2626 Búbánat 2016-03-06 21:57:29 [Válasz erre: 2611 Búbánat 2016-02-20 17:40:16]
Kemény Egon - Tabi László – Erdődy János Valahol Délen c. operettjének ének-zongora kivonata és külön tartozékként a teljes librettó együtt, egy kötetben - 1956-ban jelent meg a Zeneműkiadónál. Megemlítendő, hogy a szövegkönyv elején két szöveges elemzés foglalkozik a művel: 1. „A rendező munkájához”; valamint „A szerzők életrajza” – írta Karczag György 2. A „Valahol Délen” zenei tükre – írta Andor Zsigmond Mindkét írást folytatásokban itt közzéteszem - azzal a szándékkal, hogy az Operettszínház új vezetésének (meg a vidéki teátrumoknak) is a figyelmét felkeltsem erre a régen játszott Kemény Egon-operettre; lehetséges színpadra tűzésével - új bemutatóként, új produkcióban - a mai közönség is megismerhesse és láthassa ezt a maga korában igen sikeres, a történetében ma is aktuális mondanivalókat hordozó, nagyszerű ének-zenékkel-táncokkal teli alkotást. (Rátonyi Róbert az ’Operett’ könyvében rajongó sorokat szentel ennek az operettnek, amikor felidézi az 1956. március 30-i premier-előadás sikerét, visszhangját. A rádió annak idején elkészítette a Valahol Délen teljes stúdiófelvételét, amelyről mostanság a Dankó Rádió egyre több részletet tűz műsorára a naponta jelentkező operettadásában – a hallgatóinak nagy örömére.) Először Andor Zsigmond zenei elemzését ismertetem: A „Valahol Délen” zenei tükre Kemény Egon nagyszabású táncos operettje szerkezetileg túlnő a szokványos kereteken. A szöveg erős drámai fordulatai mellett szélsőséges humor és meleg líra változó dinamikájának szele csap meg bennünket. A drámai mag bővérű meséjével ellentétes hangulatú jelenetek szerves egységét zenével megteremteni nem mindennapi feladatot rótt a zeneszerzőre, kinek e megoldás, minden nehézség dacára teljes mértékben sikerült. Szerkezeti elgondolásai, motívumainak visszatérő felhasználása szilárd, logikusan érthető egységet alkotnak, melyek nemcsak aláfestik, de magyarázzák és segítik is a cselekményt. Szemben áll egymással két nemzet zenéje: a dél-amerikai spanyol muzsika izzón buja, erotikus, vérforraló, vadul lüktető ritmusa, és a magyar zene édesbús dala, mely csendes délibábos rónáinkat, hegyeinket varázsolja vágyakozó szívünk elé. Majd felhangzik a spanyol boleróval szemben az Erkel Együttes felpezsdülő csárdása, a magyar nép gyermekeinek népies, kirobbanó énekritmusával, véréből fakadó, lelkes táncával kísérve. Dél-Amerikában vagyunk, ott játszódik le a darab meséje; a pálmák tropikus hazájában, hol az emberek túláradó temperamentuma, latin könnyűvérűsége, hajtja, viszi az életet és dobja elénk szereplőink különböző irányba folyó vad játékát, megvilágítva a gyorsan változó sors kaleidoszkópjának rikító fényeivel. Ott találjuk a hontalanná vált, majdnem lezüllött zeneszerzőnket, ki titkos honvágyában egy dalt, vágyakozó, meleg melódiát küld hazája felé… hazája felé, melyet 10 év előtt hagyott el… Ez a dal „Valahol Délen” címmel, különböző megjelenési formájában magvát képezi az egész daljáték konstrukciójának. A nyitány a boleró hatalmasan zengő, erotikus dallamával indul, melyet a zenekar erős drámai harmóniákkal fest alá. A boleró Lolita énekesnő főszáma, kinek végzetes szerelme majdnem a mélybe rántja Péterit. A boleró pillanatnyilag elhalkul, ritmusai közé meglepetésszerűen idegen dallam keveredik. Felcsendül előbb halkan, majd a boleró erősbödése mellett fokozottabb erővel, szinte átkiabálva a buja spanyol ritmust: a „Valahol Délen” hazafelé szálló, keserűen zokogó, drámai dallama. Az egymással küzdő két melódia rajzolja a feltörő honvágyat és a két nő, Lolita és Anna bekövetkezendő drámai küzdelmét, melyben Anna, és vele a magyar gondolat kerül ki győztesen. Ezt illusztrálja szerzőnk, mikor e zenei harc után egyedül, diadalmasan szólaltatja meg a „Valahol Délen” dallamát minden meleg lírájával, minden meleg vágyakozásával. A nyitányt Anna és Péteri nagy duettjével („Két szívet ért a láng”) fejezi be, mely a darab mindent kiegyenlítő befejezését, a két főszereplő szerelmének beteljesülését illusztrálja. A hatalmas széles befejező taktusok előtt halkan, mint egy távoli vízió, tér vissza mégegyszer a „Valahol Délen” főmotívuma, jelképezve a hazatérő főhős feloldó honvágyát. A függöny a „Kandúr-szerenád” jókedvű, pajzán taktusai között megy fel. Ugyanis a görlök előzetes próbáját látjuk, mikor az esti műsor e számát táncolják. Lolita, Péteri szerelme, mint telivér primadonna jelenik meg a színe. Elpróbálja főszámát, a „Boleró”-t, annak minden délszaki bujaságával, bűnre csábító erotikájával, lágyan bús nosztalgiájával („A vágyakozás úgy sír a szélben”). A szám előadásánál vigyázni kell a kíséret pontos ritmikájára, viszont ezzel ellentétben a dallamvezetés széles nagyvonalúságára, zengő, kötött előadására. Rodrigo és a görlök parodisztikus „Kandúr-szerenád” című számának elhelyezése a darabban azonos Lolita „Bolero”-jával. E jókedvű foxtrot, mint az esti előadás próbája szerepel Rodrigo beugrásával. („Ha az este leszáll”) Végtelenül kedves, tréfás szövegű, pattogó ritmusú énekes táncszám, hűen tükrözve vissza a dél-amerikai spanyol élet könnyelmű, vidáman pajkos szellemét. A szám végefelé közbeékelt tréfás prózák közzenéje harsogó gyorsasággal, míg a befejező taktusok gyorsan, de éles ritmikával játszandók. A következő szám Gonzales dala a férfiakról. E vad temperamentumú, sokszínű asszony egy külön típusa a trópusoknak. Számító üzleti szellem, túlhajszolt hisztérikus hajlamokkal, ki amellett túlfűtött szellemét változó szerelmeivel akarja lehűteni. Ez a karakter magyarázza viselkedését, jellemzi minden szavát, és jellemzi ezt a spanyol-franciás kuplét is, melyben elmondja nagyszámú szerelmeinek történetét. A dal spanyol ritmusával szabadon, diszkrét zenekari kísérettel adandó elő, hogy a kedves humorú szöveg érvényesüljön, és teljesen érthető legyen. Elérkeztünk az operett főszámához, melytől darabunk címét is nyerte. Péteri „Valahol Délen” kezdetű dala egyúttal a mű mindig visszatérő főmotívuma, a cselekmény szoros összetartó kapcsa. Meleg, szívhez szóló melódia, melyben az idegenben tévelygő magyar muzsikus nosztalgiája, fájóan hazavágyódó lelke keresi, kutatja az utat… Van-e visszatérés?,,, És szívének, vérének reménytelenségében zenéje zokogva sír… (Folytatom.)
Kemény Egon - Tabi László – Erdődy János Valahol Délen c. operettjének ének-zongora kivonata és külön tartozékként a teljes librettó együtt, egy kötetben - 1956-ban jelent meg a Zeneműkiadónál. Megemlítendő, hogy a szövegkönyv elején két szöveges elemzés foglalkozik a művel: 1. „A rendező munkájához”; valamint „A szerzők életrajza” – írta Karczag György 2. A „Valahol Délen” zenei tükre – írta Andor Zsigmond Mindkét írást folytatásokban itt közzéteszem - azzal a szándékkal, hogy az Operettszínház új vezetésének (meg a vidéki teátrumoknak) is a figyelmét felkeltsem erre a régen játszott Kemény Egon-operettre; lehetséges színpadra tűzésével - új bemutatóként, új produkcióban - a mai közönség is megismerhesse és láthassa ezt a maga korában igen sikeres, a történetében ma is aktuális mondanivalókat hordozó, nagyszerű ének-zenékkel-táncokkal teli alkotást. (Rátonyi Róbert az ’Operett’ könyvében rajongó sorokat szentel ennek az operettnek, amikor felidézi az 1956. március 30-i premier-előadás sikerét, visszhangját. A rádió annak idején elkészítette a Valahol Délen teljes stúdiófelvételét, amelyről mostanság a Dankó Rádió egyre több részletet tűz műsorára a naponta jelentkező operettadásában – a hallgatóinak nagy örömére.) Először Andor Zsigmond zenei elemzését ismertetem: A „Valahol Délen” zenei tükre Kemény Egon nagyszabású táncos operettje szerkezetileg túlnő a szokványos kereteken. A szöveg erős drámai fordulatai mellett szélsőséges humor és meleg líra változó dinamikájának szele csap meg bennünket. A drámai mag bővérű meséjével ellentétes hangulatú jelenetek szerves egységét zenével megteremteni nem mindennapi feladatot rótt a zeneszerzőre, kinek e megoldás, minden nehézség dacára teljes mértékben sikerült. Szerkezeti elgondolásai, motívumainak visszatérő felhasználása szilárd, logikusan érthető egységet alkotnak, melyek nemcsak aláfestik, de magyarázzák és segítik is a cselekményt. Szemben áll egymással két nemzet zenéje: a dél-amerikai spanyol muzsika izzón buja, erotikus, vérforraló, vadul lüktető ritmusa, és a magyar zene édesbús dala, mely csendes délibábos rónáinkat, hegyeinket varázsolja vágyakozó szívünk elé. Majd felhangzik a spanyol boleróval szemben az Erkel Együttes felpezsdülő csárdása, a magyar nép gyermekeinek népies, kirobbanó énekritmusával, véréből fakadó, lelkes táncával kísérve. Dél-Amerikában vagyunk, ott játszódik le a darab meséje; a pálmák tropikus hazájában, hol az emberek túláradó temperamentuma, latin könnyűvérűsége, hajtja, viszi az életet és dobja elénk szereplőink különböző irányba folyó vad játékát, megvilágítva a gyorsan változó sors kaleidoszkópjának rikító fényeivel. Ott találjuk a hontalanná vált, majdnem lezüllött zeneszerzőnket, ki titkos honvágyában egy dalt, vágyakozó, meleg melódiát küld hazája felé… hazája felé, melyet 10 év előtt hagyott el… Ez a dal „Valahol Délen” címmel, különböző megjelenési formájában magvát képezi az egész daljáték konstrukciójának. A nyitány a boleró hatalmasan zengő, erotikus dallamával indul, melyet a zenekar erős drámai harmóniákkal fest alá. A boleró Lolita énekesnő főszáma, kinek végzetes szerelme majdnem a mélybe rántja Péterit. A boleró pillanatnyilag elhalkul, ritmusai közé meglepetésszerűen idegen dallam keveredik. Felcsendül előbb halkan, majd a boleró erősbödése mellett fokozottabb erővel, szinte átkiabálva a buja spanyol ritmust: a „Valahol Délen” hazafelé szálló, keserűen zokogó, drámai dallama. Az egymással küzdő két melódia rajzolja a feltörő honvágyat és a két nő, Lolita és Anna bekövetkezendő drámai küzdelmét, melyben Anna, és vele a magyar gondolat kerül ki győztesen. Ezt illusztrálja szerzőnk, mikor e zenei harc után egyedül, diadalmasan szólaltatja meg a „Valahol Délen” dallamát minden meleg lírájával, minden meleg vágyakozásával. A nyitányt Anna és Péteri nagy duettjével („Két szívet ért a láng”) fejezi be, mely a darab mindent kiegyenlítő befejezését, a két főszereplő szerelmének beteljesülését illusztrálja. A hatalmas széles befejező taktusok előtt halkan, mint egy távoli vízió, tér vissza mégegyszer a „Valahol Délen” főmotívuma, jelképezve a hazatérő főhős feloldó honvágyát. A függöny a „Kandúr-szerenád” jókedvű, pajzán taktusai között megy fel. Ugyanis a görlök előzetes próbáját látjuk, mikor az esti műsor e számát táncolják. Lolita, Péteri szerelme, mint telivér primadonna jelenik meg a színe. Elpróbálja főszámát, a „Boleró”-t, annak minden délszaki bujaságával, bűnre csábító erotikájával, lágyan bús nosztalgiájával („A vágyakozás úgy sír a szélben”). A szám előadásánál vigyázni kell a kíséret pontos ritmikájára, viszont ezzel ellentétben a dallamvezetés széles nagyvonalúságára, zengő, kötött előadására. Rodrigo és a görlök parodisztikus „Kandúr-szerenád” című számának elhelyezése a darabban azonos Lolita „Bolero”-jával. E jókedvű foxtrot, mint az esti előadás próbája szerepel Rodrigo beugrásával. („Ha az este leszáll”) Végtelenül kedves, tréfás szövegű, pattogó ritmusú énekes táncszám, hűen tükrözve vissza a dél-amerikai spanyol élet könnyelmű, vidáman pajkos szellemét. A szám végefelé közbeékelt tréfás prózák közzenéje harsogó gyorsasággal, míg a befejező taktusok gyorsan, de éles ritmikával játszandók. A következő szám Gonzales dala a férfiakról. E vad temperamentumú, sokszínű asszony egy külön típusa a trópusoknak. Számító üzleti szellem, túlhajszolt hisztérikus hajlamokkal, ki amellett túlfűtött szellemét változó szerelmeivel akarja lehűteni. Ez a karakter magyarázza viselkedését, jellemzi minden szavát, és jellemzi ezt a spanyol-franciás kuplét is, melyben elmondja nagyszámú szerelmeinek történetét. A dal spanyol ritmusával szabadon, diszkrét zenekari kísérettel adandó elő, hogy a kedves humorú szöveg érvényesüljön, és teljesen érthető legyen. Elérkeztünk az operett főszámához, melytől darabunk címét is nyerte. Péteri „Valahol Délen” kezdetű dala egyúttal a mű mindig visszatérő főmotívuma, a cselekmény szoros összetartó kapcsa. Meleg, szívhez szóló melódia, melyben az idegenben tévelygő magyar muzsikus nosztalgiája, fájóan hazavágyódó lelke keresi, kutatja az utat… Van-e visszatérés?,,, És szívének, vérének reménytelenségében zenéje zokogva sír… (Folytatom.)
2625 Búbánat 2016-02-28 19:09:37
[url] http://www.operett.hu/cikkek/elkezdodtek-a-chicagoi-hercegno-probai/1191;Elkezdődtek A chicagói hercegnő próbái [/url] www.operettszinhaz.hu, 2016-02-25 „Miközben a Budapesti Operettszínházban a nagyszabású Lévay musical, a Marie Antoinette próbafolyamata lassan célegyenesébe érkezik, máris elkezdődtek a következő bemutató munkálatai. Kálmán Imre kevéssé ismert, Magyarországon utoljára 1928-ban játszott operettjének, A chicagói hercegnőnek olvasópróbáját a hét elején tartották. Régi terv valósul meg azzal, hogy ezt a ritkán játszott Kálmán operettet felújítja a színház, mondta Lőrinczy György főigazgató a sajtó nyilvános eseményen és felidézte első találkozását a darabbal. Kálmán Yvonnenak, a zeneszerző lányának régi vágya volt, hogy valamilyen formában előadják a művet. Berlinben, a Komische Oper koncertszerű előadásban mutatta az operettet, melynek premierjén Lőrinczy is jelen volt. "Ekkor találkoztam először a zenei anyaggal, ami egészen varázslatos volt és tetszett az alaptörténet is, a különböző kultúrák találkozása, ami napjainkban is igazán aktuális. De amikor később megkaptuk a szövegkönyvet, Kero és én is erősen problémásnak éreztük". A főigazgató ugyanakkor hozzátette, hogy a berlini premiert követő fogadáson jelen lévő Kevin Clarke zenetörténész, a Kálmán életmű jeles kutatója elmondta, hogy talált egy Kálmán levelet, amiben a szerző azt írta, szeretné, ha a mű egyszer úgy szólalna meg, hogy az árokban ülő szimfonikus zenekar mellett a színpadon egy cigánybanda és egy amerikai jazz banda játszik. "Ebben olyan hihetetlenül jó és izgalmas lehetőséget láttunk Kerényi Miklós Gáborral, hogy eldöntöttük, megpróbáljuk megvalósítani Kálmán álmát." Ennek az egészen különleges zenei világnak az érzékeltetésére egy kis meglepetéssel készültek Bolba Tamással, a darab zenei vezetőjével. Ökrös Tibor prímás, akit a főigazgató úgy mutatott be, mint "az a fiatal muzsikus, aki Szalai Antal és Sántha Ferenc után a legautentikusabb módon viszi tovább a prímás tradíciókat" és Bársony Bálint jazz zenész, szaxofonos közreműködésével, aki az Amerikai komédiában is dolgozik az Operettszínház társulatával, ízelítőt adtak, hogy szólalnak meg a Kálmán melódiák a cigányprímás hegedűjén és a jazz szaxofonon. Az előadásban ugyanis majd a két művész és zenész társaik viszik a cigányzenei, illetve a jazz vonalat. Lőrinczy György ezután kitért arra, hogy hasonlóan ahhoz, ahogy a napokban szobrot kapott Honthy Hanna számára külön szerepet írtak a Csárdáskirálynőben, a ma már legendás Cecíliát, úgy most A chicagói hercegnőben két színésznőnek is építettek szerepet. Lizaveta nagyhercegnő alakját Kalocsai Zsuzsának, az amerikai milliomos nő, Edith Rockefeller figuráját pedig Szulák Andreának írták, amit majd Nádasi Veronikával felváltva játszanak. Mint mondta, a szövegkönyv csak nyomokban tartalmaz eredeti mondatokat, a jogtulajdonosok engedélyével a sztorit nagy részben, a dialógusokat pedig teljes egészében átírta Lőrinczy Attila. […] „ A chicagói hercegnő főbb szerepeiben Dolhai Attilát, Homonnay Zsoltot, Kalocsai Zsuzsát, Földes Tamást, Sipos Imrét, Dancs Annamarit, Szendy Szilvit, Dézsy Szabó Gábort, Ottlik Ádámot, Bordás Barbarát, Fischl Mónikát, Kerényi Miklós Mátét, Laki Pétert, Csere Lászlót, Vasvári Csabát, Szulák Andreát és Nádasi Veronikát láthatja majd a közönség. Az előadás díszlettervezője Horesnyi Balázs, a jelmezeket Velich Rita álmodja meg. A koreográfus, Bodor Johanna munkáját Lénárt Gábor néptánc társkoreográfusként, Hajdú Anita pedig sztepp szakértőként segíti. Bolba Tamás mellett Makláry László vezényletével szólaltatja meg Kálmán muzsikáját a Budapesti Operettszínház ének és zenekara, valamint a MÁV Pesti Broadway Stúdió növendékei. A bemutatót április 22-én és 23-án a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében tartják.
[url] http://www.operett.hu/cikkek/elkezdodtek-a-chicagoi-hercegno-probai/1191;Elkezdődtek A chicagói hercegnő próbái [/url] www.operettszinhaz.hu, 2016-02-25 „Miközben a Budapesti Operettszínházban a nagyszabású Lévay musical, a Marie Antoinette próbafolyamata lassan célegyenesébe érkezik, máris elkezdődtek a következő bemutató munkálatai. Kálmán Imre kevéssé ismert, Magyarországon utoljára 1928-ban játszott operettjének, A chicagói hercegnőnek olvasópróbáját a hét elején tartották. Régi terv valósul meg azzal, hogy ezt a ritkán játszott Kálmán operettet felújítja a színház, mondta Lőrinczy György főigazgató a sajtó nyilvános eseményen és felidézte első találkozását a darabbal. Kálmán Yvonnenak, a zeneszerző lányának régi vágya volt, hogy valamilyen formában előadják a művet. Berlinben, a Komische Oper koncertszerű előadásban mutatta az operettet, melynek premierjén Lőrinczy is jelen volt. "Ekkor találkoztam először a zenei anyaggal, ami egészen varázslatos volt és tetszett az alaptörténet is, a különböző kultúrák találkozása, ami napjainkban is igazán aktuális. De amikor később megkaptuk a szövegkönyvet, Kero és én is erősen problémásnak éreztük". A főigazgató ugyanakkor hozzátette, hogy a berlini premiert követő fogadáson jelen lévő Kevin Clarke zenetörténész, a Kálmán életmű jeles kutatója elmondta, hogy talált egy Kálmán levelet, amiben a szerző azt írta, szeretné, ha a mű egyszer úgy szólalna meg, hogy az árokban ülő szimfonikus zenekar mellett a színpadon egy cigánybanda és egy amerikai jazz banda játszik. "Ebben olyan hihetetlenül jó és izgalmas lehetőséget láttunk Kerényi Miklós Gáborral, hogy eldöntöttük, megpróbáljuk megvalósítani Kálmán álmát." Ennek az egészen különleges zenei világnak az érzékeltetésére egy kis meglepetéssel készültek Bolba Tamással, a darab zenei vezetőjével. Ökrös Tibor prímás, akit a főigazgató úgy mutatott be, mint "az a fiatal muzsikus, aki Szalai Antal és Sántha Ferenc után a legautentikusabb módon viszi tovább a prímás tradíciókat" és Bársony Bálint jazz zenész, szaxofonos közreműködésével, aki az Amerikai komédiában is dolgozik az Operettszínház társulatával, ízelítőt adtak, hogy szólalnak meg a Kálmán melódiák a cigányprímás hegedűjén és a jazz szaxofonon. Az előadásban ugyanis majd a két művész és zenész társaik viszik a cigányzenei, illetve a jazz vonalat. Lőrinczy György ezután kitért arra, hogy hasonlóan ahhoz, ahogy a napokban szobrot kapott Honthy Hanna számára külön szerepet írtak a Csárdáskirálynőben, a ma már legendás Cecíliát, úgy most A chicagói hercegnőben két színésznőnek is építettek szerepet. Lizaveta nagyhercegnő alakját Kalocsai Zsuzsának, az amerikai milliomos nő, Edith Rockefeller figuráját pedig Szulák Andreának írták, amit majd Nádasi Veronikával felváltva játszanak. Mint mondta, a szövegkönyv csak nyomokban tartalmaz eredeti mondatokat, a jogtulajdonosok engedélyével a sztorit nagy részben, a dialógusokat pedig teljes egészében átírta Lőrinczy Attila. […] „ A chicagói hercegnő főbb szerepeiben Dolhai Attilát, Homonnay Zsoltot, Kalocsai Zsuzsát, Földes Tamást, Sipos Imrét, Dancs Annamarit, Szendy Szilvit, Dézsy Szabó Gábort, Ottlik Ádámot, Bordás Barbarát, Fischl Mónikát, Kerényi Miklós Mátét, Laki Pétert, Csere Lászlót, Vasvári Csabát, Szulák Andreát és Nádasi Veronikát láthatja majd a közönség. Az előadás díszlettervezője Horesnyi Balázs, a jelmezeket Velich Rita álmodja meg. A koreográfus, Bodor Johanna munkáját Lénárt Gábor néptánc társkoreográfusként, Hajdú Anita pedig sztepp szakértőként segíti. Bolba Tamás mellett Makláry László vezényletével szólaltatja meg Kálmán muzsikáját a Budapesti Operettszínház ének és zenekara, valamint a MÁV Pesti Broadway Stúdió növendékei. A bemutatót április 22-én és 23-án a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében tartják.
2624 Búbánat 2016-02-26 23:05:38 [Válasz erre: 2611 Búbánat 2016-02-20 17:40:16]
Fórum - Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek E topicba el kezdtem beírni a Valahol Délen című Kemény Egon-Erdődy János- operett dalszövegeit.
Fórum - Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek E topicba el kezdtem beírni a Valahol Délen című Kemény Egon-Erdődy János- operett dalszövegeit.
2623 Búbánat 2016-02-26 10:34:20
[url] https://www.youtube.com/watch?v=gtyn1nkgpg4; Németh Marika interjú [/url] (Beszélgető társ: Szilágyi János) Az Operettszínház legendás primadonnája ma húsz éve hagyott itt bennünket! A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának kezdetén a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya megható szavakkal emlékezett a csodálatos szopránra; felvételei közül ezzel a szép felvételével idézte meg a felejthetetlen Németh Marika hangját-emlékét: [url] https://www.youtube.com/watch?v=JpQvICBo1e4; Lehár: A három grácia - „Szív ó szív, tán a mennybolt hív….” – Németh Marika [/url] Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András (1965) A mai műsorban Németh Marika énekhangja felcsendült még Kálmán Imre Cigányprímás c. operettjének rádiófelvételéről is (további részletekben – felvételeikről - Koltay Valéria, Petress Zsuzsa, Gáti István, Kishegyi Árpád, Melis György és Szabó Miklós énekét is hallhattuk.) Az adásban részletek hangzottak el még Leo Fall Pompadourjából is (Sass Sylvia, Korondy György, Tiboldi Mária, Maros Gábor, Koltay Valéria, Palcsó Sándor) Ismétlés du. hat órakor a rádió frekvenciáin és az interneten a www.dankoradio.hu oldalán.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=gtyn1nkgpg4; Németh Marika interjú [/url] (Beszélgető társ: Szilágyi János) Az Operettszínház legendás primadonnája ma húsz éve hagyott itt bennünket! A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának kezdetén a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya megható szavakkal emlékezett a csodálatos szopránra; felvételei közül ezzel a szép felvételével idézte meg a felejthetetlen Németh Marika hangját-emlékét: [url] https://www.youtube.com/watch?v=JpQvICBo1e4; Lehár: A három grácia - „Szív ó szív, tán a mennybolt hív….” – Németh Marika [/url] Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András (1965) A mai műsorban Németh Marika énekhangja felcsendült még Kálmán Imre Cigányprímás c. operettjének rádiófelvételéről is (további részletekben – felvételeikről - Koltay Valéria, Petress Zsuzsa, Gáti István, Kishegyi Árpád, Melis György és Szabó Miklós énekét is hallhattuk.) Az adásban részletek hangzottak el még Leo Fall Pompadourjából is (Sass Sylvia, Korondy György, Tiboldi Mária, Maros Gábor, Koltay Valéria, Palcsó Sándor) Ismétlés du. hat órakor a rádió frekvenciáin és az interneten a www.dankoradio.hu oldalán.
2622 Búbánat 2016-02-23 15:02:39 [Válasz erre: 2621 Búbánat 2016-02-23 15:01:06]
[url] http://magyarhirlap.hu/cikk/48271/Honthy_Hannaszobrot_avattak; Honthy Hanna-szobrot avattak [/url] Az alkotás a Budapesti Operettszínházban kapott helyet MH/MTI – 2016.02.22. 20:01 Egész alakos szobrot kapott Honthy Hanna Kossuth-díjas színésznő, operettprimadonna a Budapesti Operettszínházban. Párkányi Raab Péter bronz alkotását hétfőn avatták fel. [url] http://www.operett.hu/cikkek/honthy-hanna-szobra-az-operettszinhazban/1188; Honthy Hanna szobra az Operettszínházban +video [/url] Operett.hu, 2016-02-23 Különleges eseményt tartottak a Budapesti Operettszínházban. Február 22-én a társulat aktív és nyugdíjas primadonnáinak gyűrűjében avatták fel a hazai operettjátszás nagyasszonyának, a primadonnák primadonnájának tartott Honthy Hanna egészalakos bronzszobrát, melynek állandó helye mostantól a teátrum nézőtéri társalgójának téli kertjében lesz.
[url] http://magyarhirlap.hu/cikk/48271/Honthy_Hannaszobrot_avattak; Honthy Hanna-szobrot avattak [/url] Az alkotás a Budapesti Operettszínházban kapott helyet MH/MTI – 2016.02.22. 20:01 Egész alakos szobrot kapott Honthy Hanna Kossuth-díjas színésznő, operettprimadonna a Budapesti Operettszínházban. Párkányi Raab Péter bronz alkotását hétfőn avatták fel. [url] http://www.operett.hu/cikkek/honthy-hanna-szobra-az-operettszinhazban/1188; Honthy Hanna szobra az Operettszínházban +video [/url] Operett.hu, 2016-02-23 Különleges eseményt tartottak a Budapesti Operettszínházban. Február 22-én a társulat aktív és nyugdíjas primadonnáinak gyűrűjében avatták fel a hazai operettjátszás nagyasszonyának, a primadonnák primadonnájának tartott Honthy Hanna egészalakos bronzszobrát, melynek állandó helye mostantól a teátrum nézőtéri társalgójának téli kertjében lesz.
2621 Búbánat 2016-02-23 15:01:06 [Válasz erre: 2613 Búbánat 2016-02-21 18:09:59]
[url] http://nol.hu/kultura/ertette-mi-a-sikk-1602763#comments_1602763; Honthy Hanna – és Gáspár Margit [/url] 2016-02-22 14:26:14 2 komment „…És az operettnek is elmúlt az a különleges varázsa, ami azelőtt, talán egy évszázadon át megvolt. A hangsúly itt a különlegesen van. Mert varázsa ma is van, ma is tömegeket vonz, sok a rajongója, még a mostani előadások sem riasztják el a nézők tömegeit. De új operettek nemigen születnek, a mai Offenbachok és Hervék, Kálmán Imrék, Lehárok – ha vannak – inkább musicalt szereznek. Operettparó¬diák persze íródnak, bár hogy milyen minőségben, arról most inkább ne beszéljünk. Ám a régi operettek, a műfaj klasszikusai, de középszerű képviselői is elszórakoztatják a kikapcsolódást kereső nézőket. Honthy Hanna idejében ez még másképpen volt.” „…A II. világháború után pedig nem járt úgy, mint más korábbi sztárok. Gáspár Margit igazgató igazi nagy csapatot hozott össze a Fővárosi Operettszínházban, ahol Bilicsi Tivadart, Fejes Terit, Feleki Kamillt, Keleti Lászlót, Latabár Kálmánt, Rátonyi Róbertet, Mezei Máriát, Petress Zsuzsát foglalkoztatta. És aztán a történelem is besegített. 1953. március 5-én meghalt Sztálin, lassú, nagy visszadermedésekkel is terhelt olvadás kezdődött. A kultúrpolitikában is. Ebbe a közhangulatba talált bele 1954-ben Szinetár Miklós Csárdáskirálynő-rendezése. A szovjet és hazai, forradalmi és termelési operettek után a múltat felszabadult humorral, nosztalgiát sem nélkülöző iróniával megidéző előadás. Ebben különleges szerep jutott Honthy Hannának. Számára az átírók megnövelték, a primadonnáéval csaknem egyenrangúvá tették az anyaszerepet, a karrierért a művészetet feladó hercegnét.”
[url] http://nol.hu/kultura/ertette-mi-a-sikk-1602763#comments_1602763; Honthy Hanna – és Gáspár Margit [/url] 2016-02-22 14:26:14 2 komment „…És az operettnek is elmúlt az a különleges varázsa, ami azelőtt, talán egy évszázadon át megvolt. A hangsúly itt a különlegesen van. Mert varázsa ma is van, ma is tömegeket vonz, sok a rajongója, még a mostani előadások sem riasztják el a nézők tömegeit. De új operettek nemigen születnek, a mai Offenbachok és Hervék, Kálmán Imrék, Lehárok – ha vannak – inkább musicalt szereznek. Operettparó¬diák persze íródnak, bár hogy milyen minőségben, arról most inkább ne beszéljünk. Ám a régi operettek, a műfaj klasszikusai, de középszerű képviselői is elszórakoztatják a kikapcsolódást kereső nézőket. Honthy Hanna idejében ez még másképpen volt.” „…A II. világháború után pedig nem járt úgy, mint más korábbi sztárok. Gáspár Margit igazgató igazi nagy csapatot hozott össze a Fővárosi Operettszínházban, ahol Bilicsi Tivadart, Fejes Terit, Feleki Kamillt, Keleti Lászlót, Latabár Kálmánt, Rátonyi Róbertet, Mezei Máriát, Petress Zsuzsát foglalkoztatta. És aztán a történelem is besegített. 1953. március 5-én meghalt Sztálin, lassú, nagy visszadermedésekkel is terhelt olvadás kezdődött. A kultúrpolitikában is. Ebbe a közhangulatba talált bele 1954-ben Szinetár Miklós Csárdáskirálynő-rendezése. A szovjet és hazai, forradalmi és termelési operettek után a múltat felszabadult humorral, nosztalgiát sem nélkülöző iróniával megidéző előadás. Ebben különleges szerep jutott Honthy Hannának. Számára az átírók megnövelték, a primadonnáéval csaknem egyenrangúvá tették az anyaszerepet, a karrierért a művészetet feladó hercegnét.”
2620 Búbánat 2016-02-22 12:48:54 [Válasz erre: 2619 smaragd 2016-02-22 10:50:13]
A „belső órám” nekem is jelzi már a [url] https://www.youtube.com/watch?v=7vOhKIEKUrI; „Tavaszi zsongás” [/url] idejének közelségét.
A „belső órám” nekem is jelzi már a [url] https://www.youtube.com/watch?v=7vOhKIEKUrI; „Tavaszi zsongás” [/url] idejének közelségét.
2619 smaragd 2016-02-22 10:50:13 [Válasz erre: 2618 Búbánat 2016-02-22 10:00:05]
Tavaszi felhők az égen...azt hittem már eljött az ideje.
Tavaszi felhők az égen...azt hittem már eljött az ideje.
2618 Búbánat 2016-02-22 10:00:05 [Válasz erre: 2616 smaragd 2016-02-21 19:41:17]
A cikk végén ez olvasható: "A konferencián elhangozott előadások szövegei várhatóan tavasszal könyv formájában is megjelennek." Én is ebben bízom.
A cikk végén ez olvasható: "A konferencián elhangozott előadások szövegei várhatóan tavasszal könyv formájában is megjelennek." Én is ebben bízom.
2617 smaragd 2016-02-21 20:13:38 [Válasz erre: 2612 Ardelao 2016-02-21 14:04:59]
A szinház.hu oldalon gardelli 2008.július 20-án jegyezte be az itt olvasható,két fotóval illusztrált feltehetőleg az akkori színházi hetilapban megjelent recenzió alapján.
A szinház.hu oldalon gardelli 2008.július 20-án jegyezte be az itt olvasható,két fotóval illusztrált feltehetőleg az akkori színházi hetilapban megjelent recenzió alapján.
2616 smaragd 2016-02-21 19:41:17 [Válasz erre: 2552 Búbánat 2015-10-26 22:48:29]
Vajon az elképzelés szerint tényleg megjelent valahol a konferencia előadásainak szövege olvasható formában ? Én még nem bukkantam rá.
Vajon az elképzelés szerint tényleg megjelent valahol a konferencia előadásainak szövege olvasható formában ? Én még nem bukkantam rá.
2615 smaragd 2016-02-21 19:35:30 [Válasz erre: 2614 Búbánat 2016-02-21 18:12:27]
Én is. Apróságnak tűnő, de fontos részeket rejt...
Én is. Apróságnak tűnő, de fontos részeket rejt...
2614 Búbánat 2016-02-21 18:12:27 [Válasz erre: 2612 Ardelao 2016-02-21 14:04:59]
Kedves Ardelao! Köszönöm neked ezt az érdekes, belinkelt cikket a fotóval!
Kedves Ardelao! Köszönöm neked ezt az érdekes, belinkelt cikket a fotóval!
2613 Búbánat 2016-02-21 18:09:59 [Válasz erre: 2611 Búbánat 2016-02-20 17:40:16]
Gáspár Margit (1949-től 1957-ig a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt) nevéhez fűződik a magyar operettművészet tartalmi-dramaturgiai megújítása – olvasható róla ez is a Wikipédiában. Rátonyi Róbert az „Operett” c. könyvének II. kötetében (1984) egykori direktorára is kitér egy bekezdés erejéig. Könyvének megjelenése idején még élt az író-műfordító-színígazgató Gáspár Margit (1905-1994) - ennek ismeretében akár hízelgésnek is betudhatóak azok a szubjektíve rajongó szavai, melyekkel elismeri neki az operett körüli „bábáskodását”. A Kemény Egon- operett, a „Valahol délen…” 1956. március 30-i színházi bemutatójának ismertetését (amit könyvéből alábbiakban ide kimásoltam) követően rátér Gáspár Margit személyére. Idézem ezeket a sorokat is: „A nagyszerű érzékkel és fáradhatatlan energiával rendelkező igazgatónő követelményként állította elsősorban önmaga számára a legjobb színészek foglalkoztatását, a fiatalok felfedezését és felkarolását, a jó szövegkönyvet, a jó muzsikát, s az új vagy régi formát mindig új tartalommal megtölteni… Gáspár Margit mindezeken felül olyan operett-társulatot toborzott színháza számára, melyhez hasonló erőkből állót azóta sem sikerült összehozni. [itt most következik egy hosszú felsorolás nevekből, akik azokban az években az Operettszínházat szolgálták, az intézmény meghatározó művészei voltak.] … A műfajért és ezért a társulatért Gáspár Margit mindent megtett. Ha kellett harcolt értük még a Parlamentben is, követelte számukra az elismerést társadalmi és művészi szinten egyaránt. Kiharcolta az arra érdemeseknek a nagy állami kitüntetéseket, hajnaltól éjfélig csak egyért dolgozott: az operettért és azokért, akik társulatának tagjai voltak. Igazgatásának évei alatt minden, ami ebben a színházban történt, jórészt neki volt köszönhető. Ezt sokszor és sokan hangoztatták, mégis, amikor a köszönetre szükség lett volna, jónéhányan úgy viselkedtek…hogy nem volt abban köszönet! Az 1956-os események első napjaiban szégyenteljes módon hagyták kiűzni az épületből azt az igazgatót, aki a színházat európai hírűvé emelte, megteremtette jelenét és látástól vakulásig dolgozott a jövőjén, kiharcolta a műfajnak és művészeinek megbecsülését! Gáspár Margitnak is voltak hibái, mint ahogyan minden embernek vannak. Voltak tévedései is… de a legnagyobb tévedése az volt, amikor azt hitte, hogy az a helyes, ha az eseményekből azt a konzekvenciát vonja le, hogy félreáll, Távozásával egy csodálatos korszaka záródott le a magyar operettművészetnek.”
Gáspár Margit (1949-től 1957-ig a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt) nevéhez fűződik a magyar operettművészet tartalmi-dramaturgiai megújítása – olvasható róla ez is a Wikipédiában. Rátonyi Róbert az „Operett” c. könyvének II. kötetében (1984) egykori direktorára is kitér egy bekezdés erejéig. Könyvének megjelenése idején még élt az író-műfordító-színígazgató Gáspár Margit (1905-1994) - ennek ismeretében akár hízelgésnek is betudhatóak azok a szubjektíve rajongó szavai, melyekkel elismeri neki az operett körüli „bábáskodását”. A Kemény Egon- operett, a „Valahol délen…” 1956. március 30-i színházi bemutatójának ismertetését (amit könyvéből alábbiakban ide kimásoltam) követően rátér Gáspár Margit személyére. Idézem ezeket a sorokat is: „A nagyszerű érzékkel és fáradhatatlan energiával rendelkező igazgatónő követelményként állította elsősorban önmaga számára a legjobb színészek foglalkoztatását, a fiatalok felfedezését és felkarolását, a jó szövegkönyvet, a jó muzsikát, s az új vagy régi formát mindig új tartalommal megtölteni… Gáspár Margit mindezeken felül olyan operett-társulatot toborzott színháza számára, melyhez hasonló erőkből állót azóta sem sikerült összehozni. [itt most következik egy hosszú felsorolás nevekből, akik azokban az években az Operettszínházat szolgálták, az intézmény meghatározó művészei voltak.] … A műfajért és ezért a társulatért Gáspár Margit mindent megtett. Ha kellett harcolt értük még a Parlamentben is, követelte számukra az elismerést társadalmi és művészi szinten egyaránt. Kiharcolta az arra érdemeseknek a nagy állami kitüntetéseket, hajnaltól éjfélig csak egyért dolgozott: az operettért és azokért, akik társulatának tagjai voltak. Igazgatásának évei alatt minden, ami ebben a színházban történt, jórészt neki volt köszönhető. Ezt sokszor és sokan hangoztatták, mégis, amikor a köszönetre szükség lett volna, jónéhányan úgy viselkedtek…hogy nem volt abban köszönet! Az 1956-os események első napjaiban szégyenteljes módon hagyták kiűzni az épületből azt az igazgatót, aki a színházat európai hírűvé emelte, megteremtette jelenét és látástól vakulásig dolgozott a jövőjén, kiharcolta a műfajnak és művészeinek megbecsülését! Gáspár Margitnak is voltak hibái, mint ahogyan minden embernek vannak. Voltak tévedései is… de a legnagyobb tévedése az volt, amikor azt hitte, hogy az a helyes, ha az eseményekből azt a konzekvenciát vonja le, hogy félreáll, Távozásával egy csodálatos korszaka záródott le a magyar operettművészetnek.”
2612 Ardelao 2016-02-21 14:04:59 [Válasz erre: 2611 Búbánat 2016-02-20 17:40:16]
1956 tavaszán még mindig tart az 1954 novembere óta szűnni nem akaró "Csárdáskirálynő"- láz Budapesten! De a nagyszerű színházvezető Gáspár Margit nem engedte elkényelmesedni színházát, és új magyar operettre adott megbízást! Így született meg Kemény Egon-Tabi László operettje, amely a "Valahol Délen" címet viselte! A bemutató március 30.-án volt! A Székely György rendezte előadásban, Fülöp Zoltán nagyszabású díszletei között, Márk Tivadar pompás ruhakreációiban igazi sztárparádénak tapsolhatott a publikum: Mezey Mária, Sennyei Vera, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Borvető János, Hadics László és Peti Sándor játszotta a főszerepeket!! Kell ennél több? A képen Lolita,a dél-amerikai táncosnő (Mezey Mária) és a magyar zeneszerző, aki elhagyta hazáját, Péteri György (Borvető János). [url] http://szinhaz.hu/forum/1007-mennyei-paholy/13116-regi-szinhazi-fotok?limit=250&order=rpdate&start=3750; Kemény Egon: „Valahol délen” [/url]
1956 tavaszán még mindig tart az 1954 novembere óta szűnni nem akaró "Csárdáskirálynő"- láz Budapesten! De a nagyszerű színházvezető Gáspár Margit nem engedte elkényelmesedni színházát, és új magyar operettre adott megbízást! Így született meg Kemény Egon-Tabi László operettje, amely a "Valahol Délen" címet viselte! A bemutató március 30.-án volt! A Székely György rendezte előadásban, Fülöp Zoltán nagyszabású díszletei között, Márk Tivadar pompás ruhakreációiban igazi sztárparádénak tapsolhatott a publikum: Mezey Mária, Sennyei Vera, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Borvető János, Hadics László és Peti Sándor játszotta a főszerepeket!! Kell ennél több? A képen Lolita,a dél-amerikai táncosnő (Mezey Mária) és a magyar zeneszerző, aki elhagyta hazáját, Péteri György (Borvető János). [url] http://szinhaz.hu/forum/1007-mennyei-paholy/13116-regi-szinhazi-fotok?limit=250&order=rpdate&start=3750; Kemény Egon: „Valahol délen” [/url]
2611 Búbánat 2016-02-20 17:40:16 [Válasz erre: 2610 Búbánat 2016-02-19 20:08:24]
1956-ban mindössze egy bemutatót tartott a Fővárosi Operettszínház. Kemény Egon: Valahol délen… Rátonyi Róbert az „Operett” c. könyvében részletesen szól az operettről: (Az Operettszínház társulata az év elején a Szovjetunióban vendégszerepelt a Csárdáskirálynővel…) „… a hazatért társulat azonnal elkezdte a próbákat a színház soron következő új magyar operettjéből, mely március 30-án került először színre. A ’Valahol délen…’ muzsikáját Kemény Egon szerezte, szövegét Tabi László írta. A történet főhőse Péteri György zeneszerző, aki tíz éve kallódik hazátlanul valahol Dél-Amerikában. Pálmák alatt álmodik a hazai akácokról az emigráns zeneszerző, aki kénytelen komoly tehetségét úgy kamatoztatni, hogy borjúszájú ingben zongorázik egy tulipánnal díszített pianínón az egyik lokálban. Erre kényszerítette szerelme, Lolitta, a nemzetközi varieték táncos csillaga, aki lebeszélte arról, hogy visszatérjen Péteri a hazájába. Az elhagyott otthon minden színét, ízét, illatát felidézi egy Dél-Amerikába érkező magyar együttes, melynek énekesnője, Anna, a fülledt amerikai tánclokálban, ahova betért társaival előadásuk után, felfedezi Péteri tehetségét. Anna lehetővé teszi, hogy Péteri fellépjen az együttes egyik előadásán. Lolitta vetélytársat sejt a szép szőke Annában és elhatározza, hogy minden eszközzel megtartja magának Péterit. A férfi nevében nyilatkozatot ad a caracasi újságíróknak, melyben Péteri megtagadja Magyarországot és tücsköt-békát összehord arra az országra, melynek fia volt. Az újságok néhány óra múlva közlik a ’csemegét’, s mikor Péteri mitsem tudva a magyar együttes szállására érkezik, hogy próbáljon velük az esti előadásra, már mindenki olvasta a ’nyilatkozatot’. Péterit az keseríti el legjobban, hogy honfitársai mindezt elhiszik róla, noha tudja, hogy az egész Lolitta műve, hiszen a cikkhez mellékelt fényképet egyszer ő adta a táncosnőnek emlékül. Aztán tisztázódnak a dolgok és a magyar együttes azzal lepi meg Péterit, hogy betanulják és előadják honvágytól izzó dalát: a Valahol délen…-t. Anna és Péteri is egymásra találnak és a zeneszerző az együttessel együtt visszatér hazájába. Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt. Dr. Székely György rendezte az előadást, melynek játékmestere az akkor már több éve e minőségében nélkülözhetetlen és nagyszerű munkát végző Szilágyi Béla volt. A szereplőkről így írt a Színház és Moziban Vígh Jenő: ’Mezei Mária, a nagy művész a hervadó varieté csillag szerepét sziporkázó szellemességgel, s ugyanakkor megrázó drámai erővel játssza, énekli és táncolja. Sennyei Vera egy dél-amerikai artistaügynökség igazgatóját eleveníti meg bravúrosan, tehetségének legjava eszközeivel. Petress Zsuzsa a darab lelkecskéje. Ő a honvágy és a haza fogalmának színpadi képviselője. Csupa líra, csupa szárnyaló dallam… Borvető János és Hadics László meleg orgánumú, kellemes színészek…’ Érdekes módon ezúttal foglalkozott az előadással a Magyar Táncművészek Szövetségének folyóirata is. A Táncművészet először értékelt operettszínházin színészeket, Gera Mihály cikkével: ’Az operett színésztáncainak méltatására dicsérő jelzőket kellene egymásra halmozni. Mezei Mária alakítása a tánccal együtt teljes! Nagy és örömteljes meglepetésre adott alkalmat Rátonyi Róbert, aki nagyon egyszerűen, de ugyanakkor nagyon kifejezően táncol. Csak dicsérni lehet a kitűnő komikust azért, hogy szakított a sablonos, semmitmondó operett-tánccal… Ki kell emelni a II. felvonás harmadik jelenetét, melyben láthattuk az utóbbi évek legjobb színésztáncát. Egyszerű, szellemes, nagyon kifejező. Itt a koreográfus és egyben előadó, Gaál Éva és partnere, Rátonyi Róbert egyaránt részesei a sikernek.’ A Valahol délen… számomra azért volt különleges élmény, mert három csodálatos partnerem volt: Mezei Mária, Sennyei Vera és Gaál Éva. Ez utóbbi az Operaház legkitűnőbb táncosnőjeként vállalta a szubrett szerepet és kitűnt kedves játékával és őszinte humorával is. Mezeivel egy tangót, Sennyeivel egy bolerót táncoltam. Gyorsan és kitűnően megtanulták a legbonyolultabb lépéseket, ugyanakkor játékban, arckifejezésben olyan többletet adtak táncukhoz, mely önmagában is tapsra ragadtatta a közönséget. Gáspár Margit érdeme volt, hogy ezeket a nagyszerű prózai színésznőket rávette ezekre a szerepekre, szereplésükkel különleges rangot adva a műfajnak.” Eddig tartott könyvében Rátonyi Róbert visszaemlékezése Kemény Egon nagysikerű operettjének bemutatójára és szereplőtársaira. Még ideírom: a háromfelvonásos operett díszletét Fülöp Zoltán, jelmezeit Márk Tivadar tervezte. (A teljes színlap az internetes szinhaziadattar.hu oldalon a színházi adatbázisból kikereshető.)
1956-ban mindössze egy bemutatót tartott a Fővárosi Operettszínház. Kemény Egon: Valahol délen… Rátonyi Róbert az „Operett” c. könyvében részletesen szól az operettről: (Az Operettszínház társulata az év elején a Szovjetunióban vendégszerepelt a Csárdáskirálynővel…) „… a hazatért társulat azonnal elkezdte a próbákat a színház soron következő új magyar operettjéből, mely március 30-án került először színre. A ’Valahol délen…’ muzsikáját Kemény Egon szerezte, szövegét Tabi László írta. A történet főhőse Péteri György zeneszerző, aki tíz éve kallódik hazátlanul valahol Dél-Amerikában. Pálmák alatt álmodik a hazai akácokról az emigráns zeneszerző, aki kénytelen komoly tehetségét úgy kamatoztatni, hogy borjúszájú ingben zongorázik egy tulipánnal díszített pianínón az egyik lokálban. Erre kényszerítette szerelme, Lolitta, a nemzetközi varieték táncos csillaga, aki lebeszélte arról, hogy visszatérjen Péteri a hazájába. Az elhagyott otthon minden színét, ízét, illatát felidézi egy Dél-Amerikába érkező magyar együttes, melynek énekesnője, Anna, a fülledt amerikai tánclokálban, ahova betért társaival előadásuk után, felfedezi Péteri tehetségét. Anna lehetővé teszi, hogy Péteri fellépjen az együttes egyik előadásán. Lolitta vetélytársat sejt a szép szőke Annában és elhatározza, hogy minden eszközzel megtartja magának Péterit. A férfi nevében nyilatkozatot ad a caracasi újságíróknak, melyben Péteri megtagadja Magyarországot és tücsköt-békát összehord arra az országra, melynek fia volt. Az újságok néhány óra múlva közlik a ’csemegét’, s mikor Péteri mitsem tudva a magyar együttes szállására érkezik, hogy próbáljon velük az esti előadásra, már mindenki olvasta a ’nyilatkozatot’. Péterit az keseríti el legjobban, hogy honfitársai mindezt elhiszik róla, noha tudja, hogy az egész Lolitta műve, hiszen a cikkhez mellékelt fényképet egyszer ő adta a táncosnőnek emlékül. Aztán tisztázódnak a dolgok és a magyar együttes azzal lepi meg Péterit, hogy betanulják és előadják honvágytól izzó dalát: a Valahol délen…-t. Anna és Péteri is egymásra találnak és a zeneszerző az együttessel együtt visszatér hazájába. Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt. Dr. Székely György rendezte az előadást, melynek játékmestere az akkor már több éve e minőségében nélkülözhetetlen és nagyszerű munkát végző Szilágyi Béla volt. A szereplőkről így írt a Színház és Moziban Vígh Jenő: ’Mezei Mária, a nagy művész a hervadó varieté csillag szerepét sziporkázó szellemességgel, s ugyanakkor megrázó drámai erővel játssza, énekli és táncolja. Sennyei Vera egy dél-amerikai artistaügynökség igazgatóját eleveníti meg bravúrosan, tehetségének legjava eszközeivel. Petress Zsuzsa a darab lelkecskéje. Ő a honvágy és a haza fogalmának színpadi képviselője. Csupa líra, csupa szárnyaló dallam… Borvető János és Hadics László meleg orgánumú, kellemes színészek…’ Érdekes módon ezúttal foglalkozott az előadással a Magyar Táncművészek Szövetségének folyóirata is. A Táncművészet először értékelt operettszínházin színészeket, Gera Mihály cikkével: ’Az operett színésztáncainak méltatására dicsérő jelzőket kellene egymásra halmozni. Mezei Mária alakítása a tánccal együtt teljes! Nagy és örömteljes meglepetésre adott alkalmat Rátonyi Róbert, aki nagyon egyszerűen, de ugyanakkor nagyon kifejezően táncol. Csak dicsérni lehet a kitűnő komikust azért, hogy szakított a sablonos, semmitmondó operett-tánccal… Ki kell emelni a II. felvonás harmadik jelenetét, melyben láthattuk az utóbbi évek legjobb színésztáncát. Egyszerű, szellemes, nagyon kifejező. Itt a koreográfus és egyben előadó, Gaál Éva és partnere, Rátonyi Róbert egyaránt részesei a sikernek.’ A Valahol délen… számomra azért volt különleges élmény, mert három csodálatos partnerem volt: Mezei Mária, Sennyei Vera és Gaál Éva. Ez utóbbi az Operaház legkitűnőbb táncosnőjeként vállalta a szubrett szerepet és kitűnt kedves játékával és őszinte humorával is. Mezeivel egy tangót, Sennyeivel egy bolerót táncoltam. Gyorsan és kitűnően megtanulták a legbonyolultabb lépéseket, ugyanakkor játékban, arckifejezésben olyan többletet adtak táncukhoz, mely önmagában is tapsra ragadtatta a közönséget. Gáspár Margit érdeme volt, hogy ezeket a nagyszerű prózai színésznőket rávette ezekre a szerepekre, szereplésükkel különleges rangot adva a műfajnak.” Eddig tartott könyvében Rátonyi Róbert visszaemlékezése Kemény Egon nagysikerű operettjének bemutatójára és szereplőtársaira. Még ideírom: a háromfelvonásos operett díszletét Fülöp Zoltán, jelmezeit Márk Tivadar tervezte. (A teljes színlap az internetes szinhaziadattar.hu oldalon a színházi adatbázisból kikereshető.)
2610 Búbánat 2016-02-19 20:08:24 [Válasz erre: 2609 smaragd 2016-02-19 18:27:30]
Most olvasom Rátonyi könyvéből azt a fejezetet, amely a "Valahol délen" operettszínházi bemutatójával foglalkozik. Mintha erről még nem írtam volna... akkor kiírom majd onnan ide.
Most olvasom Rátonyi könyvéből azt a fejezetet, amely a "Valahol délen" operettszínházi bemutatójával foglalkozik. Mintha erről még nem írtam volna... akkor kiírom majd onnan ide.
2609 smaragd 2016-02-19 18:27:30
Köszönöm szépen.
Köszönöm szépen.
2608 Búbánat 2016-02-19 10:13:53
[url] http://operett.network.hu/kepek/archiv_kepek_szerzokrol_es_szineszekrol/kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben; Fotó - Kemény Egon, Ábrahám Pál, Marton Sándor dr. és Dénes Oszkár (1930) Lipcsében a Viktória bemutatója után [/url]
[url] http://operett.network.hu/kepek/archiv_kepek_szerzokrol_es_szineszekrol/kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben; Fotó - Kemény Egon, Ábrahám Pál, Marton Sándor dr. és Dénes Oszkár (1930) Lipcsében a Viktória bemutatója után [/url]
2607 Búbánat 2016-02-16 10:19:13 [Válasz erre: 2605 joska141 2016-02-15 23:39:11]
Még annyit, hogy az "Operett dióhéjban" címen láthattuk Lehár Ferenc: A víg özvegy, 30 percbe zsugorított televíziós változatát. Ebben a keresztmetszetféle összeállításban Rátonyi Róbert volt „Zéta”! Rátonyi tudomásom szerint színpadon egyáltalán nem szerepelt A víg özvegyben. MTV, 1976.január 10., 21:10. Dramaturg: Bánki László Rendező: Seregi László Szereplők: Házy Erzsébet - Glavári Hanna; Rátonyi Róbert - Zéta Mirkó nagykövet; Bende Zsolt - Danilovics Daniló gróf; Domonkos Zsuzsa - Valencienne; Berkes János - Camille de Rosillon hadnagy; Homm Pál - Bogdanovics, követségi tanácsos; Csanaki József – Nyegus, követségi írnok
Még annyit, hogy az "Operett dióhéjban" címen láthattuk Lehár Ferenc: A víg özvegy, 30 percbe zsugorított televíziós változatát. Ebben a keresztmetszetféle összeállításban Rátonyi Róbert volt „Zéta”! Rátonyi tudomásom szerint színpadon egyáltalán nem szerepelt A víg özvegyben. MTV, 1976.január 10., 21:10. Dramaturg: Bánki László Rendező: Seregi László Szereplők: Házy Erzsébet - Glavári Hanna; Rátonyi Róbert - Zéta Mirkó nagykövet; Bende Zsolt - Danilovics Daniló gróf; Domonkos Zsuzsa - Valencienne; Berkes János - Camille de Rosillon hadnagy; Homm Pál - Bogdanovics, követségi tanácsos; Csanaki József – Nyegus, követségi írnok
2606 Búbánat 2016-02-16 09:26:51 [Válasz erre: 2605 joska141 2016-02-15 23:39:11]
Helyes a megállapításod!
Helyes a megállapításod!
2605 joska141 2016-02-15 23:39:11 [Válasz erre: 2604 Búbánat 2016-02-15 23:00:10]
Nem igazán tudom, de - legalábbis itt a Momus hozzászólásai alapján - Rátonyi Róbert a Víg özvegyben nem volt Danilo. Ettől még igaz lehet, hogy ha ő énekelte volna, az - Ókovács Szilveszter szavaival - nem az optimum lenne. Mintha a Nagykövet szerepét játszotta volna.
Nem igazán tudom, de - legalábbis itt a Momus hozzászólásai alapján - Rátonyi Róbert a Víg özvegyben nem volt Danilo. Ettől még igaz lehet, hogy ha ő énekelte volna, az - Ókovács Szilveszter szavaival - nem az optimum lenne. Mintha a Nagykövet szerepét játszotta volna.
2604 Búbánat 2016-02-15 23:00:10
[url] http://faktor.hu/faktor-az-ejszakai-allat; Ókovács Szilveszter: Az éjszakai állat [/url] Faktor.hu 2016. január 16. „[...] Hallom mindenfelől, nemcsak Öntől, hogy az Opera miért játszik operettet? Nos, a válaszom egyszerű: az Opera nem játszik operettet. Nincs Huszka Jenő, Lili bárónő és Bob herceg, nincs Jacobi Viktor, Szibill és Leányvásár, nincs Szirmai Albert, Mágnás Miska és Sárga dominó, nincs Ábrahám Pál, Bál a Savoyban és Viktória, nincs Eisemann Mihály, Én és a kisöcsém és Fekete Péter, és Fényes Szabolcs sincs, a maga Mayájával és Bozzi urával. Pedig számos remek betétdalt rejtenek, nem az Opera színházaiban van a helyük, hanem a lényegesen kisebb, énekes színészekkel is áténekeltethető Operettben, amely pont’ erre épült, nem véletlenül található a „Pesti Broadway”-n. Mi nem lépünk más tyúkszemére, pláne nem bitorolnánk el mások repertoárját, még ha jóval könnyebben eladhatóbbnak is tűnik a műfaj. Ez nem a mi dolgunk, a permanens hepiend nem a mi világunk. Ami viszont a mienk: a könnyű múzsának is áldozó nagy szerzők egyes operai igényű darabjai, a nagyoperettek! Az Operaház és az Erkel Színház műsorán időről időre feltűntek ezek az elmúlt 132 esztendőben, és a Mosoly országáról, a Csárdáskirálynőről, a Cirkuszhercegnőről, az Orfeuszról, a Víg özvegyről, a Cigánybáróról, és igen, a mai műmorgás fókuszában álló Denevérről nem áll módunkban lemondani. Strauss (nem Oscar, Johann!), Lehár, Offenbach és Kálmán Imre művészete bizony, az Operáé is – ha épp nem játssza ezeket produkciók híján, akkor is.[…] „ „[…] Ugyanakkor ízléssel és technikával felszerelt operaénekes kell a Víg özvegy Vilja dalához, és Danilo belépője sem feltétlen Rátonyi Róbert hangképzésével szólal meg az optimumon. És Miszter X dala? És Szilvia számai? Szaffi? Barinkay és Homonnay szólama? A törékeny Kincs-tercett? Sorolhatnám napestig: az is magáért beszél, hogy (néhány számomra referenciaként szolgáló művészt említve) se Gardiner, se Harnoncourt, se Fischer-Dieskau, se Gedda, se Fricsay, se Karajan nem bírta ki e különleges művek nélkül, sőt, olyannyira felvállalták a nagyoperettet, az opera delikátos határvidékét, hogy lemezeken örökítették meg olvasatukat. […]”
[url] http://faktor.hu/faktor-az-ejszakai-allat; Ókovács Szilveszter: Az éjszakai állat [/url] Faktor.hu 2016. január 16. „[...] Hallom mindenfelől, nemcsak Öntől, hogy az Opera miért játszik operettet? Nos, a válaszom egyszerű: az Opera nem játszik operettet. Nincs Huszka Jenő, Lili bárónő és Bob herceg, nincs Jacobi Viktor, Szibill és Leányvásár, nincs Szirmai Albert, Mágnás Miska és Sárga dominó, nincs Ábrahám Pál, Bál a Savoyban és Viktória, nincs Eisemann Mihály, Én és a kisöcsém és Fekete Péter, és Fényes Szabolcs sincs, a maga Mayájával és Bozzi urával. Pedig számos remek betétdalt rejtenek, nem az Opera színházaiban van a helyük, hanem a lényegesen kisebb, énekes színészekkel is áténekeltethető Operettben, amely pont’ erre épült, nem véletlenül található a „Pesti Broadway”-n. Mi nem lépünk más tyúkszemére, pláne nem bitorolnánk el mások repertoárját, még ha jóval könnyebben eladhatóbbnak is tűnik a műfaj. Ez nem a mi dolgunk, a permanens hepiend nem a mi világunk. Ami viszont a mienk: a könnyű múzsának is áldozó nagy szerzők egyes operai igényű darabjai, a nagyoperettek! Az Operaház és az Erkel Színház műsorán időről időre feltűntek ezek az elmúlt 132 esztendőben, és a Mosoly országáról, a Csárdáskirálynőről, a Cirkuszhercegnőről, az Orfeuszról, a Víg özvegyről, a Cigánybáróról, és igen, a mai műmorgás fókuszában álló Denevérről nem áll módunkban lemondani. Strauss (nem Oscar, Johann!), Lehár, Offenbach és Kálmán Imre művészete bizony, az Operáé is – ha épp nem játssza ezeket produkciók híján, akkor is.[…] „ „[…] Ugyanakkor ízléssel és technikával felszerelt operaénekes kell a Víg özvegy Vilja dalához, és Danilo belépője sem feltétlen Rátonyi Róbert hangképzésével szólal meg az optimumon. És Miszter X dala? És Szilvia számai? Szaffi? Barinkay és Homonnay szólama? A törékeny Kincs-tercett? Sorolhatnám napestig: az is magáért beszél, hogy (néhány számomra referenciaként szolgáló művészt említve) se Gardiner, se Harnoncourt, se Fischer-Dieskau, se Gedda, se Fricsay, se Karajan nem bírta ki e különleges művek nélkül, sőt, olyannyira felvállalták a nagyoperettet, az opera delikátos határvidékét, hogy lemezeken örökítették meg olvasatukat. […]”
2603 Búbánat 2016-02-07 11:34:45 [Válasz erre: 2497 Búbánat 2015-08-12 11:32:34]
Duna World csatorna, 2016. február 7. vasárnap 20:00 - 21:00 Budavári Palotakoncert (2015) (2/1. rész) (60') "ÚJRA DALBA ÉS FÉNYÁRBA BORUL A BUDAI VÁR OROSZLÁNOS UDVARA EXKLUZÍV NYÁRI SZABADTÉRI KONCERTÉLMÉNY KÉT RÉSZBEN Az immár nyári fesztivállá bővült Budavári Palotakoncert 2015-ben sem marad el! A nyár exkluzív operett-rendezvénye mi mást állíthatna ezúttal a középpontba, mint Kálmán Imre legnépszerűbb művét, mely idén ünnepli 100. születésnapját! A Csárdáskirálynő-ünnepen a Budapesti Operettszínház legnagyobb sztárjai lépnek fel, nem kevés meglepetést tartogatva a nézőknek. 2015 nyarán, a Budai Vári Oroszlános udvarán tehát különleges előadásra kerül sor! Magyarországon az operett kifejezés összeforrt A Csárdáskirálynő címmel, így lesz idén augusztusban A Csárdás-királynő-ünnep az operett műfaj ünnepe! A kétrészes, látványos program felvonultatja Kálmán Imre főművének legsikeresebb dalait, de úgy, ahogy eddig nem láthattuk-hallhattuk őket. Lesznek feldolgozások, meglepetések, felhangzanak Kálmán más, kevésbé ismert műveinek remek melódiái. Persze egyéb csemegék is színpadra kerülnek – ezúttal például a cseh származású zeneszerző, Ralph Benatzky A három testőr című művéből kerül színpadra több részlet. Az idei Palotakoncerten is az Operett sztárjai lépnek színpadra: Fischl Mónika, Frankó Tünde, Boncsér Gergely, Balczó Péter, Vadász Zsolt, Dancs Annamari, Oszvald Marika, Vágó Zsuzsi, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly és két fiatal tehetség, Gömöri András Máté és Laki Péter. A művészeket a Budapesti Operettszínház 50 fős Szimfonikus Zenekara kíséri, valamint a 20 fős Balettkar is közreműködik. Vezényel: Makláry László Szerkesztő-rendező: KERO® Rendezte: Lukin Ágnes Időtartam: 60 perc Epizód: 2/1. rész Epizód: 2/2 - 2016. február 14. 20.00 - 21.00
Duna World csatorna, 2016. február 7. vasárnap 20:00 - 21:00 Budavári Palotakoncert (2015) (2/1. rész) (60') "ÚJRA DALBA ÉS FÉNYÁRBA BORUL A BUDAI VÁR OROSZLÁNOS UDVARA EXKLUZÍV NYÁRI SZABADTÉRI KONCERTÉLMÉNY KÉT RÉSZBEN Az immár nyári fesztivállá bővült Budavári Palotakoncert 2015-ben sem marad el! A nyár exkluzív operett-rendezvénye mi mást állíthatna ezúttal a középpontba, mint Kálmán Imre legnépszerűbb művét, mely idén ünnepli 100. születésnapját! A Csárdáskirálynő-ünnepen a Budapesti Operettszínház legnagyobb sztárjai lépnek fel, nem kevés meglepetést tartogatva a nézőknek. 2015 nyarán, a Budai Vári Oroszlános udvarán tehát különleges előadásra kerül sor! Magyarországon az operett kifejezés összeforrt A Csárdáskirálynő címmel, így lesz idén augusztusban A Csárdás-királynő-ünnep az operett műfaj ünnepe! A kétrészes, látványos program felvonultatja Kálmán Imre főművének legsikeresebb dalait, de úgy, ahogy eddig nem láthattuk-hallhattuk őket. Lesznek feldolgozások, meglepetések, felhangzanak Kálmán más, kevésbé ismert műveinek remek melódiái. Persze egyéb csemegék is színpadra kerülnek – ezúttal például a cseh származású zeneszerző, Ralph Benatzky A három testőr című művéből kerül színpadra több részlet. Az idei Palotakoncerten is az Operett sztárjai lépnek színpadra: Fischl Mónika, Frankó Tünde, Boncsér Gergely, Balczó Péter, Vadász Zsolt, Dancs Annamari, Oszvald Marika, Vágó Zsuzsi, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly és két fiatal tehetség, Gömöri András Máté és Laki Péter. A művészeket a Budapesti Operettszínház 50 fős Szimfonikus Zenekara kíséri, valamint a 20 fős Balettkar is közreműködik. Vezényel: Makláry László Szerkesztő-rendező: KERO® Rendezte: Lukin Ágnes Időtartam: 60 perc Epizód: 2/1. rész Epizód: 2/2 - 2016. február 14. 20.00 - 21.00
2602 Búbánat 2016-01-26 11:12:15
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/63491-bmi-mindig-hittunk-a-koprodukciobanr-n-kaposvarra-erkezett-a-luxemburg-grofja; „MI MINDIG HITTÜNK A KOPRODUKCIÓBAN” – KAPOSVÁRRA ÉRKEZETT A LUXEMBURG GRÓFJA [/url] Szinhaz.hu, 2016. január 24. vasárnap, 14:25 Első alkalommal dolgozott együtt a Budapesti Operettszínház és a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata. Január 15-én mutatták be Lehár Ferenc nagyoperettjét, a Luxemburg grófját Kaposváron, a fővárosi teátrum alkotógárdájának és művészeinek közreműködésével. A premier kapcsán Spilák Klára a két színház vezetőjével, Lőrinczy Györggyel és Rátóti Zoltánnal, valamint az előadás rendezőjével, Somogyi Szilárddal beszélgetett. 2016. augusztus 12-13-án a Fertőrákosi Barlangszínházban lesz látható Lehár Ferenc operettje, a Luxemburg grófja. A Budapesti Operettszínház és a Kaposvári Csiky Gergely Színház közös produkciójában a főszerepekben mások mellett Kállay Bori, Nyári Szilvia, Hüse Csaba, Nyári Oszkár lép fel.
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/63491-bmi-mindig-hittunk-a-koprodukciobanr-n-kaposvarra-erkezett-a-luxemburg-grofja; „MI MINDIG HITTÜNK A KOPRODUKCIÓBAN” – KAPOSVÁRRA ÉRKEZETT A LUXEMBURG GRÓFJA [/url] Szinhaz.hu, 2016. január 24. vasárnap, 14:25 Első alkalommal dolgozott együtt a Budapesti Operettszínház és a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata. Január 15-én mutatták be Lehár Ferenc nagyoperettjét, a Luxemburg grófját Kaposváron, a fővárosi teátrum alkotógárdájának és művészeinek közreműködésével. A premier kapcsán Spilák Klára a két színház vezetőjével, Lőrinczy Györggyel és Rátóti Zoltánnal, valamint az előadás rendezőjével, Somogyi Szilárddal beszélgetett. 2016. augusztus 12-13-án a Fertőrákosi Barlangszínházban lesz látható Lehár Ferenc operettje, a Luxemburg grófja. A Budapesti Operettszínház és a Kaposvári Csiky Gergely Színház közös produkciójában a főszerepekben mások mellett Kállay Bori, Nyári Szilvia, Hüse Csaba, Nyári Oszkár lép fel.
2601 nizajemon 2016-01-25 11:55:58 [Válasz erre: 2599 Búbánat 2016-01-25 11:25:13]
Nekem messze ő volt(ismét)a legjobb énekesnő.
Nekem messze ő volt(ismét)a legjobb énekesnő.
2600 Búbánat 2016-01-25 11:27:07 [Válasz erre: 2599 Búbánat 2016-01-25 11:25:13]
A Gildájáról nem találtam évszámot - hogy mikor énekelte.
A Gildájáról nem találtam évszámot - hogy mikor énekelte.
2599 Búbánat 2016-01-25 11:25:13 [Válasz erre: 2598 nizajemon 2016-01-24 20:48:55]
Egy interjúban Fischl Mónika így nyilatkozott erről: „Énekeltem Norinát, Gildát, és a koloratúrszopránok bravúrját, az Éjkirálynőt, de elég nehéz az operettet és az operát összeegyeztetni. Egy operett előadás után – bár énektechnikailag ugyanúgy kell énekelni a kettőt – a beszéd, a próza miatt jobban lefárad az ember, így például egy Marica grófnő előadás után másnap nem lehetne Éjkirálynőt énekelni. Éppen egy ilyen szituáció miatt maradt el egy Éjkirálynő beugrásom a bécsi Staatsoper-ben. Egy énekesnek nagyon nehéz a próza, mert más torokállást kíván a beszéd, és ez veszélyes lehet az éneklésre.” Fischl Mónika operaszerepeiről ennyit találtam a neten: Don Pasquale – Norina, Szegedi Nemzeti Színház – 1997 Don Pasquale – Norina, Magyar Állami Operaház – 1998 Varázsfuvola - Az Éj királynője, Magyar Állami Operaház – 2006 Verdi: Rigoletto – Gilda, Művészetek Palotája Carmen – Frasquita, Szegedi Szabadtéri Játékok - 2006 Gianni Schicchi – Nella, Miskolci Nemzeti Színház – 2010 Don Sanche – Az apród, Miskolci Nemzeti Színház – 2011 Don Sanche – Az apród, bayreuthi Stadthalle – 2011 Carmen – Frasquita, Szegedi Szabadtéri Játékok – 2011 Verdi: Traviata – Teatro Verdi, Genova – 2012
Egy interjúban Fischl Mónika így nyilatkozott erről: „Énekeltem Norinát, Gildát, és a koloratúrszopránok bravúrját, az Éjkirálynőt, de elég nehéz az operettet és az operát összeegyeztetni. Egy operett előadás után – bár énektechnikailag ugyanúgy kell énekelni a kettőt – a beszéd, a próza miatt jobban lefárad az ember, így például egy Marica grófnő előadás után másnap nem lehetne Éjkirálynőt énekelni. Éppen egy ilyen szituáció miatt maradt el egy Éjkirálynő beugrásom a bécsi Staatsoper-ben. Egy énekesnek nagyon nehéz a próza, mert más torokállást kíván a beszéd, és ez veszélyes lehet az éneklésre.” Fischl Mónika operaszerepeiről ennyit találtam a neten: Don Pasquale – Norina, Szegedi Nemzeti Színház – 1997 Don Pasquale – Norina, Magyar Állami Operaház – 1998 Varázsfuvola - Az Éj királynője, Magyar Állami Operaház – 2006 Verdi: Rigoletto – Gilda, Művészetek Palotája Carmen – Frasquita, Szegedi Szabadtéri Játékok - 2006 Gianni Schicchi – Nella, Miskolci Nemzeti Színház – 2010 Don Sanche – Az apród, Miskolci Nemzeti Színház – 2011 Don Sanche – Az apród, bayreuthi Stadthalle – 2011 Carmen – Frasquita, Szegedi Szabadtéri Játékok – 2011 Verdi: Traviata – Teatro Verdi, Genova – 2012
2598 nizajemon 2016-01-24 20:48:55
Megy a Dunán az operettgála a Várból.Tavaly sem értettem,az idén sem értem,hogy Fischl Mónikát miért nem csábítja át az Operaház egy-egy szerepre.Ezzel a hanggal nem létezik,hogy ne lenne keresnivalója ott.
Megy a Dunán az operettgála a Várból.Tavaly sem értettem,az idén sem értem,hogy Fischl Mónikát miért nem csábítja át az Operaház egy-egy szerepre.Ezzel a hanggal nem létezik,hogy ne lenne keresnivalója ott.
2597 Búbánat 2016-01-24 16:37:30
[url] http://szinhaz.hu/operett/63451-lrafogjak-a-pezsgorer-n-szinetar-miklos-a-deneverrol; “RÁFOGJÁK A PEZSGŐRE” – SZINETÁR MIKLÓS A DENEVÉRRŐL [/url] Szinhaz.hu, 2016. január 22. péntek, 15:24 A Szolnoki Szigligeti Színház január 22-én mutatja be Johann Strauss A denevér című operettjét. Szinetár Miklós harmadszor rendezi a művet. "Először az Erkel Színházban rendeztem, azt a bizonyos Latabár Kálmán-féle előadást. Másodszor az Operaházban, 2001-ben, ez a mai napig műsoron van. És most harmadszor Szolnokon." – mesélte Szinetár Miklós. Hozzátette, hogy ha az ember becsülte és tisztelte Latabárt, akkor nagyszerű volt vele dolgozni.
[url] http://szinhaz.hu/operett/63451-lrafogjak-a-pezsgorer-n-szinetar-miklos-a-deneverrol; “RÁFOGJÁK A PEZSGŐRE” – SZINETÁR MIKLÓS A DENEVÉRRŐL [/url] Szinhaz.hu, 2016. január 22. péntek, 15:24 A Szolnoki Szigligeti Színház január 22-én mutatja be Johann Strauss A denevér című operettjét. Szinetár Miklós harmadszor rendezi a művet. "Először az Erkel Színházban rendeztem, azt a bizonyos Latabár Kálmán-féle előadást. Másodszor az Operaházban, 2001-ben, ez a mai napig műsoron van. És most harmadszor Szolnokon." – mesélte Szinetár Miklós. Hozzátette, hogy ha az ember becsülte és tisztelte Latabárt, akkor nagyszerű volt vele dolgozni.
2596 Búbánat 2016-01-24 16:34:57 [Válasz erre: 2595 Haandel 2016-01-23 18:03:04]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=as9u1fxr2Uw; Arthur Sullivan - Cachucha, Fandango y Bolero de "The Gondoliers" (1889) [/url] Pro Arte Orchestra Glyndebourne Festival Chorus Dir. Sir Malcolm Sargent Ha már: Sir Arthur Sullivan. Szinte minden műve (operett, opera, balett, oratórium, színpadi kísérőzene, egyéb) megvan tőle. De ez a legnagyobb kedvenc: [url] https://www.google.hu/search?q=Arthur+sullivan+The+gondoliers&biw=1280&bih=655&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=0ahUKEwi6_sG23sLKAhVlJnIKHUfeAdMQsAQISA&gws_rd=ssl; The Gondoliers [/url] című klasszikus nagyoperett (1889). Többféle felvételen (CD, video, DVD) is megvan nekem ez a műve; nagy becsben őrzöm az 1997. évi BBC Proms keretében, a Royal Albert Hallban bemutatott koncertszerű előadás DVD-re átírt felvételét, amit zeneileg is a legnívósabbnak tartok.. Recording of a concert performance of Gilbert and Sullivan's operetta at Royal Albert Hall on 2nd August 1997 as part of the Proms. Features the BBC Singers and Concert Orchestra. Proms premiere • BBC Concert Orchestra • BBC Singers (1924-34, Wireless Chorus; 1935-8, 1942-3, 1946-72, BBC Chorus) • Barry Wordsworth – Conductor • Dame Felicity Palmer - Duchess of Plaza-Toro • Rosemary Joshua - Gianetta • Brindley Sherratt - Giorgio • Timothy Robinson - Luiz • Pamela Helen Stephen - Tessa • Judith Harris - Giulia • Jacqueline Fox - Vittoria • Penelope Walker - Inez • Donald Maxwell - Don Alhambra • Jamie MacDougall - Marco • Jason Howard - Giuseppe • Lynette Alcantara - Fiametta • Stuart MacIntyre - Antonio • Richard Suart - Duke of Plaza-Toro • Eugene Ginty - Francesco • Mary Hegarty – Casilda • John Wells – narrator
[url] https://www.youtube.com/watch?v=as9u1fxr2Uw; Arthur Sullivan - Cachucha, Fandango y Bolero de "The Gondoliers" (1889) [/url] Pro Arte Orchestra Glyndebourne Festival Chorus Dir. Sir Malcolm Sargent Ha már: Sir Arthur Sullivan. Szinte minden műve (operett, opera, balett, oratórium, színpadi kísérőzene, egyéb) megvan tőle. De ez a legnagyobb kedvenc: [url] https://www.google.hu/search?q=Arthur+sullivan+The+gondoliers&biw=1280&bih=655&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=0ahUKEwi6_sG23sLKAhVlJnIKHUfeAdMQsAQISA&gws_rd=ssl; The Gondoliers [/url] című klasszikus nagyoperett (1889). Többféle felvételen (CD, video, DVD) is megvan nekem ez a műve; nagy becsben őrzöm az 1997. évi BBC Proms keretében, a Royal Albert Hallban bemutatott koncertszerű előadás DVD-re átírt felvételét, amit zeneileg is a legnívósabbnak tartok.. Recording of a concert performance of Gilbert and Sullivan's operetta at Royal Albert Hall on 2nd August 1997 as part of the Proms. Features the BBC Singers and Concert Orchestra. Proms premiere • BBC Concert Orchestra • BBC Singers (1924-34, Wireless Chorus; 1935-8, 1942-3, 1946-72, BBC Chorus) • Barry Wordsworth – Conductor • Dame Felicity Palmer - Duchess of Plaza-Toro • Rosemary Joshua - Gianetta • Brindley Sherratt - Giorgio • Timothy Robinson - Luiz • Pamela Helen Stephen - Tessa • Judith Harris - Giulia • Jacqueline Fox - Vittoria • Penelope Walker - Inez • Donald Maxwell - Don Alhambra • Jamie MacDougall - Marco • Jason Howard - Giuseppe • Lynette Alcantara - Fiametta • Stuart MacIntyre - Antonio • Richard Suart - Duke of Plaza-Toro • Eugene Ginty - Francesco • Mary Hegarty – Casilda • John Wells – narrator
2595 Haandel 2016-01-23 18:03:04
The Telegraph [url]http://www.telegraph.co.uk/opera/what-to-see/is-operetta-staging-a-comeback/;Is operetta staging a comeback?[/url] By Rupert Christiansen | 20 January 2016
The Telegraph [url]http://www.telegraph.co.uk/opera/what-to-see/is-operetta-staging-a-comeback/;Is operetta staging a comeback?[/url] By Rupert Christiansen | 20 January 2016
2594 Búbánat 2016-01-18 11:08:47 [Válasz erre: 2593 Búbánat 2016-01-18 11:07:35]
[url] http://7ora7.blog.hu/2016/01/04/az_ido_minden_emleket_megszepit?utm_source=Cikkek&utm_medium=Fidelio.hu&utm_campaign=7h7hivatkozas; Az idő minden emléket megszépít [/url] Jacobi Viktor: Sybill / Budapesti Operettszínház 7óra7 - 2016. 01. 04. | DicsukD Szabó Máté rendező élő színházi előadást készített Jacobi Viktor operettjéből „A Sybill tulajdonképpen nem más, mint egy kicsit ködös és kicsit operettes mese az „én” és a „mi” közötti harcról. És persze arról, hogy olykor mi, férfiak, mekkora szamárságokat vagyunk képesek elkövetni egy nőért. Operetteket nézve sokszor merülhet fel bennünk a kérdés, hogy (főleg a két gyökeresen különböző kulturális vagy társadalmi világból érkező primadonna- és bonviván-szerep esetében) vajon mennyire lesz tartós a darab végén boldogan egymásra találó párok kapcsolata. A Sybillben, a végkifejlet ellenére, épp ez a legnagyobb illúzió: hogy három órán keresztül talán elhihetjük, hogy lehet. Miközben ami Sybill és Petrov esetében kimondva is lezárul, arról gyaníthatjuk, hogy az egymástól elhidegülő Nagyhercegék esetében is csak látszatként maradhat meg. Ráadásul a férfi főszereplők közelgő halálát előre vetítő vörös forradalom előszele – mely az előadás során kisebb-nagyobb intenzitással folyamatosan fúj – időről időre emlékeztethet minket arra is, hogy ezeknek a személyes döntéseknek talán nincs is olyan nagy jelentőségük…”
[url] http://7ora7.blog.hu/2016/01/04/az_ido_minden_emleket_megszepit?utm_source=Cikkek&utm_medium=Fidelio.hu&utm_campaign=7h7hivatkozas; Az idő minden emléket megszépít [/url] Jacobi Viktor: Sybill / Budapesti Operettszínház 7óra7 - 2016. 01. 04. | DicsukD Szabó Máté rendező élő színházi előadást készített Jacobi Viktor operettjéből „A Sybill tulajdonképpen nem más, mint egy kicsit ködös és kicsit operettes mese az „én” és a „mi” közötti harcról. És persze arról, hogy olykor mi, férfiak, mekkora szamárságokat vagyunk képesek elkövetni egy nőért. Operetteket nézve sokszor merülhet fel bennünk a kérdés, hogy (főleg a két gyökeresen különböző kulturális vagy társadalmi világból érkező primadonna- és bonviván-szerep esetében) vajon mennyire lesz tartós a darab végén boldogan egymásra találó párok kapcsolata. A Sybillben, a végkifejlet ellenére, épp ez a legnagyobb illúzió: hogy három órán keresztül talán elhihetjük, hogy lehet. Miközben ami Sybill és Petrov esetében kimondva is lezárul, arról gyaníthatjuk, hogy az egymástól elhidegülő Nagyhercegék esetében is csak látszatként maradhat meg. Ráadásul a férfi főszereplők közelgő halálát előre vetítő vörös forradalom előszele – mely az előadás során kisebb-nagyobb intenzitással folyamatosan fúj – időről időre emlékeztethet minket arra is, hogy ezeknek a személyes döntéseknek talán nincs is olyan nagy jelentőségük…”
2593 Búbánat 2016-01-18 11:07:35 [Válasz erre: 2591 Búbánat 2016-01-03 17:57:52]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/01/15/dancs_annamari_igazi_hollywoodi_hangzas/; Dancs Annamari: "Igazi hollywoodi hangzás" [/url] FIDELIO.HU (JA) 2016.01.15. 16:29 Ahogy az a 7ora7 kritikájából is kiderült, Szabó Máté rendező élő, mai előadássá frissítette a tehetséges, ám félig-meddig elfeledett operettszerző, Jacobi Viktor operettjét, a Sybillt. Jacobi művei kifejezetten ritkán láthatók hazai színpadokon, így felbukkanásuk már önmagában is különlegesnek számít. Videónkban az előadás szubrettje, Dancs Annamari operettszínésznő-énekesnő mesél a darabról.
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/01/15/dancs_annamari_igazi_hollywoodi_hangzas/; Dancs Annamari: "Igazi hollywoodi hangzás" [/url] FIDELIO.HU (JA) 2016.01.15. 16:29 Ahogy az a 7ora7 kritikájából is kiderült, Szabó Máté rendező élő, mai előadássá frissítette a tehetséges, ám félig-meddig elfeledett operettszerző, Jacobi Viktor operettjét, a Sybillt. Jacobi művei kifejezetten ritkán láthatók hazai színpadokon, így felbukkanásuk már önmagában is különlegesnek számít. Videónkban az előadás szubrettje, Dancs Annamari operettszínésznő-énekesnő mesél a darabról.
2592 Búbánat 2016-01-04 10:42:33
M3 csatorna, 2016. január 4. hétfő 13:40 - 14:50 Jöjj vissza hozzánk... - Kovács József műsora Zenei műsor (1984) Kovács József meghívott vendégeivel együtt mesél életéről, énekesi pályájáról. Felcsendülnek közben régi opera- és operettszámok is. Műsorvezető: Fikár László Szerkesztő: Lengyelfi Miklós Vezető operatőr: Marczali László Rendezte: Seregi László Időtartam: 70 perc
M3 csatorna, 2016. január 4. hétfő 13:40 - 14:50 Jöjj vissza hozzánk... - Kovács József műsora Zenei műsor (1984) Kovács József meghívott vendégeivel együtt mesél életéről, énekesi pályájáról. Felcsendülnek közben régi opera- és operettszámok is. Műsorvezető: Fikár László Szerkesztő: Lengyelfi Miklós Vezető operatőr: Marczali László Rendezte: Seregi László Időtartam: 70 perc
2591 Búbánat 2016-01-03 17:57:52
A Sybill, Jacobi Viktor- Martos Ferenc-Bródy Miksa nagyoperettje, több mint negyven évvel az előző operettszínházi bemutató után (1972. január 21.) 2015. december 4-én került vissza a Nagymező utcai teátrum színpadára, és remélhetőleg marad még sokáig repertoáron. Seregi László rendezésére már alig emlékszem, de a fellépett művészek (Németh Marika, Petress Zsuzsa, Marik Péter, Csajányi György, Lehoczky Zsuzsa, Latabár Kálmán és Feleki Kamill) alkotta első szereposztás fergeteges sikere annál jobban megmaradt az emlékezetemben. És még a múltban maradva: tíz évvel azelőtt, 1962 januárjában mutatta be a Rádió Dalszínháza a Sybill stúdiófelvételét, már akkor is Németh Marikával a címszerepben, akinek partnerei azon a Sebestyén András dirigálta operettfelvételen olyan nagyszerű operaházi énekesek voltak, mint Vámos Ágnes, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád és Várhelyi Endre. Tehát operai hangok szólaltatták meg a magyar klasszikus operett egyik reprezentánsát. És bizony, nálam ez az ének-zene minőség a mérce! Általában: ha „betévedek” az Operettszínházba vagy máshová, ahol operettet játszanak, mindig a - már gyermekkoromtól fogva megismert - rádiófelvételéből indulok ki, amiről ismerettel rendelkezem, amiről már fogalmat alkothattam; a korábbi rendezésekben látott darabokhoz fűződő emlékeimet ilyenkor igyekszem „elfelejteni”. Kíváncsi és fogékony vagyok az újra, de a produkció zenei oldalát tekintve továbbra is az operettnek a rádióban valamikor felvett, számomra mérvadó – operaénekesek hangján megszólaló - stúdiófelvételéhez viszonyulok: a felhangzó ének- zene (de az énekelt dalszöveg, versek is) a rádióhallgatásokból eredően, a sok ismétlésük következtében évtizedek óta a „fülemben cseng”. Tehát, a színházban, miközben ott ülök a nézőtéren, az előadás alatt óhatatlanul előjönnek ezek a gyerekkorból származó emlékfoszlányok is. Le kell szögeznem, legtöbb esetben az összevetés – zenei oldalát tekintve - nem a színházban futó produkció javára dől el. (Persze azzal tisztában vagyok, egy operettelőadástól - ritka kivételektől eltekintve - nem várhatok el stúdióminőséget.) Megismétlem: bennem már gyermekkorban rögzült a rádióban hallott operettfelvétel az adott előadókkal, zenekarral, kórussal, és az a hangzás-kicsengés-elvarázsolás már belém ivódott; zenei minősége megragadott, hiszen kedvenc operaénekeseim színe-java, és/vagy az operett kitűnőségei szólaltatták meg az igényes szólamokat és énekelték fel a szebbnél szebb áriákat, dalokat, duetteket, együtteseket nagy szimfonikus zenekar és nagy énekkar közreműködésével! Magamat ismerve: hiába az élő előadás varázsa, atmoszférája, akár kiváló énekesekkel is, ha nem kapom vissza azt a hangzásminőséget, amit rádión keresztül korábban megismertem, élveztem, megszerettem, akkor hiányérzetem támad. Mégis, úgy vagyok az operettel (a kedvelt/kedvenc/megunhatatlan operettekkel–daljátékokkal), ha a műfaj valami klasszikusát mutatják be valahol, és azokhoz sok érzelmi szállal kötődöm, a kedvenc rádiófelvételeim, énekeseim emléke is kötelez, hogy ott legyen a helyem a színházi bemutatón (vagy valamelyik következő előadásán)! Hátha kifogok egy színvonalas, jó előadást, melyben találok magamnak örömöt is, valami maradandót: igyekszek magam számára felfedezni jó hangú és jól táncoló, prózát is érthetően mondó olyan énekes-színészegyéniségeket, akik megajándékoz(hat)nak „csak itt és most” valami különlegességgel, egyedi vonzással, értékkel, szép énekhanggal, kiváló tánctudással, a prózában, a dialógusokban érthető-kifogástalan szövegmondással - mindez szerethető színészi játékkal párosuljon; keltsék életre azt a karaktert, amit az adott operettlibrettó tartalmaz, és amit az ügyes dramaturgia számukra előír, megkövetel. Azonosulni tudjak azzal. És hát az sem utolsó szempont, ha a színpadon látható művészek egyéniségek is, akik nemcsak szép énekhangjukkal, de előadásmódjukkal és sármjukkal is levesznek a lábamról. Legalábbis illúziót keltőek/ keltenek… És akkor még az énekkarról meg a zenekari árokban helyet foglaló muzsikusok játékáról, vagy a zenei irányításért felelős karmesterről nem is szóltam. Nem is beszélve a rendező személyéről, koncepciójáról, a megvalósult (vagy meg nem valósult) elvárásaimról, álmomról. Így voltam most ezzel az új Sybill-produkcióval is, de láss csodát! a Sybill és Petrov között szövődő szerelem bár tényleg megmarad illúziónak, ám az előadás egészét tekintve, bennem a hiányérzetnek még csak a látszatja sem mutatkozik. Én a december 8-i előadást tekintettem meg. Szabó Máté rendezése (akinek munkája volt az Erkel Színházban, szeptemberben egyszeri alkalommal bemutatott korai Wagner-opera színpadra állítása is, a „Szerelmi tilalom” – a Kolozsvári Magyar Opera vendégjátékában láthattuk ezt a produkciót) a korábbi hazai színpadra állításokhoz képest itt annyiban hoz újat, hogy a dramaturgia által kitalált szereplő (Olga) darabba való beépítésével a komoly szerelmi szálak mellett a meglévő szubrett és táncoskomikus-páros mellé egy új humorforrásról gondoskodik. Ettől - és egy laza keretszáltól –eltekintve egy teljesen hagyományos, kedvemre való „nagyoperett” élményében részesülök. A Sybillről tudni lehet, hogy Jacobi Viktor zenéjéhez Bródy Miksa és Martos Ferenc írták a verset-szöveget. A Király Színházban volt az ősbemutató: 1914. február 27-én. Jacobi ekkor már túl volt a Leányvásár (1911) sikerén és most már a hazaiak mellett az angolszász színpadokat is meghódítani kívánta új operettjével. A cári Oroszország egyik kis városának pompázatosan berendezett szállodájában és a kormányzó palotájában játszódó történetet nem mesélem el, mindenki ismeri vagy könnyen utána kereshető. Legyen elég annyi, hogy két primadonna (Sybill – színésznő; Nagyhercegnő), két bonviván (Petrov – hadnagy, moszkvai testőrtiszt; Nagyherceg), a táncoskomikus (Poire, a művésznő impresszáriója), a szubrett (Charlotte, Poire felesége) szerepcseréi bonyolítják a történetet - melyhez járul ebben a rendezésben még az említett új karakter - a komika szerepében Olga - beállítása; ez utóbbi körülmény a Gáspár Margit-Fischer Sándor-Bródy Tamás-féle korábbi színpadi adaptációhoz képest több új jelenetrészletet, dialógust igényelt. Erre példa: amikor Oszvald Marika terem a színpadon a kegyelt, (még) hajadon szüzeinek - az előadás során egyre fogyatkozó – társaságában, a többi szereplőt körül lengő csalóka ábrándokat felváltja itt az a fajta humor, mely a vaskos valóságot juttatja minduntalan a néző eszébe, és ezzel kissé kimozdít bennünket a megszokott klisék diktálta elvárásokból. Tehát szerepcserék érik egymást, de még a szubrett is „átigazol” egy időre primadonnának. Ez a Sybill-előadás számomra elég lelombozódó jelenettel vette kezdetét, de ami számomra később értelmet nyert és elfogadtam: mikor felmegy a függöny, meghökkentő látvány tárul elénk: idősek otthonában vagyunk, hol mentálisan visszamaradt ápoltak és ápolók mindennapi életébe kapunk betekintést… Ugyanis az előadás kerete a visszaemlékezés: a történet az öregek otthonában azzal kezdődik, hogy az idős Sybill tévét néz… és a darab legvégén megint az ősz asszonyt látjuk viszont - aki egyébként a felvonások alatt mint néma szereplő többször is átvonul a színen -, mintegy jelzésként foghatjuk fel: az élete végén mindenki visszatekint átélt sorsfordulóira, az örömökre, bánatokra, mit tett jól, mit kevésbé jól, és mi érték maradt meg mindabból a számára; mit tud felmutatni; tud-e bölcsen megbarátkozni jelenlegi sorsával-állapotával, élethelyzetével, amelybe hosszú évtizedek elteltével került. Ennyiben más, tér el ez az új Sybill-rendezés a korábbi feldolgozásoktól, különben híven ragaszkodik ahhoz a cselekménybonyolításhoz, melyet immár 102 éve a Király Színházban először láthatott az akkori publikum. Szabó Máté rendező világosan megfogalmazza koncepcióját – ami nem tér el a hagyománytól -, amit következetesen képvisel a darab színrevitelében: a bonyodalom nagyon sok érzelmi szobába nyit be, az emberi találkozásoknak nagyon specifikus skáláját mutatja meg, ami során a szerelem különböző módozatait lehet nyomon kísérni. Ez az operett az elválás története - ennyiben Jacobi és librettistái mintegy előrevetítik a fájdalommal teli, búcsúval végződő későbbi Lehár-műveket: Mosoly országa, A cárevics, Paganini… Sybill és Petrov között értékes érzelmi kötelék van, ami a világban elfoglalt szerepeik miatt nem folytatódhat, hiszen egyikük színésznő, a másikuk katona. A se veled, se nélküled kapcsolatból a lány megpróbál elszökni, a szerelmes férfi azonban utánamegy. Sybill Oroszországban Nagyhercegnőnek adja ki magát, a Nagyherceg pedig visszaél a helyzettel. Ez kiutat is jelent a Petrovval való kapcsolatból, és megtapasztalja, hogy a szerelem olyasfajta érzés, ami egyik pillanatról a másikra kicserélheti tárgyát, illékony és labilis. Ilyenkor egy nagy tapasztalattal leszünk gazdagabbak – illetve egy illúzióval szegényebbek. A komoly érzelmekkel viaskodó két-két primadonna-bonviván páros (Fischl Mónika -Dolhai Attila, illetve Frankó Tünde - Vadász Zsolt) de a szubrett-táncoskomikus pár (Dancs Annamari és Kocsis Dénes) is, remek összjátékban hozzák a „kötelezőt”, énekhangban is – leszámítva Dolhai Attila művészetét, akinek nyers, inkább musical-es énekhangja kilóg a sorból. (Csak az összehasonlítás miatt: az említett 1962-es rádiófelvételen Ilosfalvy Róbert énekli Petrovot!) Ezt leszámítva, jól játszanak az énekes-színészek: rengeteg mulatsággal és ragyogó táncokkal fűszerezték az előadást. Ugyanezeket a megállapításokat tehetem a Kormányzót játszó Mészáros Árpád Zsoltra és a szállodaigazgató Borcsakov alakítójára, Dézsy Szabó Gáborra is, akik szerepkörükből adódóan jól oldják meg az adott szituációba jól illeszkedő helyzetkomikus jeleneteiket, és nem maradnak adósok a poénokkal sem, melyek különösen Dancs és Kocsis felturbózott, fergeteges szóvirág- és tánckettősében ragadtatja magával a közönséget. De mindenki a helyén van, s hozzájárul az együttes sikerhez: a jól sikerült előadás rendezője, Szabó Máté, hol élénk derűvel, hol ötletesen és dinamikus ritmus-törekvésekkel állította színpadja Jacobi mesterművét. Cziegler Balázs igényes és fontos szerepet játszó díszletei nagyban segítik a rendezés hatásosságát. Tihanyi Ildi jelmezei karakterizálnak. Általában fényes a kiállítás, és ehhez a ragyogáshoz tartozik a tánckarnak (koreográfia: Bodor Johanna – aki a néma, idős Sybill karakterében benne van az előadásban) és a kórus tagjainak (karigazgató: Drucker Péter) a művészi munkája is, ahogyan a közreműködő zenekari hangzás, a hangszerelés választékossága, formátuma is! Cser Ádám karmester gondos betanító munkáját és vezénylését egyaránt dicséret illeti. Kezdetben féltem attól, amit az utóbbi évek operettszínházi bemutatóinál tapasztaltam, hogy a Sybillben is átírják a dalok versszövegét, új szövegkönyvet kap, a cselekményre, a zenére, a dalokra alig lehet ráismerni - de szerencsére ez itt nem következett be. A keretformát, a betoldott Olga-szerepben Oszvald Marika remek megformálását (más Jacobi darabokból átemelt dalokat kapott) is ideértve, hamisítatlan, eredeti szellemiségű Jacobi-operett élményében részesültem. A rádióból is jól ismert dalszövegeket kaptuk, így megelégedetten fogadtam a művészek énekében hallható, slágerré nemesedett dalokat, eredeti szövegükkel: „ Illúzió a szerelem”, „Kis Petrovom, remélem, megbocsátja”, „Félrecsapom a kalapom”, „Ha valami van, ez az, ami roppant jó”, Szextett: „Engedelmével, táncba vinném el”, „Volt egy hercegnő”, „Él még szívemben a remény”, „ Szép, oly szép”, „A nő a pokolban is nő” stb. Behízelgő dallamaik máig nem vesznek szépségükből - hatásosságukból. Minden jel arra mutat, a nagy siker és a visszhang is erre enged következtetni, hogy a közönségnek tetszik az előadás, és ha így van, akkor remélhetőleg sokáig az Operettszínház repertoárján marad a Sybill.
A Sybill, Jacobi Viktor- Martos Ferenc-Bródy Miksa nagyoperettje, több mint negyven évvel az előző operettszínházi bemutató után (1972. január 21.) 2015. december 4-én került vissza a Nagymező utcai teátrum színpadára, és remélhetőleg marad még sokáig repertoáron. Seregi László rendezésére már alig emlékszem, de a fellépett művészek (Németh Marika, Petress Zsuzsa, Marik Péter, Csajányi György, Lehoczky Zsuzsa, Latabár Kálmán és Feleki Kamill) alkotta első szereposztás fergeteges sikere annál jobban megmaradt az emlékezetemben. És még a múltban maradva: tíz évvel azelőtt, 1962 januárjában mutatta be a Rádió Dalszínháza a Sybill stúdiófelvételét, már akkor is Németh Marikával a címszerepben, akinek partnerei azon a Sebestyén András dirigálta operettfelvételen olyan nagyszerű operaházi énekesek voltak, mint Vámos Ágnes, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád és Várhelyi Endre. Tehát operai hangok szólaltatták meg a magyar klasszikus operett egyik reprezentánsát. És bizony, nálam ez az ének-zene minőség a mérce! Általában: ha „betévedek” az Operettszínházba vagy máshová, ahol operettet játszanak, mindig a - már gyermekkoromtól fogva megismert - rádiófelvételéből indulok ki, amiről ismerettel rendelkezem, amiről már fogalmat alkothattam; a korábbi rendezésekben látott darabokhoz fűződő emlékeimet ilyenkor igyekszem „elfelejteni”. Kíváncsi és fogékony vagyok az újra, de a produkció zenei oldalát tekintve továbbra is az operettnek a rádióban valamikor felvett, számomra mérvadó – operaénekesek hangján megszólaló - stúdiófelvételéhez viszonyulok: a felhangzó ének- zene (de az énekelt dalszöveg, versek is) a rádióhallgatásokból eredően, a sok ismétlésük következtében évtizedek óta a „fülemben cseng”. Tehát, a színházban, miközben ott ülök a nézőtéren, az előadás alatt óhatatlanul előjönnek ezek a gyerekkorból származó emlékfoszlányok is. Le kell szögeznem, legtöbb esetben az összevetés – zenei oldalát tekintve - nem a színházban futó produkció javára dől el. (Persze azzal tisztában vagyok, egy operettelőadástól - ritka kivételektől eltekintve - nem várhatok el stúdióminőséget.) Megismétlem: bennem már gyermekkorban rögzült a rádióban hallott operettfelvétel az adott előadókkal, zenekarral, kórussal, és az a hangzás-kicsengés-elvarázsolás már belém ivódott; zenei minősége megragadott, hiszen kedvenc operaénekeseim színe-java, és/vagy az operett kitűnőségei szólaltatták meg az igényes szólamokat és énekelték fel a szebbnél szebb áriákat, dalokat, duetteket, együtteseket nagy szimfonikus zenekar és nagy énekkar közreműködésével! Magamat ismerve: hiába az élő előadás varázsa, atmoszférája, akár kiváló énekesekkel is, ha nem kapom vissza azt a hangzásminőséget, amit rádión keresztül korábban megismertem, élveztem, megszerettem, akkor hiányérzetem támad. Mégis, úgy vagyok az operettel (a kedvelt/kedvenc/megunhatatlan operettekkel–daljátékokkal), ha a műfaj valami klasszikusát mutatják be valahol, és azokhoz sok érzelmi szállal kötődöm, a kedvenc rádiófelvételeim, énekeseim emléke is kötelez, hogy ott legyen a helyem a színházi bemutatón (vagy valamelyik következő előadásán)! Hátha kifogok egy színvonalas, jó előadást, melyben találok magamnak örömöt is, valami maradandót: igyekszek magam számára felfedezni jó hangú és jól táncoló, prózát is érthetően mondó olyan énekes-színészegyéniségeket, akik megajándékoz(hat)nak „csak itt és most” valami különlegességgel, egyedi vonzással, értékkel, szép énekhanggal, kiváló tánctudással, a prózában, a dialógusokban érthető-kifogástalan szövegmondással - mindez szerethető színészi játékkal párosuljon; keltsék életre azt a karaktert, amit az adott operettlibrettó tartalmaz, és amit az ügyes dramaturgia számukra előír, megkövetel. Azonosulni tudjak azzal. És hát az sem utolsó szempont, ha a színpadon látható művészek egyéniségek is, akik nemcsak szép énekhangjukkal, de előadásmódjukkal és sármjukkal is levesznek a lábamról. Legalábbis illúziót keltőek/ keltenek… És akkor még az énekkarról meg a zenekari árokban helyet foglaló muzsikusok játékáról, vagy a zenei irányításért felelős karmesterről nem is szóltam. Nem is beszélve a rendező személyéről, koncepciójáról, a megvalósult (vagy meg nem valósult) elvárásaimról, álmomról. Így voltam most ezzel az új Sybill-produkcióval is, de láss csodát! a Sybill és Petrov között szövődő szerelem bár tényleg megmarad illúziónak, ám az előadás egészét tekintve, bennem a hiányérzetnek még csak a látszatja sem mutatkozik. Én a december 8-i előadást tekintettem meg. Szabó Máté rendezése (akinek munkája volt az Erkel Színházban, szeptemberben egyszeri alkalommal bemutatott korai Wagner-opera színpadra állítása is, a „Szerelmi tilalom” – a Kolozsvári Magyar Opera vendégjátékában láthattuk ezt a produkciót) a korábbi hazai színpadra állításokhoz képest itt annyiban hoz újat, hogy a dramaturgia által kitalált szereplő (Olga) darabba való beépítésével a komoly szerelmi szálak mellett a meglévő szubrett és táncoskomikus-páros mellé egy új humorforrásról gondoskodik. Ettől - és egy laza keretszáltól –eltekintve egy teljesen hagyományos, kedvemre való „nagyoperett” élményében részesülök. A Sybillről tudni lehet, hogy Jacobi Viktor zenéjéhez Bródy Miksa és Martos Ferenc írták a verset-szöveget. A Király Színházban volt az ősbemutató: 1914. február 27-én. Jacobi ekkor már túl volt a Leányvásár (1911) sikerén és most már a hazaiak mellett az angolszász színpadokat is meghódítani kívánta új operettjével. A cári Oroszország egyik kis városának pompázatosan berendezett szállodájában és a kormányzó palotájában játszódó történetet nem mesélem el, mindenki ismeri vagy könnyen utána kereshető. Legyen elég annyi, hogy két primadonna (Sybill – színésznő; Nagyhercegnő), két bonviván (Petrov – hadnagy, moszkvai testőrtiszt; Nagyherceg), a táncoskomikus (Poire, a művésznő impresszáriója), a szubrett (Charlotte, Poire felesége) szerepcseréi bonyolítják a történetet - melyhez járul ebben a rendezésben még az említett új karakter - a komika szerepében Olga - beállítása; ez utóbbi körülmény a Gáspár Margit-Fischer Sándor-Bródy Tamás-féle korábbi színpadi adaptációhoz képest több új jelenetrészletet, dialógust igényelt. Erre példa: amikor Oszvald Marika terem a színpadon a kegyelt, (még) hajadon szüzeinek - az előadás során egyre fogyatkozó – társaságában, a többi szereplőt körül lengő csalóka ábrándokat felváltja itt az a fajta humor, mely a vaskos valóságot juttatja minduntalan a néző eszébe, és ezzel kissé kimozdít bennünket a megszokott klisék diktálta elvárásokból. Tehát szerepcserék érik egymást, de még a szubrett is „átigazol” egy időre primadonnának. Ez a Sybill-előadás számomra elég lelombozódó jelenettel vette kezdetét, de ami számomra később értelmet nyert és elfogadtam: mikor felmegy a függöny, meghökkentő látvány tárul elénk: idősek otthonában vagyunk, hol mentálisan visszamaradt ápoltak és ápolók mindennapi életébe kapunk betekintést… Ugyanis az előadás kerete a visszaemlékezés: a történet az öregek otthonában azzal kezdődik, hogy az idős Sybill tévét néz… és a darab legvégén megint az ősz asszonyt látjuk viszont - aki egyébként a felvonások alatt mint néma szereplő többször is átvonul a színen -, mintegy jelzésként foghatjuk fel: az élete végén mindenki visszatekint átélt sorsfordulóira, az örömökre, bánatokra, mit tett jól, mit kevésbé jól, és mi érték maradt meg mindabból a számára; mit tud felmutatni; tud-e bölcsen megbarátkozni jelenlegi sorsával-állapotával, élethelyzetével, amelybe hosszú évtizedek elteltével került. Ennyiben más, tér el ez az új Sybill-rendezés a korábbi feldolgozásoktól, különben híven ragaszkodik ahhoz a cselekménybonyolításhoz, melyet immár 102 éve a Király Színházban először láthatott az akkori publikum. Szabó Máté rendező világosan megfogalmazza koncepcióját – ami nem tér el a hagyománytól -, amit következetesen képvisel a darab színrevitelében: a bonyodalom nagyon sok érzelmi szobába nyit be, az emberi találkozásoknak nagyon specifikus skáláját mutatja meg, ami során a szerelem különböző módozatait lehet nyomon kísérni. Ez az operett az elválás története - ennyiben Jacobi és librettistái mintegy előrevetítik a fájdalommal teli, búcsúval végződő későbbi Lehár-műveket: Mosoly országa, A cárevics, Paganini… Sybill és Petrov között értékes érzelmi kötelék van, ami a világban elfoglalt szerepeik miatt nem folytatódhat, hiszen egyikük színésznő, a másikuk katona. A se veled, se nélküled kapcsolatból a lány megpróbál elszökni, a szerelmes férfi azonban utánamegy. Sybill Oroszországban Nagyhercegnőnek adja ki magát, a Nagyherceg pedig visszaél a helyzettel. Ez kiutat is jelent a Petrovval való kapcsolatból, és megtapasztalja, hogy a szerelem olyasfajta érzés, ami egyik pillanatról a másikra kicserélheti tárgyát, illékony és labilis. Ilyenkor egy nagy tapasztalattal leszünk gazdagabbak – illetve egy illúzióval szegényebbek. A komoly érzelmekkel viaskodó két-két primadonna-bonviván páros (Fischl Mónika -Dolhai Attila, illetve Frankó Tünde - Vadász Zsolt) de a szubrett-táncoskomikus pár (Dancs Annamari és Kocsis Dénes) is, remek összjátékban hozzák a „kötelezőt”, énekhangban is – leszámítva Dolhai Attila művészetét, akinek nyers, inkább musical-es énekhangja kilóg a sorból. (Csak az összehasonlítás miatt: az említett 1962-es rádiófelvételen Ilosfalvy Róbert énekli Petrovot!) Ezt leszámítva, jól játszanak az énekes-színészek: rengeteg mulatsággal és ragyogó táncokkal fűszerezték az előadást. Ugyanezeket a megállapításokat tehetem a Kormányzót játszó Mészáros Árpád Zsoltra és a szállodaigazgató Borcsakov alakítójára, Dézsy Szabó Gáborra is, akik szerepkörükből adódóan jól oldják meg az adott szituációba jól illeszkedő helyzetkomikus jeleneteiket, és nem maradnak adósok a poénokkal sem, melyek különösen Dancs és Kocsis felturbózott, fergeteges szóvirág- és tánckettősében ragadtatja magával a közönséget. De mindenki a helyén van, s hozzájárul az együttes sikerhez: a jól sikerült előadás rendezője, Szabó Máté, hol élénk derűvel, hol ötletesen és dinamikus ritmus-törekvésekkel állította színpadja Jacobi mesterművét. Cziegler Balázs igényes és fontos szerepet játszó díszletei nagyban segítik a rendezés hatásosságát. Tihanyi Ildi jelmezei karakterizálnak. Általában fényes a kiállítás, és ehhez a ragyogáshoz tartozik a tánckarnak (koreográfia: Bodor Johanna – aki a néma, idős Sybill karakterében benne van az előadásban) és a kórus tagjainak (karigazgató: Drucker Péter) a művészi munkája is, ahogyan a közreműködő zenekari hangzás, a hangszerelés választékossága, formátuma is! Cser Ádám karmester gondos betanító munkáját és vezénylését egyaránt dicséret illeti. Kezdetben féltem attól, amit az utóbbi évek operettszínházi bemutatóinál tapasztaltam, hogy a Sybillben is átírják a dalok versszövegét, új szövegkönyvet kap, a cselekményre, a zenére, a dalokra alig lehet ráismerni - de szerencsére ez itt nem következett be. A keretformát, a betoldott Olga-szerepben Oszvald Marika remek megformálását (más Jacobi darabokból átemelt dalokat kapott) is ideértve, hamisítatlan, eredeti szellemiségű Jacobi-operett élményében részesültem. A rádióból is jól ismert dalszövegeket kaptuk, így megelégedetten fogadtam a művészek énekében hallható, slágerré nemesedett dalokat, eredeti szövegükkel: „ Illúzió a szerelem”, „Kis Petrovom, remélem, megbocsátja”, „Félrecsapom a kalapom”, „Ha valami van, ez az, ami roppant jó”, Szextett: „Engedelmével, táncba vinném el”, „Volt egy hercegnő”, „Él még szívemben a remény”, „ Szép, oly szép”, „A nő a pokolban is nő” stb. Behízelgő dallamaik máig nem vesznek szépségükből - hatásosságukból. Minden jel arra mutat, a nagy siker és a visszhang is erre enged következtetni, hogy a közönségnek tetszik az előadás, és ha így van, akkor remélhetőleg sokáig az Operettszínház repertoárján marad a Sybill.
2590 Haandel 2016-01-01 11:37:03
[url]http://oe1.orf.at/programm/423694;"Operetten- und Musicaljubiläen 2016"[/url] 01. Jänner 2016 | 15:05 | Ö1 Ausschnitte aus: Franz von Suppé: Leichte Kavallerie (1866), Jacques Offenbach: La vie parisienne (1866), Karl Komzak/Sohn: Edelweiß (1891), Heinrich Berté: Das Dreimäderlhaus (1916), Leo Fall: Die Rose von Stambul (1916), Robert Stolz: Der Favorit (1916), Fred Raymond: Die Perle von Tokay (1941), Kurt Weill: Lady in the Dark (1941), Jerry Herman: Mame (1966)
[url]http://oe1.orf.at/programm/423694;"Operetten- und Musicaljubiläen 2016"[/url] 01. Jänner 2016 | 15:05 | Ö1 Ausschnitte aus: Franz von Suppé: Leichte Kavallerie (1866), Jacques Offenbach: La vie parisienne (1866), Karl Komzak/Sohn: Edelweiß (1891), Heinrich Berté: Das Dreimäderlhaus (1916), Leo Fall: Die Rose von Stambul (1916), Robert Stolz: Der Favorit (1916), Fred Raymond: Die Perle von Tokay (1941), Kurt Weill: Lady in the Dark (1941), Jerry Herman: Mame (1966)
2589 Búbánat 2015-12-25 14:54:26 [Válasz erre: 2588 Búbánat 2015-12-25 14:53:42]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2015/12/01/az_igazabol_szerelem_is_egy_operett/; "Az Igazából szerelem is egy operett" [/url]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2015/12/01/az_igazabol_szerelem_is_egy_operett/; "Az Igazából szerelem is egy operett" [/url]
2588 Búbánat 2015-12-25 14:53:42 [Válasz erre: 2582 Búbánat 2015-12-09 22:44:30]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2015/12/01/az_igazabol_szerelem_is_egy_operett/; "Az Igazából szerelem is egy operett" [/url] JÁSZ ANNAMÁRIA - FIDELIO.HU, 2015.12.01. 08:41 December 4-én mutatja be a Budapesti Operettszínház Jacobi Viktor nagyoperettjét, a Sybillt. A darab nemcsak csavar egyet a klasszikus operett sémáin, hanem a romantikus szerelemről is szokatlan dolgokat állít. Szabó Máté rendezővel a darabról és az operettek világáról is beszélgettünk.
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2015/12/01/az_igazabol_szerelem_is_egy_operett/; "Az Igazából szerelem is egy operett" [/url] JÁSZ ANNAMÁRIA - FIDELIO.HU, 2015.12.01. 08:41 December 4-én mutatja be a Budapesti Operettszínház Jacobi Viktor nagyoperettjét, a Sybillt. A darab nemcsak csavar egyet a klasszikus operett sémáin, hanem a romantikus szerelemről is szokatlan dolgokat állít. Szabó Máté rendezővel a darabról és az operettek világáról is beszélgettünk.
2587 Búbánat 2015-12-17 00:08:06 [Válasz erre: 2586 parampampoli 2015-12-16 10:43:45]
Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy A teljes rádiófelvételen László Margit, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Korondy György, Külkey László, Melis György énekel. Az MRT szimfonikus zenekarát és énekkarát Sebestyén András vezényli (az 1960-as évek vége)
Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy A teljes rádiófelvételen László Margit, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Korondy György, Külkey László, Melis György énekel. Az MRT szimfonikus zenekarát és énekkarát Sebestyén András vezényli (az 1960-as évek vége)
2586 parampampoli 2015-12-16 10:43:45
Inkább Melis György-rajongóknak posztolnék! László Margit-rajongóknak nem kevésbé! https://www.youtube.com/watch?v=yL_5dwaqCy8&feature=youtu.be
Inkább Melis György-rajongóknak posztolnék! László Margit-rajongóknak nem kevésbé! https://www.youtube.com/watch?v=yL_5dwaqCy8&feature=youtu.be
2585 IVA 2015-12-15 02:52:43 [Válasz erre: 2583 Búbánat 2015-12-10 00:17:54]
... Addig is, [url]http://nol.hu/kultura/virag-hofuvasban-1578977;Fáy Miklós kedvelőinek[/url]
... Addig is, [url]http://nol.hu/kultura/virag-hofuvasban-1578977;Fáy Miklós kedvelőinek[/url]
2584 Haandel 2015-12-13 10:00:37
Aufnahme vom 22. November 2015 im Münchner Prinzregententheater [url]https://www.br-klassik.de/programm/radio/ausstrahlung-525078.html;Joseph Beer: "Polnische Hochzeit"[/url] 13.12.2015 | 19:00 bis 22:00 Uhr | [url]http://www.br.de/static/radioplayer/player.html#/mediathek/audio/br-klassik-audio-livestream-100~radioplayer.json;BR-Klassik[/url] Joseph beer Operette in drei Akten Martina Rüping, Sopran; Florence Losseau, Susanne Bernhard, Mezzosopran; Nikolai Schukoff, Tenor; Michael Kupfer, Mathias Hausmann, Bernhard Spingler, Bariton; Friedemann Röhlig, Alexander Kiechle, Bass Chor des Staatstheaters am Gärtnerplatz Münchner Rundfunkorchester Leitung: Ulf Schirmer [url]https://en.wikipedia.org/wiki/Joseph_Beer;Wikipedia[/url] [url]http://www.josephbeercomposer.com/;Joseph Beer[/url]
Aufnahme vom 22. November 2015 im Münchner Prinzregententheater [url]https://www.br-klassik.de/programm/radio/ausstrahlung-525078.html;Joseph Beer: "Polnische Hochzeit"[/url] 13.12.2015 | 19:00 bis 22:00 Uhr | [url]http://www.br.de/static/radioplayer/player.html#/mediathek/audio/br-klassik-audio-livestream-100~radioplayer.json;BR-Klassik[/url] Joseph beer Operette in drei Akten Martina Rüping, Sopran; Florence Losseau, Susanne Bernhard, Mezzosopran; Nikolai Schukoff, Tenor; Michael Kupfer, Mathias Hausmann, Bernhard Spingler, Bariton; Friedemann Röhlig, Alexander Kiechle, Bass Chor des Staatstheaters am Gärtnerplatz Münchner Rundfunkorchester Leitung: Ulf Schirmer [url]https://en.wikipedia.org/wiki/Joseph_Beer;Wikipedia[/url] [url]http://www.josephbeercomposer.com/;Joseph Beer[/url]
2583 Búbánat 2015-12-10 00:17:54 [Válasz erre: 2582 Búbánat 2015-12-09 22:44:30]
Sok mindenben azonos a véleményem a cikk szerzőjének meglátásaival: de ő a második (vagy inkább a kevert) szereposztásról ír, míg nekem a bemutató előadás (első) szereposztásához volt szerencsém. Vadász Zsolt és Dolhai Attila az általam látott előadásban is benne volt, azonos nézőpontból ítélhettük meg színpadi alakításukat. Majd én is leírom észrevételeimet, benyomásaimat erről az új Sybill-produkcióról.
Sok mindenben azonos a véleményem a cikk szerzőjének meglátásaival: de ő a második (vagy inkább a kevert) szereposztásról ír, míg nekem a bemutató előadás (első) szereposztásához volt szerencsém. Vadász Zsolt és Dolhai Attila az általam látott előadásban is benne volt, azonos nézőpontból ítélhettük meg színpadi alakításukat. Majd én is leírom észrevételeimet, benyomásaimat erről az új Sybill-produkcióról.
2582 Búbánat 2015-12-09 22:44:30
Lám, a többünk előtt operakritikái miatt egy ideje nem ismeretlen „Mezei néző” nemcsak az Operában fordul elő, de időnként az Operettben is megfordul…. Erről tanúskodik az alábbi beszámolója: [url] http://mezeinezo.blog.hu/2015/12/08/operettszinhaz_illuzio_a_szerelem_a_sybill_szabo_mate_rendezeseben_2015_12; Operettszínház - Illúzió a szerelem? [/url] - A Sybill Szabó Máté rendezésében - 2015.12.07. | MakkZs | „Egy öregek otthonában játszódik a keret, ahol az idős Sybill visszaemlékszik a múltra. Nemcsak az elején és a végén, de menet közben is, a cselekmény néhány fordulópontján is megjelenik ez a tekintélyt sugárzó matróna, aki szépségéből megöregedése ellenére sem veszített…. Jelenléte, figyelme egyre lényegesebb lesz az előadás folyamán és az utolsó - sorsdöntő - beszélgetésnél pedig kiemelten fontos. Feltételezem, épp ezért a jelenetért volt szükség korábban többször behozni, hogy a néző itt véletlenül se gondolkozzon azon, hogy ki is lehet ez a néma szereplő.” „Ami nagy dolog: most ezúttal nem egy olyan zenés előadás született, amikor a rendezői vízió megerőszakolja az eredeti művet miközben a műfaj törzsközönségét elriasztja, hanem elmondható, hogy klasszikus nagyoperettet látunk továbbra is, amely csak gazdagodik a hozzáillesztett kerettől és kiegészítésektől.”
Lám, a többünk előtt operakritikái miatt egy ideje nem ismeretlen „Mezei néző” nemcsak az Operában fordul elő, de időnként az Operettben is megfordul…. Erről tanúskodik az alábbi beszámolója: [url] http://mezeinezo.blog.hu/2015/12/08/operettszinhaz_illuzio_a_szerelem_a_sybill_szabo_mate_rendezeseben_2015_12; Operettszínház - Illúzió a szerelem? [/url] - A Sybill Szabó Máté rendezésében - 2015.12.07. | MakkZs | „Egy öregek otthonában játszódik a keret, ahol az idős Sybill visszaemlékszik a múltra. Nemcsak az elején és a végén, de menet közben is, a cselekmény néhány fordulópontján is megjelenik ez a tekintélyt sugárzó matróna, aki szépségéből megöregedése ellenére sem veszített…. Jelenléte, figyelme egyre lényegesebb lesz az előadás folyamán és az utolsó - sorsdöntő - beszélgetésnél pedig kiemelten fontos. Feltételezem, épp ezért a jelenetért volt szükség korábban többször behozni, hogy a néző itt véletlenül se gondolkozzon azon, hogy ki is lehet ez a néma szereplő.” „Ami nagy dolog: most ezúttal nem egy olyan zenés előadás született, amikor a rendezői vízió megerőszakolja az eredeti művet miközben a műfaj törzsközönségét elriasztja, hanem elmondható, hogy klasszikus nagyoperettet látunk továbbra is, amely csak gazdagodik a hozzáillesztett kerettől és kiegészítésektől.”
2581 Búbánat 2015-12-04 12:07:48
[url] http://szinhaziintezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=247&catid=2; Éljen a szerelem! Kiállításmegnyitó [/url] A Budapesti Operettszínház épületében 2015. november 17-én Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere megnyitotta az Éljen a szerelem! A csárdáskirálynő száz éve a színpadon című kiállításunkat. Bevezetőt tartott Lőrinczy György, a színház főigazgatója és dr. Ács Piroska, az OSZMI igazgatója. A kiállításmegnyitót jelenlétével tüntette ki Kálmán Yvonne, Kálmán Imre leánya. A kiállítás az előadások előtt fél órával és a szünetben látogatható.
[url] http://szinhaziintezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=247&catid=2; Éljen a szerelem! Kiállításmegnyitó [/url] A Budapesti Operettszínház épületében 2015. november 17-én Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere megnyitotta az Éljen a szerelem! A csárdáskirálynő száz éve a színpadon című kiállításunkat. Bevezetőt tartott Lőrinczy György, a színház főigazgatója és dr. Ács Piroska, az OSZMI igazgatója. A kiállításmegnyitót jelenlétével tüntette ki Kálmán Yvonne, Kálmán Imre leánya. A kiállítás az előadások előtt fél órával és a szünetben látogatható.
2579 telramund 2015-12-04 09:55:46 [Válasz erre: 2578 Búbánat 2015-12-03 11:12:56]
Kicsit másról beszélünk.Nekem semmi kifogásom az ellen,hogy operett énekes operát,vagy opera énekes operettet énekeljen.Egy egy szám erejéig. A beírás arról szól,hogy akinek vénája erre nem alkalmas ne csinálja.Házy Erzsébetnél nagyobb primadonna a világban nem volt.Ennek ellenére az 5o-es évek végén a Margitszigeten énekelt Víg özvegyen kívűl(ami egyébként operaházi produkció volt)Magyarországon csak hakni szinten énekelt el egy-egy számot.Tény Bécsben (ami abban az időben nagyon nagy dolog volt) évekig énekelte Szaffit és Glavari Hannát ,sőt két filmet is csináltak vele. Honthy Hanna egy riportban meg is jegyzi,hogy igazán otthon lenne az operett színpadon is Házy,de nem hajlandó teljes operettben fellépni,pedig mennyire kapacitálta rá!
Kicsit másról beszélünk.Nekem semmi kifogásom az ellen,hogy operett énekes operát,vagy opera énekes operettet énekeljen.Egy egy szám erejéig. A beírás arról szól,hogy akinek vénája erre nem alkalmas ne csinálja.Házy Erzsébetnél nagyobb primadonna a világban nem volt.Ennek ellenére az 5o-es évek végén a Margitszigeten énekelt Víg özvegyen kívűl(ami egyébként operaházi produkció volt)Magyarországon csak hakni szinten énekelt el egy-egy számot.Tény Bécsben (ami abban az időben nagyon nagy dolog volt) évekig énekelte Szaffit és Glavari Hannát ,sőt két filmet is csináltak vele. Honthy Hanna egy riportban meg is jegyzi,hogy igazán otthon lenne az operett színpadon is Házy,de nem hajlandó teljes operettben fellépni,pedig mennyire kapacitálta rá!
2578 Búbánat 2015-12-03 11:12:56 [Válasz erre: 2577 telramund 2015-12-02 12:41:20]
Anno több operaénekes ment át az Operából az Operettbe; félig itt, félig ott, ki végleg, de vissza is vezetett az út... Sárdy János, Palócz László, Kovácsházi István, Nyári Zoltán, Boncsér Gergely..... Frankó Tünde... Egy-egy előadásra még többen mentek át oda és vissza is: Németh Marika, Zentai Anna, Rátonyi Róbert, Vadász Zsolt, Vadász Dániel, Zsadon Andrea, Fischl Mónika és mások, illetve Bende Zsolt, Pitti Katalin, Leblanc Győző és mások...
Anno több operaénekes ment át az Operából az Operettbe; félig itt, félig ott, ki végleg, de vissza is vezetett az út... Sárdy János, Palócz László, Kovácsházi István, Nyári Zoltán, Boncsér Gergely..... Frankó Tünde... Egy-egy előadásra még többen mentek át oda és vissza is: Németh Marika, Zentai Anna, Rátonyi Róbert, Vadász Zsolt, Vadász Dániel, Zsadon Andrea, Fischl Mónika és mások, illetve Bende Zsolt, Pitti Katalin, Leblanc Győző és mások...
2577 telramund 2015-12-02 12:41:20
Nem tudom miért erőltetik Frankó Tündét primadonna szerepekben.Sem habitusa,sem éneklésmódja nem predesztinálja a szerepkörre!Valahol a vezérelvek és hatalmak mintha az operaházból költöztek volna át. Az előbb rossz helyre ment.
Nem tudom miért erőltetik Frankó Tündét primadonna szerepekben.Sem habitusa,sem éneklésmódja nem predesztinálja a szerepkörre!Valahol a vezérelvek és hatalmak mintha az operaházból költöztek volna át. Az előbb rossz helyre ment.
