Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc
498 SzJ 2010-10-07 13:49:20
Mario Vargas Llosa kapta az irodalmi Nobel-díjat.
Mario Vargas Llosa kapta az irodalmi Nobel-díjat.
497 Búbánat 2010-09-22 20:58:31
Az életének 84. évében, szeptember elején Korfun elhunyt Bánffy György színművészt ma délután fél három órakor a római katolikus egyház szertartása szerint búcsúztatták a temető Makovecz-terme előtt. Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere Bánffy Györgytől mint színművésztől, nyelvőrtől, nevelőtől és politikustól is búcsúzott. „Thália papja volt, a szó nemes értelmében. Elhivatottsággal és kivételes tehetséggel” - emlékezett a kerület díszpolgárára. Bánffy Györgyöt családtagjain kívül sok száz barátja, pályatársa, tisztelője kísérte utolsó útjára, többek között Esztergályos Cecília, Fehér Anna, Mécs Károly, Schnell Ádám, Sztankay István, Valentin Titánia és Zöld Csaba színművészek; Kiss B. Atilla és Gulyás Dénes operaénekesek; Balázs Péter, Besenczi Árpád, Méhes László és Oberfrank Pál színházigazgatók; Kerényi Imre rendező; Jókai Anna író; Kövér László, az Országgyűlés elnöke; Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Hende Csaba honvédelmi miniszter; Stumpf István alkotmánybíró; Balogh Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára; Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere; Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége; Kirschner Péter, a Fővárosi Önkormányzat kulturális főtanácsadója, valamint Kónya Imre volt belügyminiszter, Bánffy György egykori képviselőtársa.
Az életének 84. évében, szeptember elején Korfun elhunyt Bánffy György színművészt ma délután fél három órakor a római katolikus egyház szertartása szerint búcsúztatták a temető Makovecz-terme előtt. Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere Bánffy Györgytől mint színművésztől, nyelvőrtől, nevelőtől és politikustól is búcsúzott. „Thália papja volt, a szó nemes értelmében. Elhivatottsággal és kivételes tehetséggel” - emlékezett a kerület díszpolgárára. Bánffy Györgyöt családtagjain kívül sok száz barátja, pályatársa, tisztelője kísérte utolsó útjára, többek között Esztergályos Cecília, Fehér Anna, Mécs Károly, Schnell Ádám, Sztankay István, Valentin Titánia és Zöld Csaba színművészek; Kiss B. Atilla és Gulyás Dénes operaénekesek; Balázs Péter, Besenczi Árpád, Méhes László és Oberfrank Pál színházigazgatók; Kerényi Imre rendező; Jókai Anna író; Kövér László, az Országgyűlés elnöke; Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Hende Csaba honvédelmi miniszter; Stumpf István alkotmánybíró; Balogh Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára; Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere; Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége; Kirschner Péter, a Fővárosi Önkormányzat kulturális főtanácsadója, valamint Kónya Imre volt belügyminiszter, Bánffy György egykori képviselőtársa.
496 Búbánat 2010-09-21 22:18:38
Haumann Pétert választották a Nemzet Színészévé 2010. szeptember 21. 17:56 Haumann Péter Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas színművészt választották meg a közelmúltban elhunyt Kállai Ferenc helyére a Nemzet Színészei közé. A választásnak a hagyományok szerint a Nemzeti Színház adott otthont. A Nemzet Színésze címet viselő művészek ötven perces tanácskozás után hozták meg a döntést; Haumann Péter a július 11-én elhunyt Kállai Ferenc helyére került a testületbe – tájékoztatta a teátrum kedden az MTI-t. A hírt hagyományosan a színház főigazgatója, Alföldi Róbert telefonon közölte Haumann Péterrel. A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A cím a halálig szól, legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig havonta 500 ezer forint juttatásban részesülnek. (MTI)
Haumann Pétert választották a Nemzet Színészévé 2010. szeptember 21. 17:56 Haumann Péter Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas színművészt választották meg a közelmúltban elhunyt Kállai Ferenc helyére a Nemzet Színészei közé. A választásnak a hagyományok szerint a Nemzeti Színház adott otthont. A Nemzet Színésze címet viselő művészek ötven perces tanácskozás után hozták meg a döntést; Haumann Péter a július 11-én elhunyt Kállai Ferenc helyére került a testületbe – tájékoztatta a teátrum kedden az MTI-t. A hírt hagyományosan a színház főigazgatója, Alföldi Róbert telefonon közölte Haumann Péterrel. A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A cím a halálig szól, legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig havonta 500 ezer forint juttatásban részesülnek. (MTI)
495 Kúp Flóris 2010-06-02 20:16:08 [Válasz erre: 494 Kúp Flóris 2010-06-02 19:49:55]
Az arénás esti csillag: hymne-[url]http://www.youtube.com/watch?v=K_5W4t_CBzg&feature=related;re "mein" got talent[/url]:)
Az arénás esti csillag: hymne-[url]http://www.youtube.com/watch?v=K_5W4t_CBzg&feature=related;re "mein" got talent[/url]:)
494 Kúp Flóris 2010-06-02 19:49:55
Ez is csillog: Potts sound :) Fizetett hirdetés? Új rezsimhttp[url]://www.youtube.com/watch?v=1k08yxu57NA Paul van[/url] M-a réna mű soron A Jessus !! Norma?... és A Vajda Julia :) (nomegazoprahakni:)))
Ez is csillog: Potts sound :) Fizetett hirdetés? Új rezsimhttp[url]://www.youtube.com/watch?v=1k08yxu57NA Paul van[/url] M-a réna mű soron A Jessus !! Norma?... és A Vajda Julia :) (nomegazoprahakni:)))
493 Haandel 2010-06-02 17:09:47 [Válasz erre: 492 Haandel 2010-06-02 17:07:16]
Az [url]http://apod.nasa.gov/apod/archivepix.html;Astronomy Picture of the Day[/url] weboldalon gyakran [url]http://antwrp.gsfc.nasa.gov/apod/ap080718.html;fotóművészetre[/url] ill. [url]http://apod.nasa.gov/apod/ap100601.html;képzőművészetre[/url] emlékesztető fotók jelennek meg. Köszi [url]http://wise.ssl.berkeley.edu/;WISE[/url] ! Egy zenével kapcsolatos kép: [url]http://antwrp.gsfc.nasa.gov/apod/ap051122.html;The Guitar[/url]
Az [url]http://apod.nasa.gov/apod/archivepix.html;Astronomy Picture of the Day[/url] weboldalon gyakran [url]http://antwrp.gsfc.nasa.gov/apod/ap080718.html;fotóművészetre[/url] ill. [url]http://apod.nasa.gov/apod/ap100601.html;képzőművészetre[/url] emlékesztető fotók jelennek meg. Köszi [url]http://wise.ssl.berkeley.edu/;WISE[/url] ! Egy zenével kapcsolatos kép: [url]http://antwrp.gsfc.nasa.gov/apod/ap051122.html;The Guitar[/url]
492 Haandel 2010-06-02 17:07:16 [Válasz erre: 491 Haandel 2010-06-02 17:06:06]
Az [url]http://apod.nasa.gov/apod/archivepix.html;Astronomy Picture of the Day[/url] weboldalon gyakran [url]http://antwrp.gsfc.nasa.gov/apod/ap080718.html;fotóművészetre[/url] ill. [url]http://apod.nasa.gov/apod/ap100601.html;képzőművészetre[/url] emlékesztető fotók jelennek meg. Köszi [url]http://wise.ssl.berkeley.edu/;WISE[/url]! Egy zenével kapcsolatos kép: [url]http://antwrp.gsfc.nasa.gov/apod/ap051122.html;The Guitar[/url]
Az [url]http://apod.nasa.gov/apod/archivepix.html;Astronomy Picture of the Day[/url] weboldalon gyakran [url]http://antwrp.gsfc.nasa.gov/apod/ap080718.html;fotóművészetre[/url] ill. [url]http://apod.nasa.gov/apod/ap100601.html;képzőművészetre[/url] emlékesztető fotók jelennek meg. Köszi [url]http://wise.ssl.berkeley.edu/;WISE[/url]! Egy zenével kapcsolatos kép: [url]http://antwrp.gsfc.nasa.gov/apod/ap051122.html;The Guitar[/url]
491 Haandel 2010-06-02 17:06:06
Az [url]http://apod.nasa.gov/apod/archivepix.html;Astronomy Picture of the Day[/url] weboldalon gyakran [url]http://antwrp.gsfc.nasa.gov/apod/ap080718.html;fotóművészetre[/url] ill. [url]http://apod.nasa.gov/apod/ap100601.html;képzőművészetre[/url] (köszi [url]http://wise.ssl.berkeley.edu/;WISE[/url]! :) emlékesztető fotók jelennek meg. Egy zenével kapcsolatos kép: [url]http://antwrp.gsfc.nasa.gov/apod/ap051122.html;The Guitar[/url]
Az [url]http://apod.nasa.gov/apod/archivepix.html;Astronomy Picture of the Day[/url] weboldalon gyakran [url]http://antwrp.gsfc.nasa.gov/apod/ap080718.html;fotóművészetre[/url] ill. [url]http://apod.nasa.gov/apod/ap100601.html;képzőművészetre[/url] (köszi [url]http://wise.ssl.berkeley.edu/;WISE[/url]! :) emlékesztető fotók jelennek meg. Egy zenével kapcsolatos kép: [url]http://antwrp.gsfc.nasa.gov/apod/ap051122.html;The Guitar[/url]
490 zuniga 2010-05-20 18:15:44 [Válasz erre: 488 Momo von Hofmannsthal 2010-05-19 00:06:07]
Lehet hogy mégis csak kellene valami kis emlékezést tartani a Kiegyezésről is...?????
Lehet hogy mégis csak kellene valami kis emlékezést tartani a Kiegyezésről is...?????
489 tarnhelm2 2010-05-20 16:47:19 [Válasz erre: 488 Momo von Hofmannsthal 2010-05-19 00:06:07]
Ez az évtized a festészetben és a zenében is nagy neveket adott: zene: 1877 Dohnányi Ernő 1881 Bartók Béla 1881 Zerkovitz Béla 1882 Kálmán Imre 1882 Kodály Zoltán 1885 Weiner Leo festészet: 1877 Dénes Valéria 1878 Rudnay Gyula 1878 Márffy Ödön 1880 Perlrott-Csaba Vilmos 1880 Pór Bertalan 1882 Gulácsy Lajos 1883 Egry József 1884 Orbán Dezső 1883 Galimberti Sándor 1883 Czigány Dezső 1883 Czóbel Béla 1884 Mattis Teutsch János 1885 Tihanyi Lajos 1887 Berény Róbert 1887 Uitz Béla irodalom-kritika, lapszerkesztés: 1877 Osváth Ernő 1877 Fenyő Miksa 1882 Bölöni György 1885 Lukács György 1885 Fülep Lajos Más szavakkal: az egész Nyugat-nemzedék, valamint a modern magyar festészet és zene alkotói ekkoriban születtek. De mindez leginkább azzal van összefüggésben, hogy a művészetek terén a XX. század első évtizede volt nálunk a fordulópont a modern irodalom, képzőművészet, zene megjelenésével és térhódításával. Szerencsés periodus volt, mert előtte már régen volt háború, a gazdaság prosperált, és az országra nézve tragikus I. vh, csak azután jött, hogy ez a nemzedék kibontakoztotta tehetségét. Valószínűleg, hasonló évtized egyébként kijelölhető lenne a cseheknél is és más nemzeteknél is. Az osztrákoknál is egybeesik a szecesszió, az expresszionizmus és az Új bécsi iskola a zenében - ott is jó pár zseni akadna.
Ez az évtized a festészetben és a zenében is nagy neveket adott: zene: 1877 Dohnányi Ernő 1881 Bartók Béla 1881 Zerkovitz Béla 1882 Kálmán Imre 1882 Kodály Zoltán 1885 Weiner Leo festészet: 1877 Dénes Valéria 1878 Rudnay Gyula 1878 Márffy Ödön 1880 Perlrott-Csaba Vilmos 1880 Pór Bertalan 1882 Gulácsy Lajos 1883 Egry József 1884 Orbán Dezső 1883 Galimberti Sándor 1883 Czigány Dezső 1883 Czóbel Béla 1884 Mattis Teutsch János 1885 Tihanyi Lajos 1887 Berény Róbert 1887 Uitz Béla irodalom-kritika, lapszerkesztés: 1877 Osváth Ernő 1877 Fenyő Miksa 1882 Bölöni György 1885 Lukács György 1885 Fülep Lajos Más szavakkal: az egész Nyugat-nemzedék, valamint a modern magyar festészet és zene alkotói ekkoriban születtek. De mindez leginkább azzal van összefüggésben, hogy a művészetek terén a XX. század első évtizede volt nálunk a fordulópont a modern irodalom, képzőművészet, zene megjelenésével és térhódításával. Szerencsés periodus volt, mert előtte már régen volt háború, a gazdaság prosperált, és az országra nézve tragikus I. vh, csak azután jött, hogy ez a nemzedék kibontakoztotta tehetségét. Valószínűleg, hasonló évtized egyébként kijelölhető lenne a cseheknél is és más nemzeteknél is. Az osztrákoknál is egybeesik a szecesszió, az expresszionizmus és az Új bécsi iskola a zenében - ott is jó pár zseni akadna.
488 Momo von Hofmannsthal 2010-05-19 00:06:07
Na, mondok egy érdekeset: Ők mind 1877-1887 között születtek: Ady Endre 1877 Krúdy Gyula 1878 Molnár Ferenc 1878 Móra Ferenc 1879 Móricz Zsigmond 1879 Szabó Dezső 1879 Kaffka Margit 1880 Babits Mihály 1883 Juhász Gyula 1883 Nagy Lajos 1883 Gábor Andor 1884 Szép Ernő 1884 Balázs Béla 1884 Kosztolányi Dezső 1885 Tóth Árpád 1886 Áprily Lajos 1887 Karinthy Frigyes 1887 Kassák Lajos 1887 Erdős Renée 1879 Hatvany Lajos 1880 Benedek Marcell 1885 Csáth Géza 1887 Szerintem egyedülálló. A magyar irodalom/kulturális élet olyan lökést kapott ezzel a nemzedékkel, amilyet se előtte, se utána. De talán még a világirodalomban is kivételes, hogy ekkora nevek ilyen szorosan egymás után szülessenek meg, és legyenek hatással egy ország irodalmi életére. Van egy nemzedék, amely látványosan tehetségesebb, mint előtte, meg utána az átlag. 10 éven belül jön 20-25 olyan irodalmár, akik egyébként, "normális időkben" eloszlanának 60-80-100 évre. Új normákat alakítanak ki, átszabják (kiharcolják) az új kereteket, aztán mennek... és a következők már egy új közegben működhetnek. Előttük a magyar irodalom – kicsit sarkosan fogalmazva – magányos hősök küzdelme volt, de ezek itt "megcsinálták”: A magyar irodalmi élet más minőségre váltott. Utánuk már teljesen magától értetődő, ami Kölcsey, Kazinczy, Petőfi, Arany, és a többiek számára maximum vágyálom lehetett.
Na, mondok egy érdekeset: Ők mind 1877-1887 között születtek: Ady Endre 1877 Krúdy Gyula 1878 Molnár Ferenc 1878 Móra Ferenc 1879 Móricz Zsigmond 1879 Szabó Dezső 1879 Kaffka Margit 1880 Babits Mihály 1883 Juhász Gyula 1883 Nagy Lajos 1883 Gábor Andor 1884 Szép Ernő 1884 Balázs Béla 1884 Kosztolányi Dezső 1885 Tóth Árpád 1886 Áprily Lajos 1887 Karinthy Frigyes 1887 Kassák Lajos 1887 Erdős Renée 1879 Hatvany Lajos 1880 Benedek Marcell 1885 Csáth Géza 1887 Szerintem egyedülálló. A magyar irodalom/kulturális élet olyan lökést kapott ezzel a nemzedékkel, amilyet se előtte, se utána. De talán még a világirodalomban is kivételes, hogy ekkora nevek ilyen szorosan egymás után szülessenek meg, és legyenek hatással egy ország irodalmi életére. Van egy nemzedék, amely látványosan tehetségesebb, mint előtte, meg utána az átlag. 10 éven belül jön 20-25 olyan irodalmár, akik egyébként, "normális időkben" eloszlanának 60-80-100 évre. Új normákat alakítanak ki, átszabják (kiharcolják) az új kereteket, aztán mennek... és a következők már egy új közegben működhetnek. Előttük a magyar irodalom – kicsit sarkosan fogalmazva – magányos hősök küzdelme volt, de ezek itt "megcsinálták”: A magyar irodalmi élet más minőségre váltott. Utánuk már teljesen magától értetődő, ami Kölcsey, Kazinczy, Petőfi, Arany, és a többiek számára maximum vágyálom lehetett.
487 Momo von Hofmannsthal 2010-05-18 23:28:07
[url]http://www.gillesvidal.com/sziget2008/budapestchateau.htm;Budapest[/url]
[url]http://www.gillesvidal.com/sziget2008/budapestchateau.htm;Budapest[/url]
486 Haandel 2010-03-15 20:31:07
[url]http://artrenewal.org/pages/search.php;Art Renewal Center[/url] WELCOME. You have just entered one of the largest on-line museums on the internet. A work in progress that features tens of thousands of high quality images of the greatest painters and sculptors in human history. [url]http://en.wikipedia.org/wiki/Art_Renewal_Center;ARC - Wikipedia[/url]
[url]http://artrenewal.org/pages/search.php;Art Renewal Center[/url] WELCOME. You have just entered one of the largest on-line museums on the internet. A work in progress that features tens of thousands of high quality images of the greatest painters and sculptors in human history. [url]http://en.wikipedia.org/wiki/Art_Renewal_Center;ARC - Wikipedia[/url]
485 zuniga 2010-03-11 10:51:53
Azért ez nem semmi!!!! http://kultura.hu/main.php?folderID=882&articleID=298098&ctag=articlelist&iid=1
Azért ez nem semmi!!!! http://kultura.hu/main.php?folderID=882&articleID=298098&ctag=articlelist&iid=1
484 IVA 2010-02-03 04:25:57
Tegnap este tartották a 41. Magyar Filmszemle megnyitó ünnepségét a MOM Park multiplex moziban. A szemlenyitó film (Jancsó Miklós: Oda az igazság) vetítése előtt az eseménysorozatot a 2009. esztendőben elhunyt művészek emlékének ajánlották, azon számosakénak, akik a magyar filmművészetben szereztek érdemeket. Az In memoriam című fotomontázsban Szörényi Éva neve is szerepelt, de az illusztráló kép nem őt, hanem az 1994-ben elhunyt Osváth Júliát ábrázolta. (Kettejük pályájának közös alakja a Bánk bán Melindája, más-más műfaji verzióban.) Remélhetőleg a montázs csak erre az alkalomra készült, és nem lesz lehetősége máskor is megtéveszteni a két művésznőt nem ismerő nemzedéket.
Tegnap este tartották a 41. Magyar Filmszemle megnyitó ünnepségét a MOM Park multiplex moziban. A szemlenyitó film (Jancsó Miklós: Oda az igazság) vetítése előtt az eseménysorozatot a 2009. esztendőben elhunyt művészek emlékének ajánlották, azon számosakénak, akik a magyar filmművészetben szereztek érdemeket. Az In memoriam című fotomontázsban Szörényi Éva neve is szerepelt, de az illusztráló kép nem őt, hanem az 1994-ben elhunyt Osváth Júliát ábrázolta. (Kettejük pályájának közös alakja a Bánk bán Melindája, más-más műfaji verzióban.) Remélhetőleg a montázs csak erre az alkalomra készült, és nem lesz lehetősége máskor is megtéveszteni a két művésznőt nem ismerő nemzedéket.
483 Megén 2010-01-11 14:25:33
Aki tudja, nézze meg Esterházy darabját a Bárkában, 33 beszélgetését Haydn koponyájával kapcsolatban. Érdekes, hogy végig a Heyden nevet használja a narrátor Angyal. De hát ez csak egy érdekesség. Semmi különös, tenném hozzá, de azért egy zeneszerető ne hagyja ki.
Aki tudja, nézze meg Esterházy darabját a Bárkában, 33 beszélgetését Haydn koponyájával kapcsolatban. Érdekes, hogy végig a Heyden nevet használja a narrátor Angyal. De hát ez csak egy érdekesség. Semmi különös, tenném hozzá, de azért egy zeneszerető ne hagyja ki.
482 Megén 2010-01-07 15:38:30 [Válasz erre: 479 Momo von Hofmannsthal 2010-01-05 15:28:21]
Mindig tanul az ember. És főleg: meg tudtam csinálni! Köszönöm az ötletet, összeg bénaságom ellenére sikerült.
Mindig tanul az ember. És főleg: meg tudtam csinálni! Köszönöm az ötletet, összeg bénaságom ellenére sikerült.
481 Momo von Hofmannsthal 2010-01-05 15:59:32 [Válasz erre: 480 macskás 2010-01-05 15:34:10]
[url]http://i37.photobucket.com/albums/e79/Lil_Sexxy_Lace/DSC000581.jpg;... :-)[/url]
[url]http://i37.photobucket.com/albums/e79/Lil_Sexxy_Lace/DSC000581.jpg;... :-)[/url]
480 macskás 2010-01-05 15:34:10 [Válasz erre: 479 Momo von Hofmannsthal 2010-01-05 15:28:21]
:) én szemüvegben:)
:) én szemüvegben:)
479 Momo von Hofmannsthal 2010-01-05 15:28:21 [Válasz erre: 478 Megén 2010-01-05 15:17:26]
igen... nincs mese: én minden három sornál hosszabbat a Word-ben írok.
igen... nincs mese: én minden három sornál hosszabbat a Word-ben írok.
478 Megén 2010-01-05 15:17:26 [Válasz erre: 477 tiramisu 2010-01-04 20:39:30]
Köszönöm, ilyenkor eszembe jut a műnóta szövege a pacsirtáról, amely szól a fán. Mindenki cálfolja, ugyanis ez a madár csak a bokrok között marad meg, nem repked fára. Egyébként igyekszem itt a Momuson gyorsan (ennek következtében rengeteg hibával) írni, mert egyszer elábrándoztam egy operaélményem elmesélése közben - mint Olvasói levél - és úgy leestem az internetről, hogy az egészből egy sor sem ment át, és akkor annyira elkeseredtem, hogy még egyszer nem veselkedtem neki. Ha van időm persze gyorsan végig futom, mit hol rontottam el, de sry, hibázom. :-)
Köszönöm, ilyenkor eszembe jut a műnóta szövege a pacsirtáról, amely szól a fán. Mindenki cálfolja, ugyanis ez a madár csak a bokrok között marad meg, nem repked fára. Egyébként igyekszem itt a Momuson gyorsan (ennek következtében rengeteg hibával) írni, mert egyszer elábrándoztam egy operaélményem elmesélése közben - mint Olvasói levél - és úgy leestem az internetről, hogy az egészből egy sor sem ment át, és akkor annyira elkeseredtem, hogy még egyszer nem veselkedtem neki. Ha van időm persze gyorsan végig futom, mit hol rontottam el, de sry, hibázom. :-)
477 tiramisu 2010-01-04 20:39:30 [Válasz erre: 475 Megén 2010-01-04 15:20:50]
Nagyon aranyos volt, amit írtál, igazi újévi! Tudod a régi Mesterdalnokok II.felvonásában mindig nevetni kellett,mert mielőtt Éva és Walter leültek az orgonabokor előtt lévő padra, (Fliegen és lila), Éva azt énekli "...ott van a HÁRSFA , elrejt az ága...
Nagyon aranyos volt, amit írtál, igazi újévi! Tudod a régi Mesterdalnokok II.felvonásában mindig nevetni kellett,mert mielőtt Éva és Walter leültek az orgonabokor előtt lévő padra, (Fliegen és lila), Éva azt énekli "...ott van a HÁRSFA , elrejt az ága...
476 Megén 2010-01-04 15:23:32
Egyébként California Dreamin' az Urániában, a szellőztethetetlen Csortos teremben, újabb ajánlat, aki egy kis magyar ugart szeretne, romániai helyszínen.
Egyébként California Dreamin' az Urániában, a szellőztethetetlen Csortos teremben, újabb ajánlat, aki egy kis magyar ugart szeretne, romániai helyszínen.
475 Megén 2010-01-04 15:20:50
Kösz a védelmeket, de egyszerűen mellépancsoltam. Hihetetlen marhaságokat tud írni az ember, ha nem figyel, megy a bal (meg a jobb is) ......
Kösz a védelmeket, de egyszerűen mellépancsoltam. Hihetetlen marhaságokat tud írni az ember, ha nem figyel, megy a bal (meg a jobb is) ......
474 IVA 2010-01-03 18:51:41 [Válasz erre: 472 tiramisu 2010-01-03 13:29:40]
Csak viccből gondoltam. Valószínűbb, hogy a fliegen, vagy még inkább az elhagyott die tolakodott a tudat alá, elütés alakjában.
Csak viccből gondoltam. Valószínűbb, hogy a fliegen, vagy még inkább az elhagyott die tolakodott a tudat alá, elütés alakjában.
471 IVA 2010-01-03 04:09:22
Az Erkel Színház lerombolására irányuló beruházói pályázatot előkészítő háromfős csapatban Vass Lajos neve és a titok fedte név mellett külön felháborít Szinetár Miklós neve, aki – hol áltehetségként, hol féltehetségként - fél évszázada a magyar színházi élet mételye. Számos helyen alaposan indokoltam már e nézetemet, melyben legutóbb A hattyú előadása erősített meg az Új Színházban. A nagy tekintélyű rendező stílustalanságáról és színészvezetési hiányosságairól szerzett újabb tapasztalataimat ide jegyzem: Mivel régóta szenvedéllyel érdeklődöm a lakberendezés iránt, az Új Színházban tett látogatásaim után rendszerint végignézem a Király utca kirakatait. Amióta Magyarországon is sok nagyon szegény és jóval kevesebb nagyon gazdag ember él, a Király utcában, nagyjából a Paulay Ede utca „magasságában”, olyan bútor- és lakástextil-választékot kínálnak, amilyen két évtizeddel korábban elképzelhetetlen volt idehaza, ám a rue du Faubourg Saint-Honorén (Párizs) ámulatba ejtett. A hattyú kiállítása azonban megspórolta nekem a Király utcai sétálgatást, miután rafináltan egyszerű vonalú, natúr favázú ülőgarnitúrában, jacquard-szövésű díszpárnákban, csillogó organza függönyzuhatagban és mai divatú vázákban már Beatrix, özvegy hercegnő kastélyában kigyönyörködhettem magam. A díszletek és jelmezek stíluszagyvalékától nemigen hagytam magam zavartatni. Éppen negyven éven át megszoktam már, hogy Szinetár Miklósnak olyan téves képzetei vannak az arisztokraták és a nagypolgárok környezetéről és szokásairól, mint a paraszti fantáziából építkező Háry Jánosnak. Tulajdonképpen már annak is örültem, hogy egyáltalán van díszlet, még csak nem is fémtraverzekből, és a jelmez mégsem farmer, sőt a mobiltelefont is mellőzték, bár arról lemondtam volna, hogy főúri asszonyok bagófüstöt fújnak olyan miliőben, amelyben a tolakodóként való minősítés „hallatlan” sértésnek számít. Ám igazából akkor tudnék eltekinteni a színrevitel „formáinak” hibáitól, ha ebben a színészdarabban, amelyben nyolc remek és hálás szerep van, általában elégedett lehettem volna a színészi játékkal. Nem így volt, pedig nem is azt kérem számon, hogy a remek szerepeket nem nagy bölények alakítják. Azt sajnálom, hogy igen jó színészek nem hozták legjobb formájukat - olyan rendező keze alatt, akinek a pályája nem sokkal Molnár Ferenc halála után indult kirobbanó, majd töretlen sikerrel, s úgy gondolnánk, összekötő híd lehetne az előző század első felében alkotó zseniális szerző szelleme és szellemessége valamint a jelen század interpretáló, esetleg újraalkotó színészei között. Lehet, hogy jobb lett volna nem a bemutatóra mennem, de égetett a darab és a színészek iránti szeretetem, és a kíváncsiság. Molnár Ferenc abban az időben aratta nagy sikereit, amikor a közönség (elsősorban a Vígszínházé) lubickolt annak élvezetében, hogy a színpadon már nem szavalnak és nem ágálnak, hanem természetesen és könnyedén társalognak, fecsegnek, mint az életben. A fiatal Bánsági Ildikónak valamikor azért lettem rajongója, mert szinte mindenben természetes és hiteles hangon szólalt meg. Mivel akkoriban a Vígszínház tagja volt, úgy reméltem, eredeti és mégis természetes játékával ő veszi át majdan az egyik legnagyobb Molnár-színésznő, Ruttkai Éva örökségét. Jó lett volna, ha eljátssza ott Alexandrát, Annie-t, Olympiát, A testőr Színésznőjét, ám a Víg nem tekintette hivatásának a Molnár-életmű ápolását, s Bánsági is megvált a Vígszínháztól. Noha a Delilában két színházban is fellépett nemrégiben, Beatrix-alakításában éreztem ennek az iskolának a hiányát. A lánya kudarcát és családja rangvesztésének veszélyét tragikusan felfogó anya gyötrelmét elhitető tekintettel érzékeltette, ám nem értettem, miért öblögeti a hangját, és valósággal zavarba ejtett, ahogy a nézőtér felé osztja meg a bizalmas családi problémát bátyjával. Takács Katalin derekasan és intelligensen tolmácsolta Mária Dominika hercegnő szerepét. Életkora szerint is elfogadható az Almási Sándor alakította trónörökös anyjaként, de a szerep súlyosabb személyiségű és orgánumú színésznőt feltételez, aki ha nem is sokkal több észt, de több erőt és (darab)megoldó készséget mutat Beatrixhoz képest, és mint folyamatosan emlegetett, de csak az utolsó felvonásban érkező személynek, szereposztási attrakciót kell jelentenie. (Korunk választékából pl. Béres Ilona vagy Molnár Piroska meghívását érdemelte volna meg a darab.) Symphorosa viszont Beatrixnál szerényebb személyiségű és eszű figura (ezért a Madách Színházban Tolnay Klári Beatrixe mellett olyan „szerényebb” színészegyéniség játszotta, mint Szemere Vera...). Sztárek Andrea játéka időnként olyan ízű volt, mintha régi vidéki színházi előadásokból csöppent volna ide. Nem az ő hibája, hogy a harmadik felvonásban hálóingben traccsol egy hercegi szalonban, s talán az sem, hogy gyönyörű haját lobogóra bontotta – ezt nem teheti meg a negyedik nőalak olyan rendezésben, amelyben ugyancsak ezt teszi az első nő: a címszereplő. Nemes Wanda külsejét és egyéniségét tekintve is hivatott Alexandra szerepére, felkészültsége is megvan hozzá. Fehér jelmezek segítsége nélkül is igazolja a darab címét adó emléket, amely szerint elhalt apja az ő fehér hattyújának nevezte: kecses, elegáns és büszke tartású, okos, ám tapasztalatlan lány; hűvös és enyhén kacér szava csilingelő, mégsem súlytalan hangon szól. Szépsége hitelesíti a házi tanár lappangó, majd lángoló szenvedélyét, Albert vonatkozásában pedig a vonzódások mindenkori esetlegességét, a sors kijátszhatatlanságát. Almási Sándor sok karakterfigurában billírozott már, megjelenésével és nagyszerű orgánumával mégsem lehet könnyű egy rangjánál fogva ellenszenvesen különc, komikus figurát alakítania. Technikája, játékkedve és ízlése azonban van hozzá, s a második felvonásban mimikai bravúrral ébresztett részvétet az önmaga személyétől szenvedő ember iránt. A hattyú gondosan kidolgozott megoldása nem happy end, hiszen a szerelem vereséget szenved, és érdekházasság születik. Más tekintetben viszont happy end van, miután a tanár kivételével mindenki elérte célját, és tudjuk, hogy Alexandra és a tanár úgyis csak annyi ideig lehettek volna boldogok egymással, ameddig voltak is. Almási pedig olyan magával ragadóan hódítóvá válik a gáláns megbocsátás után, hogy mi, nézők is boldogok lehettünk. Kár, hogy Szinetár hagyományosan nem bízott a szerző és a színészek alkotta boldogságban (és tapsot hozó sikerében). Az (előre)vetített jövő fekete-fehér felvételei jól elrendezettek, de olyan fölöslegesek, mintha egy fantasztikus fordulatokkal teli mese után elmagyaráznák, mit jelent az, hogy boldogan éltek, míg meg nem haltak. Molnár utolsó mondata – „A reggeli tálalva!” – viszont annyit jelent: Itt a vége, fuss el véle! No de Ági Miklóst, a tanárt mégsem felejtjük egykönnyen. Száraz Dénes biztosítja, hogy Beatrix azért nem akárkit akasztott Alexandra horgára. Szövegével ugyan nem volt kegyes a dramaturgia, ám ez Száraz alakításán nem foghatott ki, megrázó pillanatait sem vehette el. A Sok hűhó semmiért (Vidám Színpad), a Játék a kastélyban (József Attila Színház) hőseinek megformálásakor is megérintett már, hogy egy „nyerő” megjelenésű színész alakításában vívja ki együttérzésünket a vesztés, a veszteség, a szerelmi kudarc feletti fájdalom. Bármily képzavar is, ennek megszólaltatásához Száraz Dénesnek kivételes „hangszere a csönd és a végzet erejét nyugtázó tekintet”.
Az Erkel Színház lerombolására irányuló beruházói pályázatot előkészítő háromfős csapatban Vass Lajos neve és a titok fedte név mellett külön felháborít Szinetár Miklós neve, aki – hol áltehetségként, hol féltehetségként - fél évszázada a magyar színházi élet mételye. Számos helyen alaposan indokoltam már e nézetemet, melyben legutóbb A hattyú előadása erősített meg az Új Színházban. A nagy tekintélyű rendező stílustalanságáról és színészvezetési hiányosságairól szerzett újabb tapasztalataimat ide jegyzem: Mivel régóta szenvedéllyel érdeklődöm a lakberendezés iránt, az Új Színházban tett látogatásaim után rendszerint végignézem a Király utca kirakatait. Amióta Magyarországon is sok nagyon szegény és jóval kevesebb nagyon gazdag ember él, a Király utcában, nagyjából a Paulay Ede utca „magasságában”, olyan bútor- és lakástextil-választékot kínálnak, amilyen két évtizeddel korábban elképzelhetetlen volt idehaza, ám a rue du Faubourg Saint-Honorén (Párizs) ámulatba ejtett. A hattyú kiállítása azonban megspórolta nekem a Király utcai sétálgatást, miután rafináltan egyszerű vonalú, natúr favázú ülőgarnitúrában, jacquard-szövésű díszpárnákban, csillogó organza függönyzuhatagban és mai divatú vázákban már Beatrix, özvegy hercegnő kastélyában kigyönyörködhettem magam. A díszletek és jelmezek stíluszagyvalékától nemigen hagytam magam zavartatni. Éppen negyven éven át megszoktam már, hogy Szinetár Miklósnak olyan téves képzetei vannak az arisztokraták és a nagypolgárok környezetéről és szokásairól, mint a paraszti fantáziából építkező Háry Jánosnak. Tulajdonképpen már annak is örültem, hogy egyáltalán van díszlet, még csak nem is fémtraverzekből, és a jelmez mégsem farmer, sőt a mobiltelefont is mellőzték, bár arról lemondtam volna, hogy főúri asszonyok bagófüstöt fújnak olyan miliőben, amelyben a tolakodóként való minősítés „hallatlan” sértésnek számít. Ám igazából akkor tudnék eltekinteni a színrevitel „formáinak” hibáitól, ha ebben a színészdarabban, amelyben nyolc remek és hálás szerep van, általában elégedett lehettem volna a színészi játékkal. Nem így volt, pedig nem is azt kérem számon, hogy a remek szerepeket nem nagy bölények alakítják. Azt sajnálom, hogy igen jó színészek nem hozták legjobb formájukat - olyan rendező keze alatt, akinek a pályája nem sokkal Molnár Ferenc halála után indult kirobbanó, majd töretlen sikerrel, s úgy gondolnánk, összekötő híd lehetne az előző század első felében alkotó zseniális szerző szelleme és szellemessége valamint a jelen század interpretáló, esetleg újraalkotó színészei között. Lehet, hogy jobb lett volna nem a bemutatóra mennem, de égetett a darab és a színészek iránti szeretetem, és a kíváncsiság. Molnár Ferenc abban az időben aratta nagy sikereit, amikor a közönség (elsősorban a Vígszínházé) lubickolt annak élvezetében, hogy a színpadon már nem szavalnak és nem ágálnak, hanem természetesen és könnyedén társalognak, fecsegnek, mint az életben. A fiatal Bánsági Ildikónak valamikor azért lettem rajongója, mert szinte mindenben természetes és hiteles hangon szólalt meg. Mivel akkoriban a Vígszínház tagja volt, úgy reméltem, eredeti és mégis természetes játékával ő veszi át majdan az egyik legnagyobb Molnár-színésznő, Ruttkai Éva örökségét. Jó lett volna, ha eljátssza ott Alexandrát, Annie-t, Olympiát, A testőr Színésznőjét, ám a Víg nem tekintette hivatásának a Molnár-életmű ápolását, s Bánsági is megvált a Vígszínháztól. Noha a Delilában két színházban is fellépett nemrégiben, Beatrix-alakításában éreztem ennek az iskolának a hiányát. A lánya kudarcát és családja rangvesztésének veszélyét tragikusan felfogó anya gyötrelmét elhitető tekintettel érzékeltette, ám nem értettem, miért öblögeti a hangját, és valósággal zavarba ejtett, ahogy a nézőtér felé osztja meg a bizalmas családi problémát bátyjával. Takács Katalin derekasan és intelligensen tolmácsolta Mária Dominika hercegnő szerepét. Életkora szerint is elfogadható az Almási Sándor alakította trónörökös anyjaként, de a szerep súlyosabb személyiségű és orgánumú színésznőt feltételez, aki ha nem is sokkal több észt, de több erőt és (darab)megoldó készséget mutat Beatrixhoz képest, és mint folyamatosan emlegetett, de csak az utolsó felvonásban érkező személynek, szereposztási attrakciót kell jelentenie. (Korunk választékából pl. Béres Ilona vagy Molnár Piroska meghívását érdemelte volna meg a darab.) Symphorosa viszont Beatrixnál szerényebb személyiségű és eszű figura (ezért a Madách Színházban Tolnay Klári Beatrixe mellett olyan „szerényebb” színészegyéniség játszotta, mint Szemere Vera...). Sztárek Andrea játéka időnként olyan ízű volt, mintha régi vidéki színházi előadásokból csöppent volna ide. Nem az ő hibája, hogy a harmadik felvonásban hálóingben traccsol egy hercegi szalonban, s talán az sem, hogy gyönyörű haját lobogóra bontotta – ezt nem teheti meg a negyedik nőalak olyan rendezésben, amelyben ugyancsak ezt teszi az első nő: a címszereplő. Nemes Wanda külsejét és egyéniségét tekintve is hivatott Alexandra szerepére, felkészültsége is megvan hozzá. Fehér jelmezek segítsége nélkül is igazolja a darab címét adó emléket, amely szerint elhalt apja az ő fehér hattyújának nevezte: kecses, elegáns és büszke tartású, okos, ám tapasztalatlan lány; hűvös és enyhén kacér szava csilingelő, mégsem súlytalan hangon szól. Szépsége hitelesíti a házi tanár lappangó, majd lángoló szenvedélyét, Albert vonatkozásában pedig a vonzódások mindenkori esetlegességét, a sors kijátszhatatlanságát. Almási Sándor sok karakterfigurában billírozott már, megjelenésével és nagyszerű orgánumával mégsem lehet könnyű egy rangjánál fogva ellenszenvesen különc, komikus figurát alakítania. Technikája, játékkedve és ízlése azonban van hozzá, s a második felvonásban mimikai bravúrral ébresztett részvétet az önmaga személyétől szenvedő ember iránt. A hattyú gondosan kidolgozott megoldása nem happy end, hiszen a szerelem vereséget szenved, és érdekházasság születik. Más tekintetben viszont happy end van, miután a tanár kivételével mindenki elérte célját, és tudjuk, hogy Alexandra és a tanár úgyis csak annyi ideig lehettek volna boldogok egymással, ameddig voltak is. Almási pedig olyan magával ragadóan hódítóvá válik a gáláns megbocsátás után, hogy mi, nézők is boldogok lehettünk. Kár, hogy Szinetár hagyományosan nem bízott a szerző és a színészek alkotta boldogságban (és tapsot hozó sikerében). Az (előre)vetített jövő fekete-fehér felvételei jól elrendezettek, de olyan fölöslegesek, mintha egy fantasztikus fordulatokkal teli mese után elmagyaráznák, mit jelent az, hogy boldogan éltek, míg meg nem haltak. Molnár utolsó mondata – „A reggeli tálalva!” – viszont annyit jelent: Itt a vége, fuss el véle! No de Ági Miklóst, a tanárt mégsem felejtjük egykönnyen. Száraz Dénes biztosítja, hogy Beatrix azért nem akárkit akasztott Alexandra horgára. Szövegével ugyan nem volt kegyes a dramaturgia, ám ez Száraz alakításán nem foghatott ki, megrázó pillanatait sem vehette el. A Sok hűhó semmiért (Vidám Színpad), a Játék a kastélyban (József Attila Színház) hőseinek megformálásakor is megérintett már, hogy egy „nyerő” megjelenésű színész alakításában vívja ki együttérzésünket a vesztés, a veszteség, a szerelmi kudarc feletti fájdalom. Bármily képzavar is, ennek megszólaltatásához Száraz Dénesnek kivételes „hangszere a csönd és a végzet erejét nyugtázó tekintet”.
470 IVA 2010-01-03 03:48:34 [Válasz erre: 469 tiramisu 2009-12-30 14:57:59]
Lehet, hogy Megén arra akart utalni, hogy a Fledermaus fliegt (a Gedächtnisből).
Lehet, hogy Megén arra akart utalni, hogy a Fledermaus fliegt (a Gedächtnisből).
469 tiramisu 2009-12-30 14:57:59 [Válasz erre: 468 Megén 2009-12-30 13:42:14]
A FLIDERMAUS valami új keresztezés ? Flóra és Fauna örökbe fogadtak....? Halványlila vagy sötétlila ? mindenesetre cuki lehet4 :-))) BÚÉK!
A FLIDERMAUS valami új keresztezés ? Flóra és Fauna örökbe fogadtak....? Halványlila vagy sötétlila ? mindenesetre cuki lehet4 :-))) BÚÉK!
468 Megén 2009-12-30 13:42:14
Aki mostanában Bécsben jár, egy kis ajánló: Albertina - impresszionisták, egészen különleges módon mutatják be a festményeket. Elsősorban tájékpek. A Batliner örökség újabb anyagát is láthatni. A Leopoldban a Schiele, és a Klimt-Schiele kiállításon kívül Edvard Munch szinte minden oslói képe itt van, a Sikoly, első metszet formájában. A társkiállítás - amelynek unheimlich a jelzője - olyan festményeket, rajzokat, kerámiákat mutat be, amelyeket a félelem, a halál, a bűn, a látomások, a szörnyképzetek, az ördög ihlettek, érdekességként Munkácsy Siralomház c. képe is az egyik tematikus teremben van. És még el lehet zarándokolni - hazafelé úton - a Hundertwasser építette Kunst Haus-ba is, ahol Annie Leibovitz képek vannak két szinten. A Kunsthistorisches Museumban a németalföldiek sokaságát nézhettük meg újra áhítattal, mennyit pakoltak haza ezek a Habsburgok!? A Volksteatherben Fliedermaus volt, feledhető.
Aki mostanában Bécsben jár, egy kis ajánló: Albertina - impresszionisták, egészen különleges módon mutatják be a festményeket. Elsősorban tájékpek. A Batliner örökség újabb anyagát is láthatni. A Leopoldban a Schiele, és a Klimt-Schiele kiállításon kívül Edvard Munch szinte minden oslói képe itt van, a Sikoly, első metszet formájában. A társkiállítás - amelynek unheimlich a jelzője - olyan festményeket, rajzokat, kerámiákat mutat be, amelyeket a félelem, a halál, a bűn, a látomások, a szörnyképzetek, az ördög ihlettek, érdekességként Munkácsy Siralomház c. képe is az egyik tematikus teremben van. És még el lehet zarándokolni - hazafelé úton - a Hundertwasser építette Kunst Haus-ba is, ahol Annie Leibovitz képek vannak két szinten. A Kunsthistorisches Museumban a németalföldiek sokaságát nézhettük meg újra áhítattal, mennyit pakoltak haza ezek a Habsburgok!? A Volksteatherben Fliedermaus volt, feledhető.
467 zuniga 2009-10-23 18:27:39 [Válasz erre: 462 virius 2009-10-21 21:39:37]
Faludy György KOESTLER ARTÚR HALÁLÁRA A mindenségben nincs igazságérzet, csak néhányunkban otthonos. Ezért a tudománytól kértél segítséget. Keveset kaptál; tollad többet ért. Nõk, harc, viták, szép ház, öröm - imádtál élni s nemet mondtál mindjárt, mikor csak a szenvedés kígyóverme várt rád s ecetté vált a jókedv és a bor. Minden igaz ügyért rögtön kiálltál. Merész voltál és hajthatatlan - olyan mint Camus, Russell vagy Romain Rolland. Nincs többé, kitől támogatást kérjek a Gonosz ellen. Meghaltál. Az élet sötétebb nélküled. Sokkal sötétebb. (Toronto, 1983)
Faludy György KOESTLER ARTÚR HALÁLÁRA A mindenségben nincs igazságérzet, csak néhányunkban otthonos. Ezért a tudománytól kértél segítséget. Keveset kaptál; tollad többet ért. Nõk, harc, viták, szép ház, öröm - imádtál élni s nemet mondtál mindjárt, mikor csak a szenvedés kígyóverme várt rád s ecetté vált a jókedv és a bor. Minden igaz ügyért rögtön kiálltál. Merész voltál és hajthatatlan - olyan mint Camus, Russell vagy Romain Rolland. Nincs többé, kitől támogatást kérjek a Gonosz ellen. Meghaltál. Az élet sötétebb nélküled. Sokkal sötétebb. (Toronto, 1983)
466 Búbánat 2009-10-23 12:33:40
Életének 83. évében elhunyt Dargay Attila animációs filmrendező. A Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művészt, a Vuk, a Pom Pom meséi, a Lúdas Matyi, a Szaffi alkotóját kedden érte a halál.
Életének 83. évében elhunyt Dargay Attila animációs filmrendező. A Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művészt, a Vuk, a Pom Pom meséi, a Lúdas Matyi, a Szaffi alkotóját kedden érte a halál.
465 tiramisu 2009-10-22 22:11:04 [Válasz erre: 464 Momo von Hofmannsthal 2009-10-22 15:16:21]
Wagner-hősei mintha egyenesen a Walhallából érkeztek volna! Félelmetesek. Szeretem az alkotásait.
Wagner-hősei mintha egyenesen a Walhallából érkeztek volna! Félelmetesek. Szeretem az alkotásait.
464 Momo von Hofmannsthal 2009-10-22 15:16:21 [Válasz erre: 463 tiramisu 2009-10-22 11:39:00]
ugye...? szóval te is ismered őket.. :-)
ugye...? szóval te is ismered őket.. :-)
463 tiramisu 2009-10-22 11:39:00 [Válasz erre: 459 Momo von Hofmannsthal 2009-10-18 22:44:52]
Van is lelkük!
Van is lelkük!
462 virius 2009-10-21 21:39:37
Az Operaház készülő bemutatójának főhőse igen sokoldalú volt, hadd legyen itt is hivatkozási link, ki is volt valójában [url]http://hu.wikipedia.org/wiki/Arthur_Koestler;Arthur Koestler.[/url] Ugyanis életpályája éppen ide, a Társművészetekbe sorolja.
Az Operaház készülő bemutatójának főhőse igen sokoldalú volt, hadd legyen itt is hivatkozási link, ki is volt valójában [url]http://hu.wikipedia.org/wiki/Arthur_Koestler;Arthur Koestler.[/url] Ugyanis életpályája éppen ide, a Társművészetekbe sorolja.
461 virius 2009-10-21 21:39:22
Az Operaház készülő bemutatójának főhőse igen sokoldalú volt, had legyen itt is hivatkozási link, ki is volt valójában [url]http://hu.wikipedia.org/wiki/Arthur_Koestler;Arthur Koestler.[/url] Ugyanis életpályája éppen ide, a Társművészetekbe sorolja.
Az Operaház készülő bemutatójának főhőse igen sokoldalú volt, had legyen itt is hivatkozási link, ki is volt valójában [url]http://hu.wikipedia.org/wiki/Arthur_Koestler;Arthur Koestler.[/url] Ugyanis életpályája éppen ide, a Társművészetekbe sorolja.
460 virius 2009-10-19 12:17:32 [Válasz erre: 457 Gertrud 2009-09-03 12:11:06]
Amúgy Balla már többször állított ki az Opera Vörös Szalonjában.
Amúgy Balla már többször állított ki az Opera Vörös Szalonjában.
459 Momo von Hofmannsthal 2009-10-18 22:44:52 [Válasz erre: 457 Gertrud 2009-09-03 12:11:06]
na, most látom, ezt... :-) Megnéztük a kiállítást, és nagyon tetszett. Azoknak a bőr cuccoknak mintha lelke lenne.
na, most látom, ezt... :-) Megnéztük a kiállítást, és nagyon tetszett. Azoknak a bőr cuccoknak mintha lelke lenne.
458 Momo von Hofmannsthal 2009-10-18 22:41:34
[url]http://i237.photobucket.com/albums/ff154/robhumanick/posters/godfather3.jpg;Keresztapa III.[/url] Még egyszer se néztem végig rendesen. Na majd most.
[url]http://i237.photobucket.com/albums/ff154/robhumanick/posters/godfather3.jpg;Keresztapa III.[/url] Még egyszer se néztem végig rendesen. Na majd most.
457 Gertrud 2009-09-03 12:11:06
Balla István bőrész-iparművész és B. Dobos Jolán keramikus közös kiállításának ünnepélyes megnyitójára kerül sor 2009. szeptember 4-én, pénteken 15 óra 30 perckor a XX. Budafoki Pezsgő-és Borfesztivál alkalmával a budafoki Lics Pincészetben (1221 Bp., Kossuth Lajos utca 44.) A kiállításon B. Dobos Jolán "OPERAHŐSÖK" és Balla István "BŐR-SZÍN-HÁZ" című kiállítása tekinthető meg. A kiállítást Garbóczi László helytörténész és B. Dobos Jolán keramikus nyitja meg. Közreműködik: Barna István magánénekes és Hegedűs Valér zongoraművész
Balla István bőrész-iparművész és B. Dobos Jolán keramikus közös kiállításának ünnepélyes megnyitójára kerül sor 2009. szeptember 4-én, pénteken 15 óra 30 perckor a XX. Budafoki Pezsgő-és Borfesztivál alkalmával a budafoki Lics Pincészetben (1221 Bp., Kossuth Lajos utca 44.) A kiállításon B. Dobos Jolán "OPERAHŐSÖK" és Balla István "BŐR-SZÍN-HÁZ" című kiállítása tekinthető meg. A kiállítást Garbóczi László helytörténész és B. Dobos Jolán keramikus nyitja meg. Közreműködik: Barna István magánénekes és Hegedűs Valér zongoraművész
456 Gertrud 2009-09-03 12:08:59
[url]http://www.tolnayklari.shp.hu/hpc/web.php?a=tolnayklari&o=kerdoiv_brEv;Tolnay kérdőív[/url]
[url]http://www.tolnayklari.shp.hu/hpc/web.php?a=tolnayklari&o=kerdoiv_brEv;Tolnay kérdőív[/url]
455 Gertrud 2009-09-03 11:54:19
[url]http://www.tolnayklari.shp.hu/hpc/web.php?a=tolnayklari&o=kerdoiv_brEv[/url]
[url]http://www.tolnayklari.shp.hu/hpc/web.php?a=tolnayklari&o=kerdoiv_brEv[/url]
454 Gertrud 2009-09-03 11:52:02
Kedves Fórum-társak! Ezúton szeretnélek megkérni Benneteket, hogy ha van kedvetek, segítsétek rövidke Tolnay Klári felmérésünket a Tolnay Klári Hivatalos honlapon. A kérdőív lényege: Mi az a három szó, ami elsőre eszünkbe jut Tolnay Kláriról? A kérdőív linkje a következő: http://www.tolnayklari.shp.hu/hpc/web.php?a=tolnayklari&o=kerdoiv_brEv Előre is köszönöm!
Kedves Fórum-társak! Ezúton szeretnélek megkérni Benneteket, hogy ha van kedvetek, segítsétek rövidke Tolnay Klári felmérésünket a Tolnay Klári Hivatalos honlapon. A kérdőív lényege: Mi az a három szó, ami elsőre eszünkbe jut Tolnay Kláriról? A kérdőív linkje a következő: http://www.tolnayklari.shp.hu/hpc/web.php?a=tolnayklari&o=kerdoiv_brEv Előre is köszönöm!
453 Megén 2009-08-12 12:02:11
Na akkor egy kis kedvcsináló! Esztergomban Aba-Novák kiállítás van, mi gyorsan elmegyünk a héten. Ajánlom másoknak is.
Na akkor egy kis kedvcsináló! Esztergomban Aba-Novák kiállítás van, mi gyorsan elmegyünk a héten. Ajánlom másoknak is.
452 Kúp Flóris 2009-08-08 16:28:52
Ne légyen pantheon! Vajh ennek hol a (Keszt-)helye? Hamá a műsorfolyamba ornitológiai tárgyú is bé kerűhet, érdemes elolvasni eme "kedvcsinálót" [url]http://www.muza.hu/hun/_programok/zene/2009_varnus_xaver_es_talamba_utoegyuttes.php;(ettől minden irástyudó - Varnyúxik[/url]
Ne légyen pantheon! Vajh ennek hol a (Keszt-)helye? Hamá a műsorfolyamba ornitológiai tárgyú is bé kerűhet, érdemes elolvasni eme "kedvcsinálót" [url]http://www.muza.hu/hun/_programok/zene/2009_varnus_xaver_es_talamba_utoegyuttes.php;(ettől minden irástyudó - Varnyúxik[/url]
451 virius 2009-07-10 22:29:30
A képzőművészet is gyászol: elhunyt Ozsvári Csaba ötvösművész. Lám, a Társművészetek topikja újabban a kettes számú Pantheon lett... :(
A képzőművészet is gyászol: elhunyt Ozsvári Csaba ötvösművész. Lám, a Társművészetek topikja újabban a kettes számú Pantheon lett... :(
450 Búbánat 2009-07-09 09:43:47 [Válasz erre: 449 Búbánat 2009-07-09 09:23:14]
168 óra on line: Elhunyt Illés Sándor Életének 96. évében szerdára virradóra elhunyt Illés Sándor, Táncsics Mihály-díjjal és Aranytoll elismeréssel kitüntetett újságíró, író - tudatta a család az MTI-vel. Illés Sándor 1914. február 12-én született a vajdasági Temerinben. 1936-tól a zombori Új Hírek, 1941-től a Délvidék szerkesztője volt. A világháború idején a keleti fronton volt haditudósító és a Honvéd című lap szerkesztője. A Szabad Szó munkatársaként dolgozott 1944-től, parlamenti tudósító is volt, majd 1949-től a Friss Újság szerkesztőjeként tevékenykedett. 1950-ben a Magyar Nemzet főmunkatársa lett, pályája jelentős részét itt töltötte. A veszprémi Új Hírek főszerkesztőjeként dolgozott 1992-93-ban, 1992-től a Magyar-Horvát Társaság elnöke volt. Első verseskötete, a Csillaghullás 1932-ben Újvidéken jelent meg, ezt regények, riportok, tanulmányok követték több mint húsz kötetben. Utolsó műve - a Magyar Nemzetben kiadott tárcáinak gyűjteménye - 2006-ban jelent meg Búcsúzik a kapitány címmel. Ismertek műfordításai is: szerb, horvát, szlovén és bolgár írók, köztük Miroslav Krleza, Ivo Andric műveit ültette át magyarra. Illés Sándor munkássága elismeréseként megkapta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Aranytoll elismerését, a Magyar Újságírók Közösségének (MÚK) Petőfi Sándor Sajtószabadság Díját, a Vajdasági Irodalmi Díjat, a Táncsics Mihály-díjat, a Magyar Örökség Díjat, 2005-ben a Prima Díjat és a Mikszáth Kálmán-díjat.
168 óra on line: Elhunyt Illés Sándor Életének 96. évében szerdára virradóra elhunyt Illés Sándor, Táncsics Mihály-díjjal és Aranytoll elismeréssel kitüntetett újságíró, író - tudatta a család az MTI-vel. Illés Sándor 1914. február 12-én született a vajdasági Temerinben. 1936-tól a zombori Új Hírek, 1941-től a Délvidék szerkesztője volt. A világháború idején a keleti fronton volt haditudósító és a Honvéd című lap szerkesztője. A Szabad Szó munkatársaként dolgozott 1944-től, parlamenti tudósító is volt, majd 1949-től a Friss Újság szerkesztőjeként tevékenykedett. 1950-ben a Magyar Nemzet főmunkatársa lett, pályája jelentős részét itt töltötte. A veszprémi Új Hírek főszerkesztőjeként dolgozott 1992-93-ban, 1992-től a Magyar-Horvát Társaság elnöke volt. Első verseskötete, a Csillaghullás 1932-ben Újvidéken jelent meg, ezt regények, riportok, tanulmányok követték több mint húsz kötetben. Utolsó műve - a Magyar Nemzetben kiadott tárcáinak gyűjteménye - 2006-ban jelent meg Búcsúzik a kapitány címmel. Ismertek műfordításai is: szerb, horvát, szlovén és bolgár írók, köztük Miroslav Krleza, Ivo Andric műveit ültette át magyarra. Illés Sándor munkássága elismeréseként megkapta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Aranytoll elismerését, a Magyar Újságírók Közösségének (MÚK) Petőfi Sándor Sajtószabadság Díját, a Vajdasági Irodalmi Díjat, a Táncsics Mihály-díjat, a Magyar Örökség Díjat, 2005-ben a Prima Díjat és a Mikszáth Kálmán-díjat.
449 Búbánat 2009-07-09 09:23:14
Életének 96. évében elhunyt Illés Sándor Illés Sándor újságíró, költő, író, műfordító Temerinben született 1914. február 12-én. A gimnáziumot és az egyetemet Belgrádban végezte. 1936–1941 között a zombori Új Hírek felelős szerkesztője, majd a Délvidék főszerkesztője lett. 1945-ben Budapestre költözött. A Szabad Szónál, a Friss Újságnál dolgozott, majd 1950-től nyugdíjaskoráig a Magyar Nemzet főmunkatársa lett. Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend arany fokozatát 1981-ben. 1986-ban Aranytollal, 1994-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjjal jutalmazták. 1932-ben jelent meg első könyve, melyet még 33 kötet követett. Főbb művei közé tartozott az Új ház a domboldalon, a Tiszazug (szociográfia), a Bakonyi legények, A túlsó part, a Sirató, A fecskék délre szállnak, A pénzcsináló, Az utolsó napok, A fekete bárány, a Felszáll a köd, a Vihar után szivárvány, az Akiért nem szól a harang, az Irgalom nélkül, A reménység hídja, az Imádság és vallomás, a Hajnali madárfütty, az Egy marék föld, a „Miképpen mi is megbocsátjuk” és a Búcsúzik a kapitány. Pósa Zoltán nekrológja "Legutoljára életének egy nagyon boldog és sikeres pillanatában találkoztunk. Akkor, amikor a Magyar Írószövetség klubjában vette át Illés Sándor – a Kárpát-medencei magyar élet enciklopédikus tudású írója, a karcolat, a tárca, kiváltképpen a riport kis- és nagymestere, lapunk, a Magyar Nemzet doyenje – a Mikszáth Kálmán-díjat Fábián Gyula írótól. Időskorában is tele volt tervekkel és energiával, nem akarta letenni a tollat, pedig ötvenkötetnyi életművével, költői-irodalmi riportjaival elérte azt, amit kevesen közülünk, hogy ő tényleg megírta azt, ami számára e világon elrendeltetett. Ám Sanyi bácsi számára az olvasó szent volt, s tudta, hogy a szombati magazint nagyon sokan azért nyitják ki, hogy elolvassák Karcolatait, olykor szülőhazájáról, a lenyűgöző délvidéki tájról vagy a lakásához közeli parkban csivitelő fecskékről. Kis- és nagyprózai írásaiban, de még fiatalkori verseiben is ott feszült a nagy történelem és a kis hétköznapok történéseinek minden íze, színe, árnyalata. A második világháborús apokalipszis végnapjaiban bátorsága miatt kellett menekülnie a szerb partizánok elől Temerinből, ugyanis vezércikkben ünnepelte a magyar csapatok bevonulását Délvidékre. Az 1956-os forradalom után is sokáig volt osztályrésze a mellőzés, ám ő mindig hűséges maradt a Magyar Nemzethez és annak olvasóihoz. Az utóbbi időben, kivált feleségének halála után elmaradtak a cikkei, s bár tudtuk, hogy beteg volt, mégis megrázott a hír mindőnket: Illés Sándor író, újságíró, a Magyar Nemzet munkatársa visszatért Isten birodalmába. Gyászunkat enyhíti, hogy Sándor bácsi, mesterünk, példaképünk, atyai barátunk már életében a halhatatlanok lovagrendjének tagja volt."
Életének 96. évében elhunyt Illés Sándor Illés Sándor újságíró, költő, író, műfordító Temerinben született 1914. február 12-én. A gimnáziumot és az egyetemet Belgrádban végezte. 1936–1941 között a zombori Új Hírek felelős szerkesztője, majd a Délvidék főszerkesztője lett. 1945-ben Budapestre költözött. A Szabad Szónál, a Friss Újságnál dolgozott, majd 1950-től nyugdíjaskoráig a Magyar Nemzet főmunkatársa lett. Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend arany fokozatát 1981-ben. 1986-ban Aranytollal, 1994-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjjal jutalmazták. 1932-ben jelent meg első könyve, melyet még 33 kötet követett. Főbb művei közé tartozott az Új ház a domboldalon, a Tiszazug (szociográfia), a Bakonyi legények, A túlsó part, a Sirató, A fecskék délre szállnak, A pénzcsináló, Az utolsó napok, A fekete bárány, a Felszáll a köd, a Vihar után szivárvány, az Akiért nem szól a harang, az Irgalom nélkül, A reménység hídja, az Imádság és vallomás, a Hajnali madárfütty, az Egy marék föld, a „Miképpen mi is megbocsátjuk” és a Búcsúzik a kapitány. Pósa Zoltán nekrológja "Legutoljára életének egy nagyon boldog és sikeres pillanatában találkoztunk. Akkor, amikor a Magyar Írószövetség klubjában vette át Illés Sándor – a Kárpát-medencei magyar élet enciklopédikus tudású írója, a karcolat, a tárca, kiváltképpen a riport kis- és nagymestere, lapunk, a Magyar Nemzet doyenje – a Mikszáth Kálmán-díjat Fábián Gyula írótól. Időskorában is tele volt tervekkel és energiával, nem akarta letenni a tollat, pedig ötvenkötetnyi életművével, költői-irodalmi riportjaival elérte azt, amit kevesen közülünk, hogy ő tényleg megírta azt, ami számára e világon elrendeltetett. Ám Sanyi bácsi számára az olvasó szent volt, s tudta, hogy a szombati magazint nagyon sokan azért nyitják ki, hogy elolvassák Karcolatait, olykor szülőhazájáról, a lenyűgöző délvidéki tájról vagy a lakásához közeli parkban csivitelő fecskékről. Kis- és nagyprózai írásaiban, de még fiatalkori verseiben is ott feszült a nagy történelem és a kis hétköznapok történéseinek minden íze, színe, árnyalata. A második világháborús apokalipszis végnapjaiban bátorsága miatt kellett menekülnie a szerb partizánok elől Temerinből, ugyanis vezércikkben ünnepelte a magyar csapatok bevonulását Délvidékre. Az 1956-os forradalom után is sokáig volt osztályrésze a mellőzés, ám ő mindig hűséges maradt a Magyar Nemzethez és annak olvasóihoz. Az utóbbi időben, kivált feleségének halála után elmaradtak a cikkei, s bár tudtuk, hogy beteg volt, mégis megrázott a hír mindőnket: Illés Sándor író, újságíró, a Magyar Nemzet munkatársa visszatért Isten birodalmába. Gyászunkat enyhíti, hogy Sándor bácsi, mesterünk, példaképünk, atyai barátunk már életében a halhatatlanok lovagrendjének tagja volt."
