Bejelentkezés Regisztráció

Wagner


354 janomano 2004-09-23 19:25:28 [Válasz erre: 350 Búbánat 2004-09-23 13:40:28]
Van aki az autóját bütyköli, van aki a Ringet túrja... :-) Mi az utóbbi \"állatfajhoz\" tartozunk. Ez csak egy alternatív teremtés-eposz. A másik, ami népszerűbb, szintén bővelkedik a vérengző és ágyjelentekben. És arról is mennyit vitáztak!? :-) Azt hiszem többet, mint erről.

353 wurm 2004-09-23 17:37:28 [Válasz erre: 352 Búbánat 2004-09-23 17:21:11]
Szerintem ez a Wagner-alak csak froclizza a népet.

352 Búbánat 2004-09-23 17:21:11 [Válasz erre: 351 alberich 2004-09-23 17:01:20]
Ezt úgy érted, hogy akkor a fórumokon eleve ne generáljunk vitákat? Ahogy körülnézek, szinte nincs is olyan fórum, ahol valamilyen szinten ne lenne vitatkozás, sajnos. Különben, akár egyet is érthetnénk...

351 alberich 2004-09-23 17:01:20 [Válasz erre: 350 Búbánat 2004-09-23 13:40:28]
Én az olyan kérdésekben sem akarok sokat vitatkozni, melyekhez nagyon értek.

350 Búbánat 2004-09-23 13:40:28 [Válasz erre: 347 Loge 2004-09-22 22:09:23]
Én nem akarok vitatkozni olyan kérdésekben, amelyekhez nem vagy csak igen keveset értek. Meg sem szólalnék, de azért nem hagy békén a dolog: mégis kérdezem, miért olyan lényeges az operalátogatók, operahallgatók számára tudni vagy értelmezni a Wagneri életmű látomásos szövegeiben, a verssorok mélyén megbújó „hálószoba” titkokat? Vagy ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy jobban értsem és szeressem Wagner zenéjét? A tetralógiában a legendák ködében nyugvó vagy mesebeli családfa-ág, a leszármazási vonal követése, ismerete mennyiben fogja Wagner zenéje és költészete iránti szeretetemet vagy elutasításomat befolyásolni.? Szeretnék okosabb és műveltebb lenni ezekben a kérdésekben is, ezért előre köszönöm a kiokításomat.

349 Megén 2004-09-23 09:27:50 [Válasz erre: 345 janomano 2004-09-22 21:39:30]
Bár a Múzeum körútra bejut az ember hatig.........

348 Darer 2004-09-22 22:40:21
Végre, végre, végre, végre, végre!!!!!

347 Loge 2004-09-22 22:09:23 [Válasz erre: 322 Darer 2004-09-17 08:16:24]
Kicsit vitatkoznék: A 2. ponttal: Sieglinde akkor már együtt\"hált\" Siegmunddal, tehát Siegfr. már megfogant, így Wotan nem félhet attól, hogy Siegl-nek netán Hunding az apja...(Hacsak nem az előző napon Hundingnak mégis sikerült-az utolsó pillanatban- gyereket \"nemzenie\") :) Ha újra\"bírná\" Siegmund halála után Hunding Siegl-ét, az abból születő gyerek nem lenne isteni teljesen, csak félsarj. Hundingot pedig csak halála után küldheti Frickához, a Wallhallba(végülis Fricka is ott \"lakik\"),hiszen csak így juthat oda, ahhoz, aki szintén a házasság szentségét pártolja. A 3. pontban: Igaz, hogy Wotan csak ott találkozik előszőr Siegfieddel, de az nem tudná őt legyőzni, még Nothunggal sem, ha nem lenne \"teljesen isteni\"(szóval csak Wotantól származó, hiszen ugye ezért kellettek neki az ikrek...). Azonban egyetértek, Wotan \"elkullogása\" tényleg egy gyenge pontja a szövegkönynek... Mindazonáltal éljen Wagner!!!!!!

346 frushena 2004-09-22 21:57:54 [Válasz erre: 345 janomano 2004-09-22 21:39:30]
Tök fölösleges megvárni a házhozvitelt! Kb. 2 hét alatt hoztak ki nekem egy O\'Neill drámát! Egyszerűbb ha bemégyen az illető!

345 janomano 2004-09-22 21:39:30 [Válasz erre: 343 Megén 2004-09-20 08:57:07]
Igen, a bookline, az jó, főleg, hogy bp-en ingyen szállít :-) Érdekes lehet elfoglalt dolgozóknak (én mindig a munkahelyemre kérem). Vannak újak is, meg klassz antikvárok is...

344 Búbánat 2004-09-20 09:42:41
Most jutottam hozzá a Wagner Society lapjához (Vol.6.No.2). A „Wagner on the Potomac” címmel a lap foglalkozik a 2004. évi téli-tavaszi eseményekkel, előre is tekint a Washingtonban megrendezendő 2004/2005 évi programok ismertetésével. Szó esik a „The Emerging Singers” programjairól, Wagner bemutatókról. Társasági hírekkel zárul a tartalom. A Washington székhelyű Wagner –társaság lapjában ezen kívül fényképes beszámolók találhatók Wagner-rendezvényekhez kapcsolódó fórumokról, partikról, társasági összejövetelekről. Megtalálható még a szponzorok névsora is. Végül, hadd emeljem ki az Emerging Singers Programból az Evelyn Lear és Thomas Stewart Wagner-énekesekről készült fényképes portrét, amelyben szó esik egy 2004. október 8.-i és egy 2005. júniusi közös koncert-gálájukról is. Aztán bankettek, fogadások híreiről is tudósítanak a lap szerkesztői.

343 Megén 2004-09-20 08:57:07 [Válasz erre: 327 Búbánat 2004-09-17 22:02:09]
Köszönöm Búbánat a részletes választ. Felkeltette valóban a figyelmemet ez a könyv is. Már kapcsolatban vagyok a Bookline-nal, akik rengeteg jó könyvet előkapartak nekem a föld alól is. Ez lesz a következő.

342 Hagen 2004-09-19 22:02:49 [Válasz erre: 341 beckmesser 2004-09-19 20:46:27]
Komolyan kérdezem. Ha nem, látogassanak el a bécsi Stadtsoper honlapjára, és tekintsék meg a Parsifal kb. két perces demóját, csak úgy szinpadkép végett és gyanánt. Azért kérdezem, látta-e már valaki, hogy jól hiszek-e a szememnek, ami ott látható. Hogy az ennekokáérti érzéstolulással nagyon egyedül vagyok-e itt e sártekén?? (TV is van a világon - a bécsi közönség is láthatta esetleg a budapesti Parsifalt!)

341 beckmesser 2004-09-19 20:46:27 [Válasz erre: 340 wurm 2004-09-19 20:45:30]
Igen, amikor éppen nem New York-ban vagyunk.

340 wurm 2004-09-19 20:45:30 [Válasz erre: 339 Hagen 2004-09-19 20:41:43]
Hogyne, ott töltjük minden eurónkat és percünket.

339 Hagen 2004-09-19 20:41:43
Látta mostanában valaki Bécsben a Parsifalt?

338 alberich 2004-09-19 17:56:52 [Válasz erre: 336 Darer 2004-09-19 16:17:44]
Hát a házassági dráma, meg a szerelmi (borotvált...)háromszög. Chéreau rendezése ezt is hozta, ezt a vonalat.

337 Wittig 2004-09-19 16:23:08
Augusztus valahanyadikán véletlenül láttam a 3SAT-on egy Rheingold koncertszerű előadást. Zseniális volt. A szereposztásban kevés nevet ismertem. Dirigált Simon Rattle. Látta valaki? Bizonyítékul szolgált ez nekem ahhoz, hogy Wagnert alig kell szcenírozni, rendezni. Tökéletes élményt adott (a rossz karmestert és énekeseket sosem pótolja a rendezés, ha mégoly nagyszerű is).

336 Darer 2004-09-19 16:17:44 [Válasz erre: 335 alberich 2004-09-19 15:41:53]
??

335 alberich 2004-09-19 15:41:53 [Válasz erre: 334 Hangyász 2004-09-19 13:28:14]
Ebből is látszik, hogy Ibsen hatott Wagnerre!

334 Hangyász 2004-09-19 13:28:14 [Válasz erre: 333 Darer 2004-09-19 08:26:28]
Sőt előtte azt kívánja, bárcsak őt ölnék meg a férfiak egymás helyett. Egyszerűen szólva lelkiismeretfurdalása támad, amiért 1. megcsalta hites férjét; 2. jó, jó, nem szerette az előbbit, de a vérfertőző házasságtörés mégis több a \"simánál\"! :)))

333 Darer 2004-09-19 08:26:28 [Válasz erre: 330 Hangyász 2004-09-18 08:17:24]
Így igaz. Az előbbi okfejtésemből még egy \"bizonyíték\" kimaradt: Sieglinde, mikor egyedül marad és Siegmund is, Hunding is egymást keresi-kergeti a színfalak mögött, Hunding!-ot is, Siegmund!-ot is kiabál. Vajon miért említi Hunding nevét? Csak nem aggódik férjéért? Vagy ő már érez valamit?

332 alberich 2004-09-18 13:52:42 [Válasz erre: 329 Hangyász 2004-09-18 07:57:20]
Így van.

331 Hangyász 2004-09-18 12:41:45 [Válasz erre: 330 Hangyász 2004-09-18 08:17:24]
Az előbbi hozzászólásomból kimaradt, hogy ellenszolgáltatásÉRT / ~ fejében stb. Bocs az önmagammal való levelezgetésért! :)))

330 Hangyász 2004-09-18 08:17:24 [Válasz erre: 322 Darer 2004-09-17 08:16:24]
1. A mítikus időkben egy férj még szexuális életet élt a feleségével, Freud doktor csak később kezdett szimatolni. :))) Hunding nem az a löttyedt fütykösű, neurotikus értelmiségi típus, akit Woody Allen régi filmjeiben oly zseniálisan alakított. Sieglindét az 1. felvonás 3. jelenetében, a kard-elbeszélés szerint Hunding az akkori idők közfelfogásának megfelelően feleségül vette, bár leánykérés nélkül, miután latrok/haramiák neki ajándékozták, nyilvánvalóan anyagi ellenszolgáltatás A gazemberek nyilván úgy vélekedtek, sokkal jobban járhatnak ezzel az ügylettel, hiszen szép összeget kaphatnak egy szűzlányért, (még ha a Ringben a kauricsiga/ kerek fémdarab stb. pénzfunkció helyett konkrét kincsek, avagy a nyers-/tömbarany testesíti meg a gazdagságot), mintha a bandájuk ágyasának még rémesebb sorsára szánják. 2. Hunding a konvenciók embere. Bosszút akart állni Siegmundon úgy, hogy párharcban megöli, Sieglindét pedig netán a kutyáival tépeti szét stb., de az őt ért becstelenség után Sieglindével nem élt volna újra házaséletet. 3. Wotan is hangulatember, avagy hangulatisten. :))) A Walhallába visszatérve derengeni kezd neki, hogy azért mégsem olyan jó, hogy most ő az egész éggel együtt elpusztul.

329 Hangyász 2004-09-18 07:57:20 [Válasz erre: 326 alberich 2004-09-17 14:54:20]
Richard apja volt rendőrségi tisztviselő, a \"nevelőapa\", Ludwig Geyer színész.

328 Hangyász 2004-09-18 07:55:27 [Válasz erre: 324 Darer 2004-09-17 10:21:47]
Ez 1985-ben vagy 1986-ban, alacsony példányszámban jelent meg. Tandori műfordította -zseniálisan, persze jó magyar nyersfordítást kapott az óizlandi eredetiből.

327 Búbánat 2004-09-17 22:02:09 [Válasz erre: 323 Megén 2004-09-17 08:24:17]
Kedves Megén! Kérdésedre válaszolva felhívom a figyelmed Vámosi Nagy István könyvére: Merlin, a bárd és Wagner, a zeneköltő – A grál-legenda útja az évszázadok kultúrájában. (A szerző saját kiadásában megjelent munkáját Pernye András zenetudós emlékének ajánlja; az első kiadás 1984-ben, a második kiadás 1985-ben jelent meg – nekem ez utóbbi van meg.) Ebben a könyvben megtalálhatsz kedvedre minden olyan témát, ami foglalkoztat. A Grál-legenda keletkezését és évszázados útját megelevenítő fejezet széles irodalmi anyagot ölel fel és a szerző olvasmányosan ismerteti benne a négy kimagasló Grál-eposzt: Robert de Boron, Chrestien de Troyes, Wolfram von Eschenbach, Albrecht von Schafenberg örökbecsű műveit, és a valóság erejével ecseteli (a másik kedvenc témád) a templomos rend elpusztítását és a nagymestereinek tűzhalálát. De e kötet további meglepő érdekességekkel is szolgál: a több mint két évezredet felölelő anyag meggyőzően csoportosított adatokkal és érvekkel bizonyítja, hogy Merlin, a kelta bárd és varázsló sugalmazta elsőként a Grál-legendát; Wagner pedig az utolsó zeneköltő, akinek Lohengrinjében, de különösen a Parsifaljában a legenda feldolgozása a legmagasabb művészi szintre emelkedett. A Wagnerről írt fejezetben a szerző végigvezet a mester életén, alkotói világának gyökeréig hatol, ismerteti a bayreuthi ünnepi színház keletkezését és azóta eltelt történetét; kitér Wagner emberi kapcsolataira, s mélyen megvilágítja a Nietzsével kibontakozott barátságát és a szakítást. A könyv epilógusában pedig összefoglalja a magyarországi Wagner-kultusz történetét. Tehát, ne várj, valami száraz, tudományos szakirodalmat. Ez egy tényleg olvasmányos és átfogó mű abban az értelemben, hogy közérthető stílusban rengeteg információt közöl: megalapozott történeti írásokat elemez, ok-okozati kapcsolatokra derít fényt, elvezet a legendák misztikus világába, de a wagneri életműbe is bepillantást nyújt azáltal, ahogy felderíti a tetralógia szövegkönyve és a történeti források közötti összefüggéseket.Érdekes jó könyv, annak idején, amikor olvastam, alig tudtam letenni a kezemből a mintegy 250 oldalas művet.

326 alberich 2004-09-17 14:54:20 [Válasz erre: 322 Darer 2004-09-17 08:16:24]
Igen, Wagner nem tudta biztosan, hogy vajh nem úgynevezet szerelem gyermek-em vagyis nem Geyer, a rendőr volt az apa. (Aki később feleségül is vette a megözvegyült Frau Wagnert.) Nietzsche tesz is egy csúnya célzást erre a De Fall Wagnerben.

325 Megén 2004-09-17 11:20:59 [Válasz erre: 324 Darer 2004-09-17 10:21:47]
Köszönöm.Utánanézek.

324 Darer 2004-09-17 10:21:47 [Válasz erre: 323 Megén 2004-09-17 08:24:17]
Van Edda címmel egy kötet, mely csaknem valamennyi északi mondát tartalmazza, eredeti (műfordított) formában.

323 Megén 2004-09-17 08:24:17
Én nem vagyok Wagneriánus, valószínűleg még nincs elég türelmem hozzá. Maga a Ring történet viszont mindig izgatott. Tud-e valaki elolvasásra olyan könyvet ajánlani, ami maga a Niebelung mondakör? Sokat kerestem (lehet hogy rossz helyen) de nem találtam.

322 Darer 2004-09-17 08:16:24
Bizonyítékaim: 1. Sieglinde bevallja Siegmundnak, hogy Hunding \"bírta őt\" (Walkűr, II. felv. 3. jelenet). 2. Wotan miért öli meg Hundingot??? Wotan közönséges gyilkos. Győz a dárda, törik a kard -kiáltja, Siegmund meghal, Hunding nézi őt, majd Wotan elkeseredetten, \"menj Frickához\" megjegyzéssel egy kézmozdulattal elpusztítja. Miért teszi? Féle attól, hogy Sieglindén bosszút áll? Nem. Azért, mert attól fél, hogy Sieglinde tőle fog gyermeket szülni, mert ha Hunding élketben marad, feltehetően újra \"bírni\" fogja nejét. 3. Wotan soha életében nem látta Siegfriedet, első találkozásuk a S. III. felvonásában következik be. És amikor a Nothung eltöri dárdáját, elkullog. Azonban ekkor még arra hivatkozik, hogy emelt fejjel és jókedvűen várja az istenek pusztulását, hiszen a gyűrű jó kezekben van. Azonban amikor Waltraute jön Brünnhildéhez, apját már úgy ellemzi, hogy szótlan, zord és szomorú, és várja a véget. Azaz: anikor Wotan meglátja Siegfriedet, azonnal rájön, hogy Hundingra hasonlít... emiatt hát az elkeseredés. Ezért a gyász. Ezért tesz vallomást könnyezve Waltrauténak. P.S. WR egész életművét áthatja a származás feszegetésének kérdése. Lohengrin nem óhajtja megmondani, Parsifal egyenesen megroppan, amikor megtudja származását-nem is beszélve a Ringbeli személyek kusza származási vonatkozásairól. Mert ő maga is ebben a kérdésben gyötrődött egész életében. Hogy a klasszikus idézettel éljek: Wagner származását illetően csak egyetlen dolgot tudunk biztosan: hogy ebben még Ő maga is bizonytalan volt. :))))) Bevallom, én vagyok a jelzett vágneriánus. Bevallom, először viccnek szántam, aztán elgondolkodtatott, hátha le lehet valamiképp vezetni ezt a pokoli ötletet... Bevallom, ez metafizikus manipuláció. És bevallom, azért szeretem a Ringet (és Wagnert) ennyire, mert minden benne van, és mindennek az ellenkezője is. És mindezt be lehet a körön (a Ringen, nota bene az egész életművön) belül bizonyítani.

321 Hangyász 2004-09-16 19:21:34 [Válasz erre: 317 Darer 2004-09-16 07:33:46]
Ha Hunding volna a papa, Siegfried Hagenhez hasonló egyén volna, nem pedig rettenthetetlen hős. Hunding egyébként érdekes egy pofa. A nemzetségen esett sérelem megtorlására siet, harcosi képességei pedig ellentmondásosak. Persze egy kimerült és fegyvertelen ellenfelet még ő is le tudna teríteni, ugyanakkor komoly fegyverrel szemben tehetetlen volna, ahogy ezt Siegmund jól is látja egyik kedvenc Wagner-jelenetemben, a II. felvonás vége felé. Hunding nem rendelkezik olyan hősi tulajdonságokkal, amelyek alapján Wotan méltónak tartaná őt arra, hogy befogadja Walhalla daliáinak sorába.

320 Hangyász 2004-09-16 19:17:00 [Válasz erre: 314 Darer 2004-09-14 18:28:31]
Ha vicces akarnék lenni, azért, mert Wagner eredetileg Siegfrieds Tod címmel szándékozott színre vinni a mai Ring történetének egy részét. Szerintem Siegfried, aki távolról sem tökéletes jellem, önnön hebrencsségébe (aminek naiv jóhiszeműsége érdekes módon nem mond ellent) bukik bele. Nagypapáját jól helyben hagyva megteremti az istenek és az isteni törvényeken alapuló világ megsemmisülésének előfeltételét, a varázslötty gyanútlan kihörpintésével pedig mintegy a saját halálos ítéletét írja alá. Szép kis képzavar, ugyi?

319 Hangyász 2004-09-16 19:11:36 [Válasz erre: 307 alberich 2004-09-12 14:07:51]
No, nem csak a németek:)! Wagner az összművészet jegyében a szöveget a zenével egyenrangúnak tekintette. Mit mondjon a mai ember? A kísérlet félig sikerült.

318 mélymagyar 2004-09-16 10:54:15 [Válasz erre: 315 Hagen 2004-09-14 18:48:51]
Thomas Mann mély és elementáris humorral írta könyvei nagy részét. Vegyük elő a Szélhámos vallomásait, vegyük elő a Kiválasztottat. Vegyük elő a Józsefet.

317 Darer 2004-09-16 07:33:46
Siegfried bukása elkerülhetetlen. Sieglinde rosszul számolt. Hunding az apa.

316 Darer 2004-09-14 20:31:23 [Válasz erre: 216 Darer 2004-08-17 01:23:27]
Persze, kihagytam: Manon vs Rienci. Tovább: ifjúkori zsaengeként: Lidércek vs Tündérek. Puccini és Wagner szellemisége között érzem a differenciát. Nota bene: jin és jang, ráció vagy emóció?

315 Hagen 2004-09-14 18:48:51
Belekotyognék a RW humorérzéke fejezetbe. Ezt a humnortalanságot nem is értem igazán. Azt hiszem, nehéz definiálni a zenei humort. Ha RW Nietzschéhez intézett tanácsát visszaidézem (\"túl sokat maszturbál ...\"), azért ez nem akármilyen humorérzékre vall. Azt hiszem, az egész \"nem volt humorérzéke\" vádat a megveszekedett,ádáz- zsigeri-vaskalapos vágnergyűlölők rángatták elő, nem tudván mással előhozakodni RW pocskondiázására. -És mellesleg, mikor hallunk vagy olvasunk arról pl, hogy Thomas Mannak volt-e humorérzéke? RW személyiségét a tragédia foglalkoztatta. Honnan az a pokoli ötlet,hogy ezen katarzisok közepette humorérzékének hiánya miatt keseregjünk? Vagy más irányból: megítélését bárkinek egyik vonatkozású zsenije mellett hogyan csorbíthatja egy felvetés, hogy más irányultságban nem mutatott tehetséget?

314 Darer 2004-09-14 18:28:31 [Válasz erre: 157 Darer 2004-08-04 13:20:16]
Tehát, ismét a provokatív(nak szánt) kérdésemhez térek vissza. Tudja-e valaki, de egészen pontosan (metafizikus spekulációktól mentesen), hogy miért is kell elbuknia Siegfriednek?

313 Búbánat 2004-09-13 08:44:41 [Válasz erre: 312 alberich 2004-09-12 22:33:08]
Tudom, hogy vannak, de nekem éppen ez volt kéznél...És még nem is írtam le mindent, többet, mert sok-sok oldalon folytatódik az elemzés. De ha Te mást, bővebbet is tudsz a Szerelmi tilalomról, akkor kérlek, írd le ide, vagy jelezd a kötetek fejezet címét, amelyekben még alaposabban utánanézhetnénk a kérdésnek, amelyekből a további információk utánakereshetőek. Frushenával már ketten vagyunk, akik módfelett örvendenénk ennek... Sólyom György kötetét természetesen beszerzem, köszönöm, hogy figyelmembe ajánlottad.

312 alberich 2004-09-12 22:33:08 [Válasz erre: 310 Búbánat 2004-09-12 17:40:25]
Hát, kedves Búbánat ennél azért érdekesebb könyvek is vannak Wagnerről... Még magyarul is, pl. Sólyom György régi kötete. Kár hogy Dahlhaus alapművét és Donnington ugyancsak csodás elemzését nem fordították le.

311 frushena 2004-09-12 18:27:20 [Válasz erre: 310 Búbánat 2004-09-12 17:40:25]
Köszönöm az info-t kedves Búbánat!

310 Búbánat 2004-09-12 17:40:25 [Válasz erre: 273 frushena 2004-09-10 16:19:40]
Dr. Max Burkhardt írja a Wagner zenedrámái - 198 hangjegypéldával, 1 képmelléklettel című könyvében (Budapest, Kultúra Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság kiadása) annak is a bevezető fejezetében (Wagner élete): ...Würzburgból Magdeburgba ment Wagner és ott a városi színház igazgatója lett. Új operája keletkezik itt, a Tilalmas szerelem, Shakespeare Szeget szeggel című vígjátéka alapján. Frigyes, Palermo német helytartója, halálbüntetés terhe alatt eltiltotta a szerelmet, bort és farsangot. Halálra ítélte Claudiót, a mulatós ifjút, mert elcsábított egy leányt. Claudio nővére azonban Izabella, aki apácanövendék, ráveszi a helytartót, hogy mondjon le erényes terveiről és maga is vegyen részt a farsangban, ahol aztán a vigadozó néptömeg leálcázza. Ez a tartalom; a zene olasz mesterek stílusát követi, akiket Wagner ezidőtájt különösen kedvelt. Érdekes, hogy az énekbeszéd későbbi előharcosa abban az időben azt a nézetet vallotta, hogy az énekes csak a kötetlen dallam által gyakorolhat hatást, míg \"kicsinyesen részletezett deklamációval a zeneszerzőt minden szabad hatékonyságától megfosztaná.\" ...Wagner egyik kortársa, Fr. Pecht, Wagnernek a zeneirodalomban való rendkívüli jártasságáról így ír: \"A franciák, Lully, Auber sajátosságai, végül kedvencének, Weber-nek csudálatos népiessége, Beethovennek mindnyájuk fölé emelkedő nagysága, Mendelssohn finom szalonzenéje - mindezeket egyes dallamok elénekelésével jellemezte nekünk, még pedig akkora élénkséggel, oly plasztikai erővel, hogy még ma is úgy élnek emlékezetemben, ahogy elénk állította őket.\" Egyébként a Tilalmas szerelem operát előadták Magdeburgban, noha súlyosbító körülmények közt, amennyiben az idény végét megelőző tíz nap alatt tanulták be - képzelhető, minő eredménnyel. Maga Wagner beszéli el: \"Az előadás mindenkinek olyan volt, mint egy álom, senkinek fogalma sem lehetett a dologról, mégis mindazt, ami félig-meddig jól ment, derekasan megtapsolták.\" Másodszor is színre kellett volna kerülnie, a gátló körülmények azonban olyan groteszk módon halmozódtak, hogy az opera helyett csak parázs verekedés játszódott le a színfalak mögött - amit Wagner Művei-ben, 1. kötet, 3. lap, rendkívül mulatságosan ír le. Berlinben, ahova Wagner Magdeburgból utazott, szintén semmi sem lett az előadásból - Wagnernek is meg kellett ismerkednie a legtöbb fiatal operaszerző csalódásaival...

309 frushena 2004-09-12 16:28:47 [Válasz erre: 303 Búbánat 2004-09-12 11:09:48]
Egyetértünk Händel - ügyben! eredetiben az IGAZI! :)

308 mélymagyar 2004-09-12 14:20:23 [Válasz erre: 303 Búbánat 2004-09-12 11:09:48]
Az nem menne, mert a Parsifal sokkal inkább műegész, mint a 18 század operái. Irodalmi nyelven: a Candide-ot át lehet írni, meg a Donkihótét is, de a Varázshegyet már nem.

307 alberich 2004-09-12 14:07:51 [Válasz erre: 302 Hangyász 2004-09-12 07:12:59]
Ez igaz. Trotzdem megtöltik ezek a németek a nézőtereket minden este. Akkor mégis tudott valamit a Wagner.

306 wurm 2004-09-12 14:06:30 [Válasz erre: 301 janomano 2004-09-11 22:52:35]
Várjuk ki a végét...

305 Búbánat 2004-09-12 11:52:07 [Válasz erre: 274 taglivini 2004-09-10 16:25:23]
Pár éve a Bartók Rádió három folytatásban (három héten át)leadott egy egy felvonást abból a koncertszerű Szerelmi tilalom operából, amelyet Maurizio Pollini zongoraművész dirigált. (A karmester nevével vagyok gondban, lehet, hogy erre rosszul emlékszem.) A hangfelvétel alapján hatalmas sikere volt az előadásnak. A zenéje meg a korabeli Auber-t idézi. Táncos lüktetésű, könnyed dallamokkal és harmóniákkal telített, de már erőteljes hangszereléssel készült opera-comique. Általában az ilyen kuriózumokat mindig felveszem kazettára. De ez, akkor valamiért sajnos kimaradt. Lehet, hogy majd a Rádió Hangarchívumából megpróbálom egyszer megszerezni. Úgy tudom, a közönségszolgálaton keresztül megrendeléseket elfogadnak, és igénytől függően CD-re vagy kazettára átmásolják a felvételt, ha ismerem a darab és a felvétel sugárzásának paramétereit.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.