13869 egy kívülálló 2007-05-01 12:07:31 [Válasz erre: 13868 Sesto 2007-05-01 11:58:27]
Hát mit mondjak... Én láttam tőle egy nagyo jó Varázsfuvolát, minden más azonban katasztrófa volt az elővezetésében. (Monteverdi Orfeóját is rendezte, erről csupa jóka thallottam, de nem láttam, tehát nem tudok róla nyilatkozni sajnos.) A Bánk bán film sem volt meg neked?
Hát mit mondjak... Én láttam tőle egy nagyo jó Varázsfuvolát, minden más azonban katasztrófa volt az elővezetésében. (Monteverdi Orfeóját is rendezte, erről csupa jóka thallottam, de nem láttam, tehát nem tudok róla nyilatkozni sajnos.) A Bánk bán film sem volt meg neked?
13868 Sesto 2007-05-01 11:58:27
Egy kívülállónak: \"A trubadúr rendezése Káel Csaba elővezetésében (elnézést az offért).\" -ezt áthoztam ide, valóban ne a DG-topic-ot nyomjuk szét ezzel a témával!... ;-))) Nem tudom megitélni, nem ismerem,...eddig nem láttam töle egyetlen munkát sem... Hmmm...
Egy kívülállónak: \"A trubadúr rendezése Káel Csaba elővezetésében (elnézést az offért).\" -ezt áthoztam ide, valóban ne a DG-topic-ot nyomjuk szét ezzel a témával!... ;-))) Nem tudom megitélni, nem ismerem,...eddig nem láttam töle egyetlen munkát sem... Hmmm...
13867 ikunuku 2007-04-30 11:20:31 [Válasz erre: 13863 Lolita 2007-04-28 12:46:57]
Mert soha nem ott van, ahol lennie kéne...
Mert soha nem ott van, ahol lennie kéne...
13866 margareta 2007-04-30 11:09:56
Sziasztok! A windsori víg nők c. Otto Nicolai-darabot én is láttam, a második rendezésben. KIcsit zötyögött, az már igaz, de egészében véve élvezhető volt. Nagyon sok egyenetlenség érződött a darabon, azt gondolom, a legtöbb probléma az emberekkel volt. A díszlet malőrje inkább csak bakinak tűnt, ügyesen megoldották (nekem kifejezetten tetszett a térbeli puzzle-ra emlékeztető, kétoldalán \"litografált\" színpadkép) Az egész darabban a legi nkább zavarónak Merényi Nicolette játéka tűnt. A hangja képzett, de a személyiségével alapos gondolok lehetnek, és ez sajnos erősen átütött az általa megformált karakteren. A kvartettben szinte lemosta a többieket a színpadról. A játáka szntelen volt, inkább-fekete fehér, és az eredetileg bájos üde, taplraesett Annuska, aki a maga boldogságáért a szüleit is képes kijátszani, az ő megformálásában egy erősen agresszív liba képét mutatta, aki kislányt és nőt egyszerre játszik. Mellettem ült egy 8 éves forma kislány a nagymamival; az ő kritikája szívből jövő és őszinte volt: nemes egyszerűséggel befogta a fülét, nem is egyszer, amikor Merényi művésznő hangja a kárpitot és a dobhártyákat hasogatta. A díszlet és a jelmez kiváló volt, a zenei megoldások szépen kivitelezettek, a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a szereplők közül néhányan láthatóan nem tudták, hogy hol a helyük, emiatta a darab finom struktúrája széthullott. Minden bizonnyal lesz még jobb is. Wittinger Gertrúdnak minden elismerésem! Nagyon tetszett a játéka.
Sziasztok! A windsori víg nők c. Otto Nicolai-darabot én is láttam, a második rendezésben. KIcsit zötyögött, az már igaz, de egészében véve élvezhető volt. Nagyon sok egyenetlenség érződött a darabon, azt gondolom, a legtöbb probléma az emberekkel volt. A díszlet malőrje inkább csak bakinak tűnt, ügyesen megoldották (nekem kifejezetten tetszett a térbeli puzzle-ra emlékeztető, kétoldalán \"litografált\" színpadkép) Az egész darabban a legi nkább zavarónak Merényi Nicolette játéka tűnt. A hangja képzett, de a személyiségével alapos gondolok lehetnek, és ez sajnos erősen átütött az általa megformált karakteren. A kvartettben szinte lemosta a többieket a színpadról. A játáka szntelen volt, inkább-fekete fehér, és az eredetileg bájos üde, taplraesett Annuska, aki a maga boldogságáért a szüleit is képes kijátszani, az ő megformálásában egy erősen agresszív liba képét mutatta, aki kislányt és nőt egyszerre játszik. Mellettem ült egy 8 éves forma kislány a nagymamival; az ő kritikája szívből jövő és őszinte volt: nemes egyszerűséggel befogta a fülét, nem is egyszer, amikor Merényi művésznő hangja a kárpitot és a dobhártyákat hasogatta. A díszlet és a jelmez kiváló volt, a zenei megoldások szépen kivitelezettek, a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a szereplők közül néhányan láthatóan nem tudták, hogy hol a helyük, emiatta a darab finom struktúrája széthullott. Minden bizonnyal lesz még jobb is. Wittinger Gertrúdnak minden elismerésem! Nagyon tetszett a játéka.
13865 tukán 2007-04-28 17:01:32 [Válasz erre: 13862 ikunuku 2007-04-28 12:20:35]
Kitüntetés, hogy még ott lehet!
Kitüntetés, hogy még ott lehet!
13864 ikunuku 2007-04-28 13:39:46 [Válasz erre: 13863 Lolita 2007-04-28 12:46:57]
Pedig tűzközelben van, csak már nem operai, hanem balett-szinten. De a szeme akkor is mindenen rajta van.
Pedig tűzközelben van, csak már nem operai, hanem balett-szinten. De a szeme akkor is mindenen rajta van.
13863 Lolita 2007-04-28 12:46:57 [Válasz erre: 13862 ikunuku 2007-04-28 12:20:35]
Még ezek sem adnak besúgójuknak kitüntetést???....
Még ezek sem adnak besúgójuknak kitüntetést???....
13862 ikunuku 2007-04-28 12:20:35 [Válasz erre: 13861 tukán 2007-04-28 11:44:17]
Mert nem kapott magas állami kitüntetést, nem emlékeztek meg operaházi tagságának fél évszázados jubileumáról stb...
Mert nem kapott magas állami kitüntetést, nem emlékeztek meg operaházi tagságának fél évszázados jubileumáról stb...
13861 tukán 2007-04-28 11:44:17 [Válasz erre: 13860 ikunuku 2007-04-28 10:39:01]
Miért,mitől sértett?
Miért,mitől sértett?
13860 ikunuku 2007-04-28 10:39:01 [Válasz erre: 13859 Lolita 2007-04-28 10:31:04]
No, ezt nem tudtam róla. De nem csodálkozom... Sértett ember.
No, ezt nem tudtam róla. De nem csodálkozom... Sértett ember.
13859 Lolita 2007-04-28 10:31:04 [Válasz erre: 13858 ikunuku 2007-04-27 11:43:40]
....és besúgója, és szennylapok informátora....és ehhez hasonlók...
....és besúgója, és szennylapok informátora....és ehhez hasonlók...
13858 ikunuku 2007-04-27 11:43:40
Mezey Béla az elmúlt négy évtized leghitelesebb magyar operatükre.
Mezey Béla az elmúlt négy évtized leghitelesebb magyar operatükre.
13857 Búbánat 2007-04-26 21:48:00 [Válasz erre: 13856 zsoly 2007-04-26 21:11:01]
Örülök, hogy Te is láttad! Remélem, minél többeknek megadatik megtekinteni ezt az operakülönlegességet! Megéri! Érdemes! Szegeden szerencsére nem szakadt meg a hagyomány: mindig előszeretettel mutatnak be, vagy újítanak fel olyan operaritkaságokat, melyek évtizedek óta nem szerepeln(t)ek sem pesti,sem vidéki teátrumok színpadán...
Örülök, hogy Te is láttad! Remélem, minél többeknek megadatik megtekinteni ezt az operakülönlegességet! Megéri! Érdemes! Szegeden szerencsére nem szakadt meg a hagyomány: mindig előszeretettel mutatnak be, vagy újítanak fel olyan operaritkaságokat, melyek évtizedek óta nem szerepeln(t)ek sem pesti,sem vidéki teátrumok színpadán...
13856 zsoly 2007-04-26 21:11:01
Én az első szereposztással láttam a Windsori víg nők szegedi premierjét, és hasonlóan jó benyomásaim voltak, élveztem az előadást. Nem akarnék az Andrejcsik témába bekapcsolódni (keveset hallottam őt), de remélem, meg tudom még nézni Fluth úrként, mert nekem speciell a péntek este éneklő Vághelyi Gábor m.v. hangszíne nem tetszett. Egyébként pedig nagyon örültem, hogy a mostani évadban DG, a Trubadúr után egy ritkán játszott opera mutattak be Szegeden, és érzésem szerint országosan is megállná a helyét.
Én az első szereposztással láttam a Windsori víg nők szegedi premierjét, és hasonlóan jó benyomásaim voltak, élveztem az előadást. Nem akarnék az Andrejcsik témába bekapcsolódni (keveset hallottam őt), de remélem, meg tudom még nézni Fluth úrként, mert nekem speciell a péntek este éneklő Vághelyi Gábor m.v. hangszíne nem tetszett. Egyébként pedig nagyon örültem, hogy a mostani évadban DG, a Trubadúr után egy ritkán játszott opera mutattak be Szegeden, és érzésem szerint országosan is megállná a helyét.
13855 Búbánat 2007-04-26 13:39:37 [Válasz erre: 13853 Mónika 2007-04-26 13:26:36]
Igen, egy hálás operettszerep-megformálással sokak tetszését kiválthatja a művész! Még azt is elfelejtik neki, hogy korábban az operában miben s miért nem tetszett alakítása; s egy új szerepében gyakorlatilag \"tiszta lappal\" indulhat újrázni; a híveiben még benne él bonvivánságának kellemes emléke, s ez mindkét oldal számára olyan megnyugtató tényező...
Igen, egy hálás operettszerep-megformálással sokak tetszését kiválthatja a művész! Még azt is elfelejtik neki, hogy korábban az operában miben s miért nem tetszett alakítása; s egy új szerepében gyakorlatilag \"tiszta lappal\" indulhat újrázni; a híveiben még benne él bonvivánságának kellemes emléke, s ez mindkét oldal számára olyan megnyugtató tényező...
13854 Búbánat 2007-04-26 13:27:18 [Válasz erre: 13852 Búbánat 2007-04-26 12:43:04]
Bocs: Alföldi Róbert (nem Gábor, mint a kollégámat...).
Bocs: Alföldi Róbert (nem Gábor, mint a kollégámat...).
13853 Mónika 2007-04-26 13:26:36 [Válasz erre: 13852 Búbánat 2007-04-26 12:43:04]
Nem, azt nem láttam sajnos! De tavalyelőtt volt a színházba egy operettgála, amit megnéztem dikert, hogy őt- Andrejcsiket- is láthassam. Operettben nagyon tetszett!!!
Nem, azt nem láttam sajnos! De tavalyelőtt volt a színházba egy operettgála, amit megnéztem dikert, hogy őt- Andrejcsiket- is láthassam. Operettben nagyon tetszett!!!
13852 Búbánat 2007-04-26 12:43:04 [Válasz erre: 13849 Mónika 2007-04-26 09:40:52]
Andrejcsik Istvánra mint tanárra, mint pedagógusra nincs rálátásom. Viszont sok – kisebb-nagyobb – szerepben láttam, s inkább a színészi képességeire figyeltem fel, melyekkel a színpadon kitűnt partnerei közül. Baritonját akár nemesnek is mondhatnám, bár hangjának alapvetően lírai színezetét nem igazán kedvelem. Biztos énektechnikája sokszínű szerepek, karakterek megformálására alkalmas; A windsori víg nőkben Fluth úr szerepében mintha idegenül mozogna; de beérhet még, hiszen a második előadáson voltam jelen. Mindenesetre tény, hogy a Cirkuszhercegnő, Marica grófnő, A víg özvegy operettekben igen sármos alakításokat nyújtott, ami népszerűséget hozott számára! S ezek valahol szintén kamatoznak… Nem voltál ott a négy évvel ezelőtti provokatív-meghökkentő szegedi Faust-bemutatón, vagy valamelyik későbbi előadásán? Alföldi Gábor rendezte produkciót a francia Mezzo csatorna is műsorára tűzte. Brander szerepében Andrejcsik és Altorjay is beállt, remek összehasonlítási lehetőséget kínálva…
Andrejcsik Istvánra mint tanárra, mint pedagógusra nincs rálátásom. Viszont sok – kisebb-nagyobb – szerepben láttam, s inkább a színészi képességeire figyeltem fel, melyekkel a színpadon kitűnt partnerei közül. Baritonját akár nemesnek is mondhatnám, bár hangjának alapvetően lírai színezetét nem igazán kedvelem. Biztos énektechnikája sokszínű szerepek, karakterek megformálására alkalmas; A windsori víg nőkben Fluth úr szerepében mintha idegenül mozogna; de beérhet még, hiszen a második előadáson voltam jelen. Mindenesetre tény, hogy a Cirkuszhercegnő, Marica grófnő, A víg özvegy operettekben igen sármos alakításokat nyújtott, ami népszerűséget hozott számára! S ezek valahol szintén kamatoznak… Nem voltál ott a négy évvel ezelőtti provokatív-meghökkentő szegedi Faust-bemutatón, vagy valamelyik későbbi előadásán? Alföldi Gábor rendezte produkciót a francia Mezzo csatorna is műsorára tűzte. Brander szerepében Andrejcsik és Altorjay is beállt, remek összehasonlítási lehetőséget kínálva…
13851 Mónika 2007-04-26 12:13:38 [Válasz erre: 13850 -zéta- 2007-04-26 11:26:42]
Kedves Zéta! Persze természetesen nem akartam megbántani senkit sem az én egyedi véleményemmel. Egyébként tisztelem és becsülön Őt is a többiekkel együtt. Valóban igazad van abban, hogy maximálisan a zene hatása alá kerül, és együttél a szereppel. Én persze nem vagyok egy nagy zenei kritikus, nem is akarok az lenni. Az én véleményem egy abszolút személyes benyomás. A János vitézben például nagyon tetszett, akkor csak ott keseredtem el, amikor a fináléban a csárdást abszolúte nem a ritmusra járta. Nekem ez illúzióromboló volt. De ez csak az én személyes meglátásom. Viszont ha lesz lehetőségem, hogy újra versenyző-zsűritag \"viszonyban\" újra tanácsokat kaphassak tőle, azért mindenképpen el fogom fogadni tőle az instrukciókat, sőt igényelni is fogom. Szóval a tiszteletem iránta továbbra is ott van. Csak nekem mégis hiányzik valami amikor énekel. De nincs szándékomban természetesen beskatulyázni. Örülök a sikereinek.
Kedves Zéta! Persze természetesen nem akartam megbántani senkit sem az én egyedi véleményemmel. Egyébként tisztelem és becsülön Őt is a többiekkel együtt. Valóban igazad van abban, hogy maximálisan a zene hatása alá kerül, és együttél a szereppel. Én persze nem vagyok egy nagy zenei kritikus, nem is akarok az lenni. Az én véleményem egy abszolút személyes benyomás. A János vitézben például nagyon tetszett, akkor csak ott keseredtem el, amikor a fináléban a csárdást abszolúte nem a ritmusra járta. Nekem ez illúzióromboló volt. De ez csak az én személyes meglátásom. Viszont ha lesz lehetőségem, hogy újra versenyző-zsűritag \"viszonyban\" újra tanácsokat kaphassak tőle, azért mindenképpen el fogom fogadni tőle az instrukciókat, sőt igényelni is fogom. Szóval a tiszteletem iránta továbbra is ott van. Csak nekem mégis hiányzik valami amikor énekel. De nincs szándékomban természetesen beskatulyázni. Örülök a sikereinek.
13850 -zéta- 2007-04-26 11:26:42 [Válasz erre: 13849 Mónika 2007-04-26 09:40:52]
Kedves Mónika, nem tudom, észrevetted-e már, hogy Andrejcsik minden szólamában zeneileg abszolút hibátlant nyújt. Együttél a szereppel, sosem csüng a karmesteren. Olyan sokan lennének ilyenek a Szegedi Nemzetiben?
Kedves Mónika, nem tudom, észrevetted-e már, hogy Andrejcsik minden szólamában zeneileg abszolút hibátlant nyújt. Együttél a szereppel, sosem csüng a karmesteren. Olyan sokan lennének ilyenek a Szegedi Nemzetiben?
13849 Mónika 2007-04-26 09:40:52 [Válasz erre: 13847 Búbánat 2007-04-25 13:20:49]
Kedves Búbánat! Tényleg vannak jó és rossz tapasztalataim egyaránt.Andrejcsik Istvánnal álltam már szemtől szembe kétszer a Szegedi Egyetemi zenei versenyen. Mondhatni versenyző és zsűritag \"viszonyba\" voltunk. A személyes értékeléskor nagyon sokat segített minden versenyzőnek, hogy mire kell jobban odafigyelni, stb. Nekem is segített ezzel. Aztán felfigyeltem rá. Olyan értelemben, hogy mikor hol énekel, mert kíváncsi vagyok rá. Megnéztem kb. 5-ször különféle szereposztásban, ill. koncertszerű operaelőadásban. És rájöttem, hogy nem ő a világ közepe. Szóval én csalódtam e tekintetben benne. Valahogyan nem tetszik a hangja annyira. Szerintem vannak nála sokkal jobbak is. Akár ott a Szegedi Nemzetibe is. De valamiért híres, és kapja, kapja a szererepeket. Másrészt, mivel a Zeneművészetiben a magánének-énkeművész szakosokat tanítja, így az ő személyisége nagyon fontos a színházban. Ugyanis ő protezsálja be a végzős,vagy tehetséges hallgatókat a színházba. Lásd: Rácz Rita, aki ebben a darabban is játszik, ha jól olvastam, talán harmad szereposztásban. Bár tudom, hogy Rácz Rita nagyon tehetséges művészjelölt. Megnyerte a Simándi József énekversenyt is valamelyik évben, és több operaszerepet játszott már. Altorjay Tamást kétszer hallottam énekelni. Egyszer a SZOTE aulában rendezett koncerten, ahol nekem végül is tetszett. Vele kapcsolatban nem akartam következtetéseket levonni. Mert ahányszor hallottam, láttam, az még számomra is kevés a véleményem kialakításához. Tehát, arra gondoltam, igazad van, meg kellene néznem ezt a darabot!!! És akkor komolyabb elemzésbe is belefoghatunk, vevő vagyok rá!
Kedves Búbánat! Tényleg vannak jó és rossz tapasztalataim egyaránt.Andrejcsik Istvánnal álltam már szemtől szembe kétszer a Szegedi Egyetemi zenei versenyen. Mondhatni versenyző és zsűritag \"viszonyba\" voltunk. A személyes értékeléskor nagyon sokat segített minden versenyzőnek, hogy mire kell jobban odafigyelni, stb. Nekem is segített ezzel. Aztán felfigyeltem rá. Olyan értelemben, hogy mikor hol énekel, mert kíváncsi vagyok rá. Megnéztem kb. 5-ször különféle szereposztásban, ill. koncertszerű operaelőadásban. És rájöttem, hogy nem ő a világ közepe. Szóval én csalódtam e tekintetben benne. Valahogyan nem tetszik a hangja annyira. Szerintem vannak nála sokkal jobbak is. Akár ott a Szegedi Nemzetibe is. De valamiért híres, és kapja, kapja a szererepeket. Másrészt, mivel a Zeneművészetiben a magánének-énkeművész szakosokat tanítja, így az ő személyisége nagyon fontos a színházban. Ugyanis ő protezsálja be a végzős,vagy tehetséges hallgatókat a színházba. Lásd: Rácz Rita, aki ebben a darabban is játszik, ha jól olvastam, talán harmad szereposztásban. Bár tudom, hogy Rácz Rita nagyon tehetséges művészjelölt. Megnyerte a Simándi József énekversenyt is valamelyik évben, és több operaszerepet játszott már. Altorjay Tamást kétszer hallottam énekelni. Egyszer a SZOTE aulában rendezett koncerten, ahol nekem végül is tetszett. Vele kapcsolatban nem akartam következtetéseket levonni. Mert ahányszor hallottam, láttam, az még számomra is kevés a véleményem kialakításához. Tehát, arra gondoltam, igazad van, meg kellene néznem ezt a darabot!!! És akkor komolyabb elemzésbe is belefoghatunk, vevő vagyok rá!
13848 Sesto 2007-04-25 19:41:31 [Válasz erre: 13846 rocker 2007-04-25 12:49:34]
...már aki fanyalgott!... ;-))))
...már aki fanyalgott!... ;-))))
13847 Búbánat 2007-04-25 13:20:49 [Válasz erre: 13835 Mónika 2007-04-24 12:47:44]
Kedves Mónika! Köszönöm soraid. Érdekes a gondolatmeneted! Ezek szerint Neked vannak szegedi jó és rossz tapasztalataid a Színházban fellépő énekesekről; nemcsak mint néző-hallgató, de esetleg mint tanuló-diák is szereztél benyomásokat a városban tevékenykedő ének-tanár művészekről?! Reflektálásod visszatükrözi Heiner Lajos szavait is, aki igazán „képben” van Szegeden, hiszen A trubadúr bemutatója után ezt írja recenziójában (Megvan a tenor! Trubadúr-premier Szegeden – 2007. március 9. Café Momus) a Ferrandót alakító Altorjay Tamásról: ’… kissé \"döcögősebben\" énekelt, mint szokott…’ A magam véleményével együtt ez már három összecsengő észrevétel – más-más produkcióját tekintve. Ebből valami konkrét következtetést szerettél volna leszűrni? Javasolom, hogy Te is nézd meg mindkét előadásban, s akkor visszatérhetünk Altorjay Tamás énekművészetének talán árnyaltabb megközelítésére. Épp úgy mint Andrejcsik István hangi kvalitásainak megítélésében. Annak ellenére, hogy itt véleményünk találkozik egymással.
Kedves Mónika! Köszönöm soraid. Érdekes a gondolatmeneted! Ezek szerint Neked vannak szegedi jó és rossz tapasztalataid a Színházban fellépő énekesekről; nemcsak mint néző-hallgató, de esetleg mint tanuló-diák is szereztél benyomásokat a városban tevékenykedő ének-tanár művészekről?! Reflektálásod visszatükrözi Heiner Lajos szavait is, aki igazán „képben” van Szegeden, hiszen A trubadúr bemutatója után ezt írja recenziójában (Megvan a tenor! Trubadúr-premier Szegeden – 2007. március 9. Café Momus) a Ferrandót alakító Altorjay Tamásról: ’… kissé \"döcögősebben\" énekelt, mint szokott…’ A magam véleményével együtt ez már három összecsengő észrevétel – más-más produkcióját tekintve. Ebből valami konkrét következtetést szerettél volna leszűrni? Javasolom, hogy Te is nézd meg mindkét előadásban, s akkor visszatérhetünk Altorjay Tamás énekművészetének talán árnyaltabb megközelítésére. Épp úgy mint Andrejcsik István hangi kvalitásainak megítélésében. Annak ellenére, hogy itt véleményünk találkozik egymással.
13846 rocker 2007-04-25 12:49:34 [Válasz erre: 13837 Sesto 2007-04-24 17:52:42]
Most akkor mégis jó, hogy idejön a Baltsa? A minap még ment a fanylgás...
Most akkor mégis jó, hogy idejön a Baltsa? A minap még ment a fanylgás...
13845 Sesto 2007-04-25 09:38:00
Montserrat Caballe erhält heimische Auszeichnung 24.04.2007 | 15:45 | (APA) Am Samstag ist sie zum letzten Mal in der Premieren-Spielserie von Gaetano Donizettis \"La Fille du regiment\" in der Wiener Staatsoper zu erleben, zwei Tage zuvor wird sie mit dem Titel Österreichische Kammersängerin ausgezeichnet. Montserrat Caballé ist bestens gelaunt. \"Das bedeutet etwas ganz Spezielles für mich\", so die aus Barcelona stammende Operndiva im APA-Gespräch, \"Ich freue mich sehr.\" http://www.diepresse.com/home/news Akkor egy kis kiegészités,...ugyanis Caballe két nappal az utolsó \"La fille du regiment\"-repriz elött osztrák \"Kamaraénekesnöi\" címmel lesz kitüntetve, vagyis ezek után KS. Montserrat Caballe a korrekt megjelölés!... ;-)))
Montserrat Caballe erhält heimische Auszeichnung 24.04.2007 | 15:45 | (APA) Am Samstag ist sie zum letzten Mal in der Premieren-Spielserie von Gaetano Donizettis \"La Fille du regiment\" in der Wiener Staatsoper zu erleben, zwei Tage zuvor wird sie mit dem Titel Österreichische Kammersängerin ausgezeichnet. Montserrat Caballé ist bestens gelaunt. \"Das bedeutet etwas ganz Spezielles für mich\", so die aus Barcelona stammende Operndiva im APA-Gespräch, \"Ich freue mich sehr.\" http://www.diepresse.com/home/news Akkor egy kis kiegészités,...ugyanis Caballe két nappal az utolsó \"La fille du regiment\"-repriz elött osztrák \"Kamaraénekesnöi\" címmel lesz kitüntetve, vagyis ezek után KS. Montserrat Caballe a korrekt megjelölés!... ;-)))
13844 Cilike 2007-04-25 09:32:16
Na de mennyi időmbe telt?! Míg kibogarásztam...de jót tett. Amúgy is én megtévesztő vagyok, mert zenei hallásom folytán egész tisztességes hochdeutsch kiejtésem van és ezért mindig azt hiszik, hogy akkor jól is tudom a nyelvet. Pedig a szókincsem eléggé elolvadt, mióta nem járok ki
Na de mennyi időmbe telt?! Míg kibogarásztam...de jót tett. Amúgy is én megtévesztő vagyok, mert zenei hallásom folytán egész tisztességes hochdeutsch kiejtésem van és ezért mindig azt hiszik, hogy akkor jól is tudom a nyelvet. Pedig a szókincsem eléggé elolvadt, mióta nem járok ki
13843 Sesto 2007-04-25 09:19:40 [Válasz erre: 13842 Cilike 2007-04-25 09:15:31]
...ha a Carreras-könyvet elöször eleve németül \"gyürted le\", akkor ez a nyúlfarknyi és igen csak egyszerüen megfogalmazott \"kritika\" valóban nem okozhat gondot?!... ;-)
...ha a Carreras-könyvet elöször eleve németül \"gyürted le\", akkor ez a nyúlfarknyi és igen csak egyszerüen megfogalmazott \"kritika\" valóban nem okozhat gondot?!... ;-)
13842 Cilike 2007-04-25 09:15:31 [Válasz erre: 13840 Sesto 2007-04-24 23:10:51]
Egyébként én szívesen böngészem, és mióta nem érek rá a zenei könyvtárba járni, úgyse jutok hozzá a külföldi szaklapokhoz. Anno ezen sokat gyakoroltam a nyelvet, Carreras-mániám idején, a rá vonatkozó cikkeket fordítgattam, meg még a könyvét is, amit először németül vettem meg, mert nálunk csak jóval később adták ki.
Egyébként én szívesen böngészem, és mióta nem érek rá a zenei könyvtárba járni, úgyse jutok hozzá a külföldi szaklapokhoz. Anno ezen sokat gyakoroltam a nyelvet, Carreras-mániám idején, a rá vonatkozó cikkeket fordítgattam, meg még a könyvét is, amit először németül vettem meg, mert nálunk csak jóval később adták ki.
13841 tarnhelm2 2007-04-25 01:14:40 [Válasz erre: 13839 WiseGentleman 2007-04-24 22:49:25]
Nem is tudom. Például egy tisztességes francia étlap elolvasása sokkal inkább próbára teszi a nyelvtudást, mint egy francia zenei szakcikk... :-)
Nem is tudom. Például egy tisztességes francia étlap elolvasása sokkal inkább próbára teszi a nyelvtudást, mint egy francia zenei szakcikk... :-)
13840 Sesto 2007-04-24 23:10:51 [Válasz erre: 13839 WiseGentleman 2007-04-24 22:49:25]
...aha...,biztos...
...aha...,biztos...
13839 WiseGentleman 2007-04-24 22:49:25 [Válasz erre: 13837 Sesto 2007-04-24 17:52:42]
Kérdés, hogy mi számít elfogadható szintnek? Egy étlap elolvasása vagy szakszövegek (történetesen zenei recenziók) megértése. Félreértés ne essék, én örülök, ha felteszel Merker-cikkeket és szívesen olvasom (pláne, hogy kedvencemről, Polaskiról is jót írt), csupán hozzá kell tenni, hogy az EU-ban még mindig igencsak hátul kullogunk nyelvismeret terén... Egypárszor már én is megkaptam ezt a \"beszéjj magyarul, Magyarországon vagy, vazze\" stílusú beszólást... Na jó, befejeztem az offolást.
Kérdés, hogy mi számít elfogadható szintnek? Egy étlap elolvasása vagy szakszövegek (történetesen zenei recenziók) megértése. Félreértés ne essék, én örülök, ha felteszel Merker-cikkeket és szívesen olvasom (pláne, hogy kedvencemről, Polaskiról is jót írt), csupán hozzá kell tenni, hogy az EU-ban még mindig igencsak hátul kullogunk nyelvismeret terén... Egypárszor már én is megkaptam ezt a \"beszéjj magyarul, Magyarországon vagy, vazze\" stílusú beszólást... Na jó, befejeztem az offolást.
13838 Sesto 2007-04-24 19:47:56
...na erre jól rászóltunk: most látom Baltsa-t (szökére festett hajjal!!!) a STOP-es Elektra-ban, mint Klytämnestra (=a hiradó számolt be róla)-hmmm,...nem semmi az \"Öreglány\"!... ;-)))
...na erre jól rászóltunk: most látom Baltsa-t (szökére festett hajjal!!!) a STOP-es Elektra-ban, mint Klytämnestra (=a hiradó számolt be róla)-hmmm,...nem semmi az \"Öreglány\"!... ;-)))
13837 Sesto 2007-04-24 17:52:42 [Válasz erre: 13836 Cilike 2007-04-24 17:36:51]
...akkor maradjunk annyiban, hogy Baltsa -a kritika szerint- tényleg naccccccerü Klytämnestra volt, és a kritika szerzöje szerint Baltsa -a sikeres bemutatkozás alapján- igazán hamarabb is neki mehetett volna ennek a szerepben!... (Valószinüleg tartott szereptöl a nagy görög drámai mezzo, ki tudja...) /Azért a fene nagy globalizáció jegyében + EU meg miegymés elöbb vagy utóbb Nektek is muszáj lesz majd elfogadható szinten nyelveket -szándékosan többesszám!- beszélni, nem? Korábban volt a \"gyülölt orosz nyelv\", most meg majd lehet éppen az angolt, németet, franciát, olaszt vagy éppen kinek mit és miért utálni???!/
...akkor maradjunk annyiban, hogy Baltsa -a kritika szerint- tényleg naccccccerü Klytämnestra volt, és a kritika szerzöje szerint Baltsa -a sikeres bemutatkozás alapján- igazán hamarabb is neki mehetett volna ennek a szerepben!... (Valószinüleg tartott szereptöl a nagy görög drámai mezzo, ki tudja...) /Azért a fene nagy globalizáció jegyében + EU meg miegymés elöbb vagy utóbb Nektek is muszáj lesz majd elfogadható szinten nyelveket -szándékosan többesszám!- beszélni, nem? Korábban volt a \"gyülölt orosz nyelv\", most meg majd lehet éppen az angolt, németet, franciát, olaszt vagy éppen kinek mit és miért utálni???!/
13836 Cilike 2007-04-24 17:36:51 [Válasz erre: 13834 Sesto 2007-04-24 10:08:44]
Ezt imádom benned, Sesto...mindig adsz munkát.Felteszel egy-két röpke német nyelvű cikket, aztán dolgozzunk. Ami neked selbstverständlich, az nekünk véres verejték.
Ezt imádom benned, Sesto...mindig adsz munkát.Felteszel egy-két röpke német nyelvű cikket, aztán dolgozzunk. Ami neked selbstverständlich, az nekünk véres verejték.
13835 Mónika 2007-04-24 12:47:44 [Válasz erre: 13831 Búbánat 2007-04-24 01:40:34]
Kedves Búbánat! Ez a beszámolód nagyon tetszett. A szegedi énekeseket,akiket felsoroltál, mondhatni rengeteget hallottam már énekelni. Teljesen hasonló véleményen vagyok veled (bár ezt a darabot konkrétan nem láttam). Andrejcsik István hangjával soha nem voltam kibékülve, mert éppen ott erőtlenedik el sokszor a hangja, ahol a legjobban kellene csengeni. Pedig sokan istenítik. Énekversenyek zsűritagjai között sokszor \"találkoztam vele\", és akkor is énekelt a közönségnek, és akkor sem tetszett nekem igazán a hangja. Egyébként jó megjelenésű a színpadon. Ha jól tudom ő tanít a Szegedi Konzervatórium magánének tanszékén is.Az Újszegedi Szabadtérin egyszer János vitézként láttam, az viszont nagyon jó szerep volt neki, a huszár ruha igen megnyerővé is tette. (csak a csárdás nem ment neki...) Altorjay Tamást is többször hallottam énekelni. Teljesen egyetértek a véleményeddel. Egyébként biztosan jó lehetett a színpadi megjelenítés (férletéve az apróbb bakikat...)Gondolom ezt az élményt sokáig őrizni fogod magadban. Egy eléggé ritkán látott darabot nézhettél meg. Bár igaz, Te a kuriózumokat gyűjtöd. Jó volt olvasni a beszámolód!
Kedves Búbánat! Ez a beszámolód nagyon tetszett. A szegedi énekeseket,akiket felsoroltál, mondhatni rengeteget hallottam már énekelni. Teljesen hasonló véleményen vagyok veled (bár ezt a darabot konkrétan nem láttam). Andrejcsik István hangjával soha nem voltam kibékülve, mert éppen ott erőtlenedik el sokszor a hangja, ahol a legjobban kellene csengeni. Pedig sokan istenítik. Énekversenyek zsűritagjai között sokszor \"találkoztam vele\", és akkor is énekelt a közönségnek, és akkor sem tetszett nekem igazán a hangja. Egyébként jó megjelenésű a színpadon. Ha jól tudom ő tanít a Szegedi Konzervatórium magánének tanszékén is.Az Újszegedi Szabadtérin egyszer János vitézként láttam, az viszont nagyon jó szerep volt neki, a huszár ruha igen megnyerővé is tette. (csak a csárdás nem ment neki...) Altorjay Tamást is többször hallottam énekelni. Teljesen egyetértek a véleményeddel. Egyébként biztosan jó lehetett a színpadi megjelenítés (férletéve az apróbb bakikat...)Gondolom ezt az élményt sokáig őrizni fogod magadban. Egy eléggé ritkán látott darabot nézhettél meg. Bár igaz, Te a kuriózumokat gyűjtöd. Jó volt olvasni a beszámolód!
13834 Sesto 2007-04-24 10:08:44
...hááát, ha Baltsa-t ILYEN formában kapjátok, mint Klytämnestra,...akkor nyavalygásra -azt hiszem-valóban semmi ok, s különösen nem elöre: http://der-neue-merker.at Wiener Staatsoper: ELEKTRA mit 3 Rollendebuts, 23. April 07 Unter der meisterlichen Leitung von Peter Schneider fand ein tolles Atridendrama statt. Sein Urvater Aischylos hätte seine wahre Freude gehabt, aber auch Hofmannsthal und Strauss, (auch Gnecchi, der „Erfinder“ des Agamemnon-Motivs) hatten da im Künstlerhimmel Wolke 7 so manches zu feiern. Agnes Baltsa ist Klytämnestra, in ihrer Darstellung wird auch Helenas Schwester glaubhaft, keine abgetakelte alte Vettel. Stimmlich liegt ihr das bestens, warum zierte sie sich so lange, diesen Reißer zu singen ? Das Rollendebüt war exzellent. Die Titelrolle sang Deborah Polaski intensiv und superschön phrasiert, die Piani in der Erkennungsszene waren mehr als berührend. In dieser Inszenierung ist auch herrlich zu spielen. Melanie Diener sang erfolgreich ihre erste Chrysotemis in Wien. Auch sehr ausdrucksstark und sauber intoniert. Mehr Wortdeutlichkeit wäre bei den beiden Schwestern kein Fehler gewesen. Egil Silins ist als Orest ordentlich und nicht mehr. Das gilt auch für Michael Roider als Aegisth. Da ist am Ausdruck sehr zu arbeiten. Das restliche Mägde- und Dienergetue von sehr gut bis brav. Wunderbar das Orchester, Peter Schneider ist nun einmal ein Kapellmeister erster Ordnung, ohne Pultstargefummel, sondern einfach ein Könner. Davon gibt es wenige, die Stars gehören nicht immer dazu. Elena Habermann
...hááát, ha Baltsa-t ILYEN formában kapjátok, mint Klytämnestra,...akkor nyavalygásra -azt hiszem-valóban semmi ok, s különösen nem elöre: http://der-neue-merker.at Wiener Staatsoper: ELEKTRA mit 3 Rollendebuts, 23. April 07 Unter der meisterlichen Leitung von Peter Schneider fand ein tolles Atridendrama statt. Sein Urvater Aischylos hätte seine wahre Freude gehabt, aber auch Hofmannsthal und Strauss, (auch Gnecchi, der „Erfinder“ des Agamemnon-Motivs) hatten da im Künstlerhimmel Wolke 7 so manches zu feiern. Agnes Baltsa ist Klytämnestra, in ihrer Darstellung wird auch Helenas Schwester glaubhaft, keine abgetakelte alte Vettel. Stimmlich liegt ihr das bestens, warum zierte sie sich so lange, diesen Reißer zu singen ? Das Rollendebüt war exzellent. Die Titelrolle sang Deborah Polaski intensiv und superschön phrasiert, die Piani in der Erkennungsszene waren mehr als berührend. In dieser Inszenierung ist auch herrlich zu spielen. Melanie Diener sang erfolgreich ihre erste Chrysotemis in Wien. Auch sehr ausdrucksstark und sauber intoniert. Mehr Wortdeutlichkeit wäre bei den beiden Schwestern kein Fehler gewesen. Egil Silins ist als Orest ordentlich und nicht mehr. Das gilt auch für Michael Roider als Aegisth. Da ist am Ausdruck sehr zu arbeiten. Das restliche Mägde- und Dienergetue von sehr gut bis brav. Wunderbar das Orchester, Peter Schneider ist nun einmal ein Kapellmeister erster Ordnung, ohne Pultstargefummel, sondern einfach ein Könner. Davon gibt es wenige, die Stars gehören nicht immer dazu. Elena Habermann
13833 Cilike 2007-04-24 09:11:28
Affrancba reggel van. A fele \"viszont\"bot visszavonom.
Affrancba reggel van. A fele \"viszont\"bot visszavonom.
13832 Cilike 2007-04-24 09:10:42 [Válasz erre: 13829 tukán 2007-04-24 01:11:06]
Figyu, én nem vagyok irigy. Ebben az egyben biztos vagyok. Én tisztában vagyok vele, hogy nem nekem való a szólistaság, elsősorban éppen a nyomás miatt. Ennyit rólam. Viszont egy jó énekesért, sőt énekesnőért nagyon is tudok rajongani. Tuok neked példákat mondani. Mennyei boldogság nekem jó előadásokat nézni-hallgatni. Viszont még a kedvenceimnél is meghallom sajnos, ha valami nem stimmel, persze mindenki ember, nem tökéletes még a legjobb művész sem. Vannak viszont, akiket nem kedvelek, ez szerintem mindenkinek szíve joga. Kertesi Ingrid szerintem remek koncert-énekesnő, oratóriumokra egyszerűen kiváló, operában szerintem ez a hangszín, matéria kevés. Viszont legalább róla el lehet mondani, hogy tud énekelni, nem úgy mint egy másik vitatott művésznőről, akiről rosszabb véleményt fogalmaztunk meg többen is, és ezen az ő rajongói is megsértődtek. Ha te most az én valamelyik kedvencemről rosszat mondasz, nem foglak lehülyézni. Pl. egyik legnagyobb kedvencem Kelen. Őt mennyit fikázzák itt? Szóval véleményszabadság, kedves elvtárs/nő.
Figyu, én nem vagyok irigy. Ebben az egyben biztos vagyok. Én tisztában vagyok vele, hogy nem nekem való a szólistaság, elsősorban éppen a nyomás miatt. Ennyit rólam. Viszont egy jó énekesért, sőt énekesnőért nagyon is tudok rajongani. Tuok neked példákat mondani. Mennyei boldogság nekem jó előadásokat nézni-hallgatni. Viszont még a kedvenceimnél is meghallom sajnos, ha valami nem stimmel, persze mindenki ember, nem tökéletes még a legjobb művész sem. Vannak viszont, akiket nem kedvelek, ez szerintem mindenkinek szíve joga. Kertesi Ingrid szerintem remek koncert-énekesnő, oratóriumokra egyszerűen kiváló, operában szerintem ez a hangszín, matéria kevés. Viszont legalább róla el lehet mondani, hogy tud énekelni, nem úgy mint egy másik vitatott művésznőről, akiről rosszabb véleményt fogalmaztunk meg többen is, és ezen az ő rajongói is megsértődtek. Ha te most az én valamelyik kedvencemről rosszat mondasz, nem foglak lehülyézni. Pl. egyik legnagyobb kedvencem Kelen. Őt mennyit fikázzák itt? Szóval véleményszabadság, kedves elvtárs/nő.
13831 Búbánat 2007-04-24 01:40:34
Otto Nicolai: A windsori víg nők - „komikus” opera három felvonásban – magyar nyelven Szegedi Nemzeti Színház, második premier, 2007. április 21. du. 3 óra Kifejezetten erre az előadásra utaztam Szegedre, és nem bántam meg!... Nicolai 1845-ben kezdett foglalkozni a Falstaff-témával, melyet előtte öten, utána még ketten zenésítettek meg, köztük Verdi. Nicolai muzsikájának értékét mutatja, hogy ilyen erős versenytárs ellenében is színpadon tudott maradni immár közel százhatvan éven át. Falstaff vidám buffó figurává egyszerűsödik ebben a prózával egybekapcsolt zárt számokból álló vígoperában. Hiányzik tehát az a tragikomikus vonás belőle, ami Verdi hősét halhatatlanná teszi. Kárpótlásul a szerző gazdag fantáziája bőven ontja az őszinte meleg érzésekből fakadó - helyenként német népi ihletésű -, olaszos díszítésű dallamokat. Az egész operán kedves, szeretetre méltó humor ömlik el. Ez, valamint a szellemes, színes hangszerelés magyarázza azt a sikert, mely a művet a mai napig világszerte műsoron tartja. A windsori víg nők Flotow és Lortzing több operájával együtt annak az évtizednek szülöttei, amely A bolygó hollandit, a Tannhäusert és a Lohengrint adta a világnak. A fénykorát élő német romantikus opera két különböző, mondhatnánk ellentétes oldala. És ha Nicolai - említett szerzőtársaival - az „árnyékos oldalon” áll is, remekműve, mely nem reformál meg semmit, nem kíván világokat megmozgatni, csak gyönyörködtetni akar, méltó helyet érdemel az opera történetében. Muzsikája a legjobb értelemben vett, értékes szórakoztató zene. Lássuk a színpadi megvalósítást! Amikor az előadást méltatom, elsősorban Toronykőy Attila rendezőt kell dicsérnem. A hangsúlyt szerencsés módon azokra a pontokra helyezte, ahol a mű legsikeresebb pillanatai a legközvetlenebbül tudnak a nézőhöz szólni. Ehhez persze az egész színpadi apparátust saját koncepciója, ötletei szerint kellett mozgatnia,képessé tenni azt énekeseket a zenén kívüli eszközök – mozgás, beszéd – szabad használatára. Toronykőy vállalta ezt a feladatot, és sikerre vitte az előadást. Valóban, a művészek úgy mozognak a színpadon, hogy játékuk a figurák jellemzésének lényeges részévé vált (pl. Annuska két kérője),és ha prózai szövegmondásuk nem tökéletes is még,de illik a színpadi stilizált világhoz. Másik főérdeme az előadásnak a kitűnő ensemble-munka. Az együttesre alapozott játék ennél a műnél magából az anyagból fakad, hiszen javarészben együttesek alkotják az operát, kiemelkedő áriák Falstaff bordalán kívül (annak is elválaszthatatlan része a kórus) alig akadnak: Fenton románca, Annuska áriája… Itt a rendezés játék koncepciójának szerves zenei kiegészítője lett az „össze-játszás”. A rendezés módot ad különböző szerepfelfogások megvalósítására, de egyben kényszerít is. Megköveteli a lendületes, sokmozgásos játékot,a mindenre való reagálást. A színpadon mind a három felvonás egy díszlet-együttesben játszódik (díszlettervező:Juhász Katalin), mégpedig a forgószínpad átlójára puzzle kirakós játékra emlékeztető, mobil építő kockákból kirakott felépítmény előtt. A játék során szinte minden mozgatható kockának megvan a maga funkciója: ajtó, ablak, lépcső, asztal, szék, ruhásláda; a forgószínpad külső héja külön forgatható, s mint egy szállító szalag mozog: a mobil kockákból összeálló „kapun” a kocsmajelenetben ki- behozza a kocsmatöltelékeket…. Ha a kockák nem mozognak éppen, akkor a ráfestett képrészletekből összeáll az egész díszlet: bútorozott szobabelső, kocsma, udvar, kert, park, tölgyfa. Mikor a színpad megfordul a tengelye körül, ugyanennek a felépítménynek a hátsó oldalát kapjuk, megint más „szín” jön elő, s a szerint, hogy a technikusok és a szereplők hogyan dobálják egymásra a kockákat, összeáll egy újabb hangulatos, színes, színhelye a cselekménynek. Gábor Géza és sir John Falstaff találkozása szereposztási telitalálat! Hangvétele, mozdulatai, viselkedési formái nagyszerűen karikírozzák az iszákos, élvhajhász lovag jellemvonásait. Jó kontrasztot szolgáltatnak a közvetlen játékos-társak: Wittinger Gertrud (Fluthné) és Tóth Judit (Reichné), akik nemcsak játsszák, hanem profilírozzák is az összeesküvő, egy húron pendülő asszonyok szerepét. Alakításuk lendületes, csupán egy-két helyen érezhető, hogy a figurák túlzott beállítása a modorosság veszélyével jár. Andrejcsik István a féltékeny férj szerepében (Fluth úr) néhány sikerült jelenettel járult hozzá a jó összképhez, de a prozódiailag kényesebb részek zenei megoldására nem fordít elég gondot. A másik férj – és egyben apa - Altorjay Tamás (Reich úr); játéka többnyire arányban áll szerényebb szerepével. A vígopera leghálásabb figurái közé tartozik a két hopponmaradt kérő, akiket Kovács H. István (Sparlich lovag) és Tóth Péter (dr. Cajus, ügyvéd) megragadó humorérzékkel elevenít meg. A velük szemben álló harmadik kérő, Fenton, a hősszerelmes típusa – Kóbor Tamás szerencsés érzékkel a figura általános vonásait hangsúlyozza. Hangjának vivőereje kevés, így inkább a lírai árnyalatokban érvényesülnek képességei, ugyanakkor a dinamikai árnyalásokban énektechnikai fogyatékosságai is megmutatkoznak. A lírai hangot Annuska képviseli elsősorban a darab jeleneteiben, de Merényi Nicolette alakításában kevés az érzelmi azonosulás. Könnyed, szimpatikus, de kissé felszínes –nem akarom azt mondani: operett-figurát formál. Az előadáson nagy feladat hárul a karmesterre, mert a tempóvételek és a hangzásbeli arányok kialakításán túl azzal a nehézséggel is meg kell küzdenie, hogy a színjátszás ritmusa sokszor függetlenedni szeretne a zene szigorúbb ritmusától, s ez belépési pontatlanságot, összjátékbeli zavarokat hoz. Kardos Gábor jól érzi a karaktereket, a nagyobb összefüggéseket, a zene szférájában valósította meg ugyanazokat az elveket, melyek a képszerű megjelenést határozták meg. Betanító munkáját dicsérik a kiegyensúlyozottan hangzó együttesek, az ízlésesen felépített áriák. Ebben az előadásban igazi könnyed buffo-hangzások és széles vonalú, romantikus dallamívek őszinte interpretátoraként ismerhettem meg. Kitűnően helytálló zenekarával olykor remek hangzásokat sikerült elérnie. A szépen éneklő és jól mozgó kórus is méltó részese volt a jól sikerült előadásnak (karigazgató: Kovács Kornélia). A harmadik felvonás erdei jelenetét szép, hangulatkeltő pas de deux vezette be és a felvonásvégi tarka játék-hangulatot nagyban emelte a balettegyüttes részvétele (koreográfus: Varga József). Külön szólni szeretnék még a jelmezekről is, ami a komikum hatását igen fokozta (jelmeztervező: Varsányi Anna): a játékos alapkoncepció szolgálatában állnak. P.s.: azért a kockákkal vigyázni kell, s bár itt nem dobókockákról szóltam, de a dominó effektus majdnem bejött: a játék hevében, egy szerencsétlen kocka és ember ütközése folytán, a második felvonás 1. képében, oldalt, hullani kezdtek az egymásra rakott kockák; mikor a forgószínpad megállt, jó pár kocka hevert szerteszéjjel… még jó, hogy össze nem dőlt az egész mobil alkotmány! Az egyik kockáról leesett borospalack pedig ripityára törött… Kintről, a szerepük szerint takarító takaros menyecskék azonban résen álltak, egyből elősiettek és formás seprűikkel gyorsan rendet raktak!
Otto Nicolai: A windsori víg nők - „komikus” opera három felvonásban – magyar nyelven Szegedi Nemzeti Színház, második premier, 2007. április 21. du. 3 óra Kifejezetten erre az előadásra utaztam Szegedre, és nem bántam meg!... Nicolai 1845-ben kezdett foglalkozni a Falstaff-témával, melyet előtte öten, utána még ketten zenésítettek meg, köztük Verdi. Nicolai muzsikájának értékét mutatja, hogy ilyen erős versenytárs ellenében is színpadon tudott maradni immár közel százhatvan éven át. Falstaff vidám buffó figurává egyszerűsödik ebben a prózával egybekapcsolt zárt számokból álló vígoperában. Hiányzik tehát az a tragikomikus vonás belőle, ami Verdi hősét halhatatlanná teszi. Kárpótlásul a szerző gazdag fantáziája bőven ontja az őszinte meleg érzésekből fakadó - helyenként német népi ihletésű -, olaszos díszítésű dallamokat. Az egész operán kedves, szeretetre méltó humor ömlik el. Ez, valamint a szellemes, színes hangszerelés magyarázza azt a sikert, mely a művet a mai napig világszerte műsoron tartja. A windsori víg nők Flotow és Lortzing több operájával együtt annak az évtizednek szülöttei, amely A bolygó hollandit, a Tannhäusert és a Lohengrint adta a világnak. A fénykorát élő német romantikus opera két különböző, mondhatnánk ellentétes oldala. És ha Nicolai - említett szerzőtársaival - az „árnyékos oldalon” áll is, remekműve, mely nem reformál meg semmit, nem kíván világokat megmozgatni, csak gyönyörködtetni akar, méltó helyet érdemel az opera történetében. Muzsikája a legjobb értelemben vett, értékes szórakoztató zene. Lássuk a színpadi megvalósítást! Amikor az előadást méltatom, elsősorban Toronykőy Attila rendezőt kell dicsérnem. A hangsúlyt szerencsés módon azokra a pontokra helyezte, ahol a mű legsikeresebb pillanatai a legközvetlenebbül tudnak a nézőhöz szólni. Ehhez persze az egész színpadi apparátust saját koncepciója, ötletei szerint kellett mozgatnia,képessé tenni azt énekeseket a zenén kívüli eszközök – mozgás, beszéd – szabad használatára. Toronykőy vállalta ezt a feladatot, és sikerre vitte az előadást. Valóban, a művészek úgy mozognak a színpadon, hogy játékuk a figurák jellemzésének lényeges részévé vált (pl. Annuska két kérője),és ha prózai szövegmondásuk nem tökéletes is még,de illik a színpadi stilizált világhoz. Másik főérdeme az előadásnak a kitűnő ensemble-munka. Az együttesre alapozott játék ennél a műnél magából az anyagból fakad, hiszen javarészben együttesek alkotják az operát, kiemelkedő áriák Falstaff bordalán kívül (annak is elválaszthatatlan része a kórus) alig akadnak: Fenton románca, Annuska áriája… Itt a rendezés játék koncepciójának szerves zenei kiegészítője lett az „össze-játszás”. A rendezés módot ad különböző szerepfelfogások megvalósítására, de egyben kényszerít is. Megköveteli a lendületes, sokmozgásos játékot,a mindenre való reagálást. A színpadon mind a három felvonás egy díszlet-együttesben játszódik (díszlettervező:Juhász Katalin), mégpedig a forgószínpad átlójára puzzle kirakós játékra emlékeztető, mobil építő kockákból kirakott felépítmény előtt. A játék során szinte minden mozgatható kockának megvan a maga funkciója: ajtó, ablak, lépcső, asztal, szék, ruhásláda; a forgószínpad külső héja külön forgatható, s mint egy szállító szalag mozog: a mobil kockákból összeálló „kapun” a kocsmajelenetben ki- behozza a kocsmatöltelékeket…. Ha a kockák nem mozognak éppen, akkor a ráfestett képrészletekből összeáll az egész díszlet: bútorozott szobabelső, kocsma, udvar, kert, park, tölgyfa. Mikor a színpad megfordul a tengelye körül, ugyanennek a felépítménynek a hátsó oldalát kapjuk, megint más „szín” jön elő, s a szerint, hogy a technikusok és a szereplők hogyan dobálják egymásra a kockákat, összeáll egy újabb hangulatos, színes, színhelye a cselekménynek. Gábor Géza és sir John Falstaff találkozása szereposztási telitalálat! Hangvétele, mozdulatai, viselkedési formái nagyszerűen karikírozzák az iszákos, élvhajhász lovag jellemvonásait. Jó kontrasztot szolgáltatnak a közvetlen játékos-társak: Wittinger Gertrud (Fluthné) és Tóth Judit (Reichné), akik nemcsak játsszák, hanem profilírozzák is az összeesküvő, egy húron pendülő asszonyok szerepét. Alakításuk lendületes, csupán egy-két helyen érezhető, hogy a figurák túlzott beállítása a modorosság veszélyével jár. Andrejcsik István a féltékeny férj szerepében (Fluth úr) néhány sikerült jelenettel járult hozzá a jó összképhez, de a prozódiailag kényesebb részek zenei megoldására nem fordít elég gondot. A másik férj – és egyben apa - Altorjay Tamás (Reich úr); játéka többnyire arányban áll szerényebb szerepével. A vígopera leghálásabb figurái közé tartozik a két hopponmaradt kérő, akiket Kovács H. István (Sparlich lovag) és Tóth Péter (dr. Cajus, ügyvéd) megragadó humorérzékkel elevenít meg. A velük szemben álló harmadik kérő, Fenton, a hősszerelmes típusa – Kóbor Tamás szerencsés érzékkel a figura általános vonásait hangsúlyozza. Hangjának vivőereje kevés, így inkább a lírai árnyalatokban érvényesülnek képességei, ugyanakkor a dinamikai árnyalásokban énektechnikai fogyatékosságai is megmutatkoznak. A lírai hangot Annuska képviseli elsősorban a darab jeleneteiben, de Merényi Nicolette alakításában kevés az érzelmi azonosulás. Könnyed, szimpatikus, de kissé felszínes –nem akarom azt mondani: operett-figurát formál. Az előadáson nagy feladat hárul a karmesterre, mert a tempóvételek és a hangzásbeli arányok kialakításán túl azzal a nehézséggel is meg kell küzdenie, hogy a színjátszás ritmusa sokszor függetlenedni szeretne a zene szigorúbb ritmusától, s ez belépési pontatlanságot, összjátékbeli zavarokat hoz. Kardos Gábor jól érzi a karaktereket, a nagyobb összefüggéseket, a zene szférájában valósította meg ugyanazokat az elveket, melyek a képszerű megjelenést határozták meg. Betanító munkáját dicsérik a kiegyensúlyozottan hangzó együttesek, az ízlésesen felépített áriák. Ebben az előadásban igazi könnyed buffo-hangzások és széles vonalú, romantikus dallamívek őszinte interpretátoraként ismerhettem meg. Kitűnően helytálló zenekarával olykor remek hangzásokat sikerült elérnie. A szépen éneklő és jól mozgó kórus is méltó részese volt a jól sikerült előadásnak (karigazgató: Kovács Kornélia). A harmadik felvonás erdei jelenetét szép, hangulatkeltő pas de deux vezette be és a felvonásvégi tarka játék-hangulatot nagyban emelte a balettegyüttes részvétele (koreográfus: Varga József). Külön szólni szeretnék még a jelmezekről is, ami a komikum hatását igen fokozta (jelmeztervező: Varsányi Anna): a játékos alapkoncepció szolgálatában állnak. P.s.: azért a kockákkal vigyázni kell, s bár itt nem dobókockákról szóltam, de a dominó effektus majdnem bejött: a játék hevében, egy szerencsétlen kocka és ember ütközése folytán, a második felvonás 1. képében, oldalt, hullani kezdtek az egymásra rakott kockák; mikor a forgószínpad megállt, jó pár kocka hevert szerteszéjjel… még jó, hogy össze nem dőlt az egész mobil alkotmány! Az egyik kockáról leesett borospalack pedig ripityára törött… Kintről, a szerepük szerint takarító takaros menyecskék azonban résen álltak, egyből elősiettek és formás seprűikkel gyorsan rendet raktak!
13830 WiseGentleman 2007-04-24 01:21:35
Ami Kertesi Ingridet illeti, bizonyos szerepekben tényleg elégtelen a hangja, ld. pl. a Rózsalovag zárótercettjét a MŰPA koncertjén, ahol (előttem ismeretlen okokból) Kovács János még pianóra is intette ott, ahol egyértelműen Sophie szólama viszi a dallamot. Ugyanakkor, az \"angyal\" jelzőt fenntartom a múltkor látott Rigolettóra.
Ami Kertesi Ingridet illeti, bizonyos szerepekben tényleg elégtelen a hangja, ld. pl. a Rózsalovag zárótercettjét a MŰPA koncertjén, ahol (előttem ismeretlen okokból) Kovács János még pianóra is intette ott, ahol egyértelműen Sophie szólama viszi a dallamot. Ugyanakkor, az \"angyal\" jelzőt fenntartom a múltkor látott Rigolettóra.
13829 tukán 2007-04-24 01:11:06 [Válasz erre: 13822 Cilike 2007-04-23 15:57:36]
Cilike nem szabad irigynek és gonosznak lenni! Nem mondta Ködlámpa? Persze inkább neked kéne főszerepeket énekelni, nemde? Drukkolok neked.
Cilike nem szabad irigynek és gonosznak lenni! Nem mondta Ködlámpa? Persze inkább neked kéne főszerepeket énekelni, nemde? Drukkolok neked.
13827 Ködlámpa 2007-04-23 22:37:07 [Válasz erre: 13826 tukán 2007-04-23 21:26:51]
Tukán fiam, nagy az arcod.
Tukán fiam, nagy az arcod.
13826 tukán 2007-04-23 21:26:51 [Válasz erre: 13824 Cilike 2007-04-23 19:52:53]
Szóljál jóelőre, nehogy arrafele tévedjek!!!
Szóljál jóelőre, nehogy arrafele tévedjek!!!
13825 tukán 2007-04-23 21:24:43 [Válasz erre: 13824 Cilike 2007-04-23 19:52:53]
Hűha! Hát ez az, hogy alkalomadtán és nem folyamatosan, veszélyes!
Hűha! Hát ez az, hogy alkalomadtán és nem folyamatosan, veszélyes!
13824 Cilike 2007-04-23 19:52:53 [Válasz erre: 13823 tukán 2007-04-23 19:19:55]
Mondom, hogy nem tudsz olvasni. Azt mondtam, ez a véleményem. Ez neked kinyilatkoztatás? Véleméynem már csak lehet, nemde? Mit tudok? Hát valószínűleg többet mint. te. És alkalomadtán bármikor kiállok, képzeld.
Mondom, hogy nem tudsz olvasni. Azt mondtam, ez a véleményem. Ez neked kinyilatkoztatás? Véleméynem már csak lehet, nemde? Mit tudok? Hát valószínűleg többet mint. te. És alkalomadtán bármikor kiállok, képzeld.
13823 tukán 2007-04-23 19:19:55 [Válasz erre: 13822 Cilike 2007-04-23 15:57:36]
Köszönöm, hogy gyereknek szólítottál. Ahogy kinyilatkozgatsz, hát nem semmi! Vajon mit tudsz Te, és hogyan? Összezörrennél, ha oda kellene állni!
Köszönöm, hogy gyereknek szólítottál. Ahogy kinyilatkozgatsz, hát nem semmi! Vajon mit tudsz Te, és hogyan? Összezörrennél, ha oda kellene állni!
13822 Cilike 2007-04-23 15:57:36
Ez a tukán gyerek szándékosan frocliz engem. Na akkor kimondom: Kertesi Ingrid az a fajta, akit én vernyákoló szopránnak hívok. Ahhoz nincs magassága, hogy igazán koloratúr lehessen, rendes szerephez meg nincs matériája, volumene. Javára írható a tiszta hangképzése, ezt adjuk meg neki,de bocs, nyávog. Attól lehet szeretni. Szeressed. Nekem meg ez a véleményem. Nekem elviselhetetlen
Ez a tukán gyerek szándékosan frocliz engem. Na akkor kimondom: Kertesi Ingrid az a fajta, akit én vernyákoló szopránnak hívok. Ahhoz nincs magassága, hogy igazán koloratúr lehessen, rendes szerephez meg nincs matériája, volumene. Javára írható a tiszta hangképzése, ezt adjuk meg neki,de bocs, nyávog. Attól lehet szeretni. Szeressed. Nekem meg ez a véleményem. Nekem elviselhetetlen
13821 tukán 2007-04-23 10:37:00 [Válasz erre: 13819 Momo 2007-04-23 10:00:40]
Igen, minden lehetséges. Igen, Cilike bizonyára jobban képben van , mint én! Cilike, Cilike.....
Igen, minden lehetséges. Igen, Cilike bizonyára jobban képben van , mint én! Cilike, Cilike.....
13820 WiseGentleman 2007-04-23 10:20:15 [Válasz erre: 13818 Momo 2007-04-23 09:52:03]
Ja, lehet, de az egész jelenet akkor is cowboyos volt...
Ja, lehet, de az egész jelenet akkor is cowboyos volt...
