92 Búbánat 2005-08-01 10:32:46 [Válasz erre: 91 orlandofurioso 2005-07-29 16:39:36]
[url]http://www.nol.hu/cikk_print/372197/;Csalódások[/url] Számomra ez nem operett; olyan mintha kifordított gatyát vennék fel, és fordítva bújnék bele. A jó érzésem tiltakozik, amikor egy \"klasszikussá nemesedett\" bármilyen darabhoz - de különösen egy kedvenc Kálmán-operetthez - ilyen módon közeledik egy magát tótumfaktumnak képzelgő barbár illuzionista.
[url]http://www.nol.hu/cikk_print/372197/;Csalódások[/url] Számomra ez nem operett; olyan mintha kifordított gatyát vennék fel, és fordítva bújnék bele. A jó érzésem tiltakozik, amikor egy \"klasszikussá nemesedett\" bármilyen darabhoz - de különösen egy kedvenc Kálmán-operetthez - ilyen módon közeledik egy magát tótumfaktumnak képzelgő barbár illuzionista.
91 orlandofurioso 2005-07-29 16:39:36 [Válasz erre: 89 Búbánat 2005-07-29 10:29:35]
Alföldi szavatartó ember. Csak az a baj, hogy a közönség szembe megy a koncepciójával, s kiköveteli a maga Csárdáskirálynő általánosát, ott is tapsos sikert csinál, ahol az asszony összetör, megkínoz, meggyötör. Pedig Alföldi ügyel, hogy azért ami jár, az jár alapon mindenki megkapja a tapsos antréját.
Alföldi szavatartó ember. Csak az a baj, hogy a közönség szembe megy a koncepciójával, s kiköveteli a maga Csárdáskirálynő általánosát, ott is tapsos sikert csinál, ahol az asszony összetör, megkínoz, meggyötör. Pedig Alföldi ügyel, hogy azért ami jár, az jár alapon mindenki megkapja a tapsos antréját.
90 Búbánat 2005-07-29 12:22:24
Sullivan egyik – a Mikádó és Az esküdtszéki tárgyalás mellett - legsikeresebb operettje A gondolások. Két videofelvételem is van belőle. A darab egyik legnagyobb slágerére - mert több is akad benne - újra vevő vagyok: a tüzes andalúziai tánc, fergeteges pattogó ritmusával, a gazdag hangszerelésével (benne az ideillő kasztanyettel), a virtuóz dallamkezelése újra és újra odacövekeli az embert a képernyő és/vagy a rádió hangszórója elé – ha már nálunk nem játsszák, és így élőben nem tekinthetem meg, marad pld. a rádió. Ugyanis a 12 részes Sullivan-Összkiadás sorozat keretében holnap este 21:57-től az 1889-ben bemutatott kétfelvonásos operett egy teljes és „klasszikus” felvétele lesz ezúttal hallható és sokak számára így élvezhető: Szövegét William Schwenk Gilbert írta. Vez. Malcolm Sargent. Km. Glyndenborne-i Fesztivál Kórusa (karigazgató Peter Gellhorn), Pro Arte Zenekar Plaza-Toro herceg – Geraint Evans, Luiz – Alexander Young, Nagy Inkvizítor – Owen Brannigan, Marco Palmieri – Richard Lewis, Giuseppe Palmieri – John Cameron, Antonio – James Milligan, Francesco – Alexander Young, Giorgio – James Milligan, Plaza-Toro hercegnôje – Monica Sinclair, Casilda – Edna Graham, Gianetta – Elsie Morison, Tessa – Marjorie Thomas, Fiametta – Stella Hitchens, Giulia és Inez – Helen Watts
Sullivan egyik – a Mikádó és Az esküdtszéki tárgyalás mellett - legsikeresebb operettje A gondolások. Két videofelvételem is van belőle. A darab egyik legnagyobb slágerére - mert több is akad benne - újra vevő vagyok: a tüzes andalúziai tánc, fergeteges pattogó ritmusával, a gazdag hangszerelésével (benne az ideillő kasztanyettel), a virtuóz dallamkezelése újra és újra odacövekeli az embert a képernyő és/vagy a rádió hangszórója elé – ha már nálunk nem játsszák, és így élőben nem tekinthetem meg, marad pld. a rádió. Ugyanis a 12 részes Sullivan-Összkiadás sorozat keretében holnap este 21:57-től az 1889-ben bemutatott kétfelvonásos operett egy teljes és „klasszikus” felvétele lesz ezúttal hallható és sokak számára így élvezhető: Szövegét William Schwenk Gilbert írta. Vez. Malcolm Sargent. Km. Glyndenborne-i Fesztivál Kórusa (karigazgató Peter Gellhorn), Pro Arte Zenekar Plaza-Toro herceg – Geraint Evans, Luiz – Alexander Young, Nagy Inkvizítor – Owen Brannigan, Marco Palmieri – Richard Lewis, Giuseppe Palmieri – John Cameron, Antonio – James Milligan, Francesco – Alexander Young, Giorgio – James Milligan, Plaza-Toro hercegnôje – Monica Sinclair, Casilda – Edna Graham, Gianetta – Elsie Morison, Tessa – Marjorie Thomas, Fiametta – Stella Hitchens, Giulia és Inez – Helen Watts
89 Búbánat 2005-07-29 10:29:35
[url]http://www.nol.hu/cikk_print/371740/;Alföldi nem csak a Csárdáskirálynőről fejti ki a véleményét[/url]
[url]http://www.nol.hu/cikk_print/371740/;Alföldi nem csak a Csárdáskirálynőről fejti ki a véleményét[/url]
88 Búbánat 2005-07-27 23:19:02 [Válasz erre: 87 orlandofurioso 2005-07-27 22:56:22]
Szegedet egyelőre elkerülöm...
Szegedet egyelőre elkerülöm...
87 orlandofurioso 2005-07-27 22:56:22 [Válasz erre: 76 frushena 2005-07-03 14:19:11]
A pszichológiai realistát?...
A pszichológiai realistát?...
86 Búbánat 2005-07-27 17:10:46 [Válasz erre: 85 telramund 2005-07-27 16:14:51]
Ki nem szereti... Ám azért a haknik és a művészi érték között nála szoros korreláció mutatkozik; a műfajok sokféleségében otthonos, ami minőséggel is párosul. Az más kérdés, ahogy idősödik a kopás is jelentkezik. Hol nincs ez így.
Ki nem szereti... Ám azért a haknik és a művészi érték között nála szoros korreláció mutatkozik; a műfajok sokféleségében otthonos, ami minőséggel is párosul. Az más kérdés, ahogy idősödik a kopás is jelentkezik. Hol nincs ez így.
85 telramund 2005-07-27 16:14:51 [Válasz erre: 84 Búbánat 2005-07-26 09:10:53]
Domingó annyira szereti az operett műfaját (is meg a reklámot és a pénzt...
Domingó annyira szereti az operett műfaját (is meg a reklámot és a pénzt...
84 Búbánat 2005-07-26 09:10:53
Lám, Domingó annyira szereti az operett műfaját (is), hogy a pénteki budapesti koncertje után szombaton átruccan Bécsbe, hogy a Theater an der Wienben elvezényelje Lehárnak A Luxemburg grófja c. nagyoperettjét. Aztán vasárnap már újra nálunk, Mogyoródon találjuk...
Lám, Domingó annyira szereti az operett műfaját (is), hogy a pénteki budapesti koncertje után szombaton átruccan Bécsbe, hogy a Theater an der Wienben elvezényelje Lehárnak A Luxemburg grófja c. nagyoperettjét. Aztán vasárnap már újra nálunk, Mogyoródon találjuk...
83 bermuda 2005-07-03 17:05:12
Szerintem is Radnai György volt,többször is láttam de igaziból Házyra koncentráltam.
Szerintem is Radnai György volt,többször is láttam de igaziból Házyra koncentráltam.
82 Búbánat 2005-07-03 15:45:34 [Válasz erre: 74 telramund 2005-07-03 13:10:57]
Rudolf Schockkal nekem egy operettfilmem van,Lehártól a Giuditta. Ez egy ZDF-ORF produkció a hatvanas-hetvenes évekből, a filmben még szerepel Tereza Stratas, mint Giuditta és Tiboldi Mária is. A zenei anyagot a Berlini Szimfónikus Zenekarral és a Rios Kammerchorral vették fel. A zenei irányító Wolfgang Ebert, a film rendezője Günther Hassert volt. Nagyon szép látványos színes film, eredeti spanyol helyszíneken, tengerparton játszódik, temparementumos couleur-local környezetben és viseletben, ami Lehár füllbemászó dallamaival és vérpezsdítő muzsikájával teret enged az elandalodás utáni vágyódásnak, ahogy az andalúz ritmusoknak is. Még egy Rudolf Schock-operettfilmről tudok: Az egy éj Velencében. De az nincs meg nekem.
Rudolf Schockkal nekem egy operettfilmem van,Lehártól a Giuditta. Ez egy ZDF-ORF produkció a hatvanas-hetvenes évekből, a filmben még szerepel Tereza Stratas, mint Giuditta és Tiboldi Mária is. A zenei anyagot a Berlini Szimfónikus Zenekarral és a Rios Kammerchorral vették fel. A zenei irányító Wolfgang Ebert, a film rendezője Günther Hassert volt. Nagyon szép látványos színes film, eredeti spanyol helyszíneken, tengerparton játszódik, temparementumos couleur-local környezetben és viseletben, ami Lehár füllbemászó dallamaival és vérpezsdítő muzsikájával teret enged az elandalodás utáni vágyódásnak, ahogy az andalúz ritmusoknak is. Még egy Rudolf Schock-operettfilmről tudok: Az egy éj Velencében. De az nincs meg nekem.
81 Búbánat 2005-07-03 15:08:06 [Válasz erre: 79 bermuda 2005-07-03 15:00:49]
Azt hiszem láttam, nem ebben szerepel Radnay györgy is mint a fogházigazgató? Egyébként én még Udvardyval is láttam, ahol Palócz László volt a fogházigazgató.
Azt hiszem láttam, nem ebben szerepel Radnay györgy is mint a fogházigazgató? Egyébként én még Udvardyval is láttam, ahol Palócz László volt a fogházigazgató.
80 Búbánat 2005-07-03 15:06:05 [Válasz erre: 78 bermuda 2005-07-03 14:54:38]
Nekem is ez a kedvencem. Egyébként a TV a hatvanas években készített egy fekete-fehér filmet belőle (a hangot a rádiófelvételből vették \"kölcsön\"), Házy Ilosfalvy, Melis, Komlóssy; sajnos annyira tönkrement a kópia, hogy már csak néhány archív schnitt maradt meg belőle, tbk. szerencsénkre a \"Barinkay belépője\", a \"Ki esketett?\" meg a \"kincskeringő\" és a \"Zsupán dala\". De legalább ezek meg megmaradtak!
Nekem is ez a kedvencem. Egyébként a TV a hatvanas években készített egy fekete-fehér filmet belőle (a hangot a rádiófelvételből vették \"kölcsön\"), Házy Ilosfalvy, Melis, Komlóssy; sajnos annyira tönkrement a kópia, hogy már csak néhány archív schnitt maradt meg belőle, tbk. szerencsénkre a \"Barinkay belépője\", a \"Ki esketett?\" meg a \"kincskeringő\" és a \"Zsupán dala\". De legalább ezek meg megmaradtak!
79 bermuda 2005-07-03 15:00:49
A Denevérről jut eszembe, régebben szilveszterkor láttam a TV-ben remek szereposztásban: Rosalinda: Moldován,Eisenstein:Ilosfalvy, Adél:Házy. Ismeri valaki? Ahogy a 3.felvonásban előadja \"szinészi képességeit\"-tanítani kellene.
A Denevérről jut eszembe, régebben szilveszterkor láttam a TV-ben remek szereposztásban: Rosalinda: Moldován,Eisenstein:Ilosfalvy, Adél:Házy. Ismeri valaki? Ahogy a 3.felvonásban előadja \"szinészi képességeit\"-tanítani kellene.
78 bermuda 2005-07-03 14:54:38
Drága Házy a Cigánybáróban fekete hajjal-nekem a \"ki esketett\" és a szerelmi kettős a kedvencem belőle. Elég sokat adta a rádió Házyék felvételét még Járfás Tamás rendezésében,én imádom.
Drága Házy a Cigánybáróban fekete hajjal-nekem a \"ki esketett\" és a szerelmi kettős a kedvencem belőle. Elég sokat adta a rádió Házyék felvételét még Járfás Tamás rendezésében,én imádom.
77 Cilike 2005-07-03 14:32:35 [Válasz erre: 70 telramund 2005-07-03 12:45:00]
Bocs, közben máshol jártam. Nem tudom, Pitti és Zempléni szokott lenni, a Tóth János- féle rendezésben. Mindkettőnek megvoltak az előnyei és a hátrányai. Persze kislánykoromban én is láttam Házyval. Nehéz szerep és hálátlan. Igazság szerint halál unalom volt, főúleg a 2. felvonás, meg a harmadikban a hosszú balett. Ami a Denevért illeti, azt jobban szeretem, abban legalább vannak jó alakítások, jó énekesek. Pl. Berkes jó Alfrédnak pont ráillik a link tenorista. Adélok tekintetében volt néhány botrányos dolog, idén pl. Dénes Judit nem igaz, hogy mit művelt, azt nem nevezném éneklésnek. Péter Cili egész jó volt, de a legaranyosabb Csonka Zsuzsa, bár ő már megszenved a magasságokkal.
Bocs, közben máshol jártam. Nem tudom, Pitti és Zempléni szokott lenni, a Tóth János- féle rendezésben. Mindkettőnek megvoltak az előnyei és a hátrányai. Persze kislánykoromban én is láttam Házyval. Nehéz szerep és hálátlan. Igazság szerint halál unalom volt, főúleg a 2. felvonás, meg a harmadikban a hosszú balett. Ami a Denevért illeti, azt jobban szeretem, abban legalább vannak jó alakítások, jó énekesek. Pl. Berkes jó Alfrédnak pont ráillik a link tenorista. Adélok tekintetében volt néhány botrányos dolog, idén pl. Dénes Judit nem igaz, hogy mit művelt, azt nem nevezném éneklésnek. Péter Cili egész jó volt, de a legaranyosabb Csonka Zsuzsa, bár ő már megszenved a magasságokkal.
76 frushena 2005-07-03 14:19:11
Alföldi-féle Csárdáskirálynőt nézi valaki?
Alföldi-féle Csárdáskirálynőt nézi valaki?
74 telramund 2005-07-03 13:10:57 [Válasz erre: 72 Búbánat 2005-07-03 12:49:06]
Szerintem nemcsak itthonról!Házy csodás Szaffi volt.A 6o-as években készült egy osztrák film Vele és Rudolf Schokkal.De érdekes ezt a filmet sosem játszák, sem a Tv -ben sem a mozikban pedig nagyszerü volt Nekem megvan a film zenei anyaga.De nagyon szeretném Házyt látni a filmben is. Az ugyancsak Házyval készült Maroica grófnő-partener R. Kollo hozzáférhető és nagyon kellemes szórakozás.....
Szerintem nemcsak itthonról!Házy csodás Szaffi volt.A 6o-as években készült egy osztrák film Vele és Rudolf Schokkal.De érdekes ezt a filmet sosem játszák, sem a Tv -ben sem a mozikban pedig nagyszerü volt Nekem megvan a film zenei anyaga.De nagyon szeretném Házyt látni a filmben is. Az ugyancsak Házyval készült Maroica grófnő-partener R. Kollo hozzáférhető és nagyon kellemes szórakozás.....
73 Búbánat 2005-07-03 12:58:49 [Válasz erre: 68 Cilike 2005-07-03 12:41:18]
És tedd még hozzájuk Jacobi, Szirmai,Nádor nevét. És a daljátékok szerzőit is, mint Kacsóh, Schubert-BERTÉ, Csajkovszkij-KLEIN, Ábrahám, Buttykay, Kemény, Gyöngy, Harmath, Kerekes, Farkas stb. Impozáns névsor itthonról is.
És tedd még hozzájuk Jacobi, Szirmai,Nádor nevét. És a daljátékok szerzőit is, mint Kacsóh, Schubert-BERTÉ, Csajkovszkij-KLEIN, Ábrahám, Buttykay, Kemény, Gyöngy, Harmath, Kerekes, Farkas stb. Impozáns névsor itthonról is.
72 Búbánat 2005-07-03 12:49:06 [Válasz erre: 70 telramund 2005-07-03 12:45:00]
Számomra itthonról Házy!
Számomra itthonról Házy!
71 Búbánat 2005-07-03 12:47:48 [Válasz erre: 68 Cilike 2005-07-03 12:41:18]
Offenbach, Sullivan, Strauss klasszikusok (ide értve még Suppét, Millöckert,Planquette-t Zellert stb). A magyar legendák már a következő korszak \"termése\" az ún. ezüstkoré. Igazad van, a \"mieink\" csak a miénk, még ha őket szeretnék kisajátítani az osztrákok is. Lehár meg eleve külön kategória, akinek operettjei a minőségük miatt már az operaszínpadokon is bizonyította erejét.
Offenbach, Sullivan, Strauss klasszikusok (ide értve még Suppét, Millöckert,Planquette-t Zellert stb). A magyar legendák már a következő korszak \"termése\" az ún. ezüstkoré. Igazad van, a \"mieink\" csak a miénk, még ha őket szeretnék kisajátítani az osztrákok is. Lehár meg eleve külön kategória, akinek operettjei a minőségük miatt már az operaszínpadokon is bizonyította erejét.
70 telramund 2005-07-03 12:45:00 [Válasz erre: 68 Cilike 2005-07-03 12:41:18]
És ki volt a legjobb Szaffi?
És ki volt a legjobb Szaffi?
69 telramund 2005-07-03 12:44:22 [Válasz erre: 67 Búbánat 2005-07-03 12:40:09]
Bocs nem figyeltem oda...
Bocs nem figyeltem oda...
68 Cilike 2005-07-03 12:41:18
Bevallom őszintén, hogy én csak a magyar operetteket szeretem. Lehár, Kálmán, Huszka, ezek az igazi operettek. Az Offenbach, Sullivan, stb darabok egész más műfaj. A Csárdáskirálynőnél vagy a Cigányszerelemnél nincs jobb, még a Straussokat is kevésbé szeretem. /Mondjuk, ahány Denevért és Cigánybárót lenyomtam életemben, nem is csoda,/
Bevallom őszintén, hogy én csak a magyar operetteket szeretem. Lehár, Kálmán, Huszka, ezek az igazi operettek. Az Offenbach, Sullivan, stb darabok egész más műfaj. A Csárdáskirálynőnél vagy a Cigányszerelemnél nincs jobb, még a Straussokat is kevésbé szeretem. /Mondjuk, ahány Denevért és Cigánybárót lenyomtam életemben, nem is csoda,/
67 Búbánat 2005-07-03 12:40:09 [Válasz erre: 66 telramund 2005-07-03 12:24:12]
A Lili bárónőben, így van. De én a Liliről írtam.
A Lili bárónőben, így van. De én a Liliről írtam.
66 telramund 2005-07-03 12:24:12 [Válasz erre: 64 Búbánat 2005-07-03 12:17:30]
és Házy Erszsébettel és Ilosfalvyval
és Házy Erszsébettel és Ilosfalvyval
65 Búbánat 2005-07-03 12:19:03
Rendkívüli lázban égek! A Bartók Rádió július 9-én elkezd sugározni XII részben egy Sullivan összkiadást! Bánkövi Gyula szerkesztő a következőket írja a sorozat bevezetőjeként az RTV Részletes jövő heti számában: Különleges, a Bartók Rádióban talán kicsit szokatlan zenei világ kel életre az Összkiadás új sorozatában: hiszen az operett műfaja nem nevezhető mindennapos vendégnek napi műsorainkban. Persze az is igaz, hogy kiemelkedő zenei és dramaturgiai képességekkel megáldott nagy operettista, Arthur Sullivan (1842 – 1900) életművéből ezúttal nem csak könnyedebb hangvételű színpadi művei, hanem történelmi operája, az Ivanhoe, valamint számos nyitánya, kísérőzenéje, gordonkaversenye és egy utazása nyomán komponált Ír szimfóniája is felcsendül. De a műsorfolyam javarészét mégis azok a könnyed és szórakoztató dallamok teszik ki, melyek már első elhangzásuk alkalmával meghódították a közönséget. E színpadi művek librettóját kivétel nélkül, minden esetben William Schwenk Gilbert (1836 – 1911), a zeneszerző jó barátja írta. Elsőként, július 10-én 19.10-kor előbb a C-dúr nyitány (1886) hangzik fel a Birminghami Szimfonikus Zenekar tolmácsolásában Vivian Dunn vezényletével. Ezt követi a komponista első világsikere A házasságszédelgő (vagy ahogy nálunk jobban ismerik Az esküdtszéki tárgyalás - 1875) című egyfelvonásos zenés komédiája. Vezényel: Malcolm Sargent. Km.: a Glynebourne-i Fesztivál Kórusa és a Pro Arte Zenekar. A bölcs bíró szerepében George Bakert halljuk, A felperes: Elsie Morison, Az alperes: Richard Lewis, A felperes ügyvédje: John Cameron, Esküdt: Owen Brannigan, Az esküdtszék elnöke: Bernard Turgeon. A második részben (július 13-án 20.05-kor) A mikádó teljes felvételét hallgathatjuk meg ugyanezekkel a közreműködőkkel, akikhez még csatlakozik Geraint Evans, Ian Wallace, Marjorie Thomas, Jeanette Sinclair és Minica Sinclair. Olvasom még, hogy július 15-én a Bartók Rádió megkezdi többhétig tartó rendszeres közvetítését a londoni Royal Albert Hallból, a Prom rendezvénysorozatáról. Az élő programokban, a későbbiekben helyet kap Gibert and Sullivan HMS Pinafore című operettje is, amit Sir Charles Mackerras dirigál majd.
Rendkívüli lázban égek! A Bartók Rádió július 9-én elkezd sugározni XII részben egy Sullivan összkiadást! Bánkövi Gyula szerkesztő a következőket írja a sorozat bevezetőjeként az RTV Részletes jövő heti számában: Különleges, a Bartók Rádióban talán kicsit szokatlan zenei világ kel életre az Összkiadás új sorozatában: hiszen az operett műfaja nem nevezhető mindennapos vendégnek napi műsorainkban. Persze az is igaz, hogy kiemelkedő zenei és dramaturgiai képességekkel megáldott nagy operettista, Arthur Sullivan (1842 – 1900) életművéből ezúttal nem csak könnyedebb hangvételű színpadi művei, hanem történelmi operája, az Ivanhoe, valamint számos nyitánya, kísérőzenéje, gordonkaversenye és egy utazása nyomán komponált Ír szimfóniája is felcsendül. De a műsorfolyam javarészét mégis azok a könnyed és szórakoztató dallamok teszik ki, melyek már első elhangzásuk alkalmával meghódították a közönséget. E színpadi művek librettóját kivétel nélkül, minden esetben William Schwenk Gilbert (1836 – 1911), a zeneszerző jó barátja írta. Elsőként, július 10-én 19.10-kor előbb a C-dúr nyitány (1886) hangzik fel a Birminghami Szimfonikus Zenekar tolmácsolásában Vivian Dunn vezényletével. Ezt követi a komponista első világsikere A házasságszédelgő (vagy ahogy nálunk jobban ismerik Az esküdtszéki tárgyalás - 1875) című egyfelvonásos zenés komédiája. Vezényel: Malcolm Sargent. Km.: a Glynebourne-i Fesztivál Kórusa és a Pro Arte Zenekar. A bölcs bíró szerepében George Bakert halljuk, A felperes: Elsie Morison, Az alperes: Richard Lewis, A felperes ügyvédje: John Cameron, Esküdt: Owen Brannigan, Az esküdtszék elnöke: Bernard Turgeon. A második részben (július 13-án 20.05-kor) A mikádó teljes felvételét hallgathatjuk meg ugyanezekkel a közreműködőkkel, akikhez még csatlakozik Geraint Evans, Ian Wallace, Marjorie Thomas, Jeanette Sinclair és Minica Sinclair. Olvasom még, hogy július 15-én a Bartók Rádió megkezdi többhétig tartó rendszeres közvetítését a londoni Royal Albert Hallból, a Prom rendezvénysorozatáról. Az élő programokban, a későbbiekben helyet kap Gibert and Sullivan HMS Pinafore című operettje is, amit Sir Charles Mackerras dirigál majd.
64 Búbánat 2005-07-03 12:17:30 [Válasz erre: 63 csont 2005-05-01 10:11:57]
A Lili bárónőt vagy Hervé operettjét elemzi a szerző? Az utóbbi darab egyébként sohasem vetekedett a Nebáncsvirág népszerűségével. Azért van néhány sláger benne, amely a rádió teljes felvételén Kalmár Magda és Palcsó Sándor előadásában időnként hallható különböző operett-összeállításokban, de Neményi Lilivel és Sárdy Jánossal is vettek fel részleteket a Liliből.
A Lili bárónőt vagy Hervé operettjét elemzi a szerző? Az utóbbi darab egyébként sohasem vetekedett a Nebáncsvirág népszerűségével. Azért van néhány sláger benne, amely a rádió teljes felvételén Kalmár Magda és Palcsó Sándor előadásában időnként hallható különböző operett-összeállításokban, de Neményi Lilivel és Sárdy Jánossal is vettek fel részleteket a Liliből.
63 csont 2005-05-01 10:11:57 [Válasz erre: 61 frushena 2005-04-30 12:07:45]
Hazabeszélés, noha nem én írtam: a Magyar Narancs ápr. 21-i számában hosszú, elemző cikk a Liliről.
Hazabeszélés, noha nem én írtam: a Magyar Narancs ápr. 21-i számában hosszú, elemző cikk a Liliről.
62 Búbánat 2005-05-01 08:33:38 [Válasz erre: 61 frushena 2005-04-30 12:07:45]
Azt állítom, hogy az operettet ugyanolyan komolyan kell venni, minz az operát. Itt is a színvonalra kell helyezni a hangsúlyt. A másik, hogy az operettet nem szabadna zanzásítani,álaktualizálni, áthangszerelni. Úgy kellene nagyszínpadra vinni, mint az eredeti bemutatók óta az elmúlt korokban oly nagy sikerrel történtek, ahogyan nemegyszer az Operaházak is felvállalják és kiállítják az arra érdemes alkotásokat.
Azt állítom, hogy az operettet ugyanolyan komolyan kell venni, minz az operát. Itt is a színvonalra kell helyezni a hangsúlyt. A másik, hogy az operettet nem szabadna zanzásítani,álaktualizálni, áthangszerelni. Úgy kellene nagyszínpadra vinni, mint az eredeti bemutatók óta az elmúlt korokban oly nagy sikerrel történtek, ahogyan nemegyszer az Operaházak is felvállalják és kiállítják az arra érdemes alkotásokat.
61 frushena 2005-04-30 12:07:45 [Válasz erre: 60 csont 2005-04-30 12:05:50]
[url]http://www.theatre.org.hu/index.php?id=27&forumid=3027;Itt olvashatsz nézői véleményeket![/url] (Remélem látszik!)
[url]http://www.theatre.org.hu/index.php?id=27&forumid=3027;Itt olvashatsz nézői véleményeket![/url] (Remélem látszik!)
60 csont 2005-04-30 12:05:50 [Válasz erre: 53 Sallustio 2005-04-17 16:14:37]
Nemrég mutatta be az Operettszínház a Lili bárónőt. Állítólag pofás előadás.
Nemrég mutatta be az Operettszínház a Lili bárónőt. Állítólag pofás előadás.
59 Búbánat 2005-04-27 09:41:53
Ma 16.00 óra, Petőfi rádió Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvébôl Lehár emlékek a Lehár-muzsika tükrében A zeneszerzô saját műveit vezényli 2. (bef.) rész] Írta és összeállította: Ruitner Sándor. Km. Török Annamária. Szerkesztô: Schubert Ferenc Április 30. Petőfi rádió 16.00 – 18.30: A Rádió Dalszínháza 135 éve született Lehár Ferenc Lehár Ferenc–Rékay Miklós–Kristóf Károly: Az elsô szívdobbanás Dokumentumok, valamint az 1955-ben készült rádiófelvétel részleteinek felhasználásával a posztumusz Lehár-daljáték bemutatójára emlékszik Ruitner Sándor. Km. Bitskey Tibor, Fekete Pál, Sennyei Vera, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Zentai Anna, Baksay Árpád, Ajtay Andor, Halász Géza, Homm Pál, Szabó Ernô, Kôváry Gyula, Csákányi László, Táncsics Mária, az MR Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vez. Bródy Tamás 50 évvel ezelôtt kezdett foglalkozni – az akkor még az Irodalmi Osztállyal közösen munkálkodó – dramaturgia azzal a gondolattal, amit Kristóf Károly dobott be a köztudatba, hogy életrajzi daljátékot kellene írni Lehár Ferenc tulajdonképpeni pályakezdô korszakáról, azaz a losonci katona-karmesteri évekrôl. Az ilyen életrajzi játékok írásában igencsak rutinos író tudta, hogy a mindössze hét esztendeje meghalt világhírű zeneszerzô esetében egy ilyesfajta munkához mindenképpen meg kell szerezni az örökösök engedélyét. Megkereste tehát Lehár Svájcban élô húgát, aki viszont csak azzal a feltétellel járult hozzá a komponista életrajzi játékának zenés formájához, ha maga a fôszereplô nem énekel a darabban. Így tehát született egy szabályos daljáték, amelyben minden fôszereplô kapott zenés feladatot, csak a Lehár nem. Ezt azonban olyan ügyesen oldották meg, hidalták át a szerzôk (az eredeti kompozíciók alapján Rékay Miklós teremtette meg a daljáték végsô zenei formáját), hogy az embernek nincs hiányérzete. Maga a darab – szerintünk – azért a legértékesebb Lehár-felvétele archívumunknak, mert a mi műhelyünk kezdeményezése nyomán született, és – annak ellenére, hogy magyar színpadon nem mutatták be – egy szerencsés véletlennek köszönhetôen Európa francia nyelvterületének valamennyi zenés színháza (beleértve Belgiumot és a francia Svájcot is) eljátszotta az ennek alapján készült daljátékot, Rose de Noël címmel. Sôt a párizsi Chatelet színház szereplôinek közreműködésével hosszújátszású lemez is készült a darab zenei anyagából. Szerkesztô: Schubert Ferenc
Ma 16.00 óra, Petőfi rádió Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvébôl Lehár emlékek a Lehár-muzsika tükrében A zeneszerzô saját műveit vezényli 2. (bef.) rész] Írta és összeállította: Ruitner Sándor. Km. Török Annamária. Szerkesztô: Schubert Ferenc Április 30. Petőfi rádió 16.00 – 18.30: A Rádió Dalszínháza 135 éve született Lehár Ferenc Lehár Ferenc–Rékay Miklós–Kristóf Károly: Az elsô szívdobbanás Dokumentumok, valamint az 1955-ben készült rádiófelvétel részleteinek felhasználásával a posztumusz Lehár-daljáték bemutatójára emlékszik Ruitner Sándor. Km. Bitskey Tibor, Fekete Pál, Sennyei Vera, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Zentai Anna, Baksay Árpád, Ajtay Andor, Halász Géza, Homm Pál, Szabó Ernô, Kôváry Gyula, Csákányi László, Táncsics Mária, az MR Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vez. Bródy Tamás 50 évvel ezelôtt kezdett foglalkozni – az akkor még az Irodalmi Osztállyal közösen munkálkodó – dramaturgia azzal a gondolattal, amit Kristóf Károly dobott be a köztudatba, hogy életrajzi daljátékot kellene írni Lehár Ferenc tulajdonképpeni pályakezdô korszakáról, azaz a losonci katona-karmesteri évekrôl. Az ilyen életrajzi játékok írásában igencsak rutinos író tudta, hogy a mindössze hét esztendeje meghalt világhírű zeneszerzô esetében egy ilyesfajta munkához mindenképpen meg kell szerezni az örökösök engedélyét. Megkereste tehát Lehár Svájcban élô húgát, aki viszont csak azzal a feltétellel járult hozzá a komponista életrajzi játékának zenés formájához, ha maga a fôszereplô nem énekel a darabban. Így tehát született egy szabályos daljáték, amelyben minden fôszereplô kapott zenés feladatot, csak a Lehár nem. Ezt azonban olyan ügyesen oldották meg, hidalták át a szerzôk (az eredeti kompozíciók alapján Rékay Miklós teremtette meg a daljáték végsô zenei formáját), hogy az embernek nincs hiányérzete. Maga a darab – szerintünk – azért a legértékesebb Lehár-felvétele archívumunknak, mert a mi műhelyünk kezdeményezése nyomán született, és – annak ellenére, hogy magyar színpadon nem mutatták be – egy szerencsés véletlennek köszönhetôen Európa francia nyelvterületének valamennyi zenés színháza (beleértve Belgiumot és a francia Svájcot is) eljátszotta az ennek alapján készült daljátékot, Rose de Noël címmel. Sôt a párizsi Chatelet színház szereplôinek közreműködésével hosszújátszású lemez is készült a darab zenei anyagából. Szerkesztô: Schubert Ferenc
58 Búbánat 2005-04-20 13:49:39
Nem lesz Boccaccio a nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékon! Helyette a Csárdáskirálynő kerül színre. A műsorváltozás oka, hogy megkurtították a Játékok költségvetését, így a Budapesti Operettszínházzal közös koprodukcióban bemutatni tervezett Suppé-produkció végleg elmarad. (Forrás: Magyar Nemzet, 2005. április 20. M.G.)
Nem lesz Boccaccio a nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékon! Helyette a Csárdáskirálynő kerül színre. A műsorváltozás oka, hogy megkurtították a Játékok költségvetését, így a Budapesti Operettszínházzal közös koprodukcióban bemutatni tervezett Suppé-produkció végleg elmarad. (Forrás: Magyar Nemzet, 2005. április 20. M.G.)
57 Búbánat 2005-04-18 16:39:54
Két holnapi (kedd) érdekesnek ígérkező rádióműsorra hívom fel a figyelmet: 18.05 órakor kezdődik A magyar zene évszázadai sorozatcímmel „A Bob hercegtôl a Szabadság, szerelemig” 130 éve született Huszka Jenô zeneszerzô Bónis Ferenc műsora (50 perc) 19.05 órától pedig Hangfelvételi ritkaságok címmel Charles Lecocq (1832–1918): Angot asszony lánya – balettzenéje hangzik el mintegy 40 percben! Az Angol Nemzeti Filharmonikus Zenekart Richard Bonynge vezényli
Két holnapi (kedd) érdekesnek ígérkező rádióműsorra hívom fel a figyelmet: 18.05 órakor kezdődik A magyar zene évszázadai sorozatcímmel „A Bob hercegtôl a Szabadság, szerelemig” 130 éve született Huszka Jenô zeneszerzô Bónis Ferenc műsora (50 perc) 19.05 órától pedig Hangfelvételi ritkaságok címmel Charles Lecocq (1832–1918): Angot asszony lánya – balettzenéje hangzik el mintegy 40 percben! Az Angol Nemzeti Filharmonikus Zenekart Richard Bonynge vezényli
56 Megén 2005-04-18 13:16:51 [Válasz erre: 55 Búbánat 2005-04-18 12:27:58]
Óh, de sajnálom. Én még láttam játszani. Mindig elgondolkodtat egy halálhír.
Óh, de sajnálom. Én még láttam játszani. Mindig elgondolkodtat egy halálhír.
55 Búbánat 2005-04-18 12:27:58
A hétvégén olvastam a Magyar Nemzet gyászrovatában a szomorú hírt, amelyet lánya tett be az újságba: „Isten akaratában megnyugodva, a magam és színházam nevében fájó szívvel tudatom mindazokkal, akik ismerték és emlékeznek rá, hogy édesapám, OSZVALD GYULA, a fővárosi Operettszínház évtizedekig népszerű és elismert művésze 2005. április 11-én, hajnalban, 82 éves korában visszaadta lelkét teremtőjének Végakaratának megfelelően szűk családi körben búcsúztatjuk, temetjük. Emlékét őrzi családja és szeretett közönsége! Oszvald Marika és a Budapesti Operettszínház Igazgatósága”
A hétvégén olvastam a Magyar Nemzet gyászrovatában a szomorú hírt, amelyet lánya tett be az újságba: „Isten akaratában megnyugodva, a magam és színházam nevében fájó szívvel tudatom mindazokkal, akik ismerték és emlékeznek rá, hogy édesapám, OSZVALD GYULA, a fővárosi Operettszínház évtizedekig népszerű és elismert művésze 2005. április 11-én, hajnalban, 82 éves korában visszaadta lelkét teremtőjének Végakaratának megfelelően szűk családi körben búcsúztatjuk, temetjük. Emlékét őrzi családja és szeretett közönsége! Oszvald Marika és a Budapesti Operettszínház Igazgatósága”
54 Búbánat 2005-04-18 12:17:02 [Válasz erre: 53 Sallustio 2005-04-17 16:14:37]
Kár, hogy nálunk Suppétől a mintegy harminc operettje közül csak a Boccaccio vált ismertté! Pedig semmivel sem gyengébb A pajkos diákok vagy A szép Galathea. Szerencsére ezekből is készültek rádiós felvételek, ídőnként hallhatóak belőlük részletek a rádióban. Viszont vannak olyan darabjai is, amelyekből csak a nyitányokat ismerjük, más részlet nem is került hangrögzítésre, ilyenek pld.: Fatinitza, A könnyű lovasság, Költő és paraszt, Pique Dáma, Banditák, Juanita csókja. De írt egy nagyon szép Requiemet is, bizonyítva sokoldalúságát.
Kár, hogy nálunk Suppétől a mintegy harminc operettje közül csak a Boccaccio vált ismertté! Pedig semmivel sem gyengébb A pajkos diákok vagy A szép Galathea. Szerencsére ezekből is készültek rádiós felvételek, ídőnként hallhatóak belőlük részletek a rádióban. Viszont vannak olyan darabjai is, amelyekből csak a nyitányokat ismerjük, más részlet nem is került hangrögzítésre, ilyenek pld.: Fatinitza, A könnyű lovasság, Költő és paraszt, Pique Dáma, Banditák, Juanita csókja. De írt egy nagyon szép Requiemet is, bizonyítva sokoldalúságát.
53 Sallustio 2005-04-17 16:14:37
A felejthetetlen Huszka Jenő. De régen hallottam már műveit. Azért többször is elővehetnék ! Muzsikája ma is friss, és élvezetes. Különben Franz von Suppét is nagyon élvezem ! Kiváló szerző volt ! Sajnos operettmuzsikára ritkán van időm, pedig az embernek erre a müfajra is szüksége van, egészen más hangulatba varázsól.
A felejthetetlen Huszka Jenő. De régen hallottam már műveit. Azért többször is elővehetnék ! Muzsikája ma is friss, és élvezetes. Különben Franz von Suppét is nagyon élvezem ! Kiváló szerző volt ! Sajnos operettmuzsikára ritkán van időm, pedig az embernek erre a müfajra is szüksége van, egészen más hangulatba varázsól.
52 Búbánat 2005-04-17 15:08:31
Nemrég újra a kezembe került Callas-könyvben olvasom, hogy élete első darabja, amiben Athénben fellépett, Suppé Boccaccio című nagyoperettjében Fiametta szerepe volt.
Nemrég újra a kezembe került Callas-könyvben olvasom, hogy élete első darabja, amiben Athénben fellépett, Suppé Boccaccio című nagyoperettjében Fiametta szerepe volt.
51 Búbánat 2005-04-17 14:35:57
A múlt szombaton volt a bemutatója Huszka Lili bárónőjének az Operett Raktárszínházában. Az ifjabb kedvenceknek, Lukács Anitának, Dolhai Attilának, Szendi Szilviának és a többieknek éppúgy tapsolhatunk, mint a hatalmas tehetségű \"nagy öregeknek\", Lehoczky Zsuzsának, Mednyánszky Áginak s a lassacskán közéjük érő Szolnoki Tibornak. Családi kötődések miatt egyébként nagyon közel áll hozzám a zeneszerző személyisége, művészete. Doktor Huszka Jenő miniszteri tanácsos úr harminchét nyáron át élvezte a Balaton gyönyörűségét. Fonyód-Bélatelepen írta többek közt egyik sikerdarabját, a Lili bárónőt is. A szegedi muzsikus -polihisztor Huszka születésének 130.évfordulóján most a Raktárszínházban színre került az operettslágerekkel teletűzdelt \"örök darab\". Örök, mert 1919, az ősbemutató óta Moszkvában és New Yorkban egyformán őrült siker, ahányszor csak előveszik. A zeneszerző a muzsika iránti szerelmet s a legendás Huszka-hallást valószínűleg kiskunfélegyházi kántor nagypapájától örökölte. Zeneakadémiára és jogra egyszerre járt, utóbbitól 21 évesen az államtudományok doktoraként búcsúzott. Élt és muzsikált Párizsban, 18 éven át a Zeneszerzők Világszövetségének alelnöke volt, s ebbéli funkciója mellett a szerzői jogvédelemmel is foglalkozott hivatalosan, ám halhatatlan szerzeményei okán zárja szívébe a közönség jó 100 esztendeje. S ha már említettem Fonyódot: ki gondolta volna, hogy a fonyódi pontypaprikás névadója is! Huszka Jenő tiszteletére alkották a lokálpatrióta konyhaművészek.
A múlt szombaton volt a bemutatója Huszka Lili bárónőjének az Operett Raktárszínházában. Az ifjabb kedvenceknek, Lukács Anitának, Dolhai Attilának, Szendi Szilviának és a többieknek éppúgy tapsolhatunk, mint a hatalmas tehetségű \"nagy öregeknek\", Lehoczky Zsuzsának, Mednyánszky Áginak s a lassacskán közéjük érő Szolnoki Tibornak. Családi kötődések miatt egyébként nagyon közel áll hozzám a zeneszerző személyisége, művészete. Doktor Huszka Jenő miniszteri tanácsos úr harminchét nyáron át élvezte a Balaton gyönyörűségét. Fonyód-Bélatelepen írta többek közt egyik sikerdarabját, a Lili bárónőt is. A szegedi muzsikus -polihisztor Huszka születésének 130.évfordulóján most a Raktárszínházban színre került az operettslágerekkel teletűzdelt \"örök darab\". Örök, mert 1919, az ősbemutató óta Moszkvában és New Yorkban egyformán őrült siker, ahányszor csak előveszik. A zeneszerző a muzsika iránti szerelmet s a legendás Huszka-hallást valószínűleg kiskunfélegyházi kántor nagypapájától örökölte. Zeneakadémiára és jogra egyszerre járt, utóbbitól 21 évesen az államtudományok doktoraként búcsúzott. Élt és muzsikált Párizsban, 18 éven át a Zeneszerzők Világszövetségének alelnöke volt, s ebbéli funkciója mellett a szerzői jogvédelemmel is foglalkozott hivatalosan, ám halhatatlan szerzeményei okán zárja szívébe a közönség jó 100 esztendeje. S ha már említettem Fonyódot: ki gondolta volna, hogy a fonyódi pontypaprikás névadója is! Huszka Jenő tiszteletére alkották a lokálpatrióta konyhaművészek.
50 Búbánat 2005-02-21 15:43:10
Elsődlegesen az operettre vonatkozó információkat emeltem át az alábbi cikkből. Délmagyarország Szeged - kultúra | 2005-02-04 | Hollósi Zsolt Franz von Suppé örökzöld slágerekkel teli nagyoperettje, a Boccaccio lesz az idei szabadtéri játékok eddig titokban tartott saját produkciója. A léhaságról szóló darabot Alföldi Róbert rendezésében láthatja a közönség. A Szegedi Szabadtéri Játékok új vezérkara karácsony előtt hirdette meg a 2005-ös programot – egyetlen produkció kivételével, amelynek létrehozása attól függött, jóváhagyja-e a január végi közgyűlés a fesztivál üzleti tervét. Miután – ha vitákkal is – ez megtörtént, megvalósíthatják Kesselyák Gergely művészeti vezető ötletét. A Budapesti Operettszínházzal koprodukcióban, Alföldi Róbert rendezésében július 29-én mutatják be Franz von Suppé örökzöldjét Boccaccio, avagy operett a léhaságról címmel. A produkcióval kapcsolatos szerződtetések csak a napokban kezdődtek meg, így a közreműködőkről csak annyit lehet tudni: az Operettszínház sztárjait kérik fel a főbb szerepekre. A Kerényi Miklós Gábor vezette fővárosi teátrum 2006 szeptemberétől játssza tovább a Dóm térre készülő előadás kőszínházi változatát. Újdonság, hogy nem Szegedről küldözgetik majd értéklevélben a megrendelt belépőket, hanem az ország 3500 szerencsejáték fogadóirodájában és a kisebb települések teleházaiban is átvehetők lesznek az internetről helyben kinyomtatható jegyek. A szabadtéri új vezérkara a jövőben sokkal korábban szeretne programot hirdetni, ezért Kesselyák Gergely április 30-áig elkészíti a 2006-os nyár műsortervét is.
Elsődlegesen az operettre vonatkozó információkat emeltem át az alábbi cikkből. Délmagyarország Szeged - kultúra | 2005-02-04 | Hollósi Zsolt Franz von Suppé örökzöld slágerekkel teli nagyoperettje, a Boccaccio lesz az idei szabadtéri játékok eddig titokban tartott saját produkciója. A léhaságról szóló darabot Alföldi Róbert rendezésében láthatja a közönség. A Szegedi Szabadtéri Játékok új vezérkara karácsony előtt hirdette meg a 2005-ös programot – egyetlen produkció kivételével, amelynek létrehozása attól függött, jóváhagyja-e a január végi közgyűlés a fesztivál üzleti tervét. Miután – ha vitákkal is – ez megtörtént, megvalósíthatják Kesselyák Gergely művészeti vezető ötletét. A Budapesti Operettszínházzal koprodukcióban, Alföldi Róbert rendezésében július 29-én mutatják be Franz von Suppé örökzöldjét Boccaccio, avagy operett a léhaságról címmel. A produkcióval kapcsolatos szerződtetések csak a napokban kezdődtek meg, így a közreműködőkről csak annyit lehet tudni: az Operettszínház sztárjait kérik fel a főbb szerepekre. A Kerényi Miklós Gábor vezette fővárosi teátrum 2006 szeptemberétől játssza tovább a Dóm térre készülő előadás kőszínházi változatát. Újdonság, hogy nem Szegedről küldözgetik majd értéklevélben a megrendelt belépőket, hanem az ország 3500 szerencsejáték fogadóirodájában és a kisebb települések teleházaiban is átvehetők lesznek az internetről helyben kinyomtatható jegyek. A szabadtéri új vezérkara a jövőben sokkal korábban szeretne programot hirdetni, ezért Kesselyák Gergely április 30-áig elkészíti a 2006-os nyár műsortervét is.
48 Búbánat 2005-02-14 18:11:54
Tegnap kiolvastam Kálmán Imre életéről írt regényes korrajzot, amelynek szerzője, Gál Róbert, érdekes megközelítést választott, hogy közel hozza az olvasóhoz a főhőst. Ez a könyv nem egy szabályos életrajz. A „Túl az Óperencián…” című „regényes” műben a szerző tudatosan a nagy operett-komponista életének gyökereire, származására fekteti a hangsúlyt, kevésbé elemzi a világsikerű zenés színpadi alkotásokat. A könyv szerzője nagy empátiával és alapos kutatói munkával tárja elénk annak a hét évtizednek (1882-1953) napos és borús oldalait, amelyből megismerhetjük és „emberközelben” látjuk a nagy magyar komponistát: születéstől a halálig. A sikereket és a kudarcokat éppen úgy átéljük a szerző által, mint a „regényhős” a saját életében. A könyv olvasása közben rám mindenekelőtt Kálmán családjának a zsidóüldözések alatti szörnyű megpróbáltatásaira történt utalások, a komponista húgainak és más hozzá közel álló személyek tragédiái hatottak. Kétségtelen, Gál Róbert nagy részvéttel és szeretettel közelíti meg Kálmán életének fájdalmas korszakait. Sok olyan adalékkal szolgál a felmenői családról, a gyermek-és ifjúkorról, életének későbbi periódusairól, házasságáról, amelyek az adott korba ágyazottan jobban megértetik az olvasóval, hogy mennyi összetevő munkálkodik a háttérben és a tudat alatt az adott operett zenei anyagának létrejöttében. A mű inspirálását mennyi körülmény befolyásolhatja: öröm, bánat, s amikor elapad az invenció, vajon mi áll mögötte? Melyek azok az aspektusok, amelyek hatványozottan jelzik a komponista életében bekövetkezett egy-egy meghatározó erejű személyes, családi vonatkozású epizódot. Az író érthetően szubjektív elemekkel telített írása rádöbbenti az olvasót, hogy nincs „könnyű” vagy „könnyedebb” hangvételű színpadi zene, műfaj; az operett világa, a vidám és megható jelenetek sora, a muzsika szárnyalása mögött, mennyi minden emberi és földhöz ragadt történés rejlik, mennyi, sokszor kicsinyes gondolkozás társul: a „múzsák neveletlen gyermekei” önmagában nem értelmezhetőek, a tévhiteket meg kell cáfolni. Gál Róbert ezzel a könyvével bebizonyította, hogy lehet így is olvasmányos, érdekfeszítő életrajzi regényt írni, ami ismereteket nyújt, leköti a figyelmet, és mélyen elgondolkodtat; nem kerülhető meg a származás és az abból fakadó „következmények”, amelyek velejárói múltunknak, jelenünknek és minden bizonnyal meghatározza jövendőnket is. Kálmán Imre 71 évet élt, de a könyv utolsó oldalainak egyik - másik fényképén olyan megtörten néz bele a kamera lencséjébe, amely kimondhatatlan, megrázó személyes tragédiákról és szörnyűségekről tanúskodik. Az ember ezt el sem hiszi, ha csak az operett-melódiáit hallja, dúdolja. Érdemes hozzá olvasni ezt a könyvet.
Tegnap kiolvastam Kálmán Imre életéről írt regényes korrajzot, amelynek szerzője, Gál Róbert, érdekes megközelítést választott, hogy közel hozza az olvasóhoz a főhőst. Ez a könyv nem egy szabályos életrajz. A „Túl az Óperencián…” című „regényes” műben a szerző tudatosan a nagy operett-komponista életének gyökereire, származására fekteti a hangsúlyt, kevésbé elemzi a világsikerű zenés színpadi alkotásokat. A könyv szerzője nagy empátiával és alapos kutatói munkával tárja elénk annak a hét évtizednek (1882-1953) napos és borús oldalait, amelyből megismerhetjük és „emberközelben” látjuk a nagy magyar komponistát: születéstől a halálig. A sikereket és a kudarcokat éppen úgy átéljük a szerző által, mint a „regényhős” a saját életében. A könyv olvasása közben rám mindenekelőtt Kálmán családjának a zsidóüldözések alatti szörnyű megpróbáltatásaira történt utalások, a komponista húgainak és más hozzá közel álló személyek tragédiái hatottak. Kétségtelen, Gál Róbert nagy részvéttel és szeretettel közelíti meg Kálmán életének fájdalmas korszakait. Sok olyan adalékkal szolgál a felmenői családról, a gyermek-és ifjúkorról, életének későbbi periódusairól, házasságáról, amelyek az adott korba ágyazottan jobban megértetik az olvasóval, hogy mennyi összetevő munkálkodik a háttérben és a tudat alatt az adott operett zenei anyagának létrejöttében. A mű inspirálását mennyi körülmény befolyásolhatja: öröm, bánat, s amikor elapad az invenció, vajon mi áll mögötte? Melyek azok az aspektusok, amelyek hatványozottan jelzik a komponista életében bekövetkezett egy-egy meghatározó erejű személyes, családi vonatkozású epizódot. Az író érthetően szubjektív elemekkel telített írása rádöbbenti az olvasót, hogy nincs „könnyű” vagy „könnyedebb” hangvételű színpadi zene, műfaj; az operett világa, a vidám és megható jelenetek sora, a muzsika szárnyalása mögött, mennyi minden emberi és földhöz ragadt történés rejlik, mennyi, sokszor kicsinyes gondolkozás társul: a „múzsák neveletlen gyermekei” önmagában nem értelmezhetőek, a tévhiteket meg kell cáfolni. Gál Róbert ezzel a könyvével bebizonyította, hogy lehet így is olvasmányos, érdekfeszítő életrajzi regényt írni, ami ismereteket nyújt, leköti a figyelmet, és mélyen elgondolkodtat; nem kerülhető meg a származás és az abból fakadó „következmények”, amelyek velejárói múltunknak, jelenünknek és minden bizonnyal meghatározza jövendőnket is. Kálmán Imre 71 évet élt, de a könyv utolsó oldalainak egyik - másik fényképén olyan megtörten néz bele a kamera lencséjébe, amely kimondhatatlan, megrázó személyes tragédiákról és szörnyűségekről tanúskodik. Az ember ezt el sem hiszi, ha csak az operett-melódiáit hallja, dúdolja. Érdemes hozzá olvasni ezt a könyvet.
49 Búbánat 2005-02-14 13:18:22 [Válasz erre: 46 B.I. 2005-02-02 22:56:12]
Csak most értem el ide, szem elől tévesztettem a topicot, úgy hogy, kérlek, ne haragudj, amiért csak most reagálok írásodra. Természetesen örülök, hogy Téged is érdekel a műfaj és annak jeles alkotói meg tolmácsolói. Valóban, kissé periférián van, és olyan mostohasors jutott mára osztályrészéül. Sajnálom, nagyon, hogy idejutott. Majd beszélgethetünk erről is, hogyne. Alig várom.
Csak most értem el ide, szem elől tévesztettem a topicot, úgy hogy, kérlek, ne haragudj, amiért csak most reagálok írásodra. Természetesen örülök, hogy Téged is érdekel a műfaj és annak jeles alkotói meg tolmácsolói. Valóban, kissé periférián van, és olyan mostohasors jutott mára osztályrészéül. Sajnálom, nagyon, hogy idejutott. Majd beszélgethetünk erről is, hogyne. Alig várom.
47 frushena 2005-02-03 07:11:51 [Válasz erre: 46 B.I. 2005-02-02 22:56:12]
Offenbach-hoz betársulok! Bámulatos dolgokat művelt a kis \"rágcsálófejű\"! ;)
Offenbach-hoz betársulok! Bámulatos dolgokat művelt a kis \"rágcsálófejű\"! ;)
46 B.I. 2005-02-02 22:56:12
Kedves Búbánat! Tallózgattam a fórumok között, és láttam ezt az \"operett\" témát, gondoltam belenézek. Bámulatos vsgy! Mi ugyan most már egy kicsit ismerjük egymást azért ide is irok Neked! Mindezt azért teszem, mert csodálatos ahogy az operett muzsikáról, szerzőiről és előadói-ról irtál. Bevallom Neked, hogy a sok komoly zene hallgatása mellett én is imádom ezt a müfajt. Gyermekkorom kedves emlékei közé tartoznak ifj.J.Strauss, Offenbach, Suppé, Lehár, Kálmán Imre, vagy Huszka Jenő (nem sorolható fel mindenki akit szeretek, majd élőszóban megbeszéjük, ha találkozunk) hallgatása, vagy látása. Persze én is úgy vagyok vele, hogy az előadás szinvonala magas legyen. Valóban felejthetetlen volt egy Udvardy Tibor, egy Gyurkovics Mária, Radnai György (és még sorolhatnám) előadása. Manapság már ritkábban hallgatok operett-muzsikát, mert nagyon leköt a készülés a havonta megtartandó koncertekre. De az évvégi(szilveszter előtti) koncerteket mindig könnyedebbre fogom.Szerencsére a társaságunk zöme is szereti ezeket a zenéket. Pl. volt Cigánybáró nyitány, sok Strauss zene és Soltival egy csodás Könnyü lovasság nyitány(Suppé). Vagy a Berlini Filharmónikusokkal Offenbach zene előadása. Ha nekik nem derogál ilyen muzsikát is játszani, akkor nekem sem. Örulök, hogy Te is élvezed ezt a sokat szidott múfajt. Majd szóban remélhetőleg sokat fogunk beszélni erről is. Töled sokat lehet tanulni. Sokszor üdvözöllek! BI.
Kedves Búbánat! Tallózgattam a fórumok között, és láttam ezt az \"operett\" témát, gondoltam belenézek. Bámulatos vsgy! Mi ugyan most már egy kicsit ismerjük egymást azért ide is irok Neked! Mindezt azért teszem, mert csodálatos ahogy az operett muzsikáról, szerzőiről és előadói-ról irtál. Bevallom Neked, hogy a sok komoly zene hallgatása mellett én is imádom ezt a müfajt. Gyermekkorom kedves emlékei közé tartoznak ifj.J.Strauss, Offenbach, Suppé, Lehár, Kálmán Imre, vagy Huszka Jenő (nem sorolható fel mindenki akit szeretek, majd élőszóban megbeszéjük, ha találkozunk) hallgatása, vagy látása. Persze én is úgy vagyok vele, hogy az előadás szinvonala magas legyen. Valóban felejthetetlen volt egy Udvardy Tibor, egy Gyurkovics Mária, Radnai György (és még sorolhatnám) előadása. Manapság már ritkábban hallgatok operett-muzsikát, mert nagyon leköt a készülés a havonta megtartandó koncertekre. De az évvégi(szilveszter előtti) koncerteket mindig könnyedebbre fogom.Szerencsére a társaságunk zöme is szereti ezeket a zenéket. Pl. volt Cigánybáró nyitány, sok Strauss zene és Soltival egy csodás Könnyü lovasság nyitány(Suppé). Vagy a Berlini Filharmónikusokkal Offenbach zene előadása. Ha nekik nem derogál ilyen muzsikát is játszani, akkor nekem sem. Örulök, hogy Te is élvezed ezt a sokat szidott múfajt. Majd szóban remélhetőleg sokat fogunk beszélni erről is. Töled sokat lehet tanulni. Sokszor üdvözöllek! BI.
45 Búbánat 2005-02-02 19:17:42
Ma 45 éve, hogy meghalt a magyar operett atyja: Dr. Huszka Jenő.
Ma 45 éve, hogy meghalt a magyar operett atyja: Dr. Huszka Jenő.
44 Búbánat 2005-01-27 16:01:23 [Válasz erre: 43 Szilgyo 2005-01-27 15:59:54]
Igen, a Mezzo nemrég közvetítette velük. Videóra felvettem.
Igen, a Mezzo nemrég közvetítette velük. Videóra felvettem.
43 Szilgyo 2005-01-27 15:59:54
Orfeusz az alvilágban: a Magyar Színház belsikerű kísérlete után újra próbáltam egy CD-ről, Minkowski és Dessay a húzónevek rajta. Igen kellemes (de nem lábvíz...). Ismeri vki?
Orfeusz az alvilágban: a Magyar Színház belsikerű kísérlete után újra próbáltam egy CD-ről, Minkowski és Dessay a húzónevek rajta. Igen kellemes (de nem lábvíz...). Ismeri vki?