1811 Búbánat 2011-04-03 00:50:47 [Válasz erre: 1807 Búbánat 2011-03-08 21:36:22]
Egy éj Velencében – Fidelio-kritika (Kolozsi László) [url] http://www.fidelio.hu/operett_musical/kritika/egy_ej_a_flipperasztalon; Egy éj a flipperasztalon [/url] „Ebből a történetből - mondjuk így - mindenki jól jön ki. És emiatt van némi rossz érzése, rossz szájíze a politikát egyébként túlságos adagokban kapó, szinte abba már belefulladó nézőknek. Nem is csattan fel harsány nevetés, csak amikor a formáját hozó - de énekesként most gyenge teljesítményt nyújtó - Oszvald Marika megjelenik a színen. A közönség a politikára kihegyezett poénokat nem díjazta. Caramello - ő a Carmen Escamillójának és a sevillai borbélyának is paródiája - tenor buffo szerepében az Operett egyik legkiválóbbja, Boncsér Gergely brillírozott, kiemelkedett a szentárok közül a Barbara férjét, Delaquat alakító Földes Tamás, nagyon jól adta az eszes - szinte Mátyás király-mesékbe illő -, egyszerű lányt Bordás Barbara (az Ich komm' von Chioggia előadása az est egyik legszebb része). És ismét kiderült, hogy Geszthy Veronika az Opera társulatában is megállná a helyét. Peller Károly rájátszott Mozart-operabéli hasonmására, nagyon eleven jelenség a színpadon.”
Egy éj Velencében – Fidelio-kritika (Kolozsi László) [url] http://www.fidelio.hu/operett_musical/kritika/egy_ej_a_flipperasztalon; Egy éj a flipperasztalon [/url] „Ebből a történetből - mondjuk így - mindenki jól jön ki. És emiatt van némi rossz érzése, rossz szájíze a politikát egyébként túlságos adagokban kapó, szinte abba már belefulladó nézőknek. Nem is csattan fel harsány nevetés, csak amikor a formáját hozó - de énekesként most gyenge teljesítményt nyújtó - Oszvald Marika megjelenik a színen. A közönség a politikára kihegyezett poénokat nem díjazta. Caramello - ő a Carmen Escamillójának és a sevillai borbélyának is paródiája - tenor buffo szerepében az Operett egyik legkiválóbbja, Boncsér Gergely brillírozott, kiemelkedett a szentárok közül a Barbara férjét, Delaquat alakító Földes Tamás, nagyon jól adta az eszes - szinte Mátyás király-mesékbe illő -, egyszerű lányt Bordás Barbara (az Ich komm' von Chioggia előadása az est egyik legszebb része). És ismét kiderült, hogy Geszthy Veronika az Opera társulatában is megállná a helyét. Peller Károly rájátszott Mozart-operabéli hasonmására, nagyon eleven jelenség a színpadon.”
1810 Búbánat 2011-04-03 00:30:07 [Válasz erre: 1809 Búbánat 2011-04-03 00:17:55]
Helyesbítek: nem a Katona József Színház az előadás helyszíne, hanem a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ
Helyesbítek: nem a Katona József Színház az előadás helyszíne, hanem a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ
1809 Búbánat 2011-04-03 00:17:55
Kecskeméti Katona József Színház 2011. április 8. LEHÁR FERENC A VÍG ÖZVEGY Nagyoperett három felvonásban Viktor Leon és Leo Stein szövege alapján fordította és átdolgozta Zsadon Andrea dalszöveg: Baranyi Ferenc Zéta báró, Pontevedro párizsi nagykövete - Vághelyi Gábor Valencienne, a hitvese - Szász Kati Daniló gróf, követségi megbízott, lovassági hadnagy - Szolnoki Tibor Glawári Hanna - Zsadon Andrea Camille de Rosillon - Domoszlai Sándor Vicomte Cascada - Maróti Attila Raul de St. Briosche - Merán Bálint Bogdanowits, pontevedrói konzul - Kertész Péter Sylvianne, a felesége - Kelemen Kata Kromow, pontevedrói tanácsos - Schwimmer János Olga, a felesége - Lugosi Szidónia Pritschitsch, pontevedrói ezredes - Krajczár Pongrác Praskowia, a felesége - Szilágyi Zsuzsa Njegus, követségi titkár - Rupnik Károly valamint az Operettvilág Együttes tánckara, kórusa és Szimfonikus Zenekara Koreográfus: Sebestyén Csaba Karmester: Kaposi Gergely Játszódik Párizsban, az alkotók szerint 1905 körül - vagy talán manapság - a Pontevedrói Nagykövetségen, és másnap Glawári Hanna kertjében Az Operettvilág Együttes produkciója Művészeti vezető: Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor Belépődíj: 4.000 Ft
Kecskeméti Katona József Színház 2011. április 8. LEHÁR FERENC A VÍG ÖZVEGY Nagyoperett három felvonásban Viktor Leon és Leo Stein szövege alapján fordította és átdolgozta Zsadon Andrea dalszöveg: Baranyi Ferenc Zéta báró, Pontevedro párizsi nagykövete - Vághelyi Gábor Valencienne, a hitvese - Szász Kati Daniló gróf, követségi megbízott, lovassági hadnagy - Szolnoki Tibor Glawári Hanna - Zsadon Andrea Camille de Rosillon - Domoszlai Sándor Vicomte Cascada - Maróti Attila Raul de St. Briosche - Merán Bálint Bogdanowits, pontevedrói konzul - Kertész Péter Sylvianne, a felesége - Kelemen Kata Kromow, pontevedrói tanácsos - Schwimmer János Olga, a felesége - Lugosi Szidónia Pritschitsch, pontevedrói ezredes - Krajczár Pongrác Praskowia, a felesége - Szilágyi Zsuzsa Njegus, követségi titkár - Rupnik Károly valamint az Operettvilág Együttes tánckara, kórusa és Szimfonikus Zenekara Koreográfus: Sebestyén Csaba Karmester: Kaposi Gergely Játszódik Párizsban, az alkotók szerint 1905 körül - vagy talán manapság - a Pontevedrói Nagykövetségen, és másnap Glawári Hanna kertjében Az Operettvilág Együttes produkciója Művészeti vezető: Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor Belépődíj: 4.000 Ft
1808 Haandel 2011-03-18 17:08:23
Operette Mit Jürgen Gauert [url]http://www.wdr.de/radio/wdr4/programm/epg/index.html;Ungarische Operettenkomponisten[/url] Freitag, den 18.03.2011 | 20:05-22:00 | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;WDR 4[/url] | Web/Astra 19.2°E
Operette Mit Jürgen Gauert [url]http://www.wdr.de/radio/wdr4/programm/epg/index.html;Ungarische Operettenkomponisten[/url] Freitag, den 18.03.2011 | 20:05-22:00 | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;WDR 4[/url] | Web/Astra 19.2°E
1807 Búbánat 2011-03-08 21:36:22
Közelgő premier az Operettszínházban Johann Strauss Egy éj Velencében - avagy a golyók háborúja A golyók háborúja alcímmel mutatják be Johann Strauss egyik legnépszerűbb nagyoperettjét március 25-én és 26-án a Budapesti Operettszínházban. A korabeli kritikusok szerint ebben a műben több a dallam, mint egy Beethoven-szimfóniában. Varázslatos muzsika, egyszerre andalító és felpezsdítő keringők, vérforraló polkák, álarcosbáli forgatag, igazi ünnep a Szent Márk téren; s közben szerelem, csalás, felszarvazás, féltékenység, beteljesülés. Igazi olasz temperamentum, csipetnyi német keserű humorral elegyítve. Az előadás nem fukarkodik ezen elemek használatával, ráadásul különleges világba helyezi a történeteket: egy flipperasztalra, ahol szemet gyönyörködtető velencei díszletelemek között pattognak, forognak, dörgölőznek és háborúznak a golyónak öltöztetett szereplők. Az Egy éj Velencében - mint a legtöbb bécsi operett - egy francia komikus opera, a Le Chateau trompette (1860) alapján készült. Innen műfaji megjelölése is: Strauss műve "komische Operette". Párizsból plágiummal is vádolták a szerzőket, ami - az ilyen másodfelhasználásokat illetően - azelőtt elképzelhetetlen volt. Mivel a rossznyelvűek szerint Strauss felesége gyengéd kapcsolatot ápolt a Theater an der Wien igazgatójával, a komponista inkább Berlinbe adta el az ősbemutató jogát. A bécsiek ezen megsértődtek, s a bosszúért lihegő rajongók szép számmal Berlinbe utaztak, hogy ott botrányba fullasszák a bemutatót 1883. október 3-án. A premier így aztán elég furcsán festhetett: az előadást vezénylő Strauss barátai lelkesen tapsoltak a dallamos számok után, a sértettek viszont egyre jobban nyávogtak, fütyültek, hangoskodtak. A kritika egyébként elismerően fogadta Strauss pompás zenéjét, különösen a második felvonás fináléját méltatták meleg szavakkal. A mű később - több átdolgozást megérve - világsikert aratott, természetesen a Theater an der Wienben is bemutatták. Az előadás az Erfurti Színházzal közös produkció, és 2007-ben már igen nagy sikerrel mutatták be Németországban. Reméljük, hogy a budapesti közönség is szívébe zárja ezt a pirgő-pörgő, gyönyörű muzsikákban gazdag darabot. (Forrás: operettszínhaz.hu) Koprodukció a Budapesti Tavaszi Fesztivállal és az Erfurti Színházzal Johann Strauss: Egy éj Venecében - avagy a golyók háborúja Friedrich Zell és Richard Genée szövegkönyve, valamint az eredeti zenei változat alapján átdolgozta: Kállai István, Kerényi MG Versek: Kenesey Judit, Anger Ferenc Vezényel: Makláry László • Szabó Mónika Szereposztás: Guido herceg, milliomos: Vadász Dániel/ Vadász Zsolt Caramello, a herceg borbélya: Boncsér Gergely/ Homonnay Zsolt Delaqua, velencei szenátor: Földes Tamás/ Petridisz Hrisztosz Ciboletta, a szenátor szobalánya: Vörös Edit/ Szendy Szilvi Annina, halászlány: Bordás Barbara/ Fischl Mónika Pappacoda, szakács: Peller Károly/ Szabó Dávid Barbara, Delaqua felesége: Geszthy Veronika/ Lukács Anita Enrico, Delaqua unokaöccse: Bálint Ádám/ György-Rózsa Sándor Barbaruccio, velencei szenátor: Dézsy Szabó Gábor/ Jantyik Csaba Agricola, Barbaruccio felesége: Oszvald Marika/ Farkasréti Mária Testaccio, velencei szenátor: Sánta László/ Oláh Tibor Közreműködik: a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara, valamint Zenekara Zenei vezető: Makláry László Karigazgató: Drucker Péter Zenei munkatársak: Axmann Péter, Balassa Krisztián, Déri Judit, Mihalics János, Nagy Gábor Rendezőasszisztens: Niklai Judit Koreográfus-asszisztens: Pattantyús Anikó Játékmester: Bori Tamás Koreográfus: Lőcsei Jenő Díszlet- és jelmeztervező: Túri Erzsébet Rendező: KERO®
Közelgő premier az Operettszínházban Johann Strauss Egy éj Velencében - avagy a golyók háborúja A golyók háborúja alcímmel mutatják be Johann Strauss egyik legnépszerűbb nagyoperettjét március 25-én és 26-án a Budapesti Operettszínházban. A korabeli kritikusok szerint ebben a műben több a dallam, mint egy Beethoven-szimfóniában. Varázslatos muzsika, egyszerre andalító és felpezsdítő keringők, vérforraló polkák, álarcosbáli forgatag, igazi ünnep a Szent Márk téren; s közben szerelem, csalás, felszarvazás, féltékenység, beteljesülés. Igazi olasz temperamentum, csipetnyi német keserű humorral elegyítve. Az előadás nem fukarkodik ezen elemek használatával, ráadásul különleges világba helyezi a történeteket: egy flipperasztalra, ahol szemet gyönyörködtető velencei díszletelemek között pattognak, forognak, dörgölőznek és háborúznak a golyónak öltöztetett szereplők. Az Egy éj Velencében - mint a legtöbb bécsi operett - egy francia komikus opera, a Le Chateau trompette (1860) alapján készült. Innen műfaji megjelölése is: Strauss műve "komische Operette". Párizsból plágiummal is vádolták a szerzőket, ami - az ilyen másodfelhasználásokat illetően - azelőtt elképzelhetetlen volt. Mivel a rossznyelvűek szerint Strauss felesége gyengéd kapcsolatot ápolt a Theater an der Wien igazgatójával, a komponista inkább Berlinbe adta el az ősbemutató jogát. A bécsiek ezen megsértődtek, s a bosszúért lihegő rajongók szép számmal Berlinbe utaztak, hogy ott botrányba fullasszák a bemutatót 1883. október 3-án. A premier így aztán elég furcsán festhetett: az előadást vezénylő Strauss barátai lelkesen tapsoltak a dallamos számok után, a sértettek viszont egyre jobban nyávogtak, fütyültek, hangoskodtak. A kritika egyébként elismerően fogadta Strauss pompás zenéjét, különösen a második felvonás fináléját méltatták meleg szavakkal. A mű később - több átdolgozást megérve - világsikert aratott, természetesen a Theater an der Wienben is bemutatták. Az előadás az Erfurti Színházzal közös produkció, és 2007-ben már igen nagy sikerrel mutatták be Németországban. Reméljük, hogy a budapesti közönség is szívébe zárja ezt a pirgő-pörgő, gyönyörű muzsikákban gazdag darabot. (Forrás: operettszínhaz.hu) Koprodukció a Budapesti Tavaszi Fesztivállal és az Erfurti Színházzal Johann Strauss: Egy éj Venecében - avagy a golyók háborúja Friedrich Zell és Richard Genée szövegkönyve, valamint az eredeti zenei változat alapján átdolgozta: Kállai István, Kerényi MG Versek: Kenesey Judit, Anger Ferenc Vezényel: Makláry László • Szabó Mónika Szereposztás: Guido herceg, milliomos: Vadász Dániel/ Vadász Zsolt Caramello, a herceg borbélya: Boncsér Gergely/ Homonnay Zsolt Delaqua, velencei szenátor: Földes Tamás/ Petridisz Hrisztosz Ciboletta, a szenátor szobalánya: Vörös Edit/ Szendy Szilvi Annina, halászlány: Bordás Barbara/ Fischl Mónika Pappacoda, szakács: Peller Károly/ Szabó Dávid Barbara, Delaqua felesége: Geszthy Veronika/ Lukács Anita Enrico, Delaqua unokaöccse: Bálint Ádám/ György-Rózsa Sándor Barbaruccio, velencei szenátor: Dézsy Szabó Gábor/ Jantyik Csaba Agricola, Barbaruccio felesége: Oszvald Marika/ Farkasréti Mária Testaccio, velencei szenátor: Sánta László/ Oláh Tibor Közreműködik: a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara, valamint Zenekara Zenei vezető: Makláry László Karigazgató: Drucker Péter Zenei munkatársak: Axmann Péter, Balassa Krisztián, Déri Judit, Mihalics János, Nagy Gábor Rendezőasszisztens: Niklai Judit Koreográfus-asszisztens: Pattantyús Anikó Játékmester: Bori Tamás Koreográfus: Lőcsei Jenő Díszlet- és jelmeztervező: Túri Erzsébet Rendező: KERO®
1806 Haandel 2011-03-05 09:07:20
[url]http://oe1.orf.at/programm/268644;Oskar Nedbal: "Die Winzerbraut"[/url] Samstag | 05. März 2011 | 19:30 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Wolfgang Müller-Lorenz (Graf Milan Mikolic), Martin Turba (Graf Nikola Mikolic), Marcus Niedermeyr (Baron Bojdan Lukavac), Andreas Rainer (Franjo Svecak), Bibiana Nwobilo (Julja Lella), Mirjam Neururer (Lisa Müller), Susanne Kirnbauer (Mizzi Müller) und Alfred Berger (Kvirin und Iwan). Chor und Orchester des Musik Theaters Schönbrunn, Dirigent: Herbert Mogg (aufgenommen im August 2010 im [url]http://www.casino-baumgarten.at/;Casino Baumgarten[/url], Wien) [url]http://en.wikipedia.org/wiki/Oskar_Nedbal;Oskar Nedbal[/url]
[url]http://oe1.orf.at/programm/268644;Oskar Nedbal: "Die Winzerbraut"[/url] Samstag | 05. März 2011 | 19:30 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Wolfgang Müller-Lorenz (Graf Milan Mikolic), Martin Turba (Graf Nikola Mikolic), Marcus Niedermeyr (Baron Bojdan Lukavac), Andreas Rainer (Franjo Svecak), Bibiana Nwobilo (Julja Lella), Mirjam Neururer (Lisa Müller), Susanne Kirnbauer (Mizzi Müller) und Alfred Berger (Kvirin und Iwan). Chor und Orchester des Musik Theaters Schönbrunn, Dirigent: Herbert Mogg (aufgenommen im August 2010 im [url]http://www.casino-baumgarten.at/;Casino Baumgarten[/url], Wien) [url]http://en.wikipedia.org/wiki/Oskar_Nedbal;Oskar Nedbal[/url]
1805 parampampoli 2011-02-28 22:03:55
Úristen, 15 és 10 éve már!!?? Hihetetlen, hogy rohan az idő, az átkozott...
Úristen, 15 és 10 éve már!!?? Hihetetlen, hogy rohan az idő, az átkozott...
1804 Búbánat 2011-02-28 21:59:48 [Válasz erre: 1803 Búbánat 2011-02-28 21:58:29]
[url] http://www.agt.bme.hu/varga/foto/farkasreti/nemeth-m.html; Németh Marika [/url]
[url] http://www.agt.bme.hu/varga/foto/farkasreti/nemeth-m.html; Németh Marika [/url]
1803 Búbánat 2011-02-28 21:58:29
Ezekben a napokban két nagyszerű operettprimadonnánkra emlékezünk: Pénteken volt tizenöt éve, hogy elhunyt [url] http://www.agt.bme.hu/varga/foto/farkasreti/nemeth-m.html; Németh Marika [/url] és március 4-én lesz tíz éve, hogy örökre itt hagyott bennünket [url] http://www.agt.bme.hu/varga/foto/farkasreti/petress-zs.html; Petress Zsuzsa[/url]. Vérbeli operettprimadonnák voltak, akiket a színpadon kívül a rádió, a Tv és a hanglemezgyár is szívesen foglalkoztatott, sőt a mozi is felfedezte sugárzó tehetségüket, így nem csoda, hogy a filmekben is hódítottak. Kegyelettel emlékezem rájuk, a műfaj máig utánozhatatlan megtestesítőire, a hazai operettszínjátszás egykor volt fénykorának utolsó primadonna-képviselőire.
Ezekben a napokban két nagyszerű operettprimadonnánkra emlékezünk: Pénteken volt tizenöt éve, hogy elhunyt [url] http://www.agt.bme.hu/varga/foto/farkasreti/nemeth-m.html; Németh Marika [/url] és március 4-én lesz tíz éve, hogy örökre itt hagyott bennünket [url] http://www.agt.bme.hu/varga/foto/farkasreti/petress-zs.html; Petress Zsuzsa[/url]. Vérbeli operettprimadonnák voltak, akiket a színpadon kívül a rádió, a Tv és a hanglemezgyár is szívesen foglalkoztatott, sőt a mozi is felfedezte sugárzó tehetségüket, így nem csoda, hogy a filmekben is hódítottak. Kegyelettel emlékezem rájuk, a műfaj máig utánozhatatlan megtestesítőire, a hazai operettszínjátszás egykor volt fénykorának utolsó primadonna-képviselőire.
1802 Budapest 2011-02-14 22:00:23
annyi baj legyen!
annyi baj legyen!
1800 Búbánat 2011-02-14 21:30:33
1800
1800
1797 Búbánat 2011-02-14 21:16:26 [Válasz erre: 1796 Budapest 2011-02-14 20:15:40]
Szerintem, ez a topic nem alkalmas arra, hogy itt ilyen magas nívójú fejtegetésekbe bocsátkozzunk. Meg bevallom, hogy kedvem sincs hozzá ezt a diskurzust folytatni.
Szerintem, ez a topic nem alkalmas arra, hogy itt ilyen magas nívójú fejtegetésekbe bocsátkozzunk. Meg bevallom, hogy kedvem sincs hozzá ezt a diskurzust folytatni.
1796 Budapest 2011-02-14 20:15:40 [Válasz erre: 1795 Búbánat 2011-02-14 18:00:10]
Önnek bizonyára nem fontos a most amúgy divatos "fenntartható fejlődés".
Önnek bizonyára nem fontos a most amúgy divatos "fenntartható fejlődés".
1795 Búbánat 2011-02-14 18:00:10 [Válasz erre: 1794 Budapest 2011-02-14 01:12:29]
"Túl az Óperencián..."
"Túl az Óperencián..."
1794 Budapest 2011-02-14 01:12:29 [Válasz erre: 1793 Búbánat 2011-02-13 13:37:38]
"környezetszennyezéssel kapcsolatos kitételed továbbgondolása messzire vinne... " Merre?
"környezetszennyezéssel kapcsolatos kitételed továbbgondolása messzire vinne... " Merre?
1793 Búbánat 2011-02-13 13:37:38 [Válasz erre: 1792 Budapest 2011-02-13 10:41:28]
Ezzel az érveléseddel semmi gondom nincs, bár a környezetszennyezéssel kapcsolatos kitételed továbbgondolása messzire vinne... Hozzá teszem, nekem mikroporthoz teremben eddig csak musical előadásokon, illetve szabadtéren volt szerencsém vagy "szerencsétlenségem" . Az Operettszínház ominózus produkcióját nem láttam, ezért arról - a hangosítás mikéntjéről, annak eredményéről - véleményem sem lehet. Az eddigi visszhangokat felmérve, egyesek megorrolnak a mikroport alkalmazását tapasztalván, mások inkább béketűrőbbek miatta. Érvek-ellenérvek csapnak össze. Nincs is ezzel semmi baj. Ha a közönség, a kritikus, kíváncsi a darabra, a szereplőkre, a megvalósításra, úgy beül az előadásra, s aztán a kapott impressziók alapján levonja a következtetéseket, s hangot ad a véleményének. Jobb esetben maga is ott volt, és úgy minősít, rosszabb esetben csak a hallomásokra alapoz, esetleg a korábbi rossz emlékeit vetíti ki a jelenre – anélkül, hogy látta volna a szóban forgó darabot, alkotást.
Ezzel az érveléseddel semmi gondom nincs, bár a környezetszennyezéssel kapcsolatos kitételed továbbgondolása messzire vinne... Hozzá teszem, nekem mikroporthoz teremben eddig csak musical előadásokon, illetve szabadtéren volt szerencsém vagy "szerencsétlenségem" . Az Operettszínház ominózus produkcióját nem láttam, ezért arról - a hangosítás mikéntjéről, annak eredményéről - véleményem sem lehet. Az eddigi visszhangokat felmérve, egyesek megorrolnak a mikroport alkalmazását tapasztalván, mások inkább béketűrőbbek miatta. Érvek-ellenérvek csapnak össze. Nincs is ezzel semmi baj. Ha a közönség, a kritikus, kíváncsi a darabra, a szereplőkre, a megvalósításra, úgy beül az előadásra, s aztán a kapott impressziók alapján levonja a következtetéseket, s hangot ad a véleményének. Jobb esetben maga is ott volt, és úgy minősít, rosszabb esetben csak a hallomásokra alapoz, esetleg a korábbi rossz emlékeit vetíti ki a jelenre – anélkül, hogy látta volna a szóban forgó darabot, alkotást.
1792 Budapest 2011-02-13 10:41:28 [Válasz erre: 1791 Búbánat 2011-02-12 22:37:07]
Tudom, hogy a mikroportozás divat. Még nagy plakátokon is láthatók olyan fotók, amiken jól látszik a felragasztott mikroport. Ez a technikai eszköz a kis hang nagy hanggá vagy éppen "hatásossá" (pl. visszhang effekt) tételére való, vagyis a valóság megváltoztatására. (Környezetszennyező megoldás is a felhasznált elemek miatt.) A keverőhöz kapcsolt mikrofon is hasonló célt szolgál, ha nem a hangrögzítés eszköze, hanem az énekhang "erősítését" szolgálja. A jól képzett, természetes emberi énekhang képes betölteni a színháztermet mindenféle technikai micsoda nélkül is.
Tudom, hogy a mikroportozás divat. Még nagy plakátokon is láthatók olyan fotók, amiken jól látszik a felragasztott mikroport. Ez a technikai eszköz a kis hang nagy hanggá vagy éppen "hatásossá" (pl. visszhang effekt) tételére való, vagyis a valóság megváltoztatására. (Környezetszennyező megoldás is a felhasznált elemek miatt.) A keverőhöz kapcsolt mikrofon is hasonló célt szolgál, ha nem a hangrögzítés eszköze, hanem az énekhang "erősítését" szolgálja. A jól képzett, természetes emberi énekhang képes betölteni a színháztermet mindenféle technikai micsoda nélkül is.
1791 Búbánat 2011-02-12 22:37:07 [Válasz erre: 1790 Budapest 2011-02-12 16:25:34]
Ha tudnád, mennyi zenés-színházi esemény alkotói, szereplői - szavaiddal élve - "csalnak" mikroport használatával! A kritikusok egy része ezt szóvá teszi, mások nem említik, vagy nincsenek ott, így nincs tudomásuk róla. A közönség egy potenciális része - ha hallott erről - tiltakozásul nem megy el, a másik része nem tud erről a "becsapásról", vagy érdektelen, közömbös a számára; illetve csak a helyszínen derül ki a turpisság és bosszankodik miatta. Előfordulhat, hogy éppenséggel nem tudja, hogy most "becsapják" őt, és boldog tudatlanságban leledzve nézi-hallgatja végig az adott produkciót; megcsalatásáról nem tud, és örül, hogy valami szép, örömteli eseményre váltott jegyet. De nem zárom ki, hogy vannak mazochista beütésű alakok, akik direkt azért ülnek be az ilyen előadásokra, hogy figyelmüket csakis a mikroportra koncentrálják: az mennyiben-mennyire fogja zavarni őket a kapott élmény befogadásában. Aztán véleményüket bőszen megirják papír- és elektronikus formában, hangoztatva-kikiáltva a csalás megalapozott gyanúját, de úgy általában, panaszkodva saját megcsalatásukról.
Ha tudnád, mennyi zenés-színházi esemény alkotói, szereplői - szavaiddal élve - "csalnak" mikroport használatával! A kritikusok egy része ezt szóvá teszi, mások nem említik, vagy nincsenek ott, így nincs tudomásuk róla. A közönség egy potenciális része - ha hallott erről - tiltakozásul nem megy el, a másik része nem tud erről a "becsapásról", vagy érdektelen, közömbös a számára; illetve csak a helyszínen derül ki a turpisság és bosszankodik miatta. Előfordulhat, hogy éppenséggel nem tudja, hogy most "becsapják" őt, és boldog tudatlanságban leledzve nézi-hallgatja végig az adott produkciót; megcsalatásáról nem tud, és örül, hogy valami szép, örömteli eseményre váltott jegyet. De nem zárom ki, hogy vannak mazochista beütésű alakok, akik direkt azért ülnek be az ilyen előadásokra, hogy figyelmüket csakis a mikroportra koncentrálják: az mennyiben-mennyire fogja zavarni őket a kapott élmény befogadásában. Aztán véleményüket bőszen megirják papír- és elektronikus formában, hangoztatva-kikiáltva a csalás megalapozott gyanúját, de úgy általában, panaszkodva saját megcsalatásukról.
1790 Budapest 2011-02-12 16:25:34 [Válasz erre: 1788 Búbánat 2011-02-10 21:40:38]
A mikroportozás a közönség becsapása. A más látszat keltése a valéóság helyett. Csalás. Az, hogy a "Café Momus" akármilyen titulusú akárkije mit írt, nem érdekes.
A mikroportozás a közönség becsapása. A más látszat keltése a valéóság helyett. Csalás. Az, hogy a "Café Momus" akármilyen titulusú akárkije mit írt, nem érdekes.
1789 Búbánat 2011-02-10 22:03:51 [Válasz erre: 1786 Haandel 2011-02-10 18:51:46]
Yvonne Kálmán portréja felett óhatatlanul az édesapa, a nagy operettkomponista szelleme ragyog. Érdekes írás. Köszönet a betett linkért.
Yvonne Kálmán portréja felett óhatatlanul az édesapa, a nagy operettkomponista szelleme ragyog. Érdekes írás. Köszönet a betett linkért.
1788 Búbánat 2011-02-10 21:40:38 [Válasz erre: 1787 Budapest 2011-02-10 21:13:52]
Ez megtörtént. A Café Momus főszerkesztője helyetted /helyettünk már megtette ezt a szívességet. Idézem passzusát a „hivatalos” kritikából: „Az, hogy egy operetteket és musicalt játszó társulat az opera felé nyit, sokkal jobb dolog, mint amikor a fordítottjával, hígítással és könnyítéssel próbálnak közönséget toborozni. A műfajváltásnak viszont adott esetben ára van, és ez az ár most a [url] http://www.momus.hu/article.php?artid=5847&cat=48; mikroporthasználat [/url] , az erősítés volt.”
Ez megtörtént. A Café Momus főszerkesztője helyetted /helyettünk már megtette ezt a szívességet. Idézem passzusát a „hivatalos” kritikából: „Az, hogy egy operetteket és musicalt játszó társulat az opera felé nyit, sokkal jobb dolog, mint amikor a fordítottjával, hígítással és könnyítéssel próbálnak közönséget toborozni. A műfajváltásnak viszont adott esetben ára van, és ez az ár most a [url] http://www.momus.hu/article.php?artid=5847&cat=48; mikroporthasználat [/url] , az erősítés volt.”
1787 Budapest 2011-02-10 21:13:52 [Válasz erre: 1779 Búbánat 2011-01-14 23:46:15]
Majd akit érdekel a mikroportozott hang, az megnézi és meghallgatja.
Majd akit érdekel a mikroportozott hang, az megnézi és meghallgatja.
1786 Haandel 2011-02-10 18:51:46
Operette Mit Thorsten Klein One Touch of Vienna Begegnungen mit [url]http://www.derwesten.de/staedte/essen/kultur/Yvonne-K-lm-n-ein-Leben-fuer-die-Operette-id3451201.html;Yvonne Kálmán[/url] Freitag |11.02.2011 | 20:05-22:00 | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;WDR-4[/url] (Web/Astra 19.2°E)
Operette Mit Thorsten Klein One Touch of Vienna Begegnungen mit [url]http://www.derwesten.de/staedte/essen/kultur/Yvonne-K-lm-n-ein-Leben-fuer-die-Operette-id3451201.html;Yvonne Kálmán[/url] Freitag |11.02.2011 | 20:05-22:00 | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;WDR-4[/url] (Web/Astra 19.2°E)
1785 Búbánat 2011-02-06 10:25:53
Egy éj Velencében az Operettszínházban!Jegyek itt! Johann Strauss egyik legnépszerűbb nagyoperettjének bemutatására készül a Budapesti Operettszínház 2011. március 25-én és 26-án, melyben - a korabeli kritikusok szerint - több a dallam, mint egy Beethoven-szimfóniában. Egy éj Velencében - avagy a Golyók háborúja címmel kerül bemutatásra a darab. Varázslatos muzsika, egyszerre andalító és felpezsdítő keringők, vérforraló polkák, álarcosbáli forgatag, igazi ünnep a Szent Márk téren; s közben szerelem, csalás, felszarvazás, féltékenység, beteljesülés. Igazi olasz temperamentum, csipetnyi német keserű humorral elegyítve… Az előadás nem fukarkodik ezen elemek használatával, ráadásul különleges világba helyezi a történteket: egy flipperasztalra, ahol szemet gyönyörködtető velencei díszletelemek között pattognak, forognak, dörgölőznek és háborúznak a golyónak öltöztetett szereplők. Az előadás az Erfurti Színházzal közös produkció, és 2007-ben már igen nagy sikerrel mutatták be Németországban. Reméljük, hogy a budapesti közönség is szívébe zárja ezt a pirgő-pörgő, gyönyörű muzsikákban gazdag darabot. Koprodukció a Budapesti Tavaszi Fesztivállal és az Erfurti Színházzal. Online jegyvásárlás itt! Szereplők: Guido herceg, milliomos: Vadász Dániel / Vadász Zsolt Caramello, a herceg borbélya: Boncsér Gergely /Homonnay Zsolt Delaqua, velencei szenátor: Földes Tamás /Petridisz Hrisztosz Ciboletta, a szenátor szobalánya: Vörös Edit / Szendy Szilvi Annina, halászlány: Bordás Barbara / Fischl Mónika Pappacoda, szakács: Peller Károly/ Szabó Dávid Barbara, Delaqua felesége: Geszthy Veronika / Lukács Anita Enrico, Delaqua unokaöccse: Bálint Ádám / György-Rózsa Sándor Barbaruccio, velencei szenátor: Dézsy Szabó Gábor / Jantyik Csaba Agricola, Barbaruccio felesége: Oszvald Marika / Farkasréti Mária Testaccio, velencei szenátor:Sánta László / Oláh Tibor Rendező: KERO® - Kerényi Miklós Gábor /operett klub/
Egy éj Velencében az Operettszínházban!Jegyek itt! Johann Strauss egyik legnépszerűbb nagyoperettjének bemutatására készül a Budapesti Operettszínház 2011. március 25-én és 26-án, melyben - a korabeli kritikusok szerint - több a dallam, mint egy Beethoven-szimfóniában. Egy éj Velencében - avagy a Golyók háborúja címmel kerül bemutatásra a darab. Varázslatos muzsika, egyszerre andalító és felpezsdítő keringők, vérforraló polkák, álarcosbáli forgatag, igazi ünnep a Szent Márk téren; s közben szerelem, csalás, felszarvazás, féltékenység, beteljesülés. Igazi olasz temperamentum, csipetnyi német keserű humorral elegyítve… Az előadás nem fukarkodik ezen elemek használatával, ráadásul különleges világba helyezi a történteket: egy flipperasztalra, ahol szemet gyönyörködtető velencei díszletelemek között pattognak, forognak, dörgölőznek és háborúznak a golyónak öltöztetett szereplők. Az előadás az Erfurti Színházzal közös produkció, és 2007-ben már igen nagy sikerrel mutatták be Németországban. Reméljük, hogy a budapesti közönség is szívébe zárja ezt a pirgő-pörgő, gyönyörű muzsikákban gazdag darabot. Koprodukció a Budapesti Tavaszi Fesztivállal és az Erfurti Színházzal. Online jegyvásárlás itt! Szereplők: Guido herceg, milliomos: Vadász Dániel / Vadász Zsolt Caramello, a herceg borbélya: Boncsér Gergely /Homonnay Zsolt Delaqua, velencei szenátor: Földes Tamás /Petridisz Hrisztosz Ciboletta, a szenátor szobalánya: Vörös Edit / Szendy Szilvi Annina, halászlány: Bordás Barbara / Fischl Mónika Pappacoda, szakács: Peller Károly/ Szabó Dávid Barbara, Delaqua felesége: Geszthy Veronika / Lukács Anita Enrico, Delaqua unokaöccse: Bálint Ádám / György-Rózsa Sándor Barbaruccio, velencei szenátor: Dézsy Szabó Gábor / Jantyik Csaba Agricola, Barbaruccio felesége: Oszvald Marika / Farkasréti Mária Testaccio, velencei szenátor:Sánta László / Oláh Tibor Rendező: KERO® - Kerényi Miklós Gábor /operett klub/
1784 Haandel 2011-02-05 09:18:30
[url]http://theaterkanal.zdf.de/ZDFde/inhalt/15/0,1872,8201519,00.html;Millöcker: Der Bettelstudent[/url] (ZDF - ORF 1981) ZDFtheaterkanal (Astra 19.2°E, kódolatlan) Sendetermine: 05., 10., 15. und 27.02.2011 jeweils um 11:05 Uhr 01., 13., 18. und 23.02.2011 jeweils um 16:05 Uh Oberst Ollendorf - Ivan Rebroff Palmatica - Ursula Walczak Laura - Danuta Paziukowna Bronislawa - Krystina Tyburwoska Simon - Mariusz Majewski Jan - Tadeusz Galczuk Enterich - Ludwig Mika Regie: Frank de Quell YouTube [url]http://www.youtube.com/watch?v=m7yO2VJFN6Y;Ach, ich hab' sie ja nur auf die Schulter geküsst[/url] [url]http://www.youtube.com/watch?v=DYYhiJnXbXM;Einkäufe machen sollten wir eigentlich[/url] (->1:50) [url]http://www.youtube.com/watch?v=4s4cNcxc3qc;Ich knüpfte manche zarte Bande[/url] [url]http://www.youtube.com/watch?v=9KAhj09rTzc;Du bist die Seine & Höchste Lust and tiefstes Leid & Bei solchem Feste[/url]
[url]http://theaterkanal.zdf.de/ZDFde/inhalt/15/0,1872,8201519,00.html;Millöcker: Der Bettelstudent[/url] (ZDF - ORF 1981) ZDFtheaterkanal (Astra 19.2°E, kódolatlan) Sendetermine: 05., 10., 15. und 27.02.2011 jeweils um 11:05 Uhr 01., 13., 18. und 23.02.2011 jeweils um 16:05 Uh Oberst Ollendorf - Ivan Rebroff Palmatica - Ursula Walczak Laura - Danuta Paziukowna Bronislawa - Krystina Tyburwoska Simon - Mariusz Majewski Jan - Tadeusz Galczuk Enterich - Ludwig Mika Regie: Frank de Quell YouTube [url]http://www.youtube.com/watch?v=m7yO2VJFN6Y;Ach, ich hab' sie ja nur auf die Schulter geküsst[/url] [url]http://www.youtube.com/watch?v=DYYhiJnXbXM;Einkäufe machen sollten wir eigentlich[/url] (->1:50) [url]http://www.youtube.com/watch?v=4s4cNcxc3qc;Ich knüpfte manche zarte Bande[/url] [url]http://www.youtube.com/watch?v=9KAhj09rTzc;Du bist die Seine & Höchste Lust and tiefstes Leid & Bei solchem Feste[/url]
1783 Búbánat 2011-02-01 13:56:08
GÜL BABA: ÁLOMMESE A SZÍNPADON Eger Hír (2011-01-28 00:03:00) A Huszka Jenő életművének csúcsát jelentő Gül baba című operett bemutatóját mutatta be január 28-án este a Gárdonyi Géza Színház. „Mesés álmot”, vagy „álommesét” próbálunk színpadra varázsolni – mondja Szegvári Menyhért, rendező. A daljáték megőriz valamit a századvég, s általában a millenniumi időszak történelmi érdeklődéséből: a török hódoltság korát idézi meg. A mű szereplői magyarok, törökök, cigányok. Ezek kényszerű együttélését „zavarja meg” a mindent felülíró szerelem. Nekem nagyon tetszenek azok a városképek, ahol egymás mellett van a félhold és a kereszt - teszi hozzá a rendező. - Azt szimbolizálják, hogy különböző hitű, nemzetiségű, kultúrájú emberek képesek a békés együttélésre, sőt a különböző kultúrák még gazdagíthatják is egymást. Ezt tudta Bartók és Kodály, és ezt tudta Huszka Jenő is. A közönség Egerben Szabó Emíliával, Hüse Csabával, Kaszás Gergővel és Nádasy Erikával a fő-, valamint Tunyogi Péterrel a címszerepben láthatja az előadást. A jelmez Húros Annamária, a díszlet Gróf Gyula munkája. Koreográfiát Túri Lajos készít az előadáshoz. A zenei vezető Nagy Zoltán.
GÜL BABA: ÁLOMMESE A SZÍNPADON Eger Hír (2011-01-28 00:03:00) A Huszka Jenő életművének csúcsát jelentő Gül baba című operett bemutatóját mutatta be január 28-án este a Gárdonyi Géza Színház. „Mesés álmot”, vagy „álommesét” próbálunk színpadra varázsolni – mondja Szegvári Menyhért, rendező. A daljáték megőriz valamit a századvég, s általában a millenniumi időszak történelmi érdeklődéséből: a török hódoltság korát idézi meg. A mű szereplői magyarok, törökök, cigányok. Ezek kényszerű együttélését „zavarja meg” a mindent felülíró szerelem. Nekem nagyon tetszenek azok a városképek, ahol egymás mellett van a félhold és a kereszt - teszi hozzá a rendező. - Azt szimbolizálják, hogy különböző hitű, nemzetiségű, kultúrájú emberek képesek a békés együttélésre, sőt a különböző kultúrák még gazdagíthatják is egymást. Ezt tudta Bartók és Kodály, és ezt tudta Huszka Jenő is. A közönség Egerben Szabó Emíliával, Hüse Csabával, Kaszás Gergővel és Nádasy Erikával a fő-, valamint Tunyogi Péterrel a címszerepben láthatja az előadást. A jelmez Húros Annamária, a díszlet Gróf Gyula munkája. Koreográfiát Túri Lajos készít az előadáshoz. A zenei vezető Nagy Zoltán.
1782 Búbánat 2011-01-19 23:19:20 [Válasz erre: 1781 zsoly 2011-01-19 16:42:20]
Köszönöm, hogy belinkelted ezt a cikket. Nem voltam ott, így legalább olvashattam a műsorról és a közreműködökről valamit,
Köszönöm, hogy belinkelted ezt a cikket. Nem voltam ott, így legalább olvashattam a műsorról és a közreműködökről valamit,
1781 zsoly 2011-01-19 16:42:20
Nagyszerű gála volt [url]http://www.papiruszportal.hu/site/?lang=1&f=3&p=9&n=7592;Törökbálinton[/url].
Nagyszerű gála volt [url]http://www.papiruszportal.hu/site/?lang=1&f=3&p=9&n=7592;Törökbálinton[/url].
1780 Haandel 2011-01-15 09:41:14
[url]http://www.port.hu/az_elet_muzsikaja_-_kalman_imre/pls/fi/films.film_page?i_film_id=50349;Az élet muzsikája - Kálmán Imre[/url] Magyar-szovjet életrajzi film (1984) 2011. január 15., szombat | 23.45 | m2
[url]http://www.port.hu/az_elet_muzsikaja_-_kalman_imre/pls/fi/films.film_page?i_film_id=50349;Az élet muzsikája - Kálmán Imre[/url] Magyar-szovjet életrajzi film (1984) 2011. január 15., szombat | 23.45 | m2
1779 Búbánat 2011-01-14 23:46:15
Ki volt ma este a Nagymező utcában? Opera az Operettben! Egyszerre mindjárt kettő: Puccini: Gianni Schicchi Szereposztás Kálmán Péter - Gianni Schicchi Geszthy Veronika - Lauretta Farkasréti Mária - Zita Boncsér Gergely - Rinuccio Vadász Zsolt - Gherardo Fischl Mónika - Nella Hábetler András - Betto Szécsi Máté - Simone Langer Soma - Marco Tóth Adrienn - Ciesca Magócs Ottó - Spineloccio Dézsy Szabó Gábor - Jegyző Flier Lajos - Pinellino Kökény Pál - Guccio ifj. Bátor Tamás - Gherardino Aczél Gergő - Buoso Donati Nádasdy Kálmán - Fordító Makláry László - Karmester Gyarmathy Ágnes - Jelmeztervező Khell Csörsz Díszlettervező KERO® - Kerényi Miklós Gábor - Rendező Vajda: Mario és a varázsló Szereposztás Szabó P. Szilveszter - Cipolla Szabó Dávid - Mario Petróczi Gábor - Gyapjúinges Farkasréti Mária - Angioleri kisasszony Dézsy Szabó Gábor - Római úr Szegedi Andor - Angioleri úr Somogyi-Tóth Dániel - Karmester Gyarmathy Ágnes - Jelmeztervező Khell Csörsz - Díszlettervező Aczél Gergő - Koreográfus KERO® - Kerényi Miklós Gábor - Rendező
Ki volt ma este a Nagymező utcában? Opera az Operettben! Egyszerre mindjárt kettő: Puccini: Gianni Schicchi Szereposztás Kálmán Péter - Gianni Schicchi Geszthy Veronika - Lauretta Farkasréti Mária - Zita Boncsér Gergely - Rinuccio Vadász Zsolt - Gherardo Fischl Mónika - Nella Hábetler András - Betto Szécsi Máté - Simone Langer Soma - Marco Tóth Adrienn - Ciesca Magócs Ottó - Spineloccio Dézsy Szabó Gábor - Jegyző Flier Lajos - Pinellino Kökény Pál - Guccio ifj. Bátor Tamás - Gherardino Aczél Gergő - Buoso Donati Nádasdy Kálmán - Fordító Makláry László - Karmester Gyarmathy Ágnes - Jelmeztervező Khell Csörsz Díszlettervező KERO® - Kerényi Miklós Gábor - Rendező Vajda: Mario és a varázsló Szereposztás Szabó P. Szilveszter - Cipolla Szabó Dávid - Mario Petróczi Gábor - Gyapjúinges Farkasréti Mária - Angioleri kisasszony Dézsy Szabó Gábor - Római úr Szegedi Andor - Angioleri úr Somogyi-Tóth Dániel - Karmester Gyarmathy Ágnes - Jelmeztervező Khell Csörsz - Díszlettervező Aczél Gergő - Koreográfus KERO® - Kerényi Miklós Gábor - Rendező
1778 sphynx 2010-12-30 18:41:01
Schmitt aláírta a médiatörvényt.
Schmitt aláírta a médiatörvényt.
1777 Búbánat 2010-12-30 14:41:24
2010. december 30-án (ma este) és 31-én 19 órakor Debrecenben, a Kölcsey Központban (Hunyadi u. 1-3.) a Debreceni Filharmonikus Zenekar Óévbúcsúztató koncertje: J. Strauss: A Denevér – nagyoperett 3 felvonásban Közreműködik: Kalocsai Zsuzsa Cselóczki Tamás Bátki Fazekas Zoltán Bódi Mariann Haja Zsolt Pataky P. Dániel Kóbor Tamás Dánielfy Zsolt a Debreceni Filharmonikus Zenekar (Művészeti vezető: Kocsár Balázs), a Cívis Táncegyesület (Művészeti vezető: Nagy Olivér) Rendező: Horváth Zoltán Vezényel: Kocsár Balázs Reggel a rádióban, interjú keretében, a rendező Horváth Zoltán elmondta, hogy nem híve a koncertszerű előadásnak, így azt találta ki, hogy összekötő szöveget írt az operett zenéjéhez, ezt dr. Falke fogja a cselekmény adott szituációja előtt narratív módon a közönségnek előadni.
2010. december 30-án (ma este) és 31-én 19 órakor Debrecenben, a Kölcsey Központban (Hunyadi u. 1-3.) a Debreceni Filharmonikus Zenekar Óévbúcsúztató koncertje: J. Strauss: A Denevér – nagyoperett 3 felvonásban Közreműködik: Kalocsai Zsuzsa Cselóczki Tamás Bátki Fazekas Zoltán Bódi Mariann Haja Zsolt Pataky P. Dániel Kóbor Tamás Dánielfy Zsolt a Debreceni Filharmonikus Zenekar (Művészeti vezető: Kocsár Balázs), a Cívis Táncegyesület (Művészeti vezető: Nagy Olivér) Rendező: Horváth Zoltán Vezényel: Kocsár Balázs Reggel a rádióban, interjú keretében, a rendező Horváth Zoltán elmondta, hogy nem híve a koncertszerű előadásnak, így azt találta ki, hogy összekötő szöveget írt az operett zenéjéhez, ezt dr. Falke fogja a cselekmény adott szituációja előtt narratív módon a közönségnek előadni.
1776 Budapest 2010-12-14 07:03:53 [Válasz erre: 1771 Búbánat 2010-12-06 21:14:52]
Miért találkoznál még? Azt hiszed nincs halál?
Miért találkoznál még? Azt hiszed nincs halál?
1775 Búbánat 2010-12-13 23:54:06
Előkarácsonyi és Újévi Operett Gálák! Az Operettszínház honlapjáról: Két nagyszabású sztárgálát is kínál a Budapesti Operettszínház nézőinek. A karácsonyi gálája - mely 2010. december 25-étől a müncheni Gasteig koncerttermében látható -, egyetlen előadás erejéig a Nagymező utcában december 16-án! Ünnepi hangulat, nagyszerű operett-dallamok, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Szirmai Albert, Johann Strauss legnépszerűbb melódiái... Mindez egyben a Budapesti Operettszínház látványos gálaműsora - természetesen a Nagymező utcai teátrum sztárszólistáival. Közreműködik: Kalocsai Zsuzsa, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, Boncsér Gergey, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Csere László, Kerényi Miklós Máté, valamint a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara. Karmester: Balassa Krisztián, rendező: KERO®. Január 1-jén pedig zenés utazásra invitáljuk nézőinket, ugyancsak a Budapesti Operettszínház sztárjaival. Újévi Operett Gálánkon Bódító bécsi pezsgő; Latin forgatag; Londoni sikerek és Magyar virtus várja majd a közönséget, némi musicallel és élő televíziós közvetítéssel fűszerezve. Műsorunkban Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Johann Strauss, Fényes Szabolcs, Ábrahám Pál, Zerkovitz Béla, Szirmai Albert, Huszka Jenő, valamint Lévay Szilveszter, Andrew Lloyd Webber, Stephen Schwartz és Claude-Michel Schönberg legnépszerűbb melódiái csendülnek fel, olyan művekből, mint A Csárdáskirálynő, A Denevér, a Montmartre-i ibolya, A víg özvegy, A Bajadér, a Giuditta, a Bál a Savoyban, A mosoly országa, a Mágnás Miska, a Lili bárónő, a Marica grófnő, a Cigányszerelem, illetve a Miss Saigon, a Godspell, a Jézus Krisztus Szupersztár és a Rebecca. Újévi házigazda: Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán Közreműködik: Boncsér Gergely, Bordás Barbara, Csere László, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Faragó András, Frankó Tünde, Homonnay Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Kerényi Miklós Máté, Lehoczky Zsuzsa, Náray Erika, Oszvald Marika, Peller Károly, Szabó Dávid, Szendy Szilvi, a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara. Vezényel: Makláry László. Művészeti vezető: KERO®, szerkesztő-rendező: Somogyi Szilárd. A gálaműsort a Duna Televízió élő egyenes adásban közvetíti! Bordás Barbara és Dolhai Attila Belépők mindkét gálaműsorra 1400-5900,- forintos áron válthatók Jegypénztárunkban, Szervezési és Közönségkapcsolati Irodánkban, valamint Pavilonunkban a Nagymező utca-Andrássy út sarkán! Jöjjön, s előkarácsonyozzon a Budapesti Operettszínházban vagy töltse velünk az újév első napját!
Előkarácsonyi és Újévi Operett Gálák! Az Operettszínház honlapjáról: Két nagyszabású sztárgálát is kínál a Budapesti Operettszínház nézőinek. A karácsonyi gálája - mely 2010. december 25-étől a müncheni Gasteig koncerttermében látható -, egyetlen előadás erejéig a Nagymező utcában december 16-án! Ünnepi hangulat, nagyszerű operett-dallamok, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Szirmai Albert, Johann Strauss legnépszerűbb melódiái... Mindez egyben a Budapesti Operettszínház látványos gálaműsora - természetesen a Nagymező utcai teátrum sztárszólistáival. Közreműködik: Kalocsai Zsuzsa, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, Boncsér Gergey, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Csere László, Kerényi Miklós Máté, valamint a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara. Karmester: Balassa Krisztián, rendező: KERO®. Január 1-jén pedig zenés utazásra invitáljuk nézőinket, ugyancsak a Budapesti Operettszínház sztárjaival. Újévi Operett Gálánkon Bódító bécsi pezsgő; Latin forgatag; Londoni sikerek és Magyar virtus várja majd a közönséget, némi musicallel és élő televíziós közvetítéssel fűszerezve. Műsorunkban Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Johann Strauss, Fényes Szabolcs, Ábrahám Pál, Zerkovitz Béla, Szirmai Albert, Huszka Jenő, valamint Lévay Szilveszter, Andrew Lloyd Webber, Stephen Schwartz és Claude-Michel Schönberg legnépszerűbb melódiái csendülnek fel, olyan művekből, mint A Csárdáskirálynő, A Denevér, a Montmartre-i ibolya, A víg özvegy, A Bajadér, a Giuditta, a Bál a Savoyban, A mosoly országa, a Mágnás Miska, a Lili bárónő, a Marica grófnő, a Cigányszerelem, illetve a Miss Saigon, a Godspell, a Jézus Krisztus Szupersztár és a Rebecca. Újévi házigazda: Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán Közreműködik: Boncsér Gergely, Bordás Barbara, Csere László, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Faragó András, Frankó Tünde, Homonnay Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Kerényi Miklós Máté, Lehoczky Zsuzsa, Náray Erika, Oszvald Marika, Peller Károly, Szabó Dávid, Szendy Szilvi, a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara. Vezényel: Makláry László. Művészeti vezető: KERO®, szerkesztő-rendező: Somogyi Szilárd. A gálaműsort a Duna Televízió élő egyenes adásban közvetíti! Bordás Barbara és Dolhai Attila Belépők mindkét gálaműsorra 1400-5900,- forintos áron válthatók Jegypénztárunkban, Szervezési és Közönségkapcsolati Irodánkban, valamint Pavilonunkban a Nagymező utca-Andrássy út sarkán! Jöjjön, s előkarácsonyozzon a Budapesti Operettszínházban vagy töltse velünk az újév első napját!
1774 Búbánat 2010-12-13 23:04:30
Csárdáskirálynő-kritika Szegedről: [url] http://fidelio.hu/operett_musical/kritika/biztosra_mentek; Biztosra mentek [/url] „A szegedi előadás legnagyobb erénye Tasnádi magabiztos, következetes történetmesélése - amiben a nyíregyházi "előtanulmányok" a segítségére lehettek - meg az, hogy ehhez megfelelő partnereket sikerült találnia. Másképp: aki mondjuk egy, a Mohácsi János legendás kaposvári előadásához hasonló revelatív élményre számít a szegedi Csárdáskirálynő kapcsán, csalódik, aki viszont jól akar szórakozni, annak bátran ajánlható a két hónappal a bemutató után is pótszékes teltházzal menő produkció. Az első és második szereposztás emlegetésének természetesen nincs értelme ilyenkor: "mindenki megvolt már mindenkinek", sőt az operisták és prózai színészek keveredése sem annyira kínos, mint inkább izgalmas pillanatokhoz juttatja a nézőt.”
Csárdáskirálynő-kritika Szegedről: [url] http://fidelio.hu/operett_musical/kritika/biztosra_mentek; Biztosra mentek [/url] „A szegedi előadás legnagyobb erénye Tasnádi magabiztos, következetes történetmesélése - amiben a nyíregyházi "előtanulmányok" a segítségére lehettek - meg az, hogy ehhez megfelelő partnereket sikerült találnia. Másképp: aki mondjuk egy, a Mohácsi János legendás kaposvári előadásához hasonló revelatív élményre számít a szegedi Csárdáskirálynő kapcsán, csalódik, aki viszont jól akar szórakozni, annak bátran ajánlható a két hónappal a bemutató után is pótszékes teltházzal menő produkció. Az első és második szereposztás emlegetésének természetesen nincs értelme ilyenkor: "mindenki megvolt már mindenkinek", sőt az operisták és prózai színészek keveredése sem annyira kínos, mint inkább izgalmas pillanatokhoz juttatja a nézőt.”
1773 Búbánat 2010-12-06 21:22:12
A Szigligeti Színház vezetősége a Duna Televízióval együttműködve, immár negyedik alkalommal, „Határok nélkül” Szilveszter Szolnokról elnevezéssel,nagyszabású Óévbúcsúztató gálát szervez , 2010. december 31-én, 21.30 órai kezdettel, a Szigligeti Színházban. A Duna Televízió közvetítése lehetőséget ad arra is, hogy az est műsorát határon innen és túl több millió néző kísérje figyelemmel. A gálaest műsorán opera, nagyoperett és musical dallamok csendülnek fel, közkedvelt művészek előadásában. A műsorban fellépnek a Szigligeti Színház Társulatának tagjai és az évad vendégművészei, valamint, a tervek szerint: Rost Andrea, Tokody Ilona, Bándi János, Mester Viktória, Kálmán Péter, Kiripolszky Péter, Lőrincz Judit, a Szigligeti Színház énekkara, tánckara a Szolnoki Szimfonikus Zenekar Zenei vezető: Rácz Márton Rendező: Balázs Péter
A Szigligeti Színház vezetősége a Duna Televízióval együttműködve, immár negyedik alkalommal, „Határok nélkül” Szilveszter Szolnokról elnevezéssel,nagyszabású Óévbúcsúztató gálát szervez , 2010. december 31-én, 21.30 órai kezdettel, a Szigligeti Színházban. A Duna Televízió közvetítése lehetőséget ad arra is, hogy az est műsorát határon innen és túl több millió néző kísérje figyelemmel. A gálaest műsorán opera, nagyoperett és musical dallamok csendülnek fel, közkedvelt művészek előadásában. A műsorban fellépnek a Szigligeti Színház Társulatának tagjai és az évad vendégművészei, valamint, a tervek szerint: Rost Andrea, Tokody Ilona, Bándi János, Mester Viktória, Kálmán Péter, Kiripolszky Péter, Lőrincz Judit, a Szigligeti Színház énekkara, tánckara a Szolnoki Szimfonikus Zenekar Zenei vezető: Rácz Márton Rendező: Balázs Péter
1772 Búbánat 2010-12-06 21:16:33 [Válasz erre: 1771 Búbánat 2010-12-06 21:14:52]
Zenés est lesz a Csepeli Munkásotthonban december 27-én Az Interoperett 2010. december 27-én, hétfőn 19 óra 30 perces kezdettel koncertet rendez Kovács József énekes emlékére.
Zenés est lesz a Csepeli Munkásotthonban december 27-én Az Interoperett 2010. december 27-én, hétfőn 19 óra 30 perces kezdettel koncertet rendez Kovács József énekes emlékére.
1771 Búbánat 2010-12-06 21:14:52
Az Interoperett honlapján olvasom: „Köszönjük szépen a sok érdeklődést, de sajnálattal tudatjuk, hogy a művész úr halála miatt a 2011. január 1-jei Újévi Gálakoncert elmarad!” Az is megtudtam, hogy az Interoperett végleg „kiköltözött” a Dohány utcai Belvárosi Színházból. Mint befogadó színháznak, a nyártól már nincs kapcsolata az Interoperettel. Megszoktuk az elmúlt években, hogy a Kovács József vezette társulat Újévkor operettgálával kedveskedik, amit élőben sugároz a televízió. Idén sajnos már nem lesz ott operett, és a gála sem, amit a televízió közvetíthetne. A tavaly 20 éves fennállásukat ünneplő társulattal azért remélem, még találkozni fogunk!
Az Interoperett honlapján olvasom: „Köszönjük szépen a sok érdeklődést, de sajnálattal tudatjuk, hogy a művész úr halála miatt a 2011. január 1-jei Újévi Gálakoncert elmarad!” Az is megtudtam, hogy az Interoperett végleg „kiköltözött” a Dohány utcai Belvárosi Színházból. Mint befogadó színháznak, a nyártól már nincs kapcsolata az Interoperettel. Megszoktuk az elmúlt években, hogy a Kovács József vezette társulat Újévkor operettgálával kedveskedik, amit élőben sugároz a televízió. Idén sajnos már nem lesz ott operett, és a gála sem, amit a televízió közvetíthetne. A tavaly 20 éves fennállásukat ünneplő társulattal azért remélem, még találkozni fogunk!
1770 Búbánat 2010-12-04 13:44:13
Tegnap volt a Koldusopera bemutatója az Operettben • 2010. november 24. - • (pt)-(vd) - • Fidelio - • A Budapesti Operettszínház december 3-án mutatja be – Kerényi Miklós Gábor igazgatót idézve – minden zenés műfajok legkülönlegesebbik alkotását, a Koldusoperát. Az idei évad szlogenje a Nagymező utcában: Emeljük a tétet!, és ebbe a "tematikába" illeszkedik Kurt Weill és Bertolt Brecht műve, amely Kerényi szerint amellett, hogy lehetőséget jelent az Operettnek arra, hogy színészei sokoldalúságát bebizonyítsa, egy zenés népszínház esetében megkerülhetetlen repertoárdarab. Az igazgató bízik abban, hogy széles közönségrétegekhez eljut a Koldusopera, amellyel egyszerre követik a Petőfi Színház Petrovics-Szinetár-i, illetve a '70-es évek Operettszínházának Vámos László-i örökségét. Az előadás rendezője, Béres Attila úgy fogalmazott, a - Brechtet idéző - némafilm és a színház ötvözésével nem akarja megújítani a darabot, reményei szerint a Horesnyi Balázs tervezte expresszív tér önmagában kifejezi a mai világ ferdeségét, amelyben a Koldusopera bemutatása nem egy teátrum bátorságára valló, hanem kötelező tett. Az előadás főbb szerepeiben Balikó Tamás és Földes Tamás, Siménfalvy Ágota, Dolhai Attila, Szinetár Dóra, Szabó P. Szilveszter, Peller Anna és Szendy Szilvi látható. A jelmezeket Túri Erzsébet tervezte, a koreográfia Tihanyi Ákos munkája. A Koldusoperát Blum Tamás fordításában december 3-tól játssza a Budapesti Operettszínház - az egykori Petőfi Színház épületében - a Thália Színházban.
Tegnap volt a Koldusopera bemutatója az Operettben • 2010. november 24. - • (pt)-(vd) - • Fidelio - • A Budapesti Operettszínház december 3-án mutatja be – Kerényi Miklós Gábor igazgatót idézve – minden zenés műfajok legkülönlegesebbik alkotását, a Koldusoperát. Az idei évad szlogenje a Nagymező utcában: Emeljük a tétet!, és ebbe a "tematikába" illeszkedik Kurt Weill és Bertolt Brecht műve, amely Kerényi szerint amellett, hogy lehetőséget jelent az Operettnek arra, hogy színészei sokoldalúságát bebizonyítsa, egy zenés népszínház esetében megkerülhetetlen repertoárdarab. Az igazgató bízik abban, hogy széles közönségrétegekhez eljut a Koldusopera, amellyel egyszerre követik a Petőfi Színház Petrovics-Szinetár-i, illetve a '70-es évek Operettszínházának Vámos László-i örökségét. Az előadás rendezője, Béres Attila úgy fogalmazott, a - Brechtet idéző - némafilm és a színház ötvözésével nem akarja megújítani a darabot, reményei szerint a Horesnyi Balázs tervezte expresszív tér önmagában kifejezi a mai világ ferdeségét, amelyben a Koldusopera bemutatása nem egy teátrum bátorságára valló, hanem kötelező tett. Az előadás főbb szerepeiben Balikó Tamás és Földes Tamás, Siménfalvy Ágota, Dolhai Attila, Szinetár Dóra, Szabó P. Szilveszter, Peller Anna és Szendy Szilvi látható. A jelmezeket Túri Erzsébet tervezte, a koreográfia Tihanyi Ákos munkája. A Koldusoperát Blum Tamás fordításában december 3-tól játssza a Budapesti Operettszínház - az egykori Petőfi Színház épületében - a Thália Színházban.
1769 Búbánat 2010-12-04 00:16:16
Kis kitekintés. Decemberben hol, milyen operetteket, zenés darabokat játszanak nyugati országhatárunk másik oldalán: [url]http://www.viennaticketoffice.com/operette_de.php; Operett-körkép [/url]
Kis kitekintés. Decemberben hol, milyen operetteket, zenés darabokat játszanak nyugati országhatárunk másik oldalán: [url]http://www.viennaticketoffice.com/operette_de.php; Operett-körkép [/url]
1768 Búbánat 2010-12-04 00:04:46 [Válasz erre: 1767 Haandel 2010-12-03 20:18:35]
Tavaly augusztusban Bad Ischlben járva tisztelegtem Lehár Ferenc, Oscar Straus és Richard Tauber szelleme előtt... Érdekes filmet vetít majd holnap a 3SAT onnan. Kíváncsian várom.
Tavaly augusztusban Bad Ischlben járva tisztelegtem Lehár Ferenc, Oscar Straus és Richard Tauber szelleme előtt... Érdekes filmet vetít majd holnap a 3SAT onnan. Kíváncsian várom.
1767 Haandel 2010-12-03 20:18:35
[url]http://www.3sat.de/programm/?viewlong=viewlong&d=20101204&dayID=ClnDaN04&cx=47;"Dein ist mein ganzes Herz ..."[/url] Bad Ischl und die Operette Samstag, 4. Dezember 2010 | 09:45 | 3sat | Astra 19.2°E Film von Otmar Schrott 1870 wurde im Ischler Theater die erste Operette gespielt und im Laufe der Zeit kamen alle bedeutenden Operettenkomponisten in die Stadt im oberösterreichischen Salzkammergut. Kaiser Franz Joseph, kam zeitlebens nach Ischl, das er als das "Paradies auf Erden" bezeichnete. Weil ihm alle folgten, die in der Donaumonarchie Rang und Namen hatten, und diese Gäste auf das Beste unterhalten werden wollten, entwickelte sich Ischl zu einem Zentrum der Operette. Johann Strauß erwarb dort eine Villa, später auch Franz Lehár. Der Jahrhunderttenor Richard Tauber besuchte Lehár oft in der Stadt an der Traun. Die beiden verband eine Freundschaft, und Lehár komponierte speziell für die Stimme von Richard Tauber - zum Beispiel das Lied "Dein ist mein ganzes Herz". Der Film beschäftigt sich mit der Geschichte der Operette in Bad Ischl. (ORF)
[url]http://www.3sat.de/programm/?viewlong=viewlong&d=20101204&dayID=ClnDaN04&cx=47;"Dein ist mein ganzes Herz ..."[/url] Bad Ischl und die Operette Samstag, 4. Dezember 2010 | 09:45 | 3sat | Astra 19.2°E Film von Otmar Schrott 1870 wurde im Ischler Theater die erste Operette gespielt und im Laufe der Zeit kamen alle bedeutenden Operettenkomponisten in die Stadt im oberösterreichischen Salzkammergut. Kaiser Franz Joseph, kam zeitlebens nach Ischl, das er als das "Paradies auf Erden" bezeichnete. Weil ihm alle folgten, die in der Donaumonarchie Rang und Namen hatten, und diese Gäste auf das Beste unterhalten werden wollten, entwickelte sich Ischl zu einem Zentrum der Operette. Johann Strauß erwarb dort eine Villa, später auch Franz Lehár. Der Jahrhunderttenor Richard Tauber besuchte Lehár oft in der Stadt an der Traun. Die beiden verband eine Freundschaft, und Lehár komponierte speziell für die Stimme von Richard Tauber - zum Beispiel das Lied "Dein ist mein ganzes Herz". Der Film beschäftigt sich mit der Geschichte der Operette in Bad Ischl. (ORF)
1766 Haandel 2010-10-31 17:40:20
Apropos Operette [url]http://oe1.orf.at/programm/257953;Fritz Wunderlich und die leichte Muse.[/url] Montag | 01. November 2010 | 15:05-16:00 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | Web/Astra 19.2°E
Apropos Operette [url]http://oe1.orf.at/programm/257953;Fritz Wunderlich und die leichte Muse.[/url] Montag | 01. November 2010 | 15:05-16:00 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | Web/Astra 19.2°E
1765 Búbánat 2010-10-27 23:37:15
[url] http://szinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=39329:a-legmagasabb-polc&catid=3:videk&Itemid=18; „Számomra mindig a legmagasabb polcon volt a Szabadtéri" [/url] - Interjú Kesselyák Gergellyel, abból az alkalomból, hogy öt éve vállalta el a felkérést a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetésére. (Forrás: Szegedi Szabadtéri Játékok) Ebből az interjúból kiemelem a karmester-rendező-művészeti vezető Kesselyáknak az operett műfajt érintő megnyilatkozásait. - … nagyfokú kompromisszumkészség kell-e ahhoz, ami a te feladatod... Kesselyák Gergely: Persze, de tulajdonképpen minden vezetéshez az kell. Az első ilyesfajta, belső dilemmám 2005-ben, az induláskor volt: azt szerettem volna, ha operett-előadásként Franz von Suppé Boccaccio című darabját tűzzük műsorra. Egészen zseniális darab, opera műfajnál nehezebb énekelnivalókkal, talán tizenhárom énekes szereppel, hatalmas zenekarral, óriási kórussal, tömegjelenetek garmadával, elképesztően pezsgő és vérpezsdítő zenével. (A mai napig szeretném egyébként megcsinálni valahol.) Valamiért mégsem sikerült Magyarországon igazán átütően bemutatni, hogy bekerüljön az operett- és operalátogató néző tudatába, repertoárjába. Az én műsortervemben tehát a Boccaccio szerepelt Alföldi Róbert rendezésében, de lecseréltük azt a Csárdáskirálynőre, Alföldi kezdeményezésére. Ezt egyébként most mondom el először, de mivel már történelem, talán szabad. Ez volt az első hidegzuhany. Azt gondoltam, hogy a Boccaccio egy nagyon igényes zenei mű, operett is egyben, ám egy picit túlmutat azokon a kereteken, amelyeket az operettszínházak a világban megengedhetnek maguknak. Láttam a lehetőséget arra, hogy egy hatalmas, ennél fogva erre rendkívül alkalmas színpadon picit az igényszint fölé lőjünk. És bár saját részről szomorú voltam, hogy nem a Boccaccio „nyert". De végül a Csárdáskirálynő egyik legnagyobb sikerünk lett. Kritikai és nézői visszhangra is értem ezt, és művészeti szempontból is nagyon-nagyon fontos produkciónak tartom az egész magyar kultúrtörténet szempontjából. - Akkor itt jön be az, amin én most gondolkodom, miközben beszélsz, hogy amikor azt mondod, hogy lőjünk fölé az igényszintnek, akkor azt gondolom, hogy darabon belül is meg lehet ezt tenni. Kesselyák Gergely: A Csárdáskirálynő esetében ez maradéktalanul sikerült. Nem szoktam nagy szavakat használni, de úgy érzem, hogy azzal egy előadással a Szegedi Szabadtéri Játékok kicsit újradefiniálta az operett-játszást. Olyan színészekkel, olyan művészi megoldásokkal és látványvilággal került színre, ami ritka. Sikerült rögtön megtalálni egyfajta utat, amin aztán később is bátran lehetett járni. Fölemeltük az operettet egy fokkal a megszokott művészi elvárások és színvonal fölé, méghozzá úgy, hogy a lényegét, a könnyedségét nem vesztette el. Kesselyák Gergely: A víg özvegyet talán a legszebb magyar operettnek tartom. Rendkívül kifinomult, értékes zene, ugyanakkor igazi, vérbeli operett is, melyet a négyezres nézőközönség, egy nyári előadáson feltétlenül elvár. Lehár-bemutatónk két éve volt, akkor Béres Attila rendezte a Cigányszerelmet.
[url] http://szinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=39329:a-legmagasabb-polc&catid=3:videk&Itemid=18; „Számomra mindig a legmagasabb polcon volt a Szabadtéri" [/url] - Interjú Kesselyák Gergellyel, abból az alkalomból, hogy öt éve vállalta el a felkérést a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetésére. (Forrás: Szegedi Szabadtéri Játékok) Ebből az interjúból kiemelem a karmester-rendező-művészeti vezető Kesselyáknak az operett műfajt érintő megnyilatkozásait. - … nagyfokú kompromisszumkészség kell-e ahhoz, ami a te feladatod... Kesselyák Gergely: Persze, de tulajdonképpen minden vezetéshez az kell. Az első ilyesfajta, belső dilemmám 2005-ben, az induláskor volt: azt szerettem volna, ha operett-előadásként Franz von Suppé Boccaccio című darabját tűzzük műsorra. Egészen zseniális darab, opera műfajnál nehezebb énekelnivalókkal, talán tizenhárom énekes szereppel, hatalmas zenekarral, óriási kórussal, tömegjelenetek garmadával, elképesztően pezsgő és vérpezsdítő zenével. (A mai napig szeretném egyébként megcsinálni valahol.) Valamiért mégsem sikerült Magyarországon igazán átütően bemutatni, hogy bekerüljön az operett- és operalátogató néző tudatába, repertoárjába. Az én műsortervemben tehát a Boccaccio szerepelt Alföldi Róbert rendezésében, de lecseréltük azt a Csárdáskirálynőre, Alföldi kezdeményezésére. Ezt egyébként most mondom el először, de mivel már történelem, talán szabad. Ez volt az első hidegzuhany. Azt gondoltam, hogy a Boccaccio egy nagyon igényes zenei mű, operett is egyben, ám egy picit túlmutat azokon a kereteken, amelyeket az operettszínházak a világban megengedhetnek maguknak. Láttam a lehetőséget arra, hogy egy hatalmas, ennél fogva erre rendkívül alkalmas színpadon picit az igényszint fölé lőjünk. És bár saját részről szomorú voltam, hogy nem a Boccaccio „nyert". De végül a Csárdáskirálynő egyik legnagyobb sikerünk lett. Kritikai és nézői visszhangra is értem ezt, és művészeti szempontból is nagyon-nagyon fontos produkciónak tartom az egész magyar kultúrtörténet szempontjából. - Akkor itt jön be az, amin én most gondolkodom, miközben beszélsz, hogy amikor azt mondod, hogy lőjünk fölé az igényszintnek, akkor azt gondolom, hogy darabon belül is meg lehet ezt tenni. Kesselyák Gergely: A Csárdáskirálynő esetében ez maradéktalanul sikerült. Nem szoktam nagy szavakat használni, de úgy érzem, hogy azzal egy előadással a Szegedi Szabadtéri Játékok kicsit újradefiniálta az operett-játszást. Olyan színészekkel, olyan művészi megoldásokkal és látványvilággal került színre, ami ritka. Sikerült rögtön megtalálni egyfajta utat, amin aztán később is bátran lehetett járni. Fölemeltük az operettet egy fokkal a megszokott művészi elvárások és színvonal fölé, méghozzá úgy, hogy a lényegét, a könnyedségét nem vesztette el. Kesselyák Gergely: A víg özvegyet talán a legszebb magyar operettnek tartom. Rendkívül kifinomult, értékes zene, ugyanakkor igazi, vérbeli operett is, melyet a négyezres nézőközönség, egy nyári előadáson feltétlenül elvár. Lehár-bemutatónk két éve volt, akkor Béres Attila rendezte a Cigányszerelmet.
1764 Búbánat 2010-10-25 20:14:29
A Magyar Operett Napja - Kovács Zsuzsáé az életműdíjnyomtatásküldés ismerősnekoperett MTI - 2010.10.24. 19:26 Vadász Dániel lett az év operettszínésze, Szinetár Dóra az év musicalszínésze, a legígéretesebb tehetségnek járó díjat Bordás Barbara nyerte el. A Magyar Operett Napja alkalmából idén Kovács Zsuzsa életműdíjat kapott, Vadász Dániel lett az év operettszínésze, Szinetár Dóra az év musicalszínésze, a legígéretesebb tehetségnek járó Marsallbot-díjat pedig Bordás Barbara nyerte el - tájékoztatott Ferenczi Orsolya, a Budapesti Operettszínház sajtófőnöke. Az elismeréseket kilencedik alkalommal ítélték oda, a Kálmán Imre zeneszerző születésnapján (egyben Lehár Ferenc halálának évfordulóján), október 24-én ünnepelt Magyar Operett Napja alkalmából. Az életműdíjjal Kovács Zsuzsa színészi pályafutásának sikeres 50 évét ismerték el. A Szegedi Nemzeti Színházban kezdte pályáját, majd a Budapesti Operettszínház társulatához szerződött, amelynek azóta is tagja. Játszott operett- és musicalfőszerepeket egyaránt. Vadász Dánielnek nemcsak az előadásokon, hanem a gálákon való szereplését is díjazták az év operettszínésze címmel - tette hozzá Ferenczi Orsolya. A fiatal énekes-színész zenei tanulmányait Püspökladányban végezte klarinét szakon, majd a debreceni Csokonai Színház kórusában hét évig énekelt a kórusszólamon kívül kisebb operaszerepeket is. A 2000-2001 évadban már címzetes magánénekesként volt a teátrum tagja. A következő évadban a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött klasszikus és modern operákra, valamint bonviván szerepekre. Már ebben az évadban vendégként énekelt a Budapesti Operettszínházban, de rendszeres fellépő a Magyar Állami Operaházban is. Az év musicalszínésze, Szinetár Dóra 2001 óta a Budapesti Operettszínház tagja. Gyermekkora óta a színpadon él, a régi Rock Színházban játszott a Nyomorultak, a Légy jó mindhalálig, az Anna Karenina és a Miss Saigon című musicalekben. A díjjal idei kitűnő Rebecca-alakítását ismerték el. A szubrett szerepeket jutalmazó Bársony Rózsi-emlékgyűrűvel Bódy Barbarát jutalmazták, aki 2003-ban végzett a színművészeti egyetemen, és egy meghallgatás során került a Budapesti Operettszínházhoz. Először az Operett Akadémia tanulói közé vették fel, majd szerződtette is a színház. Bordás Barbarához a 2010-es Nemzetközi Lehár Énekversenyen nyújtott teljesítményéért és a gálákon való szerepléseiért került a legígéretesebb tehetségnek járó Marsallbot. Különdíjat kapott Horváth Erzsébet, aki a művészeti titkárságon hosszú évekig szolgálta a színházat - tette hozzá az operettszínház sajtófőnöke.
A Magyar Operett Napja - Kovács Zsuzsáé az életműdíjnyomtatásküldés ismerősnekoperett MTI - 2010.10.24. 19:26 Vadász Dániel lett az év operettszínésze, Szinetár Dóra az év musicalszínésze, a legígéretesebb tehetségnek járó díjat Bordás Barbara nyerte el. A Magyar Operett Napja alkalmából idén Kovács Zsuzsa életműdíjat kapott, Vadász Dániel lett az év operettszínésze, Szinetár Dóra az év musicalszínésze, a legígéretesebb tehetségnek járó Marsallbot-díjat pedig Bordás Barbara nyerte el - tájékoztatott Ferenczi Orsolya, a Budapesti Operettszínház sajtófőnöke. Az elismeréseket kilencedik alkalommal ítélték oda, a Kálmán Imre zeneszerző születésnapján (egyben Lehár Ferenc halálának évfordulóján), október 24-én ünnepelt Magyar Operett Napja alkalmából. Az életműdíjjal Kovács Zsuzsa színészi pályafutásának sikeres 50 évét ismerték el. A Szegedi Nemzeti Színházban kezdte pályáját, majd a Budapesti Operettszínház társulatához szerződött, amelynek azóta is tagja. Játszott operett- és musicalfőszerepeket egyaránt. Vadász Dánielnek nemcsak az előadásokon, hanem a gálákon való szereplését is díjazták az év operettszínésze címmel - tette hozzá Ferenczi Orsolya. A fiatal énekes-színész zenei tanulmányait Püspökladányban végezte klarinét szakon, majd a debreceni Csokonai Színház kórusában hét évig énekelt a kórusszólamon kívül kisebb operaszerepeket is. A 2000-2001 évadban már címzetes magánénekesként volt a teátrum tagja. A következő évadban a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött klasszikus és modern operákra, valamint bonviván szerepekre. Már ebben az évadban vendégként énekelt a Budapesti Operettszínházban, de rendszeres fellépő a Magyar Állami Operaházban is. Az év musicalszínésze, Szinetár Dóra 2001 óta a Budapesti Operettszínház tagja. Gyermekkora óta a színpadon él, a régi Rock Színházban játszott a Nyomorultak, a Légy jó mindhalálig, az Anna Karenina és a Miss Saigon című musicalekben. A díjjal idei kitűnő Rebecca-alakítását ismerték el. A szubrett szerepeket jutalmazó Bársony Rózsi-emlékgyűrűvel Bódy Barbarát jutalmazták, aki 2003-ban végzett a színművészeti egyetemen, és egy meghallgatás során került a Budapesti Operettszínházhoz. Először az Operett Akadémia tanulói közé vették fel, majd szerződtette is a színház. Bordás Barbarához a 2010-es Nemzetközi Lehár Énekversenyen nyújtott teljesítményéért és a gálákon való szerepléseiért került a legígéretesebb tehetségnek járó Marsallbot. Különdíjat kapott Horváth Erzsébet, aki a művészeti titkárságon hosszú évekig szolgálta a színházat - tette hozzá az operettszínház sajtófőnöke.
1763 Búbánat 2010-10-24 14:56:01
Huszka Jenő - Bakonyi Károly - Martos Ferenc: [url] http://www.ankk.hu/index.php?option=com_events&task=view_detail&agid=478&year=2010&month=10&day=24&Itemid=123; Bob herceg [/url] A három felvonásos „regényes” nagyoperettet ma este tekintheti meg az érdeklődő Szolnokon, az Aba-Novák Kulturális Központban (5000 Szolnok, Hild József tér 1.) 2010.10.24.: 18:00 - 23:00 A történet főszereplője György trónörökös, aki éjszakánként Bob néven, álruhát öltve a nép között elvegyülve járja a várost, és Annie az eladósodott városi fényképész, Tom apó lánya, akibe a herceg első látásra beleszeret, és ezzel kezdetét veszi a bonyodalmak sorozata. Szereplők: A királynő - Bencze Ilona György herceg, a fia - Sövegjártó Áron Annie, Tom apó lánya - Rárósi Anita Pomponius - Mikó István Viktória hercegnő - Vásári Mónika Lord Lancester - Laklóth Aladár Hopmester - Bozsó József Mary Pickwick - Borbély Krisztina Tom apó - Nagy Gábor Plumpudding, borbély - Győri Péter Gipsy, fűszeres - Zsolnay András Pickwick - Benkő Péter Harangozó - Beszterczey Attila Elsie, Annie barátnője - Tébi Márta Udvarhölgyek - Magyar Tímea, Szabó Anikó
Huszka Jenő - Bakonyi Károly - Martos Ferenc: [url] http://www.ankk.hu/index.php?option=com_events&task=view_detail&agid=478&year=2010&month=10&day=24&Itemid=123; Bob herceg [/url] A három felvonásos „regényes” nagyoperettet ma este tekintheti meg az érdeklődő Szolnokon, az Aba-Novák Kulturális Központban (5000 Szolnok, Hild József tér 1.) 2010.10.24.: 18:00 - 23:00 A történet főszereplője György trónörökös, aki éjszakánként Bob néven, álruhát öltve a nép között elvegyülve járja a várost, és Annie az eladósodott városi fényképész, Tom apó lánya, akibe a herceg első látásra beleszeret, és ezzel kezdetét veszi a bonyodalmak sorozata. Szereplők: A királynő - Bencze Ilona György herceg, a fia - Sövegjártó Áron Annie, Tom apó lánya - Rárósi Anita Pomponius - Mikó István Viktória hercegnő - Vásári Mónika Lord Lancester - Laklóth Aladár Hopmester - Bozsó József Mary Pickwick - Borbély Krisztina Tom apó - Nagy Gábor Plumpudding, borbély - Győri Péter Gipsy, fűszeres - Zsolnay András Pickwick - Benkő Péter Harangozó - Beszterczey Attila Elsie, Annie barátnője - Tébi Márta Udvarhölgyek - Magyar Tímea, Szabó Anikó
1762 Búbánat 2010-10-18 12:02:34
[url] http://www.szigligetiszinhaz.hu/alap.php?inc=repertoar&almenu_id=&menu_id=4&hirid=3437; Kacsóh-Heltai-Bakonyi: János vitéz – interjúk [/url] Az elmúlt hétvégén (október 15.) mutatta be a Szolnoki Szigligeti Színház a daljátékot – hűen az eredetihez. Az 1904-es ősbemutató óta most először hangzik el EREDETI MEGZENÉSÍTÉSBEN a teljes mű! Közreműküdnek: Kukorica Jancsi: Bot Gábor Iluska: Geszthy Veronika/Bende Zsuzsanna A francia királylány: Kertész Marcella A francia király: Balázs Péter A gonosz mostoha: Lugosi Claudia Bagó: Barabás Botond Strázsamester: Zelei Gábor/Kovács Márton Toborzó tiszt: ifj. Jászai László A falu csősze: Molnár László Bartolo, udvari tudós: Horváth Gábor/Harna Péter A Szigligeti Színház Énekkara és Tánckara, Szolnoki Szimfonikus Zenekar Díszlettervező: Székely László Jelmeztervező: Jánoskuti Márta Korrepetítor: Simon Erika Karnagy : Rimóczi Mónika Koreográfus: Sebestyén Csaba Koreográfus-asszisztens Segédrendező: Deme Gábor Zenei vezető: Rácz Márton Karmester: Rácz Márton, Cser Ádám Rendező: Balázs Péter
[url] http://www.szigligetiszinhaz.hu/alap.php?inc=repertoar&almenu_id=&menu_id=4&hirid=3437; Kacsóh-Heltai-Bakonyi: János vitéz – interjúk [/url] Az elmúlt hétvégén (október 15.) mutatta be a Szolnoki Szigligeti Színház a daljátékot – hűen az eredetihez. Az 1904-es ősbemutató óta most először hangzik el EREDETI MEGZENÉSÍTÉSBEN a teljes mű! Közreműküdnek: Kukorica Jancsi: Bot Gábor Iluska: Geszthy Veronika/Bende Zsuzsanna A francia királylány: Kertész Marcella A francia király: Balázs Péter A gonosz mostoha: Lugosi Claudia Bagó: Barabás Botond Strázsamester: Zelei Gábor/Kovács Márton Toborzó tiszt: ifj. Jászai László A falu csősze: Molnár László Bartolo, udvari tudós: Horváth Gábor/Harna Péter A Szigligeti Színház Énekkara és Tánckara, Szolnoki Szimfonikus Zenekar Díszlettervező: Székely László Jelmeztervező: Jánoskuti Márta Korrepetítor: Simon Erika Karnagy : Rimóczi Mónika Koreográfus: Sebestyén Csaba Koreográfus-asszisztens Segédrendező: Deme Gábor Zenei vezető: Rácz Márton Karmester: Rácz Márton, Cser Ádám Rendező: Balázs Péter
1761 Búbánat 2010-10-16 12:04:05
Érdekes információ az Opera-Világ híroldaláról: Kovács János karmester januárban Berlinben, a Komische Operben négy alkalommal vezényli A mosoly országát. Lehár operettjét január 12-én, 16-án, 21-én és 30-án fogja dirigálni a nagyhírű teátrumban.
Érdekes információ az Opera-Világ híroldaláról: Kovács János karmester januárban Berlinben, a Komische Operben négy alkalommal vezényli A mosoly országát. Lehár operettjét január 12-én, 16-án, 21-én és 30-án fogja dirigálni a nagyhírű teátrumban.
1760 Búbánat 2010-10-16 11:13:58
November 24-én lesz a bemutatója a [url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=show&rId=103&mId=3844&evad=6; Ez Hungarikum - A magyar operett története [/url]operett-gálának, amely további négy alkalommal hangzik majd fel a Fővárosi Operettszínházban. Ábrahám, Jacobi, Huszka, Kálmán, Lehár….. „Gálaestünkön az ő dalaik és életük bizonyos epizódjainak felidézésével próbálunk meg végigszáguldani a magyar operett történetének több mint száz esztendején. Bevalljuk, kalandos vállalkozás ez, hiszen óriási anyagból kellett válogatnunk, de reméljük ugyanolyan örömük lesz ebből az estéből, mint amilyen nekünk volt, míg a "régi szép" operettvilág rejtelmeit kutattuk. Tehát sok igaz, (vagy az is lehet, hogy legendaszerű?!) kulisszatitokkal találkoznak majd, remek zenével, sok olyan dallal, melyet együtt dúdolhatnak a színház népszerű művészeivel, és ama tanulsággal, hogy: Habár az operett elmúlt több mint száz esztendős, nem látszik rajta. Él és virul, elandalít és kacagtat, romantikus és szemtelen. És még valami kiderül majd. A magyar operett azért tudott olyan elsöprő nemzetközi sikert aratni, mert… annyira magyar!”
November 24-én lesz a bemutatója a [url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=show&rId=103&mId=3844&evad=6; Ez Hungarikum - A magyar operett története [/url]operett-gálának, amely további négy alkalommal hangzik majd fel a Fővárosi Operettszínházban. Ábrahám, Jacobi, Huszka, Kálmán, Lehár….. „Gálaestünkön az ő dalaik és életük bizonyos epizódjainak felidézésével próbálunk meg végigszáguldani a magyar operett történetének több mint száz esztendején. Bevalljuk, kalandos vállalkozás ez, hiszen óriási anyagból kellett válogatnunk, de reméljük ugyanolyan örömük lesz ebből az estéből, mint amilyen nekünk volt, míg a "régi szép" operettvilág rejtelmeit kutattuk. Tehát sok igaz, (vagy az is lehet, hogy legendaszerű?!) kulisszatitokkal találkoznak majd, remek zenével, sok olyan dallal, melyet együtt dúdolhatnak a színház népszerű művészeivel, és ama tanulsággal, hogy: Habár az operett elmúlt több mint száz esztendős, nem látszik rajta. Él és virul, elandalít és kacagtat, romantikus és szemtelen. És még valami kiderül majd. A magyar operett azért tudott olyan elsöprő nemzetközi sikert aratni, mert… annyira magyar!”
1759 Búbánat 2010-09-04 00:36:21 [Válasz erre: 1757 Búbánat 2010-08-27 22:28:00]
„Kolonits Klára királynő szerepben” – ez a címe a Magyar Nemzet keddi számában megjelent cikknek, melynek keretében Gulyás J. Attila interjúvolta meg az Operaház szopránját - abból az alkalomból, hogy Huszka-daljátékban lép fel Kaposvárott. A Liszt-díjas operaénekessel a társulati évadnyitó után beszélgetett a napilap munkatársa. „Szeretem a kihívásokat, de már most remeg a lábam – mondta mosolyogva Kolonits Klára, a Csiky Gergely Színház évad-első előadásának, Huszka Jenő Erzsébet című daljátékának főszereplője. - A legnehezebb Mozart, Verdi, Puccini-operák női főszereplője miért tart egy Huszka-daljátéktól? - Mert az Éj királynője, a Violetta, a Mimi után most voltaképpen egy prózai darab főszerepe vár rám. Az Erzsébet királynőben ugyanis csak két dal hangzik el. Számomra, akik 1995 óta mindig zenés színpadi szerepeket kaptam, és „elértek” a legszebb Mozart-operák, nagy kihívás prózai színészként bemutatkozni. - Mivel magyarázható, hogy a zenés színház kedvelői keveset tudnak az Erzsébetről? - Én se ismertem, és nem hallottam róla, pedig a Budapesti Operettszínházban már minden Huszka-darabban énekelte,. De nem véletlen, hogy ebben a formában ismeretlen a színházlátogatók előtt, az eredeti Erzsébetben ugyanis nem volt zenés szerep. Ács János rendező választása talán ezért esett rám, mert úgy gondolta: egy jó énekes meg tud birkózni egy prózai szereppel is. Így kerültem Kaposvárra vendégként, György- Rózsa Sándorral, az Operettszínház tagjával. Egyébként a mi szerepünk nem valóságbeli, inkább idolok vagyunk, akikre a darabban a földi konfliktus megoldása vár. - A daljáték rendezője a kaposváriak körében is nagy tiszteletnek örvendő Ács János lett volna, aki időközben megbetegedett, így most Babarczy Lászlóra vár a darab színpadra állítása. Nem zavarja ez? - Sajnálom Jánost, aki szinte családtag nálunk. Az ő rendezésében játszhattam Szolnokon a Marica grófnőt, Szegeden pedig a Bohéméletet. Nem csak a szerep, a rendező, Babarczy László is nagy kihívás számomra, és gondolom, számára se lesz könnyű egy „más színházi világból” érkezettel dolgozni. - Láthatóan izgatott, ugyanakkor nem titkolja: a szíve mélyén örül a próbatételnek és bizakodó. - Nagyon fontos, hogy az embert új impulzusok érjék. Én nyitott vagyok ilyenekre, és izgatottan várom az október elsejei bemutatót. Fontosnak tartok két megjegyzést fűzni az interjúban elmondottakhoz: 1.) Az Erzsébet nem próza, hanem daljáték! Az igaz, hogy a címszereplőnek csak két dalt írt Huszka, de merem remélni, a rendezés önkényesen nem csonkítja meg a zeneszerző művét és benne maradnak a jól ismert zenei részletek – mert Kolonits Klára által mondottakkal ellentétben, az eredeti daljáték tele van jobbnál jobb Huszka-zenékkel, köztük slágerekkel. Ilyen például a „ Rózsám, viruló kis rózsám…”; „Én mától kezdve csak terólad álmodom”; „Van az úgy kérem, néha-néha…” dalbetétek is. A rádiófelvételen Melis György, László Margit, Kishegyi Árpád, Zentai Anna énekli a szép részleteket (Sebestyén András volt a karmester), de CD-jükön Kincses Veronika, Kalmár Magda, Galambos Erzsi, Pándy Piroska, illetve Németh Sándor is énekel Huszka-melódiákat a darabból. (Zenés film is készült Huszka daljátékából „Erzsébet királyné” címmel, Karády Katalinnal és Jávor Pállal a főszerepekben…) 2.) Az 1939. január 5-én Budapesten, a Magyar Színházban bemutatott 3 felvonásos daljáték karmestere Komor Vilmos volt, a neves operaházi dirigens! A daljáték szövegét Szilágyi László írta. A főbb szereplők: Erzsébet királyné; Latkóczy Ida, a királyné felolvasónője; Neszmélyi Kálmán, Kossuth futárja; Andrássy gróf; Udvarhölgyek. Mivel a magyaros témát az idegen elnyomás elleni tiltakozásnak tekintették, a darab politikai vihart kavart, de végül is óriási sikert aratva több százszor került színre. Ebben az operettben hangzik el Huszka megzenésített Petőfi-verse, a Szeptember végén, és az I. felvonás fináléjában a „Szegény magyar nép Téged vihar tép…”, s nem utolsó sorban, a humor szolgálatában a slágerré vált szám, a „Délibábos Hortobágyon” című vidám kettős. Huszka ezzel a művével újjászélesztette a szunnyadó klasszikus operettet. A magas színvonalú zene és az emelkedett téma méltó reneszánsza a műfajnak. Nagyon bízom abban, hogy a bemutatandó Huszka-daljáték zeneileg csonkítatlan állapotban kerül bemutatásra az évadnyitó kaposvári előadáson!
„Kolonits Klára királynő szerepben” – ez a címe a Magyar Nemzet keddi számában megjelent cikknek, melynek keretében Gulyás J. Attila interjúvolta meg az Operaház szopránját - abból az alkalomból, hogy Huszka-daljátékban lép fel Kaposvárott. A Liszt-díjas operaénekessel a társulati évadnyitó után beszélgetett a napilap munkatársa. „Szeretem a kihívásokat, de már most remeg a lábam – mondta mosolyogva Kolonits Klára, a Csiky Gergely Színház évad-első előadásának, Huszka Jenő Erzsébet című daljátékának főszereplője. - A legnehezebb Mozart, Verdi, Puccini-operák női főszereplője miért tart egy Huszka-daljátéktól? - Mert az Éj királynője, a Violetta, a Mimi után most voltaképpen egy prózai darab főszerepe vár rám. Az Erzsébet királynőben ugyanis csak két dal hangzik el. Számomra, akik 1995 óta mindig zenés színpadi szerepeket kaptam, és „elértek” a legszebb Mozart-operák, nagy kihívás prózai színészként bemutatkozni. - Mivel magyarázható, hogy a zenés színház kedvelői keveset tudnak az Erzsébetről? - Én se ismertem, és nem hallottam róla, pedig a Budapesti Operettszínházban már minden Huszka-darabban énekelte,. De nem véletlen, hogy ebben a formában ismeretlen a színházlátogatók előtt, az eredeti Erzsébetben ugyanis nem volt zenés szerep. Ács János rendező választása talán ezért esett rám, mert úgy gondolta: egy jó énekes meg tud birkózni egy prózai szereppel is. Így kerültem Kaposvárra vendégként, György- Rózsa Sándorral, az Operettszínház tagjával. Egyébként a mi szerepünk nem valóságbeli, inkább idolok vagyunk, akikre a darabban a földi konfliktus megoldása vár. - A daljáték rendezője a kaposváriak körében is nagy tiszteletnek örvendő Ács János lett volna, aki időközben megbetegedett, így most Babarczy Lászlóra vár a darab színpadra állítása. Nem zavarja ez? - Sajnálom Jánost, aki szinte családtag nálunk. Az ő rendezésében játszhattam Szolnokon a Marica grófnőt, Szegeden pedig a Bohéméletet. Nem csak a szerep, a rendező, Babarczy László is nagy kihívás számomra, és gondolom, számára se lesz könnyű egy „más színházi világból” érkezettel dolgozni. - Láthatóan izgatott, ugyanakkor nem titkolja: a szíve mélyén örül a próbatételnek és bizakodó. - Nagyon fontos, hogy az embert új impulzusok érjék. Én nyitott vagyok ilyenekre, és izgatottan várom az október elsejei bemutatót. Fontosnak tartok két megjegyzést fűzni az interjúban elmondottakhoz: 1.) Az Erzsébet nem próza, hanem daljáték! Az igaz, hogy a címszereplőnek csak két dalt írt Huszka, de merem remélni, a rendezés önkényesen nem csonkítja meg a zeneszerző művét és benne maradnak a jól ismert zenei részletek – mert Kolonits Klára által mondottakkal ellentétben, az eredeti daljáték tele van jobbnál jobb Huszka-zenékkel, köztük slágerekkel. Ilyen például a „ Rózsám, viruló kis rózsám…”; „Én mától kezdve csak terólad álmodom”; „Van az úgy kérem, néha-néha…” dalbetétek is. A rádiófelvételen Melis György, László Margit, Kishegyi Árpád, Zentai Anna énekli a szép részleteket (Sebestyén András volt a karmester), de CD-jükön Kincses Veronika, Kalmár Magda, Galambos Erzsi, Pándy Piroska, illetve Németh Sándor is énekel Huszka-melódiákat a darabból. (Zenés film is készült Huszka daljátékából „Erzsébet királyné” címmel, Karády Katalinnal és Jávor Pállal a főszerepekben…) 2.) Az 1939. január 5-én Budapesten, a Magyar Színházban bemutatott 3 felvonásos daljáték karmestere Komor Vilmos volt, a neves operaházi dirigens! A daljáték szövegét Szilágyi László írta. A főbb szereplők: Erzsébet királyné; Latkóczy Ida, a királyné felolvasónője; Neszmélyi Kálmán, Kossuth futárja; Andrássy gróf; Udvarhölgyek. Mivel a magyaros témát az idegen elnyomás elleni tiltakozásnak tekintették, a darab politikai vihart kavart, de végül is óriási sikert aratva több százszor került színre. Ebben az operettben hangzik el Huszka megzenésített Petőfi-verse, a Szeptember végén, és az I. felvonás fináléjában a „Szegény magyar nép Téged vihar tép…”, s nem utolsó sorban, a humor szolgálatában a slágerré vált szám, a „Délibábos Hortobágyon” című vidám kettős. Huszka ezzel a művével újjászélesztette a szunnyadó klasszikus operettet. A magas színvonalú zene és az emelkedett téma méltó reneszánsza a műfajnak. Nagyon bízom abban, hogy a bemutatandó Huszka-daljáték zeneileg csonkítatlan állapotban kerül bemutatásra az évadnyitó kaposvári előadáson!
