Múltidéző
1985. október 10., MTV 1. 20.00 – 21.00
Huszka-est.
„Az operett kedvelői ebben az esztendőben emlékeznek meg a műfaj egyik legkiválóbb magyar komponistája, Huszka Jenő születésének 110. évfordulójáról. Gondolt az évfordulóra a Magyar Televízió is. Csaknem egyórás emlékműsort készítettek Szellő szárnyán címmel. „
László Zsuzsa szerkesztette, Apró Attila rendezte a műsort
Az MRT Szimfonikus Zenekarát Hidas Frigyes vezényli.
A műsorban a Televízió tánckara is közreműködik, koreográfus: Bán Teodóra és Keveházi Gábor.
Műsorvezető: Bács Ferenc.
A nagyszabású gálaműsort a Magyar Televízió IV. számú stúdiójában készítették.
Mária főhadnagy:
1. „Szabad-e remélnem?” (Pászthy Júlia, B. Nagy János),
2. Antónia dala (Tiboldi Mária),
3. „Én mától kezdve” (Pászthy Júlia, B. Nagy János),
4. Palotás (MTV tánckara).
Bob herceg:
1. Bob belépője (Berkes János, Bende Zsolt),
2. A királynő dala (Lehoczky Éva),
3. A holló legendája (Bende Zsolt),
4. Annie és Bob kettőse (Oszvald Marika, Berkes János),
5. Gárdainduló (Pal csó Sándor és MRT férfikara, MTV tánckara).
Gül Baba:
1. Leila dala (Zsadon Andrea és MRT női kara, MTV tánckara),
2. „Daru madár fenn az égen” (Ötvös Csaba),
3. Leila és Gábor diák kettőse (Zsadon Andrea, Jankovits József).
Lili bárónő:
1. „Szellő szárnyán” (Sass Sylvia, Horváth Bálint),
2. „Gyere, csókolj meg” (Kovács Zsuzsa, Németh Sándor),
3. „Egy férfi képe” (Sass Sylvia),
4. „Tündérkirálynő légy a párom” (Sass Sylvia, Horváth Bálint és MTV tánckara).
Charles Lecocq: La Fille de Madame Angot (1872)
(„Angot asszony lánya”/
A YouTube-on találtam további kitűnő felvételeket, itt az Opéra Royal de Wallonie-Liège előadásának részleteit linkelem be:
https://www.youtube.com/watch?v=-ghFwvcXDe0
https://www.youtube.com/watch?v=gcUR3PKE_qA
https://www.youtube.com/watch?v=DE-bEco5XFk
https://www.youtube.com/watch?v=o0zuL86Bhok
Talán a korábbi bejegyzéseimből kitűnik, nem rajongok a "Csárdáskirálynő" operettért; egyébként is Kálmán Imre művei és azok zenéje sem hoznak tűzbe. Az én zenevilágomat jobban tükrözik a műfajnál maradva Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Jacobi Viktor, Nádor Mihály és a nagy klasszikus szerzők alkotásai, amelyek többségét Magyarországon egyáltalán nem játsszák: Offenbach, Lecocq, Hervé, Planquette, Sullivan, Jones, Suppé, Zeller, Millöcker, Fall, Oscar Straus. Szerencsére a rádióban alkalmanként megszólalnak ezek a muzsikák is! Nem beszélve a YouTube videomegosztó elérhetőségekről is... De kedvelem a szovjet operettek dallamos zenéit is: Dunajevszkij: Szabad szél; Miljutyin: Nyugtalan boldogság. A hazai komponisták ún. rádióoperettjeit- daljátékait is szívesen hallgatom meg (Vincze Ottó, Kemény Egon, Kerekes János, Farkas Ferenc, műveire gondolok elsősorban). Ábrahám Pál zenéi közül nem a dzsesszes stílusú hangvételűekre, hanem inkább az érzelmes, behízelgő melódiáira vagyok "vevő". De mint írtam, mindenekelőtt: Lehár és a francia, angol, valamint a "bécsi" operett klasszikus, vígoperai nívójú darabjai vonzanak, azokat hallgatom és állnak hozzám közel.
Mai cikk az internetről, a magyar operettet megújító Vidnyánszky rendezésű Csárdáskirálynő újabb diadalmenetéről:
Ahogy a cikk írja:
„Nincsenek szavak! Vastaps!" - írták a nézők Brassótól New Yorkig, Kanadától Németországig. December 5-én tartotta meg a Budapesti Operettszínház A Csárdáskirálynő online premierjét. A közvetítés után özönlöttek a hálás, örömteli üzenetek.
Különösen figyelemre méltó, szívmelengető, hogy – szintén a cikk szerint – „a Budapesti Operettszínház kollégái egész hétvégén az érdeklődő levelekre válaszoltak.”
Ezek után nem is lehet mást tenni: December 12-én az egész produkciót megismétlik, remélhetőleg még hatalmasabb sikerrel, ha ezt egyáltalán lehet még fokozni.
Múltidéző
Magyar Fórum, 2013. június 20.
Jankovits József operetténekes: „Ragaszkodom a műfaj szabályaihoz”
„Azt a modernizálást sem bírom elviselni, mikor a bonviván részegen legurul a lépcsőn, vagy amikor a szerelmi kettős alatt pofozkodnak”
Augusztus 6-án a Szentesi Nyári Szabadtéri Színházban mutatják be az ön rendezésében Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. revüoperettjét.
Miként került kapcsolatba a Pesti Magyar Operett Színpaddal?
- Kalocsán működött egy kis színház, amiben először a Csárdáskirálynő Feri bácsi szerepét alakítottam. Majd a János vitéz daljátékban Bagó szerepét énekeltem. így nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítanom az ottani társulattal és a színház vezetőjével, Szabó Árpáddal. így felvetették: jó lenne, ha rendezőként is bemutatkoznék Kalocsán. Ezt örömmel elvállaltam, mert már gondolkoztam azon, hogy egy operettet szívesen megrendeznék. Tudom, mára divat lett, hogy boldog boldogtalan rendezni szeretne, de úgy éreztem, hogy ha már ez a trend, akkor én, aki meglehetős színpadi rutinnal rendelkezem, és jól ismerem az operett műfaját, kipróbálom magamat rendezőként. A színház vezetése 2011-re a Bál a Savoyban operettet választotta, így adta magát, hogy én rendezzem meg ezt az előadást. Tehát ez az előadás eredetileg a Kalocsai Színház produkciója volt. Jó szereplőgárdát sikerült összehozni, és az előadás sikeréhez nagyban hozzájárult Arany Tamás remek koreográfiája. Revüoperettről van szó, aminek megvannak a maga szabályai: a nagy tánckar, a pompázatos kosztüm, a fényhatások. Mindezt szerény körülmények között varázsoltuk oda a színpadra. Mindig voltak hiányérzeteim, de a leleményes koreográfia sok mindenre gyógyírt adott. Sok helyen léptünk fel ezzel a darabbal, és mindenhol nagy sikerrel. Jelenleg a Pesti Magyar Operett Színpadé a produkció, és ez az intézmény szervezi a további előadásokat.
Vámos László Wagner-énekest akart belőlem nevelni az Operaházban
Pályafutása alatt számtalan rendezővel dolgozott, kik voltak önre nagy hatással? Kiknek a módszereit viszi tovább?
- Ha ezt kérdezi, akkor szólnom kell közben pályám alakulásáról is, hiszen abban a hihetetlen szerencsében volt részem, hogy amikor 1979-ben a Szegedi Nemzeti Színházhoz kerültem, akkor Angyal Máriával dolgozhattam együtt. Nagyon sokoldalú rendező volt, egyaránt otthonosan mozgott a prózai és a zenés műfajok világában. Szegeden főleg operákat és operetteket rendezett. Sokat tanulhattam tőle. Amikor bonvivánnak hívtak a Budapesti Operettszínházhoz - ahol korábban 3 évig énekkaros voltam -, akkor két olyan nagy volumenű rendező egyéniség vett szárnyai alá, mint Vámos László és Seregi László. Ők rendezték az ottani előadások meghatározó részét. Először Seregivel kerültem szinte apa-gyerek viszonyba, mondhatni fogadott gyereke voltam. Pályám tipikus karriertörténet volt; egy éve voltam Szegeden, mikor a Margitszigeten a Víg özvegyet vitték színpadra, és mivel Leblanc Győző eltörte a lábát engem hívtak meg Rosillon szerepére. Akkoriban nagyon sok fellépési lehetőség volt, és az összes számításba jövő jónevű tenor már máshová ígérkezett el. Énektanárnőm, Raskó Magda jól ismerte a színház művészeti titkárát, és beajánlott engem, hallgassanak meg. Megfeleltem, és én énekelhettem el a premiert. A szereposztás ma már legendás: Pitti Katalin volt a primadonna, Bende Zsolt Danilo, Ötvös Csilla Valencienne, Agárdy Gábor Nyegus, Zenthe Ferenc pedig Zéta szerepét alakította. A kisebb szerepeket is az Operaház remek művészei énekelték. Nagyon jól esett, hogy ők mind segítettek nekem, barátságok szövődtek; Agárdy Gáborral a haláláig nagyon jó viszonyban voltam. A próbaéneklést követően Seregi azonnal felhívta az Operettszínház igazgatóságát azzal, hogy azonnal le kéne szerződtetniük. Mivel a következő évadra már aláírtam Szegedre a szerződésemet, így vendégként hívtak meg a Leányvásár c. operettre. Ám nem ez volt az első szerepem az Operettszínházban, mert be kellett ugranom a Csárdáskirálynőbe. Tiboldi Máriával énekeltem az első előadást szólistaként a Nagymező utcában. Seregi mindig is odafigyelt rám, s mikor a debreceni színház igazgatója lett, meghívott, hogy énekeljem el a Hunyadi Lászlót és a Carmenból a Don Jósét. Vámos Lászlónak nem lettem máris a kedvence, hanem idővel alakult ki köztünk jó munkakapcsolat, és ő is megbecsült engem. A Denevérben nála először Alfrédot játszottam, majd Eisensteint, s azt követte a Cirkuszhercegnő és a Cigányszerelem. Akkoriban Virágh Józseffel voltunk fiatal bonvivánok. Minden nagyképűség nélkül kijelenthetem, hogy 10-15 éven át nem volt olyan zenés színház Európában, amelyiknek két olyan bonvivánja lett volna, mint Virágh József és én. Mert a Jóisten mindent megadott számunkra ehhez a szerepkörhöz: hangot, kiállást, külsőt, színészi készséget. Mindez nem mellékes, mert az operett az illúziók műfaja, amit megnyerő, szép embereknek kell játszaniuk, és nem tűri az erőszakot. Vámosra visszatérve: az volt a célja, hogy belőlem, mert sötétebb a tónusom, Wagner-énekest neveljen az Operaházban. Ebben korai halála gátolta meg... Tehát Angyal Máriától, Vámostól és Seregitől vettem át sok mindent. Ez tudat alatt is munkált bennem, mikor megrendeztem a Bál a Savoybant. Tanulni senkitől sem szégyen, hiszen képtelenség ugyanazt a rendezést megcsinálni. A művész megtanul valamit, amit később a saját személyére alakít. Amikor kezdőként Szegedre kerültem, a legtöbbet egy nagyszerű bonvivántól, Csizmadia Lászlótól tanultam. Ő mindent tudott a pályáról, és valószínűleg néhány dolgot a gesztusrendszeréből is átvettem, miközben néztem az előadásait. De amiket átvettem tőle, az már bizonyos idő után nem Csizmadiás, hanem Jankovitsos volt. Tehát nem plagizálásról van szó. Az operett műfajának megvannak a nemes hagyományai. Meg kell tanulni, hogy bizonyos szituációkban miként viselkedjünk a színpadon. Az operettek túlnyomó többsége arisztokratikus környezetben játszódik, és azt a fajta viselkedésmódot senki sem hozza magával otthonról. Ennek a viselkedésmódnak az elsajátítására sajnos egyre kevesebb gondot fordítanak. Erre mondok most egy példát. Nem a Bál a Savoyban volt az első rendezésem, mert még régebben Mikolay László felkért, hogy rendezzem meg az egyik vizsgaelőadást, A mosoly országa keresztmetszetét, az Operettszínház Stúdiójában. Ezt örömmel elvállaltam, ám meglepve tapasztaltam, hogy az első foglalkozásnál a szereplők utcai ruhában, tornacipőben, rövid nadrágban jöttek próbálni. Elmondtam nekik, hogy a következő próbára a hölgyek hosszú szoknyában és körömcipőben, az urak meg hosszú nadrágban és rendes cipőben jöjjenek. Ezután azt tanítottam meg nekik, miként kell a lépcsőn hosszú ruhában lejönni, vagy miként kell frakkban leülni. Ezek szerint mindezt addig nem tanították nekik. Én pedig ragaszkodom a műfaj szabályaihoz.
Tehát önhöz a hagyományos operettrendezés áll közel?
- Mindenhol elmondom azt, hogy az operett egy felnőtteknek szóló mese. Ahogy a gyerekeknek, úgy a felnőtteknek is szükségük van, főleg ebben az agyonmechanizált világban, a szép mesére. A mesét viszont csak hitelesen lehet elmondani és eljátszani. Az operett műfajjal természetesen olyan értelemben vannak problémák, hogy a szövegkönyveket általában a XX. század elején írták, és eredeti verziójuk - akkor a Csárdáskirálynő több mint 4 órán át tartott - a mai néző számára befogadhatatlanok. Ezért azzal egyetértek, hogy szükséges a változtatás. De nem mindegy, hogy milyen. A szerintem pozitív dramatizálásra mondok kettő példát. Seregi László azt vette fejébe, hogy átíratja a Marica grófnő és a Boccaccio szövegét Kardos G. Györggyel, aki bár irodalmár volt, mégis nagyon szerette az operettet. így aztán leporolták a szöveget, de úgy, hogy az nem lett a zene kárára. Úgy dolgozták át a darabot, hogy nem forgatták ki önmagából.
Lehár Giudittájának remek a zenéje, de maga a darab eredeti verzióban játszhatatlan. Ezért Bad Ischlben úgy rendezték meg, hogy zeneileg átírták, meghúzták, a szöveget aktualizálták, és siker lett belőle. Régi színházi mondás, miszerint minden húzás a darab javára válik, hiszen a szerzők igencsak terjengősek voltak. Sőt vannak úgynevezett színészekhez kötött szövegek is. így Rátkay Márton, Rátonyi Róbert több oldalnyi szöveget toldott be magának. Azokat is el kell hagyni, mert ők az éppen aktuális poénokra építettek. Aminek meg végképp nem vagyok híve, az a ripacskodás.
Azt a modernizálást sem bírom elviselni, mikor a bonviván részegen legurul a lépcsőn, vagy amikor a szerelmi kettős alatt pofozkodnak.
Él egy olyan színházi metódus Magyarországon, hogy rámutatnak a színészre, és azt mondják neki: holnaptól te operettet játszol. Holott a dolog nem ilyen egyszerű, mert ennek a műfajnak is megvannak a maga szabályai. Ez a tendencia annak idején a Mohácsi-féle Csárdáskirálynővel vette kezdetét. Nem vagyok ellensége az ilyen előadásnak sem, de akkor nem azt kell kiírni, hogy Kálmán Imre: Csárdáskirálynő. Hanem, hogy a Csárdáskirálynő alapján írták, vagy állították színpadra. Az öncélú csúnya beszéd is idegen ettől a műfajtól. Amit pedig kikérek magamnak, hogy átírják, és ráadásul az éneklés rovására, az operettek magyar szövegeit. Ezek mögött bizonyára ott van a szerzői jog kérdése is. Az igaz, hogy a klasszikus magyar operettek szövege először német nyelven íródott. Nem tudni miért, nálunk nem műfordítások születtek, hanem új magyar szövegeket írtak a dalokra. Amik nagyon jól sikerültek. így azok átírása olyan, mintha valaki a „Hazám, hazámhoz” akarna hozzányúlni.
Szerepel is a Bál a Savoyban előadásban. Jó-e ha a rendező játszik a saját darabjában?
- Nem véletlen, hogy nagyon kis, untermann szerepet választottam magamnak. Ez nem jelent nehézséget, mert színpadi jelenlétemmel segítettem rendezői munkámat. Tehát már élesben is tudtam javítani a jeleneteken.
Zenekarral megy a darab?
- Sajnos a szerény anyagi körülmények miatt zenei alapot használunk, amit nem szeretek. Eredetileg kisegyüttes kísért volna minket, de arra sem volt elég forrás. Az alap biztonságot jelent, de ez nem pótolja az élő zene varázsát. A zenei alap ráadásul mindig ugyanarra a zenei megoldásra készteti az előadót.
A vígoperai nívójú klasszikus francia nagyoperett - "Angot asszony lánya" - teljes színházi produkciójának felvétele a youtube-ról megtekinthető itt:
https://www.resmusica.com/2010/12/29/benedicte-tauran-formidable-fille-de-mme-angot/
Egy előadás-kritika ezen a linken található:
https://www.forumopera.com/spectacle/anemone-a-rate-ses-scenes
https://www.youtube.com/watch?v=GvyZVTTcyoU
LA FILLE DE MADAME ANGOT ACTE I
https://www.youtube.com/watch?v=GZOBvbXquxo
LA FILLE DE MADAME ANGOT ACTE II et III
Lausanne. Métropole. 26-XII-2010.
Charles Lecocq (1832-1918) : La Fille de Mme Angot,
opéra comique en trois actes sur un livret de Clairville, Paul Siraudin et Victor Koning.
Mise en scène : Anémone.
Décors : Jean Haas.
Costumes : Dominique Borg.
Eclairages : Patrick Méuüs.
Chorégraphie : Gianni Santucci.
Avec
Bénédicte Tauran, Clairette ;
Emiliano Gonzalez Toro, Pomponnet ;
Jean-Sébastien Bou, Ange Pitou ;
Maryline Fallot, Mlle Lange ;
Alain Vernhes, Larivaudière ;
Michèle Lagrange, Amaranthe ;
Frédéric Longbois, Trénitz ;
Philippe Cantor, Louchard.
Chœur de l’Opéra de Lausanne (Direction : Véronique Carrot).
Sinfonietta de Lausanne.
Direction musicale : Nicolas Chalvin
Múltidéző
Párizsi vendég
/Színház és Mozi, 1954. november 12./
Harminc-ötven esztendővel ezelőtt egy-egy operettbemutató lázba hozta egész Budapestet. Ez a láz az utóbbi években nem volt olyan nagy. Nem azért, mintha az emberek már nem szeretnék a könnyű muzsikával ízesített vidámságot, hanem azért, mert az Operettszínház a klasszikus operettek felújításán kívül nem tudott igazán kiválót nyújtani.
A »Párizsi vendég« előadásán, a nyitányt hallgatva, a régi, forró operettsikerek jutottak eszembe és kellemes reménység támadt bennem: hátha most találták meg az elveszett magyar operettet! Reményeimben nem is csalatkoztam. A Blaha Lujza Színház megnyitó előadásán több meglepetés ért. De tartsak sort.
Az első kellemes meglepetést a zene szerezte, végre igazi operettzenét hallottam. Vincze Ottó muzsikája fülbemászó és hangulatos. Kerül minden hatásvadászatot, lármás hangszerelést és jól szabott ruhaként simul a darabhoz. Az előadást fülelő zeneszerzők ugyan hol Mozartot, hol Kodályt emlegették forrásként, de ha így is lenne — a forrás nem rossz. Az első felvonás triója, a bajusz-eskü, a maga enyhén komikus, enyhén szatirikus jellegében, kitűnő.
A darab alapja Szigligeti Ede »Bajusz« című vígjátéka. Az alap tehát megbízható, és jó munkát végzett az átdolgozással Tabi László. Végre olyan operettet láttam, amelynek épkézláb meséje, műfajához illő konfliktusa van és ráadásul még mulatságos is, sőt időnként harsány nevetést fakaszt. És ez nagy szó, különösen ebben a műfajban, ahol az elavult, vagy már születése percében gyenge szöveget csak a zene tartja életben. A kellemes meglepetések közé tartoznak Erdődy János szellemesen, gondosan megírt versei. Sikerült neki egy makacs babonát eloszlatnia. A dalverseknek — most már nyilvánvaló — nem feltétlen tartozéka a bárgyúság.
A meglepetések közé tartozik Versényi Ida rendezése is. Meglehetősen kalandos színházi múlt után most megtalálta munkaterületét. Az előadás sikerében nagy része van. Humorával, ötletességével sok derűs percet szerzett. Babett páncélba öltöztetése a legsavanyúbb embert is harsány nevetésre ingerelte — kivéve a körülöttem ülő szakmabelieket, ők nyilván »hivatalból« nem nevettek, nyilván nem elég magasrendű számukra a helyzetkomikum.
A színészek között sok a fiatal. Feladatukat nagyon jól oldották meg, és ezért a »nagyoktól« elnézést kérek, ha először róluk szólok néhány szót. Basilides Zoltán komor alispánja mindenkinek tetszett. Bajusza és családi boldogsága érdekében képességeinek javát adta. Beszterczei Pálból (Bandi) és partneréből, Zentai Annából (Babett) mint bővizű forrósból ömlik a humor. Bán Klári (Erzsi), Horváth Pál (Várközi gróf) egyszerű játéka, szép hangja kapott sok, megérdemelt tapsot. Thusnelda grófnő szerepében Mezey Mária ragadta magával a közönséget. Valahányszor megjelent a színpadon, szinte érezni lehetett annak az áramkörnek a záródását közönség és színész között, amely a sikerhez szükséges. És természetesen sok tapsot kapott Petress Zsuzsa (Adelaide) meg Dénes György (Hugolini gróf) is.
Ne tévesszen meg senkit, hogy a színlapon műfaji meghatározásként zenés vígjáték áll és én állandóan operettről beszélek. A »Párizsi vendég« operett a javából, ha kis színpadon játsszák is, ha hiányoznak is a szokásos látványosságok, a tánckar és az énekkar.
/Vitányi János/
Múltidéző
Párizsi vendég
A Blaha Lujza Színház bemutatója
/Magyar Nemzet, 1954. december 7../
A párizsi vendég egy tisztes bécsi házba toppan be és mindent felborít. Cselre cselt sző, megbűvöli a hiszékenyeket, a szépelgőket, mígnem a jókedvű józanok tréfás tőrbe ejtik, csúffá teszik. A történet és hősei Szigligetitől, a feldolgozás Tabi Lászlótól való. Az előadás maga pedig, ahogyan látjuk, s végig mulatjuk, a Fővárosi Operettszínház leányának, a friss Blaha Lujza Színháznak összefogott, együttes munkálkodását és dramaturgiai, rendezői, tervezői, színészi leleményét dicséri.
Érdeme ennek az előadásnak az is, hogy virtuóz módon dolgozik a különböző művészeti stílusokkal; a darab mondanivalójának szolgálatában ügyesen vonultatja fel egymás ellen a rátarti magyar barokkot és a frivol francia rokokót.
Ezt a „konfliktust" érzékelteti már a nyitány is. Az operett zenéjét Vincze Ottó szerezte, s már nyitányában a darab ellentétes erőinek zenei jelképeként menüett és verbunkos témák kergetőznek.
A nyitány után felgördülő függöny annak a bizonyos bécsi háznak fogadószobáját nyitja ki a közönség előtt. A Bercsényi Tibor komponálta színpadkép korhűségével szinte szantál vagy levendula illatot lehel.
De már kezdődik is a játék: Bandi, a német neje jókedvéért Bécsben időző Koltay alispán huszárja, nyugodalmasan takarít. Ez egyébként a nyugodalom utolsó pillanata a Koltay-házban, mert betoppan Babett, a Párizsból érkező Tusnelda grófnő komamája, hogy szállást csináljon úrnőjének, s — mint az egy zenés vígjátékban történni szokott — mindjárt lángot is gyújtson a Bandi huszár szívében.
Történetünk egyébként arról szól, hogy ez a Tusnelda grófnő (Mezey Mária), akinek kifizetetlen tartozások, s főleg egyebek dolgában kínos múlt sötétlik a háta mögött, Párizsból Bécsbe szökik. Bécsben való vendégeskedése a tekintélyes Koltay-vagyonnal kapcsolatos; azzal vannak tervei.
A második felvonásban kitör a harc — a bajusz körül. Ez a bajusz a Koltay alispán férfiúi dísze, de egyben akadálya az udvari körök estélyein való megjelenésnek, hiszen ott rizsporos paróka a divat. A bajusz-háború bonyodalmai rendkívül mulatságosak. A bajusz-front egy ideig nyílt és elkeseredett csatában csap össze az etikett-fronttal, de a két egymásra talált fiatal, Bandi és Babett ügyessége végül is leleplezi a nemszeretem párizsi vendég csalafinta terveit.
Az előadás erénye, hogy a humor eszközeivel helyére teszi a csupán bajuszkultuszban megnyilatkozó „nemzeti öntudatot”, s megbocsátóan bár, de leszedi a keresztvizet a derék, de pipogya Koltayról. Általában a magyarság és nemzetietlenség problémáját minden operettszerűsége mellett igen politikusan kezeli a darab. Különösen ötletes például a komikus- párnak az a duettje, melyben a tiroli származású párizsi komorna magyar népdalt, a Bandi huszár pedig tiroli jódlert énekel, s egymás táncát járják: a huszár ceppedlit, a habossütemény- Babett pedig rezgőset. Minden külön »átpolitizált« szöveg helyett ebben az ének- és táncduettben tökéletesen kifejeződik a nép gyermekeinek egymásra talált barátkozása, amelytől távol áll minden sovinizmus, mégis mélyen hazafias. (Ezt a közönség is érezte, mert az általunk látott előadáson itt tört fel először viharos taps.)
A rendező, Versényi Ida, támogatva a művészetük javát latba vető színészek lelkesedésétől, dicséretes munkát végzett. A darab szereplőinek jellemrajza határozott körvonalú. Talán csak az egy Erzsi alakját kellett volna mind szöveg, mind rendezés dolgában több élettel telíteni. Vannak | az előadásnak sziporkázó negyedórái, mint például az az ellenállhatatlanul mulatságos jelenetsor a szobadísznek szolgáló páncélt magára öltő Babettel. A harmadik felvonás vége felé, amikor kialszanak a színpadi fények és Tusnelda, meg Hugolimi gróf egymás felé tapogatódznak, a színpad a XVIII. században annyira divatos sziluett-képeket eleveníti meg; ez az ötlet rendkívül stílusosan tette hatásossá az operett befejezését.
Mezey Mária nevét legalább háromszor kellene leírni: elhitető erejű, pompás játékáért, ragyogóan megoldott sanzonjaiért, s végül egész alakításáért, annak minden szikrányi ötletéért. Méltó partnere Zentay Anna, aki tud kedvesen pórias és tenyérviszkettetően finomkodó lenni, nagyszerűen énekel és táncol. Petress Zsuzsa kellemes, nemesanyagú hangja szépen kibontakozik énekszámaiban, s játéka — amikor erre alkalom van — megnyerő és őszinte. Vannak még pillanatai, amikor belső színpadi aktivitása, kisugárzása alábbhagy. Bán Klári nemesen egyszerű játéka, muzikalitása és a magasabb regiszterekben különösen szépen szárnyaló hangja gazdagította az előadást. A Bandi huszárt alakító Besztercei Pál véleményünk szerint legjobb fiatal táncos-énekes színészeink sorába lépett. Huszáros is volt, esetlen is, nyíltszívű is, furfangos is — és főként: az operett-komédiázásban is egyéni, friss és emberi. Basilides Zoltán operettszínészi fellépése is igen jól sikerült. Értékes baritonján tisztán, egészségesen szóltak az énekszámok, s különösen a harmadik felvonásban ragyogó karakteralakítást nyújtott. Dénes György a tőle megszokott csiszoltsággal és kultúrával játszotta a kényeskedő intrikust, bár nem elég szatírával. Megnyerő férfit varázsolt színpadra az ifjú gróf szerepében Horváth Pál. Alakítását abban az irányban kellene fejlesztenie, hogy egy kicsit — „grófabb” legyen, anélkül, hogy elvesztené a szerepnek felvilágosult hazafiúi jellemvonásait.
Külön kell szólni Nagyajtai Teréz alapos tanulmányról tanúskodó ötletes jelmezeiről, elsősorban Mezey Mária kosztümjeiről. Az ötletes, fordulatos táncokat Roboz Ágnes tervezte.
Az előadás zenei szempontból is értékesen szórakoztat. A dalok kitűnő illeszkedéssel, korhű verettel zengő verseit Erdődy János írta. Az együttest biztos kézzel vezeti a vezénylő Váradi László. Vincze Ottó muzsikájának sok színe, s főleg a ritmikája elevenebben hatna, ha a zenekar nem lenne oly hiányos összetételű. A zongora — bármily muzikálisan áll is helyt mellette Scheller Erzsébet — nem egészen pótolja az ütőhangszereket; hiányzik a zenekarból a trombita és a harsona is.
A Párizsi vendég, mint mulatságos, ízléses, stílusos és tehetséges produkció, gazdagította színházaink műsorkincsét.
Csobádi Péter
Vincze Ottó: Párizsi vendég - Kettős - Bokor Jutta, Bándi János
/YouTube/
Vincze Ottó - Szigligeti Ede Bajusz című népszínműve nyomán - Erdődy János : Párizsi vendég
Babett és Bandi kettőse: „- Mi a szerelem? Mosolygó napsugár; csupa ölelés, a szív a szívre vár. Dalold vidáman a szerelem énekét! Ez a szerelem, rózsám, de szép!”
2020. november 29-én, 14:20-tól a Duna TV-ben látható
Gül baba
Magyar zenés film, 1940
Forgatókönyvíró: Matolay Géza
Zene: Huszka Jenő
Operatőr: Makay Árpád
Rendezte: Nádasdy Kálmán
"Gábor diák Mujkó cigánnyal kincsek után kutatva belopózik a budai Gül baba rózsakertjébe és beleszeret az ott fürdőző Leilába, Gül baba lányába, akit Ali basa 33. feleségének szántak. Az őrség elfogja a diákot, halál vár reá és társaira.
Huszka Jenő híres operettjéből készült filmben a kor nagy sztárjait láthatjuk."
Főszereplők:
Kőmíves Sándor (Gül Baba)
Szeleczky Zita (Leila)
Jávor Pál (Gábor diák)
Makláry Zoltán (Mujkó cigány)
Ladomerszky Margit (Mujkó felesége)
|
2020.11.17 13:35 - 15:20 M5 (HD) Csárdáskirálynő |
|
NSZK-magyar-osztrák operettfilm, 101 perc, 1971 |
Rendezte: Szinetár Miklós
Főszereplők: Anna Moffo, Dagmar Koller, René Kollo, Németh Sándor, Psota Irén, Karl Schönbock, Latinovits Zoltán, Mensáros László, Huszti Péter
Nagyon helyes, úgysem tudtam még eldönteni, hogy mit vegyek fel… :-).
Mertem remélni, hogy hagyományos és méltó színházi körülmények között láthatjuk majd a gálaműsorokat!
A Budapesti Operettszínház tájékoztatása a rendkívüli helyzettel kapcsolatban
„A Magyar Közlöny 237. számában (2020. november 3.) megjelent 478/2020 (XI.3.) és 479/2020 (XI.3.) kormányrendeletek előírásainak megfelelően átalakításra került a nézőtéri ültetés. Ennek értelmében előadásonként kb. 300 fő fogadására van lehetőség úgy, hogy minden 3. széken ülhet néző, a páholyokban pedig összesen 3 fő páholyonként. Ez azt is jelenti, hogy nincs lehetőség figyelembe venni az egy háztartásban élőket, illetve a családi kapcsolatokat az ültetés tekintetében.
Az előadásainkra visszavonásig ezért előzetes regisztráció szükséges azon nézőink körében, akik már megvették jegyüket. A regisztráció a következő űrlap kitöltésével lehetséges az előadást megelőző nap 15.00-ig. A feldolgozás a beérkezési sorrend alapján történik.”
[...]
„A megváltott jegyeket be lehet cserélni másik előadásra vagy utalványra, mely 2021. december 31-ig érvényes és bármely előadásunkra cserélhető.
A 2020. november 10-i Huszka gálát és a 2020. november 11-i Lehár gálát későbbi időpontra halasztjuk. A megváltott jegyek a továbbiakban kihirdetett időpontra lesznek érvényesek.”
[...]
Az általam (is) nagyon várt két gálaműsort az Operettszínház - a koronajárvány védekezésében hozott kormányintézkedésekre tekintettel - elhalasztotta:
Huszka gála - november 10.
Huszka Jenő az egyik legismertebb magyar operettszerző, nevéhez olyan művek fűződnek, mint például a Bob herceg, a Lili bárónő vagy épp a Mária főhadnagy. A komponista születésének száznegyvenötödik, halálának hatvanadik évfordulója előtt tisztelegve fergeteges gálaműsort állítunk színpadra november 10-én. Az est során népszerű operettslágerekkel szórakoztatja közönségünket Bordás Barbara, Dancs Annamari, Dénes Viktor, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Homonnay Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Laki Péter, Lévai Enikő, Szendy Szilvi, Széles Flóra és Vadász Zsolt. A gála rendezőjeként Homonnay Zsolt debütál. Vezényel Pfeiffer Gyula.
Lehár gála november 11.
Idén százötven éve, 1870. április 30-án született a népszerű zeneszerző, operettkomponista és karmester, Lehár Ferenc. Az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepi gálaműsorral készül a Budapesti Operettszínház. Az est során felcsendülnek a szerző legnépszerűbb slágerei színházunk sztárjainak előadásában: fellép Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt. A pazar előadást színesíti a Budapesti Operettszínház Énekkara és Balettkara, színházunk Zenekarát Pfeiffer Gyula vezényli. A gálát Ionel Pantea álmodja színpadra.
Nem tudom, illik-e, szokás-e kritikust, kritikát kritizálni, úgyhogy inkább tartózkodnék ilyesmitől ... annyit szerényen megjegyeznék: a más vonalon bizonyára jeles(kedő) "recenzensnek" úgy tűnik, van még mit tanulnia. Operettből is és színházból, érdemi színházi kritikából is. Az utolsó előtti mondatot: "A tényleg csodálatos előadás egyetlen hibája, hogy a befejezés kissé elsietett..." valaki talán elmulasztotta kihúzni bizonyára véletlenül felejtette az írásban. Az kritika.
Mesevilággal átszőtt valóság a Marica grófnőben
MNO.HU - 2020. NOVEMBER 2. HÉTFŐ 07:20 2020. 11. 02. 14:51
Petrovics Gabriella
Állítólag Marica premierjét online közvetítették,DE valami maszek stream csatornán.Mondanom sem kell,hogy nem sikerült megnéznem.Aztán al ink is eltűnt Foschl Mónika fesabokk oldaláról. És csak a sajtótájékoztatót nyomták fel a Yuiu tubra.
Úgy emlékszem mintha az M5 csatorna illetékesei egy korábbi nyilatkozatukban körvonalaztak volna egy lehetséges együttműködést a Budapesti Operettszínházzal, miszerint felveszik és közvetítik a színház premier- és repertoárelőadásait. (A Magyar Állami Operaház opera- és balettelőadásainak televíziós közvetítése mintájára.) Kíváncsi vagyok, a tervezett elképzelést valóra váltják-e a felek, a televízióban láthatjuk-e majd például a most bemutatott "Marica grófnő" valamelyik előadása felvételét?...
Persze mert az időseket érdekelné, de ők félnek a Covidtól.
Megdöbbentő, az elmúlt évek során ilyet még nem láttam.
A Marica grófnő, holnapi, október 28-i, szerda esti előadására a jegyek mintegy csak 30 azaz Harminc százaléka kelt el eddig. (Forrás: Ma este szinház).
Koronavírus ide, koronavírus oda, azért ez valamilyen jelzés...
Méghozzá nem is pozitív jelzés
Volt valaki a Marica grófnőn vagy az Egy csók sé más semmin a Tháliában?
https://mediaklikk.hu/video/libretto-2020-10-22-i-adas/
M5 csatorna – "Libretto" – 2020. október 22.
A témák között:
Operettszínház: Kiss B.-Atilla főigazgatóval beszélgetés a Magyar Operett Napja és a "Marica grófnő" bemutatója kapcsán
időskálán: 18:46 – 29.50 perc
Operettszinhaz.hu - 2020-10-20
Online tartottuk meg a Marica grófnő sajtótájékoztatóját
Október 23-án mutatja be a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre egyik legkedveltebb operettjét, a Marica grófnőt. A jelenlegi vírushelyzetre való tekintettel, a premier előtti sajtótájékoztatót rendhagyó módon online tartottuk meg október 19-én.
Mindig örülök az olyan híreknek, ha egy magyar operettszerző művét nemcsak idehaza, hanem világszerte műsorra tűzik, azt napjainkban bemutatják és játsszák. Köszönet az infókért.
Ábrahám Pál zenéje napjainkban is él, Magyarország mellett több országban is. A miskolci Bál a Savoyban mellett Ausztriában Salzburgban is műsorra került az egyik leghíresebb Ábrahám operett a Hawaii rózsája, és úgy nézem egész jó a jegyeladás a jelenlegi vírushelyzethez képest. Emellett Hamburgban és Drezdában, Meiningerben a Mese a Grand Hotelbent játszák ebben az évben, sőt még lesznek további Ábrahám bemutatók is a szezonban, többek között a Komisch Oper Berlinben (koncert) és Hagenben is lesz még idén Hawaii rózsája. Sőt az olaszországi Monzában is játszották szeptemberben az operettfesztiválon a Bál a Savoybant.
https://www.youtube.com/watch?v=V9NXmaUoP-I
Aki szerint az operett a legszemtelenebb műfaj – Béres Attila a Kult50-ben
/Fidelio.hu/ - 2020. 10.05.
„Mindig azt mondták Béres Attilának, túl prózásan közelít a zenei műfajhoz. Prózánál meg azt, hogy túl zeneien gondolkodik. Pedig őt elsősorban a történet érdekli. A zenés műfajnál az, mit mond a zene. A muzsika pedig néhol segít neki, máskor meg csak ellenkezik…”
„A Budapesti Operettszínházban komoly gyakorlatra tett szert a nagy létszámú szereplőgárdák mozgatásában, a látványos, zenés produkciók világának megvalósításában. Mint mondja, megtanult hatvan embert behozni a színpadra, vagy kivinni őket onnan. És rendszerint megpróbálta mindenkinek egyenként is elmondani, miért jön be, honnan jött, mit gondol. Mert a gondolatnak súlya, jelenléte van.”
„megnézte Kaposváron a legendás, Mohácsi János rendezte Csárdáskirálynőt, és az végérvényesen megváltoztatta a műfajról való gondolkodását. Úgy gondolja, hihetetlen sok lehetőség van az operettben, ami bármire alkalmas, sőt, ez a legszemtelenebb műfaj.
Mert az operett nem kopott meg, csak másként kell megközelíteni.
Feladatának érzi, hogy megmutassa, bár az operettet könnyebb műfajnak hívják, jól csinálni mégis borzasztóan nehéz. Hiszen egyszerre kell énekelni, beszélni, táncolni – és közben hitelesen fogalmazni.”
Bibliográfiai információk
|
Cím |
"Egy élet dallama": Kálmán Imre emlékezete születésének centenáriumán |
|
Szerző |
/ Cenner Mihály ; [szerk. és ford. Cenner Mihály] |
|
Kiadó |
Siófoki Városi Tanács V.B. kiadása, 1982 |
|
Eredeti forrása |
a Kaliforniai Egyetem |
|
Digitalizálva: |
2008. okt. 9. |
|
Terjedelem |
39 oldal Magyar és német nyelvű kiadvány
Megtaláltam a könyvtáramban ezt a kiadványt, amiben a szöveg mellett sok-sok fekete-fehér ritka fotó is található (a magyar mellett németre fordított szöveg aláírattal):
|
A Csokonai Színház idei évadtervében operett is szerepel:
Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő (rendező: Vági Bence) – nagyoperett. A Recirquel Újcirkusz Társulat és a Csokonai Színház közös produkciója
Időpontja egyelőre nem ismeretes.
Találtam néhány felvételt Ábrahám Pál Mese a Grand Hotelben c. 1934-es operettjéből, közte archív német anyagot is.
1. https://www.youtube.com/watch?v=j1Q6HJP4V9M
Die schönste Rose, tangó
2, Träum' heute Nacht von der Liebe, Slowfox
https://www.youtube.com/watch?v=lYu997QNSoE
3, https://www.youtube.com/watch?v=4wYORUENKz8
Mon ami, engl. Waltz
4, https://www.youtube.com/watch?v=en5lNe_vcAg
Ich geh' so gern spazieren foxtrot
http://www.operett.hu/hirek/mixitol-miskaig-/389/24
"Mixitől Miskáig"
Operettszinhaz.hu - 2020-09-29
A legtöbb Mágnás Miska története minden bizonnyal Peller Károlynak van. Részese volt a bemutató előadásnak, és az azóta eltelt 18 évben 3 szerep is megtalálta őt a népszerű operettben. A legszebb és legmeghatóbb emlékeit osztotta meg velünk.
Részlet eddig csak a hamburgi Mese a Grand Hotelben előadásból van
https://www.youtube.com/watch?v=vXRXG6eBT8g&t=4s
A "mese a nagy szállodában" egy viharos szerelmi történet egy elszegényedett emigráns hercegnőről, egy halhatatlanul
Színes, de béna: "Mesék a Grand Hotelben" Hamburgban
A hamburgi Állami Operaházban nem látni olyan gyakran operettet. A Corona-program most Paul Abraham (1892-1960) "Märchen im Grand-Hotel" című darabját hozta színpadra. Az egész természetesen - a Corona miatt - kevesebb közönséggel, kevesebb zenésszel - de kevesebb a tempó is.
Narea Son Infanta Isabellát testesíti meg az operettben - szopránja minden felett ragyog.
Ez a zene csak öröm. Paul Abraham szinte akkordban komponált ellenállhatatlan fülbemászó dallamokat és csodálatos szívfájdalmat: magyaros ízű valszi, jazz, foxtrot és tangó villanás. Természetesen mindenki távolról énekel. Még pofonokat is adnak a levegőben. Csak egy zongorista (Georgiy Dubko) kíséri az énekeseket a színpadon. Egy állandóan vigyorgó fodrászüzlet kvartettje rózsaszín vagy lila színben (Hiroshi Amako, Seungwoo Simon Yang, David Minseok Kann és Hubert Kowalczyk) felváltja a zenekart - remek ötlet!
Pár szikra
A "mese a nagy szállodában" egy viharos szerelmi történet egy elszegényedett emigráns hercegnőről, egy halhatatlanul szerelmes főpincérről, egy hamis gyöngy nyakláncról és egy állítólag belőle kirajzolódó hollywoodi filmről. Tűzijáték lehetett. Néhány szikrát valóban lehetett látni. Christoph Fischer fantáziadús, furcsa jelmezei hatalommal bírnak: egy hajcsavaró piramis hercegnős kalapként szolgál, a férfiak műanyag színű parókákat viselnek, például Barbie's Ken-et, a nagymama vastag, zsinóros nappali függönye pedig árokkabátot jelent a szálloda vezetőjének. Tehát a szaggatott estének az összetevői, amelyeken a száműzetésben lévő királyi család találkozik egy filmcsapattal, megfelelőek.
Két órás szabad sebesség zóna
Sascha Alexander-Todtner produkciója lassítja, majd lassítja a valóban élénk darabot. Az énekesek közötti utolsó taps közbeni kis öklendeknek több esze van és két perc alatt vezetnek, mint az azt megelőző két órás tempómentes zóna. Az énekes kvartett négy embere az egyetlen, aki egy kis impulzust ad a színpadon "ba-bamm-ba-bamm" -jával. Míg a zenészeket a végén ujjongják, a rendező a végén számos buzit keres.
Átadott témák
A csaknem 90 éves darab tele van friss, aktuális témákkal, ha akarod: Egy fiatal nő be akarja bizonyítani filmfőnök apjának, hogy producer lehet, és a valós életet - forgatókönyvű valóságot - akarja forgatni. A nők azt éneklik, hogy inkább fiúk lennének, és valójában sokkal jobban tudnak kormányozni. Legalább a hangok örömet okoznak: Narea Son ragyog, amikor az elkényeztetett Infanta Isabella szopránjával olyan fényes, mint egy harang. A bariton Nicholas Mogg titokban, kifejezően és viccesen alakítja Albertet, a teljesen összetört főpincért, és giccs nélküli csodálatos hangszínnel énekli szerelmes dalait.
Abraham az USA-ba menekült és 1960-ban halt meg Hamburgban
A "Märchen im Grand-Hotel" bemutatóját Bécsben 1934-ben mutatták be, amikor Paul Abraham zsidó műveit már régen megszüntették Németországban. Ábrahám a nácik elől az USA-ba menekült, megbetegedett a szifiliszben, a háború után Németországba érkezett, mentálisan összezavarodva halt meg 1960-ban Hamburgban. Állítólag a végéig úgy vélte, hogy még mindig New Yorkban van, és új áttörés előtt áll a Broadway-n. Ijesztő életrajz! Milyen jó, hogy legalább Ábrahám dallamait 60 év után sem felejtik el, és továbbra is szólnak.
Az OPERA 2020. ŐSZ magazinból
A Jonas Kaufmann-nal készített interjúból is tudhatjuk: szereti az operettet. Külön lemezt szentelt az operett műfajának. A Wien című albumból januárban Budapesten is énekelt egy estet. Nagymamájától „örökölte” a műfaj szeretetét, és mindig mosolyt csal az arcára egy-egy operettdallam.
"- Gondolt már arra, hogy egyszer végleg lecseréli Siegmundot Eisenstein báróra?
- Miért is cserélném le Siegmundot Eisensteinre, ha lehetőségem van mindkét szerepet énekelni? Már megformáltam Eisensteint Drezdában egy szilveszteri koncertszerű előadáson 2018-ban, de természetesen nagyon szeretném színpadi produkcióban is eljátszani. Egyébként A denevér egy másik tenor szerepét, Alfrédot már játszottam sok évvel ezelőtt Bécsben. Az Egy éj Velencében Caramellóját is énekeltem egy 1993/94es produkcióban Regensburgban. Ez volt az első professzionális színpadi előadás, amiben még diákként vettem részt. Szeretem az operettet, a bécsi dalokat, nemcsak hallgatni, hanem előadni is."
A Drezdai Operettszínház (ilyen is van) szintén Ábrahám Pál: Mese a Grand Hotelben c. operettjét válaszotta be repertoárjában, 2020. szeptember 26-án volt a bemutató: (automatikus fordítással)
Kreatív rúgás: Ábrahám „Mesék a Grand Hotelben” a drezdai állami operettben
Taps szökőkutak minden táncszám után és hangos ovációk a végén. A bemutató közönségének tetszett Paul Abraham „Märchen im Grand-Hotel” vígoperettjének félig teljes színpadra állított díszlete, amelyhez a drezdai állami operetten a Komische Oper Berlin változatát használták: A koronás nagyböjt a Kraftwerk Mitte-nél a szemnek és a fülnek is kellemesen zárult. Az est figyelemre méltó formátumú volt a tánc és a zenekar szempontjából. Gero Wendorff, Andreas Stephan osztrák hercegként mindent felülmúl a személyiség és képesség azon kombinációjával, amely a kortárs operettek DNS-je része.
Infanta Isabella pénztárában késő ősz van, de ez az ősz a nehézségek és nehézségek ellenére is csak enyhe színekben van. A cannes-i Grand Hotel buja zöldbe öltözött kiszolgáló csapata úgy lebeg a kivándorolt királyság körül, mint a levelek szabad esésben. A tankönyv szerint forró nyár van, ami csábító a fejedelmi párosításra. De az úgynevezett „érzelmi szenzáció” által okozott túlmelegedés aligha rezeg a nézőtéren, amely semmiképpen sem tűnik üresnek. A „távolság” az idők szava. A Broadway és Côte d'Azur közötti járatokon az arcmaszk és a légzésvédelem a felszerelés része. Legalább a hercegi lakosztály Damsat-járól hollywoodi vaskemény csillag-kifutókra való áttérés zúzódások nélkül történik.
Ha Paul Abraham nem tett kompozíciós különbséget a társadalmi szférák között, akkor sem kell visszhang a helyszínen - gondolta Cornelia Poppe játékigazgató. Éppen ezért keveset látunk a hattyúdalból egy olyan korszak számára, amelyet Paul Abraham, Albert Grünwald és Fritz Löhner-Beda 1934-ben - vagyis a hatalom megragadása után - Bécsben és Bécsért habosítottak fel, a nemesség, az üzlet és a divat önbecsülõen eltúlzott keverékének.
Ennek a keserű háttérnek az elhanyagolása élénk műsorgá válik az Állami Operett optimálisan kihasznált terében. A hatalmas színpadon tánc, foltvarrás (tökéletesen Alexei C. Bernard felügyelete), párbeszéd és pezsgő van. A serlegből való ivás azonban tabu a hercegnő és a feltételezett pincér számára, nem az osztálykülönbségek, hanem a higiénés előírások miatt. A nagyszínpadon a zenekar trónusra kerül a bejárati csarnok előtt, amelyet különös figyelmet fordítottak a részletekre - pazar személyzetű szállodai kápolnaként tapssal, kattanásokkal és sóhajokkal még látványosan is kihívást jelent. Az ilyen poénok jobban passzolnak, mint a prológus és a két fő felvonás epilógusának elmosódott kontrasztja. A motorikus akcentus eltolódik Sam Makintosh filmmágnás (Bryan Rothfuss), aki versenykényszer nyomása alatt áll, és a Grand Hotel között, ahol a modern idők motoros készségei szünetelnek, csak perifériák. Ábrahám dallamaival és Amerikát kedvelő hangjaival ismét mindent megünnepelnek, amit a késő Weimari Köztársaságban szerettek és 1945-ig a sötét években betiltottak. A „Märchen im Grand-Hotel” az óra operettfelfedezése szoros produkcióban (legutóbb Meiningen, Hannover, Hamburg), mert régi privilégiumok és társadalmi felgyorsulások halálát mutatja, mint egy égő tükörben, pikáns poénnal: Minden olyan, mint ma, csak közösségi média nélkül. Ábrahám ritmikus hodgodge úgy viselkedik, mint a könnyű lábú,
A „távolság” marad az est fogalma mindaddig, amíg a spanyol Infanta Isabella és Andreas Stephan osztrák herceg el nem törik az eljegyzésüket, egy játékfilmben játszanak, hogy megtisztítsák számláikat, és más boldogságot találjanak a pénzügyileg erős üzleti nemesség új partnerei oldalán. Ennek a próbának a hátránya, hogy Laila Salome Fischer mint Marylou ötletgazda, aki többször viseli a (gazdasági) Szabadság-szobor csillag-diadémáját, úgy tűnik, megfagy a motoros fenség mellett. Ezenkívül Marcus Günzel, mint több hercegnő-megértő archetípusa, a normatív kvótaművészetet gyakorolja.
Egyébként: nők, koktélok, flört! A herceg nőiesen hömpölyög, aki nappal törékeny és éjszaka hajlandó, minden osztályspecifikus fenntartás nélkül. A finom, jellegzetes tenor és a tehetséges tánc ritka kombinációjával Gero Wendorff megkapja azt a szenvedélyt és könnyedséget, amely révén csak Ábrahám dalai válnak iróniává. A szálloda örököse központi szerepében Andreas Sauerzapf, aki inkognitóban pincérként működik, állítólag megszerzi a vezetői kompetencia ösztönzését, amikor az Infanta Isabella körül ás, csíramentes, ezért ideális esetben Corona-kompatibilis. Mellette Beate Korntner mutatja be a magas nemesi képzés sikeresen személytelenített eredményét. Szomnambulisztikus finomsággal úszik végig a drezdai Grand Hotel érzelmi aszályán. Ahol kevés a szikrák erotikus ropogása, ott nincs szenvedélyes összecsapás! A játék rendezője, Cornelia Poppe megállapodott Mandy Garbrecht koreográfussal és Esther Dandani outfitterrel, hogy hunyjon szemet minden nemi klisén, amelyek Abraham, Grünwald és Löhner-Beda irónia és megerősítés között voltak. A gazdasági és érzelmi mechanika fennmaradó zökkenőmentességében a zene a fő eszköz a happy end mellett, bármi áron. Ezúttal a zenekar és a helyi balett mindig képes az „egyenes” és a „furcsa” közötti finom árnyalatokra. A vokális négyes (Friedemann Condé, Georg Güldner, Michael Kuhn, Andreas Pester) aszeptikusabb zeneiségnek kedvez, mint száraz poénnak. Mindazonáltal Peter Christian Feigel megmossa, fűrészeli, fúrja és megcsapolja Ábrahám sok fülbevalóját az összes hallójáratba az általa jól ismert hangtesttel.
- A jelenlegi tervek szerint sok előadás december közepéig.
A Hamburgi Állami Operaház műsorára tűzte Ábrahám Pál: Mese a Grand Hotelben c. 1934-es operettjét, az előadás 2 zongora kiséretével tartott és úgy nézem a szereplőkis tarották a 1.5 m-es távolságot, akár a közönség.
https://www.staatsoper-hamburg.de/en/schedule/event.php?AuffNr=192528
2020.09.19 21:05 - 22:45 M5 (HD)
|
Emlékgála Rökk Marika születésének 100. évfordulójára |
|
magyar zenei műsor, 2013 |
„A színésznő születésének 100. évfordulója alkalmából a Budapesti Operettszínház nagyszabású gálaműsorral idézte fel a revüsztár és operett primadonna legendás filmjeit, színpadi alakításait és sikerszámait. A műsorban a színház legnagyobb sztárjai mellett fellépett Mario Zeffiri a Grammy-díjas operaénekes, Johannes Duisburg világszerte keresett Wagner-basszbariton, valamint Rökk Marika lánya, Gabriele Jacoby.”
Közreműködött: Bordás Barbara, Bucsi Annamária, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Johaness Von Duisburg, Faragó András, Frankó Tünde, Gabriele Jacoby, Kerényi Miklós Máté, Lehoczky Zsuzsa, Oszvald Marika, Peller Károly, Heiko Reissig, Szabó Dávid, Szendy Szilvi, Szulák Andrea, Mario Zeffiri
Színházi rendező: Kerényi Miklós Gábor
Rendezte: Lukin Ágnes
Polyák Lilla is elkapta a koronvírust.
Tessék érteni a jelzők árnyalásából! Óriási siker origo.hu-ul = Vidnyánszky Attila-rendezés: pl. ez, ez, ez és ez. Nagy siker: Zsámbéki Ascher Máté Gábor Schilling Kovalik Bodó Mohácsi Bagossy Alföldi Székely Kriszta Mundruczó Vincze Balázs-rendezés--->még fejlődhet.
A félretájékoztatás tipikus példája a következő cikk:
Az idézett cikk nagy betűkkel, vastagítottan kiemelt címe:
„Nagy siker volt a La Mancha lovagja premierje az Operettszínházban”
A cikkben mindenről írnak, úgy mint:
- a musical keletkezéstörténetéről,
- a musical tartalmáról,
- a rendező koncepciójáról,
- a karmester műelemzéséről,
- a jelmezés díszlettervező elképzeléséről.
Egyről viszont egyetlen szó sem olvasható: hogyan fogadta a musical bemutatóját a közönség???!!!
4545
Bozó Péter AZ OPERETT „CSILLAGOS ÓRÁI”
* Heltai Gyöngyi: Az operett metamorfózisai, 1945–1956 A „kapitalista giccs”- től a haladó „mimusjáték”- ig Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012
„Könyvismertetőmet olvasva persze felmerülhet a kérdés, miért recenzeálom Heltai Gyöngyi alapvetően színház- , társadalom- és kultúrtörténeti, illetve antropológiai vonatkozású munkáját egy zenetudományi folyóiratban. Túl azon, hogy az operett zenés műfaj, két okból is különösen figyelemre méltónak és érdekesnek találom ezt a könyvet. Az egyik ok személyes jellegű: különösképpen foglalkoztat Offenbach opéra- bouffe- jainak magyarországi fogadtatása, s az 1950- es évtized ebből a szempontból is igen izgalmas időszak. Másfelől a 20. század zenetörténetét vizsgálva nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a – valóban nem feltétlenül vonzó – jelenségeket sem, mint amilyen például a szocreál operett. Annál kevésbé, mivel az 1950- es évek magyar zeneéletében a komoly és „szórakoztató” műfajok különös egybemosódása figyelhető meg.”
Klaus Waller Ábrahám Pál életrajzírója feltöltötte a tegnapi napon Ábrahám Pál 1935-ben a Theater Wien-ben bemutatott Dschainah. Das Mädchen aus dem Tanzhaus (Magyarul Dzsajna, lány a táncházból) c. operettjének felújított verzióját. Az operettet 2019. decemberében újította fel a Komischen Oper Berlin: (a szereplők között megtalálhatjuk a magyar Foki Dánielt, aki a Virtuózok tehetségkutatóban is szerepelt)
https://www.youtube.com/watch?v=815E_2A5zzA
Hera Hyesang Park – Dschainah Johannes Dunz – Pierre Claudel Zazie de Paris – Madame Hortense Cliquot Mirka Wagner – ihre Tochter Dániel Foki – Baron Begumil Berczewsky Talya Liebermann – Musotte Klaus Christian Schreiber – Erzähler Chorsolisten der Komischen Oper Berlin Orchester der Komischen Oper Berlin Das Leitungsteam: Hendrik Vestmann - Musikalische Leitung Katrin Kath – Kostüme David Cavelius – Chöre Musik: Paul Abraham Libretto: Alfred Grünwals und Fritz Löhner-Beda
https://www.jegymester.hu/hun/Production/58087/Lehar-gala
Budapesti Operettszínház, 2020. november 11., 19.00
Lehár gála
"Idén százötven éve, 1870. április 30-án született a népszerű zeneszerző, operettkomponista és karmester, Lehár Ferenc. Az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepi gálaműsorral készül a Budapesti Operettszínház. Az est során felcsendülnek a szerző legnépszerűbb slágerei színházunk sztárjainak előadásában: fellép Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt. A pazar előadást színesíti a Budapesti Operettszínház Énekkara és Balettkara, színházunk Zenekarát Pfeiffer Gyula vezényli. A gálát Ionel Pantea álmodja színpadra."
Forrás: https://mandadb.hu/mandadb/webimage/3/8/8/1/2/9/pre_wimage/17839.jpg
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen”, a 3 felvonásos nagyoperett kamaraváltozata, Kemény Egon átdolgozása hét tagú zenekarra.
Bemutató: 1962. március 24. Szekszárdon és környékén, 1962. április 20. Állami Déryné Színház, Budapest, sajtóbemutató.
Főbb szerepekben: Harmaczy József, Rónaszéky András, Papp Tibor, Erőd Pál, Sághy István, Czéh Gitta, Dévényi Cecília, Szatmáry Olga.
Rendezte: Csongrádi Mária.
Karmester: Patay Kató.
Díszlettervező: Sostarics Zsuzsa.
Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne.
Koreográfus: Rimóczy Viola.
„A Déryné Színház nagy sikerrel játszotta a „Valahol Délen”-t, a 100. jubileumi előadáson 1962. november 21-én Cseh Viktória és Juhász Pál előadásában." Film-Színház-Muzsika
* A Fővárosi Operettszínház bemutatója után a kamaraváltozat is országos sikert aratott. (Akik nem tudták Budapesten megnézni, a Déryné Színház országjáró előadásain tekinthették meg a darabot.)
A fenti plakátot most találtam meg az interneten. Archívumokban megmaradtak a szereplőkről és az előadásokról készült, a korabeli lapokban megjelent, fotókkal bőven illusztrált ismertetők és kritikák.
Ma este, Bartók Rádió, 19.00 -19.30 – Prológ
Sullivan: A mikádó
A mikrofonnál: László Ferenc
Arthur Sullivan: A Mikádó (1885)
Augusztus 25-én, 19:35-től – 21.11-ig a Bartók Rádióban!
Kétfelvonásos operett
Szövegét William Schwenck Gilbert írta
Vez.: Malcolm Sargent
Km.: Glyndebourne-i Fesztivál Kórusa (karig.: Peter Gellhorn), Pro Arte Zenekar
A szereposztás:
Mikádó – Owen Brannigan (basszus),
Nanki-Poo – Richard Lewis (tenor),
Ko-Ko – Geraint Evans (bariton),
Poo-Bah – Ian Wallace (basszus),
Pish-Tush – John Cameron (bariton),
Yum-Yum – Elsie Morison (szoprán),
Pitti-Sing – Marjorie Thomas (kontraalt),
Peep-Bo – Jeanette Sinclair (szoprán),
Katisha – Monica Sinclair (kontraalt)
Budavári Palotakoncert 2020 II/1- 2. rész
2020.08.20 19:55-től, Duna TV (HD)
A Budavári Palotakoncert idén már nyolcadik alkalommal Találkozások címmel került műsorra, a megszokott helyszínről, az Oroszlános udvar impozáns környezetéből. Az idén Huszka Jenő és Lehár Ferenc életműve előtt tisztelegtek a fellépő művészek.
Kedves "joska141"! Köszönöm a kedvcsináló linket. Ezen a spoton látottak vagy "átjönnek" a hazai színpadunkra is - vagy nem; annyiban megnyugtató, hogy nem mai köntösbe öltöztetett és egy sivár irodakomplexumban játszódó víziót rendezett Stephen Medcalf. Meglátjuk, hogy ugyanezt a változatot kapjuk-e mi is. Ezzel az inkább hagyományosnak tűnő látványvilággal kiegyeznék.
Tisztelt Búbánat! Köszönöm a tájékoztatást. Kedvcsinálónak egy spot Stephen Medcalf korábbi - 2019/2020 évi - Mosoly országa rendezéséből a Landestheater Niederbayern (Landshut, Passau, Straubing) színészeinek előadásában:
https://www.youtube.com/watch?v=DdVbnbcc7B8
