A másik operett-topikban már írtam két jegyzetet az alábbi témában, ide még nem, ezért kivételesen átmásolok ide egy kapcsolódó korabeli cikk írását az Éva magyarországi bemutatójáról:
• Budapesti Hírlap, 1912. október 13. (242. szám)
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.
Éva. — Lehár operettje a Király Színházban.
Lehár Ferenc az Éva kétszázadik előadását dirigálta a héten
Hamburgban és onnan jött Budapestre, hogy ugyancsak az Évának első előadásán
dirigáljon. Az ő operettjei nem érkeznek rendesen ilyen nagy kerülővel és első
bemutatásuk után ilyen hosszú időre hozzánk. De ezt a késést annál szívesebben
megbocsáthatjuk, mert egy magyar operettnek, a Bródi, Martos, Jakobi
Leányvásárjának rengeteg sikere állta el előtte a vágányt és kényszerítette
veszteglésre. De egy Lehár-operettnek különben se veszedelem, ha várnia kell
néhány hónapig: egész bizonyos, hogy nem pusztul belé, sőt annál több időközben
aratott diadal koszorújával ékes, mire befut a budapesti állomásra.
Ma este ez taps és virág szakadó záporában megtörtént, a
közönség végre egész mivoltában üdvözölhette Lehár Ferenc legújabb művét, amely
egyes részeiben, főként az Éva-keringővel tetszésében már a mai döntő diadal
előtt afféle előőrsi győzelmeket aratott. Hogy a mai bemutatót valóságos
izgalmas várakozás fogadta és eseménynek érezte Budapest egész operett-kedvelő
közönsége, ezen nincs mit csodálkozni. Lehet akárkinek akármilyen véleménye a
könnyű muzsikáról, egy bizonyos. És ez az, hogy a Lehár Ferenc zenéje az, amely
ma a világon a legtöbb ember szívének beszél. Az övé ma a dal legnagyobb sikere
és ezt a sikert nem kellett artisztikus értékek feláldozása vagy elzálogosítása
árán megvásárolnia. Az, amit ad, a maga fajtájában nemes, tiszta és valódi. A
tüze nem görögtűz, hanem meleg érzés és az éneke ize nem cukrozott, hanem édes.
Az Évának mint textusnak van egy igen nagy szerencséje, avagy érdeme. A Willner
és Bodansky librettójának, amely nem oly elmés, kecses és könynyed hajlású,
mint például a Luxemburg grófja, de mérhetetlenül különb, mint a
Cigányszerelem, az a legkiduzzadóbb és bizonyára nem véletlen tulajdonsága,
hogy a legnagyobb mértékben és elemien a Lehárnak való. Lehár Ferenc minden
játszi könynyedsége, hajlékonysága és végtelenül könnyű készsége ellenére
(talán nem is ellenére) szentimentális muzsikus ennek a szónak legjobb,
legnaivabb és legbecsületesebb értelmében. És a szegény munkásleány és a gazdag
fiatal gyáros változatos, a nagy és fájdalmas ellentéteket egymásnak szögező,
majd a mindenható tiszta szerelem erejével kiegyenlítő története, amely azzal
végződik, hogy mind a kettő, az egyik sorsában, a másik érzése megtisztulásában
fölemeltetik és megcsinálja a legnagyobb földi karriert, a boldogságot: ez egy
szép, kedves, meleg, elemien szentimentális történet, a legjobb föld és a
legjobb levegő a Lehár Ferenc daltermő kedvének és erejének.
Már most a zenéről mit szóljunk? Szövegben azt ugye le nem
írhatjuk, amit Lehár kólába öntött: a dalt nem ismertetni, hanem dalolni vagy
hallgatni kell. Nekünk az az érzésünk, hogy ez a legszebb muzsika, amit Lehár
Ferenc idáig írt, de megvalljuk, Lehár-bemutatón nem először támadt ez az érzés
bennünk. De mindenesetre az Éva muzsikáját gondoljuk Lehár operettjei között a
legmélyebb forrásúnak, a legszélesebb medrűnek és a legegységesebbnek. És ki
kell emelnünk a gazdagságát. Hatalmas tömeg az Éva zenéje, sok-sok muzsika és
végig muzsika, a közönség ezért nem tudott betelni vele. Nyitott lélekkel
hagyta magán keresztülhömpölyögni a melódiák meleg és édes hullámait, tele volt
elragadtatással, újra meg újra kívánta hallani a dalokat, és ha valaki
lekottázta volna az est folyamán fölviharzott tapsokat, lett volna belőle
körülbelül olyan vastag könyv, mint maga a partitúra...
FedákSári pedig boldog lehet és gratulálhat magának, hogy
eljátszotta Évát, mert ha nem teszi, nemcsak egy tobzódóan zajos siker, de
művészi fejlődésének egy igen jelentős mozzanata is kiesik a pályafutásából.
Fedák Sári tehetsége eljutott odáig, ahol a színész már nemcsak játékos
készsége, de alakító ereje érvényesülését keresi és a becsvágya többet kíván
annál, hogy egyes mókák vagy jelenetek emlékét adja a nézőnek, hanem egy egész
ember és egész sors ábrázolására törekszik. És erre az Éva külső és belső
történésben egyaránt gazdag, romantikus, de lélekkel átlehelt szerepe olyan
alkalmat adott neki, amilyen operett-hősnőnek ritkán kínálkozik. Élt és győzött
is vele, éppen ott aratván a legmélyebb és egyben a leghangosabb sikert, ahol a
szerepe drámaisága a legmesszebb vitte játékos, mókás művészete szokott
területétől. A mai este igazán nagy diadalt szerzett neki és ezt a diadalt
becsületesen meg is érdemelte. De az Éva — operett. Meséjének drámai folyását
mosolygó partok szegik és a kacagó jókedv sűrü szigetei osztják. Bőségesen van
benne derűs, mulattató elem és itt a ragyogóan ötletes, finom és kecses
Medgyaszay Vilma, meg a Rátkay Márton kezében a zászló. Mind a kettőjüknek
viharos sikerük volt, úgyszintén Király Ernőnek is, aki a gyáros szerepében
szép, átérzett, férfias alakítást produkált. A kiállítás fényes, a rendezés
Stoll Károly, a fordítás Gábor Andor munkája, elsőrangú.
Az egész este lefolyása, Lehár-bemutatónál igen érthetően,
szinte ünnepi volt. A nézőtér még holnap is azokkal lesz zsúfolva, akik már ma
szerettek volna ott lenni. Ragyogó közönség. Lehár Ferencet a zenekarban riadó
tuss, a nézőtéren dübörgő taps és zengő éljen köszönti, mikor a virágos
karmesteri széken megjelenik. Azután: taps és taps, újrázás, kihívás, virág,
izzó ünneplés majdnem éjfélig. Semmi kétség: Éva nem fog egyhamar kivonulni a
siker paradicsomából. (Sz.)
Ugyanezt mondhatom el én is: egyszer láttam élőben, s most másodszor a tévében. Talán az olykor feleslegesnek tűnő dialógusokból lehetett volna némi húzás.... Az ének-zenei anyag a helyén van, jól.
Néztem én is, egyszer láttam élőben és már kétszer a tévében. Egész megszerettem, sok ismert dal van benne, meg illik a zene a történethez.
Én a ma délutáni előadáson ott voltam, a szereposztás hasonló volt a tévés felvételhez(kivéve hogy Sándor Peti volt Jancsó, Homonnay pedig Draskóczy)Móni nagy tapsot kapott a belépőjekor :)
Éppen most látható az M5 csatornán ismét műsoron lévő Mária főhadnagy c. Huszka-daljáték Operettszínházi előadásának 2025-ös televíziós felvételén, Farkasházy Antónia szerepét alakító, mai Kossuth-díjazott Fischl Mónika Művésznő!
Ez így remek, akkor Móni mégsem búcsúzott el teljesen a primadonna szereptől.
Március
15-e alkalmából számos állami kitüntetést és művészeti elismerést osztottak ki - a Budapesti Operettszínház művészei közül
Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült:
HOMONNAY ZSOLT Jászai
Mari-díjas színművész, rendező,
SZOLNOKI TIBOR Jászai
Mari-díjas színművész, művészeti vezető, a Magyar Művészeti Akadémia
köztestületi tagja.
Kiemelkedő színművészeti,
színészi, rendezői, dramaturgiai és színháztudományi, színházelméleti
tevékenysége elismeréseként Jászai Mari-díjat vehetett át:
KISS DIÁNA, a Budapesti Operettszínház színművésze, a Magyar
Állami Operaház operaénekese,
Szereposztás van már. Fischl Mónika lesz Viktória az első szereposztásban, Dolhai Attila Koltay hadnagy és Trokán Péter pedig Cunlight.
Az Operettszínház produkciója méltó párja a legmagasabb színvonalú operaelőadásoknak
Záborszky Kálmán Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas érdemes és kiváló művész karmesterrel, gordonkaművésszel, a Szent István Filharmonikusok igazgatójával és vezető karmesterével beszélgettünk A cigánybáró című előadásunk kapcsán.
„Úgy tudom, hogy február 15-én este látta a Budapesti Operettszínház legutóbbi bemutatóját, A cigánybáró című előadást. Megosztaná az olvasókkal a meglátásait?
Korábban már gratuláltam Kiss-B. Atillának, az Operettszínház főigazgatójának, akit régóta ismerek, nagyszerű énekesnek és most már kitűnő színházigazgatónak is tartok. Atilla műveltsége, szakmai tapasztalata bámulatos. El voltam ragadtatva az előadástól, reveláció volt számomra az este, mert a zenekar fantasztikusan játszott és kitűnő énekeseket láttam, hallottam a színpadon. Pfeiffer Gyula főzeneigazgató és Bozsik Yvette rendező remek munkát végeztek.
Ismerte a szereplőket korábban?Papp Balázzsal, a tehetséges tenoristával már dolgoztunk együtt Mozart Requiemjében a Kék Madár Fesztiválon. Balázs kiemelkedik a generációjából, és úgy látom, hogy a színházban is megállja a helyét. Egy művész pályája elején kardinális kérdés, hogyan teljesít a színházi közösségben és a próbafolyamat után miként működik élesben a színpadon. Hiába az egyébként magas színvonalú zeneakadémiai képzés, ha a közönség részéről nem érkezik visszaigazolás mindarra, amit ő maga nyújt az előadásokban. Szerencsére itt nincs erről szó, hatása alá kerültem a szerepformálásának és a hangjának is.”
[...]
Viktória - Vörösmarty Színház | Jegy.hu
Magyarországra érkezik a Tenorok formáció, érdemes elcsípni őket
Nagy sikerű
szlovákiai koncertsorozata után Magyarországra érkezik a Tenorok formáció, akik
a Tenorok a női szívekért estjükön a legnagyobb klasszikusokkal varázsolják el
a közönséget. Boncsér Gergely, Klein Ottokár, L’udovít Ludha és Vadász Dániel
előadásában a játékos operettdallamokon és világhírű könnyűzenei slágereken túl
felcsendülnek a legnépszerűbb operaáriák is. Az első magyarországi koncertre
Szombathelyen kerül sor március 6-án.
/Magyar Nemzet - 2026. 02. 24. 18:02/
„A Tenorok a női szívekért
est a szenvedély és romantika jegyében született, ahol a líra, az erő és az
elegancia találkozik. A művészek széles zenei palettáról válogattak, így a
koncert minden zenekedvelő számára tartogat meglepetéseket: a My Way és a Love
Story könnyedsége, Kálmán Imre és Lehár Ferenc örökzöld, vidám
melódiái, valamint az O Sole Mio nosztalgiája
repíti el a nézőket a hétköznapokból. A népszerű dallamok mellett az
operairodalom legszebb áriái is felcsendülnek, megmutatva a tenorhang sokszínűségét
és kifejezőerejét.”
Jonas Kaufmann új cd-jét a Magyar Állami Operaház zenekarával rögzítette. A CD végig vagy magyar zeneszerzőjű vagy magyar témájú operett ill, két opera áriákat tartalmaz. 6 Kálmán Imre, 5 Lehár Ferenc, 6 Ábrahám Pál szerzemény mellett 1-1 Erkel Ferenc, Goldmar Károly, Huszka Jenő ill. Fred Raymond és Nico Dostal szerzeményt is hallhatunk. Nem tudni, hogy az Erkel és Huszka dal esetleg magyarul szólal-e meg, a többinél persze a német az eredeti nyelv.
„Magische Töne“ mit Jonas Kaufmann, dem Orchester der Ungarischen Staatsoper, Dirigent Dirk Kaftan und Sopranistin Nikola Hillebrand erscheint am 10. April bei Sony Classical digital und als CD.
- Imre Kálmán (1882–1953): Komm Zigány [Gräfin Mariza, Act 1]
- Imre Kálmán (1882–1953): Ich bitte, nicht lachen … Komm mit nach Varasdin! [Gräfin Mariza, Act 1, Duett] (mit Nikola Hillebrand, Sopran)
- Imre Kálmán (1882–1953): Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket (Grüß mir mein Wien) [Gräfin Mariza, Act 1]
- Imre Kálmán (1882–1953): Holdes, berauschendes Bild … Liebe singt ihr Zauberlied [Kaiserin Josephine, Act 1, No. 4]
- Imre Kálmán (1882–1953): Tanzen möcht’ ich … Tausend kleine Engel singen [Die Csárdásfürstin, Act 2, Duett] (mit Nikola Hillebrand, Sopran)
- Imre Kálmán (1882–1953): So verliebt kann ein Ungar nur sein (Tief wie der Bergsee) [Der Teufelsreiter, Act 1, No. 2]
- Ferenc Lehár (1870–1948): Allein! Wieder allein! (Es steht ein Soldat am Wolgastrand) [Der Zarewitsch, Act 1]
- Ferenc Lehár (1870–1948): O Mädchen, mein Mädchen… [Friederike, Act 2]
- Ferenc Lehár (1870–1948): Ich trete ins Zimmer … Immer nur lächeln [Das Land des Lächelns, Act 1]
- Ferenc Lehár (1870–1948): Wer hat die Liebe uns ins Herz gesenkt [Das Land des Lächelns, Act 2, Duett] (mit Nikola Hillebrand, Sopran)
- Ferenc Lehár (1870–1948): Schön wie die blaue Sommernacht [Giuditta, Act 2, Duett] (mit Nikola Hillebrand, Sopran)
- Pál Ábrahám (1892–1960): Ein Paradies am Meeresstrand [Die Blume von Hawaii, Act 1]
- Pál Ábrahám (1892–1960): Will Dir die Welt zu Füßen legen [Die Blume von Hawaii, Act 1]
- Pál Ábrahám (1892–1960): Pardon Madame [Viktoria und ihr Husar, Act 1]
- Pál Ábrahám (1892–1960): Nur ein Mädel gibt es auf der Welt [Viktoria und ihr Husar, Act 1]
- Pál Ábrahám (1892–1960): Sing-Sing [Julia]
- Pál Ábrahám (1892–1960): Der schönste Gedanke [Zigeuner der Nacht]
- Fred Raymond (1900–1954): Die Juliska, die Juliska aus Buda-, Budapest [Maske in Blau, Drittes Bild, Nr. 11, Duett] (mit Nikola Hillebrand, Sopran)
- Nico Dostal (1895–1981): Frag nur dein Herz, was Liebe ist [Die ungarische Hochzeit, Act 1, Duett] (mit Nikola Hillebrand, Sopran)
- Jenő Huszka (1875–1960): Londonban hej! (Bob belépője) [Bob herceg, Act 1, No. 3]
- Ferenc Erkel (1810–1893): Mint számûzött ki vándorol … Hazám, hazám [Bánk bán, Act 2]
- Karl Goldmark (1830–1915): Magische Töne, berauschender Duft [Die Königin von Saba, Op. 27, Act 2]
Született szubrett, reflektorok nélkül – Szendy Szilvi operetténekesnő a Gyere, mesélj! műsorban
„Egyszerre énekel, táncol, flörtöl, bajt kever, majd
mosolyogva el is simítja – mindezt úgy, hogy egy pillanatra sem esik ki a
ritmusból. Leggyakrabban ilyen a színpadon Béres Ildikó vendége, Szendy Szilvi
operetténekesnő. De mi történik akkor, amikor elhallgat a zenekar, lemegy a
fény, és csak az a nő marad, aki mindezt életben tartja? – a Gyere, mesélj!
műsorban erről is kérdezzük.”
(57:06
perc)
Erdély
TV – YouTube – 2026. február 8.
A műsorban „meglepetésvendégek” vallanak – bejátszott interjúrészletekben
– Szendy Szilviről: Béres Attila,
rendező-igazgató; Lőcsei Jenő,
táncművész-koreográfus; Peller Károly,
operetténekes-táncoskomikus
Hoztam egy részletet a tegnapi Csillagok találkozása gálából. Egy igazán különleges élmény volt és újra bebizonyosodott hogy a cirkusz és az operett nagyon jól megfér egymás mellett. Erre a legjobb példa a Kislány Vigyázz melyet Sándor Péter és Kiss Zoltán adtak elő, hozzájuk pedig csatlakozott Ifj Donnert Antal és Donnert Emilia egy bravúros lovas számmal.
Ma a Fővárosi Nagycirkusz Csillagok találkozása néven ad gálát a Budapesti Operettszínházzal karöltve. Részletek hangoznak el a Cirkuszhercegnő, Csárdáskirálynő, Jekyll és Hyde, Carmen, Monte Cristo Grófja valamint a Notre Damei Toronyőr darabokból, illetve a Nemzetközi Cirkuszfesztivál fellépőinek produkcióiból.
/ARD KLASSIK/
A Berlini Állami Operaházból: Újévi koncert 2025
Élő felvétel időpontja: 2025. december 31-én, 17 órától
Vida Miknevičiūtė, szoprán:
Thomas Blondelle, tenor:
Christian Thielemann, karmester:
Staatskapelle Berlin
A Berlini Állami Operaház az Unter den Linden csarnokban hagyományosan újévi koncertjén búcsúztatja az óévet és köszönti az újat. Idén az estét Lehár Ferenc „ezüstkorszakát”.
A népszerű Víg özvegy című operett mellett az 1920-as és az 1930-as évek elejéről származó művek is elhangzanak, amelyekben Lehár az opera művészetét kutatta. A zeneszerző a „Giudittát” „zenei vígjátékként” jellemezte. A „Friederike” és a „Paganini” című darabokban pedig a kultúrtörténet olyan kiemelkedő alakjai szerepelnek majd, mint az „Ördög hegedűse”, Niccolò Paganini és a „Költők fejedelme”, Johann Wolfgang von Goethe.
Program:
Die lustige Witwe:
Ouvertüre 09:30
Giuditta: Nr. 4
Freunde, das Leben ist lebenswert 12:58
Giuditta: Nr. 5 Wohin
will es mich treiben 16:00
Giuditta: Nr. 9 Zwei,
die sich lieben, vergessen die Welt 18:00
Giuditta: Nr. 9a
Intermezzo 22:00
Giuditta: Nr. 16 Meine
Lippen, die küssen so heiß 27:30
Giuditta: Nr. 18
Schönste der Frauen 31:30
Giuditta: Nr. 8 Schön
wie die blaue Sommernacht 35:30
Giuditta: Nr. 17a
Vorspiel 43:00
Friederike: Vorspiel
und Nr.1 43:40
Friederike: Nr. 3
Kleine Blumen, kleine Blätter 45:45
Friederike: Nr. 13 O
mein Mädchen, mein Mädchen 48:25
Friederike: Nr. 16
Zwischenspiel 51:10
Friederike: Nr. 14b
Warum hast du mich wachgeküsst? 55:00
Paganini: Nr. 1
Vorspiel mit Violinsolo 1:00:00
Paganini: Nr. 3 Schönes
Italien 1:02:20
Paganini: Nr. 5 So ein
Mann ist eine Sünde wert 1:04:30
Paganini: Nr. 9 Gern
hab ich die Frau’n geküsst 1:07:45
Paganini: Nr. 13 Liebe,
du Himmel auf Erden 1:10:15
Paganini: Nr. 12
Niemand liebt dich so wie ich 1:15:15
Paganini: Nr. 10 Deinen
süßen Rosenmund 1:19:00
Ráadás: Die lustige Witwe – „Lippen schweigen”
/1:24:06/
Die Faschingsfee: "Liebe, ich sehn’ mich nach dir" (Alexandra Maria) - YouTube
Kapcs. 6900 - Az előbbiekhez:
A farsangi tündér című operettből itthon - a rádió hőskorában - egy élő zenei adásban játszotta a stúdió-zenekar az „Ábránd”-ot. (zenekari részlet) - anno a rádió szerkesztőségi lapja ezt írta:
Kálmán Imrének Faschingsfee című operettje, melyet a mi rádióműsorunkban A farsang tündére (vagy: A farsangi tündér) címmel szokták megnevezni, eredeti magyar alakjában a Zsuzsi kisasszony nevet viselte. Zsuzsika, a postáskisasszony magyar figura volt, a darab egy kis magyar faluban játszódott; a világsiker vágya idegen, nemzetközi mesét teremtett a magyaros zenéhez és a kedves, nekünk való postáskisasszony átváltozott farsangi tündérré. Az idősebb emberek azonban ma is a Zsuzsi kisasszony eredeti szövegét dúdolják hozzá, mikor a rádióban hallják.
Az alábbi két kép közül a bal oldalin balról a 2. férfi Ábrahám Pál, a jobb oldali képen középen pedig Lehár Ferenc látható, balór a 2. férfi pedig a világhírű tenor, Richard Tauber 1933-ban, a Radio Wien júliusi száma tette közzé a két fotót.
Ez érdekes, mert a Zsuzsi kisasszonynak („Die Faschinsfee”) óriási sikere volt Bécsben, rengeteg előadást élt meg. Ezek szerint Budapesten nem szerették. Én csak a "Légy az icipici párocskám" c. dalt ismerem belőle, ez persze azért jó dal.
Kálmán Imre nem írt operettet Karneváltündér címmel; rossz fordítás lehet, vélhetően A farsang tündére című operettjéről van szó („Die Faschinsfee”). Librettistái: Alfred Maria Willner és Rudolf Österreicher. Az operett bemutatója: 1917. szeptember 21., Bécs, Johann Strauss-Theater. Magyarországi bemutató: 1919. október 21., Budapest, Király Színház
Tudni kell azt is, hogy Magyarországon 1915-ben, a Vígszínházban (ős)bemutatott Zsuzsi kisasszony külföldön a darab 1917-ben elkészült
átdolgozott változata, „A farsang tündére”
vált ismertté: az eredeti szövegkönyvet elhagyva, a zenei anyag megtartása
mellett Alfred Maria Willner és Rudolf Österreicher új librettót készített. E
változatot New Yorkban „Miss Springtime
címmel játszották, a főszerepet Petráss Sári alakította nagy sikerrel.
Az új verzió hazai bemutatása eredetileg nem szerepelt a tervekben. Beöthy László azonban, hogy borsot törjön a Városi Színház orra alá két sztárja, Kosáry Emmi és Király Ernő átcsábításáért, új Kálmán-darabbal kívánta kárpótolni törzsközönségét. Kálmán – új darab helyett – „A farsang tündéré”-t küldte, az új verzió színre került – és megbukott (1919. október 21., Budapest, Király Színház).
Tehát a Zsuzsi kisasszony az eredeti mű – ami szintén több átdolgozást ért meg az idők folyamán, néhány részlete magyar nyelven – Martos Ferenc (szöveg) és Bródy Miksa (versek) a Rádió Dalszínháza égisze alatt, Innocent Vincze Ernő átdolgozásában vált ismertté: „Hajnalcsillag fenn az égen, várlak rózsám, olyan régen /Jaj, Zsuzsikám, jaj, Zsuzsikám” (Dinnye és Péterfi kettőse, I.felv.); „De gyönyörű, de sugárzó álom volt ma.../Jaj, Zsuzsikám” (Zsuzsi belépője, I. felv.); „Sétál a korzón a szende kisleány /Légy az icipici párocskám” (Zsuzsi és Falsetti kettőse, II. felv.); „Ripityom, de nagy a kedvem ma” (Dinnye és Zsuzsi kettőse, III. felv.)
Operetten-Boulevard am 01. Februar : Operettige Luftschlangen | Oper | BR-KLASSIK | Bayerischer Rundfunk
T: Nyitány a "Római karnevál" című műhöz
K: Johann Strauss
I: Bécsi Johann Strauss Kamarazenekar, vez. Willi Boskovsky
T: "Ma uralkodik a karnevál" a "Római karnevál" című műből
K: Johann Strauss
I: Peter Anders, WDR Rádiókórus és Kölni Rádiózenekar, vez. Franz Marszalek
T: "Gyere, gyere, karneváltündér" a "Karneváltündér" című műből
K: Emmerich Kálmán
I: Deon van der Walt; Müncheni Rádiózenekar, vez. Bruno Weil
T: "Kedves Mennyei Atyám, ne haragudj!" a "Karneváltündér" című műből
K: Emmerich Kálmán
I: Eva-Christine Reimer, Müncheni Rádiózenekar. Karmester: Bruno Weil
; "Gern hab' ich die Frau'n geküsst" a "Paganini" című műből;
Zeneszerző: Franz Lehár
; Karmester: Richard Tauber, Berlini Német Művészek Színházának Zenekara
; "Schönes Italien" innen: "Paganini" ;
Zeneszerző: Franz Lehár
; Vezényel: Richard Tauber, a Berlini Német Művészek Színházának Zenekara, Vezényel
: Ernst Hauke; "Karneval! Ja, Du allerschönste Zeit" innen: "Der Graf von Luxemburg";
Zeneszerző: Franz Lehár
; Vezényel: Rudolf Schock, Berlini Szimfonikus Zenekar, Vezényel: Frank Fox
; "Bist Du mir treu" innen: "Ball im Savoy" ;
Zeneszerző: Paul Abraham
; Vezényel: Herbert Ernst Groh, Gitta Alpar, Odeon Artists' Orchestra, Vezényel: Paul Abraham
; "In meinen weißen Armen" innen: "Ball im Savoy"
; Zeneszerző: Paul Abraham
; Vezényel: Diana Damrau, Müncheni Rádiózenekar, Vezényel: Ernst Theis
; "Warum bin ich verliebt in dich" innen: "Ball im Savoy";
Zeneszerző: Paul Abraham
I: Rosy Barsoni és Oscar Dénés, Odeon Artists' Orchestra, vez. Paul Abraham
T: "Yo soy Maria" a következőből: "Maria de Buenos Aires"
K: Astor Piazzolla
I: Fatma Said, Heinrich Köbbelring, Philip Krause, Quinteto Angel
T: "My Friend Bunbury"
K: Gerd Natschinski
I: Fritz Hille, a berlini Metropol Színház zenekara
T: "Március és palotas" a következőből: "Ahol a pacsirta dalol"
K: Franz Lehár
I: Berlini Rádió Szimfonikus Zenekara, vez. Michail Jurowski
https://tickets.vibus.de/00100300000000/shop/vstdetails.aspx?VstKey=10030000000219006
Trailer: Märchen im Grand-Hotel – Oper Dortmund
Ibos Éva írása a tiszatajonline.hu oldalon a Szegedi Nemzeti Színház Én és a kisöcsém produkciójáról.
Méltóságteljes évzárás és tempós évkezdés a Hírös Agórában
(2026. január7.) - Komlós József
Idén ismét egy tartalmas, szórakoztató és színes műsorral köszöntötte az újesztendőt a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar. A teltházas közönség előtt bemutatott műsorban ezúttal Zavaros Eszter operaénekesnő-műsorvezető és Bretz Gábor operaénekes voltak a meghívott vendégfellépők.
Emlékszem még azokra az időkre
– nem is volt az olyan régen – mikor finanszírozási gondok okán még a megszűnés
sötét árnya is fenyegette a Kecskeméti Szimfonikus Zenekart; és azokra is,
mikor még lemezeket is tudtak készíteni és tudtak kiadni. Mint ahogy azokra is,
mikor még csak úgy harminc taggal állt fel az idén már hatvanadik
születésnapját ünneplő együttes – s most, 2026. január elsején igazán jó volt látni
a vendégzenészekkel kiegészített hatvan fős, erőtől duzzadó, komoly együttest.
Az előző öt évben
megvalósított ügyvezető igazgatói koncepció és fejlesztési szándék további
szakmai fejlődéseket hozott a zenekar számára, mely szervesen belenőtt mára
városunk zenei életébe: hiszen fellépéseik a Hírös Agórában és a nyári
fesztiválokon éppúgy teltházakat vonzanak, mint immáron évek óta futó Barokk
Bérlet sorozatuk.
A mára már társasági eseménnyé
vált újévi hangversenyükön sem volt ez másképpen: teli színházterem és nagy
érdeklődés kísérte műsorukat – mely idén sem nélkülözte a meglepetéseket. S itt
álljunk is meg egy pillanatra és emeljük ki, hogy Hollókői Huba karmester és a
Kecskeméti Szimfonikus Zenekar most sem ment a tutira, és nem elégedett meg
azzal, hogy a jól – vagy unalomig – ismert és játszott darabokkal szórakoztassa
közönségét, hanem új, izgalmas színeket is hozott az esztendő legelső
fellépésére.
Az első felhangzó mű mindjárt
tempót is adott az egész estének: a hetvenes évei derekán járó kortárs mexikói
zeneszerző, Arturo Márquez legismertebb szimfonikus darabja. A Danzón No. 2 –
vagyis a II. tánc – igazán vérpezsdítő, karakteres, latin-amerikai hangulatú
kompozíció, mely forró ritmusaival a nyarat idézte meg a januári télben. Aztán
Kálmán Imre Marica grófnő operettjének nyitánya hozott vissza bennünket az
újévi hangulatba – és rögtön utána a műsort vezető Zavaros Eszter énekelte el
Marica belépőjét.
Zavaros Eszter rutinos tévés
műsorvezető, aki közvetlenül kedves stílusával az újévi fellépésén is hamar
felszabadult hangulatot tudott teremteni – és a Magyar Állami Operaház
szopránjaként sem kevésbé varázsolta el a közönséget. Érzékeny, de erős, biztos
és tiszta hangján egyfajta műfaji drámai ellenpontként Puccinitől Musetta
áriáját is előadta. Mert az est egészében végig mindkét minőségében jelen
maradt a duettekben is, mikor Mozarttól Don Giovanni és Zerlina, valamint
Papageno és Papagena kettősét is elénekelte az est másik szólistájával, Bretz
Gáborral.
Közben az is kiderült, hogy
Bretz Gábor kecskeméti kötődéssel is bír, sőt édesanyja a Kodály Iskola első
induló osztályában tanult. A világhírű basszbariton szólóprodukcióiban Lehár
Ferenctől Daniló belépőjét, majd Mozarttól Figaro slágerként kedvelt áriáját
énekelte az első felvonás végéről; aztán pedig Nicolaitól Falstaff áriáját és
Puccini nem kevésbé ikonikus Kabát-áriáját – minden pillanatában hozva a
szerepek túlcsorduló férfias erejét és egyben igazolva magas nemzetközi
presztízsét.
A zenekari darabokról szólva a
nyitó számhoz hasonló meglepetésként hatott Széchenyi István unokaöccse, „a
magyar Strauss” – azaz a tavaly kétszáz éve született országgyűlési képviselő,
főrend, diplomata és zeneszerző, Széchenyi Imre Leopoldinen polkája is. De
persze a tartalmas műsorból mellettük nem maradhattak ki a sikerdarabok sem:
Brahms V. és VI. Magyar tánca, Suppé Könnyűlovasság nyitánya, Csajkovszkijtól a
Hattyúk tava gyönyörű keringője, valamint természetesen a Kék Duna keringő és a
publikumot tapsoltató Radetzky-induló Johann Strauss-tól.
Összességében egy igazán szép, nagyon változatos, az ünnepi alkalomhoz méltó műsort láthattunk Hollókői Huba karmester és a kiválóan teljesítő Kecskeméti Szimfonikus Zenekar, valamint az est két sztárszólistája, Zavaros Eszter és Bretz Gábor közreműködésével – melyet a publikum megérdemelten ünnepelt közben is ovációval, majd a végén visszahívásokkal és a ráadások után álló vastapssal.
2. Krasznai-Krausz dal viszont picit hasonlít Kálmán Imre stílusára.3. dal Ábrahám és Kálmán zenei stíllusának ötvözete. 4. dal Csárdás szintén Kálmán stílusát idézi. 4. dal az tényleg Ábrahámos, ami azért vicces, mert ez 1927-es (Ein frau von format operett), és Ábrahám első operettje 1928-as. Persze ők már az 1910-es évek közepétől ismerték egymást, mivel együtt végeztek a Zeneakadémián 1916/17-ben.
Itt van egy kritika is a János vitéz debreceni bemutató-előadásáról:
/dehir
– 2026. január 29./
Természetesen linkelem Ábrahám Mon ami c. keringőjét, ami szerintem egyáltalán nem hasonlít Krasznai-Krausz dalaihoz, szerintem zeneileg sokkal magasabb értéket képvisel: Mese a Grand hotelben (jazz-operett): Mon ami.
Németországban (Annabert-Buchholz) 2025. decemberjében műsorra tűzték Krasznai-Krausz Mihály Sárga liliom c. operettjét, aminek librettóját Bíró Lajos szövegkönyve alapján írta Zágon István és Herczeg Géza. Úgy nézem, hogy viszonylag gyér érdeklődés mellett megy az előadás, de viszont kivácsi voltam zenéjére, másrészt, hogy igaz-e, hogy Krausz zenei stílusa nagyon közel áll zeneakadémiai osztálytársához Ábrahám Pálhoz. Krasznay másik, 2025-ben Németországban felújított operettje a "Ein frau von format" azért tartalmazott 3 egész dallamos számot. A Sárga liliomból viszont eddig semmi zenei anyagot nem találtam, de a 30-as években ment a Fővárosi Operettszínházban, méghozzá Honthy Hanna főszerepével, és kb. 30 előadást meg is élt, ami azért nem rossz.
Ha már említed Kemény Egont, találtam egy cikket:
Kacsóh Pongrác: János vitéz - bemutató, 2026. január 16. - Debrecen
Csokonai Nemzeti Színház
- Csokonai Teátrum
Rendező: Fejes Szabolcs
A János vitéz kettőzött szerepeinek januári beosztása: ITT
Szellemesség, tempó, szív: Paul Abraham „Mese a Grand Hotelben” című operettjének premierje Dortmundban.
„A célom az, hogy ma este egy igazi energiahullám áradjon a színpadról a közönségre” – mondja Jörn-Felix Alt rendező és koreográfus. A „Mesék a Grand Hotelben” című darabbal a tökéletes katalizátorra lelt Dortmundban .
A „Mese a Grand Hotelben” nem része annak a népszerű trilógiának, amellyel Abraham 1930-tól kezdve felrázta a válság sújtotta Berlin szórakoztatóiparát. Ott először a Lipcsében bemutatott „Viktória és huszárja” árasztotta egzotikus báját oroszországi, japán és magyar helyszínekkel.
Egy évvel később a dolgok még fantasztikusabbá váltak: Az 1931-es lipcsei próbabemutató után „Hawaii virága” a klisés Déli-tenger és Párizs világába repítette a berlini közönséget. A „Savoyi bál” premierjét a berlini Großes Schauspielhausban 1932-ben már beárnyékolta a felemelkedőben lévő náci diktatúra, amely Ábrahámot nemcsak divatos Fasanenstraße-i villájának elhagyására kényszerítette 1933 tavaszán, hanem a dzsesszoperettek királyaként és időtlen slágerek alkotójaként betöltött pozíciójára is.
A zsidó zeneszerző, Ábrahám számos kollégájával osztozott a sorsban: emigrált, kezdetben biztonságban érezve magát Budapesten, majd 1934-ben Bécsben bemutatta a "Mese a Grand Hotelben" című darabot, 1936-ban pedig Budapesten a "Roxy és csodacsapata" című futballoperettet – ez volt utolsó sikere, amelyet Párizson keresztül az Egyesült Államokba menekülve nem tudott megismételni. A "Mese a Grand Hotelben" a második világháború után feledésbe merült. Csak Barrie Kosky fedezte fel újra Ábrahám műveit, és mutatta be azokat a berlini Komische Operben, amely az elmúlt években számos produkciónak adott lendületet, köztük a 2018-as mainzi német színpadi premiernek, valamint a hannoveri, meiningeni, drezdai, cottbusi, duisburgi, hofi és würzburgi produkcióknak.
Jó körülmények egy élénk estéhez
Paul Abraham operettje minden hozzávalót kínál egy pezsgő estéhez: egy szeszélyes, szellemes és érzelmes történetet a Francia Riviéra elbűvölő hátterében, a keringőktől az 1930-as évek legújabb divatos táncaiig terjedő elsőrangú zenével kísérve. Az Abraham-szakértők, Henning Hagedorn és Matthias Grimminger (a Dortmundi Filharmonikusok szóló basszusklarinétosa) által készített zenei feldolgozás az eredeti mű érzékeny és stilisztikailag figyelmes interpretációját ígéri. Semmi sem lesz vontatott; minden tökéletesen hangszerelt lesz egy elektrizáló előadáshoz, amely tele van „szellemiséggel, energiával és rengeteg szívvel”.
Milyen mesét akart elmesélni Paul Abraham és legjobb dalszövegírói, Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda a bécsi közönségnek 1934-ben? Először is, minden szereplőnek szembe kell néznie a rideg valósággal: A spanyol Izabella infánsnő és kísérete száműzetésben él – akárcsak sok német menekült a náci korszakban –, de egy előkelő szállodában a filmművészeti fővárosban, Cannes-ban. Teljesen tönkrementek, mint kiderül; ez a felismerés csak fokozatosan dől el.
Sam Makintosh amerikai filmproducer gyakorlatilag csődbe ment. Egyszerűen hiányzik egy lebilincselő történet egy új filmhez. Lányának, Marylou-nak zseniális ötlete támad: Cannes gazdag társasága eljátszhatná a saját sorsát egy új filmben. Ez az ötlet nem igazán tetszik a régi arisztokráciának. De aztán pénzügyi gondok, szerelem és egyéb bonyodalmak merülnek fel. Végül mindenki boldog, ugye?
Ebben az operettben az emigráns Ábrahám olyan motívumokkal játszik, amelyek felkeltik a kíváncsiságot és a vágyakozást: egy kifinomult szálloda, egy arisztokrata társadalom, a film és az amerikai jet set varázsa, és végső soron az elit és az alsó osztályok közötti szerelem ősi témája. Ehhez jön még két olyan szint ügyes használata, amelyek a darabban ismételten metszik egymást: az autentikus élet és annak ábrázolása (és elidegenedése?) az akkoriban modern film médiumában. A Dortmundi Filharmonikusokat vezénylő Koji Ishizaka, a debütáló Jörn-Felix Alt rendező, a dortmundi énekesek és a nyolctagú táncegyüttes számára ez egy gyors tempójú kihívás.
Információ: Paul Abraham „Mese a Grand Hotelben” című darabjának premierje január 24-én lesz. További előadások február 1-jén, 18-án és 27-én; március 6-án és 20-án; április 11-én, 16-án és 19-én; május 1-jén, 10-én, 17-én, 29-én és 31-én; valamint június 27-én. Jegyek online vagy telefonon kaphatók a (0231) 50 27 222 számon.
Ábrahám Pál 1934-es Mese a Grand Hotelben. c. jazzoperettje előző szezonban 4 színházban is ment, és a jelenlegi 2025/26-os szezonban Erfurt mellett Dortmundban is bemutatják. Ezzel ez lett a Bál a Savoyban után legnépszerűbb Ábrahám darab külföldön, megelőzve a Magyarországon is kedvelt Viktória (és huszárja)t és a világhírnévre is szert tett Hawaii rózsáját is.
A Bajadér különben jó lenne, ám fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban hogy a jelenlegi szubrett-tánckomikus felhozatal képes lenne e az olyan koreográfiákat elsajátítani amiket annak idején Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté és a többiek kisujjból kiráztak. Ezen kívül nem ártana ha lenne több bonviván ugyanis Dolhai Attila szinte biztos hogy nem vállalná Radjami szerepét, rajta kívül pedig csak Balczó Pétert tudnám erre a szerepre elképzelni.
Kálmán Bajadérja különben megy ebben a szezonban (pontosabban nemrég fejezték be) jelenleg Drezdában Ábrahám Bál a Savoybanjával és Lehár Víg özvegyével, ill. Strauss Denevérjével együtt, bár előbbire kevésbé fogynak a jegyek, pár előadást töröltek is.
Azért van benne kb. ezen a dalon kivül kb. 3 sláger, meg még 2 egész jó dal.
Teljesen szubjektív kinek melyik a kedvenc darabja, illetve melyiket helyezi a másik elé. Ahogyan az is, kinek Kálmán, kinek Lehár, kinek Ábrahám, kinek Kemény Egon (?) a "mindent visz" primer. Őket - bennünket - nem befolyásolják azok a magyar és/vagy a világ statisztikái sem, amelyek lehet, hogy régen is csak manipulált vagy manikűrözött adatokra épült, manapság pedig a vitatott mesterséges intelligencia program generál...
Viszont a színházban annak a legjobb a rendezése. Ne értsd félre én azt írtam hogy a színházban azt jobban szeretik mint a Csárdáskirálynőt de ez azért van, mert a Csárdás rendezése katasztrófa. Ha jobb lenne a rendezés akkor azt is jobban szeretnék
Èn mèg Jankovits Józseffel làttam a darabot a 90-es èvek elejèn. Akkor is jó kiàllìtàsban jàtszottàk, de zeneileg meg sem közelìti a Csàrdàskiràlynőt, de mèg a Marica grófnőt sem. Lehet szeretni ès/vagy zàszlóshajónak (ki)nevezni a Cirkuszhercegnőt, de attól mèg nem lesz a legjobb Kàlmàn-opusz, ès csak az alkotók bűne hibàja, ha a Csàrdàskiràlynőt nem "öltöztetik" mèltó, megfelelő "köntösbe" ... hanem olyan gagyi brettlit csinàlnak belőle, amiről itt lejjebb nàlamnàl hozzàèrtőbb fórumtàrsak enyhèn szólva sem ìrtak valami elragadtatottan, ellenkezőleg. A hiba tehàt a szìnhàz "kèszülèkèben" van. Ki kell javìtani. Sosem kèső.
Nincs is benne tùl sok egyèb slàger, mint Mister X belèpője. Meg sem közelìti a Csàrdàskiràlynőt, de a Marica grófnőt sem. Amùgy ugye milyen èrdekes? Màr règen felfigyeltem rà, hogy a hàrom fő Kàlmàn-opuszban 1-1 kiràlynő-hercegnő-grófnő a cìmszereplő. Nem tùl vàltozatos, de jópofa.
Győri Nemzeti Színházban - Áprilisban:
Marica
grófnő /bemutató/
Rendező: Mészáros Tibor
Főszerepekben: Zavaros Eszter és Bakos-Kiss Gábor
Részletekkel később szolgál az intézmény.
Én az egyik főpróbán láttam, illetve a tévében is megnéztem, mert egyszer már leadták, és tényleg jobb, mint a Csárdáskirálynő, még ha túl sok dal nincs is benne (én kb.8 vagy 9-et számoltam), és folyamatosan ismételgetik a darabban lévő néhány slágert, főként Mr. X belépőjét, amit vagy 5-ször is lehet benne hallani.
Ha zászlóshajót kellene mondani a színházban az operettek közül, akkor inkább a Cirkuszhercegnő mondanám, azt nagyon szereti a közönség, a múlt hét folyamán kétszer is voltam, mindkét alkalommal nagy sikere volt. Musicalek közül pedig a Jekyll és Hyde és a nem rég bemutatott Notre Damei Toronyőr, mindkettő teltházas szokott lenni.
Mohácsi János Csárdáskirálynője bő 30 éve nagyot "szólt" Kaposváron, meg azon túl is. Persze Molnár Piroska és Kulka János nívójú színészeket hiába is kérne számon az ember az Operettszínházon, pedig még én is láttam ott egy Básti Lajost (My Fair Lady), egy Bessenyei Ferencet (Hegedűs a háztetőn, ha speciel nekem nem is tetszett a játéka) vagy egy Latinovitsot (A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak, amit sajnos nem láttam), hadd ne soroljam tovább. Érzésem szerint Mohácsi szinte mindig túlrendez, túl hosszúra, túl sokra. A Novarás drámai finálét azonban mindenképpen érdemes megnézni: egy birodalom elporladását vizionálja 1916-ra datálva fenyegetőn ... hogy aztán huszonvalahány év múlva majd a zászlóshajó gazdájának birodalma süllyedjen el. És igen, az intelem, a vízió ma is aktuális, érvényes.
Vicc inkább az a "produkció", amiből részleteket látni volt szerencsétlenségem. A Csárdáskirálynő a (magyar) operett vitathatatlan zászlóshajója, következésképpen a műfaj nevét -sajnos egyre kevésbé jogosan- viselő teátrumnak is a zászlóshajója kell(ene), hogy legyen. Szégyen, ha nem az, ha olyan, mint ez a ripihalom.
https://www.jegy.hu/program/luxemburg-grofja-185670?q=luxemburg+gr%c3%b3fja.&sgtype=pfprogram
Az Operettszínházat említettem: csak A mosoly országa van jelen Lehártól.
