1939-ben Párizsba, onnan Casablancán keresztül Kubába, majd az USÁ-ba utazott. Miamiban és New Yorkban élt és dolgozott. Ott jelentkeztek nála a szifilisz által kiváltott, kórházi kezelést igénylő és tartósnak bizonyuló mentális zavarok. Élete, sorsa sok tekintetben hasonlít sok magyar zsidó honfi- és művésztársáéhoz. Berlinből 1933-ban, Bécsből 1938-ban kellett hazamenekülni, hogy aztán az itt megalkotott zsidótörvények elől kelljen továbbmenekülni, pl. az USÁ-ba. Sokan Ábrahámnál is tragikusabb sorsra jutottak:elszegényedés, bujkálás, koncentrációs tábor, halál. Akadtak szerencsésebbek, akik a háború után ismét sikeresek voltak-lettek, mint pl. Ernster Dezső és mások.
Korrekt interjú, apró bakival. Nemzet Színésze: van. Lehet férfi és lehet nő. (vö. gender-kérdés) Nemzet Színésznője: nincs. Lehoczky Zsuzsa nem beszél olyasmikről, hogy őt régen mennyit mellőzték, milyen sok hátrányos megkülönböztetés érte felmenői vagy saját cselekedetei miatt, ahogy azt megszokhattuk más művészekkel -vagy legutóbb a neves vakcinakutatóval- kapcsolatban. Kisgyerekként vele és Bástival láttam a címben és a cikkben megjelenő My Fair Lady-t és jobban emlékszem az előadásra, mint sok másra az azóta eltelt 55 év alatt.
“Az is kérdés, hogy a szifiliszt hol szedhette össze és mikor....
2021. MÁJUS 30. VASÁRNAP 11:30 MNO.Hu – /Ozsda/
„Csudijó”
"A NEMZET SZÍNÉSZNŐJE – LEHOCZKY ZSUZSA, AZ OPERETT NAGYASSZONYA"
Kapcs. 4642. sorszám
Ismert, hogy Nagy Ibolya, énekesnő, operettprimadonna, sok éven át a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” házigazdája, szerkesztő-műsorvezetője (műsorának megszűnését követően napi rendszerességgel, a régi adások ismétléseit hallhatjuk kora reggel a rádióban) már egy ideje új műsorával jelentkezik a YouTube csatornáján:
„A mosoly muzsikusai, avagy Szép a világ - Rivaldafényben az operett.”
Nagy Ibolya énekesnő a YouTube-on: "podcast"-sorozattal jelentkezik (telefoninterjúk...)
https://www.youtube.com/channel/UCyVy7XqZb6QEs7rqVIgXOaA
Az adást „keretbe” foglalja Lehár Ferenc kései operettjéből felcsendülő szép dal, Szabó Miklós operaénekes énekhangján – rádiófelvételéről:
Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Szenes Andor – Dalos László: Szép a világ
https://www.youtube.com/watch?v=t-8081IODHo&ab_channel=Istv%C3%A1nSzekeres
- Georg dala: „… Szép a világ, ha a szívünkben nyílt száz virág, szép, nézni szép egy lány ábrándos tekintetét. Szép a világ, ha a csillagos ég néz le ránk, szép, élni szép, s várni mint szép…tündérmesét…” (Szabó Miklós és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László) - 1956
E mellett egy másik Lehár-operettből, az ÉVA című műve keringőjének dallamait is hallhatjuk ("aláúsztatva") a podcastokban.
1933-ban Amerikába repült? Ott betegedett meg? Érdekes amit írnak. Ennek nem találom nyomát sehol. Az is kérdés, hogy a szifiliszt hol szedhette össze és mikor, mindenesetre 1946-ban kezelték vele New Yorkban, de már nagyon előrehaladott volt nála. Máshol meghalt volna, egyedül ott volt gyógyszer. Szellemileg azonban már ökökre leépült maradt sajnos emiatt.
Igazából annyit tudok a magánéletéről, hogy miután 1939. elején elhagyta Magyarországot is, elment Párizsba és ott Robert Stolz későbbi feleségénél, Einzinél, Yvonne Louise Ulrichnál lakott, aztán a hölgy összejött Robert Stolz-zal, akinek 5. felesége lett.
1947. januárjában azonban tényleg halálhírét keltették a külföldi lapok, szerencsére ez se volt igaz, csak nagyon súlyos állapotba került ekkorra.
Az operettjeit az 1950-es években is játszották Németországban, és a Hawaii rózsáját, a Viktóriát és a Bál a Savoybant meg is filmesítették.
Legnagyobb filmsikere,a Die Privatsekretärin, (Mesék az írógépről) sajnos elveszett, megsemmisítették a nácik, de az angol verziója szerencsére túlélte és meg is nézhető.Sunshine Susie/The Office Girl a címe.
https://www.youtube.com/watch?v=rlQDYMz5lkA&t=816s
Különben Amerika másoknak se jött be, szegény Márkus Alfréd is ott halt meg, igaz ő konferenciára ment ki. Erről ugye volt is szó az Operettparádéban, de Brodszky Miklós is hamar meghalt kint, meg még volt valaki, ja igen, hát szegény Jacobi Viktor. Igaz ő leukémiában hunyt el.
Na de Kálmán Imre is elszegényedett kint, nem voltak kiváncsiak ott a zenéjére.
Remélhetőleg! A mai világ ilyen, reménnyel teli...
A magyarra fordított kötet tervezett megjelenése 2021. 2. félév.
Lesz magyar kiadás?
Hamarosan kapható lesz:
PAUL ABRAHAM
DER TRAGISCHE KÖNIG
DER JAZZ-OPERETTE
Klaus Waller úr tájékoztatása szerint az eddig megjelent két kiadás - Paul Abraham. Der tragische König der Operette - után az Ábrahám Pál biográfia most képekkel illusztrált új kötetben jelenik meg. Könyvéhez Henning Hagedorn és Kemény Anna Mária egy-egy írása csatlakozik valamint Barrie Kosky és Adam Benzwi beszélgetése.
Említhetném még Sárközy Istvánt, kinek a Szelistyei asszonyok című darabját játszotta az Operettszínház és rádiófelvétel is készült belőle.
Bár a szerző mindössze egy-két operettet komponált, zenéjének megismertetése lehet ma akár "misszió" is; a Rádióban stúdiófelvétel készült művéből, érdemes legalább egy alkalom erejéig zenéjét "újrafelfedezni" magunknak.
Nagyon várom Vincze Ottó operettjeinek részleteit is, hogy újra meghallgathassam azokat. Nagy Ibolya Túl az Óperencián rádiós műsorában rendszeresen megszólaltak a zeneszerző-karmester behízelgő melódiái ...
Nádor Mihály pedig mondhatni "kötelező"...
Jó de ezeknek nem igen ment operettjük színházban, kivéve Farkas Ferencet. Bródy Tamás Ábrahám Pál hanszerelője volt Kemény Egon után. Ő Gyöngy Pállal írt közös operetteket, amik ugye Gyöngy Pál neve alatt futnak.Még Sándor Jenő is ott van, neki volt egy sikeres darabja, ha jól rémlik. Nádor Mihály még talán a legismertebb, aki kimaradt.
A felsoroltakon kívül ott van még Polgár Tibor is, Farkas Ferenc is, Bródy Tamás is, Vincze Ottó is, Behár György is...
Te tudod kik lesznek még?
Abban se voltam biztos, hogy Brodszky bekerül. Most ott van még Gyöngy Pál, Kemény Egon, Kerekes János, Carlo de Fries aztán szinte senki már, csak kisebb szerzők. Elvileg jönnie kell a külföldieknek is, kérdés jönnek-e. Mindenesetre Ábrahámról is igazán lehetett volna még egy műsor, annyira hiányos volt, szinte csak a Viktória és Savoy dalai mentek, a Hawaii-bál 1 és 1 a Júliából, 1 az Utolsó Verebélylányból, hát hol a többi operett és a rengeteg filmdala? Utóbbiak között volt még jó pár nagy sláger, német és magyar filmekben is. Mondjuk a Hawaiiban is rengeteg híres dala van. Talán olyan adás kéne, amiben a beszéd helyett a dalai mennek, ilyen volt Lajtainak is. Ráadásul sok német nyelvű dala is van.
Hogy mi fog előbb és nem utóbb a végére érni, azt nagyon hamar meg fogja tudni a hallgató.
Ahhoz hogy több zene szólaljon meg az Operettparádé műsorában, a szerkesztőnek át kellene az egész adást strukturálnia: egyáltalán ne legyen meghívott vendég, így akkor nincs beszélgetés ("szöveg" sem) , csak bekonferált zenét hallunk. Akkor az adásidőbe (55 perc) nem nyolc-tíz, hanem akár tizenöt - húsz szám is beleférne.
De nem ez a szándék, a jelenlegi koncepció szerintem marad. Lásd "Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig)" topicban.
Ábrahám Pál mindössze egy fél mondat erejéig volt említve; a mai rádióműsorban nem ő volt a "fő téma", hanem Brodszky Miklós... - talán még lesz rá alkalom, hogy később más és több zenéje felcsendüljön. (Előbb - utóbb a végére ér az ismert magyar operettkomponistákat fókuszba állító sorozat, utána bizonyára a külföldi klasszikus operettszerzők zenéit kapjuk, aztán megint jöhetnek a mieink...)
A weboldalukat megtaláltam. Azt kérdeztem, hol játszanak = mi a címük? Mert én nem találtam az oldalukon.
Hallgattam az operettparádét, és hát Brodszky Miklós volt a soros, aminek nagyon örültem. Sajnos azonban nagyon kevés dal hangzott el tőle, és inkább Nemlaha szövege ment végig, és a teljesen érdektelen operettjei tartalmát taglalta. Kimaradt pl. a Szerelmes királynő két szép dala is Alpár Gittától. Nem tudom, mert talán a Gaál Franciska rész érdekes volt, de több zene jobb lett volna.
Az sem volt igaz, hogy Földes otthagyta Ábrahámot 1936-ban, mivel a Júlia operettet 1937-ben és a Fehér hattyút 1938-ban készítette el az Ábrahám-Földes-Harmat hármas... és hát nem volt sikertelen, hisz több mint 100 eléőadást élt meg a Júlia operett Honthy Hannával a Városi Színházban (Erkel ma). Sok hibát szoktam találni mondanivalójában máskor is.
Ábrahám Pál: "Mese a Grand Hotelben"
Teljes felvételek vagy élő közvetítések a nagy operaszínpadokról, például Münchenből, Milánóból és New Yorkból - szombatonként 19.05-től.m-án a BR-KLASSIK-on
Hollywood, megírt valóság, csillogás a francia Riviérán, a nemesség fantomfájdalma az elveszett hatalom felett - Paul Abraham mindig felvette korának aktuális, néha meglehetősen robbanásveszélyes témáit operettjeiben, mint az 1934-es "Mese a Grand Hotelben"- ben. És nem csak abban az időben, hanem ma is, sok dolog még mindig (vagy újra) mindenki fejében: a fiatal nő, aki azt akarja, hogy független a férfiak a filmiparban (Én is), vagy az ötlet, hogy szórakoztatja a közönséget állítólag igaz történeteket a jet set (docu-levesek, mint a "Die Geissens - egy rettenetesen elbűvölő család"). Elég ok arra, hogy a Nürnbergi Állami Színház újra színpadra állítsa a "Mesék a Grand Hotelben"-t. A zene Paul Abraham a frissítő keveréke keringő, swing, latin és foxtrot és a szívből jövő dallamok időtlen egyébként, és tapasztalt figyelemre méltó újjászületés az elmúlt években.
BR-KLASSIK Franken jelen volt a premieren a Nürnbergi Operaházban, és közvetíti a színes tánc körül elszegényedett spanyol infantisabella Isabella és az ambiciózus fiatal filmproducer Marylou pünkösdhétfőn. Rendező: Otto Pichler, aki szorosan együttműködik a rendező a "könnyű múzsa" Barrie Kosky a Komische Oper Berlin. Zenei vezető: Lutz de Veer.
Lustspieloperettte két felvonásban
Infantin Isabella - Andromahi Raptis
Pál nagyherceg - Sebastian Häupler
Andreas Stephan herceg - Jens Janke
Inez de Ramirez grófnő - Almerija Delic
Chamoix, Hotelbesitzer szállodatulajdonos - Ulrich Allroggen
Matard, szállodaigazgató - Jens Krause
Albert, szobapincér - Jörn-Felix Alt
Sam Makintosh, filmmágnás - Hans Kittelmann
Marylou a lánya - Maria-Danaé Bansen
Barry titkár - Adrian Hochstrasser
Dryser, dramaturg - Yoko El Edrisi
és egyéb
Staatsphilharmonie Nürnberg
Leitung: Lutz de Veer
2021.május 15. Staatstheater Nürnberg
Opernabend: "Märchen im Grand Hotel" aus dem Staatstheater Nürnberg | Klassik | Franken | BR.de
Staatstheater Nürnberg előadásában Ábrahám Pál Mese a Grand Hotelben c. operettje a BR-KLASSIK rádióban meghallgatható lesz 2021. 05. 24-én 20.05-től
Geschichte(n) im Grand Hotel Nürnberg - YouTube
Einführung Online - Märchen im Grand Hotel - YouTube
Pesti Művészszínház
https://www.pestimuveszszinhaz.hu/
https://www.pestimuveszszinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=60&Itemid=137
Még egyszer: mi az a Pesti Művész Színház? ( ld.4740)
(Spalato – ma Split), Dalmácia, 1819. április 18. – Bécs, 1895, május 21.)
Franz von Suppé halálának évforduláján, a dalmát származású zeneszerző - "a "bécsi operett atyja" - két népszerű nyitányára hívom fel a figyelmet a YouTubre-ról, mégpedig a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és a Londoni Filharmonikusok előadásában, élükön SOLTI GYÖRGY karmesterrel!
Suppé: Költő és paraszt - Nyitány - Solti György - Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara
Suppé: Pique Dame – Nyitány – Solti György – Londoni Filharmonikusok
Ja van pár kellemes meglepetés a musicalak között
https://www.jegy.hu/program/edes-charity-121792?q=%c3%a9des+charity&sgtype=pfprogram
Neil Simon–Cy Coleman–Dorothy Fields: Édes Charity (Sweet Charity)
A Móricz Zsigmond Színház előadása. (Nyíregyháza), természetesen ott is megy a darab, de a lényeg, hogy Budapesten végre látható lesz.
https://www.youtube.com/watch?v=iG3VfKlfDEk
Kapcs. 4739. sorszám is.
A Josephine császárné-operettről néhány információt korábban itt a fórumon megosztottam.
Hozzáteszem, az Erkel Színházban június 16-án bemutatásra kerülő Josephine császárné egyszeri, koncertszerű előadásáról – az előzetes elképzelések szerint - hangfelvétel és később lemez készül, ami az Opera CD-kiadványainak sorát gyarapítja!
Megjegyzem továbbá, eredetileg arról volt szó, hogy a darabot az Eiffel Műhelyház – Fricsay Ferenc stúdiójában kapjuk, de a május 6-ra kitűzött bemutató akkor a vírushelyzetre hivatkozva elmaradt; ki tudja, lehet, hogy az előzetes ének-zenei próbákon máris rögzítették a CD-re kerülő hanganyagot?
Te tudod, hogy mi az a Pesti Művész Színház? Mert én nem. És a honlapjukon még azt sem látom, hol játszanak.
Találtam pár operettelőadást az újranyitó színházakban
Erkel Színház egy elfelejtett Kálmán Imre operettet vesz elő egy koncertelőadás keretében, Josephine császárné a címe, nemrég 2017-ben ment Bad Ishle-ben is a Lehár fesztiválon, ott is koncert formájában.
https://www.jegy.hu/program/josephine-csaszarne-118418
Sissi, a magyar királyné / Erzsébet/ - Huszka Jenő operettje
Gödöllői Királyi Kastély - Díszudvar illetve
Városmajori Szabadtéri Színpad
https://www.jegy.hu/program/sissi-a-magyar-kiralyne-operett-121786
Eisemann Mihály: Fekete Péter c. operettje a Városmajori Szabadtéri Színpadon Szabadkai Népszínház Magyar Társulata adja elő
https://www.jegy.hu/program/fekete-peter-121749?q=fekete+p%c3%a9ter&sgtype=pfprogram
illetve: illetve Művészetek Háza Gödöllő Nonprofit Közhasznú Kft., Hegedűs Gyula Színpad
Eisemann Mihály: ÉN ÉS A KISÖCSÉM - Körúti Színház
KULTKIKÖTŐ - Balatonszárszó, Csukás Színház Nagyszínpad
https://www.jegy.hu/program/en-es-a-kisocsem-koruti-szinhaz-121453?q=%c3%a9n+%c3%a9s+a+kis%c3%b6cs%c3%a9m+-+k%c3%b6r%c3%bati+sz%c3%adnh%c3%a1z&sgtype=pfprogram
Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi
Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, Nagyszínház
https://www.jegy.hu/program/egy-csok-es-mas-semmi-116704?q=egy+cs%c3%b3k+%c3%a9s+m%c3%a1s+semmi&sgtype=pfprogram
Agria Játékok Közhasznú Nonprofit Kft., Líceum udvar
https://www.jegy.hu/program/egy-csok-es-mas-semmi-121681?q=egy+cs%c3%b3k+%c3%a9s+m%c3%a1s+semmi&sgtype=pfprogram
Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft., Barlangszínház
https://www.jegy.hu/program/egy-csok-es-mas-semmi-121146?q=egy+cs%c3%b3k+%c3%a9s+m%c3%a1s+semmi&sgtype=pfprogram
Lehár Ferenc: Víg özvegy
Agria Játékok Közhasznú Nonprofit Kft., Líceum udvar
https://www.jegy.hu/program/a-vig-ozvegy-114321?q=a+v%c3%adg+%c3%b6zvegy&sgtype=pfprogram
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban
Váci Mihály Kulturális Központ, Színházterem 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9.
https://www.jegy.hu/program/bal-a-savoyban-122565?q=b%c3%a1l+a+savoyban&sgtype=pfprogram
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban
Miskolci Nemzeti Színház, Nagyszínház 3525 Miskolc, Déryné utca 1.
Ábrahám Pál: Viktória a Békéscsabai Jókai Színház előadása
Agria Játékok Közhasznú Nonprofit Kft., Líceum udvar
3300 Eger, Eszterházy té
https://www.jegy.hu/program/viktoria-115208?q=vikt%c3%b3ria&sgtype=pfprogram
Ábrahám Pál: Viktória
Szarvasi Vízi Színház
5540 Szarvas, Petőfi Sándor u. 7-9.
https://www.jegy.hu/program/viktoria-121928?q=vikt%c3%b3ria&sgtype=pfprogram
Huszka Jenő: Lili bárónő A Pesti Művész Színház előadása.
Tokaj FESZTIVÁLKATLAN 3910 Tokaj, Bodrogkeresztúri út 2.
https://www.jegy.hu/program/huszka-jeno-martos-ferenc-lili-barono-121958?q=huszka+jen%c5%91-martos+ferenc%3a+lili+b%c3%a1r%c3%b3n%c5%91&sgtype=pfprogram
Huszka Jenő: Lili bárónő
Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ, Színházterem
1105 Budapest, Szent László tér 7-14.
https://www.jegy.hu/program/lili-barono-operett-117664?q=lili+b%c3%a1r%c3%b3n%c5%91+-+operett&sgtype=pfprogram
Huszka Jenő: Lili bárónő
HSMK Kanizsai Kulturális K. 8800 Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9. Pesti Művész Színház előadása
https://www.jegy.hu/program/lili-barono-122165?q=lili+b%c3%a1r%c3%b3n%c5%91&sgtype=pfprogram
Kálmán Imre: Cigányprímás
Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft., Petőfi Színház.9400 Sopron, Petőfi tér 1.
https://www.jegy.hu/program/ciganyprimas-115617?q=cig%c3%a1nypr%c3%adm%c3%a1s&sgtype=pfprogram
Én arra lennék kíváncsi, hogy ezt a senki nem fogja megúszni üzenetet pontosan kiknek szánta?
Ha muszáj "szavazni" (nem muszáj), Homonnay Zsolt szempontjaival értek egyet....amelyek egyébként nem újak. Nem kell feltalálni a meleg vizet (sem). Imádtam Honthyt, imádtam Felekit. Fénykorukban igenis tökéletesen kellett játszaniuk, énekelniük és táncolniuk is a szerepeiket. Legalábbis abban az értelemben tökéletesen, ami a saját (fény)korukban tökéletesnek számított. Aztán ehhez jött hozzá a személyiség(ük) varázsa, ami a legnagyobbakat kiemeli mások fölé, akik amúgy esetleg szintén tökéletesen játszanak, énekelnek. A rájuk (Honthy, Feleki), idősödő életkorukra átírt Csárdáskirálynő, Luxemburg grófja nem klasszikus alakítások voltak, hanem egyfajta múzeumi tárgyak, ők pedig e múzeumi tárgyak népszerű megszemélyesítői az ötvenes-hatvanas évjáratból. A boldog (?) béke(?)idők hangulatát hozták vissza diktatúrák után és közben. Más dimenzió.
A személyiség varázsa, ami mást jelentett 100-80-60-40 éve, nem pótolhatja -hanem kiegészíti, kiemeli- a színészi és énekesi, adott esetben a táncos tudást, ahogyan a 21. szd. színjátszása sem áll(hat) abból, hogy varázslatos személyiségek lefúrt lábbal, zengő-búgó hangon elszavalják szerepüket a színpad közepén.
https://szfe.hu/hirek/uj-korszak-kezdodik/
„Ha a színház célja a minőségi szórakoztatás, akkor ne mondjuk, hogy a III. Richárd nagyon jó előadása után felcsattanó taps többet ér, mint a Marica grófnőt követő” – hangsúlyozta Homonnay Zsolt, Jászai Mari-díjas színművész, a Színház és Filmművészeti Egyetem új osztályvezető tanára.
„A zene nyelvén lehet ugyanolyan hitelességgel beszélni, ahogy prózában” – vallja a Budapesti Operettszínház frissen Jászai-díjjal kitüntetett színművésze, Homonnay Zsolt. A Színház- és Filmművészeti Egyetem új osztályvezető tanára Felliniről és Shakespeare-ről, az operett életben tartásáról, illetve színészi hozzáállásról is beszélt Sárdi Krisztinával a Magyar Hírlapban. Még azt is elárulta, milyen tapasztalatokkal tért haza Berlinből.
"Az operett hungarikum, fontos része az országimázsnak. Az előbb mégis azt mondta, hogy változásokra van szükség a tovább éléséhez. Miért?
Az operettet értő, szerető közönség öregszik, elfogy, eltűnik, tehát életben tartásához új, fiatal közönséget kell találni. Ehhez pedig tökéletes színházi élményt kell nyújtani, és nem lehet muzeális. Még mindig él egy ilyen téveszme, miközben már rég nem sablonokat és kliséket játszunk. Ha az operettet megtisztítjuk a sémáktól, sztereotípiáktól, nagyon érdekes dolgokat lehet kihozni belőle. Igazából nem létezik olyan, hogy szimplán csak bonviván. Ez a szerepkör nagyon mást jelent a Csókos asszonyban, a Csárdásban és a Maricában vagy A mosoly országában.
Más felkészülést igényel Dorozsmai Pistát játszani a 8. kerületből, az arisztokrata Edvint vagy Szu-Csongot. Csak teljesen hiteles színészi hozzáállással, nagyon jól szabad művelni. Nem lehet perifériára állított, mellékesen kezelt műfaj, már csak összetettségéből és hagyományaiból fakadóan sem. Egyszerre van jelen benne a dráma, a vígjáték, a társadalmi különbségekből adódó konfliktusok, és közben sokszor mérhetetlenül szürreális, a játékszabályok legalább olyan szintű elfogadását igényli a nézőtől, mint az abszurd drámák, egy Harold Pinter vagy egy Örkény. Arról nem beszélve, hogy országértéket is képvisel, nem véletlenül lett hungarikum: az operett szóról rögtön Magyarországra asszociál bárki, ezért hívószó az idelátogató turistáknak."
/Forrás: Magyar Hírlap/
Ez az ! Elég, ha közös kedvencünkre "Polkatáncos, polkatáncos..." felvételére gondolunk :-) magamban csak így emlegetem, mindig levesz a lábamról, ha hallom. Itt van a lényeg, átadta magát a szerepnek és rajongott érte a közönség. Ha jól emlékszem, hibátlanul énekelte, a szerepnek megfelelően.
Luxemburg grófja részlet /YouTube - a felvétel végén
Hozzáteszem, a rádióban jó pár operettfelvétele van Felekinek, és hanglemezek sora is népszerűsítik generációkon át személyiségét, ének/próza művészetét - sok más operettszínházi, régi kiválósághoz hasonlóan.
Feleki Kamill művészeténél szeretném megemlíteni, hogy a fórumozó generációk :-) már az idősödő operettsztárt és -kedvencet látták a színpadon és a tv-felvételeken. Korábban nem raccsolt és remek táncos volt.
Tiszta szívből kívánom, hogy az osztályvezető tanárok elvárásai teljesüljenek, hiszen ez az egész magyar színjátszás érdeke is egyúttal.
Talán Homonnay Zsolt társosztályvezető, alábbi mondatai, szerintem némi korrekcióra szorulnának:
„Senki nem fogja megúszni a színészi részét, csak azért, mert jó hangja van, és senki nem fogja megúszni az énekesi részét csak azért, mert hihetetlen jó színész. A komplexitást mindenkitől meg fogjuk követelni, miközben nagyon odafigyelünk a fejleszthetőségre is.”
Amikor ezeket a nagyon szép és igaz követelményeket olvasom, elgondolkodom, hogy mit tett volna Homonnay Zsolt, ha például Feleki Kamill teljesítményét kellett volna értékelnie, akinek „énekesi része”, hát…
Viszont megvolt benne az, amit Homonnay Zsolt nem említ: a személyiség varázsa. Amikor bement a színpadra akkor lehetetlen volt nem rá figyelni. Ez maximálisan pótolta az „énekesi rész” hiányosságait.
Még lehetne sorolni a közelmúltból azokat az Operettszínházban fellépőket, akik nem rendelkeztek az említett „komplexitással”, de fajsúlyos személyiségük révén óriási sikereket arattak az operett vagy musical szerepükben.
Az induló operett- és musicalszínész-képzésre 130 fiatal jelentkezett
MNO.HU - 2021. MÁJUS 14. PÉNTEK 13:30 2021. 05. 14. 13:58
"Hosszú kihagyás, 16 év után újra indul operett- és musicalszínész-osztály az SZFE-n. Legutóbb ilyen szakon 2005-ben diplomáztak Kerényi Imre tanítványai. Az új osztály vezetője Kiss-B. Atilla Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, az Operettszínház főigazgatója lesz, segítője pedig a Jászai Mari-díjas Homonnay Zsolt színész, rendező, dalszerző. A képzés a Budapesti Operettszínház és az SZFE együttműködésében valósul meg."
"Kiss-B. Atilla közölte, jó az, hogy a Budapesti Operettszínházban tudnak teret biztosítani az egyes fordulóknak. „Azt tapasztaljuk, hogy a felvételizők ihletet kapnak attól, hogy egy reális színházi, színpadi térben tudnak bemutatkozni, megmérettetni. Egyébként már az is egy igen fontos szempont, hogy egy felvételiző el tudja-e küldeni az energiáit a színpadtól a nézőtérig, be tudja-e beszélni, énekelni a teret. A Covid-helyzet tekintetében is biztonságos feltételek mellett tudjuk lebonyolítani a vizsgákat. Mind az operett, mind a musical műfajában igencsak elkel a vérfrissítés.
Az operettszínház művészeinek színe-java vesz részt már a felvételi vizsgáztatásban is, őszinte érdeklődéssel és szerteágazó tapasztalatból szerzett tudással állnak elébe a tehetséges fiatalok szakmai beavatásának” – hangsúlyozta a leendő osztályvezető."
Homonnay Zsolt
A leendő társosztályvezető szerint innentől már az ő felelősségük, hogy eleve ilyen szempontok szerint válogassanak a jelentkezők közül. „Senki nem fogja megúszni a színészi részét, csak azért mert jó hangja van, és senki nem fogja megúszni az énekesi részét csak azért, mert hihetetlen jó színész. A komplexitást mindenkitől meg fogjuk követelni, miközben nagyon odafigyelünk a fejleszthetőségre is.” A felvételi június elejéig tart, és ahogy Homonnay Zsolt ígéri, senkit nem fognak elengedni úgy, hogy ki ne hozzák belőle jelenlegi tudásának a legjavát.
2021. MÁJUS 15. SZOMBAT 10:27 2021. 05. 15. 11:20
A szolnoki Szigligeti Színház a Zsuzsi kisasszonnyal kezdett
Gőz József Miklós - MNO.hu
A műsorterv kialakításakor még nemigen gondoltak arra a szolnoki Szigligeti Színház vezetői, hogy az idei évad utolsó bemutatójával léphetnek újra a közönség elé. A sors mégis így hozta. Május 13-án mutatták be Kálmán Imre egyik legkorábbi operettjét, a Zsuzsi kisasszonyt, amelynek egyik változata a Farsang tündére címet is viseli.
Az előadás ma este és május 25-én is látható 19 órai kezdettel.
- Molnár László(rendező)
- Deme Gábor(segédrendező)
- Kinczel József(koreográfus)
- Rimóczi Mónika(zenei vezető)
- Rimóczi Mónika(korrepetitor)
- Simon Erika(korrepetitor)
- Ignácz György(díszlettervező)
- Matyi Ágota(jelmeztervező)
Fellépők:
- Dósa Mátyás(színész) - Péterfy, újságíró, és dalszövegíró
- Posgai Márton(színész) - Dinnye, cukrász, zeneszerző-jelölt, amúgy önkéntes tűzoltó
- Pertics Villő Virág(színész) - Zsuzsi, postáskisasszony, primadonna-jelölt
- Zelei Gábor(színész) - Pribicsey, Zsuzsi gyámja, postamester, amúgy tűzoltóparancsnok
- Harna Péter(színész) - Falsetti, világhíres főtenor, amúgy notórius nőfaló
- Kertész Marcella(színész) - Szerafin, gazdag özvegy, dalművészet-rajongó
- Lugosi Claudia(színész) - Mimóza, Szerafin társalkodónője
- Molnár László(színész) - Prebenyák, levélhordó, amúgy önkéntes tűzoltó
- Mészáros István(színész) - Steplicska, vasutas, amúgy szintén önkéntes tűzoltó
- Jankovics Anna(színész) - Borcsa
- Sárvári Diána(színész) - Szobalány
- Karczag Ferenc(színész) - Polgármester:
- Horváth Gábor(színész) - Színigazgató
- Deme Gábor(színész) - Orvos
- Tárnai Attila(színész) - Pintér
- Horváth György(színész) - Cigány
- Ónodi Gábor(színész) - Cigány
- Vándor Attila(színész) - Cigány
- Fejes Katica(színész) - Ápolónő
Operettszínművész tudtommal még eddig nem volt a Nemzet Színésze.
Örülök a hírnek és Lehoczky Zsuzsához!
- Borzasztó nagy megtiszteltetés, hatalmas boldogság, hogy engem választottak, bár egyben szomorú is, hiszen azon az áron kerülhettem be közéjük, hogy valakit elvesztetünk - árulta el a Blikknek a művésznő, aki megérezhetett valamit, hiszen szokásával ellentétben nem pihent le délután így hamar elérték a jó hírrel. - Általában ilyenkor ki szoktam kapcsolni a telefonom, mert nem akarom, hogy felébresszenek a barátnőim. De ma valamiért nem tettem. Egyébként ezzel az elismeréssel nem csak engem, hanem a műfajomat, az operettet is kitüntették - mondta Lehoczky Zsuzsa.
(Forrás: Blikk.hu)
Lehoczky Zsuzsát választották az elhunyt Törőcsik Mari helyére a nemzet színészének.
Na mikre nem bukkantam:
valaki feltöltött pár teljes operett előadást, most nézhetők.
Ábrahám Pál: 3:1 a szerelem javára c. operettje a Komische Oper Berlinből 2019-es előadás németül angol felirattal, de van magyar fordítás is
Abraham - Roxy und ihr Wunderteam (2019) - YouTube
Szinetár Miklós: Lehár Ferenc, az operettkirály
2021. február 12., 10:05
Kevés olyan kerek életutat ismerünk a zeneszerzők között, mint Lehár Ferenc története. Erről a kerek életről megjelent egy nagyon teljes könyv Klemen Terézia és Margitay Zoltán együttműködéséből: Az operettkirály, Lehár Ferenc életútja, a Pro Museum Polgári Társulás kiadásában.
Megragadóan átfogó ez a könyv, szinte mindent megtudunk a különlegesen tehetséges zeneszerzőről. Szó van benne a családról, a komáromi születésről, a fiatalkorról, a prágai tanulóról és az indulásról, arról, ahogy elkezdi zenében kiteljesedő életét. Nem volt könnyű az indulás, nehéz volt a kezdet. Az is előfordult, hogy kinevették, de azután jött az első siker az Arany és ezüst keringő, majd a Bécsi nők, A drótostót – és elindult egy nagy karrier.
A világban ma legtöbbet játszott operett A víg özvegy. Ennek a jövedelméből már négyemeletes bérházat vett Bécsben Lehár Ferenc. A darab születésének körülményei bonyolultak, izgalmasak, várakozásokkal és félelmekkel telve, és diplomáciai bonyodalmaktól terhesek. De végül is világsiker lett! A könyvből megtudhatjuk azt is, hogy még Afrikában a Viktória-tónál is előadták.
Szó van a könyvben a Cigányszerelemről, amely a leginkább magyar műve Lehárnak, aki bár bécsi zeneszerző volt, mindig is magyarnak vallotta magát. Megismerkedünk Lehár Ferenc és Kálmán Imre kapcsolatával, olvashatunk Lehár és Puccini barátságáról, és figyelemmel kísérhetjük sorsát az első világháború idején. Lehár a világháború után érte el sikereinek csúcsát, akkor már mindenütt ismerik. A Cárevics világsikert arat, és megszületik A mosoly országa, ez a már operai igényű remekmű. Ebben a darabban éneklik az egyik legnépszerűbb tenoráriát: „Vágyom egy nő után!” A dalt a nagy tenoristának, Richard Taubernek írta, akivel már korábban barátságot kötött. A Tauber-dal zenei fogalom lett. A könyvben megismerhetjük Lehár életét a világválság és a második világháború idején is. Az életművet „hattyúdala”, a Garabonciás fejezi be.
A kötetben találunk olyan ritka kincseket is, mint amilyen Lehár Ferenc írása az operett alkonyáról. A könyv nemcsak gazdag, hiszen Lehár összes művével megismerkedünk, hanem szép is. Gazdag képanyaggal rendelkezik, szépen szerkesztett, olvasmányos a szöveg, hasznos kiadvány. Napjainkban, amikor olyan nagy divat a feledés, méltó emléket állít egy különleges muzsikusnak.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. januári számában)
A DUNA TV ma délután sugározza (15.15 – 17.00):
Állami Áruház
Magyar zenés vígjáték – 1952
(Fekete-fehér film)
Zeneszerző: Kerekes János
Az operett filmváltozata
Rendező: Gertler Viktor
Szereplők:
Petress Zsuzsa, Turay Ida, Latabár Kálmán, Gábor Miklós, Feleki Kamill
Emlékgála Rökk Marika születésének 100. évfordulójára
M5 csatorna, ma este 21.35 - 23.15
90 perc, 2013
A színésznő születésének 100. évfordulója alkalmából a Budapesti Operettszínház nagyszabású gálaműsorral idézte fel a revüsztár és operett primadonna legendás filmjeit, színpadi alakításait és sikerszámait. A műsorban a színház legnagyobb sztárjai mellett fellépett Mario Zeffiri a Grammy-díjas operaénekes, Johannes Duisburg világszerte keresett Wagner-basszbariton, valamint Rökk Marika lánya, Gabriele Jacoby.
Közreműködött: Bordás Barbara, Bucsi Annamária, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Johaness Von Duisburg, Faragó András, Frankó Tünde, Gabriele Jacoby, Kerényi Miklós Máté, Lehoczky Zsuzsa, Oszvald Marika, Peller Károly, Heiko Reissig, Szabó Dávid, Szendy Szilvi, Szulák Andrea, Mario Zeffiri
színházi rendező: Kerényi Miklós Gábor
Kapcs. 4722. sorszámhoz
"A mosoly muzsikusai! Papp Magda 100 - zenés beszélgetés, emlékezés"
Nagy Ibolya podcast műsora a Youtube-on
(2021. május 7.)
Pótlások:
Telefonbeszélgetések – a vonal túloldalán:
Farkas Pál - zongoraművész
A beszélgetések között elhangzó zenék:
- Bartók Béla: Annyi bánat a szívemen – népdalfeldolgozás (Papp Magda, zongorán kísér: Farkas Pál)
- Bartók Béla egy másik népdalfeldolgozása (Papp Magda, zongorán kísér: Farkas Pál)
Nagy Ibolya a műsora végén még felhívja a figyelmet Klemen Terézia - Margitay Zoltán szerzőpárosnak tavaly ősszel megjelent Az operettkirály - Lehár Ferenc életútja című, gazdag képanyagot is tartalmazó könyvalbumára .
Két hónap eltelte után jelentkezett új podcast műsorával a mikrofon előtt, a YouTube csatornán Nagy Ibolya énekesnő, operettprimadonna, a Dankó Rádió Túl az Óperencián c. operettműsorának szerkesztő-műsorvezetője.
A mosoly muzsikusai! Papp Magda 100-zenés beszélgetés, emlékezés.
"100 éve, 1921. március 10-én született Kolozsváron–Nagyvárad máig legendás csillaga, énekesnője, Papp Magda.
Lehár Ferenc,világhírű zeneszerzőnk 1870. április 30-án, 150+1 éve, Komáromban látta meg a napvilágot. Mindketten Magyarországon, és mégsem. Magyar művészek, és mégsem!? Magyar sors, és mégsem? Az elmúlt zűrzavaros évszázadban minden a feje tetejére állt....
Papp Magda : Erdély-szerte ismert hangverseny-énekesnő, operett-primadonna, sanzonénekesnő, magánének tanár volt. Idén 100 éve, azaz 1921. március 10-én született Kolozsváron. Énekesnői diplomáját 1943-ban szerezte meg a M. Kir. Kolozsvári Zenekonzervatóriumban, ahol előbb Zsembery Elvira (zongora), majd Mihályffy Irén (ének főtanszak - akadémiai osztály) irányításával végezte tanulmányait. 1944-től a nagyváradi zeneiskola magánének tanára. Koncerténekesnői pályáját 1947-ben önálló dal- és áriaesttel kezdte Nagyváradon. Tanári hangversenyek, filharmóniai és kamarazenei hangversenyek, irodalmi műsorok mindenkori meghívottja. A nagyváradi róm. kat. Székesegyház Ének- és Zenekarának állandó szólistája. Az 1954-1955-ös évadban a Kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekese. Családi okok miatt tér vissza Nagyváradra. 1955-1975 között a Nagyváradi Állami Magyar Színház tagja, húsz operett és daljáték főszerepét magába foglaló repertoárral. Színházi karrierjének évei alatt is állandó vendége a hangversenyeknek, irodalmi műsoroknak. Különösen nagy figyelmet szentelt a kortárs hazai zeneszerzők énekhangra írt műveinek bemutatására. Számos ősbemutató fűződik nevéhez. Előadóművészi tapasztalatait a hetvenes évek derekán nagysikerű sanzon-estek alkalmával gyümölcsöztette. Az 1982-ben megjelent nagylemezén (Szállunk a nyárból…, Electrecord, Bukarest) dalokat és sanzonokat énekel. A 2003-ban megjelent CD-jén dalokat, sanzonokat, népdal feldolgozásokat énekel. (Erdélyi hangok 2., Kriterion, Kolozsvár). A kolozsvári, bukaresti, budapesti rádió máig őrzi felvételeit. A bukaresti TV több műfajban örökítette meg művészetét. Egész pályafutása alatt tanárként hivatásának tekintette a tehetséges fiatal énekesek pályára segítését. Többen közülük világhírű művészekké váltak. 1959-ben Munka érdemrenddel, 1967-ben Kulturális érdemrenddel tüntették ki. Élete utolsó két évét Békéscsabán, gyermekeinél töltötte. Az 1990/1991-es tanévtől a Békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola magánének tanára volt. 1992. május 25-én hunyt el Békéscsabán. 2007.május 25-én újratemetik, hamvait a nagyváradi Rulikowski temetőben, és a művésznő halálának 15. évfordulója alkalmából jótékonysági emlékestet szerveznek a színházban, majd november 1-én ünnepélyesen felavatják síremlékét.
Főbb szerepei: Rosalinda (J. Strauss: Denevér), Arzéna, Szaffi (J. Strauss: A cigánybáró), Szilvia (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő), Francia királykisasszony (Kacsóh Pongrác: János vitéz), Zórika (Lehár Ferenc: Cigányszerelem), Liza (Lehár Ferenc: A mosoly országa), Glavari Hanna (Lehár Ferenc: A víg özvegy), Lucy (Jacobi Viktor: Leányvásár), Rolla (Szirmai Albert: Mágnás Miska"
Telefonbeszélgetések – a vonal túloldalán:
Papp Magda leánya: Banner Zoltánné Papp Mária
Nemlaha György, író, zenei dramaturg,
Pánti Anna operaénekesnő,
Papp Magda egyik unokája: Banner Géza - az MTVA műsorvezetője
A beszélgetések között elhangzó zenék:
- Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró – Szaffi dala (Papp Magda)
- Eva Dell'Acqua: Villanelle (Papp Magda)
- Ifj. Johann Strauss: Tavaszi hangok – részlet (Papp Magda, kísér Bíró László szalonzenekara)
- Bartók Béla: Annyi bánat a szívemen – népdalfeldolgozás (Papp Magda előadásában)
- Bartók Béla népdalfeldolgozása (Papp Magda előadásában)
- Mozart: A varázsfuvola – Az Éj királynője áriája (Papp Magda - 1947-es felvétel)
- Dr. Szalay Elemér - Ady Endre: Nem adom vissza (Papp Magda, zongorán kísér: Horváth Magda)
- Szirmai Albert – Heltai Jenő: Nagymama (Papp Magda, zongorán kísér: Farkas Pál)
- Lehár Ferenc: A mosoly országa – Tea-kettős (Papp Magda és Belényi Ferenc) – 1966
- Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Zórika dala (Papp Magda)
Huszka Jenő zeneszerző születésének évfordulója van ma.
Ebből az alkalomból áthozom ide egy másik topicból, az oda 17 évvel ezelőtt beírt, részben személyes vonatkozású írásomat:
Hadd elevenítsek fel egy epizódot édesapám és Huszka Jenő kapcsolatából.
Ez azért is lényeges, mert Huszka Jenőné Arányi Mária férje életrajzi könyvében
("Szellő szárnyán..." sajtó alá rendezte Rácz György, Zeneműkiadó,1980. második kiadás) kicsit - talán a költői szabadsággal élve - másképpen adja elő az 1944. december 13. napjának történéseit. Megfordítja a tényeket: könyvében úgy állítja be, hogy férjét tartóztatták le a nyilasok és hurcolták el a Kapás utcai gyűjtőbe, s ekkor megpróbált egy ügyvéd útján utána érdeklődni és tenni valamit az érdekében: 230-231. oldal.
Ezzel szemben édesapám (az a bizonyos ügyvéd) visszaemlékezéseiben leírta a tényeket:
„…Ugyancsak 1944-ben több zsidó üldözöttet sikerült megmentenem. Így többek között a híres Huszka Jenő zeneszerző feleségét és annak húgát /Arányi Máriát és Elzát/. Őket ugyanis a Kapás utcai nyilas börtönbe vitték a „sárga” csillag nem viselése miatt, zsidó kinézésük folytán. Dr. Huszka Jenő személyesen bízott meg engem – ajánlásokra – a nyilas börtönben való közbenjárással, azzal, hogy felesége és annak húga „mentesek” a zsidótörvény hatálya alól. Ugyanis az átadott fotókópiák bizonyítása szerint a férje /Dr. Huszka Jenő/ őskeresztény származású, tehát mentes a felesége és annak húga a csillag viselése alól. A nyilas börtön vezetője elkérte tőlem a honvédségi védői igazolványomat és közölte velem, hogy „Nem szégyelli-e magát, hogy keresztény létére zsidó ügyet vállal el?” Majd hozzáfűzte, hogy másnap menjek el hozzá a döntésért. Egyúttal az igazolványomat visszatartotta. Másnap remegve mentem fel a börtön igazgatójához a döntése megtudakolása céljából. Ekkor meglepetésemre közölte, hogy visszaadja igazolványomat, mert ügyfeleimet azonnal szabadon bocsátja. Beszélgetési engedélyt kértem a foglyokkal. Ezt is megadta. Lementem a cellába és közöltem velük a kedvező hírt. Védenceim ezekután arra kértek, hogy a szabadon bocsátásukkor kísérjem őket a lakásukig. /A foglyok elengedése rövidesen megtörtént./ Azt is kérték még, hogy belém kapaszkodhassanak az úton, nehogy újra lefogják őket. Ennek is eleget tettem, s a Fő utcai lakásukig kísértem el őket. Másnap megjelent irodámban Dr. Huszka Jenő, kultuszminiszteri tanácsos, a zeneszerző. Megköszönte eredményes tevékenységemet, s átadott egy családi aranyórát, valamint 40 svájci frankot, mondván, hogy ’a pengőnek most nincs sok értéke….’
Eddig a visszaemlékezés. Természetesen én ezt a változatot hitelesebbnek érzem, mint a könyv szerzőinek írását. Apám az aranyórát abban a nehéz időkben és később is megőrizte egészen az ötvenes évekig, amikor aztán pénzzé tette. Még egy dokumentumot őrzök, amit Huszka halála után, 1960-ban az özvegy küldött a családunknak, egy fekete szegélyes felébe hajtott kis kártyát. Elülső oldalán a keze írásával a címzés, és bélyeg, és a feladó, a belsejében a nyomtatott szöveg: A mélységes gyászunkban kifejezett részvétet hálásan köszöni:
1960. február hó” Hozzá kézzel írta még: „Együttérző szavait emlékeim között megőrzöm. Szeretettel Huszka Jenőné”.
Ezek a családi vonatkozású emlékeim is talán megmagyarázzák, hogy miért az egyik legkedvesebb operett komponistám Huszka. És úgy gondolom, hogy a történeti igazságot is szolgáltam azzal, amikor feltártam a régmúlt történéseinek egy valós epizódját, ami talán más megvilágításba helyezi a Huszka-család életének egy sorsdöntő pillanatát, mint amit – az özvegy és a szerkesztő közreműködésével – az említett életrajzi könyv vonatkozó fejezete feldolgoz és elmesél.
Más.
A hatvanas években Salgótarjánban laktam, és gyerekként kórházba kerültem. de már kívülről fújtam az operetteket, sőt, nagy élvezettel forgattam az Operák könyvét is, amelyet megőriztem, hiszen benne van apám dedikációja, amit karácsonyra kaptam tőle. A kórházi ágyon olvasgattam, amikor új beteget helyeztek el kórteremben. Emlékeim szerint egy középkorú férfi volt az illető, aki folyamatosan ugyanazt a Huszka- dallamot dúdolta, fütyülte, amit akkortájt a Petőfi rádióban is sűrűn hallani lehetett: Bob herceg belépőjét Ilosfalvy tolmácsolásában. (Akkor készült el ugyanis a Rádió Dalszínháza részéről Rácz György vagy Bitó Pál ? szerkesztésében az operett új teljes rádiófelvétele.) Persze, hogy megismertem. Mondtam is a betegtársamnak, hogy nagyon örülök a szerencsének, mert ugyan nagy köztünk a korkülönbség, de gyerek létemre én is ezt a slágert fújom éjjel és nappal, örülök, hogy idekerült, van közös témánk, amiről beszélgetni tudunk. Ezen a betegtárs úgy meglepődött, hogy szinte elállt a a lélegzete, de aztán nagyon gyorsan összebarátkoztunk, s amig ott volt mellettem, alaposan kitárgyaltuk Huszkát és a Bob herceget. Nagyon őszinte, tiszta szeretettel emlegette az akkor pár éve elhunyt nagy magyar zeneszerzőt, a magyar operett legendás megteremtőjét.
Bíztam abban, hogy a tavaly ősszel elmaradt két operettgála most tavasszal mégis megvalósul, de semmi újabb hír, pedig Lehár- és Huszka-évfordulók esnek április hónapra.
Reméltem, hogy a november 11-i Lehár Gála a Budapesti Operettszínházban még ebben a színházi évadban pótlásra kerül; Lehár Ferenc születésének évfordulóján, április 30-án azonban La Mancha lovagját hirdetik (online), de az ugyancsak elmaradt Huszka Gálának sincs új dátuma: a magyar operett „atyja” 1875. április 24-én született, az idei naptárban ezen napon a Csárdáskirálynő online előadása szerepel.
A megvásárolt jegyeimet még nem váltottam vissza vagy át más online előadásra. Talán nem törlik végleg a gálákat, és ha nem az évad végén, akkor az új évad kezdetén csak sikerül szabad napot találniuk a Huszka- és Lehár-gálára, hiszen az Operettszínház művészei is nyilatkozataik szerint nagyon készültek ezekre az operett-koncertekre!
Csak nem hiúsul meg ez a vágyuk/vágyunk?!...
Na úgy látom a Mosoly országa bemutató és a Viktória felújítása is átmegy a következő évadra, nem hiszem, hogy korábban kinyitnak, mint szeptember.
„Operettben szerepelni a szórakoztatás egyik legmagasabb foka” – Interjú Dénes Viktorral
Papageno. hu - 2020. december 12.
„Dénes Viktor 2019 szeptemberében mutatkozott be először a Budapesti Operettszínházban Kálmán Imre legismertebb operettjében, a Csárdáskirálynőben. Októberben pedig – immár a társulat tagjaként – újabb Kálmán-remekműben, a Marica grófnőben lépett színpadra. A fiatal színésszel a Csárdáskirálynő online közvetített előadásfelvétele kapcsán ültünk le beszélgetni, az interjúból pedig az is kiderül, hogyan lesz egy, az utóbbi években főként prózai szerepeket játszó színészből táncoskomikus.”
[…]
„– A Budapesti Operettszínházban szintén egy operett, A mosoly országa lesz a következő bemutatód. Musicalekben is részt vennél szívesen?
– Igen, szeretném kipróbálnám magam, bár a musical teljesen más attitűdöt és habitust igényel. Gyerekkoromban hegedültem, az is közelebb áll a klasszikus zenéhez, talán ebből is fakad, hogy az operettet sokkal jobban értem.
– Hol és miben láthatunk még téged a jövőben?
– Ebben a helyzetben minden bizonytalan, de ahogyan te is említetted, terv szerint A mosoly országa lesz a következő bemutatóm az Operettszínházban, emellett előkészítem egy-két rendezésemet, de ezekből lehet, csak a következő évadban lesz valami. Emellett forgatok is, a TV2-n debütáló Doktor Balatonban lesz egy nagyobb szerepem. Ez egy 80 epizódból álló napi sorozat, de ha sikeres lesz, akkor elképzelhető, hogy berendelik a második évadot.”
„Az egész operett egy beavatási szertartás” – interjú Dénes Viktorral
/Vass Antónia/
Fidelio.hu - 2021.03.30. 14:25
„A táncoskomikusok szerepálmával, a Csárdáskirálynő Bónijával indult a zenés színházi karrierje, most pedig a Marica grófnő Báró Zsupán Kálmánjaként hódítja meg a női szíveket a Budapesti Operettszínház virtuális színpadán. Dénes Viktorral prózáról és operettről, valamint Marica sosemvolt vőlegényéről beszélgettünk.”
