duettje) • Mascagni: Parasztbecsület - Közjáték • Ponchielli: Gioconda - Sì, morir ella de'! (Alvise Badoèro áriája) • Bellini: Az alvajáró - Ah, non credea mirarti... Ah, non giunge (Amina áriája) Ráadások: - Puccini: Bohémélet – Vecchia zimarra, senti (Colline „Kabátáriája” ) - Puccini: Gianni Schicchi – O mio babbino caro (Lauretta áriája) - Gershwin: Porgy és Bess – Honey, we sure goin’ strut our stuff today… Bess, you is my women now (Porgy és Bess kettőse, II. felv.)
873 Búbánat 2016-05-14 11:10:43
A Bartók Rádió ma este élőben közvetíti a MüPá-ból: 19.35- kb. 22.00 Kapcsoljuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet Belcanto-gála Közreműködők: Diana Damrau - szoprán, Nicolas Testé - basszbariton és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Gianluca Martinenghi 1. Rossini: A sevillai borbély a) Nyitány, b) Rosina kavatinája, I. felv., c) Rágalomária, I. felv., 2. Bellini: A puritánok - Jelenet, Elvira Esz-dúr és Asz-dúr áriája, 3. Donizetti: a) A kegyencnő - Nyitány b) Lammermoori Lucia - Raimondo áriája 4. Bellini: Az alvajáró - Amina áriája, II. felv. 5. Verdi: a) Traviata - az I. felvonás előjátéka és Violetta áriája b) A trubadúr - Ferrando elbeszélése, I. felv. c) A haramiák -Amalia és Massimiliano kettőse, I. felv. 6. Mascagni: Parasztbecsület - Nyitány 7. Verdi: A szicíliai vecsernye - Elena áriája, V. felv. 8. Wagner: A bolygó hollandi - Daland áriája, II. felv. 9. Verdi: Luisa Miller - Jelenet és Luisa áriája, II. felv. (Ism. május 23., 12.36)
A Bartók Rádió ma este élőben közvetíti a MüPá-ból: 19.35- kb. 22.00 Kapcsoljuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet Belcanto-gála Közreműködők: Diana Damrau - szoprán, Nicolas Testé - basszbariton és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Gianluca Martinenghi 1. Rossini: A sevillai borbély a) Nyitány, b) Rosina kavatinája, I. felv., c) Rágalomária, I. felv., 2. Bellini: A puritánok - Jelenet, Elvira Esz-dúr és Asz-dúr áriája, 3. Donizetti: a) A kegyencnő - Nyitány b) Lammermoori Lucia - Raimondo áriája 4. Bellini: Az alvajáró - Amina áriája, II. felv. 5. Verdi: a) Traviata - az I. felvonás előjátéka és Violetta áriája b) A trubadúr - Ferrando elbeszélése, I. felv. c) A haramiák -Amalia és Massimiliano kettőse, I. felv. 6. Mascagni: Parasztbecsület - Nyitány 7. Verdi: A szicíliai vecsernye - Elena áriája, V. felv. 8. Wagner: A bolygó hollandi - Daland áriája, II. felv. 9. Verdi: Luisa Miller - Jelenet és Luisa áriája, II. felv. (Ism. május 23., 12.36)
872 Kaliban 2016-05-08 09:48:55
Egysébként a múltkor torrenten találtam Jessica Pratt-tal teljes Puritánok és Capuletek és Montague-k előadás közvetítéseket torrenten. Ha valakit esetleg érdekel feltöltöm őket valamelyik tárhelyre szívesen és megoszton a linket. A Capuletek és Montague-k egy képtárban, múzeumban játszódik. A kerekesszékek után lehet majd egyszer képtáras előadások is jönnek Budapestre is :-))))))))))))))))).
Egysébként a múltkor torrenten találtam Jessica Pratt-tal teljes Puritánok és Capuletek és Montague-k előadás közvetítéseket torrenten. Ha valakit esetleg érdekel feltöltöm őket valamelyik tárhelyre szívesen és megoszton a linket. A Capuletek és Montague-k egy képtárban, múzeumban játszódik. A kerekesszékek után lehet majd egyszer képtáras előadások is jönnek Budapestre is :-))))))))))))))))).
871 Búbánat 2016-05-08 09:32:16
Mezzo TV-ben láthatjuk délután: 16:30 - Hamlet de Thomas dirigé par Marc Minkowski la Monnaie de Bruxelles Stéphane Vérité, (2013 - SPECTACLE - Opera) Hamlet, d'Ambroise Thomas Orchestre symphonique et choeurs de la Monnaie, Marc Minkowski (direction) Olivier Py (Mise en scene) Pierre-André Weitz (décors et costumes) Szereposztás: Bertrand Killy (Éclairages) Stéphane Degout (Hamlet) Vincent Le Texier (Claudius) Sylvie Brunet-Grupposo (La Reine Gertrude) Lenneke Ruiten (Ophélie) Rémy Mathieu (Laërte) Jérôme Varnier (L'Ombre du feu Roi) Henk Neven (Horatio/Premier Fossoyeur) Gijs Van der Linden (Marcellus/Deuxi?me Fossoyeur) Till Fechner (Polonius) Enregistré le 17 décembre 2013 au Théâtre de la Monnaie de Bruxelles
Mezzo TV-ben láthatjuk délután: 16:30 - Hamlet de Thomas dirigé par Marc Minkowski la Monnaie de Bruxelles Stéphane Vérité, (2013 - SPECTACLE - Opera) Hamlet, d'Ambroise Thomas Orchestre symphonique et choeurs de la Monnaie, Marc Minkowski (direction) Olivier Py (Mise en scene) Pierre-André Weitz (décors et costumes) Szereposztás: Bertrand Killy (Éclairages) Stéphane Degout (Hamlet) Vincent Le Texier (Claudius) Sylvie Brunet-Grupposo (La Reine Gertrude) Lenneke Ruiten (Ophélie) Rémy Mathieu (Laërte) Jérôme Varnier (L'Ombre du feu Roi) Henk Neven (Horatio/Premier Fossoyeur) Gijs Van der Linden (Marcellus/Deuxi?me Fossoyeur) Till Fechner (Polonius) Enregistré le 17 décembre 2013 au Théâtre de la Monnaie de Bruxelles
870 Búbánat 2016-04-11 20:56:38
[url] http://fidelio.hu/klasszikus/2016/04/11/a_bel_canto_mesterei_noi_szemmel/; A bel canto mesterei női szemmel [/url] ZENEAKADÉMIA, 2016.04.11. 13:04 FIDELIO.HU A Zeneakadémia három művész tanára, Kertesi Ingrid, Halmai Katalin és Virág Emese április 28-án a Solti Teremben adnak közös koncertet. Műsorukon a bel canto mestereinek áriái és duettjei csendülnek fel. Rossini, Bellini, Donizetti – a bel canto, vagyis „szép ének” legnagyobb képviselői. A stílus, énektechnika lényege, hogy a drámai tartalommal és szöveggel szembe a dallamformálást, az emberi hang tisztasága, bravúros használata kerül előtérbe. Kertesi Ingrid, az est egyik szólistája ars poétikájában épp e szemlélet köszön vissza: „Mindig arra törekedtem, hogy hangszerként szólaljon meg a hangom. Legyen társa a fuvolának, hárfának, trombitának. Szándékosan készítettem több ilyen lemezt is. Amikor énekelek, akkor nagyon boldog vagyok. Ezt a boldogságot szeretném Önöknek megmutatni.” […] Az est másik énekese Halmai Katalin 2002 óta a Zeneakadémia tanára. 1995-től a bécsi Staatsoper szólistája volt, együtt dolgozott a legjelentősebb karmesterekkel (Rilling, Norrington, Blomstedt), s dalénekesként is rendszeresen fellép különböző fesztiválokon. Az est dalait, áriáit, duettjeit szintén a Zeneakadémián tanító Virág Emese kíséri. […] A három művésznő Solti termi dalestjén olyan művek hangzanak el, mint Gounod Rómeó és Júlia duettje, a fent említett három zeneszerző nyomába szegődő ifjú titán, Verdi hat románcának egyike, vagy Bellini Alvajárójából Amina áriája.”
[url] http://fidelio.hu/klasszikus/2016/04/11/a_bel_canto_mesterei_noi_szemmel/; A bel canto mesterei női szemmel [/url] ZENEAKADÉMIA, 2016.04.11. 13:04 FIDELIO.HU A Zeneakadémia három művész tanára, Kertesi Ingrid, Halmai Katalin és Virág Emese április 28-án a Solti Teremben adnak közös koncertet. Műsorukon a bel canto mestereinek áriái és duettjei csendülnek fel. Rossini, Bellini, Donizetti – a bel canto, vagyis „szép ének” legnagyobb képviselői. A stílus, énektechnika lényege, hogy a drámai tartalommal és szöveggel szembe a dallamformálást, az emberi hang tisztasága, bravúros használata kerül előtérbe. Kertesi Ingrid, az est egyik szólistája ars poétikájában épp e szemlélet köszön vissza: „Mindig arra törekedtem, hogy hangszerként szólaljon meg a hangom. Legyen társa a fuvolának, hárfának, trombitának. Szándékosan készítettem több ilyen lemezt is. Amikor énekelek, akkor nagyon boldog vagyok. Ezt a boldogságot szeretném Önöknek megmutatni.” […] Az est másik énekese Halmai Katalin 2002 óta a Zeneakadémia tanára. 1995-től a bécsi Staatsoper szólistája volt, együtt dolgozott a legjelentősebb karmesterekkel (Rilling, Norrington, Blomstedt), s dalénekesként is rendszeresen fellép különböző fesztiválokon. Az est dalait, áriáit, duettjeit szintén a Zeneakadémián tanító Virág Emese kíséri. […] A három művésznő Solti termi dalestjén olyan művek hangzanak el, mint Gounod Rómeó és Júlia duettje, a fent említett három zeneszerző nyomába szegődő ifjú titán, Verdi hat románcának egyike, vagy Bellini Alvajárójából Amina áriája.”
869 telramund 2016-03-10 09:16:28 [Válasz erre: 868 melisande 2016-03-10 07:50:39]
Na azért élve nem kell eltemetni J. Prattot.Nem az első énekes a világon,akinek vannak alacsony hangjai.Inkább áll a hagyományos coloratúrénekesnők táboroház közel,mint az általam preferált énekesnők,akik érzelmi tartalmat is tudnak közvetíteni.Én mindenesetre meg fogom hallgatni élőben.Nagyobb gond nekem a tenor Demuro.Mert amiben hallottamm abban nem győzött meg,hogy bírni fogja Arthuro magasságait.
Na azért élve nem kell eltemetni J. Prattot.Nem az első énekes a világon,akinek vannak alacsony hangjai.Inkább áll a hagyományos coloratúrénekesnők táboroház közel,mint az általam preferált énekesnők,akik érzelmi tartalmat is tudnak közvetíteni.Én mindenesetre meg fogom hallgatni élőben.Nagyobb gond nekem a tenor Demuro.Mert amiben hallottamm abban nem győzött meg,hogy bírni fogja Arthuro magasságait.
868 melisande 2016-03-10 07:50:39 [Válasz erre: 866 lujza 2016-03-10 02:03:04]
sok esetben hamis, és hangszín... ízlés dolga..
sok esetben hamis, és hangszín... ízlés dolga..
867 Kaliban 2016-03-10 07:41:47 [Válasz erre: 866 lujza 2016-03-10 02:03:04]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=ta5oLZnNamE;Jessica Pratt - őrülési jelenet a Puritánokból.[/url] [url]https://www.youtube.com/watch?v=8llTLgDBZlI;Jessica Pratt - őrülési jelenet a Luciából.[/url]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=ta5oLZnNamE;Jessica Pratt - őrülési jelenet a Puritánokból.[/url] [url]https://www.youtube.com/watch?v=8llTLgDBZlI;Jessica Pratt - őrülési jelenet a Luciából.[/url]
866 lujza 2016-03-10 02:03:04 [Válasz erre: 865 Kaliban 2016-03-08 14:41:01]
És milyen ez a Jessica Pratt?
És milyen ez a Jessica Pratt?
865 Kaliban 2016-03-08 14:41:01
[url]https://www.mupa.hu/program/bellini-a-puritanok-2017-05-21_19-00-bbnh;A puritánok a MÜPA-ban - 2017 májusában.[/url]
[url]https://www.mupa.hu/program/bellini-a-puritanok-2017-05-21_19-00-bbnh;A puritánok a MÜPA-ban - 2017 májusában.[/url]
864 Búbánat 2016-02-13 11:16:14
Ma este a Bartók Rádió közvetíti: 19.00 – 21.23 Heinrich Marschner (1795-1861): Hans Heiling Háromfelvonásos opera prológussal (Theater An der Wien, 2015. szeptember 13.) Szövegét Eduard Devrient írta Vez. Constantin Trinks Km. az Arnold Schönberg Kórus éa az Osztrák Rádió Szimfonikus Zenekara Szereposztás: A földszellemek királynéja - Angela Denoke (szoprán) Hans Heiling, a fia - Michael Nagy (bartion) Anna, Hans Heiling menyasszonya - Katerina Tretyakova (szoprán) Gertrúd, Anna anyja - Stephanie Houtzeel (kontraalt) Konrad, a gróf vadásza, Anna kedvese - Peter Sonn (tenor) Stefan, kovács - Christoph Seidl (basszus) Miklós, parasztlegény - Patrick Maria Kühn (tenor) „A Hans Heiling Heinrich Marschner (1795-1861) legsikerültebb műve. A darab ősbemutatója Berlinben volt (1833), de igazán átütő sikert Lipcsében aratott. Címszereplője – miként Wagner egy évtizeddel későbbi operájában, A bolygó hollandiban – a szellemvilágban él. Egy halandó lány (Anna) szerelméért sóvárogva földi élet után vágyakozik, még a túlvilági birodalom kormányzásának ígérete sem tántorítja el tervétől. Megígéri azonban, hogy amint csalódik az emberekben, visszatér. Hans Heiling ’emberi’ élete kezdetben jól alakul, jegyben jár Annával. Egy alkalommal, a falusi bálban Anna találkozik korábbi udvarlójával, Konráddal, a vadásszal. Bár Hans Heiling megígérteti a lánnyal, hogy senkivel sem fog táncolni, Anna végül mégiscsak elfogadja Konrád felkérését és csakhamar felébrednek benne a régi érzések. Hans úgy érzi, hogy a lány sohasem volt az övé…” Winkler Gábor írja a „Barangolások az operák világában” c. könyvében, hogy Marschner elsősorban operaszerzőként vált ismertté, számos műve közül azonban csak a két ’szellemtörténet’, a Hans Heiling és A vámpír vált repertoárdarabbá, azok is elsősorban a német nyelvterületeken. Alkotóművészetét összekötő kapocsnak tekintik az áradó dallamvilágú, romantikus hevületű Weber és a letisztultabb hangzást képviselő Wagner zenei stílusa között. Korai műveiben kiemelt figyelmet szentelt az énekelt dallamíveknek, s kísérletet tett a „bel canto” német zenében történő meghonosítására, későbbi operáiban azonban inkább a deklamáció került előtérbe. Elemzők kiemelik a színpadi szituációk kibontása iránti érzékét – ebben a francia operaszerzők műveinek beható tanulmányozása segítette – és különböző hangulatok zenei megjelenítésére való képességét.
Ma este a Bartók Rádió közvetíti: 19.00 – 21.23 Heinrich Marschner (1795-1861): Hans Heiling Háromfelvonásos opera prológussal (Theater An der Wien, 2015. szeptember 13.) Szövegét Eduard Devrient írta Vez. Constantin Trinks Km. az Arnold Schönberg Kórus éa az Osztrák Rádió Szimfonikus Zenekara Szereposztás: A földszellemek királynéja - Angela Denoke (szoprán) Hans Heiling, a fia - Michael Nagy (bartion) Anna, Hans Heiling menyasszonya - Katerina Tretyakova (szoprán) Gertrúd, Anna anyja - Stephanie Houtzeel (kontraalt) Konrad, a gróf vadásza, Anna kedvese - Peter Sonn (tenor) Stefan, kovács - Christoph Seidl (basszus) Miklós, parasztlegény - Patrick Maria Kühn (tenor) „A Hans Heiling Heinrich Marschner (1795-1861) legsikerültebb műve. A darab ősbemutatója Berlinben volt (1833), de igazán átütő sikert Lipcsében aratott. Címszereplője – miként Wagner egy évtizeddel későbbi operájában, A bolygó hollandiban – a szellemvilágban él. Egy halandó lány (Anna) szerelméért sóvárogva földi élet után vágyakozik, még a túlvilági birodalom kormányzásának ígérete sem tántorítja el tervétől. Megígéri azonban, hogy amint csalódik az emberekben, visszatér. Hans Heiling ’emberi’ élete kezdetben jól alakul, jegyben jár Annával. Egy alkalommal, a falusi bálban Anna találkozik korábbi udvarlójával, Konráddal, a vadásszal. Bár Hans Heiling megígérteti a lánnyal, hogy senkivel sem fog táncolni, Anna végül mégiscsak elfogadja Konrád felkérését és csakhamar felébrednek benne a régi érzések. Hans úgy érzi, hogy a lány sohasem volt az övé…” Winkler Gábor írja a „Barangolások az operák világában” c. könyvében, hogy Marschner elsősorban operaszerzőként vált ismertté, számos műve közül azonban csak a két ’szellemtörténet’, a Hans Heiling és A vámpír vált repertoárdarabbá, azok is elsősorban a német nyelvterületeken. Alkotóművészetét összekötő kapocsnak tekintik az áradó dallamvilágú, romantikus hevületű Weber és a letisztultabb hangzást képviselő Wagner zenei stílusa között. Korai műveiben kiemelt figyelmet szentelt az énekelt dallamíveknek, s kísérletet tett a „bel canto” német zenében történő meghonosítására, későbbi operáiban azonban inkább a deklamáció került előtérbe. Elemzők kiemelik a színpadi szituációk kibontása iránti érzékét – ebben a francia operaszerzők műveinek beható tanulmányozása segítette – és különböző hangulatok zenei megjelenítésére való képességét.
863 Búbánat 2016-01-20 21:59:20
Müpa hírlevelét idézem: Akik az elmúlt hétvégén a Metropolitan-operaközvetítések a Müpában sorozat látogatóiként részesei lehettek Bizet: Gyöngyhalászok című operája rabul ejtő előadásának, bizonyára nagy örömmel fogadják a hírt, hogy a produkció két sztárja, a sajtó által „a világ legjobb koloratúrszopránjaként” (New York Sun) és „korunk kultikus alakjaként” (The Guardian) ünnepelt német Diana Damrau és a francia basszbariton Nicolas Testé (akik az életben nemcsak zenész-, hanem házastársak is) tavasszal fellépnek a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadán. 2016. május 14., szombat 19:30 2014-ben valódi szenzációt keltett az először Prágában bemutatott Belcanto-gála, amelyen Diana Damrau és Nicolas Testé e repertoár legszebb áriáit és duettjeit szólaltatta meg. Budapesti estjükön – a Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével – Rossini, Donizetti, Verdi, Bellini áriái és kettősei szólalnak meg, de Testé jóvoltából Daland áriáját is meghallgathatjuk A bolygó hollandiból. Büszkék vagyunk rá, hogy a Müpa operaszerető közönsége évről-évre újabb és újabb Metropolitan-csillagokat ismerhet meg személyesen – legyen részese Ön is a nem mindennapi élménynek!
Müpa hírlevelét idézem: Akik az elmúlt hétvégén a Metropolitan-operaközvetítések a Müpában sorozat látogatóiként részesei lehettek Bizet: Gyöngyhalászok című operája rabul ejtő előadásának, bizonyára nagy örömmel fogadják a hírt, hogy a produkció két sztárja, a sajtó által „a világ legjobb koloratúrszopránjaként” (New York Sun) és „korunk kultikus alakjaként” (The Guardian) ünnepelt német Diana Damrau és a francia basszbariton Nicolas Testé (akik az életben nemcsak zenész-, hanem házastársak is) tavasszal fellépnek a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadán. 2016. május 14., szombat 19:30 2014-ben valódi szenzációt keltett az először Prágában bemutatott Belcanto-gála, amelyen Diana Damrau és Nicolas Testé e repertoár legszebb áriáit és duettjeit szólaltatta meg. Budapesti estjükön – a Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével – Rossini, Donizetti, Verdi, Bellini áriái és kettősei szólalnak meg, de Testé jóvoltából Daland áriáját is meghallgathatjuk A bolygó hollandiból. Büszkék vagyunk rá, hogy a Müpa operaszerető közönsége évről-évre újabb és újabb Metropolitan-csillagokat ismerhet meg személyesen – legyen részese Ön is a nem mindennapi élménynek!
862 Búbánat 2015-12-20 09:14:31 [Válasz erre: 861 smaragd 2015-12-20 06:16:43]
Aliberti, Bruson, Kraus... mind kedvenc...
Aliberti, Bruson, Kraus... mind kedvenc...
861 smaragd 2015-12-20 06:16:43
860 Ardelao 2015-12-20 00:37:05
Simon MAYR: „Jacob a Labano fugiens” (Oratorio) Laban ------ Siri Karoline Thornhill, Soprano Leah -------- Andrea Lauren Brown, Soprano Rachel ----- Gunhild Lang-Alsvik, Soprano Jacob ------ Julie Comparini, Mezzo-soprano Shepherd - Katharina Ruckgaber, Soprano Simon Mayr Chorus and Ensemble Concert-master: Theona Gubba-Chkheidze Franz Hauk >World Première Recording< NAXOS/CD
Simon MAYR: „Jacob a Labano fugiens” (Oratorio) Laban ------ Siri Karoline Thornhill, Soprano Leah -------- Andrea Lauren Brown, Soprano Rachel ----- Gunhild Lang-Alsvik, Soprano Jacob ------ Julie Comparini, Mezzo-soprano Shepherd - Katharina Ruckgaber, Soprano Simon Mayr Chorus and Ensemble Concert-master: Theona Gubba-Chkheidze Franz Hauk >World Première Recording< NAXOS/CD
859 Búbánat 2015-11-11 10:53:06
A Classica csatornán láthatjuk ezt az operaritkaságot: 11.11.2015 12:40 SPONTINI: LA FUGA IN MASCHERA (1800) - vígopera Aus dem Teatro G.B. Pergolesi, Jesi LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:29:27 DIRIGENT: Corrado Rovaris INSZENIERUNG: Leo Muscato BÜHNENBILD:Benito Leonori KOSTÜME:Giusi Giustino SOLIST GESANG: Ruth Rosique (Elena) Caterina Di Tonno (Olimpia) Alessandra Marianelli (Corallina) Clemente Daliotti (Nardullo) Filippo Morace (Marzucco) Alessandro Spina (Nastalgio) Dionigi D'Ostuni (Doralbo) ORCHESTER: I Virtuosi Italiani I, 2012 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 11.11., 20:40 12.11., 03:40 200 Jahre lang galt das Frühwerk "La fuga in maschera" (Die maskierte Flucht) des italienischen Komponisten und Dirigenten Gaspare Spontini (1774-1851) als verschollen. Die Commedia per musica in zwei Akten wurde 1800 während des Karnevals am Teatro Nuovo in Neapel uraufgeführt, verschwand danach von den Bühnen der Welt und kam 2012 in Jesi wieder zur Aufführung. Humorvoll werden Episoden voller Liebeleien, Versprechungen und Maskeraden ineinander verstrickt und erlauben einen Einblick in die italienische Gesellschaft um 1800, die Spontini hier feingeistig verspottet. "Ein Feuerwerk an Humor und heiterer Unterhaltung" (Opernglas). Mit ihren motorischen Ensembles, rhythmisch akzentuierten Wiederholungen und phantasievollen Wortspielen antizipiert "La fuga in maschera" Rossini in Bestform. Unter den vielen abwechslungsreichen Stücken, die den typischen Buffo-Stil auf den Punkt bringen, sind romantische Arien für den Tenor und ein Kampfduett, ausgefochten zwischen zwei Primadonnen mit rasiermesserscharfen Koloraturen. Die Handlung besteht aus zahlreichen Verwechslungen und Mißverständnissen sowie dem unvermeidlichen trotteligen Bewacher einer schönen jungen Frau: zwei junge Kusinen sind wild entschlossen, die Männer, in die sie sich verliebt haben, zu heiraten, und schaffen es trotz des Wächters Marzucco und der Intrigen zweier Schwindler bis zum Altar - mit Hilfe vieler Maskierungen, Verkleidungen und überraschender Wendungen. Um Geist und Witz der Handlung zu steigern, transformiert Regisseur Leo Muscato die typisch neapolitanische Buffokomödie in ein provozierend buntes Spektakel.
A Classica csatornán láthatjuk ezt az operaritkaságot: 11.11.2015 12:40 SPONTINI: LA FUGA IN MASCHERA (1800) - vígopera Aus dem Teatro G.B. Pergolesi, Jesi LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:29:27 DIRIGENT: Corrado Rovaris INSZENIERUNG: Leo Muscato BÜHNENBILD:Benito Leonori KOSTÜME:Giusi Giustino SOLIST GESANG: Ruth Rosique (Elena) Caterina Di Tonno (Olimpia) Alessandra Marianelli (Corallina) Clemente Daliotti (Nardullo) Filippo Morace (Marzucco) Alessandro Spina (Nastalgio) Dionigi D'Ostuni (Doralbo) ORCHESTER: I Virtuosi Italiani I, 2012 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 11.11., 20:40 12.11., 03:40 200 Jahre lang galt das Frühwerk "La fuga in maschera" (Die maskierte Flucht) des italienischen Komponisten und Dirigenten Gaspare Spontini (1774-1851) als verschollen. Die Commedia per musica in zwei Akten wurde 1800 während des Karnevals am Teatro Nuovo in Neapel uraufgeführt, verschwand danach von den Bühnen der Welt und kam 2012 in Jesi wieder zur Aufführung. Humorvoll werden Episoden voller Liebeleien, Versprechungen und Maskeraden ineinander verstrickt und erlauben einen Einblick in die italienische Gesellschaft um 1800, die Spontini hier feingeistig verspottet. "Ein Feuerwerk an Humor und heiterer Unterhaltung" (Opernglas). Mit ihren motorischen Ensembles, rhythmisch akzentuierten Wiederholungen und phantasievollen Wortspielen antizipiert "La fuga in maschera" Rossini in Bestform. Unter den vielen abwechslungsreichen Stücken, die den typischen Buffo-Stil auf den Punkt bringen, sind romantische Arien für den Tenor und ein Kampfduett, ausgefochten zwischen zwei Primadonnen mit rasiermesserscharfen Koloraturen. Die Handlung besteht aus zahlreichen Verwechslungen und Mißverständnissen sowie dem unvermeidlichen trotteligen Bewacher einer schönen jungen Frau: zwei junge Kusinen sind wild entschlossen, die Männer, in die sie sich verliebt haben, zu heiraten, und schaffen es trotz des Wächters Marzucco und der Intrigen zweier Schwindler bis zum Altar - mit Hilfe vieler Maskierungen, Verkleidungen und überraschender Wendungen. Um Geist und Witz der Handlung zu steigern, transformiert Regisseur Leo Muscato die typisch neapolitanische Buffokomödie in ein provozierend buntes Spektakel.
858 Búbánat 2015-09-30 10:11:13
[url] http://www.dunapalota.hu/concert; Belvárosi Művészeti Napok 2015. [/url] I. Opera Gálaest 2015. október 1. este 7 órakor Színházterem A Bel Canto Operatársulat és a Duna Szimfonikus Zenekar előadása. Díszvendég: PERENCZ BÉLA operaénekes Közreműködnek a Bel Canto Operatársulat énekesei: Banai Sára, Benabdallah Yanis, Bihari Adél, Csóka Anita, Pálfi László, Pető József, Staszny Zsófia, Szakács Ildikó, Tarnai Dávid, Vámosi Katalin Művészeti vezető: Adrigán Judit valamint a Duna Szimfonikus Zenekar Karmester: Deák András Részletek hangzanak el Mozart, Rossini, Donizetti, Verdi, Puccini, Csajkovszkij, Dvořák, Delibes, Offenbach műveiből Az est támogatója: Belváros-Lipótváros Önkormányzata. A belépés ingyenes. Helyfoglalás érkezési sorrendben. II. Opera Gála 2015. október 2. este 7 órakor Színházterem Műsoron az opera irodalom legnépszerűbb szerzőinek művei Közreműködnek a Bel Canto Operatársulat szólistái és vendégművészei Vezényel: Deák András Jegyár: 2900 Ft III. Opera-matiné 2015. október 4. de. f11-kor Színházterem Műsoron válogatás népszerű énekes és zenekari számokból Közreműködnek a Bel Canto Operatársulat szólistái Műsorvezető: Zelinka Tamás Jegyár: 1200 Ft IV. Magyarok a nagyvilágból 2015. október 7. este 7 órakor Műsor: Mozart: Kis éji zene, K.525 | Haydn: Esz-dúr trombitaverseny Hob. VIIe:1 Közreműködik: Makkos Noémi — trombita Brahms: D-dúr hegedűverseny op. 77 Közreműködik: Kovács Anikó — hegedű Vezényel: Medveczky Ádám (Kossuth-díjas Érdemes Művész) Jegyár: 1500 Ft V. Tiszta romantika 2015. október 30. este 7 órakor Műsor Smetana: Az eladott menyasszony — nyitány Brahms: D-dúr hegedűverseny, op. 77 Schumann: 4. (d-moll) szimfónia, op. 120 Közreműködik: Nyári László — hegedű (a 2015. évi Fischer Annie ösztöndíj nyertese) Vezényel: Horváth Gábor
[url] http://www.dunapalota.hu/concert; Belvárosi Művészeti Napok 2015. [/url] I. Opera Gálaest 2015. október 1. este 7 órakor Színházterem A Bel Canto Operatársulat és a Duna Szimfonikus Zenekar előadása. Díszvendég: PERENCZ BÉLA operaénekes Közreműködnek a Bel Canto Operatársulat énekesei: Banai Sára, Benabdallah Yanis, Bihari Adél, Csóka Anita, Pálfi László, Pető József, Staszny Zsófia, Szakács Ildikó, Tarnai Dávid, Vámosi Katalin Művészeti vezető: Adrigán Judit valamint a Duna Szimfonikus Zenekar Karmester: Deák András Részletek hangzanak el Mozart, Rossini, Donizetti, Verdi, Puccini, Csajkovszkij, Dvořák, Delibes, Offenbach műveiből Az est támogatója: Belváros-Lipótváros Önkormányzata. A belépés ingyenes. Helyfoglalás érkezési sorrendben. II. Opera Gála 2015. október 2. este 7 órakor Színházterem Műsoron az opera irodalom legnépszerűbb szerzőinek művei Közreműködnek a Bel Canto Operatársulat szólistái és vendégművészei Vezényel: Deák András Jegyár: 2900 Ft III. Opera-matiné 2015. október 4. de. f11-kor Színházterem Műsoron válogatás népszerű énekes és zenekari számokból Közreműködnek a Bel Canto Operatársulat szólistái Műsorvezető: Zelinka Tamás Jegyár: 1200 Ft IV. Magyarok a nagyvilágból 2015. október 7. este 7 órakor Műsor: Mozart: Kis éji zene, K.525 | Haydn: Esz-dúr trombitaverseny Hob. VIIe:1 Közreműködik: Makkos Noémi — trombita Brahms: D-dúr hegedűverseny op. 77 Közreműködik: Kovács Anikó — hegedű Vezényel: Medveczky Ádám (Kossuth-díjas Érdemes Művész) Jegyár: 1500 Ft V. Tiszta romantika 2015. október 30. este 7 órakor Műsor Smetana: Az eladott menyasszony — nyitány Brahms: D-dúr hegedűverseny, op. 77 Schumann: 4. (d-moll) szimfónia, op. 120 Közreműködik: Nyári László — hegedű (a 2015. évi Fischer Annie ösztöndíj nyertese) Vezényel: Horváth Gábor
857 Búbánat 2015-07-10 13:04:09
[url] http://www.zeneszapro.hu/hirdetesek/nyari-belcanto-studio; Nyári Belcanto Studio [/url] "Csaba Attila Bankuti Olaszorszagban elo magyar szarmazasu operaenekes kurzusa,aki Siepi,Cappucili,Gigli novendekeitol Mario Canalli es Enrico Gregori iranyitasa alatt tanulhatta a hamisitatlan olasz belcanto eneklest. A Belcanto Studio lenyege: - olasz enektechnika elmelyitese. - Hangi problemak kezelese - Repertoar kialakitasa vmint meglevo repertoar interpretalasa. - Meghallagatasokra,versenyekre valo felkeszites. Kezdo,kozephalado,halado enekesek jelentkezeset varjuk,minden hangfajban." krisztinaleila@hotmail.com, bankutics@yahoo.it
[url] http://www.zeneszapro.hu/hirdetesek/nyari-belcanto-studio; Nyári Belcanto Studio [/url] "Csaba Attila Bankuti Olaszorszagban elo magyar szarmazasu operaenekes kurzusa,aki Siepi,Cappucili,Gigli novendekeitol Mario Canalli es Enrico Gregori iranyitasa alatt tanulhatta a hamisitatlan olasz belcanto eneklest. A Belcanto Studio lenyege: - olasz enektechnika elmelyitese. - Hangi problemak kezelese - Repertoar kialakitasa vmint meglevo repertoar interpretalasa. - Meghallagatasokra,versenyekre valo felkeszites. Kezdo,kozephalado,halado enekesek jelentkezeset varjuk,minden hangfajban." krisztinaleila@hotmail.com, bankutics@yahoo.it
856 Búbánat 2015-06-04 10:10:20
A Classica csatornán láthatjuk ma délután (16.55 – 18.55) BIZET: LES PÊCHEURS DE PERLES Aus dem Teatro di San Carlo, Neapel 04.06.2015 16:55 LÄNGE DES PROGRAMMS: 01:57:38 DIRIGENT: Gabriele Ferro INSZENIERUNG: Fabio Sparvoli BÜHNENBILD: Giorgio Richelli KOSTÜME: Alessandra Torella SOLIST GESANG: Patrizia Ciofi (Léïla) Dmitry Korchak (Nadir) Dario Solari (Zurga) Roberto Tagliavini (Nourabad) CHOR: Chor des Teatro di San Carlo ORCHESTER: Orchester des Teatro di San Carlo BILDREGIE: Tiziano Mancini I, 2012 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 04.06., 23:55 05.06., 06:55
A Classica csatornán láthatjuk ma délután (16.55 – 18.55) BIZET: LES PÊCHEURS DE PERLES Aus dem Teatro di San Carlo, Neapel 04.06.2015 16:55 LÄNGE DES PROGRAMMS: 01:57:38 DIRIGENT: Gabriele Ferro INSZENIERUNG: Fabio Sparvoli BÜHNENBILD: Giorgio Richelli KOSTÜME: Alessandra Torella SOLIST GESANG: Patrizia Ciofi (Léïla) Dmitry Korchak (Nadir) Dario Solari (Zurga) Roberto Tagliavini (Nourabad) CHOR: Chor des Teatro di San Carlo ORCHESTER: Orchester des Teatro di San Carlo BILDREGIE: Tiziano Mancini I, 2012 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 04.06., 23:55 05.06., 06:55
855 Ardelao 2015-04-29 13:12:06
Simone MAYR : „Il sogno di Partenope” (Cantata opera) Partenope : Andrea Lauren Brown (soprano) Minerva : Sara Hershkowitz (soprano) Urania : Caroline Adler (soprano) Tersicore : Florence Lousseau (mezzo-soprano) Mercurio : Cornel Frey (tenor) Apollo : Robert Seller (tenor) Il Tempo : Andreas Burkhardt (bass) Members of the Bavarian State Opera Chorus Simon Mayr Chorus and Ensemble Concertmaster : Theona Gubba-Chkheidze Conducted by Franz Hauk „World Première Recording"
Simone MAYR : „Il sogno di Partenope” (Cantata opera) Partenope : Andrea Lauren Brown (soprano) Minerva : Sara Hershkowitz (soprano) Urania : Caroline Adler (soprano) Tersicore : Florence Lousseau (mezzo-soprano) Mercurio : Cornel Frey (tenor) Apollo : Robert Seller (tenor) Il Tempo : Andreas Burkhardt (bass) Members of the Bavarian State Opera Chorus Simon Mayr Chorus and Ensemble Concertmaster : Theona Gubba-Chkheidze Conducted by Franz Hauk „World Première Recording"
853 Búbánat 2015-04-12 10:28:40
Bartók Rádió, ma 18.30-19.00: Kritikus füllel Kolonits Klára bel canto áriákat énekel Km. Schöck Atala, Varga Donát, Gábor Géza – ének, Magyar Stúdiózenekar, Á la Carte Kórus Vezényel: Dinyés Dániel A kiadványról Mácsai János, Molnár Szabolcs és Ujházy László beszélget Szerkesztő: Katona Márta (30 perc)
Bartók Rádió, ma 18.30-19.00: Kritikus füllel Kolonits Klára bel canto áriákat énekel Km. Schöck Atala, Varga Donát, Gábor Géza – ének, Magyar Stúdiózenekar, Á la Carte Kórus Vezényel: Dinyés Dániel A kiadványról Mácsai János, Molnár Szabolcs és Ujházy László beszélget Szerkesztő: Katona Márta (30 perc)
852 Ardelao 2015-04-08 18:04:18
Giovanni Simone Mayr : Stabat Mater No.3 in C minor Elena Bertocchi (soprano), Sergio Rocchi (tenor), Giovanni Guerini (bass) Coro Polifonico „Antiche Armonie” Giovanni Duci (chorus master) Orchestra da Camera „Incontri Europei con la Musica” Pieralberto Cattaneo (conductor) DYNAMIC LIVE RECORDING Recorded at Basilica di S.Maria Maggiore, Bergamo Italy 27 September 1998. Egy nagyon szép Mayr alkotás ! Egy Belcanto „gyöngyszem” !
Giovanni Simone Mayr : Stabat Mater No.3 in C minor Elena Bertocchi (soprano), Sergio Rocchi (tenor), Giovanni Guerini (bass) Coro Polifonico „Antiche Armonie” Giovanni Duci (chorus master) Orchestra da Camera „Incontri Europei con la Musica” Pieralberto Cattaneo (conductor) DYNAMIC LIVE RECORDING Recorded at Basilica di S.Maria Maggiore, Bergamo Italy 27 September 1998. Egy nagyon szép Mayr alkotás ! Egy Belcanto „gyöngyszem” !
850 Búbánat 2015-04-08 12:23:57
Az OperaTrezor-sorozat részeként a teljes archív operafelvételek között a Boleyn Anna is kijön CD-n. Ókovács Szilveszter az interjúban említi Szűcs Márta, Gulyás Dénes, Kováts Kolos nevét. "Erdélyi Miklós vezényletével – a premier hangjai szólnak újra." 1987. június 12. Magyar Állami Operaház Donizetti: Boleyn Anna Vezényel: Erdélyi Miklós Szereposztás: VIII. Henrik: Kováts Kolos Boleyn Anna: Szűcs Márta Jane Seymour: Komlósi Ildikó Lord Rochefort: Mészáros Sándor Lord Richard Percy: Gulyás Dénes Smeton: Sánta Jolán Sir Hervey: Barta Alfonz Rendező: Békés András
Az OperaTrezor-sorozat részeként a teljes archív operafelvételek között a Boleyn Anna is kijön CD-n. Ókovács Szilveszter az interjúban említi Szűcs Márta, Gulyás Dénes, Kováts Kolos nevét. "Erdélyi Miklós vezényletével – a premier hangjai szólnak újra." 1987. június 12. Magyar Állami Operaház Donizetti: Boleyn Anna Vezényel: Erdélyi Miklós Szereposztás: VIII. Henrik: Kováts Kolos Boleyn Anna: Szűcs Márta Jane Seymour: Komlósi Ildikó Lord Rochefort: Mészáros Sándor Lord Richard Percy: Gulyás Dénes Smeton: Sánta Jolán Sir Hervey: Barta Alfonz Rendező: Békés András
849 Búbánat 2015-04-08 12:06:40
„2016/17-ben érkezik egy vadonatúj Lucia-produkció, azután egy esztendővel pedig, a félezer éves reformációs jubileumon mindkét nagy protestáns tematikájú belcanto darab színre kerül, valódi és saját produkcióként – és ezzel ki is tágul a szerzői kör ugyebár, Meyerbeer irányába.” „Amit eljátszunk, azt játsszuk el tisztességesen” – interjú Ókovács Szilveszterrel, a Magyar Állami Operaház főigazgatójával - zéta -, 2015-04-07 [ Interjúk ]
„2016/17-ben érkezik egy vadonatúj Lucia-produkció, azután egy esztendővel pedig, a félezer éves reformációs jubileumon mindkét nagy protestáns tematikájú belcanto darab színre kerül, valódi és saját produkcióként – és ezzel ki is tágul a szerzői kör ugyebár, Meyerbeer irányába.” „Amit eljátszunk, azt játsszuk el tisztességesen” – interjú Ókovács Szilveszterrel, a Magyar Állami Operaház főigazgatójával - zéta -, 2015-04-07 [ Interjúk ]
848 Búbánat 2015-04-03 14:25:48
A francia bel canto egy szép darabja [url] HTTPS://WWW.YOUTUBE.COM/WATCH?V=AXIMFHN0RFC; Annick Massis - John Osborn - Chris Merritt - La Juive – 2007 [/url]
A francia bel canto egy szép darabja [url] HTTPS://WWW.YOUTUBE.COM/WATCH?V=AXIMFHN0RFC; Annick Massis - John Osborn - Chris Merritt - La Juive – 2007 [/url]
847 bermuda 2015-03-21 21:09:24 [Válasz erre: 846 Ardelao 2015-03-21 20:44:38]
Bellini a CSÚCS!!! Ő kihagyhatatlan..))
Bellini a CSÚCS!!! Ő kihagyhatatlan..))
846 Ardelao 2015-03-21 20:44:38 [Válasz erre: 845 Búbánat 2015-03-20 15:08:52]
És Bellini, őt nehogy kihagyjuk !
És Bellini, őt nehogy kihagyjuk !
844 Ardelao 2015-03-20 14:42:16 [Válasz erre: 842 Petyus 2015-03-20 13:23:53]
A "Medea in Corinto" Münchenben is előadásra került.
A "Medea in Corinto" Münchenben is előadásra került.
843 Ardelao 2015-03-20 14:26:23 [Válasz erre: 842 Petyus 2015-03-20 13:23:53]
Igen. És szerencsére egyre több operáját adják már Németország szerte. Pl. Braunschweig-ben a "Fedrá"-t, Regensburg-ban a "Medeá"-t.
Igen. És szerencsére egyre több operáját adják már Németország szerte. Pl. Braunschweig-ben a "Fedrá"-t, Regensburg-ban a "Medeá"-t.
842 Petyus 2015-03-20 13:23:53 [Válasz erre: 841 Ardelao 2015-03-20 13:00:15]
Azt hiszem, a müncheni opera néhány éve játszotta ezt a darabot. Remélem, jól emlékszem...
Azt hiszem, a müncheni opera néhány éve játszotta ezt a darabot. Remélem, jól emlékszem...
841 Ardelao 2015-03-20 13:00:15 [Válasz erre: 840 Petyus 2015-03-20 12:51:21]
Szerencsére, ma már sok helyen kapható, de a Rózsavölgyiben biztos van.
Szerencsére, ma már sok helyen kapható, de a Rózsavölgyiben biztos van.
840 Petyus 2015-03-20 12:51:21 [Válasz erre: 839 Búbánat 2015-03-19 16:37:21]
Budapesten hol kaphatók a művei?
Budapesten hol kaphatók a művei?
839 Búbánat 2015-03-19 16:37:21 [Válasz erre: 838 Ardelao 2015-03-19 16:26:51]
Giovanni Simone Mayr is megérdemli, valóban, itt is a figyelmet! Szerencsére, a kereskedelmi forgalomban ma már több művének (opera, kantáta, oratórium) felvétele hanghordozókon (CD-n) hozzáférhetők!
Giovanni Simone Mayr is megérdemli, valóban, itt is a figyelmet! Szerencsére, a kereskedelmi forgalomban ma már több művének (opera, kantáta, oratórium) felvétele hanghordozókon (CD-n) hozzáférhetők!
838 Ardelao 2015-03-19 16:26:51 [Válasz erre: 836 Ardelao 2015-03-09 18:04:10]
Ne feledjük Donizetti mesterét, Giovanni Simone Mayr-t sem !
Ne feledjük Donizetti mesterét, Giovanni Simone Mayr-t sem !
837 Búbánat 2015-03-10 12:49:11
Mercadantét is fel kéne "támasztani" sírjából...
Mercadantét is fel kéne "támasztani" sírjából...
836 Ardelao 2015-03-09 18:04:10
Simone Mayr : „ La Lodoiska” 3.felvonásos opera Bemutató : 1796. Velence, La Fenice Lodoiska (lengyel hercegnő) --- Anna Maria Panzarella (szoprán) Lovinski (lengyel nemes) --- Elena Belfiore (a szerep eredetileg kasztrált szoprán volt) Boleslao (lengyel vár-úr) --- Jeremy Ovenden (tenor) Resiska (Lodoiska bizalmasa) --- Elvira Hasanagic (szoprán) Narseno (Lovinski tása, eredetileg kasztrált mezzo) --- Ines Reinhardt (mezzo) Radoski (Boleslao bizalmasa) --- Nam Won Huh (tenor) Sigerski (Lodoiska apja) --- Marc Megele (basszus) Giskano (tatár herceg) --- Marco Cilic Männerchor des Prager Philh. Chors Münnchner Rundfunkorchester, George Petrou (dirigent) A történet alapját Jean Baptiste Louvet de Couvral regényének epizódja képezte (Les amours du Chevalier de Faublas), amely Cherubini korábbi – ugyanilyen nevü – operájának is ez szolgált alapul. Az opera nagy sikert aratott a bemutatón, az 1796-os szezonban még 13 alkalommal előadták. A következő évben (1797-ben), a La Fenice újra bemutatta. 1798-ban sikerrel adták elő Liszabon-ban is. Mayr-nak ez lett az egyik legnépszerübb operája. Ezután Mayr újra átdolgozta a művét, több zenei számon változtatott, illetve még újabbakat illesztett bele. Az új verzió premierje 1799.december 26-án volt a Milanói Scalaban. Majd mégegy módositott változat készült, mely 1804-ben a Torinói Teatro Regio-ban került bemutatásra. Majd bemutatta a Nápolyi San Carlo is, a címszerepet Isabella Colbran énekelte. Az opera nagyon népszerű volt a maga idejében, változatos, izgalmas és lebilincselő zenei jelenetekkel, kitünő kórus-részekkel, de azután (érthetetlen okokból) teljesen a homályba veszett. Manapság az opera (szerencsére) a reneszánszát éli sok más Mayr szerzeménnyel együtt. Állítom, hogy ez az opera remekmű ! Szélesebb körben kellene propagálni, illetve előadni !
Simone Mayr : „ La Lodoiska” 3.felvonásos opera Bemutató : 1796. Velence, La Fenice Lodoiska (lengyel hercegnő) --- Anna Maria Panzarella (szoprán) Lovinski (lengyel nemes) --- Elena Belfiore (a szerep eredetileg kasztrált szoprán volt) Boleslao (lengyel vár-úr) --- Jeremy Ovenden (tenor) Resiska (Lodoiska bizalmasa) --- Elvira Hasanagic (szoprán) Narseno (Lovinski tása, eredetileg kasztrált mezzo) --- Ines Reinhardt (mezzo) Radoski (Boleslao bizalmasa) --- Nam Won Huh (tenor) Sigerski (Lodoiska apja) --- Marc Megele (basszus) Giskano (tatár herceg) --- Marco Cilic Männerchor des Prager Philh. Chors Münnchner Rundfunkorchester, George Petrou (dirigent) A történet alapját Jean Baptiste Louvet de Couvral regényének epizódja képezte (Les amours du Chevalier de Faublas), amely Cherubini korábbi – ugyanilyen nevü – operájának is ez szolgált alapul. Az opera nagy sikert aratott a bemutatón, az 1796-os szezonban még 13 alkalommal előadták. A következő évben (1797-ben), a La Fenice újra bemutatta. 1798-ban sikerrel adták elő Liszabon-ban is. Mayr-nak ez lett az egyik legnépszerübb operája. Ezután Mayr újra átdolgozta a művét, több zenei számon változtatott, illetve még újabbakat illesztett bele. Az új verzió premierje 1799.december 26-án volt a Milanói Scalaban. Majd mégegy módositott változat készült, mely 1804-ben a Torinói Teatro Regio-ban került bemutatásra. Majd bemutatta a Nápolyi San Carlo is, a címszerepet Isabella Colbran énekelte. Az opera nagyon népszerű volt a maga idejében, változatos, izgalmas és lebilincselő zenei jelenetekkel, kitünő kórus-részekkel, de azután (érthetetlen okokból) teljesen a homályba veszett. Manapság az opera (szerencsére) a reneszánszát éli sok más Mayr szerzeménnyel együtt. Állítom, hogy ez az opera remekmű ! Szélesebb körben kellene propagálni, illetve előadni !
835 Ardelao 2015-03-05 17:17:28
Giovanni Simone Mayr 1763-ban született a Bajorországi Mendorfban. Apja elismert orgonista volt a közeli Ingolstadtban. Mayr itt tanult a jezsuita kollégiumban. Zenével is itt kezdett foglalkozni. Majd olasz földre ment (először Velencébe) további zenei tanulmányokat folytatni. 1802-ben Bergamoban telepedett le, hírnevet szerezve bekapcsolódott az ottani zenei életbe. A megszerzett tudását átadta a fiataloknak. Híres tanítványa volt Donizetti. „Az olasz opera atyja” szokták emlegetni, mert Rossini, Bellini, Donizetti, Mercadante ( és még lehetne sorolni) elötti időszak leghíresebb ieneszerzője lett. Teljesen „olasszá” vált és ekkor kezdte nevét is olaszosan írni. Igen termékeny mester volt. 2011 májusában, Ingolstadtban egy nemzetközi Zenei Fesztivál alakult ami Simone Mayr nevét fémjelzi, melynek zenei igazgatója Franz Hauk dr. (nagy Mayr szakértő). Nagy opera gála volt Mayr műveiből. Mellette Rossini és Donizetti műveiből is hangzottak el részletek. Örök hála Hauk dr-nak, hogy ezt a sokáig tévesen alulprezentált szerzőt megismerteti a nagyvilággal. Elhatározták, hogy ezután két-évente megrendezik a „Mayr Zenei Fesztivá”-t , amelynek a célja, hogy ezután nem hagyják feledésbe merülni a kiváló zeneszerző műveit, közkicsé teszik a nagyközönség számára is. Csak dícsérni lehet ezt a nemes szándékot. Simone Mayr élete során fenekestől felforgatta a 19.századi zeneszerzők életét újszerűségével. Rendkivül népszerű volt Európában addig, míg Rossini később háttérbe nem szorította
Giovanni Simone Mayr 1763-ban született a Bajorországi Mendorfban. Apja elismert orgonista volt a közeli Ingolstadtban. Mayr itt tanult a jezsuita kollégiumban. Zenével is itt kezdett foglalkozni. Majd olasz földre ment (először Velencébe) további zenei tanulmányokat folytatni. 1802-ben Bergamoban telepedett le, hírnevet szerezve bekapcsolódott az ottani zenei életbe. A megszerzett tudását átadta a fiataloknak. Híres tanítványa volt Donizetti. „Az olasz opera atyja” szokták emlegetni, mert Rossini, Bellini, Donizetti, Mercadante ( és még lehetne sorolni) elötti időszak leghíresebb ieneszerzője lett. Teljesen „olasszá” vált és ekkor kezdte nevét is olaszosan írni. Igen termékeny mester volt. 2011 májusában, Ingolstadtban egy nemzetközi Zenei Fesztivál alakult ami Simone Mayr nevét fémjelzi, melynek zenei igazgatója Franz Hauk dr. (nagy Mayr szakértő). Nagy opera gála volt Mayr műveiből. Mellette Rossini és Donizetti műveiből is hangzottak el részletek. Örök hála Hauk dr-nak, hogy ezt a sokáig tévesen alulprezentált szerzőt megismerteti a nagyvilággal. Elhatározták, hogy ezután két-évente megrendezik a „Mayr Zenei Fesztivá”-t , amelynek a célja, hogy ezután nem hagyják feledésbe merülni a kiváló zeneszerző műveit, közkicsé teszik a nagyközönség számára is. Csak dícsérni lehet ezt a nemes szándékot. Simone Mayr élete során fenekestől felforgatta a 19.századi zeneszerzők életét újszerűségével. Rendkivül népszerű volt Európában addig, míg Rossini később háttérbe nem szorította
833 Ardelao 2015-03-03 22:36:02 [Válasz erre: 831 Ardelao 2015-03-03 22:25:26]
Pl. a "Demetrio Re di Siria" c. operája csodálatos, lenyúgöző alkotás ! Rossini nem szégyelt átvenni dallamokat tőle, amiket saját operáiban felhasznált.
Pl. a "Demetrio Re di Siria" c. operája csodálatos, lenyúgöző alkotás ! Rossini nem szégyelt átvenni dallamokat tőle, amiket saját operáiban felhasznált.
832 Ardelao 2015-03-03 22:28:47 [Válasz erre: 831 Ardelao 2015-03-03 22:25:26]
Helyesen, olaszosan Simone !
Helyesen, olaszosan Simone !
831 Ardelao 2015-03-03 22:25:26
Itt ragadom meg a lehetőséget, hogy egy másik nagy kedvencemről Giovanni Simon Mayr-ról írjak. Ez a nagytudású német mester az élete nagy részét olasz földön töltötte és végül maga is "olasszá" vált. Bár korábban is ismert volt, de csak egy speciális közönség támogatta. Csodálatosan szép a zenéje, már jó sok művét ismerem és egyik ámulatból a másikba esem, hogy ezt a zeneszerzőt miért nem ismertük jobban. A nagy "bel canto" mesterek sokat tanultak tőle ! Még írni fogok többet is róla.
Itt ragadom meg a lehetőséget, hogy egy másik nagy kedvencemről Giovanni Simon Mayr-ról írjak. Ez a nagytudású német mester az élete nagy részét olasz földön töltötte és végül maga is "olasszá" vált. Bár korábban is ismert volt, de csak egy speciális közönség támogatta. Csodálatosan szép a zenéje, már jó sok művét ismerem és egyik ámulatból a másikba esem, hogy ezt a zeneszerzőt miért nem ismertük jobban. A nagy "bel canto" mesterek sokat tanultak tőle ! Még írni fogok többet is róla.
830 Búbánat 2015-02-12 18:28:16
[url] http://www.warnerclassics.com/shop/4719126,0825646179503/bryan-hymel-heroique-french-opera-arias; Bryan Hymel_Héroïque: French Opera Arias [/url] CD 24 Feb 2015 Rossini: Tell Vilmos Verdi: Jérusalem Verdi: A szicíliai vecsernye Berlioz: A Trójaiak Gounod: Sába királynője Meyerbeer: Az afrikai nő Meyerbeer: Hérodiade Ernest Reyer: Sigurd Alfred Bruneau: L'attaque du Moulin Henri Rabaud: Rolande et le mauvais garcon Other participants: Prague Philharmonia, Emmanuel Villaume
[url] http://www.warnerclassics.com/shop/4719126,0825646179503/bryan-hymel-heroique-french-opera-arias; Bryan Hymel_Héroïque: French Opera Arias [/url] CD 24 Feb 2015 Rossini: Tell Vilmos Verdi: Jérusalem Verdi: A szicíliai vecsernye Berlioz: A Trójaiak Gounod: Sába királynője Meyerbeer: Az afrikai nő Meyerbeer: Hérodiade Ernest Reyer: Sigurd Alfred Bruneau: L'attaque du Moulin Henri Rabaud: Rolande et le mauvais garcon Other participants: Prague Philharmonia, Emmanuel Villaume
829 Búbánat 2015-02-12 18:11:13
Piotr Beczala (tenor) szóló lemeze most jelent meg a lemezpiacon Massenet: Werther, Cid, Manon (kettős) Berlioz: Faust elkárhozása, Béatrice et Bénédict Verdi: Don Carlos, Boieldieu: A fehér asszony Donizetti: A kegyencnő, Dom Sébastien Gounod: Roméo et Juliette, Faust Bizet: Carmen Közreműködik: Diana Damrau (szoprán) A Lyoni Opera Zenekara, Alain Altinoglu Deutsche Grammophon / 1 CD 47941o1
Piotr Beczala (tenor) szóló lemeze most jelent meg a lemezpiacon Massenet: Werther, Cid, Manon (kettős) Berlioz: Faust elkárhozása, Béatrice et Bénédict Verdi: Don Carlos, Boieldieu: A fehér asszony Donizetti: A kegyencnő, Dom Sébastien Gounod: Roméo et Juliette, Faust Bizet: Carmen Közreműködik: Diana Damrau (szoprán) A Lyoni Opera Zenekara, Alain Altinoglu Deutsche Grammophon / 1 CD 47941o1
828 Búbánat 2015-01-16 12:41:42 [Válasz erre: 827 Búbánat 2015-01-13 10:17:36]
Ma délelőtt a Bartók rádióban újabb részleteket hallgathattunk meg Joyce Didonato „belcanto” -lemezéről. Aki lemaradt erről, és szeretné meghallgatni a lemezen szereplő ritkaságokat, a rádió hangtárából előkeresve ezt a műsort, egy bizonyos időintervallumon belül ez módjában áll. 2015. január 16., 10.00 – 12.05 Hang-fogó 1. A Londoni Filharmonikus Zenekar játszik - a) Wagner: Tannhäuser - Bacchanália (vez. Klaus Tennstedt), b) Albeniz: Spanyol rapszódia (km. Alicia de Larrocha - zongora, vez. Rafael Frühbeck de Burgos), 2. Dittersdorf: A-dúr hárfaverseny (Marisa Robles, St. Martin-in-the-Fields Kamarazenekar, hangversenymester: Iona Brown), 3. Debussy: Suite bergamasque - a) Prelűd, b) Menüett, c) Holdfény, d) Passepied (Jean-Yves Thibaudet - zongora), 4. Delibes: Sylvia - balettszvit - a) Előjáték, b) Intermezzo és keringő, c) Pizzicato, d) Bacchus díszmenete (Suisse Romande Zenekar, vez. Ernest Ansermet), 5. Lemezújdonság: "Stella di Napoli" - Joyce Didonato (mezzoszoprán) énekel. Km. Lyoni Opera Ének- és Zenekara, vez. Riccardo Minasi: a) Rossini: Zelmira - Zelmira áriája (km. Nabil Suliman - bariton, Rémi Mathieu - tenor), b) Carlo Valentini: Az alvajáró - Adele áriája (km. Héloise Mas - mezzoszoprán), c) Giovanni Pacini: Saffo - Saffo árája (km. Rémi Mathieu - tenor, Héloise Mas - mezzoszoprán, Nabil Suliman - bariton) A mikrofonnál: Schaefer Andrea. Szerk.: Bánkövi Gyula
Ma délelőtt a Bartók rádióban újabb részleteket hallgathattunk meg Joyce Didonato „belcanto” -lemezéről. Aki lemaradt erről, és szeretné meghallgatni a lemezen szereplő ritkaságokat, a rádió hangtárából előkeresve ezt a műsort, egy bizonyos időintervallumon belül ez módjában áll. 2015. január 16., 10.00 – 12.05 Hang-fogó 1. A Londoni Filharmonikus Zenekar játszik - a) Wagner: Tannhäuser - Bacchanália (vez. Klaus Tennstedt), b) Albeniz: Spanyol rapszódia (km. Alicia de Larrocha - zongora, vez. Rafael Frühbeck de Burgos), 2. Dittersdorf: A-dúr hárfaverseny (Marisa Robles, St. Martin-in-the-Fields Kamarazenekar, hangversenymester: Iona Brown), 3. Debussy: Suite bergamasque - a) Prelűd, b) Menüett, c) Holdfény, d) Passepied (Jean-Yves Thibaudet - zongora), 4. Delibes: Sylvia - balettszvit - a) Előjáték, b) Intermezzo és keringő, c) Pizzicato, d) Bacchus díszmenete (Suisse Romande Zenekar, vez. Ernest Ansermet), 5. Lemezújdonság: "Stella di Napoli" - Joyce Didonato (mezzoszoprán) énekel. Km. Lyoni Opera Ének- és Zenekara, vez. Riccardo Minasi: a) Rossini: Zelmira - Zelmira áriája (km. Nabil Suliman - bariton, Rémi Mathieu - tenor), b) Carlo Valentini: Az alvajáró - Adele áriája (km. Héloise Mas - mezzoszoprán), c) Giovanni Pacini: Saffo - Saffo árája (km. Rémi Mathieu - tenor, Héloise Mas - mezzoszoprán, Nabil Suliman - bariton) A mikrofonnál: Schaefer Andrea. Szerk.: Bánkövi Gyula