77 Búbánat 2005-01-23 12:52:39 [Válasz erre: 75 B.I. 2005-01-22 22:14:02]
A Zelmira kevésbé ismert opera, még a Walter Scott műve nyomán írt A tó asszonyánál is. Ezért hadd szóljak róla bővebben. Ez volt Nápolyban komponált utolsó műve, amelynek ugyan még Nápolyban, 1821 decemberében volt a bemutatója, de amely már merőben különbözik régi darabjaitól, mert nem az olasz, hanem a bécsi közönség számára készült és annak az ízléséhez alkalmazkodik. Stendhal, könyvében ugyanúgy elutasítja, mint az 1823-ban, Velencében bemutatott Semiramide (Szemiramisz) operát, a szerinte túlzott németes szövetű zenéjük miatt. Rossini egyik kortársa, Carpani viszont a következőképpen nyilatkozik róla: „A Zelmira, habár csak kétfelvonásos opera, előadása csaknem négy óra hosszat tart. Mégsem érzi senki hosszúnak, még a zenekar zenészei sem és ez sokat mond. Ebben a különleges operában két taktus sincsen, amelyre azt lehetne mondani, hogy Rossini valamelyik másik művéből vette át. A szerző itt új, mostanáig ismeretlen oldaláról mutatkozik be nekünk. A mű olyan gazdag ötletekben, hogy négy operát is lehetne írni belőle… Ebben a műben Rossini újjá lesz és nem Orello9, Tancredi, Zoraide, vagy bármelyik régi művének szerzője többé. Épp olyan kellemes és termékeny, mint első művében, de tisztább, iskolázottabb. Stílusa nagyon változatos, néha úgy tetszik, Gluck, Tretta, Sacchini, Mozart avagy Handel zenéjét hallgatjuk, szellemük minden komolysága, mélysége, bája újraéled és ismét felvirul a Zelmiraban… Az átmenetek nagy gyakorlatra vallanak és megérzik rajtuk, hogy igaz átérzés inspirálta őket, nem pedig újítási szeszély vagy gyakorlat… Az énekszólam mindig természetes, mindig tisztán fejezi ki a szavakat anélkül, hogy a melódiát háttérbe szorítaná. Hangszerelése valóban mesteri…” Rossini a háromfelvonásos Zelmira szövegét Belloy tragédiájából vette és Tottola abbé volt a szövegíró. Egyetlen felvételem van belőle, ami háromfelvonásos változat. A szereposztás: Polidoro – Paolo Washington, Zelmira – Virginia Zeani, Ilo – Nicola Tager, Antenore – Gastone Limarilli, Emma – Anna Maria Rota, Leucippo – Guido Mazzini, Eacide – Giuseppe Moretti, Főpap – Enrico Campi. Az 1965-ben rögzített előadáson a napolyi San Carlo Operaház ének-és zenekara működött közre Carlo Franci vezényletével. Tartalom: Leszbosz szigetén régebben az öreg Polidoro király ualkodott, lányával, Zelmirával és annak férjével, Ilóval együtt. Egyszer, amikor Ilo távol volt hazájától, Azor megtámadta a szigetet. Legyőzte Polidoro katonáit, és letaszította trónjáról az öreg királyt. Azor uralma azonban nem tartott sokáig, Antenore összeesküvést szőtt ellene, megölte, és önmagát kiáltotta ki uralkodónak. Polidoro Ceres templomában keresett menedéket. Antenore erőszakkal arra kényszeríti Zelmirát, hogy vallja be, hol bujkál édesapja. Megtudván az öreg király rejtekhelyét, a trónbitorló parancsot ad a templom felbujtására, utána pedig az asszonyt vádolja a gaztett elkövetésével. A száműzetésben élő Ilo maga is elhiszi a rágalmat, bűnösnek gondolja feleségét, ezért nem is akar beavatkozni az otthoni ügyekbe. Zelmira azonban kimentette Polidorót a tűzvészből, egy temetőben rejtette el, és minden nap élelmet visz neki. Egyszer azután felfedezik a búvóhelyet, és az asszonyt letartóztatják, apjával együtt. De Ilo, aki közben értesült a fejleményekről, meglepetésszerűen visszatér Leszboszra harcosaival együtt, leveri Antenorét, és visszahelyezi trónjára az öreg királyt.
A Zelmira kevésbé ismert opera, még a Walter Scott műve nyomán írt A tó asszonyánál is. Ezért hadd szóljak róla bővebben. Ez volt Nápolyban komponált utolsó műve, amelynek ugyan még Nápolyban, 1821 decemberében volt a bemutatója, de amely már merőben különbözik régi darabjaitól, mert nem az olasz, hanem a bécsi közönség számára készült és annak az ízléséhez alkalmazkodik. Stendhal, könyvében ugyanúgy elutasítja, mint az 1823-ban, Velencében bemutatott Semiramide (Szemiramisz) operát, a szerinte túlzott németes szövetű zenéjük miatt. Rossini egyik kortársa, Carpani viszont a következőképpen nyilatkozik róla: „A Zelmira, habár csak kétfelvonásos opera, előadása csaknem négy óra hosszat tart. Mégsem érzi senki hosszúnak, még a zenekar zenészei sem és ez sokat mond. Ebben a különleges operában két taktus sincsen, amelyre azt lehetne mondani, hogy Rossini valamelyik másik művéből vette át. A szerző itt új, mostanáig ismeretlen oldaláról mutatkozik be nekünk. A mű olyan gazdag ötletekben, hogy négy operát is lehetne írni belőle… Ebben a műben Rossini újjá lesz és nem Orello9, Tancredi, Zoraide, vagy bármelyik régi művének szerzője többé. Épp olyan kellemes és termékeny, mint első művében, de tisztább, iskolázottabb. Stílusa nagyon változatos, néha úgy tetszik, Gluck, Tretta, Sacchini, Mozart avagy Handel zenéjét hallgatjuk, szellemük minden komolysága, mélysége, bája újraéled és ismét felvirul a Zelmiraban… Az átmenetek nagy gyakorlatra vallanak és megérzik rajtuk, hogy igaz átérzés inspirálta őket, nem pedig újítási szeszély vagy gyakorlat… Az énekszólam mindig természetes, mindig tisztán fejezi ki a szavakat anélkül, hogy a melódiát háttérbe szorítaná. Hangszerelése valóban mesteri…” Rossini a háromfelvonásos Zelmira szövegét Belloy tragédiájából vette és Tottola abbé volt a szövegíró. Egyetlen felvételem van belőle, ami háromfelvonásos változat. A szereposztás: Polidoro – Paolo Washington, Zelmira – Virginia Zeani, Ilo – Nicola Tager, Antenore – Gastone Limarilli, Emma – Anna Maria Rota, Leucippo – Guido Mazzini, Eacide – Giuseppe Moretti, Főpap – Enrico Campi. Az 1965-ben rögzített előadáson a napolyi San Carlo Operaház ének-és zenekara működött közre Carlo Franci vezényletével. Tartalom: Leszbosz szigetén régebben az öreg Polidoro király ualkodott, lányával, Zelmirával és annak férjével, Ilóval együtt. Egyszer, amikor Ilo távol volt hazájától, Azor megtámadta a szigetet. Legyőzte Polidoro katonáit, és letaszította trónjáról az öreg királyt. Azor uralma azonban nem tartott sokáig, Antenore összeesküvést szőtt ellene, megölte, és önmagát kiáltotta ki uralkodónak. Polidoro Ceres templomában keresett menedéket. Antenore erőszakkal arra kényszeríti Zelmirát, hogy vallja be, hol bujkál édesapja. Megtudván az öreg király rejtekhelyét, a trónbitorló parancsot ad a templom felbujtására, utána pedig az asszonyt vádolja a gaztett elkövetésével. A száműzetésben élő Ilo maga is elhiszi a rágalmat, bűnösnek gondolja feleségét, ezért nem is akar beavatkozni az otthoni ügyekbe. Zelmira azonban kimentette Polidorót a tűzvészből, egy temetőben rejtette el, és minden nap élelmet visz neki. Egyszer azután felfedezik a búvóhelyet, és az asszonyt letartóztatják, apjával együtt. De Ilo, aki közben értesült a fejleményekről, meglepetésszerűen visszatér Leszboszra harcosaival együtt, leveri Antenorét, és visszahelyezi trónjára az öreg királyt.
76 Búbánat 2005-01-23 12:52:04 [Válasz erre: 75 B.I. 2005-01-22 22:14:02]
Kedves B.J. Rokonlelkek vagyunk. Örülök, hogy ugyanaz az érdeklődési körünk. Kérésednek természetesen örömmel teszek eleget. Persze, én sem tudok mindent, de amiről ismeretekkel rendelkezem, azt szívesen osztom meg Veled. A tó asszonya (La donna del Lago) bemutatója Nápolyban volt 1819. október 4-én. Az egész operát valami csodálatos tűz, izzó szenvedély hatja át. Minden csupa harmónia és amellett mégis drámai. Nekem az egyik legkedvesebb Rossini-operám, már csak a kedvenc íróm, Walter Scott miatt is, akinek egyik eposzából készült a szövegkönyv. Az operából három felvételem van (audió és videó). Hadd írjam ide az egyik szereposztást: Cesare Valetti, Paolo Washington, Eddy Ruhl, Rosanna Carteri, Irene Companez, a firenzei Teatro della Pergola 1958. május 9-i előadását Tullio Serafin vezényelte, km.: a Firenzei Maggio Musicale zenekara és énekkara. A tartalom: V. Jakab skót király vadászat közben a Kattrine-tó vidékére kerül. Ott pillantja meg a csónakázó Helent, akit a környéken mindenki a „tó asszonyának” nevez. Helen apja, James Douglas valaha a király udvarához tartozott, de amikor kegyvesztett lett, csatlakozott a tó körül tanyázó lázadókhoz. A vezérük Roderick herceg, Douglas neki szánta Helent. A király egyszerű lovagként mutatkozik be a lánynak, aki elmondja neki, hogy nem a herceget, hanem az ifjú Malcolmot szereti. A király távozása után Roderick keresi fel Helent, de az visszautasítja közeledését. Hírnök jelenti, hogy királyi csapatok közelednek a lázadók tábora felé. A király – újból álöltözetben – meglátogatja Helent, és szerelmet vall neki. A lány azonban továbbra is hűséges marad Malcolmhoz. Jakabot meghatja Helen állhatatossága, és lemond róla. Ekkor rájuk nyit Roderick, és párbajra hívja az ismeretlen lovagot. A herceg elesik a párviadalban. Douglas átáll a király oldalára, az uralkodó megbocsát a lázadóknak, és Helen Malcolm felesége lehet.
Kedves B.J. Rokonlelkek vagyunk. Örülök, hogy ugyanaz az érdeklődési körünk. Kérésednek természetesen örömmel teszek eleget. Persze, én sem tudok mindent, de amiről ismeretekkel rendelkezem, azt szívesen osztom meg Veled. A tó asszonya (La donna del Lago) bemutatója Nápolyban volt 1819. október 4-én. Az egész operát valami csodálatos tűz, izzó szenvedély hatja át. Minden csupa harmónia és amellett mégis drámai. Nekem az egyik legkedvesebb Rossini-operám, már csak a kedvenc íróm, Walter Scott miatt is, akinek egyik eposzából készült a szövegkönyv. Az operából három felvételem van (audió és videó). Hadd írjam ide az egyik szereposztást: Cesare Valetti, Paolo Washington, Eddy Ruhl, Rosanna Carteri, Irene Companez, a firenzei Teatro della Pergola 1958. május 9-i előadását Tullio Serafin vezényelte, km.: a Firenzei Maggio Musicale zenekara és énekkara. A tartalom: V. Jakab skót király vadászat közben a Kattrine-tó vidékére kerül. Ott pillantja meg a csónakázó Helent, akit a környéken mindenki a „tó asszonyának” nevez. Helen apja, James Douglas valaha a király udvarához tartozott, de amikor kegyvesztett lett, csatlakozott a tó körül tanyázó lázadókhoz. A vezérük Roderick herceg, Douglas neki szánta Helent. A király egyszerű lovagként mutatkozik be a lánynak, aki elmondja neki, hogy nem a herceget, hanem az ifjú Malcolmot szereti. A király távozása után Roderick keresi fel Helent, de az visszautasítja közeledését. Hírnök jelenti, hogy királyi csapatok közelednek a lázadók tábora felé. A király – újból álöltözetben – meglátogatja Helent, és szerelmet vall neki. A lány azonban továbbra is hűséges marad Malcolmhoz. Jakabot meghatja Helen állhatatossága, és lemond róla. Ekkor rájuk nyit Roderick, és párbajra hívja az ismeretlen lovagot. A herceg elesik a párviadalban. Douglas átáll a király oldalára, az uralkodó megbocsát a lázadóknak, és Helen Malcolm felesége lehet.
75 B.I. 2005-01-22 22:14:02
Kedves Búbánat ! Én csak most kapcsolódtam be a levelezésbe,én vagyok az, aki szeretné is-merni a Rossini operák tartalmát. Persze nemcsak Rossini rajongó vagyok, elsősorban a jó zenét szeretem. A Bel Canto szerzőket nagyon szeretem. Nem hallottam emliteni Mercadante nevét, pedig ő is megér egy kis figyelmet. Nagyon jó zeneszerző volt, átmenet a Bel Canto és a Verdi kora között. De szeretem a francia szerzőket is, elsősorban Berliozt és Massenet. Most lenne egy kérésem. Tudnál egy rövid tartalmat közölni: 1/ La Donna del Lago 2/ Zelmira c. opoerákról ? Nagyon megköszönném a segitségedet! Szivélyes üdvözlettel: B.I.
Kedves Búbánat ! Én csak most kapcsolódtam be a levelezésbe,én vagyok az, aki szeretné is-merni a Rossini operák tartalmát. Persze nemcsak Rossini rajongó vagyok, elsősorban a jó zenét szeretem. A Bel Canto szerzőket nagyon szeretem. Nem hallottam emliteni Mercadante nevét, pedig ő is megér egy kis figyelmet. Nagyon jó zeneszerző volt, átmenet a Bel Canto és a Verdi kora között. De szeretem a francia szerzőket is, elsősorban Berliozt és Massenet. Most lenne egy kérésem. Tudnál egy rövid tartalmat közölni: 1/ La Donna del Lago 2/ Zelmira c. opoerákról ? Nagyon megköszönném a segitségedet! Szivélyes üdvözlettel: B.I.
74 Búbánat 2005-01-18 13:30:28 [Válasz erre: 73 Franca 2005-01-18 12:51:24]
Menj fel pl. a wwww.operissimo.com-ra. S ott csak be kell ütni a keresett nevet. Aztán értelemszerűen arra kattintasz rá, amire kíváncsi vagy.
Menj fel pl. a wwww.operissimo.com-ra. S ott csak be kell ütni a keresett nevet. Aztán értelemszerűen arra kattintasz rá, amire kíváncsi vagy.
73 Franca 2005-01-18 12:51:24 [Válasz erre: 72 Búbánat 2005-01-17 08:33:19]
Kedves Búbánat! Kösz a gyors választ, már csak azt nem tudom, hogy honnan lehet ilyen infókhoz hozzájutni.
Kedves Búbánat! Kösz a gyors választ, már csak azt nem tudom, hogy honnan lehet ilyen infókhoz hozzájutni.
72 Búbánat 2005-01-17 08:33:19 [Válasz erre: 71 Franca 2005-01-16 22:05:00]
Giménez január 19. és 26. között A sevillai borbélyban Almavivákat énekel Parmaban, március 18 és április 2 között pedig Nemorinókat a Szerelmi bájitalban Barcelonában, a Gran Teatre de Liceuban.
Giménez január 19. és 26. között A sevillai borbélyban Almavivákat énekel Parmaban, március 18 és április 2 között pedig Nemorinókat a Szerelmi bájitalban Barcelonában, a Gran Teatre de Liceuban.
71 Franca 2005-01-16 22:05:00
Az én kedvenc bel canto énekesem Raul Gimenez. Nagyszerűnek találom a Bellini, Donizetti albumát, amit csak a Skót Chamber Orchestrától tudtam beszerezni és nagyon tetszeik a Tankrediben is, Manca di Nissával és D\'Arcangelóval együtt. Nem tudok a nyomára jutni a neten sem, hogy vajon jelenleg mi lehet vele, hol énekel. Tavaly még fellépett Pesaro-ban, de azóta semmi. Nem tud valaki valamit róla?
Az én kedvenc bel canto énekesem Raul Gimenez. Nagyszerűnek találom a Bellini, Donizetti albumát, amit csak a Skót Chamber Orchestrától tudtam beszerezni és nagyon tetszeik a Tankrediben is, Manca di Nissával és D\'Arcangelóval együtt. Nem tudok a nyomára jutni a neten sem, hogy vajon jelenleg mi lehet vele, hol énekel. Tavaly még fellépett Pesaro-ban, de azóta semmi. Nem tud valaki valamit róla?
70 Búbánat 2005-01-16 20:32:11
A Szegedi Szimfonikus Zenekar tegnap estétől Rossini-operával vendégszerepel a bilbaói operában. A neves olasz karmester, Marcello Panni vezényeltével a ritkán játszott II. Mohamedet mutatja be. A 2000-ben átadott, kétezer-kétszáz személyes bilbaói zenepalotában a bel canto darabból összesen négy előadást tartanak, így csaknem kilencezren láthatják majd a produkciót. A zenekar áőrilisban ismét visszatér a spanyol városba.
A Szegedi Szimfonikus Zenekar tegnap estétől Rossini-operával vendégszerepel a bilbaói operában. A neves olasz karmester, Marcello Panni vezényeltével a ritkán játszott II. Mohamedet mutatja be. A 2000-ben átadott, kétezer-kétszáz személyes bilbaói zenepalotában a bel canto darabból összesen négy előadást tartanak, így csaknem kilencezren láthatják majd a produkciót. A zenekar áőrilisban ismét visszatér a spanyol városba.
69 B.I. 2005-01-14 22:34:36
Köszönöm a segitségteket, a Toye könyv nekem is megvan de az ismertetés nagyon kevés, van amikről egyáltalán, vagy csak éppen emliti az oparákat. Én részletesebb ismertetéseket szeretnék, igy én is majd várom az operalexikon harmadik kötetét, ha valamikor majd megjelenik. Mégegyszer köszönöm az iformációkat. Üdvözlettel B.I.
Köszönöm a segitségteket, a Toye könyv nekem is megvan de az ismertetés nagyon kevés, van amikről egyáltalán, vagy csak éppen emliti az oparákat. Én részletesebb ismertetéseket szeretnék, igy én is majd várom az operalexikon harmadik kötetét, ha valamikor majd megjelenik. Mégegyszer köszönöm az iformációkat. Üdvözlettel B.I.
67 Búbánat 2005-01-11 15:44:27 [Válasz erre: 66 jókedv 2005-01-11 12:30:31]
Karácsonyra ígérte a kiadó, de szerintem húsvét lesz belőle. Ezért bátorkodtam megtippelni a harmadik kötet megjelenését év végére.
Karácsonyra ígérte a kiadó, de szerintem húsvét lesz belőle. Ezért bátorkodtam megtippelni a harmadik kötet megjelenését év végére.
66 jókedv 2005-01-11 12:30:31 [Válasz erre: 65 Búbánat 2005-01-11 10:23:53]
Kedves Búbánat! Mikor jelent meg dr.Winkler G. fenti könyvének II. kötete? Mert rögvest megvenném!
Kedves Búbánat! Mikor jelent meg dr.Winkler G. fenti könyvének II. kötete? Mert rögvest megvenném!
65 Búbánat 2005-01-11 10:23:53 [Válasz erre: 63 Barabás Ignác 2005-01-11 00:51:39]
Némelyik benne van Németh Amadé operaritkaságok könyvében; az első részében dátum szerinti kronologikus sorrendben követik egymást a művek, a második részben a ritkaságok közül válogat a szerző a tartalmi kivonatok közreadásával, kis zenei elemzésekkel. Dr. Winkler Gábor operaismertető könyvének harmadik befejező kötete, ami kb. egy év múlva jelenik meg, ebben nagy segítségedre szolgál majd. Nekem is. De ha elolvasod Francis Toye könyvét Rossiniről (Zeneműkiadó, 1981), abban az összes operájáról találhatsz tartalmi ismertetőt.
Némelyik benne van Németh Amadé operaritkaságok könyvében; az első részében dátum szerinti kronologikus sorrendben követik egymást a művek, a második részben a ritkaságok közül válogat a szerző a tartalmi kivonatok közreadásával, kis zenei elemzésekkel. Dr. Winkler Gábor operaismertető könyvének harmadik befejező kötete, ami kb. egy év múlva jelenik meg, ebben nagy segítségedre szolgál majd. Nekem is. De ha elolvasod Francis Toye könyvét Rossiniről (Zeneműkiadó, 1981), abban az összes operájáról találhatsz tartalmi ismertetőt.
64 zuniga 2005-01-11 09:11:03 [Válasz erre: 63 Barabás Ignác 2005-01-11 00:51:39]
Ha valaki megtanálja német nyelven - és nem nagyon hosszú:-)) - lefordítom Neked...
Ha valaki megtanálja német nyelven - és nem nagyon hosszú:-)) - lefordítom Neked...
63 Barabás Ignác 2005-01-11 00:51:39
Én már hosszú évtizedek óta nagyon szeretem Rossini zenéjét. Nagyon sok müvét ismerem, nemcsak operáit, hanem vonósnégyeseit, kantátáit, dalait. Most éppen az operái történeteire vadászom. Elég nehéz hozzájutni egy-egy ritka operája tartalmára( pl. Zelmira, Maometto II., La donna del lago, Sigismondo stb). Ha valaki tudná, hol lehet ezeket az Interneten megtalálni /persze magyarul/ nagyon örülnék neki.
Én már hosszú évtizedek óta nagyon szeretem Rossini zenéjét. Nagyon sok müvét ismerem, nemcsak operáit, hanem vonósnégyeseit, kantátáit, dalait. Most éppen az operái történeteire vadászom. Elég nehéz hozzájutni egy-egy ritka operája tartalmára( pl. Zelmira, Maometto II., La donna del lago, Sigismondo stb). Ha valaki tudná, hol lehet ezeket az Interneten megtalálni /persze magyarul/ nagyon örülnék neki.
62 Búbánat 2004-11-23 10:44:11
Tegnap este sajnos nem tudtam elmenni az Olasz Kultúrintézetbe. Valaki volt ott közülünk? (A fórum hangverseny ajánlatába érthetetlen módon nem került be az esemény.) Az Opera Historica Alapítvány keretében A belcanto bűvöletében címmel megrendezésre került hangversenyen az olasz operairodalom csemegéiből ( Donizetti-, Rossini- és Bellini- áriák) mazsolázhatott - ha ott voltak – a meghirdetett neves operaházi művészeink: Anatolij Fokanov, Páncél Éva, Szűcs Márta, Dalos Erika (zongora). Utólag még elmondom, hogy az alapítvány létrejöttét 1996-ban Szűcs Márta, az Operaház magánénekese szorgalmazta, hogy ritkán játszott Bellini-, Donizetti- és Verdi-operákat szólaltassanak meg. Első bemutatójuk a Puritánok című Bellini-opera volt, amelyet a kulturális minisztérium és a rádió támogatott. A bemutató kivívta mind a szakma, mind a közönség tetszését. Első külföldi föllépésük igen nagy sikert aratott a koppenhágai tivoli nyári operafesztiválon 2003 augusztusában. A tegnapi hangversenyük a tervezett belcanto-koncertsorozatuk része volt.
Tegnap este sajnos nem tudtam elmenni az Olasz Kultúrintézetbe. Valaki volt ott közülünk? (A fórum hangverseny ajánlatába érthetetlen módon nem került be az esemény.) Az Opera Historica Alapítvány keretében A belcanto bűvöletében címmel megrendezésre került hangversenyen az olasz operairodalom csemegéiből ( Donizetti-, Rossini- és Bellini- áriák) mazsolázhatott - ha ott voltak – a meghirdetett neves operaházi művészeink: Anatolij Fokanov, Páncél Éva, Szűcs Márta, Dalos Erika (zongora). Utólag még elmondom, hogy az alapítvány létrejöttét 1996-ban Szűcs Márta, az Operaház magánénekese szorgalmazta, hogy ritkán játszott Bellini-, Donizetti- és Verdi-operákat szólaltassanak meg. Első bemutatójuk a Puritánok című Bellini-opera volt, amelyet a kulturális minisztérium és a rádió támogatott. A bemutató kivívta mind a szakma, mind a közönség tetszését. Első külföldi föllépésük igen nagy sikert aratott a koppenhágai tivoli nyári operafesztiválon 2003 augusztusában. A tegnapi hangversenyük a tervezett belcanto-koncertsorozatuk része volt.
61 Búbánat 2004-11-13 15:05:05
Két kedvencemről egy kis előzetes híradás: Donizetti: Maria di Rohan A háromfelvonásos operát jövő szombat este (nov. 20. hallhatjuk a Bartók Ródióban 18.05 órától: Elio Boncompagni - Edita Gruberová, Octavio Arévalo, Ettore Kim, Ulrica Precht, Andrea Papi, a Bécsi Rádió Szimfonikus Zenekara és a Bécsi Koncertkórus. Rossini: Tell Vilmos MEZZO, először november 27., 20.50-kor; Párizsi Operaház, 2003. Km.: Thomas Hampson, Marcello Giordani, Hasmik Papian, Nora Gubisch. A párizsi Operaház ének-és zenekarát Bruno Campanella vezényli. Rendező: Francesca Zanbello.
Két kedvencemről egy kis előzetes híradás: Donizetti: Maria di Rohan A háromfelvonásos operát jövő szombat este (nov. 20. hallhatjuk a Bartók Ródióban 18.05 órától: Elio Boncompagni - Edita Gruberová, Octavio Arévalo, Ettore Kim, Ulrica Precht, Andrea Papi, a Bécsi Rádió Szimfonikus Zenekara és a Bécsi Koncertkórus. Rossini: Tell Vilmos MEZZO, először november 27., 20.50-kor; Párizsi Operaház, 2003. Km.: Thomas Hampson, Marcello Giordani, Hasmik Papian, Nora Gubisch. A párizsi Operaház ének-és zenekarát Bruno Campanella vezényli. Rendező: Francesca Zanbello.
59 Menvejáró 2004-09-28 22:41:37 [Válasz erre: 51 Búbánat 2004-09-12 13:22:38]
Kedves Öreg Búbánat! Szerintem rosszul olvastad a cikket, mert éppenhogy Kodályt idézik!
Kedves Öreg Búbánat! Szerintem rosszul olvastad a cikket, mert éppenhogy Kodályt idézik!
58 Sesto 2004-09-28 14:47:47 [Válasz erre: 57 Oscar 2004-09-28 13:31:56]
Kedves Oscar, nagyon szépen köszönöm segitségedet(!), amit nagyon szivesen el is fogadok-kérlek ne értsd félre-de ha lehet, térjünk vissza a könyvtémára november végén konkrétabban, mivel mához egy hétre hosszabb idöre elutazom, és gondolom, az igen csak költséges megoldás lenne, ha utánam küldenéd a fénymásolatot: ezzel nem akarlak terhelni, DE azt hiszem az lesz a legjobb, ha mindent \"privát\" tisztázunk, elérhetö vagyok a sesto73@hotmail.com cim alatt! Fáradozásofat megköszönve, üdvözlettel, Sesto ;-)
Kedves Oscar, nagyon szépen köszönöm segitségedet(!), amit nagyon szivesen el is fogadok-kérlek ne értsd félre-de ha lehet, térjünk vissza a könyvtémára november végén konkrétabban, mivel mához egy hétre hosszabb idöre elutazom, és gondolom, az igen csak költséges megoldás lenne, ha utánam küldenéd a fénymásolatot: ezzel nem akarlak terhelni, DE azt hiszem az lesz a legjobb, ha mindent \"privát\" tisztázunk, elérhetö vagyok a sesto73@hotmail.com cim alatt! Fáradozásofat megköszönve, üdvözlettel, Sesto ;-)
57 Oscar 2004-09-28 13:31:56 [Válasz erre: 56 Sesto 2004-09-13 12:31:36]
kedves Sesto, nem felejtettelek el, csak nem voltam momus közelben. Azóta annyi fejlemény van, hogy most kapom meg Nádor Magda doktori disszertációját, ami állítólag sokkal részletesebb, mint a könyve. Le tudom fénymásolni neked ha kell. hova küldhetem? üdv O.
kedves Sesto, nem felejtettelek el, csak nem voltam momus közelben. Azóta annyi fejlemény van, hogy most kapom meg Nádor Magda doktori disszertációját, ami állítólag sokkal részletesebb, mint a könyve. Le tudom fénymásolni neked ha kell. hova küldhetem? üdv O.
56 Sesto 2004-09-13 12:31:36 [Válasz erre: 55 oscar 2004-09-13 11:39:05]
A könyvhöz sehol nem tudtam eddig hozzá jutni, és mivel Nádor Magdát korábban-mint aktiv énekesnöt is-nagyon kedveltem/tiszteltem, szivesen elolvasnám az éneklésröl/~oktatásról irt müvét!... Tehát, ha megoldható lenne,...érdekelne a dolog a továbbiakban is!... ;-)
A könyvhöz sehol nem tudtam eddig hozzá jutni, és mivel Nádor Magdát korábban-mint aktiv énekesnöt is-nagyon kedveltem/tiszteltem, szivesen elolvasnám az éneklésröl/~oktatásról irt müvét!... Tehát, ha megoldható lenne,...érdekelne a dolog a továbbiakban is!... ;-)
55 oscar 2004-09-13 11:39:05 [Válasz erre: 45 Sesto 2004-01-04 18:37:06]
Kedves Sesto, most olvastam egy régi üzeneted, melyben a Nádor féle könyvet keresed...Lehet, hogy azóta már el is olvastad? Ha netán még mindig aktuális, nekem megvan fénymásolatban. Sajnos nem lehet kapni sehol. üdv: Oscar
Kedves Sesto, most olvastam egy régi üzeneted, melyben a Nádor féle könyvet keresed...Lehet, hogy azóta már el is olvastad? Ha netán még mindig aktuális, nekem megvan fénymásolatban. Sajnos nem lehet kapni sehol. üdv: Oscar
54 Búbánat 2004-09-13 09:12:40 [Válasz erre: 53 Sipi 2004-09-12 19:54:53]
Így van: tervezik többek között a La favorita (A kegyencnő) és a Tell Vilmos színrevitelét is. És Bellinik is lesznek. Azt még nem tudom, hogy koncertszerű változatban, vagy vendégtársulat mutatja be. És Bruson is jön újra.
Így van: tervezik többek között a La favorita (A kegyencnő) és a Tell Vilmos színrevitelét is. És Bellinik is lesznek. Azt még nem tudom, hogy koncertszerű változatban, vagy vendégtársulat mutatja be. És Bruson is jön újra.
53 Sipi 2004-09-12 19:54:53
Egy rádiós nyilatkozatból hallottam: Miskolcon 2005-ben: Bartók+Belcanto operafesztivál. Legalábbis ezt tervezik.
Egy rádiós nyilatkozatból hallottam: Miskolcon 2005-ben: Bartók+Belcanto operafesztivál. Legalábbis ezt tervezik.
52 Búbánat 2004-09-12 13:27:01 [Válasz erre: 51 Búbánat 2004-09-12 13:22:38]
Elírások: \"legközelebb\", \"azzal\"...
Elírások: \"legközelebb\", \"azzal\"...
51 Búbánat 2004-09-12 13:22:38
Most olvastam a jövő hét utáni hétre szóló RTV Részletben a hazai bel canto üdvöskéjének elfogadott Szücs Mártáról (a lap címlapján ő mosolyog szomorkásan a képen) a névjegy rovatban egy szomorkás cikket Mátai Györgyi tollából. Idézi Szücsöt: \" Egész életemben a maximumra törekedtem, s a színházról vallott gondolataim ma sem változtak. Mindig irritált, ha a színház nem a színházról, hanem másról szólt. Hiszem, hogy nem szabad a körülményeknek kiszolgáltatni magunkat, nem szabad megalkudnunk, még ha az akaratunk megőrzése komoly konfliktusokat is gerjeszt körülöttünk.\" A cikk szerzője azzal kezdi, hogy mostanában ritkán látja mosolyogni, és kacagni sem igen. Minden bizonnyal, s ez a legvalószínűbb, a csönd és a siker változó kettőzetében, ahogy pályakezdés óta, a csönd gyötrelmeit éli. A maximumra törekvők sorsát. - írja róla a szerző. Feleleveníti az indulást, a kezdeti sikereket (Gilda, Violetta, Lucia), a nemzetközi ígéretes kariert, a világhírű partnereket (Cappuccilli, Milnes, Nyesztyerenko, Hamari, Maazel), a Boleyn Anna, a Gounod és Bellini Rómeó Júliájának itthoni, a Roberto Devereux svájci bemutatójának sikerét. És a nagy elhatározás: a kottatárakban porosodó történelmi tárgyú operák partitúráinak \"előhalászása\", amelyekre létrehozta az Opera Historica Alapítványt. Útkeresése nem járt eredménnyel. A sikereket mindig nem várt érthetetlen csönd követte, és az újabb és újabb várakozás...Hegycsúcsok és mélypontok. A puritánok koncertelőadásának nagy sikere után következett volna Az alvajáró. Ám a folytatás elmaradt... Ismét mélységes csönd... A kudarcok még jobban megkeményítették, és az Alvajáró helyett ismét A puritánok hangzott fel, a bel cantót \"követelő\" közönség nagy örömére, majd néhány hónappal később Koppenhágában, a Tivoli Fesztiválon aratott nagy sikert. Azzal fejezi be cikkét Mátai, hogy Szűcs máta, a művész ( még ha a szíbháza magára hagyta is) erős, \"talpazatául\" maradt a pódium s a telítkező koncertek sokasága, legközeleb ( a Budapest Kongresszusi Központban) az Operacsillagok gálaestje... Kezdőként bizonyára nem találkozott azza a Kodály Zoltán-i gondolattal, mely szerint \"a művész vagy erős, vagy elpusztul\".
Most olvastam a jövő hét utáni hétre szóló RTV Részletben a hazai bel canto üdvöskéjének elfogadott Szücs Mártáról (a lap címlapján ő mosolyog szomorkásan a képen) a névjegy rovatban egy szomorkás cikket Mátai Györgyi tollából. Idézi Szücsöt: \" Egész életemben a maximumra törekedtem, s a színházról vallott gondolataim ma sem változtak. Mindig irritált, ha a színház nem a színházról, hanem másról szólt. Hiszem, hogy nem szabad a körülményeknek kiszolgáltatni magunkat, nem szabad megalkudnunk, még ha az akaratunk megőrzése komoly konfliktusokat is gerjeszt körülöttünk.\" A cikk szerzője azzal kezdi, hogy mostanában ritkán látja mosolyogni, és kacagni sem igen. Minden bizonnyal, s ez a legvalószínűbb, a csönd és a siker változó kettőzetében, ahogy pályakezdés óta, a csönd gyötrelmeit éli. A maximumra törekvők sorsát. - írja róla a szerző. Feleleveníti az indulást, a kezdeti sikereket (Gilda, Violetta, Lucia), a nemzetközi ígéretes kariert, a világhírű partnereket (Cappuccilli, Milnes, Nyesztyerenko, Hamari, Maazel), a Boleyn Anna, a Gounod és Bellini Rómeó Júliájának itthoni, a Roberto Devereux svájci bemutatójának sikerét. És a nagy elhatározás: a kottatárakban porosodó történelmi tárgyú operák partitúráinak \"előhalászása\", amelyekre létrehozta az Opera Historica Alapítványt. Útkeresése nem járt eredménnyel. A sikereket mindig nem várt érthetetlen csönd követte, és az újabb és újabb várakozás...Hegycsúcsok és mélypontok. A puritánok koncertelőadásának nagy sikere után következett volna Az alvajáró. Ám a folytatás elmaradt... Ismét mélységes csönd... A kudarcok még jobban megkeményítették, és az Alvajáró helyett ismét A puritánok hangzott fel, a bel cantót \"követelő\" közönség nagy örömére, majd néhány hónappal később Koppenhágában, a Tivoli Fesztiválon aratott nagy sikert. Azzal fejezi be cikkét Mátai, hogy Szűcs máta, a művész ( még ha a szíbháza magára hagyta is) erős, \"talpazatául\" maradt a pódium s a telítkező koncertek sokasága, legközeleb ( a Budapest Kongresszusi Központban) az Operacsillagok gálaestje... Kezdőként bizonyára nem találkozott azza a Kodály Zoltán-i gondolattal, mely szerint \"a művész vagy erős, vagy elpusztul\".
50 Búbánat 2004-09-12 12:09:25 [Válasz erre: 47 Sesto 2004-01-07 13:09:52]
A Semiramis-t Stendhal Rossini könyvében túl németes zenének találja. Neki nem tetszett.De a korabeli közonségnek és a kritikusoknak is ez volt a véleményük. S bár az 1823. évi bemutatót követő előadások már sikerrel mentek, Rossinit a tapasztalt idegenkedés elkedvetlenítette, és ekkor szánta rá magát, hogy elhagyja - időlegesen - hazáját, és áttelepszik londoni kitérő után Párizsba. Ahonnan azért mindig vissza-vissza tért Itáliába...Minden további művét - egy kantátáját kivéve - már Párizsban mutatta be. A Semiramide valóban már előre mutatott, s talán ez nem tetszett a korabeli ítészeknek. Pedig, szerintem is az egyik legjobban sikerült komoly műve (a Mathilde di Shabran operája mellett) a párizsi termést megelőzően. Én is nagyon szeretem, több audio- és videofelvétel ismeretében, a legendás énekesegyéniségek tolmácsolásában.
A Semiramis-t Stendhal Rossini könyvében túl németes zenének találja. Neki nem tetszett.De a korabeli közonségnek és a kritikusoknak is ez volt a véleményük. S bár az 1823. évi bemutatót követő előadások már sikerrel mentek, Rossinit a tapasztalt idegenkedés elkedvetlenítette, és ekkor szánta rá magát, hogy elhagyja - időlegesen - hazáját, és áttelepszik londoni kitérő után Párizsba. Ahonnan azért mindig vissza-vissza tért Itáliába...Minden további művét - egy kantátáját kivéve - már Párizsban mutatta be. A Semiramide valóban már előre mutatott, s talán ez nem tetszett a korabeli ítészeknek. Pedig, szerintem is az egyik legjobban sikerült komoly műve (a Mathilde di Shabran operája mellett) a párizsi termést megelőzően. Én is nagyon szeretem, több audio- és videofelvétel ismeretében, a legendás énekesegyéniségek tolmácsolásában.
49 mélymagyar 2004-09-11 15:14:44 [Válasz erre: 47 Sesto 2004-01-07 13:09:52]
Igen, az Operapassage-t el kellett tolni a Karlsplatz irányába...
Igen, az Operapassage-t el kellett tolni a Karlsplatz irányába...
48 Búbánat 2004-09-11 09:58:32
Kissé előreszaladva az időben: október 28-án este az Olasz Kultúrintézetben Szücs Márta belcanto-áriákat énekel: Donizetti és Bellini műveiből Kísér a Matáv Szimfonikus Zenekar, vezényel: Fürst János
Kissé előreszaladva az időben: október 28-án este az Olasz Kultúrintézetben Szücs Márta belcanto-áriákat énekel: Donizetti és Bellini műveiből Kísér a Matáv Szimfonikus Zenekar, vezényel: Fürst János
47 Sesto 2004-01-07 13:09:52
Azért a témánál is maradva, tegnap \"belcantoztam\" egy kicsit!... :-))) ..vagyis elöszedtem megint Rossini \"Semiramide\" c. darabját, amit különösen szeretek, és ezen a \"live-Mitschnitt-en\" Gruberova nagyon jó, még akkor is ha bizonyos passage-okat felfelé kellett transzponálnia! A többi szerepblö is nagyon szép egységes alakitást nyújt: Florez, D´Arcangelo etc...
Azért a témánál is maradva, tegnap \"belcantoztam\" egy kicsit!... :-))) ..vagyis elöszedtem megint Rossini \"Semiramide\" c. darabját, amit különösen szeretek, és ezen a \"live-Mitschnitt-en\" Gruberova nagyon jó, még akkor is ha bizonyos passage-okat felfelé kellett transzponálnia! A többi szerepblö is nagyon szép egységes alakitást nyújt: Florez, D´Arcangelo etc...
46 Búbánat 2004-01-07 09:14:49
Végre volt időm tegnap videón megnéznem két belcanto ritkaságot. Még karácsony előtt szereztem be mindegyiket. Bellini: Il pirata (A kalóz): Festival della Valle D’Itria, 1987; Dall’Atrio del Palazzo Ducale di Martina Franca Ernesto – Giorgio Surjan, Imogene – Lucia Aliberti, Gualtiero – Giuseppe Morino, Itulbo – Michele Farruggia, Goffredo – Pietro Spagnoli, Vezényel: Alberto Zedda, Rendező:Carlo Sala (164 perc) Nagyon örültem ennek a videó felvételnek, mert ezt a Bellini operát, amit nemrég a MET közvetítésében is hallhattunk, és több lemezfelvételét ismerem, eddig pusztán csak a fülemre hagyatkozva tudtam befogadni és megkedvelni. Most végre a másik érzékszervemet is használhattam, és csodálhattam meg ezt a korai Bellini operát, amelyben már mindazok a zenei szépségek benne rejlenek, amelyeket majd a későbbi, ismertebb nagy műveit látva vagy hallgatva annyiszor megállapítunk a zeneszerző munkásságát emlegetve. Abszolút kuriózum a másik felvétel: Rossini: Ricciardo e Zoraide: Rossini Opera Festival, 1990; Bologna Teatro Comunale Zenekara, a Prágai Filharmónia Kórusa, Vezényel: Riccardo Chailly, Rendező: Luca Ronconi Agorante – Bruce Ford (tenor), Zoraide – June Anderson, Ricciardo – William Matteuzzi (tenor), Ircana – Giovanni Furlanetto (tenor), Zomira – Gloria Scalchi (alt); de van még bariton és két szoprán szereplő is a darabban, és nagy kórus. 2 felvonás, 175 perc Hozzáteszem, ez az opera 1818-ban keletkezett az Ermione és A tó asszonya előtt, már az Otello, a Tolvaj szarka és a Mózes Egyiptomban után. Teljesen végigkomponált mű, értem ezalatt, hogy semmi csembaló vagy ilyesmi nem szakítja meg a zenekart. Impozáns kórustételek vannak ebben az operában és rendkívül igényes két, sőt három tenorra való énekelnivaló. Az altnak is nagy jelenetei, áriái és duettei vannak. A szopránnak pedig különösen nem könnyű feladat végigénekelni ezt a nehéz de rendkívül szép, dallamos szerepet. És hát, csodálatos áriák, duettek, kvartettek, kórus és szólisták együttes jelenetei, a nagy finálék, mind azt mutatják, hogy bár sok tekintetben még konzervatív a zenei szövet, de már egyre több előre mutató stílusjegyek is felbukkannak a partitúrában. Egyébként, maga a szövegkönyv nagyon bugyuta. A librettó szerint két fejedelem vetekszik egy hercegnő kezéért. Az egész színhely egy afrikai sivatagot jelent, némi oázis jelzéssel, ahol egy bennszülött, néger törzsfő (fejedelem) rabszolgaként az udvaránál tart egy fehér bőrű hercegkisasszonyt, akibe belehabarodott, és annak komornáját. Az egész statisztéria négernek van „realista módon” maszkírozva, kivétel még a lány szerelmese és annak barátja, akik jönnek kiszabadítani őt. A kórus tagok (mindenki néger öltözékben és arccal) pedig valami süllyesztő szerkezettel a homokbuckák között emelkednek ki és süllyednek el. Szóval ezt nem kell komolyan vennünk, elég nevetséges látvány, mitagadás. De a zene, az maga a „komoly” Rossini. És itt ez a lényeg.
Végre volt időm tegnap videón megnéznem két belcanto ritkaságot. Még karácsony előtt szereztem be mindegyiket. Bellini: Il pirata (A kalóz): Festival della Valle D’Itria, 1987; Dall’Atrio del Palazzo Ducale di Martina Franca Ernesto – Giorgio Surjan, Imogene – Lucia Aliberti, Gualtiero – Giuseppe Morino, Itulbo – Michele Farruggia, Goffredo – Pietro Spagnoli, Vezényel: Alberto Zedda, Rendező:Carlo Sala (164 perc) Nagyon örültem ennek a videó felvételnek, mert ezt a Bellini operát, amit nemrég a MET közvetítésében is hallhattunk, és több lemezfelvételét ismerem, eddig pusztán csak a fülemre hagyatkozva tudtam befogadni és megkedvelni. Most végre a másik érzékszervemet is használhattam, és csodálhattam meg ezt a korai Bellini operát, amelyben már mindazok a zenei szépségek benne rejlenek, amelyeket majd a későbbi, ismertebb nagy műveit látva vagy hallgatva annyiszor megállapítunk a zeneszerző munkásságát emlegetve. Abszolút kuriózum a másik felvétel: Rossini: Ricciardo e Zoraide: Rossini Opera Festival, 1990; Bologna Teatro Comunale Zenekara, a Prágai Filharmónia Kórusa, Vezényel: Riccardo Chailly, Rendező: Luca Ronconi Agorante – Bruce Ford (tenor), Zoraide – June Anderson, Ricciardo – William Matteuzzi (tenor), Ircana – Giovanni Furlanetto (tenor), Zomira – Gloria Scalchi (alt); de van még bariton és két szoprán szereplő is a darabban, és nagy kórus. 2 felvonás, 175 perc Hozzáteszem, ez az opera 1818-ban keletkezett az Ermione és A tó asszonya előtt, már az Otello, a Tolvaj szarka és a Mózes Egyiptomban után. Teljesen végigkomponált mű, értem ezalatt, hogy semmi csembaló vagy ilyesmi nem szakítja meg a zenekart. Impozáns kórustételek vannak ebben az operában és rendkívül igényes két, sőt három tenorra való énekelnivaló. Az altnak is nagy jelenetei, áriái és duettei vannak. A szopránnak pedig különösen nem könnyű feladat végigénekelni ezt a nehéz de rendkívül szép, dallamos szerepet. És hát, csodálatos áriák, duettek, kvartettek, kórus és szólisták együttes jelenetei, a nagy finálék, mind azt mutatják, hogy bár sok tekintetben még konzervatív a zenei szövet, de már egyre több előre mutató stílusjegyek is felbukkannak a partitúrában. Egyébként, maga a szövegkönyv nagyon bugyuta. A librettó szerint két fejedelem vetekszik egy hercegnő kezéért. Az egész színhely egy afrikai sivatagot jelent, némi oázis jelzéssel, ahol egy bennszülött, néger törzsfő (fejedelem) rabszolgaként az udvaránál tart egy fehér bőrű hercegkisasszonyt, akibe belehabarodott, és annak komornáját. Az egész statisztéria négernek van „realista módon” maszkírozva, kivétel még a lány szerelmese és annak barátja, akik jönnek kiszabadítani őt. A kórus tagok (mindenki néger öltözékben és arccal) pedig valami süllyesztő szerkezettel a homokbuckák között emelkednek ki és süllyednek el. Szóval ezt nem kell komolyan vennünk, elég nevetséges látvány, mitagadás. De a zene, az maga a „komoly” Rossini. És itt ez a lényeg.
45 Sesto 2004-01-04 18:37:06
...szomorú vagyok!-ezek szerint senki nem ismeri az általam emlitett Nádor Magda-könyvet/jegyzetet stb???... :-(((
...szomorú vagyok!-ezek szerint senki nem ismeri az általam emlitett Nádor Magda-könyvet/jegyzetet stb???... :-(((
44 Sesto 2004-01-04 11:28:05
...tudom, estelg a \"Help me\" lenne a helyes topic, DE mivel egy korábban nagyszerü belcanto-müvészhez kapcsolódna a kérdésem, talán mégis helyénvaló a topic... Szóval szeretném megkérdezni, hol és milyen cimen/módon lehet hozzájutni NÁDOR MAGDA énelésröl/~oktatásról kiadott müvéhez(=könyv?-jegyzet?) Szivesen belelapoznék, érdekelne véleménye, gondolatai stb...
...tudom, estelg a \"Help me\" lenne a helyes topic, DE mivel egy korábban nagyszerü belcanto-müvészhez kapcsolódna a kérdésem, talán mégis helyénvaló a topic... Szóval szeretném megkérdezni, hol és milyen cimen/módon lehet hozzájutni NÁDOR MAGDA énelésröl/~oktatásról kiadott müvéhez(=könyv?-jegyzet?) Szivesen belelapoznék, érdekelne véleménye, gondolatai stb...
43 Sesto 2003-10-15 13:16:29
A Tell kimaradt-eddig-az életemböl, és ez Thomas Hampson miatt... :-((( S a zidén pedig nem is tudom pótolni, mert nem lesz belöle egy repriz sem... :-( PS.: ami késik nem múlik!...
A Tell kimaradt-eddig-az életemböl, és ez Thomas Hampson miatt... :-((( S a zidén pedig nem is tudom pótolni, mert nem lesz belöle egy repriz sem... :-( PS.: ami késik nem múlik!...
42 Búbánat 2003-10-14 16:35:19
Ez hogy lehet, hiszen Tell ment Bécsben is. És elég sok lemez/videó felvétel is létezik belőle. Én Tell Vilmosát tartom nemcsak a pálya összefoglalójának, az egész életmű csúcsának, hanem már előremutat is: Bellini, Donizetti és Verdi felé. A Párizsban bemutatott „grand”-operák egyik előfutára: Meyerbeer és mások előtt és mellett. Sőt, rokonítnám az ún. „szabadító”-operákkal, mint pld. a jóval előbb készült Fidélióval is. Ugyanakkor, kétségtelen, a Mester kitalált valamit, amit mások ugyanúgy már nem vihettek tovább. Sok mindent átvettek tőle, amelyeket aztán a saját műhelyükben ügyesen összegyúrtak a sajátjukkal valamivé, ami csak Bellini és csak Donizetti zsenijére jellemző. Aztán jött Verdi, aki a Macbeth-tel kezdve teljesen új utakra tért. Továbbra sem tudom, hogy Rossini miért csak vígopera komponistának van elkönyvelve.
Ez hogy lehet, hiszen Tell ment Bécsben is. És elég sok lemez/videó felvétel is létezik belőle. Én Tell Vilmosát tartom nemcsak a pálya összefoglalójának, az egész életmű csúcsának, hanem már előremutat is: Bellini, Donizetti és Verdi felé. A Párizsban bemutatott „grand”-operák egyik előfutára: Meyerbeer és mások előtt és mellett. Sőt, rokonítnám az ún. „szabadító”-operákkal, mint pld. a jóval előbb készült Fidélióval is. Ugyanakkor, kétségtelen, a Mester kitalált valamit, amit mások ugyanúgy már nem vihettek tovább. Sok mindent átvettek tőle, amelyeket aztán a saját műhelyükben ügyesen összegyúrtak a sajátjukkal valamivé, ami csak Bellini és csak Donizetti zsenijére jellemző. Aztán jött Verdi, aki a Macbeth-tel kezdve teljesen új utakra tért. Továbbra sem tudom, hogy Rossini miért csak vígopera komponistának van elkönyvelve.
41 Sesto 2003-10-14 16:07:27
...érdekes témát vetettél fel Búbánat, vhol. az az érzésem Rossini-vel kapcs., mégha a hasonlat rendkivül sántit is, hogy Rossini megtorpant vmiben/vmikor, ez nekem egy olyan eset, mint pl. Haydn, vagy még inkább SALIERI(!)- mint operakomponista esete az ifjú és feltörekvö géniusz Mozart árnyékában, PEDIG mindkettö komponált nagyon szép és értékes OPERÁKAT, DE Mozart \"tarolt\"... Tudom, hogy \"The golden Age\" -ben ez alapvetö tradició volt egyes zártszámok ide-oda \"dobálásá\" egyik darabból a másikbavaló átvétele stb, csupán a szöveg módositásával stb... Személy szerint úgy érzem Rossini, mint \"életmüvész\" is egyben nem igazán törekedett a perfekcióra, mégha ez helytelen kifejezés is, de én hiányolom nála \"das gewisse etwas\"... Személyszerint nekem is elég ambivalens a viszonyom Rossini-hez: a Semiramide, Barbier, Turco, Ory grófja, és esetleg Tancredi jöhetnek, DE az Olasznövel és Cenerentola-val már vannak problémáim... A Reims-i utazás egyes fragmentje is tetszik, de összességében unalmasnak és felületesnek érzem!... Tell-t-sajnos nem ismerem teljes mélységeiben, ezért nem akarok róla nyilatkozni!... :-)
...érdekes témát vetettél fel Búbánat, vhol. az az érzésem Rossini-vel kapcs., mégha a hasonlat rendkivül sántit is, hogy Rossini megtorpant vmiben/vmikor, ez nekem egy olyan eset, mint pl. Haydn, vagy még inkább SALIERI(!)- mint operakomponista esete az ifjú és feltörekvö géniusz Mozart árnyékában, PEDIG mindkettö komponált nagyon szép és értékes OPERÁKAT, DE Mozart \"tarolt\"... Tudom, hogy \"The golden Age\" -ben ez alapvetö tradició volt egyes zártszámok ide-oda \"dobálásá\" egyik darabból a másikbavaló átvétele stb, csupán a szöveg módositásával stb... Személy szerint úgy érzem Rossini, mint \"életmüvész\" is egyben nem igazán törekedett a perfekcióra, mégha ez helytelen kifejezés is, de én hiányolom nála \"das gewisse etwas\"... Személyszerint nekem is elég ambivalens a viszonyom Rossini-hez: a Semiramide, Barbier, Turco, Ory grófja, és esetleg Tancredi jöhetnek, DE az Olasznövel és Cenerentola-val már vannak problémáim... A Reims-i utazás egyes fragmentje is tetszik, de összességében unalmasnak és felületesnek érzem!... Tell-t-sajnos nem ismerem teljes mélységeiben, ezért nem akarok róla nyilatkozni!... :-)
40 Búbánat 2003-10-14 12:05:39
Sesto. Ha belcanto szóbakerül, többet foglalkozunk Bellinivel és Donizettivel, sőt a korai Verdivel, mint Rossinivel. Mi a Te véleményed a kérdésről. Véleményed szerint Rossini operái miért vannak háttérben a triász másik két tagjának szerzeményeihez képest? Szerintem ő volt a műfaj első „kitalálója”, s a másik két zeneszerző a nyomdokain haladva tökéletesítette a technikát. Persze, mindez semmit sem ért volna e zsenik invenciójának hiányában. És akkor megáll a fejlődés? Maradt volna Rossini egy szál magában? Szóval csak úgy eljátszottam a gondolattal: mi lett volna, ha…? Aminek tudom, semmi értelme nincs. Ez tényleg csak puszta teória. Érdekes, hogy másokkal ellentétben Rossini vígoperáit három-négy kivételtől eltekintve (Olasz nő Algírban, A török Itáliában, Hamupipőke, A sevillai borbély, Ory grófja, Reimsi utazás ) nem szeretem. Annál inkább kedvelem a „komoly” operáit: pld. II. Mohamed, Mózes Egyiptomban, Korinthosz ostroma, Mózes, Ermione, Angliai Erzsébet, A tolvaj szarka, A tó asszonya, Otello, Semiramis, Zelmira, Tankréd, Armida, Tell Vilmos. Ezek között vannak már a nemzetközi operaéletben rendszeresen műsoron levő darabok, amely operák legtöbbje még újrafelfedezésre vár. Számomra azonban a felsoroltakon túlmenően a Matilde di Shabran jelenti az igazi Rossini-féle belcantót. És ott vannak még az ugyancsak ritkán előadott művek között az általam számontartott Sigismondo és Aureliano Palmirában. Remélhetőleg megérem még, eljön az az idő, amikor nem csak kazettán, lemezen vagy videón élvezhetem ezeket a „csemegéket”, hanem itthon is bemutatja valamelyik társulat, ha másképp nem, koncertszerűen. És felnő nálunk egy olyan énekesgárda, akiknek nem jelentene gondot a magasság, és a drámai vagy lírai koloratúra. Egyszóval a belcantó.
Sesto. Ha belcanto szóbakerül, többet foglalkozunk Bellinivel és Donizettivel, sőt a korai Verdivel, mint Rossinivel. Mi a Te véleményed a kérdésről. Véleményed szerint Rossini operái miért vannak háttérben a triász másik két tagjának szerzeményeihez képest? Szerintem ő volt a műfaj első „kitalálója”, s a másik két zeneszerző a nyomdokain haladva tökéletesítette a technikát. Persze, mindez semmit sem ért volna e zsenik invenciójának hiányában. És akkor megáll a fejlődés? Maradt volna Rossini egy szál magában? Szóval csak úgy eljátszottam a gondolattal: mi lett volna, ha…? Aminek tudom, semmi értelme nincs. Ez tényleg csak puszta teória. Érdekes, hogy másokkal ellentétben Rossini vígoperáit három-négy kivételtől eltekintve (Olasz nő Algírban, A török Itáliában, Hamupipőke, A sevillai borbély, Ory grófja, Reimsi utazás ) nem szeretem. Annál inkább kedvelem a „komoly” operáit: pld. II. Mohamed, Mózes Egyiptomban, Korinthosz ostroma, Mózes, Ermione, Angliai Erzsébet, A tolvaj szarka, A tó asszonya, Otello, Semiramis, Zelmira, Tankréd, Armida, Tell Vilmos. Ezek között vannak már a nemzetközi operaéletben rendszeresen műsoron levő darabok, amely operák legtöbbje még újrafelfedezésre vár. Számomra azonban a felsoroltakon túlmenően a Matilde di Shabran jelenti az igazi Rossini-féle belcantót. És ott vannak még az ugyancsak ritkán előadott művek között az általam számontartott Sigismondo és Aureliano Palmirában. Remélhetőleg megérem még, eljön az az idő, amikor nem csak kazettán, lemezen vagy videón élvezhetem ezeket a „csemegéket”, hanem itthon is bemutatja valamelyik társulat, ha másképp nem, koncertszerűen. És felnő nálunk egy olyan énekesgárda, akiknek nem jelentene gondot a magasság, és a drámai vagy lírai koloratúra. Egyszóval a belcantó.
39 Búbánat 2003-08-08 08:24:22
Nem készül valaki Pesaroba, a Rossini - fesztiválra? Ugyanis ma kezdődik az augusztus 22-ig tartó operafesztivál, ahol a megnyitó előadás a Semiramide. De a belcanto olyan különlegességei is felcsendülnek, mint az Adina és az Ory grófja. Egyébként is kevés szó esik a nyári operafesztiválokról (Pesaro, Verona, Bregenz), nem beszélve az egyéb érdekességekről, amik a többi országokban zajlanak. Mintha csak Bayreuth létezne, más pedig szóra sem érdemes! Számunkra érdekes esemény lesz a London közeli Dorsetben is, ahol a Hunyadi László kerül bemutatásra. Ha jól tudom, először hagyja el a kontinenst ez a produkció, amit magyar nyelven mutatnak be, részben magyar megvalósulásban. Biztos vannak közöttünk olyanok, akik ezekről az eseményekről bővebb információval is szolgálni tudnak.
Nem készül valaki Pesaroba, a Rossini - fesztiválra? Ugyanis ma kezdődik az augusztus 22-ig tartó operafesztivál, ahol a megnyitó előadás a Semiramide. De a belcanto olyan különlegességei is felcsendülnek, mint az Adina és az Ory grófja. Egyébként is kevés szó esik a nyári operafesztiválokról (Pesaro, Verona, Bregenz), nem beszélve az egyéb érdekességekről, amik a többi országokban zajlanak. Mintha csak Bayreuth létezne, más pedig szóra sem érdemes! Számunkra érdekes esemény lesz a London közeli Dorsetben is, ahol a Hunyadi László kerül bemutatásra. Ha jól tudom, először hagyja el a kontinenst ez a produkció, amit magyar nyelven mutatnak be, részben magyar megvalósulásban. Biztos vannak közöttünk olyanok, akik ezekről az eseményekről bővebb információval is szolgálni tudnak.
38 Benno 2003-06-10 22:37:35
hmmmmmm ez a honorárium csak afféle sutka, vagy egy reális alappal rendelkezö motivációs tényezö? :)
hmmmmmm ez a honorárium csak afféle sutka, vagy egy reális alappal rendelkezö motivációs tényezö? :)
37 Búbánat 2003-06-10 09:37:59
Engem is nagyon érdekelne, már csak azért is, mert élőben még nem láttam! A Semiramide (Semiramis) általam nagyon kedvelt lemezfelvétele (Bonynge – Sutherland, Horne, Rouleaux) és a Metropolitan egyik előadásának videófelvétele alapján (Conlon – Anderson, Ramey) az egyok legjobb Rossini- műnek tartom. Stendhal Rossini - könyvében túl németesnek tartja ezt a zenét. Szerintem, ha ez a bírálata igaz lenne is, de én nem tartom annak, az is csak azt bizonyítaná, hogy nem szabad a zeneszerzőt egyoldalúan a kis együgyű csacska vígoperák és a szakácsművészet mestereként rosszindulatúan beállíta(t)ni őt és munkásságát.. Ne feledjük el, hogy a negyven operája javát a komoly operák adják. Sajnos többsége ritkán játszott, manapság történnek kísérletek az elfeledett műveit feltámasztani lemezeken és színpadokon is. Az Ermione is egy ilyen különlegesség volt, ami nemrég óta videón is megtekinthető.
Engem is nagyon érdekelne, már csak azért is, mert élőben még nem láttam! A Semiramide (Semiramis) általam nagyon kedvelt lemezfelvétele (Bonynge – Sutherland, Horne, Rouleaux) és a Metropolitan egyik előadásának videófelvétele alapján (Conlon – Anderson, Ramey) az egyok legjobb Rossini- műnek tartom. Stendhal Rossini - könyvében túl németesnek tartja ezt a zenét. Szerintem, ha ez a bírálata igaz lenne is, de én nem tartom annak, az is csak azt bizonyítaná, hogy nem szabad a zeneszerzőt egyoldalúan a kis együgyű csacska vígoperák és a szakácsművészet mestereként rosszindulatúan beállíta(t)ni őt és munkásságát.. Ne feledjük el, hogy a negyven operája javát a komoly operák adják. Sajnos többsége ritkán játszott, manapság történnek kísérletek az elfeledett műveit feltámasztani lemezeken és színpadokon is. Az Ermione is egy ilyen különlegesség volt, ami nemrég óta videón is megtekinthető.
36 daunerni 2003-06-07 21:13:36
Igenis tessék csak megírni! Mindenkit érdekel, és a honoráriumról is tárgyalhatunk! :-)
Igenis tessék csak megírni! Mindenkit érdekel, és a honoráriumról is tárgyalhatunk! :-)
35 Benno 2003-06-07 00:58:51
most értem haza. hát, le a kalappal a csapat elött, szép teljesitmény volt!! (nem irok élménybeszámolót mert az ugysem érdekel senkit és csak elhal töle(m) a topik. any questions - feel free to ask!)
most értem haza. hát, le a kalappal a csapat elött, szép teljesitmény volt!! (nem irok élménybeszámolót mert az ugysem érdekel senkit és csak elhal töle(m) a topik. any questions - feel free to ask!)
34 Benno 2003-06-06 03:00:12
Semiramide ma este lesz...tegnap az Ariadne volt :)
Semiramide ma este lesz...tegnap az Ariadne volt :)
33 Szilgyo 2003-06-05 21:36:42
Berlini tudósítónktól kérdezem, milyen volt a Semiramis?
Berlini tudósítónktól kérdezem, milyen volt a Semiramis?
32 Benno 2003-06-05 00:30:38
Boito minek számit?
Boito minek számit?
31 Judit 2003-06-02 19:49:18
Polyák Valéria östehetség, az, hogy igy énekel viszont Keönch Boldizsárnak is nagyban köszönhetö, aki nem engedi erején felül énekelni, és nyomatja neki a barokkot. Ha Keönch tanár ur nem lett volna, Valéria könnyen juthatott volna Sass Szilvia sorsára.
Polyák Valéria östehetség, az, hogy igy énekel viszont Keönch Boldizsárnak is nagyban köszönhetö, aki nem engedi erején felül énekelni, és nyomatja neki a barokkot. Ha Keönch tanár ur nem lett volna, Valéria könnyen juthatott volna Sass Szilvia sorsára.
30 Búbánat 2003-06-02 09:55:43
Magyar Nemzet 2003.május 31-i számában jelent meg ez az érdekes hír:„Donizetti-ősbemutató lesz júliusban a New York melletti Caramoorban rendezendő fesztiválon. Az 1840-ben komponált Erzsébet, a száműzött lánya első partitúra részleteire Will Crutchfield, a fesztivál igazgatója talált rá 1984-ben a londoni Covent Garden pincéjében. Három évvel később újabb részletek kerültek elő, és ezt a töredéket 1987-ben már játszották is Londonban. Crutchfieldnek a párizsi nemzeti könyvtárból előkerült részletek alapján 2002-re sikerült rekonstruálni az opera teljes francia változatát.”
Magyar Nemzet 2003.május 31-i számában jelent meg ez az érdekes hír:„Donizetti-ősbemutató lesz júliusban a New York melletti Caramoorban rendezendő fesztiválon. Az 1840-ben komponált Erzsébet, a száműzött lánya első partitúra részleteire Will Crutchfield, a fesztivál igazgatója talált rá 1984-ben a londoni Covent Garden pincéjében. Három évvel később újabb részletek kerültek elő, és ezt a töredéket 1987-ben már játszották is Londonban. Crutchfieldnek a párizsi nemzeti könyvtárból előkerült részletek alapján 2002-re sikerült rekonstruálni az opera teljes francia változatát.”
29 Búbánat 2003-05-23 14:37:42
Csütörtök este a Zeneakadémián Pitti Katalin belcanto - estjén közreműködött egy fiatal szoprán, bizonyos Polyák Valéria, aki nagyon szépen, muzikálisan énekelt, és nyugodtan mondhatjuk, hogy a jövő egyik tehetséges ígérete.(Handel: Julius Ceasar Egyiptomban, Bellini: Az alvajáró, valamint Pitti partnereként Rossini: Korinthosz ostroma, Spontini: A vesztaszűz). Mellesleg, Pitti új oldaláról mutatkozott be; bár kihagyta a magas koloratúrákat, de megbirkózott a tőle eddig távol álló (talán a Boleyn Anna kivételével) műfajjal. Igaz, hogy a Korona cukrászdában évekig énekelt Bellini és Donizetti operarészleteket, a Callas életét megelevenítő műsorában. Most, kellemes benyomásokat szereztem róla, hogy ebben a kései korszakában volt ereje váltani, és igazi, drámai kifejezést tudott belevinni a tegnap énekelt szerepeibe: a műsor első részében barokk operák mellett a Cherubini Medeajából, és az említett Rossini- műből adott elő nagyon szép részleteket. A második rész már teljesen a belcanto jegyében fogant: Bellini: A kalóz 2. felvonásából Imogene jelenete, Donizetti: Lucrezia Borgia címszerepe, de különösen a legutolsó számként elénekelt Spontini: Vesztaszűz-részlet méltó bizonyságát adta különleges átlényegülő képességének. Méltó befejezése volt az estnek, ahol a zenei kíséretet a zseniálisan zongorázó Ács János, és zenei irányításával egy kis kamarazenekar és kis női kar szolgáltatta. Ennek ellenére nem vagyok meggyőzve arról, hogy egy teljes belcanto operát ilyen nívón végig tudná-e énekelni. Viszont a fiatal Polyák Valéria, mint említettem, ebben a műfajban is kiugorhat pályatársnői közül, ha bizalmat kap. (Szűcs Márta betegség miatt lemondta a szerdai koncertjét, helyette Wiedemann Bernadett énekelt két áriát a Trubadúrból. És egy áriát a Don Carlosból. Semmi rendkívüli nem volt. Viszont, Oravecz György zongoraművész jóvoltából kaptunk egy kis ízelítőt a belcantóból: Liszt-átiratok, parafrázisok Rossini, Bellini, Donizetti és Gounod műveinek egy-egy témájára. Őt hallgatva mindenért kárpótolt.)
Csütörtök este a Zeneakadémián Pitti Katalin belcanto - estjén közreműködött egy fiatal szoprán, bizonyos Polyák Valéria, aki nagyon szépen, muzikálisan énekelt, és nyugodtan mondhatjuk, hogy a jövő egyik tehetséges ígérete.(Handel: Julius Ceasar Egyiptomban, Bellini: Az alvajáró, valamint Pitti partnereként Rossini: Korinthosz ostroma, Spontini: A vesztaszűz). Mellesleg, Pitti új oldaláról mutatkozott be; bár kihagyta a magas koloratúrákat, de megbirkózott a tőle eddig távol álló (talán a Boleyn Anna kivételével) műfajjal. Igaz, hogy a Korona cukrászdában évekig énekelt Bellini és Donizetti operarészleteket, a Callas életét megelevenítő műsorában. Most, kellemes benyomásokat szereztem róla, hogy ebben a kései korszakában volt ereje váltani, és igazi, drámai kifejezést tudott belevinni a tegnap énekelt szerepeibe: a műsor első részében barokk operák mellett a Cherubini Medeajából, és az említett Rossini- műből adott elő nagyon szép részleteket. A második rész már teljesen a belcanto jegyében fogant: Bellini: A kalóz 2. felvonásából Imogene jelenete, Donizetti: Lucrezia Borgia címszerepe, de különösen a legutolsó számként elénekelt Spontini: Vesztaszűz-részlet méltó bizonyságát adta különleges átlényegülő képességének. Méltó befejezése volt az estnek, ahol a zenei kíséretet a zseniálisan zongorázó Ács János, és zenei irányításával egy kis kamarazenekar és kis női kar szolgáltatta. Ennek ellenére nem vagyok meggyőzve arról, hogy egy teljes belcanto operát ilyen nívón végig tudná-e énekelni. Viszont a fiatal Polyák Valéria, mint említettem, ebben a műfajban is kiugorhat pályatársnői közül, ha bizalmat kap. (Szűcs Márta betegség miatt lemondta a szerdai koncertjét, helyette Wiedemann Bernadett énekelt két áriát a Trubadúrból. És egy áriát a Don Carlosból. Semmi rendkívüli nem volt. Viszont, Oravecz György zongoraművész jóvoltából kaptunk egy kis ízelítőt a belcantóból: Liszt-átiratok, parafrázisok Rossini, Bellini, Donizetti és Gounod műveinek egy-egy témájára. Őt hallgatva mindenért kárpótolt.)
28 Búbánat 2003-05-06 08:22:22
Sokan leírják Szűcs Mártát, hogy már öreg, nincs hangja. Kétségtelenül elszállt az idő, a hang is kopik, de állítom, ebben a műfajban itthon még mindig ő a csúcs. Ezt bizonyította a legutóbbi Puritánokban az Operában, és ismét hallhatjuk-láthatjuk ót május 21-én este fél 8-kor az MTA Dísztermében a belcanto-estjén (zongora kísérettel). Másnap pedig Pitti Katalin és egy ifjú vendégei adnak a Zeneakadémián koncertet a belcanto gyöngyszemeiből (köztük ritkán hallható duettek). Örömmel veszem, hogy azért vannak nálunk is próbálkozások e téren is.
Sokan leírják Szűcs Mártát, hogy már öreg, nincs hangja. Kétségtelenül elszállt az idő, a hang is kopik, de állítom, ebben a műfajban itthon még mindig ő a csúcs. Ezt bizonyította a legutóbbi Puritánokban az Operában, és ismét hallhatjuk-láthatjuk ót május 21-én este fél 8-kor az MTA Dísztermében a belcanto-estjén (zongora kísérettel). Másnap pedig Pitti Katalin és egy ifjú vendégei adnak a Zeneakadémián koncertet a belcanto gyöngyszemeiből (köztük ritkán hallható duettek). Örömmel veszem, hogy azért vannak nálunk is próbálkozások e téren is.
