Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények
2100 joska141 2012-08-15 22:01:49 [Válasz erre: 2099 Búbánat 2012-08-15 19:31:25]
Szerintem ez egy - rossz értelemben vett - hakni. A szereplők közül - a Bolsoj honlapja alapján - csak Elena Zelenskaja és Marat Gali a Bolsoj tagja, van olyan, aki még fel sem lépett a Bolsojban. A "Monarchia zenekar"-ról pedig ne beszéljünk. Honlapjuk szerint 2008 évben volt az utolsó fellépésük.
Szerintem ez egy - rossz értelemben vett - hakni. A szereplők közül - a Bolsoj honlapja alapján - csak Elena Zelenskaja és Marat Gali a Bolsoj tagja, van olyan, aki még fel sem lépett a Bolsojban. A "Monarchia zenekar"-ról pedig ne beszéljünk. Honlapjuk szerint 2008 évben volt az utolsó fellépésük.
2099 Búbánat 2012-08-15 19:31:25
[url] http://www.jegy.hu/programs/36847/Bolsoj_Szinhaz_szolistai_-_Operagala.html; Bolsoj Színház szólistái – Operagála [/url] Budapest Kongresszusi Központ 2012. Október 20. Szombat, 15:00 és 2012. Október 20. Szombat, 20:00 Októberben először Magyarországon a világhírű moszkvai Bolsoj Színház opera szólistái. Közreműködik: Monarchia Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Medveczky Ádám A Bolsoj Budapestre érkező énekesei: Elena Zelenskaja (szopran), Olga Ionov (szoprán), Agunda Kulaeva (mezzo szoprán), Tatjana Pechnikova ( szoprán) Marat Gali (tenor), Mihail Gubsky (tenor), Andjej Beletsky (bariton), Igor Golovatenko (bariton), Oleg Didenko (basszus). Első rész: Rossini & Verdi & Puccini: • Rossini: Az olasz nő Algirban - Isabella kavatinája • Rossini: Macska duett • Rossini: A sevillai borbély - Rosina kavatinája • Rossini: A sevillai borbély - Almaviva kavatinája • Rossini: A sevillai borbély - Don Basilio áriája • Rossini: A sevillai borbély - Figaro kavatinája • Verdi: Machbet – Macduff áriája • Verdi: Traviata - Alfredo áriája • Verdi: Traviata - Germont György áriája • Puccini: Tosca - Tosca áriája Második rész: Verdi & Puccini: • Verdi: Don Carlos – Posa márki áriája • Verdi: Nabucco - Fenena áriája • Verdi: Ernani – Don Silva áriája • Verdi: Rigoletto - Gilda áriája • Verdi: Rigoletto - A herceg áriája • Verdi: Rigoletto - Quartet • Verdi: A szicíliai vecsernye - Elena boleroja • Puccini: Gianni Schicchi: - Schicchi áriája • Puccini: Turandot - Kalaf áriája • Puccini: Turandot – Turandot áriája • Verdi: Traviata – Pezsgő- duett Jegyek már ksphstóak az ismert jegyirodáskban, az árak 7.000 Ft és 16.000 Ft között mozognak.
[url] http://www.jegy.hu/programs/36847/Bolsoj_Szinhaz_szolistai_-_Operagala.html; Bolsoj Színház szólistái – Operagála [/url] Budapest Kongresszusi Központ 2012. Október 20. Szombat, 15:00 és 2012. Október 20. Szombat, 20:00 Októberben először Magyarországon a világhírű moszkvai Bolsoj Színház opera szólistái. Közreműködik: Monarchia Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Medveczky Ádám A Bolsoj Budapestre érkező énekesei: Elena Zelenskaja (szopran), Olga Ionov (szoprán), Agunda Kulaeva (mezzo szoprán), Tatjana Pechnikova ( szoprán) Marat Gali (tenor), Mihail Gubsky (tenor), Andjej Beletsky (bariton), Igor Golovatenko (bariton), Oleg Didenko (basszus). Első rész: Rossini & Verdi & Puccini: • Rossini: Az olasz nő Algirban - Isabella kavatinája • Rossini: Macska duett • Rossini: A sevillai borbély - Rosina kavatinája • Rossini: A sevillai borbély - Almaviva kavatinája • Rossini: A sevillai borbély - Don Basilio áriája • Rossini: A sevillai borbély - Figaro kavatinája • Verdi: Machbet – Macduff áriája • Verdi: Traviata - Alfredo áriája • Verdi: Traviata - Germont György áriája • Puccini: Tosca - Tosca áriája Második rész: Verdi & Puccini: • Verdi: Don Carlos – Posa márki áriája • Verdi: Nabucco - Fenena áriája • Verdi: Ernani – Don Silva áriája • Verdi: Rigoletto - Gilda áriája • Verdi: Rigoletto - A herceg áriája • Verdi: Rigoletto - Quartet • Verdi: A szicíliai vecsernye - Elena boleroja • Puccini: Gianni Schicchi: - Schicchi áriája • Puccini: Turandot - Kalaf áriája • Puccini: Turandot – Turandot áriája • Verdi: Traviata – Pezsgő- duett Jegyek már ksphstóak az ismert jegyirodáskban, az árak 7.000 Ft és 16.000 Ft között mozognak.
2097 telramund 2012-08-13 15:47:40 [Válasz erre: 2094 Cilike 2012-08-13 08:14:32]
Bizony az első előadáson énekelt és milyen csodaszépen.Liutól való búcsút ilyen szépen tán még nem is hallottam......
Bizony az első előadáson énekelt és milyen csodaszépen.Liutól való búcsút ilyen szépen tán még nem is hallottam......
2096 chenier 2012-08-13 12:07:06 [Válasz erre: 2094 Cilike 2012-08-13 08:14:32]
Az első előadást énekelte.
Az első előadást énekelte.
2094 Cilike 2012-08-13 08:14:32
Hogyhogy Rácz István, nem úgy volt, hogy Agache lesz Timur?
Hogyhogy Rácz István, nem úgy volt, hogy Agache lesz Timur?
2093 martuni 2012-08-13 00:11:18
Elég színvonalas Turandotot produkált a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, fenntartásom néhány helyen csak az olasz Pelizzarival akadt. Gikszert is énekelt, amit nem értek, mert a nagyária és az első felvonsás is fényesen sikerült, csak a végére tikkadt el, de azért kár volt. Lukács jó nagy hangon, tán még az erôsítő berendezést is kinyuvasztotta. Pazarul csillogó, magas fejdíszben, vörös kosztümben nagyon látványos jelenség volt. Gratula Létai- Kiss Gabriellának, nagyon sok szép hangot énekelve szerepét maradéktalanul átélte. Nem volt kiugró Rácz István Timur szerepében, néha kifejezetten indiszponáltnak tűnt nekem. A zenekar mint mindig nagyon jól teljesített,jKesselyák Gergely erősen összetartotta az együttest,és ehhez jött a debreceni színház kórusa és a gyermekkar,igazán szépen énekeltek.
Elég színvonalas Turandotot produkált a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, fenntartásom néhány helyen csak az olasz Pelizzarival akadt. Gikszert is énekelt, amit nem értek, mert a nagyária és az első felvonsás is fényesen sikerült, csak a végére tikkadt el, de azért kár volt. Lukács jó nagy hangon, tán még az erôsítő berendezést is kinyuvasztotta. Pazarul csillogó, magas fejdíszben, vörös kosztümben nagyon látványos jelenség volt. Gratula Létai- Kiss Gabriellának, nagyon sok szép hangot énekelve szerepét maradéktalanul átélte. Nem volt kiugró Rácz István Timur szerepében, néha kifejezetten indiszponáltnak tűnt nekem. A zenekar mint mindig nagyon jól teljesített,jKesselyák Gergely erősen összetartotta az együttest,és ehhez jött a debreceni színház kórusa és a gyermekkar,igazán szépen énekeltek.
2091 tiramisu 2012-08-12 15:37:56 [Válasz erre: 2073 macskás 2012-08-10 17:57:30]
Szólj, ha az ELMŰ kikapcsolja a villanyt! :-))
Szólj, ha az ELMŰ kikapcsolja a villanyt! :-))
2090 tiramisu 2012-08-12 15:33:21 [Válasz erre: 2077 IVA 2012-08-11 01:56:53]
Az igazi költő Mimi,- az I. felvonásbeli áriájában amikor a hímzéseiről mesél :" che parlano d'amor...", és "Ma qundo vien lo sgelo, il primo e sole mio...." résznél- ilyen szépeket Rodolfo nem tud írni! :-)
Az igazi költő Mimi,- az I. felvonásbeli áriájában amikor a hímzéseiről mesél :" che parlano d'amor...", és "Ma qundo vien lo sgelo, il primo e sole mio...." résznél- ilyen szépeket Rodolfo nem tud írni! :-)
2089 tiramisu 2012-08-12 15:26:37 [Válasz erre: 2077 IVA 2012-08-11 01:56:53]
" Vivo sola, soletta". közli Rodolfoval, hogy egyedül él, de a "soletta" szó és ennek a szónak zenéje és ritmusa , kifejezetten kacér! Magyarul, feljön Rodolfohoz, bekopog, majd elfújja a gyertyát, hogy legyen mit mondani, miért is jött. Kinézte már régebben a fiút és most a maga kedves módján akar megismerkedni vele. Mimitől teljesen természetesen hat és hihető ez a mód - sőt Puccini még azt is érzékelteti, hogy gyújts lángot a szívemben-. De visszautal a IV. felvonásban " a kulcsra" is! ...és így tovább. Bárócska, nem bárócska -Mimi tiszta és szerelmes párizsi varróleány.
" Vivo sola, soletta". közli Rodolfoval, hogy egyedül él, de a "soletta" szó és ennek a szónak zenéje és ritmusa , kifejezetten kacér! Magyarul, feljön Rodolfohoz, bekopog, majd elfújja a gyertyát, hogy legyen mit mondani, miért is jött. Kinézte már régebben a fiút és most a maga kedves módján akar megismerkedni vele. Mimitől teljesen természetesen hat és hihető ez a mód - sőt Puccini még azt is érzékelteti, hogy gyújts lángot a szívemben-. De visszautal a IV. felvonásban " a kulcsra" is! ...és így tovább. Bárócska, nem bárócska -Mimi tiszta és szerelmes párizsi varróleány.
2087 telramund 2012-08-12 13:46:27
Bizony nem volt mikroport és a szinpad természtes szépségét,mely párját ritkitja a világon nem csúfitották el egy szinpad feletti sátorral.Hanem a megfeleő külső reflektorokkal és a szinpad elején elhelyezett mikrofonokkal oldották meg a technikát.Igy az ember élvezhette a természetet nem belógó fényszórokat és elsősorban az énekes természetes hangját,amit nem a keverő pulton adagoltak.És a csodás énekesek mind ott voltak a Turandotban szivet -lelket beletéve és nagyot jót produkáltak(versenyre kelve a szigetfesztiválról hangzó borzalommal),mégis egy cd hangzás érzetét keltve.Miért lesz lassan minden művi,mesterséges a világon? Az ember érzékeit meddig fogják még akadályozni,hogy azt érzékeljék ,ami a valóság?
Bizony nem volt mikroport és a szinpad természtes szépségét,mely párját ritkitja a világon nem csúfitották el egy szinpad feletti sátorral.Hanem a megfeleő külső reflektorokkal és a szinpad elején elhelyezett mikrofonokkal oldották meg a technikát.Igy az ember élvezhette a természetet nem belógó fényszórokat és elsősorban az énekes természetes hangját,amit nem a keverő pulton adagoltak.És a csodás énekesek mind ott voltak a Turandotban szivet -lelket beletéve és nagyot jót produkáltak(versenyre kelve a szigetfesztiválról hangzó borzalommal),mégis egy cd hangzás érzetét keltve.Miért lesz lassan minden művi,mesterséges a világon? Az ember érzékeit meddig fogják még akadályozni,hogy azt érzékeljék ,ami a valóság?
2086 chenier 2012-08-12 12:21:55 [Válasz erre: 2085 IVA 2012-08-12 00:33:18]
1976 jó régen volt, azóta sokat változott a világ. Minden átértékelődött. A Margitszigeti színpad jó operajátszó hely, régebben mikroport nélkül énekeltek.
1976 jó régen volt, azóta sokat változott a világ. Minden átértékelődött. A Margitszigeti színpad jó operajátszó hely, régebben mikroport nélkül énekeltek.
2085 IVA 2012-08-12 00:33:18 [Válasz erre: 2083 telramund 2012-08-11 15:07:59]
Régen... nevezetesen 1976. augusztusában, amikor a Rigai Balett vendégszerepelt a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a 26-os busz kedélyes sofőrje így mondta mikrofonba a margitszigeti megállókat: Sport uszoda, Vörösmarty kertmozi, Palatínus strand, Hattyúk tava... Sem régen, sem most, nemhogy a 26-os busz, de az egész BKV nem jelentett akkora üzletet, mint a Sziget Fesztivál.
Régen... nevezetesen 1976. augusztusában, amikor a Rigai Balett vendégszerepelt a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a 26-os busz kedélyes sofőrje így mondta mikrofonba a margitszigeti megállókat: Sport uszoda, Vörösmarty kertmozi, Palatínus strand, Hattyúk tava... Sem régen, sem most, nemhogy a 26-os busz, de az egész BKV nem jelentett akkora üzletet, mint a Sziget Fesztivál.
2084 IVA 2012-08-12 00:30:14 [Válasz erre: 2081 Cilike 2012-08-11 09:08:06]
Cilike, megértésedért megillet a viszont-megértésem.
Cilike, megértésedért megillet a viszont-megértésem.
2083 telramund 2012-08-11 15:07:59 [Válasz erre: 2082 Vladiszlav 2012-08-11 12:48:53]
És mindez csak szervezés kérdése.....Régen előadás alatt még a 26-os busz sem közlekedett.
És mindez csak szervezés kérdése.....Régen előadás alatt még a 26-os busz sem közlekedett.
2082 Vladiszlav 2012-08-11 12:48:53
Nincs szerencséje mostanában a szabadtéri előadások tekintetében a közönségnek. A szegedi Parasztbecsület-Bajazzók után a tegnapi Margitszgeti Turandot is hiányérzetettel és elég sok bosszúsággal járt. Igaz más szempontból. Hogy eshetett meg, hogy az opera első fele a Sziget Fesztivál dübörgéséről szólt, majdnem teljesen elnyomva Puccini zenéjét? Pedig adva volt egy kiváló szereposztás, elsőrangú operaénekesekkel, operazenekarral , kórussal. Egyébként minden szólista remekelt, Lukács Gyöngyi, Rubens Pellizzari, Létay Gabriella és Alexandru Agache fantasztikus énektudását bizonyítva adva voltak az előadás nagy sikeréhez- a végén szép ovációval zárult az előadás- de a kihangosítás a zenekari és a kórus hangzás sok kivánni valót hagyott maga után!
Nincs szerencséje mostanában a szabadtéri előadások tekintetében a közönségnek. A szegedi Parasztbecsület-Bajazzók után a tegnapi Margitszgeti Turandot is hiányérzetettel és elég sok bosszúsággal járt. Igaz más szempontból. Hogy eshetett meg, hogy az opera első fele a Sziget Fesztivál dübörgéséről szólt, majdnem teljesen elnyomva Puccini zenéjét? Pedig adva volt egy kiváló szereposztás, elsőrangú operaénekesekkel, operazenekarral , kórussal. Egyébként minden szólista remekelt, Lukács Gyöngyi, Rubens Pellizzari, Létay Gabriella és Alexandru Agache fantasztikus énektudását bizonyítva adva voltak az előadás nagy sikeréhez- a végén szép ovációval zárult az előadás- de a kihangosítás a zenekari és a kórus hangzás sok kivánni valót hagyott maga után!
2081 Cilike 2012-08-11 09:08:06
Nézd, IVA én nem szeretném összetörni a benned élő képet. Te ilyennek látod Mimit, legyen ez a Te képed róla. Szerintem ez nem zárja ki, hogy ne legyen mély lelki világa, de attól még nem kell magányosan élő ártatlankának lennie. Ugye, a harmadik felvonásban is erről van szó, a féltékenység, "valami viscontino" aki jár utána, és Musetta a 4. felvonásban így meséli el, hogy találkozott Mimivel: "Intesi, che Mimi fuggita dal viscontino" Na mindegy, nincs ebben ennyi, ha Te nem viseled el a modernizált rendezéseket, én nem erőltetném rád a világért sem, csak éppen rám meg igen nagy hatást tett. Pedig alapvetően inkább konzervatív beállítottságú vagyok, bár nem ortodox módon.
Nézd, IVA én nem szeretném összetörni a benned élő képet. Te ilyennek látod Mimit, legyen ez a Te képed róla. Szerintem ez nem zárja ki, hogy ne legyen mély lelki világa, de attól még nem kell magányosan élő ártatlankának lennie. Ugye, a harmadik felvonásban is erről van szó, a féltékenység, "valami viscontino" aki jár utána, és Musetta a 4. felvonásban így meséli el, hogy találkozott Mimivel: "Intesi, che Mimi fuggita dal viscontino" Na mindegy, nincs ebben ennyi, ha Te nem viseled el a modernizált rendezéseket, én nem erőltetném rád a világért sem, csak éppen rám meg igen nagy hatást tett. Pedig alapvetően inkább konzervatív beállítottságú vagyok, bár nem ortodox módon.
2080 miketyson 2012-08-11 08:21:12 [Válasz erre: 2077 IVA 2012-08-11 01:56:53]
Igazán nem szeretnék összetörni benned semmit, de a vicomte-ot Musette is mondja.
Igazán nem szeretnék összetörni benned semmit, de a vicomte-ot Musette is mondja.
2079 IVA 2012-08-11 02:02:30 [Válasz erre: 2070 tiramisu 2012-08-10 13:16:36]
Ez nagyon valószínű, de az ilyesmit megteszik ártatlan lányok is. Valahogy el kell kezdeni.
Ez nagyon valószínű, de az ilyesmit megteszik ártatlan lányok is. Valahogy el kell kezdeni.
2078 IVA 2012-08-11 01:58:54 [Válasz erre: 2068 jukiguni 2012-08-10 10:42:08]
A jelenlegi Traviata-rendezést bemutatni sem kellett volna...
A jelenlegi Traviata-rendezést bemutatni sem kellett volna...
2077 IVA 2012-08-11 01:56:53 [Válasz erre: 2067 Cilike 2012-08-10 10:26:58]
Úgy látom, még a részletekben is eltérnek olvasataink. Én Mimi minden szavát elhiszem a bemutatkozó áriában. Úgy sejtem, amikor Netrebko azt énekli, „Vivo sola, soletta”, Te azt látod az arcán, hogy közben arra gondol: nincs ám mindig annyira egyedül. Én meg azt látom, hogy egy pillanatra zavarba jön attól, mennyire kiadta magát Rodolfónak. (Aztán alaposan legyőzi zavarát a kitárulkozás vágya.) Az ária költői, vagy költőieskedő szövege, dallamíve és kísérőzenéje mind határozottan azt fejezi ki, hogy Miminek szenvedélyes belső világa van, olyan lírai hősnő, akire vonatkoztatva a „szüzike” szó jellemzésként és tagadásként is méltatlan.
Úgy látom, még a részletekben is eltérnek olvasataink. Én Mimi minden szavát elhiszem a bemutatkozó áriában. Úgy sejtem, amikor Netrebko azt énekli, „Vivo sola, soletta”, Te azt látod az arcán, hogy közben arra gondol: nincs ám mindig annyira egyedül. Én meg azt látom, hogy egy pillanatra zavarba jön attól, mennyire kiadta magát Rodolfónak. (Aztán alaposan legyőzi zavarát a kitárulkozás vágya.) Az ária költői, vagy költőieskedő szövege, dallamíve és kísérőzenéje mind határozottan azt fejezi ki, hogy Miminek szenvedélyes belső világa van, olyan lírai hősnő, akire vonatkoztatva a „szüzike” szó jellemzésként és tagadásként is méltatlan.
2076 IVA 2012-08-11 01:51:43 [Válasz erre: 2065 miketyson 2012-08-10 09:12:49]
Régen olvastam már Murger regényét, s nyomban utána színdarabját. Úgy emlékszem, azzal szembesültem, hogy Puccini szövegírói a két nőalaknak csak a nevét vették át pontosan, az eredetileg bonyolultabb figurák tulajdonságaiból és szövegéből csupán motívumokat gyűjtöttek két ellentétes nőtípus ábrázolásához, ami az operákban hagyomány. Szerintem nem finomkodás rakódott a Bohéméletre, hanem az tele van finomsággal, költészettel. Rodolfo és Mimi szövegéből és szólamából szerelmi szenvedély árad, ami a szexuális szenvedélynek egy más fokozata és minősége. Persze, hogy ezeket a hősöket is az ágyba vezeti szenvedélyük, de az ő érzelmeikről és kapcsolatukról a szerelem minőségét „lekapargatni” az opera meghamisítása lenne. Az operák színlapján nincs a nevek mellé írva, ki szűz, ki nem, minden nézőnek saját olvasata van a hősökről, saját élettapasztalata vagy művészeti élményei alapján, mint ahogy arról is, hová, meddig vezet egy ölelés, egy csók. Nem mindig tudjuk olyan pontosan, mint a Pillangókisasszony első felvonásának fináléjában, amelyet nászéjszaka követ. Ha Miminek volt már más viszonya is, s ha rafináltan férkőzött is most Rodolfo társaságába, ettől még nem romlott: lehet virágszál is. Azért is tartom fontosnak, hogy szolid polgári ruhát viseljen, mert boltosoknak hímez, akik esetleg be sem engednének az üzletbe egy kihívó megjelenésű nőt. Nem biztos, hogy Mimi összeáll egy gazdag pasival. Lehet, hogy ezt Marcello csak azért meséli, hogy megnyugtassa barátját Mimi sorsának jobbra fordulásáról: hogy nem hiába hozta a szakítás áldozatát.
Régen olvastam már Murger regényét, s nyomban utána színdarabját. Úgy emlékszem, azzal szembesültem, hogy Puccini szövegírói a két nőalaknak csak a nevét vették át pontosan, az eredetileg bonyolultabb figurák tulajdonságaiból és szövegéből csupán motívumokat gyűjtöttek két ellentétes nőtípus ábrázolásához, ami az operákban hagyomány. Szerintem nem finomkodás rakódott a Bohéméletre, hanem az tele van finomsággal, költészettel. Rodolfo és Mimi szövegéből és szólamából szerelmi szenvedély árad, ami a szexuális szenvedélynek egy más fokozata és minősége. Persze, hogy ezeket a hősöket is az ágyba vezeti szenvedélyük, de az ő érzelmeikről és kapcsolatukról a szerelem minőségét „lekapargatni” az opera meghamisítása lenne. Az operák színlapján nincs a nevek mellé írva, ki szűz, ki nem, minden nézőnek saját olvasata van a hősökről, saját élettapasztalata vagy művészeti élményei alapján, mint ahogy arról is, hová, meddig vezet egy ölelés, egy csók. Nem mindig tudjuk olyan pontosan, mint a Pillangókisasszony első felvonásának fináléjában, amelyet nászéjszaka követ. Ha Miminek volt már más viszonya is, s ha rafináltan férkőzött is most Rodolfo társaságába, ettől még nem romlott: lehet virágszál is. Azért is tartom fontosnak, hogy szolid polgári ruhát viseljen, mert boltosoknak hímez, akik esetleg be sem engednének az üzletbe egy kihívó megjelenésű nőt. Nem biztos, hogy Mimi összeáll egy gazdag pasival. Lehet, hogy ezt Marcello csak azért meséli, hogy megnyugtassa barátját Mimi sorsának jobbra fordulásáról: hogy nem hiába hozta a szakítás áldozatát.
2075 Cilike 2012-08-10 18:50:17
Egyébként azóta vagy huszadszor néztem meg az áriát, elképeszt a színészi pontossága, Netrebko egyszerűen lenyűgöző benne. Teljesen kiszámíthatatlan, hogy mikor hogy reagál és ebben az a vicc, hogy én ismertem ilyen lányt. Akinél sose tudtad, hogy ha mondasz valamit, nevet egyet tele torokból, vagy elküld röviden melegebb égtájra. Ebben az egy áriában az érzelmek hihetetlen széles skáláját mutatja be. Nem csoda, hogy Rodolfot megfogja.
Egyébként azóta vagy huszadszor néztem meg az áriát, elképeszt a színészi pontossága, Netrebko egyszerűen lenyűgöző benne. Teljesen kiszámíthatatlan, hogy mikor hogy reagál és ebben az a vicc, hogy én ismertem ilyen lányt. Akinél sose tudtad, hogy ha mondasz valamit, nevet egyet tele torokból, vagy elküld röviden melegebb égtájra. Ebben az egy áriában az érzelmek hihetetlen széles skáláját mutatja be. Nem csoda, hogy Rodolfot megfogja.
2074 Cilike 2012-08-10 18:22:14
Bennem is felmerült már, hogy vajh' miért véletlenül pont kettő perccel azután alszik ki a gyertyája, hogy Rodolfo végre egyedül marad?
Bennem is felmerült már, hogy vajh' miért véletlenül pont kettő perccel azután alszik ki a gyertyája, hogy Rodolfo végre egyedül marad?
2073 macskás 2012-08-10 17:57:30 [Válasz erre: 2070 tiramisu 2012-08-10 13:16:36]
Nem rossz, én is bevetem a trükköt:) Mesélj!:)
Nem rossz, én is bevetem a trükköt:) Mesélj!:)
2072 Spangel Péter 2012-08-10 17:51:14 [Válasz erre: 2071 álmodó 2012-08-10 17:27:57]
Bravúros női rögtönzés, a jó cél érdekében...
Bravúros női rögtönzés, a jó cél érdekében...
2070 tiramisu 2012-08-10 13:16:36 [Válasz erre: 2067 Cilike 2012-08-10 10:26:58]
Mimi úgy kezdi, hogy elfújja a gyertyáját, hogy "tüzet kérhessen", már rég kinézte magának Rodolfot - szerintem.... Majd mesélek mi is történt ... :-)
Mimi úgy kezdi, hogy elfújja a gyertyáját, hogy "tüzet kérhessen", már rég kinézte magának Rodolfot - szerintem.... Majd mesélek mi is történt ... :-)
2069 Momo 2012-08-10 11:14:00 [Válasz erre: 2068 jukiguni 2012-08-10 10:42:08]
Szerintem nem muszáj "lecserélni" a Bohéméletet. Műsoron lehet tartani két változatban is. Az 1937-es verzió egy kuriózum, az ilyesmi az egész világban ritkaság. Ha már megmaradt, nem kell kidobni, elő lehet néha adni. (az öregecske Traviata nem ez a kategória) De nyilván nagyon megérdemel a budapesti közönség egy új Bohémélet produkciót is.
Szerintem nem muszáj "lecserélni" a Bohéméletet. Műsoron lehet tartani két változatban is. Az 1937-es verzió egy kuriózum, az ilyesmi az egész világban ritkaság. Ha már megmaradt, nem kell kidobni, elő lehet néha adni. (az öregecske Traviata nem ez a kategória) De nyilván nagyon megérdemel a budapesti közönség egy új Bohémélet produkciót is.
2068 jukiguni 2012-08-10 10:42:08 [Válasz erre: 2067 Cilike 2012-08-10 10:26:58]
Hát ez az! Egy rendezést se örök időkre terveznek és valamennyire minden rendezés magán viseli a kor ízlés bélyegét! Tehát bármennyire is mutatós és impozáns MÁO-s Bohémélet, nem ártana már lecserélni! Ahogy a Traviáta rendezést se. Lehet dohogni, hogy minden csak rosszabb az idő előre haladtával, de szerintem nem így van. Ha a rendező nem végzi el az apró munkát, vagy túl rendezi a darabot, az akkor is unalmas és pocsék dolgot eredményez, ha megtartja az eredeti milliőt. Számomra Kovalik rendezéseiben ilyen zavaró dolgok nem voltak. A Xersés esetében ezért írták át a szöveget. Ami megint csak nem egyedül álló. Ezt az egyesek által olyan sokra tartott Nádasdy is megtette. A Boccanegrát is saját ideológiai koncepciója szerint értelmezte át - ez szépen megmutatkozik az általa átírt szövegkönyvből, mert hogy az nem műfordítás, hanem műferdítés, nem is kicsit. Érdekes, ez csak azért, mert megtartotta az eredeti történelmi milliőt rendben van azok számára is, akik dohognak a modern rendezések miatt.
Hát ez az! Egy rendezést se örök időkre terveznek és valamennyire minden rendezés magán viseli a kor ízlés bélyegét! Tehát bármennyire is mutatós és impozáns MÁO-s Bohémélet, nem ártana már lecserélni! Ahogy a Traviáta rendezést se. Lehet dohogni, hogy minden csak rosszabb az idő előre haladtával, de szerintem nem így van. Ha a rendező nem végzi el az apró munkát, vagy túl rendezi a darabot, az akkor is unalmas és pocsék dolgot eredményez, ha megtartja az eredeti milliőt. Számomra Kovalik rendezéseiben ilyen zavaró dolgok nem voltak. A Xersés esetében ezért írták át a szöveget. Ami megint csak nem egyedül álló. Ezt az egyesek által olyan sokra tartott Nádasdy is megtette. A Boccanegrát is saját ideológiai koncepciója szerint értelmezte át - ez szépen megmutatkozik az általa átírt szövegkönyvből, mert hogy az nem műfordítás, hanem műferdítés, nem is kicsit. Érdekes, ez csak azért, mert megtartotta az eredeti történelmi milliőt rendben van azok számára is, akik dohognak a modern rendezések miatt.
2067 Cilike 2012-08-10 10:26:58 [Válasz erre: 2065 miketyson 2012-08-10 09:12:49]
Pont ezt akartam írni én is. Hallgassuk meg csak az áriában azt a kis frázistöredéket: "Vivo sola, soletta..." Mit is mond ez? Hát nem szó szerint azt, ami a szövegben van. Ami nem baj, csak ne csináljunk Mimiből ártatlan szüzikét. Ez a beállítás most éppenhogy tisztába teszi kicsit a jellemeket. Ami meg azt illeti, hogy mit szólnék, ha ezt kéne néznem az Operában, azt kell mondanom, hogy TRAGÉDIA, hogy egy rendezés 60-70 évig menjen. Borzalmas. Nem örök időkre szól ez sem, de jót tett a darabnak, legalábbis ami engem illet. Ezt most meg fogom nézni párszor, már ha meg tudom szerezni.
Pont ezt akartam írni én is. Hallgassuk meg csak az áriában azt a kis frázistöredéket: "Vivo sola, soletta..." Mit is mond ez? Hát nem szó szerint azt, ami a szövegben van. Ami nem baj, csak ne csináljunk Mimiből ártatlan szüzikét. Ez a beállítás most éppenhogy tisztába teszi kicsit a jellemeket. Ami meg azt illeti, hogy mit szólnék, ha ezt kéne néznem az Operában, azt kell mondanom, hogy TRAGÉDIA, hogy egy rendezés 60-70 évig menjen. Borzalmas. Nem örök időkre szól ez sem, de jót tett a darabnak, legalábbis ami engem illet. Ezt most meg fogom nézni párszor, már ha meg tudom szerezni.
2066 telramund 2012-08-10 09:36:11 [Válasz erre: 2065 miketyson 2012-08-10 09:12:49]
Miért ma jobb a helyzet?A fiatal nök ,férfiak jó része a testéből él és ma már ott tartunk,hogy nem főkötöt vesz a fiú a lánynak,hanem vesz a lány a fiúnak egy hamburgert és ágyba csalja,Hát igy fordult a világ.Azért az erkölcsnek volt szerepe kár ,hogy már sehol nem találkozunk vele.
Miért ma jobb a helyzet?A fiatal nök ,férfiak jó része a testéből él és ma már ott tartunk,hogy nem főkötöt vesz a fiú a lánynak,hanem vesz a lány a fiúnak egy hamburgert és ágyba csalja,Hát igy fordult a világ.Azért az erkölcsnek volt szerepe kár ,hogy már sehol nem találkozunk vele.
2065 miketyson 2012-08-10 09:12:49 [Válasz erre: 2063 IVA 2012-08-10 02:42:25]
Én úgy látom, hogy a Bohéméletre rászradt valami finomkodás, amit néha nem árt lekapargatni. Például azt írod, hogy Rodolfo nem akarja kiengedni a hidegbe Mimit, mert félti. De hát nem erről van szó, igaziból le szeretne feküdni vele, amit egyébkét, meg is tesz, de előtte el kell vinni vacsorázni meg főkötőt kell venni neki. Mimi nem annyira virágszál, mint amilyennek ábrázolni szokták, ugye, össze is áll egy gazdag pasival Rodolfo után, még ha anyagi kényszerből is.
Én úgy látom, hogy a Bohéméletre rászradt valami finomkodás, amit néha nem árt lekapargatni. Például azt írod, hogy Rodolfo nem akarja kiengedni a hidegbe Mimit, mert félti. De hát nem erről van szó, igaziból le szeretne feküdni vele, amit egyébkét, meg is tesz, de előtte el kell vinni vacsorázni meg főkötőt kell venni neki. Mimi nem annyira virágszál, mint amilyennek ábrázolni szokták, ugye, össze is áll egy gazdag pasival Rodolfo után, még ha anyagi kényszerből is.
2064 Cilike 2012-08-10 08:08:04 [Válasz erre: 2063 IVA 2012-08-10 02:42:25]
Biztos igazad van, én viszont máshogy fogom fel. Volt már itt olyan fórumozó, aki úgy fogta fel, hogy a bohémek erkölcstelen társaság, mert kidobják a jogos lakbért követelő háziurat...szerintem meg nem így kellene erről gondolkodni. Nekem nem tűnt fel, hogy híd alatt lennének, most meg a teljes verzió már nem elérhető a youtube-on. Lehet, hogy így van, a lényeg a társadalom szélén való egyensúlyozás. Mim ilyen problematikus személyisége nem jelenti azt, hogy a szíve mélyén nem ugyanolyan, mint a zenében, sőt szerintem ezt akarta a rendezés kihangsúlyozni, a kettősséget, amit Rodolfo meg is érez benne, az ária közben. Persze, hogy szörnyű göncöket viselt, olyan volt, mint egy otthonról megszökött, pánikbeteg (minimum!) esetleg kábítószeres, de nagyon kiszolgáltatott és szeretetre éhező lány. A pesti jelmez nem nem szép, hanem kommersz. Persze, én is szerettem 14 éves koromban, de miután sokszor láttam, már baromira utáltam, főleg, mivel csak akkor volt a színpadi játéknak valami értelme, ha néhány kivételes egyéniség alakította a főszerepeket. Néha nem árt adni egy kis lökést szerintem a dolgoknak, amitől az ember átgondolja, miről is szól ez a történet. De mindenki maga ítéli meg, aki elutasítja ezt a koncepciót, szíve joga.
Biztos igazad van, én viszont máshogy fogom fel. Volt már itt olyan fórumozó, aki úgy fogta fel, hogy a bohémek erkölcstelen társaság, mert kidobják a jogos lakbért követelő háziurat...szerintem meg nem így kellene erről gondolkodni. Nekem nem tűnt fel, hogy híd alatt lennének, most meg a teljes verzió már nem elérhető a youtube-on. Lehet, hogy így van, a lényeg a társadalom szélén való egyensúlyozás. Mim ilyen problematikus személyisége nem jelenti azt, hogy a szíve mélyén nem ugyanolyan, mint a zenében, sőt szerintem ezt akarta a rendezés kihangsúlyozni, a kettősséget, amit Rodolfo meg is érez benne, az ária közben. Persze, hogy szörnyű göncöket viselt, olyan volt, mint egy otthonról megszökött, pánikbeteg (minimum!) esetleg kábítószeres, de nagyon kiszolgáltatott és szeretetre éhező lány. A pesti jelmez nem nem szép, hanem kommersz. Persze, én is szerettem 14 éves koromban, de miután sokszor láttam, már baromira utáltam, főleg, mivel csak akkor volt a színpadi játéknak valami értelme, ha néhány kivételes egyéniség alakította a főszerepeket. Néha nem árt adni egy kis lökést szerintem a dolgoknak, amitől az ember átgondolja, miről is szól ez a történet. De mindenki maga ítéli meg, aki elutasítja ezt a koncepciót, szíve joga.
2063 IVA 2012-08-10 02:42:25 [Válasz erre: 2061 Cilike 2012-08-09 22:43:09]
Széles skálája és sokféle árnyalata létezik a szegénységnek, a nincstelenségnek, ám e viszonyokban és társadalmi helyzetekben éles vízválasztó a fedél léte vagy nemléte, függetlenül attól, hogy a hajlék sajátunk-e, vagy béreljük, tudjuk-e rendesen fizetni, vagy sem. Nemcsak a komfort szempontjából ellentétes a két helyzet (van-e hol megfőznünk az ebédünket, vagy sorba kell állnunk nyilvános helyen ebédosztásra stb.), hanem éppen a társadalmi helyzetben is. A bohémek a társadalom része, a hajléktalanok társadalmon kívüliek. A bohémek élete emberi természetből is fakad, önkéntes, a hajléktalanoké kényszerű. A bohémélet, minden gondjával és bajával, sőt tragikumával együtt, vidám élet. A Bohémélet mindegyik felvonásában van derű és humor. A hajléktalanok csak akkor vidámak, ha berúgnak. Elképzelhetetlen, hogy leüljenek egy kávéház teraszára, még a legrosszabb kocsmába sem járnak, mert bolti áron olcsóbb az alkohol. Láttál már hajléktalanok közt szép lányt? Musetta is, Mimi is abban reménykedik, hogy átmenetileg megsegíti őket egy gavallér. A megjelenésnek bizonyos szintje alatt ilyesminek a reménye sem létezik. Egy hajléktalan Mimi minden misére templomba járna, különben csak az utcán imádkozhat. A Bohémélet két felvonásának elengedhetetlen környezete a nyomorúságos padlásszoba, ahol élnek. Ahonnan Rodolfo óvná kiengedni a hidegbe Mimit karácsonyozni. De nemcsak a bohémlét és a hajléktalanság között vélt párhuzamot utasítom el ebben az előadásban, hanem azt is, hogy a színpadon hol nagyon is konkrét díszletelemek (bútorlomok, kályha, ivóbódé, ez utóbbinak különben erős atmoszférája lenne: egy másik darabban) vannak, hol térképpé és játékokká absztrahált város. Elvileg ez is, az is lehetséges stílus, de egyik sincs végiggondolva, kidolgozva, vagy egységbe komponálva. Valószínűleg Oláh Gusztáv és Márk Tivadar sem gondolták, s talán nem is hitték volna, hogy annyi évtized folyamán, még 2012 végén is az ő fasorukat és kék ruhájukat fogjuk látni: nem hinném, hogy az Operaház állandó részének szánták volna a látványt, amelyet valószínűleg az állandósított, hogy még senki sem képzelte, hogy ennél jobbat tud kreálni. Ha Te az mondod, hogy már rosszul vagy ezektől és brrrr, ezt nem vonhatom kétségbe, sőt magam sem állítom, hogy annyi évtizeden, előadáson és szereplőgárdán át, amennyit láttam, nem sokalltam olykor ezt az állandóságot. Viszont jobbnak tartom, mint azt a veszteséget, amely az Anyegin és számos más opera és balett felújításával ért, mert szinte mindig rosszabbak és rosszabbak születtek a régi helyébe. A Bohémélet esetében némi változatosságot jelentett, hogy az operaházi és az Erkel színházi díszlet részben eltért egymástól. És elismertem egy, a Metropolitanből történt tv-közvetítéskor, hogy van az Oláh Gusztávén kívül is káprázatos Párizs- és padlásszoba-díszlet. De képzeld el, hogy ha lecserélnék a pesti Bohéméletet efféle rendezésre, mint a salzburgi, és az ország anyagi és művészi muníciójából 60-70 évig nem telnék újabbra, milyen „szörnyűnek” találnád akkor azokat a göncöket, amelyeket most Netrebko viselt, és én már most rettenetesnek találtam! Mert Mimi szólama bizony jó kislányról szól, még ha szándékosan fújja is el a gyertyát, és erősen különbözik Musettától (ld. mennyire különbözik zenei portréjuk a II. felvonásban), aki bár Miminél „rosszabb”, de szintén nem túlságosan rossz lány.
Széles skálája és sokféle árnyalata létezik a szegénységnek, a nincstelenségnek, ám e viszonyokban és társadalmi helyzetekben éles vízválasztó a fedél léte vagy nemléte, függetlenül attól, hogy a hajlék sajátunk-e, vagy béreljük, tudjuk-e rendesen fizetni, vagy sem. Nemcsak a komfort szempontjából ellentétes a két helyzet (van-e hol megfőznünk az ebédünket, vagy sorba kell állnunk nyilvános helyen ebédosztásra stb.), hanem éppen a társadalmi helyzetben is. A bohémek a társadalom része, a hajléktalanok társadalmon kívüliek. A bohémek élete emberi természetből is fakad, önkéntes, a hajléktalanoké kényszerű. A bohémélet, minden gondjával és bajával, sőt tragikumával együtt, vidám élet. A Bohémélet mindegyik felvonásában van derű és humor. A hajléktalanok csak akkor vidámak, ha berúgnak. Elképzelhetetlen, hogy leüljenek egy kávéház teraszára, még a legrosszabb kocsmába sem járnak, mert bolti áron olcsóbb az alkohol. Láttál már hajléktalanok közt szép lányt? Musetta is, Mimi is abban reménykedik, hogy átmenetileg megsegíti őket egy gavallér. A megjelenésnek bizonyos szintje alatt ilyesminek a reménye sem létezik. Egy hajléktalan Mimi minden misére templomba járna, különben csak az utcán imádkozhat. A Bohémélet két felvonásának elengedhetetlen környezete a nyomorúságos padlásszoba, ahol élnek. Ahonnan Rodolfo óvná kiengedni a hidegbe Mimit karácsonyozni. De nemcsak a bohémlét és a hajléktalanság között vélt párhuzamot utasítom el ebben az előadásban, hanem azt is, hogy a színpadon hol nagyon is konkrét díszletelemek (bútorlomok, kályha, ivóbódé, ez utóbbinak különben erős atmoszférája lenne: egy másik darabban) vannak, hol térképpé és játékokká absztrahált város. Elvileg ez is, az is lehetséges stílus, de egyik sincs végiggondolva, kidolgozva, vagy egységbe komponálva. Valószínűleg Oláh Gusztáv és Márk Tivadar sem gondolták, s talán nem is hitték volna, hogy annyi évtized folyamán, még 2012 végén is az ő fasorukat és kék ruhájukat fogjuk látni: nem hinném, hogy az Operaház állandó részének szánták volna a látványt, amelyet valószínűleg az állandósított, hogy még senki sem képzelte, hogy ennél jobbat tud kreálni. Ha Te az mondod, hogy már rosszul vagy ezektől és brrrr, ezt nem vonhatom kétségbe, sőt magam sem állítom, hogy annyi évtizeden, előadáson és szereplőgárdán át, amennyit láttam, nem sokalltam olykor ezt az állandóságot. Viszont jobbnak tartom, mint azt a veszteséget, amely az Anyegin és számos más opera és balett felújításával ért, mert szinte mindig rosszabbak és rosszabbak születtek a régi helyébe. A Bohémélet esetében némi változatosságot jelentett, hogy az operaházi és az Erkel színházi díszlet részben eltért egymástól. És elismertem egy, a Metropolitanből történt tv-közvetítéskor, hogy van az Oláh Gusztávén kívül is káprázatos Párizs- és padlásszoba-díszlet. De képzeld el, hogy ha lecserélnék a pesti Bohéméletet efféle rendezésre, mint a salzburgi, és az ország anyagi és művészi muníciójából 60-70 évig nem telnék újabbra, milyen „szörnyűnek” találnád akkor azokat a göncöket, amelyeket most Netrebko viselt, és én már most rettenetesnek találtam! Mert Mimi szólama bizony jó kislányról szól, még ha szándékosan fújja is el a gyertyát, és erősen különbözik Musettától (ld. mennyire különbözik zenei portréjuk a II. felvonásban), aki bár Miminél „rosszabb”, de szintén nem túlságosan rossz lány.
2062 IVA 2012-08-10 02:25:10 [Válasz erre: 2054 telramund 2012-08-09 09:14:28]
Úgy gondolom, emberi természettől függő, hogy mennyire akadályozza a befogadást egy sérelem. Nekem megvan az a (rossz vagy jó) tulajdonságom, hogy ha egy alkotásban (jelen esetben rendezésben) kételkedni kezdek, nem hiszek el valamit, hiteltelenné s ezért ellenszenvessé válik számomra az egész. Ettől persze még hallom, milyenek (jelen esetben milyen kiválóak) a zenei teljesítmények, milyen nagyszerű Netrebko, és úgy gondolom, Machaidze is nagy jövő előtt áll. A Mimi-ideálok sorát hadd egészítsem ki az enyéimmel: Szecsődi Irén (vele és Ilosfalvyval láttam először a Bohéméletet, s egyúttal ez volt az első opera-előadásom is), Andor Éva (Geddával az Erkel Színházban), Jeanette Pilou. Nedda és Leonóra szólamából csak részleteket láttam Netrebkóval, koncerteken (a Youtube-on). Ezek meggyőzően jogosították a teljes szerepekre.
Úgy gondolom, emberi természettől függő, hogy mennyire akadályozza a befogadást egy sérelem. Nekem megvan az a (rossz vagy jó) tulajdonságom, hogy ha egy alkotásban (jelen esetben rendezésben) kételkedni kezdek, nem hiszek el valamit, hiteltelenné s ezért ellenszenvessé válik számomra az egész. Ettől persze még hallom, milyenek (jelen esetben milyen kiválóak) a zenei teljesítmények, milyen nagyszerű Netrebko, és úgy gondolom, Machaidze is nagy jövő előtt áll. A Mimi-ideálok sorát hadd egészítsem ki az enyéimmel: Szecsődi Irén (vele és Ilosfalvyval láttam először a Bohéméletet, s egyúttal ez volt az első opera-előadásom is), Andor Éva (Geddával az Erkel Színházban), Jeanette Pilou. Nedda és Leonóra szólamából csak részleteket láttam Netrebkóval, koncerteken (a Youtube-on). Ezek meggyőzően jogosították a teljes szerepekre.
2061 Cilike 2012-08-09 22:43:09 [Válasz erre: 2054 telramund 2012-08-09 09:14:28]
Nekem tetszett. Évek óta nem hatódtam meg a Bohéméleten, most megrendített. Ez a másfajta bemutatás ugyanazokat a viszonyokat, ugyanazokat a társadalmi helyzeteket tartalmazza, csak mai attitűdökkel. Ez a Mimi nekem érdekesebb volt, mint a jókislány, és épp ezért a pusztulása (szándékosan használom ezt a szót) is mélyebben érintett. A színészi alakítások is nagyon tetszettek. nagyon élő volt az egész. Vessetek meg, de én már rosszul vagyok attól a régi díszlettől-jelmeztől, ami nálunk van, az a szörnyű kék ruhás Mimi, a fasor, brrrr. Pedig nem vagyok a modernizálás feltétlen híve, de a Traviata után nekem ez is bejött. És Beczala szuper volt, Annácskáról nem is beszélve. A végén annyira bőgtem, hogy teljesen bedagadt az orrom és egy csepp levegőt sem kaptam...
Nekem tetszett. Évek óta nem hatódtam meg a Bohéméleten, most megrendített. Ez a másfajta bemutatás ugyanazokat a viszonyokat, ugyanazokat a társadalmi helyzeteket tartalmazza, csak mai attitűdökkel. Ez a Mimi nekem érdekesebb volt, mint a jókislány, és épp ezért a pusztulása (szándékosan használom ezt a szót) is mélyebben érintett. A színészi alakítások is nagyon tetszettek. nagyon élő volt az egész. Vessetek meg, de én már rosszul vagyok attól a régi díszlettől-jelmeztől, ami nálunk van, az a szörnyű kék ruhás Mimi, a fasor, brrrr. Pedig nem vagyok a modernizálás feltétlen híve, de a Traviata után nekem ez is bejött. És Beczala szuper volt, Annácskáról nem is beszélve. A végén annyira bőgtem, hogy teljesen bedagadt az orrom és egy csepp levegőt sem kaptam...
2060 Héterő 2012-08-09 19:10:08 [Válasz erre: 2046 telramund 2012-08-08 16:19:52]
1:25-nél kezdődik halkan a recitativo alatt, 1:29-ig tart.
1:25-nél kezdődik halkan a recitativo alatt, 1:29-ig tart.
2059 Búbánat 2012-08-09 13:07:25 [Válasz erre: 2058 telramund 2012-08-09 10:42:35]
Ott a fórumon az utolsó bejegyzés: június 17-i keltezésű! Ez is mond-jelent vagy jelez valamit...
Ott a fórumon az utolsó bejegyzés: június 17-i keltezésű! Ez is mond-jelent vagy jelez valamit...
2058 telramund 2012-08-09 10:42:35 [Válasz erre: 2056 bermuda 2012-08-09 10:39:46]
Köszönöm,ma észrevettem,bár a facebook halálos ellensége vagyok ,marad a fórum.
Köszönöm,ma észrevettem,bár a facebook halálos ellensége vagyok ,marad a fórum.
2057 Momo 2012-08-09 10:42:05 [Válasz erre: 2055 telramund 2012-08-09 09:30:18]
Ami azt illeti, szerintem nem attól lesz szubjektív a tájékoztatás, hogy engedik-e, vagy sem a kommentelést az egyes cikkek alatt. (Nem beszélve arról, hogy ha valami, hát akkor a kommentelés, az egy igazán szubjektív műfaj.) Ez a lehetőség sokkal inkább arról szól, hogy emeljék az érdeklődést (a klikkszámot) az oldalakon. (A fórumokban anyázókat kicsábítják a cikkek alá. Ugyanis a fórumokra nem fizetnek a hirdetők.) Másrészt, ha valahol megjelenik egy kritika, és alá van írva, akkor a benne szereplő egyes baromságokért elsősorban a szerzőt kell kárhoztatni szerintem. Ő volt ott, ő látta, és ő adta hozzá a nevét. Fáy véleményével sem szokás azonosítani az egész Népszabadságot.
Ami azt illeti, szerintem nem attól lesz szubjektív a tájékoztatás, hogy engedik-e, vagy sem a kommentelést az egyes cikkek alatt. (Nem beszélve arról, hogy ha valami, hát akkor a kommentelés, az egy igazán szubjektív műfaj.) Ez a lehetőség sokkal inkább arról szól, hogy emeljék az érdeklődést (a klikkszámot) az oldalakon. (A fórumokban anyázókat kicsábítják a cikkek alá. Ugyanis a fórumokra nem fizetnek a hirdetők.) Másrészt, ha valahol megjelenik egy kritika, és alá van írva, akkor a benne szereplő egyes baromságokért elsősorban a szerzőt kell kárhoztatni szerintem. Ő volt ott, ő látta, és ő adta hozzá a nevét. Fáy véleményével sem szokás azonosítani az egész Népszabadságot.
2056 bermuda 2012-08-09 10:39:46 [Válasz erre: 2055 telramund 2012-08-09 09:30:18]
Két helyen is hozzá lehet szólni az Opera-Világ írásaihoz. 1, A fórumon 2. A face bookon. Bár ha jól emlékszem regisztrálni kell.
Két helyen is hozzá lehet szólni az Opera-Világ írásaihoz. 1, A fórumon 2. A face bookon. Bár ha jól emlékszem regisztrálni kell.
2055 telramund 2012-08-09 09:30:18
Most olvastam el a az másik opera portálon a második recenziót a Parasztbecsületről. Miért akarják megmagyarázni a megmegyarázhatatlant?Miért nem merik leirni,hogy énekes szempontból pocsék volt.Nekem ne arról irjanak,hogy Frankó Tünde milyen kiváló szinésznő,bár nem neki való a szerep,számtalan hangi problémával küzd,hanem feketén fehéren NEM az Ő szerepe és nem is lesz soha.És kit érdekel,hogy Dolhai Attila milyen szorgalmasan készülta produkcióra.Ez volt a dolga.Az eredmény meg tudjuk siralmas.És lehet,hogy egy réteget becsalt Szegedre,de az operát kedvelők valószinűleg menekülésre fogták a nem kevés anyagi áldozatot kivánó megjelenést. Egyébként furcsa és nem nagy bátorságra utal,hogy a másik opera portál nem engedi a véleményt az egyes kritikákhoz leirni.Igy a tájékoztatásuk sokszor meglehetősen subjectiv,pedig a kritika feladta az objectivitás.Na ettől messze vagyunk.
Most olvastam el a az másik opera portálon a második recenziót a Parasztbecsületről. Miért akarják megmagyarázni a megmegyarázhatatlant?Miért nem merik leirni,hogy énekes szempontból pocsék volt.Nekem ne arról irjanak,hogy Frankó Tünde milyen kiváló szinésznő,bár nem neki való a szerep,számtalan hangi problémával küzd,hanem feketén fehéren NEM az Ő szerepe és nem is lesz soha.És kit érdekel,hogy Dolhai Attila milyen szorgalmasan készülta produkcióra.Ez volt a dolga.Az eredmény meg tudjuk siralmas.És lehet,hogy egy réteget becsalt Szegedre,de az operát kedvelők valószinűleg menekülésre fogták a nem kevés anyagi áldozatot kivánó megjelenést. Egyébként furcsa és nem nagy bátorságra utal,hogy a másik opera portál nem engedi a véleményt az egyes kritikákhoz leirni.Igy a tájékoztatásuk sokszor meglehetősen subjectiv,pedig a kritika feladta az objectivitás.Na ettől messze vagyunk.
2054 telramund 2012-08-09 09:14:28 [Válasz erre: 2053 IVA 2012-08-09 05:26:30]
Minden szavad igaz,helyén van.Ennek ellenére azt mondom,hogy maga az előadás szinvonala/zenei/olyan magasfokú volt,hogy a rendezés nem zavart.Netrebko Mimi áriáját hallottam elöször az előadásból-az akkor nem tetszett.De megnézve az egészet más lett a véleményem.Valóban számomra az örök Mimi Házy (Ilos,Carrreas, Aragal)marad és sorolhatnám Kincses,Tokody,Freni,Scotto(Aragallal) kitűnő produkcióit is.Magam is a világosabb hangú Mimiket kedvelem,ezért nem szeretem például pédául Caballe sőt továbbmegyek az isteni Callas Mimijét sem. Netrebkoban még nincs ott Tosca.Majd ,talán....De ott van Tatjana ,Nedda,Leonóra (Il trovatore)és például el nem tudom klépzelni a Verdi Requiemben.
Minden szavad igaz,helyén van.Ennek ellenére azt mondom,hogy maga az előadás szinvonala/zenei/olyan magasfokú volt,hogy a rendezés nem zavart.Netrebko Mimi áriáját hallottam elöször az előadásból-az akkor nem tetszett.De megnézve az egészet más lett a véleményem.Valóban számomra az örök Mimi Házy (Ilos,Carrreas, Aragal)marad és sorolhatnám Kincses,Tokody,Freni,Scotto(Aragallal) kitűnő produkcióit is.Magam is a világosabb hangú Mimiket kedvelem,ezért nem szeretem például pédául Caballe sőt továbbmegyek az isteni Callas Mimijét sem. Netrebkoban még nincs ott Tosca.Majd ,talán....De ott van Tatjana ,Nedda,Leonóra (Il trovatore)és például el nem tudom klépzelni a Verdi Requiemben.
2053 IVA 2012-08-09 05:26:30 [Válasz erre: 2049 Búbánat 2012-08-08 18:03:53]
Irigykedő ember nem vagyok, csak méltatlankodásra hajlamos. Olyankor egy barátom azzal csitít, hogy valahol minden hátrányra pozitív választ adhat az élet. Ha a fölött méltatlankodnék, hogy miért nem lettem olyan kaliberű ember, aki olyan magától értetődően ugrik ki Salzburgba operát nézni, mint magam az Operába (és le sem merem írni, az Erkelbe) valamikor, barátom teóriája máris igazolódnék a 2012-es salzburgi Bohémélethez fűződő viszonyommal. Rettenetesen dühös lennék, ha belépőjegyre, útiköltségre, szállodára áldoztam volna ezért az előadásért, hiszen ilyen rendezői „koncepcióhoz” és színpadi látványvilághoz több honi rendezőnk munkájában is hozzájuthatok, Operában vagy más színházban (a második felvonás megoldását tekintve művelődési házban is), útiköltség helyett sétányi fáradsággal, 2 és 13 ezer forint közötti költség árán. Hugo Nyomorultak című regénye egyaránt szól nyomorúságos körülmények között élőkről (szegényekről), valamint nyomorult sorsú és nyomorult lelkű emberekről. A Murger regényének és színdarabjának miliőjét meghatározó címszó azonban egyértelmű és pontos. A Jelenetek a bohémek életéből előszavában maga s szerző tisztázza, kikről mesél, és tudjuk, hogy a bohémek világa a maga személyes életélménye, aki szintén művészember volt. Puccini művének címéből és cselekményéből is kétségtelen, hogy pontosan erről a felkapaszkodni nem tudó vagy nem is akaró értelmiségi világról van szó (amelyet egy költő, egy festő, egy zenész, egy filozófus, egy utcai zenészlány képvisel), akikhez egy szegény és beteg hímzőnő csapódik. Minden komfortot nélkülöző körülmények közt élnek Párizsban, többen egy szobában, a legolcsóbban: padlásszobában. De nem fedél nélkül - az egészen más! Biztosan nem véletlen, hogy Murger nem a klosárok életéről írt. A bohém szó, mint tudjuk, nemcsak bohémvilágból valót jelent, hanem tágabb értelemben bohém életmódon élőt is. Nem feltétlenül szegénységben, hiszen jó lakásban, normális jövedelemmel is lehet felelőtlenül, egyik napról a másikra, vagy csak a ma örömének élni. A bohémek világa egyik értelmezés szerint sem azonos a hajléktalanok világával, amelyről már Budapesten is lehet (legalább vizuális) élménye mindenkinek. Damiano Michieletto rendezésének színpadán a jelmezek és még inkább a díszletelemek alapján akár pesti hajléktalanok mai világát láthatjuk. Feltéve, hogy az utóbbi negyed évszázadban ilyen egész Közép-Kelet-Európában és Kelet-Európában is kialakult, tehát egységes európai, sőt talán világjelenség, nem is értem, hogy a rendezőnek – ha már úgysem ragaszkodott az eredeti miliőhöz - miért volt annyira fontos a második felvonás díszletével, illetve két felvonás záró képével is oly erősen hangsúlyozni, hogy Párizsban járunk. Hiszen ha nem tagadjuk, hogy minden színházi alkotás szimbolikus értelmű, ha feltételezzük a nézőről, hogy a meghatározott helyszínen játszódó eseményeket és átélt érzéseket bárhol a világon nyitott értelemmel és szívvel fogadja (vagy utasítja el), miért nem feltételezzük, hogy a meghatározott időben (Párizsnak abban a korában, amikor még nem állt az Eiffel-torony a Mars mezőn és nem tündökölt a Sacré Coeur a Montmarte-on) játszódó történetre és érzésekre bármikor, ma is érzékeny? (Különben kit érdekelne ma pl. a Bohémélet?) Nos, mindez csak egy megfogalmazása volt annak a megrögzött véleményemnek, hogy egy színpadi mű eltérő korba történő transzponálása emeletes baromság, s hozzá még éppen az, amit magára valamit is adó színpadi alkotó elvileg tagad: szájbarágás. Túl azon, hogy a színpadi látvány olcsó és kellemetlen, sorakoznak azok a momentumok, amelyeket nem is lehet komolyan venni az előadásban. Csak példákat ragadok ki. Ha a híd alá húzódott társaságnak van valamilyen áramfejlesztővel vagy gázpalackkal (nem tudtam eldönteni, mivel) működtetett kályhája, miért nem annak a közelében tartózkodnak, hiszen a szabad teret mégannyira sem melegíti fel az alkalmatosság, mint ha padlásszobában lenne. És miért kell még egy vödörben tüzet gyújtani, amelyben elégetik Rodolfo kéziratát? Nem értem, kicsoda itt Benoit. Háziúr nem lehet, hiszen hőseink azért élnek a híd alatt, mert még ígérni sem tudnának lakbért. Musette itt túl fiatal, túl szép, túlságosan ápolt és jól öltözött. Ha ebben a világban hitelesen jelenne meg, nincs az az Acindor, aki felszedte volna. Hajléktalanokkal a polgárok nem keverednek, még üzleti jellegű kapcsolatba sem. Remélem, Anna Netrebkón (szívesebben írnám úgy: Netrebkán) parókát láttunk, és nem saját haját áldozta fel ehhez a rettenetesen vágott frizurához! Dohányzó, fekete körmű stb. Mimink ideálja mintha szegény Amy Winehouse lett volna, nem baj, léteznek ilyen vagány megjelenésű csajok is – csakhogy ez teljesen ellentmond mindannak, amiről Mimi énekel, nemcsak a szövegben, hanem a zenében is. Végül a legidegenebb látványelem ebben a miliőben: a muff. Nekem még volt olyan zongoratanár nénim, aki muffot viselt, de érdemes lenne közvélemény-kutatást végezni fiatalok körében, kinek van fogalma erről a ruhadarabról. (Ajánlani azonban senkinek sem ajánlom, mert esetleg egy pofont is kaphat a kérdésért.) Nagy kár, hogy a rendező ennyire felhergelt ezzel a gagyival, mert az énekes teljesítmények csodálatosak, többnyire az énekesek játéka is – ez utóbbi pedig lehet a rendező színészvezetői érdeme is. Bár Piotr Beczala is nagyon tetszett (nekünk legyen mondva, még ha csak egy vendégjátékra is), különösen a pianói, legjobban Massimo Cavalletti (Marcello), Nino Machaidze (Musette) és Netrebko hangját élveztem. Bár drámai szopránok Mimijét is szeretem, hozzám kissé közelebb áll a líraibb hangú Mimi: az az érzésem, hogy Netrebko hangjához és egyéniségéhez lassan-lassan közelebb áll Tosca, mint Mimi.
Irigykedő ember nem vagyok, csak méltatlankodásra hajlamos. Olyankor egy barátom azzal csitít, hogy valahol minden hátrányra pozitív választ adhat az élet. Ha a fölött méltatlankodnék, hogy miért nem lettem olyan kaliberű ember, aki olyan magától értetődően ugrik ki Salzburgba operát nézni, mint magam az Operába (és le sem merem írni, az Erkelbe) valamikor, barátom teóriája máris igazolódnék a 2012-es salzburgi Bohémélethez fűződő viszonyommal. Rettenetesen dühös lennék, ha belépőjegyre, útiköltségre, szállodára áldoztam volna ezért az előadásért, hiszen ilyen rendezői „koncepcióhoz” és színpadi látványvilághoz több honi rendezőnk munkájában is hozzájuthatok, Operában vagy más színházban (a második felvonás megoldását tekintve művelődési házban is), útiköltség helyett sétányi fáradsággal, 2 és 13 ezer forint közötti költség árán. Hugo Nyomorultak című regénye egyaránt szól nyomorúságos körülmények között élőkről (szegényekről), valamint nyomorult sorsú és nyomorult lelkű emberekről. A Murger regényének és színdarabjának miliőjét meghatározó címszó azonban egyértelmű és pontos. A Jelenetek a bohémek életéből előszavában maga s szerző tisztázza, kikről mesél, és tudjuk, hogy a bohémek világa a maga személyes életélménye, aki szintén művészember volt. Puccini művének címéből és cselekményéből is kétségtelen, hogy pontosan erről a felkapaszkodni nem tudó vagy nem is akaró értelmiségi világról van szó (amelyet egy költő, egy festő, egy zenész, egy filozófus, egy utcai zenészlány képvisel), akikhez egy szegény és beteg hímzőnő csapódik. Minden komfortot nélkülöző körülmények közt élnek Párizsban, többen egy szobában, a legolcsóbban: padlásszobában. De nem fedél nélkül - az egészen más! Biztosan nem véletlen, hogy Murger nem a klosárok életéről írt. A bohém szó, mint tudjuk, nemcsak bohémvilágból valót jelent, hanem tágabb értelemben bohém életmódon élőt is. Nem feltétlenül szegénységben, hiszen jó lakásban, normális jövedelemmel is lehet felelőtlenül, egyik napról a másikra, vagy csak a ma örömének élni. A bohémek világa egyik értelmezés szerint sem azonos a hajléktalanok világával, amelyről már Budapesten is lehet (legalább vizuális) élménye mindenkinek. Damiano Michieletto rendezésének színpadán a jelmezek és még inkább a díszletelemek alapján akár pesti hajléktalanok mai világát láthatjuk. Feltéve, hogy az utóbbi negyed évszázadban ilyen egész Közép-Kelet-Európában és Kelet-Európában is kialakult, tehát egységes európai, sőt talán világjelenség, nem is értem, hogy a rendezőnek – ha már úgysem ragaszkodott az eredeti miliőhöz - miért volt annyira fontos a második felvonás díszletével, illetve két felvonás záró képével is oly erősen hangsúlyozni, hogy Párizsban járunk. Hiszen ha nem tagadjuk, hogy minden színházi alkotás szimbolikus értelmű, ha feltételezzük a nézőről, hogy a meghatározott helyszínen játszódó eseményeket és átélt érzéseket bárhol a világon nyitott értelemmel és szívvel fogadja (vagy utasítja el), miért nem feltételezzük, hogy a meghatározott időben (Párizsnak abban a korában, amikor még nem állt az Eiffel-torony a Mars mezőn és nem tündökölt a Sacré Coeur a Montmarte-on) játszódó történetre és érzésekre bármikor, ma is érzékeny? (Különben kit érdekelne ma pl. a Bohémélet?) Nos, mindez csak egy megfogalmazása volt annak a megrögzött véleményemnek, hogy egy színpadi mű eltérő korba történő transzponálása emeletes baromság, s hozzá még éppen az, amit magára valamit is adó színpadi alkotó elvileg tagad: szájbarágás. Túl azon, hogy a színpadi látvány olcsó és kellemetlen, sorakoznak azok a momentumok, amelyeket nem is lehet komolyan venni az előadásban. Csak példákat ragadok ki. Ha a híd alá húzódott társaságnak van valamilyen áramfejlesztővel vagy gázpalackkal (nem tudtam eldönteni, mivel) működtetett kályhája, miért nem annak a közelében tartózkodnak, hiszen a szabad teret mégannyira sem melegíti fel az alkalmatosság, mint ha padlásszobában lenne. És miért kell még egy vödörben tüzet gyújtani, amelyben elégetik Rodolfo kéziratát? Nem értem, kicsoda itt Benoit. Háziúr nem lehet, hiszen hőseink azért élnek a híd alatt, mert még ígérni sem tudnának lakbért. Musette itt túl fiatal, túl szép, túlságosan ápolt és jól öltözött. Ha ebben a világban hitelesen jelenne meg, nincs az az Acindor, aki felszedte volna. Hajléktalanokkal a polgárok nem keverednek, még üzleti jellegű kapcsolatba sem. Remélem, Anna Netrebkón (szívesebben írnám úgy: Netrebkán) parókát láttunk, és nem saját haját áldozta fel ehhez a rettenetesen vágott frizurához! Dohányzó, fekete körmű stb. Mimink ideálja mintha szegény Amy Winehouse lett volna, nem baj, léteznek ilyen vagány megjelenésű csajok is – csakhogy ez teljesen ellentmond mindannak, amiről Mimi énekel, nemcsak a szövegben, hanem a zenében is. Végül a legidegenebb látványelem ebben a miliőben: a muff. Nekem még volt olyan zongoratanár nénim, aki muffot viselt, de érdemes lenne közvélemény-kutatást végezni fiatalok körében, kinek van fogalma erről a ruhadarabról. (Ajánlani azonban senkinek sem ajánlom, mert esetleg egy pofont is kaphat a kérdésért.) Nagy kár, hogy a rendező ennyire felhergelt ezzel a gagyival, mert az énekes teljesítmények csodálatosak, többnyire az énekesek játéka is – ez utóbbi pedig lehet a rendező színészvezetői érdeme is. Bár Piotr Beczala is nagyon tetszett (nekünk legyen mondva, még ha csak egy vendégjátékra is), különösen a pianói, legjobban Massimo Cavalletti (Marcello), Nino Machaidze (Musette) és Netrebko hangját élveztem. Bár drámai szopránok Mimijét is szeretem, hozzám kissé közelebb áll a líraibb hangú Mimi: az az érzésem, hogy Netrebko hangjához és egyéniségéhez lassan-lassan közelebb áll Tosca, mint Mimi.
2052 IVA 2012-08-09 01:41:15 [Válasz erre: 2049 Búbánat 2012-08-08 18:03:53]
„Tömegek imádták a salzburgi Bohéméletet - Az Anna Netrebko címszereplésével bemutatott Puccini-operát...” Ez a közlés ezzel a hibával ment át az MTI-n, a Fidelio.hu-n, a Kultúra.hu-n, és jelent meg itt. Ezek után várható, hogy tömegek kérnek engedélyt arra, hogy kislányukat Bohémvilág, vagy Bohémélet néven anyakönyveztethessék. Láttam a videón, hogy az előadást ünnepelte a közönség, de ha 405 ezren valóban megnézték a tévén (és nem csak kíváncsiak voltak rá), még nem biztos, hogy „tömegek imádták”.
„Tömegek imádták a salzburgi Bohéméletet - Az Anna Netrebko címszereplésével bemutatott Puccini-operát...” Ez a közlés ezzel a hibával ment át az MTI-n, a Fidelio.hu-n, a Kultúra.hu-n, és jelent meg itt. Ezek után várható, hogy tömegek kérnek engedélyt arra, hogy kislányukat Bohémvilág, vagy Bohémélet néven anyakönyveztethessék. Láttam a videón, hogy az előadást ünnepelte a közönség, de ha 405 ezren valóban megnézték a tévén (és nem csak kíváncsiak voltak rá), még nem biztos, hogy „tömegek imádták”.
2051 IVA 2012-08-09 01:27:00 [Válasz erre: 2039 parampampoli 2012-08-08 13:19:55]
Ezek szerint szerencsém volt: tegnap (8-ára virradó) éjjel még letudhattam a 4 felvonást tartalmazó videót.
Ezek szerint szerencsém volt: tegnap (8-ára virradó) éjjel még letudhattam a 4 felvonást tartalmazó videót.
