3719 Judit 2004-09-03 19:34:16
Kedves Búbánat ,nagyon élveztem a beszámolódat kérlej ne szokj le erről. Nekem már az is újdonság volt, hogy Halevy Bizet aposa volt. Hát még a többi érdekesség. Köszönöm!!!
Kedves Búbánat ,nagyon élveztem a beszámolódat kérlej ne szokj le erről. Nekem már az is újdonság volt, hogy Halevy Bizet aposa volt. Hát még a többi érdekesség. Köszönöm!!!
3717 Megén 2004-09-03 14:15:45 [Válasz erre: 3716 Búbánat 2004-09-03 11:48:52]
Búbánat abba ne hagyd, mert egy csomó olyan dolog, ahova nem jutok el, általad megjelenik. Én nagyon élvezem az olvasását. Velem is előfordul, ha nagyon erős beonyomás alatt írok pár sort, hogy nem fogalmazok \"nyomdakészen\". Ettől még szobjektívebb, és hát ez a fórum azért van. Idén sajnos nem tudtuk vállalni a kemény ülésen való üldögélést, még némi szivacsalátéttel sem (aki ismeri a lumbágót tudja miért). Egyébként évek óta ott vagyunk valamelyik hangversenyen, lenyűgöző az akusztika, és a valóban a zenét szerető emberek nagy száma. Remélem leadják majd a tévében is.
Búbánat abba ne hagyd, mert egy csomó olyan dolog, ahova nem jutok el, általad megjelenik. Én nagyon élvezem az olvasását. Velem is előfordul, ha nagyon erős beonyomás alatt írok pár sort, hogy nem fogalmazok \"nyomdakészen\". Ettől még szobjektívebb, és hát ez a fórum azért van. Idén sajnos nem tudtuk vállalni a kemény ülésen való üldögélést, még némi szivacsalátéttel sem (aki ismeri a lumbágót tudja miért). Egyébként évek óta ott vagyunk valamelyik hangversenyen, lenyűgöző az akusztika, és a valóban a zenét szerető emberek nagy száma. Remélem leadják majd a tévében is.
3716 Búbánat 2004-09-03 11:48:52 [Válasz erre: 3714 miketyson 2004-09-03 02:18:23]
Egyetértek Veled, időnként én is úgy érzem, hogy megbuggyanok. De azért jól megvagyok a bőrömben. Azért olvasd tovább, hátha még nagyobb marhaságaim is előjönnek. S talán az is kiderül a számodra, miért eresztettem meg a fantáziámat ennyire szokatlan módon. Mi inspirált? Az a tudat, hogy legalább egy olvasó lesz, aki addig kibírja, és nem alszik el. Időnként, nagyon mazochista vagyok, mert felvállalom az összes Momus-olvasó számtalan gondját-baját, amit vállamon elsírnak. Én meg azzal viszonzom csúnya módon, hogy ezekkel a förtelmes tákolmányaimmal viszem őket a sírba, ahelyett, hogy csendben meghallgatván őket, könnyű pihe lelki útravalóval szolgálnék a számukra. Gondolkoztam már azon, hogy némasági fogadalmat teszek, de sajnos, ficánkol bennem valami, ami nem hagy békén, s arra noszogat, hogy csak még és még…S akkor valóban kezdek megbuggyanni. De azért, örültem, hogy itt vagy...és ezt megbeszélhettük kettőnk között egymással. Különben ajánlom figyelmedbe Walter Scott-tól az Ivanhoet, abban is van egy álomszép zsidónő, a Rebecca. De ott van Eugen Sue-től a Bolygó zsidó, nem. beszélve Jósika híres művéről: az Eszter-ről. Bevallom, kapóra jött nekem most ez a Zsidó Nyári Fesztivál! Kedvemre tobzódhattam az este, és magam körül csupa áhitatos, átszellemült, rajongó arcokat láttam, tiszta, csillogó, fényes tekintetű szemekkel találkoztam. Ez az észlelésem csak megerősített abban a hitemben, hogy még az éjszaka sok-sok buggyant dolgot kell kitalálnom és leírmon erről a megrendítő eseményről. Úgy látszik, a visszhangod alapján, ez a törekvésem maradékosan, de sikerült.
Egyetértek Veled, időnként én is úgy érzem, hogy megbuggyanok. De azért jól megvagyok a bőrömben. Azért olvasd tovább, hátha még nagyobb marhaságaim is előjönnek. S talán az is kiderül a számodra, miért eresztettem meg a fantáziámat ennyire szokatlan módon. Mi inspirált? Az a tudat, hogy legalább egy olvasó lesz, aki addig kibírja, és nem alszik el. Időnként, nagyon mazochista vagyok, mert felvállalom az összes Momus-olvasó számtalan gondját-baját, amit vállamon elsírnak. Én meg azzal viszonzom csúnya módon, hogy ezekkel a förtelmes tákolmányaimmal viszem őket a sírba, ahelyett, hogy csendben meghallgatván őket, könnyű pihe lelki útravalóval szolgálnék a számukra. Gondolkoztam már azon, hogy némasági fogadalmat teszek, de sajnos, ficánkol bennem valami, ami nem hagy békén, s arra noszogat, hogy csak még és még…S akkor valóban kezdek megbuggyanni. De azért, örültem, hogy itt vagy...és ezt megbeszélhettük kettőnk között egymással. Különben ajánlom figyelmedbe Walter Scott-tól az Ivanhoet, abban is van egy álomszép zsidónő, a Rebecca. De ott van Eugen Sue-től a Bolygó zsidó, nem. beszélve Jósika híres művéről: az Eszter-ről. Bevallom, kapóra jött nekem most ez a Zsidó Nyári Fesztivál! Kedvemre tobzódhattam az este, és magam körül csupa áhitatos, átszellemült, rajongó arcokat láttam, tiszta, csillogó, fényes tekintetű szemekkel találkoztam. Ez az észlelésem csak megerősített abban a hitemben, hogy még az éjszaka sok-sok buggyant dolgot kell kitalálnom és leírmon erről a megrendítő eseményről. Úgy látszik, a visszhangod alapján, ez a törekvésem maradékosan, de sikerült.
3715 Bulvár Kund 2004-09-03 10:48:36 [Válasz erre: 3712 sukár 2004-09-03 01:26:21]
Hát persze! De én a halláskárosultak alapítványának adom tovább a pénzt, így neked is jut belőle...
Hát persze! De én a halláskárosultak alapítványának adom tovább a pénzt, így neked is jut belőle...
3714 miketyson 2004-09-03 02:18:23
Búbánat, megbuggyantál? Mit jelent az, hogy nagyszerű hangi indiszpozíciójuk???? És biztos én vagyok egyedül, aki eddig eljutott az olvasásban.
Búbánat, megbuggyantál? Mit jelent az, hogy nagyszerű hangi indiszpozíciójuk???? És biztos én vagyok egyedül, aki eddig eljutott az olvasásban.
3713 Búbánat 2004-09-03 02:08:24
A tegnap este látott opera, A zsidónő koncertszerű előadásban is nagyon emlékezetes magával ragadó produkció, ezt mi sem bizonyította jobban, mint az a hatalmas ünneplés és brávózás, amely az előadás közben többször is megakasztotta annak folytatását, és hát a végén felállva tapsoltuk vörösre a tenyerünket. Tokodyt pedig még nem szabad leírni! Nagyon jó volt, jobb, mint az utóbbi időben, az Operában látott darabjaiban. Csodálatosan szépen énekelt, sőt hangjának még ereje is volt a magasabb hangtartományokban, méltán kapott az előadás végén vastapsot ő és az egész kollektíva. De mielőtt belemennék a részletekbe néhány adalék, amit mindenképpen meg kell jegyeznem, hiszen egy nem közismert szerző kevéssé ismert művéről lesz itt szó. Így is nagyon hiányos leszek, mert az a nagy bajom Halevy operájával, hogy sok mindent összeolvastam róla, több stúdiófelvételét ismerem, de még színpadon nem láthattam. VHS/DVD felvételen sem. Talán nincs is belőle. Így jobb híján maradnak a lemezek és az irodalom. Mit tudhattam meg a szerzőről és a darabjáról? Hogy Jacques Fromental Elie Halevy (1799 – 1862; eredeti neve Lévy) Cherubini tanítványa, Bizet apósa. Mintegy 40 operájában Auber és Meyerbeer közt épített hidat, patetikus, romantikus, szentimentális stílusával. A tizennegyedik operája, A zsidónő volt az egyetlen nagy sikere, ami máig él, s a francia nagyopera igen értékes darabja. Bemutatójára 1835.II. 23.-án Párizsban, a Nagyoperában került sor. Ugyanabban az évben keletkezett, mint Bellini Puritánokja, Párizs, Donizetti Marino Falieroja, Párizs, vagy éppen Aubertől A bronzlovas, Párizs, Donizettitől a Lammermoori Lucia, Nápoly, a Stuart Mária, Miláno és egy másik Halevy darab, A villám (L’éclair) c. 3 felvonásos vígopera, Párizs. Micsoda idők voltak azok! Hogy a szövegkönyv Eugen Scribe (1791-1861) munkája. A közismerten termékeny és sokoldalú színpadi szerző a vallási küzdelmek és zsidóüldözések korából merítette tárgyát. A vitathatatlanul hatásos, drámai jelenetekben bővelkedő librettó olykor túlzottan külsőséges eszközöktől sem riad vissza, sőt helyenként a rémdráma határát érinti. Ehhez hadd tegyem hozzá, a kor librettistája egy kaptafaszerűen dolgozott, bizonyos speciális követelményeknek is olykor eleget téve: gondoskodnia kellett a lehetőségről, hogy a komponista kibonthassa muzsikáját, helyet kellett teremtenie mellékszereplőknek, a megfelelő helyekre be kellett illeszteni a balettet és a kórust, végül gondoskodnia kellett a szükséges szólókról és együttesekről. Az a csodálatos benne, hogy az ilyen, sokszor elcsépelt közhelyekből épített nyomorúságos tákolmányokra mesterműveket is lehetett komponálni. Ám ez már a zene, illetve a komponista zsenik csodája. Donizettinek az a mondása, miszerint nem szükséges, hogy egy operalibrettónak értelme is legyen, talán kissé túlzott, de sok tekintetben nem járt messze a valóságtól. Az olasz zeneszerzővel ellentétben a francia komponista igényt tartott a folytonosságra és a logikára. Balett és pantomim, felvonulás, diadalünnep és börtön, máglya nem hiányzik ebből az operából sem. Csupán az a kérdés, hogy az egyes előadásokon mi marad meg a ” szokásos húzások” után a zenéből. Már most elmondhatom, hogy bevált az előzetes jóslatom, több mint félórai zenei anyag kimaradt az operából, éppen a „francia nagyopera” külsőségeit jellemző balett, felvonulás és diadalünnep odaillő zenés tablói. Hogy Halevynek vonzó lírája és erős drámai érzéke volt, ami a ma esti előadást hallgatva tagadhatatlan. A zsidónő a francia nagyopera igen értékes darabja. Mit kell tudni az opera tartalmáról? A konstanzi zsinat idején, 1414-játszódik ez a tragikus történet. A husziták legyőzője, Ausztriai Leopold herceg, Eudoxia hercegnővel kötendő házasságának előestéjén zsidó festőnek álcázva magát,a zsidó Eleázár aranyműves lányának, a szép Rachelnek udvarol… Ehhez hasonlóan, „valószínű” fordulatok után Brogni bíboros, aki üldözi a város zsidóit, fogságra, majd halálra ítéli Eleázárt és leányát, de a herceget is. Őt azonban Eudoxia kérésére megmenti a szerelmes „zsidónő”, akiről aztán a máglyán (van olyan változat is, ahol forró olajjal teli üstbe vetik) kiderül, hogy nemcsak nem zsidó, hanem magának a bíborosnak rég holtnak hitt lánya, kit Eleázár megmentett annak idején és saját hitében felnevelt. Ezt a tényt a lány halála után fedi csak fel Eleázár. (Ó Trubadúr, mennyivel világosabb a te szövegkönyved, mint ezé a tizennyolc évvel idősebb rokon, a férfi Azucenával és a női Manricóval!) Hogy Eleázár és Rachel a XIX. sz. minden nagy énekesének parádés szerepe volt, .akárcsak a korabeli Meyerbeer-operák főszerepei. De ugyanezt elmondhatjuk ma is, hiszen reneszánszát élik ezek az ún. „elfeledett” operák, amelyek hosszú csipkerózsika álmukból az utolsó ötven évben sorra ébredeznek. Most pedig rátérek a lényegre, az opera zenéjére és az előadókra. Elöljáróban hadd szögezzem le rögtön, hogy Pál Tamásé az érdem, hogy ez a hatalmas mű –mégha húzásokkal is - de végre élőben Magyarországon hosszú szünet után ismét felhangozhatott, ezúttal ugyan nem színpadon, hanem dobogón. Végre megértük, hogy 1937 után ismét hallhatta a budapesti közönség ezt a számára nyilvánvalóan kuriózumot, s nagyon jó ötlet volt az időzítés is: a zsidófesztivál keretein belül bemutatni a Dohány utcai Zsinagógában, ebben a csodálatosan szép épületben, amelynek az akusztikája is valami egészen fantasztikus. (Egy okvetetlenkedő megjegyzés: a kemény padok azért éreztetik velünk, hogy nem koncertteremben vagyunk. De ennyi áldozatot megér a cserébe kapott magasztos élmény.) A zene pontosan alkalmazkodik az ellentétekben bővelkedő szöveghez és kontraszt-hatásokban éli ki magát. Ha az eredeti partitúrához ragaszkodott volna a betanító karmesterünk, akkor kellett volna hallanunk szép sorjában, kezdve az első felvonásban, pl. az erőteljes drámai bevezetésre vékony hangszerelésű kavatinát, aztán az enyelgő szerenádot, majd a borgőzös kocsmai kórust, amely végül egy szeszélyes keringővel érkezik el a tömörhangzású fináléhoz. Sajnos, a húzások miatt ezek közül sok minden kimaradt, vagy rövidebb lett. A többi felvonás ehhez hasonlóan, ügyesen és főleg hatásosan van megszerkesztve. A muzsika nincs híjával a drámai erőnek és az emelkedett pátosznak. Pál Tamás persze mondhatja, hogy a mai kor, a mai fül már nem tud mit kezdeni az üres patronokkal, a külsőséges, mondhatni üresen pufogó frázisokkal. De ez nem lenne igazságos, mert inkább arról van szó, hogy koncertváltozatban inkább a fülre, mint a szemre szabad hagyatkoznunk. És a tömörebb koncentráltabb zene a figyelmünket tényleg magára a drámára, a cselekmény mozgatórugóira irányítja. Tehát, amit hallhattunk, a zene magán viseli a francia nagyopera minden jellegzetes vonását. Helyet kap benne az egymásnak feszülő, élesen ellentétes hangulatok váltakozása, az intim lírai jelenetek egymásutánja, a csillogó felvonulások feszes indulóritmusa, a szélesen felépített karjelenetek és hatalmas ívelésű finálék sora. Áriák, duettek, változatos összetételű együttesek a zenei anyag építőkövei. A balett itt most tényleg nem hiányzott. Annál megkapóbb volt a kitűnően éneklő Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) kiváló teljesítménye, pl. két hatásos zenekari kíséret nélküli jelenetében az első és az utolsó felvonásban (az első részben ment az első két felvonás, a másodikban összevontan az utolsó három). A Szombathelyi Szimfonikus Zenekar pedig olyan csodálatos hangzással játszott, mint a legjobb fővárosi zenekaraink. Pál Tamás karmester a zenekar élén óriási energiákat mozgósítva intenzív és precíz együttmuzsikálásra serkentette az együttesének minden hangszeresét. Igazi operazenekar foglalt helyett a dobogón. A vegyes kar fent a karzaton balról és jobbról foglalt helyett, a zenekar felett középen, de fent a magasban az orgonának volt funkciója az első felvonásban. Az akusztika valami egészen elragadó ebben a hatalmas teremben. Talán ez is segítette az énekeseket, nem kellett „ordítva énekelni”, mert a hang, ha természetes hangerővel szólalt meg, akkor is élvezhető volt a terem bármely pontján. Ezt már kitapasztaltam négy éve is, amikor Goldmark Sába királynője hangzott el itt. Az énekesek közül már az elején kiemeltem Tokodyt, aki láthatóan és hallhatóan lubickolt szerepében, nagyon élvezte, amit csinált, és nagyon jó partnere volt a többi énekművésznek. Ezek közül szinte senkit sem tudok kiemelni, mert mindegyik szinte egyenrangú nehéz de szép feladatokkal birkózott meg, többnyire sikeresen. Eleázár szerepet többnyire hőstenorok éneklik, bár lehet líraibb hangú spintó-féléknek is megpróbálkozni vele, Most a szimpatikus Leo Marian Vodicka énekelte, tényleg hősiesen, szó szerint, bizonyos magasságokért megküzdve, ám összességében kellemes benyomásokat szerezve. Hasonlókat mondhatok a Brogni bíboros szerepében bemutatkozott fiatal, de roppant tehetséges, a mélységekért még megdolgozni kell, de minden kellő technikai adottságokkal és szépséges orgánummal rendelkező basszistáról, Alexei Tanovitskiról. Fogunk még róla hallani a jövőben, azt hiszem. S két ismerősünket hagytam a végére, de nem utolsósorban. Mert Leopold herceget megszemélyesítő Klein Ottokár és a jegyesét Eudoxiát éneklő Mitilineou Cleo igazán elbűvölt bennünket hangjukkal, muzikalitásukkal, megnyerő egyéniségükkel. (Ők már voltak együtt a Gounod Rómeó és Júliájában, láthatóan jól összeszokott remek párost alkottak) Nagyszerű hangi indiszpozíciójuk és semmi kivetnivalót nem hagyó produkciójuk lenyűgözte a népes publikumot, így ők is méltán kivették a részüket a nagy sikerből. Mitilineou és Tanovitski ráadásul kívülről énekelték szólamaikat, így az előttük lévő kotta csak biztonsági kelléket jelentette számukra. A részletesebb zenei elemzést másokra hagyom, én inkább a jellegzetességeket szerettem volna kidomborítani a mostani operai beszámolómban. És ha így is elég hosszan fejtegettem az ismereteket, ennek csak egy oka volt, hogy egy olyan opera koncertszerű bemutatóján lehettem ott, amely igazi csemege, esemény volt a fanatikus, de a kevésbé motivált átlagos zenebarátnak is. Egy alkalomra létrehozott produkció 67 év után megérdemel egy bővebb eszmefuttatsát. A TV és Rádió felvette az operát, remélem, nem kell túlságosan sokat várni a felvételek sugárzására. Örültem, hogy hallhattam végre élőben is ezt az operát, de még jobb lenne mellé a színpadi látvány, kiegészülve azokkal a dallamokkal, amelyek most kényszerűen a körülményekhez igazodva kimaradtak az operából. Így is azt mondhatom, ne legyünk telhetetlenek, örüljünk annak, hogy ott lehettünk egy francia nagyopera budapesti újjászületésén, de a nagy ünneplésben egy percre sem feledjük, hogy anno Halevyvel még nem fejeződött be a francia opera története. Mondhatjuk, hogy Auber, Meyerbeer, Halevy és társai révén lezárult a francia nagyopera korszaka, de a francia nagyopera mesterei után jöttek a francia opera nagymesterei. Őket nem kell feltámasztani, ők folyamatosan itt vannak a fülünkben, szemünkben, tudatunkban. De hogy így történjen, ahhoz kellettek az elődök is. Kellett Halevy is A zsidónőjével. Mert mindennek van előzménye; néha jobban vágyunk arra, amit kevésbé ismerünk, mint ami folyton az orrunk előtt van. Érdemes időnként elidőzni vissza az időben, mert sokszor olyan értékekre bukkanunk, ami megmagyarázza valaminek a végét is, de jelent(het)i valami új, más, jobb (esetleg rosszabb) kezdetét is. A zsidónő pontosan megfelel ennek a ketegóriának.
A tegnap este látott opera, A zsidónő koncertszerű előadásban is nagyon emlékezetes magával ragadó produkció, ezt mi sem bizonyította jobban, mint az a hatalmas ünneplés és brávózás, amely az előadás közben többször is megakasztotta annak folytatását, és hát a végén felállva tapsoltuk vörösre a tenyerünket. Tokodyt pedig még nem szabad leírni! Nagyon jó volt, jobb, mint az utóbbi időben, az Operában látott darabjaiban. Csodálatosan szépen énekelt, sőt hangjának még ereje is volt a magasabb hangtartományokban, méltán kapott az előadás végén vastapsot ő és az egész kollektíva. De mielőtt belemennék a részletekbe néhány adalék, amit mindenképpen meg kell jegyeznem, hiszen egy nem közismert szerző kevéssé ismert művéről lesz itt szó. Így is nagyon hiányos leszek, mert az a nagy bajom Halevy operájával, hogy sok mindent összeolvastam róla, több stúdiófelvételét ismerem, de még színpadon nem láthattam. VHS/DVD felvételen sem. Talán nincs is belőle. Így jobb híján maradnak a lemezek és az irodalom. Mit tudhattam meg a szerzőről és a darabjáról? Hogy Jacques Fromental Elie Halevy (1799 – 1862; eredeti neve Lévy) Cherubini tanítványa, Bizet apósa. Mintegy 40 operájában Auber és Meyerbeer közt épített hidat, patetikus, romantikus, szentimentális stílusával. A tizennegyedik operája, A zsidónő volt az egyetlen nagy sikere, ami máig él, s a francia nagyopera igen értékes darabja. Bemutatójára 1835.II. 23.-án Párizsban, a Nagyoperában került sor. Ugyanabban az évben keletkezett, mint Bellini Puritánokja, Párizs, Donizetti Marino Falieroja, Párizs, vagy éppen Aubertől A bronzlovas, Párizs, Donizettitől a Lammermoori Lucia, Nápoly, a Stuart Mária, Miláno és egy másik Halevy darab, A villám (L’éclair) c. 3 felvonásos vígopera, Párizs. Micsoda idők voltak azok! Hogy a szövegkönyv Eugen Scribe (1791-1861) munkája. A közismerten termékeny és sokoldalú színpadi szerző a vallási küzdelmek és zsidóüldözések korából merítette tárgyát. A vitathatatlanul hatásos, drámai jelenetekben bővelkedő librettó olykor túlzottan külsőséges eszközöktől sem riad vissza, sőt helyenként a rémdráma határát érinti. Ehhez hadd tegyem hozzá, a kor librettistája egy kaptafaszerűen dolgozott, bizonyos speciális követelményeknek is olykor eleget téve: gondoskodnia kellett a lehetőségről, hogy a komponista kibonthassa muzsikáját, helyet kellett teremtenie mellékszereplőknek, a megfelelő helyekre be kellett illeszteni a balettet és a kórust, végül gondoskodnia kellett a szükséges szólókról és együttesekről. Az a csodálatos benne, hogy az ilyen, sokszor elcsépelt közhelyekből épített nyomorúságos tákolmányokra mesterműveket is lehetett komponálni. Ám ez már a zene, illetve a komponista zsenik csodája. Donizettinek az a mondása, miszerint nem szükséges, hogy egy operalibrettónak értelme is legyen, talán kissé túlzott, de sok tekintetben nem járt messze a valóságtól. Az olasz zeneszerzővel ellentétben a francia komponista igényt tartott a folytonosságra és a logikára. Balett és pantomim, felvonulás, diadalünnep és börtön, máglya nem hiányzik ebből az operából sem. Csupán az a kérdés, hogy az egyes előadásokon mi marad meg a ” szokásos húzások” után a zenéből. Már most elmondhatom, hogy bevált az előzetes jóslatom, több mint félórai zenei anyag kimaradt az operából, éppen a „francia nagyopera” külsőségeit jellemző balett, felvonulás és diadalünnep odaillő zenés tablói. Hogy Halevynek vonzó lírája és erős drámai érzéke volt, ami a ma esti előadást hallgatva tagadhatatlan. A zsidónő a francia nagyopera igen értékes darabja. Mit kell tudni az opera tartalmáról? A konstanzi zsinat idején, 1414-játszódik ez a tragikus történet. A husziták legyőzője, Ausztriai Leopold herceg, Eudoxia hercegnővel kötendő házasságának előestéjén zsidó festőnek álcázva magát,a zsidó Eleázár aranyműves lányának, a szép Rachelnek udvarol… Ehhez hasonlóan, „valószínű” fordulatok után Brogni bíboros, aki üldözi a város zsidóit, fogságra, majd halálra ítéli Eleázárt és leányát, de a herceget is. Őt azonban Eudoxia kérésére megmenti a szerelmes „zsidónő”, akiről aztán a máglyán (van olyan változat is, ahol forró olajjal teli üstbe vetik) kiderül, hogy nemcsak nem zsidó, hanem magának a bíborosnak rég holtnak hitt lánya, kit Eleázár megmentett annak idején és saját hitében felnevelt. Ezt a tényt a lány halála után fedi csak fel Eleázár. (Ó Trubadúr, mennyivel világosabb a te szövegkönyved, mint ezé a tizennyolc évvel idősebb rokon, a férfi Azucenával és a női Manricóval!) Hogy Eleázár és Rachel a XIX. sz. minden nagy énekesének parádés szerepe volt, .akárcsak a korabeli Meyerbeer-operák főszerepei. De ugyanezt elmondhatjuk ma is, hiszen reneszánszát élik ezek az ún. „elfeledett” operák, amelyek hosszú csipkerózsika álmukból az utolsó ötven évben sorra ébredeznek. Most pedig rátérek a lényegre, az opera zenéjére és az előadókra. Elöljáróban hadd szögezzem le rögtön, hogy Pál Tamásé az érdem, hogy ez a hatalmas mű –mégha húzásokkal is - de végre élőben Magyarországon hosszú szünet után ismét felhangozhatott, ezúttal ugyan nem színpadon, hanem dobogón. Végre megértük, hogy 1937 után ismét hallhatta a budapesti közönség ezt a számára nyilvánvalóan kuriózumot, s nagyon jó ötlet volt az időzítés is: a zsidófesztivál keretein belül bemutatni a Dohány utcai Zsinagógában, ebben a csodálatosan szép épületben, amelynek az akusztikája is valami egészen fantasztikus. (Egy okvetetlenkedő megjegyzés: a kemény padok azért éreztetik velünk, hogy nem koncertteremben vagyunk. De ennyi áldozatot megér a cserébe kapott magasztos élmény.) A zene pontosan alkalmazkodik az ellentétekben bővelkedő szöveghez és kontraszt-hatásokban éli ki magát. Ha az eredeti partitúrához ragaszkodott volna a betanító karmesterünk, akkor kellett volna hallanunk szép sorjában, kezdve az első felvonásban, pl. az erőteljes drámai bevezetésre vékony hangszerelésű kavatinát, aztán az enyelgő szerenádot, majd a borgőzös kocsmai kórust, amely végül egy szeszélyes keringővel érkezik el a tömörhangzású fináléhoz. Sajnos, a húzások miatt ezek közül sok minden kimaradt, vagy rövidebb lett. A többi felvonás ehhez hasonlóan, ügyesen és főleg hatásosan van megszerkesztve. A muzsika nincs híjával a drámai erőnek és az emelkedett pátosznak. Pál Tamás persze mondhatja, hogy a mai kor, a mai fül már nem tud mit kezdeni az üres patronokkal, a külsőséges, mondhatni üresen pufogó frázisokkal. De ez nem lenne igazságos, mert inkább arról van szó, hogy koncertváltozatban inkább a fülre, mint a szemre szabad hagyatkoznunk. És a tömörebb koncentráltabb zene a figyelmünket tényleg magára a drámára, a cselekmény mozgatórugóira irányítja. Tehát, amit hallhattunk, a zene magán viseli a francia nagyopera minden jellegzetes vonását. Helyet kap benne az egymásnak feszülő, élesen ellentétes hangulatok váltakozása, az intim lírai jelenetek egymásutánja, a csillogó felvonulások feszes indulóritmusa, a szélesen felépített karjelenetek és hatalmas ívelésű finálék sora. Áriák, duettek, változatos összetételű együttesek a zenei anyag építőkövei. A balett itt most tényleg nem hiányzott. Annál megkapóbb volt a kitűnően éneklő Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) kiváló teljesítménye, pl. két hatásos zenekari kíséret nélküli jelenetében az első és az utolsó felvonásban (az első részben ment az első két felvonás, a másodikban összevontan az utolsó három). A Szombathelyi Szimfonikus Zenekar pedig olyan csodálatos hangzással játszott, mint a legjobb fővárosi zenekaraink. Pál Tamás karmester a zenekar élén óriási energiákat mozgósítva intenzív és precíz együttmuzsikálásra serkentette az együttesének minden hangszeresét. Igazi operazenekar foglalt helyett a dobogón. A vegyes kar fent a karzaton balról és jobbról foglalt helyett, a zenekar felett középen, de fent a magasban az orgonának volt funkciója az első felvonásban. Az akusztika valami egészen elragadó ebben a hatalmas teremben. Talán ez is segítette az énekeseket, nem kellett „ordítva énekelni”, mert a hang, ha természetes hangerővel szólalt meg, akkor is élvezhető volt a terem bármely pontján. Ezt már kitapasztaltam négy éve is, amikor Goldmark Sába királynője hangzott el itt. Az énekesek közül már az elején kiemeltem Tokodyt, aki láthatóan és hallhatóan lubickolt szerepében, nagyon élvezte, amit csinált, és nagyon jó partnere volt a többi énekművésznek. Ezek közül szinte senkit sem tudok kiemelni, mert mindegyik szinte egyenrangú nehéz de szép feladatokkal birkózott meg, többnyire sikeresen. Eleázár szerepet többnyire hőstenorok éneklik, bár lehet líraibb hangú spintó-féléknek is megpróbálkozni vele, Most a szimpatikus Leo Marian Vodicka énekelte, tényleg hősiesen, szó szerint, bizonyos magasságokért megküzdve, ám összességében kellemes benyomásokat szerezve. Hasonlókat mondhatok a Brogni bíboros szerepében bemutatkozott fiatal, de roppant tehetséges, a mélységekért még megdolgozni kell, de minden kellő technikai adottságokkal és szépséges orgánummal rendelkező basszistáról, Alexei Tanovitskiról. Fogunk még róla hallani a jövőben, azt hiszem. S két ismerősünket hagytam a végére, de nem utolsósorban. Mert Leopold herceget megszemélyesítő Klein Ottokár és a jegyesét Eudoxiát éneklő Mitilineou Cleo igazán elbűvölt bennünket hangjukkal, muzikalitásukkal, megnyerő egyéniségükkel. (Ők már voltak együtt a Gounod Rómeó és Júliájában, láthatóan jól összeszokott remek párost alkottak) Nagyszerű hangi indiszpozíciójuk és semmi kivetnivalót nem hagyó produkciójuk lenyűgözte a népes publikumot, így ők is méltán kivették a részüket a nagy sikerből. Mitilineou és Tanovitski ráadásul kívülről énekelték szólamaikat, így az előttük lévő kotta csak biztonsági kelléket jelentette számukra. A részletesebb zenei elemzést másokra hagyom, én inkább a jellegzetességeket szerettem volna kidomborítani a mostani operai beszámolómban. És ha így is elég hosszan fejtegettem az ismereteket, ennek csak egy oka volt, hogy egy olyan opera koncertszerű bemutatóján lehettem ott, amely igazi csemege, esemény volt a fanatikus, de a kevésbé motivált átlagos zenebarátnak is. Egy alkalomra létrehozott produkció 67 év után megérdemel egy bővebb eszmefuttatsát. A TV és Rádió felvette az operát, remélem, nem kell túlságosan sokat várni a felvételek sugárzására. Örültem, hogy hallhattam végre élőben is ezt az operát, de még jobb lenne mellé a színpadi látvány, kiegészülve azokkal a dallamokkal, amelyek most kényszerűen a körülményekhez igazodva kimaradtak az operából. Így is azt mondhatom, ne legyünk telhetetlenek, örüljünk annak, hogy ott lehettünk egy francia nagyopera budapesti újjászületésén, de a nagy ünneplésben egy percre sem feledjük, hogy anno Halevyvel még nem fejeződött be a francia opera története. Mondhatjuk, hogy Auber, Meyerbeer, Halevy és társai révén lezárult a francia nagyopera korszaka, de a francia nagyopera mesterei után jöttek a francia opera nagymesterei. Őket nem kell feltámasztani, ők folyamatosan itt vannak a fülünkben, szemünkben, tudatunkban. De hogy így történjen, ahhoz kellettek az elődök is. Kellett Halevy is A zsidónőjével. Mert mindennek van előzménye; néha jobban vágyunk arra, amit kevésbé ismerünk, mint ami folyton az orrunk előtt van. Érdemes időnként elidőzni vissza az időben, mert sokszor olyan értékekre bukkanunk, ami megmagyarázza valaminek a végét is, de jelent(het)i valami új, más, jobb (esetleg rosszabb) kezdetét is. A zsidónő pontosan megfelel ennek a ketegóriának.
3712 sukár 2004-09-03 01:26:21 [Válasz erre: 3710 Bulvár Kund 2004-09-03 01:22:40]
Téged is megfizet?
Téged is megfizet?
3711 puszika 2004-09-03 01:23:51 [Válasz erre: 3709 sukár 2004-09-03 00:57:45]
Aj, ez aztán a BÚBÁNAT!
Aj, ez aztán a BÚBÁNAT!
3710 Bulvár Kund 2004-09-03 01:22:40 [Válasz erre: 3709 sukár 2004-09-03 00:57:45]
Szegény sukár! Ott voltál a koncerten? Ma Tokody nagyszerűen énekelt.
Szegény sukár! Ott voltál a koncerten? Ma Tokody nagyszerűen énekelt.
3709 sukár 2004-09-03 00:57:45 [Válasz erre: 3708 Búbánat 2004-09-02 23:53:51]
Papagájnyelv, lebegés, meleg levegő és álság,mű átélés.Szegény címszereplő !!!
Papagájnyelv, lebegés, meleg levegő és álság,mű átélés.Szegény címszereplő !!!
3708 Búbánat 2004-09-02 23:53:51
Már készül a beszámolóm az esti előadásról. Előljáróban csak annyit, hogy óriási élmény volt!!! Lehet, hogy lesz, akinek csalódást okozot vagy többet várt. Én nem fogom összehasonlítgatni az ismert lemezfelvételekkel. Önmagában értékelem, s amit ma hallottunk, arra büszke lehetünk.
Már készül a beszámolóm az esti előadásról. Előljáróban csak annyit, hogy óriási élmény volt!!! Lehet, hogy lesz, akinek csalódást okozot vagy többet várt. Én nem fogom összehasonlítgatni az ismert lemezfelvételekkel. Önmagában értékelem, s amit ma hallottunk, arra büszke lehetünk.
3707 Búbánat 2004-09-02 23:50:17 [Válasz erre: 3701 Heiner Lajos 2004-09-02 22:45:00]
Kedves Lajos, ez egy remek összeállítás. MIért maradt ki belőle az előbb említett Almeida/Tucker/Arroyo/Moffo változat? Az én forrásom RCA kiadványként említi meg.
Kedves Lajos, ez egy remek összeállítás. MIért maradt ki belőle az előbb említett Almeida/Tucker/Arroyo/Moffo változat? Az én forrásom RCA kiadványként említi meg.
3706 Búbánat 2004-09-02 23:40:31 [Válasz erre: 3700 Sesto 2004-09-02 16:58:14]
Sesto. Úgy van! Itt valóban felcseréltem Eudoxia és Rachel szerepeket. De egy felvételre gondoltunk. És a másik is nagyon jó. Ha jól tudom, mindkét felvételen Antonio de Almeida a karmester. Tehát az Arroyo, Moffo és Tucker közreműködésével felvette az RCA-nál is, amelyen a New Philharmonic Orchestra működött közre.
Sesto. Úgy van! Itt valóban felcseréltem Eudoxia és Rachel szerepeket. De egy felvételre gondoltunk. És a másik is nagyon jó. Ha jól tudom, mindkét felvételen Antonio de Almeida a karmester. Tehát az Arroyo, Moffo és Tucker közreműködésével felvette az RCA-nál is, amelyen a New Philharmonic Orchestra működött közre.
3705 Vallomás 2004-09-02 23:14:57 [Válasz erre: 3704 Heiner Lajos 2004-09-02 23:06:22]
Nem volt harag Lajos. Csak ne lennél olyan tökéletes. :-)
Nem volt harag Lajos. Csak ne lennél olyan tökéletes. :-)
3704 Heiner Lajos 2004-09-02 23:06:22 [Válasz erre: 3701 Heiner Lajos 2004-09-02 22:45:00]
bocsi, nagy. Velki. Gross.Great. Stb. stb. Peerce esetében az élő friscoi változatra gondolnék.
bocsi, nagy. Velki. Gross.Great. Stb. stb. Peerce esetében az élő friscoi változatra gondolnék.
3703 Infidele 2004-09-02 22:58:54 [Válasz erre: 3702 janomano 2004-09-02 22:53:42]
Hát, kétségkívül nem semmi. Kellett nekik vitatkozni...
Hát, kétségkívül nem semmi. Kellett nekik vitatkozni...
3702 janomano 2004-09-02 22:53:42 [Válasz erre: 3701 Heiner Lajos 2004-09-02 22:45:00]
Kezdek gyanakodni, hogy te vagy a Második Alapítvány... :-)
Kezdek gyanakodni, hogy te vagy a Második Alapítvány... :-)
3701 Heiner Lajos 2004-09-02 22:45:00 [Válasz erre: 3700 Sesto 2004-09-02 16:58:14]
További diskurzusokat megkönyebbítendő, mindig karmester/Eléazar/Rachel/Léopold/Eudoxie/ Brogny sorrendben, felv. ideje az élen: 1960: Ghiglia/Gafni (igen, a mi Miklósunk), Yeend, Feldmann, Hopkins, Wildermann Da Vinci S-100-2 1964: Lawrence/Tucker/Sarroca/Deis/Tessier/ Treigle EL 010 1964: Ledent/Poncet/Brunin/Bert/Rothier Melodram 169 1973:Guadagno/Tucker/Hayashi/Sabaté/Le Bris/Gwynne LCD 120 1973: K. Andersson/Tucker/Galvany/Bullard/ Shane/Plishka HRE 1981: Albrecht/Tokody/Carreras/Merritt/Ghazarian/Siepi HRE 362 vagy LCD 224 1988: de Almeida/Carreras/Várady/Gonzalez/Anderson/Furlanetto Philips 420 190-2 Fentieken túl figyelembe: Slezak felvételei, és Peerce tolmácsolása a ngy Eleázár áriában.
További diskurzusokat megkönyebbítendő, mindig karmester/Eléazar/Rachel/Léopold/Eudoxie/ Brogny sorrendben, felv. ideje az élen: 1960: Ghiglia/Gafni (igen, a mi Miklósunk), Yeend, Feldmann, Hopkins, Wildermann Da Vinci S-100-2 1964: Lawrence/Tucker/Sarroca/Deis/Tessier/ Treigle EL 010 1964: Ledent/Poncet/Brunin/Bert/Rothier Melodram 169 1973:Guadagno/Tucker/Hayashi/Sabaté/Le Bris/Gwynne LCD 120 1973: K. Andersson/Tucker/Galvany/Bullard/ Shane/Plishka HRE 1981: Albrecht/Tokody/Carreras/Merritt/Ghazarian/Siepi HRE 362 vagy LCD 224 1988: de Almeida/Carreras/Várady/Gonzalez/Anderson/Furlanetto Philips 420 190-2 Fentieken túl figyelembe: Slezak felvételei, és Peerce tolmácsolása a ngy Eleázár áriában.
3700 Sesto 2004-09-02 16:58:14 [Válasz erre: 3687 Búbánat 2004-09-01 22:04:34]
Búbánat, itt vmi. nem egészen tiszta, vagy tévednék??? June Anderson sosem énekelte a \"La Juvie\" cimszerepét(=Rachel) hanem a szokásosan merev és kemény hangadásával azon felvétel EUDOXIA-ja amelyiken Várady Júlia énekli Rachel-szerepét, és ha már Eudoxis, lehetséges, hogy a másik felvételen-Arroyo-val a \"cimszerepben-pedig ANNA MOFFO Eudoxia, vagy netán tévednék-megeshet, ez a felvétel nekem nincs meg, csak olvastam róla...
Búbánat, itt vmi. nem egészen tiszta, vagy tévednék??? June Anderson sosem énekelte a \"La Juvie\" cimszerepét(=Rachel) hanem a szokásosan merev és kemény hangadásával azon felvétel EUDOXIA-ja amelyiken Várady Júlia énekli Rachel-szerepét, és ha már Eudoxis, lehetséges, hogy a másik felvételen-Arroyo-val a \"cimszerepben-pedig ANNA MOFFO Eudoxia, vagy netán tévednék-megeshet, ez a felvétel nekem nincs meg, csak olvastam róla...
3699 Sesto 2004-09-02 15:35:24 [Válasz erre: 3690 WiseGentleman 2004-09-01 22:47:31]
...nem hogy megegyezik: ugyanaz a Günter Krämer-munka!... A MET átvette a kompl. darabot egy szezonra, s az idén visszatér a darab a STOp-be!!! Külön jó hir, hogy a premiert éneklö igen sikeres REGINA SCHÖRG(=Eudoxia szólamában, s még a \"Bolero-t is énekelte!)-követöen a gyatra SIMINA IVAN volt(=szerencsére Bolero mentesen Eudoxia)de a ebben a szezonban KESZEI BORI(!) mutatkozik be a STOP közönségének ebben az igen csak igényes és sokrétü karakterszólamban!... Drukkoljunk neki a sikeres \"Rollendebut-höz\"!... :-)))
...nem hogy megegyezik: ugyanaz a Günter Krämer-munka!... A MET átvette a kompl. darabot egy szezonra, s az idén visszatér a darab a STOp-be!!! Külön jó hir, hogy a premiert éneklö igen sikeres REGINA SCHÖRG(=Eudoxia szólamában, s még a \"Bolero-t is énekelte!)-követöen a gyatra SIMINA IVAN volt(=szerencsére Bolero mentesen Eudoxia)de a ebben a szezonban KESZEI BORI(!) mutatkozik be a STOP közönségének ebben az igen csak igényes és sokrétü karakterszólamban!... Drukkoljunk neki a sikeres \"Rollendebut-höz\"!... :-)))
3698 Outsider 2004-09-02 14:18:09 [Válasz erre: 3682 WiseGentleman 2004-09-01 20:47:54]
Rendben, lezárva. Légy csak bátran továbbra is amerikaibb az amerikaiaknál.
Rendben, lezárva. Légy csak bátran továbbra is amerikaibb az amerikaiaknál.
3697 Bulvar Kund 2004-09-02 11:20:41 [Válasz erre: 3694 kalahari 2004-09-01 23:50:35]
Te is lány vagy??? Tök jó!!!
Te is lány vagy??? Tök jó!!!
3696 Búbánat 2004-09-02 08:55:16
A most megjelent Operaélet közzéteszi annak a kerekasztal-beszélgetésnek a rövidített és szerkesztett változatát, amelyre a Lohengrin-bemutató előtt néhány nappal került sor a Palace Hotel konferenciatermében, s amely a rendező Katharina Wagner, illetve a dramaturg Robert Sollich, valamint közel tucatnyi meghívott zenei újságíró, esztéta között zajlott le. Több fényképet is közöl a premierek szereplőiről. A címlapon Sümegi és Molnár. Ugyancsak a magazinban olvasható képes beszámoló a miskolci Bartók + Csajkovszkij Operafesztivál eseményeiről. Érdekes beszélgetést tartalmaz Sass Szilviával; a fotókkal illusztrált cikkben feleleveníti aktív pályafutását; meghívták Sao Paulóba egy nemzetközi énekverseny zsűrielnőki tisztébe, készül egy saját Weblapja, és egy életrajzi könyvet szándékozik írni. Végül az Operaélet egy hosszú interjút tesz közkinccsé olvasóinak: Renato Brusonnal beszélgetett az újságíró, annak apropóján, hogy tavasszal kétszer is fellépett az Operában. Megtudhatjuk, hogy a nagy baritonista már készül az új - közel a századik - szerepére: Donizetti operájában a Don Sebastianoban fog bemutatkozni a Nagyérdeműnek
A most megjelent Operaélet közzéteszi annak a kerekasztal-beszélgetésnek a rövidített és szerkesztett változatát, amelyre a Lohengrin-bemutató előtt néhány nappal került sor a Palace Hotel konferenciatermében, s amely a rendező Katharina Wagner, illetve a dramaturg Robert Sollich, valamint közel tucatnyi meghívott zenei újságíró, esztéta között zajlott le. Több fényképet is közöl a premierek szereplőiről. A címlapon Sümegi és Molnár. Ugyancsak a magazinban olvasható képes beszámoló a miskolci Bartók + Csajkovszkij Operafesztivál eseményeiről. Érdekes beszélgetést tartalmaz Sass Szilviával; a fotókkal illusztrált cikkben feleleveníti aktív pályafutását; meghívták Sao Paulóba egy nemzetközi énekverseny zsűrielnőki tisztébe, készül egy saját Weblapja, és egy életrajzi könyvet szándékozik írni. Végül az Operaélet egy hosszú interjút tesz közkinccsé olvasóinak: Renato Brusonnal beszélgetett az újságíró, annak apropóján, hogy tavasszal kétszer is fellépett az Operában. Megtudhatjuk, hogy a nagy baritonista már készül az új - közel a századik - szerepére: Donizetti operájában a Don Sebastianoban fog bemutatkozni a Nagyérdeműnek
3695 kalahari 2004-09-01 23:51:25 [Válasz erre: 3693 Hozzászólás 2004-09-01 23:07:45]
Most elképzelem, amint elképzeli... :-)
Most elképzelem, amint elképzeli... :-)
3694 kalahari 2004-09-01 23:50:35 [Válasz erre: 3691 Bulvár Kund 2004-09-01 22:56:59]
Baj, ha nem értem? A humoromra még nem panaszkodtak, de fiú sosem voltam, már nem is nagyon leszek... :-)
Baj, ha nem értem? A humoromra még nem panaszkodtak, de fiú sosem voltam, már nem is nagyon leszek... :-)
3693 Hozzászólás 2004-09-01 23:07:45 [Válasz erre: 3692 Bulvár Kund 2004-09-01 22:58:23]
És akkor most képzeld el, hogy ő egy lány... :-)
És akkor most képzeld el, hogy ő egy lány... :-)
3692 Bulvár Kund 2004-09-01 22:58:23 [Válasz erre: 3691 Bulvár Kund 2004-09-01 22:56:59]
Első sorod alapján... Bocs
Első sorod alapján... Bocs
3691 Bulvár Kund 2004-09-01 22:56:59 [Válasz erre: 3688 kalahari 2004-09-01 22:24:20]
Első mondatod alapján nagyon vicces fijú lehecc!!
Első mondatod alapján nagyon vicces fijú lehecc!!
3690 WiseGentleman 2004-09-01 22:47:31 [Válasz erre: 3687 Búbánat 2004-09-01 22:04:34]
Tudtommal a harmadik felvonásban van egy hosszú balettbetét (a Carreras/Várady féle felvételen szerepel, lehet, hogy azt fogja akkor meghúzni). A MET-es előadás egyébként megegyezik a STOP produkciójával (gyakorlatilag exportálták az előadást), erről is kapható élő felvétel, egyébként Shicoff az idén is énekli majd a Zsidónőt Bécsben. Ami a húzásokat illeti, az általam ismert felvételeken szerepel a második felvonás elején egy Eleázár-ária (a pászkavacsora alatt, \"Dieu que ma voix tremblante\"), amit tudtommal a partitúra (legalábbis az általam látott) nem tartalmaz. Érdekes lenne megtudni például e betét történetét is.
Tudtommal a harmadik felvonásban van egy hosszú balettbetét (a Carreras/Várady féle felvételen szerepel, lehet, hogy azt fogja akkor meghúzni). A MET-es előadás egyébként megegyezik a STOP produkciójával (gyakorlatilag exportálták az előadást), erről is kapható élő felvétel, egyébként Shicoff az idén is énekli majd a Zsidónőt Bécsben. Ami a húzásokat illeti, az általam ismert felvételeken szerepel a második felvonás elején egy Eleázár-ária (a pászkavacsora alatt, \"Dieu que ma voix tremblante\"), amit tudtommal a partitúra (legalábbis az általam látott) nem tartalmaz. Érdekes lenne megtudni például e betét történetét is.
3689 kalahari 2004-09-01 22:35:26 [Válasz erre: 3688 kalahari 2004-09-01 22:24:20]
Bocs, elnéztem, a walkürös Waltrautét néztem az alkonyos helyett, amiben Németh Judit lesz, teljesen érthető módon.
Bocs, elnéztem, a walkürös Waltrautét néztem az alkonyos helyett, amiben Németh Judit lesz, teljesen érthető módon.
3688 kalahari 2004-09-01 22:24:20 [Válasz erre: 3683 Orfeusz 2004-09-01 20:50:06]
Miért ne jönne el Vargas? De Kelen úgyis jobb... Szendrényi most tényleg elénekli Azucenát, már ígérték tavaly is. (Na jó, ki van rá írva, ami nem sokat jelent, de hátha) Tokody énekel Leonórát is Kelennel, Fokanovval - ezt sem hagyom ki. A bándis Walkür még érdekelne is, de nem értem, hogy ha idén Wiedemann nagy sikerrel énekelte Waltrautét, akkor most miért nem ő fogja? Viszont mindenki figyelmébe ajánlom a Rajna kincse Wotanját. Biztos rosszul láttam, ellenőrizzétek le...
Miért ne jönne el Vargas? De Kelen úgyis jobb... Szendrényi most tényleg elénekli Azucenát, már ígérték tavaly is. (Na jó, ki van rá írva, ami nem sokat jelent, de hátha) Tokody énekel Leonórát is Kelennel, Fokanovval - ezt sem hagyom ki. A bándis Walkür még érdekelne is, de nem értem, hogy ha idén Wiedemann nagy sikerrel énekelte Waltrautét, akkor most miért nem ő fogja? Viszont mindenki figyelmébe ajánlom a Rajna kincse Wotanját. Biztos rosszul láttam, ellenőrizzétek le...
3687 Búbánat 2004-09-01 22:04:34 [Válasz erre: 3684 WiseGentleman 2004-09-01 21:02:46]
Ugyanakkor máshol lefarag, mint említette Pál Tamás Boros Attilának a rádióban, az ő havi műsorában nyilatkozva. Tehát, ahol indulók, bevonulási jelenet, balett, van, ezeket sajnálja ugyan, de koncertszerű változatban nem jönne át a hatásuk mondotta, ezért ezek számát részben csökkenteni fogja. Arra viszont kíváncsi vagyok, hogy mit fog \"kinyitni\", hiszen a forgalomban lévő komplett felvételek zenei anyaga gyakorlatilag megegyezik egymással. A \"hagyományos húzások\" alatt csak arra gondolhatott, hogy egybevetette a partitúrát egyes lemezfelvételekkel, s ebből vonta le a következtetést. Valóban, nincs kizárva, hogy a partitúrában találni még olyan részeket, amelyeket eddig senki nem méltatott az utóbbi évtizedekben - még a külföldi nagy operaházak sem - figyelemre. Tehát, az eredetileg ismert több mint három órás zenei anyag szerintem két- két és fél órásra lesz méretezve. Bárcsak tévednék!...Nekem meg van Martina Arroyoval, és June Andersonnal a címszerepben két teljes opera. Nagy élmény volt mindegyik. Tudomásom szerint Várady Júlia is énekelte Rachelt. Tavaly a MET is sugározta élőben, amit a Bartókon hallhattunk. Ez utóbbiban már voltak eltérések a \"hagyományos\" ismert stúdiófelvételekhez képest. Lehet, hogy ezekre gondolt Pál, amikor nyitni is akar, nem csak húzni. Tokodyra nagyon kíváncsi vagyok. Mint legutóbb nyilatkozta, nagyon készül az előadásra, éjjel-nappal nála van a vaskos kotta, szinte azzal ébred, azzal fekszik. A fórumnak nyilatkozva viszont nem tudok mit kezdeni azzal a számadatával, hogy Halevy „állítólag több mint száz operát írt”. Az összes forrást átnéztem: mintegy negyven operát írt. Általában 36-ot számszerűsítenek és neveznek meg, amelyek sorában 14. volt A zsidónő.
Ugyanakkor máshol lefarag, mint említette Pál Tamás Boros Attilának a rádióban, az ő havi műsorában nyilatkozva. Tehát, ahol indulók, bevonulási jelenet, balett, van, ezeket sajnálja ugyan, de koncertszerű változatban nem jönne át a hatásuk mondotta, ezért ezek számát részben csökkenteni fogja. Arra viszont kíváncsi vagyok, hogy mit fog \"kinyitni\", hiszen a forgalomban lévő komplett felvételek zenei anyaga gyakorlatilag megegyezik egymással. A \"hagyományos húzások\" alatt csak arra gondolhatott, hogy egybevetette a partitúrát egyes lemezfelvételekkel, s ebből vonta le a következtetést. Valóban, nincs kizárva, hogy a partitúrában találni még olyan részeket, amelyeket eddig senki nem méltatott az utóbbi évtizedekben - még a külföldi nagy operaházak sem - figyelemre. Tehát, az eredetileg ismert több mint három órás zenei anyag szerintem két- két és fél órásra lesz méretezve. Bárcsak tévednék!...Nekem meg van Martina Arroyoval, és June Andersonnal a címszerepben két teljes opera. Nagy élmény volt mindegyik. Tudomásom szerint Várady Júlia is énekelte Rachelt. Tavaly a MET is sugározta élőben, amit a Bartókon hallhattunk. Ez utóbbiban már voltak eltérések a \"hagyományos\" ismert stúdiófelvételekhez képest. Lehet, hogy ezekre gondolt Pál, amikor nyitni is akar, nem csak húzni. Tokodyra nagyon kíváncsi vagyok. Mint legutóbb nyilatkozta, nagyon készül az előadásra, éjjel-nappal nála van a vaskos kotta, szinte azzal ébred, azzal fekszik. A fórumnak nyilatkozva viszont nem tudok mit kezdeni azzal a számadatával, hogy Halevy „állítólag több mint száz operát írt”. Az összes forrást átnéztem: mintegy negyven operát írt. Általában 36-ot számszerűsítenek és neveznek meg, amelyek sorában 14. volt A zsidónő.
3686 WiseGentleman 2004-09-01 21:08:53 [Válasz erre: 3679 Sesto 2004-09-01 17:55:13]
Ha jól látom, lesz még a hó végén előadás Bonfadellivel, úgyhogy ne csüggedj :).
Ha jól látom, lesz még a hó végén előadás Bonfadellivel, úgyhogy ne csüggedj :).
3685 WiseGentleman 2004-09-01 21:06:19 [Válasz erre: 3680 Judit 2004-09-01 18:05:19]
Vargasistáknak jó hír, hogy a Don Carlos francia változatában ő énekli a címszerepet a STOP-ben.
Vargasistáknak jó hír, hogy a Don Carlos francia változatában ő énekli a címszerepet a STOP-ben.
3684 WiseGentleman 2004-09-01 21:02:46 [Válasz erre: 3671 Búbánat 2004-09-01 09:20:56]
Ha jól látom, az előttem fekvő \"Chronik der Wiener Staatsoper\" kötetből, 1981-ben két koncertszerű előadáson hangzott el a Zsidónő. A CD-vel nem találkoztam, ugyanakkor tudtommal Carreras másokkal énekelte lemezre a Philips kiadásában. Egyébként, ami az élő előadásokat illeti, figyelemre méltó felvétel az Opera d\'Oro kiadásában megjelent koncert, ahol Richard Tucker énekli Eleázárt (ha jól tudom, őt csak a hirtelen halála akadályozta meg, hogy a MET-ben elénekelje). A mostani előadásnak az is érdekessége lesz, hogy Pál Tamás állítólag sok hagyományos húzást kinyit, tehát teljességében élvezhetjük a művet.
Ha jól látom, az előttem fekvő \"Chronik der Wiener Staatsoper\" kötetből, 1981-ben két koncertszerű előadáson hangzott el a Zsidónő. A CD-vel nem találkoztam, ugyanakkor tudtommal Carreras másokkal énekelte lemezre a Philips kiadásában. Egyébként, ami az élő előadásokat illeti, figyelemre méltó felvétel az Opera d\'Oro kiadásában megjelent koncert, ahol Richard Tucker énekli Eleázárt (ha jól tudom, őt csak a hirtelen halála akadályozta meg, hogy a MET-ben elénekelje). A mostani előadásnak az is érdekessége lesz, hogy Pál Tamás állítólag sok hagyományos húzást kinyit, tehát teljességében élvezhetjük a művet.
3683 Orfeusz 2004-09-01 20:50:06
Megtört a jég..végre megnézhetjük az idei műsort szereplőkkel, már ahol nem N.N van... Vargast hiszem ha látom, ahogy Agnes Baltsa is meg van hirdetve Santuzzaként. Sajnos Wiedeamnnak kevés szerep jutott, ahogy Németh Juditnak is, igaz ő bemutatkozik Kundryként! De Tokody és Pánczél előretört, jó sok előadásuk van(Pl Tokody mint Aida és Pánczél mint Fricka!!) De az év poénja: Istenek alkonya-Brünnhilde:Pelle Erzsébet!!!no comment és erre van bérletem, azt hiszem el se megyek..
Megtört a jég..végre megnézhetjük az idei műsort szereplőkkel, már ahol nem N.N van... Vargast hiszem ha látom, ahogy Agnes Baltsa is meg van hirdetve Santuzzaként. Sajnos Wiedeamnnak kevés szerep jutott, ahogy Németh Juditnak is, igaz ő bemutatkozik Kundryként! De Tokody és Pánczél előretört, jó sok előadásuk van(Pl Tokody mint Aida és Pánczél mint Fricka!!) De az év poénja: Istenek alkonya-Brünnhilde:Pelle Erzsébet!!!no comment és erre van bérletem, azt hiszem el se megyek..
3682 WiseGentleman 2004-09-01 20:47:54 [Válasz erre: 3673 Outsider 2004-09-01 13:39:51]
Én Európában is így szólítom :). Végül is amerikai személyről van szó. Csakúgy, mint Robert Dole-t is Bob Dole-nak, vagy William Clintont is Bill Clintonnak szólítja nem csak a helyi, hanem a magyar sajtó is. Egyébként úgy gondolom, hogy ez a fórum nem alkalmas ennek a kérdésnek a megvitatására, úgyhogy lezártnak tekintem (Talán kellene nyitni egy \"Eurotrash\" topicot.)
Én Európában is így szólítom :). Végül is amerikai személyről van szó. Csakúgy, mint Robert Dole-t is Bob Dole-nak, vagy William Clintont is Bill Clintonnak szólítja nem csak a helyi, hanem a magyar sajtó is. Egyébként úgy gondolom, hogy ez a fórum nem alkalmas ennek a kérdésnek a megvitatására, úgyhogy lezártnak tekintem (Talán kellene nyitni egy \"Eurotrash\" topicot.)
3681 Judit 2004-09-01 20:22:39
Közben megtaláltam a MAO-n nov.16.
Közben megtaláltam a MAO-n nov.16.
3680 Judit 2004-09-01 18:05:19 [Válasz erre: 3676 kalahari 2004-09-01 16:59:12]
Jaj.Kalahári mikor jön Vargas?Láttam a kinais Luciában de Rodolfo a kedvencem és aMet.ben is folyton énekli!!!!Remélem nem átverés mint Alagna hír.
Jaj.Kalahári mikor jön Vargas?Láttam a kinais Luciában de Rodolfo a kedvencem és aMet.ben is folyton énekli!!!!Remélem nem átverés mint Alagna hír.
3679 Sesto 2004-09-01 17:55:13 [Válasz erre: 3670 Szilgyo 2004-09-01 09:08:11]
Jaj ne!!!-pont Bonfadelli miatt mentem volna,...a francba! (...másféléve ragyogó Gilda volt, és azt az élményt szerettem volna \"megismételni\"!...) :-/
Jaj ne!!!-pont Bonfadelli miatt mentem volna,...a francba! (...másféléve ragyogó Gilda volt, és azt az élményt szerettem volna \"megismételni\"!...) :-/
3678 Sesto 2004-09-01 17:53:50 [Válasz erre: 3671 Búbánat 2004-09-01 09:20:56]
\"hivatalosan\" nem kapható-legalábbis Ausztriában nem-mivel ez egykoron egy \"kalóz\" volt!... :-(
\"hivatalosan\" nem kapható-legalábbis Ausztriában nem-mivel ez egykoron egy \"kalóz\" volt!... :-(
3677 Búbánat 2004-09-01 17:09:47 [Válasz erre: 3676 kalahari 2004-09-01 16:59:12]
Hruby Edit énekelt többek között néhány éve a Britten-opera felújításában. Vargast én másokkal ellentétben szerettem Edgardóként (a TV is felvette), amikor legutóbb itt járt.
Hruby Edit énekelt többek között néhány éve a Britten-opera felújításában. Vargast én másokkal ellentétben szerettem Edgardóként (a TV is felvette), amikor legutóbb itt járt.
3676 kalahari 2004-09-01 16:59:12
Láttátok? Jön Ramón Vargas Rodolfót énekelni. Kicsoda Hruby Edit? Mit lehet tudni róla? Musetta lesz.
Láttátok? Jön Ramón Vargas Rodolfót énekelni. Kicsoda Hruby Edit? Mit lehet tudni róla? Musetta lesz.
3675 cilike 2004-09-01 15:24:17 [Válasz erre: 3668 Orfeusz 2004-09-01 07:55:32]
http://81.0.64.150/uj/site.php Itt próbáld.
http://81.0.64.150/uj/site.php Itt próbáld.
3674 cilike 2004-09-01 15:20:35
Én hallottam ebből a Zsidónőből részletet, sajnos nem pont Tokody énekelt, hanem Siepi. Hihetetlenül érces volt a nélysége öegkorára. Szóval azt kéne megtudni, melyik cég adta ki. Vagy a Staatsoper boltjában kellene megérdeklődni. A múlt héten(?) volt Rost Andreával interjú a Hírtv-ben, ő mondta, hogy van egy magyar illető ebben a boltban, hetenként visz ki innen 10-15 Bánk bán DVD-t eladni, ha jól értettem. Azt hiszem, a Bánk bánról mesélte. Szóval ki tudja, miért nem forgalmazzák hivatalból?
Én hallottam ebből a Zsidónőből részletet, sajnos nem pont Tokody énekelt, hanem Siepi. Hihetetlenül érces volt a nélysége öegkorára. Szóval azt kéne megtudni, melyik cég adta ki. Vagy a Staatsoper boltjában kellene megérdeklődni. A múlt héten(?) volt Rost Andreával interjú a Hírtv-ben, ő mondta, hogy van egy magyar illető ebben a boltban, hetenként visz ki innen 10-15 Bánk bán DVD-t eladni, ha jól értettem. Azt hiszem, a Bánk bánról mesélte. Szóval ki tudja, miért nem forgalmazzák hivatalból?
3673 Outsider 2004-09-01 13:39:51 [Válasz erre: 3667 WiseGentleman 2004-09-01 00:00:15]
Nem teljesen ismeretlen, de azért nagyon zavaró. Végül is nem vagyunk Amerikában, a vén Európában más a kontextus. Amerikában meg szólítsd, ahogy neked tetszik.
Nem teljesen ismeretlen, de azért nagyon zavaró. Végül is nem vagyunk Amerikában, a vén Európában más a kontextus. Amerikában meg szólítsd, ahogy neked tetszik.
3672 Norma 2004-09-01 10:56:46 [Válasz erre: 3671 Búbánat 2004-09-01 09:20:56]
Erre én is kíváncsi voltam, de sajnos én sem találtam meg a felvételt a neten. Egyelőre, de nem adom fel.
Erre én is kíváncsi voltam, de sajnos én sem találtam meg a felvételt a neten. Egyelőre, de nem adom fel.
3671 Búbánat 2004-09-01 09:20:56
Tokodyt ma reggel a Kossuthon meginterjúvolták a holnapi A zsidónő apropóján. Már nem először említette itt-ott, hogy 1981-ben Bécsben Carreras, Siepi és mások társaságában énekelte a darabot, és abból összevágtak egy CD-t. Én még nem találkoztam ezzel a felvétellel. Érdekelne, hogy jelenleg kapható-e valahol a kereskedelemben.
Tokodyt ma reggel a Kossuthon meginterjúvolták a holnapi A zsidónő apropóján. Már nem először említette itt-ott, hogy 1981-ben Bécsben Carreras, Siepi és mások társaságában énekelte a darabot, és abból összevágtak egy CD-t. Én még nem találkoztam ezzel a felvétellel. Érdekelne, hogy jelenleg kapható-e valahol a kereskedelemben.
3670 Szilgyo 2004-09-01 09:08:11
Ha valaki Bécsben jár épp, szeptember 6-án és 11-én Rost Andrea beugrik Gilda szerepébe a STOP-ba Bonfadelli helyett...
Ha valaki Bécsben jár épp, szeptember 6-án és 11-én Rost Andrea beugrik Gilda szerepébe a STOP-ba Bonfadelli helyett...
