13902 Sesto 2007-05-04 20:35:30 [Válasz erre: 13900 tukán 2007-05-04 20:26:26]
...ime a tervezett \"La Juive\" szereposztás: Samstag, 22. Dezember 2007 Zum letzten Mal am Opernhaus Zürich in der Spielzeit 1925/26 In französischer Sprache mit deutscher Übertitelung La Juive Opéra en cinq actes von Jacques François Élie Fromental Halévy (1799-1862) Libretto von Augustin Eugène Scribe Uraufführung: 23. Februar 1835, Opéra, Salle de la rue Le Peletier, Paris Musikalische Leitung Carlo Rizzi Inszenierung David Pountney Bühnenbild Robert Israel Kostüme Marie-Jeanne Lecca Choreographie Renato Zanella Lichtgestaltung Jürgen Hoffmann Chor Ernst Raffelsberger Rachel Angeles Blancas Prinzessin Eudoxie Malin Hartelius Eléazar Neil Shicoff Kardinal Jean-François de Brogny László Polgár Léopold Celso Albelo Ruggiero Massimiliano Cavaletti Albert Kresˇimir Strazˇanac Unterstützt von InCentive Asset Management AG http://www.opernhaus.ch
...ime a tervezett \"La Juive\" szereposztás: Samstag, 22. Dezember 2007 Zum letzten Mal am Opernhaus Zürich in der Spielzeit 1925/26 In französischer Sprache mit deutscher Übertitelung La Juive Opéra en cinq actes von Jacques François Élie Fromental Halévy (1799-1862) Libretto von Augustin Eugène Scribe Uraufführung: 23. Februar 1835, Opéra, Salle de la rue Le Peletier, Paris Musikalische Leitung Carlo Rizzi Inszenierung David Pountney Bühnenbild Robert Israel Kostüme Marie-Jeanne Lecca Choreographie Renato Zanella Lichtgestaltung Jürgen Hoffmann Chor Ernst Raffelsberger Rachel Angeles Blancas Prinzessin Eudoxie Malin Hartelius Eléazar Neil Shicoff Kardinal Jean-François de Brogny László Polgár Léopold Celso Albelo Ruggiero Massimiliano Cavaletti Albert Kresˇimir Strazˇanac Unterstützt von InCentive Asset Management AG http://www.opernhaus.ch
13901 Sesto 2007-05-04 20:28:36 [Válasz erre: 13900 tukán 2007-05-04 20:26:26]
POLGÁR ÉNEKLI A TERVEK SZERINT BROGNI BÍBOROST A \"LA JUIVE\"-ben!... ;-)
POLGÁR ÉNEKLI A TERVEK SZERINT BROGNI BÍBOROST A \"LA JUIVE\"-ben!... ;-)
13900 tukán 2007-05-04 20:26:26 [Válasz erre: 13898 Sesto 2007-05-04 09:19:40]
Létezik, hogy Polgár L.-t nem látom? Ily súlyos a helyzet?
Létezik, hogy Polgár L.-t nem látom? Ily súlyos a helyzet?
13899 -zéta- 2007-05-04 12:39:55 [Válasz erre: 13897 zsoly 2007-05-02 10:31:36]
S nagyon remek Figaro volt a Mozart-maratonon...
S nagyon remek Figaro volt a Mozart-maratonon...
13898 Sesto 2007-05-04 09:19:40
...akkor ime a Zürich-i Opera szezonterve röviditett változatban a http://www.der-neue-merker.at oldalról, a szezonterv részletes Pdf-Datei (kb. 23 oldal) lehívható a http://www.opernhaus.ch oldalon is! Spielplan 2007/08 der OPER ZÜRICH Opernhaus Zürich: Intendant Alexander Pereira plant für die Zürcher Oper in der kommenden Saison 2007/2008 folgende Neuinszenierungen: ANDREA CHENIER von Umberto Giordano am 30.9. (Santi, Asagaroff; Carosi/Angeletti; Licitra/Giordani, Gallo). Ferner KOENIGSKINDER von Engelbert Humperdinck am 21.10. (Metzmacher, Herzog; Rey, Nikiteanu; Kaufmann, Widmer, Höri, Vogel). Am 2. Dezember folgt Verdis IL TROVATORE. (A. Fischer, del Monaco; Gallardo-Domas, D`Intino; M. Alvarez, Nucci). Es folgt von Jacques-Fromental Halévy LA JUIVE am 22.12. (Rizzi, Pountney; Blancas, Hartelius; Shicoff, Polgar, Albelo). Im neuen Jahr am 13. Januar 2008 folgt LE CID von Jules Massenet. (Plassson, Joel; Kabatu, Rey; Cura, Höri, Stoyanov/Cavaletti). Am 27.1.erfolgt die Uraufführung von Edward Rushtons IM SCHATTEN DES MAULBEERBAUMS. Ein Auftragswerk des Opernhauses Zürich. (Weikert, Aglaja Nicolet; Friedli, Guo, Olvera; Murga, Winkler, Mayr, Haunstein). Robert Schumanns GENOVEVA hat Premiere am 17.2. (Harnoncourt, Kusej; Banse, Kallisch; Drole, Widmer, Mathey, Muff). Am 9.3. ist vorgesehen von Richard Strauss INTERMZZO (Schneider, Herzog; Hartelius, Friedli; Gilfry, Saccà, Drole, Daniluk). Johann Strauss Operette DIE FLEDERMAUS folgt am 29.3. (Welser-Möst, Sturminger; Magee/Trattnigg, Breedt, Jankova; Widmer, Mayr, Strehl und Karl Markovics als Frosch). Mussorgskis BORIS GODUNOW mit Matti Salminen in der Titelrolle ist für den 27. April vorgesehen. (Fedoseyev, Grüber; D`Intino; Schasching, Daniluk, Macias, Stoyanov). Als zweite Halévy Oper folgt am 23. Mai CLARI mit Cecilia Bartoli in der Titelrolle.(A. Fischer, Leiser & Caurier; Libau; Chausson). Im Rahmen der Zürcher Festspiele wird Händels RINALDO am 15.6. aufgeführt. (Christie, Guth; Hartelius, Nikiteanu, Jankova, Galstian, Pessatti; Höri). Als letzte Produktion der Saison steht ab 29.6.08 Bizets CARMEN mit Vesselina Kasarova als Titelfigur auf dem Spielplan. (Welser-Möst, M. Hartmann; Rey, Guo, Schmid; Kaufmann.) Die Rolle des Escamillo ist noch nicht besetzt. Ballettdirektor Heinz Spoerli hat drei Premieren geplant. Am 1. 9.07 „Before Nightfall“ von Nils Christe, ein „Ballett von Filipe Portugal“ und „Abschied“ von Heinz Spoerli. Es folgt als Choreographische Uraufführung „Peer Gynt“ am 10.11. Ballett von Heinz Spoerli. Musik: v.a. Edward Grieg. Musikalische Leitung: Arild Remmereit. Peer Gynt mimt der Schauspieler Sebastian Hülk. Zwei Soprane: Julia Kleiter und Sandra Trattnigg. Der dritte Ballett-Abend der Saison am 8.5. besteht aus Choreographien von Heinz Spoerli und Jiri Kylian. Ferner sind zwei schweizerische Erstaufführungen vorgesehen. „Orma“ von Mauro Bigonzetti und „Arcangelo“ von Nacho Duato. Traditionsgemäss findet die erste Opernpremiere der neuen Saison in Winterthur statt. Am 6.September wird IL BARBIERE DI SIVIGLIA von Giovanni Paisiello aufgeführt. (Hamar, Lievi; Olvera; Camarena, Rumetz, Drole, Scorsin). Christian J. Huber
...akkor ime a Zürich-i Opera szezonterve röviditett változatban a http://www.der-neue-merker.at oldalról, a szezonterv részletes Pdf-Datei (kb. 23 oldal) lehívható a http://www.opernhaus.ch oldalon is! Spielplan 2007/08 der OPER ZÜRICH Opernhaus Zürich: Intendant Alexander Pereira plant für die Zürcher Oper in der kommenden Saison 2007/2008 folgende Neuinszenierungen: ANDREA CHENIER von Umberto Giordano am 30.9. (Santi, Asagaroff; Carosi/Angeletti; Licitra/Giordani, Gallo). Ferner KOENIGSKINDER von Engelbert Humperdinck am 21.10. (Metzmacher, Herzog; Rey, Nikiteanu; Kaufmann, Widmer, Höri, Vogel). Am 2. Dezember folgt Verdis IL TROVATORE. (A. Fischer, del Monaco; Gallardo-Domas, D`Intino; M. Alvarez, Nucci). Es folgt von Jacques-Fromental Halévy LA JUIVE am 22.12. (Rizzi, Pountney; Blancas, Hartelius; Shicoff, Polgar, Albelo). Im neuen Jahr am 13. Januar 2008 folgt LE CID von Jules Massenet. (Plassson, Joel; Kabatu, Rey; Cura, Höri, Stoyanov/Cavaletti). Am 27.1.erfolgt die Uraufführung von Edward Rushtons IM SCHATTEN DES MAULBEERBAUMS. Ein Auftragswerk des Opernhauses Zürich. (Weikert, Aglaja Nicolet; Friedli, Guo, Olvera; Murga, Winkler, Mayr, Haunstein). Robert Schumanns GENOVEVA hat Premiere am 17.2. (Harnoncourt, Kusej; Banse, Kallisch; Drole, Widmer, Mathey, Muff). Am 9.3. ist vorgesehen von Richard Strauss INTERMZZO (Schneider, Herzog; Hartelius, Friedli; Gilfry, Saccà, Drole, Daniluk). Johann Strauss Operette DIE FLEDERMAUS folgt am 29.3. (Welser-Möst, Sturminger; Magee/Trattnigg, Breedt, Jankova; Widmer, Mayr, Strehl und Karl Markovics als Frosch). Mussorgskis BORIS GODUNOW mit Matti Salminen in der Titelrolle ist für den 27. April vorgesehen. (Fedoseyev, Grüber; D`Intino; Schasching, Daniluk, Macias, Stoyanov). Als zweite Halévy Oper folgt am 23. Mai CLARI mit Cecilia Bartoli in der Titelrolle.(A. Fischer, Leiser & Caurier; Libau; Chausson). Im Rahmen der Zürcher Festspiele wird Händels RINALDO am 15.6. aufgeführt. (Christie, Guth; Hartelius, Nikiteanu, Jankova, Galstian, Pessatti; Höri). Als letzte Produktion der Saison steht ab 29.6.08 Bizets CARMEN mit Vesselina Kasarova als Titelfigur auf dem Spielplan. (Welser-Möst, M. Hartmann; Rey, Guo, Schmid; Kaufmann.) Die Rolle des Escamillo ist noch nicht besetzt. Ballettdirektor Heinz Spoerli hat drei Premieren geplant. Am 1. 9.07 „Before Nightfall“ von Nils Christe, ein „Ballett von Filipe Portugal“ und „Abschied“ von Heinz Spoerli. Es folgt als Choreographische Uraufführung „Peer Gynt“ am 10.11. Ballett von Heinz Spoerli. Musik: v.a. Edward Grieg. Musikalische Leitung: Arild Remmereit. Peer Gynt mimt der Schauspieler Sebastian Hülk. Zwei Soprane: Julia Kleiter und Sandra Trattnigg. Der dritte Ballett-Abend der Saison am 8.5. besteht aus Choreographien von Heinz Spoerli und Jiri Kylian. Ferner sind zwei schweizerische Erstaufführungen vorgesehen. „Orma“ von Mauro Bigonzetti und „Arcangelo“ von Nacho Duato. Traditionsgemäss findet die erste Opernpremiere der neuen Saison in Winterthur statt. Am 6.September wird IL BARBIERE DI SIVIGLIA von Giovanni Paisiello aufgeführt. (Hamar, Lievi; Olvera; Camarena, Rumetz, Drole, Scorsin). Christian J. Huber
13897 zsoly 2007-05-02 10:31:36 [Válasz erre: 13896 Búbánat 2007-05-02 10:27:10]
Így van! És hozzá kell tenni, hogy Ferrandót márciusban a szegedi Trubadúrban is énekelte, nagyon jól! Nem lehetett mást mondani, mint hogy tökéletesen elindította az előadást.
Így van! És hozzá kell tenni, hogy Ferrandót márciusban a szegedi Trubadúrban is énekelte, nagyon jól! Nem lehetett mást mondani, mint hogy tökéletesen elindította az előadást.
13896 Búbánat 2007-05-02 10:27:10 [Válasz erre: 13889 Mónika 2007-05-02 08:59:45]
A cikkben említett Cseh Antal legutóbb igen figyelemre méltó, \"egészséges\", basszus hangon szólaltatta Ferrandót a Káel Csaba rendezte fél-szcenírozott Trubadúr-produkcióban. Szerintem, ha \"jó kezekben marad\", szép ígéretes pályát futhat be az igen jóképességekkel rendelkező énekes!
A cikkben említett Cseh Antal legutóbb igen figyelemre méltó, \"egészséges\", basszus hangon szólaltatta Ferrandót a Káel Csaba rendezte fél-szcenírozott Trubadúr-produkcióban. Szerintem, ha \"jó kezekben marad\", szép ígéretes pályát futhat be az igen jóképességekkel rendelkező énekes!
13894 zsoly 2007-05-02 09:59:01 [Válasz erre: 13892 Heiner Lajos 2007-05-02 09:47:58]
Kedves Lajos! Ha megjelent a könyv,kérhetünk róla egy rövid hírt, hogy tudjuk, hogy kapható? Kösz!
Kedves Lajos! Ha megjelent a könyv,kérhetünk róla egy rövid hírt, hogy tudjuk, hogy kapható? Kösz!
13893 Mónika 2007-05-02 09:55:32 [Válasz erre: 13892 Heiner Lajos 2007-05-02 09:47:58]
Váó!!!!!! Ez igazán remek!!! Én biztosan meg fogom venni, mert számomra az egyik legkiválóbb énekes Gregor József volt!!!!!!
Váó!!!!!! Ez igazán remek!!! Én biztosan meg fogom venni, mert számomra az egyik legkiválóbb énekes Gregor József volt!!!!!!
13892 Heiner Lajos 2007-05-02 09:47:58 [Válasz erre: 13891 Mónika 2007-05-02 09:32:39]
Köszi, Mónika! Hollósi Zsolt \"gőzerővel\" dolgozik a Gregor-emlékkönyvön, ha minden a tervei szerint alakul, szép kiadvány lesz, és Jóska halálának első évfordulóján jelenik meg. Salve HL
Köszi, Mónika! Hollósi Zsolt \"gőzerővel\" dolgozik a Gregor-emlékkönyvön, ha minden a tervei szerint alakul, szép kiadvány lesz, és Jóska halálának első évfordulóján jelenik meg. Salve HL
13891 Mónika 2007-05-02 09:32:39 [Válasz erre: 13890 Heiner Lajos 2007-05-02 09:11:10]
Köszönöm az észrevételt és a pontosítást!!! És természetesen köszönjük Hollósi Zsoltnak is, hogy ezt a cikket megírta!!! Üdvözlettel: Mónika
Köszönöm az észrevételt és a pontosítást!!! És természetesen köszönjük Hollósi Zsoltnak is, hogy ezt a cikket megírta!!! Üdvözlettel: Mónika
13890 Heiner Lajos 2007-05-02 09:11:10 [Válasz erre: 13889 Mónika 2007-05-02 08:59:45]
Kedves Mónika! Pro primo: ha átmásol a Momus egy fórumába (gondolom, a cikket eredetileg publikáló orgánum engedélyével) egy írást, nem gondolja, hogy a forrást pontosan kellene feltüntetni? (Nem \"Délmagyar\", hanem Délmagyarország, egyébként az egyik legrégebbi vidékei napilap, 1910-ben alapították). Pro secundo: illett volna a kritika szerzőjét is \"idemásolni\", Hollósi Zsoltnak köszönhető, hogy ebben a napilapban - nem csak vidéki mércével mérve - oly sok kultúrával kapcsolatos írás megjelenhet. Üdvözlettel HL
Kedves Mónika! Pro primo: ha átmásol a Momus egy fórumába (gondolom, a cikket eredetileg publikáló orgánum engedélyével) egy írást, nem gondolja, hogy a forrást pontosan kellene feltüntetni? (Nem \"Délmagyar\", hanem Délmagyarország, egyébként az egyik legrégebbi vidékei napilap, 1910-ben alapították). Pro secundo: illett volna a kritika szerzőjét is \"idemásolni\", Hollósi Zsoltnak köszönhető, hogy ebben a napilapban - nem csak vidéki mércével mérve - oly sok kultúrával kapcsolatos írás megjelenhet. Üdvözlettel HL
13889 Mónika 2007-05-02 08:59:45
Otto Nicolai:A windsori víg nők -cikk a Délmagyar 2007. április 30-i számából: \"Toronykőy Attila rendezésében közel három évtized múltán ismét közönségsikert aratott Szegeden Otto Nicolai három felvonásos komikus operája, A windsori víg nők. Pedig hullámzó színvonalú a produkció, attól függően, hogy melyik szereplőgárda van épp színpadon. A premierre nem jutottam el, így először a másnapi, a szombat délutáni előadást láttam a második szereposztással. Elkedvetlenedtem, mert fáradtnak, unalmasnak tűnt. A díszlet sem működött tökéletesen: a fogadóbeli jelenet után majdnem összeomlott. Végül nem kellett leállni, helyrehozták a malőrt. A Vaszy-operabérlet múlt szombat esti telt házas előadásán az első szereposztással sokkal jobbnak hatott Toronykőy Attila rendezése. Mindkét gárdával Gábor Géza mutatkozott be Sir John Falstaff szerepében. Alaposan kitömve, méretes pocakkal, borvirágos orral és remek poénokkal adta a kéjsóvár hájas lovagot. Tekintélyes méreteihez képest is eltúlzott nagyságú ónkupával lépett színpadra a súgólyukból. A rendezőnek hála gegek tucatján mulathattunk: hódításra készülve száját, altestét és a virágcsokrot is illatosította, Fluthné aláírását szagról azonosította, a fogadóbeli jelenet végén bő sugárban, valószínűtlenül hosszan és hangosan csobogtatva végezte el szükségét, majd a fogadós hátán törölte meg kezét... Gábor Géza gyönyörűen, muzikálisan énekelte a bordalt a II. felvonásban, a szöveget is mintaszerűen mondta – csak Falstaff életvidám alapkarakterének megmutatásával maradt adós. A Fluthnét alakító Vajda Júliának sikerült leginkább azt a groteszk, abszurdba hajló játékstílust megvalósítania, amire a Kovalik-iskolán nevelődött Toronykőy az egész produkciót építette. Már akkor felkacagott a közönség, amikor malomkeréknyire tömött hátsóval feltűnt, hát még, amikor ki is használta különleges „adottságát\", riszált, fészkelődött, mulatságosan a hatalmas mosókosárra pattant. Dundika deszkának tűnne az óriási keblekkel felruházott Reichné mellett – Szonda Éva remek humorérzékkel bolondozva alakította a másik windsori víg nőt. Kettejük duettje, jelenetei voltak a legjobbak: Vajda és Szonda a zenés színjátszás legmagasabb színvonalát képviseli, pazar karakterformáló képességüknek köszönhetően mindig hús-vér figurákat láthatunk az operaszínpadon. A másik páros is tetszett: a fanyar Wittinger Gertrúd (Fluthné) és a vonzó Tóth Judit (Reichné) is jó úton halad, idővel még felszabadultabb lehet a játékuk. Szerekován János Fentonként meggyőzőbb volt, mint Kóbor Tamás, szebben, líraibban énekelte a románcot és a szerelmi kettőst is. Ebben persze az is közrejátszott, hogy Annuskaként ideálisabb partnere volt a muzikális Dér Krisztina. Merényi Nicolette éneklése sajnos annyira problematikus, hogy azt már nem lehet szó nélkül hagyni. Vághelyi Gábor és Andrejcsik István is mulatságos volt Fluth úr szerepében, előbbinek jobban sikerült a rögeszmés féltékenységet is megmutatnia. Altorjay Tamás szikárabbnak, sótlanabbnak mutatta a púpos Reich urat, a nagyszerűen éneklő Cseh Antal talán túlzottan is vidám és feldobott volt – ezzel a kedéllyel kiváló Falstaff is lehet majd belőle. Korrekt volt a további szereplőgárda, a kórus és a nem túl izgalmas koreográfiát előadó tánckar is. Toronykőy Attila imponáló rendezése mellett a produkció nagy értéke a forgók segítségével jól variálható, ötletes, látványos, egyszerre korhű és absztrakt díszlet. A tervező, Juhász Katalin kisebb építőelemekre és nagy falfelületekre printelt hatalmas képekkel idézte meg az Erzsébet-kori Windsor hangulatát. Jók Varsányi Anna elrajzolt jelmezei is. Molnár László zeneigazgató vezényletével élményszerűbben, frissebben játszottak a finoman, árnyaltan szóló szegedi szimfonikusok, bár a Kardos Gábor által dirigált délutáni előadáson sem a zenekarral volt problémám. \"
Otto Nicolai:A windsori víg nők -cikk a Délmagyar 2007. április 30-i számából: \"Toronykőy Attila rendezésében közel három évtized múltán ismét közönségsikert aratott Szegeden Otto Nicolai három felvonásos komikus operája, A windsori víg nők. Pedig hullámzó színvonalú a produkció, attól függően, hogy melyik szereplőgárda van épp színpadon. A premierre nem jutottam el, így először a másnapi, a szombat délutáni előadást láttam a második szereposztással. Elkedvetlenedtem, mert fáradtnak, unalmasnak tűnt. A díszlet sem működött tökéletesen: a fogadóbeli jelenet után majdnem összeomlott. Végül nem kellett leállni, helyrehozták a malőrt. A Vaszy-operabérlet múlt szombat esti telt házas előadásán az első szereposztással sokkal jobbnak hatott Toronykőy Attila rendezése. Mindkét gárdával Gábor Géza mutatkozott be Sir John Falstaff szerepében. Alaposan kitömve, méretes pocakkal, borvirágos orral és remek poénokkal adta a kéjsóvár hájas lovagot. Tekintélyes méreteihez képest is eltúlzott nagyságú ónkupával lépett színpadra a súgólyukból. A rendezőnek hála gegek tucatján mulathattunk: hódításra készülve száját, altestét és a virágcsokrot is illatosította, Fluthné aláírását szagról azonosította, a fogadóbeli jelenet végén bő sugárban, valószínűtlenül hosszan és hangosan csobogtatva végezte el szükségét, majd a fogadós hátán törölte meg kezét... Gábor Géza gyönyörűen, muzikálisan énekelte a bordalt a II. felvonásban, a szöveget is mintaszerűen mondta – csak Falstaff életvidám alapkarakterének megmutatásával maradt adós. A Fluthnét alakító Vajda Júliának sikerült leginkább azt a groteszk, abszurdba hajló játékstílust megvalósítania, amire a Kovalik-iskolán nevelődött Toronykőy az egész produkciót építette. Már akkor felkacagott a közönség, amikor malomkeréknyire tömött hátsóval feltűnt, hát még, amikor ki is használta különleges „adottságát\", riszált, fészkelődött, mulatságosan a hatalmas mosókosárra pattant. Dundika deszkának tűnne az óriási keblekkel felruházott Reichné mellett – Szonda Éva remek humorérzékkel bolondozva alakította a másik windsori víg nőt. Kettejük duettje, jelenetei voltak a legjobbak: Vajda és Szonda a zenés színjátszás legmagasabb színvonalát képviseli, pazar karakterformáló képességüknek köszönhetően mindig hús-vér figurákat láthatunk az operaszínpadon. A másik páros is tetszett: a fanyar Wittinger Gertrúd (Fluthné) és a vonzó Tóth Judit (Reichné) is jó úton halad, idővel még felszabadultabb lehet a játékuk. Szerekován János Fentonként meggyőzőbb volt, mint Kóbor Tamás, szebben, líraibban énekelte a románcot és a szerelmi kettőst is. Ebben persze az is közrejátszott, hogy Annuskaként ideálisabb partnere volt a muzikális Dér Krisztina. Merényi Nicolette éneklése sajnos annyira problematikus, hogy azt már nem lehet szó nélkül hagyni. Vághelyi Gábor és Andrejcsik István is mulatságos volt Fluth úr szerepében, előbbinek jobban sikerült a rögeszmés féltékenységet is megmutatnia. Altorjay Tamás szikárabbnak, sótlanabbnak mutatta a púpos Reich urat, a nagyszerűen éneklő Cseh Antal talán túlzottan is vidám és feldobott volt – ezzel a kedéllyel kiváló Falstaff is lehet majd belőle. Korrekt volt a további szereplőgárda, a kórus és a nem túl izgalmas koreográfiát előadó tánckar is. Toronykőy Attila imponáló rendezése mellett a produkció nagy értéke a forgók segítségével jól variálható, ötletes, látványos, egyszerre korhű és absztrakt díszlet. A tervező, Juhász Katalin kisebb építőelemekre és nagy falfelületekre printelt hatalmas képekkel idézte meg az Erzsébet-kori Windsor hangulatát. Jók Varsányi Anna elrajzolt jelmezei is. Molnár László zeneigazgató vezényletével élményszerűbben, frissebben játszottak a finoman, árnyaltan szóló szegedi szimfonikusok, bár a Kardos Gábor által dirigált délutáni előadáson sem a zenekarral volt problémám. \"
13888 egy kívülálló 2007-05-01 19:27:50 [Válasz erre: 13887 tarnhelm2 2007-05-01 19:25:57]
Egyáltalán nem volt fölösleges, ezek nagyon izgalmas kérdések... legalábbis engem nagyon érdekelnek.
Egyáltalán nem volt fölösleges, ezek nagyon izgalmas kérdések... legalábbis engem nagyon érdekelnek.
13887 tarnhelm2 2007-05-01 19:25:57 [Válasz erre: 13886 egy kívülálló 2007-05-01 19:15:53]
:-) De azért talán nem volt felesleges erről a kérdésről beszélgetnünk egy kicsit. Annál is inkább, mert Winifredet - náci szimpátiája miatt - egy időben illett en bloc hülyének és dilettánsnak beállítani, holott erről szó sincs.
:-) De azért talán nem volt felesleges erről a kérdésről beszélgetnünk egy kicsit. Annál is inkább, mert Winifredet - náci szimpátiája miatt - egy időben illett en bloc hülyének és dilettánsnak beállítani, holott erről szó sincs.
13886 egy kívülálló 2007-05-01 19:15:53 [Válasz erre: 13885 tarnhelm2 2007-05-01 19:10:06]
Na jó, ebben a fakérdésben kicsit túloztam (bár a bonmot nem tőlem származik, Fodor Géza zárta ily módon rövidre a dolgot egyetemi előadásán :-)), de a lényeget tekintve, úgy látom, értjük egymást.
Na jó, ebben a fakérdésben kicsit túloztam (bár a bonmot nem tőlem származik, Fodor Géza zárta ily módon rövidre a dolgot egyetemi előadásán :-)), de a lényeget tekintve, úgy látom, értjük egymást.
13885 tarnhelm2 2007-05-01 19:10:06 [Válasz erre: 13884 egy kívülálló 2007-05-01 18:45:43]
Hát azért nem... Praetorius színpadképe erősen stilizál a korábbiakhoz képest, és szerintem rendkívül expresszív. (Etekintetben mmindenkinek javaslom Dietrich Mack: Der Bayreuther Inszenierungsstil 1876-1976. c. könyvét, ebben a száz esztendő szinpadképei felvonásonként - gyakran több fotón is - tanulmányozhatóak). Winifred természetesen nem volt forradalmár, és nem nyúlt radikálisan a darabokhoz. Maximálisan, de korszerűen igyekezett Wagner \"szellemében\" eljárni. A rendezői szinház egyébként az operák esetében általában véve is inkább csak az elmúlt fél évszázadban lett szokás.
Hát azért nem... Praetorius színpadképe erősen stilizál a korábbiakhoz képest, és szerintem rendkívül expresszív. (Etekintetben mmindenkinek javaslom Dietrich Mack: Der Bayreuther Inszenierungsstil 1876-1976. c. könyvét, ebben a száz esztendő szinpadképei felvonásonként - gyakran több fotón is - tanulmányozhatóak). Winifred természetesen nem volt forradalmár, és nem nyúlt radikálisan a darabokhoz. Maximálisan, de korszerűen igyekezett Wagner \"szellemében\" eljárni. A rendezői szinház egyébként az operák esetében általában véve is inkább csak az elmúlt fél évszázadban lett szokás.
13884 egy kívülálló 2007-05-01 18:45:43 [Válasz erre: 13883 tarnhelm2 2007-05-01 18:21:05]
Valóban Winifred volt az első, aki hozzá mert nyúlni a Wagner, ill. Coima által beállított rendezésekhez, a de ha megnézed, hogy miben is álltak pontosan eze a változtatások, kiderül, hogy legfeljebb abban, hogy a fa a színpadkép bal oldaláról átkerült a jobb oldalra... Vagyis volt újítás, de csak a kivitelezésben, nem a stílusban. És valóban, a konzervatívoknak már ez is túlzott merészség volt. És valóban: Winifred jó operát csinált, a legjobb énekesek és karmesterek sürgölődtek Bayreut körül - már akit nem riasztott el Winifred politikai szerepvállalása.
Valóban Winifred volt az első, aki hozzá mert nyúlni a Wagner, ill. Coima által beállított rendezésekhez, a de ha megnézed, hogy miben is álltak pontosan eze a változtatások, kiderül, hogy legfeljebb abban, hogy a fa a színpadkép bal oldaláról átkerült a jobb oldalra... Vagyis volt újítás, de csak a kivitelezésben, nem a stílusban. És valóban, a konzervatívoknak már ez is túlzott merészség volt. És valóban: Winifred jó operát csinált, a legjobb énekesek és karmesterek sürgölődtek Bayreut körül - már akit nem riasztott el Winifred politikai szerepvállalása.
13883 tarnhelm2 2007-05-01 18:21:05 [Válasz erre: 13882 egy kívülálló 2007-05-01 17:34:45]
Úgy látom, Wagner szinpadi elveire vonatkozóan a véleménykülönbségünk fennmarad, de egyetértünk abban, hogy a MüPabeli minimalista rendezés jól szolgálta a darabot, akár tetszett volna az R. Wagnernek akár nem. Winifred esetében viszont nem áll az, hogy konzervált volna valamiféle avitt stílust. Ő volt az, aki először hozzá mert nyúlni a Parsifalhoz - volt is belőle botrány. Méghozzá nem kisebb személyiséget bízott meg a díszlet- és jelmeztervezéssel, mint Alfred Rollert 1934-ben. Majd három év múlva Wieland Wagner rendezte át a darabot (még nem minimalista felfogásban.) Ugyancsak Winifred alkalmazta Emile Praetoriust, korának egyik legjobb díszlettervezőjét, aki remek Ring-színpadképet kreált. Winifredről sok mindent lehet mondani, de hogy ne csinált volna kiváló operát, azt nem.
Úgy látom, Wagner szinpadi elveire vonatkozóan a véleménykülönbségünk fennmarad, de egyetértünk abban, hogy a MüPabeli minimalista rendezés jól szolgálta a darabot, akár tetszett volna az R. Wagnernek akár nem. Winifred esetében viszont nem áll az, hogy konzervált volna valamiféle avitt stílust. Ő volt az, aki először hozzá mert nyúlni a Parsifalhoz - volt is belőle botrány. Méghozzá nem kisebb személyiséget bízott meg a díszlet- és jelmeztervezéssel, mint Alfred Rollert 1934-ben. Majd három év múlva Wieland Wagner rendezte át a darabot (még nem minimalista felfogásban.) Ugyancsak Winifred alkalmazta Emile Praetoriust, korának egyik legjobb díszlettervezőjét, aki remek Ring-színpadképet kreált. Winifredről sok mindent lehet mondani, de hogy ne csinált volna kiváló operát, azt nem.
13882 egy kívülálló 2007-05-01 17:34:45 [Válasz erre: 13880 tarnhelm2 2007-05-01 14:07:15]
Fenntartom, hogy Wagner elégedetlen volt a realista szcenikával, hiába készült az az ő útmutatásai szerint. Vagyis Cosima és Siegfried később olyasvalamihez ragaszodott, ami ugyan a Mester ízlése szerint készült, de neki magának sem tetszett végül. Persze mindettől függetlenül, akár tetszett Wagnernek a végeredmény, akár nem, senkinek sincs joga korlátozni a művészek újító szándékát, vagyis Cosima, Siegfried, majd Winifred mindenképpen helytelenül járt el, és ebből a szempontból, mindegy, hogy Wagnernek ez tetszett-e volna vagy sem.
Fenntartom, hogy Wagner elégedetlen volt a realista szcenikával, hiába készült az az ő útmutatásai szerint. Vagyis Cosima és Siegfried később olyasvalamihez ragaszodott, ami ugyan a Mester ízlése szerint készült, de neki magának sem tetszett végül. Persze mindettől függetlenül, akár tetszett Wagnernek a végeredmény, akár nem, senkinek sincs joga korlátozni a művészek újító szándékát, vagyis Cosima, Siegfried, majd Winifred mindenképpen helytelenül járt el, és ebből a szempontból, mindegy, hogy Wagnernek ez tetszett-e volna vagy sem.
13881 WiseGentleman 2007-05-01 15:40:39
Azt sem szabad elfelejeni (csupán egy közbevetés), hogyha mindenben Wagner akarata szerint járnánk el, a Parsifalt elő sem adhatnánk a MŰPÁ-ban vagy az Operaházban (ld. Parsifal-Raub és környéke).
Azt sem szabad elfelejeni (csupán egy közbevetés), hogyha mindenben Wagner akarata szerint járnánk el, a Parsifalt elő sem adhatnánk a MŰPÁ-ban vagy az Operaházban (ld. Parsifal-Raub és környéke).
13880 tarnhelm2 2007-05-01 14:07:15 [Válasz erre: 13879 egy kívülálló 2007-05-01 13:45:14]
Wagner képzőművészeti izléséről azért elég sok mindent tudunk. Josef Hofmann Ring-festményeivel pl. elégedett volt, Renoir róla készült portréjával pedig rendkívül elégedetlen. A színpadi megvalósításokból nem a stilizálást hiányolta, épp ellenkezőleg, az bosszantotta, ha valami nem sikerült elég valósághűre. A kor techikai színvonalán mindent megpróbált, hogy az illlúzió minél valósásgosabb legyen, Cosima és Siegfried a későbbiekben teljes mértékben az ő szellemében jártak el. Wieland és Wolfgang minimal diszlet-koncepciója brutális szakítás volt a germán romanticizmussal - sokan vádolták őket éppen azzal, hogy semmibe veszik nagyapjuk elképzeléseit.
Wagner képzőművészeti izléséről azért elég sok mindent tudunk. Josef Hofmann Ring-festményeivel pl. elégedett volt, Renoir róla készült portréjával pedig rendkívül elégedetlen. A színpadi megvalósításokból nem a stilizálást hiányolta, épp ellenkezőleg, az bosszantotta, ha valami nem sikerült elég valósághűre. A kor techikai színvonalán mindent megpróbált, hogy az illlúzió minél valósásgosabb legyen, Cosima és Siegfried a későbbiekben teljes mértékben az ő szellemében jártak el. Wieland és Wolfgang minimal diszlet-koncepciója brutális szakítás volt a germán romanticizmussal - sokan vádolták őket éppen azzal, hogy semmibe veszik nagyapjuk elképzeléseit.
13879 egy kívülálló 2007-05-01 13:45:14 [Válasz erre: 13878 tarnhelm2 2007-05-01 13:34:09]
Azt tuzdjuk, hogy milyenek voltak a Ring és a Parsifal ősbemutatójának színpadképei, de azt is pontosan tudjuk, hogy Wagner elégedetlen volt ezekkel, teljesen mások voltak, mint amiket megálmodott - de hogy valójában mit képzelt el, arra nézve nemigen van támpontunk, csupán a már idézett kijelentése. Az ősbemutatók stílusát aztán Cosima kanonzálta és kiáltotta ki a Wagner által elképzelt és követendőnek tartott változatnak.
Azt tuzdjuk, hogy milyenek voltak a Ring és a Parsifal ősbemutatójának színpadképei, de azt is pontosan tudjuk, hogy Wagner elégedetlen volt ezekkel, teljesen mások voltak, mint amiket megálmodott - de hogy valójában mit képzelt el, arra nézve nemigen van támpontunk, csupán a már idézett kijelentése. Az ősbemutatók stílusát aztán Cosima kanonzálta és kiáltotta ki a Wagner által elképzelt és követendőnek tartott változatnak.
13878 tarnhelm2 2007-05-01 13:34:09 [Válasz erre: 13876 egy kívülálló 2007-05-01 12:54:17]
Hogy Wagner - mármint Richard - miként képzelte el a Parsifal szinpadi megvalósítását, pontosan tudjuk. A díszleteket - természetesen a Mester felügyelete mellett - Paul von Joukowsky és a Brückner testvérek végezték, az eredmény jól ismert. Ehhez nem nagyon hasonlít a MüPa \"színpadképe\", a Mikó-féle rendezés sokkal inkább. Viszont Wieland Wagner 1951-es \"üres\" színpadképére már igencsak emlékeztetett a MüPa előadás. Nekem ez a megoldás kifejezetten tetszett.
Hogy Wagner - mármint Richard - miként képzelte el a Parsifal szinpadi megvalósítását, pontosan tudjuk. A díszleteket - természetesen a Mester felügyelete mellett - Paul von Joukowsky és a Brückner testvérek végezték, az eredmény jól ismert. Ehhez nem nagyon hasonlít a MüPa \"színpadképe\", a Mikó-féle rendezés sokkal inkább. Viszont Wieland Wagner 1951-es \"üres\" színpadképére már igencsak emlékeztetett a MüPa előadás. Nekem ez a megoldás kifejezetten tetszett.
13877 Sesto 2007-05-01 13:02:08 [Válasz erre: 13875 egy kívülálló 2007-05-01 12:49:48]
...teljesen mindegy, én a DVD-t nem értékeltem, nem is fogom. Annyira nem is ismerem: egyszer megnéztem, azóta ott áll a polcon. De kifejezetten szinházi munkáit végképp´nem ismerem.
...teljesen mindegy, én a DVD-t nem értékeltem, nem is fogom. Annyira nem is ismerem: egyszer megnéztem, azóta ott áll a polcon. De kifejezetten szinházi munkáit végképp´nem ismerem.
13876 egy kívülálló 2007-05-01 12:54:17 [Válasz erre: 13873 Sesto 2007-05-01 12:27:55]
Ami a félig szcenírozott előadásokat illeti: a fene tudja, a Parsifal és A varázsfuvola esetében ez a módszer kifejezetten termékenyítőnek bizonyult, pedig ez utóbbit szintén Káel rendezte... A Parsifalban pedig, úgy vélem, ez a színpadra állítási mód jutott a legközelebb ahhoz, amit Wagner elképzelt, de megvalósítani nem tudott, és amit kétségbeesésében úgy fejezett ki, hogy a láthatatlan zenekar után a láthatatlan színpadot is fel szeretné találni. Bizonyos okokból A trubadúr is kínálja magát ilyesfajta előadásra, csak hát akkor azt valóban, rendesen meg kell csinálni és ki kell előbb találni.
Ami a félig szcenírozott előadásokat illeti: a fene tudja, a Parsifal és A varázsfuvola esetében ez a módszer kifejezetten termékenyítőnek bizonyult, pedig ez utóbbit szintén Káel rendezte... A Parsifalban pedig, úgy vélem, ez a színpadra állítási mód jutott a legközelebb ahhoz, amit Wagner elképzelt, de megvalósítani nem tudott, és amit kétségbeesésében úgy fejezett ki, hogy a láthatatlan zenekar után a láthatatlan színpadot is fel szeretné találni. Bizonyos okokból A trubadúr is kínálja magát ilyesfajta előadásra, csak hát akkor azt valóban, rendesen meg kell csinálni és ki kell előbb találni.
13875 egy kívülálló 2007-05-01 12:49:48 [Válasz erre: 13872 Sesto 2007-05-01 12:21:51]
Nekem igazán az a döbbenet abban a DVD-ben, hogy semmiféle filmes gondolkodásmódot nem vélek felfedezni benne, olyan, mintha egy rossz színpadi előadást kameráztak volna le. Mert az, hogy néha ugrunk a hewlyszínek között, meg néha van egy-egy bevágás, ami úgymond \"emlékezést\" jelent, még nem filmes megközelítés...
Nekem igazán az a döbbenet abban a DVD-ben, hogy semmiféle filmes gondolkodásmódot nem vélek felfedezni benne, olyan, mintha egy rossz színpadi előadást kameráztak volna le. Mert az, hogy néha ugrunk a hewlyszínek között, meg néha van egy-egy bevágás, ami úgymond \"emlékezést\" jelent, még nem filmes megközelítés...
13874 tarnhelm2 2007-05-01 12:34:19 [Válasz erre: 13871 egy kívülálló 2007-05-01 12:21:01]
Látvány? Pedig Oscar-díjas operatőr forgatta... Engem a külső zajok zavartak csak a filmben, a Bánk Gertrudis kettős pedig kifejezetten izgalmas szerintem. De senkit nem akarok rábeszélni, hogy vegye meg 999 Ft-ért a dvdt, pláne ha szívből utálja. :-) Nekem is csak videón van.
Látvány? Pedig Oscar-díjas operatőr forgatta... Engem a külső zajok zavartak csak a filmben, a Bánk Gertrudis kettős pedig kifejezetten izgalmas szerintem. De senkit nem akarok rábeszélni, hogy vegye meg 999 Ft-ért a dvdt, pláne ha szívből utálja. :-) Nekem is csak videón van.
13873 Sesto 2007-05-01 12:27:55
...ezeket a jelenleg állítólag \"oly´divatos\" félig szcenirozott elöadásokat, amelyek -nyilván- leginkább anyagi okokra és kevésbé a müvészi elgondolásra lehet visszavezetni, nálunk csak \"ein Koffer voller Scheiße\" c. szokták emlegetni!...
...ezeket a jelenleg állítólag \"oly´divatos\" félig szcenirozott elöadásokat, amelyek -nyilván- leginkább anyagi okokra és kevésbé a müvészi elgondolásra lehet visszavezetni, nálunk csak \"ein Koffer voller Scheiße\" c. szokták emlegetni!...
13872 Sesto 2007-05-01 12:21:51 [Válasz erre: 13869 egy kívülálló 2007-05-01 12:07:31]
...dehogynem!!! tényleg, a Bán bán DVD megvan!!! ;-)))) /De az nyilván filmes müfaj, szinpadi munkát még nem láttam töle.../
...dehogynem!!! tényleg, a Bán bán DVD megvan!!! ;-)))) /De az nyilván filmes müfaj, szinpadi munkát még nem láttam töle.../
13871 egy kívülálló 2007-05-01 12:21:01 [Válasz erre: 13870 tarnhelm2 2007-05-01 12:16:43]
A Bánk bán filmet én szívből utáltam, és még mindig nem tudott rávinni a lélek, hogy 1000 Ft-ot adjak érte a közértben... Pedig a zenei megvalósítás igazán kiváló benne, átdolgozás ide vagy oda. Mégis, a látvány számomra sokkoló volt. A Traviata szintén vetítgetésből állt, akárcsak a mostani Trubi, különbség, hogy ott ellopott néhány rendezői fogást Decker rendezéséből, ami persze röhejes volt ebben a formában. De ott legalább jók voltak az énekesek nagyrészt, és nem kellett kiabálást hallgatnunk...
A Bánk bán filmet én szívből utáltam, és még mindig nem tudott rávinni a lélek, hogy 1000 Ft-ot adjak érte a közértben... Pedig a zenei megvalósítás igazán kiváló benne, átdolgozás ide vagy oda. Mégis, a látvány számomra sokkoló volt. A Traviata szintén vetítgetésből állt, akárcsak a mostani Trubi, különbség, hogy ott ellopott néhány rendezői fogást Decker rendezéséből, ami persze röhejes volt ebben a formában. De ott legalább jók voltak az énekesek nagyrészt, és nem kellett kiabálást hallgatnunk...
13870 tarnhelm2 2007-05-01 12:16:43 [Válasz erre: 13869 egy kívülálló 2007-05-01 12:07:31]
Nekem a Bánk Bán film tetszett. Az Orfeo rendezése is, de az előadás egyáltalán nem, és láttam egy Cosit is tőle, ami elment. A Traviátát csak a párom látta a MüPában, ő ki volt tőle akadva rendesen.
Nekem a Bánk Bán film tetszett. Az Orfeo rendezése is, de az előadás egyáltalán nem, és láttam egy Cosit is tőle, ami elment. A Traviátát csak a párom látta a MüPában, ő ki volt tőle akadva rendesen.
13869 egy kívülálló 2007-05-01 12:07:31 [Válasz erre: 13868 Sesto 2007-05-01 11:58:27]
Hát mit mondjak... Én láttam tőle egy nagyo jó Varázsfuvolát, minden más azonban katasztrófa volt az elővezetésében. (Monteverdi Orfeóját is rendezte, erről csupa jóka thallottam, de nem láttam, tehát nem tudok róla nyilatkozni sajnos.) A Bánk bán film sem volt meg neked?
Hát mit mondjak... Én láttam tőle egy nagyo jó Varázsfuvolát, minden más azonban katasztrófa volt az elővezetésében. (Monteverdi Orfeóját is rendezte, erről csupa jóka thallottam, de nem láttam, tehát nem tudok róla nyilatkozni sajnos.) A Bánk bán film sem volt meg neked?
13868 Sesto 2007-05-01 11:58:27
Egy kívülállónak: \"A trubadúr rendezése Káel Csaba elővezetésében (elnézést az offért).\" -ezt áthoztam ide, valóban ne a DG-topic-ot nyomjuk szét ezzel a témával!... ;-))) Nem tudom megitélni, nem ismerem,...eddig nem láttam töle egyetlen munkát sem... Hmmm...
Egy kívülállónak: \"A trubadúr rendezése Káel Csaba elővezetésében (elnézést az offért).\" -ezt áthoztam ide, valóban ne a DG-topic-ot nyomjuk szét ezzel a témával!... ;-))) Nem tudom megitélni, nem ismerem,...eddig nem láttam töle egyetlen munkát sem... Hmmm...
13867 ikunuku 2007-04-30 11:20:31 [Válasz erre: 13863 Lolita 2007-04-28 12:46:57]
Mert soha nem ott van, ahol lennie kéne...
Mert soha nem ott van, ahol lennie kéne...
13866 margareta 2007-04-30 11:09:56
Sziasztok! A windsori víg nők c. Otto Nicolai-darabot én is láttam, a második rendezésben. KIcsit zötyögött, az már igaz, de egészében véve élvezhető volt. Nagyon sok egyenetlenség érződött a darabon, azt gondolom, a legtöbb probléma az emberekkel volt. A díszlet malőrje inkább csak bakinak tűnt, ügyesen megoldották (nekem kifejezetten tetszett a térbeli puzzle-ra emlékeztető, kétoldalán \"litografált\" színpadkép) Az egész darabban a legi nkább zavarónak Merényi Nicolette játéka tűnt. A hangja képzett, de a személyiségével alapos gondolok lehetnek, és ez sajnos erősen átütött az általa megformált karakteren. A kvartettben szinte lemosta a többieket a színpadról. A játáka szntelen volt, inkább-fekete fehér, és az eredetileg bájos üde, taplraesett Annuska, aki a maga boldogságáért a szüleit is képes kijátszani, az ő megformálásában egy erősen agresszív liba képét mutatta, aki kislányt és nőt egyszerre játszik. Mellettem ült egy 8 éves forma kislány a nagymamival; az ő kritikája szívből jövő és őszinte volt: nemes egyszerűséggel befogta a fülét, nem is egyszer, amikor Merényi művésznő hangja a kárpitot és a dobhártyákat hasogatta. A díszlet és a jelmez kiváló volt, a zenei megoldások szépen kivitelezettek, a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a szereplők közül néhányan láthatóan nem tudták, hogy hol a helyük, emiatta a darab finom struktúrája széthullott. Minden bizonnyal lesz még jobb is. Wittinger Gertrúdnak minden elismerésem! Nagyon tetszett a játéka.
Sziasztok! A windsori víg nők c. Otto Nicolai-darabot én is láttam, a második rendezésben. KIcsit zötyögött, az már igaz, de egészében véve élvezhető volt. Nagyon sok egyenetlenség érződött a darabon, azt gondolom, a legtöbb probléma az emberekkel volt. A díszlet malőrje inkább csak bakinak tűnt, ügyesen megoldották (nekem kifejezetten tetszett a térbeli puzzle-ra emlékeztető, kétoldalán \"litografált\" színpadkép) Az egész darabban a legi nkább zavarónak Merényi Nicolette játéka tűnt. A hangja képzett, de a személyiségével alapos gondolok lehetnek, és ez sajnos erősen átütött az általa megformált karakteren. A kvartettben szinte lemosta a többieket a színpadról. A játáka szntelen volt, inkább-fekete fehér, és az eredetileg bájos üde, taplraesett Annuska, aki a maga boldogságáért a szüleit is képes kijátszani, az ő megformálásában egy erősen agresszív liba képét mutatta, aki kislányt és nőt egyszerre játszik. Mellettem ült egy 8 éves forma kislány a nagymamival; az ő kritikája szívből jövő és őszinte volt: nemes egyszerűséggel befogta a fülét, nem is egyszer, amikor Merényi művésznő hangja a kárpitot és a dobhártyákat hasogatta. A díszlet és a jelmez kiváló volt, a zenei megoldások szépen kivitelezettek, a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a szereplők közül néhányan láthatóan nem tudták, hogy hol a helyük, emiatta a darab finom struktúrája széthullott. Minden bizonnyal lesz még jobb is. Wittinger Gertrúdnak minden elismerésem! Nagyon tetszett a játéka.
13865 tukán 2007-04-28 17:01:32 [Válasz erre: 13862 ikunuku 2007-04-28 12:20:35]
Kitüntetés, hogy még ott lehet!
Kitüntetés, hogy még ott lehet!
13864 ikunuku 2007-04-28 13:39:46 [Válasz erre: 13863 Lolita 2007-04-28 12:46:57]
Pedig tűzközelben van, csak már nem operai, hanem balett-szinten. De a szeme akkor is mindenen rajta van.
Pedig tűzközelben van, csak már nem operai, hanem balett-szinten. De a szeme akkor is mindenen rajta van.
13863 Lolita 2007-04-28 12:46:57 [Válasz erre: 13862 ikunuku 2007-04-28 12:20:35]
Még ezek sem adnak besúgójuknak kitüntetést???....
Még ezek sem adnak besúgójuknak kitüntetést???....
13862 ikunuku 2007-04-28 12:20:35 [Válasz erre: 13861 tukán 2007-04-28 11:44:17]
Mert nem kapott magas állami kitüntetést, nem emlékeztek meg operaházi tagságának fél évszázados jubileumáról stb...
Mert nem kapott magas állami kitüntetést, nem emlékeztek meg operaházi tagságának fél évszázados jubileumáról stb...
13861 tukán 2007-04-28 11:44:17 [Válasz erre: 13860 ikunuku 2007-04-28 10:39:01]
Miért,mitől sértett?
Miért,mitől sértett?
13860 ikunuku 2007-04-28 10:39:01 [Válasz erre: 13859 Lolita 2007-04-28 10:31:04]
No, ezt nem tudtam róla. De nem csodálkozom... Sértett ember.
No, ezt nem tudtam róla. De nem csodálkozom... Sértett ember.
13859 Lolita 2007-04-28 10:31:04 [Válasz erre: 13858 ikunuku 2007-04-27 11:43:40]
....és besúgója, és szennylapok informátora....és ehhez hasonlók...
....és besúgója, és szennylapok informátora....és ehhez hasonlók...
13858 ikunuku 2007-04-27 11:43:40
Mezey Béla az elmúlt négy évtized leghitelesebb magyar operatükre.
Mezey Béla az elmúlt négy évtized leghitelesebb magyar operatükre.
13857 Búbánat 2007-04-26 21:48:00 [Válasz erre: 13856 zsoly 2007-04-26 21:11:01]
Örülök, hogy Te is láttad! Remélem, minél többeknek megadatik megtekinteni ezt az operakülönlegességet! Megéri! Érdemes! Szegeden szerencsére nem szakadt meg a hagyomány: mindig előszeretettel mutatnak be, vagy újítanak fel olyan operaritkaságokat, melyek évtizedek óta nem szerepeln(t)ek sem pesti,sem vidéki teátrumok színpadán...
Örülök, hogy Te is láttad! Remélem, minél többeknek megadatik megtekinteni ezt az operakülönlegességet! Megéri! Érdemes! Szegeden szerencsére nem szakadt meg a hagyomány: mindig előszeretettel mutatnak be, vagy újítanak fel olyan operaritkaságokat, melyek évtizedek óta nem szerepeln(t)ek sem pesti,sem vidéki teátrumok színpadán...
13856 zsoly 2007-04-26 21:11:01
Én az első szereposztással láttam a Windsori víg nők szegedi premierjét, és hasonlóan jó benyomásaim voltak, élveztem az előadást. Nem akarnék az Andrejcsik témába bekapcsolódni (keveset hallottam őt), de remélem, meg tudom még nézni Fluth úrként, mert nekem speciell a péntek este éneklő Vághelyi Gábor m.v. hangszíne nem tetszett. Egyébként pedig nagyon örültem, hogy a mostani évadban DG, a Trubadúr után egy ritkán játszott opera mutattak be Szegeden, és érzésem szerint országosan is megállná a helyét.
Én az első szereposztással láttam a Windsori víg nők szegedi premierjét, és hasonlóan jó benyomásaim voltak, élveztem az előadást. Nem akarnék az Andrejcsik témába bekapcsolódni (keveset hallottam őt), de remélem, meg tudom még nézni Fluth úrként, mert nekem speciell a péntek este éneklő Vághelyi Gábor m.v. hangszíne nem tetszett. Egyébként pedig nagyon örültem, hogy a mostani évadban DG, a Trubadúr után egy ritkán játszott opera mutattak be Szegeden, és érzésem szerint országosan is megállná a helyét.
13855 Búbánat 2007-04-26 13:39:37 [Válasz erre: 13853 Mónika 2007-04-26 13:26:36]
Igen, egy hálás operettszerep-megformálással sokak tetszését kiválthatja a művész! Még azt is elfelejtik neki, hogy korábban az operában miben s miért nem tetszett alakítása; s egy új szerepében gyakorlatilag \"tiszta lappal\" indulhat újrázni; a híveiben még benne él bonvivánságának kellemes emléke, s ez mindkét oldal számára olyan megnyugtató tényező...
Igen, egy hálás operettszerep-megformálással sokak tetszését kiválthatja a művész! Még azt is elfelejtik neki, hogy korábban az operában miben s miért nem tetszett alakítása; s egy új szerepében gyakorlatilag \"tiszta lappal\" indulhat újrázni; a híveiben még benne él bonvivánságának kellemes emléke, s ez mindkét oldal számára olyan megnyugtató tényező...
13854 Búbánat 2007-04-26 13:27:18 [Válasz erre: 13852 Búbánat 2007-04-26 12:43:04]
Bocs: Alföldi Róbert (nem Gábor, mint a kollégámat...).
Bocs: Alföldi Róbert (nem Gábor, mint a kollégámat...).
