3743 Orfeusz 2004-09-08 21:49:35
ma hallgattam a Monteverdi operát, egész jó kis muzsika
ma hallgattam a Monteverdi operát, egész jó kis muzsika
3741 frushena 2004-09-08 21:43:24 [Válasz erre: 3740 Orfeusz 2004-09-08 21:38:44]
Na akkor holnap kerítek jegyet! :) Köszi az info-t!
Na akkor holnap kerítek jegyet! :) Köszi az info-t!
3740 Orfeusz 2004-09-08 21:38:44
Aki nem megy az operacsillagok gálaestre(ahogy én sem) nem marad le semmiről, mert a Tv és a rádió élőben közvetíti, a Duna pedig később is lejátsza. Már lehet jegyet kapni a Budapesti Kamaropera szept.25. és 26-i előadására-Monteverdi:Poppea megkoronázása-parádés szereposztásban:González, T. Bentch, Jónás Krisztina, Németh Judit. Fischer Ádám lesz a Magyar Rádió zenekarának vezetője. A Budapesti Zenei Hetek keretében bemutatják Handel:Agrippina c. operáját a Pesti Magyar Színházban(volt Nemzeti), szcenírozott előadás(a plakátból ítélve modern feldolgozás), a Combattimento Consort Amsterdam, holland énekművészekkel.
Aki nem megy az operacsillagok gálaestre(ahogy én sem) nem marad le semmiről, mert a Tv és a rádió élőben közvetíti, a Duna pedig később is lejátsza. Már lehet jegyet kapni a Budapesti Kamaropera szept.25. és 26-i előadására-Monteverdi:Poppea megkoronázása-parádés szereposztásban:González, T. Bentch, Jónás Krisztina, Németh Judit. Fischer Ádám lesz a Magyar Rádió zenekarának vezetője. A Budapesti Zenei Hetek keretében bemutatják Handel:Agrippina c. operáját a Pesti Magyar Színházban(volt Nemzeti), szcenírozott előadás(a plakátból ítélve modern feldolgozás), a Combattimento Consort Amsterdam, holland énekművészekkel.
3739 Búbánat 2004-09-05 19:23:14 [Válasz erre: 3738 Heiner Lajos 2004-09-05 12:03:29]
Köszönöm, ez így már világos. Tehát, keresztmetszet.
Köszönöm, ez így már világos. Tehát, keresztmetszet.
3738 Heiner Lajos 2004-09-05 12:03:29 [Válasz erre: 3707 Búbánat 2004-09-02 23:50:17]
Kedves Búbánat, Azért, mert csak keresztmetszet. Csak a teljes (ezt persze idézőjelben, ld. a diszkusszió a Momus-n a húzásokról) felvételeket citáltam.
Kedves Búbánat, Azért, mert csak keresztmetszet. Csak a teljes (ezt persze idézőjelben, ld. a diszkusszió a Momus-n a húzásokról) felvételeket citáltam.
3737 Búbánat 2004-09-05 09:47:48 [Válasz erre: 3736 Lulu 2004-09-05 08:23:45]
Köszöm. Sokat segítettél.
Köszöm. Sokat segítettél.
3736 Lulu 2004-09-05 08:23:45 [Válasz erre: 3671 Búbánat 2004-09-01 09:20:56]
Itt talalod : http://store.operapassion.com aztàn opera on CD > by Composer\'s last name. 14.95$
Itt talalod : http://store.operapassion.com aztàn opera on CD > by Composer\'s last name. 14.95$
3735 frushena 2004-09-05 01:01:56
Szeptemberben Solymosi Anyegint \"rop\"! Asszem el is sasszézom valamelyikre! :)
Szeptemberben Solymosi Anyegint \"rop\"! Asszem el is sasszézom valamelyikre! :)
3734 kalahari 2004-09-04 11:23:30 [Válasz erre: 3732 Turandot 2004-09-04 10:48:56]
Szerencsére itt vagy nekem Te. :-)
Szerencsére itt vagy nekem Te. :-)
3733 Annuska 2004-09-04 11:20:38 [Válasz erre: 3732 Turandot 2004-09-04 10:48:56]
Hol lehet hozzájutni az Opera évkönyvekhez?
Hol lehet hozzájutni az Opera évkönyvekhez?
3732 Turandot 2004-09-04 10:48:56
Kalahari! Kérdésedre, hogy ki Hruby Edit: 2-3 éve többször is énekelte Musettát az Operában, szerepelt a Peter Grimes-ban is. (Egyébként Debrecenben lép fel rendszeresen, pl. Paminát énekelt.) Látod, ezért javasoltam, hogy nézd át az előző évek Operaévkönyveit...
Kalahari! Kérdésedre, hogy ki Hruby Edit: 2-3 éve többször is énekelte Musettát az Operában, szerepelt a Peter Grimes-ban is. (Egyébként Debrecenben lép fel rendszeresen, pl. Paminát énekelt.) Látod, ezért javasoltam, hogy nézd át az előző évek Operaévkönyveit...
3731 Sesto 2004-09-04 07:55:04 [Válasz erre: 3722 Orfeusz 2004-09-03 21:45:57]
Iveri-hez még nem volt szerencsém, salzburgi Fiordiligi-jéröl viszont elég eltérö, de összességében mégis pozitv véleményeket hallottam. Ad \"La Favorite\",...bár imádom a Belcanto-t mint operai korszakot,...mégis a \"Daphne\" nálam magasan elviszi a pálmát(=de ez egy erösen szubjektiv megjegyzés, ergo nem kötelezö figyelembe venni!...) Mindkét darab rendkivül gyenge-,vagy mondhatni támadható pontja a szinpadi kivitelezés! Zenei szempontból azonban mindkét elöadás megbizható minöségben kerül a Nagyérdemü elé: a \"Daphne\" teljes szereposztása úgy ahogy van szuper, mégha \"Madame\" Lipovsek-nek azért nem igazán pasztózus kontraalttal rendelkezik, alakitása mégis konturos-hiteles, VAGY ha Leukippos szólamában Michael Schade néha lehetöségeinek határát súrolja az összkép mégis nagyon jó! A \"Kegyencnö\" esetében nem tudok ennyire konkrétan állást foglalni, mivel a premier szereposztást éneklö Violeta Urmana és az öt követeö bombasztikus Luciana d´Intino a mostani szezonban-ha jól tudom-nem éneklik a szerepet: az idén Léonore szólamában Enkelejda Shkosa és késöbb Nadia Krasteva(=ö nagyon izgatná a fantáziámat, ez kétségtelen!!!) lépnek fel,...fixpont a szereposztásbanm pl. Carlos Alvarez mint király és Ghenia Kühmeier/Keszei Bori(=nem tudom, hogy az idei szezonban is?!...) mint széphangú és dekorativ megjelenésü Ines...
Iveri-hez még nem volt szerencsém, salzburgi Fiordiligi-jéröl viszont elég eltérö, de összességében mégis pozitv véleményeket hallottam. Ad \"La Favorite\",...bár imádom a Belcanto-t mint operai korszakot,...mégis a \"Daphne\" nálam magasan elviszi a pálmát(=de ez egy erösen szubjektiv megjegyzés, ergo nem kötelezö figyelembe venni!...) Mindkét darab rendkivül gyenge-,vagy mondhatni támadható pontja a szinpadi kivitelezés! Zenei szempontból azonban mindkét elöadás megbizható minöségben kerül a Nagyérdemü elé: a \"Daphne\" teljes szereposztása úgy ahogy van szuper, mégha \"Madame\" Lipovsek-nek azért nem igazán pasztózus kontraalttal rendelkezik, alakitása mégis konturos-hiteles, VAGY ha Leukippos szólamában Michael Schade néha lehetöségeinek határát súrolja az összkép mégis nagyon jó! A \"Kegyencnö\" esetében nem tudok ennyire konkrétan állást foglalni, mivel a premier szereposztást éneklö Violeta Urmana és az öt követeö bombasztikus Luciana d´Intino a mostani szezonban-ha jól tudom-nem éneklik a szerepet: az idén Léonore szólamában Enkelejda Shkosa és késöbb Nadia Krasteva(=ö nagyon izgatná a fantáziámat, ez kétségtelen!!!) lépnek fel,...fixpont a szereposztásbanm pl. Carlos Alvarez mint király és Ghenia Kühmeier/Keszei Bori(=nem tudom, hogy az idei szezonban is?!...) mint széphangú és dekorativ megjelenésü Ines...
3730 Sesto 2004-09-04 07:39:28 [Válasz erre: 3706 Búbánat 2004-09-02 23:40:31]
:-) ...stimmel!-a karmester valóban megegyezik, de a szereposztás eltérö! Bevallom, ha hozzá lehetne férni(=LP-n esetleg CD-n), akkor az a másik RCA-felvétel: Tucker-Arroyo-Moffo jobban izgatná a fantáziámat, mint a meglévö Carreras-Furlanetto-Várady-Anderson-gárádával...
:-) ...stimmel!-a karmester valóban megegyezik, de a szereposztás eltérö! Bevallom, ha hozzá lehetne férni(=LP-n esetleg CD-n), akkor az a másik RCA-felvétel: Tucker-Arroyo-Moffo jobban izgatná a fantáziámat, mint a meglévö Carreras-Furlanetto-Várady-Anderson-gárádával...
3729 WiseGentleman 2004-09-04 01:17:27 [Válasz erre: 3717 Megén 2004-09-03 14:15:45]
Oké, akkor jöhet a beszámoló a salzburgi Rózsalovagról is? :))
Oké, akkor jöhet a beszámoló a salzburgi Rózsalovagról is? :))
3728 WiseGentleman 2004-09-04 01:14:36 [Válasz erre: 3720 Orfeusz 2004-09-03 21:33:52]
Shicoff szerintem zseniális Eleázár, és a rendezés - modern volta ellenére - rendkívül sikerült produkció.
Shicoff szerintem zseniális Eleázár, és a rendezés - modern volta ellenére - rendkívül sikerült produkció.
3727 WiseGentleman 2004-09-04 01:12:08 [Válasz erre: 3716 Búbánat 2004-09-03 11:48:52]
Mondjuk a tegnapi előadás alapján nekem is az a benyomásom volt, hogy a húzás több volt, mint a hozzátoldás (például a harmadik felvonás első felét - Eudoxie és Rachel kettősét - teljesen kihagyták), ugyanakkor az is figyelemreméltó volt (bár ezt nem elmarasztaló kritikaként, csupán ténymegállapításként jegyzem meg), hogy az opera legtöbb tempója igencsak felgyorsítva hangzott el (gondolom ezzel is az időspórolás volt a cél). Példaként hoznám fel a második felvonás Eudoxie-Léopold-Eleazar tercettjét, ahol az énekeseknek különösen dicséretükre válhat, hogy bírták az iramot. Tokody szerintem is szenzációs formában volt, és kétségkívül bizonyította, hogy világrangú művész. Az Eleázárt éneklő tenorista jó hanganyaga ellenére olykor alulintonált (vagy lehet, hogy a karzatra lassabban terjedtek a magasabb frekvenciájú hangok, ki tudja). Ami a zenekart illeti, talán a vonósok száma volt kevés, vagy lehet, hogy az akusztika tette, de néha elégtelennek éreztem a vonóshangzást. Ami a szervezést illeti, igen-igen hiányoltam, hogy nem osztották ki a közönségnek a librettót, mivel az egyoldalas ismertető számos szempontból hiányosan írta le a cselekményt (például teljesen kihagyta azt a mozzanatot, amikor Leopold a pászkavacsorán a földre szórja a kovásztalan kenyeret, és Rachel így jön rá, hogy alakoskodik). Így azok, akik nem ismerték jól az operát és nem igazán értettek franciául, a cselekményt nem nagyon tudhatták követni. Mindent összevéve a tegnapi koncert jelentős produkció volt, és igazán örömteli esemény lenne, ha ezt a művet a Magyar Állami Operaház színpadán hallhatnánk. (Mellesleg, újabb érdekesség, hogy például Wagner, aki köztudomásúlag irtózott a francia nagyopera hatásvadász külsőségeitől - ld. Meyerbeer - ezt a művet kifejezetten nagyra tartotta.)
Mondjuk a tegnapi előadás alapján nekem is az a benyomásom volt, hogy a húzás több volt, mint a hozzátoldás (például a harmadik felvonás első felét - Eudoxie és Rachel kettősét - teljesen kihagyták), ugyanakkor az is figyelemreméltó volt (bár ezt nem elmarasztaló kritikaként, csupán ténymegállapításként jegyzem meg), hogy az opera legtöbb tempója igencsak felgyorsítva hangzott el (gondolom ezzel is az időspórolás volt a cél). Példaként hoznám fel a második felvonás Eudoxie-Léopold-Eleazar tercettjét, ahol az énekeseknek különösen dicséretükre válhat, hogy bírták az iramot. Tokody szerintem is szenzációs formában volt, és kétségkívül bizonyította, hogy világrangú művész. Az Eleázárt éneklő tenorista jó hanganyaga ellenére olykor alulintonált (vagy lehet, hogy a karzatra lassabban terjedtek a magasabb frekvenciájú hangok, ki tudja). Ami a zenekart illeti, talán a vonósok száma volt kevés, vagy lehet, hogy az akusztika tette, de néha elégtelennek éreztem a vonóshangzást. Ami a szervezést illeti, igen-igen hiányoltam, hogy nem osztották ki a közönségnek a librettót, mivel az egyoldalas ismertető számos szempontból hiányosan írta le a cselekményt (például teljesen kihagyta azt a mozzanatot, amikor Leopold a pászkavacsorán a földre szórja a kovásztalan kenyeret, és Rachel így jön rá, hogy alakoskodik). Így azok, akik nem ismerték jól az operát és nem igazán értettek franciául, a cselekményt nem nagyon tudhatták követni. Mindent összevéve a tegnapi koncert jelentős produkció volt, és igazán örömteli esemény lenne, ha ezt a művet a Magyar Állami Operaház színpadán hallhatnánk. (Mellesleg, újabb érdekesség, hogy például Wagner, aki köztudomásúlag irtózott a francia nagyopera hatásvadász külsőségeitől - ld. Meyerbeer - ezt a művet kifejezetten nagyra tartotta.)
3726 Hozzászólás 2004-09-03 22:02:00 [Válasz erre: 3725 Zsófi 2004-09-03 21:57:58]
Oké, oké! Elég, ha énekel...
Oké, oké! Elég, ha énekel...
3725 Zsófi 2004-09-03 21:57:58 [Válasz erre: 3722 Orfeusz 2004-09-03 21:45:57]
Kegyencnővel nem jó kikezdeni!
Kegyencnővel nem jó kikezdeni!
3724 Zsófi 2004-09-03 21:57:56 [Válasz erre: 3722 Orfeusz 2004-09-03 21:45:57]
Kegyencnővel nem jó kikezdeni!
Kegyencnővel nem jó kikezdeni!
3723 Kedves 2004-09-03 21:52:47 [Válasz erre: 3722 Orfeusz 2004-09-03 21:45:57]
Inkább marhaszegyet egy kis vörösborral, enyhén pikáns belga mustárral és szegfűszeggel. :-) Persze, felőlem eheted Bécsben...
Inkább marhaszegyet egy kis vörösborral, enyhén pikáns belga mustárral és szegfűszeggel. :-) Persze, felőlem eheted Bécsben...
3722 Orfeusz 2004-09-03 21:45:57
Sesto! Ismered Tamara Iverit? Mimit énekel szeptemberben a STOP-ban, és megnézném a Bohéméletet, ha már a Daphnét megnézem. Vagy inkább egy Kegyencnőt ajánlanál szeptemberben?
Sesto! Ismered Tamara Iverit? Mimit énekel szeptemberben a STOP-ban, és megnézném a Bohéméletet, ha már a Daphnét megnézem. Vagy inkább egy Kegyencnőt ajánlanál szeptemberben?
3721 Orfeusz 2004-09-03 21:35:01
Tanovickij az nélkül-bocs
Tanovickij az nélkül-bocs
3720 Orfeusz 2004-09-03 21:33:52
Szerintem is egy csodálatos este volt a Zsidónő, fantasztikus zene, főleg az orgonával kísért kórus jelenetek, amik itt a Zsinagógában még jobban hatottak. A helyszín gyönyörű és fantasztikus akusztika, különleges hangulattal. Az énekesek valóban bámulatosan adták elő nagyon nehéz szólamaikat, talán a szlovák tenor nem volt annyira jó, mint a többiek. Ma tetszett nekem először Tokody(ma hallottam először rendesen a hangját!), és Klein Ottokár parádés volt, ahogy az Tanovickij és M. Cleo is. Egyszóval egy csodálatos este volt Sztem meg is nézem Bécsben novemberben, kiváncsi vagyok Keszei hogyan énekel(na meg Schicoff)
Szerintem is egy csodálatos este volt a Zsidónő, fantasztikus zene, főleg az orgonával kísért kórus jelenetek, amik itt a Zsinagógában még jobban hatottak. A helyszín gyönyörű és fantasztikus akusztika, különleges hangulattal. Az énekesek valóban bámulatosan adták elő nagyon nehéz szólamaikat, talán a szlovák tenor nem volt annyira jó, mint a többiek. Ma tetszett nekem először Tokody(ma hallottam először rendesen a hangját!), és Klein Ottokár parádés volt, ahogy az Tanovickij és M. Cleo is. Egyszóval egy csodálatos este volt Sztem meg is nézem Bécsben novemberben, kiváncsi vagyok Keszei hogyan énekel(na meg Schicoff)
3719 Judit 2004-09-03 19:34:16
Kedves Búbánat ,nagyon élveztem a beszámolódat kérlej ne szokj le erről. Nekem már az is újdonság volt, hogy Halevy Bizet aposa volt. Hát még a többi érdekesség. Köszönöm!!!
Kedves Búbánat ,nagyon élveztem a beszámolódat kérlej ne szokj le erről. Nekem már az is újdonság volt, hogy Halevy Bizet aposa volt. Hát még a többi érdekesség. Köszönöm!!!
3717 Megén 2004-09-03 14:15:45 [Válasz erre: 3716 Búbánat 2004-09-03 11:48:52]
Búbánat abba ne hagyd, mert egy csomó olyan dolog, ahova nem jutok el, általad megjelenik. Én nagyon élvezem az olvasását. Velem is előfordul, ha nagyon erős beonyomás alatt írok pár sort, hogy nem fogalmazok \"nyomdakészen\". Ettől még szobjektívebb, és hát ez a fórum azért van. Idén sajnos nem tudtuk vállalni a kemény ülésen való üldögélést, még némi szivacsalátéttel sem (aki ismeri a lumbágót tudja miért). Egyébként évek óta ott vagyunk valamelyik hangversenyen, lenyűgöző az akusztika, és a valóban a zenét szerető emberek nagy száma. Remélem leadják majd a tévében is.
Búbánat abba ne hagyd, mert egy csomó olyan dolog, ahova nem jutok el, általad megjelenik. Én nagyon élvezem az olvasását. Velem is előfordul, ha nagyon erős beonyomás alatt írok pár sort, hogy nem fogalmazok \"nyomdakészen\". Ettől még szobjektívebb, és hát ez a fórum azért van. Idén sajnos nem tudtuk vállalni a kemény ülésen való üldögélést, még némi szivacsalátéttel sem (aki ismeri a lumbágót tudja miért). Egyébként évek óta ott vagyunk valamelyik hangversenyen, lenyűgöző az akusztika, és a valóban a zenét szerető emberek nagy száma. Remélem leadják majd a tévében is.
3716 Búbánat 2004-09-03 11:48:52 [Válasz erre: 3714 miketyson 2004-09-03 02:18:23]
Egyetértek Veled, időnként én is úgy érzem, hogy megbuggyanok. De azért jól megvagyok a bőrömben. Azért olvasd tovább, hátha még nagyobb marhaságaim is előjönnek. S talán az is kiderül a számodra, miért eresztettem meg a fantáziámat ennyire szokatlan módon. Mi inspirált? Az a tudat, hogy legalább egy olvasó lesz, aki addig kibírja, és nem alszik el. Időnként, nagyon mazochista vagyok, mert felvállalom az összes Momus-olvasó számtalan gondját-baját, amit vállamon elsírnak. Én meg azzal viszonzom csúnya módon, hogy ezekkel a förtelmes tákolmányaimmal viszem őket a sírba, ahelyett, hogy csendben meghallgatván őket, könnyű pihe lelki útravalóval szolgálnék a számukra. Gondolkoztam már azon, hogy némasági fogadalmat teszek, de sajnos, ficánkol bennem valami, ami nem hagy békén, s arra noszogat, hogy csak még és még…S akkor valóban kezdek megbuggyanni. De azért, örültem, hogy itt vagy...és ezt megbeszélhettük kettőnk között egymással. Különben ajánlom figyelmedbe Walter Scott-tól az Ivanhoet, abban is van egy álomszép zsidónő, a Rebecca. De ott van Eugen Sue-től a Bolygó zsidó, nem. beszélve Jósika híres művéről: az Eszter-ről. Bevallom, kapóra jött nekem most ez a Zsidó Nyári Fesztivál! Kedvemre tobzódhattam az este, és magam körül csupa áhitatos, átszellemült, rajongó arcokat láttam, tiszta, csillogó, fényes tekintetű szemekkel találkoztam. Ez az észlelésem csak megerősített abban a hitemben, hogy még az éjszaka sok-sok buggyant dolgot kell kitalálnom és leírmon erről a megrendítő eseményről. Úgy látszik, a visszhangod alapján, ez a törekvésem maradékosan, de sikerült.
Egyetértek Veled, időnként én is úgy érzem, hogy megbuggyanok. De azért jól megvagyok a bőrömben. Azért olvasd tovább, hátha még nagyobb marhaságaim is előjönnek. S talán az is kiderül a számodra, miért eresztettem meg a fantáziámat ennyire szokatlan módon. Mi inspirált? Az a tudat, hogy legalább egy olvasó lesz, aki addig kibírja, és nem alszik el. Időnként, nagyon mazochista vagyok, mert felvállalom az összes Momus-olvasó számtalan gondját-baját, amit vállamon elsírnak. Én meg azzal viszonzom csúnya módon, hogy ezekkel a förtelmes tákolmányaimmal viszem őket a sírba, ahelyett, hogy csendben meghallgatván őket, könnyű pihe lelki útravalóval szolgálnék a számukra. Gondolkoztam már azon, hogy némasági fogadalmat teszek, de sajnos, ficánkol bennem valami, ami nem hagy békén, s arra noszogat, hogy csak még és még…S akkor valóban kezdek megbuggyanni. De azért, örültem, hogy itt vagy...és ezt megbeszélhettük kettőnk között egymással. Különben ajánlom figyelmedbe Walter Scott-tól az Ivanhoet, abban is van egy álomszép zsidónő, a Rebecca. De ott van Eugen Sue-től a Bolygó zsidó, nem. beszélve Jósika híres művéről: az Eszter-ről. Bevallom, kapóra jött nekem most ez a Zsidó Nyári Fesztivál! Kedvemre tobzódhattam az este, és magam körül csupa áhitatos, átszellemült, rajongó arcokat láttam, tiszta, csillogó, fényes tekintetű szemekkel találkoztam. Ez az észlelésem csak megerősített abban a hitemben, hogy még az éjszaka sok-sok buggyant dolgot kell kitalálnom és leírmon erről a megrendítő eseményről. Úgy látszik, a visszhangod alapján, ez a törekvésem maradékosan, de sikerült.
3715 Bulvár Kund 2004-09-03 10:48:36 [Válasz erre: 3712 sukár 2004-09-03 01:26:21]
Hát persze! De én a halláskárosultak alapítványának adom tovább a pénzt, így neked is jut belőle...
Hát persze! De én a halláskárosultak alapítványának adom tovább a pénzt, így neked is jut belőle...
3714 miketyson 2004-09-03 02:18:23
Búbánat, megbuggyantál? Mit jelent az, hogy nagyszerű hangi indiszpozíciójuk???? És biztos én vagyok egyedül, aki eddig eljutott az olvasásban.
Búbánat, megbuggyantál? Mit jelent az, hogy nagyszerű hangi indiszpozíciójuk???? És biztos én vagyok egyedül, aki eddig eljutott az olvasásban.
3713 Búbánat 2004-09-03 02:08:24
A tegnap este látott opera, A zsidónő koncertszerű előadásban is nagyon emlékezetes magával ragadó produkció, ezt mi sem bizonyította jobban, mint az a hatalmas ünneplés és brávózás, amely az előadás közben többször is megakasztotta annak folytatását, és hát a végén felállva tapsoltuk vörösre a tenyerünket. Tokodyt pedig még nem szabad leírni! Nagyon jó volt, jobb, mint az utóbbi időben, az Operában látott darabjaiban. Csodálatosan szépen énekelt, sőt hangjának még ereje is volt a magasabb hangtartományokban, méltán kapott az előadás végén vastapsot ő és az egész kollektíva. De mielőtt belemennék a részletekbe néhány adalék, amit mindenképpen meg kell jegyeznem, hiszen egy nem közismert szerző kevéssé ismert művéről lesz itt szó. Így is nagyon hiányos leszek, mert az a nagy bajom Halevy operájával, hogy sok mindent összeolvastam róla, több stúdiófelvételét ismerem, de még színpadon nem láthattam. VHS/DVD felvételen sem. Talán nincs is belőle. Így jobb híján maradnak a lemezek és az irodalom. Mit tudhattam meg a szerzőről és a darabjáról? Hogy Jacques Fromental Elie Halevy (1799 – 1862; eredeti neve Lévy) Cherubini tanítványa, Bizet apósa. Mintegy 40 operájában Auber és Meyerbeer közt épített hidat, patetikus, romantikus, szentimentális stílusával. A tizennegyedik operája, A zsidónő volt az egyetlen nagy sikere, ami máig él, s a francia nagyopera igen értékes darabja. Bemutatójára 1835.II. 23.-án Párizsban, a Nagyoperában került sor. Ugyanabban az évben keletkezett, mint Bellini Puritánokja, Párizs, Donizetti Marino Falieroja, Párizs, vagy éppen Aubertől A bronzlovas, Párizs, Donizettitől a Lammermoori Lucia, Nápoly, a Stuart Mária, Miláno és egy másik Halevy darab, A villám (L’éclair) c. 3 felvonásos vígopera, Párizs. Micsoda idők voltak azok! Hogy a szövegkönyv Eugen Scribe (1791-1861) munkája. A közismerten termékeny és sokoldalú színpadi szerző a vallási küzdelmek és zsidóüldözések korából merítette tárgyát. A vitathatatlanul hatásos, drámai jelenetekben bővelkedő librettó olykor túlzottan külsőséges eszközöktől sem riad vissza, sőt helyenként a rémdráma határát érinti. Ehhez hadd tegyem hozzá, a kor librettistája egy kaptafaszerűen dolgozott, bizonyos speciális követelményeknek is olykor eleget téve: gondoskodnia kellett a lehetőségről, hogy a komponista kibonthassa muzsikáját, helyet kellett teremtenie mellékszereplőknek, a megfelelő helyekre be kellett illeszteni a balettet és a kórust, végül gondoskodnia kellett a szükséges szólókról és együttesekről. Az a csodálatos benne, hogy az ilyen, sokszor elcsépelt közhelyekből épített nyomorúságos tákolmányokra mesterműveket is lehetett komponálni. Ám ez már a zene, illetve a komponista zsenik csodája. Donizettinek az a mondása, miszerint nem szükséges, hogy egy operalibrettónak értelme is legyen, talán kissé túlzott, de sok tekintetben nem járt messze a valóságtól. Az olasz zeneszerzővel ellentétben a francia komponista igényt tartott a folytonosságra és a logikára. Balett és pantomim, felvonulás, diadalünnep és börtön, máglya nem hiányzik ebből az operából sem. Csupán az a kérdés, hogy az egyes előadásokon mi marad meg a ” szokásos húzások” után a zenéből. Már most elmondhatom, hogy bevált az előzetes jóslatom, több mint félórai zenei anyag kimaradt az operából, éppen a „francia nagyopera” külsőségeit jellemző balett, felvonulás és diadalünnep odaillő zenés tablói. Hogy Halevynek vonzó lírája és erős drámai érzéke volt, ami a ma esti előadást hallgatva tagadhatatlan. A zsidónő a francia nagyopera igen értékes darabja. Mit kell tudni az opera tartalmáról? A konstanzi zsinat idején, 1414-játszódik ez a tragikus történet. A husziták legyőzője, Ausztriai Leopold herceg, Eudoxia hercegnővel kötendő házasságának előestéjén zsidó festőnek álcázva magát,a zsidó Eleázár aranyműves lányának, a szép Rachelnek udvarol… Ehhez hasonlóan, „valószínű” fordulatok után Brogni bíboros, aki üldözi a város zsidóit, fogságra, majd halálra ítéli Eleázárt és leányát, de a herceget is. Őt azonban Eudoxia kérésére megmenti a szerelmes „zsidónő”, akiről aztán a máglyán (van olyan változat is, ahol forró olajjal teli üstbe vetik) kiderül, hogy nemcsak nem zsidó, hanem magának a bíborosnak rég holtnak hitt lánya, kit Eleázár megmentett annak idején és saját hitében felnevelt. Ezt a tényt a lány halála után fedi csak fel Eleázár. (Ó Trubadúr, mennyivel világosabb a te szövegkönyved, mint ezé a tizennyolc évvel idősebb rokon, a férfi Azucenával és a női Manricóval!) Hogy Eleázár és Rachel a XIX. sz. minden nagy énekesének parádés szerepe volt, .akárcsak a korabeli Meyerbeer-operák főszerepei. De ugyanezt elmondhatjuk ma is, hiszen reneszánszát élik ezek az ún. „elfeledett” operák, amelyek hosszú csipkerózsika álmukból az utolsó ötven évben sorra ébredeznek. Most pedig rátérek a lényegre, az opera zenéjére és az előadókra. Elöljáróban hadd szögezzem le rögtön, hogy Pál Tamásé az érdem, hogy ez a hatalmas mű –mégha húzásokkal is - de végre élőben Magyarországon hosszú szünet után ismét felhangozhatott, ezúttal ugyan nem színpadon, hanem dobogón. Végre megértük, hogy 1937 után ismét hallhatta a budapesti közönség ezt a számára nyilvánvalóan kuriózumot, s nagyon jó ötlet volt az időzítés is: a zsidófesztivál keretein belül bemutatni a Dohány utcai Zsinagógában, ebben a csodálatosan szép épületben, amelynek az akusztikája is valami egészen fantasztikus. (Egy okvetetlenkedő megjegyzés: a kemény padok azért éreztetik velünk, hogy nem koncertteremben vagyunk. De ennyi áldozatot megér a cserébe kapott magasztos élmény.) A zene pontosan alkalmazkodik az ellentétekben bővelkedő szöveghez és kontraszt-hatásokban éli ki magát. Ha az eredeti partitúrához ragaszkodott volna a betanító karmesterünk, akkor kellett volna hallanunk szép sorjában, kezdve az első felvonásban, pl. az erőteljes drámai bevezetésre vékony hangszerelésű kavatinát, aztán az enyelgő szerenádot, majd a borgőzös kocsmai kórust, amely végül egy szeszélyes keringővel érkezik el a tömörhangzású fináléhoz. Sajnos, a húzások miatt ezek közül sok minden kimaradt, vagy rövidebb lett. A többi felvonás ehhez hasonlóan, ügyesen és főleg hatásosan van megszerkesztve. A muzsika nincs híjával a drámai erőnek és az emelkedett pátosznak. Pál Tamás persze mondhatja, hogy a mai kor, a mai fül már nem tud mit kezdeni az üres patronokkal, a külsőséges, mondhatni üresen pufogó frázisokkal. De ez nem lenne igazságos, mert inkább arról van szó, hogy koncertváltozatban inkább a fülre, mint a szemre szabad hagyatkoznunk. És a tömörebb koncentráltabb zene a figyelmünket tényleg magára a drámára, a cselekmény mozgatórugóira irányítja. Tehát, amit hallhattunk, a zene magán viseli a francia nagyopera minden jellegzetes vonását. Helyet kap benne az egymásnak feszülő, élesen ellentétes hangulatok váltakozása, az intim lírai jelenetek egymásutánja, a csillogó felvonulások feszes indulóritmusa, a szélesen felépített karjelenetek és hatalmas ívelésű finálék sora. Áriák, duettek, változatos összetételű együttesek a zenei anyag építőkövei. A balett itt most tényleg nem hiányzott. Annál megkapóbb volt a kitűnően éneklő Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) kiváló teljesítménye, pl. két hatásos zenekari kíséret nélküli jelenetében az első és az utolsó felvonásban (az első részben ment az első két felvonás, a másodikban összevontan az utolsó három). A Szombathelyi Szimfonikus Zenekar pedig olyan csodálatos hangzással játszott, mint a legjobb fővárosi zenekaraink. Pál Tamás karmester a zenekar élén óriási energiákat mozgósítva intenzív és precíz együttmuzsikálásra serkentette az együttesének minden hangszeresét. Igazi operazenekar foglalt helyett a dobogón. A vegyes kar fent a karzaton balról és jobbról foglalt helyett, a zenekar felett középen, de fent a magasban az orgonának volt funkciója az első felvonásban. Az akusztika valami egészen elragadó ebben a hatalmas teremben. Talán ez is segítette az énekeseket, nem kellett „ordítva énekelni”, mert a hang, ha természetes hangerővel szólalt meg, akkor is élvezhető volt a terem bármely pontján. Ezt már kitapasztaltam négy éve is, amikor Goldmark Sába királynője hangzott el itt. Az énekesek közül már az elején kiemeltem Tokodyt, aki láthatóan és hallhatóan lubickolt szerepében, nagyon élvezte, amit csinált, és nagyon jó partnere volt a többi énekművésznek. Ezek közül szinte senkit sem tudok kiemelni, mert mindegyik szinte egyenrangú nehéz de szép feladatokkal birkózott meg, többnyire sikeresen. Eleázár szerepet többnyire hőstenorok éneklik, bár lehet líraibb hangú spintó-féléknek is megpróbálkozni vele, Most a szimpatikus Leo Marian Vodicka énekelte, tényleg hősiesen, szó szerint, bizonyos magasságokért megküzdve, ám összességében kellemes benyomásokat szerezve. Hasonlókat mondhatok a Brogni bíboros szerepében bemutatkozott fiatal, de roppant tehetséges, a mélységekért még megdolgozni kell, de minden kellő technikai adottságokkal és szépséges orgánummal rendelkező basszistáról, Alexei Tanovitskiról. Fogunk még róla hallani a jövőben, azt hiszem. S két ismerősünket hagytam a végére, de nem utolsósorban. Mert Leopold herceget megszemélyesítő Klein Ottokár és a jegyesét Eudoxiát éneklő Mitilineou Cleo igazán elbűvölt bennünket hangjukkal, muzikalitásukkal, megnyerő egyéniségükkel. (Ők már voltak együtt a Gounod Rómeó és Júliájában, láthatóan jól összeszokott remek párost alkottak) Nagyszerű hangi indiszpozíciójuk és semmi kivetnivalót nem hagyó produkciójuk lenyűgözte a népes publikumot, így ők is méltán kivették a részüket a nagy sikerből. Mitilineou és Tanovitski ráadásul kívülről énekelték szólamaikat, így az előttük lévő kotta csak biztonsági kelléket jelentette számukra. A részletesebb zenei elemzést másokra hagyom, én inkább a jellegzetességeket szerettem volna kidomborítani a mostani operai beszámolómban. És ha így is elég hosszan fejtegettem az ismereteket, ennek csak egy oka volt, hogy egy olyan opera koncertszerű bemutatóján lehettem ott, amely igazi csemege, esemény volt a fanatikus, de a kevésbé motivált átlagos zenebarátnak is. Egy alkalomra létrehozott produkció 67 év után megérdemel egy bővebb eszmefuttatsát. A TV és Rádió felvette az operát, remélem, nem kell túlságosan sokat várni a felvételek sugárzására. Örültem, hogy hallhattam végre élőben is ezt az operát, de még jobb lenne mellé a színpadi látvány, kiegészülve azokkal a dallamokkal, amelyek most kényszerűen a körülményekhez igazodva kimaradtak az operából. Így is azt mondhatom, ne legyünk telhetetlenek, örüljünk annak, hogy ott lehettünk egy francia nagyopera budapesti újjászületésén, de a nagy ünneplésben egy percre sem feledjük, hogy anno Halevyvel még nem fejeződött be a francia opera története. Mondhatjuk, hogy Auber, Meyerbeer, Halevy és társai révén lezárult a francia nagyopera korszaka, de a francia nagyopera mesterei után jöttek a francia opera nagymesterei. Őket nem kell feltámasztani, ők folyamatosan itt vannak a fülünkben, szemünkben, tudatunkban. De hogy így történjen, ahhoz kellettek az elődök is. Kellett Halevy is A zsidónőjével. Mert mindennek van előzménye; néha jobban vágyunk arra, amit kevésbé ismerünk, mint ami folyton az orrunk előtt van. Érdemes időnként elidőzni vissza az időben, mert sokszor olyan értékekre bukkanunk, ami megmagyarázza valaminek a végét is, de jelent(het)i valami új, más, jobb (esetleg rosszabb) kezdetét is. A zsidónő pontosan megfelel ennek a ketegóriának.
A tegnap este látott opera, A zsidónő koncertszerű előadásban is nagyon emlékezetes magával ragadó produkció, ezt mi sem bizonyította jobban, mint az a hatalmas ünneplés és brávózás, amely az előadás közben többször is megakasztotta annak folytatását, és hát a végén felállva tapsoltuk vörösre a tenyerünket. Tokodyt pedig még nem szabad leírni! Nagyon jó volt, jobb, mint az utóbbi időben, az Operában látott darabjaiban. Csodálatosan szépen énekelt, sőt hangjának még ereje is volt a magasabb hangtartományokban, méltán kapott az előadás végén vastapsot ő és az egész kollektíva. De mielőtt belemennék a részletekbe néhány adalék, amit mindenképpen meg kell jegyeznem, hiszen egy nem közismert szerző kevéssé ismert művéről lesz itt szó. Így is nagyon hiányos leszek, mert az a nagy bajom Halevy operájával, hogy sok mindent összeolvastam róla, több stúdiófelvételét ismerem, de még színpadon nem láthattam. VHS/DVD felvételen sem. Talán nincs is belőle. Így jobb híján maradnak a lemezek és az irodalom. Mit tudhattam meg a szerzőről és a darabjáról? Hogy Jacques Fromental Elie Halevy (1799 – 1862; eredeti neve Lévy) Cherubini tanítványa, Bizet apósa. Mintegy 40 operájában Auber és Meyerbeer közt épített hidat, patetikus, romantikus, szentimentális stílusával. A tizennegyedik operája, A zsidónő volt az egyetlen nagy sikere, ami máig él, s a francia nagyopera igen értékes darabja. Bemutatójára 1835.II. 23.-án Párizsban, a Nagyoperában került sor. Ugyanabban az évben keletkezett, mint Bellini Puritánokja, Párizs, Donizetti Marino Falieroja, Párizs, vagy éppen Aubertől A bronzlovas, Párizs, Donizettitől a Lammermoori Lucia, Nápoly, a Stuart Mária, Miláno és egy másik Halevy darab, A villám (L’éclair) c. 3 felvonásos vígopera, Párizs. Micsoda idők voltak azok! Hogy a szövegkönyv Eugen Scribe (1791-1861) munkája. A közismerten termékeny és sokoldalú színpadi szerző a vallási küzdelmek és zsidóüldözések korából merítette tárgyát. A vitathatatlanul hatásos, drámai jelenetekben bővelkedő librettó olykor túlzottan külsőséges eszközöktől sem riad vissza, sőt helyenként a rémdráma határát érinti. Ehhez hadd tegyem hozzá, a kor librettistája egy kaptafaszerűen dolgozott, bizonyos speciális követelményeknek is olykor eleget téve: gondoskodnia kellett a lehetőségről, hogy a komponista kibonthassa muzsikáját, helyet kellett teremtenie mellékszereplőknek, a megfelelő helyekre be kellett illeszteni a balettet és a kórust, végül gondoskodnia kellett a szükséges szólókról és együttesekről. Az a csodálatos benne, hogy az ilyen, sokszor elcsépelt közhelyekből épített nyomorúságos tákolmányokra mesterműveket is lehetett komponálni. Ám ez már a zene, illetve a komponista zsenik csodája. Donizettinek az a mondása, miszerint nem szükséges, hogy egy operalibrettónak értelme is legyen, talán kissé túlzott, de sok tekintetben nem járt messze a valóságtól. Az olasz zeneszerzővel ellentétben a francia komponista igényt tartott a folytonosságra és a logikára. Balett és pantomim, felvonulás, diadalünnep és börtön, máglya nem hiányzik ebből az operából sem. Csupán az a kérdés, hogy az egyes előadásokon mi marad meg a ” szokásos húzások” után a zenéből. Már most elmondhatom, hogy bevált az előzetes jóslatom, több mint félórai zenei anyag kimaradt az operából, éppen a „francia nagyopera” külsőségeit jellemző balett, felvonulás és diadalünnep odaillő zenés tablói. Hogy Halevynek vonzó lírája és erős drámai érzéke volt, ami a ma esti előadást hallgatva tagadhatatlan. A zsidónő a francia nagyopera igen értékes darabja. Mit kell tudni az opera tartalmáról? A konstanzi zsinat idején, 1414-játszódik ez a tragikus történet. A husziták legyőzője, Ausztriai Leopold herceg, Eudoxia hercegnővel kötendő házasságának előestéjén zsidó festőnek álcázva magát,a zsidó Eleázár aranyműves lányának, a szép Rachelnek udvarol… Ehhez hasonlóan, „valószínű” fordulatok után Brogni bíboros, aki üldözi a város zsidóit, fogságra, majd halálra ítéli Eleázárt és leányát, de a herceget is. Őt azonban Eudoxia kérésére megmenti a szerelmes „zsidónő”, akiről aztán a máglyán (van olyan változat is, ahol forró olajjal teli üstbe vetik) kiderül, hogy nemcsak nem zsidó, hanem magának a bíborosnak rég holtnak hitt lánya, kit Eleázár megmentett annak idején és saját hitében felnevelt. Ezt a tényt a lány halála után fedi csak fel Eleázár. (Ó Trubadúr, mennyivel világosabb a te szövegkönyved, mint ezé a tizennyolc évvel idősebb rokon, a férfi Azucenával és a női Manricóval!) Hogy Eleázár és Rachel a XIX. sz. minden nagy énekesének parádés szerepe volt, .akárcsak a korabeli Meyerbeer-operák főszerepei. De ugyanezt elmondhatjuk ma is, hiszen reneszánszát élik ezek az ún. „elfeledett” operák, amelyek hosszú csipkerózsika álmukból az utolsó ötven évben sorra ébredeznek. Most pedig rátérek a lényegre, az opera zenéjére és az előadókra. Elöljáróban hadd szögezzem le rögtön, hogy Pál Tamásé az érdem, hogy ez a hatalmas mű –mégha húzásokkal is - de végre élőben Magyarországon hosszú szünet után ismét felhangozhatott, ezúttal ugyan nem színpadon, hanem dobogón. Végre megértük, hogy 1937 után ismét hallhatta a budapesti közönség ezt a számára nyilvánvalóan kuriózumot, s nagyon jó ötlet volt az időzítés is: a zsidófesztivál keretein belül bemutatni a Dohány utcai Zsinagógában, ebben a csodálatosan szép épületben, amelynek az akusztikája is valami egészen fantasztikus. (Egy okvetetlenkedő megjegyzés: a kemény padok azért éreztetik velünk, hogy nem koncertteremben vagyunk. De ennyi áldozatot megér a cserébe kapott magasztos élmény.) A zene pontosan alkalmazkodik az ellentétekben bővelkedő szöveghez és kontraszt-hatásokban éli ki magát. Ha az eredeti partitúrához ragaszkodott volna a betanító karmesterünk, akkor kellett volna hallanunk szép sorjában, kezdve az első felvonásban, pl. az erőteljes drámai bevezetésre vékony hangszerelésű kavatinát, aztán az enyelgő szerenádot, majd a borgőzös kocsmai kórust, amely végül egy szeszélyes keringővel érkezik el a tömörhangzású fináléhoz. Sajnos, a húzások miatt ezek közül sok minden kimaradt, vagy rövidebb lett. A többi felvonás ehhez hasonlóan, ügyesen és főleg hatásosan van megszerkesztve. A muzsika nincs híjával a drámai erőnek és az emelkedett pátosznak. Pál Tamás persze mondhatja, hogy a mai kor, a mai fül már nem tud mit kezdeni az üres patronokkal, a külsőséges, mondhatni üresen pufogó frázisokkal. De ez nem lenne igazságos, mert inkább arról van szó, hogy koncertváltozatban inkább a fülre, mint a szemre szabad hagyatkoznunk. És a tömörebb koncentráltabb zene a figyelmünket tényleg magára a drámára, a cselekmény mozgatórugóira irányítja. Tehát, amit hallhattunk, a zene magán viseli a francia nagyopera minden jellegzetes vonását. Helyet kap benne az egymásnak feszülő, élesen ellentétes hangulatok váltakozása, az intim lírai jelenetek egymásutánja, a csillogó felvonulások feszes indulóritmusa, a szélesen felépített karjelenetek és hatalmas ívelésű finálék sora. Áriák, duettek, változatos összetételű együttesek a zenei anyag építőkövei. A balett itt most tényleg nem hiányzott. Annál megkapóbb volt a kitűnően éneklő Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) kiváló teljesítménye, pl. két hatásos zenekari kíséret nélküli jelenetében az első és az utolsó felvonásban (az első részben ment az első két felvonás, a másodikban összevontan az utolsó három). A Szombathelyi Szimfonikus Zenekar pedig olyan csodálatos hangzással játszott, mint a legjobb fővárosi zenekaraink. Pál Tamás karmester a zenekar élén óriási energiákat mozgósítva intenzív és precíz együttmuzsikálásra serkentette az együttesének minden hangszeresét. Igazi operazenekar foglalt helyett a dobogón. A vegyes kar fent a karzaton balról és jobbról foglalt helyett, a zenekar felett középen, de fent a magasban az orgonának volt funkciója az első felvonásban. Az akusztika valami egészen elragadó ebben a hatalmas teremben. Talán ez is segítette az énekeseket, nem kellett „ordítva énekelni”, mert a hang, ha természetes hangerővel szólalt meg, akkor is élvezhető volt a terem bármely pontján. Ezt már kitapasztaltam négy éve is, amikor Goldmark Sába királynője hangzott el itt. Az énekesek közül már az elején kiemeltem Tokodyt, aki láthatóan és hallhatóan lubickolt szerepében, nagyon élvezte, amit csinált, és nagyon jó partnere volt a többi énekművésznek. Ezek közül szinte senkit sem tudok kiemelni, mert mindegyik szinte egyenrangú nehéz de szép feladatokkal birkózott meg, többnyire sikeresen. Eleázár szerepet többnyire hőstenorok éneklik, bár lehet líraibb hangú spintó-féléknek is megpróbálkozni vele, Most a szimpatikus Leo Marian Vodicka énekelte, tényleg hősiesen, szó szerint, bizonyos magasságokért megküzdve, ám összességében kellemes benyomásokat szerezve. Hasonlókat mondhatok a Brogni bíboros szerepében bemutatkozott fiatal, de roppant tehetséges, a mélységekért még megdolgozni kell, de minden kellő technikai adottságokkal és szépséges orgánummal rendelkező basszistáról, Alexei Tanovitskiról. Fogunk még róla hallani a jövőben, azt hiszem. S két ismerősünket hagytam a végére, de nem utolsósorban. Mert Leopold herceget megszemélyesítő Klein Ottokár és a jegyesét Eudoxiát éneklő Mitilineou Cleo igazán elbűvölt bennünket hangjukkal, muzikalitásukkal, megnyerő egyéniségükkel. (Ők már voltak együtt a Gounod Rómeó és Júliájában, láthatóan jól összeszokott remek párost alkottak) Nagyszerű hangi indiszpozíciójuk és semmi kivetnivalót nem hagyó produkciójuk lenyűgözte a népes publikumot, így ők is méltán kivették a részüket a nagy sikerből. Mitilineou és Tanovitski ráadásul kívülről énekelték szólamaikat, így az előttük lévő kotta csak biztonsági kelléket jelentette számukra. A részletesebb zenei elemzést másokra hagyom, én inkább a jellegzetességeket szerettem volna kidomborítani a mostani operai beszámolómban. És ha így is elég hosszan fejtegettem az ismereteket, ennek csak egy oka volt, hogy egy olyan opera koncertszerű bemutatóján lehettem ott, amely igazi csemege, esemény volt a fanatikus, de a kevésbé motivált átlagos zenebarátnak is. Egy alkalomra létrehozott produkció 67 év után megérdemel egy bővebb eszmefuttatsát. A TV és Rádió felvette az operát, remélem, nem kell túlságosan sokat várni a felvételek sugárzására. Örültem, hogy hallhattam végre élőben is ezt az operát, de még jobb lenne mellé a színpadi látvány, kiegészülve azokkal a dallamokkal, amelyek most kényszerűen a körülményekhez igazodva kimaradtak az operából. Így is azt mondhatom, ne legyünk telhetetlenek, örüljünk annak, hogy ott lehettünk egy francia nagyopera budapesti újjászületésén, de a nagy ünneplésben egy percre sem feledjük, hogy anno Halevyvel még nem fejeződött be a francia opera története. Mondhatjuk, hogy Auber, Meyerbeer, Halevy és társai révén lezárult a francia nagyopera korszaka, de a francia nagyopera mesterei után jöttek a francia opera nagymesterei. Őket nem kell feltámasztani, ők folyamatosan itt vannak a fülünkben, szemünkben, tudatunkban. De hogy így történjen, ahhoz kellettek az elődök is. Kellett Halevy is A zsidónőjével. Mert mindennek van előzménye; néha jobban vágyunk arra, amit kevésbé ismerünk, mint ami folyton az orrunk előtt van. Érdemes időnként elidőzni vissza az időben, mert sokszor olyan értékekre bukkanunk, ami megmagyarázza valaminek a végét is, de jelent(het)i valami új, más, jobb (esetleg rosszabb) kezdetét is. A zsidónő pontosan megfelel ennek a ketegóriának.
3712 sukár 2004-09-03 01:26:21 [Válasz erre: 3710 Bulvár Kund 2004-09-03 01:22:40]
Téged is megfizet?
Téged is megfizet?
3711 puszika 2004-09-03 01:23:51 [Válasz erre: 3709 sukár 2004-09-03 00:57:45]
Aj, ez aztán a BÚBÁNAT!
Aj, ez aztán a BÚBÁNAT!
3710 Bulvár Kund 2004-09-03 01:22:40 [Válasz erre: 3709 sukár 2004-09-03 00:57:45]
Szegény sukár! Ott voltál a koncerten? Ma Tokody nagyszerűen énekelt.
Szegény sukár! Ott voltál a koncerten? Ma Tokody nagyszerűen énekelt.
3709 sukár 2004-09-03 00:57:45 [Válasz erre: 3708 Búbánat 2004-09-02 23:53:51]
Papagájnyelv, lebegés, meleg levegő és álság,mű átélés.Szegény címszereplő !!!
Papagájnyelv, lebegés, meleg levegő és álság,mű átélés.Szegény címszereplő !!!
3708 Búbánat 2004-09-02 23:53:51
Már készül a beszámolóm az esti előadásról. Előljáróban csak annyit, hogy óriási élmény volt!!! Lehet, hogy lesz, akinek csalódást okozot vagy többet várt. Én nem fogom összehasonlítgatni az ismert lemezfelvételekkel. Önmagában értékelem, s amit ma hallottunk, arra büszke lehetünk.
Már készül a beszámolóm az esti előadásról. Előljáróban csak annyit, hogy óriási élmény volt!!! Lehet, hogy lesz, akinek csalódást okozot vagy többet várt. Én nem fogom összehasonlítgatni az ismert lemezfelvételekkel. Önmagában értékelem, s amit ma hallottunk, arra büszke lehetünk.
3707 Búbánat 2004-09-02 23:50:17 [Válasz erre: 3701 Heiner Lajos 2004-09-02 22:45:00]
Kedves Lajos, ez egy remek összeállítás. MIért maradt ki belőle az előbb említett Almeida/Tucker/Arroyo/Moffo változat? Az én forrásom RCA kiadványként említi meg.
Kedves Lajos, ez egy remek összeállítás. MIért maradt ki belőle az előbb említett Almeida/Tucker/Arroyo/Moffo változat? Az én forrásom RCA kiadványként említi meg.
3706 Búbánat 2004-09-02 23:40:31 [Válasz erre: 3700 Sesto 2004-09-02 16:58:14]
Sesto. Úgy van! Itt valóban felcseréltem Eudoxia és Rachel szerepeket. De egy felvételre gondoltunk. És a másik is nagyon jó. Ha jól tudom, mindkét felvételen Antonio de Almeida a karmester. Tehát az Arroyo, Moffo és Tucker közreműködésével felvette az RCA-nál is, amelyen a New Philharmonic Orchestra működött közre.
Sesto. Úgy van! Itt valóban felcseréltem Eudoxia és Rachel szerepeket. De egy felvételre gondoltunk. És a másik is nagyon jó. Ha jól tudom, mindkét felvételen Antonio de Almeida a karmester. Tehát az Arroyo, Moffo és Tucker közreműködésével felvette az RCA-nál is, amelyen a New Philharmonic Orchestra működött közre.
3705 Vallomás 2004-09-02 23:14:57 [Válasz erre: 3704 Heiner Lajos 2004-09-02 23:06:22]
Nem volt harag Lajos. Csak ne lennél olyan tökéletes. :-)
Nem volt harag Lajos. Csak ne lennél olyan tökéletes. :-)
3704 Heiner Lajos 2004-09-02 23:06:22 [Válasz erre: 3701 Heiner Lajos 2004-09-02 22:45:00]
bocsi, nagy. Velki. Gross.Great. Stb. stb. Peerce esetében az élő friscoi változatra gondolnék.
bocsi, nagy. Velki. Gross.Great. Stb. stb. Peerce esetében az élő friscoi változatra gondolnék.
3703 Infidele 2004-09-02 22:58:54 [Válasz erre: 3702 janomano 2004-09-02 22:53:42]
Hát, kétségkívül nem semmi. Kellett nekik vitatkozni...
Hát, kétségkívül nem semmi. Kellett nekik vitatkozni...
3702 janomano 2004-09-02 22:53:42 [Válasz erre: 3701 Heiner Lajos 2004-09-02 22:45:00]
Kezdek gyanakodni, hogy te vagy a Második Alapítvány... :-)
Kezdek gyanakodni, hogy te vagy a Második Alapítvány... :-)
3701 Heiner Lajos 2004-09-02 22:45:00 [Válasz erre: 3700 Sesto 2004-09-02 16:58:14]
További diskurzusokat megkönyebbítendő, mindig karmester/Eléazar/Rachel/Léopold/Eudoxie/ Brogny sorrendben, felv. ideje az élen: 1960: Ghiglia/Gafni (igen, a mi Miklósunk), Yeend, Feldmann, Hopkins, Wildermann Da Vinci S-100-2 1964: Lawrence/Tucker/Sarroca/Deis/Tessier/ Treigle EL 010 1964: Ledent/Poncet/Brunin/Bert/Rothier Melodram 169 1973:Guadagno/Tucker/Hayashi/Sabaté/Le Bris/Gwynne LCD 120 1973: K. Andersson/Tucker/Galvany/Bullard/ Shane/Plishka HRE 1981: Albrecht/Tokody/Carreras/Merritt/Ghazarian/Siepi HRE 362 vagy LCD 224 1988: de Almeida/Carreras/Várady/Gonzalez/Anderson/Furlanetto Philips 420 190-2 Fentieken túl figyelembe: Slezak felvételei, és Peerce tolmácsolása a ngy Eleázár áriában.
További diskurzusokat megkönyebbítendő, mindig karmester/Eléazar/Rachel/Léopold/Eudoxie/ Brogny sorrendben, felv. ideje az élen: 1960: Ghiglia/Gafni (igen, a mi Miklósunk), Yeend, Feldmann, Hopkins, Wildermann Da Vinci S-100-2 1964: Lawrence/Tucker/Sarroca/Deis/Tessier/ Treigle EL 010 1964: Ledent/Poncet/Brunin/Bert/Rothier Melodram 169 1973:Guadagno/Tucker/Hayashi/Sabaté/Le Bris/Gwynne LCD 120 1973: K. Andersson/Tucker/Galvany/Bullard/ Shane/Plishka HRE 1981: Albrecht/Tokody/Carreras/Merritt/Ghazarian/Siepi HRE 362 vagy LCD 224 1988: de Almeida/Carreras/Várady/Gonzalez/Anderson/Furlanetto Philips 420 190-2 Fentieken túl figyelembe: Slezak felvételei, és Peerce tolmácsolása a ngy Eleázár áriában.
3700 Sesto 2004-09-02 16:58:14 [Válasz erre: 3687 Búbánat 2004-09-01 22:04:34]
Búbánat, itt vmi. nem egészen tiszta, vagy tévednék??? June Anderson sosem énekelte a \"La Juvie\" cimszerepét(=Rachel) hanem a szokásosan merev és kemény hangadásával azon felvétel EUDOXIA-ja amelyiken Várady Júlia énekli Rachel-szerepét, és ha már Eudoxis, lehetséges, hogy a másik felvételen-Arroyo-val a \"cimszerepben-pedig ANNA MOFFO Eudoxia, vagy netán tévednék-megeshet, ez a felvétel nekem nincs meg, csak olvastam róla...
Búbánat, itt vmi. nem egészen tiszta, vagy tévednék??? June Anderson sosem énekelte a \"La Juvie\" cimszerepét(=Rachel) hanem a szokásosan merev és kemény hangadásával azon felvétel EUDOXIA-ja amelyiken Várady Júlia énekli Rachel-szerepét, és ha már Eudoxis, lehetséges, hogy a másik felvételen-Arroyo-val a \"cimszerepben-pedig ANNA MOFFO Eudoxia, vagy netán tévednék-megeshet, ez a felvétel nekem nincs meg, csak olvastam róla...
3699 Sesto 2004-09-02 15:35:24 [Válasz erre: 3690 WiseGentleman 2004-09-01 22:47:31]
...nem hogy megegyezik: ugyanaz a Günter Krämer-munka!... A MET átvette a kompl. darabot egy szezonra, s az idén visszatér a darab a STOp-be!!! Külön jó hir, hogy a premiert éneklö igen sikeres REGINA SCHÖRG(=Eudoxia szólamában, s még a \"Bolero-t is énekelte!)-követöen a gyatra SIMINA IVAN volt(=szerencsére Bolero mentesen Eudoxia)de a ebben a szezonban KESZEI BORI(!) mutatkozik be a STOP közönségének ebben az igen csak igényes és sokrétü karakterszólamban!... Drukkoljunk neki a sikeres \"Rollendebut-höz\"!... :-)))
...nem hogy megegyezik: ugyanaz a Günter Krämer-munka!... A MET átvette a kompl. darabot egy szezonra, s az idén visszatér a darab a STOp-be!!! Külön jó hir, hogy a premiert éneklö igen sikeres REGINA SCHÖRG(=Eudoxia szólamában, s még a \"Bolero-t is énekelte!)-követöen a gyatra SIMINA IVAN volt(=szerencsére Bolero mentesen Eudoxia)de a ebben a szezonban KESZEI BORI(!) mutatkozik be a STOP közönségének ebben az igen csak igényes és sokrétü karakterszólamban!... Drukkoljunk neki a sikeres \"Rollendebut-höz\"!... :-)))
3698 Outsider 2004-09-02 14:18:09 [Válasz erre: 3682 WiseGentleman 2004-09-01 20:47:54]
Rendben, lezárva. Légy csak bátran továbbra is amerikaibb az amerikaiaknál.
Rendben, lezárva. Légy csak bátran továbbra is amerikaibb az amerikaiaknál.
3697 Bulvar Kund 2004-09-02 11:20:41 [Válasz erre: 3694 kalahari 2004-09-01 23:50:35]
Te is lány vagy??? Tök jó!!!
Te is lány vagy??? Tök jó!!!
3696 Búbánat 2004-09-02 08:55:16
A most megjelent Operaélet közzéteszi annak a kerekasztal-beszélgetésnek a rövidített és szerkesztett változatát, amelyre a Lohengrin-bemutató előtt néhány nappal került sor a Palace Hotel konferenciatermében, s amely a rendező Katharina Wagner, illetve a dramaturg Robert Sollich, valamint közel tucatnyi meghívott zenei újságíró, esztéta között zajlott le. Több fényképet is közöl a premierek szereplőiről. A címlapon Sümegi és Molnár. Ugyancsak a magazinban olvasható képes beszámoló a miskolci Bartók + Csajkovszkij Operafesztivál eseményeiről. Érdekes beszélgetést tartalmaz Sass Szilviával; a fotókkal illusztrált cikkben feleleveníti aktív pályafutását; meghívták Sao Paulóba egy nemzetközi énekverseny zsűrielnőki tisztébe, készül egy saját Weblapja, és egy életrajzi könyvet szándékozik írni. Végül az Operaélet egy hosszú interjút tesz közkinccsé olvasóinak: Renato Brusonnal beszélgetett az újságíró, annak apropóján, hogy tavasszal kétszer is fellépett az Operában. Megtudhatjuk, hogy a nagy baritonista már készül az új - közel a századik - szerepére: Donizetti operájában a Don Sebastianoban fog bemutatkozni a Nagyérdeműnek
A most megjelent Operaélet közzéteszi annak a kerekasztal-beszélgetésnek a rövidített és szerkesztett változatát, amelyre a Lohengrin-bemutató előtt néhány nappal került sor a Palace Hotel konferenciatermében, s amely a rendező Katharina Wagner, illetve a dramaturg Robert Sollich, valamint közel tucatnyi meghívott zenei újságíró, esztéta között zajlott le. Több fényképet is közöl a premierek szereplőiről. A címlapon Sümegi és Molnár. Ugyancsak a magazinban olvasható képes beszámoló a miskolci Bartók + Csajkovszkij Operafesztivál eseményeiről. Érdekes beszélgetést tartalmaz Sass Szilviával; a fotókkal illusztrált cikkben feleleveníti aktív pályafutását; meghívták Sao Paulóba egy nemzetközi énekverseny zsűrielnőki tisztébe, készül egy saját Weblapja, és egy életrajzi könyvet szándékozik írni. Végül az Operaélet egy hosszú interjút tesz közkinccsé olvasóinak: Renato Brusonnal beszélgetett az újságíró, annak apropóján, hogy tavasszal kétszer is fellépett az Operában. Megtudhatjuk, hogy a nagy baritonista már készül az új - közel a századik - szerepére: Donizetti operájában a Don Sebastianoban fog bemutatkozni a Nagyérdeműnek
3695 kalahari 2004-09-01 23:51:25 [Válasz erre: 3693 Hozzászólás 2004-09-01 23:07:45]
Most elképzelem, amint elképzeli... :-)
Most elképzelem, amint elképzeli... :-)
3694 kalahari 2004-09-01 23:50:35 [Válasz erre: 3691 Bulvár Kund 2004-09-01 22:56:59]
Baj, ha nem értem? A humoromra még nem panaszkodtak, de fiú sosem voltam, már nem is nagyon leszek... :-)
Baj, ha nem értem? A humoromra még nem panaszkodtak, de fiú sosem voltam, már nem is nagyon leszek... :-)
