1893 operátor 2004-03-16 23:24:26 [Válasz erre: 1891 kalahari 2004-03-16 22:56:05]
azért szerintem tóth janó ma megpróbálta megerőltetni magát: egyrészt otthonhagyta a cirkuszi bohóc mutatványait - vak főinkvizítorként nem állt volna jól, ezt még ő is megérezte - másrészt megpróbált \"szépen\" énekelni. ez utóbbira különösen azért volt szüksége, mert szerencsétlenségére egy másik basszussal kellett egy színpadon énekelnie, akit éppen polgár lászlónak hívtak. az a valami ami énekhang helyett jön ki belőle ilyen éles összehasonlítást még azoknak a fülében sem állt volna ki, akik hangos üdvrialgásban törnek ki, amikor a függöny elé jön. szóval érzésem szerint egy fokkal kultúráltabban énekelt a szokásosnál...
azért szerintem tóth janó ma megpróbálta megerőltetni magát: egyrészt otthonhagyta a cirkuszi bohóc mutatványait - vak főinkvizítorként nem állt volna jól, ezt még ő is megérezte - másrészt megpróbált \"szépen\" énekelni. ez utóbbira különösen azért volt szüksége, mert szerencsétlenségére egy másik basszussal kellett egy színpadon énekelnie, akit éppen polgár lászlónak hívtak. az a valami ami énekhang helyett jön ki belőle ilyen éles összehasonlítást még azoknak a fülében sem állt volna ki, akik hangos üdvrialgásban törnek ki, amikor a függöny elé jön. szóval érzésem szerint egy fokkal kultúráltabban énekelt a szokásosnál...
1892 Bulvár Kund 2004-03-16 23:01:51 [Válasz erre: 1889 Sándor cár 2004-03-16 14:59:19]
Hát bizony, hallókészülék már elkélne néked, atyuska....
Hát bizony, hallókészülék már elkélne néked, atyuska....
1891 kalahari 2004-03-16 22:56:05
Örömmel jelentem: Tóth János bővíti a repertoárját, rajongói nagy örömére ma megpróbálta elénekelni a főinkvizítor szerepét. A szokásos eredménnyel. Szintén új beálló volt Ulbrich Andrea Eboliként. Cserna Ildi hozta a szokásos formáját, ám a Kelen-féle Carlos helyett jutott nekünk Csák J., akinek voltak jobb pillanatai. Érthetetlen módon a szbadságkettőst két olyan énekestől hallhattuk(?), akik egyedül képtelenek a viszonylag hangos zenekart túlkiabálni, nos: a Csák-Busa-párosnak együtt sem sikerült. Az emelt helyár természetesen Polgár Lászlónak szólt, aki nem is okozott csalódást, bár majd 4 órát végigülni a néhány Fülöp-ária kedvéért...
Örömmel jelentem: Tóth János bővíti a repertoárját, rajongói nagy örömére ma megpróbálta elénekelni a főinkvizítor szerepét. A szokásos eredménnyel. Szintén új beálló volt Ulbrich Andrea Eboliként. Cserna Ildi hozta a szokásos formáját, ám a Kelen-féle Carlos helyett jutott nekünk Csák J., akinek voltak jobb pillanatai. Érthetetlen módon a szbadságkettőst két olyan énekestől hallhattuk(?), akik egyedül képtelenek a viszonylag hangos zenekart túlkiabálni, nos: a Csák-Busa-párosnak együtt sem sikerült. Az emelt helyár természetesen Polgár Lászlónak szólt, aki nem is okozott csalódást, bár majd 4 órát végigülni a néhány Fülöp-ária kedvéért...
1890 WiseGentleman 2004-03-16 19:01:52
Angolul egyszerűen \"ear\"-nek, németül \"Ohr\"-nak, oroszul most nem jut eszembe (pedig tanították)...
Angolul egyszerűen \"ear\"-nek, németül \"Ohr\"-nak, oroszul most nem jut eszembe (pedig tanították)...
1889 Sándor cár 2004-03-16 14:59:19
Tisztelettel kérdezem, hogy az operai hallócsövet hogy hívják külföldiül? Azért bátorkodom eziránt érdeklődni, mert itt adnék hangot abbéli vélemélnyemnek, hogy szombaton jobb híján a Bartók Rádión kezdtem el hallgatni a Jenufát, de az első felvonás végén átvonultam a Megasztárt nézni. Velem lehet a baj?
Tisztelettel kérdezem, hogy az operai hallócsövet hogy hívják külföldiül? Azért bátorkodom eziránt érdeklődni, mert itt adnék hangot abbéli vélemélnyemnek, hogy szombaton jobb híján a Bartók Rádión kezdtem el hallgatni a Jenufát, de az első felvonás végén átvonultam a Megasztárt nézni. Velem lehet a baj?
1888 WiseGentleman 2004-03-16 00:32:55
Mellesleg azért a rendezésben is van néhány kritizálandó momentum, például a cselekményben egyértelműen az szerepel, hogy Laca azonnal megbánja, hogy Jenufát megsebezte. Nos, ha ez így van, akkor miért hadonászik utána a tőrrel, és miért nem dobja el magától?
Mellesleg azért a rendezésben is van néhány kritizálandó momentum, például a cselekményben egyértelműen az szerepel, hogy Laca azonnal megbánja, hogy Jenufát megsebezte. Nos, ha ez így van, akkor miért hadonászik utána a tőrrel, és miért nem dobja el magától?
1887 WiseGentleman 2004-03-16 00:29:53
Hála Istennek, ismét megnyílt a fórum, tehát itt is le tudom írni a véleményem, nos, Marton Éva fantasztikus színpadi jelenség (ha angolul írnám a recenziót, azt mondanám, she has a commanding stage presence), és tavalyi miskolci Judit-teljesítményéhez (Robert Hale oldalán) méltón énekelt, ugyanakkor úgy vettem észre, hogy sajnos nála is jelentkezett a gwynethjonesosodás (azaz túlságosan erőteljes vibratok a magas regiszterben). Bátori Éva (Elisabeth Söderströmöt leszámítva) az ideális Jenufa, különösen azért érdemel méltatást, hogy ezt a nehéz szerepet jobbára Mozart-éneklés után vállalta el. A zenekar érzéseim szerint jobb volt, mint a sokévi átlag, ugyanakkor egy-egy helyen túl gyors volt a tempó, kirívó hely volt például a második felvonás vége, ahol a Sekrestyésné azt énekli, hogy a halál kopogott be az ajtón (...nachuhovala), és a partitúrában egy dob-quintola szerepel, ugyanakkor, Kovács János vezénylésében ez szinte tremolónak hatott. A Jenufát egyébként jövő héten is megnézem, már előre rettegek Mészöly Katalintól... Ja, és jó lett volna Bándi János Laca-nak látni, annak ellenére, hogy Graham Sanders produkciója is tök jó volt.
Hála Istennek, ismét megnyílt a fórum, tehát itt is le tudom írni a véleményem, nos, Marton Éva fantasztikus színpadi jelenség (ha angolul írnám a recenziót, azt mondanám, she has a commanding stage presence), és tavalyi miskolci Judit-teljesítményéhez (Robert Hale oldalán) méltón énekelt, ugyanakkor úgy vettem észre, hogy sajnos nála is jelentkezett a gwynethjonesosodás (azaz túlságosan erőteljes vibratok a magas regiszterben). Bátori Éva (Elisabeth Söderströmöt leszámítva) az ideális Jenufa, különösen azért érdemel méltatást, hogy ezt a nehéz szerepet jobbára Mozart-éneklés után vállalta el. A zenekar érzéseim szerint jobb volt, mint a sokévi átlag, ugyanakkor egy-egy helyen túl gyors volt a tempó, kirívó hely volt például a második felvonás vége, ahol a Sekrestyésné azt énekli, hogy a halál kopogott be az ajtón (...nachuhovala), és a partitúrában egy dob-quintola szerepel, ugyanakkor, Kovács János vezénylésében ez szinte tremolónak hatott. A Jenufát egyébként jövő héten is megnézem, már előre rettegek Mészöly Katalintól... Ja, és jó lett volna Bándi János Laca-nak látni, annak ellenére, hogy Graham Sanders produkciója is tök jó volt.
1885 orlandofurioso 2004-03-15 20:57:30
A kockás zakó is népi. Végre egy előadás, amiben nem az \"ünnepi (ál)népi\"-t mutatják be, hanem hogy falusiék úgy öltöznek, ahogy épp tellik, ahogy épp az ízlés diktálja, vagy ami épp kapható volt az ÁFÉSZ boltban. Ez nem a \'Székely hejretyutyutyú\'. Sőt az sem az, csak úgy még senki nem rendezte meg.
A kockás zakó is népi. Végre egy előadás, amiben nem az \"ünnepi (ál)népi\"-t mutatják be, hanem hogy falusiék úgy öltöznek, ahogy épp tellik, ahogy épp az ízlés diktálja, vagy ami épp kapható volt az ÁFÉSZ boltban. Ez nem a \'Székely hejretyutyutyú\'. Sőt az sem az, csak úgy még senki nem rendezte meg.
1884 orlandofurioso 2004-03-15 20:49:15
Cseh vagy morva népzene? Vagy cseh-morva? A jégkockában angyalka pislákol.
Cseh vagy morva népzene? Vagy cseh-morva? A jégkockában angyalka pislákol.
1883 orlandofurioso 2004-03-15 20:01:53 [Válasz erre: 1871 operátor 2004-03-15 14:57:38]
gondoltam \"prófétára\", fenét vagyok bennfentes
gondoltam \"prófétára\", fenét vagyok bennfentes
1882 Sesto 2004-03-15 19:53:02 [Válasz erre: 1881 Stella 2004-03-15 19:45:59]
Ja de, most látom a margón, SORRY!!!-ilyen vak vagyok?-vagy hülye,vagy mindkettö egyben??..Netán szemüveg kellene??? stb-stb... KÖSZI!!!
Ja de, most látom a margón, SORRY!!!-ilyen vak vagyok?-vagy hülye,vagy mindkettö egyben??..Netán szemüveg kellene??? stb-stb... KÖSZI!!!
1881 Stella 2004-03-15 19:45:59
Momus nem ír?
Momus nem ír?
1880 Sesto 2004-03-15 19:41:36
Örömmel olvastam a nagysikerü Jenufa-premierröl irottakat, köszi mindenkinek! ;-)
Örömmel olvastam a nagysikerü Jenufa-premierröl irottakat, köszi mindenkinek! ;-)
1879 Orfeusz 2004-03-15 19:01:00
Az biztos Bátori színpadra született, természetesen játszik, és valóban átgondolt szerepformálás az övé.
Az biztos Bátori színpadra született, természetesen játszik, és valóban átgondolt szerepformálás az övé.
1878 operátor 2004-03-15 18:47:08
az én meglátásom szerint martonból hiányzik a színészi véna, nem igazán tud azonosulni a szerepeivel - kivéve önmagát. ez azt eredményezi, hogy olyan nevetséges eltúlzott kifejezőeszközökhöz folyamodik, mint az az önütögetés, vagy más feltünően műen megjátszott gesztusok. amivel rendelkezik(ett) az a hangja, ha valakinek az bejön, rendben, de nekem az is túl rideg - nem tudok együttérezni egy turandottal, amikor nem az a szerepe. bátori viszont \"drámai géniusz\" énekesnő, az általa alakított alakok mélyen átgondoltak, élőek, igaziak, együttérzésre méltóak és a hangja is összhangban van ezzel - az előadás egészéről még nem beszéltem.
az én meglátásom szerint martonból hiányzik a színészi véna, nem igazán tud azonosulni a szerepeivel - kivéve önmagát. ez azt eredményezi, hogy olyan nevetséges eltúlzott kifejezőeszközökhöz folyamodik, mint az az önütögetés, vagy más feltünően műen megjátszott gesztusok. amivel rendelkezik(ett) az a hangja, ha valakinek az bejön, rendben, de nekem az is túl rideg - nem tudok együttérezni egy turandottal, amikor nem az a szerepe. bátori viszont \"drámai géniusz\" énekesnő, az általa alakított alakok mélyen átgondoltak, élőek, igaziak, együttérzésre méltóak és a hangja is összhangban van ezzel - az előadás egészéről még nem beszéltem.
1877 Orfeusz 2004-03-15 18:22:46
Ne haragudj, de ezt nem értem Egyébként gratulálok a Kossuth-díjhoz Popova Aleszjának és Rostnak.
Ne haragudj, de ezt nem értem Egyébként gratulálok a Kossuth-díjhoz Popova Aleszjának és Rostnak.
1876 Gégész 2004-03-15 18:19:43 [Válasz erre: 1875 Orfeusz 2004-03-15 18:06:30]
Orfeusz, Te nem én vagy?
Orfeusz, Te nem én vagy?
1875 Orfeusz 2004-03-15 18:06:30
A Jenufa világszínvonal, az élménybeszámolómat már leírtam a Fidelion...de annyit a rendezés,díszlet, jelmez teljes összhangban, a zene magával ragadó, az énekesi gárda szuper, főleg Bátori, Marton lehengerlő! Ezt látni kell, én még fogom egy párszor.
A Jenufa világszínvonal, az élménybeszámolómat már leírtam a Fidelion...de annyit a rendezés,díszlet, jelmez teljes összhangban, a zene magával ragadó, az énekesi gárda szuper, főleg Bátori, Marton lehengerlő! Ezt látni kell, én még fogom egy párszor.
1874 Norma 2004-03-15 18:03:13
folyt. Gulyás hangjának maradékával tisztességesen helytállt. Egy-két helyen mondanám csak rossznak, néhány kínos magassága volt. Alakítása azonban meggyőző az otromba duhaj szerepében. Az előadás legbiztosabb pillére Temesi Mária volt; igen jó formában énekelte-játszotta végig a darab legdrámaibb, legellentmondásosabb szerepét. Egy-egy éles hang ellenére kiváló, profi produkciót láthattunk tőle, félő, hogy Marton holnap nem hozza ezt a szintet. De holnap meglátjuk, s akkor visszatérek erre. Mindenesetre köszönet azért, hogy a darabot felfedeztette a MÁO vezetőségével. A szípadi látványvilág a realista és a szimbolikus ábrázolásmód között ügyesen egyensúlyoz. Egyszerű elemekből építkezik, könnyen megfejthető, ugyanakkor kiváló játékteret hoz létre (A. Belozub munkája). A női jelmezek dekoratívak, jól funkcionálnak, és előnyösen öltöztetik a hölgyeket. Felfedezhető bennük a népi ihletettség. A férfi főszereplőké azonban borzalmas. Persze ez is megszokható, de egy jelenetben nagyon zavart engem. A 2. felvonásban a Sekrestyésné ajánlgatja lacát Jenufának, erre megjelenik kockás zakóban... Na ott röhejes! Pedig drámai csúcsponton vagyunk épp... A rendezés - akár a díszlet - modern, de nem tolakodó, szeretni fogják a hagyományos előadások kedvelői is. Egy-két ötlet elgondolkodtató, pl. a jégkockába zárt láng, a kereszt motívuma stb. Mindenkinek jó szívvel ajánlom tehát az előadást, nem fogtok csalódni, ha jó színházi estre vágytok, és az opera szerintem megtalálja útját a széles közönség felé is. Két megjegyzés még: 1. Örültem, hogy már a főpróbán kapható volt műsorfüzet - az eddigi gyakorlattal ellentétben 2. Ha én lennék az igazgató, a biztonsági őrök már útilaput kaptak volna.
folyt. Gulyás hangjának maradékával tisztességesen helytállt. Egy-két helyen mondanám csak rossznak, néhány kínos magassága volt. Alakítása azonban meggyőző az otromba duhaj szerepében. Az előadás legbiztosabb pillére Temesi Mária volt; igen jó formában énekelte-játszotta végig a darab legdrámaibb, legellentmondásosabb szerepét. Egy-egy éles hang ellenére kiváló, profi produkciót láthattunk tőle, félő, hogy Marton holnap nem hozza ezt a szintet. De holnap meglátjuk, s akkor visszatérek erre. Mindenesetre köszönet azért, hogy a darabot felfedeztette a MÁO vezetőségével. A szípadi látványvilág a realista és a szimbolikus ábrázolásmód között ügyesen egyensúlyoz. Egyszerű elemekből építkezik, könnyen megfejthető, ugyanakkor kiváló játékteret hoz létre (A. Belozub munkája). A női jelmezek dekoratívak, jól funkcionálnak, és előnyösen öltöztetik a hölgyeket. Felfedezhető bennük a népi ihletettség. A férfi főszereplőké azonban borzalmas. Persze ez is megszokható, de egy jelenetben nagyon zavart engem. A 2. felvonásban a Sekrestyésné ajánlgatja lacát Jenufának, erre megjelenik kockás zakóban... Na ott röhejes! Pedig drámai csúcsponton vagyunk épp... A rendezés - akár a díszlet - modern, de nem tolakodó, szeretni fogják a hagyományos előadások kedvelői is. Egy-két ötlet elgondolkodtató, pl. a jégkockába zárt láng, a kereszt motívuma stb. Mindenkinek jó szívvel ajánlom tehát az előadást, nem fogtok csalódni, ha jó színházi estre vágytok, és az opera szerintem megtalálja útját a széles közönség felé is. Két megjegyzés még: 1. Örültem, hogy már a főpróbán kapható volt műsorfüzet - az eddigi gyakorlattal ellentétben 2. Ha én lennék az igazgató, a biztonsági őrök már útilaput kaptak volna.
1873 Norma 2004-03-15 18:02:11
A fórum betegsége miatt csak most tudok vélemény nyilvánítani. De talán még nem vesztette aktualitását. Ne féljetek! Döbbenetes dráma erőteljes, kifejező ugyanakkor igen dallamos zenével, melynek gyökerei a cseh népzenéből erednek, s ennek nyomát a hatalmas kórustablókban is, ill. főként Jenufa magánjeleneteiben találjuk meg leginkább. Ma délelőtt a másodszereposztás főpróbáján jártam. Amneris nem túl sok reményt fűzött hozzá, de csak részben lett igaza. Nézzük akkor a színrelépés sorrendjében: Felber Gabriellának ma megbocsátottam a korábbi Denevért, bár éneke nem makulátlan, igen jól győzte a szólam megpróbáltatásait, csak a 3. felvonásra fáradt el kissé. Alakításán, színpadi jelenlétén érezni, hogy a zenedráma hatása alá kerülve éli szerepét. A 2. felvonásban könnyekig megható jeleneteket produkált. Az öreg Buryánét Mészöly Katalin alakította, maradandó károsodást (és élményt) nem okozott. Néhol még felcsillan, hogy fénykorában jelentős szólistája volt a háznak, mára azonban hangja megfakult, magasban és mélyben egyaránt rekedten szól. Persze a szerep által előírt életkorban az ember általában már nem énekel. Mészöly azért próbálkozik. A szerepet meg nyilván le kellett osztani valakire. Wendler Attila az esti Carmebre hivatkozva félhangon énekelt, így teljesítményét nem tudom értékelni, remélem, rászolgál a megelőlegezett tapsra, merthogy érezhetően többet kapott, mint pl. Gulyás Dénes. (folyt.köv.)
A fórum betegsége miatt csak most tudok vélemény nyilvánítani. De talán még nem vesztette aktualitását. Ne féljetek! Döbbenetes dráma erőteljes, kifejező ugyanakkor igen dallamos zenével, melynek gyökerei a cseh népzenéből erednek, s ennek nyomát a hatalmas kórustablókban is, ill. főként Jenufa magánjeleneteiben találjuk meg leginkább. Ma délelőtt a másodszereposztás főpróbáján jártam. Amneris nem túl sok reményt fűzött hozzá, de csak részben lett igaza. Nézzük akkor a színrelépés sorrendjében: Felber Gabriellának ma megbocsátottam a korábbi Denevért, bár éneke nem makulátlan, igen jól győzte a szólam megpróbáltatásait, csak a 3. felvonásra fáradt el kissé. Alakításán, színpadi jelenlétén érezni, hogy a zenedráma hatása alá kerülve éli szerepét. A 2. felvonásban könnyekig megható jeleneteket produkált. Az öreg Buryánét Mészöly Katalin alakította, maradandó károsodást (és élményt) nem okozott. Néhol még felcsillan, hogy fénykorában jelentős szólistája volt a háznak, mára azonban hangja megfakult, magasban és mélyben egyaránt rekedten szól. Persze a szerep által előírt életkorban az ember általában már nem énekel. Mészöly azért próbálkozik. A szerepet meg nyilván le kellett osztani valakire. Wendler Attila az esti Carmebre hivatkozva félhangon énekelt, így teljesítményét nem tudom értékelni, remélem, rászolgál a megelőlegezett tapsra, merthogy érezhetően többet kapott, mint pl. Gulyás Dénes. (folyt.köv.)
1872 Gégész 2004-03-15 18:01:54 [Válasz erre: 1871 operátor 2004-03-15 14:57:38]
A Jenufa valóban európai színvonalú előadás. Nagyszerű rendezés, 4 világszínvonalú énekes, ( a többiek is igen jók ) zenekarilag is jelenlegi lehetőségeinkhez képest optimális. Akár büszkék is lehetünk.
A Jenufa valóban európai színvonalú előadás. Nagyszerű rendezés, 4 világszínvonalú énekes, ( a többiek is igen jók ) zenekarilag is jelenlegi lehetőségeinkhez képest optimális. Akár büszkék is lehetünk.
1871 operátor 2004-03-15 14:57:38 [Válasz erre: 1870 orlandofurioso 2004-03-15 14:31:32]
akkor te \"bennfentes\" vagy, mert akkor még senki nem ismerhette a rendezést - vagy megelőlegezted? mért kéne nicket váltanod, mégsem tetszett? én megnézem mégegyszer mielőtt kifejteném a műről alkotott véleményemet - lehet, hogy nem lesz túl népszerű.
akkor te \"bennfentes\" vagy, mert akkor még senki nem ismerhette a rendezést - vagy megelőlegezted? mért kéne nicket váltanod, mégsem tetszett? én megnézem mégegyszer mielőtt kifejteném a műről alkotott véleményemet - lehet, hogy nem lesz túl népszerű.
1870 orlandofurioso 2004-03-15 14:31:32
Szeretnék egy kellemetlen figurát idézni a fórumról. \"755. orlandofurioso Válasz erre 2003-12-15 00:02:07 Hogy melyik a \"kedvenc\" - már maga a szó se az - rendezésem az Operában? Vidnyánszky Jenufája\" Szerénységem tiltja, hogy a nickemet megváltoztassam.
Szeretnék egy kellemetlen figurát idézni a fórumról. \"755. orlandofurioso Válasz erre 2003-12-15 00:02:07 Hogy melyik a \"kedvenc\" - már maga a szó se az - rendezésem az Operában? Vidnyánszky Jenufája\" Szerénységem tiltja, hogy a nickemet megváltoztassam.
1869 Megén 2004-03-10 08:43:32 [Válasz erre: 1868 operátor 2004-03-09 23:31:56]
Szerintem a bravózónak volt humora.
Szerintem a bravózónak volt humora.
1868 operátor 2004-03-09 23:31:56
mint minden tíz évben egyszer, ma is betévedtem az \"autós férfiak\" c. népszerű sanzon operett (röviden: poperett) egy előadására, mely angolul carmen néven is ismert. egész jó volt. azért egri sándor ezzel az orgánummal továbbra sem fog hangszépségversenyt nyerni, sőt a selejtezőn sem jutna túl, de zunigának elment. vajda júlia néha úgy énekelte micaelát, mint callas carment - ezt az érzéki vibratót még carmen is élvezte volna. őrá térve gál erika a december végi gigantikus szereposztású varázsfuvolákban szerzett nálam jó pontokat 3/3-as hölgyként, és most sem okozott csalódást, élvezhető carmen volt. az egyes megfigyelők szerint bomlásnak indult kelen péter helyett wendler attila ugrott be josé szerepébe. korábban az operának nevezett madarász zenebonában (\"utolsó keringő\") már kijelentette magáról, hogy egy konferencián képes \"egy egész tudományágat képviselni\". most mindenestre nagy átéléssel esett neki a szenvedélyes szerepnek és carmennek is. izzó alakítás volt, bár az edzett fül hangjában az elegrisándorosodás kezdeti stádiumát diagnosztizálhatja. a fokanovi parádézás a torreádor szerepében eszményi vadászterültre lelt. a rendezés vérbeli szinetár. a jópofa bohócok szerepét most folyamatosan vakuzgató turisták játsszák. szinetárnál minden multifunkcionális: a díszlet végig ugyanaz. a plüssmaci ráadásul rendezéseken átívelő elem (barbiere). most koko került a gyomrába csempészési céllal. a fekete körbefüggönyözött tologatható színpadelem is több célt szolgált, bár nem tudni pontosan mi is az. leginkább arra a mozgó eszközre emlékeztetett, amiben a \"dűne\" című filmben a harmadszintű navigátor az ismert univerzum császárát meglátogatta. csak arra nem jövök rá mi lehetett annak a fickónak az agya helyén aki az előadás végén az elsőként meghajoló vakuzó turistának - aki végig meg sem szólalt néma szereplőként - üvöltött nagy brávót.
mint minden tíz évben egyszer, ma is betévedtem az \"autós férfiak\" c. népszerű sanzon operett (röviden: poperett) egy előadására, mely angolul carmen néven is ismert. egész jó volt. azért egri sándor ezzel az orgánummal továbbra sem fog hangszépségversenyt nyerni, sőt a selejtezőn sem jutna túl, de zunigának elment. vajda júlia néha úgy énekelte micaelát, mint callas carment - ezt az érzéki vibratót még carmen is élvezte volna. őrá térve gál erika a december végi gigantikus szereposztású varázsfuvolákban szerzett nálam jó pontokat 3/3-as hölgyként, és most sem okozott csalódást, élvezhető carmen volt. az egyes megfigyelők szerint bomlásnak indult kelen péter helyett wendler attila ugrott be josé szerepébe. korábban az operának nevezett madarász zenebonában (\"utolsó keringő\") már kijelentette magáról, hogy egy konferencián képes \"egy egész tudományágat képviselni\". most mindenestre nagy átéléssel esett neki a szenvedélyes szerepnek és carmennek is. izzó alakítás volt, bár az edzett fül hangjában az elegrisándorosodás kezdeti stádiumát diagnosztizálhatja. a fokanovi parádézás a torreádor szerepében eszményi vadászterültre lelt. a rendezés vérbeli szinetár. a jópofa bohócok szerepét most folyamatosan vakuzgató turisták játsszák. szinetárnál minden multifunkcionális: a díszlet végig ugyanaz. a plüssmaci ráadásul rendezéseken átívelő elem (barbiere). most koko került a gyomrába csempészési céllal. a fekete körbefüggönyözött tologatható színpadelem is több célt szolgált, bár nem tudni pontosan mi is az. leginkább arra a mozgó eszközre emlékeztetett, amiben a \"dűne\" című filmben a harmadszintű navigátor az ismert univerzum császárát meglátogatta. csak arra nem jövök rá mi lehetett annak a fickónak az agya helyén aki az előadás végén az elsőként meghajoló vakuzó turistának - aki végig meg sem szólalt néma szereplőként - üvöltött nagy brávót.
1867 WiseGentleman 2004-03-08 11:09:14
Feltétlenül írj majd beszámolót az Arabelláról. Egyébként én Karita Mattilát annakidején a Nürnbergi mesterdalnokok Évájaként láttam a MET-ben (az Arabellát meg a DVD-n is kapható Thielemann/Kanawa/Brendel leosztásban).
Feltétlenül írj majd beszámolót az Arabelláról. Egyébként én Karita Mattilát annakidején a Nürnbergi mesterdalnokok Évájaként láttam a MET-ben (az Arabellát meg a DVD-n is kapható Thielemann/Kanawa/Brendel leosztásban).
1866 operátor 2004-03-08 00:39:42
na megvolt végre ma a csavar. kellemes meglepetés. a történet olyan, mint egy jó kis david lynch film (mulholland drive, twin peaks): álomszerű, teljesen soha nem megfejthető, de erősen gondolkodásra, interpretálásra késztető történet, amelyben az emberi lélek rejtelmeinek bemutatása és a gonosszal való szembenézés témái alkotnak kellemesen szórakoztató elegyet. és most az egyszer kovalik telitalálatos rendezést alkotott belőle. a történet röviden arról szól, hogy a nevelőnő meg akarja menteni a két kisgyermeket a csak általa látott gonosztól, mr. quinttől és miss jesseltől, amiben végül kudarcot vall. a rendezés által is szuggerált pszichológiai értelmezés szerint azonban quinték nem valamiféle gonosz szellemek, hanem a nevelőnő lelki képződményei. a történet szerint a nevelőnő \"egy falusi lelkipászor legifjabb lánya\", aki \"húsz évesen először áll szolgálatba\". a csak általa látott alakok egy jungi analitikus pszichológus szerint nyilvánvalóan a saját animus-a (mr quint), pszichéjének a másik nemmel kapcsolatos tartalmait megtestesítő alakja, miss jessel pedig az \"árnyéka\", aki saját tudomásul venni nem akart személyiségvonásait egyesítő alak. az alulfejlett, elfojtott animus a kisfiúra vetül ki: a nevelőnő lelkében rejlő férfi (mr quint) milesban testesül meg, aki iránt tudattalan szexuális vonzalom ébred benne. a vonzalom féltékenységet is szül benne a kis florával szemben, ami szinten nem tudatosul, de a nevelőnő elfojtott árnyék személyiségén, miss jesselen keresztül eléri, hogy eltávolítsa a kislányt a kisfiú közeléből: a valóságban mrs. goose elviszi florát és a nevelőnő végre egyedül maradhat miles-szal. mindezt a nevelőnő abban a tudatban teszi, hogy a gonosztól menti meg a kisfiút. azonban miles a végén, amikor a nevelőnő azt mondja neki, hogy \"nevezd nevén őt, és örökre elmegy.\", akkor így felel: \"peter quint, te ördög!\". de a rendezés nagyon találóan szemlélteti, hogy a \"te ördög\" a nevelőnőnek szól: mr quint a nevelőnő háta mögött van, akit a miles nem lát, így a \"te ördög\" nyilvánvalóan a nevelőnőnek szól. a műsorfüzet szerint britten is tett utalást arra, hogy ezt az értelmezést vallja maga is. persze lehet, hogy a nevelőnő pszichológiai interpretációja téves. de akkor a gonosz még mindig köztünk ólálkodik?... (lásd bob a twin peaksben) a nyitójelenet (gulyás titokzatos vacsorája a lebegő hasábon a fehér szobában) kulcsa a következő: a 2001 a space odyssey c. film végén van egy ugyanilyen jelenet. egy tiszta fehér szobában titokzatosan szótlanul eszik egy asztalnál dave bowman, majd az ágyban fekve megjelenik előtte a filmben végig kísértő fekete \"monolit\" (lapos téglatest) függőleges helyzetben. gulyás jelente pontosan ugyanolyan vizuális hatást kelt, mint a 2001 jelente, csak gulyás a vízszintes \"monoliton\" ülve eszik. nem valószínű, hogy kovalik eszmeileg is rokonította volna az operát a filmmel, csak hatásos jelenetet akart. ami nem baj, david alden münchenben ugyanezt csinálta a tannhasuerben, ahol a mad max 3 c. film alakjai másznak elő tannhauser elméjéből a nyitány alatt igen hatásos módon. első ránézésre rendkívül jó produkció. az énekes színészek kitűnőek: wierdl rendkívül szuggesztíven játsza a zaklatott nevelőnőt, klein és fodor túlvilágian félelmetesek és csavlek és a gyerekek is nagyon jól játszottak. a rendezés, a díszlet, jelmezek és a vetítés is mind hozzájárulnak az egységes koncepcióhoz. az un. \"interaktív videoinstalláció\" külön dicséretet érdemel, csak azt nem tudom mi volt benne az interaktívitás? ugyan ki ismeri a zene \"eredeti\" változatát, de ki lehet jelenteni, hogy kitűnően teljesített a csupa szóló hangszerből álló zenekar oberfrank keze alatt. és azt hiszem a kevés nézővel történő kamaraelőadás is indokolt forma. a szervezés kellemetlenségeivel nem rontom az összképet, ez nem a művészek dolga lett volna. ha még kétszer meg lehet úgy nézni, hogy érdekes maradjon a produkció, akkor egy igen nagy bravot érdemel minden résztvevője. jól láttam, hogy wierdl eszter lúdtalpas?
na megvolt végre ma a csavar. kellemes meglepetés. a történet olyan, mint egy jó kis david lynch film (mulholland drive, twin peaks): álomszerű, teljesen soha nem megfejthető, de erősen gondolkodásra, interpretálásra késztető történet, amelyben az emberi lélek rejtelmeinek bemutatása és a gonosszal való szembenézés témái alkotnak kellemesen szórakoztató elegyet. és most az egyszer kovalik telitalálatos rendezést alkotott belőle. a történet röviden arról szól, hogy a nevelőnő meg akarja menteni a két kisgyermeket a csak általa látott gonosztól, mr. quinttől és miss jesseltől, amiben végül kudarcot vall. a rendezés által is szuggerált pszichológiai értelmezés szerint azonban quinték nem valamiféle gonosz szellemek, hanem a nevelőnő lelki képződményei. a történet szerint a nevelőnő \"egy falusi lelkipászor legifjabb lánya\", aki \"húsz évesen először áll szolgálatba\". a csak általa látott alakok egy jungi analitikus pszichológus szerint nyilvánvalóan a saját animus-a (mr quint), pszichéjének a másik nemmel kapcsolatos tartalmait megtestesítő alakja, miss jessel pedig az \"árnyéka\", aki saját tudomásul venni nem akart személyiségvonásait egyesítő alak. az alulfejlett, elfojtott animus a kisfiúra vetül ki: a nevelőnő lelkében rejlő férfi (mr quint) milesban testesül meg, aki iránt tudattalan szexuális vonzalom ébred benne. a vonzalom féltékenységet is szül benne a kis florával szemben, ami szinten nem tudatosul, de a nevelőnő elfojtott árnyék személyiségén, miss jesselen keresztül eléri, hogy eltávolítsa a kislányt a kisfiú közeléből: a valóságban mrs. goose elviszi florát és a nevelőnő végre egyedül maradhat miles-szal. mindezt a nevelőnő abban a tudatban teszi, hogy a gonosztól menti meg a kisfiút. azonban miles a végén, amikor a nevelőnő azt mondja neki, hogy \"nevezd nevén őt, és örökre elmegy.\", akkor így felel: \"peter quint, te ördög!\". de a rendezés nagyon találóan szemlélteti, hogy a \"te ördög\" a nevelőnőnek szól: mr quint a nevelőnő háta mögött van, akit a miles nem lát, így a \"te ördög\" nyilvánvalóan a nevelőnőnek szól. a műsorfüzet szerint britten is tett utalást arra, hogy ezt az értelmezést vallja maga is. persze lehet, hogy a nevelőnő pszichológiai interpretációja téves. de akkor a gonosz még mindig köztünk ólálkodik?... (lásd bob a twin peaksben) a nyitójelenet (gulyás titokzatos vacsorája a lebegő hasábon a fehér szobában) kulcsa a következő: a 2001 a space odyssey c. film végén van egy ugyanilyen jelenet. egy tiszta fehér szobában titokzatosan szótlanul eszik egy asztalnál dave bowman, majd az ágyban fekve megjelenik előtte a filmben végig kísértő fekete \"monolit\" (lapos téglatest) függőleges helyzetben. gulyás jelente pontosan ugyanolyan vizuális hatást kelt, mint a 2001 jelente, csak gulyás a vízszintes \"monoliton\" ülve eszik. nem valószínű, hogy kovalik eszmeileg is rokonította volna az operát a filmmel, csak hatásos jelenetet akart. ami nem baj, david alden münchenben ugyanezt csinálta a tannhasuerben, ahol a mad max 3 c. film alakjai másznak elő tannhauser elméjéből a nyitány alatt igen hatásos módon. első ránézésre rendkívül jó produkció. az énekes színészek kitűnőek: wierdl rendkívül szuggesztíven játsza a zaklatott nevelőnőt, klein és fodor túlvilágian félelmetesek és csavlek és a gyerekek is nagyon jól játszottak. a rendezés, a díszlet, jelmezek és a vetítés is mind hozzájárulnak az egységes koncepcióhoz. az un. \"interaktív videoinstalláció\" külön dicséretet érdemel, csak azt nem tudom mi volt benne az interaktívitás? ugyan ki ismeri a zene \"eredeti\" változatát, de ki lehet jelenteni, hogy kitűnően teljesített a csupa szóló hangszerből álló zenekar oberfrank keze alatt. és azt hiszem a kevés nézővel történő kamaraelőadás is indokolt forma. a szervezés kellemetlenségeivel nem rontom az összképet, ez nem a művészek dolga lett volna. ha még kétszer meg lehet úgy nézni, hogy érdekes maradjon a produkció, akkor egy igen nagy bravot érdemel minden résztvevője. jól láttam, hogy wierdl eszter lúdtalpas?
1865 operátor 2004-03-07 23:47:53 [Válasz erre: 1861 WiseGentleman 2004-03-07 20:24:17]
az anyagi javak hangsúlyozása szerintem is belefér a sevillaiba, csak a vizuális eszközök kissé túlzásba lettek vive szerintem. különben azt hittem a nők mindig ilyen \"maximalisták\" voltak... richard strauss arabelláját fogom megnézni a royal operában (karita mattila, barbara bonney, thomas hampson, christoph von dohnyányi). de lefogadom, hogy a rálikos kovácsos salome is világszínvonal lesz. én is láttam a héten az említett magyar operákat, de nekem most sajnos nem jöttek be, mint a vérnász se valamivel korábban.
az anyagi javak hangsúlyozása szerintem is belefér a sevillaiba, csak a vizuális eszközök kissé túlzásba lettek vive szerintem. különben azt hittem a nők mindig ilyen \"maximalisták\" voltak... richard strauss arabelláját fogom megnézni a royal operában (karita mattila, barbara bonney, thomas hampson, christoph von dohnyányi). de lefogadom, hogy a rálikos kovácsos salome is világszínvonal lesz. én is láttam a héten az említett magyar operákat, de nekem most sajnos nem jöttek be, mint a vérnász se valamivel korábban.
1864 karnagy 2004-03-07 22:02:17
Láttam egy DG-s Parasztbecsület-Bajazzók lemezt Kónyával és Berryvel (Kulka J. vezényel). Ismeritek?
Láttam egy DG-s Parasztbecsület-Bajazzók lemezt Kónyával és Berryvel (Kulka J. vezényel). Ismeritek?
1863 WiseGentleman 2004-03-07 21:57:10
Mellesleg ez nem konkrét színházi élmény, de ma délután a Wagner-társaságban rendkívül jó előadás hangzott el Kónya Sándorról, köszönet érte az előadónak.
Mellesleg ez nem konkrét színházi élmény, de ma délután a Wagner-társaságban rendkívül jó előadás hangzott el Kónya Sándorról, köszönet érte az előadónak.
1862 Teréz Anya 2004-03-07 20:47:47 [Válasz erre: 1858 operátor 2004-03-07 17:52:49]
Édesem! Vásárinak nem parókája van, festi a haját. Bár a végeredmény ugyanolyan nevetséges: mint egy kiöregedett utcalány.
Édesem! Vásárinak nem parókája van, festi a haját. Bár a végeredmény ugyanolyan nevetséges: mint egy kiöregedett utcalány.
1861 WiseGentleman 2004-03-07 20:24:17
Mit látsz a Covent Gardenben? Mellesleg én sem így rendezném meg a Sevillai borbélyt, ugyanakkor sokkal nagyobb bűnnek tartom a Tannhauser és a Carmen-rendezés idioszinkráziáit, mint az itteni ökörködéseket, amelyek, bizonyos fokig, remek paródiáját adják a jelenkornak (ma a nőknek nemcsak a szép ábrázat, a daliás termet, hanem a vastag buksza és a jó verda is kell), és a Sevillai borbély különben sem olyan mély opera, hogy annyira komolyan kellene venni (egy commedia dell\'arte az egész). Mellesleg, ma reggel láttam a C\'est la guerre-t és a Mario-t, végre egy olyan szerep (Cippola), amelyben Tóth Jánosról elismeréssel lehet nyilatkozni, hangképzési adottságai, stilisztikai bakugrásai itt tökéletesen ültek. Ja, és természetesen öröm, hogy végre valami jót is lehet mondani Petrovics Emilről, akinek az operája vitathatatlanul remekmű.
Mit látsz a Covent Gardenben? Mellesleg én sem így rendezném meg a Sevillai borbélyt, ugyanakkor sokkal nagyobb bűnnek tartom a Tannhauser és a Carmen-rendezés idioszinkráziáit, mint az itteni ökörködéseket, amelyek, bizonyos fokig, remek paródiáját adják a jelenkornak (ma a nőknek nemcsak a szép ábrázat, a daliás termet, hanem a vastag buksza és a jó verda is kell), és a Sevillai borbély különben sem olyan mély opera, hogy annyira komolyan kellene venni (egy commedia dell\'arte az egész). Mellesleg, ma reggel láttam a C\'est la guerre-t és a Mario-t, végre egy olyan szerep (Cippola), amelyben Tóth Jánosról elismeréssel lehet nyilatkozni, hangképzési adottságai, stilisztikai bakugrásai itt tökéletesen ültek. Ja, és természetesen öröm, hogy végre valami jót is lehet mondani Petrovics Emilről, akinek az operája vitathatatlanul remekmű.
1860 Orfeusz 2004-03-07 18:07:13
Most olvastam a Met honlapján, hogy veszélybe kerültek az immáron 70 éve működő met-es szombati operaközvetítések, mert nincs szponzor, így 150millió dollárt kell összegyűjteni, hogy az elkövetkező 5 évben is hallhassuk. Az operarajongók segítségét kérik. Nagyon remélem, hogy összegyűlik a pénz, nagy veszteség lenne, nem olyan gyakran járunk a Metbe...
Most olvastam a Met honlapján, hogy veszélybe kerültek az immáron 70 éve működő met-es szombati operaközvetítések, mert nincs szponzor, így 150millió dollárt kell összegyűjteni, hogy az elkövetkező 5 évben is hallhassuk. Az operarajongók segítségét kérik. Nagyon remélem, hogy összegyűlik a pénz, nagy veszteség lenne, nem olyan gyakran járunk a Metbe...
1859 Loge 2004-03-07 17:53:15
A bohócok tényleg borzalmasak, főleg amit a nyitányban produkálnak, de egyébként is feleslegesen foglalják a teret..Ráadásul KÜLSŐS Ök, nem is a MÁO balattosai... Na, Szinetár erre szórja a pénzt. \"EZ a szó: pénz, oly szívhez szóló!\"
A bohócok tényleg borzalmasak, főleg amit a nyitányban produkálnak, de egyébként is feleslegesen foglalják a teret..Ráadásul KÜLSŐS Ök, nem is a MÁO balattosai... Na, Szinetár erre szórja a pénzt. \"EZ a szó: pénz, oly szívhez szóló!\"
1858 operátor 2004-03-07 17:52:49
úgy tűnik meghallgatásra leltek panaszaim: kifogásoltam, hogy a rálikos salomékat (is) kovács janó helyett dénes istván dirigálja. örömmel látom, hogy a 4ből 3at \"visszaadtak\" kovács janónak és mind a két rálikos hozzá került! - csak azt sajnálom, hogy az egyiket nem látom, mert a covent gardenba megyek aznap. szintén nehezményeztem, hogy polgár lászló miért csak zürichben ad recital-t (márc 15), nálunk miért nem. és lám, holnap lesz (márc 8) polgár dalest ibert, ravel, zemlinsky, hugo wolf dalokkal az óbudai társaskörben. hogy miért pont ott, azt nem tudom. (talán a zeneakadénia nem telne meg, mint amikor vásári parókában előadja az ero(t)ika szimfóniát 3456.adik alkalommal?) a lényeg az, hogy lesz!
úgy tűnik meghallgatásra leltek panaszaim: kifogásoltam, hogy a rálikos salomékat (is) kovács janó helyett dénes istván dirigálja. örömmel látom, hogy a 4ből 3at \"visszaadtak\" kovács janónak és mind a két rálikos hozzá került! - csak azt sajnálom, hogy az egyiket nem látom, mert a covent gardenba megyek aznap. szintén nehezményeztem, hogy polgár lászló miért csak zürichben ad recital-t (márc 15), nálunk miért nem. és lám, holnap lesz (márc 8) polgár dalest ibert, ravel, zemlinsky, hugo wolf dalokkal az óbudai társaskörben. hogy miért pont ott, azt nem tudom. (talán a zeneakadénia nem telne meg, mint amikor vásári parókában előadja az ero(t)ika szimfóniát 3456.adik alkalommal?) a lényeg az, hogy lesz!
1857 Orfeusz 2004-03-07 13:35:45
Rajta van a tavaszi fesztival honlapján a márciusi szcenírozott Verdi Requiem szólistáinak neve: Rálik, Wiedemann, egy számomra ismeretlen tenorista és Rácz; Nemzeti Énekkar.
Rajta van a tavaszi fesztival honlapján a márciusi szcenírozott Verdi Requiem szólistáinak neve: Rálik, Wiedemann, egy számomra ismeretlen tenorista és Rácz; Nemzeti Énekkar.
1856 operátor 2004-03-07 13:04:29
tényleg jó volt a sevillai, én még létai kisst is megemlíteném, aki annak ellenére is jó volt, hogy az una voce végén úgy énekelte a koloratúrákat ahogy tudta és nem egészen úgy ahogy kellett volna. a többiek is jók voltak. viszont a szinetár rendezést egyáltlán nem tudom elfogadni. ugyan az operában tényleg sokszor előkerül a pénzeszacskó, de nem hiszem, hogy a sevillai a megfelelő alkalom egy átfogó kapitalizmus kritika operarendezésbeli megvalósítására (arra ott van a ring), különösen akkor hogyha ennyire primitív és ráadásul a zenével is szembeszál. az összes szinetár rendezésben ott vannak azok a vacak herlakinok, de nincs rájuk szükség, infantilis. a hitelkártyák beugrálása meg egyenesen a fantasztikus zenei gondolat szétverése. a vetítés is ugyanezt eredményezi: eltereli a figyelmet a csúcs zenéről és egyáltalán az operában nem kell vetíteni, nem oda való. és azért mert úgy gondolja a rendező, hogy az i. felvonás fergeteges fináléja alatt a new yorki tőzsde hangulatát kell megteremtenie azáltal, hogy a hülye vetítését még azzal is megerősíti, hogy a triangulumot lecseréli a new yorki tőzsdén (nyse) a kereskedést megnyitó (és lezáró?) kolompolás hangját utánzó ocsmánysággal, akkor részemről elmehet a fenébe. szégyen, hogy hosszú időn keresztül egy olyan vacak rendező a máo főigazgatója, akinek csaknem minden rendezése ócska és infantilis.
tényleg jó volt a sevillai, én még létai kisst is megemlíteném, aki annak ellenére is jó volt, hogy az una voce végén úgy énekelte a koloratúrákat ahogy tudta és nem egészen úgy ahogy kellett volna. a többiek is jók voltak. viszont a szinetár rendezést egyáltlán nem tudom elfogadni. ugyan az operában tényleg sokszor előkerül a pénzeszacskó, de nem hiszem, hogy a sevillai a megfelelő alkalom egy átfogó kapitalizmus kritika operarendezésbeli megvalósítására (arra ott van a ring), különösen akkor hogyha ennyire primitív és ráadásul a zenével is szembeszál. az összes szinetár rendezésben ott vannak azok a vacak herlakinok, de nincs rájuk szükség, infantilis. a hitelkártyák beugrálása meg egyenesen a fantasztikus zenei gondolat szétverése. a vetítés is ugyanezt eredményezi: eltereli a figyelmet a csúcs zenéről és egyáltalán az operában nem kell vetíteni, nem oda való. és azért mert úgy gondolja a rendező, hogy az i. felvonás fergeteges fináléja alatt a new yorki tőzsde hangulatát kell megteremtenie azáltal, hogy a hülye vetítését még azzal is megerősíti, hogy a triangulumot lecseréli a new yorki tőzsdén (nyse) a kereskedést megnyitó (és lezáró?) kolompolás hangját utánzó ocsmánysággal, akkor részemről elmehet a fenébe. szégyen, hogy hosszú időn keresztül egy olyan vacak rendező a máo főigazgatója, akinek csaknem minden rendezése ócska és infantilis.
1845 Loge 2004-03-07 10:46:27
Feltalálta magát az első felv-ban , mikor a gitárt nem hozták ki-ki tudja miért?- a szerenádhoz! Szerintem a zkr. is jól, egész összefogottan szólt- ezt azt hiszem, Medveczkynek is köszönhetjük!
Feltalálta magát az első felv-ban , mikor a gitárt nem hozták ki-ki tudja miért?- a szerenádhoz! Szerintem a zkr. is jól, egész összefogottan szólt- ezt azt hiszem, Medveczkynek is köszönhetjük!
1847 WiseGentleman 2004-03-07 09:27:23
Igazság szerint nem sokat tudok, viszont ki kell még emelni a Figarot alakító művészt, aki szintén kitűnő volt.
Igazság szerint nem sokat tudok, viszont ki kell még emelni a Figarot alakító művészt, aki szintén kitűnő volt.
1855 Loge 2004-03-07 07:15:23
Helló kedves Wise! K.Kolos nagyon élvezi ezt a szerepkört, az biztos!(bár a rágalomária tényleg \"hallhatatlan\" volt..) Mit tudsz a többiekről? Mint már többször is megerősítettem, :) egyikükről nagyon jó véleménnyel vagyok... Szüle T. is jó volt(a múltkori Kenessey Gbornál mindenesetre sokkal..).
Helló kedves Wise! K.Kolos nagyon élvezi ezt a szerepkört, az biztos!(bár a rágalomária tényleg \"hallhatatlan\" volt..) Mit tudsz a többiekről? Mint már többször is megerősítettem, :) egyikükről nagyon jó véleménnyel vagyok... Szüle T. is jó volt(a múltkori Kenessey Gbornál mindenesetre sokkal..).
1854 WiseGentleman 2004-03-07 00:54:58
Egyébként nem tudom, látta-e valaki ma este az Erkel Színházban a Sevillai borbélyt, a lényeg az, hogy a szinetáros ökörködések egész jól kijöttek. Kováts Kolost még nem láttam komikus szerepben, de Don Basilio rendkívül jól állt neki (annak ellenére, hogy a rágalomária kissé színtelenre sikeredett). Az összes többi szereplőről, any questions?
Egyébként nem tudom, látta-e valaki ma este az Erkel Színházban a Sevillai borbélyt, a lényeg az, hogy a szinetáros ökörködések egész jól kijöttek. Kováts Kolost még nem láttam komikus szerepben, de Don Basilio rendkívül jól állt neki (annak ellenére, hogy a rágalomária kissé színtelenre sikeredett). Az összes többi szereplőről, any questions?
1853 (A csapos közbeszól!) 2004-03-07 00:51:51
(Nincs ilyen sorszámú üzenet.)
(Nincs ilyen sorszámú üzenet.)
1846 (A csapos közbeszól!) 2004-03-07 00:46:49
(Nincs ilyen sorszámú üzenet.)
(Nincs ilyen sorszámú üzenet.)
1844 Loge 2004-03-06 22:10:56
Remélem, valaki hallgatta a Sevillait is az Erkelben...
Remélem, valaki hallgatta a Sevillait is az Erkelben...
1852 Loge 2004-03-06 21:15:59
Hát, remélem valaki hallgatta az Erkelben a Sevillait is, mert irtó jó volt!!Főleg Kálmán Péter Figarója, végre egy ász bariton -egy pillanatra- itthon! Klein O. mam nem volt formában, dehát kemény hete van: 2 Csavar+ 2 Lindoro....
Hát, remélem valaki hallgatta az Erkelben a Sevillait is, mert irtó jó volt!!Főleg Kálmán Péter Figarója, végre egy ász bariton -egy pillanatra- itthon! Klein O. mam nem volt formában, dehát kemény hete van: 2 Csavar+ 2 Lindoro....
1848 Loge 2004-03-06 21:09:01
De remélem valaki hallgatta a Sevillait is az Erkelben, mert irtó jó volt, főleg Kálmán Péter!!!!Klein O. most nem volt formában, dehát kemény hete van: 2 Csavar+ \" Lindoro......
De remélem valaki hallgatta a Sevillait is az Erkelben, mert irtó jó volt, főleg Kálmán Péter!!!!Klein O. most nem volt formában, dehát kemény hete van: 2 Csavar+ \" Lindoro......
1851 (A csapos közbeszól!) 2004-03-06 21:04:00
(Nincs ilyen sorszámú üzenet.)
(Nincs ilyen sorszámú üzenet.)
1850 Orfeusz 2004-03-06 13:52:37
Hvorosztovszkij
Hvorosztovszkij
1849 Orfeusz 2004-03-06 13:48:53
Aki ma este szabad halgassa a Bartókot: Traviata Metből(fél 8), Fleming, Vargas, Hrovotoszkij; Gergiev
Aki ma este szabad halgassa a Bartókot: Traviata Metből(fél 8), Fleming, Vargas, Hrovotoszkij; Gergiev
