Téma ismertetése: Erkel, Zak, zeneoktatás, amatőr mozgalmak, kultúrpolitika, zene és közélet etc
Laikus kívülállóként nem tudom. Legfeljebb halvány sejtésem van arról, hogy az untig ismert hagyományos rendezések meghaladásának igénye találkozik a 68-as ideológiával.
Ha már lúd, legyen kövér, újabb botrány egy vezetőválasztás körül:
Érdekes módon ebben a topikban viszonylag kevés szó esik a zeneoktatásról, pedig igencsak érintett terület, hiszen meglehetősen nagy részben felelős a komolyzene jövőjéért. A beírásomnak egyetlen aktualitása van: ma az országgyűlés megszavazta az oktatás, benne a zeneoktatás jövőjét befolyásoló, sőt meghatározó státusztörvényt.
Nézzük meg, milyen szituációban érte ez a magyarországi zeneiskolai
rendszert!
A teljesség igénye nélkül szeretném felhívni a figyelmet
néhány negatív jelenségre, amelyek sajnos tendeciózusak. Idén, a LFZE magánének
szak felvételijének első fordulójára kevesebb, mint 20 ember ment el. Általában
ez a, de legalább is az egyik legnépesebb mezőnyt felmutató szak, és ez a szám
nem is olyan régen még ennek a 3-4-szerese volt. Egy másik népes szak volt anno
a „karvezetés”, pontosabban iskolai énektanárképző és karvezető (még korábban
az „iskolai” előtt „közép-” állt), de ennek haldoklását már a bolognai rendszerrel
együtt bevezetett struktúraváltás, helyesebb lenne úgy fogalmazni, szétcincálás
(zeneismeret és vezénylés) megalapozta, így oda már több, mint egy évtizede alig megy valaki. A jelenség a hangszeres szakokon nem annyira feltűnő, hiszen
a relatíve alacsonyabb létszámot könnyebb elérni.
A létszámcsökkenés a középfokon már jó ideje tapasztalható,
szűnt is már meg „konzi”, borítékolhatóan fog is, és jó magyar szokásként nem
feltétlenül az marad meg, amelyik olyan tanári gárdával vagy diákokkal
rendelkezik, ami erre érdemessé tenné, hanem ahol a vezetésnek feljebb nyúló
kapcsolatrendszere van.
Alapfokon azért nem érződik a csökkenés, mert általában
zenét tanulni még divatos, meg oda nemcsak a pályára készülők járnak, ám a
minőségi változás már elindult. Kevesebb és kvalitásait tekintve gyengébbek a „B”
tagozatosok, olyanok jutnak be röhögve „konzik”-ba, akik 10 éve el se mertek
volna menni felvételizni. Kiugró tehetségek most is vannak, de ez sosem a
rendszer terméke.
Természetesen ez a minőségi romlás már eljutott a felsőfokra
is, sőt, már diplomáztak is – lásd egy tavalyi vagy tavalyelőtti zenekari fórum
összegzését, ahol a vezető zenekarok képviselői arról panaszkodtak, hogy nem
kerül ki elég kvalifikált fiatal zenész, és emiatt egyre több külföldit
kénytelenek felvenni.
A tanárokat illetően sem bíztatóak a kilátások. Ugyan a
státusztörvény elsősorban a közoktatást hivatott szabályozni, de kihat a
zeneoktatásra is. Már eddig is tapasztalható volt az az utóbbi években egyre
erősebbé váró folyamat, hogy a fiatalabb tanárgenerációkban nagy az
elvándorlás. Egyelőre a zeneoktatás nem kötelező jellege miatt a tanárhiány még
nem olyan feltűnő, mint a közismeret esetében, - bár aki alapfokon zongorát,
gitárt vagy szolfézst szeretne tanítani, az válogathat az álláshirdetések
között -, de ez csak idő kérdése, ilyen jövedelmi viszonyok mellett hamarosan
jelentkezni fog itt is általánosan. Ráadásul a zeneiskolai oktatás hiába került
be 92-93 táján az állami alapfeladatok közé, azóta állandóan ott lebeg a feje
fölött a bárd, hogy kiveszi onnan valamelyik kormány.
Nos, ebbe a szituációba dörrent bele a státusztörvény, és
aki átbogarászta már, annak nincs kétsége, hogy csak rontani fog rajta.
Atyai aggodalmának hevében Holender csak két apróságról feledkezik meg: 1. egy világjárványról, ami nyilván Bayreuth közönségét sem kímélte 2. arról, hogy a "hülye rendezők!!!" hisztéria nem csak hogy a cikkben is (pozitíve) emlegetett Patrice Chéreau rendezése kapcsán tört fel elemi erővel (hogy aztán – az egyébként operát ekkor még mindössze egy alkalommal, Wagnert soha nem rendező – Chéreaut négy évvel később a közönség már ünnepelje, a Ringje pedig operatörténeti jelentőségűvé váljon), hanem huszonegynehány évvel korábban Wieland Wagner "Új Bayreuthja" is hasonló fogadtatásnak örvendhetett. A régmúlt mindig szebb persze.
Minden szavával egyet lehet érteni. Kérdés, vége lesz-e a biogáz-üzemekbe/elmegyógyintézettel és falanszterrel kombinált kényszermunkatáborokba/hajléktalan-menhelyekre áthelyezett "polgárpukkasztó" rendezéseknek, ha a szponzorok végre ki méltóztatnak nyitni a szájukat.
Vagy figyeled az ünnepi játékok honlapját, mikor indul a jegyárusítás a következő szezonra, vagy belépsz a RWT-ba, és akkor pár év után kaphatsz jegyet (a kakasülőre).
Hurrá! Így talán van remény, hogy egyszer Bayreuth-ba is eljutok, még hiányzik a "gyűjteményből (Sok másik Ház is..) A száz éve ott ücsörgők, sznobok, családi hitbizományosok közül páran talán felállnak és visszamennek a régi szép időkbe, mondjuk 1943-ba. (Holendert óvnám ettől!) Wieland Wagner is megbotránkoztathatta őket, pedig lassan 3/4 évszázada, hogy csúnyán felforgatta a wagneri hagyományt meg tán párak gyomrát is.
Eine Warnung aus Bayreuth für die gesamte Opernwelt
"Was hat es zu bedeuten, wenn die Wagner-Festspiele in Bayreuth nicht mehr ausverkauft sind."
Ioan Holender cikke a Die Pressében.
A hozzászólás / válasz szerkesztő felülete feletti menüben van egy "Betűméret" választási lehetőség. Ott "Normált" választva a betűméret normális lesz. (Ez a számítástechnikát indokoltan gyanakvással kezelő felhasználót meglepi...)
Szép, nemes célú hobbi! Kibereszközökkel helytől függetlenné, időtlenné teszed az orgonamuzsikát. Ahogy a levéltárakat is digitalizálják, én is ezt teszem a felmenők fontosabb, érdekesebb irataival, az untakozó kölkeim hátha egyszer belenéznek.
Az időtlenséget illetően azért vannak félelmeim. Te és sokan mások a megőrzésen munkálkodtok, azonban ha pusztítani kell, sokkal hatékonyabbak az eszközök, ld. elektromágneses bomba (electromagnetic bomb). A propos: Albinoni operái a drezdai bombázásban semmisültek meg.
Ez nem a II. Világháborúban elpusztult orgona, hanem a Szombathelyi Székesegyház Aquincum Orgonaépítő Kft által 1999-ben épített orgonája. Az orgona hangmintáján játszik Jean-Pierre Sivestre, francia orgonaművész, a Réunionbeli otthonában (tudod, ez egy Franciaországhoz tartozó kis sziget, Madagaszkár mellett, az Indiai-óceánban). A hangmintát úgy kell készíteni, hogy az orgona regisztereinek minden egyes hangjáról, minimum 3 pár jóminőségű mikrofonnal 10-10 másodperces hangfelvételt készítünk. (Egy ekkora orgona felvételéhez minimum két teljes éjszaka szükséges.) Ebből a hangfelvételből aztán sok-sok lépéssel, több hónapos munkával készül egy hangkönyvtár, amely az orgona összes hangját tartalmazza, és ez a hangkönyvtár egy Hauptwerk nevű orgona-szimulátor programmal megszólaltatható, akár egy speciális Hauptwerk orgon-játszóasztalon, akár egy szokványos digitális orgonán, amelynek midi kimenete van. Ugyanúgy lehet regisztrálni, mint a valódi orgonán, és a hangzás is realisztikus. Nekem az orgona-hangminta készítés a fő hobbim, 10 év során már több, mint 50 hangmintát készítettem magyarországi és a környező országokban (Szlovákia, Szerbia, Erdély) található orgonákról. És szerte a világban, Kanadától Új-Zélandig orgonisták játszanak és gyakorolnak magyar orgona-hangmintákon. Én így próbálom jóhírét vinni a nagyvilágba a magyar kultúrának, orgonáknak és egyházi-közösségeknek, mert van ebben az országban jó, és szép is, és valakinek ezt is fel kell mutatnia a sok mocskolódás-gyalázkodás közepette. Persze nemcsak nagy és látványos orgonákkal foglalkozom, hanem itt van pl. egy icipici, Országh Sándor által 1868-ban épített orgona Szentbékkáláról, amelynek hangmintáján Dominique Dantand játszik.
Oké, Hallgass egy kis Albinonit. :)
Köszönöm!
És még kit tanácsoltak el anno a konziban a zongora szakról, mert nem volt elég tehetséges? Nem régizenész, de nagy karriert csinált az új hangszerével.
Köszönöm, ez tényleg nagyon szép. Más kérdés, hogy Beethoven sokkal jobban tetszik.
Így van, pontosan. Én a közönség egyik tagja vagyok, úgy kell engem kezelni, és úgy kell megbecsülni. Azt, hogy finom-e a torta, nem a cukrász mondja meg, hanem az, aki megeszi. Pontosan így van ez a zenével is, döntően nem a "szakma", az énekes, a zenész, a karmester véleménye számít, hanem a közönségé. És jól látod, lelkes vagyok, a lelkesedés hatja át minden tevékenységemet. :)
Sajna nálam Händelre, és a további barokk szerzőkre Bach mindenkit beborító árnya terül. Eseti kivételeim Corelli és Albinoni. Másképpen: az élet rövid ahhoz, hogy Händelt hallgassunk, amikor a ránk maradt kétharmadnyi Bach életmű is kb. 180 óra. És minden hallgatáskor új részletek bújnak elő, megúnhatatlan. De azért meg fogom hallgatni, máskor is ajánlottál már igazán jót.
„A billentyűs kompozíciókat próbálom megkedvelni, egyelőre eredménytelenül.”
Pedig az is egy univerzum (6-6 francia, angol szvit, partita, WTK1, 2, és egy sereg egyéb) mindegyik másként csodálatos. Hadd ajánljam egy személyes kedvencemet. Viszonylag korai, weimari darabja. Csembalón (korhűn) is finom, de zongorán csodás!
Így látja ezt egy gyerekorvos az amatőr lelkesedésével átitatva, már bocsáss meg.
Magyarországon még most is általában a tehetségtelenek mentsvára a régizene, jó ez a megfogalmazás. Most persze már szinte mindenkit felvesznek a Zeneakadémiára, egyrészt azért, mert a főiskolai képzés megszűnt, másrészt pedig a fejpénz nagyon számít, de régebben, amikor a felvételinél az évi 1-3 zongorista helyre nagy volt a tülekedés, akkor a pórul járt zongoristát tárt karokkal várták a csembaló szakon. De a világ szerencsésebbik részében a régizene már egészen mást jelent, fantasztikus zenekarokkal és énekesekkel, és egy kimeríthetetlen, igencsak változatos repertoárral. Én mindenkinek bátran ajánlom a komolyzenei mindenevést, mert aki elzárkózik a klasszikus előtti és romantika utáni kortól, az a saját fülétől vonja meg a legjobb zenei falatokat. Bátran, és előítélet nélkül kell kinyitni a szemünket-fülünket, nemcsak az ismert tájakban gyönyörködve, hanem az ismeretlent is fürkészve.
Itt összement minden hozzászólás, mint valami bugyuta hollywoodi film hőse? A 2 passiót szeretem, a h-moll misénél sokkal jobban Haydn késői kompozícióit, Beethoven Missa Solemniséről nem is szólva. Jó néhány kantátát is kedvelek, bár itt a Mester kénytelen volt sorozatgyártásra, vagy inkább korábbi darabok felhasználására is berendezkedni. A billentyűs kompozíciókat próbálom megkedvelni, egyelőre eredménytelenül. Kivételek a Goldberg-variációk, az Olasz Koncert és a Kromatikus fantázia & fúga. Mostanra talán a régizene megszűnt a tehetségtelenek mentsvára vagy alibije lenni, hogyaszongya a 16.-18. században is ilyen hamisan szóltak a hangszerek. Máig áldom magamat, amiért a 90-es évek elején nem mentem el arra a hírhedt zeneakadémiai koncertre, amelyet egy bizonyos Ensemble Baroque de Nice produkált a francia kulturális minisztérium/nagykövetség égisze alatt, "a magyaroknak ez is megfelel" mottóval.
Nem akarok vitatkozni veled, de a régizene már elég régóta nem cincogás, hanem valami egészen más. Itt van pl. egy nagyon szép operaelőadás. Csak tekerj bele néhány helyre, és remélem téged is megérint ez a nagyszerű, korhű előadás.
Kedvelem sommás hozzászólásaidat, elvégre ez egy fórum, nem kell köntörfalazni! Azonban szinte kötelességemnek érzem, hogy árnyaljam legutóbbi sommás kijelentésedet. Haydn előtt élt egy bizonyos J. S. Bach. Nem hiszem, hogy egy H-moll mise, vagy egy Máté passió (és a többi egyenszilárdságú ezer+) téged hidegen hagyna. Ami a korhű hangszerek cincogását illeti, alapvetően együttérzek veled, Bach is sokkal élvezhetőbb, ha nem kötik az előadást korhű gúzsba. |
Megijedtem. Ugy jött ki a tördeles, hogy hozzaszolo
Csak távirati stílusban: Elsősorban Beethoven és Wagner (+Bruckner) rajongója vagyok, a Haydn előtti tucatszerzők rekonstruált cincogása nem nagyon vonz. A nagy barokk és még korábbi szerzőkhöz bizonyára nem nőttem fel, de koromnál fogva nem is fogok. Bizonyára kár, pedig próbálkozom. A BFZ remekel ezen a téren is, periferikusan tetszenek Savall produkciói, valamint a Giardino Armonico vagy az Europa Galante produkciói. A magyar klasszikus zenekaroknak rosszabbak a hangszerei, mint a neves nyugatiaknak. Hegedűst még az 1. Orbán-kormány alatt leírtam, amikor megpróbálkozott valamilyen operaházi állami ünnepségen Bartók 3. zongoraversenyével. Elviselhetetlennek tartom, ahogyan a koncertjei előtt vagy közben előadja a nyálas vallásos hálaadásait, hogy mennyit köszönhet a Jóistenkének. Felmerül a kérdés: HA NEKED TEHETSÉGET ADOTT A ZONGORÁZÁSHOZ, AKKOR KOCSIS ZOLTÁNNAK KI ÉS MIT/MENNYIT ADOTT CSAK EZEN A TÉREN, HEGEDŰS TARTUFFE??? Lackfival kapcsolatban nem tudok nyilatkozni, mert a mai "magyar irodalmi élet" egy kávéskanálban zajló fekáliasárdobálásai végleg nem érdekelnek. Kb. annyira, mint a tenisz vagy a forma-1.
Kedves Macskás, a Régizene topikba küldtem neked egy kis ajándékot bizonyságul, hogy nemcsak a levegőbe beszélek. Szegény régizene topik úgyis nagyon elárvult, ideje, hogy egy új bejegyzéssel exhumáljuk.
Ja, volt még Capella Savaria, és abban az időben az az együttes közel volt a világszínvonalhoz, csodás felvételei születtek. Persze azóta nagyot változott a világ, csak mi maradtunk (még ott sem) ahol voltunk. De majd küldök nektek egy kis igazi régizenét. :)
Bizony-bizony hallottam és láttam, és szenvedtem. Az Operában is (olyan unalmas Cosit sohasem láttam, mint amit ő produkált) és a Müpában is. Ennek alapján állítom, hogy Vashegyi egy tehetségtelen, középszerű és unalmas "karmester". De, mint írtam, ez csak az én véleményem, és lehet, hogy tévedek, és lehet, hogy véleményemmel ellentétben Vashegyi a világ egyik legjobb régizene karmestere, és csak én hallok mást a Müpában, ha Pluhar játszik, vagy valami hasonló külföldi és nem a mi Vashegyink. A Cosiról jut az eszembe, hogy aztán láttam ugyanabban a rendezésben, ugyanazokkal az énekesekkel, csak más karmesterrel. Hát, ég és föld volt. Persze az a karmester is már csak egyre ritkább vendég nálunk, kell a hely a jobbaknak, akik tudják, hogy mitől döglik a légy, az Árnyéknélküli, meg a Parsifal... Nem tudom, hogy melyik "régebbi fórumtárs"-ra gondolsz, aki megvezetett, de tudod, engem nem kell megvezetni, én teljesen önjáró döhöngő vagyok itt ebben a kis bolondokházában.
Vashegyi vagy húsz évig nulla támogatásból csinált régizenét. Az, hogy tíz éve van pénze, az azért van, mert nem adta fel. Rendszeresen járt nem állami pénzen külföldre, a legjobb helyekre hívták, olyan partnerek mellé, mint Gardiner, Herreweghe. Külföldi lemezcégek vesznek fel vele, együtteseivel produkciókat. Amikor elindult, volt még Capella Savaria (kicsit most is van), de teljesen eltűnt Dinyés Soma, Klembala Géza. Tenyleg megétettek veled valamit.
Kedves takatsa,
Ha Vashegyi nem vóna, akkor a magyar régizene is más vóna, mert akkor Vashegyi nem gyűrte volna maga alá a régizenét, és nem egyfajta kontraszelekció érvényesülne a régizenében, amely riaszt minden valamirevaló tehetséges zenészt. Nézd meg, hogy micsoda elképesztő reneszánsza van a régizenének nyugaton, és milyen csúcsmuzsikusok művelik. Ebből azért hellyel-közzel mi is láthatunk valamit a Müpában. Ha összehasonlítod a nyugati klasszikus-modern nyugati zenekarokat a magyarokkal, akkor korántsincs akkora minőségi különbség közöttük, mint a régizene területén. Ami országunkban a régizenét jellemzi, az a fejétől bűzlik a hal típusos esete. Sajnos nem ő az egyetlen abszolút tehetségtelen kurzuslovag, itt van pl. Hegedűs Endre "zongorista" vagy a versfarigcsáló Lackfi és sorolhatnám tovább...
A hazai régizene Vashegyi nélkül is a futottak még kategóriába tartozna.
Azért nem hasonlítanám Kellert Vashegyihez. Keller egy muzsikus. Vashegyivel kapcsolatban talán érdemes az Index cikkét a független színházak lenullázásáról idézni. "Ha jobban megnézzük a döntési listákat, három dolog lehet szembetűnő: egyrészt az, hogy a zeneművészeti szervezetek jól lobbiztak, százmilliós nagyságrendű támogatás landolt egy-egy szimfonikus zenekar számláján – talán nem függetlenül attól, hogy a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és egyben a Nemzeti Kulturális Tanács élén egy karmester áll Vashegyi György személyében. Az Óbudai Danubia Zenekar például 363,7 millió, a Szent István Filharmonikusok 525,3 millió, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar 760,5 millió forintot kapott." Szóval az NKT élén ő a pénzosztó (üzletember).
Azért van gyerekcipőben, mert rátelepedett. De persze még mindig jobb ott, ahol van, mintha - teszem azt - ő lenne majd az Operaház új főzeneigazgatója.
Mivel idehaza a régizene ma is eléggé gyerekcipőben jár, szerintem nem nagyon volt mit elrontania. Persze annyi esze van, hogy Bartókkal nem próbálkozik.
Vashegyi a zenei élet egyik szégyene. Amit művelt a régizenével, azt a magyar régizene évtizedekig nem fogja kiheverni.De most már egy lépcsővel magasabbra lépett, így kártékony tevékenységét egyre szélesebb körben tudja kifejteni. Persze ez csak az én véleményem, és lehet, hogy nagyot tévedek, és pontosan az ellenkezője igaz annak, amit állítok. :)
Keller jóval sokoldalúbb és tehetségesebb Vashegyinél. Utóbbi vezetése alatt jól szerepel az NFZ, hiszen a zeneigazgató közel áll a húsos fazékhoz.
Vashegyi nem sokmindent ural. Az MMA elnökének Marton Éva ellenében választották az akadémikusok, és az idén le is jár az a funkció.
Ahhoz dinamit kéne, nem muzsikus-szövetség. :)
Vagy egy halvány kísérlet a minden pozíciót uraló Vashegyi ellensúlyozására...
Még egy gittegylet, vagy a különféle kérészéletű politikai mozgalmak sorsa vár rá? https://www.concertobudapest.hu/v/megalakult-a-magyar-muzsikusok-szovetsege/
Szerencsére a térdízületével vannak bajok. Ha a jelenlétében adnák elő, a szöveget úgysem értené, ráadásul képzelem, mivel fogadták a nagyvilágban utazó pápákat VI. Pál óta.
Hát ha így találnám el a lottószámokat!
A "Mo. halszagú" kivételével ezeket a sz@arakoztatóipari állítólag könnyűzenei termékeket nem hallottam, de nagyon köszönöm. Lassan rehabilitálnom kell. sz. hüje jó József Ferenc főherceget és irodalmi munkásságát, különös tekintettel Amerika felfedezésére (NB: Tudok a vikingek ez irányú, bár feledésbe merült érdemeiről!). Lévay Szilveszter vajdasági származása pedig újabb pozitívum előjog e musicalgiccs-gyártó hivatalos értékelésénél, noha nem vetekedhet az erdélyi, ezen belül székelyföldi születés nyújtotta futtatással/támogatással nemesi kutyabőrrel. Itt jegyzem meg, hogy számomra a "Nélküled" sem több popipari tucatterméknél.
Elképesztő kincsestár, egyben látlelet: https://dicsoitosziget.hu/index.php/2023/04/18/magyar-fohasz-2023-krisztus-a-jovonk/?fbclid=IwAR2uSoTexJjQ7qhIlgElOVCLm8z1rgVFn1rGB9nwsrv48WSJYJptFiobaHw&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202304 . Rétvári vajon a "hivatalos dal" megbízójának ellenfele, akit így akar hátba támadni?