Bejelentkezés Regisztráció

A komolyzene jelene és jövője Magyarországon


Téma ismertetése: Erkel, Zak, zeneoktatás, amatőr mozgalmak, kultúrpolitika, zene és közélet etc

18 gabor 2002-12-26 19:08:56
Az énekóraszámok csökkenése nemzeti veszteség. Mindent meg kell tennünk azért, hogy legalább azok a fiatalok, akikkel közvetlen kapcsolatba kerülünk (gyermekeink, tanítványaink, más hozzátartozóink stb.), másként viszonyuljanak a művészetekhez és a művészeti - nem \"készség\" - tárgyakhoz.

17 valaki 2002-12-16 19:20:20
Hát igen, az énekórákon volna mit javítani, mert tudom, hoy mindenki csak púpnak érzi a hátán. Általában a gyerekek azt mondják(amiben igazuk is van), hogy túl magas az óraszám. És emellé heti egyszeres ének. Rajz is. Tesi fogyatkozott kettőre, tehát az ilyen mondjuk készségtantárgyak fogyatkoznak egyre, a többi meg kétszeresére emelkedik. A tanulók nagy többsége az énekórát, és a rajzot érzi fölöslegesnek, legszívesebben mindenki kitörölné az órarendből, még azok közül is sokan, akik pedig szeretik a komlyzenét. Szerintem egyébként nem feltétlenül a szülői, ill baréti példa a követendő. Ha valaki szereti a komolyzenét, az élete végéig szeretni fogja, és senki és semmi se fogja tudni őt eltántorítani ettől. Egész kiskorában sem. Én legalábbis így vagyok ezzel. Hát igen, engem nem szemtől szembe, de hátam mögött mindig lenéznek, megvetnek, hülyének tartanak, hogy a komolyzenét szeretem. De szerencsére én erre immunis vagyok, nem nagyon érdekel mások véleménye erről.

16 gabor 2002-12-16 12:20:23
Megjegyzésem arra vonatkozott, hogy mai formájában a zeneiskolai nevelés sajnos nem alkalmas maradandó zenei alapképzettség átadására, mivel másodlagosnak tekinti a nem pályára készülőkkel való minőségi munkát. Véleményem szerint azonban - és emellett szigorúan kitartok - a nemzet zenei nevelése nem a zeneiskolákban, hanem a közismereti intézményekben kell(ene), hogy folyjon. Ehhez volna szükség olyan magasan képzett szakemberekre, amilyeneket zenei felsőoktatásunk elkötelezett hallgatók és oktatók, valamint vezetési-kormányzati szándék hiányában nem tud kiállítani. A megfelelő szakembergárda hiánya miatt csökken az énekoktatás megbecsülése, az énekóra embernevelő erejébe vetett hit, emiatt veszik el az óraszámokat, építik le a státuszokat, szüntetik meg a zenei általános iskolákat. Az elhivatott nevelők elszigetelt szakmai műhelyekben működnek, Kodály országában Kodály szellemisége országszerte egy-két iskolába szorul vissza, ahol a kodályi hagyományok utolsó őrzői még tartják állásaikat, ám utánpótlás hiányában alighanem ezek az végső menedékek is hamarosan összeomlanak majd. Ezért hangsúlyozom szüntelenül az éneklés kultúrájának helyreállítását, egy énekelni szerető, művészileg értékes zenén és életreszóló zenei élményeken felnőtt ifjúság felnevelése céljából, akik közül kikerülhetnek a jövő zenei nevelői, akik valódi belső meggyőződéstől vezérelve tanítják majd unokáinkat zenére és emberségre.

15 füles 2002-12-10 15:06:37
Kedves Gábor! Azt írtam, hogy gyakorlatilag ingyenesek a zeneiskolák. És még valami. A közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem a pályára készítenek elő. A zeneiskola feladat éppen a zene megszerettetése. (lenne...) Egyébként egyetértek veletek.

14 Búbánat 2002-12-05 10:22:32
Kedves Gabor! Válaszomat a Te rovatodban írom, s a témát ott is folytathatjuk.

13 gabor 2002-12-04 12:52:10
Kedves Búbánat! Köszönöm, hogy felkaroltad a témát. Meg kell, hogy jegyezzem, az állami zeneiskolák nem ingyenesek, ezenkívül, a sporthoz hasonlóan, az élvonalat, a pályára készülőket támogatják. Ugyanakkor én is úgy gondolom, hogy a baj nem itt kezdődik.

12 Sipi 2002-12-04 12:26:57
És mi a véleményetek a \"felújított\" előadásokhoz és előadókhoz, mint pl. a Princess? Vagy amikor egy művet neadj\' Isten egy rockbanda ad elő a saját \"felfogásában\". Vannak, akik szerint ez nagyon jó, mert ez az átlagemberhez is közel viszi a klasszikus zenét. Én az ilyenen sírni tudnék...

11 Búbánat 2002-12-04 12:26:12
Hiába ingyenesek az állami zeneiskolák, ha a családban, a gyerekben, a szülőkben nincs meg rá az igény. (Lentebb arra is kitérek, hogy attól sem lesz jobb a helyzet, ha lassacskán pozitív irányú folyamatoknak lehetünk tanúi.) És ha az osztálytársaknál azt látja, hogy a walkmanból vagy a CD lejátszókból csak az igénytelen könnyűzene szól, otthon pedig a szülő a Juventust és a többi, ehhez hasonló kereskedelmi rádióadót hallgatja. Csak ez a példakép számára. A többség számára. Kevés kivétel van, aki le tudja győzni ezeket a mintákat és a saját értékrendjét követi. Aki akaratát, hajlandóságát, zsebpénzét latba téve a komolyzene - tanulásra, - művelődésre -hallgatásra adja a fejét, és az igényesebb muzsikát közvetítő rádióadókon keres magának zenei élményt nyújtó műsorokat. Akinek ez lesz majd a hobbija, egyik önkéntes szórakozási formája. Tehát, azt vallom, mindent az alapjaiban kell el(újra)kezdeni ahhoz, hogy évek elteltével ez kamatozhasson. És a Bartók Rádió hallgatottsági, statisztikai mutatói kedvezőbb tendenciákat regisztrálhasson. Még egy érdekes megfigyelésem van. Paradoxon. Egyre több szülő engedheti meg magának azt, hogy gyermekeit valamilyen hangszeren taníttassa. Akár magán úton is. Ennek ellenére ezek a gyerekek, mintegy visszahatásként, otthon továbbra is csak a könnyű múzsát részesítik előnyben, és a kortársaikhoz hasonlóan ilyen műsorokat hallgatnak. Tehát, hiába járatják őket zeneiskolába, attól még nem fog több komolyzenét hallgatni, vagy ilyen koncertekre eljárni

10 füles 2002-12-03 16:14:31
Utolsó mondatodrareagálva megjegyzem, hogy ezen az alapon ma sokkalta több embernek kellene a komolyzene közelében (értsd: amatőr előadóként, zeneszerető és értő koncertlátoatóként stb) lennie. A zeneiskolák gyakorlatilag - ezt komolyan mondom - ingyenesek.

9 Búbánat 2002-12-03 11:20:22
Addig, amíg a zenei iskolákat leszámítva az oktatási intézményekben tanuló diákoknak az énekórákon ledarált kötelező tananyag csak szükséges rossz, kipipálandó tantárgy a többi tárgyhoz képest, ne várjuk azt, hogy ezek a fiatalok, akik egyszer szülők lesznek, nem éreznek késztetést komolyzenét hallgatni a Bartókon. És később sem fogják arra öszönözni leendő csemetéiket, hogy a Bartók adón komolyzenét hallgassanak, vagy ebben a műfajban koncerttermeket, operát látogassanak. Minden nevelés a szülői házban kezdődik, és később, ezzel párhuzamosan, az iskolában folytatódik. Az irányok, a hajlamok, a befogadások többsége - a szülői útmutatás révén is - már kisgyerek korban kialakul. Ez is oka lehet, hogy ilyen kevesen hallgatják a Bartókot. A jövőt illetően sem vagyok túlzottan optimista. De régen is mindig csak egy szűk, tehetősebb (főúri vagy pénzarisztokrata esetleg polgárosodó) réteg volt abban a helyzetben, hogy zenét tanuljon, házimuzsikázzon, zenetanárt fogadjon magánúton gyermekének, zenei szalonokba, -társaságba, hangversenyekre és operába járjon.

8 Merszi 2002-11-29 14:53:05
A helyzet az, hogy a Bartóknak így is a mérési határ alatt van a hallgatottsága. Ami kevesebb, mint 1%-ot jelent. Képzeld el, mi lenne, ha főműsoridőben is kortárszene menne?!:))

7 yeti 2002-11-28 12:36:57
Na, én is jókor szapultam a kereskedelmi tévéket. Ma az mtv1 adja a Pillangókisasszonyt. Éjfél körül. Igaz, hajnali kettő előtt vége van. Bravó! :-(

6 yeti 2002-11-26 12:36:31
Épp a Bartóknak kellene főműsoridőben adni ilyeneket (is). Nem pedig olyankor, amikor az ember elalvás előtti olvasás mellé szeretne valami halk, andalító zenét hallgatni. Erre bejön a Hamlet egy szál fuvolán előadva, és egyéb, világmegváltó absztrakciók :-/

5 Merszi 2002-11-26 09:20:05
Igazad van. Nézd meg pld a mai kortárs kínálatot a Bartókon. Éjjel 11 után mennek az ilyenek. Gondolom a szerzőkön kívül senki nem hallgatja őket. Akkor meg minek?

3 yeti 2002-11-25 13:08:19
Azért itthon van egypár példa arra, hogy hogyan lehet kibújni a kötelező dolgok alól. Egyet felhoznék, mert hasonlít ehhez a kötelező 40%-hoz. A kereskedelmi tévéknél is van egy arány, hogy az adásidő hány százalékát kell közszolgálati műsorokra fordítani. Megoldás: ezeket a műsorokat olyankor adják, amikor amúgy senki nem ül a tévé előtt.

2 Merszi 2002-11-25 10:07:40
Egyetértek azzal, hogy meglehetősen szegényes a magyar koncertélet kínálata. Egyes országokban (és most nem valamelyik észak-balkáni állmra gondolok) kvóták határozzák meg a kötelezően játszandó helyi zene arányát. Ez a legtöbb esetben minimum 40%. Ha ezt nálunk is bevezetnék attól persze még lehet, hogy megint ugyan azt a néhány csókos szerzőt kellene hallgatnunk orrvérzésig. Vagyis a helyzet szerintem is több, mint elkeserítő!

4 Sipi 2002-11-25 08:38:13
Én is pesszimista vagyok e tekintetben. Valahol azt hallottam, hogy vannak olyan ének-zene tanárok, akik azt szeretnék, hogy az ének órákon is már az ún. könnyűzenét tanítanák. Akit nagyon érdekel, az persze még mindíg könnyen megismerkedhet vele (mármint a komolyzenével), de sajnos sokan (akik fogékonyak lennének rá) azt sem tudják, mi az. Olyan felmérésről is hallottam, hogy az angol fiatalok között megkérdezték, hogy szerintü mi a klasszikus zene. A válaszadók nagy többsége szerint a klasszikus zene=Britney Spears; Backstreet Boys és hasonlók. A húgom igen erősen a rock felé orientálódik (\"rokker\"). Említette, hogy amikor elmondja hasonló beállítottságú ismerőseinek, hogy a bátyja a komolyzenét kedveli, legtöbbször az erős fújjolás a reakció. A legtöbb ember véleményt mond és elítéli ezt a művészetet anélkül, hogy tudná, mi az. Hát itt tartunk. Szerintem...

1 Carl 2002-11-21 21:58:13
hát egyelőre ennyit a komolyzene helyzetéről, talán ez jelent valamit...:(

0 Carl 2002-11-16 21:10:16
Kiváncsi vagyok, hogy zeneszerető-társaim hogy vélekednek a magyar zeneéletről. Nem gondolják.e hogy egyes darabok, zeneszerzők(esetleg korszakok, netán irányzatok) hiányzanak a koncertélet palettájáról? (Szerintem igen.) Vajon egyenlő mértékben kapnak lehetőséget fiatalok-idősek, tehetségesek-szerencsések?(tudom, nagyon naiv a kérdés) Lehet hogy csak nekem tűnik drasztikusnak és nem bíztatónak a helyzet?





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.