Igen, úgy túnik, a műsorstruktúra kissé átrendeződik: több lesz az adásban az  operett... - az egyelőre változatlan, hogy csak egy szám hangzik fel az adott operettből. 

Ezévi csúcs! :-), ha nem tévedek. Jöhet a többi!

A Rádió Dalszínháza operettfelvételei közül ma a következő részleteket hallottuk a Dankó Rádió „Az a szép” zenei összeállításában:

1. Kálmán Imre – Julius Bammer, Alfred Grünwald - Harsányi Zsolt: Marica grófnő – Marica belépője (SassSylvia, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – „Sass Sylvia operettdalokat énekel” (1977. március 26., Kossuth Rádió 18.45-19.13) 

2. Robert Planquette: Rip van Winkle  - Szövegét Washington Irwing két elbeszélése nyomán Henri Meilhac, Philippe Gille és Henry Brougham Farnie írta.  Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József - Rip dala: „„Vígan gyertek velem, járjunk völgyön-hegyen, lassan tipegünk, csak pihenünk, nem sietünk!… /Röpke szó, elillanó, szeretem az éjszaka csókos álmát, röpke szó, elillanó, örömöket álmodva élni jó!…” (Melis György, km. az MRT Énekkara, vezényel: Breitner Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. december 28., Kossuth Rádió, 19.46 – 22.00

3. Leo Fall - Victor Léon - Innocent Vincze Ernő- Szabó Miklós: Az elvált asszony - Gonda dala: „Az utazás, kérem, az szép dolog, az ember a vonaton messze robog… Mert bizony gyötör a szép kupé, csak zörög, de nem visz az álom elé… Hogy mit lehet itt mást kívánni, meggondolhatja bárki: egy ringató kis ágy, ezért emészt a vágy! /Hálókupé! Hálókupé! Csak lennél már enyém!...” (Kalmár Magda, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – 1977., Magyar Rádió – stúdió-koncert

4. Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya - Barbara belépője, I. felv. - Macskaszerenád: „ Párizs kellős közepén…lakott egy finom kis cicamica… Miau, miau…” (Galambos Erzsi, km.  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

5. Lehár Ferenc - Paul Knepler, Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta - Octavio dala: „„Szép tünemény!... Új tavasz én rám nem vár!...Nincs többé vágy, nincs többé cél....” (MolnárAndrás, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió 20.19 – 22.00

6. Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Cigányszerelem – Ilona dala: „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő…./Volt nincs, fene bánja…” (Tiboldi Mária) – 1999.

7. Lehár Ferenc – Leo Stein, Jenbach Béla - Zágon István - Dalos László: A kék mazúr - Gretl és Muki vidám kettőse  „- Férjül veszlek, kicsi violám, beköti a fejedet a lány. Neki senki nem kell, csakis ez az ember, te leszel a párocskám! …/- Hölgyem, én édes hölgyem – Mondj le a nászról szépen bölcsen – A józan szívem nem fog a hymen…” (Koltay Valéria és Rátonyi Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – A Rádió Dalszínházának bemutatója (részletek) - 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05 – 15.15; az új Lehár-felvételek között a másik bemutató a Frasquita részletei voltak.

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya

Hétfőtől az alábbi műsorhét ismétlését hallhatjuk:

https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/06/28/tul-az-operencian-illenyi-katicaval-27-het

         Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

A Dankó Rádió mai, "Az a szép" műsorában két operettdalt is hallhattunk:

Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra - A király dala „Repül a szél, szívemig ér az ifjúság tündére, valami szent, gyönyörű csend jön a sok csók helyébe…/Kicsi feleség, te leszel a jóság, gyere hát, hisz oly suhanó a boldogság!...” (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Az 1980. július 2-án, a Petőfi rádióban 18.35-19.25 között bemutatott rádiófelvételről.

Kálmán Imre – Gábor Andor: A csárdáskirálynő – Sylvia belépője (Sass Sylvia, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – „Sass Sylvia operettdalokat énekel” (1977. március 26., Kossuth Rádió 18.45-19.13) 

Itt van a "Rég volt" kettőse Oszvald Marikával és Peller Károllyal egy színházi előadás felvételéről is: 

(Kálmán Imre:A hollandi menyecske)

https://www.youtube.com/watch?v=u2coAL76_dU&ab_channel=agiiica

Jut eszembe, a Kálmán Imre-operettek sorában – az életút ismertetésénél a kronológiát követi az operettműsor - a Csárdáskirálynő és A bajadér között ott van egy kevéssé ismert de a rádiófelvétel alapján elmondhatom, igen dallamdús műve: „A hollandi menyecske” („Das Hollandweibchen”) . Kár, hogy erről a darabról nem esett szó az „Operettparádé”-ban és nem hangzott fel ebből legalább egy részlet.  Hiszen a korábbi műsorokba belefért az életmű elejéről is, kevésbé ismert vagy játszott Kálmán-operettekre való hivatkozás vagy  ismertető. ("Tatárjárás", "Obsitos", "Kiskirály", "Farsang tündére")

A Hollandi menyecske szövegkönyvét a Csárdáskirálynőt is jegyző Leo Stein és Jenbach Béla írták, a mű bemutatója Bécsben, a Johann Strauss Színházban volt 1920. január 30-án, nagy sikerrel, nem véletlen, hogy 215 előadást ért meg, ami nem azt jelzi, hogy ne talált volna kedvező fogadtatásra ez az új operett. Későbbiekben aztán lekerült a színházak repertoárjából a darab, már nem játszották, valószínűleg a librettó gyengesége miatt került a háttérbe Kálmánnak ez az alkotása, hiszen a szerzőtől elvárt invenciózus muzsikája van ennek is.  A budapesti bemutató a Király Színházban (1921. október 1.) nem hozott akkora sikert, mint Bécsben. A magyar szöveg Kulinyi Ernő munkája, aki például A bajadér librettóját is fordította.

A hollandi menyecske tartalmi kivonata:

1. felv.: Jutta Glücksburgi hercegnővel már gyermekkorában eljegyezték (látatlanban) Paul Roderichet, Kissingen hercegét, aki most nem jön el, hanem titkárát küldi el maga helyett az esküvőre. Jutta haragra lobban és elhatározza, hogy bosszút áll.
2. felv.: Jutta Hollandiában kocsmai kiszolgálónőnek adja ki magát és úgy látszik csele sikeres, mert Pál udvarolni kezd neki.
3. felv.: Jutta teljes hercegnői díszben üdvözli Pált, akinek a szerelme nem változik. Egymáséi lesznek.

A Rádió Dalszínháza részleteket vett fel az operettből, a bemutatója: 1967. szeptember 3., Kossuth Rádió 14.22 – 15.00. A rádiófelvételen énekel László Margit, Koltay Valéria, Korondy György, Kishegyi Árpád, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó.

Dankó Rádió is sugározta a következő részleteket:

• Jelenet: „- Annyi nő van a világon, izgató, mint tetőtől-talpig álomszépek…/ . Lángra gyúl mindig új változatban, máma ez, holnap az, száz alakban…” (Korondy György, Kishegyi Árpád, az MRT Énekkarának Férfikara)
• Hármas: „… Majd hordok hollandi fapapucsot, minden férfi papucs ott…/ - Ez már tetszik nekem, erre vágyom éppen, jó mulatság, cifra ez, de nékem izgat ez, sejti azt az emberét, egy kis nőcske mily merész, hogy halkan és egy nap, férfit kézbe kap.”  Koltay Valéria, László Margit, Kishegyi Árpád)
• Kettős: „Csodaszerű nekem ez, mily boldoggá tesz a szesz, hold és csillag együtt táncol: örvendez. Minden körben lengedez, én vagyok csak egyenes, minden egyes csinos lány az kettő lesz…/- Egy jó kis bor, kis szerelem, kis nótaszó, ennyi mindenkinek kapható, csókra-dalra mindig még egy korty….La-la-la-la-la…” (Kishegyi Árpád, Koltay Valéria)

Egy másik rádiófelvételen Kollár Péter Erik és Eszlári Judit énekel egy kettőst az operettből:
- Éjfél-dal: „ …Hallgasd, már itt az éjfél, csókolj, hallgasd, mint ver a szívem, bókolj, érzed, két karom Téged hív, nem ölel már senki így, jöjj hát, ma éjjel mindent, mindent szabad, jöjj hát, bolond ki fél, és most elszalad, éjfél, de édes éjfél, maradj hát mindig így velem!...”

YouTube - „Rég volt”  - ez  a dal annyira sikerült, hogy az eredeti operettből bekerült más Kálmán-operettekbe betétszámként:  itt Kovács Zsuzsa és Mikó István alakítja (Kübekháza –„operettfalu”),majd ugyanezt Oszvald Marika és Peller Károly kettősében is láthatjuk egy Budavári Palotakoncert  felvételéről:

https://www.youtube.com/watch?v=1D47tVs6SDU&feature=share&ab_channel=Andr%C3%A1sKatona

https://www.youtube.com/watch?v=0F4qADbt6Es&ab_channel=dobozkaa7

Világ, 1948. április 11 / 859. szám

Akikkel találkoztam

 Relle Pál
Ábrahám Pál
A dunai hajó fedélzetére szelídén tűzött a reggeli nap. Örültünk az apró hullámok bukfenecezésének a hajó oldalán, örültünk az életnek, leginkább pedig a fiatalságunknak örültünk, amit akkor még nem tudtunk kellően értékelni. Utazásunk célja Mohács volt, ahol a város meghívására a helybeli színházban kellet bemutatnunk tudományunkat. Négyen voltunk, furcsa összeállítású kvartett. Abrahám Pál még nem döntött, mi legyen: tőzsdés-e vagy zeneszerző? Dezső Lajos, aki gyorsrajzoló mutatványokkal kívánt bemutatkozni a vendéglátó város közönségének, nem is sejtette, hogy néhány évvel később már világhírű vándor-karikaturistája lesz a történelemnek. Jómagam ia a töprengés hintájában lebegtem az építőművészet és az újságírás között. Az egyetlen biztos, reális valaki llosvay Rózsi volt közöttünk, a népszerű fiatal dízőz, akit a VIII. osztályról előadott daláért éppen akkorában emelt a siker Medgyaszay Vi!ma mellé.
Rossz, sejtelem fogott el, amikor a városba ünnepélyes elhagyatottsággal,  gyalogszerrel be vonultunk. A falakon rikító plakátok hirdették a »neves« budapesti művészek felléptét. »A zongoránál Ábraham P.« — takarékoskodtak a plakátok, amelyek fösvénységükben az én nevemből is elspóroltak egy 1-betűt, ily módon: »Konferál Rele Pál« Ábrahám Pali érzékeny lelke már akkor jelentkezett: nagyon bosszankodott keresztnevének megkurtítása miatt. Bosszúsága este forrpontra hevült. amikor a helybeli beje-lentö így aposztrofálta műisorszámot: ^Következük Ábrahám P- zogorajátéka. így mondta keményen. halmozottan:Abrahám Pö. (Kiderült később, nem tudták biztosan: Ábrahám Pál vagy Péter.) Ez a furcsa keresztnévkurtítás végérvényesen rajta ragadt szegény, jó Abrahám Palin. Már világhírű volt, de társaságban gyakran így mutatkozott be: Ábrahám Pö.
Sorsomat, persze, én se kerültem el. Előadásomban megemlékeztem Mohács szomorú nevezetességéről, a Cselle patakról. A nézőtérről többen felkiáltottak:
— Nem Cselle az, hanem Csele.
Kivágtam magam:
— Tudora. Engedjék meg nekem, hogy azt az 1-betűt, amit az én nevemből elvettek, odaajándékozzam az önök patakjának.
Néhányan nevettek, meg tapsoltak is a közönség soraiban, mégsem úsztam meg teljesen ép bőrrel úgynevezett talpraesett válaszomat. Berkes Imre barátom azóta is egyszerűen így nevez: Cselle, ha ugyan nem így: Cselle Pö.
Rossz sejtelmem visszajöhet is igazolódott. Ábrahám Palival közös kabinban jóízűen átaludtak az éjszakát. Annál szörnyűbb volt az ébredés. Reggelre kiderült, hogy hajótöröttek vagyunk, zátonyra futottunk, a hajónk léket kapott, talán már süllyedünk is. Rémülten láttuk, hogy kabinunk az ágy pereméig megtelt vízzel, cipőink apró csónakokként úszkálnak a négyszögletes beltenger piszkos hullámain, amelyek már négy holttestet is kivetettek az alacsonyabb bútorpártokra: két pár harisnyát, a Paliét és az enyémet. Az ágy tetejéről segítségért ordítoztunk: SOS! De senkí nem jelentkezett. Dermesztő percek teltek el. Ekkor Pali leugrott az ágyról, a térdig érő vízbe és minden erejét összeszedve felfeszítette a kabin ajtaját. Menekült. lépcsőkön fel, egyenesen a fedélzetre, a fedélzetről a kikötőhidra, a kikötőhídról a partra, a Vigadótéren, ahol hajónk lehorgonyozva pihent. Ábrahám Pali mindebből azonban semmit sem látott, menekült e úgy ahogy volt, mezítláb, hálóingben, beugrott egy békésen várakozó konfisba és elrobogott haza. Csapot-papot és minden holmiját, velem együtt otthagyott a »süllyedő« hajón. Amikor bőröndjét a hajókatasztrófából megmentett ruháival, alsónemüiveí, mázsás cipőivel és fonnyadt harisnyáival a lakására vittem, Pali — a fején és szívén vizes borogatással — már ágyban feküdt és aludt. Amikor a szemét felnyitotta, mindössze ennyit mondott, minden meglepetés nélkül, fásultan:
— Élsz? Örülök.
Aztán újból lehunyta a szemét és folytatta alig megszakadt álmát.
Erre gondoltam, amikor olvastam, hogyan menekült Abrahám Pali, egy szál bundában, l’asanensfcrasseá palotájából, amikor a nácik bevonultak Berlinbe. Egy szál bundában abból a borzalmás történelmi katasztrófából. Szegény Pali meg sem állt Amerikáig, csak futott, menekült, talán egy szál ingben az árva bundája alatt, otthagyva csapot-papot, minden vagyonát és dicsőségét az átkozott városban. Magam előtt láttam őt vizes borogatással a szivén s a fején amint lehunyt szemmel feküdt az óceánjáró kabinjában és vele éreztem, amikor Newyork kietlenségében hetek múltak és hónapok és ő egyre mélyülő .bánatában csak várt, várt... Mire várt? Egy otthon hagyott barátra, egyetlenegyre a sok színész és színésznő közül, akik oly rengeteg sikert és pénzt köszönhetnek neki... Hátha akad közöttük egy becsületes megtalálói, aki útját-módját leli, hogy megmentett értékei közül valamit visszaküldőin, ha nem is egy pár cipőt vagy harisnyát, legalább egy jó szót, egy vigasznyi üzenetet, az emlékezés préselt virágát.
Most hallom, hogy a newyorki idegklinikán agyműtéttel kívánnak segíteni rajta. A sebésztudósok remélik ... Talán megvilágosodik elborult elméje, talán beszélni is fog összefüggően, talán emlékezni is régi, szép tündöklésére... De vájjon ki adja vissza a melódiákat, amelyek ilt maradtak Európa romjai alatt, kettétört. élete törmelékei között? Szegény Pali, drága, jó Ábrahám Pö — ha emlékszel még dunai »hajótörésünkre«, első menekülésedre, ugye, hogy egy szál ingben, a rozoga konflison: nem így képzelted az életed. Még én sem.

                                                    OPERETTOÁZIS
magamban így hívom a műsort, szívesen átadom felhasználásra ezt a címet - egy új operettműsor részére... :-)

Addig is örülök a Kossuth Rádió ezévi, új sorozatának.
A tegnapi műsorban Nemlaha György Romváry Gertrúdról mondott szavai szereztek nekem örömet. Feledésbe ment, bár nem is volt köztudott, hogy ő volt először kijelölve a Komáromi farsangban Lilla szerepére - majd Házy Erzsébet kapta meg és elbűvölően énekelte el.

                                                       
                                                ROMVÁRY GERTRÚD
Kiss-B. Atilla Kálmán Paula emlékét idézte fel - ez a történet is nagyon fontos volt! 

x

Világ, 1948. április 11 / 859. szám

Akikkel találkoztam

 Relle Pál
Ábrahám Pál
A dunai hajó fedélzetére szelídén tűzött a reggeli nap. Örültünk az apró hullámok bukfenecezésének a hajó oldalán, örültünk az életnek, leginkább pedig a fiatalságunknak örültünk, amit akkor még nem tudtunk kellően értékelni. Utazásunk célja Mohács volt, ahol a város meghívására a helybeli színházban kellet bemutatnunk tudományunkat. Négyen voltunk, furcsa összeállítású kvartett. Abrahám Pál még nem döntött, mi legyen: tőzsdés-e vagy zeneszerző? Dezső Lajos, aki gyorsrajzoló mutatványokkal kívánt bemutatkozni a vendéglátó város közönségének, nem is sejtette, hogy néhány évvel később már világhírű vándor-karikaturistája lesz a történelemnek. Jómagam ia a töprengés hintájában lebegtem az építőművészet és az újságírás között. Az egyetlen biztos, reális valaki llosvay Rózsi volt közöttünk, a népszerű fiatal dízőz, akit a VIII. osztályról előadott daláért éppen akkorában emelt a siker Medgyaszay Vi!ma mellé.
Rossz, sejtelem fogott el, amikor a városba ünnepélyes elhagyatottsággal,  gyalogszerrel be vonultunk. A falakon rikító plakátok hirdették a »neves« budapesti művészek felléptét. »A zongoránál Abraham P.« — takarékoskodtak a plakátok, amelyek fösvénységükben az én nevemből is elspóroltak egy 1-betűt, ily módon: »Konferál Rele Pál« Ábrahám Pali érzékeny lelke már akkor jelentkezett-: nagyon bosszankodott keresztnevének megkurtítása miatt. Bosszúsága este forrpontra hevült. amikor a helybeli beje-lentö így aposztrofálta műisorszámot: ^Következük Ábrahám P- zogorajátéka. így mondta keményen. halmozottan:Abrahám Pö. (Kiderült később, nem tudták biztosan: Ábrahám Pá! vagy Péter.) Ez a furcsa keresztnév- kurtítás végérvényesen rajta ragadt szegény, jó Abrahám Palin. Már világhírű volt, de társaságban gyakran így mutatkozott be: Ábrahám Pö.
Sorsomat, persze, én se kerültem el. Előadásomban megemlékeztem Mohács szomorú nevezetességéről, a Cselle patakról. A nézőtérről többen felkiáltottak:
— Nem Cselle az, hanem Csele.
Kivágtam magam:
— Tudora. Engedjék meg nekem, hogy azt az 1-betűt, amit az én nevemből elvettek, odaajándékozzam az önök patakjának.
Néhányan nevettek, meg tapsoltak is a közönség soraiban, mégsem úsztam meg teljesen ép bőrrel úgynevezett talpraesett válaszomat. Berkes Imre barátom azóta is egyszerűen így nevez: Cselle, ha ugyan nem így: Cselle Pö.
Rossz sejtelmem visszajöhet is igazolódott. Ábrahám Palival közös kabinban jóízűen átaludtak az éjszakát. Annál szörnyűbb volt az ébredés. Reggelre kiderült, hogy hajótöröttek vagyunk, zátonyra futottunk, a hajónk léket kapott, talán már süllyedünk is. Rémülten láttuk, hogy kabinunk az ágy pereméig megtelt vízzel, cipőink apró csónakokként úszkálnak a négyszögletes beltenger piszkos hullámain, amelyek már négy holttestet is kivetettek az alacsonyabb bútorpártokra: két pár harisnyát, a Paliét és az enyémet. Az ágy tetejéről segítségért ordítoztunk: SOS! De senkí nem jelentkezett. Dermesztő percek teltek el. Ekkor Pali leugrott az ágyról, a térdig érő vízbe és minden erejét összeszedve felfeszítette a kabin ajtaját. Menekült. lépcsőkön fel, egyenesen a fedélzetre, a fedélzetről a kikötőhidra, a kikötőhídról a partra, a Vigadótéren, ahol hajónk lehorgonyozva pihent. Ábrahám Pali mindebből azonban semmit sem látott, menekült e úgy ahogy volt, mezítláb, hálóingben, beugrott egy békésen várakozó konfisba és elrobogott haza. Csapot-papot és minden holmiját, velem együtt otthagyott a »»üllyedő« hajón. Amikor bőröndjét a hajókatasztrófából megmentett ruháival, alsónemüiveí, mázsás

Ja most már megtaláltam. Ha jól számolom Kálmán Imréről 4 műsor is lesz összesen? Lehárról 2 adás volt, és 1-1 Huszka Jenőről és Ábrahám Pálról. Meg 2 adás volt eddig az operettszerzők történeteiről. 

Szerintem a legviccesebb Ábrahám Pál mohácsi története még ifjonc korából, persze azt nem ismerték, így nem mondták el.

Nem maradt el  a műsor! A szokott időben és frekvencián tudtam meghallgatni. (A Rádió hangtárából visszahallgatható az adás.) 

A Kossuth Rádióban minden szombaton délután 14.32 és 15.30 óra között jelentkezik az „Operettparádé”  műsora, amelynek szerkesztő-műsorvezetője: Babucs Kriszta. Ma újabb adással folytatódott az előző    hetekben elkezdődött, Kálmán Imre életútját és operettjeit áttekintő sorozat: ezúttal „A bajadér” és a „Marica grófnő” volt a beszélgetés témája. A stúdióban vendégként újra Kiss -B. Atilla operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Nemlaha György zenei író, dramaturg volt partnere Babucs Krisztának, hogy a tárgyalt operettekről átfogó képet alkotva, ismereteket nyújtsanak át a rádióhallgatóknak.

Kálmán Imre - Julius Brammer, Alfred Grünwald - Kulinyi Ernő: A bajadér

- Zenekari bejátszás egy Amerikában kiadott, korabeli gramofonlemezről: Radzsami herceg belépőjének dallammotívumai

- Radzsami herceg belépője, I. felv.: "Éj borong a földön, éj és csend, kis sarangi lantom halkan peng. Rajta, bajadérom, lebbenj hófehéren! …/Ó, bajadérom, kit a szívem imád, ó, bajadérom, megöl érted a vágy!...” (Udvardy Tibor, km az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – A Rádió bemutatója (keresztmetszet): 1962. augusztus 8., Kossuth Rádió, 20.20 - 21.10.  - Megjegyzem: Udvardy Tibor ugyanezt a dalt egy későbbi stúdiófelvételen is énekli: a Magyar Állami Hangversenyzenekart ugyancsak Bródy Tamás vezényli – Qualiton-felvétel, részletek, 1965

- Marietta dala, I. felv.: „Jönne velem nagysá’d shimmyt járni?...”  (Honthy Hanna)

- Odette belépője, I. felv.: „Szép primadonna, csodál a világ, színpadi fényben, ha játszani lát…” (Pászthy Júlia, km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel:  Breitner Tamás) - koncertfelvétel:  Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1979. december 3., Petőfi Rádió 19.40 –21.40)

Kálmán Imre - Julius Brammer, Alfred Grünwald – Harsányi Zsolt: Marica grófnő 

- Liza, Zsupán és Populescu hármasa, III. felv.: „Tűzrőlpattant barna lányok, nyalka szép legények…/Ringó vállú csengeri violám, kisangyalom…” (Németh Marika, Kishegyi Árpád, Külkey László, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. február 2., Kossuth Rádió, 20.30 – 22.00

- Zsupán és Marica kettőse, I. felv.: „Szép város Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál…” (Rökk Marika és Németh Sándor, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara) - archív színházi előadás hangfelvételéről

Telefonvonalról bekapcsolódott a beszélgetésbe Homonnay Zsolt, a Budapesti Operettszínház művésze, a Színházban tavaly bemutatott új „Marica grófnő” egyik Taszilója, aki felelevenítette a bonviván szerepköréből adódó kihívásokat, szólt Kálmán Imre zenéjének számára is vonzó értékeiről.

- Tasziló dala, I. felv.: „Mit tudjátok ti fenn, hogy idekint mi fáj…/ Hej, cigány!...” (Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. február 2., Kossuth Rádió, 20.30 – 22.00

- Marica belépője, I. felv.: „Húzd, mint régen! Húzzad nékem, gyere ide, vén cigány…/De jó is lenne szerelmes lenni…”  (Romváry Gertrúd, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil) - 1957

- Marica és Tasziló kettőse, II. felv.: „Szent Habakuk, mi van velem?.../ Egy az élet, egyszer élsz csak, kincsem, gondold meg ezt …”  (Kincses Veronika és Gulyás Dénes, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1987. december 21., Petőfi Rádió, 20.04 – 21.49  Megjegyzem, Gulyás Dénes Kukely Júliával is elénekelte ezt a kettőst,  operett-koncerten, 1979-ben, ugyancsak a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara működött közre és Breitner Tamás vezényelt) - Kálmán Imre - operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1979. december 3., Petőfi Rádió 19.40 –21.40)

A jövő heti adással zárul majd a Kálmán Imre alkotásait bemutató-ismertető sorozat az "Operettparádé"-ban.  

Ma elmaradt az Operettparádé a Kossuth Rádión? Most akarom visszahallgatni, de kívánságműsor volt helyette.

A Dankó Rádióban ma elhangzott „Az a szép” zenei műsorból kiemelem a következő két operettrészletet:

Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő

- Fedora és Mister X szerelmi kettőse, II. felv.: „Szeretem én! A szám elmondja százszor! Szeretem én, majd akármerre járjon!… /My darling, my darling…” (Németh Marika és Korondy György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Az új rádiófelvétel – keresztmetszet – bemutatója: 1976. augusztus 14., Kossuth Rádió, 19.43 – 20.28

Carl Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője – Melis György énekfelvételéről

Ezt az operettdalt két stúdiófelvételen is énekli Melis György:

• „Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet és Melis György énekel részleteket (1967. március 26., Petőfi Rádió, 13.20 – 13. 47) - Bródy Tamás vezényli a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát. - Carl Millöcker - Bum Tamás: A koldusdiák – Ollendorf belépője (Melis György)

• Carl Millöcker –Friedrich Zell és Richard Genée - Blum Tamás -Kardos G. György: A koldusdiák  - Új, teljes felvétel. A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1988. december 25., Kossuth Rádió, 16.35 – 18.15) - Km. László Margit, Kalmár Magda, Sánta Jolán, Molnár András, Melis György, Kovács Pál, Póka Balázs, Szüle Tamás, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Pál Tamás
  
  „Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem! Mert a női lélek, szörnyű, nincsen benne fegyelem! Néhány hadtestet már vezettem a mocsarakon át, újra csatarendbe szedtem néhány vert ármádiát, de a módszer, mely a harcmezőn a győzelemre vitt, mindig csődbe ment, ha kergettem a hölgyek kegyeit! Ó! /Bánatomban, szégyenemben majd elsüllyedtem én, álltam ottan nagy zavarban, mint egy húszéves legény! Most is elfog a pulykaméreg, hogyha visszagondolok arra, de bosszút állok ha addig élek, bosszút állok rajta! Apró kis bűnömet miért nem szánta meg? Miért hogy így megbüntetett?! Ó! /- Hófehér hattyúvállát csókoltam én, hófehér hattyúvállát csókoltam én! Akkor jött a nagypofon! Most is érzem arcomon! /Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem! Ez még nem történt meg velem! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt, nem történt meg velem!”  […]

Megjegyzem, az operett előző teljes rádiófelvételén Palócz László alakítja Ollendorf  szerepét: A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. augusztus 15., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00) – Kerekes János vezényel – Vámos Ágnes, Neményi Lili, Svéd Nóra, Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Palócz László, Maleczky Oszkár, Pálffy Endre, Göndöcs József,  km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Békés András.

 Dankó Rádió  "Az a szép" műsorában egy októberi adás után ma ismét meghallgathattuk a pompás duettet a francia zeneszerző operettjének kitűnő rádiófelvételéről:

Robert Planquette - Louis  Clairville, Charles Gabet  - Innocent Vincze Ernő: A corneville harangok (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel:  Breitner Tamás) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. december 20. Kossuth Rádió, 19.51 – 22.00

- Germaine és Grenischeux kettőse: „-... milyen egy férfi? De gyanakszom, a lány szívét megérti. Mert ahogy szól és válaszol, valóban oly könnyelmű... hogy joggal sérti meg,/- De így a helyzet roppant kényes. Egyebet én sem mondhatok. Titok!... - Egy ilyen leány szemérmes, akiről én még sosem álmodom... Nos, megértem: a hagyomány! Erről kérdem, ha meg nem sértem! Mit mond egy lány?... - Szép hableány, te is várod-várod,  meglásd, elindulsz majd egy szép úton. Felfedezed őt! Jó a hagyomány!  S jó az is … Grenischeux a párod!...”    (Házy Erzsébet és Korondy György)

Megemlítem, hogy Házy Erzsébet Germaine szerepében tizenegy évvel korábban (1960) már bemutatkozott rádiófelvételen. Az operett keresztmetszetében Házy mellett Zentay Anna, Bartha Alfonz, Radnay György, Maleczky Oszkár és Rátonyi Róbert működött közre, az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Erdélyi Miklós vezényelte.

Az adásban egy ismert részlet hangzott el a  Jerry Bock  - Reményi Gyenes István és G. Dénes György: "Hegedűs a háztetőn" musicaljéből, Bessenyei Ferenc  megunhatatlan énekfelvételéről:  "Ha én gazdag lennék"

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya

Hétfőtől az alábbi műsorhét ismétlését hallhatjuk:

https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/06/26/tul-az-operencian-lux-adammal-es-fesus-nellyvel-26-het/

         Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

A Dankó Rádió hullámhosszán ma az Az a szép c. délelőtti műsorban elhangzott zenék közül említem:

• Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Sybill - Sybill levele, I. felv.: „Kis Petrovom, remélem, megbocsátja, hogy búcsú nélkül hagytam el magát…” (Pitti Katalin) - (1981 – a Zenés TV Színház produkciójának zenei hangfelvételéről)

• Gyulai Gaál János – Aszlányi Károly – Romhányi József: Hét pofon - Musical hét részben

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1970. december 25 – 31.  Kossuth Rádió, I - VII. rész

(hét részben, egymást követő napokon, az év végére időzítette a rádió a musical felvételének bemutatóját)

Rádióra alkalmazta: Karinthy Ferenc

Rendező: Cserés Miklós dr.

Dramaturg: Ruitner Sándor

Közreműködik: az MRT Szimfonikus Zenekara, Énekkara (karigazgató: Bódy Irma) és a Stúdió 11 zenekara

Vezényel a zeneszerző: Gyulai Gaál János

Szereposztásból: 

William Macphab, állástalan mérnök és filozófus - Harsányi Frigyes
Terbanks, az acélkirály - Tomanek Nándor
Maisie, a lánya – Felföldi Anikó
Miss Finigale, Terbanks titkárnője – Psota Irén
Laskett, újságíró – Lőte Attila
Bixman, sofőr – Kozák László
Rikkancs – Paudits Béla
Drive, rendőrfelügyelő – Csákányi László
Fődetektív – Hadics László
Gyorsírónő – Csala Zsuzsa
Bárénekesnő – Sárosi Katalin

A Gretna Green-i kovács - Turgonyi Pál (énekhang: Kovács Péter)

A következő dalbetét került bejátszásra a musicalből

- A Gretna Green-i kovács által celebrált esketési jelenet: „Ha az illő csend, mint a szikra, szívetekre hull, az örök hűség lángol benne még a      síron is túl!... Adj választ vőlegény: nőtlen vagy még? „- Igen!” – Néked szíved bűn alatt, más férjed nincs? – Nincs! -  Elvennéd őt? – Igen! – Hozzá mégy? - Óh, igen! - Ősi áldott jog szerint, ennyi elég!….- Kedves ifjú férj: kívánom, hőn szeresd-e nőt!....” (Kovács Péter, km.  Felföldi Anikó, Harsányi Frigyes, Lőte Attila, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel a zeneszerző: Gyulai Gaál János)

• Fényes Szabolcs – Szenes Iván: Kinevezés (zenés rádiójáték) – kettős: „Menni, menni, menni messzire, ki jön velem? …/Mit ér az a perc, ami elmúlt, mit ér a virág, ami elhullt?...” (Sárosi Katalin és Harsányi Frigyes, km.  a Magyar Rádió Esztrádzenekara és a Harmónia énekegyüttes, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)  - A Rádió Dalszínházának bemutatója1976. április 4., Kossuth Rádió, 20.10 – 21.39

A Dankó Rádió mai, "Az a szép" műsorából említem meg az alábbi operettszámokat:

Offenbach – Henri Meilhac, Ludovic Halevy -  Fischer Sándor: A szép Heléna

- Heléna románca: „A szép Heléna, így neveznek…Ó Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félrecsúszik a, csúszik az erényes láb…”  (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – „Sass Sylvia és Miller Lajos énekel” - „Bemutatjuk új operettfelvételeinket” – 1976. augusztus 16. Kossuth adó 20.25-21.05

Az Ezüstsirály 1948-as bemutató-felvételről tett említést Erdélyi Claudia, de az elhangzott részlet későbbi rádiófelvételről szólalt meg: mint írtam, 1953-as stúdiófelvételről Neményi Lili és Szabó Miklós énekelte a kettőst. 

Az 1948-as felvételen  Orosz Júlia (Xénia) és  Nagypál László (Dániel) alakítja a szerelmespárt. 

A Csintalan csillagok részletet nem hallottam, elnyomta a nótaszó :-) ... komoly figyelmet kell szentelnünk a műsornak, hogy meghalljuk benne az operett-felvételeket.... Ennek látszólag ellentmond, hogy tegnap Erdélyi Claudia részletesen, érdekesen idézte fel az Ezüstsirály (1921) történetét, ezután hallottuk az 1948-as felvételt. Abból a szempontból is fontosnak tartottam, hogy az akkori stúdió-operettfelvételekből még megmaradt - ezek szerint - néhány. 1949 május 1-én kezdődött az új korszak, a rádióoperett kezdete: KEMÉNY EGON: Májusfa. Ez volt az első operett, amelyre  a szerzők felkérést kaptak a magyar rádió irodalmi osztályától (dramaturgia) és a rádió teljes egészében saját alkotást mutatott be a hallgatóknak.

A Dankó Rádió „Az a szép” műsorának mai zenéi közül említem meg:

Buttykay Ákos – Földes Imre – Gábor Andor: Ezüstsirály 

A Magyar Rádió 1948-ban mutatta be az operettet Kiszely Gyula rendezésében, majd jó tíz évvel később, új felvételen a legszebb részleteket újra felvette, és Szirmai Albert – Rajna Ferenc „Táncos huszárok” operettjének részleteivel együtt mutatta be 1953. december 26-án a Petőfi Rádióban 13.00 – 13.45 óra között.

A stúdiófelvételen  Neményi Lili, Németh Marika, Szabó Miklós, Kövecses Béla énekel, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Bródy Tamás vezényel.

Amit ma hallottunk, a rádió műsorán ritkán előforduló szép kettős, Neményi Lili és Szabó Miklós énekével:

„- Hogy kergettem két világon át, szép lábának minden kis nyomát! -Talán haragszom érte… - Azt kértem csak hogy Ön hol ragyog? azt se tudtam én, hogy hol vagyok?  -Talán haragszom érte… - egy fájdalmas hosszú év alatt nem mozdult bennem más gondolat: /Csak néki minden jót és szépet, a lába csak virágra léphet, mert ő a föld legszebb virága, mert ő a föld legszebb virága! Áldott a föld, mely  fölnevelte, a szél, mely szirmát rám emelte, midőn csodás selymét kitárta, csodás kelyhét kitárta!...”

Alfonzó énekfelvételéről hangzott el Zerkovitz Béla örökzöldje: „Ujjé, a ligetben nagyszerű, ujjé, a ligetben jó. Cirkusz, mozi, és ringlispil, Vampedics, Weinhuver és a Gerbeaud.”

Berkes János énekhangján szólalt meg egy dal Fényes Szabolcs Maya c. operettjéből: „Odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért!”

Fényes Szabolcs – Csizmarek Mátyás - Halász Rudolf: Csintalan csillagok

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1981. december 25., Kossuth Rádió 20.36 – 22.00

Km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel:  Sebestyén András

Vidám négyes (Kalmár Magda, Oszvald Marika, B. Nagy János, Tímár Béla): „- Ez furcsa fordulat! - én szóhoz sem jutok!    - Maguk is magyarok?!  - Hogyha igy fordult már a helyzet, erre most már mi jöhet más? - Mit az illem és a tisztesség megkövetel, jön a kölcsönös bemutatkozás:…/Most Párizs vár, induljunk már, délután kicsikét pihenünk. … - Este szórakozni kell, jöjjenek el!  …Most búcsúzunk, viszontlátunk este, szép jó éjszakát! Bonne soire!”

Örülök, hogy ezen a témán keresztül is előtérbe került "a Hatvani", ahogyan rádiós berkekben évtizedekig emlegették - a napokban volt bemutatójának évfordulója.

A Magyar Rádióban 1955-ben, a HATVANI DIÁKJAI felvételekor volt a fordulópont, amikor Ruitner Sándor zenei rendező rábeszélésére Bessenyei Ferenc Hatvani István professzor énekszerepét is előadta valamint Kemény Egon meggyőzte barátját, Simándy Józsefet, hogy vállalja el a prózai szerepet is. Így is történt.  Az ének-próza szerep alakítása terén mérföldkő a "Hatvani diákjai" és egyúttal rádiótörténeti jelentősége is van!

A Magyar Rádióban anno kialakult gyakorlat volt, hogy a teljes operettek rádiófelvételén  - a rendezőktől, a dramaturgtól is  függően - az egyes szerepeket ketten alakították: a színészeké volt a dialógusokban a próza, míg az énekhangok természetszerűleg az énekművészeké. (A későbbiekben egyre gyakrabban, a szerepekre  olyan énekeseket kértek fel, akiknek nem okozott gondot a szövegmondás sem.)

A következő időszakban sorra veszem színművészeinket, akiknek szerepalakítása mellé a hangfelvételen a dalbetétszámokban az énekesek külön felvett hangja párosult:

1. SINKOVITS IMRE

Polgár Tibor: A szelistyei asszonyok - „Süvöltő hang” /Csak próza/ - Sinkovits Imre - 1949. október 22.  Kossuth Rádió 18.30 - 21.00: Előadás a stúdióban

Maros Rudolf: A bajusz  - „az egyik Rézkovács” /Csak prózai szerep/ - Sinkovits Imre - Rádió-bemutató: 1951. február 25., Kossuth Rádió 14:10 - 15:00

Kemény Egon: Hatvani diákjai - „Pálóczi Horváth Ádám” - Bende Zsolt (Sinkovits Imre) – a Rádió Dalszínházának bemutatója:1955. január 23., Kossuth Rádió, 20.30 - 23.00

Lendvay Kamilló: A három testőr - A zenés játék összekötőszövegét elmondja: Sinkovits Imre - A Rádió új felvételének bemutatója: 1963. szeptember 29., Kossuth rádió, 13.00 -13.48.

Johann Strauss: Egy éj Velencében - „Delaqua szenátor” - Maleczky Oszkár (Sinkovits Imre) - a Rádió Dalszínházának bemutatója:1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 - 22.00

Robert Planquette: Rip van Winkle - „Rip van Winkle”-  Melis György (Sinkovits Imre) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. december 28., Kossuth Rádió, 19.46 - 22.00

Behár György: Zátony - „A kapitány” - Melis György (Sinkovits Imre) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. augusztus 25. Kossuth Rádió, 19.25 - 20.54.

Robert Planquette: A corneville-i harangok - „Henri márki” - Melis György (Sinkovits Imre) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. december 20., Kossuth adó 19.51 - 22.00

Ifj. Johann Strauss: A bécsi vér - „Joseph, lakáj” - Melis György (Sinkovits Imre) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. augusztus 19., Kossuth adó 19.30 - 21:40

Jacques Offenbach: Kékszakáll - „Pelikán, alkimista” - Melis György (Sinkovits Imre) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1978. december 26., Kossuth rádió 19.53 - 22.00

Jacques Offenbach: Párizsi élet - „Gondremark báró” - Bordás György (Sinkovits Imre) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01 - 22.00

Lehár Ferenc: Giuditta - „A herceg” /csak prózai szerep/ - Sinkovits Imre - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió 20.19 - 22.00

Aldobolyi Nagy György: Charley nénje - a Magyar Televízióban bemutatott zenés játékban Sinkovits Imre énekes-szerepben alakít - Zenés TV Színház produkciója, 1986

Amint látható sok esetben Melis György - Sinkovits Imre-kettősé volt a kijelölt szerep.

Tetszett a műsor, a zeneszámok közül főleg Eggerth Márta felvétele. A vendégek ezúttal visszafogottabban kalandoztak a múltban, szerintem a műsor előnyére vált. Amit pedig a szerzőtársakról és a művek átdolgozásáról említettek meg, azzal teljes mértékben egyetértek. Örülök, hogy elmondták véleményüket.

Kapcs. 4340. sorszám

A múlt heti „Operettparádé” műsora Kálmán Imre életművének bemutatásába kezdett: több adásban veszi sorra a zeneszerző munkásságát, valamint ének-zenei szemelvényeket és operettrészlet-bejátszásokat kapunk.

A mai műsor  a kronológiában előrehaladva elérkezett a talán legtöbbet játszott Kálmán-operett ismertetéséhez: „A csárdáskirálynő” került „terítékre”. A beszélgetés résztvevői a  szerkesztő-műsorvezető Babucs Kriszta és a stúdióba meghívott állandó vendégek: Kiss-B. Atilla és Nemlaha György

A műsorban elhangzott dalokat nevezem meg:

• Kálmán Imre – Leo Stein, Jenbach Béla – Gábor Andor – Romhányi József: A csárdáskirálynő

- Élő, színházi előadás részlete, bejátszás - próza és ének: „Zajt ne üss kicsi lány.../Te rongyos élet, bolondos élet...” (Gyenes Magda és Rátonyi Róbert, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara)

- Szilvia belépője:„Haj-hó, haj-hó....” (Németh Marika, km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara)

- „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár.../Hajmási Péter, Hajmási Pál...” – korabeli, archív hangfelvételről

- Szilvia és Edvin kettőse: „A szerelem furcsa jószág, a szerelem egyszer súlyt…./Egy a szívem, egy a párom, boldogságom tőle várom…” (Házy Erzsébet és Korondy György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00

- A Fővárosi Operettszínház társulatának moszkvai vendégjátékán bemutatott Csárdáskirálynő előadásának hangfelvételéről egy dalbejátszás: prózában és énekben előadó Rátonyi Róbert: „Hányszor mondtam már.magamnak..../Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád...” - a refrént oroszul énekli! - 1956. január

- Eggerth Márta Szilvia dalát énekli németül az operett egy 1934-es német operettfilm változatában.

- Szilvia dala: „Nincs szebb, mint a szerelem, mindig is de szép volt, rózsámat ha ölelem, rózsaszín az égbolt..../Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör, az asszony tönkretesz, vigyázz, hogy el ne vessz...”  - a dal előadóját nem tudtuk meg az adásból.

- A zenék között A cigányprímás című Kálmán-operett egy betétszáma is  elhangzott:  „Lárifári nem kell várni, frissen jó a csók...”  (Honthy Hanna és Feleki Kamill)

Jövő szombaton folytatódik a Kálmán Imre pályáját és műveit ismertető sorozat a Kossuth Rádió Operettparádé műsorában.

A Dankó Rádió mai Az a szép műsorában egy szinte elfeledett kis, magyar rádióoperettből hangzott el egy részlet:

Behár György – Hárs László - Romhányi József: A doktor úr meggyógyul

- Ferrari Violetta színésznő énekhangján csendült fel Zsuzsika dala:

„Szemembe nézz, s a szívembe látsz, ha szerelmet kérsz, ott mindig találsz, csak érted dobban bárhol, bármerre jársz....”

A Rádiószínház bemutatója: 1955. december 11., Kossuth Rádió 16.10 – 17.25

Rendező: Zsurzs Éva

Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és Tóth Lajos kamarakórusa, valamint Kaposi Andor (ének)

Vezényel: Pogány László

A szereposztásból:

Gábor – Benkő Gyula

Ilonka – Bán Klári

Zsuzsi – Ferrari Violetta

Karcsi – Pongrácz Imre

Béni – Tompa Sándor

Boris – Fónay Márta

Ambrus doktor – Peti Sándor

Portás – Balázs István

Orgonás – Völcsey Rózsi

Sós – Egri László

Bába – Pogány Margit

Bemondó: Pintér István

A Dankó Rádió mai „Az a szép” műsorából említem meg:

Behár György – Tóth Miklós – Dalos László: Zátony (zenés játék)  - Kapcs. 2434. és 21. sorszámok

- A kapitány dala: „Ha vége van a nyárnak, megnőnek már az árnyak, ha búcsút int a hervadás, ha megsuhint az elmúlás, csak Ő van, senki más!...” (Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. augusztus 25. Kossuth Rádió, 19.25 – 20.54.

Ezen a rádiófelvételen a húsz éve elhunyt Sinkovits Imre (Budapest, 1928. szeptember 21. – Budapest, 2001. január 18.)  volt a Kapitány hangja prózában, míg a szerep énekhangja a dalbetétekben Melis Györgyé.

Az adás végén egy musical-részlet is elhangzott:

Kocsák Tibor – Miklós Tibor/Lev Tolsztoj/: Anna Karenina – „Miért?” (Polyák Lilla és Miller Zoltán)

Kapcs. 4349. sorszám

Kiegészítés

Majláth Júlia - Halász Péter - Szabó Sándor: Mindenki a fedélzetre

A bemutató felvétel szereplőiként csak a dialógusokban prózát mondó színészekét tünteti fel a korabeli műsorújság, nincsenek megnevezve "énekhangjuk".

Megtaláltam néhány részletét ennek a kis operettnek, így ismert most már, kik énekelnek a kis operett rádiófelvételén: 

- A kapitány dala (Bilicsi Tivadar és a Földényi-kórus)

- "Jó kedvvel szálljon a mi dalunk" (Földényi-kórus)

- Kettős (Zentay Anna és Melis György)

- "Kopogós" (Földényi-kórus)

A Budapest-zenekart  Pogány László vezényli.

Érdekes módon míg a bemutató-színlapon a Forrai-kórus (karigazgató: Forrai Miklós) nevét olvashatjuk,  a fenti részleteknél  nem ezt a kórust, hanem a  Földényi-kórust jelöli közreműködőként a műsorújság. 

1950. november 8.,  Kossuth Rádió, 20.20 – 21.00

"Mindenki a fedélzetre."

Kisoperett.

Írta Halász Péter.

Zenéjét Szabó Sándor verseire Majláth Júlia szerezte.

Rendezte: Török Tamás

Közreműködik: a Budapest-zenekar és a Forrai-kórus (karigazgató: Forrai Miklós)

Vezényel: Pogány László

Szereposztás:

Bence, búvár – Pécsi Sándor

Tordai Ede, kapitány – Gózon Gyula

Tordainé – Fónay Márta

Jutka, a leányuk – Ferrari Violetta

Misi – Holl János

Tímár, vállalatvezető – Ujlaky László

Mérai, mérnök – Pándi Lajos

Liza – Kátai Vanda

Sári – Parragh Éva

Berkes – Velenczei István

Dudás – Győző László

Jenei – Kozák László

Horváth, munkavezető – Juhász József

Két munkás – Joó László és Somogyváry Rudolf

Pincér – Gulyás Menyhért

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya

Hétfőtől az alábbi műsorhét ismétlését hallhatjuk:

https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/06/20/tul-az-operencian-jacques-offenbach-25-het/

         Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

A Dankó Rádió imént véget ért „Az a szép” műsorában a rádió operettfelvételei közül egy szám került adásba:

Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya – A II. felvonás  nyitójelenete – benne zenekari reminiszcenciák is: "- Valóban pompás e fogadtatás! Felséges ez a hotel! Mennyi szép hangulat,  csupa varázs! Ez ami szép, ez ami kell!...” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál János)  - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

Még egy operettdal hangzott el, a Dankó Klub egy korábbi, élő adásának hangfelvételéről:

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Harsányi Zsolt -  Szenes Andor: Friderika – A Költő dala: „Ó lányka, ó lánykám, imádlak én”  (Nyári Zoltán, zongorán kísér: Neumark Zoltán)

A Dankó Rádió "Az a szép" műsorában ma két daljáték egy-egy részlete szólalt meg: 

Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly - Endrődi Sándor, Pásztor Árpád - Sassy Csaba: Rákóczi

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. január 4., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

AZ MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényli.

- Rákóczi dala, jelenet és Rákóczi megtérése:

Rákóczi (Udvardy Tibor – ének): Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom, vagy kerget a kétség, kerül a reménység, leszel-e az én párom? Hogyha az úristen úgy szeretne engem, mint amilyen nagyon vágyom én Utánad! ...vagy vigasztalásul, eloltanád bennem azt az égő vágyat!

Makra Pál, jobbágy (Agárdy Gábor - próza): Nagyságos fejedelem, mindnyájan megértjük szíved fájdalmát. Hidd el! Közülünk nem egy dúdol hasonló szomorú dalt a távoli kedveshez.

Andris, tárogatós hadnagy (Palcsó Sándor – próza): Ilyen a talpas sorsa. Öreg Göröncsér András, apám és Katica húgom, ott messze Nagyszombatban, élnek-e?

Rákóczi (Udvardy Tibor – próza): Egy a sorsunk...

Bercsényi Miklós (Ujlaky László – próza): De egy a célunk is, nagy jó uram!

Rákóczi  (Udvardy Tibor – ének): - Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe' rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél. A hársfák lombja szomorúan rezdül, lassú sóhajtás száll, miként a szél. Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár, szebb ott az álom, szebben dalol a madár…”  

Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1954. december 19., Kossuth Rádió 19.00 – 21.35

A Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.

- Dénes és Katinka szerelmi keringő-kettőse: „Oly szép az élet, ha Téged nézlek, oly bús, ha Tőled eltép a végzet, csókodra vágyom, én édes párom, nincs annál jobb a világon…. Álmodtam Rólad magányos éjen, tündéri álmot, szálló reményünk…” (Neményi Lili és Sárdy János)

Dankó Rádió – „Az a szép”

A nemrég véget ért műsorban operett-rádiófelvétel részletek helyett kaptunk operettdalok nótafeldolgozásait:

- Huszka Jenő: Mária főhadnagy - „Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van”

- Lehár Ferenc: A vándordiák („Garabonciás”) - „Deres már a határ, őszül a vén betyár, rá se néz már sohasem a fehérnép”

- Kálmán Imre: A csárdáskirálynő - „A lyányok, a lyányok, a lyányok angyalok”

Archív hangfelvételről, gramofonlemezről, hallottuk Király Ernő énekhangját: Lehár Ferenc – Gábor Andor: Cigányszerelem –„Volt, nincs, fene bánja, volt, nincs, vigye kánya...”  (km. ismeretlen cigányzenekar) – a felvétel ideje és helye: 1910 körül, Budapest - /Kiadó: Dacapo – Record/

A zenés vígjáték televíziós felvételének hanganyagáról szólalt meg az ismert kettős:

Aldobolyi Nagy György - Brandon Thomas - Szenes Iván: Charley nénje -   „Orchideák, fehér orchideák, mondjátok el, hogy szeretem!” (Almási Éva és Sinkovits Imre) - 1986

Múltidéző

• Esti Hírlap, 1965. február   26.

"A víg özvegy: Váradi Hédi"

"Érdekes, mintegy 70 perces műsorszámot hallhatunk majd a rádióban. Születésnapi ünnepséget rendeztek két közismert szerep tiszteletére.

Az egyik Glavari Hanna, Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjének hősnője, a másik Vereczky Szilvia, a Csárdáskirálynő primadonnája.

A születésnapi műsor abból az alkalomból készült, hogy ez idén van Glavari Hanna hatvanadik, Vereczky Szilvia ötvenedik születésnapja. A víg özvegynek ugyanis 1905-ben, a Csárdáskirálynőnek pedig 1915-ben volt az ősbemutatója.

A rádió születésnapi üdvözletét Ráday Imre tolmácsolja, majd kifaggatja az ünnepelteket születésük körülményeiről és a világban befutott sikeres pályafutásukról. 

Ez alkalommal azonban nem operettszínművésznők tolmácsolják A víg özvegy és a Csárdáskirálynő vallomásait, hanem Váradi Hédi és Komlós Juci.

A közismert dalokat Házy Erzsébet és Németh Marika énekli."

Kapcs. 4342. sorszám

Helyesen: "írd"

Kapcs. 2735. sorszám

ifj. Johann Strauss - Victor Leon, Leo Stein - Fischer Sándor: Bécsi vér  

Gróf Zedlau  és lakája, Joseph  „levélkettőse”

 (Fülöp Attila és Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. augusztus 19., Kossuth Rádió 19.30-21.40

„- Mit írjak szépet?  - Diktálja lassan, arra kérem!....- A cél! csak ez vezéreljen! - De mindent bele, ami kell!  / - Ó, kedvesem, mióta láttalak, örökre él az első pillanat. Szívem kigyúlt egy röpke perc alatt, a vágyam ég, hogy újra lássalak!  Egy randevúra kérlek meg tehát, pont tízkor várok Grinzingben Terád.  A kert a kaszinóban nyitva van. Ó édesem!  Ó édesem! Jöjj oda pontosan! - Ez hat, ez szép! - Most jön a vég.  Írdd amíg tart az ihletés../Te drága édes angyalkám, ó jöjj, ó jöjj és hallgass rám, a randevúra jó a hely, ott várlak Rád, ne késs csak  el. Ó jöjj, ó jöjj, ha hív a szó, ne mondd, hogy nem, mondd azt, hogy jó. Szerelmem ennyit érdemel! Te loptad szívem el!  Szerelmem ennyit érdemel! Te loptad szívem el!  /- Elszédül, annyi szent, hódít ő.. Itt a dokument!/ - El jő, azt gondolod? – Ebben biztos vagyok! – Hátha tán mást szeret, a szíve nem szabad, mit tehetek? – Jó lesz és izgató. – Hát az nem lenne jó. - Ám bátor és igénytelen egy ilyen kis manöken, és én a gróf urat tekintem. - Mit írtunk csak a kis levélben? /Te drága édes angyalkám...."

• Film Színház Muzsika, 1976-08-28 / 35. szám

Ritka, ünnepi alkalomhoz méltó zenei csemegével szolgált hallgatóinak a Rádió Dalszínháza: először mutatta be magyar nyelven Johann Strauss Bécsi vér című operettjét.

A műsorújságban található kommentár szerint a több mint háromnegyed százados késés oka a dialektusban írt, helyenként sikamlós szöveg fordításának nehézsége lett volna — ám sokkal valószínűbb, hogy a mű azért nem került eddig színpadjainkon előadásra, mert librettója az operetteknél megszokottakhoz képest is gyöngébb, zavarosabb. A gáláns kalandokba keveredő, nős Zedlau gróf mesterkedései olyan átlátszóak és naivak, hogy egy ötéves gyermeket sem tévesztenének meg; a történet szereplői azonban beugranak nekik, mert ez elengedhetetlenül szükséges a három felvonás kitöltéséhez.
Jobb, ha a prózai részt, a cselekményt nem is bolygatjuk, annál is inkább, mert a fordító és a rádióváltozat készítője, Fischer Sándor ugyancsak a dalszövegek átültetésében jeleskedett. Ebbe érdemes is volt szakértelmet és energiát fektetnie, mert Strauss muzsikája mindenért kárpótol. Teljesen közömbös, hogy a 74 éves mester a Bécsi vér zenéjét 500 korábbi, addig elő nem adott művéből válogatta össze: a lényeg az, hogy minden szám, remeklés. S annak is hatott, mert Breitner Tamás karmester már a nyitányban hamisítatlan bécsi, straussi hangulatot teremtett és ezt mindvégig nemcsak fenntartotta, hanem még fokozta is. A zenekari részek, áriák, duettek és együttesek oly kristálytisztán, oly nemes stílusban szólaltak meg, hogy azt bármelyik rangos bécsi társulat is megirigyelhette volna.
Ebben természetesen oroszlánrészük van a kiváló énekes-közreműködőknek, akik közül Radnay György, Fülöp Attila, Kincses Veronika, Kalmár Magda, Lehoczky Éva és Melis György teljesítményét kell feltétlenül és nagy elismeréssel kiemelnünk. Munkájuk megérdemelné, hogy a szakkritika részletesen is foglalkozzék vele. Ugyanígy elemző méltatás járna a MRT Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának (karigazgató: Sapszon Ferenc), amely a kiváló előadás alapjául szolgált.
A zenei rendezés Balassa Sándor hozzáértését dicséri, míg a prózai részletek és az egész előadás összefogása dr. Cserés Miklós biztos kezű irányításával született meg. A kettős (zenei-prózai) szereposztás nem rontotta az illúziót, sőt egyes figurák megformálásánál előnyösen szolgálta a vékonyszálú cselekmény előadhatóságát. E tekintetben különösen Tánczos Tibor, Márkus László, Lőte Attila, Béres Ilona és Almási Éva játékára figyelhettünk fel.

/Barta András/  

Kemény Egon művei a Dankó Rádióban - operett, vasárnap is! 

Nyugodtan elmondhatjuk, hogy Kemény Egon zenéje most már újra, szinte naponta hallható a Dankó Rádióban, úgy mint régen a Magyar Rádióban.
Kívánom, hogy a Kossúth Rádió is ismét felfedezze, hiszen, ha valahol, akkor pont ezen a rádióadón ismerhette meg legjobban a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző műveit a rádiózó. A hallgatók szerették a végtelen szerénységéről is nevezetes zeneszerzőt és várták új kompozícióit, a meglevőket szívesen hallgatták meg az ismétlésekben.

Kedves barátom hívott fel koradélelőtt - akit pont Nagy Ibolya műsorában, 2019-ben, a Dankó Rádióban ismerhettünk meg a "Kemény Egonra emlékezünk" című műsorhéten - és örömmel újságolta, hogy regge fél 9 felé Kemény Egon egyik dalát játszotta a Dankó Rádió. Sajnos nem részletezi a médiaklikk-oldal a műsort, ezek szerint teljesen váratlanul és nem operettprogramban, is szerepelhetnek operettfelvételek a Dankó Rádióban.

Elhangzott:

Kemény Egon - Raics István: Május elsején, láttalak meg én - foxtrott, Rátonyi Róbert
Kemény Egon - Szász Péter - Raics István: „Szerencsés utazás” (1950). Rádióoperett, félbemaradt szövegkönyv. A rádiófelvételeken operaénekesek szerepeltek: Gyurkovics Mária és Szabó Miklós. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A vidám dalnak, csakúgy mint a Nyitánynak és a kiváló kettősöknek nagy sikere volt, az egykori Rádióújságban számtalan operettműsorban követhetjük nyomon.

A 2021-es esztendő első „Operettparádé” műsorában – január 2-án -  Kálmán Imre operettmelódiáiból már kaptunk egy válogatott, szép csokorra valót, de mától a szerkesztő-műsorvezető, Babucs Kriszta több részes sorozatott indított  a kiváló operettszerző életútjának részletesebb kibontására is, amiben segítségére vannak a stúdióba meghívott vendégei: Kiss B. Atilla operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Nemlaha György dramaturg, zenei író. S persze zenei bejátszásokat is kapunk a beszélgetésük alatt Kálmán Imre műveiből. 

A Kossuth Rádióban délután 14.30 és 15.30 között elhangzott adásban a következő énekszámok csendültek fel:

• Kálmán Imre dalai – Heltai Jenő verseire:

- Én vagyok a Fedák Sári szobalánya - „Hej, de sok száz szobalány van Budapesten, hanem azért nálam különb nincsen egy sem..../én vagyok a Fedák Sári, Fedák Sári szobalánya....”  (Fedák Sári énekel egy archív lemezen)

- Berta (Dal a moziról) -  „Berta egy szép nyári estén a körúton mendegélt, arra jő egy fess legényke s hencegőn melléje lép..../Mert a Berta, mert a Berta nagy liba, nagy liba, hát elment a mozi-mozi-mozi, moziba.” (Bilicsi Tivadar – 1973, Qualiton)  - Heltai Jenõ Bernát című énekes bohózatában hangzott el először a "Dal a moziról" kuplé (Vígszínház, 1907)

• Kálmán Imre  - Bakonyi Károly–Gábor Andor: Tatárjárás (1908)

- Treszka dala: „A kis Juliska azt kívánja tudni módfelett: belül egy nagy huszárkaszárnya, jaj, milyen lehet?…/Adj egy édes csókot drága kis babám! Így kívánja ezt a huszár reglama…” (Zentay Anna és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pécsi József)  -  Zentay Anna egy későbbi rádiófelvételen is énekli ezt a dalt, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara,  vezényel: Vincze Ottó  (1967. szeptember 3., Kossuth Rádió 14.22.)

- Treszka dala: "Sárgarépa, citronád, megjöttek a katonák, sej, haj, a katonák…./Hajrá, előre, a sík mezőre, rohamra rajta, rajta, rajta…” 

• Kálmán Imre – Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás (1912)

- Sári és Gaston vidám kettőse, I. felv.:  „Hacacáré erre, hacacáré arra, elhagy a csizmám sarka…/furcsa tánc az úri fajta…” (Fedák Sári és Király Ernő énekelnek egy archív lemezen)

- Rácz Pali dala, II. felv. – „Stradivári-dal”:  „Mi a jobb vagy mi a szebb: hegedű vagy asszony? Melyikért rejt hevesebb, dobogást a plasztron?…/Szól  a nóta, csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke…/ Az ócska Stradivari egy árva szót se szól, de hogyha játszom rajta, oly bájosan dalol.…”  (Svéd Sándor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil) – 1957, Qualiton

• Kálmán Imre – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: A kiskirály (1914)

- „Vége van a dalnak, elborul a fény, élt valahol egyszer egy szegény legény… /Hulló csillagok! Ó csak hulljatok, mint a lomb, ha száll a nyár, mint költöző madár! Boldog szép napok, hulló csillagok, minden rózsa elvirul, barátság, hűség, dicsőség, szépség, szerelem, minden lehull….” (Melis György)

• Kálmán Imre - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Zsuzsi kisasszony (1915)  - (külföldön a darab átdolgozott változata, más librettóra: „A farsang tündére”)
  
  - Dal: „Rózsákat himbál a szél... /Holdfényes, illatos nyáréjszakák, hűs kert ölén, szép rózsafák… Hol vagytok nyáréjszakák? ... Édesebb, szebb ott a nyár…”  (Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  - „Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet és Melis György énekel részleteket, Bródy Tamás vezényli a Rádiózenekart (1967. március 26., Petőfi Rádió, 13.20 – 13. 47) 

• Kálmán Imre – Gábor Andor: A csárdáskirálynő (1916)  - „Húzzad csak kivilágos virradatig” (Nádor Jenő énekel egy archív lemezen)

(Jövő héten, szombaton, innen folytatódik a Kálmán Imre életművét ismertető műsorsorozat a Kossuth Rádióban: „Operettparádé”)

A Dankó Rádió Az a szép című, délelőtt elhangzott műsorából két operettrészletet említek meg:

Leo Fall - Julius Brammer, Alfred Grünwald - Gábor Andor  nyomán Szabó Miklós: Sztambul rózsája

 -  Ahmed és Kondzsa Gül kettőse (László Margit és Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András):

„- Vágysz-e néha messze szállni, csillagodra rátalálni, mígnem ég a láng! Vidd a táncba ifjú párod, minden álmod megtalálod, véled mennyben jár! Ámde egyet tudni illik, hogyha bár a menny kinyílik, Téged Ahmed táncra hoz, míg a szíved földobog, egy a fődolog, - egy a fődolog, - egy a fődolog! /- Csak valcert járj, csak azt, mert a valcer hoz tavaszt, mert a valcer a lélekben, pezsgő véredben száz vidám/mámoros nótát fakaszt!  A valcer kincset ér, … /de csakis a valcer, de csakis a valcer, de csakis a valcer, semmi más!..../- Mennybe visz, ha úgy kívánod, megmutatja majd a párod, mindig néki élj!... " 

A  Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 -22.00

Az operettfelvételhez a keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: László Endre

Szereposztás:

Madame Desiré, társalkodónő – Kiss Manyi
Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor
Kamek pasa – Zách János
Kondzsa Gül, a lánya – László Margit (Domján Edit)
Midili Hanum – Koltay Valéria (Örkényi Éva)
Ahmed bey – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János)
Müller, kereskedő – Várhelyi Endre
Flórián, a fia – Kishegyi Árpád (Márkus László)

Erről a rádiófelvételről ismeretes részletek:

1.Nyitány

2. Kondzsa belépője (László Margit)

3.Együttes (László Margit, Koltay Valéria, km. az MRT Énekkarának Nőikara)

4. Midili és Flórián kettőse: „Az életben minden” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)

5..Ahmed dala: „Pompázó virágom,Te drága szép, Seherezádé”  (Ilosfalvy Róbert)

6.Midili és Flórián kettőse: Flórián, a bajszod, jaj de szúr” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)

7.Jelenet (László Margit, Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara)

8. Kondzsa és Ahmed kettőse és az I. felv. fináléja: „Járjunk a szerelem útján” (László Margit, Ilosfalvy Róbert)

9.Midili és Flórián kettőse: „Mondd azt, hogy kis bocikám” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)

10. Kondzsa és Ahmed kettőse: „Csak valcert járj” (László Margit, Ilosfalvy Róbert)

11..Hármas: ”Nagyapám, én édes nagyapám” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)

12. A II. felvonás fináléja (László Margit, Ilosfalvy Róbert)

Leo Fall kivételes egyéni teljesítménye a kétszemélyes operettfinálé , amelyből kettőt is találunk a Sztambul rózsájában. Ez még ritka volt az operettszínpadokon 1916-ban, amikor Fall operettje Bécsben premierre került.

A Dankó Rádióban hallott másik operettdal volt:

Lehár Ferenc - Robert Bodanzky,  Alfred Maria Willner - Gábor Andor: Luxemburg grófja – Basil belépője „Szívem szeret, valóság ez, nem álom...” (Feleki Kamil, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)

Kapcs. 4336. sorszámhoz

Helyesbítem az egyik megnevezett vidám kettősből a szerep és előadójának nevét.

Helyesen: 

- Gigi és Gitta vidám kettőse, II. felv.: „Nem hiába nevelt fel hát anyám! Juhé, trallalá!, Juhé, trallalá!.../ Kisfiú, kisleány, táska lóg az oldalán, csínyre kész kiscsibész, Pest-Budán mindahány…” (Kishegyi Árpád és Andor Éva)

Youtube-on megtalálható:

Nádor Mihály: Babavásár - Kisfiú, kisleány - Andor Éva - Kishegyi Árpád

és 

Nádor Mihály: Babavásár - Agglegények dala - Palcsó Sándor

Milyen hamar meg lehet szokni, hogy egy van belőle :-) utána sokkszerűen, felkonferálás nélkül, jön egy másik műfaj... napok óta így megy. Most ez van, ki tudja, hogy miért? Talán ebben a műsorban is kikerekedik még újra az operettprogram. Nóták zengenek most a fejemben... hamar rá lehet szokni. Volt idő, amikor a polkatáncossal, Feleki Kamillal szerettem volna ropni... most a csárdás felé kacsintgatok :-).

Nádor Mihály – Kulinyi Ernő – Kardos Ernő: Babavásár 

A „Túl az Óperencián” adásaiban az elmúlt években  - 2019-ig - sokszor felcsendültek az operett részletei, viszont a szintén napi sugárzású „Az a szép” műsoraiból hiányoltam a Babavásár megragadó dalbetéteit – egészen máig, mert örömömre, végre  ebből a szép operettből is elhangzott egy részlet:

- Maca és Gigi vidám kettőse, I. felv.: „Meseintézmény, s ami szintén tény…/ Szólj, szeretsz-e kincsecském? És szeretsz-e úgy mint én?...”  (Koltay Valéria és Kishegyi Árpád)

Remélem, ezt a most hallott vidám duettet a későbbiekben további bejátszások is követni fogják a Babavásárból. Nádor Mihály kiváló zeneszerző, dalművei (operák, operettek, balett, dalai) méltatlanul háttérbe szorultak, pedig invenciós, elbűvölő dallamvilága  - az operettnél maradva - vetekszik a legismertebb magyar szerzőkével; a „Babavásár” nagy kedvenceim közé tartozik, a remek rádiófelvételéről nagyszerű művészekkel felhangzó ének-zenéje, melódiái megkap szépségével: hol érzelmességével,  hol pajkosságával de művének gazdag hangszerelésével is, mindig hat rám.

„Bemutatjuk új operettfelvételünket” – az operett keresztmetszete

Bemutató: 1968. augusztus 21., Kossuth Rádió 20.00 – 21.18

Vezényel: Sebestyén András

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Balassa Sándor

Szerkesztő: Bitó Pál

Albert István összekötőszövegét Váradi Hédi mondja el.

Szereposztás:

Gitta – Andor Éva

Richard – Udvardy Tibor
Maca – Koltay Valéria
Gigi - Kishegyi Árpád
Pepi - Palcsó Sándor

Az alábbi részleteket vették fel a Rádió stúdiójában:

- Gitta dala : „Ez mesébe illő, csodás, igazán…/Kicsi lány, kicsi lány, kicsi tündéri lány…” (Andor Éva)

- Maca és Gigi vidám kettőse, I. felv.: „Meseintézmény, s ami szintén tény…/ Szólj, szeretsz-e kincsecském?…” (Koltay Valéria és Kishegyi Árpád)

- Pepi és az agglegények dala,  I. felv.: „A klubfotelben álmodozva hányszor elsóhajtom. Ha lenne párom, hű menyecském, s véle négy-öt rajkóm!.../ Rossz szokás, rossz szokás, csak rossz szokás a nősülés és semmi más! Cselszövők, mind a nők és mások mindahányan esküvő előtt.…” (Palcsó Sándor és az MRT Énekkarának Férfikara)

- Richard és Gitta első szerelmi kettőse, II. felv.: „- Elszállt az édes nyári mámor…./Ó, régi nyár, elszállt madár, sóvárgó vágyunk rád hol talál? Elszállt madár, zengő madár, szép csókos nyárban térj vissza már! Bús szívünk várva vár!.../ Hallom a valcert, ölelésre csábít! Felejtsd a múltat! - A szívben a remény sugara kábít! Lesz újra csoda nyár!...” (Andor Éva és Udvardy Tibor)

- Maca és Gigi vidám kettőse, II. felv.: „Nem hiába nevelt fel hát anyám! Juhé, trallalá!, Juhé, trallalá!.../ Kisfiú, kisleány, táska lóg az oldalán, csínyre kész kiscsibész, Pest-Budán mindahány…” (Koltay Valéria és Kishegyi Árpád)

- Gitta dala a mamáról; Gitta és Richard másik szerelmi kettőse, II. felv.: ” Szeme tengerkék, haja tengerszép, ragyogóbb, mint tán az üdvösség. Kicsi angyalkák, szeme angyalt lát, ha halkan lágyan ringatják…./Drága tündér tán, szőke tündér lány, nincs oly édes szende kis lány, mint az én kis szép mamám… Ő is épp ily szép,Ő is épp így lép. Mit tagadjam, rám hasonlít; rá meg én, mint hű leány/legény” (Andor Éva és Udvardy Tibor)

- Maca dala, II. felv.: „Jön a farsang, lányok, férjet fogtok…/Farsangi cécó, csengő kánkán…” (Koltay Valéria és az MRT Énekkara)

A mai rádióadásból még említem:

Kálmán Imre - Julius Brammer, Alfred Grünwald – Harsányi Zsolt: Marica grófnő - Zsupán és Marica kettőse, I. felv.: „Szép város Kolozsvár”  (Rökk Marika és Németh Sándor) - Fővárosi Operettszínház előadásának hangfelvétele, 1992

Kollár Anna énekelte a „Messze a nagy az erdő, messze száll a felhő” dalt Lehár Ferenc Cigányszerelem  c. operettjéből, mint „nótaként” áthangszerelt változatban - a  Dankó Klub  egy korábbi, élő előadásának hangfelvételéről.

Csurran-cseppen egy-egy operettfelvétel - érdekes, ilyen kevés operett rég nem volt a rádióban, de talán valami "nagy dobás" jön?

Lehet, hogy az új hétvégi közönségműsor most a sláger a Dankó Rádióban.

A Dankó Rádió ma délelőtti "Az a szép" műsorában hallhattuk ezt a két operettrészletet:

Jacques Offenbach – Henri Meilhac, Ludovic Halevy - Romhányi József: A gerolsteini nagyhercegnő

A magyar nyelvű teljes stúdiófelvétel - prózai dialógusokkal együtt - először 1970. augusztus 19-én. a Kossuth Rádióban (20.07 – 23.04 óra) hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként. (Az ének-zenei hanganyagot keresztmetszet formában már 1968. november 20-án (Petőfi Rádió, 10.00 - 11.17 óra) bemutatta a rádió.

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás

- A Nagyhercegnő dala, a Nagyhercegnő és Fritz kettőse, II. felv. (Házy Erzsébet és Réti József):

„- A férj ezt mondta nékem, kérlek, mondd néki el azt, amit érzek! /- De mit?

 /- Amit itt látsz. Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő. Mondd el azt, hogy bódító férfi… Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...Mondd el azt, hogy megláttam vágyait. Mondd el azt, hogy mindenem lángol. Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, pedig nem vagyok ám én fából. Ó!...

Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, csak szenvedek nappal és éjjel! Csak álmodom róla szüntelen, és nem adom reményem, mégsem. Ó!

Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok! Mondd el azt, hogy várok rá végig! Mondd el azt, hogy adjon vigaszt! Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is! Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?

/- Mondja azt, hogy én vele érzek…. Biztos szép, biztos kedves lélek… Azon kell tehát igyekeznem….hogy a szívem is  így érezzen   Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom,  hogy miről van itt szó?... Az ördög engem örök tűzbe dugjon.…ha tudom, milyen sóvárgó…

/- Nos, hát?.../- Mondja még, hogy én vele érzek...Biztos szép, biztos kedves lélek... Azon kell tehát igyekeznem....Hogy a szívem is így érezzen...

/- Ez is nagyon jó… Most érti már? /- Ez tehát a szó…/- Én vagyok ő…/- Ez érthető…”

A teljes operettfelvétel énekszámaiban Házy Erzsébet, Németh Marika, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Svéd Nóra, Divéky Zsuzsa, Réti József, Melis György, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János és Pere János hallható.

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál

Huszka Jenő – Jókai Mór - Háy Gyula - Fischer Sándor: Szabadság, szerelem

Melchior dala: Társtalanul járogat az orvos, csak egy régidivatú vén ernyőt hordoz, és soha meg nem áll, betegekhez jár, bekopog, s kikopog mindent..../„Doktor úr, doktor úr, itt bent valami fáj, azt hiszem, a szívemmel baj van. Doktor úr, doktor úr, úgy sajog ez a táj." Így nyöszörög és könyörög sok panaszos száj. „Doktor úr, doktor úr, ellene mit ajánl? Jaj, ugyebár meggyógyít engem?" Azt azért senki sem kérdezi meg a doktortól: „Doktor úr, a maga szíve sose fáj?"...  (Csákányi László, km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár György) – Hungaroton, 1979. február 24; Petőfi rádió 21.20-22.00., más Huszka-részletekkel együtt.

A daljáték bemutató keresztmetszet-felvételén (1955. június 25, Kossuth Rádió, 18.20 – 19.00) ugyancsak Csákányi László énekli az általa emblematikussá vált dalt (a rádiófelvételen hallható művészek: Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Csákányi László, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád és Radnay György, valamint km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus, vezényel: Várady László).

• Magyar Nemzet, 1950. december 14.

"Angot asszony lánya"
Lecocq-operett a Rádióban                                   

Egy népénekes járja a párizsi utcát, a piacokat, a korcsmákat, dalokat énekel, amelyeknek hegye, mint a tőr, a francia király, XVI. Lajos és udvara s a tékozló arisztokrácia ellen irányul. Együtt éneklik vele a gúnyolódó strófákat a párizsi halaskofák, iparosok, árusok, vele énekel az utca népe s készül valamire, pontosan még maga se tudja, mire. Csak énekel. Dalban forr az elkeseredés, csipkelődés előzi meg az ökölcsapást. Az ütést, amely nemsokára szétzúzza majd a Bastille tömlöcfalait és vele a királyi zsarnokságot. A francia forradalom előestéje ez.
Erről adott színes, mozgalmas, lelkesítő daljátékot kedden este a rádió, felújítva Lecocq „Angot asszony lánya“ című, híres nagyoperettjét. A szöveget Kristóf Károly ügyes felfrissítésben vitte közelebb egyrészt a francia forradalom idejéhez, másrészt a mi korunkhoz is; Lecocq zenéjét pedig Polgár Tibor dolgozta át, beleszőve a forradalom dallam-motívumait de megőrizve értékes, ódon veretét, s kibontva áradó melódiagazdagságát. A rendező, Rácz György, az operett forradalmi alapgondolatát hangsúlyozta, rendezését a tömegjelenetekre építette fel és sikerült ezzel a kedves, romantikus, szerelmi cselekmény mögött szélesebb, történelmi hátteret nyitni s felvázolnia a XVIII. század Párizsának forrongó néphangulatát, megmutatni az utca erejét.

A címszerepet, a kis párizsi virágáruslányt, Petress Zsuzsa énekelte és játszotta tisztán szárnyaló, elragadóan kedves hangján, őszintén és átélten, friss színészi készséggel. Ange Pitou-nak, a népénekesnek, Homm Pál adott erőteljes, férfias arcélt prózai szövegben és énekben egyaránt, bátorságból és gyengéd érzelmekből olvasztva össze a vonzó figurát. Mezey Mária humorral, egyénien és ízlésesen rajzolt meg egy tipikus párizsi színésznőt, Maria Antoinette-et pedig mértéktartóan karikírozta Sennyei Vera. Örömmel hallgatta a rádió közönsége Medgyaszay Vilma hangját, amely finoman idézte fel a kor stílusát. Egy-egy jellegzetes alakot teremtett meg a mikrofon előtt Horváth Tivadar, Balázs Samu, Képessy József, forradalmi erő harsant meg Peéry Piri szavaiban és őszinte, emberi játékkal járult hozzá az „Angot asszony lánya“ sikeréhez Soltész Anni, Balogh Erzsi, Sitkey Irén, Balázs János, Harsányi Rezső, Lengyel Vilmos, Zala Karola, Tóth Böske, Szegedi-Szabó István, Bánffy György, Berki József és Gera Zoltán.

 Ez az adás mintája volt annak, hogyan kell átdolgozók, rendezők, színészek és technikai munkatársak együttes munkájával korszerűen felidézni a rádióban az operett nagy hagyományait.

Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek – történelmi rádiódaljáték - Bevezető kórus: „Egyszer majd végre béke lesz!. Egyszer majd végre béke lesz!..”  (Földényi-kórus férfikara és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40

Elhangzott a Dankó Rádióban, ma délelőtt az "Az a szép" adásában. 

Továbbá felcsendült egy dal Fényes Szabolcs Maya című operettjéből - egy áthangszerelt változata az "Odavagyok magáért..."  tercettnek. 

ifj. Johann Strauss dallamaira szerkesztett Bécsi vér című operettjéből a Levél-kettőst is  meghallgathattuk Fülöp Attila és Melis György énekében, az 1976-os rádiófelvételről (az  MRT Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli.)

Ez jó, szóról szóra ezt szerettem volna beírni.

Éppenséggel bőven van a darabban az Az a szép című műsor magyar és magyaros hangulatához jobban illő muzsika is, remélhetőleg kis türelemmel :-) kivárva meghallgathatjuk majd ezeket a tüzes, magyar zenei motívumokat felevenítő felvételeket is, a mű egyéb zenei értékei mellett.

Ez volt az a Kemény Egon mű - a Magyar Rádióban a felszabadulás 15. évfordulójára kíírt nyertes pályázat -, amiről a zeneszerző feljegyezte, hogy elhangzásakor mindenki kizárólag a zenéről beszélt!

Sándor Judit évtizedekig aggódott, hogy letörölték a felvételt, ahogyan erről Ruitner Sándor Kemény Egon-műsorai egyikében említést tett...

Erdélyi Claudia nagyon szépen felkonferálta a Szabad szívek című daljátékot.