Mivel a környéken lakom, volt szerencsém végignézni, hogy milyen brutális mennyiségű betont hordtak oda, és öntöttek bele ebbe a hatalmas építménybe, a környezetvédelem jegyében. Persányi Miklós létrehozott egy fantasztikus állatkertet, elképesztően jó odajárni. Egyetlen baja csak az ára, sokgyerekes családnak nem kis kiadás sajnos. Ugyanakkor itt is elindult ez a megalomán építkezés, ki tudja, miből fogják kifizetni, fenntartani, de főleg minek? Biztos szép lesz, hogy cápák is fognak úszkálni benne, és nem kell ezért a Camponába menni, de talán kár volt az egykori vidámpark helyére egy ilyen monstrumot építeni.

Tető alatt a Biodóm - Végéhez közeledik az állatkert legújabb épületének első üteme

portfolio.hu/ingatlan

2019. december 17. 17:18

Már jövő tavasszal lezárulhat az Állatkertben készülő Biodóm szerkezeti és gépészeti kivitelezése, a fejlesztésre a kormány eddig nettó 43,7 milliárd forintot biztosított a Fővárosi Önkormányzat részére. Az Állatkert öthektáros új zónája, benne a Biodóm 1,7 hektáros fedett növény- és állatparkjával, várhatóan 2021 végén nyílhat meg a látogatók előtt. Az Állatkert jelezte, hogy a kivitelezésre még le nem kötött kb. 6,6 milliárd Ft szűkös lehet a hátralévő feladatokra, és a teljeskörű megvalósításhoz további források szükségesek - derül ki a Fővárosi Állat- és Növénykert közleményéből.

Én az előbb csupán ennyi hozzászólást kívántam tenni az előző beírásodat elolvasva; a lényegét érintettem, további gondolataimmal nem szeretnék a politikai homokozó területére "tévedni"...a soraidat (is) mindig érdeklődéssel olvasom - függetlenül azok ténytartalmától, és  "beállítottságunktól"...

Éppenséggel vonhatunk. Vannak azért eltérések. Alföldi eltávolítása 1/1 politikai okokból történt. Ezt nem én mondom, hanem azok  mondták követelték harsogva, üvöltözve, akik a színház előtt tüntettek. Leváltását képviselők követelték a parlamentben, mert ettől-ebből (is) reméltek politikai hasznot. Az "eredmény" ismeretes, ma is észlelhető és ki tudja, meddig még. Egyszer megírja valaki a Nemzeti Színház történetét a 2008-2013 valamint a 2013-??? időszakra. Ha elfogulatlan lesz, érdekes lesz.... Eszenyi óvatosan lavíroz. Ha mégsem hosszabbítják, annak lehetnek azért szakmai okai. Bizonyára olvastad a Mágnás Miska-kritikákat, beírásokat, talán te is bekapcsolódtál. Úgy leszedték róla a keresztvizet, hogy a fal adta a másikat. Egy produkció persze nem szükségszerű ok arra, hogy ne újítsák meg a szerződését, csak jelzem, hogy vannak a Vígben szakmai problémák. Akkora átjáróház lett, hogy csak na. És talán szerencsés, aki kiszabadul onnan. Szóval tényleg ne csináljunk mártírt már előre Eszenyi Enikőből, akit sokan utálnak ... ameddig igazgató. Én nem utálom, nem szeretem: tevékenységét vizsgálom. Ha az új városvezetésnek netán (netán!) nem tetszik, rögtön kedvenc lesz a másik térfélen, ahogyan ez a cikk is rávilágít. Szegény, szegény magyar színház, színjátszás...és közönség.

PS Örülök, hogy te is tárgyilagosan "a Nemzeti Színház éléről menesztett Alföldi"ről írsz. Mások akkor bebújtak a "lejárt a szerződése"-formula mögé. Lejár jövőre Eszenyi szerződése? És már menesztették? Megjegyzem, a legjobb reklám Eszenyinek pont ez a hajcihő körülötte: máris politikai térbe helyezik, elfedve ezzel színháza és saját vezetői attitüdje szakmai problémáit. 

Ugyanazt mondod, mint azok, akik anno a Nemzeti Színház éléről menesztett Alföldi miatt háborodtak fel, pedig az ő esetében is a váltás akkor történt, mikor megbizatása lejárt. Tehát megvárták ezzel. Tehát, ha Eszenyi esetében is bekövetkezik a "fordulat" - párhuzamot vonhatunk Alföldiével - annyi különbséggel, hogy ott az állam lépett,  itt a kormányellenzéki Főváros léphet... (Ürügyet  mindkét oldalon tudnak, keresnek, találnak...)

" meg kósza harsogó hírek jelennek meg: "kirúgják", "leváltják" (ami nem igaz, mivel a megbízatása jár le hamarosan), akkor mártírt csinálnak belőle? Hogy is van ez?"

Eléggé félrecsúszott az eszmecsere Opernglasban, áthoztam. Én ott még csak Gelb esetleges kirúgása felől érdeklődtem (20361) V.G. tenorista "ügye" okán, de hamar eljutottunk M.L.-n át Eszenyiig, onnan pedig a politikai homokozóba: e kifejezést akkor használják fórumtársaink, amikor nekik nem tetsző "ügyről" merészel valaki beírni: pl. színházak, SZFE   gyalázatos kreatív lejáratásáról, függetlenségük, anyagi biztonságuk szétveréséről. Ezt hívják kettős mércének? Az én politikai homokozóm jó homokozó, a te politikai homokozód rossz és tiltott homokozó. Vagy tévednék? Szabadjon megjegyeznem, a dolog kulturális vonulatára visszatérve: M.L. (Víg)színháza a tündöklő középszer, a fullasztó unalom, főiskolás koruk óta ottragadt szenior színészek biztonsági "foci" terepévé vált évtizedekre. Utóda, rövid ideig tartó bíztató kezdés után visszazöttyent az előd által hátrahagyott, de -sajnos- nem elhagyott terepre és néhány sikeres vendégrendezést (Docekal, Alföldi) és 1-2 sikerült produkciót leszámítva ugyanott tart a színház, ahol első beiktatásakor és az azt megelőző hosszú időszakban. Egyetlen, úton-útfélen hangoztatott érve: "nekem minden este 1.600 embert kell leültetnem a két színházban", kész. Van igazsága, nem kétséges. Biztosra kell mennie ekkora hodályok esetében és biztosra kell mennie közéleti és repertoár-óvatosság tekintetében is...ahogy tette legutóbb a Mágnás Miskával, amiről itt többen leszedték a keresztvizet. Pocsék Mágnás Miskánál szidjuk Eszenyit mint a bokrot? Ha éppen a kormánypárti sajtó nem szereti, akkor szaftos történetekkel járat(hat)ja le? Ha meg kósza harsogó hírek jelennek meg: "kirúgják", "leváltják" (ami nem igaz, mivel a megbízatása jár le hamarosan), akkor mártírt csinálnak belőle? Hogy is van ez? Távcső (Opernglas) viszont tényleg kell a Vígbe: egyrészt nagy mérete miatt, másrészt legalább nagyítóval távcsővel leljünk ott jó színházi terméket.

Eszenyi Enikővel semmilyen tekintetben sem rokonszervezek, de mind a tüntetéstől való távol maradásával, mind a válaszával egyetértek. Az őt illető szemrehányást diktatórikus megnyilvánulásnak tartom.
Ha a botrány estéjén a Vígszínházban lettem volna, a transzparenssel szaladgáló két nő ellen feljelentést tennék: zaklatás miatt. Ha színházi este élményére áldozok pénzt és időt, akkor nem akarom politikai tüntetésen találni magam!

Itt is köszönöm a cikk szövegének elküldését, még ha azt nem írhatom is, hogy hálásan.
Korábbi hozzászólásaim összegzéséből úgyis kiderül, hogy Apáti Bence gondolatmenetével, sőt minden leírt gondolatával egyetértek. Pontosabban: az utolsó bekezdésében írtaktól való egyetértéstől egyelőre tartózkodom, ugyanis nem tudom Dörner György és Bán Teodóra állítólagos menesztésének igazságtartalmát, vagy hogy milyen stádiumban tartanak ezek az ügyek, van-e, lesz-e szó pályázatok kiírásáról. Az utóbbi nem is nagyon érdekel, mert az egész pályáztatási rendszert, a színház világán belül és azon kívül, bolhacirkusznak tartom.
Azt ugyan nem tudom, hogy az élet igazságtevő intézmény-e, erre az sem bizonyíték, hogy Alföldi Róbert ugyanolyan botrányos körülmények között nyerte el vezérigazgatói székét a Nemzeti Színházban, mint ahogy elveszítette. Emlékszünk rá, hogy Dörner Györgyöt a pályázatokat minősítő szakzsűri javaslatával ellentétesen nevezte ki Tarlós István, én azonban, sok-sok látogatói tapasztalattal, arra is emlékszem, hogy Márta István Új Színháza (számos minőségi és szerethető művésze ellenére) milyen gyenge és akkor már egyre gyengébb volt. (Alföldi két ottani rendezését, a Rómeó és Júliát és a Három nővért provokatív szereposztásuk miatt kihagytam.) Dörner Újszínházában pedig egyetlen előadást sem láttam. (Jó lenne hinni, hogy Karácsony Gyergely viszont valamennyit...) Ezek után kívánjak itt elégtételt?
Bán Teodórát negyed évszázadon át kedveltem a balettszínpadon. A budapesti szabadtéri színpadok játékrendje, műsorszerkezete ma korántsem olyan, mint amilyennek korábban szerettem, úgy is mondhatnám, hogy roppant ellenszenves, viszont nem tudom, hogy a mára megváltozott anyagi, művészeti, társadalmi körülmények között lehetne-e másmilyent, jobbat, az egykorihoz hasonlóbbat csinálni.

Egy Két szakértő színházi írás a 888. hu portálról, már a cím is  telitalálat: "Elavultatok, Pintér Béla" és amiben (a szerző szerint - E.D.), idézem: "igyekeztek elmagyarázni, miért idejétmúlt és ócska Pintér Béláék színházcsináló munkálkodása". Idézet vége. Legfőbb ideje  (volt) az elmagyarázásnak: az idejétmúlt és ócska Pintér Béláék összes régebbi és új(abb) produkcióira szinte lehetetlen bejutni, a hosszú előjegyzési listák így talán végre megritkulnak, az ócska megvezetett közönség észhez tér és tudni fogja, melyik színházban van (a) helye (bőven).

"Távol maradni is politika, Enikő! - Performansz a Vígszínház előadásán": az index tudósítása itt olvasható. (Megjegyzés: a kérdéses előadás A diktátor volt..)

Átküldöm a privát "vonalon".

Köszönöm, köszönném, de sajnos a Google és az Opera (böngésző) demokrácia iránti érzéke annyira kifinomult, hogy nem enged beleolvasnom a Magyar Nemzetbe...

Apáti Bence* írása zaklatószínház(ak)ról, Katonáról, Máté Gáborról, aki "...egy bűncselekményt próbált eltussolni", színházi tüntetésről, amin "javarészt  a főváros színházaiból verbuválódott, színészekből álló csoport" (sic!) volt jelen. A teljes cikk itt olvasható. (Magyar Nemzet)

* A szerző mellékállásban főállásban a Budapesti Operettszínház balettigazgatója.

Karácsony politikai döntést hozott kulturális területen

/HÍR TV/

"Miközben a kultúráért és a színházak függetlenségéért aggódik Karácsony Gergely, személyesen akadályozta meg Bán Teodóra újabb kinevezését a Szabad Tér Színház élére. A színházvezető szerint személyes és politikai döntés született ügyében, a Fidesz a baloldal bosszújaként értékeli az eljárást. Rétvári Bence parlamenti államtitkár emlékeztetett, Tarlós István főpolgármesterként azokat az embereket is kinevezte a színházak élére, akikkel nem feltétlenül állt egy világnézeti platformon."

Meglátjuk ... addig is itt egy friss cikk (lényegi részlete, a nem látható rész már fizetős) egy nem-kormánypárti újságírótól. Nem másolom be, mert a benne foglaltak, ahogyan tévében szokás bemondani: "egyeseket érzékenyen érinthetnek", de a cím már elárulja a lényeget.

Tóta W: Újszínház - egy gesztus lehetősége

Nem kell követelni az igazgató menesztését; szerintem sokat nem kell várni ahhoz, hogy - olvasom -  Alföldi Róbert váltsa Dörner Györgyöt az Újszínház élén.  Függetlenül az ottani zaklatásról (?) kerengő hírektől, úgy is meg van pecsételve a jelenlegi direktor sorsa. Csak idő kérdése, mikor távozik.

Ebben a cikkben egyetlen szó sem esik arról, hogy bárki is tiltakozna Bán Teodóra menesztése ellen. Persze 5 óra alatt simán meg is változtathatták a szöveget.

Hogy is szól az örökbecsű mondás? "Hazudtunk reggel, éjjel meg este." A rugózós portál állításával szemben az Egyetem nem mentegette G.P.-t, hanem az etikai tanács lefolytatott egy vizsgálatot, a vizsgálat megállapítása szerint nem volt tudomása az egyetem vezetésének G. P. egyéb ügyéről, illetve az esetlegesen az intézménynél elkövetett etikai vétségről, és hozzájuk semmilyen bejelentés nem érkezett. Vélhetően saját túléléséért küzdve szűntették meg a rendező-tanár ottani szerződését, de lehet, hogy ez sem segít, mert a "nagytermészetű uraság" (copyright: Schilling Árpád) már átírta a törvényt és még mindig kevés neki, amije van. (Főleg közönségből van kevés ... főleg neki.) A cikk zaklatószínházakról ír. A friss újszínházi zaklatási ügy ismeretében fogalmazhatnak többes számban. Türelmetlenül Türelmesen várom, mikor kezdik el követelni az ottani igazgató menesztését.

https://www.origo.hu/itthon/20191209-szfe-kirugta-gothart.html

"Meghátrált a Színház- és Fillművészeti Egyetem, Gothár Péter hosszú ideig tartó mentegetése után hétfőn Facebook oldalán közölte, hogy megszüntették Gothár szerződését."

Privát

Nagyítóval sem látom, hogy Bán Teodóra "kirúgása" ellen tiltakoznának, ahogy azt origo.hu tényként állítja.

"A készülő jogszabály-módosítás jobb helyzetbe hozza a magyar kultúra intézményeit"

MTI - Hír TV

2019. december 8., vasárnap 19:06

Az elmúlt évek színházépület-felújításai, a magyar kultúrára fordított, egyre növekvő források, a tao-rendszer visszaéléseinek megszüntetése után a magyarországi színházi érdekképviseleti szervezetek abban bíznak, hogy a készülő jogszabály-módosítás jobb helyzetbe hozza a magyar kultúra intézményeit.

A Magyar Teátrumi Társaság, a Vidéki Színházak Igazgatóinak Egyesülete, a Magyarországi Nemzetiségi Színházak Szövetsége, a Mozaik Művészegyesület, a Szabadtéri Színházak Szövetsége és a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége vasárnap az MTI-hez eljuttatott közleményében a magyar kulturális élet működése szabályozásának egyes területeit érintő jogszabály-módosításokkal kapcsolatban nyugalomra kérte a politika és a kultúra minden szereplőjét. Egyúttal hozzátették: szervezeteik készen állnak a kormánnyal és más színházi szervezetekkel folytatandó egyeztetésre.

A érdekképviseleti szervezetek a jogszabály-alkotóknak öt szempont figyelembevételét fogalmazták meg.

Kiemelték, hogy a magyar kulturális élet összességében nem kaphat kevesebb állami támogatást a jövőben, mint eddig, így a Nemzeti Kulturális Alap forrásai sem csökkenhetnek. A Nemzeti Kulturális Alap forrásainak elosztásában a magyar kulturális élet szereplőinek kell döntő szerepet biztosítani. Az önkormányzatok fenntartásában levő színházak finanszírozásáról az államnak és az önkormányzatoknak több évre előre meg kell állapodniuk. Az önkormányzatok, amennyiben vállalják, önállóan működtethetik a fenntartásukban levő színházat, színházakat. Ha erre nincs forrásuk, akkor több évre előre állapodjanak meg az állammal.

Közölték, a megállapodások nem térhetnek ki arra, hogy az önkormányzatok vagy az állam beleszóljon a színházak művészeti munkájába. A színházak vezetőinek megbízása és felmentése közös fenntartás esetén csak közös döntés alapján történhet. A független színházak nem kaphatnak kevesebb forrást, mint eddig - szögezték le.

Közleményük végén kiemelték azt is: magyarázatot várnak a Fővárosi Önkormányzattól arra, hogy miért nem bízta meg a fenntartásában álló Szabad Tér Színház vezetésével - a pályázati javaslattevő bizottság által, annak jogszerű eljárása alapján támogatott - Bán Teodórát, aki az elmúlt tizenöt évben a színházat sikerrel vezette, a posztra egyedül pályázott, és akit kitüntettek a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével, valamint Bánffy- és Budapest-díjjal is.

off Tessék mondani, ezek szerint valakinek akik "kikezdtek páran", a végzettsége számít(ott), reménykedhet-e önnél a sikerben? Ön írta ...:"akiknek az önbizalma megvolt, de a végzettsége nem." Bocs, sosem avatkozom mások magán- és "belügyeibe", de kíváncsivá tett a beírása :-)

Bizony, elhamarkodták ... legalább máig várhattak volna: az Újszínházban éppen rendkívüli társulati ülés zajlik ... ugye kitalálja, milyen "ügyben"? Segítek: https://hvg.hu/kultura/20191209_Ujszinhaz_rendkivuli_tarsulati_ules

Hogy a csontot még egy kissé rágni lehessen, most az Újszínház egyik színésze által állítólag 2016-ban elkövetett zaklatási ügy is előkerült. Van még valaki, aki most döbben rá, hogy x éve XYZ őt zaklatta?  Számomra egyre inkább undorító az egész! Arról nem is beszélve, hogy a hitelesség is erősen megkérdőjelezhető.

Annak idején - még az "átkosban" - viszonylag fiatalon kerültem úgymond vezető beosztásba, a mai terminológia szerint kb. csoportvezetői szinten. Persze, kikezdtek páran, akiknek az önbizalma megvolt, de a végzettsége nem. Egy idősebb kolléga az alábbi módon vígasztalt: "Tudja kollegina, ha egy férfi vezetőt akarna  kikezdeni, rásütik, hogy k.....s. Ha egy női vezetőről van szó, az a vád, hogy nem megfelelő módon bánik a munkatársnőkkel."  Szerencsére a me too ügy akkor még nem volt feltalálva!

Van egy jó hírem: Vidnyánszky Attila örül az új színháztörvénynek. (mandiner.hu)

A Nemzeti Színház igazgatója örül a törvénytervezet tartalmának.

Az új színháztörvénnyel demokratikus módon kezelné a kormány a színházak évtizedes problémáit, például a finanszírozás kérdését – mondta Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke, a Nemzeti Színház igazgatója hétfő reggel az M1 aktuális csatornán.

Az elnök elmondta, minden színházzal tárgyalna a kormány, s a társulatok háromféle megoldás közül választhatnak: az önkormányzat maga finanszírozza a működést vagy minisztériumi fenntartásba kerül, esetleg közösen oldják ezt meg. Hozzátette, jelenleg igazságtalan a rendszer, hiszen például a Fővárosi Önkormányzat átlagosan 20 százalékkal kevesebb támogatást ad a színházainak, mint a vidéki települések. Ugyanakkor vidéken is eltér a támogatás mértéke, hiszen van olyan intézmény, amely a működési költségének körülbelül a 40 százalékát kapja, míg egy másik a 60 százalékánál is több finanszírozásban részesül – tette hozzá.

Kijelentette, "nagyon örülnek a törvénytervezet tartalmának", hiszen az lehetőséget jelent az „újratervezésre”, és az igazságtalanságok megszüntetésére. Jelezte, hogy a színházak támogatásának majdnem a 80 százaléka a fenntartó minisztériumtól jön, miközben a tárcának nincs beleszólása a társulatok ügyeibe. Kérdésre azt mondta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma átlátható gazdálkodást vár a színházaktól, de „én még attól sem félnék, hogy esetleg témák kapcsán prioritásokat nevez meg”. „Miért ne? A kultúrpolitika lényege, hogy meg tudja fogalmazni azt, hogy mely értékek mellett teszi le a voksát” – fogalmazott, hozzátéve, a színházak szabadságának ettől még meg kell lennie.

(MTI)

Kivébe, ha addig írnak ki újat és ismét újat, míg egy "megfelelő" pályázó nem jelentkezik. Mivel Karácsony Gergely már a kampány alatt (!) kijelentette, hogy Dörner György biztosan nem nyer pályázatot és nem kap ismételt kinevezést, túl sok optimizmusra nincs ok!

Fogalmam sincs, sajnos szerencsére nem vagyok színházi bennfentes (sem).

Ezek szerint még van  - lenne esélye Bán Teodórának - ha új pályázatot írnak ki...?

Én ezt a hírt origo.hu tálalásában ezzel a címmel olvasom: "Kirúgják Karácsony Gergelyék a nekik nem tetsző színigazgatókat", ami konkrétan valótlan állítás, de ebben semmi meglepő nincsen arrafelé. Azt sem gondolnám, hogy Bán Teodóra esetében, akit tudtommal nem kirúgnak, hanem lejárt a szerződése, tehát hogy mint azt fent nevezett orgánum Bán Teodóra esetében tényként állítja,  igaz lenne, "Karácsonyék" szájába adva: "Az a bűne (Bán T.-nak - ED), hogy Karácsonyék szerint nem kötődik a balliberális oldalhoz."  A teljes cikk itt olvasható.

Olvasom a hírt:

A  Fővárosi Önkormányzat nem bízta meg a fenntartásában álló Szabad Tér Színház vezetésével, a pályázati javaslattevő bizottság által, annak jogszerű eljárása alapján támogatott, az elmúlt tizenöt évben azt sikerrel vezető, a posztra egyedül pályázó, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével valamint Bánffy- és Budapest-díjjal kitüntetett Bán Teodórát.

Interjú Keleti Éva fotóművésszel

2019. DECEMBER 7. SZOMBAT 15:18, MNO.hu - LUGAS

"Fára mászás"

KELETI ÉVA A MOZDONYMESZELÉSRŐL, A MANIPULÁLÁSRÓL ÉS A BIZALOMRÓL

Ozsda Erika

"Több ezer fényképét őrzik a Színházi Adattárban és az MTI archívumában. Négy évvel ezelőtt a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta fotói nagy részét. Nemcsak híres színészeket, ismert embereket örökített meg, de számos riportfotót is készített. Iskolát teremtett a színházi fényképezésben. Hat évtized alatt készült munkáit a Műcsarnokban az Élet/Kép című retrospektív kiállításán mutatja be. Keleti Éva fotóművész az otthonában fogadott, ahol 1936 óta él."

Meglehet, hogy nem ültem ott minden lyuk előtt, ahonnan Kero bújt elő.
A bukott polgármester ügye azért nem foglalkoztat, mert maga a politika sem foglalkoztat olyan szenvedélyesen, erre a fórumra sem azért járok. Bukásának okát pedig éppen olyan szánalmas ügynek (szegény ember cirkuszának) tartom, mint a zaklatásokét.
Valamikor egy másik, hevesen pezsgő fórumon mintegy száz, nickneves társammal működtünk naponta. Sosem nézik jó szemmel az ilyesmit a hivatásos esztéták, hiszen olvasókat vonhatunk el tőlük azok személyében, akik nem feltétlenül „szakmai” ítéletek alapján akarnak tájékozódni a művészeti életről. Ott is megesett, hogy némelyik szakíró megtisztelt minket pár mondattal, különösen, ha a nevére hivatkoztunk egy-egy hozzászólásban.
Bő évtizeddel ezelőtt egy színházi újságíró arra panaszkodott, hogy vidéken már nem lehet színházba járni, mert a jobboldal csaknem valamennyi végvárat elfoglalta. Értsd ezalatt, hogy bár hatalmon a második Gyurcsány-kormány van, a 2006-os önkormányzati választáson az ellenzéki pártok taroltak, és elnyerték csaknem minden vidéki város polgármesterségét, aminek követeztében egy-két éven belül átszíneződött a vidék színházainak térképe.
Írtam erre a siratóra egy hozzászólást, hiszen nekem is hasonló jellegű panaszom volt Budapesten, noha inkább ellenkező előjelű, és nem eleve politikus szemszögből, hanem a favorizált rendezőket illetően. Már nem lehet elmenni egy fontos darabra, megnézni egy kedvenc színészt vagy társulatot, mert a rendezők immár nem egy-egy színházhoz kötődnek, meghatározva annak arculatát, hanem bárhová megyünk is szinte, sehol sem kerülhetjük el (meg) Vallót, Alföldit, Zsótért, Kovalik Balázst (lehet, hogy még más név is szerepelt a sorban). Itt következnék az, hogy mit válaszolt, milyen érveket sorakoztatott fel erre a különben jó tollú és nagyjából mértékadó színházi újságíró, aki máskor rövid vitába ereszkedett némelyik fórumozóval. Velem azonban nem, ebből nem kerekedett olyan nyájas szópárbaj, mint itt, pl. köztünk. Hamarosan egy fórumozótárs üzent nekem: baj van. Az említett szaki – a KGB fizikailag is közeli szellemének félreismerhetetlen neveltjeként – kinyomozta a kilétemet és egy internetes oldalon kiszolgáltatta elérhetőségemet, világossá téve, hogy innentől zsarolható vagyok. (Talán nem halványítja diadalának fényét, hogy valójában nem voltam zsarolható, de ő, az eltérő vélemény elhallgattatásának mámorában, így gondolta.)
Ez a tanulság természetesen nem tartott távol attól, hogy amikor „Budapest is elesett” (egy szavazat erejéig az én jóvoltomból is), és 2011-ben az Új Színházat a szélsőjobb kezére játszották, részt vegyek e döntés elleni tüntetésen. Az elsőn, mert a másodikra nem tudtam elmenni, több pedig nem volt: elfogyott az erő és az akarat. Majd amikor Kerényi Imre elsütötte ominózus kijelentését („Most mi jövünk!”), már csak annak játszótéri színvonalán hökkentem meg kissé, a tartalmán cseppet sem. Igen, most ők jönnek, azóta is, E. D., mert ők az erősebbek. Lehet, hogy Gothár Péter, Máté Gábor, a Katona József Színház, az SZFE csak ennek a háborúnak a bástyái. Ha Kálomistákkal, Vidnyánszkykkal szemben elvesztik a csatát, a gyengeségük, az ostobaságuk miatt veszítik el.

 Senkinek nem tartom nyilván rajongásának tárgyát. De tessék, itt a legfrissebb gyöngyszem: a Bayer-show vendége volt az egyik jeles -Janisch A. által is megnevezett- színházi személyiség, Kálomista Gábor. "A rettegés diktál a magyar színházi világban" ... egy színész életét azonnal ketté lehet törni" ... aki nem ért egyet a Színház. és Filmművészeti Egyetemen zajló liberális ideológiai nézetekkel, annak nincs jövője ebben a szakmában, nem kap szerepet. Kálomista szerint a fenntartónak is felelőssége van, rendet kellene ott tenni." Kálomista Gábor az egész színházi szakma elsüllyedésétől tart, fogalmazott a műsorról készült rövid reggeli híradásában a Hír TV. A teljes adás itt megtekinthető, a Kálomista-blokk kb 21:00-nél kezdődik. 

G.P.: rossz szót találtál helyettem. Marton és Kero szakmájuk kimagaslóan meghatározó személyiségei voltak a maguk területén, G.P. meg nem az. Kero médiaceleb is volt és minden lyukból ő bújt elő. Nem ügyük lecsengése hagyott bennem hiányérzetet, hanem G.P. ügyének minden nyitott szemmel-füllel járó számára nyilvánvaló túlhabosítása, átpolitizálása foglalkoztat, amire korábbi beírásaimban már utaltam (de csak utaltam!) és amit Janisch kerek perec kimond lejjebb belinkelt írásában. off A bukott győri polgármester ügye nem foglalkoztat, de az ő ügyének lecsengése valóban hiányérzetet kelthet sokakban. off vége. Egyáltalán nem állok értetlenül "az előtt, hogy az SZFE támadása a Katona vezetősége támadásának vonzata." Sőt. Egészpályás letámadás zajlik két színházi intézmény ellen világos politikai motiváltsággal és szakmai irigységből, amire te is utaltál korábban... éspedig szerintem teljes mértékben. Pénzkeresés, nyugdíjalap: köszönik, már megvan. (Kaposvár pedig régesrég "elesett".)

...és ameddig van és habosítható a G.P.-ügy, amivel elterelhető a (köz)figyelem, addig sincs győri ügy és ezer másik ügy (v.ö.Janisch-cikk) és a Nemzeti Színház dicsfénye -ahol ilyesmi természetesen soha nem fordulhat elő- fennen ragyog, és tömegek ostromolják a Rocco és fivérei- és a többi produkciót ... évi több milliárdos állami mankó és 180 milliós veszteség mellett.

Nosza rajta, hallgasd csak! Ókovács SCzilveszter higgadt, körültekintő szavait, megfontolt állásfoglalását, a színházi ember (rá)látásmódját úgy látszik, kevesellted. Ifj. Lomnici Zoltán, mindenhez (szak)értő, elfogulatlan alkotmányjogász bizonyára jobban ért a színház világához is.

Te kit tudsz meg(nick)nevezni ezen a fórumon, aki Kálomista Gábor, Apáti Bence, Vidnyánszky Attila, Eperjes Károly és társaik rajongója-híve? Én senkit sem, magamat sem. Kinek szól hát a difi-döfi?

„Eperjes Károly szerencsére már az egész emberiség pusztulását és végső kataklizmáját vizionálja, amelynek biztos jele például az is, hogy a vallástalan színházcsinálók az aberrált színházaikban és adaptációkkal molesztálást követnek el például Shakespeare-en és Moliere-en.” (sic)
Ez tetszik! Én mint közönség tartom molesztálásnak az „aberrált színházcsinálók” rendezéseit, vallástalanokét és vallásosakét egyaránt. Ilyenek prototípusa volt a Művész Színház Tartuffe-előadása (Molière!) Tompa Gábor rendezésében, Eperjes címripacskodásával (1995-ben).
Ám nem kevésbé izgalmas egzotikum, ahogy Janisch Attila másokra ruházza a véres szájú jelzőt – ilyen tónusú írás címében.

Szerintem ifj. Lomnici Zoltán szavait is érdemes meghallgatni.

Gothár Pétert nem nevezted szürke eminenciásnak, én találtam egy szót annak megnevezésére, hogy Gothár jelentőségét halványabbnak állítod be, hogy az ellene folyó támadást még politikaibb indíttatásúnak mutasd, mint amilyen.
Szinte ismétlem: a Vígszínház törzs- és alkalmi közönsége nem Marton Lászlóért járt a Vígbe, Pestibe. Az Operetté sem Keróért. A Katona közönségére inkább jellemző, hogy tudatosan követi a kaposvári legenda személyiségeinek munkáit.
Tekintve, hogy musicalt és operettet évtizedek óta játszanak a Vígben, a József Attila Színházban, a Centrálban, vidéken is, és persze elsősorban a Madáchban, Kerényi Miklós Gábor nem lehetett egyeduralkodója e műfajoknak. Valamilyen televíziós tehetségkutatóban működött mint mentor és zsűritag, ettől még nem médiaceleb. Művész feleségéről és fiairól lehet tudni a sajtóból, éppúgy, mint Gothár Péter művész ex-feleségéről és fiáról.
Sajnálom azt, akiben hiányérzetet hagyott Marton és Kero ügyének lecsengése, noha úgy gondoltam, Marton László történetének vége igazán kielégíthette a vérre szomjasakat. Mi kellene még? A Gothár-ügy feletti lihegés sem fog örökké tartani. OFF: Borkai Zsolt ügye nem érdekel túlságosan. Nem tudom, hogy bűncselekmény-e, amit elkövetett, annyit igen, hogy viselkedése nem volt illő és méltó a polgármesteri megbízatáshoz, és már nem polgármester. A Fidesznek sem tagja már – mi kell még?
De bizony, a Katona első közleménye óta kommunikációs vergődésben van. A „polkorrekt” hisztériához való csatlakozásával önmaga fejére zúdította a politikai és médiahisztériát. Aki korpa közé keveredik…
Tiltakozom az ellen, hogy az „is” kötőszó nélkül másolod le a szavaimat, mert azt nem véletlenül írtam oda! Továbbá: a Katona József Színházról írtam, hogy mibe esett bele, ebben a gondolatomban nem szerepelt a Színház- és Filmművészeti Egyetem!
Mindazonáltal nem kell annyira értetlenül állnod az előtt, hogy az SZFE támadása a Katona vezetősége támadásának vonzata. Elég (vélemény és kritika nélkül) figyelni az SZFE oktatói karának összetételét, mondjuk, Székely Gábor, majd Ascher Tamás rektorsága óta. Jordán Tamás és Lukáts Andor osztályfőnökségét éppen csak megemlítve, Zsámbéki Gábornak és Máté Gábornak folyamatosan van osztálya; évek óta ott tanít, illetve társosztályfőnök a katonás és/vagy Zsámbéki- és/vagy Máté-osztályban végzett Fullajtár Andrea, Pelsőczy Réka, Rába Roland, Kocsis Gergely, Dömötör András, a filmtanszéken a színészként Zsámbéki-osztályban diplomázott Mundruczó Kornél és (eleddig) Gothár. Felsorolásomat a csuklómból ráztam ki, korántsem teljes, és persze tanítanak ott más kötődésűek is, továbbá ismétlem, ezt csak megjegyeztem a két intézmény összefonódásának példázására (úgy is mondhatnám, mára az SZFE a Kaposvár–Katona-vonal stúdiója), tehát nem kritika, már azért sem, mert az említettek többnyire olyan művészek, akiknek van mit átadniuk a növendékek részére. Azt mondanom sem kell, hogy az SZFE-n tanítani nemcsak szakmai rangot, hivatást, megtiszteltetést sőt dicsőséget jelent, és lehetőséget a színházi élet pezsgésében maradásra, sőt egyféle hozzájárulást a halhatatlansághoz, hanem pénzkereséssel és nyugdíjalapképzéssel is jár: nem csoda, ha másoknak is fáj rá a foga. A Színművészetin tán Akadémia-kora óta mindig is létezett a külső és belső fúrás. Ez nem ment semmit sem, de a mostani nem példátlan, csak egy alkalom a sok közül.

Nagyon remélem,hogy ebből a kul.úrharcos szarságból legalább 8 millió honfi.ársamnak elege van.Oldalszimpá.ia ide-oda

Janisch Attila filmrendező, egyetemi oktató (SZFE) írása a magyarnarancs.hu-n itt olvasható. A cikk sőt a cím belinkelésétől tartózkodom. Figyelem: "Kálomista Gábor, Apáti Bence, Vidnyánszky Attila, Eperjes Károly és társaik" (idéztem az írásból - E.D.) rajongóinak-híveinek nem ajánlott olvasmány!

Hír TV Civil kör c. műsora 2019.11.30. itt megtekinthető, benne G.P. "ügye" kb. a 35. perctől. Elismerésem Ókovács Szilveszternek (vele kezdődik a blokk), józan, tárgyilagos hozzáállásáért, megfontolt szavaiért, fogalmazásáért! Érdemes meghallgatni, 2-3 perc.

Apáti Bence kapcsolódó írása – Véleménycikke -  a témához

https://magyarnemzet.hu/velemeny/katonas-karmentes-a-katonaban-7530206/

2019. NOVEMBER 30. SZOMBAT 08:04 2019. 11. 30. 08:30 MNO.HU

„ Katonás kármentés a Katonában”

ELKÉPZELHETŐ, MI KÖVETKEZNE, HA VIDNYÁNSZKY VAGY KÁLOMISTA KERÜLNE ZAKLATÁSI BOTRÁNYBA

Rögeszmém nem nekem van, hanem egyes. ide beidézett médiumoknak, nekik is azért, addig rögeszméjük a G.P.-ügyön való folytonos rugózás, mert és ameddig erre kézivezérelik őket. De legalább tudjuk, merre van az arra, mire megy ki a dolog. G.P.-t én nem neveztem sem szürke eminenciásnak sem névtelenne, jelentéktelennek, ezeket a kifejezéseket te hoztad be. Ha te G.P.-t azonos fajsúlyú, ismertségű színházközéleti személyiségnek tartod mint az ország legnagyobb színházának csaknem négy évtizedig volt igazgatóját, főrendezőjét vagy a magyar operett-musical műfaj évtizedekig meghatározó alakját, úgyszólván egyeduralkodóját, egyben széles körben ismert médiacelebet, akkor ... akkor nincs miről beszélni. És még egyszer: az ő ügyük hamar lekerült a napi(t)rendről és az újságok vezető oldalairól, pályafutásuk hamarosan folytatód(hat)ott. Bűnvádi eljárásról, bűncselekményről árva szó nem esett velük kapcsolatban, annál inkább a G.P. ügyben és/de nem annyira, sőt nem elsősorban őellene, hanem a két levadászandó intézmény ellen. A Katona nem "vergődik", a Katonát, pontosabban igazgatóját támadja a kézivezérelt sajtó, ellentétben pl. (off) a legalábbis gyanús pénzügyi háttérrel gyanús porok, gyanútlan bajadérok társaságában mágnáséletet élő bukott polgármesterrel, akit hamar "elfelejtettek"...annál inkább nyomoznak az ördög ügyvédje és a  bajadérok ellen, utóbbiakat talán már le is fogták. Netán még ennek az ügynek, mármint nem a bukott polgármester, hanem a bajadérok ügyének a szálai is elérhetnek a Katonába? ... minden megtörténhet manapság. (off vége) Az "is" szócskát engedelmeddel kihagyva örömmel szomorúan egyetértve másolom ide szavaidat:  a Gothárhoz kötődő intézmények ellen most politikai és szakmai féltékenységi támadások folynak. A megállapítás helytálló. És kíváncsi vagyok, mibe esett bele és miben vergődik a Színház- és Filmművészeti Egyetem? Kifejtenéd? Ők mit csináltak annyira rosszul, bűnös módon, hogy vezetőségváltásért és ellenük is bűnvádi (!) eljárásért kiáltanak azok, akik?

1487-re válaszoltam.

Prát üzenet megy.

Bár én küldtem és kaptam is már hanglemezeket postán, mégsem értem, hogy ez a hír a zenének melyik társművészetéhez kapcsolódik.

Ha neked az a rögeszméd, hogy Marton Lászlóhoz és Kerényi Miklós Gáborhoz képest Gothár Péter csak szürke eminenciás (vagy jobb híján ehhez az érvedhez ragaszkodsz), sokallva a támadásokat és a sajtófelhajtást a Katona József Színház és a Színház- és Filmművészeti Egyetem ellen éppen most, ezen úgysem lehet változtatni.
Azt hiszem, Harvey Weinstein sem igen foglalkoztatta a magyar közvéleményt, sőt James Levine, de még Placido Domingo sem (de még a bariton szólamra váltása sem), a média mégis mindent megragadott, amivel a sikeres emberek iránti ellenszenv és persze a sikamlósság csatornáin keresztül hatni lehet.
A választók túlnyomó többségének életében egyáltalán nem tényező a magyar színházi és filmélet. Az érdeklődő kisebbség többsége darabra, színészekre megy, olyan színházat választ, amelyben jól érzi magát, amelynek hálás azért, amit kap. Ezt a többséget nem, vagy csak halványan érdekli, ki rendezi a darabot és ki ott az igazgató, a főrendező, tanít-e a szakegyetemen, volt-e osztálya. Ez vonatkozik Martonra és Keróra, akik igazgatók, főrendezők és tanárok is voltak, és Gothárra is, aki a legendás Kaposvári és a legendás Katona rendezője volt, de rendezett pl. a Radnótiban is, tanított és osztályfőnök volt az egyetem filmfőtanszékén, sikeres és kevésbé sikeres filmeket rendezett; én ugyan összességében nem kedveltem, de nem mondható névtelennek és jelentéktelennek.
Tagadhatatlan, hogy a Gothárhoz kötődő intézmények ellen most politikai és szakmai féltékenységi támadások is folynak, mégis úgy gondolom, amibe a Katona beleesett és amiben most vergődni kénytelen, az elsősorban a saját hivalkodó és álságos „kódexének” a kelepcéje. Persze, nehezére esett volna egy trendet és trendiséget majmoló színháznak kívül maradnia a metoo-hisztérián, mégis okosabb lett volna.

"Fordítást" kérnék, ha lehet :-) who is who? (leht privátban is)