Téma ismertetése: Erkel, Zak, zeneoktatás, amatőr mozgalmak, kultúrpolitika, zene és közélet etc
1786 johanna 2013-08-08 09:17:04 [Válasz erre: 1785 B.Cs 2013-08-08 08:15:53]
Csak annyit tennék hozzá a zeneoktatás részhez, hogy nem is olyan régen, lett volna alkalom, hogy maguk a zenepedagógusok szóljanak bele a reformálásba. De ötletek helyett csak hiszti lett belőle, és kollektívan kijelentettük, hogy a zeneoktatás ma Magyarországon 90%-ban tökéletes. És azokat, akik a változást szerették volna, és elindítottak egy ennek megfelelő kezdeményezést, a sárba döngölték, és a zeneiskolák ellenségének kiáltották ki... Ez a magyar mentalitás, a változásokhoz való hozzáállás... Aztán majd sírunk, ha valakik, akiknek sejtelmük sincsen róla mit csinálnak, megreformálják helyettünk. És még joggal mondhatják is, hallgassunk, mi nem akartunk részt venni benne...
Csak annyit tennék hozzá a zeneoktatás részhez, hogy nem is olyan régen, lett volna alkalom, hogy maguk a zenepedagógusok szóljanak bele a reformálásba. De ötletek helyett csak hiszti lett belőle, és kollektívan kijelentettük, hogy a zeneoktatás ma Magyarországon 90%-ban tökéletes. És azokat, akik a változást szerették volna, és elindítottak egy ennek megfelelő kezdeményezést, a sárba döngölték, és a zeneiskolák ellenségének kiáltották ki... Ez a magyar mentalitás, a változásokhoz való hozzáállás... Aztán majd sírunk, ha valakik, akiknek sejtelmük sincsen róla mit csinálnak, megreformálják helyettünk. És még joggal mondhatják is, hallgassunk, mi nem akartunk részt venni benne...
1785 B.Cs 2013-08-08 08:15:53 [Válasz erre: 1783 zalbarna 2013-08-06 23:11:07]
Kedves Zalbarna, remélem, előbb-utóbb csatlakoznak hozzánk mások is, akik pl. "tudják", hogyan kell megreformálni a magyar zeneoktatást. Tulajdonképpen én sem vitatkozok Önnel, de több, elválasztható kérdésről vetett fel. Sokszor csak árnyalatnyi, de lényeges. Például az egyik. A kultúra, mint értékteremtő. Ha jól belegondolunk, ki adott folyamatosan "értékesíthető" terméket a történelemben? Az alkotóművészek. A piramisoktól kezdve a Szent Péter Bazilikán keresztül a 2-es villamos vonaláig. Az emberek elmennek, gyönyörködnek és fizetnek a látványért. Persze, van "karbantartási meg propaganda költség", éppúgy, mint bármely más "árucikknél". A zenekultúra kicsit más, mert ott szükség és lehetőség van egy folyamatos tolmácsolásra, amely újraalkotás is egyben. De ez csak egy nagyon felületes megközelítés. Az viszont tény: ma megcsodáljuk az utolsó kiadású terepjárót, 15-20 év múlva megy a bontóba. Árából viszont egy szerényebb zenekar egy évig megélne. A Medicieket nem biztos, hogy ma ismernénk, ha nem lettek volna mecénások. Szóval, a kultúra ugyan nem adható el, illetve nem úgy adható el, mint egy kg kenyér, vagy ceruzahegyező, de valamilyen összefüggésben értéket termel. Persze, Önnek igaza van, nem abban az értelemben, ahogy mostanában emlegetik. A többi részletről később. Bartos Csaba
Kedves Zalbarna, remélem, előbb-utóbb csatlakoznak hozzánk mások is, akik pl. "tudják", hogyan kell megreformálni a magyar zeneoktatást. Tulajdonképpen én sem vitatkozok Önnel, de több, elválasztható kérdésről vetett fel. Sokszor csak árnyalatnyi, de lényeges. Például az egyik. A kultúra, mint értékteremtő. Ha jól belegondolunk, ki adott folyamatosan "értékesíthető" terméket a történelemben? Az alkotóművészek. A piramisoktól kezdve a Szent Péter Bazilikán keresztül a 2-es villamos vonaláig. Az emberek elmennek, gyönyörködnek és fizetnek a látványért. Persze, van "karbantartási meg propaganda költség", éppúgy, mint bármely más "árucikknél". A zenekultúra kicsit más, mert ott szükség és lehetőség van egy folyamatos tolmácsolásra, amely újraalkotás is egyben. De ez csak egy nagyon felületes megközelítés. Az viszont tény: ma megcsodáljuk az utolsó kiadású terepjárót, 15-20 év múlva megy a bontóba. Árából viszont egy szerényebb zenekar egy évig megélne. A Medicieket nem biztos, hogy ma ismernénk, ha nem lettek volna mecénások. Szóval, a kultúra ugyan nem adható el, illetve nem úgy adható el, mint egy kg kenyér, vagy ceruzahegyező, de valamilyen összefüggésben értéket termel. Persze, Önnek igaza van, nem abban az értelemben, ahogy mostanában emlegetik. A többi részletről később. Bartos Csaba
1784 zalbarna 2013-08-07 11:35:13 [Válasz erre: 1783 zalbarna 2013-08-06 23:11:07]
Magamat idézem kétszer most, merő lustaságból: Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 2374 2013-04-12 15:45:11 " Azért kötöm az ebet, mert sztem ez egy fonos kérdés. Miközben zéta totál kiakad, mikor a beugrójukról beszélsz, attól még ez egy valós probléma, lényeges. Mert ugye, maga az isten ( Gruberova ) van a színpadon. Fogom én őt hallani ebben a büdös életben élőben? Naná, hogy nem, a három egyetemista gyerekemmel... Zéta ilyenkor azt gondolja, hogy így jártál , haver ? :) Éppen ezt kéne megoldani, hogy mindenki hallhassa! Már hallom: - Nade azt nem lehet... Hát ebben a szisztémában nem is. Farizeus szisztéma. (Isten a kiválasztottaké.) Meg lehet ezt úgy is oldani, hgy Gruberovának kétszer annyi gázsi, a közönségnek meg ezer forint, a többit meg állja az állam, ez is egy megoldás nem? Sztem ezerszer inkább hasonlít a kultúrpolitikához, mint a MÜPÁ-s vizió. " Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 2371 2013-04-12 09:43:00 " A kultúrába csak nyomni, nyomni a pénzt . Minden más területén az életnek 1000 százalékos hasznot hajt. De közvetlenül nem kivehető belőle ez a haszon. Alapigazság. Csak azok nem értik, akik estére pénzt akarnak. Sajnos ma, mikor az iskolában is azt tanulják a gyerekek, hogy a kultúra LEHET profittermelő ágazat ( lsd pop, meg ááááá szigeeeet!!! tiszta pénz. ). Mert estére mindenki pénzt akar. De mondokén valamit. Meglesz a pénz. Előbb vagy utóbb meglesz, mert mindenki azt akarja. De kultúra az nem lesz. Mert nem azt akarja mindenki, hanem estére a pénzt. Ez lesz. Merugye, ha kultúrát akarnának a fejesek, az lenne. Ezt hívják egyébiránt szabad akaratnak. Ennek itt nem tesz keresztbe senki, még a magasságos se. "
Magamat idézem kétszer most, merő lustaságból: Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 2374 2013-04-12 15:45:11 " Azért kötöm az ebet, mert sztem ez egy fonos kérdés. Miközben zéta totál kiakad, mikor a beugrójukról beszélsz, attól még ez egy valós probléma, lényeges. Mert ugye, maga az isten ( Gruberova ) van a színpadon. Fogom én őt hallani ebben a büdös életben élőben? Naná, hogy nem, a három egyetemista gyerekemmel... Zéta ilyenkor azt gondolja, hogy így jártál , haver ? :) Éppen ezt kéne megoldani, hogy mindenki hallhassa! Már hallom: - Nade azt nem lehet... Hát ebben a szisztémában nem is. Farizeus szisztéma. (Isten a kiválasztottaké.) Meg lehet ezt úgy is oldani, hgy Gruberovának kétszer annyi gázsi, a közönségnek meg ezer forint, a többit meg állja az állam, ez is egy megoldás nem? Sztem ezerszer inkább hasonlít a kultúrpolitikához, mint a MÜPÁ-s vizió. " Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 2371 2013-04-12 09:43:00 " A kultúrába csak nyomni, nyomni a pénzt . Minden más területén az életnek 1000 százalékos hasznot hajt. De közvetlenül nem kivehető belőle ez a haszon. Alapigazság. Csak azok nem értik, akik estére pénzt akarnak. Sajnos ma, mikor az iskolában is azt tanulják a gyerekek, hogy a kultúra LEHET profittermelő ágazat ( lsd pop, meg ááááá szigeeeet!!! tiszta pénz. ). Mert estére mindenki pénzt akar. De mondokén valamit. Meglesz a pénz. Előbb vagy utóbb meglesz, mert mindenki azt akarja. De kultúra az nem lesz. Mert nem azt akarja mindenki, hanem estére a pénzt. Ez lesz. Merugye, ha kultúrát akarnának a fejesek, az lenne. Ezt hívják egyébiránt szabad akaratnak. Ennek itt nem tesz keresztbe senki, még a magasságos se. "
1783 zalbarna 2013-08-06 23:11:07 [Válasz erre: 1782 B.Cs 2013-07-28 18:42:20]
Kedves B.Cs. Sajnos nem vitatkozhatok Önnel a kérdésben, merthogy a végkövetkeztetésben egyetértünk:) Csak az én megfogalmazásom kissé radikálisabb. A " támogatás " szó egyszerűen röhejes. A kultúra ugyanis ezen a világon mindig [u]MEGALAPOZZA[/u] a gazdaságot! Eddig is, és ezután is. Elég, ha csak belegondol valaki, hogy egy csapat buta ember mennyivel dolgozik ( termel :) rosszabbul, mint egy csapat jól képzett. Eddig mindig oké is. A baj akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mára az általános szemlélet már rövid időre sem képes ezt az evidenciát szem előtt tartani. A másik probléma az az alapvetően hamis nézet, hogy a kultúra termelő ágazatként működtethető. Jelige : „ Nyomjuk a sztárokat és kaszálunk egy nagyot. „ Kérem, ezt az irányt követi ma minden nagyobb magyar kulturális intézmény, a nemzet kulturális reprezentánsai. Ebben ugye az a csapda, hogy tényleg kaszálnak. Lesz tehát [u] pénz[/u], több vagy kevesebb, hiszen mindenki erre törekszik, de kultúra, az nem lesz, merthogy a törekvés iránya nem az, hanem a pénz. Kétfelé nem lehet törekedni. A pénz és a kultúra nem ugyanaz. Nemhogy kicsit igen, de meg kicsit nem, vagy csak egy kicsit mégis, de inkább mégse, hanem két homlokegyenest ellenkező dolog. Aki ténylegesen törekszik az egyikre, a másikat ténylegesen háttérbe szorítja. Ilyen a dolgok természete. És naná, hogy van megoldás !!
Kedves B.Cs. Sajnos nem vitatkozhatok Önnel a kérdésben, merthogy a végkövetkeztetésben egyetértünk:) Csak az én megfogalmazásom kissé radikálisabb. A " támogatás " szó egyszerűen röhejes. A kultúra ugyanis ezen a világon mindig [u]MEGALAPOZZA[/u] a gazdaságot! Eddig is, és ezután is. Elég, ha csak belegondol valaki, hogy egy csapat buta ember mennyivel dolgozik ( termel :) rosszabbul, mint egy csapat jól képzett. Eddig mindig oké is. A baj akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mára az általános szemlélet már rövid időre sem képes ezt az evidenciát szem előtt tartani. A másik probléma az az alapvetően hamis nézet, hogy a kultúra termelő ágazatként működtethető. Jelige : „ Nyomjuk a sztárokat és kaszálunk egy nagyot. „ Kérem, ezt az irányt követi ma minden nagyobb magyar kulturális intézmény, a nemzet kulturális reprezentánsai. Ebben ugye az a csapda, hogy tényleg kaszálnak. Lesz tehát [u] pénz[/u], több vagy kevesebb, hiszen mindenki erre törekszik, de kultúra, az nem lesz, merthogy a törekvés iránya nem az, hanem a pénz. Kétfelé nem lehet törekedni. A pénz és a kultúra nem ugyanaz. Nemhogy kicsit igen, de meg kicsit nem, vagy csak egy kicsit mégis, de inkább mégse, hanem két homlokegyenest ellenkező dolog. Aki ténylegesen törekszik az egyikre, a másikat ténylegesen háttérbe szorítja. Ilyen a dolgok természete. És naná, hogy van megoldás !!
1782 B.Cs 2013-07-28 18:42:20
Örömmel olvastam a doborjáni beszámolót (Franz Liszt emlékének tisztelete), de a „bezzeg” és hasonló gondolatokról más a véleményem. Kétségtelen, az osztrákok tisztelik a múltat. Meggyőződésem, hogy nálunk sincsenek kevesen, akik így gondolkodnak. Sőt, Talleyrand a legenda szerint így fogalmazott, igaz, jó kétszáz éve: „a magyarok tisztelik a múltat és felnéznek nagyjaikra”. Az idézet másik felét nem teszem hozzá. Sajnos, kis üdítő periódusokat leszámítva, beteljesült. A magyar nyelvben van egy nagyon szerencsétlen kifejezés. „A kultúra támogatása”, a hangversenyt, kiállítást, zenekart az NKA és X.Y „támogatta”. A kultúra nem elesett, bajba jutott, netán fogyatékkal élő ember, sőt, esti italozásból sem kell hazatámogatni. És az állami „támogatás” tkp. a mi adóforintjaink. A kultúrát megőrizni kell, hogy identitásunk megmaradjon („kultúrájában él a nemzet”, „múlt nélkül nincs sem jelen, sem jövö”), és finanszírozni, hogy értéket termeljen. Ez utóbbi működik nagyon jól Ausztriában, s nem csak ott, s nem csak a zenekultúra terén. Gondoljunk a Párizsban, a Loire menti kastélyokban, Bécsben, Prágában virágzó kulturális turizmusra, vagy akár a kiemelt német fürdőhelyen, Bad Kissingenben fellépő rangos zenekarokra. Önmagában a hagyománytisztelet nem valószínű, hogy működtetni tudná a Liszt Emlékházat, a koncertközpontot. De általuk panziók, éttermek lehetnek tele, munkahelyeket teremtve, Liszt-emléktárgyak, kották, CD-k árusítása egészíti ki az egyébként mezőgazdasággal foglalkozó környék megélhetését. Létezik egy nézet: a kultúra csak veszteség, viszi a pénzt. Kétségtelen, ha egy galéria nem „termel”, ha nincs látogató, akkor veszteség. De ha ésszerű működtetők, befektetők, akik a látogatókból hasznot húznak, visszaadják a haszon egy részét, akkor finanszírozható. A 10 euros fapados jegyek is „támogatással”, bocsánat, kiegészítő finanszírozással üzemelnek, hiszen a turisták hasznot nyújtanak országnak, városnak, régiónak, szállodáknak, éttermeknek, másnak. S létezik egy másik nézet: a kultúra a legjobb reklám, hiszen csak az emberi munkát kell finanszírozni. A tehetséget a teremtő, a természet adja. Abban egyetértek a cikkíróval, hogy ezen összefüggések – pozitív kezdeményezéseket leszámítva - nálunk nem működnek. Viszont csak rajtunk múlik, hogy működtessük. S akkor lesz jelene, jövője a komolyzenének, más művészeti ágaknak. Bartos Csaba
Örömmel olvastam a doborjáni beszámolót (Franz Liszt emlékének tisztelete), de a „bezzeg” és hasonló gondolatokról más a véleményem. Kétségtelen, az osztrákok tisztelik a múltat. Meggyőződésem, hogy nálunk sincsenek kevesen, akik így gondolkodnak. Sőt, Talleyrand a legenda szerint így fogalmazott, igaz, jó kétszáz éve: „a magyarok tisztelik a múltat és felnéznek nagyjaikra”. Az idézet másik felét nem teszem hozzá. Sajnos, kis üdítő periódusokat leszámítva, beteljesült. A magyar nyelvben van egy nagyon szerencsétlen kifejezés. „A kultúra támogatása”, a hangversenyt, kiállítást, zenekart az NKA és X.Y „támogatta”. A kultúra nem elesett, bajba jutott, netán fogyatékkal élő ember, sőt, esti italozásból sem kell hazatámogatni. És az állami „támogatás” tkp. a mi adóforintjaink. A kultúrát megőrizni kell, hogy identitásunk megmaradjon („kultúrájában él a nemzet”, „múlt nélkül nincs sem jelen, sem jövö”), és finanszírozni, hogy értéket termeljen. Ez utóbbi működik nagyon jól Ausztriában, s nem csak ott, s nem csak a zenekultúra terén. Gondoljunk a Párizsban, a Loire menti kastélyokban, Bécsben, Prágában virágzó kulturális turizmusra, vagy akár a kiemelt német fürdőhelyen, Bad Kissingenben fellépő rangos zenekarokra. Önmagában a hagyománytisztelet nem valószínű, hogy működtetni tudná a Liszt Emlékházat, a koncertközpontot. De általuk panziók, éttermek lehetnek tele, munkahelyeket teremtve, Liszt-emléktárgyak, kották, CD-k árusítása egészíti ki az egyébként mezőgazdasággal foglalkozó környék megélhetését. Létezik egy nézet: a kultúra csak veszteség, viszi a pénzt. Kétségtelen, ha egy galéria nem „termel”, ha nincs látogató, akkor veszteség. De ha ésszerű működtetők, befektetők, akik a látogatókból hasznot húznak, visszaadják a haszon egy részét, akkor finanszírozható. A 10 euros fapados jegyek is „támogatással”, bocsánat, kiegészítő finanszírozással üzemelnek, hiszen a turisták hasznot nyújtanak országnak, városnak, régiónak, szállodáknak, éttermeknek, másnak. S létezik egy másik nézet: a kultúra a legjobb reklám, hiszen csak az emberi munkát kell finanszírozni. A tehetséget a teremtő, a természet adja. Abban egyetértek a cikkíróval, hogy ezen összefüggések – pozitív kezdeményezéseket leszámítva - nálunk nem működnek. Viszont csak rajtunk múlik, hogy működtessük. S akkor lesz jelene, jövője a komolyzenének, más művészeti ágaknak. Bartos Csaba
1780 Heiner Lajos 2013-07-12 17:50:49 [Válasz erre: 1779 zalbarna 2013-07-12 16:59:51]
Nem a fakabátot szokták biztosurazni?
Nem a fakabátot szokták biztosurazni?
1779 zalbarna 2013-07-12 16:59:51 [Válasz erre: 1778 kecsege 2013-07-12 16:55:07]
Eddig is biztos volt, csak még nem volt biztos....:)
Eddig is biztos volt, csak még nem volt biztos....:)
1778 kecsege 2013-07-12 16:55:07
Én nem értem.Vagyishogy nagyonis. De az hogy van, hogy júl.11-én jelenik meg a közlönyben a korm.biztosi kinevezés, és hogy a megjelenésel lép hatályba,s ugyanakkor abban arról van szó, hogy máj.15 -től van kinevezve! Akkor ez most hogy van? Eddig stikában volt biztos? vagy eddig nem volt, csak most visszamenőleg lesz? és eddig ingyér dolgozott - azt nem hiszem - vagy eddig nem kellett dolgoznia? De legalább a komolyzene(!!!) meg lesz oldva.( :) ) Az nem baj, hogy az iskolákban már nincs énekóra, hogy szenvednek a zeneiskolák és a többiek is a pénz hiány miatt, -fő hogy legyen újabb kormánybiztos 4 azaz NÉGY titkárral megsegítve! S mikor lesz kormánybiztosa a könnyűzenének, táncnak,képző-,ipar-, film és színházművészetnek -csak hogy művészeti vonalon maradjunk.S a többi? Néma csend...
Én nem értem.Vagyishogy nagyonis. De az hogy van, hogy júl.11-én jelenik meg a közlönyben a korm.biztosi kinevezés, és hogy a megjelenésel lép hatályba,s ugyanakkor abban arról van szó, hogy máj.15 -től van kinevezve! Akkor ez most hogy van? Eddig stikában volt biztos? vagy eddig nem volt, csak most visszamenőleg lesz? és eddig ingyér dolgozott - azt nem hiszem - vagy eddig nem kellett dolgoznia? De legalább a komolyzene(!!!) meg lesz oldva.( :) ) Az nem baj, hogy az iskolákban már nincs énekóra, hogy szenvednek a zeneiskolák és a többiek is a pénz hiány miatt, -fő hogy legyen újabb kormánybiztos 4 azaz NÉGY titkárral megsegítve! S mikor lesz kormánybiztosa a könnyűzenének, táncnak,képző-,ipar-, film és színházművészetnek -csak hogy művészeti vonalon maradjunk.S a többi? Néma csend...
1777 Búbánat 2013-07-11 22:25:45 [Válasz erre: 1774 Orfeusz 2013-07-11 09:21:20]
Olvasom: „ 2. A Kormány a kormánybiztos feladatkörébe utalja az alábbi projektek előkészítését, illetve megvalósításuk irányítását: … e) a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny előkészítése és megszervezése;" Ha már van Simándy Józsefről elnevezett nemzetközi énekversenyünk (Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar szervezésében), akkor ezt "lekoppintva" legyen Marton Évának is?! Magasabb szintről kezdeményezve. Megjegyzem, a Simándy-énekversenyeket a nagy tenorunk halála után, az emlékére „találták ki” és hirdették meg (a VIII. nemzetközi versenynél tartanak), kormánybiztos segedelme nélkül. Hogy mitől lett nemzetközi, azt nem tudom. Marton Évát viszont már életében érheti ez a megtiszteltetés, igaz, a kinevezett kormánybiztos – a volt rektora – közreműködése kell hozzá. De van még egy - lényeges - különbség: a „nemzetközi” szó egyiknél a tulajdonnév előtt áll, a másiknál a tulajdonnév mögé kerül: „Nemzetközi Simándy József Énekverseny” „Marton Éva Nemzetközi Énekverseny” Lehet találgatni, és morfondírozni azon, melyik énekverseny lesz/van rangosabb – az előbbi már kitaposott úton halad előre, de nem ez a lényeg. Azt mondom, örülnünk kell, hogy a magyar operajátszás két meghatározó alakja köré szerveződött-szerveződik nemzetközi érdeklődésre számot tartó, díjazott énekverseny – lehetőséget adva fiatal hazai és külföldi énekművészeknek a megmérettetésre, elismerésre, a közönség és a szakemberek körében való bemutatkozásra, megismerésükre..
Olvasom: „ 2. A Kormány a kormánybiztos feladatkörébe utalja az alábbi projektek előkészítését, illetve megvalósításuk irányítását: … e) a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny előkészítése és megszervezése;" Ha már van Simándy Józsefről elnevezett nemzetközi énekversenyünk (Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar szervezésében), akkor ezt "lekoppintva" legyen Marton Évának is?! Magasabb szintről kezdeményezve. Megjegyzem, a Simándy-énekversenyeket a nagy tenorunk halála után, az emlékére „találták ki” és hirdették meg (a VIII. nemzetközi versenynél tartanak), kormánybiztos segedelme nélkül. Hogy mitől lett nemzetközi, azt nem tudom. Marton Évát viszont már életében érheti ez a megtiszteltetés, igaz, a kinevezett kormánybiztos – a volt rektora – közreműködése kell hozzá. De van még egy - lényeges - különbség: a „nemzetközi” szó egyiknél a tulajdonnév előtt áll, a másiknál a tulajdonnév mögé kerül: „Nemzetközi Simándy József Énekverseny” „Marton Éva Nemzetközi Énekverseny” Lehet találgatni, és morfondírozni azon, melyik énekverseny lesz/van rangosabb – az előbbi már kitaposott úton halad előre, de nem ez a lényeg. Azt mondom, örülnünk kell, hogy a magyar operajátszás két meghatározó alakja köré szerveződött-szerveződik nemzetközi érdeklődésre számot tartó, díjazott énekverseny – lehetőséget adva fiatal hazai és külföldi énekművészeknek a megmérettetésre, elismerésre, a közönség és a szakemberek körében való bemutatkozásra, megismerésükre..
1776 eccerű 2013-07-11 20:54:01 [Válasz erre: 1775 zalbarna 2013-07-11 10:37:13]
Igazából csak egy dolgon lepődtem meg, hogy 1 és nem 9 évre nevezték ki.
Igazából csak egy dolgon lepődtem meg, hogy 1 és nem 9 évre nevezték ki.
1775 zalbarna 2013-07-11 10:37:13 [Válasz erre: 1774 Orfeusz 2013-07-11 09:21:20]
Aha, király. Meglátjuk.
Aha, király. Meglátjuk.
1774 Orfeusz 2013-07-11 09:21:20
Tegnap jelent meg a Közlönyben Batta András kormánybiztosi kinevezéséről: A Kormány 1417/2013. (VII. 10.) Korm. határozata az egységes komolyzenei koncepció kialakításáért és végrehajtásának koordinálásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 31. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az egységes komolyzenei koncepció kialakításával és végrehajtásának koordinálásával kapcsolatos összkormányzati feladatok összehangolásának az ellátására 2013. május 15. napjától 2014. május 31. napjáig Dr. Batta Andrást kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki. 2. A Kormány a kormánybiztos feladatkörébe utalja az alábbi projektek előkészítését, illetve megvalósításuk irányítását: a) a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (a továbbiakban: Zeneakadémia) intézményéhez kapcsolódóan létrehozni kívánt kulturális, művészeti és hangversenyközpont (a továbbiakban: Koncertközpont) jogi, pénzügyi és intézményi kialakítása; b) a Koncertközpont és a Zeneakadémia működésének összehangolása; c) a Liszt Ferenc téri építkezés, azaz a „Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai felsőfokú zenei oktatás megújuló központja Budapesten” elnevezésű, jelenleg a megvalósítás fázisában álló KMOP 4.2.1/A_1-2008-0002 számú infrastruktúra-fejlesztési projekthez kapcsolódóan megvalósítani kívánt, a Zeneakadémia eredeti Voit orgonái helyreállításának koordinálása; d) a Zeneakadémia rezidens zenekarának, az eddigi Concerto Budapest zenekar tulajdonosi-fenntartói helyzetének rendezése; e) a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny előkészítése és megszervezése; f ) a Konzervatóriumok, Zeneakadémiák és Zeneművészeti Főiskolák Európai Szövetsége (AEC) budapesti közgyűlésének előkészítése és megszervezése. 3. A kormánybiztos a tevékenység ellátásáért az államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazásra és juttatásokra jogosult. 4. A kormánybiztos a tevékenységéről köteles negyedévente beszámolni a Kormánynak. 5. A kormánybiztos tevékenységét négyfős titkárság segíti, amelynek elhelyezéséről a Miniszterelnökség gondoskodik. A Miniszterelnökség mindenkori engedélyezett belföldi létszáma ezzel a négy fővel meghaladható. 6. A Kormány felhívja a) a feladatkörükben érintett minisztereket, hogy a kormánybiztos feladatának ellátásához szükséges – a személyes adatok körébe nem tartozó – adatokat, információkat bocsássák a kormánybiztos rendelkezésére; Felelős: emberi erőforrások minisztere közigazgatási és igazságügyi miniszter nemzeti fejlesztési miniszter külügyminiszter Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő: folyamatosan b) a nemzetgazdasági minisztert és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy készítsék el az előterjesztéseket a Kormány részére a kormánybiztos feladatainak ellátásához szükséges források biztosításáról. Felelős: nemzetgazdasági miniszter Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő: azonnal és folyamatosan 7. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba
Tegnap jelent meg a Közlönyben Batta András kormánybiztosi kinevezéséről: A Kormány 1417/2013. (VII. 10.) Korm. határozata az egységes komolyzenei koncepció kialakításáért és végrehajtásának koordinálásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 31. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az egységes komolyzenei koncepció kialakításával és végrehajtásának koordinálásával kapcsolatos összkormányzati feladatok összehangolásának az ellátására 2013. május 15. napjától 2014. május 31. napjáig Dr. Batta Andrást kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki. 2. A Kormány a kormánybiztos feladatkörébe utalja az alábbi projektek előkészítését, illetve megvalósításuk irányítását: a) a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (a továbbiakban: Zeneakadémia) intézményéhez kapcsolódóan létrehozni kívánt kulturális, művészeti és hangversenyközpont (a továbbiakban: Koncertközpont) jogi, pénzügyi és intézményi kialakítása; b) a Koncertközpont és a Zeneakadémia működésének összehangolása; c) a Liszt Ferenc téri építkezés, azaz a „Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai felsőfokú zenei oktatás megújuló központja Budapesten” elnevezésű, jelenleg a megvalósítás fázisában álló KMOP 4.2.1/A_1-2008-0002 számú infrastruktúra-fejlesztési projekthez kapcsolódóan megvalósítani kívánt, a Zeneakadémia eredeti Voit orgonái helyreállításának koordinálása; d) a Zeneakadémia rezidens zenekarának, az eddigi Concerto Budapest zenekar tulajdonosi-fenntartói helyzetének rendezése; e) a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny előkészítése és megszervezése; f ) a Konzervatóriumok, Zeneakadémiák és Zeneművészeti Főiskolák Európai Szövetsége (AEC) budapesti közgyűlésének előkészítése és megszervezése. 3. A kormánybiztos a tevékenység ellátásáért az államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazásra és juttatásokra jogosult. 4. A kormánybiztos a tevékenységéről köteles negyedévente beszámolni a Kormánynak. 5. A kormánybiztos tevékenységét négyfős titkárság segíti, amelynek elhelyezéséről a Miniszterelnökség gondoskodik. A Miniszterelnökség mindenkori engedélyezett belföldi létszáma ezzel a négy fővel meghaladható. 6. A Kormány felhívja a) a feladatkörükben érintett minisztereket, hogy a kormánybiztos feladatának ellátásához szükséges – a személyes adatok körébe nem tartozó – adatokat, információkat bocsássák a kormánybiztos rendelkezésére; Felelős: emberi erőforrások minisztere közigazgatási és igazságügyi miniszter nemzeti fejlesztési miniszter külügyminiszter Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő: folyamatosan b) a nemzetgazdasági minisztert és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy készítsék el az előterjesztéseket a Kormány részére a kormánybiztos feladatainak ellátásához szükséges források biztosításáról. Felelős: nemzetgazdasági miniszter Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő: azonnal és folyamatosan 7. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba
1773 zalbarna 2013-04-30 08:43:30 [Válasz erre: 1772 B.Cs 2013-04-30 08:21:39]
Egyetértek Veled. A gyökereink alatt tárgyalom a régizenét is. Azt mondom , hogy ezt az elhalt testrészt idehaza fel kell éleszteni, mert a "komolyzene " minden összetevőjének elevenen kell meglennie egy ország zenei életében, mint ahogyan ez meg is van Németország, Hollandia, Anglia, Franciaország, Spanyolország stb. esetében. De ennél többet is mondok. Azt, hogy a régizene a gyermekek zenetanítására kiváltképpen és minden szempontból a legalkalmasabb, és hogy ennek figyelmen kívül hagyása óriási veszteség.
Egyetértek Veled. A gyökereink alatt tárgyalom a régizenét is. Azt mondom , hogy ezt az elhalt testrészt idehaza fel kell éleszteni, mert a "komolyzene " minden összetevőjének elevenen kell meglennie egy ország zenei életében, mint ahogyan ez meg is van Németország, Hollandia, Anglia, Franciaország, Spanyolország stb. esetében. De ennél többet is mondok. Azt, hogy a régizene a gyermekek zenetanítására kiváltképpen és minden szempontból a legalkalmasabb, és hogy ennek figyelmen kívül hagyása óriási veszteség.
1772 B.Cs 2013-04-30 08:21:39 [Válasz erre: 1771 zalbarna 2013-04-29 14:49:06]
Ha rám is vonatkozott, sajnálom, hogy ez a látszat. De vannak a "források bevonásával megvalósítandó óriási tervek" az "El Sistema", és más módszerek a Kodály módszer heéyett/mellett, stb, a zeneiskolák "megújulása" és hasonlók. Én ehhez nem értek. A zene (és a kultúra) nem tartozik abba a körbe, ahol "a múltat végképp el törölni" működik. Megjegyzem: ez a másban sem nagyon sikerül, lsd. történelem. Egyszerűen szeretném, ha azok a gyökereink, melyeket (jelző nélkül, tényszerűen) irtottak az utóbbi évtizedekben, felszínre kerülnének. Ennek érdekében hívom fel a figyelmet volt és mai értékekre, készül Szabó Attila hegedűművész, Végh Sándor tanítványa, Barki László, az egyik bécsi főiskola volt tanára, a s mások bemutatása. Szeretném, hogy ahogy Bécsben természetes Dohnányi életművének időben beépítése a tanulási folyamatba, ugyanúgy térjen vissza Auer tanítása, mely ugyan disszertáció, illetve tényszerű ismeret szintjén jelen van, ám nem mindegy - korábbi hasonlatommal - hogy harminc évesen kezdünk nyelvet tanulni, vagy többnyelvűnek szocializálódunk. Bartos Csaba
Ha rám is vonatkozott, sajnálom, hogy ez a látszat. De vannak a "források bevonásával megvalósítandó óriási tervek" az "El Sistema", és más módszerek a Kodály módszer heéyett/mellett, stb, a zeneiskolák "megújulása" és hasonlók. Én ehhez nem értek. A zene (és a kultúra) nem tartozik abba a körbe, ahol "a múltat végképp el törölni" működik. Megjegyzem: ez a másban sem nagyon sikerül, lsd. történelem. Egyszerűen szeretném, ha azok a gyökereink, melyeket (jelző nélkül, tényszerűen) irtottak az utóbbi évtizedekben, felszínre kerülnének. Ennek érdekében hívom fel a figyelmet volt és mai értékekre, készül Szabó Attila hegedűművész, Végh Sándor tanítványa, Barki László, az egyik bécsi főiskola volt tanára, a s mások bemutatása. Szeretném, hogy ahogy Bécsben természetes Dohnányi életművének időben beépítése a tanulási folyamatba, ugyanúgy térjen vissza Auer tanítása, mely ugyan disszertáció, illetve tényszerű ismeret szintjén jelen van, ám nem mindegy - korábbi hasonlatommal - hogy harminc évesen kezdünk nyelvet tanulni, vagy többnyelvűnek szocializálódunk. Bartos Csaba
1771 zalbarna 2013-04-29 14:49:06 [Válasz erre: 1770 zalbarna 2013-04-29 11:56:08]
Ja, és feltűnő, hogy ezt a saját kedvtelenségét mindenki egy rajta kívül álló okkal magyarázza ( vmely másik fórumozó vagy fórumozók, vagy szerkek, vagy egyéb " sorsszerű és kikerülhetetlen visszahúzó tendenciák...."
Ja, és feltűnő, hogy ezt a saját kedvtelenségét mindenki egy rajta kívül álló okkal magyarázza ( vmely másik fórumozó vagy fórumozók, vagy szerkek, vagy egyéb " sorsszerű és kikerülhetetlen visszahúzó tendenciák...."
1770 zalbarna 2013-04-29 11:56:08 [Válasz erre: 1769 B.Cs 2013-04-29 07:49:12]
A fórum azért áll le, mert senkinek NINCS KEDVE csinálni ( mindenkinek saját bevallása szerint ez a baja ...beleértve szerkeket és fórumozókat ) nemsokára a momus honlapjára kattintva ez lesz olvasható : Kedv hiányában zárva...:(
A fórum azért áll le, mert senkinek NINCS KEDVE csinálni ( mindenkinek saját bevallása szerint ez a baja ...beleértve szerkeket és fórumozókat ) nemsokára a momus honlapjára kattintva ez lesz olvasható : Kedv hiányában zárva...:(
1769 B.Cs 2013-04-29 07:49:12
Sajnálom, hogy leállni látszik a fórum. Egy érdekesség, amely kapcsolódik a korábbi Dohnányi-témához. Barátom lánya felvételizett a bécsi főiskolára. A tanárok megkérdezték, miért nem hozott Dohnányi művet, hiszen Bécsben ez alap. Megint csak arra szeretnék utalni e példával, hogy nem mindegy, valaki 30 évesen kezdi az első idegen nyelv megtanulását, vagy többnyelvű környezetben tölti gyermekkorát. Bartos Csaba
Sajnálom, hogy leállni látszik a fórum. Egy érdekesség, amely kapcsolódik a korábbi Dohnányi-témához. Barátom lánya felvételizett a bécsi főiskolára. A tanárok megkérdezték, miért nem hozott Dohnányi művet, hiszen Bécsben ez alap. Megint csak arra szeretnék utalni e példával, hogy nem mindegy, valaki 30 évesen kezdi az első idegen nyelv megtanulását, vagy többnyelvű környezetben tölti gyermekkorát. Bartos Csaba
1768 B.Cs 2013-03-15 17:23:08
Március 5-én Rónaszékiné Keresztes Mónika képviselő asszony is megemlékezett Káté Istvánról. http://parlament.hu/internet/plsql/ogy_naplo.naplo_fadat_aktus?p_ckl=39&p_uln=258&p_felsz=200&p_felszig=201&p_aktus=25
Március 5-én Rónaszékiné Keresztes Mónika képviselő asszony is megemlékezett Káté Istvánról. http://parlament.hu/internet/plsql/ogy_naplo.naplo_fadat_aktus?p_ckl=39&p_uln=258&p_felsz=200&p_felszig=201&p_aktus=25
1767 zalbarna 2013-03-14 09:07:25 [Válasz erre: 1766 zalbarna 2013-03-13 10:45:16]
Mikor nem voltunk mezítláb?
Mikor nem voltunk mezítláb?
1766 zalbarna 2013-03-13 10:45:16 [Válasz erre: 1765 Darer 2013-03-13 09:51:33]
Ez így hivatkozás nélkül kellően homályos...:)
Ez így hivatkozás nélkül kellően homályos...:)
1765 Darer 2013-03-13 09:51:33
így mezítláb a legrosszabb jövő vár ránk
így mezítláb a legrosszabb jövő vár ránk
1764 B.Cs 2013-03-06 07:53:06
Mély köszönettel tartozunk Johannának, hogy segített Káté István tanár úr nekrológjának megjelentetésében. Szeretném hozzátenni, hogy a nekrológ alapja Kovács Péter igazgató úrnak, Káté István növendékének visszaemlékezése, valamint a temetésen elmondott beszéde volt. Tanár Urat én személyesen nem ismertem. Kb. 30 éve vettem részt egy verseny zsürijében Veszprémben, s amikor egymás után „jöttek” a jobbnál jobb hegedűsök, csodálkozva kezdtem firtatni: ki lehet itt a tanár? Ezek a hegedűsök éppen azt tudták, amit „iskolának”, „alapoknak” szokás nevezni, ami megalapozza a későbbi fejlődést, s lesz az egyikből vezető zenekar szólamvezetője, másikból mestere munkáját folytató tanár, a nemzetközi életben is elismert művész, zenekarvezető, az Auer film egyik megalkotója. Mint korábban utaltam rá, zenei életünk jövője akkor lehet(ne) biztosítva, ha felmérnénk, milyen hagyományokat igyekezett az elmúlt évszázad félretenni. Nem csak a „nagy neveket”, tehát Auert, Dohnányit, Lajthát, hanem azok, akik szerte az országban adták tovább az ismereteket. Köztük Várnagy Lajos, Káté István, sokan mások. Ha Őket is visszaemelnénk a köztudatba, könnyebben vennénk észre a ma közöttünk élőket. Akik ma dolgoznak a jövőért. Bartos Csaba
Mély köszönettel tartozunk Johannának, hogy segített Káté István tanár úr nekrológjának megjelentetésében. Szeretném hozzátenni, hogy a nekrológ alapja Kovács Péter igazgató úrnak, Káté István növendékének visszaemlékezése, valamint a temetésen elmondott beszéde volt. Tanár Urat én személyesen nem ismertem. Kb. 30 éve vettem részt egy verseny zsürijében Veszprémben, s amikor egymás után „jöttek” a jobbnál jobb hegedűsök, csodálkozva kezdtem firtatni: ki lehet itt a tanár? Ezek a hegedűsök éppen azt tudták, amit „iskolának”, „alapoknak” szokás nevezni, ami megalapozza a későbbi fejlődést, s lesz az egyikből vezető zenekar szólamvezetője, másikból mestere munkáját folytató tanár, a nemzetközi életben is elismert művész, zenekarvezető, az Auer film egyik megalkotója. Mint korábban utaltam rá, zenei életünk jövője akkor lehet(ne) biztosítva, ha felmérnénk, milyen hagyományokat igyekezett az elmúlt évszázad félretenni. Nem csak a „nagy neveket”, tehát Auert, Dohnányit, Lajthát, hanem azok, akik szerte az országban adták tovább az ismereteket. Köztük Várnagy Lajos, Káté István, sokan mások. Ha Őket is visszaemelnénk a köztudatba, könnyebben vennénk észre a ma közöttünk élőket. Akik ma dolgoznak a jövőért. Bartos Csaba
1763 zalbarna 2013-02-20 10:14:26 [Válasz erre: 1762 B.Cs 2013-02-20 08:16:35]
Kedves B.Cs. Nem vagyok én sem nagy teoretikus, az illemet meg mindig csak háborgatni szoktam sajnos, vmi belső készstetést érzek rá, úgyhogy eszemben sincs, hogy ebben a kérdésben okoskodjak. Valamire azért rá akartam világítani ezzel az illem-párhuzammal, pontosan arra, hogy VALAMIVEL magyarázzuk az illemet! Nem azt mondjuk a gyereknek, hogy " így kell és kész!! " És ebben a valamiben ott kell lennie a tradíciónak. A tradíció végén nem az általános régmúlt van, ahogy azt a köztudatban általában értelmezik, hanem maga az EREDETI !! A tradíció lényege éppen az, hogy őrizni az eredetit. Az eszközök változóak, de ez a lényeg. Mikor azt mondom, hogy a mi zeneoktatásunkból hiányzik a tradíció, akkor arra gondolok, h lassan az eredetit tévesztjük szem elől. " Így kell , és kész "- módon tanítunk. Fennáll a veszélye ennek egyre inkább.
Kedves B.Cs. Nem vagyok én sem nagy teoretikus, az illemet meg mindig csak háborgatni szoktam sajnos, vmi belső készstetést érzek rá, úgyhogy eszemben sincs, hogy ebben a kérdésben okoskodjak. Valamire azért rá akartam világítani ezzel az illem-párhuzammal, pontosan arra, hogy VALAMIVEL magyarázzuk az illemet! Nem azt mondjuk a gyereknek, hogy " így kell és kész!! " És ebben a valamiben ott kell lennie a tradíciónak. A tradíció végén nem az általános régmúlt van, ahogy azt a köztudatban általában értelmezik, hanem maga az EREDETI !! A tradíció lényege éppen az, hogy őrizni az eredetit. Az eszközök változóak, de ez a lényeg. Mikor azt mondom, hogy a mi zeneoktatásunkból hiányzik a tradíció, akkor arra gondolok, h lassan az eredetit tévesztjük szem elől. " Így kell , és kész "- módon tanítunk. Fennáll a veszélye ennek egyre inkább.
1762 B.Cs 2013-02-20 08:16:35 [Válasz erre: 1761 zalbarna 2013-02-13 18:00:33]
Kedves zalbarna, a legmélyebb tiszteletem ellenére úgy érzem, e hozzászólás pont az én véleményemet erősíti. Tökéletesen egyetértek, lényeg a nevelés, az időzítés, a természetes magyarázat. De. A fagyi hasonlatnak két része van. Van a higiénia, amely nagyon kis korban időszerű, megérthető. Fagyit nem eszünk sem járművön, sem másutt, ahol a másik embert, de esetlen a saját ruhánkat beszennyezzük. És nem másért. Fagyit a legjobb társaságban sem szokás körbeadni egy-egy nyalásra. Második fázis. Amikor a kisgyerek látja, hogy más eszik, s ő is megkívánja, egy apró megjegyzéssel helyre tehetjük, hogy látod, társaságban úgy illik, hogy a másikat is megkínáljuk. És akkor később játszi könnyedséggel elmondhatjuk, hogy persze, van olyan, amikor iskolában, vagy távolsági járaton ugyan együtt eszünk, akár még fagyit is, de a higiénia diktálja a szalvétát, az udvariasság pedig, hogy ne kaviárral és lazaccal hivalkodjunk padtársunk zsíros kenyere mellett. Vagy éppen a vendéglátás szabályait, szokásait. És el kell mondanom, hogy nem csak a magyar hagyományban létezik a vendéglátás, de ez már a szocializáció másik foka, ahol elmondhatjuk, melyik népnél mi alakult ki. És akkor a gyerek tudja, hogy nálunk (is) a vendéglátás a szokás, de elfogadja, ha egy másik közösségben más. Valami ilyen a zeneoktatás is. A kisgyerek természetes adottságokkal születik. Igen ritka, kb. a színvakság gyakorisága, ha valaki nem tudja a hangmagasságot megkülönböztetni. Ezután, ha szüleivel pl. templomba jár, és/vagy falusi, tradicionális ünnepeken vesz részt, csatlakozik az énekhez. Egyébként a magyar népdalkincs az egyik legnagyobb – ha ugyan nem a legnagyobb - a világon. Ha mondjuk szüleitől azt hallja, hogy illedelmes gyerek hallgat – akár azért, mert szülei is már csak szolmizálni tudnak – bezárkózik. De ez csak egy kényszeredett példa. A hegedülésnek is vannak természetes állomásai. Az Auer-iskola pl. igen korán lerakja a hangképzés, vonóvezetés, intonáció, stb. alapjait. Ha ezek nem történnek meg időben, amint a fent említett hasonlattal elmondtam, akkor az építkezés már mesterséges lesz. Akkor valaki meglátja, hogy Mozart és kortársai tolmácsolásakor stílustalan a vibrato, s megörül, hiszen nem tud vibrálni. Valahol olvassa, hogy a barokkban hogyan frazeáltak, s megörül, hiszen ő nem tud legatót játszani, s akkor Csajkovszkijt, Verdit, s az „O sole mio”-t is historikusan adja elő. Nem ismeri a vonóbeosztást, a vonó természetét, s még egy sor mást. S akkor jönnek a tudományos magyarázatok – bocsánat, a német és a magyar fagyinyalási tradíció – ahelyett, hogy egy zenekar vonóskara egyszerűen együtt lélegezne. S ezért fájlalom, hogy a Dohnányi, az Auer iskola kivétetett a természetes folyamatból. Tényszerűen ugyan tudunk róluk, de éppen lényegüket nem érezhetjük. Nem mi vagyunk a hibásak, hiszen nem mi tettük háborús bűnössé Dohnányit, nem mi irtottuk az Auer-iskolát. De ha nem teszünk meg mindent, hogy visszahozzuk, akkor gyermekeink sem fogják látni. S ez már a mi felelősségünk. Bartos Csaba
Kedves zalbarna, a legmélyebb tiszteletem ellenére úgy érzem, e hozzászólás pont az én véleményemet erősíti. Tökéletesen egyetértek, lényeg a nevelés, az időzítés, a természetes magyarázat. De. A fagyi hasonlatnak két része van. Van a higiénia, amely nagyon kis korban időszerű, megérthető. Fagyit nem eszünk sem járművön, sem másutt, ahol a másik embert, de esetlen a saját ruhánkat beszennyezzük. És nem másért. Fagyit a legjobb társaságban sem szokás körbeadni egy-egy nyalásra. Második fázis. Amikor a kisgyerek látja, hogy más eszik, s ő is megkívánja, egy apró megjegyzéssel helyre tehetjük, hogy látod, társaságban úgy illik, hogy a másikat is megkínáljuk. És akkor később játszi könnyedséggel elmondhatjuk, hogy persze, van olyan, amikor iskolában, vagy távolsági járaton ugyan együtt eszünk, akár még fagyit is, de a higiénia diktálja a szalvétát, az udvariasság pedig, hogy ne kaviárral és lazaccal hivalkodjunk padtársunk zsíros kenyere mellett. Vagy éppen a vendéglátás szabályait, szokásait. És el kell mondanom, hogy nem csak a magyar hagyományban létezik a vendéglátás, de ez már a szocializáció másik foka, ahol elmondhatjuk, melyik népnél mi alakult ki. És akkor a gyerek tudja, hogy nálunk (is) a vendéglátás a szokás, de elfogadja, ha egy másik közösségben más. Valami ilyen a zeneoktatás is. A kisgyerek természetes adottságokkal születik. Igen ritka, kb. a színvakság gyakorisága, ha valaki nem tudja a hangmagasságot megkülönböztetni. Ezután, ha szüleivel pl. templomba jár, és/vagy falusi, tradicionális ünnepeken vesz részt, csatlakozik az énekhez. Egyébként a magyar népdalkincs az egyik legnagyobb – ha ugyan nem a legnagyobb - a világon. Ha mondjuk szüleitől azt hallja, hogy illedelmes gyerek hallgat – akár azért, mert szülei is már csak szolmizálni tudnak – bezárkózik. De ez csak egy kényszeredett példa. A hegedülésnek is vannak természetes állomásai. Az Auer-iskola pl. igen korán lerakja a hangképzés, vonóvezetés, intonáció, stb. alapjait. Ha ezek nem történnek meg időben, amint a fent említett hasonlattal elmondtam, akkor az építkezés már mesterséges lesz. Akkor valaki meglátja, hogy Mozart és kortársai tolmácsolásakor stílustalan a vibrato, s megörül, hiszen nem tud vibrálni. Valahol olvassa, hogy a barokkban hogyan frazeáltak, s megörül, hiszen ő nem tud legatót játszani, s akkor Csajkovszkijt, Verdit, s az „O sole mio”-t is historikusan adja elő. Nem ismeri a vonóbeosztást, a vonó természetét, s még egy sor mást. S akkor jönnek a tudományos magyarázatok – bocsánat, a német és a magyar fagyinyalási tradíció – ahelyett, hogy egy zenekar vonóskara egyszerűen együtt lélegezne. S ezért fájlalom, hogy a Dohnányi, az Auer iskola kivétetett a természetes folyamatból. Tényszerűen ugyan tudunk róluk, de éppen lényegüket nem érezhetjük. Nem mi vagyunk a hibásak, hiszen nem mi tettük háborús bűnössé Dohnányit, nem mi irtottuk az Auer-iskolát. De ha nem teszünk meg mindent, hogy visszahozzuk, akkor gyermekeink sem fogják látni. S ez már a mi felelősségünk. Bartos Csaba
1761 zalbarna 2013-02-13 18:00:33 [Válasz erre: 1760 B.Cs 2013-02-13 16:06:30]
Jaj, de nagyon jó, hogy erre kanyarodik a csevely... Nyilván egyetértünk abban, hogy időben kell nevelni és hogy kell nevelni. Amit azonban hangsúlyozok, az éppen az, hogy MIVEL magyarázzuk, okoljuk meg a gyereknek , hogy a buszon nem eszünk fagyit. Ez történik a zenetanításban is, h valamivel magyarázzuk. Az én mondanivalóm éppen az, hogy nem mindegy, mivel okolunk meg egy magyarázatot. A zeneiskolában éppúgy nem mindegy, mint a buszon. Szerintem az, hogy a buszon higiéniai okokból nem eszünk fagyit, az egy német magyarázat lehet, de nem egy magyar !!!! Ezt a magyarázatot sosem tudtam elfogadni, hiszen LEHET ÚGY ENNI, HOGY SEM MAGAMAT, SEM MÁSOKAT, SEM A JÁRMŰVET NEM PISZKOLOM BE. Azt viszont elfogadom, hogy azért nem eszem a buszon, MERT MÁSOKAT NEM TUDOK BELŐLE MEGKÍNÁLNI !!! Ez a magyar magyarázat!!! Mert ez a hagyományainkban gyökerezik. Ez a mienk. ( Voltál-e régen faluhelyen idegen házban? Elengedtek-e, mikor ettek, vagy kiküldtek, vagy ettek előtted úgy, hogy nem kínáltak?) Végül is mindegy, nem az illemről a szpícs, hanem arról, hogy a hagyomány hiányzik a mi zeneoktatásunkból ( jelesül az európai régizene Josquenestül, Willaertestül, Kassai-töredékestül, magyar gregoriánumostul, Mátyás - kori udvari zenéstül, mindenestül.
Jaj, de nagyon jó, hogy erre kanyarodik a csevely... Nyilván egyetértünk abban, hogy időben kell nevelni és hogy kell nevelni. Amit azonban hangsúlyozok, az éppen az, hogy MIVEL magyarázzuk, okoljuk meg a gyereknek , hogy a buszon nem eszünk fagyit. Ez történik a zenetanításban is, h valamivel magyarázzuk. Az én mondanivalóm éppen az, hogy nem mindegy, mivel okolunk meg egy magyarázatot. A zeneiskolában éppúgy nem mindegy, mint a buszon. Szerintem az, hogy a buszon higiéniai okokból nem eszünk fagyit, az egy német magyarázat lehet, de nem egy magyar !!!! Ezt a magyarázatot sosem tudtam elfogadni, hiszen LEHET ÚGY ENNI, HOGY SEM MAGAMAT, SEM MÁSOKAT, SEM A JÁRMŰVET NEM PISZKOLOM BE. Azt viszont elfogadom, hogy azért nem eszem a buszon, MERT MÁSOKAT NEM TUDOK BELŐLE MEGKÍNÁLNI !!! Ez a magyar magyarázat!!! Mert ez a hagyományainkban gyökerezik. Ez a mienk. ( Voltál-e régen faluhelyen idegen házban? Elengedtek-e, mikor ettek, vagy kiküldtek, vagy ettek előtted úgy, hogy nem kínáltak?) Végül is mindegy, nem az illemről a szpícs, hanem arról, hogy a hagyomány hiányzik a mi zeneoktatásunkból ( jelesül az európai régizene Josquenestül, Willaertestül, Kassai-töredékestül, magyar gregoriánumostul, Mátyás - kori udvari zenéstül, mindenestül.
1760 B.Cs 2013-02-13 16:06:30 [Válasz erre: 1759 zalbarna 2013-02-13 13:47:47]
Kedves zalbarna, dehogy akarok én lexikonhoz nyúlni. Bár érdekes volna belenézni, mert az egyetemi jegyzet, amelyből én idéztem, a kultúrát a latin „agricultura” szóból származtatja, de nem ez a mi témánk. Korábban idézte az illemtant, s ez nagyon jó példa. Vegyünk egy kicsit erősebbet A kisfiú édesanyjával utazik. Fagyit nyal, anyuka ellágyulva nézi, s ha valaki rosszallóan odanéz, elfordul. Néhány év múlva fiatalember az utastársa ölébe ejti a fagylaltot, erre lebunkózzák, mire ő visszaszól, stb. Ha anyuka megfelelő időben annyit mond, kisfiam, buszon nem fagyizunk, mert leesik, elolvad,s bepiszkítunk valakit, akkor természetes időben beépül a szocializációba, esetleg automatikusan, hogy bármi más módon se szennyezzük be az utastársakat. Így legfeljebb megbünteti a közter, dühös lesz, s még, ha be is tartja, ösztönössé nem válik. Ugyanez az Auer iskola, vagy Dohnányi örökségének pedagógiai része. Vagy az a gyerek, aki az osztrák falu templomában kiskorától énekel, négy szólamban, másik oldalon (csak képzelt elrettentő példa), akire rárivall a tanító néni, hogy mielőtt énekelni mersz, tanulj meg szolmizálni! Logikus, hogy inkább ki sem nyitná a száját. Utána ugyan hallja, hogy szabad szöveggel is, de már késő. Minden gyerek énekkészséggel születik, hiánya éppoly ritka, mint a színvakság, ha tizenéves korára kinevelődik belőle, az is szocializáció. S ha egy hegedűs nem tanulja meg időben a vonáskultúrát, a tradíciót, meg amit mellétettek az évtizedek-századok, s nem válik ösztönössé, akkor legfeljebb „szabályként” éli meg, hogy a vonó azon részén kell játszani, ahol a főnök. Bartos Csaba
Kedves zalbarna, dehogy akarok én lexikonhoz nyúlni. Bár érdekes volna belenézni, mert az egyetemi jegyzet, amelyből én idéztem, a kultúrát a latin „agricultura” szóból származtatja, de nem ez a mi témánk. Korábban idézte az illemtant, s ez nagyon jó példa. Vegyünk egy kicsit erősebbet A kisfiú édesanyjával utazik. Fagyit nyal, anyuka ellágyulva nézi, s ha valaki rosszallóan odanéz, elfordul. Néhány év múlva fiatalember az utastársa ölébe ejti a fagylaltot, erre lebunkózzák, mire ő visszaszól, stb. Ha anyuka megfelelő időben annyit mond, kisfiam, buszon nem fagyizunk, mert leesik, elolvad,s bepiszkítunk valakit, akkor természetes időben beépül a szocializációba, esetleg automatikusan, hogy bármi más módon se szennyezzük be az utastársakat. Így legfeljebb megbünteti a közter, dühös lesz, s még, ha be is tartja, ösztönössé nem válik. Ugyanez az Auer iskola, vagy Dohnányi örökségének pedagógiai része. Vagy az a gyerek, aki az osztrák falu templomában kiskorától énekel, négy szólamban, másik oldalon (csak képzelt elrettentő példa), akire rárivall a tanító néni, hogy mielőtt énekelni mersz, tanulj meg szolmizálni! Logikus, hogy inkább ki sem nyitná a száját. Utána ugyan hallja, hogy szabad szöveggel is, de már késő. Minden gyerek énekkészséggel születik, hiánya éppoly ritka, mint a színvakság, ha tizenéves korára kinevelődik belőle, az is szocializáció. S ha egy hegedűs nem tanulja meg időben a vonáskultúrát, a tradíciót, meg amit mellétettek az évtizedek-századok, s nem válik ösztönössé, akkor legfeljebb „szabályként” éli meg, hogy a vonó azon részén kell játszani, ahol a főnök. Bartos Csaba
1759 zalbarna 2013-02-13 13:47:47 [Válasz erre: 1758 B.Cs 2013-02-13 13:13:52]
Akkor jó... Azért hangsúlyozom a tevékenység szót, mert az nem statikus. És hát évezredek óta a kultusz az alapja a kultúrának,( nevéből is látszik ) a kultúra megalapozza a civilizációt, az meg a gazdaságot. És ezek ebben a ( logikai ) sorrendben következnek egymásból. (Csak nehogy a fejemre olvasson megint valaki egy mai lexikonból egy végtelenül kusza és bonyolult kultúra meghatározást..:) A dolog tök egyszerű. A kultúra a kultuszból, mint előzményből, alapból következő tevékenység. Ezért fontos ( sőt nélkülözhetetlen ) az értékrend a kultúrához. Csak hát mi a kultusz ? Akármi is, a hagyományon alapszik, nem máson.
Akkor jó... Azért hangsúlyozom a tevékenység szót, mert az nem statikus. És hát évezredek óta a kultusz az alapja a kultúrának,( nevéből is látszik ) a kultúra megalapozza a civilizációt, az meg a gazdaságot. És ezek ebben a ( logikai ) sorrendben következnek egymásból. (Csak nehogy a fejemre olvasson megint valaki egy mai lexikonból egy végtelenül kusza és bonyolult kultúra meghatározást..:) A dolog tök egyszerű. A kultúra a kultuszból, mint előzményből, alapból következő tevékenység. Ezért fontos ( sőt nélkülözhetetlen ) az értékrend a kultúrához. Csak hát mi a kultusz ? Akármi is, a hagyományon alapszik, nem máson.
1758 B.Cs 2013-02-13 13:13:52 [Válasz erre: 1753 zalbarna 2013-02-13 11:53:21]
Kedves zalbarna, a kulltúra-meghatározás éppenhogy nem statikus, hiszen az egy állandóan változó, gazdagodó folyamat. Szerencsés esetben azért, mert megismerünk egy alkotót, művészt, új találmányt, megismerünk és átveszünk egy másik népszokást, ellenkező esetben valakit/valamit kizárunk, mert az ’izmusok nevében háborús bűnösnek tartatják, s ezzel távol tartják. Művelt ember az is lehet, aki nem tudja, hogy az idősebbnek szokás előre köszönni. Ezt fejezi ki a magyar nyelv is, amely ösztönös kultúráról, fogékonyságról, ösztönös intelligenciáról beszél, de ösztönös műveltségről még ne hallottam. Egyébként pont ez van benne a 1738-as hozzászólásban.
Kedves zalbarna, a kulltúra-meghatározás éppenhogy nem statikus, hiszen az egy állandóan változó, gazdagodó folyamat. Szerencsés esetben azért, mert megismerünk egy alkotót, művészt, új találmányt, megismerünk és átveszünk egy másik népszokást, ellenkező esetben valakit/valamit kizárunk, mert az ’izmusok nevében háborús bűnösnek tartatják, s ezzel távol tartják. Művelt ember az is lehet, aki nem tudja, hogy az idősebbnek szokás előre köszönni. Ezt fejezi ki a magyar nyelv is, amely ösztönös kultúráról, fogékonyságról, ösztönös intelligenciáról beszél, de ösztönös műveltségről még ne hallottam. Egyébként pont ez van benne a 1738-as hozzászólásban.
1757 Heiner Lajos 2013-02-13 13:04:14 [Válasz erre: 1756 johanna 2013-02-13 12:19:38]
A feketehez duma(s)ljak is egy kicsit?
A feketehez duma(s)ljak is egy kicsit?
1756 johanna 2013-02-13 12:19:38 [Válasz erre: 1755 Heiner Lajos 2013-02-13 12:13:58]
Mindegyikből egy kicsit...
Mindegyikből egy kicsit...
1754 johanna 2013-02-13 12:07:37 [Válasz erre: 1751 zalbarna 2013-02-13 11:22:13]
Kedveseim (Lajos is), inkább küldjetek rózsacsokrot, de ne offoljátok szét az amúgy nagyszerű fórumot... Köszi:-)
Kedveseim (Lajos is), inkább küldjetek rózsacsokrot, de ne offoljátok szét az amúgy nagyszerű fórumot... Köszi:-)
1753 zalbarna 2013-02-13 11:53:21 [Válasz erre: 1752 B.Cs 2013-02-13 11:28:17]
Nézetem szerint amit kultúra címszó alatt itt idézel, az nagyon pontosan fedi azt a statikus halmazt, ami a kultúra KÖVETKEZMÉNYE, vagyis a műveltség. De szerintem a kultúra nem egy statikus halmaz, ami már megtörtént ( ez a műveltség ), hanem jelen idejű, éppen történő Tettek halmaza. A tettekben rejlő törekvés. Sztem. Éppen ezért Dohnányi és Auer "visszaemelése" az értékek közé az pont a műveik jelen idejű előadása , megvalósítása, amiben Dohnányi sztem nem áll rosszul. Az Auer iskolával inkább baj van, merthogy régizenét kéne tanítani...de sajna ma nem teszik idehaza.
Nézetem szerint amit kultúra címszó alatt itt idézel, az nagyon pontosan fedi azt a statikus halmazt, ami a kultúra KÖVETKEZMÉNYE, vagyis a műveltség. De szerintem a kultúra nem egy statikus halmaz, ami már megtörtént ( ez a műveltség ), hanem jelen idejű, éppen történő Tettek halmaza. A tettekben rejlő törekvés. Sztem. Éppen ezért Dohnányi és Auer "visszaemelése" az értékek közé az pont a műveik jelen idejű előadása , megvalósítása, amiben Dohnányi sztem nem áll rosszul. Az Auer iskolával inkább baj van, merthogy régizenét kéne tanítani...de sajna ma nem teszik idehaza.
1752 B.Cs 2013-02-13 11:28:17 [Válasz erre: 1749 Heiner Lajos 2013-02-13 09:10:05]
"a kultúra mindazon ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek és sémák, szokások és hiedelmek összessége, melyeket az egyén az őt felnevelő közegben, a szocializáció során részint megfigyelhető, részint észrevétlen módon elsajátít." (Józsa Péter) Ha a szocializációból valami kimarad, az nem feltétlenül az egyén hibája ("izmusok, vasfüggöny), de hiányzik. Vonatkozik ez a zenekultúrából kiemelt értékekre, Dohnányira, Auerre, Ádám Jenőre, de az általános viselkedési formákra is. Bartos Csaba
"a kultúra mindazon ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek és sémák, szokások és hiedelmek összessége, melyeket az egyén az őt felnevelő közegben, a szocializáció során részint megfigyelhető, részint észrevétlen módon elsajátít." (Józsa Péter) Ha a szocializációból valami kimarad, az nem feltétlenül az egyén hibája ("izmusok, vasfüggöny), de hiányzik. Vonatkozik ez a zenekultúrából kiemelt értékekre, Dohnányira, Auerre, Ádám Jenőre, de az általános viselkedési formákra is. Bartos Csaba
1751 zalbarna 2013-02-13 11:22:13 [Válasz erre: 1750 johanna 2013-02-13 11:13:30]
Én is, én is, nekem is...:)
Én is, én is, nekem is...:)
1749 Heiner Lajos 2013-02-13 09:10:05 [Válasz erre: 1748 johanna 2013-02-12 21:38:34]
Hat en azert is offolni fogok, mert ha igy a Johanna altal "kedveseim"-nek szolitottak koze tartozhatok, az olyan, mintha hajjal kenegetnenek.
Hat en azert is offolni fogok, mert ha igy a Johanna altal "kedveseim"-nek szolitottak koze tartozhatok, az olyan, mintha hajjal kenegetnenek.
1748 johanna 2013-02-12 21:38:34
Kevdeseim, ha lehet, térjünk vissza a fórum eredeti témájához!
Kevdeseim, ha lehet, térjünk vissza a fórum eredeti témájához!
1747 macskás 2013-02-11 17:59:01 [Válasz erre: 1746 zalbarna 2013-02-11 14:33:47]
édesjóKajosunknak intravénásan:)
édesjóKajosunknak intravénásan:)
1746 zalbarna 2013-02-11 14:33:47 [Válasz erre: 1745 Heiner Lajos 2013-02-11 12:57:53]
És be van vezetve a vezetékes sör ?
És be van vezetve a vezetékes sör ?
1745 Heiner Lajos 2013-02-11 12:57:53 [Válasz erre: 1744 zalbarna 2013-02-11 12:44:24]
Nekem most Jana... (Dipl.Ing., Praha, Nusle kerület, ráadásul közel lakik a Basta sörfőzdéhez.)
Nekem most Jana... (Dipl.Ing., Praha, Nusle kerület, ráadásul közel lakik a Basta sörfőzdéhez.)
1744 zalbarna 2013-02-11 12:44:24 [Válasz erre: 1743 Heiner Lajos 2013-02-11 12:35:33]
Az lenne a komolyzene jövője???:) ( és a jelene?) Jelena...esetleg...
Az lenne a komolyzene jövője???:) ( és a jelene?) Jelena...esetleg...
1742 zalbarna 2013-02-11 08:02:34 [Válasz erre: 1741 macskás 2013-02-10 22:42:20]
És ha megsértődnek?
És ha megsértődnek?
1741 macskás 2013-02-10 22:42:20 [Válasz erre: 1739 zalbarna 2013-02-10 22:01:53]
Szerintem beszélgessünk inkább a macskákról!
Szerintem beszélgessünk inkább a macskákról!
1740 zalbarna 2013-02-10 22:15:16 [Válasz erre: 1739 zalbarna 2013-02-10 22:01:53]
Nem kell mondanom remélem, hogy nem a zsenikről beszélek. Az iskolákban nem tanítják a tradíciót.
Nem kell mondanom remélem, hogy nem a zsenikről beszélek. Az iskolákban nem tanítják a tradíciót.
1739 zalbarna 2013-02-10 22:01:53 [Válasz erre: 1738 B.Cs 2013-02-10 07:35:24]
Sztem a zeneoktatás jövője a kikerülhetetlen. A lényeges. Az alap. Merthogy elvész lassan. Mit értek ez alatt? Mondjuk tudjuk az illemtanból, hogy tömegközl.járművön nem illik enni. 1920-tól a mai napig benne van az illemszabálykönyvekben. Éppígy tudjuk, hogy ezt vagy azt a zenei problémát így és így kell megoldani. De nem tudjuk, hogy MIÉRT nem illik enni a járműveken. ( eszünk is, hiszen mi van abban, éhesek vagyunk ) Hát azért nem illik, mert a magyar ember nem eszik úgy, hogy a másikat nem kínálja meg, annyi embert meg nem tud megkínálni. Éppígy a zenei megoldásoknak is megvan a miértje. Éppúgy kezdjük nem tudni a zenei megoldások MIÉRT- jét. Mert ehhez csak a tradíció ismerete vezet el.
Sztem a zeneoktatás jövője a kikerülhetetlen. A lényeges. Az alap. Merthogy elvész lassan. Mit értek ez alatt? Mondjuk tudjuk az illemtanból, hogy tömegközl.járművön nem illik enni. 1920-tól a mai napig benne van az illemszabálykönyvekben. Éppígy tudjuk, hogy ezt vagy azt a zenei problémát így és így kell megoldani. De nem tudjuk, hogy MIÉRT nem illik enni a járműveken. ( eszünk is, hiszen mi van abban, éhesek vagyunk ) Hát azért nem illik, mert a magyar ember nem eszik úgy, hogy a másikat nem kínálja meg, annyi embert meg nem tud megkínálni. Éppígy a zenei megoldásoknak is megvan a miértje. Éppúgy kezdjük nem tudni a zenei megoldások MIÉRT- jét. Mert ehhez csak a tradíció ismerete vezet el.
1738 B.Cs 2013-02-10 07:35:24 [Válasz erre: 1737 zalbarna 2013-02-09 15:05:17]
Kedves "zalbarna", e fórum témája nem az elfeledett zeneszerzők, hanem a zeneoktatás, a komolyzene jelene és jövője. Én nem azért emlegetem Dohnányit, mert keveset hallunk tőle, hanem azért, mert az élete példa, hogy a XX. században hogyan szorították félre a tehetségeket. S azért idézem Vázsonyi Bálintot, mert nagyon világosan leírta. Józsa Péter szerint "a kultúra mindazon ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek és sémák, szokások és hiedelmek összessége, melyeket az egyén az őt felnevelő közegben, a szocializáció során részint megfigyelhető, részint észrevétlen módon elsajátít." Ha ebből a folyamatból valamit kiemelünk, akkor a következő generáció nem fog tudni róla. Nem azért, mert nem akar, vagy tehetségtelen, hanem, mert hiányos az információ. S ezért idézem sokszor H.G.Wells "A vakok országa" c. novelláját. Mert igaz ugyan, hogy nem tehet róla a vak társadalom, hogy vakon született, de amíg meg nem jelenik az alázat, addig vakká akarja operálni azt is, aki lát. Bartos Csaba
Kedves "zalbarna", e fórum témája nem az elfeledett zeneszerzők, hanem a zeneoktatás, a komolyzene jelene és jövője. Én nem azért emlegetem Dohnányit, mert keveset hallunk tőle, hanem azért, mert az élete példa, hogy a XX. században hogyan szorították félre a tehetségeket. S azért idézem Vázsonyi Bálintot, mert nagyon világosan leírta. Józsa Péter szerint "a kultúra mindazon ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek és sémák, szokások és hiedelmek összessége, melyeket az egyén az őt felnevelő közegben, a szocializáció során részint megfigyelhető, részint észrevétlen módon elsajátít." Ha ebből a folyamatból valamit kiemelünk, akkor a következő generáció nem fog tudni róla. Nem azért, mert nem akar, vagy tehetségtelen, hanem, mert hiányos az információ. S ezért idézem sokszor H.G.Wells "A vakok országa" c. novelláját. Mert igaz ugyan, hogy nem tehet róla a vak társadalom, hogy vakon született, de amíg meg nem jelenik az alázat, addig vakká akarja operálni azt is, aki lát. Bartos Csaba
1737 zalbarna 2013-02-09 15:05:17 [Válasz erre: 1736 B.Cs 2013-02-09 12:14:29]
Ebben az értékválságban, ami ma van, az egyetlen esély, hogy maguk a Dohnányi művek emelik fel magukat. Elég gyakran játszanak tőle. Sztem ebben a személyes érdekekkel átszőtt széthullott értékrendű világban már csak a művek vívhatnak magukért...
Ebben az értékválságban, ami ma van, az egyetlen esély, hogy maguk a Dohnányi művek emelik fel magukat. Elég gyakran játszanak tőle. Sztem ebben a személyes érdekekkel átszőtt széthullott értékrendű világban már csak a művek vívhatnak magukért...
1736 B.Cs 2013-02-09 12:14:29 [Válasz erre: 1723 Hangyász 2013-02-04 12:02:56]
Már-már kezdtem reménykedni. Hogy elkezdődik az értékek megemlítése, hiszen a negatívumok sorolásával nem jutunk előre. S ugyan árnyalatnyi a különbség, de (megismétlem) én nem azt hiányolom, hogy Dohnányi (és mások) nevét nem ismerjük, persze, hogy ismerjük, Lajthával, Ádám Jenővel együtt, de a folyamatba nem helyezzük vissza. Éppúgy, mint emlegetjük ugyan Auer nevét, meg a hegedűiskoláját, még film is készül, meg disszertációk, de a lényeg hiányzik. Bartos Csaba
Már-már kezdtem reménykedni. Hogy elkezdődik az értékek megemlítése, hiszen a negatívumok sorolásával nem jutunk előre. S ugyan árnyalatnyi a különbség, de (megismétlem) én nem azt hiányolom, hogy Dohnányi (és mások) nevét nem ismerjük, persze, hogy ismerjük, Lajthával, Ádám Jenővel együtt, de a folyamatba nem helyezzük vissza. Éppúgy, mint emlegetjük ugyan Auer nevét, meg a hegedűiskoláját, még film is készül, meg disszertációk, de a lényeg hiányzik. Bartos Csaba
