22067 fbcs 2024-05-24 22:48:59 [Válasz erre: 22057 takatsa 2024-05-24 10:52:09]
Felöltöztetésre - kicsit beleugatva a vitába - egy példára emlékszem hirtelenjében, ami ha emlékeim nem csalnak, az ellenreformációhoz köthető: a római Santa Maria sopra Minervában annak szellemében tettek egy bronz ágyékkötőt Michelangelo Krisztus szobrára. (De amúgy az én ismereteim szerint is inkább a reformáció nevében voltak művészetellenes tevékenységek, pl. Nietzsche többek között ezért is utálta annyira Luthert).
Felöltöztetésre - kicsit beleugatva a vitába - egy példára emlékszem hirtelenjében, ami ha emlékeim nem csalnak, az ellenreformációhoz köthető: a római Santa Maria sopra Minervában annak szellemében tettek egy bronz ágyékkötőt Michelangelo Krisztus szobrára. (De amúgy az én ismereteim szerint is inkább a reformáció nevében voltak művészetellenes tevékenységek, pl. Nietzsche többek között ezért is utálta annyira Luthert).
22066 fbcs 2024-05-24 22:13:45
A lenti vitához néhány megjegyzés:
Bonynge-interjú: Számomra tipikus példája az idős emberek közül azoknak, akik a mindig csodás múltban élnek, és a világ változásait már nem igazán értik. Nem látják, hogy az újabb nemzedéknek mik az igényei, hogyan látják a világot, szeretne konzerválni valamit, ami most már nem működhetne.
Én szakképzésben dolgozok, többször voltam velük operában. Voltam velük klasszikus, és modern rendezéseken, és összességében a modernt sokkal inkább értik, és még érdekelni is tudja őket, egyértelműen jobban tetszenek nekik, mint a klasszikus (az utóbbi évekből ez látványosan kijött a Bieito által rendezett Carmen, valamint a klasszikus Nádasdy-féle Bohémélet kapcsán: előbbit kivétel nélkül jobban szerették, pedig a maga nemében Nádasdy rendezése nagyon jó).
Az meg nekem nevetséges, hogy régebben ne a pénz és a "sztárrá válás" mozgatta volna az előadóművészeket. Ugyanúgy megvolt régen is, most is. Persze a világ más lett, összement, megtehetünk olyan dolgokat, amiket régen nem lehetett. Ha tehették volna, az előző századok énekesei is körbeturnézik a világot, csak akkor arra nem volt lehetőség.
Ugyanakkor Bonyngét nem bántom, természetes, kevés ember van, aki nem így öregszik (pl. Szinetár Miklós kivétel, nála látszik, hogy a mai napig is kíváncsi, meg akarja érteni a fiatalságot, szívesen is dolgozik velük, lélekben örökké fiatal maradt), illetve művészi kvalitásait sem vonom kétségbe.
A lenti vitához néhány megjegyzés:
Bonynge-interjú: Számomra tipikus példája az idős emberek közül azoknak, akik a mindig csodás múltban élnek, és a világ változásait már nem igazán értik. Nem látják, hogy az újabb nemzedéknek mik az igényei, hogyan látják a világot, szeretne konzerválni valamit, ami most már nem működhetne.
Én szakképzésben dolgozok, többször voltam velük operában. Voltam velük klasszikus, és modern rendezéseken, és összességében a modernt sokkal inkább értik, és még érdekelni is tudja őket, egyértelműen jobban tetszenek nekik, mint a klasszikus (az utóbbi évekből ez látványosan kijött a Bieito által rendezett Carmen, valamint a klasszikus Nádasdy-féle Bohémélet kapcsán: előbbit kivétel nélkül jobban szerették, pedig a maga nemében Nádasdy rendezése nagyon jó).
Az meg nekem nevetséges, hogy régebben ne a pénz és a "sztárrá válás" mozgatta volna az előadóművészeket. Ugyanúgy megvolt régen is, most is. Persze a világ más lett, összement, megtehetünk olyan dolgokat, amiket régen nem lehetett. Ha tehették volna, az előző századok énekesei is körbeturnézik a világot, csak akkor arra nem volt lehetőség.
Ugyanakkor Bonyngét nem bántom, természetes, kevés ember van, aki nem így öregszik (pl. Szinetár Miklós kivétel, nála látszik, hogy a mai napig is kíváncsi, meg akarja érteni a fiatalságot, szívesen is dolgozik velük, lélekben örökké fiatal maradt), illetve művészi kvalitásait sem vonom kétségbe.
22065 Edmond Dantes 2024-05-24 21:46:17 [Válasz erre: 22061 takatsa 2024-05-24 15:45:22]
off Jobb lenne, ha kicsit belenéznèl a művészettörtènetbe. Esetleg A tőkébe. Utóbbit csak azért említem, mert ha te sárral Engels-szel, Leninnel dobálózol, akkor muszáj emlékeztetnem, hogy ebben az országban mindenki, aki 50+, az tetszik-nem tetszik, Marx-Engels-Lenin tanait tanulta. Le lehet tagadni, de fölösleges. Nov. 7-én meg ápr. 4-én pedig az Internacionálét fújta. (Sok országban ma is éneklik, nem kommunisták.) Le lehet tagadni, de fölösleges. Und so weiter. Szóval csak hátrèbb az agarakkal, most is, máskor is, ha kérhetem. Kérhetem, de úgysem kapom.
off Jobb lenne, ha kicsit belenéznèl a művészettörtènetbe. Esetleg A tőkébe. Utóbbit csak azért említem, mert ha te sárral Engels-szel, Leninnel dobálózol, akkor muszáj emlékeztetnem, hogy ebben az országban mindenki, aki 50+, az tetszik-nem tetszik, Marx-Engels-Lenin tanait tanulta. Le lehet tagadni, de fölösleges. Nov. 7-én meg ápr. 4-én pedig az Internacionálét fújta. (Sok országban ma is éneklik, nem kommunisták.) Le lehet tagadni, de fölösleges. Und so weiter. Szóval csak hátrèbb az agarakkal, most is, máskor is, ha kérhetem. Kérhetem, de úgysem kapom.
22064 parampampoli 2024-05-24 21:44:17 [Válasz erre: 22063 Edmond Dantes 2024-05-24 21:37:11]
Rögtön világos volt számomra, hogy Rudolf Bing könyve befolyásolt (esetleges ostoba újságírók véleményét most nem említeném), aki nem csak Bonynge-ról, de pl George Pretre-ről is óriási szakmai marhaságokat írt, melyeket az utókor és a felvételek sem igazolnak. Ő nem szerette őket, ő baja. Tévedett másokkal kapcsolatban is, nem számít. Az interjúban megfogalmazottak tökéletesen megfelelnek a valóságnak, magas életkorától függetlenül is.
Rögtön világos volt számomra, hogy Rudolf Bing könyve befolyásolt (esetleges ostoba újságírók véleményét most nem említeném), aki nem csak Bonynge-ról, de pl George Pretre-ről is óriási szakmai marhaságokat írt, melyeket az utókor és a felvételek sem igazolnak. Ő nem szerette őket, ő baja. Tévedett másokkal kapcsolatban is, nem számít. Az interjúban megfogalmazottak tökéletesen megfelelnek a valóságnak, magas életkorától függetlenül is.
22063 Edmond Dantes 2024-05-24 21:37:11 [Válasz erre: 22058 -zéta- 2024-05-24 13:16:44]
Lehetséges. Fiatalabb kori olvasmànyaimból másképpen emlèkszem a házaspár erőviszonyaira. De még ha úgy is van, az a megfellebezhetetlen, intranzigens kinyilatkoztatás, ami tőle olvasható, akkor is "sok", még Karajantól is "sok/k" lenne. Erősebb kifejezésektől a Maestro korára való tekintettel tartózkodom.
Lehetséges. Fiatalabb kori olvasmànyaimból másképpen emlèkszem a házaspár erőviszonyaira. De még ha úgy is van, az a megfellebezhetetlen, intranzigens kinyilatkoztatás, ami tőle olvasható, akkor is "sok", még Karajantól is "sok/k" lenne. Erősebb kifejezésektől a Maestro korára való tekintettel tartózkodom.
22062 Edmond Dantes 2024-05-24 17:59:14 [Válasz erre: 22050 Heiner Lajos 2024-05-23 07:00:43]
Blomstedt éppen most betegedett meg. Bécsben vezényelt volna Missa Solemniseket, Fischer Ádám vezényel helyette.
Blomstedt éppen most betegedett meg. Bécsben vezényelt volna Missa Solemniseket, Fischer Ádám vezényel helyette.
22061 takatsa 2024-05-24 15:45:22 [Válasz erre: 22059 Edmond Dantes 2024-05-24 13:24:15]
Ezt meg hol olvastad az ellenreformáció művészi stílusáról? Engelsnél, vagy Leninnél? Esetleg ha megjelölnéd a forrást, akkor szívesen elolvasnám. A bel cantó fejtegetésedet pedig címezd Zétának, ő próbált meg emlékeztetni téged erre az aspektusra, fátyolosan. A szegény fórumozó kitételeddel abszolút egyetértek.
Ezt meg hol olvastad az ellenreformáció művészi stílusáról? Engelsnél, vagy Leninnél? Esetleg ha megjelölnéd a forrást, akkor szívesen elolvasnám. A bel cantó fejtegetésedet pedig címezd Zétának, ő próbált meg emlékeztetni téged erre az aspektusra, fátyolosan. A szegény fórumozó kitételeddel abszolút egyetértek.
22060 parampampoli 2024-05-24 15:41:26 [Válasz erre: 22059 Edmond Dantes 2024-05-24 13:24:15]
Amit Bonynge--ról írtál, az egyszerűen kapitális ostobaság. Zéta már előttem leírta miért, csatlakozom hozzá. Belcantóban kevés jobb volt nála, ha volt egyáltalán.
Amit Bonynge--ról írtál, az egyszerűen kapitális ostobaság. Zéta már előttem leírta miért, csatlakozom hozzá. Belcantóban kevés jobb volt nála, ha volt egyáltalán.
22059 Edmond Dantes 2024-05-24 13:24:15 [Válasz erre: 22057 takatsa 2024-05-24 10:52:09]
Nem ildomos? Nem gondolod, hogy inkàbb Bonynge kinyilatkoztatàsai, kirohanàsai nem ildomosak? Persze egyszerűbb -wie gewöhnlich- engem, szerèny fòrumozòt ekèzni, mert nonkonform (?) dolgokat ìrtam. Nanà, ha fàtyolos hangon emlèkeznèk meg a Mester ès Margarita Dame Joan gyönyörű bel canto felvèteleiről, az màs lenne! De ha egyszer ez az ìràs került -ppp- jòvoltàbòl a topikba, akkor erre reagàlok.
Nem ildomos? Nem gondolod, hogy inkàbb Bonynge kinyilatkoztatàsai, kirohanàsai nem ildomosak? Persze egyszerűbb -wie gewöhnlich- engem, szerèny fòrumozòt ekèzni, mert nonkonform (?) dolgokat ìrtam. Nanà, ha fàtyolos hangon emlèkeznèk meg a Mester ès Margarita Dame Joan gyönyörű bel canto felvèteleiről, az màs lenne! De ha egyszer ez az ìràs került -ppp- jòvoltàbòl a topikba, akkor erre reagàlok.
PS Az ellenreformàciò művèszeti stìlusa, a barokk festett le ès takart le "illetlen", a te szavaddal "nem ildomos" testrèszeket, egyebeket. Soroljam miket? 18+!
22058 -zéta- 2024-05-24 13:16:44 [Válasz erre: 22052 Edmond Dantes 2024-05-24 09:01:01]
A szakmában Bonynge rendkívüli elismertségnek örvend. Azt a zenekari hangzást, amit ma a legnagyobb bel canto dirigensek tudnak létrehozni, elsőnek Bonynge "keverte ki", számos forrás (és néhány hangfelvétel) igazolja, hogy Ő csinált nagy énekesnőt a feleségéből. Ezen az sem változtat, hogy a sztárszoprán oldalán Ő is remek előadásokhoz jutott.
A szakmában Bonynge rendkívüli elismertségnek örvend. Azt a zenekari hangzást, amit ma a legnagyobb bel canto dirigensek tudnak létrehozni, elsőnek Bonynge "keverte ki", számos forrás (és néhány hangfelvétel) igazolja, hogy Ő csinált nagy énekesnőt a feleségéből. Ezen az sem változtat, hogy a sztárszoprán oldalán Ő is remek előadásokhoz jutott.
Amikor Sutherland visszavonult, Bonynge számos más énekessel is a legnagyobb helyeken lépett fel...
22057 takatsa 2024-05-24 10:52:09 [Válasz erre: 22055 Edmond Dantes 2024-05-24 10:39:35]
Hát én ennél érdemibb hozzászólást sajnos nem tudok írni. Természetesen nem értek mindenben egyet az interjúval, első hozzászólásomban finoman utaltam is erre. A te hozzászólásodhoz viszont érdemben nagyon-nagyon nehéz hozzászólni, annyira szubjektív és személyeskedő - más, és erősebb jelzőt nem kívánok most használni. Ám legyen, itt egy érdemi hozzászólás is:
Hát én ennél érdemibb hozzászólást sajnos nem tudok írni. Természetesen nem értek mindenben egyet az interjúval, első hozzászólásomban finoman utaltam is erre. A te hozzászólásodhoz viszont érdemben nagyon-nagyon nehéz hozzászólni, annyira szubjektív és személyeskedő - más, és erősebb jelzőt nem kívánok most használni. Ám legyen, itt egy érdemi hozzászólás is:
"...képzőművészeti alkotásokat nem festünk át, nem öltöztetünk fel, nem takarunk ki, bár volt ezekre -sajnos- példa vö. ellenreformáció..." - nem tudom, hogy pontosan mire gondolsz, de hézagos tudásom szerint nem az ellenreformáció, hanem a reformáció távolította el a templomokból a művészi értékkel bíró szobrokat és freskókat. De leszögezem, ez mondanivalódnak csak a farvize, nem kívánok erről vitát nyitni, mint ahogyan másról sem, csak bátorkodtam finoman arra utalni, hogy nem ildomos ilyen hangnemben írni egy másik emberről, még akkor sem, ha az illetőt történetesen Bonynge-nek hívják.
22056 takatsa 2024-05-24 10:40:45 [Válasz erre: 22054 lento_barbaro 2024-05-24 10:00:33]
És persze milyen fantasztikus barokk és klasszikus bemutatók voltak és vannak a Garsington Operaházban, pl. Handel Agrippina. Azok a csodálatos díszletek, és eredeti színpadtechnika, gépészet. Még, hogy ne lett volna abban az időben normális színház, koncepció, rendezés, ki állíthat ilyet?
És persze milyen fantasztikus barokk és klasszikus bemutatók voltak és vannak a Garsington Operaházban, pl. Handel Agrippina. Azok a csodálatos díszletek, és eredeti színpadtechnika, gépészet. Még, hogy ne lett volna abban az időben normális színház, koncepció, rendezés, ki állíthat ilyet?
22055 Edmond Dantes 2024-05-24 10:39:35 [Válasz erre: 22053 takatsa 2024-05-24 09:19:21]
Költői soraid élvezetesek. Érdemi hozzászólàst, ha kérhetnék. Nem nekem àrt "ez az ember", hanem azoknak, akikről, amiket kinyilatkoztat. Valamint valótlanságokat.
Költői soraid élvezetesek. Érdemi hozzászólàst, ha kérhetnék. Nem nekem àrt "ez az ember", hanem azoknak, akikről, amiket kinyilatkoztat. Valamint valótlanságokat.
22054 lento_barbaro 2024-05-24 10:00:33
Nekem nagyon tetszett az Ariadne a Garsington Operától, ami az operavision-ön éppen látható. A két női főszereplő (Natalya Romaniw/Ariadne és Jennifer France/Zerbinetta) kiemelkedőt alakítanak.
Üdítően átértelemezés- és rendezői terror-mentes. Három éven belül ez már a második R. Strauss (Rózsalovag volt korábban) előadásuk, ami megfogott. (Le is mentem ezeket, beteszem a spájzba, ínséges időkre.)
A Garsington jelenség táplálja bennem a reményt, hogy talán nincs minden veszve. Aztán persze tudom, hogy nincs visszaút (de előre sem, csak lefelé), ahogy Bonynge mondja.
22053 takatsa 2024-05-24 09:19:21 [Válasz erre: 22052 Edmond Dantes 2024-05-24 09:01:01]
Mindenki valakinek a hátára kapaszkodik: a kortársak, apa-anya, és a múltba vesző végtelen generációk hátára, mert csak a botor az, aki billegő létrára állva, vagy saját haját ráncigálva célozza meg a csillagokat. Mindnyájan biodíszletek lennénk a Teremtő tenyerében? Istenem, mit ártott neked ez az ember?
Mindenki valakinek a hátára kapaszkodik: a kortársak, apa-anya, és a múltba vesző végtelen generációk hátára, mert csak a botor az, aki billegő létrára állva, vagy saját haját ráncigálva célozza meg a csillagokat. Mindnyájan biodíszletek lennénk a Teremtő tenyerében? Istenem, mit ártott neked ez az ember?
22052 Edmond Dantes 2024-05-24 09:01:01
Bonynge maestro mindig is Mrs. Sutherland volt. Erről lehet vitát nyitni, de fölösleges. Sosem derül ki, mire vitte volna karmesterként, ha nem a neje hátán lovagol be az operaházakba, lemezstúdiókba és akit egyes hírek szerint bizonyos tekintetben felesége biodíszletként használt. De még ha nagy karmester lenne is, az ő véleménye csak egy a sok közül, egy 94 éves karmesteré, akitől nem várható bármilyen, ettől eltérő vélemény. Mindig, minden karmester a produkció közép-, fény- és csúcspontja akar lenni az előadásnak, a produkciónak. Az olyan színvonalú is, mint ő (volt). Az interjú hemzseg a csúsztatásoktól, nem véleményt mond: ítéletet hirdet, kinyilatkoztat. Nyilván nem a rendezők miatt nem akar ma már (annyit?) vezényelni, hanem kora miatt és talán a keresettsége is csappant azért valamelyest. Természetes, hogy verseket nem írunk át (ő ezt nem említi), képzőművészeti alkotásokat nem festünk át, nem öltöztetünk fel, nem takarunk ki, bár volt ezekre -sajnos- példa vö. ellenreformáció, fasizmus, bolsevizmus.. Az előadóművészet gyökeresen eltérő, hajlékony, formálható állatfajta. A Mona Lisa vagy a Dávid ma ugyanolyan, mint amikor megalkották őket. 18.-19.szd. színpadi alkotásokat úgy előadni, ahogyan születésükkor előadták: képtelen anakronizmus. Akkor aztán nem csak mobiltelefon nem volt, hanem villanyvilágítás sem és sok más egyéb sem. Egyáltalán: rendezés, mint olyan, szintén és úgyszólván nem volt. Ki tudja vagy inkább ki meri megmondani, hol a határ, ameddig el lehet menni a "modern" rendezésben?! Bonynge? Muhaha! Akinek a neje, akinek a hátán karriert csinált, nem éppen nagy játékkultúrájáról, sokkal inkább makulátlan, gyönyörű hangjáról volt világhíres. Én is az ő koloratúráin nőttem fel, ahogyan pl. mezzó fachban Horne-én (rádióban). Csak pár sziporka tőle: A "modern rendezőket" egyetemlegesen "analfabétáknak" titulálni, akik "semmit sem tudnak a hangokról, semmit sem értenek az énekléshez": több, mint nevetséges: szánalmas: egy öreg csávó közepes karmester ömlengése olyasmiről, amihez nem ért, amihez nem ér fel. "A világ megváltozott, mindenki siet valahová. " Na, ebben igaza van .. de akkor miért, min csodálkozik? "A mikrofonok, a lemezkiadók és a televízió rossz szolgálatot tettek az akadémiai hangoknak." Aha. Vissza a telefonhírmondóhoz, abcúg tévé! De akkor hogyan fogok pl. MET-stream-et nézni? "A világ nem művelt, zeneileg pedig még kevésbé." Ő csak tudja, korunk (egyik) kicsiny zenei Savonarolája. Szerencsére megvan a modell(je): Kuba, ahol "nem szerződéssel ugrálnak egyik színházból a másikba,.. " naná, hogy nem, talán ki sem tehetik a lábukat az országból. Másik vonzó modellje: "Nézze meg a balettet Oroszországban:..." Bravó! "Az énekesek általános kulturális szintje is drámaian lecsökkent: a körülöttük lévő információbőség mellett semmit sem tudnak, semmit sem olvasnak, semmi sem érdekli őket" Ő csak tudja ... És egy utolsó: "Száz évvel ezelőtt mindenhol, minden városban volt opera, aztán bemutatták a rádióban, a televízióban, és milliók érdeklődtek iránta. Ma már nem ez a helyzet:.." Nem igaz! Nem volt "mindenhol, minden városban" opera és az opera (és a balett) köszöni szépen, jól van ma is, milliók érdeklődnek iránta és jól lesz holnap is, jobban, mint sokszor a korábbiakban. Jó vagy rossz, "modern" (?) vagy "hagyománytisztelő" (?) rendezések mellett vagy akár ellenére.
Bonynge maestro mindig is Mrs. Sutherland volt. Erről lehet vitát nyitni, de fölösleges. Sosem derül ki, mire vitte volna karmesterként, ha nem a neje hátán lovagol be az operaházakba, lemezstúdiókba és akit egyes hírek szerint bizonyos tekintetben felesége biodíszletként használt. De még ha nagy karmester lenne is, az ő véleménye csak egy a sok közül, egy 94 éves karmesteré, akitől nem várható bármilyen, ettől eltérő vélemény. Mindig, minden karmester a produkció közép-, fény- és csúcspontja akar lenni az előadásnak, a produkciónak. Az olyan színvonalú is, mint ő (volt). Az interjú hemzseg a csúsztatásoktól, nem véleményt mond: ítéletet hirdet, kinyilatkoztat. Nyilván nem a rendezők miatt nem akar ma már (annyit?) vezényelni, hanem kora miatt és talán a keresettsége is csappant azért valamelyest. Természetes, hogy verseket nem írunk át (ő ezt nem említi), képzőművészeti alkotásokat nem festünk át, nem öltöztetünk fel, nem takarunk ki, bár volt ezekre -sajnos- példa vö. ellenreformáció, fasizmus, bolsevizmus.. Az előadóművészet gyökeresen eltérő, hajlékony, formálható állatfajta. A Mona Lisa vagy a Dávid ma ugyanolyan, mint amikor megalkották őket. 18.-19.szd. színpadi alkotásokat úgy előadni, ahogyan születésükkor előadták: képtelen anakronizmus. Akkor aztán nem csak mobiltelefon nem volt, hanem villanyvilágítás sem és sok más egyéb sem. Egyáltalán: rendezés, mint olyan, szintén és úgyszólván nem volt. Ki tudja vagy inkább ki meri megmondani, hol a határ, ameddig el lehet menni a "modern" rendezésben?! Bonynge? Muhaha! Akinek a neje, akinek a hátán karriert csinált, nem éppen nagy játékkultúrájáról, sokkal inkább makulátlan, gyönyörű hangjáról volt világhíres. Én is az ő koloratúráin nőttem fel, ahogyan pl. mezzó fachban Horne-én (rádióban). Csak pár sziporka tőle: A "modern rendezőket" egyetemlegesen "analfabétáknak" titulálni, akik "semmit sem tudnak a hangokról, semmit sem értenek az énekléshez": több, mint nevetséges: szánalmas: egy öreg csávó közepes karmester ömlengése olyasmiről, amihez nem ért, amihez nem ér fel. "A világ megváltozott, mindenki siet valahová. " Na, ebben igaza van .. de akkor miért, min csodálkozik? "A mikrofonok, a lemezkiadók és a televízió rossz szolgálatot tettek az akadémiai hangoknak." Aha. Vissza a telefonhírmondóhoz, abcúg tévé! De akkor hogyan fogok pl. MET-stream-et nézni? "A világ nem művelt, zeneileg pedig még kevésbé." Ő csak tudja, korunk (egyik) kicsiny zenei Savonarolája. Szerencsére megvan a modell(je): Kuba, ahol "nem szerződéssel ugrálnak egyik színházból a másikba,.. " naná, hogy nem, talán ki sem tehetik a lábukat az országból. Másik vonzó modellje: "Nézze meg a balettet Oroszországban:..." Bravó! "Az énekesek általános kulturális szintje is drámaian lecsökkent: a körülöttük lévő információbőség mellett semmit sem tudnak, semmit sem olvasnak, semmi sem érdekli őket" Ő csak tudja ... És egy utolsó: "Száz évvel ezelőtt mindenhol, minden városban volt opera, aztán bemutatták a rádióban, a televízióban, és milliók érdeklődtek iránta. Ma már nem ez a helyzet:.." Nem igaz! Nem volt "mindenhol, minden városban" opera és az opera (és a balett) köszöni szépen, jól van ma is, milliók érdeklődnek iránta és jól lesz holnap is, jobban, mint sokszor a korábbiakban. Jó vagy rossz, "modern" (?) vagy "hagyománytisztelő" (?) rendezések mellett vagy akár ellenére.
22051 parampampoli 2024-05-23 21:59:27 [Válasz erre: 22049 takatsa 2024-05-22 22:08:27]
Amiről én utoljára hallottam, az 2005-ben volt Buenos Airesben, ahol egy argentin barátom véleménye szerint gyönyörű Lombardokat vezényelt. Ez már majdnem húsz éve volt. Pár éve itt volt a Marton énekverseny zsürijében, kifejezetten jó fizikai formában 90 körül is.
Amiről én utoljára hallottam, az 2005-ben volt Buenos Airesben, ahol egy argentin barátom véleménye szerint gyönyörű Lombardokat vezényelt. Ez már majdnem húsz éve volt. Pár éve itt volt a Marton énekverseny zsürijében, kifejezetten jó fizikai formában 90 körül is.
22050 Heiner Lajos 2024-05-23 07:00:43 [Válasz erre: 22049 takatsa 2024-05-22 22:08:27]
Egy kölök Blomstedthez képest - bár utóbbi tudtommal már nem vezényel operát - igaz, sosem volt rá jellemző.
Egy kölök Blomstedthez képest - bár utóbbi tudtommal már nem vezényel operát - igaz, sosem volt rá jellemző.
22049 takatsa 2024-05-22 22:08:27 [Válasz erre: 22048 parampampoli 2024-05-22 19:33:27]
Hoppá! Bonynge még mindig vezényel ezt-azt? Ritkán még operát is? Szent Isten! szeptemberben lesz 94 éves. :)
Hoppá! Bonynge még mindig vezényel ezt-azt? Ritkán még operát is? Szent Isten! szeptemberben lesz 94 éves. :)
22048 parampampoli 2024-05-22 19:33:27
INTERJÚ RICHARD BONYNGE világhírű karmesterrel
Sydney (2023. április 10.)
- Bonynge úr, ön sok éven át dolgozott a világ operaházaiban. Elégedett azzal, ami ma ott történik?
-
Katasztrófának tartom, ami ma az operával történik. Az opera műfajának
lényege eltorzul, és ez szomorú. A monstre előadások tönkreteszik az
opera világát, eltávolítják az embereket attól a gyönyörűségtől, amit az
opera nyújthat. Ez teljes dekadencia. Ezért vezényelek ma már olyan
ritkán operát, bár nagyon szeretem a színházat, elviselhetetlenné vált.
- Miért történt ez?
-
Az okot a rendezők hatalmas önzésében látom, akik csak önmagukat
akarják kifejezni, de mi a tisztelet a szerző iránt: nem tudják és nem
is akarják tudni. Ha elmegyünk egy múzeumba, és farmerbe öltöztetett
ókori vagy reneszánsz szobrokat látunk, nem hiszem, hogy sokaknak
tetszene, de a mai operaházban olyan érzés, mintha elmegyógyintézetben
lennénk, amikor a cselekmény, például a "Le nozze di Figaro" valamiért
aztán egy használtruha-boltban játszódik. A rendezők fáradhatatlan
ambíciói mutatják azt az ésszerűtlenséget, hogy az opera műfaja ma
eltűnőben van.
- Sokat tett a belcanto repertoárért. Hogy érzi magát ma a belcanto iskola?
-
Nekem úgy tűnik, hogy katasztrófa történik a bel canto operákkal. Ők
azok, akik a leginkább szenvednek a rendezői önkénytől, mert számukra
maga az éneklés a fontos, annak szépsége és tökéletessége. Ott a színház
egész lényege az énekben van. A modern rendezők analfabéták, semmit sem
tudnak a hangokról, semmit sem értenek az énekléshez, és számukra a bel
canto esztétikája olyan, mint valami fölösleges dolog, ami zavarja az
önkifejezésüket. Ezért nem látok perspektívát ennek az irányzatnak az
operában, ahol minden a hangra épül, amelynek ma oly kevés jelentőséget
tulajdonítanak.
- Sir Bonynge, mit gondol napjainkról, 2023-ról és a Sydney-i Operaházról?
-
A Sydney-i Operaház ma egy átlagos színház, mint sok más a világon,
ahol virágzik a radikális rendezés. Ez a színház soha nem volt a világ
legjelentősebb operaháza, mert földrajzi távolsága miatt mind Európától,
mind az Egyesült Államoktól távol van, de a Sydney-i Operaház a múltban
jó bázis volt a kezdő énekesek számára, ahol a tehetségek
megérlelődtek, majd a világszínpadra léptek.
Feleségem,
Joan Sutherland tizenkét évig énekelt ebben a színházban, először
kisebb, majd nagyobb szerepekben, mielőtt teljesen felkészült volna egy
összetett repertoárra és egy világméretű karrierre. Ez nemcsak az
Ausztrál Opera, hanem a világ összes színházának problémája. Kirsten
Flagstad, Birgit Nilsson, Montserrat Caballé hosszú évekig dolgoztak kis
vidéki színházakban, mielőtt a nagy színpadokra léptek és híressé
váltak, minden szempontból megérlelődtek, és ezért volt olyan tökéletes a
művészetük.
Ma
már senki sem akar várni, senki sem akarja fejleszteni a tehetséget,
senki sem akar képezni. Ez a legnagyobb probléma a modern világban.
Ennek eredménye a nagyon rövid énekesi karrier, amikor az énekesre
rögtön ráterhelik Lady Macbeth szerepét, de nincs meg az intelligencia
vagy a bátorság, hogy visszautasítsa, és ennek következtében egy ilyen
előadónak nem lesz jövője, ez nyilvánvaló. . Rossini úgy vélte, hogy az
énekesnek legalább hét évre van szüksége ahhoz, hogy ki tudja csiszolni a
képességeit. Ma már senki sem akar ennyit várni. A világ megváltozott,
mindenki siet valahová. Ez a fő probléma.
A
mikrofonok, a lemezkiadók és a televízió rossz szolgálatot tettek az
akadémiai hangoknak. Az előbbiek megtanítják az énekeseket arra, hogy
rosszul szólaljanak meg, az utóbbiak pedig bárkit sztárrá tehetnek,
pedig az ilyen művészekben gyakran semmi sincs. Olyan felvételi
jelenségek jelentek meg, amelyeket szó szerint mindenki ismer, de a
színpadról nem lehet hallani, ha valaki eljön az operaházba élőben
meghallgatni őket. Nem a nyilvánosság a hibás ebben? Az opera iránt
érdektelen, igénytelen közönség, amely hajlandó hallgatni a befejezetlen
énekeseket és látni a felháborító produkciókat? A közönség elhiszi,
amit mondanak és amit mutatnak. A közönséget fel kell világosítani, és
ezt kevesen teszik meg. Manapság a televízióban a "pop-grunche" zene
dominál, az emberek csak ezt tudják hallgatni. Persze az ilyen közönség,
amelyik az operaházba jön, nem is tudja pontosan, hogy mit kell ott
minősíteni, milyen kritériumok léteznek, mi a jó és mi a rossz.
Száz
évvel ezelőtt mindenhol, minden városban volt opera, aztán bemutatták a
rádióban, a televízióban, és milliók érdeklődtek iránta. Ma már nem ez a
helyzet: megváltozott a világ, ez is egy másik aspektusa annak a
katasztrófának, ami az opera műfaját és általában az akadémikus zenét
érte.
A
világ nem művelt, zeneileg pedig még kevésbé. Az embereknek hazugságot
mondanak, mindenféle ostobaságot engednek hallani, tisztességesnek
minősítve azt, holott természetesen nem az. Gyakran egyáltalán nem is
zene.
- Van egy olyan vélemény, hogy a nagy énekesek ideje lejárt. Ön egyetért ezzel?
-
Teljesen egyetértek, az ok nem az, hogy nincsenek jó hangok, hanem az,
hogy nincs énekesi tökéletesség. A modern "sztárok" nem rendelkeznek
olyan mértékben az énektechnikával, amennyire kellene. Akiket a
televízió és a színházak korunk legnagyobb énekeseiként pozicionálnak,
azok nem érnek fel azokhoz az énekesekhez, akik negyven-ötven évvel
ezelőtt énekeltek a színpadon. Inkább a legkiválóbb színházak másod-
vagy alsóbb osztályú énekesei között lehet hirtelen véletlenül egy-egy
minőségi énekesre bukkanni, de sokan nem ismerik, és az okokról már
beszéltünk: rossz tanárok, a tanulástól, a fejlődéstől való idegenkedés,
a gyors siker és a gyors haszonszerzés vágya.
Az
opera üzlet lett, a sztárokat a színház, a lemezkiadó vagy a televízió
publicisztikája teszi: az énekes valódi kvalitásai keveset számítanak.
Nemrég
Kubában jártam, amely, mint tudják, nem számít a világ kultúrájának
központjának, és ott láttam egy magas színvonalú balett-társulatot.
Tudja, hogy miért van ez a szint? Mert nem szerződéssel ugrálnak egyik
színházból a másikba, hanem dolgoznak, csiszolják a képességeiket. De
kit érdekel ez ma már? Csak az érdekel, ami sok pénzt hoz lehetőleg
gyorsan. A művészet túlságosan elüzletiesedett.
Korábban
az olyan színházak, mint a Met vagy a Covent Garden 40-50 állandó
énekest foglalkoztattak, akik évadról évadra ott énekeltek és csiszolták
a tudásukat, ma már nincsenek állandó társulatok, csak szerződések.
Senki sem akar énekesekkel dolgozni, mindenki kész sztárokat akar,
akiket rögtön a dobozból vesznek elő. De ez nem így van: egy sztárnak
növekednie kell.
- Ön szerint jó egy állandó társulattal rendelkező repertoárszínház? Kiáltsuk ki, hogy ez egy anakronizmus!
-
Csak így lehet igazi sztárokat nevelni és olyan színházat létrehozni,
ahol lesz társulat. Tehát ez művészet, nem pedig kommersz. Minden más
önámítás vagy látványosság.
Azt
kérdezi, hogy a repertoárszínház anakronizmus-e? Nézze meg a balettet
Oroszországban: nagyon jó állapotban van, mert vannak állandó
társulatok, van repertoárszínház, az emberek foglalkoznak a munkával és
az alkotói fejlődéssel. A válasz nyilvánvaló. Az együttes színház, az
állandó társulatok pusztulása pedig a világ összes színházának rosszat
tesz, beleértve a nagyokat is.
Csakhogy
a Met és a többi nagyszínház az anyagi lehetőségeknek köszönhetően még
mindig porszívóként gyűjtheti a világ minden tájáról a krémet, tehát még
mindig vannak jó énekesek. De ez nem mehet így a végtelenségig, a
szürkeség, a képzetlenség, a szakmaiatlanság már a nagy színházak
színpadán is utat tört magának.
Az
elavult nem mindig jelent rosszat. Még egyszer mondom: egy énekesnek
időt kell adni a fejlődésre, érlelődnie kell, mint a jó bornak, kis
szerepekkel, könnyű repertoárral kell kezdenie, tapasztalatot és
jártasságot kell szereznie, és csak akkor tud belőle valami kisülni.
Máskülönben ez egy út a semmibe. A konzervatóriumok elvileg nem tudják
megadni azt, amit a színházi gyakorlat ad. Egy fiatal énekes csak
egyszer, a színházban válhat fokozatosan nagy mesterré, semmi több.
- Kiderül, hogy a mai fiataloknak nincs esélyük a jelenlegi operai gyakorlatban?
Igen,
nincs sok lehetőség, és a legtöbb fiatalt már eleve annyira megmérgezi a
gyors karrier és a könnyű pénz elvárása, hogy lehetetlen velük
beszélgetni. Nem figyelnek rád, nem érzik, nem értik, miről beszélsz
nekik, nem hallgatnak a tanácsokra.
Az
énekesek általános kulturális szintje is drámaian lecsökkent: a
körülöttük lévő információbőség mellett semmit sem tudnak, semmit sem
olvasnak, semmi sem érdekli őket, ez nagyon is hallható az éneklésükön:
gyakran teljesen üres, jelentés nélküli, érzelmi tartalom nélküli. De
nem pusztán technikai brillírozás a műveltség hiánya. Hiába fiatal, szép
és egészséges egy ilyen énekes, mégis keresett lehet. És akkor mi van?
......
22047 Búbánat 2024-05-01 20:32:53
Gála – 350 éves a Párizsi Opera (2019) - a YouTube oldaláról
Gála – 350 éves a Párizsi Opera (2019) - a YouTube oldaláról
Közreműködnek:
Sonya
Yoncheva
(szoprán), Bryan Hymel (tenor), Ludovic Tézier (bariton),
Danseurs Étoiles du Ballet de l’ Opera National
de Paris
Orchestre de l’ Opera National de Paris
Karmester:
Philippe Jordan
A gálaműsorban
az alábbi operákból és táncművekből kerülnek előadásra részletek/jelenetek:
Garnier Palota:
Berlioz: Faust elkárhozása - nyitány
Bizet: A gyöngyhalászok
Massenet: Heródiás
Chopin: A kaméliás hölgy (tánc)
Massenet: Werther
Bizet: Carmen
Massenet: Manon
Mozart: Le Parc (tánc)
Verdi: Traviata
Chopin: A kaméliás hölgy (tánc)
Verdi: Don Carlos
Lecocq: Les Cent Vierges
Gounod: Faust
30 éves a
Bastille Opera:
Prokofjev: Hamupipőke (balett)
(2:47:36) - ARTE TV
22046 Laci Kozlok 2024-04-17 11:31:15
Még egy kritika a brnoi Rusalkárol
Még egy kritika a brnoi Rusalkárol
operaslovakia.sk/brnianska-rusalka-hlboka-existencialno-psychologicka-drama/
22045 Laci Kozlok 2024-04-10 11:06:19
Olvassátok el a brnoi Rusalka kritikáját.
Olvassátok el a brnoi Rusalka kritikáját.
operaplus.cz/nepohadkova-rusalka-v-brne-plavba-nad-psychologickou-hlubinou/
22044 Laci Kozlok 2024-04-03 11:13:35 [Válasz erre: 22043 Laci Kozlok 2024-03-27 10:47:12]
A rendezo David RADOK, Biztos, hogy nem mese lesz, mert 15 év fölött lehet az előadást megtekinteni.
A rendezo David RADOK, Biztos, hogy nem mese lesz, mert 15 év fölött lehet az előadást megtekinteni.
22043 Laci Kozlok 2024-03-27 10:47:12
Még vannak szabad jegyek a brnoi Ruszalkára áprils-7, vasárnapra. A foszerepekben Jana-Šrejma Kačírková és a legjobb szlovák tenor Peter Berger lépnek fel.
Még vannak szabad jegyek a brnoi Ruszalkára áprils-7, vasárnapra. A foszerepekben Jana-Šrejma Kačírková és a legjobb szlovák tenor Peter Berger lépnek fel.
www.ndbrno.cz
Mindenkinek Áldott Húsvétot kívánok.
22042 macskás 2024-03-09 20:52:52 [Válasz erre: 22040 Heiner Lajos 2024-03-09 08:27:30]
Pappano ott van a top 10-ben.
Pappano ott van a top 10-ben.
Zongoristaként is elképesztő jó!
22041 Tejberizs 2024-03-09 10:53:06 [Válasz erre: 22039 -zéta- 2024-03-08 22:01:14]
Az állatvédők majd jól megtámadják. Fricka galambot tép széjjel, a II. fináléban pedig akasztott farkast lógatnak be...
Az állatvédők majd jól megtámadják. Fricka galambot tép széjjel, a II. fináléban pedig akasztott farkast lógatnak be...
Valóban figyelemre méltó Wotan. Mindkét szeme megvan, viszont dárdája eleinte nincs, csak a III. fv-ban. Gondoltam is: mi töri majd el a Nothungot? Aztán kiderült: a kard nem is törik el! (Kár volt Wagnernek annyit bíbelődnie ott a motívumokkal...) Ami nagyobb baj, Wotannak hangja se sok van, és szinte fapofával énekli végig az egész művet, még a búcsút is.
A Nothungnak már az I. fv-ban is különös sorsa van... ("Tedd ki, hagy hüljön!")
A Halálhíradás jelenetben azt hittem, a Hófehérke és a hét törpe c. mesét látom: a feketébe öltöztetett Brünnhilde, arcán különös kifejezéssel, egy narancsot(?!?!?!) ad át a fehérben lévő Siegmundnak. Mintha a Gonosz Mostoha adná a mérgezett almát Hófehérkének...
És van még pár érdekesség.
A végén sem bírt magával a rendező: elég gagyi és az előzményektől erősen elütő is a "tüzes gyűrű". Ilyenek a cirkuszban szoktak lenni, amiken átugranak a vadállatok...
22040 Heiner Lajos 2024-03-09 08:27:30 [Válasz erre: 22039 -zéta- 2024-03-08 22:01:14]
Brüsszelben bő negyedszázada láttam egy Toscat.
Brüsszelben bő negyedszázada láttam egy Toscat.
Hagyományos rendezés, jó, de nem rendkívüli énekesek.
Ám a karmester! Időnként az volt az érzésem, hogy ilyen Toscat utoljára de Sabata vezényelt.
Antonio Pappano.
22039 -zéta- 2024-03-08 22:01:14
A friss brüsszeli Walkür...
A friss brüsszeli Walkür...
Mondjuk vérfertőzést ilyen képletesen bemutatni sosem láttam még, de felhívom a figyelmet Don Giovannira, akarom mondani Wotanra...
22038 Hangyászsün 2024-03-05 21:47:36 [Válasz erre: 22037 Edmond Dantes 2024-03-04 17:18:22]
Én csakis ismert (modern) klasszikus darabra mennék el.
Én csakis ismert (modern) klasszikus darabra mennék el.
22037 Edmond Dantes 2024-03-04 17:18:22 [Válasz erre: 22036 Hangyászsün 2024-03-04 15:11:46]
Tölteném én is, ha megint eljutnék a Nagy Almába. Onnan nézvést amúgy én is "távol-keleti turista" vagyok.
Tölteném én is, ha megint eljutnék a Nagy Almába. Onnan nézvést amúgy én is "távol-keleti turista" vagyok.
22036 Hangyászsün 2024-03-04 15:11:46 [Válasz erre: 22035 Edmond Dantes 2024-03-04 14:20:46]
Egészségükre, ha meg nem kelnének el a jegyek, a távol-keleti turisták megtöltik a hatalmas nézőteret.
Egészségükre, ha meg nem kelnének el a jegyek, a távol-keleti turisták megtöltik a hatalmas nézőteret.
22035 Edmond Dantes 2024-03-04 14:20:46 [Válasz erre: 22033 Hangyászsün 2024-03-02 21:16:50]
Nèzet-Sèguin küldetèsnak tekinti kortàrs amerikai szerzők darabjainak ős-vagy MET-bemutatàsàt ès ezek szerint meg tudja győzni Gelbet ès a Board of Directors-t az igazàròl. Meg nyilvàn bèrletrendszerbe illesztve. Èn màr több ilyesmit lattam, be is ìrtam itt ròluk ès jövőre is -remèlem- talàlok fogamra-fülemre valòt.
Nèzet-Sèguin küldetèsnak tekinti kortàrs amerikai szerzők darabjainak ős-vagy MET-bemutatàsàt ès ezek szerint meg tudja győzni Gelbet ès a Board of Directors-t az igazàròl. Meg nyilvàn bèrletrendszerbe illesztve. Èn màr több ilyesmit lattam, be is ìrtam itt ròluk ès jövőre is -remèlem- talàlok fogamra-fülemre valòt.
22034 Búbánat 2024-03-03 20:36:01
Párkapcsolati dráma színes háttér előtt – A víg özvegy Zürichben
Párkapcsolati dráma színes háttér előtt – A víg özvegy Zürichben
Fidelio.hu - Kondor Kata - 2024.02.29. 09:15
A hosszú cikkből pár bekezdést ide kiírtam:
"Az operettműfaj megújítójaként is emlegetett ausztrál rendező, Barrie Kosky ezúttal Lehár-műhöz nyúlt – ami nem is csoda, hiszen anyai nagyanyja a két világháború között Magyarországról vándorolt ki, és a művész visszaemlékezései szerint sokat mesélt neki azokról az élményeiről, amelyek a budapesti és a bécsi színházakhoz fűződtek. Ahogyan a néhány hónappal ezelőtti, müncheni Denevér-produkciójában, a neves színházi alkotó ezúttal sem alkalmazott túl radikális eszközöket, már amennyiben nem tekintjük annak az emberi lélek mélységeit feltáró elemzést, amely nemhogy a könnyedebb műfajban, de bármilyen színházi előadásban ritka kincsnek számít.
Egy már nem fiatal, de még mindig vonzó nő pongyolában leül a zongorához, ujjai végigfutnak a billentyűkön, megszólal egy régi keringő, és megelevenednek az emlékek: egyszer egy fényes bálban mindenki őutána epekedett, ám akadt valaki, aki különösen kedves volt a szívének… Így kezdődik a Zürichi Operaház előadása, a zene pedig nem sokkal később önálló életre kel. Ahogy egy interjúban a rendező, Barrie Kosky elmondta, véletlenül bukkant egy felvételre, amelyen Lehár A víg özvegy témáira készült variációkat játssza zongorán, így azt gondolta, megidézi a zeneszerző alakját a nyitójelenetben. Ebből következően az emlékezés lett koncepciójának fő motívuma, amely keretbe foglalta az estet."
"Panaszunk persze nem lehet, hiszen az előadás elképesztően szórakoztató, a jelenetek feszesen peregnek, a poénok a helyükön vannak, a jelmezek a cselekmény előrehaladtával egyre színesebbek és díszesebbek lesznek, és az előadás olyan ritka igényességgel, jó ízléssel, illetve a megfelelő érzékkel, precízen kimért mennyiségű, szélsőségesebb elemmel valósul meg, amire ebben a műfajban igen ritkán van példa. Bár néhány női ruhás férfi azért megjelenik a grisette-jelenetben, hogy így is világossá váljon, a társadalom széles körben elfogadott szabályai ebben a világban nem érvényesek (ezzel együtt vicces adalék, hogy a nézőtéren pont az én soromban ült egy biológiai jegyei alapján férfinak tűnő illető, aki olyan feltűnő színű női estélyi ruhát viselt, hogy eleinte arra gyanakodtam, a produkció beépített embere)."
"Az összetett lélektani folyamat magával ragadó megjelenítéséhez a rendezőnek két egészen rendkívüli színészi adottságokkal rendelkező művész állt rendelkezésére, saját bevallása szerint a kedvenc énekesei. Marlis Petersen akár filmszínészként is megállná a helyét, olyan finom, mégis sokatmondó arcjátékra képes, amely a Zürichi Operaház kis terében remekül érvényesült. A kiváló szoprán egyetlen szempillantásba, hangba vagy szóba is rengeteg érzést, kifejezést tud sűríteni, azt pedig mondani sem szükséges, hogy a prózai szövegmondása is mentes minden mesterkéltségtől. Hannája bölcs, érett asszony, aki a nehézségek ellenére sem vált érzéketlenné. Partneréről, Michael Volléról még felsorolni is nehéz lenne, hányféle figura emlékezetes megformálása, illetve zenei stílus megszólaltatása fűződik nevéhez. Mégsem mondható kaméleontermészetű előadónak, erős személyiségén szűri át a karaktereket, és mély lélekábrázoló képességével, valamint páratlanul hatásos színpadi jelenlétével teszi őket élővé. Ennyire humoros szerepben még sosem találkoztam vele korábban, külön élmény volt látni, hogyan tudta a más művekben is megjelenő öniróniáját a nevettetés szolgálatába állítani."
"Az előadás zenei megvalósításáért a mindössze huszonnyolc esztendős Patrick Hahn felelt. Nem tudom, hányan emlékeznek még arra, amikor a Magyar Állami Operaház 2015-ös évadát megnyitó Szabadság OperaGálán néhány más ifjú művésszel együtt egy tizenkilenc éves karmester is színpadra lépett, és egyetlen Rigoletto-kvartett elegendő volt ahhoz, hogy kiderüljön, kivételes tehetséggel állunk szemben. A művész azóta továbbhaladt ígéretesen induló pályáján, Németország legfiatalabb főzeneigazgatójaként, mindössze huszonnégy évesen nevezték ki a Wuppertali Operába, most pedig a világ egyik legjelentősebb zenés színházában bizonyíthatott. Az operett műfaja összetett feladatot jelent egy karmester számára, amelyben a technikai jellegű elvárások dominálnak: bonyolult színpadi történések során kell sok szereplőt összefogni. Erre most nem lehetett panasz:
a fiatal dirigens biztos kézzel, feszesen tartotta a muzsikát, a nagyjelenetek kirobbanóan szóltak, közben pedig arra is képes volt, hogy a szólisták egyéni szólamformálási megoldásait is kövesse."
"Sokszor láthatjuk, hogy egy nagyon jó és egy sikerületlen előadás között nem is olyan óriási jelentőségű dolgokban mutatkozik különbség: nem a pénz, a formanyelv vagy a radikálisan új gondolatok tesznek egy produkciót élményszerűvé. Ellenben rengeteg múlik az alkotók és az előadók hozzáállásán, elhivatottságán. Barrie Kosky csupán egyetlen, rendkívüli tettet hajtott végre: komolyan vette A víg özvegyet, annak műfaji sajátosságait és központi problematikáját. Ezáltal pedig megmutatta, hogy a szórakoztatás nem egyenlő az igénytelenséggel, és hogy a hosszú évek alatt elcsépelt darabok is szólnak valamiről. Művészi szempontból ez is olyan fontos mondanivaló, mint mindaz az emberi tartalom, amivel a főszereplők kacifántos egymásra találása során szembesülhettünk."
22033 Hangyászsün 2024-03-02 21:16:50 [Válasz erre: 22032 Edmond Dantes 2024-03-01 13:35:41]
Hát ha a 4 kortárs darabra bejön a közönség... A MET tudtommal üzleti vállalkozás, akár egy autógyár - igaz, tartják a markukat, ellentétben az igazi versenyszféra vállalataival. (A különféle csúszó-kenőpénzekbe/alkotmányos költségekbe itt és most ne menjünk bele.)
Hát ha a 4 kortárs darabra bejön a közönség... A MET tudtommal üzleti vállalkozás, akár egy autógyár - igaz, tartják a markukat, ellentétben az igazi versenyszféra vállalataival. (A különféle csúszó-kenőpénzekbe/alkotmányos költségekbe itt és most ne menjünk bele.)
22032 Edmond Dantes 2024-03-01 13:35:41
A MET pár napja közzétette 2024/2025-ös évadtervét. A hat új produkció közül nem kevesebb, mint négy kortárs darab, köztük napjaink divatos szerzője John Adams Antony and Cleopatra c. műve: ugyanaz a téma, amit anno Samuel Barber is feldolgozott és amivel a MET új épületét 1966-ban megnyitották. A két klasszikus új produkció a Salome és az Aida lesz, utóbbiban Amnerist Garancával felváltva Kutasi Judit fogja énekelni. A teljes program és bővebb infók ide kattintva érhetők el, a demo kisfilm pedig ide kattintva tekinthető meg.
A MET pár napja közzétette 2024/2025-ös évadtervét. A hat új produkció közül nem kevesebb, mint négy kortárs darab, köztük napjaink divatos szerzője John Adams Antony and Cleopatra c. műve: ugyanaz a téma, amit anno Samuel Barber is feldolgozott és amivel a MET új épületét 1966-ban megnyitották. A két klasszikus új produkció a Salome és az Aida lesz, utóbbiban Amnerist Garancával felváltva Kutasi Judit fogja énekelni. A teljes program és bővebb infók ide kattintva érhetők el, a demo kisfilm pedig ide kattintva tekinthető meg.
22031 Laci Kozlok 2024-02-22 10:43:25 [Válasz erre: 22030 Laci Kozlok 2024-02-21 11:25:33]
Az eloadás nagyon jonak igérkezik. Maestro Peter Valentovič dirigál. A kassai opera azeretettel várja Miskolc és kornyéke zenebarátait.
Az eloadás nagyon jonak igérkezik. Maestro Peter Valentovič dirigál. A kassai opera azeretettel várja Miskolc és kornyéke zenebarátait.
22030 Laci Kozlok 2024-02-21 11:25:33
Március 15 - Macbeth premier Kassán/Košice/. További előadások - március 16, 18 és április 6.
Március 15 - Macbeth premier Kassán/Košice/. További előadások - március 16, 18 és április 6.
sdke.sk
22029 Laci Kozlok 2024-02-05 09:35:27
Nagy sikert aratott Smetana Dalibor-ja Brnob-an. Igazi nemzetkozi V-4 + 1 produkcio. Magyar szoprán/ Boross Csilla/, szlovák tenor / Peter Berger/, lengyel bariton /Tomasz Konieczny/, cseh karmester /Tomáš Hanus / és a világhiru rendezo - David Poutney.
Nagy sikert aratott Smetana Dalibor-ja Brnob-an. Igazi nemzetkozi V-4 + 1 produkcio. Magyar szoprán/ Boross Csilla/, szlovák tenor / Peter Berger/, lengyel bariton /Tomasz Konieczny/, cseh karmester /Tomáš Hanus / és a világhiru rendezo - David Poutney.
operaplus.cz/brnensky-dalibor-v-mezinarodnim-prizmatu/
22028 Laci Kozlok 2024-02-05 09:14:17
Rusalka előadások Cseh-SzlovákIában -
Rusalka előadások Cseh-SzlovákIában -
Pozsony - febr.21,23, 24. / a pénteki eloadást javaslom/
Prága - premier március 8, Nárosní Divadlo / a rendezés nagyon modern lesz - SKÚTR/
Brno - premier november 22.
22027 Laci Kozlok 2024-01-30 18:09:44
Nagyon jo info, kedves Búbánat.
Nagyon jo info, kedves Búbánat.
www.ndbrno.cz
22026 Búbánat 2024-01-30 14:16:12
Magyar főszereplővel indul a cseh történelmi dráma
Magyar főszereplővel indul a cseh történelmi dráma
A brnói Janáček Operában Boross Csillával a női főszerepben 2024. február
2-án mutatják be Bedřich Smetana Dalibor című zenedrámáját. Az esemény a cseh
zene évének ünnepélyes megnyitója Morvaországban.
/kultura.hu/
22025 macskás 2024-01-19 23:42:19 [Válasz erre: 22020 Laci Kozlok 2024-01-15 11:10:43]
Igen, Ő a legjobb!
Igen, Ő a legjobb!
Nem tudja valaki, hogy a Bartók Rádión volt megemlékezés Róla?
22024 Heiner Lajos 2024-01-18 16:05:37
Tévedtem, 1992-ben volt a beugrás.
Tévedtem, 1992-ben volt a beugrás.
22023 Edmond Dantes 2024-01-18 13:24:17 [Válasz erre: 22022 Heiner Lajos 2024-01-18 12:53:30]
Ejha! Kasarova akkor mèg szinte "kislàny" volt.
Ejha! Kasarova akkor mèg szinte "kislàny" volt.
22022 Heiner Lajos 2024-01-18 12:53:30
Amikor 1990-ben először jártam a Salzburgi Játékokon, jegyem volt egy előadására de sajnos lemondta, Kassarova ugrott be helyette. Így sose hallottam élőben.
Amikor 1990-ben először jártam a Salzburgi Játékokon, jegyem volt egy előadására de sajnos lemondta, Kassarova ugrott be helyette. Így sose hallottam élőben.
22021 Laci Kozlok 2024-01-18 11:08:08
A belcanto egyik királynője Marilyn Horne jan.16.-kán lett 90 éves. Gratulálok Neki és még sok egészséget, boldogságot kívánok. Az operaslovakia megémlékezett a primadonnárol.
A belcanto egyik királynője Marilyn Horne jan.16.-kán lett 90 éves. Gratulálok Neki és még sok egészséget, boldogságot kívánok. Az operaslovakia megémlékezett a primadonnárol.
operaslovakia.sk/kralovna-belcanta-marilyn-horne/
Életrajz / a google lefordítja/, 6 operarészlet, egy beszélgetés és mesterkurzus.
22020 Laci Kozlok 2024-01-15 11:10:43
Nagyon jó Normát találtam a Tubuson. Norma - Elinor Ross, Polliome - Mario Del Monaco. Berlin 1967. Ideális Norma alakítás, jobban szeretem, ha Normát drámai szopránok éneklik mint virtuóz koloratúrák. Üssétek be -
Nagyon jó Normát találtam a Tubuson. Norma - Elinor Ross, Polliome - Mario Del Monaco. Berlin 1967. Ideális Norma alakítás, jobban szeretem, ha Normát drámai szopránok éneklik mint virtuóz koloratúrák. Üssétek be -
Norma - Vincenzo Bellini - 1967
22019 Laci Kozlok 2024-01-12 16:57:04
Csodás Forza felvétel a Tubuson -
Csodás Forza felvétel a Tubuson -
La forza del destino 1958
/ TEBALDI, Corelli, Bastianini, Christoff, Dominguez /
22018 Laci Kozlok 2024-01-12 16:16:40
Még egy ideális szereposztás volt, Madrid 2011, Jenůfa - Nina Stemme, Kostelníčka - Marton Éva.
Még egy ideális szereposztás volt, Madrid 2011, Jenůfa - Nina Stemme, Kostelníčka - Marton Éva.
