Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények
2072 Spangel Péter 2012-08-10 17:51:14 [Válasz erre: 2071 álmodó 2012-08-10 17:27:57]
Bravúros női rögtönzés, a jó cél érdekében...
Bravúros női rögtönzés, a jó cél érdekében...
2070 tiramisu 2012-08-10 13:16:36 [Válasz erre: 2067 Cilike 2012-08-10 10:26:58]
Mimi úgy kezdi, hogy elfújja a gyertyáját, hogy "tüzet kérhessen", már rég kinézte magának Rodolfot - szerintem.... Majd mesélek mi is történt ... :-)
Mimi úgy kezdi, hogy elfújja a gyertyáját, hogy "tüzet kérhessen", már rég kinézte magának Rodolfot - szerintem.... Majd mesélek mi is történt ... :-)
2069 Momo 2012-08-10 11:14:00 [Válasz erre: 2068 jukiguni 2012-08-10 10:42:08]
Szerintem nem muszáj "lecserélni" a Bohéméletet. Műsoron lehet tartani két változatban is. Az 1937-es verzió egy kuriózum, az ilyesmi az egész világban ritkaság. Ha már megmaradt, nem kell kidobni, elő lehet néha adni. (az öregecske Traviata nem ez a kategória) De nyilván nagyon megérdemel a budapesti közönség egy új Bohémélet produkciót is.
Szerintem nem muszáj "lecserélni" a Bohéméletet. Műsoron lehet tartani két változatban is. Az 1937-es verzió egy kuriózum, az ilyesmi az egész világban ritkaság. Ha már megmaradt, nem kell kidobni, elő lehet néha adni. (az öregecske Traviata nem ez a kategória) De nyilván nagyon megérdemel a budapesti közönség egy új Bohémélet produkciót is.
2068 jukiguni 2012-08-10 10:42:08 [Válasz erre: 2067 Cilike 2012-08-10 10:26:58]
Hát ez az! Egy rendezést se örök időkre terveznek és valamennyire minden rendezés magán viseli a kor ízlés bélyegét! Tehát bármennyire is mutatós és impozáns MÁO-s Bohémélet, nem ártana már lecserélni! Ahogy a Traviáta rendezést se. Lehet dohogni, hogy minden csak rosszabb az idő előre haladtával, de szerintem nem így van. Ha a rendező nem végzi el az apró munkát, vagy túl rendezi a darabot, az akkor is unalmas és pocsék dolgot eredményez, ha megtartja az eredeti milliőt. Számomra Kovalik rendezéseiben ilyen zavaró dolgok nem voltak. A Xersés esetében ezért írták át a szöveget. Ami megint csak nem egyedül álló. Ezt az egyesek által olyan sokra tartott Nádasdy is megtette. A Boccanegrát is saját ideológiai koncepciója szerint értelmezte át - ez szépen megmutatkozik az általa átírt szövegkönyvből, mert hogy az nem műfordítás, hanem műferdítés, nem is kicsit. Érdekes, ez csak azért, mert megtartotta az eredeti történelmi milliőt rendben van azok számára is, akik dohognak a modern rendezések miatt.
Hát ez az! Egy rendezést se örök időkre terveznek és valamennyire minden rendezés magán viseli a kor ízlés bélyegét! Tehát bármennyire is mutatós és impozáns MÁO-s Bohémélet, nem ártana már lecserélni! Ahogy a Traviáta rendezést se. Lehet dohogni, hogy minden csak rosszabb az idő előre haladtával, de szerintem nem így van. Ha a rendező nem végzi el az apró munkát, vagy túl rendezi a darabot, az akkor is unalmas és pocsék dolgot eredményez, ha megtartja az eredeti milliőt. Számomra Kovalik rendezéseiben ilyen zavaró dolgok nem voltak. A Xersés esetében ezért írták át a szöveget. Ami megint csak nem egyedül álló. Ezt az egyesek által olyan sokra tartott Nádasdy is megtette. A Boccanegrát is saját ideológiai koncepciója szerint értelmezte át - ez szépen megmutatkozik az általa átírt szövegkönyvből, mert hogy az nem műfordítás, hanem műferdítés, nem is kicsit. Érdekes, ez csak azért, mert megtartotta az eredeti történelmi milliőt rendben van azok számára is, akik dohognak a modern rendezések miatt.
2067 Cilike 2012-08-10 10:26:58 [Válasz erre: 2065 miketyson 2012-08-10 09:12:49]
Pont ezt akartam írni én is. Hallgassuk meg csak az áriában azt a kis frázistöredéket: "Vivo sola, soletta..." Mit is mond ez? Hát nem szó szerint azt, ami a szövegben van. Ami nem baj, csak ne csináljunk Mimiből ártatlan szüzikét. Ez a beállítás most éppenhogy tisztába teszi kicsit a jellemeket. Ami meg azt illeti, hogy mit szólnék, ha ezt kéne néznem az Operában, azt kell mondanom, hogy TRAGÉDIA, hogy egy rendezés 60-70 évig menjen. Borzalmas. Nem örök időkre szól ez sem, de jót tett a darabnak, legalábbis ami engem illet. Ezt most meg fogom nézni párszor, már ha meg tudom szerezni.
Pont ezt akartam írni én is. Hallgassuk meg csak az áriában azt a kis frázistöredéket: "Vivo sola, soletta..." Mit is mond ez? Hát nem szó szerint azt, ami a szövegben van. Ami nem baj, csak ne csináljunk Mimiből ártatlan szüzikét. Ez a beállítás most éppenhogy tisztába teszi kicsit a jellemeket. Ami meg azt illeti, hogy mit szólnék, ha ezt kéne néznem az Operában, azt kell mondanom, hogy TRAGÉDIA, hogy egy rendezés 60-70 évig menjen. Borzalmas. Nem örök időkre szól ez sem, de jót tett a darabnak, legalábbis ami engem illet. Ezt most meg fogom nézni párszor, már ha meg tudom szerezni.
2066 telramund 2012-08-10 09:36:11 [Válasz erre: 2065 miketyson 2012-08-10 09:12:49]
Miért ma jobb a helyzet?A fiatal nök ,férfiak jó része a testéből él és ma már ott tartunk,hogy nem főkötöt vesz a fiú a lánynak,hanem vesz a lány a fiúnak egy hamburgert és ágyba csalja,Hát igy fordult a világ.Azért az erkölcsnek volt szerepe kár ,hogy már sehol nem találkozunk vele.
Miért ma jobb a helyzet?A fiatal nök ,férfiak jó része a testéből él és ma már ott tartunk,hogy nem főkötöt vesz a fiú a lánynak,hanem vesz a lány a fiúnak egy hamburgert és ágyba csalja,Hát igy fordult a világ.Azért az erkölcsnek volt szerepe kár ,hogy már sehol nem találkozunk vele.
2065 miketyson 2012-08-10 09:12:49 [Válasz erre: 2063 IVA 2012-08-10 02:42:25]
Én úgy látom, hogy a Bohéméletre rászradt valami finomkodás, amit néha nem árt lekapargatni. Például azt írod, hogy Rodolfo nem akarja kiengedni a hidegbe Mimit, mert félti. De hát nem erről van szó, igaziból le szeretne feküdni vele, amit egyébkét, meg is tesz, de előtte el kell vinni vacsorázni meg főkötőt kell venni neki. Mimi nem annyira virágszál, mint amilyennek ábrázolni szokták, ugye, össze is áll egy gazdag pasival Rodolfo után, még ha anyagi kényszerből is.
Én úgy látom, hogy a Bohéméletre rászradt valami finomkodás, amit néha nem árt lekapargatni. Például azt írod, hogy Rodolfo nem akarja kiengedni a hidegbe Mimit, mert félti. De hát nem erről van szó, igaziból le szeretne feküdni vele, amit egyébkét, meg is tesz, de előtte el kell vinni vacsorázni meg főkötőt kell venni neki. Mimi nem annyira virágszál, mint amilyennek ábrázolni szokták, ugye, össze is áll egy gazdag pasival Rodolfo után, még ha anyagi kényszerből is.
2064 Cilike 2012-08-10 08:08:04 [Válasz erre: 2063 IVA 2012-08-10 02:42:25]
Biztos igazad van, én viszont máshogy fogom fel. Volt már itt olyan fórumozó, aki úgy fogta fel, hogy a bohémek erkölcstelen társaság, mert kidobják a jogos lakbért követelő háziurat...szerintem meg nem így kellene erről gondolkodni. Nekem nem tűnt fel, hogy híd alatt lennének, most meg a teljes verzió már nem elérhető a youtube-on. Lehet, hogy így van, a lényeg a társadalom szélén való egyensúlyozás. Mim ilyen problematikus személyisége nem jelenti azt, hogy a szíve mélyén nem ugyanolyan, mint a zenében, sőt szerintem ezt akarta a rendezés kihangsúlyozni, a kettősséget, amit Rodolfo meg is érez benne, az ária közben. Persze, hogy szörnyű göncöket viselt, olyan volt, mint egy otthonról megszökött, pánikbeteg (minimum!) esetleg kábítószeres, de nagyon kiszolgáltatott és szeretetre éhező lány. A pesti jelmez nem nem szép, hanem kommersz. Persze, én is szerettem 14 éves koromban, de miután sokszor láttam, már baromira utáltam, főleg, mivel csak akkor volt a színpadi játéknak valami értelme, ha néhány kivételes egyéniség alakította a főszerepeket. Néha nem árt adni egy kis lökést szerintem a dolgoknak, amitől az ember átgondolja, miről is szól ez a történet. De mindenki maga ítéli meg, aki elutasítja ezt a koncepciót, szíve joga.
Biztos igazad van, én viszont máshogy fogom fel. Volt már itt olyan fórumozó, aki úgy fogta fel, hogy a bohémek erkölcstelen társaság, mert kidobják a jogos lakbért követelő háziurat...szerintem meg nem így kellene erről gondolkodni. Nekem nem tűnt fel, hogy híd alatt lennének, most meg a teljes verzió már nem elérhető a youtube-on. Lehet, hogy így van, a lényeg a társadalom szélén való egyensúlyozás. Mim ilyen problematikus személyisége nem jelenti azt, hogy a szíve mélyén nem ugyanolyan, mint a zenében, sőt szerintem ezt akarta a rendezés kihangsúlyozni, a kettősséget, amit Rodolfo meg is érez benne, az ária közben. Persze, hogy szörnyű göncöket viselt, olyan volt, mint egy otthonról megszökött, pánikbeteg (minimum!) esetleg kábítószeres, de nagyon kiszolgáltatott és szeretetre éhező lány. A pesti jelmez nem nem szép, hanem kommersz. Persze, én is szerettem 14 éves koromban, de miután sokszor láttam, már baromira utáltam, főleg, mivel csak akkor volt a színpadi játéknak valami értelme, ha néhány kivételes egyéniség alakította a főszerepeket. Néha nem árt adni egy kis lökést szerintem a dolgoknak, amitől az ember átgondolja, miről is szól ez a történet. De mindenki maga ítéli meg, aki elutasítja ezt a koncepciót, szíve joga.
2063 IVA 2012-08-10 02:42:25 [Válasz erre: 2061 Cilike 2012-08-09 22:43:09]
Széles skálája és sokféle árnyalata létezik a szegénységnek, a nincstelenségnek, ám e viszonyokban és társadalmi helyzetekben éles vízválasztó a fedél léte vagy nemléte, függetlenül attól, hogy a hajlék sajátunk-e, vagy béreljük, tudjuk-e rendesen fizetni, vagy sem. Nemcsak a komfort szempontjából ellentétes a két helyzet (van-e hol megfőznünk az ebédünket, vagy sorba kell állnunk nyilvános helyen ebédosztásra stb.), hanem éppen a társadalmi helyzetben is. A bohémek a társadalom része, a hajléktalanok társadalmon kívüliek. A bohémek élete emberi természetből is fakad, önkéntes, a hajléktalanoké kényszerű. A bohémélet, minden gondjával és bajával, sőt tragikumával együtt, vidám élet. A Bohémélet mindegyik felvonásában van derű és humor. A hajléktalanok csak akkor vidámak, ha berúgnak. Elképzelhetetlen, hogy leüljenek egy kávéház teraszára, még a legrosszabb kocsmába sem járnak, mert bolti áron olcsóbb az alkohol. Láttál már hajléktalanok közt szép lányt? Musetta is, Mimi is abban reménykedik, hogy átmenetileg megsegíti őket egy gavallér. A megjelenésnek bizonyos szintje alatt ilyesminek a reménye sem létezik. Egy hajléktalan Mimi minden misére templomba járna, különben csak az utcán imádkozhat. A Bohémélet két felvonásának elengedhetetlen környezete a nyomorúságos padlásszoba, ahol élnek. Ahonnan Rodolfo óvná kiengedni a hidegbe Mimit karácsonyozni. De nemcsak a bohémlét és a hajléktalanság között vélt párhuzamot utasítom el ebben az előadásban, hanem azt is, hogy a színpadon hol nagyon is konkrét díszletelemek (bútorlomok, kályha, ivóbódé, ez utóbbinak különben erős atmoszférája lenne: egy másik darabban) vannak, hol térképpé és játékokká absztrahált város. Elvileg ez is, az is lehetséges stílus, de egyik sincs végiggondolva, kidolgozva, vagy egységbe komponálva. Valószínűleg Oláh Gusztáv és Márk Tivadar sem gondolták, s talán nem is hitték volna, hogy annyi évtized folyamán, még 2012 végén is az ő fasorukat és kék ruhájukat fogjuk látni: nem hinném, hogy az Operaház állandó részének szánták volna a látványt, amelyet valószínűleg az állandósított, hogy még senki sem képzelte, hogy ennél jobbat tud kreálni. Ha Te az mondod, hogy már rosszul vagy ezektől és brrrr, ezt nem vonhatom kétségbe, sőt magam sem állítom, hogy annyi évtizeden, előadáson és szereplőgárdán át, amennyit láttam, nem sokalltam olykor ezt az állandóságot. Viszont jobbnak tartom, mint azt a veszteséget, amely az Anyegin és számos más opera és balett felújításával ért, mert szinte mindig rosszabbak és rosszabbak születtek a régi helyébe. A Bohémélet esetében némi változatosságot jelentett, hogy az operaházi és az Erkel színházi díszlet részben eltért egymástól. És elismertem egy, a Metropolitanből történt tv-közvetítéskor, hogy van az Oláh Gusztávén kívül is káprázatos Párizs- és padlásszoba-díszlet. De képzeld el, hogy ha lecserélnék a pesti Bohéméletet efféle rendezésre, mint a salzburgi, és az ország anyagi és művészi muníciójából 60-70 évig nem telnék újabbra, milyen „szörnyűnek” találnád akkor azokat a göncöket, amelyeket most Netrebko viselt, és én már most rettenetesnek találtam! Mert Mimi szólama bizony jó kislányról szól, még ha szándékosan fújja is el a gyertyát, és erősen különbözik Musettától (ld. mennyire különbözik zenei portréjuk a II. felvonásban), aki bár Miminél „rosszabb”, de szintén nem túlságosan rossz lány.
Széles skálája és sokféle árnyalata létezik a szegénységnek, a nincstelenségnek, ám e viszonyokban és társadalmi helyzetekben éles vízválasztó a fedél léte vagy nemléte, függetlenül attól, hogy a hajlék sajátunk-e, vagy béreljük, tudjuk-e rendesen fizetni, vagy sem. Nemcsak a komfort szempontjából ellentétes a két helyzet (van-e hol megfőznünk az ebédünket, vagy sorba kell állnunk nyilvános helyen ebédosztásra stb.), hanem éppen a társadalmi helyzetben is. A bohémek a társadalom része, a hajléktalanok társadalmon kívüliek. A bohémek élete emberi természetből is fakad, önkéntes, a hajléktalanoké kényszerű. A bohémélet, minden gondjával és bajával, sőt tragikumával együtt, vidám élet. A Bohémélet mindegyik felvonásában van derű és humor. A hajléktalanok csak akkor vidámak, ha berúgnak. Elképzelhetetlen, hogy leüljenek egy kávéház teraszára, még a legrosszabb kocsmába sem járnak, mert bolti áron olcsóbb az alkohol. Láttál már hajléktalanok közt szép lányt? Musetta is, Mimi is abban reménykedik, hogy átmenetileg megsegíti őket egy gavallér. A megjelenésnek bizonyos szintje alatt ilyesminek a reménye sem létezik. Egy hajléktalan Mimi minden misére templomba járna, különben csak az utcán imádkozhat. A Bohémélet két felvonásának elengedhetetlen környezete a nyomorúságos padlásszoba, ahol élnek. Ahonnan Rodolfo óvná kiengedni a hidegbe Mimit karácsonyozni. De nemcsak a bohémlét és a hajléktalanság között vélt párhuzamot utasítom el ebben az előadásban, hanem azt is, hogy a színpadon hol nagyon is konkrét díszletelemek (bútorlomok, kályha, ivóbódé, ez utóbbinak különben erős atmoszférája lenne: egy másik darabban) vannak, hol térképpé és játékokká absztrahált város. Elvileg ez is, az is lehetséges stílus, de egyik sincs végiggondolva, kidolgozva, vagy egységbe komponálva. Valószínűleg Oláh Gusztáv és Márk Tivadar sem gondolták, s talán nem is hitték volna, hogy annyi évtized folyamán, még 2012 végén is az ő fasorukat és kék ruhájukat fogjuk látni: nem hinném, hogy az Operaház állandó részének szánták volna a látványt, amelyet valószínűleg az állandósított, hogy még senki sem képzelte, hogy ennél jobbat tud kreálni. Ha Te az mondod, hogy már rosszul vagy ezektől és brrrr, ezt nem vonhatom kétségbe, sőt magam sem állítom, hogy annyi évtizeden, előadáson és szereplőgárdán át, amennyit láttam, nem sokalltam olykor ezt az állandóságot. Viszont jobbnak tartom, mint azt a veszteséget, amely az Anyegin és számos más opera és balett felújításával ért, mert szinte mindig rosszabbak és rosszabbak születtek a régi helyébe. A Bohémélet esetében némi változatosságot jelentett, hogy az operaházi és az Erkel színházi díszlet részben eltért egymástól. És elismertem egy, a Metropolitanből történt tv-közvetítéskor, hogy van az Oláh Gusztávén kívül is káprázatos Párizs- és padlásszoba-díszlet. De képzeld el, hogy ha lecserélnék a pesti Bohéméletet efféle rendezésre, mint a salzburgi, és az ország anyagi és művészi muníciójából 60-70 évig nem telnék újabbra, milyen „szörnyűnek” találnád akkor azokat a göncöket, amelyeket most Netrebko viselt, és én már most rettenetesnek találtam! Mert Mimi szólama bizony jó kislányról szól, még ha szándékosan fújja is el a gyertyát, és erősen különbözik Musettától (ld. mennyire különbözik zenei portréjuk a II. felvonásban), aki bár Miminél „rosszabb”, de szintén nem túlságosan rossz lány.
2062 IVA 2012-08-10 02:25:10 [Válasz erre: 2054 telramund 2012-08-09 09:14:28]
Úgy gondolom, emberi természettől függő, hogy mennyire akadályozza a befogadást egy sérelem. Nekem megvan az a (rossz vagy jó) tulajdonságom, hogy ha egy alkotásban (jelen esetben rendezésben) kételkedni kezdek, nem hiszek el valamit, hiteltelenné s ezért ellenszenvessé válik számomra az egész. Ettől persze még hallom, milyenek (jelen esetben milyen kiválóak) a zenei teljesítmények, milyen nagyszerű Netrebko, és úgy gondolom, Machaidze is nagy jövő előtt áll. A Mimi-ideálok sorát hadd egészítsem ki az enyéimmel: Szecsődi Irén (vele és Ilosfalvyval láttam először a Bohéméletet, s egyúttal ez volt az első opera-előadásom is), Andor Éva (Geddával az Erkel Színházban), Jeanette Pilou. Nedda és Leonóra szólamából csak részleteket láttam Netrebkóval, koncerteken (a Youtube-on). Ezek meggyőzően jogosították a teljes szerepekre.
Úgy gondolom, emberi természettől függő, hogy mennyire akadályozza a befogadást egy sérelem. Nekem megvan az a (rossz vagy jó) tulajdonságom, hogy ha egy alkotásban (jelen esetben rendezésben) kételkedni kezdek, nem hiszek el valamit, hiteltelenné s ezért ellenszenvessé válik számomra az egész. Ettől persze még hallom, milyenek (jelen esetben milyen kiválóak) a zenei teljesítmények, milyen nagyszerű Netrebko, és úgy gondolom, Machaidze is nagy jövő előtt áll. A Mimi-ideálok sorát hadd egészítsem ki az enyéimmel: Szecsődi Irén (vele és Ilosfalvyval láttam először a Bohéméletet, s egyúttal ez volt az első opera-előadásom is), Andor Éva (Geddával az Erkel Színházban), Jeanette Pilou. Nedda és Leonóra szólamából csak részleteket láttam Netrebkóval, koncerteken (a Youtube-on). Ezek meggyőzően jogosították a teljes szerepekre.
2061 Cilike 2012-08-09 22:43:09 [Válasz erre: 2054 telramund 2012-08-09 09:14:28]
Nekem tetszett. Évek óta nem hatódtam meg a Bohéméleten, most megrendített. Ez a másfajta bemutatás ugyanazokat a viszonyokat, ugyanazokat a társadalmi helyzeteket tartalmazza, csak mai attitűdökkel. Ez a Mimi nekem érdekesebb volt, mint a jókislány, és épp ezért a pusztulása (szándékosan használom ezt a szót) is mélyebben érintett. A színészi alakítások is nagyon tetszettek. nagyon élő volt az egész. Vessetek meg, de én már rosszul vagyok attól a régi díszlettől-jelmeztől, ami nálunk van, az a szörnyű kék ruhás Mimi, a fasor, brrrr. Pedig nem vagyok a modernizálás feltétlen híve, de a Traviata után nekem ez is bejött. És Beczala szuper volt, Annácskáról nem is beszélve. A végén annyira bőgtem, hogy teljesen bedagadt az orrom és egy csepp levegőt sem kaptam...
Nekem tetszett. Évek óta nem hatódtam meg a Bohéméleten, most megrendített. Ez a másfajta bemutatás ugyanazokat a viszonyokat, ugyanazokat a társadalmi helyzeteket tartalmazza, csak mai attitűdökkel. Ez a Mimi nekem érdekesebb volt, mint a jókislány, és épp ezért a pusztulása (szándékosan használom ezt a szót) is mélyebben érintett. A színészi alakítások is nagyon tetszettek. nagyon élő volt az egész. Vessetek meg, de én már rosszul vagyok attól a régi díszlettől-jelmeztől, ami nálunk van, az a szörnyű kék ruhás Mimi, a fasor, brrrr. Pedig nem vagyok a modernizálás feltétlen híve, de a Traviata után nekem ez is bejött. És Beczala szuper volt, Annácskáról nem is beszélve. A végén annyira bőgtem, hogy teljesen bedagadt az orrom és egy csepp levegőt sem kaptam...
2060 Héterő 2012-08-09 19:10:08 [Válasz erre: 2046 telramund 2012-08-08 16:19:52]
1:25-nél kezdődik halkan a recitativo alatt, 1:29-ig tart.
1:25-nél kezdődik halkan a recitativo alatt, 1:29-ig tart.
2059 Búbánat 2012-08-09 13:07:25 [Válasz erre: 2058 telramund 2012-08-09 10:42:35]
Ott a fórumon az utolsó bejegyzés: június 17-i keltezésű! Ez is mond-jelent vagy jelez valamit...
Ott a fórumon az utolsó bejegyzés: június 17-i keltezésű! Ez is mond-jelent vagy jelez valamit...
2058 telramund 2012-08-09 10:42:35 [Válasz erre: 2056 bermuda 2012-08-09 10:39:46]
Köszönöm,ma észrevettem,bár a facebook halálos ellensége vagyok ,marad a fórum.
Köszönöm,ma észrevettem,bár a facebook halálos ellensége vagyok ,marad a fórum.
2057 Momo 2012-08-09 10:42:05 [Válasz erre: 2055 telramund 2012-08-09 09:30:18]
Ami azt illeti, szerintem nem attól lesz szubjektív a tájékoztatás, hogy engedik-e, vagy sem a kommentelést az egyes cikkek alatt. (Nem beszélve arról, hogy ha valami, hát akkor a kommentelés, az egy igazán szubjektív műfaj.) Ez a lehetőség sokkal inkább arról szól, hogy emeljék az érdeklődést (a klikkszámot) az oldalakon. (A fórumokban anyázókat kicsábítják a cikkek alá. Ugyanis a fórumokra nem fizetnek a hirdetők.) Másrészt, ha valahol megjelenik egy kritika, és alá van írva, akkor a benne szereplő egyes baromságokért elsősorban a szerzőt kell kárhoztatni szerintem. Ő volt ott, ő látta, és ő adta hozzá a nevét. Fáy véleményével sem szokás azonosítani az egész Népszabadságot.
Ami azt illeti, szerintem nem attól lesz szubjektív a tájékoztatás, hogy engedik-e, vagy sem a kommentelést az egyes cikkek alatt. (Nem beszélve arról, hogy ha valami, hát akkor a kommentelés, az egy igazán szubjektív műfaj.) Ez a lehetőség sokkal inkább arról szól, hogy emeljék az érdeklődést (a klikkszámot) az oldalakon. (A fórumokban anyázókat kicsábítják a cikkek alá. Ugyanis a fórumokra nem fizetnek a hirdetők.) Másrészt, ha valahol megjelenik egy kritika, és alá van írva, akkor a benne szereplő egyes baromságokért elsősorban a szerzőt kell kárhoztatni szerintem. Ő volt ott, ő látta, és ő adta hozzá a nevét. Fáy véleményével sem szokás azonosítani az egész Népszabadságot.
2056 bermuda 2012-08-09 10:39:46 [Válasz erre: 2055 telramund 2012-08-09 09:30:18]
Két helyen is hozzá lehet szólni az Opera-Világ írásaihoz. 1, A fórumon 2. A face bookon. Bár ha jól emlékszem regisztrálni kell.
Két helyen is hozzá lehet szólni az Opera-Világ írásaihoz. 1, A fórumon 2. A face bookon. Bár ha jól emlékszem regisztrálni kell.
2055 telramund 2012-08-09 09:30:18
Most olvastam el a az másik opera portálon a második recenziót a Parasztbecsületről. Miért akarják megmagyarázni a megmegyarázhatatlant?Miért nem merik leirni,hogy énekes szempontból pocsék volt.Nekem ne arról irjanak,hogy Frankó Tünde milyen kiváló szinésznő,bár nem neki való a szerep,számtalan hangi problémával küzd,hanem feketén fehéren NEM az Ő szerepe és nem is lesz soha.És kit érdekel,hogy Dolhai Attila milyen szorgalmasan készülta produkcióra.Ez volt a dolga.Az eredmény meg tudjuk siralmas.És lehet,hogy egy réteget becsalt Szegedre,de az operát kedvelők valószinűleg menekülésre fogták a nem kevés anyagi áldozatot kivánó megjelenést. Egyébként furcsa és nem nagy bátorságra utal,hogy a másik opera portál nem engedi a véleményt az egyes kritikákhoz leirni.Igy a tájékoztatásuk sokszor meglehetősen subjectiv,pedig a kritika feladta az objectivitás.Na ettől messze vagyunk.
Most olvastam el a az másik opera portálon a második recenziót a Parasztbecsületről. Miért akarják megmagyarázni a megmegyarázhatatlant?Miért nem merik leirni,hogy énekes szempontból pocsék volt.Nekem ne arról irjanak,hogy Frankó Tünde milyen kiváló szinésznő,bár nem neki való a szerep,számtalan hangi problémával küzd,hanem feketén fehéren NEM az Ő szerepe és nem is lesz soha.És kit érdekel,hogy Dolhai Attila milyen szorgalmasan készülta produkcióra.Ez volt a dolga.Az eredmény meg tudjuk siralmas.És lehet,hogy egy réteget becsalt Szegedre,de az operát kedvelők valószinűleg menekülésre fogták a nem kevés anyagi áldozatot kivánó megjelenést. Egyébként furcsa és nem nagy bátorságra utal,hogy a másik opera portál nem engedi a véleményt az egyes kritikákhoz leirni.Igy a tájékoztatásuk sokszor meglehetősen subjectiv,pedig a kritika feladta az objectivitás.Na ettől messze vagyunk.
2054 telramund 2012-08-09 09:14:28 [Válasz erre: 2053 IVA 2012-08-09 05:26:30]
Minden szavad igaz,helyén van.Ennek ellenére azt mondom,hogy maga az előadás szinvonala/zenei/olyan magasfokú volt,hogy a rendezés nem zavart.Netrebko Mimi áriáját hallottam elöször az előadásból-az akkor nem tetszett.De megnézve az egészet más lett a véleményem.Valóban számomra az örök Mimi Házy (Ilos,Carrreas, Aragal)marad és sorolhatnám Kincses,Tokody,Freni,Scotto(Aragallal) kitűnő produkcióit is.Magam is a világosabb hangú Mimiket kedvelem,ezért nem szeretem például pédául Caballe sőt továbbmegyek az isteni Callas Mimijét sem. Netrebkoban még nincs ott Tosca.Majd ,talán....De ott van Tatjana ,Nedda,Leonóra (Il trovatore)és például el nem tudom klépzelni a Verdi Requiemben.
Minden szavad igaz,helyén van.Ennek ellenére azt mondom,hogy maga az előadás szinvonala/zenei/olyan magasfokú volt,hogy a rendezés nem zavart.Netrebko Mimi áriáját hallottam elöször az előadásból-az akkor nem tetszett.De megnézve az egészet más lett a véleményem.Valóban számomra az örök Mimi Házy (Ilos,Carrreas, Aragal)marad és sorolhatnám Kincses,Tokody,Freni,Scotto(Aragallal) kitűnő produkcióit is.Magam is a világosabb hangú Mimiket kedvelem,ezért nem szeretem például pédául Caballe sőt továbbmegyek az isteni Callas Mimijét sem. Netrebkoban még nincs ott Tosca.Majd ,talán....De ott van Tatjana ,Nedda,Leonóra (Il trovatore)és például el nem tudom klépzelni a Verdi Requiemben.
2053 IVA 2012-08-09 05:26:30 [Válasz erre: 2049 Búbánat 2012-08-08 18:03:53]
Irigykedő ember nem vagyok, csak méltatlankodásra hajlamos. Olyankor egy barátom azzal csitít, hogy valahol minden hátrányra pozitív választ adhat az élet. Ha a fölött méltatlankodnék, hogy miért nem lettem olyan kaliberű ember, aki olyan magától értetődően ugrik ki Salzburgba operát nézni, mint magam az Operába (és le sem merem írni, az Erkelbe) valamikor, barátom teóriája máris igazolódnék a 2012-es salzburgi Bohémélethez fűződő viszonyommal. Rettenetesen dühös lennék, ha belépőjegyre, útiköltségre, szállodára áldoztam volna ezért az előadásért, hiszen ilyen rendezői „koncepcióhoz” és színpadi látványvilághoz több honi rendezőnk munkájában is hozzájuthatok, Operában vagy más színházban (a második felvonás megoldását tekintve művelődési házban is), útiköltség helyett sétányi fáradsággal, 2 és 13 ezer forint közötti költség árán. Hugo Nyomorultak című regénye egyaránt szól nyomorúságos körülmények között élőkről (szegényekről), valamint nyomorult sorsú és nyomorult lelkű emberekről. A Murger regényének és színdarabjának miliőjét meghatározó címszó azonban egyértelmű és pontos. A Jelenetek a bohémek életéből előszavában maga s szerző tisztázza, kikről mesél, és tudjuk, hogy a bohémek világa a maga személyes életélménye, aki szintén művészember volt. Puccini művének címéből és cselekményéből is kétségtelen, hogy pontosan erről a felkapaszkodni nem tudó vagy nem is akaró értelmiségi világról van szó (amelyet egy költő, egy festő, egy zenész, egy filozófus, egy utcai zenészlány képvisel), akikhez egy szegény és beteg hímzőnő csapódik. Minden komfortot nélkülöző körülmények közt élnek Párizsban, többen egy szobában, a legolcsóbban: padlásszobában. De nem fedél nélkül - az egészen más! Biztosan nem véletlen, hogy Murger nem a klosárok életéről írt. A bohém szó, mint tudjuk, nemcsak bohémvilágból valót jelent, hanem tágabb értelemben bohém életmódon élőt is. Nem feltétlenül szegénységben, hiszen jó lakásban, normális jövedelemmel is lehet felelőtlenül, egyik napról a másikra, vagy csak a ma örömének élni. A bohémek világa egyik értelmezés szerint sem azonos a hajléktalanok világával, amelyről már Budapesten is lehet (legalább vizuális) élménye mindenkinek. Damiano Michieletto rendezésének színpadán a jelmezek és még inkább a díszletelemek alapján akár pesti hajléktalanok mai világát láthatjuk. Feltéve, hogy az utóbbi negyed évszázadban ilyen egész Közép-Kelet-Európában és Kelet-Európában is kialakult, tehát egységes európai, sőt talán világjelenség, nem is értem, hogy a rendezőnek – ha már úgysem ragaszkodott az eredeti miliőhöz - miért volt annyira fontos a második felvonás díszletével, illetve két felvonás záró képével is oly erősen hangsúlyozni, hogy Párizsban járunk. Hiszen ha nem tagadjuk, hogy minden színházi alkotás szimbolikus értelmű, ha feltételezzük a nézőről, hogy a meghatározott helyszínen játszódó eseményeket és átélt érzéseket bárhol a világon nyitott értelemmel és szívvel fogadja (vagy utasítja el), miért nem feltételezzük, hogy a meghatározott időben (Párizsnak abban a korában, amikor még nem állt az Eiffel-torony a Mars mezőn és nem tündökölt a Sacré Coeur a Montmarte-on) játszódó történetre és érzésekre bármikor, ma is érzékeny? (Különben kit érdekelne ma pl. a Bohémélet?) Nos, mindez csak egy megfogalmazása volt annak a megrögzött véleményemnek, hogy egy színpadi mű eltérő korba történő transzponálása emeletes baromság, s hozzá még éppen az, amit magára valamit is adó színpadi alkotó elvileg tagad: szájbarágás. Túl azon, hogy a színpadi látvány olcsó és kellemetlen, sorakoznak azok a momentumok, amelyeket nem is lehet komolyan venni az előadásban. Csak példákat ragadok ki. Ha a híd alá húzódott társaságnak van valamilyen áramfejlesztővel vagy gázpalackkal (nem tudtam eldönteni, mivel) működtetett kályhája, miért nem annak a közelében tartózkodnak, hiszen a szabad teret mégannyira sem melegíti fel az alkalmatosság, mint ha padlásszobában lenne. És miért kell még egy vödörben tüzet gyújtani, amelyben elégetik Rodolfo kéziratát? Nem értem, kicsoda itt Benoit. Háziúr nem lehet, hiszen hőseink azért élnek a híd alatt, mert még ígérni sem tudnának lakbért. Musette itt túl fiatal, túl szép, túlságosan ápolt és jól öltözött. Ha ebben a világban hitelesen jelenne meg, nincs az az Acindor, aki felszedte volna. Hajléktalanokkal a polgárok nem keverednek, még üzleti jellegű kapcsolatba sem. Remélem, Anna Netrebkón (szívesebben írnám úgy: Netrebkán) parókát láttunk, és nem saját haját áldozta fel ehhez a rettenetesen vágott frizurához! Dohányzó, fekete körmű stb. Mimink ideálja mintha szegény Amy Winehouse lett volna, nem baj, léteznek ilyen vagány megjelenésű csajok is – csakhogy ez teljesen ellentmond mindannak, amiről Mimi énekel, nemcsak a szövegben, hanem a zenében is. Végül a legidegenebb látványelem ebben a miliőben: a muff. Nekem még volt olyan zongoratanár nénim, aki muffot viselt, de érdemes lenne közvélemény-kutatást végezni fiatalok körében, kinek van fogalma erről a ruhadarabról. (Ajánlani azonban senkinek sem ajánlom, mert esetleg egy pofont is kaphat a kérdésért.) Nagy kár, hogy a rendező ennyire felhergelt ezzel a gagyival, mert az énekes teljesítmények csodálatosak, többnyire az énekesek játéka is – ez utóbbi pedig lehet a rendező színészvezetői érdeme is. Bár Piotr Beczala is nagyon tetszett (nekünk legyen mondva, még ha csak egy vendégjátékra is), különösen a pianói, legjobban Massimo Cavalletti (Marcello), Nino Machaidze (Musette) és Netrebko hangját élveztem. Bár drámai szopránok Mimijét is szeretem, hozzám kissé közelebb áll a líraibb hangú Mimi: az az érzésem, hogy Netrebko hangjához és egyéniségéhez lassan-lassan közelebb áll Tosca, mint Mimi.
Irigykedő ember nem vagyok, csak méltatlankodásra hajlamos. Olyankor egy barátom azzal csitít, hogy valahol minden hátrányra pozitív választ adhat az élet. Ha a fölött méltatlankodnék, hogy miért nem lettem olyan kaliberű ember, aki olyan magától értetődően ugrik ki Salzburgba operát nézni, mint magam az Operába (és le sem merem írni, az Erkelbe) valamikor, barátom teóriája máris igazolódnék a 2012-es salzburgi Bohémélethez fűződő viszonyommal. Rettenetesen dühös lennék, ha belépőjegyre, útiköltségre, szállodára áldoztam volna ezért az előadásért, hiszen ilyen rendezői „koncepcióhoz” és színpadi látványvilághoz több honi rendezőnk munkájában is hozzájuthatok, Operában vagy más színházban (a második felvonás megoldását tekintve művelődési házban is), útiköltség helyett sétányi fáradsággal, 2 és 13 ezer forint közötti költség árán. Hugo Nyomorultak című regénye egyaránt szól nyomorúságos körülmények között élőkről (szegényekről), valamint nyomorult sorsú és nyomorult lelkű emberekről. A Murger regényének és színdarabjának miliőjét meghatározó címszó azonban egyértelmű és pontos. A Jelenetek a bohémek életéből előszavában maga s szerző tisztázza, kikről mesél, és tudjuk, hogy a bohémek világa a maga személyes életélménye, aki szintén művészember volt. Puccini művének címéből és cselekményéből is kétségtelen, hogy pontosan erről a felkapaszkodni nem tudó vagy nem is akaró értelmiségi világról van szó (amelyet egy költő, egy festő, egy zenész, egy filozófus, egy utcai zenészlány képvisel), akikhez egy szegény és beteg hímzőnő csapódik. Minden komfortot nélkülöző körülmények közt élnek Párizsban, többen egy szobában, a legolcsóbban: padlásszobában. De nem fedél nélkül - az egészen más! Biztosan nem véletlen, hogy Murger nem a klosárok életéről írt. A bohém szó, mint tudjuk, nemcsak bohémvilágból valót jelent, hanem tágabb értelemben bohém életmódon élőt is. Nem feltétlenül szegénységben, hiszen jó lakásban, normális jövedelemmel is lehet felelőtlenül, egyik napról a másikra, vagy csak a ma örömének élni. A bohémek világa egyik értelmezés szerint sem azonos a hajléktalanok világával, amelyről már Budapesten is lehet (legalább vizuális) élménye mindenkinek. Damiano Michieletto rendezésének színpadán a jelmezek és még inkább a díszletelemek alapján akár pesti hajléktalanok mai világát láthatjuk. Feltéve, hogy az utóbbi negyed évszázadban ilyen egész Közép-Kelet-Európában és Kelet-Európában is kialakult, tehát egységes európai, sőt talán világjelenség, nem is értem, hogy a rendezőnek – ha már úgysem ragaszkodott az eredeti miliőhöz - miért volt annyira fontos a második felvonás díszletével, illetve két felvonás záró képével is oly erősen hangsúlyozni, hogy Párizsban járunk. Hiszen ha nem tagadjuk, hogy minden színházi alkotás szimbolikus értelmű, ha feltételezzük a nézőről, hogy a meghatározott helyszínen játszódó eseményeket és átélt érzéseket bárhol a világon nyitott értelemmel és szívvel fogadja (vagy utasítja el), miért nem feltételezzük, hogy a meghatározott időben (Párizsnak abban a korában, amikor még nem állt az Eiffel-torony a Mars mezőn és nem tündökölt a Sacré Coeur a Montmarte-on) játszódó történetre és érzésekre bármikor, ma is érzékeny? (Különben kit érdekelne ma pl. a Bohémélet?) Nos, mindez csak egy megfogalmazása volt annak a megrögzött véleményemnek, hogy egy színpadi mű eltérő korba történő transzponálása emeletes baromság, s hozzá még éppen az, amit magára valamit is adó színpadi alkotó elvileg tagad: szájbarágás. Túl azon, hogy a színpadi látvány olcsó és kellemetlen, sorakoznak azok a momentumok, amelyeket nem is lehet komolyan venni az előadásban. Csak példákat ragadok ki. Ha a híd alá húzódott társaságnak van valamilyen áramfejlesztővel vagy gázpalackkal (nem tudtam eldönteni, mivel) működtetett kályhája, miért nem annak a közelében tartózkodnak, hiszen a szabad teret mégannyira sem melegíti fel az alkalmatosság, mint ha padlásszobában lenne. És miért kell még egy vödörben tüzet gyújtani, amelyben elégetik Rodolfo kéziratát? Nem értem, kicsoda itt Benoit. Háziúr nem lehet, hiszen hőseink azért élnek a híd alatt, mert még ígérni sem tudnának lakbért. Musette itt túl fiatal, túl szép, túlságosan ápolt és jól öltözött. Ha ebben a világban hitelesen jelenne meg, nincs az az Acindor, aki felszedte volna. Hajléktalanokkal a polgárok nem keverednek, még üzleti jellegű kapcsolatba sem. Remélem, Anna Netrebkón (szívesebben írnám úgy: Netrebkán) parókát láttunk, és nem saját haját áldozta fel ehhez a rettenetesen vágott frizurához! Dohányzó, fekete körmű stb. Mimink ideálja mintha szegény Amy Winehouse lett volna, nem baj, léteznek ilyen vagány megjelenésű csajok is – csakhogy ez teljesen ellentmond mindannak, amiről Mimi énekel, nemcsak a szövegben, hanem a zenében is. Végül a legidegenebb látványelem ebben a miliőben: a muff. Nekem még volt olyan zongoratanár nénim, aki muffot viselt, de érdemes lenne közvélemény-kutatást végezni fiatalok körében, kinek van fogalma erről a ruhadarabról. (Ajánlani azonban senkinek sem ajánlom, mert esetleg egy pofont is kaphat a kérdésért.) Nagy kár, hogy a rendező ennyire felhergelt ezzel a gagyival, mert az énekes teljesítmények csodálatosak, többnyire az énekesek játéka is – ez utóbbi pedig lehet a rendező színészvezetői érdeme is. Bár Piotr Beczala is nagyon tetszett (nekünk legyen mondva, még ha csak egy vendégjátékra is), különösen a pianói, legjobban Massimo Cavalletti (Marcello), Nino Machaidze (Musette) és Netrebko hangját élveztem. Bár drámai szopránok Mimijét is szeretem, hozzám kissé közelebb áll a líraibb hangú Mimi: az az érzésem, hogy Netrebko hangjához és egyéniségéhez lassan-lassan közelebb áll Tosca, mint Mimi.
2052 IVA 2012-08-09 01:41:15 [Válasz erre: 2049 Búbánat 2012-08-08 18:03:53]
„Tömegek imádták a salzburgi Bohéméletet - Az Anna Netrebko címszereplésével bemutatott Puccini-operát...” Ez a közlés ezzel a hibával ment át az MTI-n, a Fidelio.hu-n, a Kultúra.hu-n, és jelent meg itt. Ezek után várható, hogy tömegek kérnek engedélyt arra, hogy kislányukat Bohémvilág, vagy Bohémélet néven anyakönyveztethessék. Láttam a videón, hogy az előadást ünnepelte a közönség, de ha 405 ezren valóban megnézték a tévén (és nem csak kíváncsiak voltak rá), még nem biztos, hogy „tömegek imádták”.
„Tömegek imádták a salzburgi Bohéméletet - Az Anna Netrebko címszereplésével bemutatott Puccini-operát...” Ez a közlés ezzel a hibával ment át az MTI-n, a Fidelio.hu-n, a Kultúra.hu-n, és jelent meg itt. Ezek után várható, hogy tömegek kérnek engedélyt arra, hogy kislányukat Bohémvilág, vagy Bohémélet néven anyakönyveztethessék. Láttam a videón, hogy az előadást ünnepelte a közönség, de ha 405 ezren valóban megnézték a tévén (és nem csak kíváncsiak voltak rá), még nem biztos, hogy „tömegek imádták”.
2051 IVA 2012-08-09 01:27:00 [Válasz erre: 2039 parampampoli 2012-08-08 13:19:55]
Ezek szerint szerencsém volt: tegnap (8-ára virradó) éjjel még letudhattam a 4 felvonást tartalmazó videót.
Ezek szerint szerencsém volt: tegnap (8-ára virradó) éjjel még letudhattam a 4 felvonást tartalmazó videót.
2050 Búbánat 2012-08-08 18:05:12
[url] http://kultura.hu/main.php?folderID=910&articleID=329379&ctag=articlelist&iid=1; Puccini Turandotja a Margitszigeten [/url] Puccini utolsó operája, a Turandot látható pénteken és vasárnap este a neves tenor, Rubens Pelizzari fellépésével a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A női főszerepeket Lukács Gyöngyi és Létay Kiss Gabriella énekli az Anger Ferenc rendezte produkcióban. MTI/kultúra.hu Anger Ferenc rendező: „[…] A dramaturgiával, a látványvilággal olyan egységes képet szeretnének megvalósítani, amely szimbolikus, ám a szimbólumokon keresztül igen "sűrűn" fogalmaz. "Azt hiszem, nem lövöm le a poént, ha elárulom, vetített képekkel, modern led-technikával akarjuk elérni. Így a látvány igen hangsúlyos szerepet kap, ami egy operaelőadástól persze elvárható, mi ezt a hagyományt korszerű eszközök bevetésével kívánjuk folytatni. A díszlet jelentős részét váltja ki a vetítés, így a változások gyorsabbak lesznek" – emelte ki a rendező. […]” „Az egyik legnépszerűbb olasz Puccini- és Verdi-tenor alakítja a Turandot meghódításáért küzdő Kalaf herceget. Rubens Pelizzari tavaly a Nabucco Izmaeljét énekelte a Veronai Arénában. Szeptember 8-án pedig Wiesbadenben az új főzeneigazgató, Hamar Zsolt vezényletével egy új Aida-produkció Radamese lesz, a címszerepet Sümegi Eszter alakítja.”
[url] http://kultura.hu/main.php?folderID=910&articleID=329379&ctag=articlelist&iid=1; Puccini Turandotja a Margitszigeten [/url] Puccini utolsó operája, a Turandot látható pénteken és vasárnap este a neves tenor, Rubens Pelizzari fellépésével a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A női főszerepeket Lukács Gyöngyi és Létay Kiss Gabriella énekli az Anger Ferenc rendezte produkcióban. MTI/kultúra.hu Anger Ferenc rendező: „[…] A dramaturgiával, a látványvilággal olyan egységes képet szeretnének megvalósítani, amely szimbolikus, ám a szimbólumokon keresztül igen "sűrűn" fogalmaz. "Azt hiszem, nem lövöm le a poént, ha elárulom, vetített képekkel, modern led-technikával akarjuk elérni. Így a látvány igen hangsúlyos szerepet kap, ami egy operaelőadástól persze elvárható, mi ezt a hagyományt korszerű eszközök bevetésével kívánjuk folytatni. A díszlet jelentős részét váltja ki a vetítés, így a változások gyorsabbak lesznek" – emelte ki a rendező. […]” „Az egyik legnépszerűbb olasz Puccini- és Verdi-tenor alakítja a Turandot meghódításáért küzdő Kalaf herceget. Rubens Pelizzari tavaly a Nabucco Izmaeljét énekelte a Veronai Arénában. Szeptember 8-án pedig Wiesbadenben az új főzeneigazgató, Hamar Zsolt vezényletével egy új Aida-produkció Radamese lesz, a címszerepet Sümegi Eszter alakítja.”
2049 Búbánat 2012-08-08 18:03:53 [Válasz erre: 2026 IVA 2012-08-07 04:23:44]
Egy képes cikk a kultura.hu oldalról: [url] http://kultura.hu/main.php?folderID=910&articleID=329320&ctag=articlelist&iid=1; Tömegek imádták a salzburgi Bohéméletet [/url] Kultúra.hu 2012. augusztus 5. Az Anna Netrebko címszereplésével bemutatott Puccini-operát több mint 400 ezer néző követte a tévéképernyőn. Az elmúlt évek legsikeresebb élő televíziós közvetítését adta a Salzburgi Ünnepi Játékokról augusztus elsején az ORF2: összesen körülbelül 405 ezren voltak kíváncsiak - köztük egyes szolgáltatók jóvoltából magyar nézők is - a fiatal Damiano Michieletto rendezte Bohéméletre és Mimi szerepében Anna Netrebkóra - közölték Bécsben. Ezt a számot csak a 2005-ös, Willy Decker rendezte legendás Traviata-produkció haladta meg, amit 706 ezer néző látott. Az ORF szerint a nézőcsúcs augusztus hatodikán a félmilliót is elérheti, ekkor A varázsfuvolát adják Nikolaus Harnoncourt vezényletével ugyancsak az ORF2-n. Az osztrák közszolgálati rádió és televízió összesen legalább száz órányi közvetítésről állapodott meg a salzburgi szervezőkkel. A német csatornák is több adást szentelnek a fesztiválnak, a ZDF augusztus másodikán este tűzte műsorra a Bohéméletet, a 3sat pedig vasárnap este mutatja be Richard Strauss Ariadne Naxos szigetén című operájának új salzburgi előadását. A Bohémélet bemutatója nagy közönségsikert aratott, pedig Damiano Michieletto rendezése jócskán eltért a hagyományoktól. Anna Netrebko - mint Mimi - fekete bőrdzsekiben, aszimmetrikusan vágott hajjal, fekete körmökkel, nyakán tetoválással punk-lányként lépett színre. A közönség tíz perces bravózása a Rodolfót éneklő lengyel tenornak, Piotr Beczalának is szólt, de vastapsot kapott a Bécsi Filharmonikusokat vezénylő Daniele Gatti is.
Egy képes cikk a kultura.hu oldalról: [url] http://kultura.hu/main.php?folderID=910&articleID=329320&ctag=articlelist&iid=1; Tömegek imádták a salzburgi Bohéméletet [/url] Kultúra.hu 2012. augusztus 5. Az Anna Netrebko címszereplésével bemutatott Puccini-operát több mint 400 ezer néző követte a tévéképernyőn. Az elmúlt évek legsikeresebb élő televíziós közvetítését adta a Salzburgi Ünnepi Játékokról augusztus elsején az ORF2: összesen körülbelül 405 ezren voltak kíváncsiak - köztük egyes szolgáltatók jóvoltából magyar nézők is - a fiatal Damiano Michieletto rendezte Bohéméletre és Mimi szerepében Anna Netrebkóra - közölték Bécsben. Ezt a számot csak a 2005-ös, Willy Decker rendezte legendás Traviata-produkció haladta meg, amit 706 ezer néző látott. Az ORF szerint a nézőcsúcs augusztus hatodikán a félmilliót is elérheti, ekkor A varázsfuvolát adják Nikolaus Harnoncourt vezényletével ugyancsak az ORF2-n. Az osztrák közszolgálati rádió és televízió összesen legalább száz órányi közvetítésről állapodott meg a salzburgi szervezőkkel. A német csatornák is több adást szentelnek a fesztiválnak, a ZDF augusztus másodikán este tűzte műsorra a Bohéméletet, a 3sat pedig vasárnap este mutatja be Richard Strauss Ariadne Naxos szigetén című operájának új salzburgi előadását. A Bohémélet bemutatója nagy közönségsikert aratott, pedig Damiano Michieletto rendezése jócskán eltért a hagyományoktól. Anna Netrebko - mint Mimi - fekete bőrdzsekiben, aszimmetrikusan vágott hajjal, fekete körmökkel, nyakán tetoválással punk-lányként lépett színre. A közönség tíz perces bravózása a Rodolfót éneklő lengyel tenornak, Piotr Beczalának is szólt, de vastapsot kapott a Bécsi Filharmonikusokat vezénylő Daniele Gatti is.
2048 telramund 2012-08-08 17:15:35 [Válasz erre: 2042 Héterő 2012-08-08 14:19:25]
Egyébként csak az 1912-es változatban hallható néhány más zeneszerő által komponált taktus/a vacsora jelenetnél) igy Meyebeertől(Próféta koronázási induló -ból), , R.Strauss más művéből, ,Verdi:Rigolettojából,sőt Wagner Rajna kicséjéből is.
Egyébként csak az 1912-es változatban hallható néhány más zeneszerő által komponált taktus/a vacsora jelenetnél) igy Meyebeertől(Próféta koronázási induló -ból), , R.Strauss más művéből, ,Verdi:Rigolettojából,sőt Wagner Rajna kicséjéből is.
2047 telramund 2012-08-08 16:31:21
Aki le akarja tölteni a teljes Ariadnet tegy gyorsan ,mert most fenn van(még) http://www.youtube.com/watch?v=9odaMjZq09w
Aki le akarja tölteni a teljes Ariadnet tegy gyorsan ,mert most fenn van(még) http://www.youtube.com/watch?v=9odaMjZq09w
2046 telramund 2012-08-08 16:19:52 [Válasz erre: 2042 Héterő 2012-08-08 14:19:25]
Egyet értek veled,mert Strauss dramaturgiájának mindig megvan a szerepe(vagy formabontás kedvelése.)Más kérdés,hogy valamiért, de idegenkedem az operában hosszas prózától. A kiszólás biztos,hogy rendezői aktualizálás. A himnusszal kapcsolatos mondatodat pontosan nem értem:):)
Egyet értek veled,mert Strauss dramaturgiájának mindig megvan a szerepe(vagy formabontás kedvelése.)Más kérdés,hogy valamiért, de idegenkedem az operában hosszas prózától. A kiszólás biztos,hogy rendezői aktualizálás. A himnusszal kapcsolatos mondatodat pontosan nem értem:):)
2044 Héterő 2012-08-08 15:06:03 [Válasz erre: 2043 macskás 2012-08-08 14:50:54]
Hozzászólások... 4129
Hozzászólások... 4129
2043 macskás 2012-08-08 14:50:54 [Válasz erre: 2042 Héterő 2012-08-08 14:19:25]
:) Ez a macskás csak áradozik:) De melyik operáról is? :)
:) Ez a macskás csak áradozik:) De melyik operáról is? :)
2042 Héterő 2012-08-08 14:19:25 [Válasz erre: 2040 telramund 2012-08-08 13:25:16]
Most (Szegedet illetően) tökéletesen egyet lehet érteni a javaslatoddal! Az Ariadne elején azonban a hosszas szöveg valóban nagyon szórakoztató, igazi mestermunka. A szereplők társadalmi állásuknak megfelelően sajátos nyelvet beszélnek, a finom gúnnyal használt francia akcentus gyakran megmosolyogtat. Ez a bonyolultnak tűnő, de valójában zseniális drámai felépítés, azaz a keretjátékba beékelt színdarabba újabb két, egymás ellenpontjaként szereplő és egyszerre előadott opera seria illetve opera buffa teszi számomra ezt a művet Strauss No1-gyé. A zenéjéről másutt macskás már áradozott, így megelőzött; nem magasztalom én sem tovább. Kíváncsi vagyok, és te biztosan tudod, hogy a himnusz az eredetiben is benne van-e, és a „kiszólás”: I go to the airport von Hofmannsthaltól vagy a rendezőtől ered. Szerintem kár volt lerövidíteni az operát, mert a teljes-szöveges „felkészítés” nélkül nehéz a végül megszólaló kis darabokat a helyükre tenni. Viszont a zeneszerzői nadrágszerepért valóban kár, hiszen olyan szépen dicsőíti magát a zenét.
Most (Szegedet illetően) tökéletesen egyet lehet érteni a javaslatoddal! Az Ariadne elején azonban a hosszas szöveg valóban nagyon szórakoztató, igazi mestermunka. A szereplők társadalmi állásuknak megfelelően sajátos nyelvet beszélnek, a finom gúnnyal használt francia akcentus gyakran megmosolyogtat. Ez a bonyolultnak tűnő, de valójában zseniális drámai felépítés, azaz a keretjátékba beékelt színdarabba újabb két, egymás ellenpontjaként szereplő és egyszerre előadott opera seria illetve opera buffa teszi számomra ezt a művet Strauss No1-gyé. A zenéjéről másutt macskás már áradozott, így megelőzött; nem magasztalom én sem tovább. Kíváncsi vagyok, és te biztosan tudod, hogy a himnusz az eredetiben is benne van-e, és a „kiszólás”: I go to the airport von Hofmannsthaltól vagy a rendezőtől ered. Szerintem kár volt lerövidíteni az operát, mert a teljes-szöveges „felkészítés” nélkül nehéz a végül megszólaló kis darabokat a helyükre tenni. Viszont a zeneszerzői nadrágszerepért valóban kár, hiszen olyan szépen dicsőíti magát a zenét.
2041 parampampoli 2012-08-08 14:04:14 [Válasz erre: 2040 telramund 2012-08-08 13:25:16]
Hát, ma tényleg...mondhatnám, vajszívű!
Hát, ma tényleg...mondhatnám, vajszívű!
2040 telramund 2012-08-08 13:25:16
Hátha már mindenki ilyen jól játszott/Szeged/ adnék egy tanácsot:az operák szövegkönyvét kellene prózában előadni és akkor legfeljebb a tiszta beszédet kritizálhatnánk. Ezzel kikerülnék,hogy az énekhang miatt a sárba tapossuk a szereplőket.Ma nagyon humanista hangulatban vagyok.
Hátha már mindenki ilyen jól játszott/Szeged/ adnék egy tanácsot:az operák szövegkönyvét kellene prózában előadni és akkor legfeljebb a tiszta beszédet kritizálhatnánk. Ezzel kikerülnék,hogy az énekhang miatt a sárba tapossuk a szereplőket.Ma nagyon humanista hangulatban vagyok.
2039 parampampoli 2012-08-08 13:19:55 [Válasz erre: 2028 Beatrice 2012-08-07 08:23:32]
Sajnos a full versiont egy nap elteltével, szerzői jogokra hivatkozva, levették a Youtube-ról. Nagy kár.
Sajnos a full versiont egy nap elteltével, szerzői jogokra hivatkozva, levették a Youtube-ról. Nagy kár.
2038 parampampoli 2012-08-08 13:18:59 [Válasz erre: 2037 telramund 2012-08-08 13:16:34]
Mi az, hogy higgadjak le? Higgadt vagyok. Csak kérdeztem valamit. Egyébként most is hallgatható. Legfeljebb nem érdemes hallgatni, de még ez se igaz, mert pl a régi operaelőadások archívumát ez a vezetés nyitotta ki.
Mi az, hogy higgadjak le? Higgadt vagyok. Csak kérdeztem valamit. Egyébként most is hallgatható. Legfeljebb nem érdemes hallgatni, de még ez se igaz, mert pl a régi operaelőadások archívumát ez a vezetés nyitotta ki.
2037 telramund 2012-08-08 13:16:34 [Válasz erre: 2035 parampampoli 2012-08-08 09:38:00]
Higgadj le.Nem a volt rádióelnök Kondor Katalin. De ,amig Ő volt az elnök a MR3( volt )Bartók rádió hallgatható volt.
Higgadj le.Nem a volt rádióelnök Kondor Katalin. De ,amig Ő volt az elnök a MR3( volt )Bartók rádió hallgatható volt.
2036 Károly 2012-08-08 09:45:52 [Válasz erre: 2032 Búbánat 2012-08-07 20:53:34]
Egyértelmű, hogy odaszóltak. Tiszta röhej, ahogyan megpróbálják tisztára mosni a szennyest. Dolhai se több, se kevesebb nem lett a Turiddutól, sőt, egyértelmű bukás, de valakik nem tudnak belenyugodni. Ne próbáljanak már glóriát nyomni a fejére, csak azért, mert magára vállalt egy nehéz operai szerepet, vette a fáradságot és megtanulta, énektanárhoz járt. Tehát erőfeszítéseket tett. Dícséretes dolog, de a végeredmény szempontjából kegyetlenül nem számít. Még a "nagy' Dolhainak sem! Detto a helyzet Frankó Tündével, annyi különnbséggel, hogy ő szakmabeli.
Egyértelmű, hogy odaszóltak. Tiszta röhej, ahogyan megpróbálják tisztára mosni a szennyest. Dolhai se több, se kevesebb nem lett a Turiddutól, sőt, egyértelmű bukás, de valakik nem tudnak belenyugodni. Ne próbáljanak már glóriát nyomni a fejére, csak azért, mert magára vállalt egy nehéz operai szerepet, vette a fáradságot és megtanulta, énektanárhoz járt. Tehát erőfeszítéseket tett. Dícséretes dolog, de a végeredmény szempontjából kegyetlenül nem számít. Még a "nagy' Dolhainak sem! Detto a helyzet Frankó Tündével, annyi különnbséggel, hogy ő szakmabeli.
2035 parampampoli 2012-08-08 09:38:00 [Válasz erre: 2031 Búbánat 2012-08-07 20:53:02]
Az osztrák Neue Merker honlapon előfordul, hogy ugyanarról a produkcióról négy beszámolót is közölnek, érvényesítve így a négy szerző egymástől sokszor eltérő ítéletét. Így ezt nem mondhatjuk kivételesnek, de szokványosnak se. Engem az érdekelne, hogy ez a Kondor Kata nem az a Kondor Kata? Azaz nem Kondor Katalin, egykori rádió elnök ír álnéven?
Az osztrák Neue Merker honlapon előfordul, hogy ugyanarról a produkcióról négy beszámolót is közölnek, érvényesítve így a négy szerző egymástől sokszor eltérő ítéletét. Így ezt nem mondhatjuk kivételesnek, de szokványosnak se. Engem az érdekelne, hogy ez a Kondor Kata nem az a Kondor Kata? Azaz nem Kondor Katalin, egykori rádió elnök ír álnéven?
2034 IVA 2012-08-08 04:45:36 [Válasz erre: 2032 Búbánat 2012-08-07 20:53:34]
„Még női fejjel sem érteni: két ilyen nagyszerű nő, mint Santuzza és Lola, hogyan vágyhat éppen erre a férfira?” Lola könnyelműen szaladt egy házasságba, de teste (és tán szíve is) visszahúzza előző szerelméhez, és fütyül férjére és vetélytársára. Santuzza bajban van, de amikor reménytelenül kérleli Turiddut és megátkozza húsvétját, amikor Luciának, majd Alfiónak is bepanaszolja őt (az utóbbinak bosszúvágyból), csakis önmagával törődik, és tragédiát idéz elő. Mindezt azért írtam le, mert szerintem mindkét nő jelleme érthető, oly emberi, hogy azonosulni is tudunk velük, akár szépek is lehetnek - de nincs bennük semmi nagyszerű. A Parasztbecsület nem nagyszerű emberekről szól, csupán emberekről. Lehet továbbá, hogy Frankó Tünde "csodálatosan összetett jellemű" nőt jelenített meg a színpadon (nem láttam), de Santuzza egyébként egyszerű jellem. Sorsa van.
„Még női fejjel sem érteni: két ilyen nagyszerű nő, mint Santuzza és Lola, hogyan vágyhat éppen erre a férfira?” Lola könnyelműen szaladt egy házasságba, de teste (és tán szíve is) visszahúzza előző szerelméhez, és fütyül férjére és vetélytársára. Santuzza bajban van, de amikor reménytelenül kérleli Turiddut és megátkozza húsvétját, amikor Luciának, majd Alfiónak is bepanaszolja őt (az utóbbinak bosszúvágyból), csakis önmagával törődik, és tragédiát idéz elő. Mindezt azért írtam le, mert szerintem mindkét nő jelleme érthető, oly emberi, hogy azonosulni is tudunk velük, akár szépek is lehetnek - de nincs bennük semmi nagyszerű. A Parasztbecsület nem nagyszerű emberekről szól, csupán emberekről. Lehet továbbá, hogy Frankó Tünde "csodálatosan összetett jellemű" nőt jelenített meg a színpadon (nem láttam), de Santuzza egyébként egyszerű jellem. Sorsa van.
2033 IVA 2012-08-08 03:56:58 [Válasz erre: 2029 bcn 2012-08-07 10:54:35]
Köszönöm szépen, Beatricének is, erről egy slukkra meg tudtam nézni.
Köszönöm szépen, Beatricének is, erről egy slukkra meg tudtam nézni.
2032 Búbánat 2012-08-07 20:53:34 [Válasz erre: 2031 Búbánat 2012-08-07 20:53:02]
[url] http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.operanepszerusitesbol+elso-1343.html; Operanépszerűsítésből első [/url]
[url] http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.operanepszerusitesbol+elso-1343.html; Operanépszerűsítésből első [/url]
2031 Búbánat 2012-08-07 20:53:02
Nem luxus ez? Az Opera-világ két munkatársa egymást követően írt „hivatalos” kritikát a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatott Parasztbecsület – Bajazzók- produkcióról. Előbb Fülöp Károly írását, most pedig Kondor Katáét tette közre az Opera-Világ szerkesztősége - ugyanazt a témát körbejárva. Utóbbi szerző beszámolóját olvasva részben úgy tűnik, magát függetleníteni törekszik a kollégája leírt véleményének pozitív hangolásától, de mégis kicseng bizonyos „védelem” a másikét ért bírálatok hangneme miatt; mintha arra „ráerősítene”: nem titkolja, ami tetszett, ami értékeket lát az előadásban. Ugyanakkor megengedi magának, hogy – a Fülöpétől eltérő - reálisabb megközelítésben fogalmazza meg a produkcióról vallott nézetét, és némileg „szigorúbban” értékeljen.
Nem luxus ez? Az Opera-világ két munkatársa egymást követően írt „hivatalos” kritikát a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatott Parasztbecsület – Bajazzók- produkcióról. Előbb Fülöp Károly írását, most pedig Kondor Katáét tette közre az Opera-Világ szerkesztősége - ugyanazt a témát körbejárva. Utóbbi szerző beszámolóját olvasva részben úgy tűnik, magát függetleníteni törekszik a kollégája leírt véleményének pozitív hangolásától, de mégis kicseng bizonyos „védelem” a másikét ért bírálatok hangneme miatt; mintha arra „ráerősítene”: nem titkolja, ami tetszett, ami értékeket lát az előadásban. Ugyanakkor megengedi magának, hogy – a Fülöpétől eltérő - reálisabb megközelítésben fogalmazza meg a produkcióról vallott nézetét, és némileg „szigorúbban” értékeljen.
2030 bcn 2012-08-07 10:55:23 [Válasz erre: 2029 bcn 2012-08-07 10:54:35]
jaszorri ez ua. mint az előző, szóval akkor megvan.na.
jaszorri ez ua. mint az előző, szóval akkor megvan.na.
2029 bcn 2012-08-07 10:54:35 [Válasz erre: 2026 IVA 2012-08-07 04:23:44]
Keresni csak pontosan, szépen :)))) http://www.youtube.com/watch?v=3Lx-Gqi-4Po
Keresni csak pontosan, szépen :)))) http://www.youtube.com/watch?v=3Lx-Gqi-4Po
2028 Beatrice 2012-08-07 08:23:32 [Válasz erre: 2027 Beatrice 2012-08-07 08:21:47]
Itt van még egyszer a két cím: http://www.youtube.com/watch?v=VI20vR-C-hI http://www.youtube.com/watch?v=3Lx-Gqi-4Po
Itt van még egyszer a két cím: http://www.youtube.com/watch?v=VI20vR-C-hI http://www.youtube.com/watch?v=3Lx-Gqi-4Po
2027 Beatrice 2012-08-07 08:21:47 [Válasz erre: 2026 IVA 2012-08-07 04:23:44]
Gyors kereséssel [url]http://www.youtube.com/watch?v=VI20vR-C-hI;ezt[/url] meg [url]http://www.youtube.com/watch?v=3Lx-Gqi-4Po;ezt[/url] találtam.
Gyors kereséssel [url]http://www.youtube.com/watch?v=VI20vR-C-hI;ezt[/url] meg [url]http://www.youtube.com/watch?v=3Lx-Gqi-4Po;ezt[/url] találtam.
2026 IVA 2012-08-07 04:23:44 [Válasz erre: 1961 Héterő 2012-08-02 20:26:24]
Ezeket a linkeket sajnos megtagadja a gépem. A YouTube keresőjével rátaláltam az ORF2 felvételének második részére: [url]http://www.youtube.com/watch?v=t7kusNyOq4Y;La Boheme - Salzburger Festspiele 2012 - Teil 2[/url]. A Teil 1-et, amelybe feltehetően az első két felvonást rögzítették, sajnos nem lelem. Tudna valaki segíteni egy linkkel vagy egy címmel?
Ezeket a linkeket sajnos megtagadja a gépem. A YouTube keresőjével rátaláltam az ORF2 felvételének második részére: [url]http://www.youtube.com/watch?v=t7kusNyOq4Y;La Boheme - Salzburger Festspiele 2012 - Teil 2[/url]. A Teil 1-et, amelybe feltehetően az első két felvonást rögzítették, sajnos nem lelem. Tudna valaki segíteni egy linkkel vagy egy címmel?
2025 jukiguni 2012-08-06 18:42:13
Én csak annyit tennék hozzá, hogy nem árt, ha egy művésznek (akárkiről legyen szó!) van önkritikája és tisztában van saját korlátaival. Azzal, hogy mire képes és mire nem képes, és nem hagyja magát rádumálni minden hülyeségre és nem talál ki magától se minden hülyeséget. Dolhainak ez esetben lehetett volna annyi önkritikája, hogy azt mondja: kérem én nem tanultam tenoristának, ez a szerep az operairodalom egyik legnehezebb szerepe, inkább kihagyom! Ennyi. Az meg, hogy születtek róla pozitív kritikák hát Istenem, a kritikusok nagy része se ért a zenéhez rendesen, csak firkálgat róla. Tisztelet a kivételnek! De hát sajnos az igazán nagy művészekre se mindig igaz, hogy nem hagyják rángatni magukat, maguk döntik el mit énekelnek, mert tisztában vannak a képességeikkel, hogy mit tudnak elénekelni rendesen és nem találnak ki hülyeségeket (például, hogy volt tenorista létükre bariton szerepekben tetszelegjenek, holott a hangjuk minden, csak nem rendes bariton, igaz már nem is igazi tenor, mert annak se jó már, csak a hangerő maradt - igen a nagy Domingóról beszélek, akit én is kedvelek, csak nem amiatt amiket manapság művel, ja és ha már itt tartunk: tisztelet Lukács Gyöngyinek, ő legalább felmeri vállalni, hogy mi való a hangjának és mi nem, és nem énekelnek mindent csak mert dumálnak neki, remélem ő nem rombolja majd le a róla kialakult képet azzal, amivel Marton, hogy idős korában kiáll dühösen ordibálni a színpadra éneklés helyett).
Én csak annyit tennék hozzá, hogy nem árt, ha egy művésznek (akárkiről legyen szó!) van önkritikája és tisztában van saját korlátaival. Azzal, hogy mire képes és mire nem képes, és nem hagyja magát rádumálni minden hülyeségre és nem talál ki magától se minden hülyeséget. Dolhainak ez esetben lehetett volna annyi önkritikája, hogy azt mondja: kérem én nem tanultam tenoristának, ez a szerep az operairodalom egyik legnehezebb szerepe, inkább kihagyom! Ennyi. Az meg, hogy születtek róla pozitív kritikák hát Istenem, a kritikusok nagy része se ért a zenéhez rendesen, csak firkálgat róla. Tisztelet a kivételnek! De hát sajnos az igazán nagy művészekre se mindig igaz, hogy nem hagyják rángatni magukat, maguk döntik el mit énekelnek, mert tisztában vannak a képességeikkel, hogy mit tudnak elénekelni rendesen és nem találnak ki hülyeségeket (például, hogy volt tenorista létükre bariton szerepekben tetszelegjenek, holott a hangjuk minden, csak nem rendes bariton, igaz már nem is igazi tenor, mert annak se jó már, csak a hangerő maradt - igen a nagy Domingóról beszélek, akit én is kedvelek, csak nem amiatt amiket manapság művel, ja és ha már itt tartunk: tisztelet Lukács Gyöngyinek, ő legalább felmeri vállalni, hogy mi való a hangjának és mi nem, és nem énekelnek mindent csak mert dumálnak neki, remélem ő nem rombolja majd le a róla kialakult képet azzal, amivel Marton, hogy idős korában kiáll dühösen ordibálni a színpadra éneklés helyett).
2024 Cilike 2012-08-06 16:22:06
Én nem találtam 12 kritikát. Kérem 24-es nevű fórumtársat linkelje már be azt a 9-t, amit pozitívnak talált!
Én nem találtam 12 kritikát. Kérem 24-es nevű fórumtársat linkelje már be azt a 9-t, amit pozitívnak talált!
2023 tiramisu 2012-08-06 15:14:50 [Válasz erre: 1975 chenier 2012-08-03 22:56:51]
És legalább lehetett látni is valamit? Nyilván benne volt a borsos jegyárakban?! :-)
És legalább lehetett látni is valamit? Nyilván benne volt a borsos jegyárakban?! :-)
