Bejelentkezés Regisztráció

A komolyzene jelene és jövője Magyarországon


Téma ismertetése: Erkel, Zak, zeneoktatás, amatőr mozgalmak, kultúrpolitika, zene és közélet etc

1915 zalbarna 2013-10-07 16:47:47 [Válasz erre: 1914 zalbarna 2013-10-07 16:41:20]
Mert élnie kell a hagyománynak. A zenész gyakorol. Nem gondolkozik a zenéről, hanem játsza. Azzal tudatosul benne a hagyomány, hogy játsza.

1914 zalbarna 2013-10-07 16:41:20 [Válasz erre: 1913 zalbarna 2013-10-07 16:35:51]
És a mai kor előadóművészete tartalmazza az egész zenei hagyományt. Nem is lehet másképp. Csak !!! Nézetem szerint a mai napon Sok európai országban JOBBAN TARTALMAZZA mint nálunk, és pont a régizene GYAKORLÁSA miatt.

1913 zalbarna 2013-10-07 16:35:51 [Válasz erre: 1912 violino 2013-10-07 15:38:02]
A hagyomány nem misztikus. Sózzuk a húst. Az a hagyomány. Nem jó a fülnek - léleknek tizenöt tritónusz egymásután Á la natúr, minden nélkül... Ez is hagyomány. A hagyomány egyszerű és kollektiv és biztos. Nem misztikus.

1912 violino 2013-10-07 15:38:02 [Válasz erre: 1911 zalbarna 2013-10-07 14:01:15]
Így van! Bach rá a példa, hogy majd' kétszáz éve mindenki kifordítja, kifacsarja, kiheréli, mégis él és örök. Eközben persze születnek nagyszerű interpretációk, műfajtól függetlenül,amiket szeretünk. Én kevésbé hiszek valamiféle hermetikus hagyományban, ami a legendák színtjén megsejdíti a "tökéletes előadást". Inkább hiszem, hogy az előadóművészet egyfajta egocentrikus láttatás, interpretáció, ami lehet nagyszerű, és ripacskodás, tehetségtől függően. Egy igazi tehetség minden pillanatban újraalkotja a világot. Nincs szükség misztikus hagyományra. Ha volt is ilyen, nem lényeges. A mai ember pszichéjét 1000%-osan kielégíti a mai kor előadóművészete. Nincs hiányérzetem. ha mégis, annak más okai vannak...

1911 zalbarna 2013-10-07 14:01:15 [Válasz erre: 1910 zalbarna 2013-10-07 13:57:10]
Valódi műalkotás - fan vagyok. ( A lényeg a tartalomban van, a mondanivalóban, abban, amit kifejez. )Hogy régen írták, vagy tegnap, nem dönt el semmit.

1910 zalbarna 2013-10-07 13:57:10 [Válasz erre: 1909 violino 2013-10-07 13:01:50]
Egy biztos, én nem úgy értem. Nem vagyok egy ún. régizene - fan, és sztem egy háromszólamú Obrechtet három gitáron is tökéletesen elő lehet adni, a lényeg az előadásban van. ( Mondjuk az fontos, hogy akusztikus és élő előadás legyen..tehát valódi hangszeren valódi hang..)

1909 violino 2013-10-07 13:01:50 [Válasz erre: 1907 B.Cs 2013-10-05 20:33:04]
Itt már keverednek a fogalmak, Kedves Csaba! :-)) Ebben a kontextusban a "régi zene" egy újabb nyelvezet csupán, nem a régmúlt zenéjét jelenti. És mint ilyen, semmiben nem különbözik a klasszikus felfogástól. A jó zene azonnal kiütközik, mindegy, hogy "historikus" felfogásban adják-e elő, vagy klasszikusan. A minőségben nincs különbség (és a nyelvezetben sem igazán, bár erről egy "régizenész" nyílván mást mondana). Az, meg hogy miért mennek külföldre a zenészek? Teljesen nyílvánvaló: pénzért, boldogulásért. Aki mást mond, az hazudik... ;-) Persze, ha Te valóban a régi zenére gondoltál, akkor elnézést!

1908 zalbarna 2013-10-05 22:15:46 [Válasz erre: 1907 B.Cs 2013-10-05 20:33:04]
Azért, mert jelen pillanatban ez egy farizeus- ország. A fő helyeken mindenhol farizeusok. ( írástudók. )

1907 B.Cs 2013-10-05 20:33:04
Időnként abba a hibába esek, hogy azt hiszem, tényleg arról szól, vagy fog szólni a fórum, ami a címe. "A komolyzene jelene és jövője". Attól, hogy mániákusan emlegetünk "régi zenét", még nem ismerjük fel a vasfüggöny pusztítását, főként a fejekben, hallásban, a tehetségek vasfüggönyön kívülre helyezésében. A kultúra,a zenekultúra folyamat. Kétségtelen, indult a "régi zenétől", kérdés, mi a régi? Bakfark, vagy az ősember? Erkel, vagy Dohnányi? s így tovább. Ami tény: jobbnál jobb muzsikusok kerülnek ma is külföldre, s nem csak az anyagiak miatt. Miért? Bartos Csaba

1906 zalbarna 2013-10-02 20:41:51 [Válasz erre: 1905 zalbarna 2013-10-02 18:55:17]
És hát észre kell venni azt a hihetetlenül éles vissza-kanyart, amit a huszadik század első felében minden nagyobb magyar zenész tett a zenei múltunk felé.

1905 zalbarna 2013-10-02 18:55:17 [Válasz erre: 1904 B.Cs 2013-10-02 08:28:11]
Ahogyan én látom, a magas műzene megújulási iránya mindenképpen az ún. régizenén keresztül valósul meg, ha egyáltalán. Még a kortárs zenében is. Az Európai régizene a zenei műveltség alapja. De nem a története, hanem a gyakorlata. Nézetem szerint Auertől sem volt idegen a gondolat, csak akkor még Európában nyoma sem volt erre irányuló tendenciának. És hát azt is gondolom, hogy tökéletesen mindegy, hogy idehaza most melyik főmufti hogyan próbál ennek a látható és egész Európában tisztán kitapintható folyamatnak önös vagy klikkérdekből betartani. Tökéletesen mindegy. Legfeljebb a hazai átalakulás nem a "szakma vezérhajóin" :) megy végbe, hanem rajtuk kívül. Ha így lesz, a vezérhajó lekerül a vízről és szégyenszemre ottmarad egyedül a homokon. Sztem máris túl sok erre utaló jel van. Én már a "veszteség"-en sem bánkódom. Meggyőződésem ugyanis, hogy aki ezt a régizenén keresztül vezető utat választja, az nem fog veszíteni az égvilágon semmit, sőt !!!

1904 B.Cs 2013-10-02 08:28:11 [Válasz erre: 1903 zalbarna 2013-09-30 11:37:42]
Kedves Zalbarna, nagyon szép gondolatot írt le. „Valamiért nagyon működött valami. Az, hogy a Zeneakadémia MEGTALÁLTA a tehetséget, és a tehetség MEGTALÁLTA a Zeneakadémiát.” Nos, én pontosan erre gondoltam. Az, hogy egy disszertáció mennyire történelmi, mennyire zenei, az a LFZ kompetenciája. Én csak felhasználtam a „hiteles” adatot, hogy valamit, ami már esetleg létezett, nem kell újraalapítani. S ne akarjuk kidobni a spanyolviaszt, hogy valaki újra kitalálhassa. A háborúk, a vasfüggöny nagyon jó eszköz volt a tehetségek függöny mögé küldésére. Van, aki szerint ez mai napig folytatódik, csak más köntösben (Heim Péter). Valahol olvastam, hogy „visszahúzzuk magunkra a vasfüggönyt”. De alapigazság, hogy ha a tehetséges embert eltávolítjuk, elhallgatjuk, elhallgattatjuk, attól a másik, a preferált nem lesz tehetségesebb. Csak mi, gyermekeink és a következő generációk szegényebbek. S ugyanez vonatkozik hagyományra, régi zenére, népzenére, kultúrára, hogy ne akarjuk ismét, sokadszor a „múltat végképp eltörölni”, mert a végén még sikerül. Nem akarom Talleyrand a hagyomány szerinti szavait idézni. Ne akarjuk Kodályt lecserélni El sistema-ra, ami persze nem jelenti, hogy értékes adalékokkal ne gazdagíthatnánk a jelent. Senki sem gondolja, hogy az Auer iskolát abban a formában kellene visszahozni, ahogy 100 évvel ezelőtt volt. Érdemes volna Dohnányinak nem csak a műveit játszani, hanem etüd-jeit, amelyeket sok helyen (pl. Bécs) alapként tisztelnek, visszaépíteni a tanulási folyamatba (tisztelet a kivételnek, ahol már megtették). S azon talán érdemes elgondolkodni, hogy akinek abszolút hallása van, kötelezzük-e szolmizációra.

1903 zalbarna 2013-09-30 11:37:42 [Válasz erre: 1902 B.Cs 2013-09-30 09:05:40]
Kedves B.Cs. Sajnos építő módon nem tudok hozzászólni az említett íráshoz. Egyrészt ez valódi célját tekintve egy történelmi írás nagyrészt, nem egy zenei. ( Amit nem is értek, hogy lehet…vagy akkor miért nem két írás)? ) Másrészt úgy látom , ebben az „ első” írásban nincsenek kellően differenciálva a fogalmak, amelyek nagy részben az írás tárgyát képezik. Pl „ mártír” . Mondok egy példát. A falra másztam ettől annak idején : „ Antall József…. meghalt a hazájáért... „ De Antall József nem a „ hazáért halt meg „ , hanem beteg volt ( minden tiszteletem az övé, meg a disszertációban emített zenészeké.) De attól, hogy valaki híres, még nem halottabb, meg mártírabb, mint a többi áldozata a háborúnak. Értelmetlen ezt szerintem így tárgyalni ebben az írásban, mert a háború egy KOLLEKTÍV veszteség lényegében. A két háború közötti zenei életre vonatkozóan két dolgot látok feltűnőnek és tartok ható tényezőnek. Az egyik egy örökös „sztori” a könyöklésről és a valódi elhivatottságról. ( Bartók NEM VOLT TAGJA a Magyar Zenei Tanács-nak.!! Viszont hazaárulónak nevezték a médiában és a ZAK reakciója annyi volt, mint a füst… A másik nem ilyen negatív. Valamiért nagyon működött valami. Az, hogy a Zeneakadémia MEGTALÁLTA a tehetséget, és a tehetség MEGTALÁLTA a Zeneakadémiát. Ebben az esetben valamilyen okból csalhatatlanul és biztosan működött valami. (Anyám, mint feltűnően tehetséges vidéki kislány komolyabb zenei előképzettség ( valami azért volt ), és minden nagyobb erőpróba nélkül egyszer csak ott volt a Zeneakadémián. Most a pénz beszél. ( na, ez már negatív, de ez van…:) Ezek az általános tendenciák. Kivételek vannak a háború után is. pl: Egy ismerősöm elsős ZAK-os fiatal leánykaként késő este belefutott Kodályba a büfélépcsőn, mire K megkérdezte, mit keres itt ilyenkor, mire a leányka mondá, hogy nincs zongorájuk és csak ilyenkor tud gyakorolni, mert minden foglalt napközben. Na, szó szót követett, Kb egy hét múlva vittek egy zongorát a leányka szüleinek, h Kodály küldi, ennyi az ára, és majd ha tudják, megadják. A két szüle éjjel nappal dolgozva meg kölcsönt kérve összegyűjtötte a pénzt, mit a leányka napközben Kodály elé állva a folyosón, halk köszönő szavakat rebegve meg is próbált odaadni. Kodály azonban hangosan elkezdett kiabálni : " Mit képzel maga rólam?? Milyen zongora?? És vegye tudomásul : soha nem fogadok el pénzt fiatal lányoktól!!! Ne merészeljék nekem ezt mégegyszer szóba hozni !! Ezzel otthagyta. De ez csak kivétel.

1902 B.Cs 2013-09-30 09:05:40 [Válasz erre: 1901 zalbarna 2013-09-25 16:18:57]
Kedves Zalbarna, nagyon tetszett a hozzászólása. S szeretném megosztani még egy dilemmámat. A napokban ismét felnéztem egy emléktáblára. „Lukács Pál, a magyar brácsaművészet megalapítója”. Távol álljon tőlem, hogy bárki jelentőségét akárcsak megkérdőjelezzem, de éppen egy másik brácsaművész, dr. Bársony Péter disszertációja „A vészkorszak magyar muzsikus áldozatai” arról szól, hogy a két világháború között aranykor volt a Zeneakadémián. S igencsak létezhetett többek között brácsaművészet, ha a vonósnégyesek, együttesek, zenekarok sokaságára, meg az általa név szerint felsorolt brácsaművészekre gondolunk. Még talán zenekari kultúra is lehetett, ha egy Somogyi László vezényelt és Starker „János” csellózott, meg Bánát Gábor hegedült. Szóval, ki és mit alapított? mit és miért kellett (ha kellett) meg(újra)alapítani? esetleg mit felejtettünk el? csak nem azért, hogy azután lehessen újra „megalapítani”? mert van, akit elhurcoltak, kivégeztek, de volt (remélem, ők többen), akit lényegesen humánusabb módon tettek egyszerűen a vasfüggönyön kívülre, mint pl. a „csupán” háborús bűnösnek kikiáltott Dohnányit. Hivatkozás: http://www.lisztakademia.hu/netfolder/public/PublicNet/Doktori%20dolgozatok/barsony_peter/disszertacio.pdf

1901 zalbarna 2013-09-25 16:18:57 [Válasz erre: 1895 B.Cs 2013-09-25 11:03:34]
Kedves B.Cs. Az ember alapvetően hajlamos az aranycsinálásra. Ennek azonban a kémia nagyon sokat köszönhet. Kodály a munkásságát nem nevezte kodály-módszernek. Ez egy aranycsinálós reflex. Ami MINDIG CSAK EGY DARABIG működőképes ebben az " ez a biztos megoldás " értelmezésben. Ennek azonban a hazai zeneoktatás nagyon sokat köszönhet. De ha FORMAI ELEMEKET ( SZOLMIZÁLÁS, RITMUSKOPOGÁS stb ) külön kiemelünk egy szerves történetből ( Kodály munkássága ) az szükségképpen a TARTALMI VESZTESÉGEKKEL jár együtt. Mikor a tartalom teljesen eltűnik a képből a formai elemek hangsúlyozása miatt, nos az a helyzet van most a kodály- módszerrel. Mire gondolok? Nézzük csak, mi a különbség Kodály munkássága és a kodály-módszer között. Hát a tartalom !!! A magyar népzenei hagyomány !! A cikkben itt szinte nincs is említve. !! Nade Kodályról enélkül említést tenni, meg a munkásságáról, hát az nagyfokú felületesség. Kodály életművének TARTALMA a magyar népzenei hagyományon alapszik. Azokon a dallamokon alapul. Az a gazdatest. A kodály módszer pedig mára egy praktikákra ( gyakorlatokra ) redukálódott " aranycsinálási" terv, enélkül a tartalmi alap nélkül. ( Na, azért még nem mindenhol, hálistennek ) Működhet, addig ameddig. Jót is tehet. De Kodályhoz egyre kevesebb köze lesz, ahogy távolodik a magyar népzenei hagyománytól. (Nekem ez a véleményem, azt meg, hogy ki a szakmabeli, talán hagyjuk...:)))

1900 Hangyász 2013-09-25 16:09:42
1900.

1899 Hangyász 2013-09-25 16:09:21 [Válasz erre: 1897 violino 2013-09-25 14:25:02]
Ez nagy vonalakban negyedszázada minden kormányra helytálló. Az ostoba plebsnek persze sport kell, nem a Trisztán és Izolda, hogy tömören fogalmazzak. Nekem édesmindegy, milyen szinten van a magyar futball. Ha valami nem megy, akkor nem megy. Más kérdés, hogy ezek a legfeljebb krumplikapálásra alkalmas ostoba, felfújt barmok a keményen dolgozó átlagos magyar ember jövedelmének sokszorosát zsebelik be minősíthetetlenül pocsék teljesítményükért.

1898 Hangyász 2013-09-25 16:02:51 [Válasz erre: 1895 B.Cs 2013-09-25 11:03:34]
Hangsúlyozom, nem vagyok szakember. Véleményem a cikkről: Egy "Kodály-szerzetes" írása, aki képtelen felfogni, hogy másképpen is lehet.

1897 violino 2013-09-25 14:25:02 [Válasz erre: 1896 violino 2013-09-25 14:21:17]
A jelenlegi kormány (és itt most nem politikai antipátiát fogalmazok meg) egész egyszerűen nem érti ezt. Nem érti, hogy a kultúra egy veszendő valami, ami állandó támogatást, gondozást igényel, aminek hiányában máról holnapra elszegényedik a zenei ízlés, kiürülnek a koncertermek, ill. átalakul egy populáris, reklámoktól vezérelt zenei világgá. Helyette most a sportot igyekszik felzárkóztatni...

1896 violino 2013-09-25 14:21:17 [Válasz erre: 1895 B.Cs 2013-09-25 11:03:34]
Bár nem vagyok szakember, de én is a Kodály módszer időszakában nőttem fel, átolvasván a cikket, nem találtam benne azt, hogy mi is valójában a Kodály módszer? Mindenki azt hiszi/gondolja, hogy ez egyfajta szolmizálás, énekes zenetanulás.... Pedig nem erről van szó. A Kodály módszer lényegében egy oktatáspolitikai koncepció, aminek az a központi vezérhajtóműve, hogy az állam kiemelten kezeli a zenét, zenetanulást, és arányaiban nézve mérhetetlenül sok pénzt pumpál bele. Ez manapság elképzelhetetlen. Ebből a szempontból mindegy, hogy a Kodály, vagy a Suzuki, vagy az El Sistema irányába mozdulunk el, amíg az állam fő mecénásként nem áll valamelyik mögé, semmi sem lesz belőle...

1895 B.Cs 2013-09-25 11:03:34
Nagyon tetszett pl. a 1871-es hozzászólás, és a disputa a magyar zenei élet gyökereiről-hagyományairól. De érdekelne a jelen és a jövő is. Találtam egy cikket, "Becsüljük meg értékeinket" címmel: http://www.irisro.org/pedagogia2013januar/0603KorosyRobert.pdf Érdekelne a szakemberek véleménye. Bartos Csaba

1894 zalbarna 2013-09-19 16:30:59 [Válasz erre: 1892 violino 2013-09-19 16:17:49]
Úgy értem, Bartóknál mondjuk a Tizenöt magyar parasztdalban nincs ott a nyugati zenei hagyomány, hanem tisztán magyar...mindegy.

1893 zalbarna 2013-09-19 16:27:47 [Válasz erre: 1892 violino 2013-09-19 16:17:49]
Értem.

1892 violino 2013-09-19 16:17:49 [Válasz erre: 1891 zalbarna 2013-09-19 16:11:25]
Itt elvesztettem a fonalat. Nekem Bartóknál és Kodálynál is nagyon sok nyugati hatás van. Romantika és impresszionizmus. De mindegy, most leakadok a témáról. A népzenét egyáltalán nem komálom. Az nekem már lecsúszás. Minden szintem. Mind a hangszerkezelés, mind az egész szellemisége nagyon gyengécske. Az éppen aktuális nemzeti kivagyiság/ellenállás gumicsontja. de ezzel nem akarok újabb témát nyitni. Inspirációnak jó volt az előbb említetteknek.

1891 zalbarna 2013-09-19 16:11:25 [Válasz erre: 1890 violino 2013-09-19 15:41:45]
Hát én nagyon komolyan azt hiszem, hogy ezt a kérdést magadnak kell feltenned ( Hacsak nincs rá válaszod ) és Neked is kell megválaszolnod. A mi hagyományunk ugyanis nincs lejegyezve, ez az egyik teljesen egyedülálló vonása. Él. Csak él. Nincs leírva. Ez a magyarázata a mi csodálatos, búvó népzenénknek. Csak " pillanatnyilag adminisztrálni " lehet. Megragadni belőle vmit csak egyetlen magyar zseninek sikerült lényegileg: Bartóknak. De elmondani csak egy töredékét tudta és azt is zenében, bizony. Azért futottak még, naná, Kodály , Lajtha, stb. de Bartók az tiszta. Nincs benne a nyugat.

1890 violino 2013-09-19 15:41:45 [Válasz erre: 1889 zalbarna 2013-09-19 14:24:45]
Na jó, de azon túl, hogy a deffinícióban megyezhetünk (bár nyílván létezik más megfogalmazás is), konkrétan mi a magyar hagyomány? Ha csak arra gondolok, hogy a pörkölt melletti zenélés (éttermi cigányzene) hagyománya sem több 150-170 évnél, és lassan külföldön azonosítják velünk magyarokkal, a múlt ködébe vesző hagyományt hogyan lehetne feléleszteni...? (Mégegyszer kérdezem: mi is az..???)

1889 zalbarna 2013-09-19 14:24:45 [Válasz erre: 1888 violino 2013-09-19 13:47:15]
A hagyomány egy kollektív tudás azokról az aktivitásokról, amelyek elég hosszú ideig ( gyakorlatilag állandóan ) helyesnek, optimális megoldásnak bizonyultak az élet bármely területén. A hagyományozás az a tevékenység, amely fenntartja ezt a kollektív tudást. ( nem kell mindig mindent újra végiggondolni, és végigpróbálni. ) Nyilvánvalóan van zenei hagyomány. De hát ez túl sok ahhoz, hogy itt ki lehessen fejteni.

1888 violino 2013-09-19 13:47:15 [Válasz erre: 1887 zalbarna 2013-09-19 13:42:16]
Nem hiszem azt! :-) Viszont szívesen olvasnék arról, mit is értesz valójában "hagyományon", mert az a gyanúm, egymás mellett elbeszélünk, és nem értem, mit is akarsz mondani.

1887 zalbarna 2013-09-19 13:42:16 [Válasz erre: 1885 violino 2013-09-19 13:39:10]
De még mindig azt hiszed hogy én a régizenét a mai ELLENÉBEN vissza akarom állítani.. hagy már ezt :) Mozart a fél életem !

1886 violino 2013-09-19 13:41:30 [Válasz erre: 1884 zalbarna 2013-09-19 13:33:16]
Nekem sem tűnik egy lángésznek, csak idéztem tőle ezt a bonmot-t. Viszont a felvételeit szeretem. A Mahler szimfóniák még mindig vele a legjobbak.

1885 violino 2013-09-19 13:39:10 [Válasz erre: 1884 zalbarna 2013-09-19 13:33:16]
Nem egészen van így. Szerintem inkább arról volt szó, hogy Mozart szólt valamiről, nem egy - csúnya szóval - kiherélt valami volt, amiket gyakran hallani régizeészek "tollából". Amikor megszólal valami igazán jó, azonnal kiderül.

1884 zalbarna 2013-09-19 13:33:16 [Válasz erre: 1883 violino 2013-09-19 13:06:20]
Ezen biztos nem veszünk össze. Eleget mondtam itt hogy " csak valódi műalkotás " és nem véletlenül. A mit leírsz csak azt bizonyítja, hogy csúnya szóval " min szocializálódtál ". Számodra idegen zenét hallgattál, aztán hirtelen " otthon " érezted magad. Minden évszázadnak megvan a Mozart-ja, ezen kár elmélkedni sztem. Bernstein meg nekem intellektuálisan kissé korlátolt. Ezért nem szeretem a felvételeit se. Dehát ízlések és pofonok nem egyformák.

1883 violino 2013-09-19 13:06:20 [Válasz erre: 1882 zalbarna 2013-09-19 12:58:01]
Hát én nem. Sokat hallgatom a rádiót. Egyébként a Don Giovannit hallottam már párszor erre-arra, nem hiszem, hogy csak velük lenne olyan jó. Élőben sokkal kisebb a különbség a historizmus és a klasszikus felfogás között. Azt is elmondom, mi a bajom a historikusokkal. Egyszer Londonban abban a templomban hallgattam egy koncertet, ahol Haendel gyakran megfordult, és játszották a műveit. Picike templom, sajnos nem tudom a nevét. A koncert nagy részében elfeledett szerzők elfeledett kamaraművei mentek nagyon jó előadókkal. kellemes volt hallgatni, jó koncert volt. Az utolsó szám, egy korai Mozart szonáta, a releváció erjével hatott rám: rájöttem, hogy ezek a szerző méltán lettek elfelejtve. Tehát az, amit Bernstein mondogatott, hogy a komoly zene nem más, mint 10 szerző 50 slágere, nem alaptalanul alakult ki. Nincs kedvem tizedrangú szerzők huszadrangú művein csámcsogni. vagyis egyszer-kétszer igen, de aztán vissza a jókhoz.

1882 zalbarna 2013-09-19 12:58:01 [Válasz erre: 1880 violino 2013-09-19 12:52:57]
Á nem , én mindig élőzenében gondolkodom, alig hallgatok felvételeket, csak amit még nem ismerek és máshogy nem jutok hozzá.

1881 violino 2013-09-19 12:55:13 [Válasz erre: 1880 violino 2013-09-19 12:52:57]
Egyébként, ha már szóba került, azt tudod, hogy mi magyarok csak a lemezfelvételek miatt lettünk szerelmesek ebbe az új módiba? ;-) Vicces, de komoly.

1880 violino 2013-09-19 12:52:57 [Válasz erre: 1878 zalbarna 2013-09-19 12:49:36]
1) ?? 2) Azért, mert az angoloknál a fejlett stúdiótechnika is az új divat szolgálatában van. Nálunk a Hungaroton felvételek zömmel egy olan stúdióban készültek, ahol nincs akusztika, és a hangmérnökök azt az utasítást kapták, hogy butítsák le a Tesla lemezjátszók szintjére a hangot. Élőben nem szólnak annyira jól, ill. egy klasszikus felfohgású együtessel sem szól annyival rosszabbul.

1879 zalbarna 2013-09-19 12:51:56 [Válasz erre: 1877 violino 2013-09-19 12:48:39]
Az biztos, hogy én meg tudnám adni a főbb vonalait egy tantervnek. De most hagyjuk a magyar hagyományt, az kissé más tészta.

1878 zalbarna 2013-09-19 12:49:36 [Válasz erre: 1876 zalbarna 2013-09-19 12:45:22]
Tudod, milyen frankón szól egy Don Giovanni az Angol Barokk szólistákkal? Mit gondolsz, miért? Régizene.

1877 violino 2013-09-19 12:48:39 [Válasz erre: 1876 zalbarna 2013-09-19 12:45:22]
Elvesztettem. Mutasd meg, hol van ez az elveszett "magyar" hagyomány? Ki tud róla? Ha most kapna valaki egy felhatalmazást, ki tudna dolgozni egy tantervet, vagy csak a legendák szintjén mozog ez az egész?

1876 zalbarna 2013-09-19 12:45:22 [Válasz erre: 1875 violino 2013-09-19 12:36:10]
Sztem úgy az 1870-es beírásod körül elvesztetted a fonalat. Onnantól fogva nem érted, hogy ez az egész éppen hogy Haydn-ért, Mozartért, Beethovenért kell !!!! Nem a hagyományárt, meg a múltért, nem az a cél ! Ez lenne az eszköz.

1875 violino 2013-09-19 12:36:10 [Válasz erre: 1874 zalbarna 2013-09-19 12:09:08]
Lehet, hogy tényleg félreértettelek. Azt érzem abban, amit mondasz, hogy volt valamikor egy nagyon értékes hagyománby, ami elbeszett/elnyomták/háttérbe szorult, és csak lelkes együttműködőkre lenne szükség a felélesztéséhez. Én viszont úgy látom, hogy ilyesmi nincs. Helyette van egy ma már valóban egyetemes német-francia alapú magasszinztű oktatás a maga rendszerhibáival, de végeredményben jó működéssel. Plusz ebbe a rendszerbe beleágyazva létezik a régizene oktatás is. Tévedek?

1874 zalbarna 2013-09-19 12:09:08 [Válasz erre: 1873 zalbarna 2013-09-19 12:07:56]
De az oktatásban nem a magyar régizenéről beszéltem, hanem az egyetemes régizenéről, ne érts félre.

1873 zalbarna 2013-09-19 12:07:56 [Válasz erre: 1872 violino 2013-09-19 11:56:28]
Én nem kizárásos alapon szemlélem a kérdést. És egytemes zenében gondolkodom. A hagyományhoz azonban sztem a nemzeti út a legjárhatóbb.

1872 violino 2013-09-19 11:56:28 [Válasz erre: 1870 violino 2013-09-19 11:43:06]
Azon kívül eltelt már kb. 500 év. Az nagyon sok. A legendás "Aranycsapat" 50-es évekbeli meccsei ma is nagy élményt nyújtanak, de nem tudom nem észrevenni, hogy loassított felvételben megy a játék. Bizony elrepült felettük az idő! Nehogy csalódás legyen egy 300 éves jól szervezett német rendszer mellett egy valaha volt (tán igaz se volt) magyar legenda...

1871 zalbarna 2013-09-19 11:54:02 [Válasz erre: 1870 violino 2013-09-19 11:43:06]
Éppen ez a baj. És nyugaton él a régi zene, itt meg nem. Figyeld meg, mekkora kultúrája van Franciaországban , Angliában, egész Európában a régi zenének. ------------------ " 1458-ban Bartolomeo Maraschi pápai legátus jelentést küldött a pápának a magyar énekes kultúráról: "A királynak olyan énekkara van, hogy annál különbet nem láttam… Megszégyenülve kellett belátnom, hogy felülmúlnak minket". "" A pápai kórusban tanult Ockeghem, Josquin des Prez, de nem sorolom, mert mindenki akkoriban. Énnél a kórusnál volt jobb Mátyásé királyé. Mikor a legátus hazament, felemelte a pápai kórus létszámát, hogy akkora legyen, mint a magyar. Mit tanultunk mi akkor a németektől ?? :))

1870 violino 2013-09-19 11:43:06 [Válasz erre: 1869 zalbarna 2013-09-19 11:34:55]
Én mindent elhiszek, csak a jelenlegi zeneélet nem ezt mutatja. A zeneélet és a zenei oktatás kéz a kézben haladnak. Miután a szimfonikus zene nem mehet Haydn, Mozart, Beethoven nélkül, ezért az oktatás is skálák, akkordfelbontások halmaza. Ez persze vicc, és durva leegyszerűsítés. Elhiszem Neked azt, amit írsz a régi magyar hagyományról, csak nem látom nyomát a mindennapokban, de ami a nagyobb baj, hogy az esélyt sem látom arra, hogy ez bekerüljön ide, mert egy zenész nem fog erre időt áldozni a sajátjából, inkább két lábbal rohan a nyugati igényeket kielégíteni...

1869 zalbarna 2013-09-19 11:34:55 [Válasz erre: 1866 violino 2013-09-19 11:19:57]
Teljesen jóllátszik, ( abból, hogy a magyar zenét német alapokon látod ) hogy a köztudatban a magyar csak a rokokóig tud visszamenni. Ember, 1430-ban műveltebbek voltunk, mint a németek !!! Ők tanulták tőlünk a zenét. Azt szokták mondani még a zeneileg műveltek is, hogy Mátyás udvarába Beatrix és az olaszok hozták a zenét. Ámde bizonyíthatom könnyedén, hogy nem így volt.

1868 zalbarna 2013-09-19 11:27:09 [Válasz erre: 1866 violino 2013-09-19 11:19:57]
Ez nem igaz, csak divatos ezt mondani. Hány Szendrei Janka könyvet olvastál el a magyar notációról pl? Nem bántásból mondom, nem tanítják. Teljesen egyedi és magas színvonalú már a gregorián dallamkincsünk is, sok ország vett át tőlük dallamfordulatokat. Csak hát divat azt mondani, hogy a bunkó magyar. Nemtom kinek jó, de ez van.

1867 zalbarna 2013-09-19 11:23:21 [Válasz erre: 1865 zalbarna 2013-09-19 11:17:29]
Mindegy. Meg fog történni előbb vagy utóbb. Vagy mehetünk világgá.

1866 violino 2013-09-19 11:19:57 [Válasz erre: 1864 violino 2013-09-19 11:02:17]
Az ún. "magyar konyha" egy max. 150 éves félig osztrák szörnyűség paprikával megspékelve. Rántott húsok, hamis krémesek, és ihatatlan kávék világa. Külföldön csak röhögnek rajtunk. A magyar zenei felfogás, oktatás is német alapokon nyugvó, kis francia beütéssel feljavított verzió. A koncertélet sőt az oktatás gerince a bécsi klassztikus muzsika desszertként kiegészítve némi Bartókkal. Hol van ebben a hagyomány...?





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.