Simándyra lesz módunk emlékezni talán A messzetűnt kedves című rádiófelvétel CD-változatával is, még ez évben?
| Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) | |||||||||
|
|||||||||
Nagy örömmel fedeztem fel a bejegyzést, köszönöm szépen.
Részben vagy egészben mintha már olvastam volna, de az a fontos, hogy most itt megjelent.
Sejteti a Komáromi farsang tüneményes hangulatát, amely szívszorító jelenetekkel is elgondolkodtatja a hallgatókat.
Érdekes a Visegrádi Alkotóház megemlítése, a Komáromi farsangon Kemény Egon már a Hatvani diákjai komponálásakor is dolgozott a Sárospataki Alkotóházban. Éppen a Győri Színház részére, még akkor. Ő a zene nagysága miatt nem találta alkalmasnak a színházi előadást, természetesen a színház vezetésével egyetértve. Ami késik nem múlik… ?
A rádióváltozat felvétele előtti események egyik vidám jelenete volt, amikor a szerzőtársak majdnem vitába szálltak, hogy kinek az ötlete volt rádiódaljátékot írni a Komáromi farsangból.
Ez a beharangozó tudósítás visszaadja a Magyar Rádió akkori, magas művészi színvonalú, értékes munkája mellett a családiasra emlékeztető, szeretetteli légkört is.
Tegnap volt Simándy József halálának 23. évfordulója – a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang CD dupla albumok bemutatójáról készült felvétellel https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4 emlékezhetünk valamennyiükre.
A Dankó Rádió Az a szép című mai zenei összeállításában az alábbi operettrészletek is felcsendültek e csodaszép rádiófelvételről (nem lehet megunni!...):
Friderika Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Harsányi Zsolt - Szenes Andor: Friderika
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20 - 20.10
A keresztmetszet-rádiófelvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara működött közre, Sebestyén András vezényel.
- Goethe dala (Simándy József, km. az MRT Énekkara):
„Összetartunk mi jóban, rosszban…/- Ó, de szép, de csodaszép…”
- Goethe és Friderika szerelmi kettőse (Andor Éva, Simándy József):
„- Nem hallgathatok róla már, túl erős a vágy, s oly gyönge vagyok Hozzád, hogy így éljek tovább! Engem te elbűvöltél …. te drága lány! Nem vársz-e te is épp így rám? ../- Én várok Rád!..../- Nem, szerelmem, nem! Én nem ajkad kérem! Kézcsókkal én most, drágám, beérem! …Kis kezedre félve nézek, ezt se hittem volna én!.../Ó, maradj, te kis virágom, megleltelek végre én! Boldogság, amelyre vágyom, nyugszik itt egy leány kezén! Egy leány kicsiny kezén, fehér kezén!”
- Goethe áriája (Simándy József):
„Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém! Tiéd az életem, légy a hű szerelmesem., add a szádat engedelmesen. Én kedvesem, ezer virág int feléd. Szemed lesem, ha rám tekint, szívem ég. Madár dalol a fákon fent, a vágy dalol szívemben bent, úgy perzsel a láng, perzsel a vágy...”
- A Költő „rózsadala” (Simándy József):
„Úgy ég bennem a láng, szólít engem egy régi dallam, szerelem üzeni halkan… száz piros rózsa... Jaj istenem, mi van velem…. /Egyszer volt egy rózsaszál, rózsaszál a réten. Egy legény arra járt, vágyakozva… Rózsa, rózsa, rózsaszál, rózsa száll a réten…"
Házy Erzsébet és Simándy József
Gyönyörű dalok, jelenetek hangzottak el Lehár Ferenc Friderika című operettjéből a Dankó Rádió délutáni, Az a szép című zenei műsor-összeállításában, hat és hét óra között!
Sajnálom, hogy e rádiócsatorna adásait nem lehet visszahallgatni! És nincs külön ismétlése ennek a műsornak. (A korábbi „Túl az Óperencián” adása délelőtt jelentkezett és délután az ismétlésben visszahallgathattuk a műsort)
Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda – Szenes Andor: Friderika
A Rádió Dalszínházának bemutatója (keresztmetszet): 1972. április 3., Kossuth Rádió 19.20 -20.10 óra
A felvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és Énekkara működik közre, Sebestyén András vezényel.
Az elhangzott ének-zenei részletek csaknem a keresztmetszetét jelentik az operettnek:
- Johann Jakob Brion sesenheimi lelkész lányának, Friderikának a belépője: „Szép napom lesz, érzem már… „ (Andor Éva)
- Friderika dala: „Szép virágom, zöld levélkém…” (Andor Éva)
- Friderika és Goethe kettőse, a költő dala: „Összetartunk mi jóban, rosszban…/- Ó, de szép, de csodaszép…” (Andor Éva, Simándy József, km. az MRT Énekkara)
- Friderika dala: „Ma nem gondolok másra, csak várok, én várok… Nem érdekel, mit mondanak, imádom én!...” (Andor Éva)
- Emlékkönyv-jelenet és szerelmi kettős: „Mennyi sok szerelmes szív van, könnyű szerelmet találni, de hűséget nem. Boldogság a legszebb kincs, olyan érzés, aminek párja nincs. Mit érjek néked, te kisleány, valami szépet: - Te drága gyermekem, egyetlen kincsem… /- Minden vágyam, minden álmom, minden rejtett vallomásom, minden sóhajtásom… „ (Andor Éva, Simándy József, km. az MRT Énekkara)
- Jelenet és Friderika dala: „Várunk, Friderika rád, táncolunk a réten… Ölts szép fehér ruhát, boldog napsugárban… /- ó, ti drága társaim, kedveseim…., tanácsot adni könnyű, vigyázni oly nehéz! … Csak ne álmodozz soká,… drága ifjú énem… (Andor Éva, km. az MRT Énekkarának Női kara):
Jelenet, a Költő „rózsadala” és az I. felvonás fináléja: „Hidd el, a szívem rég tiéd.. Ó lányka, ó lánykám… Én kedvesem, mikor láttalak téged…. Úgy ég bennem a láng, szólít engem egy régi dallam, szerelem üzeni halkan… száz piros rózsa... Jaj, istenem, mi van velem…. /Egyszer volt egy rózsaszál, rózsaszál a réten. Egy legény arra járt, vágyakozva… Rózsa, rózsa, rózsaszál, rózsa száll a réten… Egyszer volt egy rózsaszál, rózsaszál a réten, egy legény arra jár… Hiába! Minden átok! …” (Andor Éva, Simándy József, km. Kalmár Magda, Bende Zsolt és az MRT Énekkara)
- Friedrich Leopold Weyland dala: „Báránykám, báránykám, csalfa lelkű mind a lány” (Bende Zsolt)
- A II. felvonás fináléja „Kezemben tartom a sorsod! … Nem értem én, nem értem végképp… Még el ne hagyj!... Drágám, ez mégse lesz így!... Friderika! Már tudom, mit tegyek!... Nem lehet, nem bírom tovább!.../- Zenét! Zenét!..." (tánc) (Andor Éva, Simándy József, Bende Zsolt)
Házy Erzsébet és Simándy József Leoncavallo Bajazzók című operájának 1967-es előadásán az Erkel Színházban..
/Operaház fotóarchívuma/
A YouTube-ról:
Kálmán Imre: Marica grófnő_Hej, cigány!..._Simándy József
Simándy József táncpartnere: Pitti Katalin
1986. május 2. Budapesti Kongresszusi Központ
Bende Zsolt 30 éves jubileuma.
A Postás Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Medveczky Ádám
(A koncertfelvételen a háttérben Kalmár Magdát, Kincses Veronikát, Pitti Katalint, Tokody Ilonát, Bende Zsoltot, Gregor Józsefet látni…)
KISTARCSAI KALENDÁRIUM 2020
Kiadja: Kistarcsai Kulturális Egyesület
A kiadásért felel: Kereszti Ferenc, elnök
Régóta nem tartottam a kezemben kalendáriumot és most nagyon kellemes érzés volt átlapozni, beleolvasni az egyszerre szórakoztató és számtalan hasznos tudnivalót is adó, szép kiállítású könyvecskébe, amely olvasmányos formában és tartalmas írásokkal idézi fel a Kistarcsai Kulturális Egyesület 2019-ben szervezett programjait.
A Kalendáriumban Simándy Józsefre elsőként fia, Simándi Péter emlékezik, 2019. szeptember 15-én, a Simándy-szobornál tartott ünnepi beszédével.
Kemény Anna Mária emlékező szavai a Simándy-szobor koszorúzási ünnepségét követően hangzottak el, most írásban is megjelent, csakúgy, mint a Kistarcsai Kalendárium felkérésére készített összeállítása, amelyben a Kemény Egon – Simándy József művészbarátság zeneműveinek történetét és részleteit ismerteti:
„A szobor előtt, Kistarcsán” címmel.
Kun Péter: Simándy József iránti érzelmek
Kozma József: Simándy József a Szegedi Pantheonban
Kereszti Ferenc: Búcsúzunk Jutka asszonytól
című méltatások gazdagítják a kiadványt.
- Zalai Hírlap, 1971. május 14.
„A merész kísérlet — sikerült!”
A Zalaegerszegi Városi Zenekar koncertje Simándy József, Moldován Stefánia, Karácsonyi Magda és Turza Imre közreműködésével
Számos közmondás kergetőzhet a kritikus agyában, ha a Megyei Művelődési Központ szerda esti színháztermére gondol. A borsos helyárak ellenére nem volt eladatlan ülőhely benne. A talpraesett ötlet és a vállalkozás fényesen igazolta, hogy a jó bornak nem kell cégér. A városban megjelent színes falragaszok és az MMK szerény, sokszorosított (és hiányos szövegű) meghívója Simándy József és Moldován Stefánia nevét hirdették, a kevésbé ismert Karácsonyi Magda és talán nem is eléggé becsült Turza Imre neve fölött. Az a tény, hogy a Gellért Zoltán vezényelte városi zenekar merész vállalkozásáról van szó, alighanem elhanyagolható mellékkérdésnek tűnt, mert a stencilezett meghívón fel sem tüntették a zenekart. A „dalest” meghívója részleteket ígért Erkel Bánk bán című operájából és Lehár nagyoperettjeiből. Semmi részletezés, mégis megtelt a színházterem.
A műsor, amelyet Palotay László ismertetett, a Bánk bán zenekari előjátékával indult. A kezdő számokra általában jellemző óvatossággal, s bár kissé vékony hangzással, de biztatóan szólt. A Keserű bordal Turza Imre érces baritonján átélten zendült meg. Simándy Józsefnek már az első áriájából érezhető volt, hogy a Kossuth-díjas művész ma jó formában van. Utána pedig Moldován Stefánia hangja ragadta meg és ejtette bámulatba a hallgatóságot. Ez a nagyon hajlékony, mégis asszonyosan telt hang élőben még simogatóbb, mint a rádión vagy a tévén keresztül. S ekkor következett. az est igen kedves és kellemes meglepetése: Simándy a zalaegerszegi Turza Imrével énekelt duettet, Bánk és Tiborc kettősét. Rövid bizonytalanság után belelendültek és a duett végül is diadalmasan szárnyalt. A vezénylő Gellért Zoltán remek lélekjelenléte és a zenekar helyenként meglepően tömör hangzása e helyt feltétlen elismerést érdemel. A Moldován Stefánia énekelte bölcsődalt szintén igen jó zenekari kísérettel hallhattuk. A műsor első felét a „Hazám, hazám…” ária zárta. '
Szünet után a 101 éve született, magyar származású Lehár Ferenc operettjeiből (A mosoly országa, A víg özvegy, a Garabonciás és a Giuditta) a legismertebb és legszebb számok hangzottak el. A mosoly országa nyitányát jóval bátrabban és természetesebben játszotta a zenekar, mint a Bánk bánét. Karácsonyi Magda kellemes egyénisége és hamisítatlan operett stílusa, Turza Imre gyakorta szép hangvétele, sima kötései tetszésre találtak. Magától értetődő, hogy Moldován Stefániának Liza belépőjét, Simándy Józsefnek a Vágyom egy nő után-t ismételnie kellett.
Nyíltan szólva: a kitűnően vezénylő Gellért Zoltánnak és zenekarának ilyen rövid próbalehetőség mellett, ilyen szereplőkkel, erre a műsorra vállalkoznia — nagy merészség volt.
„Aki mer, az nyer” — tartja a közmondás.
Nyertek.
/Király László/
Simándi Józsefné Hegedüs Judittól búcsúztunk ma, az engesztelő, hálaadó szentmisét hozzá méltóan tartották meg és költeményekkel, zenével bővítették a Gazdagréti Szent Angyalok Plébániatemplomban.
Itt tudtam meg, hogy „az Apostol Televízió műsorfolyamában 2019. december 7-én látható a Jutka asszonnyal korábban készült portréfilm, 21 óra 30 perces kezdettel.”
TÜKÖRKÉP
Vendég: Simándi Józsefné Hegedüs Judit
www.apostoltv.hu
- 2019.12.07 Templomunkban lesz a Gyászmise elhunyt Judit asszonyért, s egyben az urna előtt róhatjuk le kegyeletünket. |
||
| Gazdagrét Szentangyaloktemplom | ||
Simándyné Hegedűs Judit – forrás: australiankisujsag.net.au
(2016)
Forrás: http://szentangyalok.hu
Simándiné Hegedűs Judit halála (1934-2019)
November 13-án, életének 85. évében elhunyt egyházközségi Képviselőtestületünk tiszteletbeli tagja, Simándiné Hegedűs Judit. Az infánsnő születésnapja című Radnai Miklós táncjátékban már 14 éves korában szerepelt, majd negyedszázadon át – 1950 és 1975 között – volt az Operaház balettkarának megbecsült tagja. Jutka asszony Simándi József gazdag pályafutása alatt férje fontos támasza és három gyermekük édesanyja volt. A Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művész, operaházi Örökös Tag 1997-ben bekövetkezett halála után is minden idejét és kiapadhatatlan energiáját a legendás tenor emléke ápolásának szentelte. A Szegeden 1998-ban alapított Simándi József Énekversenyen évről évre fővédnökként figyelte a jövő generációját, valamint tevékenyen részt vett a 2017-es Simándy100 rendezvénysorozat lebonyolításban. Plébániánk több csoportjának tagja volt. Minden hívő szerette és becsülte Judit asszonyt az alázatos, szolgálatkész, kedves és embertársait szerető megjelenéséért. Mindenszentek ünnepén a szentmisén áldozott, kórházi ágyán megkapta a szent kenet szentségét, és teljes búcsúban részesült. Felkészülten lépte át az örökkévalóság kapuját. Nyugodjék békében!!!
tps://www.origo.hu/kultura/20191114-meghalt-hegedus-judit-balettmuvesz.html
Simándyné Hegedűs Judit, balett-táncosnő, Simándy József özvegye (+2019.11.13.)
Isten nyugosztalja!
Lehár Ferenc - Ludwig Herzer és Fitz Löhner – Harsányi Zsolt: A mosoly országa
A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában elhangzott:
- a II. felvonás fináléja Házy Erzsébet és Simándy József előadásában
- Mi és Feri jelenete a III. felvonás fináléjából.
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Bródy Tamás
Liza - Házy Erzsébet
Szu-Csong herceg – Simándy József
Mi, a húga – Kalmár Magda
Hatfaludy Feri – Bende Zsolt
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29
A „Túl az Óperencián” adásának ismétlését meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségen is (www.dankoradio.hu).
Helyesbítek: Dr. Szedresi István nyugalmazott orvos-ezredes úr.
A napokban emlékeztünk Déry Gabriella opera-énekesnő születésének évfordulójára (Budafok, 1933. október 12. – Budapest, 2014.március 10.)
Déry Gabriella és Simándy József
Erkel: Hunyadi László – Szilágyi Erzsébet szerepében Simándy Józseffel (Hunyadi László) (1967)
Déry Gabriella és Simándy József
Verdi: Otello - Desdemona szerepében Simándy Józseffel (Otello)
Kemény Egon elhunyta után még ötven évvel is vannak, akik előadják kompozícióit, felidézik műsorait, daljátékait, emlékeznek személyére, mondataira és lehetőség is nyílik arra, hogy mindez a hallgatókhoz és az olvasókhoz is eljusson – ennek vagyunk tanúi ebben az esztendőben.
Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc - díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója évében, születésének 114. évfordulóján Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető a mai emlékműsor bevezetőjében elmondta:
„egy hallgató meglepett minket, rátaláltunk egy fantasztikus emberre, Dr. Szedresi István nyugalmazott orvos-alezredesre és arról érdeklődtem honnan ismeri a Hatvani diákjai daljátékot és Kemény Egont.”
Megtudtuk, hogy a doktor úr közvetlenül az érettségi előtt 1961-ben a mezőkövesdi Szent László Gimnáziumban tanáraival és diáktársaival előadta a Hatvani diákjait és azóta Hatvani professzor életútjának járt utána.
Szavai, előadása és történetei olyan lenyűgözőek, hogy meg sem kísérlem összefoglalni, hanem hamaros lejegyzem és fórumunkon bejegyzem.
Nemsokára kezdődik az ismétlés, mindenkinek szívből ajánlom.
Addig még egy érdekességet azért idézek, amely illik a mai születésnapi évfordulóhoz, Kemény Egon személyiségét is felidézi valamint a Magyar Rádió-beli kollegális- és szakmai mindennapjairól is sokat elmond:
Dr. Szedresi István úr érdeklődésének középpontjában maga a daljáték és ezen belül Hatvani professzor áll, csak most ismerte meg, a CD megrendelésekor a zeneszerző életművét közelebbről. A korát meghazudtoló doktor úr Balázs Árpád zeneszerzővel barátságban lévén a napokban megtudta tőle azt, hogy „nagy korkülönbség volt köztük és hogy Kemény Egon mennyire segítőkész volt, és mennyire támogatta az ő tevékenységét, főleg például hangszerelésben, mert odaszólt, hogy: idefigyelj, egy stúdiófelvételbe nem lehet négy trombitát betenni, hát szétrepednek a falak, hangversenyterembe egy nagyzenekarhoz mehet, de egy stúdióba maximum kettő, de inkább egy rézfúvós.”
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai
Történik Debrecenben, 1780-ban
www.kemenyegon.hu
A műsorrészletben a Hatvani diákjai című daljátékból a CD duplaalbumban újdonságként kiadott jelenet- és zenei felosztások (trackek), hangzottak fel, a Magyar Rádió felvételei:
- Jelenet: „Most menj szépen és kísérd haza ezt a madárkát…” Bessenyei Ferenc, Simándy József, Petress Zsuzsa
- Szerenád, Amálka és Máté kettőse: „ Édes lányka, szép Amálka… Petress Zsuzsa, Simándy József, Földényi-férfikar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
- Jelenet az osztályteremben, felelés…. Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor
Hatvani professzor: „eljön az idő, amikor az ember megérti majd a természet csodás titkait…”
- Pálóczi Horváth Ádám hegedűszólója, Kapocs dala ”Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak…" Ramor Ervin, Hadics László és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
- Bule Lajos, a kapatos volt pedellus, dala, „Aki felönt a garatra….” Gózon Gyula, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
- Kántus „Jó dolga van a diáknak, mivel sokat tud…” Simándy József és a Földényi Férfikar.
„Simándy” - riport
/RTV Újság, 1989. június 26. – július 2./
A cikk szerzője: Nyárádi Éva
Még ma is amorózó, a nők bálványa, karcsú, napsütött, és még ráncai is illenek hozzá. Találkozásunk percében vendéglátóm udvariasan tartózkodó. Amint aztán kiderül: azért, mert már elszokott attól, hogy érdeklődjenek utána. Ezt nem panaszképpen mondja – csak megállapítja. 71 évesen szüntetett meg jóformán minden kapcsolatot a pályájával. Már nem énekel, pedig hangja ma is kivételes. Nem is tanít, belefáradt.
- Holnap már hiába keresett volna, lemegyünk Györökre. akad munka a szőlőben…
- Jól tudom, hogy nem is nagyon hiányzik az Operaház?
- Ritkán látogatok oda. Akkor is csak a bemutatókra. A Mario és a varázslót megnéztem. Nagyszerű előadás volt. A bolygó hollandi már kevésbé tetszett. Gyönyörű volt az Erkelben a Rómeó és Júlia is. Mi azonban inkább színházba és koncertekre járunk a feleségemmel. Az Operaház? Reális ember vagyok. Életemnek azt a szakaszát már lezártam. 71 évesen búcsúztam el. Akkor, amikor még hasznomat vehették volna. Így legalább nem azt mondták: „szegény, miért nem hagyja már abba?”, hanem azzal váltunk el: „kár, még szükség lett volna rád”.
Miközben beszél, nyílik az ajtó és egy pöttöm emberke bújik be. Az unokám – mondja büszkén -, a kis Józsi. Simogatás, néhány kedves szó, s az emberke szófogadóan indul délutáni pihenőhelyére.
- Valahányszor ránézek, mindig eszembe jut: vajon ő szeretni fogja-e a zenét, a dalokat. Szerintem ez a mostanában divatba jött zene is hozzájárult ahhoz, hogy elfelejtettek az emberek nótázni. Valamikor a magyar emberre jellemző volt a szép dalok ismerete. Ha dolgozott és jól ment a munka, énekelt hozzá. Ma kimossa az ember gondolatait, érzéseit a mindenütt szóló egyenzene. Megtudja-e mondani, miért nem adnak a tévében két műsorszám között a szünetben néhány szép dalt? Hiszen annyi jó kórusunk, szólóénekesünk van. Most, ha ráérek odafigyelni a körülöttem lévő világra, megdöbbenve tapasztalom, hogy hovatovább elfelejtünk még magyarul beszélni is. Lépten-nyomon keverik hibásan ejtett és rossz helyen használt idegen szavakkal a szép magyar szót. Soha még ilyen mértékű nyelvromlást nem tapasztalhatott ez az ország. Vajon miért nem ügyelnek jobban az emberek azokra a gyökerekre – a nyelvre, a dalra -, amelyek e hazához kötik őket, amelyekkel bizonyíthatják, hogy a magyar föld szülöttei?
- Ma már közhely az, hogy művészeink dolga is lenne mindebben „segédkezni”…
- Lehet, hogy közhelynek tartja majd, amit mondok, de szerintem aki ma vállalja a művész rangját, annak mindebből a legszebbet, a legjobbat kell kiszűrnie és továbbítania azokhoz, akik meghallgatják. Hogy ne érezzék nagyképűségnek mindazt, amit most elmondtam, hozzá kell tennem: magam is csak azóta fogalmaztam meg így mindent, amióta kívülálló lettem. A hétköznapok sodrásában ki érne rá ezen gondolkodni? Most viszont el kell mondanom, hátha segíthetek vele másoknak is…
Simándy Józsefre emlékeztek Kistarcsán
Megjelent a a Szilas Tv videofelvétele / YouTube
https://www.youtube.com/watch?v=WKXLjuF16pU&list=PLIPBxAS99lNLUfcmr_4i0EVt1SwT_I5-a&index=2&t=0s
A Dankó Rádió mai operettműsorában, négy hónap elteltével csendültek fel ismét a Csínom Palkó dallamai. Farkas Ferenc és Dékány András örökbecsű daljátékának második, 1963. május elsején bemutatott új rádiófelvételén Lehel György karmester zenei irányításával (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát) Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Simándy József, Palócz László, Melis György, Szabó Ernő, Radnay György, Domahidy László énekel és a prózai dialógusokat mondják.
Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília).
Erről a stúdiófelvételről hallottuk most a következő részleteket
- Tyukodi dala (Domahidy László, Simándy József, Férfikar)
Kar: Te vagy a legény, Tyukodi pajtás,
Nem olyan, mint más, mint Kucug Balázs,
Teremjen hát országunkban jó bor, áldomás,
Nem egy fillér, de két tallér, kell ide, pajtás!
Tyukodi / kar: Az nagy uraság mézes szókat hány,
S hozzá hódulnak, mint bódult zsákmány,
Hej nagyurak, hitvány ember az, aki zsivány,
Rosszabb pedig még ennél is labanc valahány!
Palkó / kar: Bort kupámba, bort Embert a gátra!
Tyukodi pajtás, induljunk rája!
Verjük által az labancot a másvilágra!
Úgy szerzünk mi békességet édes hazánkban!
- Örzse dala, I. felv. (Komlóssy Erzsébet, énekkar)
„Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…”
- Csínom Palkó dala, II. felv. (Simándy József)
„Elrepült a szép madárka, messze repült. Merre mégy el, mért is hagysz el így egyedül? Itt maradok s egyre várlak hív szívembül. Bár egy jó szót hallhatnék a kegyesemtül.”
- Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)
Előbb dialógus (próza)
Palkó: Éduska! Te volnál?
Éduska: Jujj!
Palkó: Ne félj, nem harapok.
Éduska: Tudom… Nem harap, csak tátja a száját.
Palkó: Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg…
Éduska Nem haragszom én magára…, dehogy is.
Palkó Segíthetnék?
Éduska Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…
Palkó: Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat.
Éduska: Jó kifogás sose késik…
Palkó: No de…
Éduska: Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát!
Palkó: Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled.
Éduska: Majd ha magán is sastoll lesz, addig…
Palkó: Addig?
Éduska: Addig... Jó éjszakát.
Palkó és Éduska kettőse – dalban folytatva
Palkó: Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,
Szívem tereád olyan régen vár!
Éduska: Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el
Csupa csodaszép messzi cél felé.
Palkó: A hangod akár a bársony – rám borul majd a
Holdsütötte fényes éjszakán.
Együtt: Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,
Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?
Palkó: Az én vallomásom ne bántson meg téged:
Élj tovább is álmán szép tündérszép meséknek,
A rózsák majd ha újra nyári fényben égnek,
Vidám menyegzővel várlak téged…
Refrén:
Jójszakát, jójszakát, leszáll a csillagos éj
Szívem tereád olyan régen vár… stb.
Palkó: Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el
Csupa csodaszép messzi cél felé.
Éduska: A hangod akár a bársony – rám borul majd a
Holdsütötte fényes éjszakán.
Együtt: Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,
Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?
- Kati és Jankó kettőse (Andor Éva, Palócz László)
„- Katinkám, ide gyere!..../Elmondom a szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…/Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös-fodros habja. Csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta! Vörös nadrág, selyem sujtás, járjad violám, el ne repülj! Várj meg engem, várj meg!...”
Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségén.
Simándy – cikk a Magyar Rádió lapban. 1953. Beszélgetés Az ifjú gárda tenoristájával
1953. július 30. - 1953. augusztus 6.
Kiváló zenei program és Simándy József fennkölt előadása, "Hazám, hazám…" hangfelvétele, ünnepi beszéd és koszorúzás – alkották a méltó megemlékezés műsorát.
Tegnap én is részese voltam. A Szilas Tv felvette a „Simándy-szobor koszorúzása” programot, a KIKE KULTURÁLIS HÉT zárórendezvényét. A felvétel hamarosan a YouTube-on is látható lesz.
Kistarcsai Kulturális Egyesület
Szeptember 15., vasárnap
17.00 A Simándy-szobor koszorúzása
Az ünnepi beszédet Simándi Péter tartja.
Közreműködik: Fleischer Bence,
Gulyásik Attila,
Jutasi-Varró Diána,
Kelemen Zoltán,
Váray-Major Zsófia.
Hangfelvételről Simándy József.
*Úgy értesültem, hogy az ünnepi program után a helyszínen ez évben ismét lehetőség nyílik egyes Simándy Józsefről kiadott könyvek és CD-k megvásárolására, beleértve a 2019-ben megjelent „Hatvani diákjai”-t is.)
A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában ma délelőtt szép részletek szólaltak meg a Csínom Palkó daljátékból:
Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó
A Magyar Rádió új felvétele: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00
Km. Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Simándy József, Palócz László, Melis György, Radnay György, Szabó Ernő, Domahidy László. Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.
Ezt a részletet is meghallgattuk a daljátékból:
- Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)
Dialógus (próza):
Palkó: Éduska! Te volnál?
Éduska: Apám régen kijött a házból. Őt keresem.
Palkó: Az istállóba ment. Te meg ne félj! Nem harapok!
Éduska: Tudom. Nem kutya…
Palkó: Nem. Csak darutollas pávakakas.
Éduska: Nem azért mondtam, hogy bántsam. Mifelénk a legények sastollat hordanak a süvegüknél.
Palkó: Sastollat? Vadászok?
Éduska: Kurucharcosok! Bottyánnál. Esze Tamásnál.
Palkó: A kurucok fövegén sastoll a dísz?!
Éduska: Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…
Palkó: Majd szerzek én sastollat is! Hanem honnan tudod te olyan jól, hogy mennyi toll díszíti a kurucok fövegét?
Éduska: Majd megtudja, ha megtudja.
Palkó: Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled!
Éduska: Majd ha magán is sastoll lesz, egyszer…
Palkó: Addig?
Éduska: Addig... Jó éjszakát!
(ének):
Palkó:
Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,
Szívem tereád olyan régen vár!
Éduska:
Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el.
Csupa csodaszép messzi cél felé!
Palkó:
A hangod akár a bársony – rám borul majd a
Holdsütötte fényes éjszakán.
Együtt:
Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,
Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?
Palkó:
Az én vallomásom ne bántson meg téged,
Élj tovább is álmán szép tündérmeséknek,
A rózsák majd, ha újra nyári fényben érnek,
Vidám menyegzővel várlak téged…
Éduska:
Jójszakát, jójszakát! Leszáll a csillagos éj.
Szívem tereád olyan régen vár.
Palkó:
Jójszakát, jójszakát! Az álom ringasson el.
Csupa csodaszép messzi cél felé!
Éduska
A hangod akár a bársony – rám borul majd a
Holdsütötte fényes éjszakán.
Együtt:
Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,
Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám!
Ismétlés: du. 6 és 7 óra között, a Dankó Rádióban és az internetes oldalon is (www.dankoradio.hu)
Egy régi interjú
/Hétfői Hírek, 1978. október 9./
„Decemberben: Radames”
„Bánk bán tanár lett”
„Borról, dalról Simándyval”
Két éve találkoztunk utoljára balatongyöröki nyaralójában. A 60. születésnapján. Éppen szüretre készülődött és szomorúan tekingetett a zivatarokat hozó felhőkre. Féltette a jónak ígérkező termést. A napokban itt Pesten beszélgettünk, a Zeneművészeti Főiskolán Simándy József tanár úrral, az Operaház világhírű magánénekesével.
— Milyen az idei termés?
— Nem sok jót várok a hétvégi szürettől. Kevés napot hozott ez a nyár.
— A szőlő gondozása sok munkát ad?
— Magam metszem, kötözöm, permetezem. Egy kicsit sok volt a 419 négyszögöl, ezért az idén 200-at elajándékoztam. Munkám azért maradt bőven. De én élvezem.
— Kóstolgatja is a borát?
— Nem vagyok borivó. Pedig nem árt se az epémnek, se a szívemnek, se a hangomnak, csupán rossz tőle a közérzetem. De úgy vettem észre: vendégeim szeretik, ha saját boromat teszem eléjük az asztalra.
— Az idei nyarát is a Balaton mellett töltötte?
— Kevés időm maradt erre. Énekeltem Fertőrákoson és a szegedi szabadtéri játékokon. El is búcsúztam a nyári fellépésektől, Szegeden utoljára elénekeltem a Hunyadi Lászlót. Végleges az elhatározásom: nyáron semmilyen fellépést sem vállalok. Kell a víz, a nap, a szabadság, hogy fel tudjak töltődni.
— Öt éve vonult nyugdíjba: nem volt ez túl korai?
— Én csak az Operaháztól vonultam nyugdíjba,- az énekléstől nem. Hogy is tudtam volna ellenállni olyan felkéréseknek, mint a szegedi Bánk bán-ok, a fertőrákosi Aida és Trubadúr, a Psalmus Hungaricus, a IX. Szimfónia. Az Operaházban is fogok még énekelni.
— Milyen szerepekben hallhatjuk?
— December 3-án a Radamest, március 15-én pedig a Bánk bánt éneklem a tervek szerint. És elvállaltam, hogy májustól fellépek Otellóként Ferencsik János vezényletével.
— Ha egyszer elhatározza, hogy véglegesen visszavonul, melyik szerepével szeretne búcsúzni?
— Harminc tenorszerep van a repertoáromon. S ha választani lehet, a Bánk bánnal szeretnék elköszönni.
— A tanárság, úgy tudjuk, új „szerepe”...
— Egy hete vagyok tanár a Zeneművészeti Főiskola ének főtanszakán. Eddig is foglalkoztam ugyan tehetségekkel, de csak lelkesedésből, szeretetből. Az arra érdemesekkel. De hivatalosan csak most lettem „professzor”. S remélem, itt is be tudom majd váltani a hozzám fűzött reményeket.
/Sebes Erzsébet/
RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT
Mai tájékozódásom eredménye, hogy Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert felvételei kifogytak, Simándy Józseftől még kapható, a nagyhírű üzletben. Egy ideje új üzletvezetés van és remény nyílt arra, hogy pezsgőbb lesz a kereskedelmi szellem.
A fentiek értelmében is egyedülálló KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang CD kiadvány-sorozata.
A Rózsavölgyi webáruház most már bővebb tájékoztatást is ad a zeneszerzőről és a Kemény Egon-CD kiadványokról:
A SZERZŐRŐL
KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) a 20. századi magyar könnyűzene kiválósága, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Neve és zenéje már életében fogalom lett, magas színvonalat garantáló márka. Bécsben született és ott végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. Tanára Franz Schmidt volt. Karrierje 1927-ben, 21 évesen, Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban indult, a mai Budapesti Operettszínház színpadi művei bemutatóinak fő helyszíne: Kikelet utca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956). Nagyoperettjeit sztárszereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszletekkel vitték színre. Nagyszerű szerzőtársai méltán vehették ki részüket a sikerekből. Filmzenéjével 1940-ben nézőszám-rekordot állított fel a Fűszer és csemege című hangosfilm.
1934-től közel negyven éven át a Magyar Rádió felkéréseinek is eleget tett. Tehetsége elismeréseként 1953-ban gyermekkarra írt zenekari műveiért, 1955-ben a Hatvani diákjai című daljátékáért részesítették a rangos zenei kitüntetésben, Erkel Ferenc-díjban. A rádiódaljáték (1937) és a rádióoperett (1949) műfajteremtő zeneszerzője, szimfonikus könnyűzenéje, dalai, sanzonjai híressé tették a rádióhallgatók körében is. Műveiben magyar operacsillagok énekeltek és a prózai szerepeket legkiválóbb színészeink játszották.
Emlékére 2019-ben jelent meg két magyar témakörű sikerdarabja – a debreceni Hatvani István professzornak és a költő Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító – Hatvani diákjai (1955) és a Komáromi farsang (1957) című daljátékainak dupla CD-albumai, az MTVA támogatásával.
HATVANI DIÁKJAI
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai
Magyar Rádió, 1955. Rádiódaljáték 2 részben. Kemény Egon Erkel Ferenc-díjas daljátéka.
Hatvani István professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, Amálka –Petress Zsuzsa. További szereplők: Mezey Mária, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Tompa Sándor, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Csákányi László, Kovács Károly, Kőváry Gyula, Hadics László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.
CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1955) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Fordulatos, 18. század végi történet, középpontban a Debreceni Kollégiumban Hatvani István tudós professzorral és diákjaival, romantikus szerelmi szállal és nem kevés császári intrikával. Kemény Egon zenei tehetségével korhűen idézi fel a nagy hagyományú magyar iskola szellemiségét, a Kántust, az ősi magyar diákélethez fűződő tréfákat, a büszke civisváros társasági életét, a dialógusokkal és a dalszövegekkel a daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.
A művészeti élet szenzációja volt, hogy a Hatvani diákjaiban játszott először prózai szerepet is az operaénekes Simándy József és a színész, Bessenyei Ferenc először énekelt daljátékszerepben a Magyar Rádióban.
Kemény Egon életműve sorozat, CD 1. – az MTVA támogatásával, 2019.
Internetes lehetőség továbbá: www.kemenyegon.hu
Felavatták Simándy József szobrát Szegeden
Hegedűs Judit balettművész, Simándy József özvegye beszédet mond az operaénekes bronz mellszobrának avatásán Szegeden, a Dóm tér Nemzeti Pantheonjában 2019. július 26-án.
Kelemen Kristóf alkotását a Szegedi Szabadtéri Játékok újraindításának 60. évfordulója alkalmából avatták fel. – MTI/Rosta Tibor
"Barátságon" van a hangsúly, természetesen!
„Kemény Egon és Simándy József barátsága is legendás volt.”
Most olvastam előző bejegyzésedet és nem hagyhatom szó nélkül, hogy Nagy Ibolya a legendás szót a tegnapi műsorban a fenti mondatban használta, nem pedig úgy, ahogy feltételezem, véletlenül elírtad.
A mai szóhasználatban elterjedt „legenda” eredetileg szentek történeteit mesélte el, ugyanakkor mende-monda jelentése is van – Nagy Ibolya széles hallgatótáborához szól ezzel a manapság elterjedt jelzővel.
Régen elég volt annyit mondani hazánkban – barátság – és mindenki azt értette ez alatt, hogy a barátok vállvetve kiállnak egymásért…
Ez a szemlélet jellemezte az Ábrahám-Kemény barátságot (Budapest-Lipcse-Berlin). Ugyanúgy a Kemény-Simándy barátságot is, amelynek csúcspontja akkor volt, ahogyan Ruitner Sándor egyik műsorában elmondta, amikor zeneszerző barátja felkérte és barátja kedvéért Simándy József a „Hatvani diákjai”-ban Kerekes Máté szerepének prózai részét is elvállta (1955).
Kemény Egon zeneszerző életművében az operaénekes Simándy József 1954–ben tűnik fel:
Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod”
dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel, 5’
1954. január Simándy József részére készült Sárospatakon, 1953-ban.
Tegnap meghallgathattuk…
Az akkor már nagyoperettjeivel, kisoperettjeivel, dalaival és dalciklusaival, sanzonjaival, gyermekeknek komponált műveivel, gramofonfelvételeivel magának nevet és szakmai elismerést szerzett, nagy színpadi és rádiós sikereket aratott, és rangos zenei elismeréssel kitűntetett Erkel Ferenc-díjas (1953) Kemény Egon zeneszerző karrierje középső szakaszában járt (www.kemenyegon.hu), Simándy József operaénekesi pályája 1946–ban indult, Kossuth-díj: 1953.
Az évek során, még a 60-as években, is Kemény Egon számos korábbi siker-darabját Simándy József hangjára átírta vagy transzponálta, a Magyar Rádió felvételeken örökítette meg. Példaképpen a tegnap hallott „Szerenád” című dalát említem.
A legendás szóhasználatnál maradva:
a „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” műsorhéten Nagy Ibolya összeállításában (2019. július 22-28.) a zeneszerző valamennyi elhangzott művét rádiófelvételeken l e g e n d á s oparaénekesnők, operaénekesek és prózai előadóművészek adták elő.
Az Operaház Örökös Tagjai-sorozatban most megjelent Spangel Péter Életúton Berczelly Istvánnal című interjú-kötetében (OperaTrezor kiadó) az „interjúalany”-operaénekesünk külön fejezetet szentel Simándy József emlékének.
Idézek részleteket „Az atyai jóbarát” fejezetből:
„Pestre kerülésem után rövid idővel Simándy József a bizalmába fogadott, élete végéig nagyon mély, őszinte atyai barátság alakult ki közöttünk. Nagy művész, igaz magyar ember volt. Tiszteltem, becsültem, a példaképemnek tekintettem. Még konzervatóriumba jártam, amikor azon töprengtem, milyen az igazi operaénekes. Számomra ő volt az etalon. Nagyon sok olyan művész van. aki kitűnően érti a színészi mesterséget, de Jóska nem úgy fogta fel szerepeit, hogy, na, most ez a mesterségem. Ő át tudott alakulni úgy, hogy például az adott estén ő volt maga Otello, Radames vagy Don Carlos. Csodálatos szerepeket énekelt.
Egyik legnagyobb alakítása volt Florestan, nem is beszélve az utolérhetetlen Bánk bánról, Hunyadiról, vagy éppen Don Joséról.
Nagyon sokszor figyeltem őt, sosem volt túlmozgásos. Már akkor megfogta kisugárzásával a közönséget, amikor például a Lohengrinben megjelent a színpadon. Még meg sem szólalt, de már betöltötte a teret, mintegy mennyei lényként jelent meg. Egyénisége, karizmája lenyűgözte a közönséget. Nagyon sokat énekeltem vele Jagót. Mindig akkor éreztem magam a legjobb formában, amikor együtt léptünk fel. Jóska soha nem színészkedett. Ő átalakult.”
[…]
„Simándy utolsó nyilvános zenekari fellépése felejthetetlen marad számomra. A kilencvenes évek közepe táján lezajlott koncert szép keretbe is foglalhatja Jóskával közös életünket. A színhely a IX. kerületi Bakáts téri gyönyörű római katolikus templom. Itt adtuk elő Gounod Szent Cecília miséjét. A tenor szólam eléneklésére Jóskát kérték fel. Kora és súlyos betegsége miatt már régen nem énekelt. Ezt a felkérést viszont elvállalta. Hangja valamelyest megkopott, ereje is csökkent kissé, de olyan szívhez szólóan, gyönyörűen énekelt, hogy ezt az élményt örökké megőrzöm szívemben. Valószínűleg megérezte, hogy közeleg a vég. Ilyenkor szokott a nagy útra készülő, hitét megőrző és intenzíven megélő ember emlékezetében sok olyan gondolat feltörni, amely még jobban kinyitja a szívét, és lélekből énekel. Így sokszorosát nyújtja annak, amire pillanatnyi állapotában képes.”
/Színes fotón: Simándy József a Bakáts téri templomi koncerten. Forrás: Berczelly István magángyűjteménye./
A délelőtti rádióműsor ismétlése kezdődik, most 18 órától 19 óráig tart:
„Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján”
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
Elérkeztünk a Kemény Egon-emlékhét utolsó adásnapjához a Dankó Rádióban. A „Túl az Óperencián” felelősszerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, egész héten át a stúdióban a zeneszerző lányával, Kemény Annamáriával beszélgetett a Kemény Egon-életműről és -hagyatékról, valamint a családi emlékeiről is kérdezte.
A mai műsor számomra legérdekesebb és legmeghatóbb perceit az az interjúbejátszás jelentette, amelyben Ráday Imre színművész beszélgetett Kemény Egonnal. (Ezt megelőző egyik adásban ugyancsak Kemény Egon hangját hallhattuk egy másik interjúból, amit Boros Attila rádiósszerkesztő készített 1967-ben a komponistával:„Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” )
Az adásban felhangzó zenék:
Kemény Egon: Különös dallam - e szimfonikus könnyűzenét a Magyar Rádió Esztrádzenekara tolmácsolásában szólal meg, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) -1965
Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: Valahol Délen (1957 – rádiófelvétel; nem a teljes operettet vették fel, hanem - keresztmetszetszerűen - a főbb részletekből állították össze a stúdiófelvételt; érdekesség, hogy Melis György két szerep szólamát is felénekelte: Péteriét és Bodzásét!)
A Fővárosi Operettszínház énekkarát és Zenekarát Bródy Tamás vezényli.
Most ezek a részletek hangzanak fel az operettből:
- Jutka és Rodrigo duettje: „Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány…” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)
- Anna és Péteri kettőse „Árván vártam, hogy valaki rám talál” (Petress Zsuzsa, Melis György)
- Lolita bolerója "Fekete az ég, ötvénylő szél zúg... A vágyakozás úgy sír a szélben..." (Mezei Mária)
- Anna és Bodzás kettőse „Csendesen vártam a válaszod arra, hogy szeretsz-e engem?…/- Egy szót se szólj! A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet…” (Petress Zsuzsa, Melis György)
- Rodrigo dala: Kandúr-szerenád „Ha az este leszáll, párjával táncol a lány” (Rátonyi Róbert)
Kemény Egon és Simándy József barátságáról is szó esik a műsorban.
A legendás tenorista rádiófelvételei közül hallhatjuk ezeket a dalokat:
- Kemény Egon – Kulinyi Ernő: Szerenád (Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) –az 1937-ben komponált dal új felvétele a "Hogy tetszik" c. rádióműsorban hangzott el, 1955 júliusában.
- Kemény Egon- Dalos László: Mosolyod – „Mosolyod száll a szélben, tündöklő tollú, hófehér madár..Repül a szív, nem ér el,szemednek tiszta kékje messze már….” (Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) –1954 (lásd még az 1613., 1614., 1615, sorszámoknál is.)
Kemény Egon – Erdődy János: A messzetűnt kedves - történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről.
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
Erről a rádiófelvételről most két részletet hallunk
- Mihály és Ámeli „rózsa- kettőse" (László Margit, Simándy József)
„- Messzi földről jött egy Jó magyar huszár, távoli határból, hol madár se jár... /-Vas-deres lován a franciák honába jött a messzi táj felől a jó magyar huszár…”
- „Ámeli-dal „- Fazekas Mihály költő verssoraira (Simándy József)
„Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla a már barnuló erdőkre veresses arany színt leggyent…”
Az adás végére maradt:
Kemény Egon: Ritka madár a szerelem - angol keringő (1935) – a hatvanas években készült új hangszereléssel játssza a Magyar Rádió Vonós Tánczenekara. Vezényel: Bolba Lajos.
KEMÉNY EGON
kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül
DANKÓ RÁDIÓ
KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján
2019. július 22 - 28. 30. hét
naponta: 9:04-10:00-ig és hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac
„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.
Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma
- Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…
A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.
Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.
Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.
A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:
„Még nincsen senkim sem…” – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
A vágyakozás – bolero, Mezey Mária
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.
Elhangzott:
- Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).
- Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).
A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.
- Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”
Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte
- Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”
Ámeli-dal – Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:
ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.
Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:
- Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)
A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.
NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július
Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.
Most készült először olyan rádióműsor – tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.
A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.
Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor – még, ha futólag is, – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…
Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.
KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.
Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.
Szobrot kapott Simándy József Szegeden - fotók
A felújított Szegedi Szabadtéri Játékok megnyitásának 60. évfordulóját ünnepeljük idén.
Pénteken Simándy József mellszobrát avatták fel, aki egykor sokat énekelt a csillagtetős színházban. A Dóm téri Nemzeti Pantheonban kapott helyet a világhírű operaénekes mellszobra. (Délmagyar.hu)
Simándy József szobrának avatása Szegeden
https://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/szobrot_kapott_simandy_jozsef_szegeden_-_fotok/2604145/
Kemény Egon - Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves
- „Az első szerelem dala" - kettős (Andor Éva, Simándy József, km., az MRT Szimfonikus Zenekara. vezényel Bródy Tamás) -1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00
A dalkettőst megelőző dialógus prózában:
Mihály (Darvas Iván):
Kékszemű Julika...mégiscsak bátor nagylány vagy.
Julika (Örkényi Éva):
Igazán mondod? Akkor el is viszel a Nagyerdőbe sétálni? És nem küldesz bubával játszódni, ha jövök?
Mihály (Darvas Iván):
Ezután ne bubával játszódj.
Julika (Örkényi Éva):
Mi mással.
Mihály (Darvas Iván:)
Hát - velem.
Julika (Örkényi Éva)
Oktondi vagy...Mihály (nevet)
Énekkettős:
Julika (Andor Éva)
Téged ringassalak,
téged altassalak
Aztán úgyis elküldesz
Mihály (Simándy József)
Ezután soha. És kérhetsz tőlem, amit akarsz.
Julika: Akármit?
Mihály: Ha kívánod csillagot is hozok az égről!
Mihály és Julika:
Kislány voltál, most már nagylány
Bizonyám, hosszú a szoknyám
Kicsi piros szádat megcsókolnám...
Ó, hogyne, ha hagynám.
-"Rózsa- kettős" (László Margit, Simándy József, km., az MRT Szimfonikus Zenekara. vezényel Bródy Tamás) -1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00
Vitányi János hátrahagyott művének címe: "A rózsát hozó huszár"
A stúdiófelvételen e dalkettőst dialógus (próza) előzi meg:
Darvas Iván (Fazekas Mihály):
Kardnál szívesebben hordok kezemben egy szál virágot...
Domján Edit (Ámeli):
Ó.....a rózsát hozó huszár?
Énekkettősben:
Mihály (Simándy József)
Messzi földről jött egy
Jó magyar huszár
Távoli határból, hol madár se jár...
Ámeli (László Margit)
Vas-deres lován a
Franciák honába
Jött a messzi táj felől
A jó magyar huszár
Ámeli, Mihály (László Margit, Simándy József)
Szebb is lenne minden,
Jobb is lenne már,
Kürt helyett ha szólna
Énekes madár...
DANKÓ RÁDIÓ
Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján
2019. július 22 - 28. 30. hét
naponta 9:04-10:00-ig és hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac
A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.
Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:
A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása
a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban
Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban
beszélgetés Kassáról
a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.
Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.
Az elhangzott műrészletek:
- Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959)
rádióoperett 2 részben.
Előjáték
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.
- Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)
operett 3 felvonásban
Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg
a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése
Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában
- Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957)
rádiódaljáték 2 részben.
Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…” – Ilosfalvy Róbert
Dal a nápolyi királyról – Fekete Pál, Kishegyi Árpád
Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…” – Házy Erzsébet
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
- Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából
a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.
- Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965)
történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről
Az első szerelem dala – Andor Éva és Simándy József
Szüretelők dala – Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád
Rózsa kettős – László Margit és Simándy József
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
- Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Hanghordozóváltás: Kemény Egon két rádiós daljátéka CD-albumokban
A hangrögzítés, felvétel-készítés kezdetei óta felgyűlt dokumentumokat hangarchívumok őrzik. Az őrzésnél hasznosabb az ismételt használatba vételük, alkalmankénti felidézésük, újrajátszásokkal való életben tartásuk. Természetesen módjával, hiszen folyamatosan gyűlnek az anyagok.
A Magyar Rádió hangarchívumának kincsei elvileg mindmáig felhasználható a műsorkészítésnél, azonban – ismerve az aktuális műsorstruktúrákat – elenyésző a felhasználás mértéke. Éppen ezért nagy öröm, ha digitalizált felvételek kerülnek forgalomba.
A régi hangversenyek hangképeinek felidézése annyiból is érdekes, hogy az előadóművészet-történet közelmúltjáról ad mindennél megbízhatóbb (hang)képet, ám fokozott mértékű a jelentősége annak, ha időközben szinte kihalásra ítélt műfajok kerülnek átmentésre.
Ilyesmire került sor a közelmúltban, amikor Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária arra az elhatározásra jutott, hogy a zeneszerző halálának 50. évfordulójáról két daljáték CD-albumban való megjelentetésével emlékezik meg.
Több évtizeddel ezelőtt, az Ifjúsági Főosztály szerkesztőjeként gyermekkari művek szerzőjeként találkoztam először a nevével. Összeállításokban szívesen idéztem fel a Játszótéren című dalciklust, a Csillebérci fák alatt, vagy a Sétarepülés című, kamarazenekar-kíséretes szvitet. Többi művének csak címével találkoztam a kartontárban – de tudtam arról, hogy rádiós daljátékok szerzője is.
Érdemes elgondolkozni csodálatosan gazdag nyelvünk szóhasználatán, pontosabban, szavaknak azon a sajátosságán, hogy időről-időre másik, módosult jelentésük kerül előtérbe. Ilyen a „könnyűzene” kifejezés, amely Kemény Egon esetében korántsem csupán slágereket jelent (bár azokat is komponált, és népszerű tánc-számokat), hanem elsősorban az alkalmazott zeneszerzés lehetőségeinek gazdag tárházát. Kemény Egon, aki a családi emlékezet szerint ötéves korától zeneszerzőnek készült, szívesen vett részt mindenfajta zenei háttértevékenységben, beleértve más szerzők műveinek hangszerelését, átiratok készítését, vagy gyakorló muzsikusként korrepetíciót, vezénylést. Saját kompozícióinál az operett és a filmzene jelentett ígéretes pályakezdést, és főként a rádió, ahol gyakran kérték fel rádiójátékok zenéjének megírására. Nevéhez fűződik az első rádiós daljáték (Schönbrunni orgonák, 1937) és az első rádiós nagyoperett (Májusfa, 1949) – ez utóbbival kezdődött a Rádiószínház, majd a Rádió Dalszínháza rendkívül népszerű sorozata. De miként későbbi korszakos jelentőségű kezdeményezés, a TV-operáké, ez is kiszorult a műsoridőből.
Kemény Anna Máriának köszönhetően élvezhető minőségűre feljavított, digitalizált előadások jelentek meg. A Hatvani diákjai című daljátékot, amiért második Erkel-díját kapta, először 1955. január 23-án sugározta a Kossuth adó, a Komáromi farsang első adása 1957. március 9-én volt. Mindkét történet magyar tematikájú, az előbbi szövegét Ignácz Rózsa és Soós László, verseit Ambrózy Ágoston írta, az utóbbinak az írói zenei ismeretterjesztő könyvek szerzőiként ismertek (Erdődy János, Gál György Sándor).
A daljátékokat hallgatva, utólag megérthető, hogyan lehetett egykor TV (és más audiovizuális média) nélkül „élni”. A rádió a színvonalas műsorokkal házhoz szállította a kultúrát, élvezetes formában (általános műveltséget szerezhetett szinte észrevétlen, akinek volt módja rendszeresen hallgatni a műsorokat). A daljátékok felvétele több szempontból is tanulságos. Kiderül, hogy igényes munkával az egykor rendelkezésre álló technikai lehetőségek is biztosították az élményszerű előadás lehetőségét. Atmoszféra-teremtőek a jelenetek, mondhatni, láttatóak. És érthető a történet, „ülnek” a poénok. Az előadók számára korántsem tűnt „hakni”-nak a könnyű műfajba való kalandozás – Bessenyei Ferenc énekes szerepben Hatvani professzorként mutatkozott be a Rádióban, s e daljátékban volt először prózai szerepe is Simándy Józsefnek (Hatvani famulusa, Kerekes Máté). Partnereik között hallhatjuk többek között Petress Zsuzsát és Mezei Máriát. A Komáromi farsangban – élve a stúdió-adta lehetőséggel – több szerep esetében megosztották a prózai és zenei feladatokat, Csokonai Vitéz Mihály beszédhangját Zenthe Ferenc, énekhangját Ilosfalvy Róbert adta, Lillát Házy Erzsébet és Korompai Vali „alakította”, Lavotta Jánost pedig Gönczöl János és Molnár Miklós. Csodálatosan énekel Lehoczky Éva (olasz primadonnaként is kiváló), és elragadóan komédiázik Bájligeti Kázmérként Fekete Pál.
Nosztalgiázás az idősebbeknek, akik annakidején „élőben” találkozhattak ilyen rádióműsorokkal, és időutazás a fiataloknak. Zenészeknek külön tanulságos megfigyelni a műgondot, az igényes interpretációt – és nem utolsó sorban észrevenni azt a mesterségbeli tudást, ami a szerzők részéről biztosította a nívós kikapcsolódást. Hogy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Lehel György vezényletével milyen kedvvel vett részt ebben a munkában (felvétel-készítő és koncertező munkája mellett), az szintén „átjön” a felvételen.
A „könnyűzene” így nyer sajátos értelmezést ezekben a régi-új felvételekben.
Fittler Katalin 
Dankó Rádió - ismétlés: 18.00 órakor
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
Kovács Géza, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek igazgatója a mai műsorban a rádióoperettekről is beszélt, Kemény Egon zeneszerzőt kiemelve, munkásságát néhány szóban méltatva.
Ezt követően Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a „Hatvani diákjai”- ból válogatott, azt a részletet is hallhattuk, amelyet Melis György énekelt (Hatvani professzor szerepében, a daljáték eredeti felvételének nem része, hanem később külön vele is felvették…)
Jelenet – Amálka és Máté - Petress Zuzsa és Simándy József
Szerenád „Édes lányka, szép Amálka…” – Amálka és Máté - Petress Zuzsa és Simándy József
Elmira sanzonja Hatvaniról és a debreceni úri dámákról „Elpirult, miért pirult…” – Elmira -Mezei Mária
Bule Lajos dala „ Aki felönt a garatra…” – Bule Lajos, volt pedellus - Gózon Gyula
Amálka és Hatvani kettőse ”Megkérdeztem a madártól…” – Amálka és Hatvani professzor -Petress Zsuzsa és Melis György
Jó érzés volt Kovács Géza szavait, gondolatait hallgatni, aki a hétfői műsorban elmondta, hogy mennyire meglepte az a meleg, családias légkör, amely belépésekor a Rádiózenekarban fogadta.
Úgy vélem, szerencsés pályamódosítást hozott sorsa: műveltsége, széles látóköre, nemzetközi tapasztalata és rátermettsége révén büszkék lehetnek rá az együttesek és nagymértékben hozzájárul ahhoz is, hogy a közönség magas színvonalú koncertélményekben részesül. Külföldi zenei szervezetekben betöltött vezető szerepével méltón képviseli hazánkat!
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Giuseppe Verdi. Aida
Margaret Tynes, Simándy József és Fodor János
Giuseppe Verdi: Don Carlos
Giulietta Simionato, Warga Lívia, Simándy József
Giuseppe Verdi: Simon Boccanegra
Simándy József (Gabriele Adorno) és Rigó Magda (Amelia),
Magyar Állami Operaház, 1950
PÁNCZÉL KLAUDIA
Ennek a bejegyzésnek előzménye az 598-as számú is.
Pánczél Klaudia ez év februárján duettet énekelt Medveczky Balázs színésszel, majd Nagy Ibolya kérdésére - rövid riportban - elmondták, hogy KEMÉNY EGON: "Fekete liliom" című nagyoperettjének két dalában léptek fel először együtt és itt kedvelték meg az operett műfaját!
Még egy különlegesség - zongorán kísért: Kassai István.
Érdekesség, hogy az 1946-os Fővárosi Operettszínház-beli bemutató óta most került ismét színpadra a "Ma éjjel" és a "Bocsánatot kérek" című duett, amelyet a színpadon majd ezt követően a gramofonfelvételen is a főszereplő Karády Katalin (Zia grófkisasszony) énekelt, Kemény Egon gramofonhangszerelésével.
Ezen az estén is Simándy József volt az egyik főszereplő...
kemenyegon.hu https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4&feature=youtu.be 14:26-tól majd 32:57-től tekinthető meg.
A Bartók Rádió mai műsorán szerepel
16:23 – 17:12 Rádióhangversenyek
A X. Szegedi Nemzetközi Simándy József énekverseny (2018) győzteseinek gálaestje
Pánczél Klaudia, Hajdú Zsuzsa és Ninh Duc Hoang Long énekel
Zongorán km: Csányi Valéria és Cseh Dalma
1. Antonio Vivaldi: Az olimpia - Lüszidasz áriája II. felv. (Pánczél, Csányi),
2. Giuseppe Verdi: Traviata – Violetta áriája I. felv. (Hajdú, Csányi),
3. Lehár Ferenc: Paganini – Paganini dala (Long, Cseh),
4. Wolfgang Amadeus Mozart: A színlelt együgyű - Giacinta áriája (Pánczél, Csányi),
5. Giacomo Puccini: Turandot – Liu áriája I. felv. (Hajdú, Csányi),
6. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu Csong dala (Long, Cseh),
7. Gioacchino Rossini: A sevillai borbély – Rosina kavatinája (Pánczél, Csányi),
8. Richard Strauss: Cecília – dal (Hajdú, Csányi),
9. Lehár Ferenc: Giuditta – Octavio belépője (Long, Cseh),
10. Johann Strauss: A denevér – Orlovsky gróf kupléja (Pánczél, Csányi),
11. Lehár Ferenc: A víg özvegy – Hanna és Danilo kettőse (Hajdú, Long, Cseh)
(Magyar Rádió - Márványterem, április 23.)
Simándy József Muszorgszkij A szorocsinci vásár című operájában.
A bemutató 1949. december 25-én volt a Magyar Állami Operaházban. Az előadást Abonyi Tivadar rendezte. Díszlettervező Varga Mátyás, a koreográfus Vaszilij Vajnonen volt.
A felvétel készítésének pontos időpontja ismeretlen.
MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László
Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-755128
Fájlnév: F__VL______12016.jpg
„A messzetűnt kedves” című daljáték egyik legszebb része, amikor Fazekas Mihály csodaszép versét Kemény Egon gyönyörű zenéjével énekelte megindítóan Simándy József – Fazekas Mihály László Margit – Ámeli emlékére…
erre a dalra gondolva búcsúzom László Margit művésznőtől:
Fazekas Mihály:
Mint mikor a Nap…
Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván
Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla
A már barnuló erdőkre veresses arany színt
Leggyent, azzal elűl, s az arany festést is azonnal
a sűrűségből kibukott árnyék letörűli:
Ámelim így nézett még egyszer hátra, kezével
Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tűnt,
S engem az aggódás és a siralom beborított
Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült fák!
Mind elmászkálnak a lomha homályok,
Egy pompás hajnal hasadása után; de az én rám
Gyűlt éjnek véget nem vét az örökre lement nap.
