Bejelentkezés Regisztráció

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek


Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények

6268 perempe 2023-11-12 18:13:28 [Válasz erre: 6252 Edmond Dantes 2023-11-10 13:39:13]
A Mahler második tétele alatt az egyik fiatal hegedűs kiment. Ilyet nem láttam még, valószínűleg nagyon hamar rájött a nagydolgozhatnék, ez is a mostani fertőzés egyik velejárója, én arra tippelnék.

6267 macskás 2023-11-12 10:29:59 [Válasz erre: 6265 lujza 2023-11-11 22:37:10]
A ráadás.

6266 Edmond Dantes 2023-11-12 07:42:49 [Válasz erre: 6265 lujza 2023-11-11 22:37:10]
Hàt mert a 6262-t  nem ő ìrhatta be :-)

6265 lujza 2023-11-11 22:37:10 [Válasz erre: 6263 macskás 2023-11-11 14:07:09]
???

6264 Klára 2023-11-11 21:01:05 [Válasz erre: 6263 macskás 2023-11-11 14:07:09]
Köszönöm!

6263 macskás 2023-11-11 14:07:09 [Válasz erre: 6262 Klára 2023-11-11 09:55:41]
Sosztakovicstól rövid, ennyit értettem.

6262 Klára 2023-11-11 09:55:41 [Válasz erre: 6261 lujza 2023-11-11 02:21:40]
Joshua Bell számomra is nagy élmény volt, ez tagadhatatlan. Jó lenne tudni, mi volt az a ráadás, amivel megtisztelte a közönséget! A Mahler V-et most hallottam először - Mahler eddig nagyrészt kimaradt a éltetemből, nyilván ebben és is hibás vagyok - nekem nem nagyon tetszett. Ezt a tényt betudtam a laptopnak, tudom hogy az élő zene és a közvetítés mennyire különböző tud lenni.  Szerencsére yt-n akadnak Mahler felvételek, van miből válogatni.
Kedvelem és nagyra értékelem a Müpa Home közvetítéseket, sokak számára teszik hozzáférhetővé a programokat. Jelen esetben külön hálát rebegtem, mert egy éppen nem működő lift mellett a hetedikről kellett volna lemennem, és természetesen éjszaka visszakapaszkodnom, amit megkönnyebbült sóhajjal hagytam ki, és bekapcsoltam a laptopot!

6261 lujza 2023-11-11 02:21:40 [Válasz erre: 6252 Edmond Dantes 2023-11-10 13:39:13]
Kár, hogy ezt az ötödiket hallottad először, mert ez tényleg nem volt kiemelkedő előadás. Gilbertre én is a New Yorkiakkal emlékszem, az igazán fényes koncert volt. Ennek a zenekarnak most valahogy nagy falat volt ez a mű. Nekem szerencsém volt, még a nyolcvanas években a Zeneakadémián hallottam először a Fesztiválzenekarral és Fischer Ivánnal a Mahler Ötödiket. Lenyűgöző előadás volt, egy pillanatra se lankadt el a figyelmem közben, úgy tudták a művet eljátszani, hogy azóta se felejtettem el azt az estét, és Mahlert még jobban megszerettem.

6260 Edmond Dantes 2023-11-10 19:07:24 [Válasz erre: 6257 Heiner Lajos 2023-11-10 18:47:29]
Hát igen, Berliniek/Mahler ... bérletem volt erre a koncertre (is), aztàn elvitte a kiscica ... COVID.

6259 Ch.Blondel 2023-11-10 19:03:49
A 2024-es Wagner-napok műsorát is meghirdették.

6257 Heiner Lajos 2023-11-10 18:47:29 [Válasz erre: 6256 Edmond Dantes 2023-11-10 18:13:58]
Életem egyik nagy koncertélménye Abbadoval és az akkor nem emlékszem épp milyen nevű ifjúsági zenekarral a Kilencedik volt, talán 1987-ben. Akkor Abbado életében negyedjére vezényelte a darabot. Aztán hallottam vele még legalább kétszer, talán a Berliniekkel, de nem volt olyan katarzis. És a Második, Salzburg, Rattle, Berliniek. Az I. tétel hatalmas fokozásánál elkezdett üvölteni a zenekarra - és azok tényleg rátettek még egy lapáttal.
De sok más szép előadás, ismét a Kilencedik a Los Angelesiekkel, a szemtelenül fiatal Dudamellel. Solti, Mehta, Haitink. És az ellenpólus, egy ótvar Kilencedik Münchenben, Rudolf Barsajjal.
Hrabal halála után pár nappal az ÁHZ Fischer Ádámmal Szegeden játszotta a Kilencediket. Nem jellemző rám, hogy művészeknek levelet írok, akkor javasoltam Fischernek, ajánlják az előadást Hrabal emlékének, de nem történt meg. Hrabal gyönyörűen írt Mahlerről.

6256 Edmond Dantes 2023-11-10 18:13:58 [Válasz erre: 6255 Heiner Lajos 2023-11-10 16:26:51]
Kettőről, ami nem túl régi, már írtam ma: IV./Gilbert és III./Mehta. Hirtelenjében emlékszem még egy másik, régi IV.-re, Abbado/Sass/ÁHZ és két I.-re Mehtával, Los Angelesiekkel ill. Izraeliekkel, de ezeket fejből citálom, mert fájdalom, sosem vezettem naplót és nem tettem el jegyet vagy más rekvizítumot. Joó Árpád és nem túl régen Hamar Zsolt VIII.-ja és Fischer Ádám Lied von der Erde-je is "megvan"... fejben. Persze a többit is láttam-hallottam, ha nem is túl sokszor. Noch einmal: ld. lejjebb: "Be kell vallanom, bármennyire szeretem is Mahlert, nem vagyok az ő perfekt ismerője sem és az Ötödik Szimfónia sincs a kisujjamban." És bár sokfelé megfordultam, pl. hozzád képest nem túl sok alkalmam nyílt külföldön koncertre-operába menni. Egyszer talán elmesélem, miért. Meg fogsz lepődni :-)

6255 Heiner Lajos 2023-11-10 16:26:51 [Válasz erre: 6254 Edmond Dantes 2023-11-10 14:49:39]
Bocsáss meg, felületesen olvastam hozzászólásodat.
Megbeszélhetnénk nagy Mahler-koncertélményeinket.

6254 Edmond Dantes 2023-11-10 14:49:39 [Válasz erre: 6253 Heiner Lajos 2023-11-10 14:15:44]
Mint írtam is, nagyon szeretem Mahlert azaz "közel érzem magam" Mahler zenéjéhez. A tegnapi Ötödiknek a kivitelezéséhez nem érzem magam "közel". 

6253 Heiner Lajos 2023-11-10 14:15:44 [Válasz erre: 6252 Edmond Dantes 2023-11-10 13:39:13]
Harom legkedvesebb zeneszerzöm Hayd, Verdi es Mahler. Talan egyszer Te is közelebb jutsz Mahler zenejehez.

6252 Edmond Dantes 2023-11-10 13:39:13
Élmény volt számomra Joshua Bell hegedűjátéka a Csajkovszkij-versenyműben tegnap este a MüPában. Az ő felfogásában -legalábbis az első két tételben- szinte kamaraművé szelídült az "orosz Beethoven" olykor túlcsorduló, húrokba tépő alkotása. Leheletfinom pianókat hallottunk tőle, ezek a pillanatok, az üveghangok szépséges rezdülései sokáig a fülünkben maradnak csakúgy, mint az első tétel kadenciája. Akadhatnak, akik netán kissé modorosnak ítélhetik ezt a visszafogottabb felfogást, nekem nagyon bejött. A zárótételben azért megmutatta virtuóz képességeit is, "csajkovszkijos" lett, bravúros szólója lenyűgöző volt. Rövid ráadást (mit is?) kedves ötletként duóban a koncertmesterrel közösen adott. A zenekar ehhez az előadásmódhoz igazodva, illő dinamikával és "hátralépve" kísérte le a szólistát.

Na de szünet után jött -nekem legalábbis- a feketeleves. Be kell vallanom, bármennyire szeretem is Mahlert, nem vagyok az ő perfekt ismerője sem és az Ötödik Szimfónia sincs a kisujjamban. Az utolsó hang után egyetlen szó csúszott ki a számon: "uncsi". Közben pedig hősiesen igyekeztem úrrá lenni unalmamon. A hiba akár bennem is lehet, nem zárom ki. Az Adagietto persze elvarázsolt, elolvasztott, de egy fecske tétel nem csinál(t) nyarat élményt. Nem hinném azt sem, hogy a mű terjedelme volt a hibás, bár 75 perc azért "nem semmi", de pár éve pl. a Harmadikat, ami jóval hosszabb, szinte elröppenni éreztem Mehtával és az Izraeliekkel, naná hogy. A hamburgi székhelyű Norddeutscher Rundfunk zenekara, amit pár éve, a kacsalábon forgó csoda-ház "Elphi" átadása óta NDR Elbphilharmonie névre kereszteltek, érzésem szerint átlagos képességű együttes lehet, noha számos nagynevű dirigens igazgatta alapítása, 1945 óta. A csütörtöki hangversenyt is vezénylő zeneigazgatót, Alain Gilbertet pár éve a New Yorkiakkal hallottam ugyanitt, megrendítő szépségű és átütőerejű Bartók/Zene & Mahler/IV. műsorral, tőlük szerződött át Hamburgba. Ha akkor remekelt, akkor most miért nem jött át a produkciója? A színig telt terem közönsége a végén mindenesetre önfeledten ünnepelte őt és együttesét. Tényleg bennem lehetett a hiba. (?) A MüPa jóvoltából a készülékek előtt ülve is sokan tekinthették meg az élőben sugárzott koncertet.

6251 Edmond Dantes 2023-11-10 12:10:02 [Válasz erre: 6250 Edmond Dantes 2023-11-10 09:48:08]
Tèves bejegyzès. Ennyire azèrt nem volt rossz a csütörtöki koncert :-) kèrnèm ezzel együtt törölni az 1-t.

6250 Edmond Dantes 2023-11-10 09:48:08
1

6249 Momo 2023-11-06 13:44:37 [Válasz erre: 6209 Klára 2023-10-26 14:41:55]
Az a helyzet, hogy nem is kell mindent beinteni.

1. Az első számú és legfontosabb dolog, amiért szükség van a karmesterekre nagyon prózai: Egy bizonyos számú közreműködő fölött, az akár több tucat előadónak egyszerre kell elkezdenie egy-egy új zenei részt (ami lehet, egy új motívum, egy új tempó, vagy persze egy egész tétel, stb.). A karmester az a fókuszpont, melyre az énekesek / zenészek koncentrálnak. Azt ugyanis nem lehet elvárni, hogy 60-80-100 ember mindig mindenben tökéletesen egyszerre cselekedjen. Márpedig a zene ezt kívánja. Ezért áll ott a karmester. A megfelelő pontokon int egyet, és az előadók rá koncentrálva képesek egyszerre megvalósítani dolgokat.

2. Jól összeszokott társaságok (elsősorban zenekarok), jól bepróbált darabjaiknál nagyszerűen képesek együtt muzsikálni önmagukban is. Lényegében csak akkor van szükségük a karmesterre, amikor egy-egy új tempót, vagy zenei részt egyszerre kell elkezdeniük. (Kisebb együtteseknél sokszor látunk olyat, hogy nincs karmester, az első hegedűs bólint néha egy nagyot, és az is elég.)

Ehhez jön az, hogy, minél kevésbé összetett a darab, annál kevesebb új tempó, új zenei rész van benne. Ilyenkor lényegében nincs szükség a karmesterre. Ezért láthatunk olyan jeleneteket, amikor pl. Ferencsik, vagy Bernstein a szemével „vezényli” a zenekart.

Ez nem a hihetetlen karmesteri kontrollról szól, hanem arról, hogy magától játszik a zenekar. A karmester meg ugye mégsem állhat ott, mint a vonatra váró vasutas… Ezen kívül sok esetben látni olyat is koncertfelvételeken, hogy a karmesterek nagy ritkán intenek egy-egy valóban fontosat, és ezen kívül túlnyomórészt pantomimeznek a zenére. (Bele kell kalkulálni, hogy a karmester (Karajan, Ferencsik és Bernstein is) előadóművész, és tudja, hogy mikor filmezik.) Teátrálisan intenek egy-egy nagyot, odafordulnak egy-egy hangszercsoporthoz, mutatják, hogy hangosabban / halkabban, beintik a harsonát, stb. Egy jól bepróbált produkciónál ezekre nagyrészt nincs már szükség. Persze kell hozzá, hogy előtte alaposan próbálják a darabot
(Amit pl. az itt belinkelt felvételen Karajan „vezényel”, annak a nagy része valójában nem érdemi vezénylés, inkább csak mozgás a zenére. Ennek a töredéke is elég lenne ahhoz, hogy a darabot ugyanígy eljátssza a zenekar, mert egy rendesen bepróbált produkcióról van szó. Ezért is van csukva Karajan szeme.) 
(És mindjárt megváltozik a helyzet, ha színpad, színpadi játék, énekes szólisták, énekkarstb is van. Ott ez nem megy.)

3. Namost, ahogy nő az apparátus mérete, a mű összetettsége, és minél kevesebb az előzetes próba (ez fontos szempont), annál inkább szükség van a karmesterre. Amikor tehát mondjuk Pier Giorgio Morandi 1-2 próbával beáll, és lényegében ismeretlen közreműködőkkel elvezényel egy Turandot előadást az Operaházban, akkor az (még egy gyakorlott, a művet jól ismerő apparátussal is) komoly feladat. Elsősorban koordinációs, együtt tartó munka. A zenekari árkot, a színpadot (a különböző helyről jött vendég szólistákat, a nagy létszámú énekkart) a színpadi játék közepette együtt kell tartani. stb. Ott minden gesztus komoly, és nagy szükség van a karmesterre, hogy különösebb zenei borulás nélkül üzembiztosan lemenjen az előadás.
Nem is megy ez mindenkinek. ;-)

És hát olyan is van, amikor a fogalmatlan karmester helyett az összeszokott apparátus játszik. Ott áll vezényel, és nem az ő kezére játszanak… Hát az kínos. De előfordul.

Tehát összefoglalva: Az, hogy mekkora szükség van a karmesterre, függ az apparátus méretétől, mű összetettségétől és attól, mennyire van bepróbálva. Ezek függvényében lehetséges, hogy a karmester lényegében alig-alig csinál valamit, vagy nagyon komoly munkát végez koncert / előadás közben.

Amatőr együtteseknél annyiban más a helyzet, hogy a kevésbé gyakorlott előadóknál (az egyébként szintén kevésbé gyakorlott / rutinos karnagyoknak) komoly feladat a megfelelő koncentrációt, attitűdöt, stb. fenntartani. Ezért van a folyamatos szemkontaktus. Komoly munka.

Nálunk például rendszeresen előfordul, az ellenkezője: Egyszer csak azt mondja a főnök, "most nem vezényelek, énekeljétek el anélkül". Nagyszerű felkészülés ez az előadás közepette, vendégkarmesterekkel előálló váratlan helyzetekre.

6248 Búbánat 2023-11-04 16:55:17

Zeneakadémia Nagytermében tegnap este a Bohémélet került előadásra, mégpedig keresztmetszet formában. Tulajdonképpen a teljes opera elhangzott, kivéve a II. felvonásból a kórusos, gyermekkórusos jeleneteket, más helyeken előforduló apróbb ének-zenei részeket.

Megjegyzem, eredetileg (korábban) más műsor volt meghirdetve: a MÁV Szimfonikusok gazdasági okokkal indokolta, hogy a Kodály Kórussal közösen tervezett Juraj Filas: Requiem magyarországi bemutatója elmarad és helyette Puccini operájának keresztmetszetével készül a zenekar.

A koncertszerű előadást Kesselyák Gergely vezényelte, lendületesen, dinamikusan és érzékletesen: a zenekar „ezerszínű” koloritjai és érzelemdúsan, szépen éneklő művészek hangi adottságai együttesen hozzájárultak ahhoz, hogy az „operaidegen”-környezetben is létrejöhessen egy XIX. század végi Párizs „Latin negyedének” sokszínből összeálló, kavargó hangulata – nem hiányzott ide színpad, díszlet, jelmez, világítás, rendezés; a MÁV Szimfonikus Zenekar professzionális játéka, és az est remek énekes szólistái: Cserna Ildikó (szoprán) – Mimi; Fekete Attila (tenor) – Rodolfo; Filip Bandžak (bariton) –Marcello; Molnár Ágnes (szoprán) – Musetta; Káldi-Kiss András (bariton) – Schaunard; Bakonyi Marcell (basszbariton) – Colline; Szüle Tamás (basszus) – Benoît és Alcindoro, együttesen teremtettek olyasféle atmoszférát, mint amit az Operaházban tapasztalunk egy-egy Bohémélet-előadás alatt. Most itt is átadhattuk magunkat valamiféle romantikus-érzésvilágnak, és valóban, a Puccini-zene hatása alól nem térhetünk ki, beszippantott, a megindító „bohém-történet” drámai végű kisugárzása rabul ejtette szívünket a Zeneakadémia falai között is.

 A négy felvonás egy szünettel került előadásra, az első kettő majd a harmadik és negyedik rész összevonva ment úgy, hogy a szereplők a felvonások végén maradtak a pódiumon; elhelyezkedésük és minimális gesztusokkal élő művészek a korlátozott mozgástérben a zenekar mögé és felette lévő - közönséggel teli - kóruskarzat közé szorítkozhatott. A férfiszereplők színpadszerűen, az adott korra jellemző ruhákban voltak láthatók, míg Mimi és Musette  inkább ünnepélyes, alkalmi jellegű öltözetben mutatkoztak. Mindnyájan meggyőző énektudásukat prezentálták. Örültem, hogy sok-sok év után újra láthattam és hallhattam Cserna Ildikót egy olasz opera főszerepében! Igaz, ma már nem annyira Verdi, Puccini vagy Wagner nagy drámai operahősnőinek megformálását várjuk tőle, most Mimi törékenységét, szerelmét lírai hangi eszközeivel formálta meg és kifejező hangfekvésben közvetítette felénk. Azt is meg kell jegyeznem Róla, hogy szereptársaival ellentétben, egyedüliként, kottából énekelte szólamát (és amikor a helyzet megkövetelte, hátrahúzódva leült) - amiből arra következtethetünk, hogy valójában ezt a szerepet korábban nem énekelte és erre az egy estre mégis vállalta.

Nekem nagyon tetszett Rodolfoként az OPERÁ-ban utóbbi időben nem eleget foglalkoztatott tenoristánk, Fekete Attila is. Régi szerepe ez, nagy mesterségbeli tudással énekelte-játszotta, a hang továbbra is intakt, a magas csúcs hangok ugyan kissé feszítetten szólnak, de „üzembiztosan”. A vendégként bemutatkozott cseh Filip Bandžakot Marcello szerepében élmény volt hallani, nagy művész, aki szerte a világban sokfelé énekel; világos, tenor-színezetű baritonjához könnyedmozgású kondíció tartozik, szereptársaival megvolt az összhang. Neki is nagy sikere volt, csakúgy, mint Molnár Ágnesnek Musette szerepében. A Schaunard és Colline szerepeiben az Operából ugyancsak jól ismert énekművészek, Káldi-Kiss András és Bakonyi Marcell működtek közre és járultak hozzá Szüle Tamással együtt, az operaest nagy sikeréhez.

A szünetben a büfében örömmel pillantottam meg a Budapesti Operettszínház egyik vezető primadonnáját (akiről tudni lehet, hogy operában ugyancsak több ízben  megmutatta kivételes énekművészi kvalitásait is, sőt, a közelmúltban Mimi szerepében is láthatta őt a publikum vidéken...)

Juraj Filas Requiemjének magyarországi bemutatója – Cserna Ildikó, Fekete Attila és Filip Bandžak voltak megnevezve az énekszólókra  továbbra is várat magára, de a három nevezett művész, valamint a MÁV Szimfonikus Zenekar, Kesselyák Gergellyel az élen, mint realizálhattuk, így sem maradtak „munka nélkül”: a zeneakadémiai Bohémélet-koncert megvalósulása, sikere őket is és bennünket is bőven kárpótolta. Minden bizonnyal jön majd a folytatás, lesz jövőbeni együttműködésükre is kilátás. 


6247 perempe 2023-11-04 11:25:38
Már olcsóbban lehet venni jegyet az Utopia/Currentzis koncertre.

6246 Edmond Dantes 2023-11-02 21:30:05
Nekem is feltűnt, hogy a különben remek orosz szòlista kimaradt az Orbàn-Requiem vègèn a puszilkodàsbòl. Egèszen biztosan elnèzès volt, tùl tàvol àllt a többiektől. Ès a szò àtvitt èrtelmèben is tàvol àllhat Orbàn Györgytől ilyesmi.

6245 takatsa 2023-11-02 20:39:52 [Válasz erre: 6244 Héterő 2023-11-02 18:12:01]
Bocs, de erre nem figyeltem. Viszont a feleségem - hiába, a nők osztott figyelemmel rendelkeznek - visszaigazolja azt, hogy ezt jól láttad. Ennek viszont az oka az lehetett, hogy az orosz bassz-bariton egészen máshol állt, mint a szólóénekes három hölgy.  A hölgyek a karmestertől balra álltak, a férfi énekes jobbra, és a hölgyek és az orosz énekes között kottaálvány-akadályok voltak, Orbán György pedig nagyon-nagyon nehezen mozgott, ez lehetett oka annak, hogy elmaradt a kézfogás. A többit magánban. :)

6244 Héterő 2023-11-02 18:12:01 [Válasz erre: 6243 takatsa 2023-11-01 23:22:14]
...mindent láttam és hallottam. - mondod, akkor hát kérek egy kis segítséget. A szerző megcsókolta a három grácia kacsóját, de a férfi-énekest még csak nem is üdvözölte. Jól láttam vajon? Alig hittem a szememnek! Szomorú lenne, ha
- jól láttam és nem a szemem káprázott,
- az aktus kifejezése volt bizonyos távolságtartásnak,
- és az aktus valamelyik népcsoport ellen irányult.

Az üdvözlés nélkül maradt énekes a tavalyi Marton Éva Nemzetközi Énekverseny során Provence királyaként
ezzel a nagyszerű Jolanta-részlettel lett második helyezett,
eme csodálatos Di rigori armato -t előadó első helyezett után.

Mindketten oroszok, Orjol illetve Irkutszk városból. Ez baj lenne? Remélem, csak rémeket látok!
                               

6243 takatsa 2023-11-01 23:22:14
Fantasztikus volt a ma esti koncert a Müpában (Két Requiem). Én Orbán György alkotását még sohasem hallottam, megdöbbentően szép és megrázó alkotás, egy - jó értelemben vett - eklektikus mű, barokktól ( még kettősfúga is volt) a romantikus stíuson át a 21. századig, dzsesszig, ráadásul egy nagyon hálás darab, közönségnek és zenészeknek egyaránt, nagy élmény hallgatni, és zenekartól a  kóruson, szólistákon át a karmesterig, mindenki bemutathatja tudása legjavát. És volt is mit megmutatni, a Magyar Rádió Zenekara és Énekkara nagyszerű teljesítményt nyújtott, a szólisták is átlagon felüliek voltak, és persze Kovács János, a legnagyobb magyar karmester minden mozdulata élmény volt, hála Istennek egészen elől, középütt ültem, mindent láttam és hallottam. 
Azért a szólistáknál álljunk meg egy pillanatra: Láng Dorottya. Egészen rendkívüli, világszép hang. Többet kellene itthon foglalkoztatni, sokkal többet. Istenem, ha megérném, hogy vele halljam egyszer Kundryt. :) 
Szünet után  Mozart Requiem. Túl jól ismerem ezt a művet, és a napokban hallgattam Currentzissal... Túl nagy a zenekar (pl. 4 nagybőgő), túl nagy minden, itt a kevesebb talán több lenne. De távol álljon tőlem a fanyalgás, szép volt minden, igazi Halottak-napi előeste, gyógyír a szívre.

6242 márta 2023-10-31 15:04:01
Érdeklődéssel olvastam - ppp- beszámolóját az Aidáról. 
Én a Müpa közvetítését hallgattam egy lapotopon. Nem akarok vitatkozni a helyszíni kritikussal, csak szeretném jelezni, mi hangzott másképp mikrofonokon át. Elsősorban: Kim hangjának ereje kevésbé érvényesült. A közvetíésben széphangú, fökészült korrekt Radmesnek hallatszott, de nem bűvölt el. Meg is lepődtem egy kicsit, amikor a születben szintén ott lévő barátom a telefonban áradozott róla. A címszereplő hölgynek viszont alig hallatszottak a volumen-problémái, bár a hang világosabb színét persze érzékeltük. Amneris az éreten át sem tűnt egyáltalán éterinek. Agache hangjának és személyiségének ereje viszont a közvetítésben is tökéletesen érvényesült!
Frizza vezénylésért viszont a darab nagy részében remeknek találtam. Különösen merész gyorsításait és lassításait, valamint a szép hangzást élveztem. Persze a nagy tuttik ereje csak a helyszínen érzékelhető jól. 
Szóval újabb bizonyíték, hogy más a színpad s más az élet, illetve (miket beszélek!?) más a közvetítés és a helyszín.

6241 Hangyászsün 2023-10-31 10:12:32 [Válasz erre: 6238 Edmond Dantes 2023-10-29 15:50:14]
Nagyon remélem, hogy Currentzisék produkciója nem a régi jó, Téli Bérletben meghirdetett OF-koncertek rutinjának mocsarában fog elsüllyedni - hogy ezzel a gyönyörű képzavarral éljek.

6240 Hangyászsün 2023-10-31 10:10:10 [Válasz erre: 6237 Edmond Dantes 2023-10-29 15:46:16]
Nagyon helyes. X-szer írtam, miért ódzkodnak a hazai előadók/hangversenyrendezők Kántor Uram remekműveinek műsorra tűzéséhez. Nem akarom megismételni, amit évekkel ezelőtt még mint foghíjas (méhlepényes) emlős írtam.

6239 lujza 2023-10-30 00:31:15 [Válasz erre: 6236 Edmond Dantes 2023-10-29 15:43:47]
Mait már kevésbé fogsz tudni.

6238 Edmond Dantes 2023-10-29 15:50:14 [Válasz erre: 6233 Hangyászsün 2023-10-29 11:04:27]
Erről van szò. Nem a szimfònia maga kommersz, hanem egy olyan program, aminek az is a rèsze. Ès enbek fő oka az agyonjàtszottsàg, amit te is ìrsz. Ès mièrt jàtsszàk agyon? Mert bombabiztos sikerdarab. Ès ettől lesz kommersz az a műsor, amit pl. vele zàrnak. Körbeèrtünk.

6237 Edmond Dantes 2023-10-29 15:46:16 [Válasz erre: 6231 Hangyászsün 2023-10-29 10:51:51]
Amiòta itt vagyok az oldalon ès Kimernyàzom, sokszor botlom Brucknerbe ès egyre inkàbb èrdekel. Na pl. egy Bruckneres műsor nem (lenne) kommersz.

6236 Edmond Dantes 2023-10-29 15:43:47 [Válasz erre: 6230 lujza 2023-10-28 23:33:11]
Hàny jò, sőt nagyszerű amerikai hegedűst mondjak? 

6235 Hangyászsün 2023-10-29 11:12:28 [Válasz erre: 6230 lujza 2023-10-28 23:33:11]
Mostanra talán kevésbé vonaglik a felsőtestével, ill. vág pofákat játék közben.

6234 Hangyászsün 2023-10-29 11:11:29 [Válasz erre: 6228 Edmond Dantes 2023-10-28 09:28:16]
A tenor szerintem nagyon feljavult a végére, Agache a 2. felvonásban mindenkit leénekelt, a Nílus-parti jelenetben kissé elment a hangja. A szoprán stylistjának kérdésében nagyon is egyetértünk, régi barátommal összefutva ő szóvá is tette a művésznő fellépőruháját.

6233 Hangyászsün 2023-10-29 11:04:27 [Válasz erre: 6222 Edmond Dantes 2023-10-27 14:41:07]
A Csajkovszkij /5 sajnos az agyonjátszott művek kategóriája, én a Manfrédnek jobban örülnék, de nem vagyok hangversenyrendező. Zsenge ifjúként meggyűlt a bajom a Brahmsszal: Miután első hallás után a mester szimfóniáinak rajongójává váltam, nagyon sokszor meg kellett hallgatnom a Hegedűversenyt.

6232 Hangyászsün 2023-10-29 10:54:53 [Válasz erre: 6223 Edmond Dantes 2023-10-27 15:12:54]
OK, értem. Karajan az excentrikus hobbijaival, Callas a botrányaival tette magát "celebbé". Folytathatjuk a sort, de nem sok értelme van. Haitink meg nem adott feltűnő(sködő) nyilatkozatokat, tudtommal a meghirdetett fellépéseinek jó részét sem mondta le Benedetti-Michelangeli vagy Carlos Kleiber módjára.

6231 Hangyászsün 2023-10-29 10:51:51 [Válasz erre: 6222 Edmond Dantes 2023-10-27 14:41:07]
Társadalmi munkában neked ajándékba egy nem-kommersz koncertműsor, közismert (?) szerzők idehaza (Hja kérem, a rutin nagy úr, Kocsis Zoltán pedig nincs már közöttünk.) alig játszott műveiből: Beethoven: Házavatás - nyitány, Berlioz: Kleopátra halála, Bruckner: 2. szimfónia.

6230 lujza 2023-10-28 23:33:11 [Válasz erre: 6229 Edmond Dantes 2023-10-28 09:34:11]
Bell jó hegedűs, érdemes meghallgatni. De azért amerikai.

6229 Edmond Dantes 2023-10-28 09:34:11 [Válasz erre: 6225 lujza 2023-10-28 00:02:33]
Ezt ìrtam: "...szìvesen meghallgatom ... a szimfònia előtt." Ettől függetlenül tènyleg kivàncsi vagyok Bellre, màr csak azèrt is, mert legutòbb màr Pesten volt, amikor COVID-pozitìv lett ès lemaradtam ròla. Akkor pont Kelemen Barna ugrott be helyette, aki most Currentzis-szel jàtszik majd.

6228 Edmond Dantes 2023-10-28 09:28:16 [Válasz erre: 6226 Búbánat 2023-10-28 00:35:58]
Amennyit hallottam belőle ill. az előadàsbòl, gyengus Amneris volt. Emlèkeztetett egykori pesti, kissè (?) tùltolt kollèganőjère, akiből ebben a szerepben, màsban is, csak ùgy àradt ... a forrò levegő, ahogy akkoriban mondtàk. A tenor vègigüvöltötte a romàncot, a szopràn szèp hangù. Ha èn lennèk a stylist-ja, màs öltözèket javasoltam volna neki. Frizza nagy èrtèke lehet a pesti koncert- ès operaèletnek. Màr ha igènybe veszik.

6227 Klára 2023-10-28 06:34:34 [Válasz erre: 6226 Búbánat 2023-10-28 00:35:58]
Ez számomra is meglepő információ! Pedig én a Müpa Home közvetítését néztem, de a meglehetősen hosszú felvezető zene alatt még nem ültem a gép előtt. De voltam már olyan koncerten., ahol be sem mondták a szereplőváltozást, tehát a néző/hallgató csak véletlenül botlik bele az információba!

6226 Búbánat 2023-10-28 00:35:58 [Válasz erre: 6224 lujza 2023-10-28 00:00:29]
Kedves Lujza! Milyen igazad van!....Én a koncertteremben kiosztott  füzetből tájékozódtam, amiben a francia szoprán neve szerepel (Clémentine Margaine) és röviden ismertetik művészi pályáját, fénykép is található róla; csodálkoztam is, hogy a fellépett művésznő mennyire nem hasonlít a füzetben közzétett fotón látható személyre (gondoltam: a smink, a frizura teszi...). Közlésed nyomán most már értem, hogy szereplőváltozás történt. Nem emlékszem rá, hogy az operakoncert előtt a hangosbeszélőn tájékoztattak volna bennünket a változásról. Most rákerestem az interneten erre a brazil születésű szopránra (Victoria Pitts) és valóban, a fotója "ráillik": ő énekelte Amnerist az Aidában.
Köszönöm Neked, hogy erre felhívtad a figyelmem. Tanulság, érdemes tájékozódni az előadás előtt (és után is) a Müpa honlapján.
(Úgy látszik, az arcképfelismerő memóriám ki-kihagy...) 

6225 lujza 2023-10-28 00:02:33 [Válasz erre: 6222 Edmond Dantes 2023-10-27 14:41:07]
Én ugyan már nem tudom követni a hangverseny összeállításokat, de az viszont biztos, hogy Bell igazi celeb! (De azért vettem jegyet rá.)

6224 lujza 2023-10-28 00:00:29 [Válasz erre: 6218 Búbánat 2023-10-27 00:22:05]
Kedves Búbánat, biztos vagy benne, hogy Clémentine Margaine volt Amneris? A Müpa Victória Pitts nevét írta ki.

6223 Edmond Dantes 2023-10-27 15:12:54 [Válasz erre: 6212 Hangyászsün 2023-10-26 15:38:15]
Pedig külön beírtam, félreértést elkerülendő (6200): "...természetesen nem úgy, ahogyan a mai túlélő-, valóság- és egyéb show-k és képes magazinok celebjei."

6222 Edmond Dantes 2023-10-27 14:41:07 [Válasz erre: 6213 Hangyászsün 2023-10-26 15:39:47]
Ha jól megfizetnek, mint koncertszerkesztőt (nem vagyok az), akkor igen :-) amúgy bármikor, készséggel, ha van értelme. Addig is inkább három azaz két példa saját koncertélményeimből, akit több is érdekel, keresse(n) vissza ebben a topikban, fog találni tőlem beírásokat: Mahler/1 & Bartók Concerto Mehtával és 1) Los Angelesiekkel 2) Izraeliekkel és egy frissebb pár évvel ezelőttről: Bartók Zene & Mahler/4 New Yorkiakkal és Gilberttel. De az ő 2018-as itteni koncertje is jól szerkesztett volt. Most lusta vagyok továbbiakat keresni az emlékezetemben. Currentziséhez hasonlítható szerkezetű (hgv. + szimfónia) lesz, történetesen szintén Gilberttel és az NDR-zenekarral ez a koncert pár nap múlva, naná, hogy a Mahlert várom, de Csajkovszkij szintén nem-kommersz hgv.-ét szívesen meghallgatom Bell-lel ... a szimfónia előtt.

Tovább megyek, hadd rugózzon még rajta(m) nagy rajongóm: ha egy (pláne vendég)zenekar és karmester(e) tuti nagy-tapsos záró számra hajt Pesten és ha teheti, akkor legszívesebben Csajkovszkij Ötödiket, Beethoven Hetediket vagy Brahms Elsőt (ritkábban Negyediket) húzza-húzná elő a cilinderéből. Ezekkel ui. több mint jó eséllyel nem lehet elvérezni. Egyik sem kommersz darab. (Megsúgom: nekem kedvencem Brahms nem-kommersz hegedűversenye..)

6221 takatsa 2023-10-27 11:42:17 [Válasz erre: 6220 lujza 2023-10-27 01:33:08]
Köszi, nagyszerű link. Tanulmányozható, amint a szuperceleb egy igencsak kommersz műsorral haknizik. (ED után szabadon). De a viccet félretérve, ez egy típikus Currentzis előadás: egy nagyon gyakran játszott mű újra-felfedezése.  Currentzis szemével láthatjuk a világot, és benne Mozartot. Akinek van kisgyereke, kisunokája, annak az élmény ismerős, hiszen ő is részese lesz - gyermeke által - a világ felfedezésének, újra láthatja mindazt a csodát, amelyet a múló és szürke napok-évek elhomályosítottak, pedig ott van most is úton-útfélen mindenhol, a csoda nem, csak mi változtunk, mi öregedtünk meg és mi lettünk kesererűbbek.
Hát, most a videón Currentzis szemével láthatjuk Mozartot. Milyen ez a Mozart? Vidám. Vidám, mint mindig. Hallgassuk csak az első tételt, szinte táncra lehet perdülni. Mert Mozart maga a vidámság és a derű, történjen bármi, még könnyes szemmel is ránk kacsint. 
Amikor meghalt a nagyapám, mindnyájan összegyűltünk és sírtunk, mert Nagyapát nagyon szerettük. Ekkor pap nagybátyám elénk állt, szélesen mosolyogva:  "Vidámak legyetek, ne sírjatok, hiszen a halál, az ember második születésnapja, most kezdődik számára az örök élet. Ne sírjunk, hanem ünnepeljünk." Gyerekként megbotránkoztam ezen, de most,  öreg fejjel, kissé félve, de reménykedve, én is osztom a nézetét: létezhet síron túli vidámság is. 
Fiatalkoromban kórusban énekeltem évekig. És most, ahogyan nézem a felvételt, azt kívánom, hogy bárcsak én is ott énekelhetnék, szemben Currentzissal, láthatnám az arcát, a szemét, ahogyan figyel rám, ahogyan szavakat formálva mozgatja  a száját, mert lélekben velem együtt énekel, a mindenre kiterjedő figyelmét, a mozdulatait, és mindazt a misztériumot, ahogyan általa újra megszületik ez a csodálatos Mozart zene. Aztán nézzétek meg a kedvenc tételemet, a Recordare-t. És hallgassátok meg az Oro supplex et acclinis-t, ahogyan elhal, csenddé válik és kézenfogva vezet minket a Lacrimosába...

6220 lujza 2023-10-27 01:33:08
Már hirdeti a Müpa a Currentzis koncertet, méghozzá ennek egy részletével:
https://www.youtube.com/watch?v=I4dSQozed2w

6219 Hangyászsün 2023-10-27 00:25:03 [Válasz erre: 6216 Búbánat 2023-10-26 23:54:59]
Elgépeltem, Beethoven/9-re gondoltam. Emlékszem, mekkora különbség volt a Karajan-féle Beethoven-szimfóniák és a ritka zeneakadémiai/ Erkel színházbeli közvetítések fényképezése között. Ma is előttem van, ahogy a kamera "átnéz" a nagybőgők húrjai és a hangszerek teste között.

6218 Búbánat 2023-10-27 00:22:05
Szép Aida-koncert után vagyok. A címszerepet éneklő olasz Roberta Montegna igazán értékes hanganyag, neki volt talán a legnagyobb sikere. Amnerisként a francia Clémentine Margaine kifejező mezzoszopránja  a szünet utáni jeleneteiben mintha kissé "elfogyott" volna és szólamánál intonációs problémák is  jelentkeztek. A koreai Alfred Kim mint Radames,  biztos pontja volt az előadásnak, hozta a tőle elvárható tisztes színvonalat. Erőssége volt a produkciónak Alexandru Agache (Amonasro), Kovács István (Király) és Palerdi András (főpap).
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar Riccardo Frizza karmester mesteri irányításával kiváló hangzással járult hozzá Verdi operájának hangversenyszerű, egyszeri bemutatójához, amit hatalmas tapsokkal fogadott a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem közönsége. 





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.