Bejelentkezés Regisztráció

Opernglas, avagy operai távcső...


1876 Gégész 2004-03-15 18:19:43 [Válasz erre: 1875 Orfeusz 2004-03-15 18:06:30]
Orfeusz, Te nem én vagy?

1875 Orfeusz 2004-03-15 18:06:30
A Jenufa világszínvonal, az élménybeszámolómat már leírtam a Fidelion...de annyit a rendezés,díszlet, jelmez teljes összhangban, a zene magával ragadó, az énekesi gárda szuper, főleg Bátori, Marton lehengerlő! Ezt látni kell, én még fogom egy párszor.

1874 Norma 2004-03-15 18:03:13
folyt. Gulyás hangjának maradékával tisztességesen helytállt. Egy-két helyen mondanám csak rossznak, néhány kínos magassága volt. Alakítása azonban meggyőző az otromba duhaj szerepében. Az előadás legbiztosabb pillére Temesi Mária volt; igen jó formában énekelte-játszotta végig a darab legdrámaibb, legellentmondásosabb szerepét. Egy-egy éles hang ellenére kiváló, profi produkciót láthattunk tőle, félő, hogy Marton holnap nem hozza ezt a szintet. De holnap meglátjuk, s akkor visszatérek erre. Mindenesetre köszönet azért, hogy a darabot felfedeztette a MÁO vezetőségével. A szípadi látványvilág a realista és a szimbolikus ábrázolásmód között ügyesen egyensúlyoz. Egyszerű elemekből építkezik, könnyen megfejthető, ugyanakkor kiváló játékteret hoz létre (A. Belozub munkája). A női jelmezek dekoratívak, jól funkcionálnak, és előnyösen öltöztetik a hölgyeket. Felfedezhető bennük a népi ihletettség. A férfi főszereplőké azonban borzalmas. Persze ez is megszokható, de egy jelenetben nagyon zavart engem. A 2. felvonásban a Sekrestyésné ajánlgatja lacát Jenufának, erre megjelenik kockás zakóban... Na ott röhejes! Pedig drámai csúcsponton vagyunk épp... A rendezés - akár a díszlet - modern, de nem tolakodó, szeretni fogják a hagyományos előadások kedvelői is. Egy-két ötlet elgondolkodtató, pl. a jégkockába zárt láng, a kereszt motívuma stb. Mindenkinek jó szívvel ajánlom tehát az előadást, nem fogtok csalódni, ha jó színházi estre vágytok, és az opera szerintem megtalálja útját a széles közönség felé is. Két megjegyzés még: 1. Örültem, hogy már a főpróbán kapható volt műsorfüzet - az eddigi gyakorlattal ellentétben 2. Ha én lennék az igazgató, a biztonsági őrök már útilaput kaptak volna.

1873 Norma 2004-03-15 18:02:11
A fórum betegsége miatt csak most tudok vélemény nyilvánítani. De talán még nem vesztette aktualitását. Ne féljetek! Döbbenetes dráma erőteljes, kifejező ugyanakkor igen dallamos zenével, melynek gyökerei a cseh népzenéből erednek, s ennek nyomát a hatalmas kórustablókban is, ill. főként Jenufa magánjeleneteiben találjuk meg leginkább. Ma délelőtt a másodszereposztás főpróbáján jártam. Amneris nem túl sok reményt fűzött hozzá, de csak részben lett igaza. Nézzük akkor a színrelépés sorrendjében: Felber Gabriellának ma megbocsátottam a korábbi Denevért, bár éneke nem makulátlan, igen jól győzte a szólam megpróbáltatásait, csak a 3. felvonásra fáradt el kissé. Alakításán, színpadi jelenlétén érezni, hogy a zenedráma hatása alá kerülve éli szerepét. A 2. felvonásban könnyekig megható jeleneteket produkált. Az öreg Buryánét Mészöly Katalin alakította, maradandó károsodást (és élményt) nem okozott. Néhol még felcsillan, hogy fénykorában jelentős szólistája volt a háznak, mára azonban hangja megfakult, magasban és mélyben egyaránt rekedten szól. Persze a szerep által előírt életkorban az ember általában már nem énekel. Mészöly azért próbálkozik. A szerepet meg nyilván le kellett osztani valakire. Wendler Attila az esti Carmebre hivatkozva félhangon énekelt, így teljesítményét nem tudom értékelni, remélem, rászolgál a megelőlegezett tapsra, merthogy érezhetően többet kapott, mint pl. Gulyás Dénes. (folyt.köv.)

1872 Gégész 2004-03-15 18:01:54 [Válasz erre: 1871 operátor 2004-03-15 14:57:38]
A Jenufa valóban európai színvonalú előadás. Nagyszerű rendezés, 4 világszínvonalú énekes, ( a többiek is igen jók ) zenekarilag is jelenlegi lehetőségeinkhez képest optimális. Akár büszkék is lehetünk.

1871 operátor 2004-03-15 14:57:38 [Válasz erre: 1870 orlandofurioso 2004-03-15 14:31:32]
akkor te \"bennfentes\" vagy, mert akkor még senki nem ismerhette a rendezést - vagy megelőlegezted? mért kéne nicket váltanod, mégsem tetszett? én megnézem mégegyszer mielőtt kifejteném a műről alkotott véleményemet - lehet, hogy nem lesz túl népszerű.

1870 orlandofurioso 2004-03-15 14:31:32
Szeretnék egy kellemetlen figurát idézni a fórumról. \"755. orlandofurioso Válasz erre 2003-12-15 00:02:07 Hogy melyik a \"kedvenc\" - már maga a szó se az - rendezésem az Operában? Vidnyánszky Jenufája\" Szerénységem tiltja, hogy a nickemet megváltoztassam.

1869 Megén 2004-03-10 08:43:32 [Válasz erre: 1868 operátor 2004-03-09 23:31:56]
Szerintem a bravózónak volt humora.

1868 operátor 2004-03-09 23:31:56
mint minden tíz évben egyszer, ma is betévedtem az \"autós férfiak\" c. népszerű sanzon operett (röviden: poperett) egy előadására, mely angolul carmen néven is ismert. egész jó volt. azért egri sándor ezzel az orgánummal továbbra sem fog hangszépségversenyt nyerni, sőt a selejtezőn sem jutna túl, de zunigának elment. vajda júlia néha úgy énekelte micaelát, mint callas carment - ezt az érzéki vibratót még carmen is élvezte volna. őrá térve gál erika a december végi gigantikus szereposztású varázsfuvolákban szerzett nálam jó pontokat 3/3-as hölgyként, és most sem okozott csalódást, élvezhető carmen volt. az egyes megfigyelők szerint bomlásnak indult kelen péter helyett wendler attila ugrott be josé szerepébe. korábban az operának nevezett madarász zenebonában (\"utolsó keringő\") már kijelentette magáról, hogy egy konferencián képes \"egy egész tudományágat képviselni\". most mindenestre nagy átéléssel esett neki a szenvedélyes szerepnek és carmennek is. izzó alakítás volt, bár az edzett fül hangjában az elegrisándorosodás kezdeti stádiumát diagnosztizálhatja. a fokanovi parádézás a torreádor szerepében eszményi vadászterültre lelt. a rendezés vérbeli szinetár. a jópofa bohócok szerepét most folyamatosan vakuzgató turisták játsszák. szinetárnál minden multifunkcionális: a díszlet végig ugyanaz. a plüssmaci ráadásul rendezéseken átívelő elem (barbiere). most koko került a gyomrába csempészési céllal. a fekete körbefüggönyözött tologatható színpadelem is több célt szolgált, bár nem tudni pontosan mi is az. leginkább arra a mozgó eszközre emlékeztetett, amiben a \"dűne\" című filmben a harmadszintű navigátor az ismert univerzum császárát meglátogatta. csak arra nem jövök rá mi lehetett annak a fickónak az agya helyén aki az előadás végén az elsőként meghajoló vakuzó turistának - aki végig meg sem szólalt néma szereplőként - üvöltött nagy brávót.

1867 WiseGentleman 2004-03-08 11:09:14
Feltétlenül írj majd beszámolót az Arabelláról. Egyébként én Karita Mattilát annakidején a Nürnbergi mesterdalnokok Évájaként láttam a MET-ben (az Arabellát meg a DVD-n is kapható Thielemann/Kanawa/Brendel leosztásban).

1866 operátor 2004-03-08 00:39:42
na megvolt végre ma a csavar. kellemes meglepetés. a történet olyan, mint egy jó kis david lynch film (mulholland drive, twin peaks): álomszerű, teljesen soha nem megfejthető, de erősen gondolkodásra, interpretálásra késztető történet, amelyben az emberi lélek rejtelmeinek bemutatása és a gonosszal való szembenézés témái alkotnak kellemesen szórakoztató elegyet. és most az egyszer kovalik telitalálatos rendezést alkotott belőle. a történet röviden arról szól, hogy a nevelőnő meg akarja menteni a két kisgyermeket a csak általa látott gonosztól, mr. quinttől és miss jesseltől, amiben végül kudarcot vall. a rendezés által is szuggerált pszichológiai értelmezés szerint azonban quinték nem valamiféle gonosz szellemek, hanem a nevelőnő lelki képződményei. a történet szerint a nevelőnő \"egy falusi lelkipászor legifjabb lánya\", aki \"húsz évesen először áll szolgálatba\". a csak általa látott alakok egy jungi analitikus pszichológus szerint nyilvánvalóan a saját animus-a (mr quint), pszichéjének a másik nemmel kapcsolatos tartalmait megtestesítő alakja, miss jessel pedig az \"árnyéka\", aki saját tudomásul venni nem akart személyiségvonásait egyesítő alak. az alulfejlett, elfojtott animus a kisfiúra vetül ki: a nevelőnő lelkében rejlő férfi (mr quint) milesban testesül meg, aki iránt tudattalan szexuális vonzalom ébred benne. a vonzalom féltékenységet is szül benne a kis florával szemben, ami szinten nem tudatosul, de a nevelőnő elfojtott árnyék személyiségén, miss jesselen keresztül eléri, hogy eltávolítsa a kislányt a kisfiú közeléből: a valóságban mrs. goose elviszi florát és a nevelőnő végre egyedül maradhat miles-szal. mindezt a nevelőnő abban a tudatban teszi, hogy a gonosztól menti meg a kisfiút. azonban miles a végén, amikor a nevelőnő azt mondja neki, hogy \"nevezd nevén őt, és örökre elmegy.\", akkor így felel: \"peter quint, te ördög!\". de a rendezés nagyon találóan szemlélteti, hogy a \"te ördög\" a nevelőnőnek szól: mr quint a nevelőnő háta mögött van, akit a miles nem lát, így a \"te ördög\" nyilvánvalóan a nevelőnőnek szól. a műsorfüzet szerint britten is tett utalást arra, hogy ezt az értelmezést vallja maga is. persze lehet, hogy a nevelőnő pszichológiai interpretációja téves. de akkor a gonosz még mindig köztünk ólálkodik?... (lásd bob a twin peaksben) a nyitójelenet (gulyás titokzatos vacsorája a lebegő hasábon a fehér szobában) kulcsa a következő: a 2001 a space odyssey c. film végén van egy ugyanilyen jelenet. egy tiszta fehér szobában titokzatosan szótlanul eszik egy asztalnál dave bowman, majd az ágyban fekve megjelenik előtte a filmben végig kísértő fekete \"monolit\" (lapos téglatest) függőleges helyzetben. gulyás jelente pontosan ugyanolyan vizuális hatást kelt, mint a 2001 jelente, csak gulyás a vízszintes \"monoliton\" ülve eszik. nem valószínű, hogy kovalik eszmeileg is rokonította volna az operát a filmmel, csak hatásos jelenetet akart. ami nem baj, david alden münchenben ugyanezt csinálta a tannhasuerben, ahol a mad max 3 c. film alakjai másznak elő tannhauser elméjéből a nyitány alatt igen hatásos módon. első ránézésre rendkívül jó produkció. az énekes színészek kitűnőek: wierdl rendkívül szuggesztíven játsza a zaklatott nevelőnőt, klein és fodor túlvilágian félelmetesek és csavlek és a gyerekek is nagyon jól játszottak. a rendezés, a díszlet, jelmezek és a vetítés is mind hozzájárulnak az egységes koncepcióhoz. az un. \"interaktív videoinstalláció\" külön dicséretet érdemel, csak azt nem tudom mi volt benne az interaktívitás? ugyan ki ismeri a zene \"eredeti\" változatát, de ki lehet jelenteni, hogy kitűnően teljesített a csupa szóló hangszerből álló zenekar oberfrank keze alatt. és azt hiszem a kevés nézővel történő kamaraelőadás is indokolt forma. a szervezés kellemetlenségeivel nem rontom az összképet, ez nem a művészek dolga lett volna. ha még kétszer meg lehet úgy nézni, hogy érdekes maradjon a produkció, akkor egy igen nagy bravot érdemel minden résztvevője. jól láttam, hogy wierdl eszter lúdtalpas?

1865 operátor 2004-03-07 23:47:53 [Válasz erre: 1861 WiseGentleman 2004-03-07 20:24:17]
az anyagi javak hangsúlyozása szerintem is belefér a sevillaiba, csak a vizuális eszközök kissé túlzásba lettek vive szerintem. különben azt hittem a nők mindig ilyen \"maximalisták\" voltak... richard strauss arabelláját fogom megnézni a royal operában (karita mattila, barbara bonney, thomas hampson, christoph von dohnyányi). de lefogadom, hogy a rálikos kovácsos salome is világszínvonal lesz. én is láttam a héten az említett magyar operákat, de nekem most sajnos nem jöttek be, mint a vérnász se valamivel korábban.

1864 karnagy 2004-03-07 22:02:17
Láttam egy DG-s Parasztbecsület-Bajazzók lemezt Kónyával és Berryvel (Kulka J. vezényel). Ismeritek?

1863 WiseGentleman 2004-03-07 21:57:10
Mellesleg ez nem konkrét színházi élmény, de ma délután a Wagner-társaságban rendkívül jó előadás hangzott el Kónya Sándorról, köszönet érte az előadónak.

1862 Teréz Anya 2004-03-07 20:47:47 [Válasz erre: 1858 operátor 2004-03-07 17:52:49]
Édesem! Vásárinak nem parókája van, festi a haját. Bár a végeredmény ugyanolyan nevetséges: mint egy kiöregedett utcalány.

1861 WiseGentleman 2004-03-07 20:24:17
Mit látsz a Covent Gardenben? Mellesleg én sem így rendezném meg a Sevillai borbélyt, ugyanakkor sokkal nagyobb bűnnek tartom a Tannhauser és a Carmen-rendezés idioszinkráziáit, mint az itteni ökörködéseket, amelyek, bizonyos fokig, remek paródiáját adják a jelenkornak (ma a nőknek nemcsak a szép ábrázat, a daliás termet, hanem a vastag buksza és a jó verda is kell), és a Sevillai borbély különben sem olyan mély opera, hogy annyira komolyan kellene venni (egy commedia dell\'arte az egész). Mellesleg, ma reggel láttam a C\'est la guerre-t és a Mario-t, végre egy olyan szerep (Cippola), amelyben Tóth Jánosról elismeréssel lehet nyilatkozni, hangképzési adottságai, stilisztikai bakugrásai itt tökéletesen ültek. Ja, és természetesen öröm, hogy végre valami jót is lehet mondani Petrovics Emilről, akinek az operája vitathatatlanul remekmű.

1860 Orfeusz 2004-03-07 18:07:13
Most olvastam a Met honlapján, hogy veszélybe kerültek az immáron 70 éve működő met-es szombati operaközvetítések, mert nincs szponzor, így 150millió dollárt kell összegyűjteni, hogy az elkövetkező 5 évben is hallhassuk. Az operarajongók segítségét kérik. Nagyon remélem, hogy összegyűlik a pénz, nagy veszteség lenne, nem olyan gyakran járunk a Metbe...

1859 Loge 2004-03-07 17:53:15
A bohócok tényleg borzalmasak, főleg amit a nyitányban produkálnak, de egyébként is feleslegesen foglalják a teret..Ráadásul KÜLSŐS Ök, nem is a MÁO balattosai... Na, Szinetár erre szórja a pénzt. \"EZ a szó: pénz, oly szívhez szóló!\"

1858 operátor 2004-03-07 17:52:49
úgy tűnik meghallgatásra leltek panaszaim: kifogásoltam, hogy a rálikos salomékat (is) kovács janó helyett dénes istván dirigálja. örömmel látom, hogy a 4ből 3at \"visszaadtak\" kovács janónak és mind a két rálikos hozzá került! - csak azt sajnálom, hogy az egyiket nem látom, mert a covent gardenba megyek aznap. szintén nehezményeztem, hogy polgár lászló miért csak zürichben ad recital-t (márc 15), nálunk miért nem. és lám, holnap lesz (márc 8) polgár dalest ibert, ravel, zemlinsky, hugo wolf dalokkal az óbudai társaskörben. hogy miért pont ott, azt nem tudom. (talán a zeneakadénia nem telne meg, mint amikor vásári parókában előadja az ero(t)ika szimfóniát 3456.adik alkalommal?) a lényeg az, hogy lesz!

1857 Orfeusz 2004-03-07 13:35:45
Rajta van a tavaszi fesztival honlapján a márciusi szcenírozott Verdi Requiem szólistáinak neve: Rálik, Wiedemann, egy számomra ismeretlen tenorista és Rácz; Nemzeti Énekkar.

1856 operátor 2004-03-07 13:04:29
tényleg jó volt a sevillai, én még létai kisst is megemlíteném, aki annak ellenére is jó volt, hogy az una voce végén úgy énekelte a koloratúrákat ahogy tudta és nem egészen úgy ahogy kellett volna. a többiek is jók voltak. viszont a szinetár rendezést egyáltlán nem tudom elfogadni. ugyan az operában tényleg sokszor előkerül a pénzeszacskó, de nem hiszem, hogy a sevillai a megfelelő alkalom egy átfogó kapitalizmus kritika operarendezésbeli megvalósítására (arra ott van a ring), különösen akkor hogyha ennyire primitív és ráadásul a zenével is szembeszál. az összes szinetár rendezésben ott vannak azok a vacak herlakinok, de nincs rájuk szükség, infantilis. a hitelkártyák beugrálása meg egyenesen a fantasztikus zenei gondolat szétverése. a vetítés is ugyanezt eredményezi: eltereli a figyelmet a csúcs zenéről és egyáltalán az operában nem kell vetíteni, nem oda való. és azért mert úgy gondolja a rendező, hogy az i. felvonás fergeteges fináléja alatt a new yorki tőzsde hangulatát kell megteremtenie azáltal, hogy a hülye vetítését még azzal is megerősíti, hogy a triangulumot lecseréli a new yorki tőzsdén (nyse) a kereskedést megnyitó (és lezáró?) kolompolás hangját utánzó ocsmánysággal, akkor részemről elmehet a fenébe. szégyen, hogy hosszú időn keresztül egy olyan vacak rendező a máo főigazgatója, akinek csaknem minden rendezése ócska és infantilis.

1845 Loge 2004-03-07 10:46:27
Feltalálta magát az első felv-ban , mikor a gitárt nem hozták ki-ki tudja miért?- a szerenádhoz! Szerintem a zkr. is jól, egész összefogottan szólt- ezt azt hiszem, Medveczkynek is köszönhetjük!

1847 WiseGentleman 2004-03-07 09:27:23
Igazság szerint nem sokat tudok, viszont ki kell még emelni a Figarot alakító művészt, aki szintén kitűnő volt.

1855 Loge 2004-03-07 07:15:23
Helló kedves Wise! K.Kolos nagyon élvezi ezt a szerepkört, az biztos!(bár a rágalomária tényleg \"hallhatatlan\" volt..) Mit tudsz a többiekről? Mint már többször is megerősítettem, :) egyikükről nagyon jó véleménnyel vagyok... Szüle T. is jó volt(a múltkori Kenessey Gbornál mindenesetre sokkal..).

1854 WiseGentleman 2004-03-07 00:54:58
Egyébként nem tudom, látta-e valaki ma este az Erkel Színházban a Sevillai borbélyt, a lényeg az, hogy a szinetáros ökörködések egész jól kijöttek. Kováts Kolost még nem láttam komikus szerepben, de Don Basilio rendkívül jól állt neki (annak ellenére, hogy a rágalomária kissé színtelenre sikeredett). Az összes többi szereplőről, any questions?

1853 (A csapos közbeszól!) 2004-03-07 00:51:51
(Nincs ilyen sorszámú üzenet.)

1846 (A csapos közbeszól!) 2004-03-07 00:46:49
(Nincs ilyen sorszámú üzenet.)

1844 Loge 2004-03-06 22:10:56
Remélem, valaki hallgatta a Sevillait is az Erkelben...

1852 Loge 2004-03-06 21:15:59
Hát, remélem valaki hallgatta az Erkelben a Sevillait is, mert irtó jó volt!!Főleg Kálmán Péter Figarója, végre egy ász bariton -egy pillanatra- itthon! Klein O. mam nem volt formában, dehát kemény hete van: 2 Csavar+ 2 Lindoro....

1848 Loge 2004-03-06 21:09:01
De remélem valaki hallgatta a Sevillait is az Erkelben, mert irtó jó volt, főleg Kálmán Péter!!!!Klein O. most nem volt formában, dehát kemény hete van: 2 Csavar+ \" Lindoro......

1851 (A csapos közbeszól!) 2004-03-06 21:04:00
(Nincs ilyen sorszámú üzenet.)

1850 Orfeusz 2004-03-06 13:52:37
Hvorosztovszkij

1849 Orfeusz 2004-03-06 13:48:53
Aki ma este szabad halgassa a Bartókot: Traviata Metből(fél 8), Fleming, Vargas, Hrovotoszkij; Gergiev

1843 Sesto 2004-03-05 16:26:09 [Válasz erre: 1835 karnagy 2004-03-04 14:06:45]
...az gondolom nem csoda, hogy Vajda Júlia hangja manapság már nem igazán a csúcsminöséget képviseli: aki a lirai koloratúra Norina mellett drammatico Elisabetta-t és sorolhatnánk még milyen és mennyire elrtérö szólamokban \"brillirozott\", annak elöbb útóbb a hangja ezt keményen megsinlyi,...bár gondolom ez \"csak részben\" az ö hibája, elvégre egy vidéki szopránnak-legalábbis-egy ideig \"MINDENT EL KELL TUDNI ÈNEKELNI\"-s az már más kérdés, HOGY MEDDIG ÉS HOGYAN?!...

1842 Megén 2004-03-05 16:07:01 [Válasz erre: 1841 Megén 2004-03-05 14:25:49]
Látom nem szervezik itten a közönséget...........

1841 Megén 2004-03-05 14:25:49 [Válasz erre: 1840 Leila 2004-03-05 12:18:18]
Ha ez így igaz, akkor inkább nekünk ajánlgassanak jegyeket, és ne kelljen jegyirodákba mászkálnunk. Megszervezhető?

1840 Leila 2004-03-05 12:18:18
Nem hiszem. A 10-12 fórumozóból legalább négy közönségszervező. Ők mindenen ott vannak.

1839 Turandot 2004-03-04 23:19:32
T. Szerkesztő! Hiányoltam, hogy a mai ajánlóban nem szerepelt egy ma esti koncert: Zeneakadémia - Verdi: Requiem, Miskolci Szimfonikusok, vez. Kovács László, szólisták: Cserna, Ulbrich, Bándi, Berczelly Én ott voltam és nagyon tetszett, lehet, hogy a fórumosok közül is többen eljöttek volna, ha tudják.

1838 orlandofurioso 2004-03-04 18:33:40
Ezek szerint a szado-mazo szerkó a Vajda Juli karakteréből fakadt?

1837 Oscar 2004-03-04 15:29:22
köszönöm a rábeszélő sorokat, azt hiszem megyek este. egyeztessünk majd találkozót...Karnagy Úr!

1836 kalahari 2004-03-04 14:13:22 [Válasz erre: 1835 karnagy 2004-03-04 14:06:45]
Annyira ne sajnáld, mert nem Gregor lesz ma. Viszont: Kovácsházi!

1835 karnagy 2004-03-04 14:06:45
Szerintem igen! Gregor kedvenc partnere ebben az operában. V.J. már nem fiatal, a hangja sem a legjobb már, de elég erős jelenség - Kovalik nagyon szeret vele együtt dolgozni. Pl. a szegedi Se villa... előadást direkt reá szabta. Sajnos, mi nem megyünk, kedves Oscar, de vmikor összefuthatnánk már. :)

1834 Oscar 2004-03-04 13:15:59
ma este megy az Erkelben a Don Pasqule, Vajda Júlia énekel. Én nem tudok róla semmit sem, de elmennék meghallgatni. érdemes? oscar

1833 Norma 2004-03-04 12:04:06
Teljesen egyetértek karnaggyal, én is valami hasonlót fogalmaztam meg, csak ő szakszerűbben. \"nem is értem, mit keres itt\" - írtam a kislány vokális teljesítményéről, s céloztam vele arra, hogy az énekkarból nem a legszerencsésebb választás eredményeképp emelték őt ki. Biztos vannak szebben éneklők is.

1832 karnagy 2004-03-04 08:39:30
Baltsával oratorikus felvételeim vannak + egy Parasztbecsület - melyen igen jól énekel. Az viszont igaz, hogy nem túl szép hang.

1831 karnagy 2004-03-04 08:38:02
Ja, A csavar kapcsán még valami. Nem tetszett, hogy több kritikus \"lehúzta\" a gyermekszereplők vokális teljesítményét. Sajnos, egyet kell értenem velük. Kalapot emelek, amiért megtanulták nehéz szerepüket, de... A fiú szerintem nem énekelt rosszul, de hallható, hogy elkezdett mutálni, nem szabadna ilyen megterhelő szerepet énekelnie. A kislány kifejezetten kínos pillanatokat szerzett, és rámutat arra, hogy legjobb gyermekkarainkban sem feltétlenül megfelelő a hangképzés színvonala. Kizárólag cérnavékony, alig hallható fejhangok szóltak. Ez lenne a természetes gyermekhang? Kétlem. Kíváncsi vagyok a véleményetekre.

1830 Szilgyo 2004-03-04 08:37:50 [Válasz erre: 1827 WiseGentleman 2004-03-03 23:02:48]
Baltsa nekem a STOP-beli Herodiade-ban tavaly ősszel csalódás volt, nincs szép hangja, lehet, hogy sose volt neki, de a figura persze a helyén volt. Van egy Don Carlo DVD-m, amelyen viszont zseniális, vokálisan is. Kis szépséghiba, hogy ez utóbbi húsz évvel korábbi.

1829 Amneris 2004-03-04 00:07:55
Persze a tv adásra gondoltam, sajna nem élőben.

1828 Amneris 2004-03-04 00:07:22
Kedves wise! Én őt csak most szombaton láttam először színpadon, de én aszerint biztos megnézném. ahhoz képest h 60 körül van még nem énekel rosszul és szerintem játékban nagyon jó. Úgyhogy én azt javaslom, ha teheted, nézd meg. Aztán majd írd meg milyen volt:) Üdv

1827 WiseGentleman 2004-03-03 23:02:48
Ami egyébként a Turandotot illeti, mint Kalaf, legalábbis felvételről, Del Monaco-t és Pavarottit leszámítva... Ja és Bándit... Kérdés, hogy Botha képes-e rá, hogy Del Monaco saruját megoldja... Egyébként még mindig várom a választ, hogy érdemes-e Baltsát színpadon megnézni?





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.