1883 Búbánat 2012-05-26 19:19:06 [Válasz erre: 1864 Búbánat 2012-01-14 00:28:12]
Értesüléseim szerint Winkler Gábor új, az operettről írt kétkötetes könyvének kiadása és terjesztése csúszik: várhatóan őszre (szeptember-október) tolódik ki a megjelenése.
Értesüléseim szerint Winkler Gábor új, az operettről írt kétkötetes könyvének kiadása és terjesztése csúszik: várhatóan őszre (szeptember-október) tolódik ki a megjelenése.
1882 Búbánat 2012-05-24 11:03:43
BÉCSTŐL NÁPOLYIG - BALCZÓ PÉTER OPERETT- ÉS DALESTJE Ma este - 2012. május 25. - 19.00 Óbudai Társaskör-Nagyterem Közreműködik: Sipos Mariann – ének Mazalin Wanda – zongora Műsor: Kacsóh Pongrác: János vitéz - Jancsi belépője Kacsóh Pongrác: János vitéz – Francia királylány dala Kacsóh Pongrác: Rákóczi megtérése Lehár Ferenc: A mosoly országa - Szu csong dala Duett: Lehár Ferenc: A mosoly országa - Szív duett Lehár Ferenc: Paganini – Anna Elisa dala Kálmán Imre: Marica grófnő - Mondd meg hogy imádom a pesti nőket Kálmán Imre: Marica grófnő - Hej cigány ifj. Johann Strauss: Denevér - Adél kacagódala Kálmán Imre: Ördöglovas - Ma önről álmodtam megint Kálmán Imre: Csárdáskirálynő Szilvia belépője Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Emlékszel még *** G. Rossini: La danza S. Gastaldon: Musica proibita R. Falvo: Dicitencello vuie.... E. Curtis: Non ti scordar di me! F. Paolo Tosti: A vucchella La serenata Ruggiero Leoncavallo: Mattinata S. Cardillo: Core 'ngrato Luigi Arditi: Il bacio O sole mio - Di Capua Balczó Péter, sikeres opera-estje után, ezúttal Bécsbe és Nápolyba invitálja közönségét a legismertebb operettek és nápolyi dalok segítségével. Vendége, Sipos Mariann közreműködésével a műsor első felében olyan ismert operettekből válogat majd, mint a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, vagy A mosoly országa, a második részben pedig népszerű olasz dalokat hallhatunk tőle. Belépőjegy: 1800 Ft, diákjegy: 900 Ft
BÉCSTŐL NÁPOLYIG - BALCZÓ PÉTER OPERETT- ÉS DALESTJE Ma este - 2012. május 25. - 19.00 Óbudai Társaskör-Nagyterem Közreműködik: Sipos Mariann – ének Mazalin Wanda – zongora Műsor: Kacsóh Pongrác: János vitéz - Jancsi belépője Kacsóh Pongrác: János vitéz – Francia királylány dala Kacsóh Pongrác: Rákóczi megtérése Lehár Ferenc: A mosoly országa - Szu csong dala Duett: Lehár Ferenc: A mosoly országa - Szív duett Lehár Ferenc: Paganini – Anna Elisa dala Kálmán Imre: Marica grófnő - Mondd meg hogy imádom a pesti nőket Kálmán Imre: Marica grófnő - Hej cigány ifj. Johann Strauss: Denevér - Adél kacagódala Kálmán Imre: Ördöglovas - Ma önről álmodtam megint Kálmán Imre: Csárdáskirálynő Szilvia belépője Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Emlékszel még *** G. Rossini: La danza S. Gastaldon: Musica proibita R. Falvo: Dicitencello vuie.... E. Curtis: Non ti scordar di me! F. Paolo Tosti: A vucchella La serenata Ruggiero Leoncavallo: Mattinata S. Cardillo: Core 'ngrato Luigi Arditi: Il bacio O sole mio - Di Capua Balczó Péter, sikeres opera-estje után, ezúttal Bécsbe és Nápolyba invitálja közönségét a legismertebb operettek és nápolyi dalok segítségével. Vendége, Sipos Mariann közreműködésével a műsor első felében olyan ismert operettekből válogat majd, mint a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, vagy A mosoly országa, a második részben pedig népszerű olasz dalokat hallhatunk tőle. Belépőjegy: 1800 Ft, diákjegy: 900 Ft
1881 Búbánat 2012-04-28 21:37:00
[url] http://szinhaz.hu/operett/45818-unnepi-galat-rendeznek-fenyes-szabolcs-100; Ünnepi gálát rendeznek – Fényes Szabolcs 100 [/url] A 100 éve született Fényes Szabolcs zeneszerző emlékére nyílt kiállítás pénteken a Budapesti Operettszínház előcsarnokában. A komponista emléke előtt pénteken és szombaton gálaműsorral is tiszteleg a színház. 2012. április 26. csütörtök, 11:17 Szinhaz.hu/Budapesti Operettszínház Operett-történeti előadással, kiállítással és nagyszabású ünnepi gálával emlékezik a Budapesti Operettszínház utolsó nagy operett-szerzőnkre, a teátrum egykori igazgatójára, Fényes Szabolcsra, születésének 100. évfordulóján. Nem ismerünk még egy hasonló zeneszerzőt, mint Fényes Szabolcs, akinek munkássága ilyen mértékben ívelt át korszakokon, divatokon, tudott újra és újra az aktuális trendek szerint megújulni. Évtizedekkel halála után ma is majd' minden nap felhangzik egyik nagy slágere, olyan örökzöldek szerzője ő, mint a Tíz óra múlt, a Mindig az a perc, az Az én rózsám vasutas, a Nem nősülök soha, a Budapest, Budapest te csodás, a Kétszer kettő néha öt, az Összecsendül két pohár, az Egy esős vasárnap délután, a Nemcsak a húszéveseké a világ, a Szeretni bolondulásig, a Küldök Néked egy nápolyi dalt, a Fogj egy sétapálcát, a Táskarádió vagy a Félteni kell. 45 színpadi alkotás, 131 film, s több mint 700 dal fűződik a nevéhez. Volt hát miből válogatni már Ez Hungarikum című operett-történeti gála 2010-es bemutatójakor is, ám most, a Fényes Szabolcs születésének 100. évfordulója alkalmából, az április 27-i esti, valamint a 28-i délutáni és esti előadásokra megújuló műsorban természetesen külön blokk emlékezik a kiváló zeneszerzőre. Olyan remek művészek adják elő slágereit, no és a magyar operett históriájának legnagyobb slágereit, mint Bódi Barbara, Bordás Barbara, Felföldi Anikó, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Lehoczky Zsuzsa, Lukács Anita, Oszvald Marika, Vágó Zsuzsi, Benkóczy Zoltán, Boncsér Gergely, Faragó András, Homonnay Zsolt, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly, Szabó Dávid, Vadász Dániel és Vadász Zsolt. A Böhm György rendezte műsorban közreműködik a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara és Zenekara - vezényel Makláry László főzeneigazgató. De természetesen nem csak a nagyszínpadunkon emlékezünk meg Fényes Szabolcsról, április 27-én, pénteken lesz ünnepi beszélgetés Gál Róbert íróval, Nemlaha György szerkesztő-dramaturggal, Körmendi Vilmos zeneszerző-karmesterrel és Kállai István dramaturggal, majd az emeleti előcsarnokban az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel közös szervezésben kiállítás is nyílik, mely május 6-ig minden nap 14 és 18 óra között, illetve érvényes jeggyel az előadások alatt lesz megtekinthető.
[url] http://szinhaz.hu/operett/45818-unnepi-galat-rendeznek-fenyes-szabolcs-100; Ünnepi gálát rendeznek – Fényes Szabolcs 100 [/url] A 100 éve született Fényes Szabolcs zeneszerző emlékére nyílt kiállítás pénteken a Budapesti Operettszínház előcsarnokában. A komponista emléke előtt pénteken és szombaton gálaműsorral is tiszteleg a színház. 2012. április 26. csütörtök, 11:17 Szinhaz.hu/Budapesti Operettszínház Operett-történeti előadással, kiállítással és nagyszabású ünnepi gálával emlékezik a Budapesti Operettszínház utolsó nagy operett-szerzőnkre, a teátrum egykori igazgatójára, Fényes Szabolcsra, születésének 100. évfordulóján. Nem ismerünk még egy hasonló zeneszerzőt, mint Fényes Szabolcs, akinek munkássága ilyen mértékben ívelt át korszakokon, divatokon, tudott újra és újra az aktuális trendek szerint megújulni. Évtizedekkel halála után ma is majd' minden nap felhangzik egyik nagy slágere, olyan örökzöldek szerzője ő, mint a Tíz óra múlt, a Mindig az a perc, az Az én rózsám vasutas, a Nem nősülök soha, a Budapest, Budapest te csodás, a Kétszer kettő néha öt, az Összecsendül két pohár, az Egy esős vasárnap délután, a Nemcsak a húszéveseké a világ, a Szeretni bolondulásig, a Küldök Néked egy nápolyi dalt, a Fogj egy sétapálcát, a Táskarádió vagy a Félteni kell. 45 színpadi alkotás, 131 film, s több mint 700 dal fűződik a nevéhez. Volt hát miből válogatni már Ez Hungarikum című operett-történeti gála 2010-es bemutatójakor is, ám most, a Fényes Szabolcs születésének 100. évfordulója alkalmából, az április 27-i esti, valamint a 28-i délutáni és esti előadásokra megújuló műsorban természetesen külön blokk emlékezik a kiváló zeneszerzőre. Olyan remek művészek adják elő slágereit, no és a magyar operett históriájának legnagyobb slágereit, mint Bódi Barbara, Bordás Barbara, Felföldi Anikó, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Lehoczky Zsuzsa, Lukács Anita, Oszvald Marika, Vágó Zsuzsi, Benkóczy Zoltán, Boncsér Gergely, Faragó András, Homonnay Zsolt, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly, Szabó Dávid, Vadász Dániel és Vadász Zsolt. A Böhm György rendezte műsorban közreműködik a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara és Zenekara - vezényel Makláry László főzeneigazgató. De természetesen nem csak a nagyszínpadunkon emlékezünk meg Fényes Szabolcsról, április 27-én, pénteken lesz ünnepi beszélgetés Gál Róbert íróval, Nemlaha György szerkesztő-dramaturggal, Körmendi Vilmos zeneszerző-karmesterrel és Kállai István dramaturggal, majd az emeleti előcsarnokban az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel közös szervezésben kiállítás is nyílik, mely május 6-ig minden nap 14 és 18 óra között, illetve érvényes jeggyel az előadások alatt lesz megtekinthető.
1880 Búbánat 2012-04-28 21:35:27
[url] http://mno.hu/grund/100-eve-szuletett-fenyes-szabolcs-1071928; 100 éve született Fényes Szabolcs [/url] Ünnepi gálát rendeznek - Fényes Szabolcs 100 TT Forrás: MTI/MNO 2012. április 27., péntek 20:15 A 100 éve született Fényes Szabolcs zeneszerző emlékére nyílt kiállítás pénteken a Budapesti Operettszínház előcsarnokában. A komponista emléke előtt pénteken és szombaton gálaműsorral is tiszteleg a színház.
[url] http://mno.hu/grund/100-eve-szuletett-fenyes-szabolcs-1071928; 100 éve született Fényes Szabolcs [/url] Ünnepi gálát rendeznek - Fényes Szabolcs 100 TT Forrás: MTI/MNO 2012. április 27., péntek 20:15 A 100 éve született Fényes Szabolcs zeneszerző emlékére nyílt kiállítás pénteken a Budapesti Operettszínház előcsarnokában. A komponista emléke előtt pénteken és szombaton gálaműsorral is tiszteleg a színház.
1879 Búbánat 2012-04-20 21:31:47
Hiába kerestem a neten, de nem találtam hírt, információt a nagy magyar zeneszerző, Fényes Szabolcs közelgő születésnapi - kerekszámú - évfordulójának hivatalos megemlékezéséről. Nem tartom annak a nem kifejezetten csak Fényes Szabolcsnak szentelt Operettszínház „kapcsolt” operettgáláját ( „Ez Hungarikum”: április 27, 28., 29.). Ezért most ide másolom a Fényes Szabolcs Baráti Társaság honlapján található apróhirdetés szövegét: „Kedves igényes zenét szerető barátaim ! Emlékezzünk 2012 04 30-án a 100 éve született nagyszerű zeneszerzőre, Fényes Szabolcsra !!!! Rengeteg operett, musical, filmzene, és sláger szerzője az elmúlt években teljesen feledésbe merült, 1986-os halála óta alig hallani róla valamit. A hivatalos médiumok nem emlékeztek meg Bágya Andrásról sem, aki tavaly december 8-án lett volna 100 éves. E két zseniális pályatárs, kortárs zeneszerző sem életükben, sem haláluk után nem kaptak Kossuth-díjat, annak ellenére, hogy ezt a mulasztást sok kormány megtehette volna az elmúlt 20 évben !!! A Kádár rendszerben mindkét zeneszerző elfogadott volt a hatalom számára, hiszen kaptak megrendeléseket, és állami szinten voltak alkalmazva. Bágya András a Magyar Rádió zenei vezetője, Fényes Szabolcs egy ideig színházigazgató volt. Akik ezt a levelet olvassák, mondják el véleményüket a leírtakkal kapcsolatban, estleg élményüket, ha van. Találkozzunk 2012 április 30-án a Farkasréti temetőben, Fényes Szabolcs 100.-ik születésnapján, és egyúttal emlékezzünk meg Bágya Andrásra is. Tisztelettel: Kanó Zoltán, aki sem rokoni, sem semmilyen kapcsolatban nem állt az elhunytakkal. Tisztelettel olvasom, és várom leveleiket.”
Hiába kerestem a neten, de nem találtam hírt, információt a nagy magyar zeneszerző, Fényes Szabolcs közelgő születésnapi - kerekszámú - évfordulójának hivatalos megemlékezéséről. Nem tartom annak a nem kifejezetten csak Fényes Szabolcsnak szentelt Operettszínház „kapcsolt” operettgáláját ( „Ez Hungarikum”: április 27, 28., 29.). Ezért most ide másolom a Fényes Szabolcs Baráti Társaság honlapján található apróhirdetés szövegét: „Kedves igényes zenét szerető barátaim ! Emlékezzünk 2012 04 30-án a 100 éve született nagyszerű zeneszerzőre, Fényes Szabolcsra !!!! Rengeteg operett, musical, filmzene, és sláger szerzője az elmúlt években teljesen feledésbe merült, 1986-os halála óta alig hallani róla valamit. A hivatalos médiumok nem emlékeztek meg Bágya Andrásról sem, aki tavaly december 8-án lett volna 100 éves. E két zseniális pályatárs, kortárs zeneszerző sem életükben, sem haláluk után nem kaptak Kossuth-díjat, annak ellenére, hogy ezt a mulasztást sok kormány megtehette volna az elmúlt 20 évben !!! A Kádár rendszerben mindkét zeneszerző elfogadott volt a hatalom számára, hiszen kaptak megrendeléseket, és állami szinten voltak alkalmazva. Bágya András a Magyar Rádió zenei vezetője, Fényes Szabolcs egy ideig színházigazgató volt. Akik ezt a levelet olvassák, mondják el véleményüket a leírtakkal kapcsolatban, estleg élményüket, ha van. Találkozzunk 2012 április 30-án a Farkasréti temetőben, Fényes Szabolcs 100.-ik születésnapján, és egyúttal emlékezzünk meg Bágya Andrásra is. Tisztelettel: Kanó Zoltán, aki sem rokoni, sem semmilyen kapcsolatban nem állt az elhunytakkal. Tisztelettel olvasom, és várom leveleiket.”
1878 Haandel 2012-04-18 18:26:19
[url]http://www.rtve.es/alacarta/audios/melodias-de-comedia/;Melodías de comedia[/url] (Radio Clásica Hangtár) Pl. [url]http://www.zdf.de/ZDFde/inhalt/20/0,1872,7131668,00.html;Gala Léhar desde Dresde[/url] Die schönsten Melodien aus den Operetten von Franz Lehár Angela Denoke Anna Maria Labin Piotr Beczala Staatskapelle Dresden Christian Thielemann (31.12.2012)
[url]http://www.rtve.es/alacarta/audios/melodias-de-comedia/;Melodías de comedia[/url] (Radio Clásica Hangtár) Pl. [url]http://www.zdf.de/ZDFde/inhalt/20/0,1872,7131668,00.html;Gala Léhar desde Dresde[/url] Die schönsten Melodien aus den Operetten von Franz Lehár Angela Denoke Anna Maria Labin Piotr Beczala Staatskapelle Dresden Christian Thielemann (31.12.2012)
1877 Haandel 2012-04-09 09:50:47
[url]http://oe1.orf.at/programm/298698;Apropos Musik[/url] 09. April 2012 | 15:05-16:00 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Franz Lehár: "Frühling"/ "Das Frühlingsmädel" Emmerich Kálmán: "Das Veilchen vom Montmartre" Robert Stolz: "Der verlorene Walzer" (Erika Köth, Richard Holm, Fred Liewehr, Elisabeth Roon, Stefanie Krahnenfeld, Robert Wörle u.a.).
[url]http://oe1.orf.at/programm/298698;Apropos Musik[/url] 09. April 2012 | 15:05-16:00 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Franz Lehár: "Frühling"/ "Das Frühlingsmädel" Emmerich Kálmán: "Das Veilchen vom Montmartre" Robert Stolz: "Der verlorene Walzer" (Erika Köth, Richard Holm, Fred Liewehr, Elisabeth Roon, Stefanie Krahnenfeld, Robert Wörle u.a.).
1876 Búbánat 2012-03-26 17:55:35
[url] http://fidelio.hu/operett_musical/magazin/szinetar_miklost_az_operettben_is_koszontottek; Szinetár Miklóst az Operettben is köszöntötték [/url] • Fidelio.hu • 2012. február 12. - • Budapesti Operettszínház - Február 10-én este elbúcsúzott a Madame Pompadour című operett, amely két év után visszatér a koprodukciós partner színházába, Szentpétervárra. Az eseményen részt vett a darab rendezője, Szinetár Miklós is, akit a tapsrend után 80. születésnapján együtt köszöntött a társulat nevében Kerényi Miklós Gábor és a közönség. 2010 tavaszán tartotta a Leo Fall-operett bemutatóját Szinetár Miklós rendezésében a Budapesti Operettszínház, a produkció azóta változatlan szereposztással futott a Nagymező utcai teátrum színpadán. Február 10-én, pénteken este azonban utolsó előadásához érkezett a Madame Pompadour, legalábbis két évig biztosan, hiszen hamarosan ismét a korpdukciós partner, a szentpétervári Zenés Komédia Színházban lesz látható. A tapsrend után Kerényi Miklós Gábor lépett színpadra, amiből a nézők sejthették, hogy különleges alkalom volt az este - nemcsak a búcsú, hanem Szinetár Miklós születésnapi köszöntése miatt. "Meghatódottan állok itt, ezen az ünnepi előadáson. Nagyon sok személyes élmény fűz ahhoz, aki miatt most itt vagyunk. Először is, az Egy szerelem három éjszakája című előadást például 22-szer néztem meg az ő rendezésében. Később nagyon sokat dolgoztunk együtt, neki is köszönhető az együttműködésünk Szentpétervárral. Sok élményt gyűjtöttem a közös munkánk során. Vannak, akik a Ki mit tud? zsűrijéből ismerik, pedig ő a film, az opera, az operett, a próza és a musical világában is nagyot alkotott, nemrégiben megjelent egy könyve Pályázat címmel. Az ő nevéhez fűződik A Csárdáskirálynő leghíresebb előadása, ő hozta létre a Petőfi Színházat, mely a mi elődünk. Természetesen még a mai napig dolgozik, ír, nyilatkozik, emberszeretete és közvetlensége máig utolérhetetlen. Ezekkel a szavakkal köszöntsük a Budapesti Operettszínház Örökös Tagját, Szinetár Miklóst!" - mondta Kerényi Miklós Gábor - KERO®. A vastaps közepette színpadra lépett rendezőnek a címszerepet játszó primadonna, Kalocsai Zsuzsa nyújtott át egy virágcsokrot, majd Szinetár Miklós is szólt pár szót a közönséghez és a társulathoz. "Először is köszönöm a csapatnak ezt a nagyszerű előadást! Én itt kezdtem a pályámat, a Színművészeti Főiskola után idekerültem, az évek során együtt dolgoztam Fényes Szabolccsal, Latabár Kálmánnal, Honthy Hannával, Feleki Kamillal, Németh Marikával. Ők ma már sokuknak csak nevek, de higgyék el, személyiségük benne van a falakban... A pálya halhatatlansága az emlékekben van! Szerencsések, akik részt vehettek az utolsó előadáson. Most két évre visszautazik Szentpétervárra a Madame Pompadour, de két év múlva újra Budapestre jön. Tíz éve hasonló ünnepségen vettem részt itt a színházban, ha körbenézek, ugyanazokkal vagyok körülvéve. Ha tíz év múlva is itt leszek, azt nekik és a nézőknek köszönhetem..." E különleges előadással búcsúzott a magyar közönségtől Kalocsai Zsuzsa, Oszvald Marika, Csere László, Huszti Péter, Vadász Zsolt, Kékkovács Mara, Faragó András, Peller Károly, Langer Soma és Benkóczy Zoltán, valamint Vadász Dániel és Fischl Mónika, a másik szereposztás főszereplői. A színfalak mögött a társulat egy, mindannyiuk által aláírt Madame Pompadour-óriásplakáttal ajándékozta meg Szinetár Miklóst, majd közösen elfogyasztották az ünnepi tortát, amit a rendező felesége, Hámori Ildikó segített felvágni.
[url] http://fidelio.hu/operett_musical/magazin/szinetar_miklost_az_operettben_is_koszontottek; Szinetár Miklóst az Operettben is köszöntötték [/url] • Fidelio.hu • 2012. február 12. - • Budapesti Operettszínház - Február 10-én este elbúcsúzott a Madame Pompadour című operett, amely két év után visszatér a koprodukciós partner színházába, Szentpétervárra. Az eseményen részt vett a darab rendezője, Szinetár Miklós is, akit a tapsrend után 80. születésnapján együtt köszöntött a társulat nevében Kerényi Miklós Gábor és a közönség. 2010 tavaszán tartotta a Leo Fall-operett bemutatóját Szinetár Miklós rendezésében a Budapesti Operettszínház, a produkció azóta változatlan szereposztással futott a Nagymező utcai teátrum színpadán. Február 10-én, pénteken este azonban utolsó előadásához érkezett a Madame Pompadour, legalábbis két évig biztosan, hiszen hamarosan ismét a korpdukciós partner, a szentpétervári Zenés Komédia Színházban lesz látható. A tapsrend után Kerényi Miklós Gábor lépett színpadra, amiből a nézők sejthették, hogy különleges alkalom volt az este - nemcsak a búcsú, hanem Szinetár Miklós születésnapi köszöntése miatt. "Meghatódottan állok itt, ezen az ünnepi előadáson. Nagyon sok személyes élmény fűz ahhoz, aki miatt most itt vagyunk. Először is, az Egy szerelem három éjszakája című előadást például 22-szer néztem meg az ő rendezésében. Később nagyon sokat dolgoztunk együtt, neki is köszönhető az együttműködésünk Szentpétervárral. Sok élményt gyűjtöttem a közös munkánk során. Vannak, akik a Ki mit tud? zsűrijéből ismerik, pedig ő a film, az opera, az operett, a próza és a musical világában is nagyot alkotott, nemrégiben megjelent egy könyve Pályázat címmel. Az ő nevéhez fűződik A Csárdáskirálynő leghíresebb előadása, ő hozta létre a Petőfi Színházat, mely a mi elődünk. Természetesen még a mai napig dolgozik, ír, nyilatkozik, emberszeretete és közvetlensége máig utolérhetetlen. Ezekkel a szavakkal köszöntsük a Budapesti Operettszínház Örökös Tagját, Szinetár Miklóst!" - mondta Kerényi Miklós Gábor - KERO®. A vastaps közepette színpadra lépett rendezőnek a címszerepet játszó primadonna, Kalocsai Zsuzsa nyújtott át egy virágcsokrot, majd Szinetár Miklós is szólt pár szót a közönséghez és a társulathoz. "Először is köszönöm a csapatnak ezt a nagyszerű előadást! Én itt kezdtem a pályámat, a Színművészeti Főiskola után idekerültem, az évek során együtt dolgoztam Fényes Szabolccsal, Latabár Kálmánnal, Honthy Hannával, Feleki Kamillal, Németh Marikával. Ők ma már sokuknak csak nevek, de higgyék el, személyiségük benne van a falakban... A pálya halhatatlansága az emlékekben van! Szerencsések, akik részt vehettek az utolsó előadáson. Most két évre visszautazik Szentpétervárra a Madame Pompadour, de két év múlva újra Budapestre jön. Tíz éve hasonló ünnepségen vettem részt itt a színházban, ha körbenézek, ugyanazokkal vagyok körülvéve. Ha tíz év múlva is itt leszek, azt nekik és a nézőknek köszönhetem..." E különleges előadással búcsúzott a magyar közönségtől Kalocsai Zsuzsa, Oszvald Marika, Csere László, Huszti Péter, Vadász Zsolt, Kékkovács Mara, Faragó András, Peller Károly, Langer Soma és Benkóczy Zoltán, valamint Vadász Dániel és Fischl Mónika, a másik szereposztás főszereplői. A színfalak mögött a társulat egy, mindannyiuk által aláírt Madame Pompadour-óriásplakáttal ajándékozta meg Szinetár Miklóst, majd közösen elfogyasztották az ünnepi tortát, amit a rendező felesége, Hámori Ildikó segített felvágni.
1875 Búbánat 2012-03-13 22:05:09 [Válasz erre: 1864 Búbánat 2012-01-14 00:28:12]
Winkler Gábor: Operett - [url] http://www.tudomany-kiado.hu/operettkonyv-tartalom; Tartalomjegyzék [/url] A tartalomjegyzéket áttekintve szerintem egy igen alapos, tartalmas és élvezetes két kötettel gyarapszik a hazai operettirodalom krónikája.
Winkler Gábor: Operett - [url] http://www.tudomany-kiado.hu/operettkonyv-tartalom; Tartalomjegyzék [/url] A tartalomjegyzéket áttekintve szerintem egy igen alapos, tartalmas és élvezetes két kötettel gyarapszik a hazai operettirodalom krónikája.
1874 Búbánat 2012-03-13 21:46:10
[url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=read&hId=775; Három nagyszabású operett gála is műsoron! [/url] Budapesti Operettszínház, 2012-03-05 „Az évad hátralévő részében három nagyszabású gálával örvendezteti meg színházunk az operett-műfaj kedvelőit. A legújabb, februárban nagy sikerrel bemutatott Borban a vigasz…! mellett a Huszka Jubileumi Gála, illetve az Ez Hungarikum szerepelnek műsoron - sztárszereplőkkel. A 20. század hajnalán Huszka elsőként használt új magyar hangot az operett műfajában. A komponista nyomán vált világhírűvé ennek a műfajnak a magyar ága. Az ő nyomdokán járt Kacsóh, Lehár, Kálmán, Jacobi, Szirmai, Ábrahám, Zerkovitz, Eisemann és a többiek is. Talán ő tudta legjobban és legkövetkezetesebben a verbunkos hangot, a magyar táncritmust, a palotást, a csárdást, a népies műfajt beépíteni a sikeres bécsi klasszikus operett bevált formakeretébe. Rá emlékezünk nemzeti ünnepünkön, március 15-én ugyanis két alkalommal láthatják Huszka Jubileumi Gálánkat. Huszka 1902-ben bemutatott Bob herceg című műve volt az első operett, melyet külföldön is játszottak. 1903. november 6-án Aranyvirág című kompozíciójával nyitották meg a Király Színházat. További operettjei: Gül baba (1905), Tündérszerelem (1907), Nemtudomka (1914), Lili bárónő (1919), Mária főhadnagy (1942). Több daljáték (Erzsébet - 1939, Gyergyói bál - 1941, Szép Juhászné, Szabadság, szerelem - 1955) és számos dal (Petőfi-ciklus, Két veréb) fűződik a nevéhez. A március 15-i, Böhm György által rendezett gálán a többi mellett Huszka egyik leghíresebb művéből, a Mária főhadnagyból is felcsendülnek a közismert dallamok, amely éppen az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc idején játszódik. A Budapesti Operettszínház műsorában fellépnek a színház művészei és a színpadon maga Huszka Jenő is feltűnik Szabó P. Szilveszter alakításában.”…
[url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=read&hId=775; Három nagyszabású operett gála is műsoron! [/url] Budapesti Operettszínház, 2012-03-05 „Az évad hátralévő részében három nagyszabású gálával örvendezteti meg színházunk az operett-műfaj kedvelőit. A legújabb, februárban nagy sikerrel bemutatott Borban a vigasz…! mellett a Huszka Jubileumi Gála, illetve az Ez Hungarikum szerepelnek műsoron - sztárszereplőkkel. A 20. század hajnalán Huszka elsőként használt új magyar hangot az operett műfajában. A komponista nyomán vált világhírűvé ennek a műfajnak a magyar ága. Az ő nyomdokán járt Kacsóh, Lehár, Kálmán, Jacobi, Szirmai, Ábrahám, Zerkovitz, Eisemann és a többiek is. Talán ő tudta legjobban és legkövetkezetesebben a verbunkos hangot, a magyar táncritmust, a palotást, a csárdást, a népies műfajt beépíteni a sikeres bécsi klasszikus operett bevált formakeretébe. Rá emlékezünk nemzeti ünnepünkön, március 15-én ugyanis két alkalommal láthatják Huszka Jubileumi Gálánkat. Huszka 1902-ben bemutatott Bob herceg című műve volt az első operett, melyet külföldön is játszottak. 1903. november 6-án Aranyvirág című kompozíciójával nyitották meg a Király Színházat. További operettjei: Gül baba (1905), Tündérszerelem (1907), Nemtudomka (1914), Lili bárónő (1919), Mária főhadnagy (1942). Több daljáték (Erzsébet - 1939, Gyergyói bál - 1941, Szép Juhászné, Szabadság, szerelem - 1955) és számos dal (Petőfi-ciklus, Két veréb) fűződik a nevéhez. A március 15-i, Böhm György által rendezett gálán a többi mellett Huszka egyik leghíresebb művéből, a Mária főhadnagyból is felcsendülnek a közismert dallamok, amely éppen az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc idején játszódik. A Budapesti Operettszínház műsorában fellépnek a színház művészei és a színpadon maga Huszka Jenő is feltűnik Szabó P. Szilveszter alakításában.”…
1873 Búbánat 2012-03-09 20:13:14
Budapesti Nyári Fesztivál Városmajori Szabadtéri Színpad - 2012. július 5. [url] http://www.szabadter.hu/helyszinek/varosmajori-szabadteri-szinpad/item/33-ábrahám-pál-bál-a-savoyban-2012-július-5.html; Ábrahám Pál: Bál a Savoyban [/url] Szereposztás: Henry Márki: Egyházi Géza Madeleine, a felesége: Galambos Lilla Musztafa, a török követség attaséja: Pásztor Ádám Daisy Parker, zeneszerző: Török Anna Tangolita, spanyol énekesnő: Csonka Zsuzsanna Celestin, ügyvéd: Török Tivadar Pomerol, főpincér: Heller Tamás inasok, szobalányok, balerinák, gavallérok valamint: a Váci Szimfonikus Zenekar Vezényel: Farkas Pál Koreográfus: Szamosi Judit Díszlet: Szolga István Jelmez: Csonka Zsuzsanna Csere László rendezése nyomán színpadra állította: Török Tamás 1934-ben német-magyar koprodukcióban fekete-fehér film készült belőle, Alpár Gitta, Bársony Rózsi, Felix Bressart és Hans Járay főszereplésével. Videó-ajánló: [url] http://www.youtube.com/watch?v=i9mfA60x-FM&feature=b-vrec; Tangolita belépője a Bál a Savoyban 1935-ös filmváltozatában (Alpár Gitta) [/url]
Budapesti Nyári Fesztivál Városmajori Szabadtéri Színpad - 2012. július 5. [url] http://www.szabadter.hu/helyszinek/varosmajori-szabadteri-szinpad/item/33-ábrahám-pál-bál-a-savoyban-2012-július-5.html; Ábrahám Pál: Bál a Savoyban [/url] Szereposztás: Henry Márki: Egyházi Géza Madeleine, a felesége: Galambos Lilla Musztafa, a török követség attaséja: Pásztor Ádám Daisy Parker, zeneszerző: Török Anna Tangolita, spanyol énekesnő: Csonka Zsuzsanna Celestin, ügyvéd: Török Tivadar Pomerol, főpincér: Heller Tamás inasok, szobalányok, balerinák, gavallérok valamint: a Váci Szimfonikus Zenekar Vezényel: Farkas Pál Koreográfus: Szamosi Judit Díszlet: Szolga István Jelmez: Csonka Zsuzsanna Csere László rendezése nyomán színpadra állította: Török Tamás 1934-ben német-magyar koprodukcióban fekete-fehér film készült belőle, Alpár Gitta, Bársony Rózsi, Felix Bressart és Hans Járay főszereplésével. Videó-ajánló: [url] http://www.youtube.com/watch?v=i9mfA60x-FM&feature=b-vrec; Tangolita belépője a Bál a Savoyban 1935-ös filmváltozatában (Alpár Gitta) [/url]
1872 Búbánat 2012-02-25 11:45:11 [Válasz erre: 1871 IVA 2012-02-25 05:21:38]
Jól összeszedted az adatokat. Ehhez hozzá tenném még, hogy a János vitéz is bizonyára visszakerül majd a repertoárba, ha az Erkel Színház újra megnyitja a kapuit. Lehet, hogy nem az első évadban. Ókovács Szilveszter kifejezetten a klasszikus operettek közül nevesítette meg ezt a négyet. A János vitéz inkább a daljáték vonulatba sorolható. A Három a kislányra is "fáj a fogam", ez is ebbe a kategóriába sorolható. Egyébként, az Operaházban vagy az Erkel Színházban illetve jogelődjeiben (így a Városi Színházban is) a már fentebb megnevezettek mellett évtizedekkel korábban más operetteket is bemutattak/előadtak az Opera művészeivel. A teljesség igénye nélkül: Offenbachtól az Orfeusz az alvilágbant és a Kékszakállt, Suppétől a Boccacciót, Sullivantól A mikádót, Millöckertől a Rip van Winklét, A koldusdiákot. Saját komponistáink sem maradtak ki a sorból: játszották Huszkától a Bob herceget, Jacobytól a Sybillt, Lehártól A hercegkisasszonyt, a Giudittát, Cigányszerelmet - és átdolgozását A garabonciás címmel, amelynek az Operában volt az ősbemutatója 1943 februárjában, a komponista vezényletével. Sőt, Lehár egyetlen operája, a Kukuska (átdolgozva: Tatjana) bemutatója is itt került színre. Az Operaházban a kezdetektől hagyománya volt az operettek és daljátékok előadásának. Különösen Offenbach esetében, nem választható annyira el éles vonallal a klasszikus operett és a vígopera – erre jó példa és érv különösen Offenbach művei. Annak idején a Városi Színház később az Erkel Színház operett-produkcióinak java része az Operaház művészi erőire épült. Minderre már akkor is volt közönségigény – és persze gazdasági okok is szerepet kaptak: a bevételt hozta. De helyenként az operai színvonalból sem engedett a mindenkori intézményi vezetés; például Lehár Ferenc tudatosan törekedett az opera és az operett között jelen koráig meglévő merev választóvonal feloldására: a saját műveit a - klasszikus operettek dramaturgiájától eltérően - a húszas években már az operai nívójú megkomponáltság jellemezte: a valcereket azért megtartva a partitúrában helyett kapott a szimfonikus kidolgozottság, a komponálás során törekedett a választékosabb feldolgozásra, esetenként a tudatos operett-szerűtlenségre: nem happy end-es szövegkönyvet is mert megzenésíteni, és igyekezett azt az opera szférájához közelíteni (lásd a nagy TaUBER-operetteket: Paganini, Friderika, Frasquita, A cárevics, A mosoly országa.). Az hogy A víg özvegy a szabadtéri színpadok (Margitsziget, Szeged) után végre az Opera (Erkel Színház) színpadán is helyet kaphat, annak már épp itt az ideje – a világ nagy operaszínpadain évtizedek óta – időnként – előveszik a mára klasszikussá nemesedett Lehár-opust.
Jól összeszedted az adatokat. Ehhez hozzá tenném még, hogy a János vitéz is bizonyára visszakerül majd a repertoárba, ha az Erkel Színház újra megnyitja a kapuit. Lehet, hogy nem az első évadban. Ókovács Szilveszter kifejezetten a klasszikus operettek közül nevesítette meg ezt a négyet. A János vitéz inkább a daljáték vonulatba sorolható. A Három a kislányra is "fáj a fogam", ez is ebbe a kategóriába sorolható. Egyébként, az Operaházban vagy az Erkel Színházban illetve jogelődjeiben (így a Városi Színházban is) a már fentebb megnevezettek mellett évtizedekkel korábban más operetteket is bemutattak/előadtak az Opera művészeivel. A teljesség igénye nélkül: Offenbachtól az Orfeusz az alvilágbant és a Kékszakállt, Suppétől a Boccacciót, Sullivantól A mikádót, Millöckertől a Rip van Winklét, A koldusdiákot. Saját komponistáink sem maradtak ki a sorból: játszották Huszkától a Bob herceget, Jacobytól a Sybillt, Lehártól A hercegkisasszonyt, a Giudittát, Cigányszerelmet - és átdolgozását A garabonciás címmel, amelynek az Operában volt az ősbemutatója 1943 februárjában, a komponista vezényletével. Sőt, Lehár egyetlen operája, a Kukuska (átdolgozva: Tatjana) bemutatója is itt került színre. Az Operaházban a kezdetektől hagyománya volt az operettek és daljátékok előadásának. Különösen Offenbach esetében, nem választható annyira el éles vonallal a klasszikus operett és a vígopera – erre jó példa és érv különösen Offenbach művei. Annak idején a Városi Színház később az Erkel Színház operett-produkcióinak java része az Operaház művészi erőire épült. Minderre már akkor is volt közönségigény – és persze gazdasági okok is szerepet kaptak: a bevételt hozta. De helyenként az operai színvonalból sem engedett a mindenkori intézményi vezetés; például Lehár Ferenc tudatosan törekedett az opera és az operett között jelen koráig meglévő merev választóvonal feloldására: a saját műveit a - klasszikus operettek dramaturgiájától eltérően - a húszas években már az operai nívójú megkomponáltság jellemezte: a valcereket azért megtartva a partitúrában helyett kapott a szimfonikus kidolgozottság, a komponálás során törekedett a választékosabb feldolgozásra, esetenként a tudatos operett-szerűtlenségre: nem happy end-es szövegkönyvet is mert megzenésíteni, és igyekezett azt az opera szférájához közelíteni (lásd a nagy TaUBER-operetteket: Paganini, Friderika, Frasquita, A cárevics, A mosoly országa.). Az hogy A víg özvegy a szabadtéri színpadok (Margitsziget, Szeged) után végre az Opera (Erkel Színház) színpadán is helyet kaphat, annak már épp itt az ideje – a világ nagy operaszínpadain évtizedek óta – időnként – előveszik a mára klasszikussá nemesedett Lehár-opust.
1871 IVA 2012-02-25 05:21:38 [Válasz erre: 1869 Búbánat 2012-02-14 23:07:28]
És akkor még, érdekes módon, hiányzik a tervek közül a János vitéz, amely mindig a legbiztosabb kasszasiker, hiszen az operett és a könnyebb operavilág felé tapogatózó ifjúság széles rétegeinek is el lehet adni. Nem tudom, ment-e már A víg özvegy az Erkel Színházban. Amikor az Operaház Margitszigeti Szabadtéri Színpadán adták, Vámos Ágnes, Koltay Valéria, Raskó Magda, Udvardy Tibor, Nagypál László, Kövecses Béla jeleskedtek a főbb szerepekben, és nem utolsósorban Házy Erzsébet, akinek címszerep-alakítása legendává vált, rádiófelvételen is. Ugyanezen a színpadon, már nem az Operaház igazgatósága alatt, évtizedekkel később sem szégyenítette meg a nagy elődök emlékét A víg özvegy szereplőgárdája, Pitti Katalinnal és Bende Zsolttal az élen. Apukám ifjúkori emlékeként mesélte, hogy a Városi Színházban látta A mosoly országát, és valósággal beleszeretett a Mi-t alakító fiatal énekesnőbe, Orosz Júliába. Később, már a felszabadulás utáni években A cigánybáró Szaffiján is Orosz Júlia, valamint Szilvássy Margit, Birkás Lilian, Házy Erzsébet osztozott, egy felújításban az ifjú Marton Éva kapta meg a szerepet, később Zempléni Mária állt be. A többi szerepben is élvonalbeli énekeseket hallhattunk, mind a tenor, bariton és mezzoszoprán szólamokban. A denevérben Neményi Lili, Osváth Júlia, Szilvássy Margit, Ágai Karola, Moldován Stefánia, Házy Erzsébet (Rosalinda), Orosz Júlia, Gencsy Sári, Házy Erzsébet, László Margit, Erdész Zsuzsa (Adél), Udvardy Tibor, Sárdy János, Rösler Endre, Szőnyi Ferenc, Reményi Sándor, Fekete Pál énekelt és játszott, fellépett Bordy Bella, Gaál Éva, Lakatos Gabriella, továbbá számos népszerű vendég aratott hangos sikert. A teljesség igénye nélkül, többnyire a régebbi, klasszikus előadás-szériák szereplőit említettem, hogy ezzel példázzam: az Erkel Színházban az operett-előadások nem kezdő énekesek tétova próbálkozásai voltak, hanem a mindenkori társulatból legjobb színészi képességeket, humort is felmutatni tudó élvonalbeli operaénekesek kirándulási lehetőségei, gyakran jutalomjátékai egy szintén nehéz, de népszerűbb műfajban. Jó lenne törekedni arra, hogy ez az igény ismét visszaadja az operett műfajának rangját, és segítsen megőrizni a zseniális szerzők muzsikájának népszerűségét. (Idővel...)
És akkor még, érdekes módon, hiányzik a tervek közül a János vitéz, amely mindig a legbiztosabb kasszasiker, hiszen az operett és a könnyebb operavilág felé tapogatózó ifjúság széles rétegeinek is el lehet adni. Nem tudom, ment-e már A víg özvegy az Erkel Színházban. Amikor az Operaház Margitszigeti Szabadtéri Színpadán adták, Vámos Ágnes, Koltay Valéria, Raskó Magda, Udvardy Tibor, Nagypál László, Kövecses Béla jeleskedtek a főbb szerepekben, és nem utolsósorban Házy Erzsébet, akinek címszerep-alakítása legendává vált, rádiófelvételen is. Ugyanezen a színpadon, már nem az Operaház igazgatósága alatt, évtizedekkel később sem szégyenítette meg a nagy elődök emlékét A víg özvegy szereplőgárdája, Pitti Katalinnal és Bende Zsolttal az élen. Apukám ifjúkori emlékeként mesélte, hogy a Városi Színházban látta A mosoly országát, és valósággal beleszeretett a Mi-t alakító fiatal énekesnőbe, Orosz Júliába. Később, már a felszabadulás utáni években A cigánybáró Szaffiján is Orosz Júlia, valamint Szilvássy Margit, Birkás Lilian, Házy Erzsébet osztozott, egy felújításban az ifjú Marton Éva kapta meg a szerepet, később Zempléni Mária állt be. A többi szerepben is élvonalbeli énekeseket hallhattunk, mind a tenor, bariton és mezzoszoprán szólamokban. A denevérben Neményi Lili, Osváth Júlia, Szilvássy Margit, Ágai Karola, Moldován Stefánia, Házy Erzsébet (Rosalinda), Orosz Júlia, Gencsy Sári, Házy Erzsébet, László Margit, Erdész Zsuzsa (Adél), Udvardy Tibor, Sárdy János, Rösler Endre, Szőnyi Ferenc, Reményi Sándor, Fekete Pál énekelt és játszott, fellépett Bordy Bella, Gaál Éva, Lakatos Gabriella, továbbá számos népszerű vendég aratott hangos sikert. A teljesség igénye nélkül, többnyire a régebbi, klasszikus előadás-szériák szereplőit említettem, hogy ezzel példázzam: az Erkel Színházban az operett-előadások nem kezdő énekesek tétova próbálkozásai voltak, hanem a mindenkori társulatból legjobb színészi képességeket, humort is felmutatni tudó élvonalbeli operaénekesek kirándulási lehetőségei, gyakran jutalomjátékai egy szintén nehéz, de népszerűbb műfajban. Jó lenne törekedni arra, hogy ez az igény ismét visszaadja az operett műfajának rangját, és segítsen megőrizni a zseniális szerzők muzsikájának népszerűségét. (Idővel...)
1870 Haandel 2012-02-21 16:40:25
Radiowa premiera operetki Karola "Whitney" Szymanowskiego! [url]http://www.polskieradio.pl/8/688/Artykul/540263,Loteria-na-mezow-Karola-Szymanowskiego;Karol Szymanowski: Loteria na mężów czyli Narzeczony nr 69[/url] 21.02.2012 | 19:30-21:30 | [url]http://www.listenlive.eu/poland.html;Polskie Radio 2 - Dwójka[/url] Operetka w trzech aktach do libretta Juliana Krzewińskiego (wł. Juliana Maszyńskiego). Wyk. Wiesław Ochman, Marcin Bronikowski, Rafał Bartmiński, Ewa Biegas, Urszula Kryger, Adam Kruszewski, Piotr Kusiewicz, Krzysztof Szmyt, Karol Lizak, Łukasz Smołka, Jarosław Kitala, Michał Wajda-Chłopicki, Anna Lubańska, Ewelina Szybilska, Anna Leśniewska, Anna Borucka-Kuflyuk, Agata Schmidt, Aleksandra Poniszowska, Janusz Styszko, Łukasz Nowak, Bogusław Kowalski, Zespół Śpiewaków Miasta Katowice Camerata Silesia, Narodowa Orkiestra Symfoniczna Polskiego Radia, Michał Klauza – dyrygent [url]http://translate.google.com/translate?sl=pl&tl=hu&js=n&prev=_t&hl=en&ie=UTF-8&layout=2&eotf=1&u=http%3A%2F%2Fwww.polskieradio.pl%2F8%2F688%2FArtykul%2F540263%2CLoteria-na-mezow-Karola-Szymanowskiego;Google translate[/url]
Radiowa premiera operetki Karola "Whitney" Szymanowskiego! [url]http://www.polskieradio.pl/8/688/Artykul/540263,Loteria-na-mezow-Karola-Szymanowskiego;Karol Szymanowski: Loteria na mężów czyli Narzeczony nr 69[/url] 21.02.2012 | 19:30-21:30 | [url]http://www.listenlive.eu/poland.html;Polskie Radio 2 - Dwójka[/url] Operetka w trzech aktach do libretta Juliana Krzewińskiego (wł. Juliana Maszyńskiego). Wyk. Wiesław Ochman, Marcin Bronikowski, Rafał Bartmiński, Ewa Biegas, Urszula Kryger, Adam Kruszewski, Piotr Kusiewicz, Krzysztof Szmyt, Karol Lizak, Łukasz Smołka, Jarosław Kitala, Michał Wajda-Chłopicki, Anna Lubańska, Ewelina Szybilska, Anna Leśniewska, Anna Borucka-Kuflyuk, Agata Schmidt, Aleksandra Poniszowska, Janusz Styszko, Łukasz Nowak, Bogusław Kowalski, Zespół Śpiewaków Miasta Katowice Camerata Silesia, Narodowa Orkiestra Symfoniczna Polskiego Radia, Michał Klauza – dyrygent [url]http://translate.google.com/translate?sl=pl&tl=hu&js=n&prev=_t&hl=en&ie=UTF-8&layout=2&eotf=1&u=http%3A%2F%2Fwww.polskieradio.pl%2F8%2F688%2FArtykul%2F540263%2CLoteria-na-mezow-Karola-Szymanowskiego;Google translate[/url]
1869 Búbánat 2012-02-14 23:07:28
Ókovács Szilveszter az m1 csatorna tegnapi "Ma reggel" c. műsorában konkrétan négy operettet nevezett meg a műfajból, melyet játszani fog az újra megnyíló Erkel Színház: Lehár Ferenc: A víg özvegy Lehár Ferenc: A mosoly országa Johann Strauss: A cigánybáró Johann Strauss: A denevér Úgy legyen...
Ókovács Szilveszter az m1 csatorna tegnapi "Ma reggel" c. műsorában konkrétan négy operettet nevezett meg a műfajból, melyet játszani fog az újra megnyíló Erkel Színház: Lehár Ferenc: A víg özvegy Lehár Ferenc: A mosoly országa Johann Strauss: A cigánybáró Johann Strauss: A denevér Úgy legyen...
1868 Búbánat 2012-02-05 20:34:03
[url] http://www.theatermuseum.at/de/ausstellungen/aktuell/welt-der-operette; Welt der Operette - Glamour, Stars und Showbusiness [/url] Február 2-től szeptember 24-ig Az operett világa című kiállítás tekinthető meg Bécsben, az Osztrák Színházmúzeumban. (Theatermuseum)
[url] http://www.theatermuseum.at/de/ausstellungen/aktuell/welt-der-operette; Welt der Operette - Glamour, Stars und Showbusiness [/url] Február 2-től szeptember 24-ig Az operett világa című kiállítás tekinthető meg Bécsben, az Osztrák Színházmúzeumban. (Theatermuseum)
1867 Búbánat 2012-01-28 12:11:46
Az Arthaus sorban hozza ki DVD-n a hatvanas évek vége - hetvenes évek elején filmre vitt operetteket. Itt már szóltam a kiadó Lehár: Paganini (1973) és Kálmán: Die Zirkusprinzessin (1969) hamarosan kijövő DVD- lemezéről és már következik is a sorban a harmadik operettfilm, mely várhatóan márciusban jelenik meg a lemezboltokban: Leo Fall: Die Dollarprinzessin (The Dollar Princess) Tatjana Iwanow, Horst Niendorf, Gabriele Jacoby, Gerhart Lippert, Ingrid van Bergen Symphony Orchestra Kurt Graunke, Munich Conducted by Bert Grund - Directed by Klaus Überall Operetta Film from 1971 NTSC / Catalogue-No: 101624 / Barcode (UPC): 807280162493 Price Code: 154 Distribution Rights: Worldwide Available from NGL by March 13
Az Arthaus sorban hozza ki DVD-n a hatvanas évek vége - hetvenes évek elején filmre vitt operetteket. Itt már szóltam a kiadó Lehár: Paganini (1973) és Kálmán: Die Zirkusprinzessin (1969) hamarosan kijövő DVD- lemezéről és már következik is a sorban a harmadik operettfilm, mely várhatóan márciusban jelenik meg a lemezboltokban: Leo Fall: Die Dollarprinzessin (The Dollar Princess) Tatjana Iwanow, Horst Niendorf, Gabriele Jacoby, Gerhart Lippert, Ingrid van Bergen Symphony Orchestra Kurt Graunke, Munich Conducted by Bert Grund - Directed by Klaus Überall Operetta Film from 1971 NTSC / Catalogue-No: 101624 / Barcode (UPC): 807280162493 Price Code: 154 Distribution Rights: Worldwide Available from NGL by March 13
1866 Búbánat 2012-01-22 21:32:26
[url] http://www.prestoclassical.co.uk/r/Arthaus%2BMusik/101596; Kalman: Die Zirkusprinzessin [/url] Operetta Film from 1969 Ingeborg Hallstein (Fedora), Rudolf Schock (Mister X), Isy Orén (Mabel), Peter Karner (Toni), Jane Tilden (Carla Schlumberger) & Peter Frankenfeld (Pinelli) Symphony Orchestra Kurt Graunke, Munich, Werner Schmidt-Boelcke A DVD-t az ARTHAUS Musik kiadó gondozza, nálunk februárban jelenik meg a lemezboltokban.
[url] http://www.prestoclassical.co.uk/r/Arthaus%2BMusik/101596; Kalman: Die Zirkusprinzessin [/url] Operetta Film from 1969 Ingeborg Hallstein (Fedora), Rudolf Schock (Mister X), Isy Orén (Mabel), Peter Karner (Toni), Jane Tilden (Carla Schlumberger) & Peter Frankenfeld (Pinelli) Symphony Orchestra Kurt Graunke, Munich, Werner Schmidt-Boelcke A DVD-t az ARTHAUS Musik kiadó gondozza, nálunk februárban jelenik meg a lemezboltokban.
1865 Búbánat 2012-01-14 12:40:02 [Válasz erre: 1864 Búbánat 2012-01-14 00:28:12]
[url] http://5mp.eu/web.php?a=parvonal&o=VLeKIIvB3Y; Az operett varázslatos világa [/url] Operett komponisták portréinak rajzai – előzetes a közeljövőben megjelenő két kötetből
[url] http://5mp.eu/web.php?a=parvonal&o=VLeKIIvB3Y; Az operett varázslatos világa [/url] Operett komponisták portréinak rajzai – előzetes a közeljövőben megjelenő két kötetből
1864 Búbánat 2012-01-14 00:28:12
Már csak pár hónapot kell kiböjtölnünk, és majd kezünkbe vehetjük a várva várt új operettek könyvét: [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:1CGb6uFxKhAJ:www.tudomany-kiado.hu/operettkonyv+Winkler+Operett&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; Winkler Gábor: Operett [/url] - Szubjektív kalauz egy varázslatos világban „A kétkötetes könyv a részletesen bemutatott 65 külföldi és hazai szerző valamennyi operettként (zenés játékként, daljátékként) számon tartott művét felsorolja, részletesen ismerteti 254, többségében hazánkban is színpadra került operettjét. A művek leírásai tartalmazzák a bemutató helyét és idejét, a szövegkönyv és a versek íróit, ha a librettó konkrét irodalmi előzményen alapul, annak íróját és címét, a magyarországi premier adatait, az ismertebb átdolgozások szerzőit, a szereplőket (hangfaji megjelölésükkel együtt) és a cselekmény részletes összefoglalását. Az „Érdekességek” fejezet tárgyalja a mű keletkezésének történetét, a történések esetleges valós hátterét, történelmi vonatkozásait, az előadásokhoz fűződő anekdotákat, eseményeket. Ezt követi az ismertebb részletek felsorolása, s ahol lehet, a szerző tájékoztat a mű CD-n vagy DVD-n való hozzáférhetőségéről is. Sokirányú visszakeresési lehetőség biztosítja az összeállítás kézikönyvszerű használatát. Névmutató mellett cím szerinti mutató sorolja fel az operetteket magyar és eredeti (idegen nyelvű) címeikkel. Megtalálható a szereplők és a legismertebb részletek cím, kezdősor, vagy refrén szerinti, alfabetikus sorrendet követő összefoglalása is.”
Már csak pár hónapot kell kiböjtölnünk, és majd kezünkbe vehetjük a várva várt új operettek könyvét: [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:1CGb6uFxKhAJ:www.tudomany-kiado.hu/operettkonyv+Winkler+Operett&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; Winkler Gábor: Operett [/url] - Szubjektív kalauz egy varázslatos világban „A kétkötetes könyv a részletesen bemutatott 65 külföldi és hazai szerző valamennyi operettként (zenés játékként, daljátékként) számon tartott művét felsorolja, részletesen ismerteti 254, többségében hazánkban is színpadra került operettjét. A művek leírásai tartalmazzák a bemutató helyét és idejét, a szövegkönyv és a versek íróit, ha a librettó konkrét irodalmi előzményen alapul, annak íróját és címét, a magyarországi premier adatait, az ismertebb átdolgozások szerzőit, a szereplőket (hangfaji megjelölésükkel együtt) és a cselekmény részletes összefoglalását. Az „Érdekességek” fejezet tárgyalja a mű keletkezésének történetét, a történések esetleges valós hátterét, történelmi vonatkozásait, az előadásokhoz fűződő anekdotákat, eseményeket. Ezt követi az ismertebb részletek felsorolása, s ahol lehet, a szerző tájékoztat a mű CD-n vagy DVD-n való hozzáférhetőségéről is. Sokirányú visszakeresési lehetőség biztosítja az összeállítás kézikönyvszerű használatát. Névmutató mellett cím szerinti mutató sorolja fel az operetteket magyar és eredeti (idegen nyelvű) címeikkel. Megtalálható a szereplők és a legismertebb részletek cím, kezdősor, vagy refrén szerinti, alfabetikus sorrendet követő összefoglalása is.”
1863 Haandel 2012-01-13 16:02:34
Operette nach Wunsch Paprika und Puszta [url]http://www.wdr.de/radio/wdr4/programm/epg/index.html;Ungarische Operetten[/url] 13.01.2012 | 20.05-22.00 | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;WDR 4[/url] | (Web/Astra 19.2°E)
Operette nach Wunsch Paprika und Puszta [url]http://www.wdr.de/radio/wdr4/programm/epg/index.html;Ungarische Operetten[/url] 13.01.2012 | 20.05-22.00 | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;WDR 4[/url] | (Web/Astra 19.2°E)
1862 Búbánat 2012-01-11 22:39:51
Készül a Marica grófnő - Méhes László szórakoztató előadást ígér Próbálják a Marica grófnő című nagyoperettet a Veszprémi Petőfi Színházban. A bemutató február 10-én lesz a nagyszínpadon. A rendező Méhes László hagyományos és szórakoztató előadást ígér a nézőknek Gőzerővel készül a Marica grófnő című nagyoperett stábja a februári premierre. A színészek Méhes László rendező irányításával próbálják a jeleneteiket, a zeneszobában pedig Völgyesi Gyöngyi zenei-munkatárssal gyakorolják a cseppet sem könnyű, ám a közönség körében nagyon népszerű slágereket. Hiszen aki meghallja majd, a "Ringó vállú csengeri violám..." a" Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket..." a "Szép város Kolozsvár"..., vagy a épp a "Hej cigány..." című örökzöld dalokat, az biztos lehet benne, hogy Veszprémben az operett nem vesztett semmit a népszerűségéből. - Szórakoztató és hagyományos operettet szeretnék adni a közönség, fiataloknak, időseknek egyaránt. Igaz, ugyan, hogy bizonyos korosztályok körében már nem olyan népszerű ez a műfaj, mégis arra törekszem, hogy megtaláljuk ebben az előadásban is azokat a pontokat, amelyek felkeltik mindenki érdeklődését. Az operettnek tradíciója van, nyilván rendezője válogatja, hogy ki, mit helyez ebből előtérbe. Az én operettről alkotott képem, elképzelésem szerint ez az előadás nem lesz modern, de megfelel majd annak a szépen eljátszott, történetmesélős igénynek, amelyet 2012-ben is érvényesnek gondolok. Minden erőmmel azon leszek, hogy sikeres és értékes produkciót adjunk a nézőknek - mondta Méhes László. Szereplők: Marica grófnő: HALAS ADELAIDA Populescu Dragomir Móric herceg: NYIRKÓ ISTVÁN Báró Zsupán Kálmán, földbirtokos: RANCSÓ DEZSŐ Endrődy-Wittenburg Tasziló gróf : SZELES JÓZSEF Liza, a húga: SZŰCS KRISZTINA Liebenberg István: SZŰCS LÁSZLÓ Cuddenstein-Chlumec Cecília hercegnő:CSARNÓY ZSUZSANNA Jászai-díjas Kudelka, a komornyikja: KŐRÖSI CSABA Dombossy Ilka: MÓDRI GYÖRGYI Mihály, Marica öreg szolgája: VAJDA KÁROLY Lidi, cigánylány DOMINEK ANNA Lajos, cigány: XXX Kórus, tánckar Karmester: OBERFRANK PÉTER Díszlettervező: RÓZSA ISTVÁN Jelmez: HORVÁTH KATA Koreográfus: KISPÁL ANITA Korrepetitor: VÖLGYESI GYÖNGYI Ügyelő: MADÁR K. ZOLTÁN Súgó: TÓTH ZSANETT Rendezőasszisztens: PÁPES MÓNIKA Forrás: Veszprémi Petőfi Színház honlapja
Készül a Marica grófnő - Méhes László szórakoztató előadást ígér Próbálják a Marica grófnő című nagyoperettet a Veszprémi Petőfi Színházban. A bemutató február 10-én lesz a nagyszínpadon. A rendező Méhes László hagyományos és szórakoztató előadást ígér a nézőknek Gőzerővel készül a Marica grófnő című nagyoperett stábja a februári premierre. A színészek Méhes László rendező irányításával próbálják a jeleneteiket, a zeneszobában pedig Völgyesi Gyöngyi zenei-munkatárssal gyakorolják a cseppet sem könnyű, ám a közönség körében nagyon népszerű slágereket. Hiszen aki meghallja majd, a "Ringó vállú csengeri violám..." a" Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket..." a "Szép város Kolozsvár"..., vagy a épp a "Hej cigány..." című örökzöld dalokat, az biztos lehet benne, hogy Veszprémben az operett nem vesztett semmit a népszerűségéből. - Szórakoztató és hagyományos operettet szeretnék adni a közönség, fiataloknak, időseknek egyaránt. Igaz, ugyan, hogy bizonyos korosztályok körében már nem olyan népszerű ez a műfaj, mégis arra törekszem, hogy megtaláljuk ebben az előadásban is azokat a pontokat, amelyek felkeltik mindenki érdeklődését. Az operettnek tradíciója van, nyilván rendezője válogatja, hogy ki, mit helyez ebből előtérbe. Az én operettről alkotott képem, elképzelésem szerint ez az előadás nem lesz modern, de megfelel majd annak a szépen eljátszott, történetmesélős igénynek, amelyet 2012-ben is érvényesnek gondolok. Minden erőmmel azon leszek, hogy sikeres és értékes produkciót adjunk a nézőknek - mondta Méhes László. Szereplők: Marica grófnő: HALAS ADELAIDA Populescu Dragomir Móric herceg: NYIRKÓ ISTVÁN Báró Zsupán Kálmán, földbirtokos: RANCSÓ DEZSŐ Endrődy-Wittenburg Tasziló gróf : SZELES JÓZSEF Liza, a húga: SZŰCS KRISZTINA Liebenberg István: SZŰCS LÁSZLÓ Cuddenstein-Chlumec Cecília hercegnő:CSARNÓY ZSUZSANNA Jászai-díjas Kudelka, a komornyikja: KŐRÖSI CSABA Dombossy Ilka: MÓDRI GYÖRGYI Mihály, Marica öreg szolgája: VAJDA KÁROLY Lidi, cigánylány DOMINEK ANNA Lajos, cigány: XXX Kórus, tánckar Karmester: OBERFRANK PÉTER Díszlettervező: RÓZSA ISTVÁN Jelmez: HORVÁTH KATA Koreográfus: KISPÁL ANITA Korrepetitor: VÖLGYESI GYÖNGYI Ügyelő: MADÁR K. ZOLTÁN Súgó: TÓTH ZSANETT Rendezőasszisztens: PÁPES MÓNIKA Forrás: Veszprémi Petőfi Színház honlapja
1861 Búbánat 2011-12-30 16:36:59
Újévi Operett Gála Budapesten 2011. december 15. csütörtök, 10:20 (Forrás: operett.hu) Zenés utazásra invitálja önöket a Budapesti Operettszínház az újév első napjának estéjén. A Művészetek Palotája pedig megrendezi újévi koncertjét, melyen ezúttal is Haydn 1798-ban bemutatott oratóriuma csendül fel. Újévi Operett Gála a Budapesti Operettszínházban 2012. január 1. 20:30 Zenés utazás a Budapesti Operettszínház sztárjaival az újév első napjának estéjén. Műsoron a legnagyobb operett- és musical slágerek...Többek között Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Johann Strauss, valamint Lévay Szilveszter és Claude-Michel Schönberg legnépszerűbb melódiái is hallhatóak lesznek. A nagyszabású újévi gálán részletek hangzanak el A Csárdáskirálynőből, A Denevérből, A víg özvegyből, a Cigányszerelemből, illetve a Miss Saigonból és a Rudolfból is. A műsor: A 2012-es Újévi Gála öt részből áll majd, az első etap az Üdvözlet Bécsből címet kapta, a jelenetben Strauss és Kálmán Imre nagysikerű műveiből hallhatunk részleteket, így felcsendül a Bécsi Vér, a Denevér és a Csárdáskirálynő egy-egy slágere, többek között Vadász Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Peller Károly, Bordás Barbara, Kékkovács Mara és Szabó Dávid előadásában. Az Operettszínház művészei ezután a Csókok Párizsból blokkal jelentkeznek, ahol Lehár Ferenc a Giuditta, a Három grácia, a Paganini és A víg özvegy című műveiből énekel Vadász Zsolt, Oszvald Marika, Szabó Dávid, Peller Károly, Bordás Barbara és Kékkovács Mara. A musicalek rajongói örülhetnek igazán a harmadik résznek, az Áradó musicaldaloknak, mely felöleli a teátrum legsikeresebb produkcióit. Válogatással készül Vágó Zsuzsi, Dolhai Attila, Szabó Dávid, Janza Kata, Szabó P. Szilveszter olyan közönség kedvencekből, mint az Elisabeth, a Rudolf, a Szép nyári nap, a Mozart!, a Rebecca és a Miss Saigon. A cigánytábor lángja is tartogat meglepetéseket, ekkor a Szentivánéji álom és a Cigányszerelem című zenés produkciók sikerszámai csendülnek fel Dolhai Attila, Kalocsai Zsuzsa, Vadász Zsolt, Lukács Anita előadásában, majd következik az utolsó újévköszöntő rész, a Magyar virtus a javából, ahol természetesen legkedveltebb operett nótáink hangzanak el. A Cirkuszhercegnő, a Marica grófnő, a Mária főhadnagy és a Csárdáskirálynő dalaiból összeállított válogatásban énekel Peller Károly, Kékkovács Mara, Bordás Barbara, Kalocsai Zsuzsa, Vadász Zsolt és Oszvald Marika is. Jó szórakozást mindenkinek! Alkotók és stáb: Karmester-zenei vezető: Makláry László Művészeti vezető: KERO® - Kerényi Miklós Gábor Szerkesztő-rendező: Somogyi Szilárd
Újévi Operett Gála Budapesten 2011. december 15. csütörtök, 10:20 (Forrás: operett.hu) Zenés utazásra invitálja önöket a Budapesti Operettszínház az újév első napjának estéjén. A Művészetek Palotája pedig megrendezi újévi koncertjét, melyen ezúttal is Haydn 1798-ban bemutatott oratóriuma csendül fel. Újévi Operett Gála a Budapesti Operettszínházban 2012. január 1. 20:30 Zenés utazás a Budapesti Operettszínház sztárjaival az újév első napjának estéjén. Műsoron a legnagyobb operett- és musical slágerek...Többek között Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Johann Strauss, valamint Lévay Szilveszter és Claude-Michel Schönberg legnépszerűbb melódiái is hallhatóak lesznek. A nagyszabású újévi gálán részletek hangzanak el A Csárdáskirálynőből, A Denevérből, A víg özvegyből, a Cigányszerelemből, illetve a Miss Saigonból és a Rudolfból is. A műsor: A 2012-es Újévi Gála öt részből áll majd, az első etap az Üdvözlet Bécsből címet kapta, a jelenetben Strauss és Kálmán Imre nagysikerű műveiből hallhatunk részleteket, így felcsendül a Bécsi Vér, a Denevér és a Csárdáskirálynő egy-egy slágere, többek között Vadász Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Peller Károly, Bordás Barbara, Kékkovács Mara és Szabó Dávid előadásában. Az Operettszínház művészei ezután a Csókok Párizsból blokkal jelentkeznek, ahol Lehár Ferenc a Giuditta, a Három grácia, a Paganini és A víg özvegy című műveiből énekel Vadász Zsolt, Oszvald Marika, Szabó Dávid, Peller Károly, Bordás Barbara és Kékkovács Mara. A musicalek rajongói örülhetnek igazán a harmadik résznek, az Áradó musicaldaloknak, mely felöleli a teátrum legsikeresebb produkcióit. Válogatással készül Vágó Zsuzsi, Dolhai Attila, Szabó Dávid, Janza Kata, Szabó P. Szilveszter olyan közönség kedvencekből, mint az Elisabeth, a Rudolf, a Szép nyári nap, a Mozart!, a Rebecca és a Miss Saigon. A cigánytábor lángja is tartogat meglepetéseket, ekkor a Szentivánéji álom és a Cigányszerelem című zenés produkciók sikerszámai csendülnek fel Dolhai Attila, Kalocsai Zsuzsa, Vadász Zsolt, Lukács Anita előadásában, majd következik az utolsó újévköszöntő rész, a Magyar virtus a javából, ahol természetesen legkedveltebb operett nótáink hangzanak el. A Cirkuszhercegnő, a Marica grófnő, a Mária főhadnagy és a Csárdáskirálynő dalaiból összeállított válogatásban énekel Peller Károly, Kékkovács Mara, Bordás Barbara, Kalocsai Zsuzsa, Vadász Zsolt és Oszvald Marika is. Jó szórakozást mindenkinek! Alkotók és stáb: Karmester-zenei vezető: Makláry László Művészeti vezető: KERO® - Kerényi Miklós Gábor Szerkesztő-rendező: Somogyi Szilárd
1860 Haandel 2011-12-18 21:03:16 [Válasz erre: 1859 Haandel 2011-12-18 11:02:39]
[url]http://www.ebay.de/itm/MILLOCKER-Bettelstudent-STREICH-GEDDA-PREY-EMI-Stereo-LP-NM-Free-Shipping-/220903298763?pt=Music_on_Vinyl&hash=item336edcd6cb;Der Bettelstudent - LP[/url]
[url]http://www.ebay.de/itm/MILLOCKER-Bettelstudent-STREICH-GEDDA-PREY-EMI-Stereo-LP-NM-Free-Shipping-/220903298763?pt=Music_on_Vinyl&hash=item336edcd6cb;Der Bettelstudent - LP[/url]
1859 Haandel 2011-12-18 11:02:39
18.12.2011 | 16:51 ( +/- 10 perc) | [url]http://stream2139.init7.net/listen.pls;Swissradio Opera[/url] 16:51 [url]http://bilder.buecher.de/bild.php?image=e3ttZWRpYV9zZXJ2ZXJ9fXByb2R1a3RlLzIwLzIwMTQ5LzIwMTQ5ODUyei5qcGc=; Emmerich Kálmán - Gräfin Mariza[/url] - (1952) Conductor: Wilhelm Stephan (D) 18:36 [url]http://www.deutschegrammophon.com/cat/single?PRODUCT_NR=4399112; Franz Lehár - Die lustige Witwe[/url] (1994) Deutsche Grammophon (D) 19:56 [url]http://www.amazon.de/Fledermaus-Gesamtaufnahme-Gruberova/dp/B00002DDWN/ref=sr_1_fkmr1_1?ie=UTF8&qid=1324199261&sr=8-1-fkmr1;Johann Strauss II - Die Fledermaus[/url] (1990) Philips (D) 21:48 [url]http://www.amazon.de/gp/product/images/B000005GRJ/ref=dp_otherviews_1?ie=UTF8&s=music&img=1;Karl Millöcker - Der Bettelstudent[/url] (1967) EMI Classics (D) 23:17 [url]http://www.amazon.de/gp/product/images/B000VKW6HE/ref=dp_image_0?ie=UTF8&n=290380&s=music;Jacques Offenbach - Die Banditen[/url] (1980) EMI Classics (D) Swissradio Opera [url]http://www.swissradio.ch/menu/discography/klassik/opern/index.htm;Spielplan[/url]
18.12.2011 | 16:51 ( +/- 10 perc) | [url]http://stream2139.init7.net/listen.pls;Swissradio Opera[/url] 16:51 [url]http://bilder.buecher.de/bild.php?image=e3ttZWRpYV9zZXJ2ZXJ9fXByb2R1a3RlLzIwLzIwMTQ5LzIwMTQ5ODUyei5qcGc=; Emmerich Kálmán - Gräfin Mariza[/url] - (1952) Conductor: Wilhelm Stephan (D) 18:36 [url]http://www.deutschegrammophon.com/cat/single?PRODUCT_NR=4399112; Franz Lehár - Die lustige Witwe[/url] (1994) Deutsche Grammophon (D) 19:56 [url]http://www.amazon.de/Fledermaus-Gesamtaufnahme-Gruberova/dp/B00002DDWN/ref=sr_1_fkmr1_1?ie=UTF8&qid=1324199261&sr=8-1-fkmr1;Johann Strauss II - Die Fledermaus[/url] (1990) Philips (D) 21:48 [url]http://www.amazon.de/gp/product/images/B000005GRJ/ref=dp_otherviews_1?ie=UTF8&s=music&img=1;Karl Millöcker - Der Bettelstudent[/url] (1967) EMI Classics (D) 23:17 [url]http://www.amazon.de/gp/product/images/B000VKW6HE/ref=dp_image_0?ie=UTF8&n=290380&s=music;Jacques Offenbach - Die Banditen[/url] (1980) EMI Classics (D) Swissradio Opera [url]http://www.swissradio.ch/menu/discography/klassik/opern/index.htm;Spielplan[/url]
1858 Búbánat 2011-11-27 20:00:00
Épp most megy aZ Operettszínház 2011. évi ÚJÉVI OPERETTGÁLá-jának ismétlése a Duna 2 csatornán.
Épp most megy aZ Operettszínház 2011. évi ÚJÉVI OPERETTGÁLá-jának ismétlése a Duna 2 csatornán.
1857 törpekirály 2011-11-04 16:04:26
Éljen a magyar operett,ami mikroportozva igazi hungarikum.Lásd:Cigányszerelem fotók!
Éljen a magyar operett,ami mikroportozva igazi hungarikum.Lásd:Cigányszerelem fotók!
1856 Haandel 2011-11-04 15:57:20
[url]http://de.wikipedia.org/wiki/Lohengelb,_oder_Die_Jungfrau_von_Dragant_(Tragant);Lohengelb oder die Jungfrau von Dragant[/url] Operette von Franz von Suppé 4. November 2011 | 20:05 | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;WDR 4[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Lohengelb oder die Jungfrau von Dragant (Tragant) ist eine Operette in drei Akten, die sich als Parodie des Lohengrin von Richard Wagner präsentiert. Die Musik stammt von Franz von Suppé; das Libretto von Karl Costa und Moritz Anton Grandjean. Ihre Uraufführung erlebte das Stück am 30. November 1870 am Carltheater, dem ehemaligen Leopoldstädter Theater, in Wien. Die Musik ist zum einen Teil von Richard Wagner übernommen und zum anderen von Franz von Suppé neu geschrieben. ... - - - Lohengrin: Die Uraufführung war am 28. August 1850 in Weimar im Großherzoglichen Hoftheater Richard Wagner (* 22. Mai 1813 in Leipzig; † 13. Februar 1883 in Venedig) Franz von Suppé, auch Suppè, (* 18. April 1819 in Spalato (Split), Dalmatien; † 21. Mai 1895 in Wien)
[url]http://de.wikipedia.org/wiki/Lohengelb,_oder_Die_Jungfrau_von_Dragant_(Tragant);Lohengelb oder die Jungfrau von Dragant[/url] Operette von Franz von Suppé 4. November 2011 | 20:05 | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;WDR 4[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Lohengelb oder die Jungfrau von Dragant (Tragant) ist eine Operette in drei Akten, die sich als Parodie des Lohengrin von Richard Wagner präsentiert. Die Musik stammt von Franz von Suppé; das Libretto von Karl Costa und Moritz Anton Grandjean. Ihre Uraufführung erlebte das Stück am 30. November 1870 am Carltheater, dem ehemaligen Leopoldstädter Theater, in Wien. Die Musik ist zum einen Teil von Richard Wagner übernommen und zum anderen von Franz von Suppé neu geschrieben. ... - - - Lohengrin: Die Uraufführung war am 28. August 1850 in Weimar im Großherzoglichen Hoftheater Richard Wagner (* 22. Mai 1813 in Leipzig; † 13. Februar 1883 in Venedig) Franz von Suppé, auch Suppè, (* 18. April 1819 in Spalato (Split), Dalmatien; † 21. Mai 1895 in Wien)
1855 Búbánat 2011-11-02 23:48:23
[url] http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.az+ellopott+alom+–+operettszinhazi+estek+viii+-1155.html; Az ellopott álom [/url] „Látványos, temperamentumos, sok szépséggel bíró és üzenetében is találó előadás az Operettszínház friss produkciója, a Lehár Ferenc operettjéből színre vitt Cigányszerelem. Pár nappal a premier után ültünk be az előadásra. Remekül, de nem felhőtlenül szórakoztunk, s ez nem a prológust követő intenzív viharjelenetnek köszönhető elsősorban, hanem a szövegkönyv, valamint a cselekmény átírásának. Zórika álmát elrabolták tőlünk, de kaptunk helyette színházi nyitóképet féltékeny primadonnával. Nem biztos, hogy megérte a cserét, stílszerűen fogalmazva: a dramaturgiai újítás nyomán a babonás–varázslatos cselekmény kissé cigányútra ment.” /2011.10.31., Opera-világ, Fülöp Károly/
[url] http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.az+ellopott+alom+–+operettszinhazi+estek+viii+-1155.html; Az ellopott álom [/url] „Látványos, temperamentumos, sok szépséggel bíró és üzenetében is találó előadás az Operettszínház friss produkciója, a Lehár Ferenc operettjéből színre vitt Cigányszerelem. Pár nappal a premier után ültünk be az előadásra. Remekül, de nem felhőtlenül szórakoztunk, s ez nem a prológust követő intenzív viharjelenetnek köszönhető elsősorban, hanem a szövegkönyv, valamint a cselekmény átírásának. Zórika álmát elrabolták tőlünk, de kaptunk helyette színházi nyitóképet féltékeny primadonnával. Nem biztos, hogy megérte a cserét, stílszerűen fogalmazva: a dramaturgiai újítás nyomán a babonás–varázslatos cselekmény kissé cigányútra ment.” /2011.10.31., Opera-világ, Fülöp Károly/
1854 Búbánat 2011-10-08 16:23:00
A Budapesti Operettszínház új bemutatóra készül: október 20-án felcsendülnek a Cigányszerelem nagyszerű dallamai. Előzetesen itt egy Fidelio-cikk: a Lehár-operett első olvasópróbáját június 8-án tartották, amelyen ott voltak a [url] http://fidelio.hu/operett_musical/hirek/ciganyszerelem_a_budapesti_operettszinhazban; videokamerájukkal [/url]
A Budapesti Operettszínház új bemutatóra készül: október 20-án felcsendülnek a Cigányszerelem nagyszerű dallamai. Előzetesen itt egy Fidelio-cikk: a Lehár-operett első olvasópróbáját június 8-án tartották, amelyen ott voltak a [url] http://fidelio.hu/operett_musical/hirek/ciganyszerelem_a_budapesti_operettszinhazban; videokamerájukkal [/url]
1852 tiramisu 2011-09-25 22:11:39 [Válasz erre: 1851 Búbánat 2011-09-25 18:46:53]
Tüneményesek! Kár, hogy bándit nem foglalkoztatták többet a könnyebb műfajban, ezeket eldalolni-előadni többet ér 10 okoskodó rendezőnél!
Tüneményesek! Kár, hogy bándit nem foglalkoztatták többet a könnyebb műfajban, ezeket eldalolni-előadni többet ér 10 okoskodó rendezőnél!
1851 Búbánat 2011-09-25 18:46:53
[url] http://www.youtube.com/watch?v=zHUDqy6pqK4; Leo Fall: Dollárkirálynő - Kettős - Kalmár Magda, Bándi János [/url]
[url] http://www.youtube.com/watch?v=zHUDqy6pqK4; Leo Fall: Dollárkirálynő - Kettős - Kalmár Magda, Bándi János [/url]
1850 Búbánat 2011-08-25 22:34:31
[url] http://www.fidelio.hu/operett_musical/interju/peller_karoly_operett_a_maga_es_masok_oromere; Peller Károly: Operett a maga és mások örömére [/url] „- Én nagyon nyitott vagyok, nekem nincs bajom az újításokkal. Vallom, hogy nekünk, színházi embereknek mindent meg kell néznünk és nyitottnak kell maradnunk, különben még mindig csak férfiak léphetnének fel koturnoszban, álarcban az arcuk előtt. Az operett keresi az útját. A musicaleknek könnyebb, mert ott a már említett három idő egyben van, és kísérletezhetnek témával, zenei megoldásokkal. A musical comedy mellett ott vannak a "furcsa musicalek", amelyek nem ritkán irodalmi alapanyagból készülnek, és egy új szabályokat állíthatnak fel. Ott van Sondheim, LaChiusa, ha darabot kérsz, akkor pedig a Jerry Springer: The Opera, vagy a Madách Színházban a Csoportterápia, ahol három órát végigröhögsz, poén poén hátán, a végén pedig úgy jössz ki a színházból, hogy elgondolkodsz, mennyire rólunk szól, arról, hogy elmegyünk egymás mellett. Én inkább a rossz előadásokat nem szeretem, az ötlettelenséget, és azt, ha egy rendező nagyon meg akarja mutatni, mennyire gyűlöli az operettet. Biztos ezért is sokan meg fognak kövezni, de vállalom: én az Alföldi Róbert rendezte János vitéz minden pillanatával egyetértek. Általában az volt a kifogás, hogy ott a harmadik felvonás egy metróaluljáróban játszódik, a tündérek kurvák. Ha csak ennyit ragadunk ki belőle, akkor ez persze, hogy hülyeségnek hangzik. Ha viszont egészében, a rendezői logika és értelmezés mentén nézed, akkor teljes egészében helytállónak érzem a döntést. Ahogyan a színpad mélyén megjelent a kicsi búzatábla abban a nyomasztó aluljáróban, azt a hazaszeretet talán legszebb színpadi megfogalmazásának tartom.”
[url] http://www.fidelio.hu/operett_musical/interju/peller_karoly_operett_a_maga_es_masok_oromere; Peller Károly: Operett a maga és mások örömére [/url] „- Én nagyon nyitott vagyok, nekem nincs bajom az újításokkal. Vallom, hogy nekünk, színházi embereknek mindent meg kell néznünk és nyitottnak kell maradnunk, különben még mindig csak férfiak léphetnének fel koturnoszban, álarcban az arcuk előtt. Az operett keresi az útját. A musicaleknek könnyebb, mert ott a már említett három idő egyben van, és kísérletezhetnek témával, zenei megoldásokkal. A musical comedy mellett ott vannak a "furcsa musicalek", amelyek nem ritkán irodalmi alapanyagból készülnek, és egy új szabályokat állíthatnak fel. Ott van Sondheim, LaChiusa, ha darabot kérsz, akkor pedig a Jerry Springer: The Opera, vagy a Madách Színházban a Csoportterápia, ahol három órát végigröhögsz, poén poén hátán, a végén pedig úgy jössz ki a színházból, hogy elgondolkodsz, mennyire rólunk szól, arról, hogy elmegyünk egymás mellett. Én inkább a rossz előadásokat nem szeretem, az ötlettelenséget, és azt, ha egy rendező nagyon meg akarja mutatni, mennyire gyűlöli az operettet. Biztos ezért is sokan meg fognak kövezni, de vállalom: én az Alföldi Róbert rendezte János vitéz minden pillanatával egyetértek. Általában az volt a kifogás, hogy ott a harmadik felvonás egy metróaluljáróban játszódik, a tündérek kurvák. Ha csak ennyit ragadunk ki belőle, akkor ez persze, hogy hülyeségnek hangzik. Ha viszont egészében, a rendezői logika és értelmezés mentén nézed, akkor teljes egészében helytállónak érzem a döntést. Ahogyan a színpad mélyén megjelent a kicsi búzatábla abban a nyomasztó aluljáróban, azt a hazaszeretet talán legszebb színpadi megfogalmazásának tartom.”
1849 Búbánat 2011-07-27 23:43:59
A Mágnás Miska a Budaörsi Játékszín előadásában csütörtök (holnap) este debütál a Városmajori Szabadtéri Színpadon többek között Magyar Attila és Gregor Bernadett főszereplésével [url] http://szinhaz.hu/operett/41432-cintanyeros-cudar-vilag-a-varosmajorban; Cintányéros cudar világ a Városmajorban [/url] /Magyar Színházi Portál/
A Mágnás Miska a Budaörsi Játékszín előadásában csütörtök (holnap) este debütál a Városmajori Szabadtéri Színpadon többek között Magyar Attila és Gregor Bernadett főszereplésével [url] http://szinhaz.hu/operett/41432-cintanyeros-cudar-vilag-a-varosmajorban; Cintányéros cudar világ a Városmajorban [/url] /Magyar Színházi Portál/
1848 Búbánat 2011-07-21 11:56:52
[url] http://7ora7.hu/programok/a-vig-ozvegy-4/nezopont; Nem énekeljük el a himnuszt? [/url] A 7ora7.hu kritikája A víg özvegy bemutatójáról a Szegedi Szabadtéri Színpadon /2011.07.21., Ugrai István/ „Hogy a tehetős özvegyasszony, Glavári Hanna és a világfi Danilovič Danilo gróf szerelmének története miért a feldőlt és feldarabolt Eiffel-torony közepette játszódik (Zeke Edit díszlete), az jó kérdés. Talán az internacionalista tőkés világ megroggyantsága adja a keretét a történetnek, hiszen Pontevedro államférfijai az adósságcsapdát és az államcsődöt szeretnék elkerülni a víg özvegy pénzének otthontartásával. Ez pedig mindenképpen és vitán fölül állóan mai téma. Ennek megfelelően az operett ma játszódik, legalábbis erre igyekszik utalni az is, hogy a résztvevők egy fémdetektoros kapun át jutnak a báltermet jelképező színpadra. Amúgy ez a fektetett Eiffel-torony jól néz ki, ráadásul sok ötlet van benne, helyet ad lépcsőknek (világító revülépcsőnek éppúgy mint hátsó lépcsőháznak), szerelmi légyottra és diplomáciai konspirációra alkalmas pavilonnak is. A három felvonás képét három különböző szín határozza meg: ezüst/fehér az elsőt, zöld a másodikat, arany a harmadikat. Hogy miért pont ezek, annak a kérdésnek a megfejtése rögtön a fektetett Eiffel-torony oka mellett található.”
[url] http://7ora7.hu/programok/a-vig-ozvegy-4/nezopont; Nem énekeljük el a himnuszt? [/url] A 7ora7.hu kritikája A víg özvegy bemutatójáról a Szegedi Szabadtéri Színpadon /2011.07.21., Ugrai István/ „Hogy a tehetős özvegyasszony, Glavári Hanna és a világfi Danilovič Danilo gróf szerelmének története miért a feldőlt és feldarabolt Eiffel-torony közepette játszódik (Zeke Edit díszlete), az jó kérdés. Talán az internacionalista tőkés világ megroggyantsága adja a keretét a történetnek, hiszen Pontevedro államférfijai az adósságcsapdát és az államcsődöt szeretnék elkerülni a víg özvegy pénzének otthontartásával. Ez pedig mindenképpen és vitán fölül állóan mai téma. Ennek megfelelően az operett ma játszódik, legalábbis erre igyekszik utalni az is, hogy a résztvevők egy fémdetektoros kapun át jutnak a báltermet jelképező színpadra. Amúgy ez a fektetett Eiffel-torony jól néz ki, ráadásul sok ötlet van benne, helyet ad lépcsőknek (világító revülépcsőnek éppúgy mint hátsó lépcsőháznak), szerelmi légyottra és diplomáciai konspirációra alkalmas pavilonnak is. A három felvonás képét három különböző szín határozza meg: ezüst/fehér az elsőt, zöld a másodikat, arany a harmadikat. Hogy miért pont ezek, annak a kérdésnek a megfejtése rögtön a fektetett Eiffel-torony oka mellett található.”
1847 Búbánat 2011-07-19 16:41:18 [Válasz erre: 1846 Búbánat 2011-07-19 16:37:57]
Fidelio-kritika a Szegedi Szabadtéri Játékok [url] http://www.fidelio.hu/operett_musical/kritika/a_huszonnegyedik_oraban; A víg özvegy [/url] bemutatójáról: „A huszonnegyedik órában” (2011. július 18., László Ferenc)
Fidelio-kritika a Szegedi Szabadtéri Játékok [url] http://www.fidelio.hu/operett_musical/kritika/a_huszonnegyedik_oraban; A víg özvegy [/url] bemutatójáról: „A huszonnegyedik órában” (2011. július 18., László Ferenc)
1846 Búbánat 2011-07-19 16:37:57 [Válasz erre: 1845 Búbánat 2011-07-12 17:28:28]
FIDDELIO-KRITIKA A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK [URL] HTTP://WWW.FIDELIO.HU/OPERETT_MUSICAL/KRITIKA/A_HUSZONNEGYEDIK_ORABAN; A VÍG ÖZVEGY [/URL] BEMUTATÓJÁRÓL : „A huszonnegyedik órában” (2011. július 18.,László Ferenc)
FIDDELIO-KRITIKA A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK [URL] HTTP://WWW.FIDELIO.HU/OPERETT_MUSICAL/KRITIKA/A_HUSZONNEGYEDIK_ORABAN; A VÍG ÖZVEGY [/URL] BEMUTATÓJÁRÓL : „A huszonnegyedik órában” (2011. július 18.,László Ferenc)
1845 Búbánat 2011-07-12 17:28:28
Az évad második Dóm téri bemutatója Lehár Ferenc egyik legnépszerűbb és legjelentősebb műve, A víg özvegy lesz. A produkció július 15-én, 16-án, 22-én és 23-án látható. [url] http://fidelio.hu/operett_musical/hirek/a_vig_ozvegy_mar_a_dom_teren; A víg özvegy már a Dóm téren hódít! [/url] "Az előadás díszlete egy hatalmas, eldöntött Eiffel-torony lesz, amelynek egy részét a forgószínpadra építik." /Fidelio cikke/
Az évad második Dóm téri bemutatója Lehár Ferenc egyik legnépszerűbb és legjelentősebb műve, A víg özvegy lesz. A produkció július 15-én, 16-án, 22-én és 23-án látható. [url] http://fidelio.hu/operett_musical/hirek/a_vig_ozvegy_mar_a_dom_teren; A víg özvegy már a Dóm téren hódít! [/url] "Az előadás díszlete egy hatalmas, eldöntött Eiffel-torony lesz, amelynek egy részét a forgószínpadra építik." /Fidelio cikke/
1844 Búbánat 2011-07-12 17:27:01 [Válasz erre: 1843 gardelli 2011-07-03 14:47:54]
Ez a győri produkció bizonyára élvezetes előadás lehetett! Sajnos, ehhez a Cigányprímáshoz nem volt szerencsém. Valóban, nagy kár, hogy a televízió nem vette fel. Ez a mostani kísérlet a Városmajorban ezek szerint továbbra is csak próbálkozás volt: visszadni valamit az eredeti Kálmán-operett bájából-varázsából. Felemás sikerrel. Végül is sokat nem vesztettél, hogy kihagytad!
Ez a győri produkció bizonyára élvezetes előadás lehetett! Sajnos, ehhez a Cigányprímáshoz nem volt szerencsém. Valóban, nagy kár, hogy a televízió nem vette fel. Ez a mostani kísérlet a Városmajorban ezek szerint továbbra is csak próbálkozás volt: visszadni valamit az eredeti Kálmán-operett bájából-varázsából. Felemás sikerrel. Végül is sokat nem vesztettél, hogy kihagytad!
1843 gardelli 2011-07-03 14:47:54 [Válasz erre: 1842 Búbánat 2011-07-03 14:35:52]
1985.decemberében volt a bemutatója Győrben egy igazi,hamísitatlan Cigányprímásnak,a műfaj törvényeinek,elvárásainak maximálisan megfelelve!Az előadást,ami hatalmas kiállítású volt,/három nagy díszlet,hatalmas énekkar,22 tagú tánckar/,Bor József rendezte,koreográfusa a zseniális Somoss Zsuzsa volt,az utolsó színházi koreográfusok egyike,a főszrepeket pedig Bede-Fazekas Csaba,Rózsa Sándor,Bellai Eszter,Csombor Teréz,Balla Ica,Tóth Tahi Máté és Sipka László játszották!Kár,hogy akkoriban a Televízió ezt nem rögzítette,mert felejthetelen előadása volt Kálmán Imre ritkán játszott művének! A kecskeméti előadás megvan DVD-n,de inkább nem ejtenék róla szót,mert....!A békéscsabait nem láttam,így nem tudom,hogy az milyen lehetett! A tegnap estire pedig a szereposztás miatt nem mentem el,pedig szeretem a műfajt,és szeretem a darabot is!!!!!:(
1985.decemberében volt a bemutatója Győrben egy igazi,hamísitatlan Cigányprímásnak,a műfaj törvényeinek,elvárásainak maximálisan megfelelve!Az előadást,ami hatalmas kiállítású volt,/három nagy díszlet,hatalmas énekkar,22 tagú tánckar/,Bor József rendezte,koreográfusa a zseniális Somoss Zsuzsa volt,az utolsó színházi koreográfusok egyike,a főszrepeket pedig Bede-Fazekas Csaba,Rózsa Sándor,Bellai Eszter,Csombor Teréz,Balla Ica,Tóth Tahi Máté és Sipka László játszották!Kár,hogy akkoriban a Televízió ezt nem rögzítette,mert felejthetelen előadása volt Kálmán Imre ritkán játszott művének! A kecskeméti előadás megvan DVD-n,de inkább nem ejtenék róla szót,mert....!A békéscsabait nem láttam,így nem tudom,hogy az milyen lehetett! A tegnap estire pedig a szereposztás miatt nem mentem el,pedig szeretem a műfajt,és szeretem a darabot is!!!!!:(
1842 Búbánat 2011-07-03 14:35:52
Úgy látszik, ma már az operettben is „szabad a gazda” – még az olyan klasszikusokkal is azt tehetnek – szabadon - az átdolgozók, amit csak akarnak és amit nem szégyellnek. Ez történik Cigányprímás esetében is. Erre példa a Kálmán Imre-operett tegnap esti előadása is a Városmajori Szabadtéri Színpadon - szerencsére, a jó ízlés határán belül maradva. A közönség túlnyomó részének persze halvány fogalma sincs arról, hogy amit neki feltálalnak, messze nem az eredeti történet, nem az eredeti az eredeti dalszöveg és a versek. Nézzük az eltéréseket. Az 1912-es bécsi és az 1913-as hazai ősbemutatón és még utána hosszú évtizedekig úgy játszották a színházak a darabot, ahogy a szerzők megálmodták: Rácz Pali, az öregedő cigányprímás, akiért egykor bomlottak a nők, és hegedűjátéka lázba hozta a világvárosokat, most csendesen éldegél egy pesti, Soroksári úti házban. Laci fia Zeneakadémiára járó fiatalember, leánya, Sári eladósorban van, ám az unokahúgát ő maga akarja feleségül venni. Ez lenne a negyedik házassága, az előző háromból tizenhat gyermeke van. Az öreg prímás lenézi fiát, mivel szerinte \"A szív, az nem néz kottasort, ha ujjong vagy nevet - és kotta nélkül sírja el a legszebb könnyeket\". Emiatt (és mert titokban ő is szereti Juliskát) Laci sértett önérzettel világgá bujdosik… A darab végén Juliska persze Lacit választja, és az idősödő prímás rájön, hogy eljárt felette az idő. S egy párizsi estélyen észreveszi, hogy a társaságot már a muzsikája sem érdekli, és efölötti elkeseredésében a tűzbe dobja szeretett hangszerét. Ezt a verziót mutatta be kisebb-nagyobb eltérésekkel még 2002-ben is, a Kecskeméti Katona József Színház. Ugyanannak az esztendőnek a végén bemutatta a Cigányprímást a Békés Megyei Jókai Színház is, ám ez az átdolgozás már sokban változott az előzőkben ismertetett cselekményhez képest, közelítve ahhoz, ami az Operettvilág Együttes produkciójában tegnap este a Városmajorban színpadra került. Mit látunk most színpadon? A színhely nem Pest, hanem Lőrinczfalva. Az időpont marad az 1900-as évek eleje. Rácz Pali, az európai hírű cigányprímás, egy pesti gyáros leányával való – szerencsétlenül végződő – szerelmi kalandját követően feladja hegedűművészi pályafutását. Sikeres impresszárió lesz belőle, leányával vezetett ügynöksége fiatal és tehetséges cigányművészeket foglalkoztat. Fiának Lacinak megtiltja, hogy muzsikus legyen, leányának, Sárikának pedig nem engedi, hogy színházi énekesnő váljék belőle. Elve az: „Mi szeretjük a művészeket, mi a művészekből élünk, de művészek mi, nem akarunk lenni soha". Itt szó sincs arról, hogy beleszeretne Juliskába, aki Lacit szereti. És nem is unokahúga, hanem nevelt lánya! Megérkezik Rácz Pali párizsi ügyvédbarátja Gaston gróffal, és hosszas rábeszéléssel ráveszik Ráczot, hogy menjen velük Párizsba és muzsikáljon ott egy ünnepségen. A vendéglátó Estragon gróf, Massilia volt királya. A gróf nemcsak I. Napóleon excentrikus ükunokája, hanem az időközben megözvegyült Irinyi grófnő kérője is. Az is kiderül, hogy a grófnő nem más, mint Terézia, Rácz pali ifjúkori szerelme, továbbá Gaston nagynénije, akire egy vagyon vár rá tőle… Gaston és Sárika egymásba szeretnek. A palota házi zenekarát Laci vezeti, aki bujdosásában idekerült karmesternek. Az est fénypontja Rácz Pali volna, de mikor viszontlátja fiát, apai szeretetétől vezérelve öreg Stradivariáját Juliskával elküldi neki (a vendégeknek úgy állítva be, hogy kiújult a köszvénye.) Így Laci játszik helyette óriási sikerrel. A 3. felvonás ismét Lőrincfalván játszódik, teljes a heppi end, hármas esküvőre kerül sor. Engem nem zavart ez az utóbbi változat, mert Kálmán Imre behízelgő melódiái hiánytalanul itt vannak („Az ócska Stradivari”, Lári-fári nem kell várni, frissen jó a csók” stb.) viszont az már zavart, hogy Harsányi Zsolt eredeti verseinek többségét – a művészeti vezető s egyben az Irinyi grófnőt alakító - Zsadon Andrea újra fordította, így a rádióból és a Hungaroton- lemezről is jól ismert dalok, kettősök szövegét, a refréneket, vadonatúj, a fülemnek idegen szöveggel hallhattam viszont. A felhangzott zenék közé becsempészet más Kálmán-művekből vett idézeteket, pl. Palotást az Ördöglovasból, és egy meghökkentő részlet is kizökkentett a nyugalmamból: a Csárdáskirálynőből átemelték 'Hajmási Péter, Hajmási Pál' fergetegegs zenéjét, de itt az „Éljen a szerelem” – ez a Csárdáskirálynő eredeti címe – kezdetű érzelmes, visszafogott hangvételű szerelmi kettősként adta elő az öreg Rácz és a grófnő. Hát, mit mondjak, furcsa volt hallani. Ezeket a momentumokat leszámítva, jól szórakoztam, mert a közreműködő művészek jól szolgálták az ügyet: az operett és egyben Kálmán művének népszerűsítését. Két változás volt a színlapon a korábban megadottakhoz képest: Juliskát, Rácz Pali nevelt lányát nem Szász Kati, hanem Geszthy Szabó Veronika énekelte, a Szimfonikus Zenekar élén pedig Kaposi Gergelyt láttuk Sándor Szabolcs helyett. Nagy tapsokat kaptak a szereplők. Nekem különösen Geszthy Szabó Veronika és Kelemen Kata éneke és játéka tetszett. A Cigányprímás kiállítása nagyvonalúbb volt a múlt héten látott Lili bárónőhöz képest, a fenntartásaimmal együtt is, nagyon örvendetes, hogy ezen a nyáron a Városmajorban már két nagysikerű teljes operett-bemutatóra került sor a Budapesti Nyári Fesztivál 2011 égisze alatt! Az operett-élmények folytatását várom a ma esti produkciótól is: a komáromi Jókai Színház vendégjátéka előadásában láthatjuk Lajtai Lajos „A régi nyár” című operettjét. És negyedikként már augusztusban következik egy újabb kasszasiker: Szirmai Albert Mágnás Miskája. Mind a Városmajori Szabadtéri Színpadon – hol fedett nézőtér várja az operett rajongókat. Kálmán Imre: A cigányprímás Operett 3 felvonásban Julius Wilhelm és Fritz Grünbaum szövegkönyvét átdolgozta: Robert Herzl. Fordította: Zsadon Andrea Versek: Harsányi Zsolt és Zsadon Andrea Közreműködött: az Operettvilág Együttes tánckara, kórusa és Szimfonikus Zenekara Karmester – Kaposi Gergely Díszlet – Manfred Waba Koreográfia – Mathias Jurkovics Rendező – Robert Herzl Szereposztás: Rácz Pali – Szolnoki Tibor Laci, a fia – Domoszlai Sándor Sári, a lánya – Kelemen Kata Juliska, a neveltlánya – Geszthy Szabó Veronika Irinyi grófnő – Zsadon Andrea Gaston, az unokaöccse – Maróti Attila Estragon gróf – Rupnik Károly Codeau – Vághelyi Gábor Feri Lajos – Kertész Péter
Úgy látszik, ma már az operettben is „szabad a gazda” – még az olyan klasszikusokkal is azt tehetnek – szabadon - az átdolgozók, amit csak akarnak és amit nem szégyellnek. Ez történik Cigányprímás esetében is. Erre példa a Kálmán Imre-operett tegnap esti előadása is a Városmajori Szabadtéri Színpadon - szerencsére, a jó ízlés határán belül maradva. A közönség túlnyomó részének persze halvány fogalma sincs arról, hogy amit neki feltálalnak, messze nem az eredeti történet, nem az eredeti az eredeti dalszöveg és a versek. Nézzük az eltéréseket. Az 1912-es bécsi és az 1913-as hazai ősbemutatón és még utána hosszú évtizedekig úgy játszották a színházak a darabot, ahogy a szerzők megálmodták: Rácz Pali, az öregedő cigányprímás, akiért egykor bomlottak a nők, és hegedűjátéka lázba hozta a világvárosokat, most csendesen éldegél egy pesti, Soroksári úti házban. Laci fia Zeneakadémiára járó fiatalember, leánya, Sári eladósorban van, ám az unokahúgát ő maga akarja feleségül venni. Ez lenne a negyedik házassága, az előző háromból tizenhat gyermeke van. Az öreg prímás lenézi fiát, mivel szerinte \"A szív, az nem néz kottasort, ha ujjong vagy nevet - és kotta nélkül sírja el a legszebb könnyeket\". Emiatt (és mert titokban ő is szereti Juliskát) Laci sértett önérzettel világgá bujdosik… A darab végén Juliska persze Lacit választja, és az idősödő prímás rájön, hogy eljárt felette az idő. S egy párizsi estélyen észreveszi, hogy a társaságot már a muzsikája sem érdekli, és efölötti elkeseredésében a tűzbe dobja szeretett hangszerét. Ezt a verziót mutatta be kisebb-nagyobb eltérésekkel még 2002-ben is, a Kecskeméti Katona József Színház. Ugyanannak az esztendőnek a végén bemutatta a Cigányprímást a Békés Megyei Jókai Színház is, ám ez az átdolgozás már sokban változott az előzőkben ismertetett cselekményhez képest, közelítve ahhoz, ami az Operettvilág Együttes produkciójában tegnap este a Városmajorban színpadra került. Mit látunk most színpadon? A színhely nem Pest, hanem Lőrinczfalva. Az időpont marad az 1900-as évek eleje. Rácz Pali, az európai hírű cigányprímás, egy pesti gyáros leányával való – szerencsétlenül végződő – szerelmi kalandját követően feladja hegedűművészi pályafutását. Sikeres impresszárió lesz belőle, leányával vezetett ügynöksége fiatal és tehetséges cigányművészeket foglalkoztat. Fiának Lacinak megtiltja, hogy muzsikus legyen, leányának, Sárikának pedig nem engedi, hogy színházi énekesnő váljék belőle. Elve az: „Mi szeretjük a művészeket, mi a művészekből élünk, de művészek mi, nem akarunk lenni soha". Itt szó sincs arról, hogy beleszeretne Juliskába, aki Lacit szereti. És nem is unokahúga, hanem nevelt lánya! Megérkezik Rácz Pali párizsi ügyvédbarátja Gaston gróffal, és hosszas rábeszéléssel ráveszik Ráczot, hogy menjen velük Párizsba és muzsikáljon ott egy ünnepségen. A vendéglátó Estragon gróf, Massilia volt királya. A gróf nemcsak I. Napóleon excentrikus ükunokája, hanem az időközben megözvegyült Irinyi grófnő kérője is. Az is kiderül, hogy a grófnő nem más, mint Terézia, Rácz pali ifjúkori szerelme, továbbá Gaston nagynénije, akire egy vagyon vár rá tőle… Gaston és Sárika egymásba szeretnek. A palota házi zenekarát Laci vezeti, aki bujdosásában idekerült karmesternek. Az est fénypontja Rácz Pali volna, de mikor viszontlátja fiát, apai szeretetétől vezérelve öreg Stradivariáját Juliskával elküldi neki (a vendégeknek úgy állítva be, hogy kiújult a köszvénye.) Így Laci játszik helyette óriási sikerrel. A 3. felvonás ismét Lőrincfalván játszódik, teljes a heppi end, hármas esküvőre kerül sor. Engem nem zavart ez az utóbbi változat, mert Kálmán Imre behízelgő melódiái hiánytalanul itt vannak („Az ócska Stradivari”, Lári-fári nem kell várni, frissen jó a csók” stb.) viszont az már zavart, hogy Harsányi Zsolt eredeti verseinek többségét – a művészeti vezető s egyben az Irinyi grófnőt alakító - Zsadon Andrea újra fordította, így a rádióból és a Hungaroton- lemezről is jól ismert dalok, kettősök szövegét, a refréneket, vadonatúj, a fülemnek idegen szöveggel hallhattam viszont. A felhangzott zenék közé becsempészet más Kálmán-művekből vett idézeteket, pl. Palotást az Ördöglovasból, és egy meghökkentő részlet is kizökkentett a nyugalmamból: a Csárdáskirálynőből átemelték 'Hajmási Péter, Hajmási Pál' fergetegegs zenéjét, de itt az „Éljen a szerelem” – ez a Csárdáskirálynő eredeti címe – kezdetű érzelmes, visszafogott hangvételű szerelmi kettősként adta elő az öreg Rácz és a grófnő. Hát, mit mondjak, furcsa volt hallani. Ezeket a momentumokat leszámítva, jól szórakoztam, mert a közreműködő művészek jól szolgálták az ügyet: az operett és egyben Kálmán művének népszerűsítését. Két változás volt a színlapon a korábban megadottakhoz képest: Juliskát, Rácz Pali nevelt lányát nem Szász Kati, hanem Geszthy Szabó Veronika énekelte, a Szimfonikus Zenekar élén pedig Kaposi Gergelyt láttuk Sándor Szabolcs helyett. Nagy tapsokat kaptak a szereplők. Nekem különösen Geszthy Szabó Veronika és Kelemen Kata éneke és játéka tetszett. A Cigányprímás kiállítása nagyvonalúbb volt a múlt héten látott Lili bárónőhöz képest, a fenntartásaimmal együtt is, nagyon örvendetes, hogy ezen a nyáron a Városmajorban már két nagysikerű teljes operett-bemutatóra került sor a Budapesti Nyári Fesztivál 2011 égisze alatt! Az operett-élmények folytatását várom a ma esti produkciótól is: a komáromi Jókai Színház vendégjátéka előadásában láthatjuk Lajtai Lajos „A régi nyár” című operettjét. És negyedikként már augusztusban következik egy újabb kasszasiker: Szirmai Albert Mágnás Miskája. Mind a Városmajori Szabadtéri Színpadon – hol fedett nézőtér várja az operett rajongókat. Kálmán Imre: A cigányprímás Operett 3 felvonásban Julius Wilhelm és Fritz Grünbaum szövegkönyvét átdolgozta: Robert Herzl. Fordította: Zsadon Andrea Versek: Harsányi Zsolt és Zsadon Andrea Közreműködött: az Operettvilág Együttes tánckara, kórusa és Szimfonikus Zenekara Karmester – Kaposi Gergely Díszlet – Manfred Waba Koreográfia – Mathias Jurkovics Rendező – Robert Herzl Szereposztás: Rácz Pali – Szolnoki Tibor Laci, a fia – Domoszlai Sándor Sári, a lánya – Kelemen Kata Juliska, a neveltlánya – Geszthy Szabó Veronika Irinyi grófnő – Zsadon Andrea Gaston, az unokaöccse – Maróti Attila Estragon gróf – Rupnik Károly Codeau – Vághelyi Gábor Feri Lajos – Kertész Péter
1841 Búbánat 2011-07-02 11:35:32 [Válasz erre: 1828 Búbánat 2011-06-13 23:21:52]
El ne felejtsük: ma este a Cigányprímás megy a Városmajorban!
El ne felejtsük: ma este a Cigányprímás megy a Városmajorban!
1840 Búbánat 2011-07-01 19:11:22
Kacsóh Pongrác-Heltai Jenő-Bakonyi Károly: János Vitéz – daljáték 3 felvonásban Helyszín: [url] http://kisfaludyszinhaz.com/musor/details/32-kisfaludy-180--tatabanyai-jaszai-mari-szinhaz-janos-vitez.html; Balatonfüred – Anna Grand Hotel [/url] 2011. július 3, vasárnap, 20 óra A Tatabányai Jászai Mari Színház előadása. Km.: a Tatabányai Kamara Filharmonikus Zenekar. Karmester: Román Géza Szereposztás: Kukorica Jancsi - Kalmár Gergely Iluska - Ágoston Katalin Bagó - Jankovits József Francia királylány - Mádi Piroska Strázsamester - Maróti Attila Francia király - Pille Tamás Gonosz mostoha - Nyári Detti Csősz, Bartolo - Boronyák Gergely Első gazda, Első huszár - Mészáros Kartal Második gazda, Második huszár - Vanya Róbert Első leány, Első udvarhölgy - Polyák Rita Második leány, Második udvarhölgy - Márton Fruzsina Díszlet-Jelmez: Győri Gabi Rendező: Pille Tamás Petőfi Sándor János Vitéz című elbeszélő költeményét talán nem kell bemutatni. A magyar irodalom egyik gyöngyszemeként számon tartott műből Bakonyi Károly átirata alapján, Heltai Jenő verseivel Kacsóh Pongrác írt daljátékot. Kukorica Jancsi és Iluska története a szerelem és annak megváltó erejének megrendítő meséje a komponista gyönyörű zenéjével. A János Vitéz bemutatása komoly misszió a színház számára, hiszen egy olyan csodálatos daljátékról van szó, ami egyrészt mestermű, másrészt a színházi élmény mellett a gyerekek komolyzenei nevelésében is fontos lépést jelent. Az előadást a színház természetesen élőzenei kísérettel játssza.
Kacsóh Pongrác-Heltai Jenő-Bakonyi Károly: János Vitéz – daljáték 3 felvonásban Helyszín: [url] http://kisfaludyszinhaz.com/musor/details/32-kisfaludy-180--tatabanyai-jaszai-mari-szinhaz-janos-vitez.html; Balatonfüred – Anna Grand Hotel [/url] 2011. július 3, vasárnap, 20 óra A Tatabányai Jászai Mari Színház előadása. Km.: a Tatabányai Kamara Filharmonikus Zenekar. Karmester: Román Géza Szereposztás: Kukorica Jancsi - Kalmár Gergely Iluska - Ágoston Katalin Bagó - Jankovits József Francia királylány - Mádi Piroska Strázsamester - Maróti Attila Francia király - Pille Tamás Gonosz mostoha - Nyári Detti Csősz, Bartolo - Boronyák Gergely Első gazda, Első huszár - Mészáros Kartal Második gazda, Második huszár - Vanya Róbert Első leány, Első udvarhölgy - Polyák Rita Második leány, Második udvarhölgy - Márton Fruzsina Díszlet-Jelmez: Győri Gabi Rendező: Pille Tamás Petőfi Sándor János Vitéz című elbeszélő költeményét talán nem kell bemutatni. A magyar irodalom egyik gyöngyszemeként számon tartott műből Bakonyi Károly átirata alapján, Heltai Jenő verseivel Kacsóh Pongrác írt daljátékot. Kukorica Jancsi és Iluska története a szerelem és annak megváltó erejének megrendítő meséje a komponista gyönyörű zenéjével. A János Vitéz bemutatása komoly misszió a színház számára, hiszen egy olyan csodálatos daljátékról van szó, ami egyrészt mestermű, másrészt a színházi élmény mellett a gyerekek komolyzenei nevelésében is fontos lépést jelent. Az előadást a színház természetesen élőzenei kísérettel játssza.
1839 Búbánat 2011-06-26 14:08:42
[url] http://www.fidelio.hu/operett_musical/ajanlo/kiralyi_operettgala_az_eus_tanacskozasok_helyszinen; Királyi operettgála [/url] Július 2-án a Királyi Operettgálával nyitja meg kapuit a közönség előtt a Gödöllői Királyi Kastély új szárnya és rendezvényközpontja, amely az elmúlt félévben az EU-s tanácskozásoknak adott otthont.
[url] http://www.fidelio.hu/operett_musical/ajanlo/kiralyi_operettgala_az_eus_tanacskozasok_helyszinen; Királyi operettgála [/url] Július 2-án a Királyi Operettgálával nyitja meg kapuit a közönség előtt a Gödöllői Királyi Kastély új szárnya és rendezvényközpontja, amely az elmúlt félévben az EU-s tanácskozásoknak adott otthont.
1838 Búbánat 2011-06-25 16:58:46
Kissé megkésett ünnepi ajándékot kapott Huszka Jenő, mikor tegnap este a Lili bárónőjének dallamai felcsendültek a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Tavaly emlékezhettünk a nagy magyar operett-komponista születésének 135. és halálának 50. évfordulójára. Azt hiszem, Huszka igen elégedetten tekinthetett le az égből, mert népszerű, sikeres színpadi műve most itt is telt házat vonzott: az immár teljesen befedett nézőtér zsúfolásig megtelt, és mikor közel 23 órakor befejeződött az operett-előadás, hosszas tapsvihar vette kezdetét. A képet persze árnyalja, hogy a helyszín adottságaihoz alkalmazkodva a produkciónak nélkülöznie kellett a nagyzenekari kíséretet; mégis, a partitúrának alkalmi kamarazenekarra (át) hangszerelt változata ügyesen mentette át a nagy ívű, jól ismert dalok, duettek, együttesek eredeti zenekari hangzásvilágát úgy, hogy a népes hallgatóság esetleges ilyen irányú hiányérzetét szinte a minimálisra redukálta. Nem véletlen, hogy ezt a kis tagú együttest (a Biro-Dalom Zenekar működött közre) milyen őszintén tapsolta meg nemcsak a közönség, hanem a darab énekes-táncos közreműködői is! Ami a színpadképet illeti: gyakorlatilag végig egy századelőt idéző (1910-es évek), polgári miliőt láttató szalont képzeltek oda az alkotók: kisebb-nagyobb bútor és/vagy kellék átrendezéssel egyaránt betölthette egy kastélyterem, egy táncterem, egy szalon, egy nappali vagy egy kerti színtér funkcióját. A stílusos díszlet-jelmezt az előadásban is részt vevő, az eredeti cselekménybe szőtt dramaturgiai át(bele) dolgozások által kreált két Illésházy grófkisasszony közül az Agathát megszemélyesítő Csonka Zsuzsa jegyzi. Gergely Róbert rendező a táncoskomikus - szubrett páros (Frédi: Dósa Mátyás, Clarisse színésznő: Vörös Edit) mellé helyezi az említett kitalált két aggszűz-nővért, ezzel tovább erősítve a humoros vonalat (a másik nővér, Christie: Balász Andrea; máris adott a szójáték: Agatha Christie írónőre rímelten…), akikhez még társul Lili édesapja, özvegy báró Malomszeghy is, akinek szerepében a szintén nagyszerűen komédiázó Heller Tamás lépett fel. Mondanom sem kell, a humoros vonalat képviselő figurák jól kitaláltak, a cselekmény szerinti csetlésük-botlásuk poén- poén hátán, amik jól „ülnek”, s ami nem utolsó szempont egy operettben: jól is énekelnek-táncolnak. Persze, legtöbbünknek a primadonna-bonviván főszerepeket alakító két, az Operaházban is foglalkoztatott művészre, a Malomszeghy báró leányát, Lilit megformáló Herczenik Annára és a komornyikként sokáig inkognitóját őrző Illésházy grófot alakító Boncsér Gergelyre irányult leginkább a figyelme és érdeklődése; azt hiszem, a műfaj szerelmesei közül sokan eljöttek erre az egyetlen előadásra, kíváncsian, hogy Huszka örökbecsű operettjében hogyan mutatkoznak ők ketten be. Hogyan néznek ki a darabban, hogyan építik fel szerepüket, hogyan énekelnek, alakítanak, miként hangzanak fel általuk a jól ismert áriák és duettek („Tündérnő királynő, légy a párom”, „Szellő szárnyán…”, Egy férfi képe van a szívem közepébe, Kis cigaretta, valódi, finom” , „Zsoké induló”, „Mi kell a férfiaknak”), hogyan mondják a prózát a dialógusaiban, hogyan játszanak jelmezeikben a díszletek között? Herczenik Anna előzetesen már kifejtette gondolatait a darabról és benne megformált szerepéről (lásd 1835 sorszám): „…nagyon nehéz nem elszubrettesedni Liliként, aki egy olyan lány, aki imád lovagolni, valószínűleg autót vezet, most azt mondanánk rá, hogy nagyon fiús lány. Rövid hajúnak képzelem, nagyon belevalónak. Nem tudjuk, mi történt a mamával, a festékkereskedő édesapja neveli, akinek pénze van, és rangot szeretne, mert anélkül labdába sem rúghat. Imádják egymást az apjával, de állandóan harcolnak, mert Lili színésznő akar lenni, a papa férjhez akarja adni, a lány pedig minden módját megragadja annak, hogy lázadjon. És a lázadás egyik módja az, hogy beleszeret egy inasba, akiről természetesen kiderül, hogy egy gróf. „ Herczenik megnyerően, oldottan hozta, és maga teremtette bájjal-ízléssel abszolválta a címszerepet. Lírája, koloritja, érzelmi telítése megragadó. Énekelnivalóit szép szopránján „operai nívón” hozta, tényleg, a szükséges „operett”-illúziót megteremtette maga körül dinamikus, sokszínű énekével-alakításával. A fiatal tenort, Boncsért eddig csak kisebb operaszerepekben láttam (legutóbb a Macbethben Malcolm megformálására figyeltem fel): kellemes színezetű, hősi tenorhang birtokosa, a magasságokkal már nincs gondja, jó kiállású, megnyerő egyéniség a színpadon (gondolom, ahogy a civil mindennapokban is). Mint operettszínész is megállja a helyét, láthatóan, színpadi rutint szerzett az Operettszínházban, magabiztosságot sugall, és énektechnikája egyre tökéletesedik, hangszíne is egyre nemesebb. Előbb-utóbb – ha jól választja meg dalszínházi szerepeit - színpadi kisugárzása párosulni fog a már most is figyelemre méltó énekművészetének további kiteljesedésével. Ez irányba mutat a most alakított szerepe is a Lili bárónőben. Illésházy László gróf egy szép állomás a pályán, melyet remélhetőleg sok, egyre szebb feladatok követnek mind a könnyebb, mint a komolyabb műfajok terén. Herczenik Annával kettősük a színpadon a próbák alatt nyilván kellően összecsiszolódott, mert nagyon összeszokott szoprán-tenor párost alkottak – énekben, prózai feladataikban, játékban egyaránt. Még egy szereplőről nem tettem említést: Becsey tiszttartó epizódszerepében Tóth Tamás lépett színpadra, aki a blőd figurát teljes beleéléssel hozta. És meg kell még említenem a Magic Dance Tánckart is (koreográfus: Szakács Richárd), mely produkciójával szervesen illeszkedett bele a hűvöses nyáréjszakába nyúló Lili bárónőbe, és szintén meleg fogadtatásban volt része. Kár, hogy csak egy előadásban került színre a Városmajorban ez a nagysikerű, szemet-fület gyönyörködtető Huszka-örökdarab!
Kissé megkésett ünnepi ajándékot kapott Huszka Jenő, mikor tegnap este a Lili bárónőjének dallamai felcsendültek a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Tavaly emlékezhettünk a nagy magyar operett-komponista születésének 135. és halálának 50. évfordulójára. Azt hiszem, Huszka igen elégedetten tekinthetett le az égből, mert népszerű, sikeres színpadi műve most itt is telt házat vonzott: az immár teljesen befedett nézőtér zsúfolásig megtelt, és mikor közel 23 órakor befejeződött az operett-előadás, hosszas tapsvihar vette kezdetét. A képet persze árnyalja, hogy a helyszín adottságaihoz alkalmazkodva a produkciónak nélkülöznie kellett a nagyzenekari kíséretet; mégis, a partitúrának alkalmi kamarazenekarra (át) hangszerelt változata ügyesen mentette át a nagy ívű, jól ismert dalok, duettek, együttesek eredeti zenekari hangzásvilágát úgy, hogy a népes hallgatóság esetleges ilyen irányú hiányérzetét szinte a minimálisra redukálta. Nem véletlen, hogy ezt a kis tagú együttest (a Biro-Dalom Zenekar működött közre) milyen őszintén tapsolta meg nemcsak a közönség, hanem a darab énekes-táncos közreműködői is! Ami a színpadképet illeti: gyakorlatilag végig egy századelőt idéző (1910-es évek), polgári miliőt láttató szalont képzeltek oda az alkotók: kisebb-nagyobb bútor és/vagy kellék átrendezéssel egyaránt betölthette egy kastélyterem, egy táncterem, egy szalon, egy nappali vagy egy kerti színtér funkcióját. A stílusos díszlet-jelmezt az előadásban is részt vevő, az eredeti cselekménybe szőtt dramaturgiai át(bele) dolgozások által kreált két Illésházy grófkisasszony közül az Agathát megszemélyesítő Csonka Zsuzsa jegyzi. Gergely Róbert rendező a táncoskomikus - szubrett páros (Frédi: Dósa Mátyás, Clarisse színésznő: Vörös Edit) mellé helyezi az említett kitalált két aggszűz-nővért, ezzel tovább erősítve a humoros vonalat (a másik nővér, Christie: Balász Andrea; máris adott a szójáték: Agatha Christie írónőre rímelten…), akikhez még társul Lili édesapja, özvegy báró Malomszeghy is, akinek szerepében a szintén nagyszerűen komédiázó Heller Tamás lépett fel. Mondanom sem kell, a humoros vonalat képviselő figurák jól kitaláltak, a cselekmény szerinti csetlésük-botlásuk poén- poén hátán, amik jól „ülnek”, s ami nem utolsó szempont egy operettben: jól is énekelnek-táncolnak. Persze, legtöbbünknek a primadonna-bonviván főszerepeket alakító két, az Operaházban is foglalkoztatott művészre, a Malomszeghy báró leányát, Lilit megformáló Herczenik Annára és a komornyikként sokáig inkognitóját őrző Illésházy grófot alakító Boncsér Gergelyre irányult leginkább a figyelme és érdeklődése; azt hiszem, a műfaj szerelmesei közül sokan eljöttek erre az egyetlen előadásra, kíváncsian, hogy Huszka örökbecsű operettjében hogyan mutatkoznak ők ketten be. Hogyan néznek ki a darabban, hogyan építik fel szerepüket, hogyan énekelnek, alakítanak, miként hangzanak fel általuk a jól ismert áriák és duettek („Tündérnő királynő, légy a párom”, „Szellő szárnyán…”, Egy férfi képe van a szívem közepébe, Kis cigaretta, valódi, finom” , „Zsoké induló”, „Mi kell a férfiaknak”), hogyan mondják a prózát a dialógusaiban, hogyan játszanak jelmezeikben a díszletek között? Herczenik Anna előzetesen már kifejtette gondolatait a darabról és benne megformált szerepéről (lásd 1835 sorszám): „…nagyon nehéz nem elszubrettesedni Liliként, aki egy olyan lány, aki imád lovagolni, valószínűleg autót vezet, most azt mondanánk rá, hogy nagyon fiús lány. Rövid hajúnak képzelem, nagyon belevalónak. Nem tudjuk, mi történt a mamával, a festékkereskedő édesapja neveli, akinek pénze van, és rangot szeretne, mert anélkül labdába sem rúghat. Imádják egymást az apjával, de állandóan harcolnak, mert Lili színésznő akar lenni, a papa férjhez akarja adni, a lány pedig minden módját megragadja annak, hogy lázadjon. És a lázadás egyik módja az, hogy beleszeret egy inasba, akiről természetesen kiderül, hogy egy gróf. „ Herczenik megnyerően, oldottan hozta, és maga teremtette bájjal-ízléssel abszolválta a címszerepet. Lírája, koloritja, érzelmi telítése megragadó. Énekelnivalóit szép szopránján „operai nívón” hozta, tényleg, a szükséges „operett”-illúziót megteremtette maga körül dinamikus, sokszínű énekével-alakításával. A fiatal tenort, Boncsért eddig csak kisebb operaszerepekben láttam (legutóbb a Macbethben Malcolm megformálására figyeltem fel): kellemes színezetű, hősi tenorhang birtokosa, a magasságokkal már nincs gondja, jó kiállású, megnyerő egyéniség a színpadon (gondolom, ahogy a civil mindennapokban is). Mint operettszínész is megállja a helyét, láthatóan, színpadi rutint szerzett az Operettszínházban, magabiztosságot sugall, és énektechnikája egyre tökéletesedik, hangszíne is egyre nemesebb. Előbb-utóbb – ha jól választja meg dalszínházi szerepeit - színpadi kisugárzása párosulni fog a már most is figyelemre méltó énekművészetének további kiteljesedésével. Ez irányba mutat a most alakított szerepe is a Lili bárónőben. Illésházy László gróf egy szép állomás a pályán, melyet remélhetőleg sok, egyre szebb feladatok követnek mind a könnyebb, mint a komolyabb műfajok terén. Herczenik Annával kettősük a színpadon a próbák alatt nyilván kellően összecsiszolódott, mert nagyon összeszokott szoprán-tenor párost alkottak – énekben, prózai feladataikban, játékban egyaránt. Még egy szereplőről nem tettem említést: Becsey tiszttartó epizódszerepében Tóth Tamás lépett színpadra, aki a blőd figurát teljes beleéléssel hozta. És meg kell még említenem a Magic Dance Tánckart is (koreográfus: Szakács Richárd), mely produkciójával szervesen illeszkedett bele a hűvöses nyáréjszakába nyúló Lili bárónőbe, és szintén meleg fogadtatásban volt része. Kár, hogy csak egy előadásban került színre a Városmajorban ez a nagysikerű, szemet-fület gyönyörködtető Huszka-örökdarab!
1837 Haandel 2011-06-23 16:28:13
Operetten-Boulevard [url]http://www.br-online.de/podcast/mp3-download/bayern1/mp3-download-podcast-operetten-boulevard.shtml;Interview mit Startenor Jonas Kaufmann[/url] 18.06.2011 Seine Vorfreude ist besonders groß für ein Konzertereignis Ende Juli: mit Jonas Kaufmann, Anna Netrebko und Erwin Schrott auf dem Münchner Königsplatz. In seiner Heimatstadt. Zu hören sind Solo-Arien, Duette, Terzette aus Oper und Operette. Davon hat er Andrea Plattner im Operetten-Boulevard auf Bayern1 erzählt. Operetten-Boulevard [url]http://www.br-online.de/bayern1/operetten-boulevard/index.xml;→→→[/url]
Operetten-Boulevard [url]http://www.br-online.de/podcast/mp3-download/bayern1/mp3-download-podcast-operetten-boulevard.shtml;Interview mit Startenor Jonas Kaufmann[/url] 18.06.2011 Seine Vorfreude ist besonders groß für ein Konzertereignis Ende Juli: mit Jonas Kaufmann, Anna Netrebko und Erwin Schrott auf dem Münchner Königsplatz. In seiner Heimatstadt. Zu hören sind Solo-Arien, Duette, Terzette aus Oper und Operette. Davon hat er Andrea Plattner im Operetten-Boulevard auf Bayern1 erzählt. Operetten-Boulevard [url]http://www.br-online.de/bayern1/operetten-boulevard/index.xml;→→→[/url]
1836 Haandel 2011-06-23 16:26:24
Operetten-Boulevard [url]http://www.br-online.de/podcast/mp3-download/bayern1/mp3-download-podcast-operetten-boulevard.shtml;Interview mit der Sopranistin Martha Eggerth[/url] 23.04.2011 Singendes Wunderkind - umschwärmter Filmstar in Europa und Hollywood - bezaubernde Operettendiva, namhafte Komponisten haben für die Sopranistin komponiert... sie war ein Superstar - Spezialität: perlende Koloraturen. Martha Eggerth - im Gespräch zu ihrem [u]99sten Geburtstag[/u] im April. Geboren ist die Sängerin in Ungarn, sie hat den weltberühmten Tenor Jan Kiepura geheiratet und ist mit ihm 1933 nach Amerika emigriert, lebt heute in New York. … Wikipedia [url]http://hu.wikipedia.org/wiki/Eggerth_M%C3%A1rta; →→→[/url] Marta Eggerth (born April 17, 1912, Budapest) is a singer/actress from "The Silver Age of Operetta". Many of the 20th century's most famous operetta composers, including Franz Lehár, Fritz Kreisler, Robert Stoltz, Oscar Straus, and Paul Abraham, composed works especially for her. Eggerth, who debuted in her early teens and remains active into her late 90s, has enjoyed a celebrated stage and film career. [url]http://www.capitalnewyork.com/article/culture/2010/11/811967/great-weimar-beauty-98-shows-moma-personal-premiere;Franz Lehar[/url] wrote shows for her. "He was the most modest, most lovely, easygoing person," she says. She made dozens of films in four languages in the prewar era. She's a connection to a vanished world…
Operetten-Boulevard [url]http://www.br-online.de/podcast/mp3-download/bayern1/mp3-download-podcast-operetten-boulevard.shtml;Interview mit der Sopranistin Martha Eggerth[/url] 23.04.2011 Singendes Wunderkind - umschwärmter Filmstar in Europa und Hollywood - bezaubernde Operettendiva, namhafte Komponisten haben für die Sopranistin komponiert... sie war ein Superstar - Spezialität: perlende Koloraturen. Martha Eggerth - im Gespräch zu ihrem [u]99sten Geburtstag[/u] im April. Geboren ist die Sängerin in Ungarn, sie hat den weltberühmten Tenor Jan Kiepura geheiratet und ist mit ihm 1933 nach Amerika emigriert, lebt heute in New York. … Wikipedia [url]http://hu.wikipedia.org/wiki/Eggerth_M%C3%A1rta; →→→[/url] Marta Eggerth (born April 17, 1912, Budapest) is a singer/actress from "The Silver Age of Operetta". Many of the 20th century's most famous operetta composers, including Franz Lehár, Fritz Kreisler, Robert Stoltz, Oscar Straus, and Paul Abraham, composed works especially for her. Eggerth, who debuted in her early teens and remains active into her late 90s, has enjoyed a celebrated stage and film career. [url]http://www.capitalnewyork.com/article/culture/2010/11/811967/great-weimar-beauty-98-shows-moma-personal-premiere;Franz Lehar[/url] wrote shows for her. "He was the most modest, most lovely, easygoing person," she says. She made dozens of films in four languages in the prewar era. She's a connection to a vanished world…
1835 Búbánat 2011-06-19 19:01:08 [Válasz erre: 1831 Búbánat 2011-06-14 17:01:41]
[url] http://www.fidelio.hu/opera/interju/herczenik_anna_szinte_szerelembol; „Szinte szerelemből” [/url] Herczenik Annával készült interjú a Fidelióban. Más mellett a Lili bárónő és A víg özvegy közelgő premierjeinek kapcsán is fontos gondolatokat fogalmaz meg az Operaház művésznője. Az utóbbiakkal kapcsolatosakat teljes terjedelmében ide másolom. ˇ"Június végén lesz a Lili bárónő premierje a Városmajorban. Mit kell tudni erről a szerepről? - Ez egy nagyon jó példa arra, hogy mihez képest kell játszani, ugyanis nagyon nehéz nem elszubrettesedni Liliként, aki egy olyan lány, aki imád lovagolni, valószínűleg autót vezet, most azt mondanánk rá, hogy nagyon fiús lány. Rövid hajúnak képzelem, nagyon belevalónak. Nem tudjuk, mi történt a mamával, a festékkereskedő édesapja neveli, akinek pénze van, és rangot szeretne, mert anélkül labdába sem rúghat. Imádják egymást az apjával, de állandóan harcolnak, mert Lili színésznő akar lenni, a papa férjhez akarja adni, a lány pedig minden módját megragadja annak, hogy lázadjon. És a lázadás egyik módja az, hogy beleszeret egy inasba, akiről természetesen kiderül, hogy egy gróf. - Milyen lesz az előadás: megmaradtok korhűnek, az 1910-es évek végén, vagy és mába kerül a történet? - Feleslegesnek tartom a túlzott aktualizálást. Ha elolvasunk egy operett-történetet, nyugodtan tarthatjuk bugyutának, de alapvetően itt az emberi viszonyokról van szó, ennek pedig követelményei vannak. Egy keringő- vagy csárdásbetétet nem lehet mozgásszínházzal megoldani, mert elveszed a nézőktől annak a lehetőségét, hogy tapsoljon a zene ritmusára, és megkapja a lényegét. Ez azonban nem zárja ki, hogy a színpadon őszinte legyél, hogy létező helyzeteket és jeleneteket játssz. Innentől kezdve viszont teljesen mindegy, milyen korban vagyunk, hogy hosszú szoknyát vagy sztreccsnadrágot hordok. - Könnyű volt megtanulni a szerep zenei részét, és megtalálni a kulcsot a karakterhez? - Nem volt egyik sem túl nehéz. Én nagyon örültem ennek a felkérésnek, mert új, mert a tanulás kihívás, és elmondhatom, hogy én már ezt tudom. Szerintem nagyon jó lesz a produkció, fantasztikus kollégákkal dolgozunk együtt. Boncsér Gergellyel, Csonka Zsuzsával ismertük egymást, és egy rendkívül felemelő jótékonysági koncerten énekeltünk együtt Vörös Edittel, de csak megismerkedtünk, a többiekkel pedig itt találkoztam először, de jó társaság jött össze, a próbaidőszakról csak pozitívumot tudok mondani. Sokat tanulunk, sok impulzust kapunk egymástól. A próbák kezdete előtt hallgattam felvételeket, és Gergely Róbert is nagyszerűen vezette a színészeket, nagyon jó szeme van a mások játékára, tud segíteni, jó ötleteket, jó eszközöket, úgyhogy csukott szemmel rá mertem bízni magam. - A Szegedi Szabadtérin már van tapasztalatod. Ott mennyire érezted biztonságban magad, amikor először kiléptél a színpadra? - Körülbelül nyolc nappal a premier előtt kezdtünk ott próbálni. Először furcsa volt, de egy óra alatt megszoktuk, a bemutatóra pedig valahogy természetessé vált az a hatalmas tér, a négyezer üres szék. Számomra sokkal nagyobb leküzdenivaló volt a mikroport. A miénk akusztikus műfaj, és bár tényleg megpróbálják érezhetetlenné, felfedezhetetlenné tenni, valahol mégiscsak le kell küzdeni azt, hogy nem a saját hangunkat halljuk. - És az milyen érzés, amikor az a négyezer ember megtölti a nézőteret? - Óriási! Érzi az ember négyezer szempár figyelmét, azt a hihetetlen energiahullámot, ami tőlük árad. Ahogyan általában nem, úgy itt sem csak a mozgással vagy csak a hangunkkal játszunk, hanem energiákkal. Az arc mimikája nem látszik, de ha intenzíven koncentrálunk, az mindig lejön és odaér. Az már a rendező dolga, hogy a nézőtéren ülve eldöntse, látható-e, érezhető-e a gesztus és a mögöttes tartalom. - Hogyan várod A víg özvegyet? A darabban nem először lépsz színpadra, mondhatjuk azt, hogy megvan a szerep, ám csak egyféle felfogásban. Most milyen lesz Glavári Hanna, ki ő a te olvasatodban? - Beszélgettünk már erről a rendezővel, Kozma Péterrel, aki nagyon jó és régi barátom. Egyszerre jártunk a Zeneakadémiára, ő viszont azóta Amerikába költözött, és ott szerzett rendeződiplomát. Lehet, hogy Szegeden majd két lépés jobbrával kell megoldani egy helyzetet, amit Kaposváron két lépés balrával oldottam meg, de az alapok, amit a szerepről gondolunk, azonosak. Hanna egy szerelmében megbántott nő, aki bárki lehetne közülünk. Valaki, aki volt olyan szerencsés, hogy fiatalon őt arcul csapta az a szerelem, mert meggyőződésem, hogy van ilyen, akár beteljesedik, akár nem, amire úgy emlékszik, hogy mindig ott van a fejében. Ha máshoz megy férjhez, ha másnak szül gyereket, a kisagyában mindig ez a férfi motoszkál és végigkíséri az életét. Szerintem Hannának ezt jelenti Danilo. Találkoztak, éretlenek, fiatalok voltak, társadalmi elvárások miatt nem lehettek egymáséi, és ez olyan mély sérelmet hagyott ebben a nőben, hogy ettől kezdve bármire képes volt. Azt érzem, mindent azért csinált, még akkor is, ha nem voltak napi kapcsolatban, nem tudtak egymásról, hogy azt Danilo egyszer megtudja. Ő áll a középpontban, vagy érte, vagy ellene csinál. Egyébként pedig egy nagyon aktív, akaratos, energikus nő, aki nagyon tud harcolni, és közben nagyon fáj neki minden. Nagyon tud szeretni is, erről szól a Vilja-dal, amit lehet felfogni egy mesének is, ám valójában és mélyen egészen másról szól, Arról, hogy mentsen meg valaki, mert bár néha kemény vagyok, férfiasan viselkedem, mert meg tudok élni egyedül, ugyanakkor viszont nem akarok ilyen lenni: azt akarom, a férfiak babusgassanak, óvjanak, felsegítsenek, mert a férfiak azt szeretik, ha egy nő pici, védelemre szorul; és mondjátok meg, mit csinálok rosszul. - És mikor veszi le ezt a páncélt? - Nem feltétlenül külső hatásra történik ez, inkább egyszer csak azt érzi az ember, megvívott minden csatát, már nem akar többet harcolni, hanem örülni szeretne az életnek. - Illusztris a Dóm téri szereposztás. Izgalommal várod a próbákat? Rendkívüli színészekkel játszhatom együtt, és nagyon várom, hogy figyeljem őket, hogy tanulhassak tőlük. A rajongást, azt, hogy rajtuk nőttünk fel, távolról csodálja őket, a színpadon ki kell kapcsolni. A tiszteletet természetesen megadja az ember, a tanácsukat minden további nélkül elfogadja, de kisebbségi komplexussal nem lehet kimenni. Azt vettem egyébként észre, hogy hajlamosak vagyunk úgy kimenni, hogy mi vagyunk a kicsi, ismeretlen operaénekesek, a prózisták viszont hihetetlen őszintén tudnak rajongani a szép hangért, és nekik élmény zenés darabban részt venni. /2011. június 19. Papp Tímea, Fidelio/
[url] http://www.fidelio.hu/opera/interju/herczenik_anna_szinte_szerelembol; „Szinte szerelemből” [/url] Herczenik Annával készült interjú a Fidelióban. Más mellett a Lili bárónő és A víg özvegy közelgő premierjeinek kapcsán is fontos gondolatokat fogalmaz meg az Operaház művésznője. Az utóbbiakkal kapcsolatosakat teljes terjedelmében ide másolom. ˇ"Június végén lesz a Lili bárónő premierje a Városmajorban. Mit kell tudni erről a szerepről? - Ez egy nagyon jó példa arra, hogy mihez képest kell játszani, ugyanis nagyon nehéz nem elszubrettesedni Liliként, aki egy olyan lány, aki imád lovagolni, valószínűleg autót vezet, most azt mondanánk rá, hogy nagyon fiús lány. Rövid hajúnak képzelem, nagyon belevalónak. Nem tudjuk, mi történt a mamával, a festékkereskedő édesapja neveli, akinek pénze van, és rangot szeretne, mert anélkül labdába sem rúghat. Imádják egymást az apjával, de állandóan harcolnak, mert Lili színésznő akar lenni, a papa férjhez akarja adni, a lány pedig minden módját megragadja annak, hogy lázadjon. És a lázadás egyik módja az, hogy beleszeret egy inasba, akiről természetesen kiderül, hogy egy gróf. - Milyen lesz az előadás: megmaradtok korhűnek, az 1910-es évek végén, vagy és mába kerül a történet? - Feleslegesnek tartom a túlzott aktualizálást. Ha elolvasunk egy operett-történetet, nyugodtan tarthatjuk bugyutának, de alapvetően itt az emberi viszonyokról van szó, ennek pedig követelményei vannak. Egy keringő- vagy csárdásbetétet nem lehet mozgásszínházzal megoldani, mert elveszed a nézőktől annak a lehetőségét, hogy tapsoljon a zene ritmusára, és megkapja a lényegét. Ez azonban nem zárja ki, hogy a színpadon őszinte legyél, hogy létező helyzeteket és jeleneteket játssz. Innentől kezdve viszont teljesen mindegy, milyen korban vagyunk, hogy hosszú szoknyát vagy sztreccsnadrágot hordok. - Könnyű volt megtanulni a szerep zenei részét, és megtalálni a kulcsot a karakterhez? - Nem volt egyik sem túl nehéz. Én nagyon örültem ennek a felkérésnek, mert új, mert a tanulás kihívás, és elmondhatom, hogy én már ezt tudom. Szerintem nagyon jó lesz a produkció, fantasztikus kollégákkal dolgozunk együtt. Boncsér Gergellyel, Csonka Zsuzsával ismertük egymást, és egy rendkívül felemelő jótékonysági koncerten énekeltünk együtt Vörös Edittel, de csak megismerkedtünk, a többiekkel pedig itt találkoztam először, de jó társaság jött össze, a próbaidőszakról csak pozitívumot tudok mondani. Sokat tanulunk, sok impulzust kapunk egymástól. A próbák kezdete előtt hallgattam felvételeket, és Gergely Róbert is nagyszerűen vezette a színészeket, nagyon jó szeme van a mások játékára, tud segíteni, jó ötleteket, jó eszközöket, úgyhogy csukott szemmel rá mertem bízni magam. - A Szegedi Szabadtérin már van tapasztalatod. Ott mennyire érezted biztonságban magad, amikor először kiléptél a színpadra? - Körülbelül nyolc nappal a premier előtt kezdtünk ott próbálni. Először furcsa volt, de egy óra alatt megszoktuk, a bemutatóra pedig valahogy természetessé vált az a hatalmas tér, a négyezer üres szék. Számomra sokkal nagyobb leküzdenivaló volt a mikroport. A miénk akusztikus műfaj, és bár tényleg megpróbálják érezhetetlenné, felfedezhetetlenné tenni, valahol mégiscsak le kell küzdeni azt, hogy nem a saját hangunkat halljuk. - És az milyen érzés, amikor az a négyezer ember megtölti a nézőteret? - Óriási! Érzi az ember négyezer szempár figyelmét, azt a hihetetlen energiahullámot, ami tőlük árad. Ahogyan általában nem, úgy itt sem csak a mozgással vagy csak a hangunkkal játszunk, hanem energiákkal. Az arc mimikája nem látszik, de ha intenzíven koncentrálunk, az mindig lejön és odaér. Az már a rendező dolga, hogy a nézőtéren ülve eldöntse, látható-e, érezhető-e a gesztus és a mögöttes tartalom. - Hogyan várod A víg özvegyet? A darabban nem először lépsz színpadra, mondhatjuk azt, hogy megvan a szerep, ám csak egyféle felfogásban. Most milyen lesz Glavári Hanna, ki ő a te olvasatodban? - Beszélgettünk már erről a rendezővel, Kozma Péterrel, aki nagyon jó és régi barátom. Egyszerre jártunk a Zeneakadémiára, ő viszont azóta Amerikába költözött, és ott szerzett rendeződiplomát. Lehet, hogy Szegeden majd két lépés jobbrával kell megoldani egy helyzetet, amit Kaposváron két lépés balrával oldottam meg, de az alapok, amit a szerepről gondolunk, azonosak. Hanna egy szerelmében megbántott nő, aki bárki lehetne közülünk. Valaki, aki volt olyan szerencsés, hogy fiatalon őt arcul csapta az a szerelem, mert meggyőződésem, hogy van ilyen, akár beteljesedik, akár nem, amire úgy emlékszik, hogy mindig ott van a fejében. Ha máshoz megy férjhez, ha másnak szül gyereket, a kisagyában mindig ez a férfi motoszkál és végigkíséri az életét. Szerintem Hannának ezt jelenti Danilo. Találkoztak, éretlenek, fiatalok voltak, társadalmi elvárások miatt nem lehettek egymáséi, és ez olyan mély sérelmet hagyott ebben a nőben, hogy ettől kezdve bármire képes volt. Azt érzem, mindent azért csinált, még akkor is, ha nem voltak napi kapcsolatban, nem tudtak egymásról, hogy azt Danilo egyszer megtudja. Ő áll a középpontban, vagy érte, vagy ellene csinál. Egyébként pedig egy nagyon aktív, akaratos, energikus nő, aki nagyon tud harcolni, és közben nagyon fáj neki minden. Nagyon tud szeretni is, erről szól a Vilja-dal, amit lehet felfogni egy mesének is, ám valójában és mélyen egészen másról szól, Arról, hogy mentsen meg valaki, mert bár néha kemény vagyok, férfiasan viselkedem, mert meg tudok élni egyedül, ugyanakkor viszont nem akarok ilyen lenni: azt akarom, a férfiak babusgassanak, óvjanak, felsegítsenek, mert a férfiak azt szeretik, ha egy nő pici, védelemre szorul; és mondjátok meg, mit csinálok rosszul. - És mikor veszi le ezt a páncélt? - Nem feltétlenül külső hatásra történik ez, inkább egyszer csak azt érzi az ember, megvívott minden csatát, már nem akar többet harcolni, hanem örülni szeretne az életnek. - Illusztris a Dóm téri szereposztás. Izgalommal várod a próbákat? Rendkívüli színészekkel játszhatom együtt, és nagyon várom, hogy figyeljem őket, hogy tanulhassak tőlük. A rajongást, azt, hogy rajtuk nőttünk fel, távolról csodálja őket, a színpadon ki kell kapcsolni. A tiszteletet természetesen megadja az ember, a tanácsukat minden további nélkül elfogadja, de kisebbségi komplexussal nem lehet kimenni. Azt vettem egyébként észre, hogy hajlamosak vagyunk úgy kimenni, hogy mi vagyunk a kicsi, ismeretlen operaénekesek, a prózisták viszont hihetetlen őszintén tudnak rajongani a szép hangért, és nekik élmény zenés darabban részt venni. /2011. június 19. Papp Tímea, Fidelio/
1834 IVA 2011-06-15 01:47:56 [Válasz erre: 1832 joska141 2011-06-15 00:06:38]
A port.hu szerint [url]http://www.port.hu/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=15644&i_city_id=-1&i_topic_id=4&i_county_id=-1;A régi nyár[/url] a Komáromi Jókai Színház vendégjátéka lesz, természetesen annak társulatával.
A port.hu szerint [url]http://www.port.hu/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=15644&i_city_id=-1&i_topic_id=4&i_county_id=-1;A régi nyár[/url] a Komáromi Jókai Színház vendégjátéka lesz, természetesen annak társulatával.
