Bejelentkezés Regisztráció

A komolyzene jelene és jövője Magyarországon


Téma ismertetése: Erkel, Zak, zeneoktatás, amatőr mozgalmak, kultúrpolitika, zene és közélet etc

1936 eccerű 2014-03-29 20:14:54 [Válasz erre: 1935 Búbánat 2014-03-29 13:00:50]
Gondolom, ennek véletlenül sincs köze ahhoz, hogy igen hamarosan lejár Batta kormánybiztosi mandátuma.

1935 Búbánat 2014-03-29 13:00:50
[url] https://szegedma.hu/hir/szeged/2014/03/egymilliard-forintot-csoportosit-at-a-kormany-komolyzenei-celokra.html; Egymilliárd forintot csoportosít át a kormány komolyzenei célokra [/url] Szeged.ma.hu/MTI 2014. március 28., péntek Összesen egymilliárd forintot csoportosít át a kormány a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kiemelt kategóriájú koncertjeinek szervezésére, a Concerto Akadémia Nonprofit Kft. programjaira és a magyar komolyzenei koncepció elkészítésére.

1934 zalbarna 2013-10-20 19:24:42 [Válasz erre: 1933 B.Cs 2013-10-20 08:44:41]
Kedves B.Cs ! Azt írja: " A nyelv és, a zenei nyelv megmaradt a tetszhalál idején is. A régi zene, ahogy Ön hívja, Mozart, s még sorolhatnám. " Ön és én talán ugyanarról beszélünk, de más a szemléletünk. Ön azt mondja, Bach és Mozart tetszhalott volt, miközben a zenei nyelv megmaradt. Én azt mondom, a műveik keletkezésüktől fogva örökké fennmaradnak, halhatatlanok, és MI VAGYUNK TETSZHALOTTAK, amíg nem élünk ezekkel. "... egyre kevesebb gyerek jár magyar iskolába Erdélyben, s hogy a második-harmadik generációs svájci vagy amerikai magyar származású már nem beszéli a nyelvet. " Kérem, ezek az emberek szabadok, és ez az ő szabad döntésük. Járhatnának magyar iskolába is. De nem teszik. Sokukkal beszéltem ( főleg a szülőkkel ) és legyen erős, tudatosan nem a magyar iskolába íratják a gyerekeiket, és meg is mondták nekem hogy miért. Nyilván a többségről beszélek. De ha megtehetem, engedje meg hogy ajánljam önnek José Ortega y Gasset: A Tömegek Lázadása című könyvét elolvasásra. A tömeget propagandával meg felhívásokkal rávenni a nyelv megőrzésére, ( vagy akár Dohnányi művek hallgatására ) ez mára nyilvánvalóan képtelenség már. Más eszközök kellenek. Pontosabban nem is tudom vannak-e eszközök mára egyáltalán, de azok mindenképpen csak közvetettek és indirektek lehetnek. Legyen erős: A tömegek dominálnak és csak a varázsló ( a mítosz )tud velük bánni a medián kívül, mind a világ végezetéig. Céljaink, az Öné meg az enyém azonosak. Talán az elképzeléseink mások.

1933 B.Cs 2013-10-20 08:44:41 [Válasz erre: 1932 zalbarna 2013-10-19 23:12:54]
Kedves Zalbarna! Önnek igaza van - látszólag. Sőt, még példát is tudok mondani, hiszen máig él az a meggyőződés, hogy J.Seb.Bach művészetét Mendelssohn támasztotta fel tetszhalálából. Ebből talán annyi igaz lehet, hogy Bach közvetlen hozzátartozóin, leszármazottjain, tanítványain felül talán kevesebben ismerték, hiszen a kommunikáció akkoriban nem az Interneten zajlott, s a szélesebb megismeréshez járult hozzá Mendelssohn. Ugyanakkor van egy lényegi apróság. A nyelv és, a zenei nyelv megmaradt a tetszhalál idején is. A régi zene, ahogy Ön hívja, Mozart, s még sorolhatnám. Ha az Ön logikáját - kérem, ne vegye bántásnak, nincs egyedül - követném, nem érteném, miért aggódnak a magyarságot és a magyar nyelvet féltők az asszimilációtól, attól, hogy egyre kevesebb gyerek jár magyar iskolába Erdélyben, s hogy a második-harmadik generációs svájci vagy amerikai magyar származású már nem beszéli a nyelvet. Az ok egyszerű: hiába lapul a fiókban Arany János Toldi-ja, Balassi művei, vagy a Mária-siralom, ha nem él tovább a nyelv, a kultúra, akkor legfeljebb pár száz év múlva valami doktorandusz történész kezdi feltárni a szokatlan írásjeleket, s értelmezni, mit is jelent az "Ég a napmelegtől a kopár szik sarja". Erről szól a Wells novella is, ahol a sok generáció óta vakká lett közösség tagjai, még az empátiát tanúsító lány is csak csodálatos meseként hallgatja a napról, csillagokról, fényről szóló "mesét". S végül az elfogadás feltétele a vakká operálás. Bartos Csaba

1932 zalbarna 2013-10-19 23:12:54 [Válasz erre: 1931 B.Cs 2013-10-19 21:51:52]
Kedves B.Cs ! Bejegyzésem Bartókkal kapcsolatos részében éppen arra próbáltam rávilágítani, hogy nem hiszek abban, miszerint valódi értékeket huzamosabb ideig ( avagy meghatározó mértékben ) el lehetne rejteni, ugyanis ezek fennállási módja az érvényesség. Azt gondolom , hogy az élethez elengedhetetlenül szükséges ezekhez az érvényességekhez alkalmazkodni. Hosszú távon ennek a " tündöklő középszer"-nek éppen úgy ezt kell tennie, mint bárkinek. Éppen ezért a valódi értékek tekintetében nyugodt vagyok. Ha valamit mégis kifogásolok, az pusztán azért van, mert ( merő önös érdekből ) egy jobb és értékekkel jobban átitatott világban szeretnék már most élni. Egyszerűen szeretném jobban érezni magam. Ez elég önös indok. Sajna erkölcsösebb indokkal nem szolgálhatok. De ha pl Dohnányi életműve eme érvényes értékek közé tartozik, annak fennmaradásában, mi több, örökös diadalában, teljesen biztos vagyok. Nem kell az hozzá, hogy holmi tündöklő középszer nekem itt össze-vissza magasztalja.

1931 B.Cs 2013-10-19 21:51:52 [Válasz erre: 1929 zalbarna 2013-10-19 16:51:48]
Kedves Zalbarna, a gondolat nem az enyém, ezért is tettem idézőjelbe. Az idézet, ahogy feltüntettem, a 7óra7 kritikusától származik, más helyen ennél sokkal erősebb megfogalmazást is olvastam a "Tündöklő középszer" kapcsán. Én legfeljebb azt tartom hungarikumnak, hogy ezt hungarikumnak gondolja valaki... de félre a tréfát. Sokszor idézem H.G.Wells: A vakok országa c. novelláját. Éppen, mert senki sem tehet arról, hogy vakon születik. De ha a látót vakká akarja tenni, arról igen. Gondolom, egy ősz sakk-nagymesternek sem öröm, ha mattot kap egy gyerektől, s a matematikus sem repes, ha a problémát, amelynek életét szentelte, egy fiatal kutató pillanatok alatt megoldja. S gondoljunk bele, ezek mérhető, világos dolgok. A muzsikus ki van szolgáltatva, ha elhallgatják, ha nem jut pódiumra, nem tudnak róla. Ha elhallgatják, hogy milyen művészek éltek évtizedeken keresztül, akkor az új nemzedék elhiszi, hogy soha nem volt nálunk brácsaművészet nálunk, azt meg kellett alapítani. Szóval - s ennél világosabban nem tudom, de nem is szeretném magam kifejezni - amíg nem gondoljuk újra a vasfüggöny örökségét, addig a ma élő nagyokat is nehezebben vesszük észre. S attól, hogy egy tehetséget háttérbe szorítunk, a másik nem lesz tehetségesebb. Bartos Csaba

1930 zalbarna 2013-10-19 17:04:02 [Válasz erre: 1929 zalbarna 2013-10-19 16:51:48]
És még ide tartozik, hogy ha Bartóknál maradunk például, hogy bár az kétségtelen, és helyrehozhatatlan, hogy Bartókot hazaárulónak nevezte a nemzeti media ( nehéz lehetett Neki, helyrehozhatatlan ) mindazonáltal ( oh be szép is eme szófordulat) azt láthatjuk, hogy a bartóki életmű ettől még sziklaszilárdan áll és érvényes. Tehát : " bár az ember szenvedett, de a mű kitörölhetetlen "

1929 zalbarna 2013-10-19 16:51:48 [Válasz erre: 1928 B.Cs 2013-10-19 15:16:14]
Sztem eddig is 100 százalékig a címben megnevezett témáról volt szó...:) " ....ami kiveti magából a tehetséget, megveti és saját magára nézve megalázónak, sőt megtorlandónak tartja, ha valaki kiemelkedő valamiben. Ne tűnj ki az átlagból, legfeljebb a megjelenéseddel, a manírjaiddal. Attól leszel egyéniség. De hogy tartalmilag más minőséget adj, mint az elvárható átlag – na nehogymár." Hát ezt sokféleképpen lehet nevezni, csinálta az elmúlt rendszer politikai indítékból, aztán ezt csinálja a középszer évezredek óta ( pl Hubay kontra Bartók ) de kedves B.Cs. én óva intem attól, hogy ezt hungarikumnak nevezze, sőt abban a pillanatban, ahogy hungarikumnak nevezi, vagy bármely más néven általánosítja, már el is vesztette a meccset. Mert egyes esetek vannak és konkrét emberek. És a jelenség ellen csak ezen a síkon lehet fellépni. Kell hozzá lelkiismeret, meg következetesség meg etika, ilyen elavult fogalmak, magatartásformák. Mert ha azt mondjuk, hogy hungarikum, akkor azt sugalljuk, hogy ez egy fátum. Holott csak egyes ( sajna a többség ) emberek gerinctelen vagy önös érdekű cselekedeteinek halmaza, dö plíz, kérlek...

1928 B.Cs 2013-10-19 15:16:14
Megint megkísérlek visszakanyarodni a címben megnevezett témához. "Hungarikumnak is nevezhetnénk ezt a jelenséget, ami kiveti magából a tehetséget, megveti és saját magára nézve megalázónak, sőt megtorlandónak tartja, ha valaki kiemelkedő valamiben. Ne tűnj ki az átlagból, legfeljebb a megjelenéseddel, a manírjaiddal. Attól leszel egyéniség. De hogy tartalmilag más minőséget adj, mint az elvárható átlag – na nehogymár." Pintér Béla: Tündöklő középszer - kritika, 7Óra7 Nos, ebben voltak partnerek a "3 T" kultúrpolitika, az 'izmusok, a vasfüggöny. Lásd: Dohnányi Ez a múlt, melynek levetkőzése a jelen feladata, ami nélkül nincs jövő Bartos Csaba

1927 zalbarna 2013-10-09 15:45:13 [Válasz erre: 1926 zalbarna 2013-10-09 15:34:54]
És a ma itthon uralkodó általános szemléletről beszéltem, ahogyan a régi korok zenéjéről itthon gondolkodnak ( " az már a múlt " ) ennek kéne megváltoznia. De mint mondtam a 300 éves végeredmény felől nincs kétségem. Az alapot elhagyni, na ezt a többezer éves kollektív hagyomány nem tudja megtenni. Csak idő kérdése tehát a szemlélet jó irányba fordulása. De mi van, ha én is szeretném megérni?? Mi van, ha úgy gondolom, ahogy leírtam itt vagy 1000 sorban? :)) Hát már csak szólok ! :)

1926 zalbarna 2013-10-09 15:34:54 [Válasz erre: 1925 violino 2013-10-09 13:18:10]
Ez a világ nem egy automata, ez egy élő világ. Nem a hagyománnyal van baj, hanem a fejekkel, akik nem figyelnek rá. És, ha emlékszel, a hagyomány csak minimum háromszáz év után számít annak, akkor nyeri el ezt a dicső címet. Ha hosszú ideig ( mindig ) bevált és igaz volt. A szellemi mozgás sztem mindig úgy néz ki, hogy előre a kissé bizonytalanba, és csak azután az értékelés. De egy bizonyos idő után az értékelés megtörténik, ha tetszik, ha nem. Mert ez a lét egy kollektív lét, végső soron sztem. Ez az értelme a művészetnek pl többek között. Azért vitatkozunk az autóról ( a zöldek, meg a kékek :) , mert még nem tudunk róla semmit a hagyomány szintjén. Hiszen csak szaros 200 éves. A tv, meg film pláne sokesélyes a hagyomány szempontjából. De azért egyre többet tudunk pl ezeknek a cuccoknak az általános hosszútávú mellékhatásairól. " Ha ez a világ a létező világok legjobbika, akkor a személet is a helyén van. " Hát, ha körülnézel, nem ezt látod. Sokkal inkább ennek a lehetőségét. De ez nincs borítékolva sztem. Ahány ember, annyi szemlélet. 300 évig. Azután, a hagyományban már egységes a szemlélet. Hát, nem hiszem egyrészt, hogy erről ennyi és itt megfelelő, meg elég, másrészt meg azt se, hogy én vagyok az aki ezt a legjobban el tudja magyarázni...:))

1925 violino 2013-10-09 13:18:10 [Válasz erre: 1924 zalbarna 2013-10-09 09:17:59]
Milyen szemléletnek...? Ez a feltevésed megint azt sugallja, hogy baj van a hagyománnyal... Ha ez a világ a létező világok legjobbika, akkor a személet is a helyén van.

1924 zalbarna 2013-10-09 09:17:59 [Válasz erre: 1923 violino 2013-10-09 09:01:59]
Neem, nincs elzárva, éppenhogy él. Vagy mi akarva elzárkózunk előle. Én nem. :) A szemléletnek kéne megváltoznia.

1923 violino 2013-10-09 09:01:59 [Válasz erre: 1922 zalbarna 2013-10-08 17:20:01]
Azt hittem (de ezek szerint félreértettelek), hogy valami titkos, hermetikusan elzárt, csak a beavatottak számára elérhető hagyományt említesz, ami alapjaiban forradalmasítaná a zenei életet. Mostmár értem, hogy nem volt szó ilyesmiről. De az is lehet, hogy ugyanazt mondtuk, csak másképpen. ;-)

1922 zalbarna 2013-10-08 17:20:01 [Válasz erre: 1921 violino 2013-10-08 16:35:15]
Hát sztem úgy az 1839-40. bejegyzéstől el lehet olvasni az egészet nyugodtan, max 5 perc alatt végig lehet rajta söpörni. Nem látok benne semmi konfúziót, sztem tök érthető, hogy miért tartom fontosnak a régizenét és hol tartom hangsúlyosnak egy zenész számára. Alap. Nem múlt. A ház alapja az nem a ház múltja. Ennyi. Pusztán szemléleti kérdés. Ha megpróbálsz ebbe a szemléletbe ideiglenesen belehelyezkedni, megérted az összes fecsejt, amit itt elereszték. Ha bele akarsz kötni, biztos sikerül...( Macskásnak mindig sikerül. De ő nem helyezkedik sehova ideiglenesen se. Hátha Te igen. : ) Ennyit tudok. Nem vagyok a Pernye András. :)

1921 violino 2013-10-08 16:35:15 [Válasz erre: 1917 zalbarna 2013-10-08 11:52:39]
Akkor ezek szerint azt is mondhatnánk, figyeljünk mindenre? ;-)

1920 zalbarna 2013-10-08 13:25:55 [Válasz erre: 1919 zalbarna 2013-10-08 13:24:17]
Az oktatásba a gyakorlatot azt igen... Nem igaz, hogy nem érthető ...

1919 zalbarna 2013-10-08 13:24:17 [Válasz erre: 1918 macskás 2013-10-08 13:07:39]
Hol?? :))) Azér, mer Te az én igaz szívemet nem akarod megérteni...:)

1918 macskás 2013-10-08 13:07:39 [Válasz erre: 1917 zalbarna 2013-10-08 11:52:39]
Hol ezt mondod, hol azt...

1917 zalbarna 2013-10-08 11:52:39 [Válasz erre: 1916 violino 2013-10-08 10:47:27]
De én nem is akartam " visszahozni " hiszen itt van, abból él, aki él... Csak aszontam, figyeljünk rá jobban ezért, meg ezért...ja és még amazért...:)

1916 violino 2013-10-08 10:47:27 [Válasz erre: 1914 zalbarna 2013-10-07 16:41:20]
Ez azért nagyon távol van már attól, hogy "vissza kellene hozni a hagyományt" ;-) A gondolattal egyetértek egyébként. Az a hagyomány, amelyik nem él, nem látszik, nem hat, az egész egyszerűen nem létezik...

1915 zalbarna 2013-10-07 16:47:47 [Válasz erre: 1914 zalbarna 2013-10-07 16:41:20]
Mert élnie kell a hagyománynak. A zenész gyakorol. Nem gondolkozik a zenéről, hanem játsza. Azzal tudatosul benne a hagyomány, hogy játsza.

1914 zalbarna 2013-10-07 16:41:20 [Válasz erre: 1913 zalbarna 2013-10-07 16:35:51]
És a mai kor előadóművészete tartalmazza az egész zenei hagyományt. Nem is lehet másképp. Csak !!! Nézetem szerint a mai napon Sok európai országban JOBBAN TARTALMAZZA mint nálunk, és pont a régizene GYAKORLÁSA miatt.

1913 zalbarna 2013-10-07 16:35:51 [Válasz erre: 1912 violino 2013-10-07 15:38:02]
A hagyomány nem misztikus. Sózzuk a húst. Az a hagyomány. Nem jó a fülnek - léleknek tizenöt tritónusz egymásután Á la natúr, minden nélkül... Ez is hagyomány. A hagyomány egyszerű és kollektiv és biztos. Nem misztikus.

1912 violino 2013-10-07 15:38:02 [Válasz erre: 1911 zalbarna 2013-10-07 14:01:15]
Így van! Bach rá a példa, hogy majd' kétszáz éve mindenki kifordítja, kifacsarja, kiheréli, mégis él és örök. Eközben persze születnek nagyszerű interpretációk, műfajtól függetlenül,amiket szeretünk. Én kevésbé hiszek valamiféle hermetikus hagyományban, ami a legendák színtjén megsejdíti a "tökéletes előadást". Inkább hiszem, hogy az előadóművészet egyfajta egocentrikus láttatás, interpretáció, ami lehet nagyszerű, és ripacskodás, tehetségtől függően. Egy igazi tehetség minden pillanatban újraalkotja a világot. Nincs szükség misztikus hagyományra. Ha volt is ilyen, nem lényeges. A mai ember pszichéjét 1000%-osan kielégíti a mai kor előadóművészete. Nincs hiányérzetem. ha mégis, annak más okai vannak...

1911 zalbarna 2013-10-07 14:01:15 [Válasz erre: 1910 zalbarna 2013-10-07 13:57:10]
Valódi műalkotás - fan vagyok. ( A lényeg a tartalomban van, a mondanivalóban, abban, amit kifejez. )Hogy régen írták, vagy tegnap, nem dönt el semmit.

1910 zalbarna 2013-10-07 13:57:10 [Válasz erre: 1909 violino 2013-10-07 13:01:50]
Egy biztos, én nem úgy értem. Nem vagyok egy ún. régizene - fan, és sztem egy háromszólamú Obrechtet három gitáron is tökéletesen elő lehet adni, a lényeg az előadásban van. ( Mondjuk az fontos, hogy akusztikus és élő előadás legyen..tehát valódi hangszeren valódi hang..)

1909 violino 2013-10-07 13:01:50 [Válasz erre: 1907 B.Cs 2013-10-05 20:33:04]
Itt már keverednek a fogalmak, Kedves Csaba! :-)) Ebben a kontextusban a "régi zene" egy újabb nyelvezet csupán, nem a régmúlt zenéjét jelenti. És mint ilyen, semmiben nem különbözik a klasszikus felfogástól. A jó zene azonnal kiütközik, mindegy, hogy "historikus" felfogásban adják-e elő, vagy klasszikusan. A minőségben nincs különbség (és a nyelvezetben sem igazán, bár erről egy "régizenész" nyílván mást mondana). Az, meg hogy miért mennek külföldre a zenészek? Teljesen nyílvánvaló: pénzért, boldogulásért. Aki mást mond, az hazudik... ;-) Persze, ha Te valóban a régi zenére gondoltál, akkor elnézést!

1908 zalbarna 2013-10-05 22:15:46 [Válasz erre: 1907 B.Cs 2013-10-05 20:33:04]
Azért, mert jelen pillanatban ez egy farizeus- ország. A fő helyeken mindenhol farizeusok. ( írástudók. )

1907 B.Cs 2013-10-05 20:33:04
Időnként abba a hibába esek, hogy azt hiszem, tényleg arról szól, vagy fog szólni a fórum, ami a címe. "A komolyzene jelene és jövője". Attól, hogy mániákusan emlegetünk "régi zenét", még nem ismerjük fel a vasfüggöny pusztítását, főként a fejekben, hallásban, a tehetségek vasfüggönyön kívülre helyezésében. A kultúra,a zenekultúra folyamat. Kétségtelen, indult a "régi zenétől", kérdés, mi a régi? Bakfark, vagy az ősember? Erkel, vagy Dohnányi? s így tovább. Ami tény: jobbnál jobb muzsikusok kerülnek ma is külföldre, s nem csak az anyagiak miatt. Miért? Bartos Csaba

1906 zalbarna 2013-10-02 20:41:51 [Válasz erre: 1905 zalbarna 2013-10-02 18:55:17]
És hát észre kell venni azt a hihetetlenül éles vissza-kanyart, amit a huszadik század első felében minden nagyobb magyar zenész tett a zenei múltunk felé.

1905 zalbarna 2013-10-02 18:55:17 [Válasz erre: 1904 B.Cs 2013-10-02 08:28:11]
Ahogyan én látom, a magas műzene megújulási iránya mindenképpen az ún. régizenén keresztül valósul meg, ha egyáltalán. Még a kortárs zenében is. Az Európai régizene a zenei műveltség alapja. De nem a története, hanem a gyakorlata. Nézetem szerint Auertől sem volt idegen a gondolat, csak akkor még Európában nyoma sem volt erre irányuló tendenciának. És hát azt is gondolom, hogy tökéletesen mindegy, hogy idehaza most melyik főmufti hogyan próbál ennek a látható és egész Európában tisztán kitapintható folyamatnak önös vagy klikkérdekből betartani. Tökéletesen mindegy. Legfeljebb a hazai átalakulás nem a "szakma vezérhajóin" :) megy végbe, hanem rajtuk kívül. Ha így lesz, a vezérhajó lekerül a vízről és szégyenszemre ottmarad egyedül a homokon. Sztem máris túl sok erre utaló jel van. Én már a "veszteség"-en sem bánkódom. Meggyőződésem ugyanis, hogy aki ezt a régizenén keresztül vezető utat választja, az nem fog veszíteni az égvilágon semmit, sőt !!!

1904 B.Cs 2013-10-02 08:28:11 [Válasz erre: 1903 zalbarna 2013-09-30 11:37:42]
Kedves Zalbarna, nagyon szép gondolatot írt le. „Valamiért nagyon működött valami. Az, hogy a Zeneakadémia MEGTALÁLTA a tehetséget, és a tehetség MEGTALÁLTA a Zeneakadémiát.” Nos, én pontosan erre gondoltam. Az, hogy egy disszertáció mennyire történelmi, mennyire zenei, az a LFZ kompetenciája. Én csak felhasználtam a „hiteles” adatot, hogy valamit, ami már esetleg létezett, nem kell újraalapítani. S ne akarjuk kidobni a spanyolviaszt, hogy valaki újra kitalálhassa. A háborúk, a vasfüggöny nagyon jó eszköz volt a tehetségek függöny mögé küldésére. Van, aki szerint ez mai napig folytatódik, csak más köntösben (Heim Péter). Valahol olvastam, hogy „visszahúzzuk magunkra a vasfüggönyt”. De alapigazság, hogy ha a tehetséges embert eltávolítjuk, elhallgatjuk, elhallgattatjuk, attól a másik, a preferált nem lesz tehetségesebb. Csak mi, gyermekeink és a következő generációk szegényebbek. S ugyanez vonatkozik hagyományra, régi zenére, népzenére, kultúrára, hogy ne akarjuk ismét, sokadszor a „múltat végképp eltörölni”, mert a végén még sikerül. Nem akarom Talleyrand a hagyomány szerinti szavait idézni. Ne akarjuk Kodályt lecserélni El sistema-ra, ami persze nem jelenti, hogy értékes adalékokkal ne gazdagíthatnánk a jelent. Senki sem gondolja, hogy az Auer iskolát abban a formában kellene visszahozni, ahogy 100 évvel ezelőtt volt. Érdemes volna Dohnányinak nem csak a műveit játszani, hanem etüd-jeit, amelyeket sok helyen (pl. Bécs) alapként tisztelnek, visszaépíteni a tanulási folyamatba (tisztelet a kivételnek, ahol már megtették). S azon talán érdemes elgondolkodni, hogy akinek abszolút hallása van, kötelezzük-e szolmizációra.

1903 zalbarna 2013-09-30 11:37:42 [Válasz erre: 1902 B.Cs 2013-09-30 09:05:40]
Kedves B.Cs. Sajnos építő módon nem tudok hozzászólni az említett íráshoz. Egyrészt ez valódi célját tekintve egy történelmi írás nagyrészt, nem egy zenei. ( Amit nem is értek, hogy lehet…vagy akkor miért nem két írás)? ) Másrészt úgy látom , ebben az „ első” írásban nincsenek kellően differenciálva a fogalmak, amelyek nagy részben az írás tárgyát képezik. Pl „ mártír” . Mondok egy példát. A falra másztam ettől annak idején : „ Antall József…. meghalt a hazájáért... „ De Antall József nem a „ hazáért halt meg „ , hanem beteg volt ( minden tiszteletem az övé, meg a disszertációban emített zenészeké.) De attól, hogy valaki híres, még nem halottabb, meg mártírabb, mint a többi áldozata a háborúnak. Értelmetlen ezt szerintem így tárgyalni ebben az írásban, mert a háború egy KOLLEKTÍV veszteség lényegében. A két háború közötti zenei életre vonatkozóan két dolgot látok feltűnőnek és tartok ható tényezőnek. Az egyik egy örökös „sztori” a könyöklésről és a valódi elhivatottságról. ( Bartók NEM VOLT TAGJA a Magyar Zenei Tanács-nak.!! Viszont hazaárulónak nevezték a médiában és a ZAK reakciója annyi volt, mint a füst… A másik nem ilyen negatív. Valamiért nagyon működött valami. Az, hogy a Zeneakadémia MEGTALÁLTA a tehetséget, és a tehetség MEGTALÁLTA a Zeneakadémiát. Ebben az esetben valamilyen okból csalhatatlanul és biztosan működött valami. (Anyám, mint feltűnően tehetséges vidéki kislány komolyabb zenei előképzettség ( valami azért volt ), és minden nagyobb erőpróba nélkül egyszer csak ott volt a Zeneakadémián. Most a pénz beszél. ( na, ez már negatív, de ez van…:) Ezek az általános tendenciák. Kivételek vannak a háború után is. pl: Egy ismerősöm elsős ZAK-os fiatal leánykaként késő este belefutott Kodályba a büfélépcsőn, mire K megkérdezte, mit keres itt ilyenkor, mire a leányka mondá, hogy nincs zongorájuk és csak ilyenkor tud gyakorolni, mert minden foglalt napközben. Na, szó szót követett, Kb egy hét múlva vittek egy zongorát a leányka szüleinek, h Kodály küldi, ennyi az ára, és majd ha tudják, megadják. A két szüle éjjel nappal dolgozva meg kölcsönt kérve összegyűjtötte a pénzt, mit a leányka napközben Kodály elé állva a folyosón, halk köszönő szavakat rebegve meg is próbált odaadni. Kodály azonban hangosan elkezdett kiabálni : " Mit képzel maga rólam?? Milyen zongora?? És vegye tudomásul : soha nem fogadok el pénzt fiatal lányoktól!!! Ne merészeljék nekem ezt mégegyszer szóba hozni !! Ezzel otthagyta. De ez csak kivétel.

1902 B.Cs 2013-09-30 09:05:40 [Válasz erre: 1901 zalbarna 2013-09-25 16:18:57]
Kedves Zalbarna, nagyon tetszett a hozzászólása. S szeretném megosztani még egy dilemmámat. A napokban ismét felnéztem egy emléktáblára. „Lukács Pál, a magyar brácsaművészet megalapítója”. Távol álljon tőlem, hogy bárki jelentőségét akárcsak megkérdőjelezzem, de éppen egy másik brácsaművész, dr. Bársony Péter disszertációja „A vészkorszak magyar muzsikus áldozatai” arról szól, hogy a két világháború között aranykor volt a Zeneakadémián. S igencsak létezhetett többek között brácsaművészet, ha a vonósnégyesek, együttesek, zenekarok sokaságára, meg az általa név szerint felsorolt brácsaművészekre gondolunk. Még talán zenekari kultúra is lehetett, ha egy Somogyi László vezényelt és Starker „János” csellózott, meg Bánát Gábor hegedült. Szóval, ki és mit alapított? mit és miért kellett (ha kellett) meg(újra)alapítani? esetleg mit felejtettünk el? csak nem azért, hogy azután lehessen újra „megalapítani”? mert van, akit elhurcoltak, kivégeztek, de volt (remélem, ők többen), akit lényegesen humánusabb módon tettek egyszerűen a vasfüggönyön kívülre, mint pl. a „csupán” háborús bűnösnek kikiáltott Dohnányit. Hivatkozás: http://www.lisztakademia.hu/netfolder/public/PublicNet/Doktori%20dolgozatok/barsony_peter/disszertacio.pdf

1901 zalbarna 2013-09-25 16:18:57 [Válasz erre: 1895 B.Cs 2013-09-25 11:03:34]
Kedves B.Cs. Az ember alapvetően hajlamos az aranycsinálásra. Ennek azonban a kémia nagyon sokat köszönhet. Kodály a munkásságát nem nevezte kodály-módszernek. Ez egy aranycsinálós reflex. Ami MINDIG CSAK EGY DARABIG működőképes ebben az " ez a biztos megoldás " értelmezésben. Ennek azonban a hazai zeneoktatás nagyon sokat köszönhet. De ha FORMAI ELEMEKET ( SZOLMIZÁLÁS, RITMUSKOPOGÁS stb ) külön kiemelünk egy szerves történetből ( Kodály munkássága ) az szükségképpen a TARTALMI VESZTESÉGEKKEL jár együtt. Mikor a tartalom teljesen eltűnik a képből a formai elemek hangsúlyozása miatt, nos az a helyzet van most a kodály- módszerrel. Mire gondolok? Nézzük csak, mi a különbség Kodály munkássága és a kodály-módszer között. Hát a tartalom !!! A magyar népzenei hagyomány !! A cikkben itt szinte nincs is említve. !! Nade Kodályról enélkül említést tenni, meg a munkásságáról, hát az nagyfokú felületesség. Kodály életművének TARTALMA a magyar népzenei hagyományon alapszik. Azokon a dallamokon alapul. Az a gazdatest. A kodály módszer pedig mára egy praktikákra ( gyakorlatokra ) redukálódott " aranycsinálási" terv, enélkül a tartalmi alap nélkül. ( Na, azért még nem mindenhol, hálistennek ) Működhet, addig ameddig. Jót is tehet. De Kodályhoz egyre kevesebb köze lesz, ahogy távolodik a magyar népzenei hagyománytól. (Nekem ez a véleményem, azt meg, hogy ki a szakmabeli, talán hagyjuk...:)))

1900 Hangyász 2013-09-25 16:09:42
1900.

1899 Hangyász 2013-09-25 16:09:21 [Válasz erre: 1897 violino 2013-09-25 14:25:02]
Ez nagy vonalakban negyedszázada minden kormányra helytálló. Az ostoba plebsnek persze sport kell, nem a Trisztán és Izolda, hogy tömören fogalmazzak. Nekem édesmindegy, milyen szinten van a magyar futball. Ha valami nem megy, akkor nem megy. Más kérdés, hogy ezek a legfeljebb krumplikapálásra alkalmas ostoba, felfújt barmok a keményen dolgozó átlagos magyar ember jövedelmének sokszorosát zsebelik be minősíthetetlenül pocsék teljesítményükért.

1898 Hangyász 2013-09-25 16:02:51 [Válasz erre: 1895 B.Cs 2013-09-25 11:03:34]
Hangsúlyozom, nem vagyok szakember. Véleményem a cikkről: Egy "Kodály-szerzetes" írása, aki képtelen felfogni, hogy másképpen is lehet.

1897 violino 2013-09-25 14:25:02 [Válasz erre: 1896 violino 2013-09-25 14:21:17]
A jelenlegi kormány (és itt most nem politikai antipátiát fogalmazok meg) egész egyszerűen nem érti ezt. Nem érti, hogy a kultúra egy veszendő valami, ami állandó támogatást, gondozást igényel, aminek hiányában máról holnapra elszegényedik a zenei ízlés, kiürülnek a koncertermek, ill. átalakul egy populáris, reklámoktól vezérelt zenei világgá. Helyette most a sportot igyekszik felzárkóztatni...

1896 violino 2013-09-25 14:21:17 [Válasz erre: 1895 B.Cs 2013-09-25 11:03:34]
Bár nem vagyok szakember, de én is a Kodály módszer időszakában nőttem fel, átolvasván a cikket, nem találtam benne azt, hogy mi is valójában a Kodály módszer? Mindenki azt hiszi/gondolja, hogy ez egyfajta szolmizálás, énekes zenetanulás.... Pedig nem erről van szó. A Kodály módszer lényegében egy oktatáspolitikai koncepció, aminek az a központi vezérhajtóműve, hogy az állam kiemelten kezeli a zenét, zenetanulást, és arányaiban nézve mérhetetlenül sok pénzt pumpál bele. Ez manapság elképzelhetetlen. Ebből a szempontból mindegy, hogy a Kodály, vagy a Suzuki, vagy az El Sistema irányába mozdulunk el, amíg az állam fő mecénásként nem áll valamelyik mögé, semmi sem lesz belőle...

1895 B.Cs 2013-09-25 11:03:34
Nagyon tetszett pl. a 1871-es hozzászólás, és a disputa a magyar zenei élet gyökereiről-hagyományairól. De érdekelne a jelen és a jövő is. Találtam egy cikket, "Becsüljük meg értékeinket" címmel: http://www.irisro.org/pedagogia2013januar/0603KorosyRobert.pdf Érdekelne a szakemberek véleménye. Bartos Csaba

1894 zalbarna 2013-09-19 16:30:59 [Válasz erre: 1892 violino 2013-09-19 16:17:49]
Úgy értem, Bartóknál mondjuk a Tizenöt magyar parasztdalban nincs ott a nyugati zenei hagyomány, hanem tisztán magyar...mindegy.

1893 zalbarna 2013-09-19 16:27:47 [Válasz erre: 1892 violino 2013-09-19 16:17:49]
Értem.

1892 violino 2013-09-19 16:17:49 [Válasz erre: 1891 zalbarna 2013-09-19 16:11:25]
Itt elvesztettem a fonalat. Nekem Bartóknál és Kodálynál is nagyon sok nyugati hatás van. Romantika és impresszionizmus. De mindegy, most leakadok a témáról. A népzenét egyáltalán nem komálom. Az nekem már lecsúszás. Minden szintem. Mind a hangszerkezelés, mind az egész szellemisége nagyon gyengécske. Az éppen aktuális nemzeti kivagyiság/ellenállás gumicsontja. de ezzel nem akarok újabb témát nyitni. Inspirációnak jó volt az előbb említetteknek.

1891 zalbarna 2013-09-19 16:11:25 [Válasz erre: 1890 violino 2013-09-19 15:41:45]
Hát én nagyon komolyan azt hiszem, hogy ezt a kérdést magadnak kell feltenned ( Hacsak nincs rá válaszod ) és Neked is kell megválaszolnod. A mi hagyományunk ugyanis nincs lejegyezve, ez az egyik teljesen egyedülálló vonása. Él. Csak él. Nincs leírva. Ez a magyarázata a mi csodálatos, búvó népzenénknek. Csak " pillanatnyilag adminisztrálni " lehet. Megragadni belőle vmit csak egyetlen magyar zseninek sikerült lényegileg: Bartóknak. De elmondani csak egy töredékét tudta és azt is zenében, bizony. Azért futottak még, naná, Kodály , Lajtha, stb. de Bartók az tiszta. Nincs benne a nyugat.

1890 violino 2013-09-19 15:41:45 [Válasz erre: 1889 zalbarna 2013-09-19 14:24:45]
Na jó, de azon túl, hogy a deffinícióban megyezhetünk (bár nyílván létezik más megfogalmazás is), konkrétan mi a magyar hagyomány? Ha csak arra gondolok, hogy a pörkölt melletti zenélés (éttermi cigányzene) hagyománya sem több 150-170 évnél, és lassan külföldön azonosítják velünk magyarokkal, a múlt ködébe vesző hagyományt hogyan lehetne feléleszteni...? (Mégegyszer kérdezem: mi is az..???)

1889 zalbarna 2013-09-19 14:24:45 [Válasz erre: 1888 violino 2013-09-19 13:47:15]
A hagyomány egy kollektív tudás azokról az aktivitásokról, amelyek elég hosszú ideig ( gyakorlatilag állandóan ) helyesnek, optimális megoldásnak bizonyultak az élet bármely területén. A hagyományozás az a tevékenység, amely fenntartja ezt a kollektív tudást. ( nem kell mindig mindent újra végiggondolni, és végigpróbálni. ) Nyilvánvalóan van zenei hagyomány. De hát ez túl sok ahhoz, hogy itt ki lehessen fejteni.

1888 violino 2013-09-19 13:47:15 [Válasz erre: 1887 zalbarna 2013-09-19 13:42:16]
Nem hiszem azt! :-) Viszont szívesen olvasnék arról, mit is értesz valójában "hagyományon", mert az a gyanúm, egymás mellett elbeszélünk, és nem értem, mit is akarsz mondani.

1887 zalbarna 2013-09-19 13:42:16 [Válasz erre: 1885 violino 2013-09-19 13:39:10]
De még mindig azt hiszed hogy én a régizenét a mai ELLENÉBEN vissza akarom állítani.. hagy már ezt :) Mozart a fél életem !





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.