2020/21. operettbemutatók
Budapesti Operettszínház
Kálmán Imre: Marica grófnő Lehár Mosoly országa, visszatérő Ábrahám Viktória, továbbjátszák Szirmai Mágnás Miska, Huszka Lili bárónő, Lajtai: Régi nyár. Kacsóh: János vitéz
Debrecen
Bemutató Kálmán: Cirkuszhercegnő
Győr
Zerkovitz Csókos asszony
Pécs
Zerkovitz Csókos asszony
Miskolc
Ábrahám Bál a Savoyban
Szeged
itt nincs bemutató, hanem Szirmai Mágnás Miskája fut még egy évadot
Békéscsaba
Ábrahám Pál: Viktória (Trianon 100 Nemzeti Összetartozás jegyében) és emellet műsoron marad Huszka Bob hercege is
Kaposvár
itt még nincs műsor hirdetve
Nyíregyháza
itt nem lesz operett, de legy Cy Coleman: Sweet charity musicalje, ami hát nem sűrűn kerül elő itthon
Turay Ida Színház
itt se látok operettet
Budapesti Thália Színház
itt Eisemann Egy csók és más semmi továbbjátszása (emellet jellemző, hogy 3 Feydeau komédia is megy, persze hát mert már nincs rá jogdíj:
"Újra műsoron Gherase Dendrino Szálljon a dal című operettje a Kolozsvári Nemzeti Operában"
/erdon.ro/
2019. 02. 14. 12:25
A Kolozsvári Román Nemzeti Opera újra műsorra tűzte Gherase Dendrino Lăsați-mă să cânt című operettjét. Szövegkönyvét Erastia Sever, Liliana Delescu és Viorel Cosma írta.
Gherase Dendrino (1901-1973) a román zeneirodalom jelentős személyisége, zeneszerző, karmester a „Lăsați- mă să cânt” operettjét 1954-ben mutatta be a Bukaresti Állami Operettszínház. Majd 1958-ban a Kolozsvári Nemzeti Opera Anghel Ionescu Arbore rendezésében vitte színre. A produkciót Drezda, Olmütz, Odessza, Jászvásár, Nagyvárad színházában is játszották.
A darab cselekménye Brassóban játszódik le, főszereplői Ciprian Porumbescu zeneszerző és Berta Gorgan, Ciprian szerelme. A zeneszerző életének momentumait eleveníti fel. 1882-ben a zeneszerző legújabb darabját, a Vasile Alecsandri versei alapján alkotott, Crai nou című, két felvonásos operettjét akarta bemutatni. (Az első román operettnek tekintik.) Azonban a bécsi udvar hivatalos képviselői ellenezték a darab bemutatását, igyekeztek elfojtani minden nemzeti érzést. Végül, köszönhetően az értelmiség és a vidékén élő emberek lelkes és kitartó támogatásának a Crai nou című alkotást a brassói Román Gimnázium (ma Andrei Șaguna Kollégium) dísztermében vitték színre (1882. március 11). Ciprian Porumbescu 1881-1883 között a gimnázium zenetanára volt. A gyermekeket arra tanította, hogy „a művész mindenkor a néptől tanulja azt, amit tud”. (Szegő Júlia)
Az élet érdekessége, hogy hatvan év múlva a neves rendező, Anghel Ionescu Arbore fia, Cătălin Ionescu Arbore rendezésében, 2018-ban, Dendrino operettje a Kolozsvári Nemzeti Operában került bemutatásra. Cătălin Ionescu Arbore elmondta, hogy számára a mostani rendezés nagy élményt, egyben kihívást is jelentett. Hiszen a kolozsvári opera színtere gyermekkori élményeit juttatja eszébe, amikor a darab rendezője az édesapja volt, az édesanyja a Suzănica szerepét alakította. Az operett dallamvilága, humora megérinti a közönséget. A neves áriák, mint Martha áriája, Berta-Ciprian duettje, Berta áriája, a II. felvonásban, Ciprian áriája az első felvonásban valósággal meghatja a közönséget. Az operettben sajátosan ötvöződik a szöveg, a tánc és a zene. Különböző műfajú zenék -induló, hora, keringő- kapcsolódnak össze. A rendezésben nehézséget a nagyszámú szereplő – 38-jelentette. Közreműködött a Kolozsvári Nemzeti Opera zene-, ének- és a balettkara. Az előadás sikerességéhez hozzájárult a Kolozsvári Nemzeti Színházzal és a Transilvania Állami Filharmóniával való együttműködés is.
Ciprian Porumbescu (1853-1883) neves román zeneszerző. Tanulmányait a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen végezte. A modern román zene megalapítójának tekintik. Alkotó tehetség, maradandó műveket hagyott az utókorra: Ballada hegedűre és zongorára, Román Rapszódia, A trikolor éneke, az Egyesülés himnusza, a Crai nou- operett, és még lehetne sorolni. Dr. Valeriu Braniște szerint „A nemzet összes öröme befolyásolta a nagy művészi lelket, a fájdalmak pedig a legrejtettebb zúgáig hatottak.”
Gherase Dendrino (1901-1973) román zeneszerző, karmester. Filmzenei, könnyűzenei alkotásai ismertek. A Lăsați-ma să cânt és a Lysistrata című operettek dúsítják a zeneszerzői munkáját.
A rendező alkotótársai
Díszlettervező: Adriana Urmuzescu, Koreográfia: Felicia Serbănescu. Vezényel: Adrian Morar. Kórusvezető: Corneliu Felecan. Színpadvezető: Dan Lupea. A VIP gyermekkórus karmestere: Anca Mona Mariaș. Főbb szerepekben felléptek: Cristian Mogoșan (Ciprian Porumbescu), Lorena Puican (Berta Gorgon), Florin Sâmpălean, Oana Trămbițaș, Liliana Neciu, Iulia Merca, Bogdan Nistor, Sorin Lupu, Petre Băcioiu, Cristian Bogdan, Petre Burcă.
Az 1989 előtti politikai hatalom a Dendrino- operettjét, akárcsak más korabeli alkotást, a saját ideológiájának népszerűsítése érdekében próbálta felhasználni. Amint Cătălin Arbore hangsúlyozta, az operett nem ideológiai jellegű, jól kidolgozott cselekménnyel rendelkezik. A produkcióban a humor, a dallam, a ritmus, a jó hangulat, a romantika sajátosan ötvöződik egymásba, egyensúlyt teremtve.
A Dendrino-operettjének szövegkönyvét Pintér Lajos fordította magyarra
Amint a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonból megtudhatjuk, Pintér Lajos újságíró a zenei tárgyú cikkeit, interjúit a hazai magyar lapokban közölte. Zenekritikai rovatot vezetett a Román Rádió bukaresti magyar adásában. Gherase Dendrino „Lăsați-mă să cânt” című operettjének szövegkönyvét „Szálljon a dal” címmel fordította magyarra. A Dendrino- operettjét a Nagyváradi Szigligeti Társulat 1958. február 22-én mutatta be, főszereplők Belényi Ferenc (Ciprian Porumbescu) és Dukász Anna (Berta Gorgon). Magyar színre alkalmazta és rendezte: Gróf László. Díszlettervező: Kudelász Károly. Vezényelt Matolcsy Zoltán.
A Kolozsvári Román Nemzeti Opera nagy sikerrel mutatta be Dendrino -operettjét. A produkció közönségvonzó erejét a zenéje, a híres áriák, a kórus, a koreográfia, a zenekar, a táncosok művészi teljesítménye eredményezte.
Csomafáy Ferenc
Úgytudom bértollnokokat alkalmazott, ezeknek diktált, mert csúnya volt a kézírása. De a nácik sok mindent megsemmisítettek. Ennek azért utána kéne járni, hátha mégiscsak maradt utána valami.
https://www.stretta-music.com/abraham-paul-abraham-melodien-nr-124817.html
Itt nyomtatott formában van meg 4 dal kottája.
Itt is csak nyomtatott formában van meg, de gondolom így lett kiadva.
https://www.antikvarium.hu/konyv/sebestyen-gyorgy-paul-abraham-665132
Viszont ennek a könyvnek az elején ott van a kézírása. Rajta az aláírás is középen.
A nagy botrány(kilátás)ra való tekintettel viszont gyorsan és sikeresen, határidő-hosszabbítás nélkül lezárták az operettszínházi zaklatási vizsgálatot.
4489 számú bejegyzéshez:
A német színpadokon jelenleg játszott Ábrahám-operettek u.n. "Ábrahám-hű" egyszerűsített zenei változatok, amelyeket az eredeti partitura alapján nagyrészt Henning Hagedorn úr készített.
Ez a mondatod nem tetszik, nem mondtam ezt: "Most úgy beszélsz erről, mintha Ábrahám Pál nem tudott volna hangszerelni, szóval ő is hangszerelte operettjeit, de szüksége volt a segítségre időhiány miatt."
Tény, hogy Ábrahám Pál után sem szerzői kézirat, sem ezen belül saját hangszerelésű kotta nem maradt fent. Kutatható, hogy mi miatt.
Ezzel egy időre szeretném lezárni ezt a témát.
Jövő évadban Litvániában lesz Bál a Savoyban, ill. Pforzheimben, Darmstat-ban Németországban, ill. úgy néz ki Miskolcon és a Fertőrákosi Barlangszínházban is adják. Most úgy beszélsz erről, mintha Ábrahám Pál nem tudott volna hangszerelni, szóval ő is hangszerelte operettjeit, de szüksége volt a segítségre időhiány miatt. Siklós Alberttől tanulta a Zeneakadémián, jeles ill. kitűnő eredménnyel. https://www.paul-abraham-bio.de/archiv%202.htm A Winkler Gábor féle Magyar operett könyv nekem is megvan és tegnap belenéztem, ott azt írja, hogy 1919-ben kapta meg a zeneakadémiai diplomáját, bár az abszolutóriumot 1916-ban szerezte meg, mint a bizonyítványai mutatják. Különben az I. világháború alatt nem diplomázott senki, tehát Ábrahám osztálytársai (Kósa György, Hartmann Elemér, Krasznai-Krausz Mihály sem), emiatt csúszhatott az időpont.
Hawaii rózsája is lesz Hagen-ban, Salzburgban és a Komisch Oper Berlinben, ugye azt is hangszerelte Kemény Egon.
Viktória lesz ugye a Budapeti Operettszínházban, valamikor Békéscsabán ill. Neustrelitz-ben, és München-ben is (utóbbi még nincs kiírva)
A Mese a Grand Hotelben pedig Hamburgban, Dresdában és Meiningenben fog menni. Most ez is elővették a 2017-es felújítás után.
Mindig csodálkozva olvastam/olvasom azt a szófordulatot, hogy „a nagy sikerre való tekintettel meghosszabbítjuk…”
Ilyen volt például most a nemzeti konzultáció, melynek beadási határidejét „a nagy sikerre való tekintettel” meghosszabbították.
Ilyen ma az Operettszínház hírlevele, melyben arról értesítenek, hogy „a nagy sikerre való tekintettel” kedvezményes jegyeket kínálnak az augusztus 15-16-i budapesti Vármegye Udvar előadásokra.
Eddig úgy hittem, „a nagy siker” azt jelenti, hogy már a meghirdetés első napjaiban minden jegy elkel, minden konzultációs ívet visszaküldenek és így tovább.
Úgy látszik, ma már ez a szófordulat – mint sok más szófordulat is – mást jelent, mint évtizedekkel ezelőtt.
Korábban Kemény Egon zeneszerző fórumán korabeli újságcikkel idézte fórumtársunk, talán éppen te voltál, hogy Kemény Egon Brodszky Miklósnak is hangszerelt (zenekari hangszerelés), ez már 1933 után volt Budapesten.
1934-től kezdődött a magyar rádióval hosszú évtizedeken át tartó "háziszerzői" kapcsolata. Ennek keretében rádióoperetteket és rádiódaljátékokat is komponált, amelyeknek színpadi változata is készült. A "Krisztina kisasszony" című rádióoperett színpadi változata daljáték, amelyet a Miskolci Nemzeti Színház mutatott be.
Kemény Egon művei színpadi előadásának egyik fő feltétele az operaénekesi kvalitás: a rádióban Házy Erzsébet, László Margit, Gyurkovics Mária, Simándy József, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Kövecses Béla énekelte a főszerepeket illetve Petress Zsuzsa, akit Simándy József beszélt le az operai karrierről.
Ennek örülök és kíváncsi vagyok, hogy Kemény Egon zenekari hangszerelésében adják-e elő! Talán még az "eredeti partiturából" játszanak, akkor csodálatos lehet, talán náluk megmaradt és el is tudják játszani... A "Bál a Savoyban" az 1930-1933 közötti berlini Ábrahám-Kemény zenei munkatársi kapcsolat ("Viktoria und ihr Husar", "Die Blume von Hawaii", "Ball im Savoy") utolsó operettje volt.
Különben a Bál a Savoyban még napjainkban is szokott menni Oroszországban, Észtországban, Litvániában az Operbase oldalon meg lehet nézni..
A televízióban anno örömmel követtem hét héten át a népszerű Verne-regény, „A Grant kapitány gyermekei” nyomán készült szovjet-bolgár filmsorozat (1985) epizódjait.
Dunajevszkij zenéje nagyban hozzájárult a film sikeréhez:
A film eredeti címe: Дети капитана Гранта
A szocializmusban, a Szovjetúnió alatt, ott eleve mindenki "szovjet" volt...
4477 számú bejegyzéshez:
Ami késik nem múlik, feltételezem, hogy kedves kérdéseddel a "nevek" alatt zeneszerzőket értesz.
Kemény Egon fórumában Ábrahám Pál mellett Erdélyi Mihály műveiről is szó esett már, és másokról is, a 2019-es Kemény Egon emlékműsorban - "Túl az Óperencián", Dankó Rádió - Buday Dénes "Csárdás" című operettjéről, ezekről te is tudsz, olvashattad.
A többieket majd máskor, részletesen összegyűjtve közlöm. Mára most már tényleg búcsúzom!
Most nézem "Sztálin-díjat" kapott a Szabad szélért ... maradjon inkább szovjet operettszerző ezek után.
Gondolom, kérésed nem nekem címezted...
Én a Pál utcai fiúkat musicalt néztem meg Balatonfüreden, ott is telház, és kb. 3 emberen volt maszk.
Jó akkor sorolj neveket, akiknek Kemény Egon hangszerelt.
A Budavári Palotakoncerten bezzeg nem féltek az emberek a koronavírustól: szorosan egymás mellett ülve, dugig tele volt a nézőtér. Megszámoltam: mindössze három emberen láttam arcmaszkot... A margitszigeti Sevillai-n sem láttam ennél sokkal több "maszkosat"...
Nevesítsük: Winkler Gábor a szerzője a "legújabb operettkönyvnek"
"A magyar operett" - Holnap kiadó, Budapest, 2018
Benne a
Kemény Egon-szócikk a 164 - 166. oldalakon olvasható.
Ábrahám Pál-szócikk: 119 - 125. oldalakon található.
És még sokan mások...
Ki ismeri például a "Körözött liptói" című darabot... és zeneszerzőjét? Szintén Kemény Egon hangszerelésében került színre. Már a címe is sokat ígér, ami a humoros szórakoztatást illeti :-).
És vajon mi a jelentős jelentése...? (ld. 4460).
Ицхак-Бер бен Бецалель-Йосеф Дунаевский
(Kodály-tanítványként: Deutsch)
Az biztos, hogy nincs olyan dal, amit ennél gyakrabban énekeltek - és mély áhítattal.
Широка страна моя родная,
Много в ней лесов, полей и рек.
Я другой такой страны не знаю,
Где так вольно дышит человек!
"VALAHOL DÉLEN"
Nem szeretem a csúsztatást, azaz
- 4460-ban jelentős magyar zeneszerzőkről írtál,
- erre válaszoltam 4462-ben,
- és egyszercsak a nemzetközi sikerekhez jutottál 4465-ben...
Kemény Egon hat és fél éven át volt Ábrahám Pál zenekari hangszerelője, tehát Ábrahám első sikerétől a berlini évek alatt keletkezett három világhírű operettje ideje alatt, amint ezt jól tudod.
Lesz még alkalom a Kemény-Ábrahám művészbarátságot elemezni, most nincs szándékomban.
Érdemes lenne összegyűjteni Kemény Egon hangszereléseit Ábrahámtól Ábrahámig (Pesti mese, 1937, Hotel Kikelet, 1937 filmek), illetve időrendben a legutolsó zeneszerző kollégájáig...
Ennél még fontosabb, amit Héterő fórumtárs is említett, Kemény Egon életműve. És hozzáteszem, annak rangja. Negyven esztendő alatt első jazz-slágereitől (1927) a daljátékig "A messzetűnt kedves" (1965, Fazekas Mihály élete) átívelő karrierje sokrétű - nem könnyű, és nem is volt könnyű műveit sem szám szerint sem műfaj szerint áttekinteni.
Ez teljesen független attól, hogy melyik lexikonból miért maradt ki... elég érthetetlen. Mai példa: vajon hogy lehet az, hogy a legújabb operettkönyvben a "Kikelet utca 3." című nagyoperettje 1929 helyett tíz évvel későbbi bemutatóval jelent meg...? Ez mégiscsak különös lektorált operettkönyvben.
Nem volt szándékomban most ezekbe a részletekbe belekapni, mára azzal búcsúzom, hogy az orosz nyelvű színpadokon, nagyszínházakban követhetelenül nagy előadásszámban játszott "Valahol Délen" zenei körökben már Dankó Pista idejében is nagyobb siker volt, mint a nyugat-európai...
Lemaradt még az ismertebbek közül pl. De Fries Károly, Gyöngy Pál és Buday Dénes, ők még Fényes Szabolcs előtt születtek, de ismert nevek. Kerekes János, az Állami Áruház szerzője pedig egy évvel Fényes Szabolcs után (1913) született.
Magyar wikipédia szerint "zsidó származású ukrán zeneszerző". Angol és orosz wikipédia szerint "szovjet zeneszerző".
Ő most milyen nemzetiségűnek számít?
És volt Dunajevszkij..
Vehetjük még Brodszky Mikóst is, de ő Ábrahámmal és Eisemannal egy időben futott. Mára teljesen el lett felejtve, pedig annak idején hasonló népszerüségnek örvendett, és ő nemzetközileg is futott.
Ott van még Erdélyi Mihály is... de neki is inkább csak pár dala él
Én nem mondtam, hogy Kemény Egon ne lett volna jó zeneszerző, de ő nemzetközileg kevésbé ismert, és hát sokat hangszerelt Ábrahámnak kb. 1934-ig. Pl. a Mese a Grand Hotelben c. Ábrahám operettnél is közreműködött? Ezt nem tudom. Különben a Kemény Egon dalok elég különleges, egyedi stílusúak, mindenesetre mostanában egy operettje se fut, de a Valahol délben az nagyon szép.
"...utánuk már csak egy jelentős magyar operettszerző született, Fényes Szabolcs (1912)."
Ábrahám Pál életét bizonyára kevesen ismerik annyira részletesen, mint te, így valóban meglepő az idézett mondatod, hiszen Kemény Egon szerepét már azért is méltathatnád jelentősnek, mert kedvenc operettszerződ sikerében oroszlánrésze volt.
A K. E. -topikban a szerző egyéb tevékenységéről, operettjeiről bőven lehet olvasni; a felsorolt művek ismertetése kétségkívül alapos kutatást takar, ezért - engedelmeddel - kicsit sértőnek hangzik a fenti mondat.
Ezt nem magamtól szedtem. Találtam egy operettlexicont (most rá kell keresni), az azt állította,hogy Ábrahám Pál volt az utolsó jelentős operettszerző, de ez nemzetközileg. Szóval róla azt írták, hogy az operettirodalom Richard Strauss-a és Stravinsky-je. Természetesen voltak még operettszerzők, de most itt a legismerebbekre utalunk. Szóval volt pl. még Kerekes János is, meg mások akik írtak operettet, de ők már nemzetközileg nem jelentős szerzők. A németeknél Ábrahám után volt talán Nico Dostal vagy Fred Raymond, de ezek szerint már őket se tartják annyira jelentősnek. Werner Richard Heymann (1896-1961), na ő is alkotott egy nagy sikert, Die Drei von der Gasstelle címmel, 1930.ban. Aztán voltak még NDK-s szerzők is.
4460 számú bejegyzéshez:
Ez az állításod nem igaz, árnyaltabban fogalmazva, nagyon szubjektív: "Ő utánuk már csak egy jelentős magyar operettszerző született, Fényes Szabolcs (1912). "
Természetesen Kemény Egon zeneszerző (1905 -1969) nevét sem lehet kihagyni a jelentős magyar operettszerzők közül! Számos műfajban komponált, nem csak operettszerző volt.
Az lehet, hogy nem ismered a munkásságát, de könnyen elolvashatod a Wikipédiaoldalát weboldalán is: https://kemenyegon.hu/ és fórumán is éppen elég korabeli tudósításból bárki tájékozódhat. Nem csak színpadi szerző volt 1929-től, hanem a rádióoperett műfaját is ő indította el. Nemzeti színházak is bemutatták operettjeit Kassán, Miskolcon és külföldön.
Rajta kívül még számos, a maga korában jelentős magyar operettszerző aratott sikert, azaz életükben jelentősek voltak, az utókor nem játsza műveiket, gyakran azért sem, mert nincs meg a partitura és a szövegkönyv! Műveik részletei megmaradtak azokban a Rózsavölgyi és Bárd kiadásokban, amelyeket Kemény Egon hangszerelt nekik... röviden most ennyit szeretnék a "jelentős" jelzőhöz fűzni.
A névsort folytatva, említhetjük továbbá akár őket is:
Kacsóh Pongrác (született: 1873)
Nádor Mihály (született: 1882)
Farkas Ferenc (született: 1905)
Vincze Ottó (született: 1906)
Polgár Tibor (született: 1907)
Ezen a kípen a híres Hans Koessler osztály látható, közte Jacobi, Szirmai, Kodály, Weiner Leó. Kálmán Imre és Bartók Béla vajon miért hiányoznak? Ők más évfolyamra jártak? http://www.bacstudastar.hu/kz-koessler
Az is érdekes, hogy pl. Szirmai 1880-ban született, míg Weiner Leó 1885-ben, Jacobi 1883-ban és Kodály 1982-ben, tehát nagy volt a korbeli szórás. Kálmán 1883-as születésű volt, míg Bartók 1881-es.
Az 1875-ös születésű Huszka Jenő, Hubay-Koesler tanítvány volt szintén.
További operettszerzők is ebben az időszakban születtek, bár nem jártak a Zeneakadámiára Zerkovitz 1881, Márkus Alfréd 1883-ban.
Egy évtizeddel később születtek a jazzoperettszerzők: Ábrahám Pál (1892) (Ő Herzfeld Viktor tanítványa volt az akadémián) és Eisemann Mihály (1898) (Ő Kodály tanítvány volt az akadémián, de eltanácsolták úgy tudom), Lajtai Lajos (1900). Ő utánuk már csak egy jelentős magyar operettszerző született, Fényes Szabolcs (1912).
Azt hogy lehet megnézni, hogy hány helyet adtak el? Ha jól nézem 811 jegy vár még eladásra a Mosoly országánál. De passz mennyi az összlétszám.
Az idősebbek a nézőközönség és hát azok félnek a Covid-tól, szóval jobb lenne valahogy szétültetni a közönséget. Pl. Erkelben simán meg lehet tenni.
Nem erre a fórumra tartozik, de jegyeladás. Eiffel nyitó gála: a 2020 helyből még 537 szabad!!! Pedig Jonas Kaufmann is és egységesen 5.000 Ft. Félnek az emberek a szabadtéri elhelyezkedésektől. (A 2 Sevillai borbély látogatottságát ne is említsük)
Na ez nagyon gáz: Lehár Mosoly országa lesz hétvégén az egri szabadtérin, de alig van jegyeladás, https://www.jegy.hu/program/a-mosoly-orszaga-114322/643716 Ez olyan 1/5-öd ház.
Boncsér felesége, Bordás Barbara az operettes maradt. Ő ott volt? Úgy tudom lesz a miskolci Bál a Savoyban előadásban szeptemberben.
Budavári Palotakoncert – 2020 – képgaléria a szombat esti koncertről és azutáni fogadásról
A „lánykérés” és eljegyzés pillanatkockái
(Visszafelé is, és előre görgetni is...)
„Karantén levelek" Üzenet a zenés színházból - Vadász Zsolt és Lukács Anita válaszolt
/Zene.hu/
A Budapesti Operettszínház művészházaspárja válaszolt a levelemre. Vadász Zsolt 2008-ban volt az Év Operett Színésze. Bonviván szerepben láthatták a műfaj kedvelői, többek között Jacques Offenbach Párizsi élet, Kálmán Imre Marica grófnő, Szirmai Albert Mágnás Miska, Lehár Ferenc A víg özvegy, Kálmán Imre Csárdáskirálynő operettjében. Kedves felesége, Lukács Anita primadonnaként áll színpadon, 2018-ban díjazták az Év Operett Színészeként. A fenti operetteken kívül, Huszka Jenő Lili bárónő, Lehár Ferenc Luxemburg grófja, Kacsóh Pongrác János vitéz előadásokban látható. A két művész az opera műfajában is gyakran lép a publikum elé. Művészetükkel az egész világon hirdetik a magyar zenés színházi kultúrát. Levelemben arról kérdeztem őket, miként élik meg a „karantén” napokat.
Kedves "joska141"
Köszönöm az ismételt "útmutatót" - így már értem a hozzászólásából a hova eljutó "poén"-ját...
Valóban, ez nem semmi.
Ott voltam nyolc évvel ezelőtt a Budavári legelső Palotakoncerten - a próbán:
KERO úgy meggyötörte szegény Frankó Tündét, hogy szinte már csak "szédelgett"; semmi nem volt jó neki: éneklése, szövegkiejtése, hanglejtése, mozgása - és mindezt közönséges, ordibáló módon a nézőtérről ülve hangszóron süvöltötte fel a színpadra neki, nem törődve a körülötte lévőkkel, érdeklődő nézőkkel sem, a szopránunk legalább négyszer fogott neki a Cigányszerelem Messze a nagy erdő kezdetű Lehár-slágernek, míg elfogadhatónak tartotta azt. (Más kérdés, hogy a végeredmény nyilván KERO-t igazolta, mert a TV-közvetítést nézve, Frankó Tünde nagyon szépen, kulturáltan adta elő ezt a híres, lassú-gyors szakaszokból felépülő csodálatos dalt.)
Kerényi Miklós Gábor rendező folyamatosan instruált: Frankó Tünde és Dolhai Attila kettősnek sem „kegyelmezett”; a Cigányszerelem duettjében talált hibát, így az egészet megismételtette velük - ami rendjén való.
Érdekes módon, más szopránokkal ezen a próbán nem került "összetűzésbe"... (végigültem a több mint kétórás próbát)
Emlékszem, Ókovács Szilveszter egy finom intésére, mikor Boncsér Gergely kitüntetése alkalmából őt méltató mondatainak a végére bigyesztette, valami ilyesmit: szeretné ha a jövőben elsősorban az Operához kötődne és itt teljesedjen ki énekművészetével.
A kis Kero biztosan hiányzott, Laki Péter -legalábbis amit eddig vele/tőle láttam- a nyomába sem ér (szerintem). Nem tudom, exe hová lett. Aishát nem ismerem, de látom, most éppen ő mosolyog kis Kero oldalán. Nyilván nem nagyon lepődtél meg azon, hogy Frankó Tünde nem lépett fel ... ahogyan Kero idejében az lett volna meglepő, ha nem lép fel (mindenhol). Ha Boncsér Gergely netán teljesen átáll/t az operá(k)ra, az nem baj, persze nem Enzo(k)ra és hasonló súlyúakra, amit már több menetben és egyetértőn kitárgyalt a fórum.
Különös, hogy a korábbi évek Palotakoncertjein rendszeresen fellépett művészek közül most hiányoztak például:
Dancs Annamari, Kerényi Miklós Máté, Kardffy Aisha, Boncsér Gergely, Frankó Tünde, Peller Károly, Kállay Bori
Nálunk a magyar rádiófelvételt sokat sugározta a rádió, mostanság a Dankó Rádióban is időnként felhangzik az Évá-ból ez a vidám kettős:
„A válás ma már úgy divatba jön, mint régen a házasodás. Ma már az a sikk, ha Párizsba jő, s ez mindenképp magánszokás. Megesküdtünk rá, hogy sírig tart már, de sok minden esett velünk. Megmondhatom hát, mily sajnálom bár, de bocsánat: tévedhetünk! Még ha egy-két perc alatt több tucatnyi férj akad, kit választhatnék mégis, nehogy megjárjam én is. De úgyis mindegy... Úgy sincs béke nálunk, hát nem jobb hogyha válunk?....
Elválunk, ha kell, ez az új divat, mert manapság ez a szokás. Ez biztos siker, és nagy viadal, mert elválni külön varázs! Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán! /- Kezdetben azt mondtam én, ejnye, ez már fess legény, no ez se lenne botrány, de összevesztünk aztán. A csók terén is mást akart, hát én azt mondtam, üsse kard, s már gondolhatja bárki, mi volt a finom márki? … Elválunk, ha kell, így szól ez a dal, mert manapság ez a szokás és nagy diadal, mert elválni külön varázs. Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán! /
Köszi. Mondjuk ezt az operettet nem sokan ismerik, de talán Ausztriában néha műsorra tűzik napjainkban is. Mindjárt megnézem.
Összesen 2-szer ment 2004-2019 között az Éva, egyszer Bad Ischl-ben és egyszer Németországban Mainz-ban. 2021. júliusában tervezik bemutatni az ausztriai Bádenben.
Lehár Ferenc Éva című operettjéből ismert duett is a válásról szól - persze a végén egymáséi lesznek...
- Pipsi és Dagobert vidám kettőse, III. felv. (Németh Marika és Bende Zsolt)
„Válni kell, hát válni kellett… /Jaj de kár, vége már, boldogság, vége már, várni kell, semmi sincs, hogyha nincs némi kincs, hordd el hát sátorfád, fel is út, le is út, búcsút ints, volt de nincs...”
