13953 Sesto 2007-05-12 22:37:57 [Válasz erre: 13952 Lolita 2007-05-12 22:35:25]
...szar ügy-már elnézést,...de a conclusiodban valóban benne van minden!...
...szar ügy-már elnézést,...de a conclusiodban valóban benne van minden!...
13952 Lolita 2007-05-12 22:35:25 [Válasz erre: 13951 Sesto 2007-05-12 22:20:30]
Ne izgasd magad Sesto. Itthon a szakmában már csak ilyen a helyzet. Ha valaki nem csak itthon énekel, az már gyanakvásra ad okot. Ha meg valaki egy komoly színházban felmond, azt végképp nem értik. Ha itthon nem énekel az a baj, ha énekel, az. Ha jól énekel az a baj, ha nem, az nagyon jó. Az irigység nagy úr.
Ne izgasd magad Sesto. Itthon a szakmában már csak ilyen a helyzet. Ha valaki nem csak itthon énekel, az már gyanakvásra ad okot. Ha meg valaki egy komoly színházban felmond, azt végképp nem értik. Ha itthon nem énekel az a baj, ha énekel, az. Ha jól énekel az a baj, ha nem, az nagyon jó. Az irigység nagy úr.
13951 Sesto 2007-05-12 22:20:30 [Válasz erre: 13950 rocker 2007-05-12 22:04:19]
...és akkor mi van, ha esetleg jövöre esetleg mégsem Bécsben énekel???-összedöl a világ, vagy mi??? Más... ...szóval érdekesek vagytok vhol., hiszen tegyük fel Keszei Bori egyáltalán nem énekelne esetleg Bp.-en, akkor azért menne itt tutti a fikázás, mondván \"derogál neki meg hasonlók\", ha meg úgy alakul a helyzet, hogy -szerencsére- mégis fellép a MÁO vmelyik elöadásában és sikere van, akkor biztos beindul a -sajátosan magyaros- \"jóindulat\" motorja: \"mintha már máshol ezért vagy azért esetleg nem felelne meg?!\"-szóval nagyon érdekes, de egyben igen jellemzö dinamika az, ami itt megfigyelhetö!... Most már csak egy kérdésem lenne: mi és ki kell Nektek,-ill. ki felelhet meg egyáltalán az elvárásaitoknak, igényeteknek???????? /A múlt héten pl. egy fiatal magyar tenor miatt ment a húza-vona pro & contra, most meg már Keszei Borival kapcs. is szkeptikus vélemények etc. Aha.../
...és akkor mi van, ha esetleg jövöre esetleg mégsem Bécsben énekel???-összedöl a világ, vagy mi??? Más... ...szóval érdekesek vagytok vhol., hiszen tegyük fel Keszei Bori egyáltalán nem énekelne esetleg Bp.-en, akkor azért menne itt tutti a fikázás, mondván \"derogál neki meg hasonlók\", ha meg úgy alakul a helyzet, hogy -szerencsére- mégis fellép a MÁO vmelyik elöadásában és sikere van, akkor biztos beindul a -sajátosan magyaros- \"jóindulat\" motorja: \"mintha már máshol ezért vagy azért esetleg nem felelne meg?!\"-szóval nagyon érdekes, de egyben igen jellemzö dinamika az, ami itt megfigyelhetö!... Most már csak egy kérdésem lenne: mi és ki kell Nektek,-ill. ki felelhet meg egyáltalán az elvárásaitoknak, igényeteknek???????? /A múlt héten pl. egy fiatal magyar tenor miatt ment a húza-vona pro & contra, most meg már Keszei Borival kapcs. is szkeptikus vélemények etc. Aha.../
13950 rocker 2007-05-12 22:04:19 [Válasz erre: 13949 Sesto 2007-05-12 19:47:35]
Örülök, hogy Keszei más neves operaházakban fog majd énekelni, de még nem tudjuk melyek lesznek ezek. Azt viszont látnunk kell, hogy Bécsben nem. Budapestet meg nem nevezném neves operaháznak.
Örülök, hogy Keszei más neves operaházakban fog majd énekelni, de még nem tudjuk melyek lesznek ezek. Azt viszont látnunk kell, hogy Bécsben nem. Budapestet meg nem nevezném neves operaháznak.
13949 Sesto 2007-05-12 19:47:35 [Válasz erre: 13943 rocker 2007-05-12 09:44:14]
...értékelem jóindulattal füszerezett \"optimizmusodat\",...de azért majd várjuk ki a végét, hogy Keszei Bori mikor és hol fog még énekelni,...azért vannak még szépszámmal operaházak -s nem csak német nyelvterületen- amelyek a valóban nívósnak számitanak,...szóval, nehogy összedöljön már a világ, ha vki. a STOP-en kivül is el kezd \"nézelödni\", próbálkozni!... (?)
...értékelem jóindulattal füszerezett \"optimizmusodat\",...de azért majd várjuk ki a végét, hogy Keszei Bori mikor és hol fog még énekelni,...azért vannak még szépszámmal operaházak -s nem csak német nyelvterületen- amelyek a valóban nívósnak számitanak,...szóval, nehogy összedöljön már a világ, ha vki. a STOP-en kivül is el kezd \"nézelödni\", próbálkozni!... (?)
13948 tukán 2007-05-12 16:46:55
Azt beszélik Signában, mit is mond a hogyishívják, azt mondja mindenki, azt beszélik........................ És végtelen változat EGY valóban elhangzott, egy valóban megtörtént dolog helyett. Így születnek a legendák.
Azt beszélik Signában, mit is mond a hogyishívják, azt mondja mindenki, azt beszélik........................ És végtelen változat EGY valóban elhangzott, egy valóban megtörtént dolog helyett. Így születnek a legendák.
13947 Cilike 2007-05-12 14:46:52 [Válasz erre: 13946 Búbánat 2007-05-12 14:03:44]
Én annak idején úgy hallottam, nem is nagyon akarta ő elénekelni a Melindát. Ő is úgy gondolta -a fáma szerint -hogy nem neki való, de ha jól mondták Kesselyák G és Harazdy M. rábeszélte(?). Én is láttam Adinának, nagyon tetszett. Melindának sem volt rossz különben, bár valóban kissé teltebb hangon szokták énekelni.
Én annak idején úgy hallottam, nem is nagyon akarta ő elénekelni a Melindát. Ő is úgy gondolta -a fáma szerint -hogy nem neki való, de ha jól mondták Kesselyák G és Harazdy M. rábeszélte(?). Én is láttam Adinának, nagyon tetszett. Melindának sem volt rossz különben, bár valóban kissé teltebb hangon szokták énekelni.
13946 Búbánat 2007-05-12 14:03:44 [Válasz erre: 13945 zsoly 2007-05-12 12:12:32]
Attól félek, inkább Adina-alkat- és hangfaj; a bonyolult, sokrétű, összetett Melinda-szerep szerintem nem neki való. A tavalyi szabadtéri alakítása nem véletlenül osztotta meg \"értő\" közönségét...
Attól félek, inkább Adina-alkat- és hangfaj; a bonyolult, sokrétű, összetett Melinda-szerep szerintem nem neki való. A tavalyi szabadtéri alakítása nem véletlenül osztotta meg \"értő\" közönségét...
13945 zsoly 2007-05-12 12:12:32 [Válasz erre: 13944 tarnhelm2 2007-05-12 10:06:37]
Nagyon örülök a pesti sikernek, a kiváló Adinának! :))) És már nagyon várom, hogy augusztusban újból Melindát énekeljen Szegeden. Tavaly nem őt láttam, szóval idén nem fogom Bori-Melindát kihagyni!
Nagyon örülök a pesti sikernek, a kiváló Adinának! :))) És már nagyon várom, hogy augusztusban újból Melindát énekeljen Szegeden. Tavaly nem őt láttam, szóval idén nem fogom Bori-Melindát kihagyni!
13944 tarnhelm2 2007-05-12 10:06:37 [Válasz erre: 13942 Sesto 2007-05-12 08:49:43]
Pontosan így van. Vigyáz a hangjára, nem teszi tönkre nem neki való szerepekkel. És bízom benne, hogy az is jó döntés volt a részéről, hogy 4 év STOP után teljesen a \"saját lábára\" áll. Élete végéig ellehetett volna a társulatban, de akkor nincs tovább fejlődés. Rockernek: szerintem öröm, hogy fellép Pesten, vagy nem?
Pontosan így van. Vigyáz a hangjára, nem teszi tönkre nem neki való szerepekkel. És bízom benne, hogy az is jó döntés volt a részéről, hogy 4 év STOP után teljesen a \"saját lábára\" áll. Élete végéig ellehetett volna a társulatban, de akkor nincs tovább fejlődés. Rockernek: szerintem öröm, hogy fellép Pesten, vagy nem?
13943 rocker 2007-05-12 09:44:14 [Válasz erre: 13942 Sesto 2007-05-12 08:49:43]
Mindenesetre a STOP jövő évadjában már nem. Lépcsőfok volt Bp. felé? Nem semmi.
Mindenesetre a STOP jövő évadjában már nem. Lépcsőfok volt Bp. felé? Nem semmi.
13942 Sesto 2007-05-12 08:49:43 [Válasz erre: 13940 tarnhelm2 2007-05-12 00:24:47]
\"Nos, nem véletlenül emeltem ki Borit. Ő szerintem Európa bármely - igen bármely - Operaházában megállná a helyét ezzel az előadással.\"-hmmmmm,...nos, ezen egy perig nem csodálkozom: hiszen Keszei Bori intelligens, tudatos müvész lévén szépen/megfontoltan felépitett repertoárjával(=abszolút fachjának megfelelö szerepekkel; nem próbál meg \"idegen tollakkal ékeskedni\"!) valóban, kiemelkedö és tartalmas nemzetközi karrier elött áll, mert egészen biztos, hogy esetében a STOP \"csupán\" egy fontos és igényes \"lépcsöfok\" volt, s örömmel/érdeklödve várom a további hireket: \"Mikor, merre, milyen szerepeket énekel?!\"-de most GRATULA a remek bp.-i fellépéshez! ;-)))
\"Nos, nem véletlenül emeltem ki Borit. Ő szerintem Európa bármely - igen bármely - Operaházában megállná a helyét ezzel az előadással.\"-hmmmmm,...nos, ezen egy perig nem csodálkozom: hiszen Keszei Bori intelligens, tudatos müvész lévén szépen/megfontoltan felépitett repertoárjával(=abszolút fachjának megfelelö szerepekkel; nem próbál meg \"idegen tollakkal ékeskedni\"!) valóban, kiemelkedö és tartalmas nemzetközi karrier elött áll, mert egészen biztos, hogy esetében a STOP \"csupán\" egy fontos és igényes \"lépcsöfok\" volt, s örömmel/érdeklödve várom a további hireket: \"Mikor, merre, milyen szerepeket énekel?!\"-de most GRATULA a remek bp.-i fellépéshez! ;-)))
13941 Búbánat 2007-05-12 00:25:03
Péntek este először láttam Keszei Borbálát Adina szerepében. Mit mondjak? Egész elbűvölt engem hangjának szépsége, fénye, karcsúsága, lírája, színpadi mozgása, a játéka, s egész kedves bájos lénye; a közönség tapsokban kifejezett tetszés nyilvánítása feltehetően neki is sok örömet okozott! Berkes Jánost is „kitapsoltuk” az abszolvált románc után – elvégre, túl a hatvanon, nem kis teljesítmény ez a bel canto ária, a „finomságokat” ezért senki nem kérte tőle számon… Szüle Tamás Dulcamarájára azt mondhatom, hogy: korrekt, rokonszenves figura; Begányi, Gregor humorát, technikáját, tökélyét, persze, feledtetni nem tudta, nem is akarta; basszusával amúgy meg voltam elégedve. Bátki Fazekas Zoltán énekelte Belcorét. Talán másodszor láttam színpadon, és a fiatal bariton egészében véve pozitív benyomásokat tett rám. Gianetta kis, de fontos szerepében Sáfár Orsolyát ugyancsak kellemes jelenségként üdvözöltem a „csapatban”, melyet jól erősített az énekkar. A zenekart Oberfrank Péter vezényelte, érdeme, hogy egyben tartotta az együtteseket. A Szerelmi bájital egyébként számomra megunhatatlan remekmű! Adina és Nemorino hol megható, hol kacagtató története, ártatlan, naiv szerelmük, babonás hiszékenységük, egymásra találásuk, a csalafinta vásári árus mesterkedései, az egész bájos, nevettető buffa-opera, kitűnő szövegével és tündöklő zenéjével – még ebben a Palcsó Sándor rendezte unalmas és gyerekes díszletképben is – rávilágít Donizetti művészetének nagyszerűségére, melyből árad a derű, a szenvedély, a mosoly, a humor, az életvágy, a szerelem… Az előadás végén Keszei és Berkes nagy egymásra találása, boldogságban összefonódó hempergőzésük láttán bennem is valami nagy-nagy megnyugvás ment végbe: lám, Keszei Bori meghozta nekem Bécsből a várt á la Netrebko –színeket-, ízeket és praktikákat… Soha rosszabbat!
Péntek este először láttam Keszei Borbálát Adina szerepében. Mit mondjak? Egész elbűvölt engem hangjának szépsége, fénye, karcsúsága, lírája, színpadi mozgása, a játéka, s egész kedves bájos lénye; a közönség tapsokban kifejezett tetszés nyilvánítása feltehetően neki is sok örömet okozott! Berkes Jánost is „kitapsoltuk” az abszolvált románc után – elvégre, túl a hatvanon, nem kis teljesítmény ez a bel canto ária, a „finomságokat” ezért senki nem kérte tőle számon… Szüle Tamás Dulcamarájára azt mondhatom, hogy: korrekt, rokonszenves figura; Begányi, Gregor humorát, technikáját, tökélyét, persze, feledtetni nem tudta, nem is akarta; basszusával amúgy meg voltam elégedve. Bátki Fazekas Zoltán énekelte Belcorét. Talán másodszor láttam színpadon, és a fiatal bariton egészében véve pozitív benyomásokat tett rám. Gianetta kis, de fontos szerepében Sáfár Orsolyát ugyancsak kellemes jelenségként üdvözöltem a „csapatban”, melyet jól erősített az énekkar. A zenekart Oberfrank Péter vezényelte, érdeme, hogy egyben tartotta az együtteseket. A Szerelmi bájital egyébként számomra megunhatatlan remekmű! Adina és Nemorino hol megható, hol kacagtató története, ártatlan, naiv szerelmük, babonás hiszékenységük, egymásra találásuk, a csalafinta vásári árus mesterkedései, az egész bájos, nevettető buffa-opera, kitűnő szövegével és tündöklő zenéjével – még ebben a Palcsó Sándor rendezte unalmas és gyerekes díszletképben is – rávilágít Donizetti művészetének nagyszerűségére, melyből árad a derű, a szenvedély, a mosoly, a humor, az életvágy, a szerelem… Az előadás végén Keszei és Berkes nagy egymásra találása, boldogságban összefonódó hempergőzésük láttán bennem is valami nagy-nagy megnyugvás ment végbe: lám, Keszei Bori meghozta nekem Bécsből a várt á la Netrebko –színeket-, ízeket és praktikákat… Soha rosszabbat!
13940 tarnhelm2 2007-05-12 00:24:47 [Válasz erre: 13939 bermuda 2007-05-12 00:12:04]
Nos, nem véletlenül emeltem ki Borit. Ő szerintem Európa bármely - igen bármely - Operaházában megállná a helyét ezzel az előadással. A többiekre azt mondhatom, hogy tisztességes előadást produkáltak az Erkel átlagos szinvonalán. (Az előző két estémet a STOP-ban töltöttem, el vagyok kényeztetve). Berkes egyébként nem volt rossz, de én egyáltalán nem szeretem a hangját, ahogy Szüle Tamás orgánumáért sem rajongok. Berkes a közönségnek egyébként bejött, a románc nagy tapsot kapott. Viszont a közönségben azt suttogják, hogy a másik szereposztásban egy ifjú titán énekli Nemorinót - én nem hallottam Brickner Szabolcsot, nem tudom megítélni, csak utalnék ezzel egy eléggé személyeskedővé vált vitára, amely néhány napja a \"Mi ujság...\" topikban zajlott.
Nos, nem véletlenül emeltem ki Borit. Ő szerintem Európa bármely - igen bármely - Operaházában megállná a helyét ezzel az előadással. A többiekre azt mondhatom, hogy tisztességes előadást produkáltak az Erkel átlagos szinvonalán. (Az előző két estémet a STOP-ban töltöttem, el vagyok kényeztetve). Berkes egyébként nem volt rossz, de én egyáltalán nem szeretem a hangját, ahogy Szüle Tamás orgánumáért sem rajongok. Berkes a közönségnek egyébként bejött, a románc nagy tapsot kapott. Viszont a közönségben azt suttogják, hogy a másik szereposztásban egy ifjú titán énekli Nemorinót - én nem hallottam Brickner Szabolcsot, nem tudom megítélni, csak utalnék ezzel egy eléggé személyeskedővé vált vitára, amely néhány napja a \"Mi ujság...\" topikban zajlott.
13939 bermuda 2007-05-12 00:12:04 [Válasz erre: 13938 tarnhelm2 2007-05-11 23:45:44]
Milyen volt a többi? Én Berkes miatt nem mertem elmenni,azok után amilyen Alagna a DVD-n nem akartam kockáztatni:-(
Milyen volt a többi? Én Berkes miatt nem mertem elmenni,azok után amilyen Alagna a DVD-n nem akartam kockáztatni:-(
13938 tarnhelm2 2007-05-11 23:45:44
Ma pedig az Erkelbe zarándokoltam, elsősorban egy \"bécsi\" művésznő kedvéért. Keszei Bori remek volt Adina szerepében. Öröm őt itthon látni, és Donizettiben (is) nagyon jó. P.s.: Idézek az Erkel Szinházban kapható műsorfüzetből. A Szerelmi bájital cselekményének leírása, 2. felvonás (részl.): \"Megérkezik a jegyző, de Norina (!) elhalasztja a házassági szerződés aláírását, mert Nemorino nincs ott a menyegzőn, és csak akkor lehetne teljes a bosszúja.\" De talán Don Pasquale eljön, és jót húz a bájitalos üvegből! :-))
Ma pedig az Erkelbe zarándokoltam, elsősorban egy \"bécsi\" művésznő kedvéért. Keszei Bori remek volt Adina szerepében. Öröm őt itthon látni, és Donizettiben (is) nagyon jó. P.s.: Idézek az Erkel Szinházban kapható műsorfüzetből. A Szerelmi bájital cselekményének leírása, 2. felvonás (részl.): \"Megérkezik a jegyző, de Norina (!) elhalasztja a házassági szerződés aláírását, mert Nemorino nincs ott a menyegzőn, és csak akkor lehetne teljes a bosszúja.\" De talán Don Pasquale eljön, és jót húz a bájitalos üvegből! :-))
13937 -zéta- 2007-05-11 11:18:10 [Válasz erre: 13936 tarnhelm2 2007-05-11 10:19:42]
Köszi a beszámolókat, élményszerű volt, sajnos nem voltam ott :-(...
Köszi a beszámolókat, élményszerű volt, sajnos nem voltam ott :-(...
13936 tarnhelm2 2007-05-11 10:19:42
Üdvözlet Pestről a tegnapi bécsi Bolygó Hollandi után.! Fergeteges előadás volt, és akárcsak előző nap, ezúttal is az énekeseknek és nem elsősorban a karmesternek köszönhetően. Ozawát eddig sosem sikerült megszeretnem, és – most sem. Valójában nem értem, hogy miért számítják a sztárkarmesterek közé. (Lehet, hogy azért, mert sok a japán turista a vezető operaházak közönségében, és ők nagyon ovációztak tegnap is?) Egyszóval Ozawa baltával faragta a művet – pedig még pálca sem volt nála –, a feszültséget mindig hangerővel igyekezett helyettesíteni, és meglehetősen darabos, differenciálatlan hangzást produkált. (A zenészek tették a dolgukat, nem érheti szó a ház elejét!) Ez a nyerseség egyetlen alkalommal azonban hatásosnak bizonyult: a 3. felvonás elejének kórusjelenetében. Ezt a részt ilyen brutálisan szeretem, elvégre részeg norvég matrózokról és parasztlányokról van szó: itt csürdöngölni kell. (Más kérdés, hogy ez nem koncepció volt Ozawától, hanem végig így dirigált.) Nina Stemme egy istennő. Szentélyt neki is!!! Már Izoldaként is lenyűgözött Bayreuthban, de most még inkább! Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ezt a szerepet szebben és meggyőzőbben lehessen énekelni. Csodálatos hang, ha kell sötét, telt, de mindvégig hajlékony; abszolút biztos intonálás, és ezért könnyeden képes játszani a hangszínnel. Pianót éppúgy tud énekelni mint fff-t. Szinpadi jelenségnek is kiváló. Erikként Stephen Gouldról is csak a legjobbakat mondhatom. Először Tannhäusernek hallottam Bayreuthban és akkor tetszett, ám tavaly Siegfriedként csalódás volt. Erik szerepe azonban tökéletesen megfelel a hangjának, ő is végig magabiztosan szárnyallt, egyenlő partnere tudott lenni Stemmének. Alan Titus középlagéban nagyon hatásos, de a mélyekben színtelen volt. Úgy emlékszem, hogy amikor 1999-ben ugyanebben a szerepben hallottam Bayreuthban, jobb volt. De ez csak szőrszálhasogatás, mert a címszereplő pusztán a két fiatalhoz képest volt gyengébb. A kórus lenyűgöző, a nőktől a fonódalban különösen el voltam ragadtatva. Mielitz rendezéséről pár szót, majd a Wagner topicban. Ceterum censeo: Aki teheti: nézze, hallgassa Stemmét!
Üdvözlet Pestről a tegnapi bécsi Bolygó Hollandi után.! Fergeteges előadás volt, és akárcsak előző nap, ezúttal is az énekeseknek és nem elsősorban a karmesternek köszönhetően. Ozawát eddig sosem sikerült megszeretnem, és – most sem. Valójában nem értem, hogy miért számítják a sztárkarmesterek közé. (Lehet, hogy azért, mert sok a japán turista a vezető operaházak közönségében, és ők nagyon ovációztak tegnap is?) Egyszóval Ozawa baltával faragta a művet – pedig még pálca sem volt nála –, a feszültséget mindig hangerővel igyekezett helyettesíteni, és meglehetősen darabos, differenciálatlan hangzást produkált. (A zenészek tették a dolgukat, nem érheti szó a ház elejét!) Ez a nyerseség egyetlen alkalommal azonban hatásosnak bizonyult: a 3. felvonás elejének kórusjelenetében. Ezt a részt ilyen brutálisan szeretem, elvégre részeg norvég matrózokról és parasztlányokról van szó: itt csürdöngölni kell. (Más kérdés, hogy ez nem koncepció volt Ozawától, hanem végig így dirigált.) Nina Stemme egy istennő. Szentélyt neki is!!! Már Izoldaként is lenyűgözött Bayreuthban, de most még inkább! Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ezt a szerepet szebben és meggyőzőbben lehessen énekelni. Csodálatos hang, ha kell sötét, telt, de mindvégig hajlékony; abszolút biztos intonálás, és ezért könnyeden képes játszani a hangszínnel. Pianót éppúgy tud énekelni mint fff-t. Szinpadi jelenségnek is kiváló. Erikként Stephen Gouldról is csak a legjobbakat mondhatom. Először Tannhäusernek hallottam Bayreuthban és akkor tetszett, ám tavaly Siegfriedként csalódás volt. Erik szerepe azonban tökéletesen megfelel a hangjának, ő is végig magabiztosan szárnyallt, egyenlő partnere tudott lenni Stemmének. Alan Titus középlagéban nagyon hatásos, de a mélyekben színtelen volt. Úgy emlékszem, hogy amikor 1999-ben ugyanebben a szerepben hallottam Bayreuthban, jobb volt. De ez csak szőrszálhasogatás, mert a címszereplő pusztán a két fiatalhoz képest volt gyengébb. A kórus lenyűgöző, a nőktől a fonódalban különösen el voltam ragadtatva. Mielitz rendezéséről pár szót, majd a Wagner topicban. Ceterum censeo: Aki teheti: nézze, hallgassa Stemmét!
13935 tarnhelm2 2007-05-09 23:32:42
Üdvözlet Bécsből a STOP ma esti Tosca előadása után. Domingót most láttam először vezényelni. Igen, ez a pontos kifejezés, mert elég jó rálátás nyílt a hátára. Hát mitagadás, tenornak ütősebb (volt), mint karmesternek. Latin vehemenciával vezényelt, amennyire hátulról meg tudtam ítélni: főként testtel, két kezének párhuzamos fel-le mozgásától kísérten. Túl szofisztikált jelzéseket tehát valószínűleg nem adott a zenekarnak, hacsak a szemével vagy a mimikájával nem. Persze a bécsiek azért nagyon jól szóltak, a problémát leginkább az jelentette, hogy Domingónak, a karmesternek, mintha nem lenne elég érzéke (rutinja?) a belső arányokhoz. A rezek olykor elnyomták a vonósokat, a Te Deum jelenetben a zenekar egy idő után felfalta Scarpiát, a kórusból pedig az a capelláig semmit sem lehetett hallani. Mindennek ellenére a közönség imádta, és végül is – az első felvonást leszámítva – tulajdonképpen elég jó volt az egész. Köszönhetően főként az énekeseknek. Violetta Urmana az a ritka drámai szoprán, aki a Wagner szerepeket és a az olasz repertoár egy-egy kiemelt darabját ugyanolyan magas művészi szinvonalon képes megvalósítani. Legalábbis, amiben én láttam élőben (Adriano /Rienzi/, Kundry, Santuzza, Tosca) ez volt a helyzet. Most is szenzációs volt, talán csak az utolsó hang sikerült egy kicsit alacsonyra. A Bothat helyettesítő Marco Bertit most láttam először: szerencsére nemcsak a segge, a hangja is nagy. A Képáriában ugyan még nem ragadott magával (mint ahogy az egész első felvonás sem), de aztán egyre nagyobb örömmel hallgattam, és a Levél áriára méltán kapott viharos ovációt. Lucio Gallo (Scarpia) némileg Leoncio úrra emlékeztetett az Isaurából, nemcsak külsőleg, ugyanolyan gonosz is volt. A második felvonásban a Tosca-Scarpia jelenet volt az est csúcspontja (naná!). Margarete Wallmann rendezése azt hiszem mindenben megfelel Puccini elképzeléseinek. Soha rosszabb estét!
Üdvözlet Bécsből a STOP ma esti Tosca előadása után. Domingót most láttam először vezényelni. Igen, ez a pontos kifejezés, mert elég jó rálátás nyílt a hátára. Hát mitagadás, tenornak ütősebb (volt), mint karmesternek. Latin vehemenciával vezényelt, amennyire hátulról meg tudtam ítélni: főként testtel, két kezének párhuzamos fel-le mozgásától kísérten. Túl szofisztikált jelzéseket tehát valószínűleg nem adott a zenekarnak, hacsak a szemével vagy a mimikájával nem. Persze a bécsiek azért nagyon jól szóltak, a problémát leginkább az jelentette, hogy Domingónak, a karmesternek, mintha nem lenne elég érzéke (rutinja?) a belső arányokhoz. A rezek olykor elnyomták a vonósokat, a Te Deum jelenetben a zenekar egy idő után felfalta Scarpiát, a kórusból pedig az a capelláig semmit sem lehetett hallani. Mindennek ellenére a közönség imádta, és végül is – az első felvonást leszámítva – tulajdonképpen elég jó volt az egész. Köszönhetően főként az énekeseknek. Violetta Urmana az a ritka drámai szoprán, aki a Wagner szerepeket és a az olasz repertoár egy-egy kiemelt darabját ugyanolyan magas művészi szinvonalon képes megvalósítani. Legalábbis, amiben én láttam élőben (Adriano /Rienzi/, Kundry, Santuzza, Tosca) ez volt a helyzet. Most is szenzációs volt, talán csak az utolsó hang sikerült egy kicsit alacsonyra. A Bothat helyettesítő Marco Bertit most láttam először: szerencsére nemcsak a segge, a hangja is nagy. A Képáriában ugyan még nem ragadott magával (mint ahogy az egész első felvonás sem), de aztán egyre nagyobb örömmel hallgattam, és a Levél áriára méltán kapott viharos ovációt. Lucio Gallo (Scarpia) némileg Leoncio úrra emlékeztetett az Isaurából, nemcsak külsőleg, ugyanolyan gonosz is volt. A második felvonásban a Tosca-Scarpia jelenet volt az est csúcspontja (naná!). Margarete Wallmann rendezése azt hiszem mindenben megfelel Puccini elképzeléseinek. Soha rosszabb estét!
13934 tukán 2007-05-08 19:50:46 [Válasz erre: 13931 rocker 2007-05-07 23:44:04]
Dido-t idézi Karnyóné, de mit idéznek majd Karnyónétól?
Dido-t idézi Karnyóné, de mit idéznek majd Karnyónétól?
13933 Esteban 2007-05-08 10:44:43 [Válasz erre: 13932 Eri 2007-05-07 23:45:09]
Sajnos, igazad van, a Duna sietett a közvetítéssel. A hétköznapi közönségbemn pedig nem bízom, az épp annyira nem mérvadó, mint a premieré. Ott sok a rokon, itt sok a sznob. Máris az ötlettelenségen vitatkozunk, holott a szellemén és a színpadszerűségén kellene!
Sajnos, igazad van, a Duna sietett a közvetítéssel. A hétköznapi közönségbemn pedig nem bízom, az épp annyira nem mérvadó, mint a premieré. Ott sok a rokon, itt sok a sznob. Máris az ötlettelenségen vitatkozunk, holott a szellemén és a színpadszerűségén kellene!
13932 Eri 2007-05-07 23:45:09
Mondhatunk mi itt bármit, lehet ilyen és amolyan a véleményünk, dobálhatjuk magunkat a boldogságtól, fanyaloghatunk, de egy biztos: a siker a premieren csalóka, reálisan nem mérhető (sok a rokon). Majd a hétköznapok közönsége eldönti, hogy milyen a darab, kell e neki. Jó hogy a Duna TV. rögzítette az előadást, de igen korainak tartom a leadását. Biztos vagyok benne, hogy ezek után nagyon sokan nem fognak elmenni az Operába, hogy ott is láthassák, hallhassák.
Mondhatunk mi itt bármit, lehet ilyen és amolyan a véleményünk, dobálhatjuk magunkat a boldogságtól, fanyaloghatunk, de egy biztos: a siker a premieren csalóka, reálisan nem mérhető (sok a rokon). Majd a hétköznapok közönsége eldönti, hogy milyen a darab, kell e neki. Jó hogy a Duna TV. rögzítette az előadást, de igen korainak tartom a leadását. Biztos vagyok benne, hogy ezek után nagyon sokan nem fognak elmenni az Operába, hogy ott is láthassák, hallhassák.
13931 rocker 2007-05-07 23:44:04 [Válasz erre: 13930 Esteban 2007-05-07 18:54:40]
Véleményem fenntartom, mert nem tudom mivégre komponálta meg Jánosunk épp ezt a darabot. Ugyanígy megkomponálhatott volna bármi mást, mint ahogy történt ez a Leonce esetében is. Bizonyára nagyon szellemes dolog ez a posztmodern zeneszerzés: idézgetés más darabokból, ha már önálló ötlet és dallam nincs - mert hát nincs. Recsitálás, recsitálás, átvezető zene, átvezető zene az idézetek között. Nekem nem okoz különösebb örömöt, ha felismergethetek megannyi más darabrészletet. ha esetleg elgondolkodhatnék, miért is épp azt, talán az lekötné a figyelmem, de általában a szimpla párhuzam dominál. Az elárult Karnyóné a halálba távozik = az elárult Dido búcsúja az élettől. Jó. És akkor mi van? Nevessek? Szomorkodjam? Bevallom itt már unatkoztam. Az előadás színpadi megvalósítása megelégedett az operai poros hagyományokkal. Jópofáskodtak egy ostoba díszletben, ami nyekeregve hol előregurult, hol hátra. Az értelmezhetetlen pirotechnikai trükkök ellenére leginkább ingerszegénynek nevezném. A külön fénytervező depresszív félhomályt tervezett, hol elsötétedik a realista üzlethelységben, hol kivilágosodik. Gondolom értelmezve a mondottakat. A jelmezek olyanok, mintha összeszedtek volna ezt-azt a raktárból. Tény, hogy klassz énekesek dolgoznak, énekelnek becsületesen és a zenekar is jól játszik. Mondjuk nem túl nehéz az anyag.
Véleményem fenntartom, mert nem tudom mivégre komponálta meg Jánosunk épp ezt a darabot. Ugyanígy megkomponálhatott volna bármi mást, mint ahogy történt ez a Leonce esetében is. Bizonyára nagyon szellemes dolog ez a posztmodern zeneszerzés: idézgetés más darabokból, ha már önálló ötlet és dallam nincs - mert hát nincs. Recsitálás, recsitálás, átvezető zene, átvezető zene az idézetek között. Nekem nem okoz különösebb örömöt, ha felismergethetek megannyi más darabrészletet. ha esetleg elgondolkodhatnék, miért is épp azt, talán az lekötné a figyelmem, de általában a szimpla párhuzam dominál. Az elárult Karnyóné a halálba távozik = az elárult Dido búcsúja az élettől. Jó. És akkor mi van? Nevessek? Szomorkodjam? Bevallom itt már unatkoztam. Az előadás színpadi megvalósítása megelégedett az operai poros hagyományokkal. Jópofáskodtak egy ostoba díszletben, ami nyekeregve hol előregurult, hol hátra. Az értelmezhetetlen pirotechnikai trükkök ellenére leginkább ingerszegénynek nevezném. A külön fénytervező depresszív félhomályt tervezett, hol elsötétedik a realista üzlethelységben, hol kivilágosodik. Gondolom értelmezve a mondottakat. A jelmezek olyanok, mintha összeszedtek volna ezt-azt a raktárból. Tény, hogy klassz énekesek dolgoznak, énekelnek becsületesen és a zenekar is jól játszik. Mondjuk nem túl nehéz az anyag.
13930 Esteban 2007-05-07 18:54:40 [Válasz erre: 13929 tarnhelm2 2007-05-07 17:23:25]
Karnyóné. Izgalmas kísérlet. Mindkét szereposztással megnéztem. A kritikák - már ami eddig megjelent - langyos fércmunkák. Nem akad valaki, akinek ízlése, bátorsága volna komolyabb, szakszerűbb elemzéshez? Félmondatokban fanyalogni az énekesek teljesítményéről, a dramaturgiáról, \"zenés tákolmánynak\" bélyegezni félvállról az egészet - nagy szellemi szegénységre vall! Ez az opera, az előadás, az alkotók ennél sokkal többet érdemelnek!
Karnyóné. Izgalmas kísérlet. Mindkét szereposztással megnéztem. A kritikák - már ami eddig megjelent - langyos fércmunkák. Nem akad valaki, akinek ízlése, bátorsága volna komolyabb, szakszerűbb elemzéshez? Félmondatokban fanyalogni az énekesek teljesítményéről, a dramaturgiáról, \"zenés tákolmánynak\" bélyegezni félvállról az egészet - nagy szellemi szegénységre vall! Ez az opera, az előadás, az alkotók ennél sokkal többet érdemelnek!
13929 tarnhelm2 2007-05-07 17:23:25 [Válasz erre: 13910 daunerni 2007-05-06 12:58:10]
Na, megérkezett a \"hivatalos\" kritika a Karnyónéról. (Itt is és a Fidelión is.) Alapvetően mindkettő dícséri, és ezzel magam is - mint mezei néző - egyetértek. Talán némi kritikai elem elkelt volna - szerintem például az énekesek közel sem voltak egyformán jók, hanem Wiedemann messze kiemelkedett a gárdából. De köszönet az elemzésért.
Na, megérkezett a \"hivatalos\" kritika a Karnyónéról. (Itt is és a Fidelión is.) Alapvetően mindkettő dícséri, és ezzel magam is - mint mezei néző - egyetértek. Talán némi kritikai elem elkelt volna - szerintem például az énekesek közel sem voltak egyformán jók, hanem Wiedemann messze kiemelkedett a gárdából. De köszönet az elemzésért.
13928 WiseGentleman 2007-05-07 16:54:59 [Válasz erre: 13921 Búbánat 2007-05-07 09:31:36]
Még a Macbethnél is nagyobbnak tartod. Nem tudom (persze ízlések ugyebár) én a Stiffeliot egyszer láttam, pont azt a produkciót, ami már DVD-n is megjelent, de a Macbeth első látásra (pszichodráma szempontjából) sokkal elementárisabb hatással volt rám.
Még a Macbethnél is nagyobbnak tartod. Nem tudom (persze ízlések ugyebár) én a Stiffeliot egyszer láttam, pont azt a produkciót, ami már DVD-n is megjelent, de a Macbeth első látásra (pszichodráma szempontjából) sokkal elementárisabb hatással volt rám.
13927 Búbánat 2007-05-07 16:49:59 [Válasz erre: 13926 Heiner Lajos 2007-05-07 16:07:33]
Erre szokták mondani: \"nyugtával dicsérd a napot!\" Így legyen.
Erre szokták mondani: \"nyugtával dicsérd a napot!\" Így legyen.
13926 Heiner Lajos 2007-05-07 16:07:33 [Válasz erre: 13924 Búbánat 2007-05-07 15:14:58]
Kedves Búbánat! Köszönöm leveled, azért szeretem a Momus-t (többek között), mert (általában) normális hangon lehet elütő véleményekről vitatkozni. A DVD-ről köszönet az infoért!
Kedves Búbánat! Köszönöm leveled, azért szeretem a Momus-t (többek között), mert (általában) normális hangon lehet elütő véleményekről vitatkozni. A DVD-ről köszönet az infoért!
13925 akka 2007-05-07 16:06:54 [Válasz erre: 13922 Lolita 2007-05-07 09:44:49]
Jónapot kívánok! Én vasárnap voltam.Szombaton nem.
Jónapot kívánok! Én vasárnap voltam.Szombaton nem.
13924 Búbánat 2007-05-07 15:14:58 [Válasz erre: 13923 Heiner Lajos 2007-05-07 10:12:43]
Kedves Lajos! Személyes véleményemet írtam le, s természetesen a Tiédet tiszteletben tartom. Az általad kérdezett Domingós Stiffelio DVD paraméterei: VERDI, Giuseppe: Stiffelio (DVD) [DVD0379] Plácido Domingo · Sharon Sweet Vladimir Chernov · Paul Plishka The Metropolitan Opera Orchestra and Chorus James Levine Production by Giancarlo del Monaco Video Director: Brian Large STEREO: PCM / SURROUND: Dolby Digital 5.1 & DTS 5.1 NTSC-formátum Kép: 4:3 Feliratok: olasz/angol/német/francia/spanyol/kínai A production of Metropolitan Opera Association, Inc. Az operissima.hu internetes weblapon megrendelhető.
Kedves Lajos! Személyes véleményemet írtam le, s természetesen a Tiédet tiszteletben tartom. Az általad kérdezett Domingós Stiffelio DVD paraméterei: VERDI, Giuseppe: Stiffelio (DVD) [DVD0379] Plácido Domingo · Sharon Sweet Vladimir Chernov · Paul Plishka The Metropolitan Opera Orchestra and Chorus James Levine Production by Giancarlo del Monaco Video Director: Brian Large STEREO: PCM / SURROUND: Dolby Digital 5.1 & DTS 5.1 NTSC-formátum Kép: 4:3 Feliratok: olasz/angol/német/francia/spanyol/kínai A production of Metropolitan Opera Association, Inc. Az operissima.hu internetes weblapon megrendelhető.
13923 Heiner Lajos 2007-05-07 10:12:43 [Válasz erre: 13921 Búbánat 2007-05-07 09:31:36]
Kétszer láttam a Stiffeliot Bécsben, Domingoval és Carrerasszal, most áprilisban Curaval, gyűjteményemben ott a Gardelli-féle lemezfelvétel és a CG előadása videón - nem tudott meggyőzni a darab. Talán Verdi is megérezhetett valamit, nem véletlen, hogy átdolgozta. Eősze László maradjon Kodálynál. Amikor tizenéve megjelent egy írása a Stiffelioról, talán a Muzsikában, erre már nem emlékszem, leírta az a hihetetlen ökörséget, milyen borzasztó, hogy nem játsszák sehol a világon a darabot. Akkor a Covent Gardenes produkció már videón is kapható volt.. A darabot a Macbeth-tel előnyben részesíteni, hát... Viszont a Domingo-féle DVD-t nem ismerem, megadnád a paramétereit? Köszönöm!
Kétszer láttam a Stiffeliot Bécsben, Domingoval és Carrerasszal, most áprilisban Curaval, gyűjteményemben ott a Gardelli-féle lemezfelvétel és a CG előadása videón - nem tudott meggyőzni a darab. Talán Verdi is megérezhetett valamit, nem véletlen, hogy átdolgozta. Eősze László maradjon Kodálynál. Amikor tizenéve megjelent egy írása a Stiffelioról, talán a Muzsikában, erre már nem emlékszem, leírta az a hihetetlen ökörséget, milyen borzasztó, hogy nem játsszák sehol a világon a darabot. Akkor a Covent Gardenes produkció már videón is kapható volt.. A darabot a Macbeth-tel előnyben részesíteni, hát... Viszont a Domingo-féle DVD-t nem ismerem, megadnád a paramétereit? Köszönöm!
13922 Lolita 2007-05-07 09:44:49
Volt valaki a szombat-vasárnapi Bájitalokon?
Volt valaki a szombat-vasárnapi Bájitalokon?
13921 Búbánat 2007-05-07 09:31:36 [Válasz erre: 13918 Ametiszt 2007-05-07 00:31:11]
Többször hangsúlyoztam itt a fórumon, hogy a Stiffeliót Verdi oeuvre-jében a Rigolettó előtti korszak egyik legjobb művének tartom, mely opera bővelkedik drámai - psychológiai hatásokban, és a zenéje egyszerűen megunhatatlan, s mint szinte minden Verdi-muzsika, a zseni csodás invenciójából fakad! Sokat hallgattam CD-ről (Gardelli- Carreras, Sass), de megvan DVD-n Domingóval a MET-ből, s Carreras-szal a Covent Gardenből! Leírhatatlanul hat rám maga a történet is: a bűn, a bűnhődés, a megbocsátás tematikája; Lina, Stankar és Stiffelio szólamai tele vannak drámával, szenvedéllyel; Verdi itt már szakít a korábbi operáiban „megszokott” zenei kifejezőeszközeivel, és a sémákkal; a Macbeth és a Luisa Miller után a Stiffelio egyértelműen továbbfejlődés, és már előlegezi a Rigolettót. A rádió kétszer is közvetített élőben Stiffelio-előadást a MET-ből: emlékszem, hogy a szünetekben Meixner MIhály beszélgetett Dr. Eösze László zenetörténésszel a darabról; kazettára teljes terjedelmében felvettem a kitűnő elemzését, melynek lényege, hogy zseniális műről van szó! Ezzel nekem nem mondott újat, de \"visszaigazolta\" érzéseimet, meglátásomat! A lakatlan szigetre a Stiffeliót is minden bizonnyal magammal vinném – a másik Verdi-kitűnőség - A szicíliai vecsernye mellett.
Többször hangsúlyoztam itt a fórumon, hogy a Stiffeliót Verdi oeuvre-jében a Rigolettó előtti korszak egyik legjobb művének tartom, mely opera bővelkedik drámai - psychológiai hatásokban, és a zenéje egyszerűen megunhatatlan, s mint szinte minden Verdi-muzsika, a zseni csodás invenciójából fakad! Sokat hallgattam CD-ről (Gardelli- Carreras, Sass), de megvan DVD-n Domingóval a MET-ből, s Carreras-szal a Covent Gardenből! Leírhatatlanul hat rám maga a történet is: a bűn, a bűnhődés, a megbocsátás tematikája; Lina, Stankar és Stiffelio szólamai tele vannak drámával, szenvedéllyel; Verdi itt már szakít a korábbi operáiban „megszokott” zenei kifejezőeszközeivel, és a sémákkal; a Macbeth és a Luisa Miller után a Stiffelio egyértelműen továbbfejlődés, és már előlegezi a Rigolettót. A rádió kétszer is közvetített élőben Stiffelio-előadást a MET-ből: emlékszem, hogy a szünetekben Meixner MIhály beszélgetett Dr. Eösze László zenetörténésszel a darabról; kazettára teljes terjedelmében felvettem a kitűnő elemzését, melynek lényege, hogy zseniális műről van szó! Ezzel nekem nem mondott újat, de \"visszaigazolta\" érzéseimet, meglátásomat! A lakatlan szigetre a Stiffeliót is minden bizonnyal magammal vinném – a másik Verdi-kitűnőség - A szicíliai vecsernye mellett.
13919 Búbánat 2007-05-07 08:37:37 [Válasz erre: 13916 virius 2007-05-06 22:52:38]
Én Kacsoh János vitézének reminiszcenciáját is kiérezni véltem a darabnak mind dramaturgiájából, mind zenéjéből.
Én Kacsoh János vitézének reminiszcenciáját is kiérezni véltem a darabnak mind dramaturgiájából, mind zenéjéből.
13918 Ametiszt 2007-05-07 00:31:11
Stiffelio Londonban (jobb híján ide írom) Látom Heiner Lajos kritikáját a londoni Stiffelióról, az április 20.-i első előadásról. Én két későbbi előadást láttam május 2-án és 5-én. De korábban is láttam már a darabot Curával ebben és más rendezésben is. A mostani londoni felújítás végképp meggyőzött róla, hogy ez egy nagyon érdekes és szép Verdi darab, bizonyos szempontból – a dráma végig vitele és végkifejlete – az Otello előfutára is lehetne, pl. ahogy Stiffeliónak sosincs egy nyugalmas pillanata és ahogy az apró részletek összeállnak számára és ahogy azokra reagál. Nyilvánvaló, hogy José Cura nem Heiner Lajos ízlése, akkor ne erőltessük ezt, nem kell róla vagy éppen egy olyan darabról írni felületesen és hitelrontóan, aminek a mostani felújítása nemzetközi mércével is jelentős esemény, a „hazai nem látó” közegből pedig kontrollálhatatlan a kritikus véleménye. Több mint egy tucat londoni kritikát elolvasva és a darabot kétszer személyesen is látva a mérleg számomra mindenképpen pozitív, ez a darab és felújítás nagyon erős és Cura abszolút főszereplő ebben. A kritikák viszont arról is meggyőztek, hogy maguk a kritikusok sem értették meg a darab és a rendezés üzenetét. Ezen nem is csodálkozom, mert egyáltalán nem könnyű, a néző, a befogadó részéről is keményen meg kell küzdeni a megértésért! A felújítás hallatlan érdeme a valódi dráma minden részletének megjelenítése az operaszínpadon dramaturgiában és színészi játékban/énekben is. 14 évvel ezelőtt Carreras teljesen más Stiffeliót játszott. A mostani felújításban Cura Stiffeliója egy valójában naiv lelkipásztor, ugyanakkor egy nagyon veszélyes, sötét alak, fanatikus „szellemi vezetője” saját zárt vallási szektájának. Egy igazi időzített bomba, aki végül elveszti saját hitét is és „hivatásában” teljes csődöt mond, mikor „saját személyes szintjén” képtelen megbocsátani felesége hűtlenségét. Fantasztikus volt, ahogy ezt a pszichológiai „átalakulást/feltárulkozást”Cura végigvitte a drámai kifejlődése során nemcsak színészi játékban hanem hangi megoldásokban (sötét és világosabb színek, dinamika, féktelenül kitörő düh vagy éppen szenvtelen monotonizmus ,stb.) is. Azt el tudom képzelni, hogy a rendezés az első néhány előadásban nem tudta visszaadni ezt a komplexitást és csak mostanra ért össze a darab. Mindenesetre a tegnapi szombati előadás fergeteges volt, végig izzott a színpad a feszültségtől, miközben az énekesek az egyéni szólókban, de különösen a nagyon finom együttesekben – és ezekből aztán van bőven! - egészen kivételeset nyújtottak. Mindenki rá tett egy lapáttal, Cura és Radvanovsky olyan megoldásokat is előhoztak, amiket pl. a szerdai előadásban nem láttam és ez mind plusz hozadékot jelentett. Talán az erre az előadásra belépő új karmester vagy a szombati, frissebb közönség hozta ki ezt a többletet belőlük. Radvanovsky korábban nekem sem tetszett, de most hangerőben visszafogottabban és tónusában mégis sugárzóbban szólt, Frontali hatalmas és elegáns baritonja most is gyönyörűen átjött, ezúttal mellőzve a korábban előforduló hamis hangokat, Cura pedig lubickolt a szerepben. Hőstenorjával kapcsolatban mellőzném a kicsit leszóló „még mindig” előtagot, hangja fényesen, erősen és szépen szólt végig. Az előadás végi – legalábbis szombaton – hatalmas szenvedéllyel és daccal előadott „perdonata”-ja pedig nem egy indulatos tacskó felületes megoldása, hanem éppen a felszínen a gyülekezetnek szóló „megbocsátás” teljes ellentéteként –a megbocsátás lehetetlenségének világba kiáltása volt. A közönség nagy üdvrivalgással fogadta az előadást, mindenkit nagyon megbravóztak, ami nem igen általános arrafelé. Mellékelek egy londoni kritika részletet, ami talán sejtetni engedi ez előadás és Cura erősségét: Seen and Heard, április 28. „For me it continues to be Verdi’s realisation of the main characters that is the main reason to experience Stiffelio. José Cura previously took the title role at Covent Garden in 1995, but the intervening years have seen his voice change considerably. Arguably he no longer what many would consider a typical star tenor’s voice, if such a thing exists; for his is now darker in timbre, appreciably more comfortable in the middle and lower ranges, though not without reach to the top when required. Coping with the challenges such change throws up can make an artist out of a musician. His phrasing is still sensitively timed and weighted, and his long experience in the Verdian repertoire pays dividends in that respect too. If early on in the evening an occasional hollowness of tone induced slight doubts as to his vocal form, these were more than offset by the dramatic benefits to be reaped in his later prolonged scenes of doubt, anguish and soul-searching. That his tone could be none other than it was gave credibility to thought, action and plot that could hardly be manufactured. In short, Stiffelio sees the Royal Opera back on peak form. That this cast and company has a very special relationship with the work cannot be denied.” Végül pedig szóljon maga a rendező (E. Moshinsky): \"Stiffelio is like Otello, a man standing on the brink of madness and you have to explore that. The first time, we did it with Carreras, who was recovering from leukaemia. He may have looked like a man struggling through a spiritual crisis but we were really just trying to get the performer through it. The intensity of just getting through made it look like acting but we never actually explored the scenes. This time with Jose Cura, we\'ve been able to do much more.\" With Cura attending rehearsals over a five week period, it was possible to delve into the text much more deeply.” Verdi was a great experimenter in form and Stiffelio is different from any other of his works. People assume it\'s a love story but, unlike Traviata where Violetta clearly falls in love, none of that happens here. There is no sentiment expressed at all.\" This emotional starkness gives Stiffelio the feel of an Ibsen play or a Russian novel. \"
Stiffelio Londonban (jobb híján ide írom) Látom Heiner Lajos kritikáját a londoni Stiffelióról, az április 20.-i első előadásról. Én két későbbi előadást láttam május 2-án és 5-én. De korábban is láttam már a darabot Curával ebben és más rendezésben is. A mostani londoni felújítás végképp meggyőzött róla, hogy ez egy nagyon érdekes és szép Verdi darab, bizonyos szempontból – a dráma végig vitele és végkifejlete – az Otello előfutára is lehetne, pl. ahogy Stiffeliónak sosincs egy nyugalmas pillanata és ahogy az apró részletek összeállnak számára és ahogy azokra reagál. Nyilvánvaló, hogy José Cura nem Heiner Lajos ízlése, akkor ne erőltessük ezt, nem kell róla vagy éppen egy olyan darabról írni felületesen és hitelrontóan, aminek a mostani felújítása nemzetközi mércével is jelentős esemény, a „hazai nem látó” közegből pedig kontrollálhatatlan a kritikus véleménye. Több mint egy tucat londoni kritikát elolvasva és a darabot kétszer személyesen is látva a mérleg számomra mindenképpen pozitív, ez a darab és felújítás nagyon erős és Cura abszolút főszereplő ebben. A kritikák viszont arról is meggyőztek, hogy maguk a kritikusok sem értették meg a darab és a rendezés üzenetét. Ezen nem is csodálkozom, mert egyáltalán nem könnyű, a néző, a befogadó részéről is keményen meg kell küzdeni a megértésért! A felújítás hallatlan érdeme a valódi dráma minden részletének megjelenítése az operaszínpadon dramaturgiában és színészi játékban/énekben is. 14 évvel ezelőtt Carreras teljesen más Stiffeliót játszott. A mostani felújításban Cura Stiffeliója egy valójában naiv lelkipásztor, ugyanakkor egy nagyon veszélyes, sötét alak, fanatikus „szellemi vezetője” saját zárt vallási szektájának. Egy igazi időzített bomba, aki végül elveszti saját hitét is és „hivatásában” teljes csődöt mond, mikor „saját személyes szintjén” képtelen megbocsátani felesége hűtlenségét. Fantasztikus volt, ahogy ezt a pszichológiai „átalakulást/feltárulkozást”Cura végigvitte a drámai kifejlődése során nemcsak színészi játékban hanem hangi megoldásokban (sötét és világosabb színek, dinamika, féktelenül kitörő düh vagy éppen szenvtelen monotonizmus ,stb.) is. Azt el tudom képzelni, hogy a rendezés az első néhány előadásban nem tudta visszaadni ezt a komplexitást és csak mostanra ért össze a darab. Mindenesetre a tegnapi szombati előadás fergeteges volt, végig izzott a színpad a feszültségtől, miközben az énekesek az egyéni szólókban, de különösen a nagyon finom együttesekben – és ezekből aztán van bőven! - egészen kivételeset nyújtottak. Mindenki rá tett egy lapáttal, Cura és Radvanovsky olyan megoldásokat is előhoztak, amiket pl. a szerdai előadásban nem láttam és ez mind plusz hozadékot jelentett. Talán az erre az előadásra belépő új karmester vagy a szombati, frissebb közönség hozta ki ezt a többletet belőlük. Radvanovsky korábban nekem sem tetszett, de most hangerőben visszafogottabban és tónusában mégis sugárzóbban szólt, Frontali hatalmas és elegáns baritonja most is gyönyörűen átjött, ezúttal mellőzve a korábban előforduló hamis hangokat, Cura pedig lubickolt a szerepben. Hőstenorjával kapcsolatban mellőzném a kicsit leszóló „még mindig” előtagot, hangja fényesen, erősen és szépen szólt végig. Az előadás végi – legalábbis szombaton – hatalmas szenvedéllyel és daccal előadott „perdonata”-ja pedig nem egy indulatos tacskó felületes megoldása, hanem éppen a felszínen a gyülekezetnek szóló „megbocsátás” teljes ellentéteként –a megbocsátás lehetetlenségének világba kiáltása volt. A közönség nagy üdvrivalgással fogadta az előadást, mindenkit nagyon megbravóztak, ami nem igen általános arrafelé. Mellékelek egy londoni kritika részletet, ami talán sejtetni engedi ez előadás és Cura erősségét: Seen and Heard, április 28. „For me it continues to be Verdi’s realisation of the main characters that is the main reason to experience Stiffelio. José Cura previously took the title role at Covent Garden in 1995, but the intervening years have seen his voice change considerably. Arguably he no longer what many would consider a typical star tenor’s voice, if such a thing exists; for his is now darker in timbre, appreciably more comfortable in the middle and lower ranges, though not without reach to the top when required. Coping with the challenges such change throws up can make an artist out of a musician. His phrasing is still sensitively timed and weighted, and his long experience in the Verdian repertoire pays dividends in that respect too. If early on in the evening an occasional hollowness of tone induced slight doubts as to his vocal form, these were more than offset by the dramatic benefits to be reaped in his later prolonged scenes of doubt, anguish and soul-searching. That his tone could be none other than it was gave credibility to thought, action and plot that could hardly be manufactured. In short, Stiffelio sees the Royal Opera back on peak form. That this cast and company has a very special relationship with the work cannot be denied.” Végül pedig szóljon maga a rendező (E. Moshinsky): \"Stiffelio is like Otello, a man standing on the brink of madness and you have to explore that. The first time, we did it with Carreras, who was recovering from leukaemia. He may have looked like a man struggling through a spiritual crisis but we were really just trying to get the performer through it. The intensity of just getting through made it look like acting but we never actually explored the scenes. This time with Jose Cura, we\'ve been able to do much more.\" With Cura attending rehearsals over a five week period, it was possible to delve into the text much more deeply.” Verdi was a great experimenter in form and Stiffelio is different from any other of his works. People assume it\'s a love story but, unlike Traviata where Violetta clearly falls in love, none of that happens here. There is no sentiment expressed at all.\" This emotional starkness gives Stiffelio the feel of an Ibsen play or a Russian novel. \"
13917 tarnhelm2 2007-05-06 23:25:52 [Válasz erre: 13916 virius 2007-05-06 22:52:38]
Aztán pedig a siratásban jön a Dies irae-paródia! Talán ez a két egybefüggő jelenet a legjobb része a darabnak. Ami még tetszett az Karnyóné és Lipitlotty kettőse a második felvonás elején. Az első részt kicsit szétesőnek éreztem, talán a finálét leszámítva. A másodikban viszont elég sajátos dramaturgia a tündérek megjelenése és a \"feltámadás\" - ez persze Csokonai dramaturgiai bukfence.
Aztán pedig a siratásban jön a Dies irae-paródia! Talán ez a két egybefüggő jelenet a legjobb része a darabnak. Ami még tetszett az Karnyóné és Lipitlotty kettőse a második felvonás elején. Az első részt kicsit szétesőnek éreztem, talán a finálét leszámítva. A másodikban viszont elég sajátos dramaturgia a tündérek megjelenése és a \"feltámadás\" - ez persze Csokonai dramaturgiai bukfence.
13916 virius 2007-05-06 22:52:38 [Válasz erre: 13915 tarnhelm2 2007-05-06 22:26:21]
Wiedemann tegnapelőtt (4-én, pénteken) volt, tegnap (5-én, szombaton) viszont Bátori Éva. Nos, az ő teljesítménye annyira nem tetszett, mint a Wiedemanné, már csak lágéjuk különbözősége miatt sem, de mégsem volt bukás az alakítása; igaz, Karnyóné halálát Wiedemannal ellentétben ő képtelen volt tapsosra kihozni. Ez a jelenet különben Vajda zseniális zeneparódiája, az első részben Dido búcsújának motívuma keveredik Händel Largójával, a második részben pedig a Páva-variációk gyászindulóját és Morricone-filmzenét véltem felismerni. Igaz, Vajda most jóval kevesebb parafrázist írt bele a darabba, mint a Leonce és Lénában.
Wiedemann tegnapelőtt (4-én, pénteken) volt, tegnap (5-én, szombaton) viszont Bátori Éva. Nos, az ő teljesítménye annyira nem tetszett, mint a Wiedemanné, már csak lágéjuk különbözősége miatt sem, de mégsem volt bukás az alakítása; igaz, Karnyóné halálát Wiedemannal ellentétben ő képtelen volt tapsosra kihozni. Ez a jelenet különben Vajda zseniális zeneparódiája, az első részben Dido búcsújának motívuma keveredik Händel Largójával, a második részben pedig a Páva-variációk gyászindulóját és Morricone-filmzenét véltem felismerni. Igaz, Vajda most jóval kevesebb parafrázist írt bele a darabba, mint a Leonce és Lénában.
13915 tarnhelm2 2007-05-06 22:26:21 [Válasz erre: 13914 virius 2007-05-06 22:13:42]
KÖszönet, Virius! :-) Wiedemannt én is ünnepeltem tegnap, szerintem végig szenzációs volt. Sajnálom viszont, hogy Németh Judit végül is nem vállalta a címszerepet, pedig nagyon el tudnám képzelni Karnyónénak!
KÖszönet, Virius! :-) Wiedemannt én is ünnepeltem tegnap, szerintem végig szenzációs volt. Sajnálom viszont, hogy Németh Judit végül is nem vállalta a címszerepet, pedig nagyon el tudnám képzelni Karnyónénak!
13914 virius 2007-05-06 22:13:42 [Válasz erre: 13911 Búbánat 2007-05-06 14:06:47]
Nyári cigánykereket is vetett, amit Fekete nem tud. Összességében azonban az első szereposztás jobb volt. Karnyóné mezzoszerep, szinte Wiedemann Bernadettnek van kitalálva (ha a mű 40 évvel ezelőtt születik, akkor gondolom, Komlóssy Erzsébetre szabta volna Vajda a címszerepet). A két Kuruzs közül is Laczkó Róberté a toronymagasan kiemelkedő, miként a két Samuka közül is Gémes Kataliné a jobb, mert alakításában észre lehetett venni az emberi vonásokat, Váradi Zita viszont agyonhülyéskedte a jobb sorsra érdemes debil fiúcska szerepét. A kevés kivétel, amelyben mégis a másik szereposztás volt a jobb: Nyári Zoltán Lipitlottya és Megyesi Zoltán tündérfiúja.
Nyári cigánykereket is vetett, amit Fekete nem tud. Összességében azonban az első szereposztás jobb volt. Karnyóné mezzoszerep, szinte Wiedemann Bernadettnek van kitalálva (ha a mű 40 évvel ezelőtt születik, akkor gondolom, Komlóssy Erzsébetre szabta volna Vajda a címszerepet). A két Kuruzs közül is Laczkó Róberté a toronymagasan kiemelkedő, miként a két Samuka közül is Gémes Kataliné a jobb, mert alakításában észre lehetett venni az emberi vonásokat, Váradi Zita viszont agyonhülyéskedte a jobb sorsra érdemes debil fiúcska szerepét. A kevés kivétel, amelyben mégis a másik szereposztás volt a jobb: Nyári Zoltán Lipitlottya és Megyesi Zoltán tündérfiúja.
13913 WiseGentleman 2007-05-06 18:21:53 [Válasz erre: 13912 tarnhelm2 2007-05-06 17:53:39]
Sajnos, bokros (nem pénzügyi természetű) teendőim miatt nem jutottam el rá, sőt lehet, hogy a következő \"Szinetár meets Wagner\" show-t is ki kell, hogy hagyjam.
Sajnos, bokros (nem pénzügyi természetű) teendőim miatt nem jutottam el rá, sőt lehet, hogy a következő \"Szinetár meets Wagner\" show-t is ki kell, hogy hagyjam.
13912 tarnhelm2 2007-05-06 17:53:39 [Válasz erre: 13910 daunerni 2007-05-06 12:58:10]
Úgy látszik, mindenki a hivatalos állásfoglalásra vár! :-)
Úgy látszik, mindenki a hivatalos állásfoglalásra vár! :-)
13911 Búbánat 2007-05-06 14:06:47 [Válasz erre: 13909 tarnhelm2 2007-05-06 12:31:09]
Nekem nagyon tetszett, ahogyan Nyári Zoltán hanyag eleganciával pörgette ujjai között a sétapálcáját... Már ezért az \"akrobatikáért\" - magáért - érdemes volt megnéznem a 2. szereposztást!...
Nekem nagyon tetszett, ahogyan Nyári Zoltán hanyag eleganciával pörgette ujjai között a sétapálcáját... Már ezért az \"akrobatikáért\" - magáért - érdemes volt megnéznem a 2. szereposztást!...
13910 daunerni 2007-05-06 12:58:10 [Válasz erre: 13909 tarnhelm2 2007-05-06 12:31:09]
Persze, hogy van véleményünk :-) Többen megnéztük az első és a második szereposztást is... Holnap részletesebben is foglalkozunk a darabbal.
Persze, hogy van véleményünk :-) Többen megnéztük az első és a második szereposztást is... Holnap részletesebben is foglalkozunk a darabbal.
13909 tarnhelm2 2007-05-06 12:31:09
Teszek egy újabb gyenge kísérletet, hogy véleményekre ösztökéljem a Momus forumozóit! A 2. szereposztásban látta valaki a Karnyónét? Milyen volt? Azért izmozok itt, mert mégiscsak a Momuson kéne megvitatni egy új magyar opera bemutatóját. (A Fidelión 31 hozzászólás van a témához.)
Teszek egy újabb gyenge kísérletet, hogy véleményekre ösztökéljem a Momus forumozóit! A 2. szereposztásban látta valaki a Karnyónét? Milyen volt? Azért izmozok itt, mert mégiscsak a Momuson kéne megvitatni egy új magyar opera bemutatóját. (A Fidelión 31 hozzászólás van a témához.)
13908 rocker 2007-05-05 10:21:00 [Válasz erre: 13907 tarnhelm2 2007-05-05 00:45:29]
Háááááááááát! Én nem tudok ennyire lelkesedni. Teljesen fölösleges zenei tákolmány. Szórakoztatni meg végképp nem szórakoztatott.
Háááááááááát! Én nem tudok ennyire lelkesedni. Teljesen fölösleges zenei tákolmány. Szórakoztatni meg végképp nem szórakoztatott.
13907 tarnhelm2 2007-05-05 00:45:29 [Válasz erre: 13906 morc 2007-05-05 00:35:14]
Szerintem is jó volt. A második rész különösen. Vajda könnyed, kellemes, szórakoztató, helyenként kifejezetten szellemes zenét írt. A Csokonai darab dramaturgiai szempontból hagy némi kivánni valót maga után, de a szöveg néha zseniális. A megvalósítás: a rendezés kifejezetten tetszett, az énekesgárda azonban egyenetlen. Wiedemannak, aki szenzációs volt, nincs igazi partnere, talán még Fekete Attila közelítette meg a címszereplő által magasra tett mércét. Hogy Tóth Jánosnak rajongói vannak, mindig meglep.
Szerintem is jó volt. A második rész különösen. Vajda könnyed, kellemes, szórakoztató, helyenként kifejezetten szellemes zenét írt. A Csokonai darab dramaturgiai szempontból hagy némi kivánni valót maga után, de a szöveg néha zseniális. A megvalósítás: a rendezés kifejezetten tetszett, az énekesgárda azonban egyenetlen. Wiedemannak, aki szenzációs volt, nincs igazi partnere, talán még Fekete Attila közelítette meg a címszereplő által magasra tett mércét. Hogy Tóth Jánosnak rajongói vannak, mindig meglep.
13906 morc 2007-05-05 00:35:14 [Válasz erre: 13905 tarnhelm2 2007-05-04 23:07:44]
Nekem nagyon tetszett :) Élvezetes, pergő előadás, sok kiváló énekesi teljesítménnyel, MEG KELL NÉZNI! (Ha meg mégsem tetszene, legalább nem hosszú... :)
Nekem nagyon tetszett :) Élvezetes, pergő előadás, sok kiváló énekesi teljesítménnyel, MEG KELL NÉZNI! (Ha meg mégsem tetszene, legalább nem hosszú... :)
13905 tarnhelm2 2007-05-04 23:07:44
Kinek hogy tetszett a Karnyóné? Vagy csak én láttam egyedül a fórumról? :-)
Kinek hogy tetszett a Karnyóné? Vagy csak én láttam egyedül a fórumról? :-)
13904 WiseGentleman 2007-05-04 20:55:34 [Válasz erre: 13902 Sesto 2007-05-04 20:35:30]
Húha, ezt nem lehet kihagyni!!
Húha, ezt nem lehet kihagyni!!
