4614 -zéta- 2014-06-12 11:41:35 [Válasz erre: 4612 jz 2014-06-12 10:13:46]
A játék kezdete óta két tartósan fennálló akadállyal szembesülök (ezek ebben a kérdésben egyszerre megvannak sajnos), néhány ritkábban felbukkanó, egyedi probléma mellett: - a források változatosságai, - a fogalmi, értelmezési "sokszínűség". Az elsőt most hagyjuk, meg beszéltünk már róla eleget, ráadásul kivédhetetlen... Már többször gondoltam rá, hogy milyen jó lenne, egy, afféle értelmezési kisokost készíteni, amelyben rögzítenénk, hogy pl. mettől kezdve "ismert" egy zeneszerző, de mindig elriadok az egzakt fogalmaktól, ráadásul további félreértésre adhat okot. Hát nem tudom én sem, hogy mitől lehetne egyértelműbbé tenni, ilyenkor van, hogy hajlok el-elfogadni az enyémtől eltérő választ is. Meg persze elfordul olyan is, amikor olyan (jó) válasszal sikerül előrukkolnotok, amire nem számítok...:-)
A játék kezdete óta két tartósan fennálló akadállyal szembesülök (ezek ebben a kérdésben egyszerre megvannak sajnos), néhány ritkábban felbukkanó, egyedi probléma mellett: - a források változatosságai, - a fogalmi, értelmezési "sokszínűség". Az elsőt most hagyjuk, meg beszéltünk már róla eleget, ráadásul kivédhetetlen... Már többször gondoltam rá, hogy milyen jó lenne, egy, afféle értelmezési kisokost készíteni, amelyben rögzítenénk, hogy pl. mettől kezdve "ismert" egy zeneszerző, de mindig elriadok az egzakt fogalmaktól, ráadásul további félreértésre adhat okot. Hát nem tudom én sem, hogy mitől lehetne egyértelműbbé tenni, ilyenkor van, hogy hajlok el-elfogadni az enyémtől eltérő választ is. Meg persze elfordul olyan is, amikor olyan (jó) válasszal sikerül előrukkolnotok, amire nem számítok...:-)
4613 Fidelio 2014-06-12 10:44:24 [Válasz erre: 4612 jz 2014-06-12 10:13:46]
Ez aztán a rendkívüli magyar óra.:-)De teljes körű magyarázatot ad. Köszi.
Ez aztán a rendkívüli magyar óra.:-)De teljes körű magyarázatot ad. Köszi.
4612 jz 2014-06-12 10:13:46
Kedves Zéta, Nehéz nyelv a magyar (érteni is), ezt az aspektust vetném fel. A kedves Játékostársak azonnali kvízben gondolom a Schubert választ adták volna, tehát amit keresés nélkül tudnak (még az is mondható, hogy viszonylag egyszerű feladvány). Csakhogy, a keresés ezen választ elvitte olyan szempontból is más irányba, hogy miként értjük a magyar nyelvet. Kereséssel kiderült, hogy Schubert több operát is befejezett. Ami a kulcs lehet nyelvi szempontból: "Többségük töredékben maradt, de amit befejezett, azt sem igen játsszák.". Sajnos, a magyart kevéssé értők esetleg CSAK egy befejezettre gondolhattak (tehát nem többre) és ez vitte el a dolgot más irányba. Ugyanígy nyelvi elemzést érdemel a "legalább hatszor futott neki" kifejezés, azaz egy operának többször is, (feltehető), vagy legalább hat különféle operának? Továbbmenve, a következő nyelvi elemzés az "azt sem igen játsszák". Ez bizony ráillhet a Pelléas és Mélisande-ra (csak ezt fejezte be talán a szerző, azaz csak egyet), Schubert befejezett operáira nem annyira illik, ott inkább az "alig-alig" talán, bár nem tudom. Üdvözlettel, jz
Kedves Zéta, Nehéz nyelv a magyar (érteni is), ezt az aspektust vetném fel. A kedves Játékostársak azonnali kvízben gondolom a Schubert választ adták volna, tehát amit keresés nélkül tudnak (még az is mondható, hogy viszonylag egyszerű feladvány). Csakhogy, a keresés ezen választ elvitte olyan szempontból is más irányba, hogy miként értjük a magyar nyelvet. Kereséssel kiderült, hogy Schubert több operát is befejezett. Ami a kulcs lehet nyelvi szempontból: "Többségük töredékben maradt, de amit befejezett, azt sem igen játsszák.". Sajnos, a magyart kevéssé értők esetleg CSAK egy befejezettre gondolhattak (tehát nem többre) és ez vitte el a dolgot más irányba. Ugyanígy nyelvi elemzést érdemel a "legalább hatszor futott neki" kifejezés, azaz egy operának többször is, (feltehető), vagy legalább hat különféle operának? Továbbmenve, a következő nyelvi elemzés az "azt sem igen játsszák". Ez bizony ráillhet a Pelléas és Mélisande-ra (csak ezt fejezte be talán a szerző, azaz csak egyet), Schubert befejezett operáira nem annyira illik, ott inkább az "alig-alig" talán, bár nem tudom. Üdvözlettel, jz
4611 Apika 2014-06-11 23:46:19 [Válasz erre: 4610 -zéta- 2014-06-11 14:46:02]
Kedves Zéta! Köszönöm, hogy a vitatható kategóriába soroltad a válaszomat (Schumann-t). Azt írod: " Ugyan tényleg foglalkozott opera írásával, de korántsem annyi esetben, mint ami a kérdésben szerepel." Hm. Kérdésedben a hatos szám szerepel, én 40 próbálkozásról írok. Ezek szerint a "korántsem" újmagyarul valami egészen mást jelenthet, mint amit én 40-45 éve valamely olvasmányomból kikövetkeztettem... 1. Javaslom, olvasd el a kérdést, amit föltettél. 2. Olvasd el a Grove Music Online vonatkozó cikkét, s abból az is kiderül, nem csak a Corsair-töredékek készültek el, hanem a "Hamlet-opera" néhány tétele, s más csírák is. Bocs.
Kedves Zéta! Köszönöm, hogy a vitatható kategóriába soroltad a válaszomat (Schumann-t). Azt írod: " Ugyan tényleg foglalkozott opera írásával, de korántsem annyi esetben, mint ami a kérdésben szerepel." Hm. Kérdésedben a hatos szám szerepel, én 40 próbálkozásról írok. Ezek szerint a "korántsem" újmagyarul valami egészen mást jelenthet, mint amit én 40-45 éve valamely olvasmányomból kikövetkeztettem... 1. Javaslom, olvasd el a kérdést, amit föltettél. 2. Olvasd el a Grove Music Online vonatkozó cikkét, s abból az is kiderül, nem csak a Corsair-töredékek készültek el, hanem a "Hamlet-opera" néhány tétele, s más csírák is. Bocs.
4610 -zéta- 2014-06-11 14:46:02 [Válasz erre: 4609 daunerni 2014-06-11 09:38:29]
Kedves Játékostársak, itt vagyok és köszönöm a türelmet. A hétfői kérdésre, mely Schubert operaszerzői tevékenységét helyezte (volna) előtérbe néhány tippszerű válaszon kívül befutott még két vitatható is: 1. Debussy: Ezzel az a legfőbb bajom, hogy a Pelléas és Melisande nem tekinthető nem vagy alig játszott darabnak. Vannak felvételei, időről időre felbukkan a nagy operaházak színpadán, ha nem is túl gyakran... 2. Schumann: Ugyan tényleg foglalkozott opera írásával, de korántsem annyi esetben, mint ami a kérdésben szerepel. Azt gondolom, hogy ha el is gondolkodott egy-egy témán, az még nem számít töredéknek...
Kedves Játékostársak, itt vagyok és köszönöm a türelmet. A hétfői kérdésre, mely Schubert operaszerzői tevékenységét helyezte (volna) előtérbe néhány tippszerű válaszon kívül befutott még két vitatható is: 1. Debussy: Ezzel az a legfőbb bajom, hogy a Pelléas és Melisande nem tekinthető nem vagy alig játszott darabnak. Vannak felvételei, időről időre felbukkan a nagy operaházak színpadán, ha nem is túl gyakran... 2. Schumann: Ugyan tényleg foglalkozott opera írásával, de korántsem annyi esetben, mint ami a kérdésben szerepel. Azt gondolom, hogy ha el is gondolkodott egy-egy témán, az még nem számít töredéknek...
4609 daunerni 2014-06-11 09:38:29 [Válasz erre: 4603 Apika 2014-06-10 22:22:40]
Kedves Barátaim! Zéta hamarosan hazaérkezik külhonból, tegnap-tegnapelőtt én értékeltem, de az övétől eltérő válaszokat csak függőben hagytam. Neki kell eldöntenie, hogy velük mi legyen. Egy kis türelmet kérünk.
Kedves Barátaim! Zéta hamarosan hazaérkezik külhonból, tegnap-tegnapelőtt én értékeltem, de az övétől eltérő válaszokat csak függőben hagytam. Neki kell eldöntenie, hogy velük mi legyen. Egy kis türelmet kérünk.
4608 Heiner Lajos 2014-06-11 09:04:16 [Válasz erre: 4607 macskás 2014-06-11 08:58:57]
Gratula a hibatlan fogalmazasert. Sztem most mar bovitett tomondattal is probalkozhatsz!
Gratula a hibatlan fogalmazasert. Sztem most mar bovitett tomondattal is probalkozhatsz!
4606 Heiner Lajos 2014-06-11 08:06:52 [Válasz erre: 4604 macskás 2014-06-10 22:43:35]
A "sznszkritul" alapjan irni sem.
A "sznszkritul" alapjan irni sem.
4605 Heiner Lajos 2014-06-11 08:06:02 [Válasz erre: 4604 macskás 2014-06-10 22:43:35]
Es penzt olvasni?
Es penzt olvasni?
4604 macskás 2014-06-10 22:43:35 [Válasz erre: 4602 Heiner Lajos 2014-06-10 16:50:27]
Nem tudok olvasni! Ógörög-sznszkritül pláne nem!
Nem tudok olvasni! Ógörög-sznszkritül pláne nem!
4603 Apika 2014-06-10 22:22:40
A tegnapi kérdésre én nem Schubertet, hanem egyik szinte közvetlen utódát, egyben felfedezőjét és csodálóját, Robert Schumannt adtam neg válasz gyanánt. Indokaim: 1."Az egyik legfőbb, és leghosszabb ideje dédelgetett vágya volt írni egy operát. Az elmúlt 17 év alatt (1830-1847 között) több mint 40 irodalmi témát vizsgált meg, mint valamely lehetséges opera tárgyát, többek között Shakespeare Hamlet és Vihar c. drámáit, Hoffmann Doge és Dogaressa c, darabját, a Till Eulenspiegel-legendát és K. L. Immermann Trisztán és Izoldáját). Végül F. Hebbel: Genovéva c. drámáját választotta." 2. Schumann szinpadi művei: Der Corsar - opera (1844), befejezetlen; Genovéva - opera (1847-48), bemutató: Lipcse, 1850, június 25., Manfred - drámai költemény (1848-49), bemutató: Weimar, 1852. jún. 13. Forrás: Grove Music Online
A tegnapi kérdésre én nem Schubertet, hanem egyik szinte közvetlen utódát, egyben felfedezőjét és csodálóját, Robert Schumannt adtam neg válasz gyanánt. Indokaim: 1."Az egyik legfőbb, és leghosszabb ideje dédelgetett vágya volt írni egy operát. Az elmúlt 17 év alatt (1830-1847 között) több mint 40 irodalmi témát vizsgált meg, mint valamely lehetséges opera tárgyát, többek között Shakespeare Hamlet és Vihar c. drámáit, Hoffmann Doge és Dogaressa c, darabját, a Till Eulenspiegel-legendát és K. L. Immermann Trisztán és Izoldáját). Végül F. Hebbel: Genovéva c. drámáját választotta." 2. Schumann szinpadi művei: Der Corsar - opera (1844), befejezetlen; Genovéva - opera (1847-48), bemutató: Lipcse, 1850, június 25., Manfred - drámai költemény (1848-49), bemutató: Weimar, 1852. jún. 13. Forrás: Grove Music Online
4602 Heiner Lajos 2014-06-10 16:50:27 [Válasz erre: 4601 macskás 2014-06-10 16:29:39]
Wer ist gestorben?
Wer ist gestorben?
4600 Heiner Lajos 2014-06-10 14:16:56 [Válasz erre: 4599 macskás 2014-06-10 13:57:04]
En, ha nem tudok elaludni, haromig szamolok es mar alszok. Na jo, van, hogy fel negyig.
En, ha nem tudok elaludni, haromig szamolok es mar alszok. Na jo, van, hogy fel negyig.
4599 macskás 2014-06-10 13:57:04 [Válasz erre: 4598 Héterő 2014-06-10 13:15:23]
Én négyig simán számolok, jobb perceimben hatig, de ez ma(ch)gas:)
Én négyig simán számolok, jobb perceimben hatig, de ez ma(ch)gas:)
4598 Héterő 2014-06-10 13:15:23 [Válasz erre: 4596 kugli 2014-06-10 12:37:26]
Csak matematikusoknak! :-) k = legalább n azon k számok halmazát jelenti, amelyekre igaz, hogy k nagyobb vagy egyenlő n-nel.
Csak matematikusoknak! :-) k = legalább n azon k számok halmazát jelenti, amelyekre igaz, hogy k nagyobb vagy egyenlő n-nel.
4597 Heiner Lajos 2014-06-10 12:56:23
Akkor az Ekier-fele kiadast ne vegyuk figyelembe?
Akkor az Ekier-fele kiadast ne vegyuk figyelembe?
4596 kugli 2014-06-10 12:37:26
Mindenesetre "érdekes" a tegnapi kérdés és a felelet. Ezt ellenőrizni szerettem volna és a következő helyet találtam: http://opera.stanford.edu/schubert/main.html Ez hatnál több címet és egynél több bemutatót jelez. Már megint egy ellentmondás...
Mindenesetre "érdekes" a tegnapi kérdés és a felelet. Ezt ellenőrizni szerettem volna és a következő helyet találtam: http://opera.stanford.edu/schubert/main.html Ez hatnál több címet és egynél több bemutatót jelez. Már megint egy ellentmondás...
4595 Búbánat 2014-06-09 10:07:47 [Válasz erre: 4594 kugli 2014-06-08 21:28:17]
Ezzel én is így vagyok. Régi kotta-hagyatékot örököltem, mely között - Aubernél maradva - volt egy operacím, melyet sokáig nem tudtam beazonosítani, mivel német fordításban nyomtatták ki a kottát (még megvan nekem a teljes ének-zongora kivonat): Die Braut. Azóta már tudom, hogy Auber ezt a kétfelvonásos vígoperát A portici néma után közvetlenül komponálta, eredeti francia címe: La fiancée. Ezt a művét 1829-ben mutatták be Párizsban. Nagy becsben tartom ezt a régi, ritka kottámat!
Ezzel én is így vagyok. Régi kotta-hagyatékot örököltem, mely között - Aubernél maradva - volt egy operacím, melyet sokáig nem tudtam beazonosítani, mivel német fordításban nyomtatták ki a kottát (még megvan nekem a teljes ének-zongora kivonat): Die Braut. Azóta már tudom, hogy Auber ezt a kétfelvonásos vígoperát A portici néma után közvetlenül komponálta, eredeti francia címe: La fiancée. Ezt a művét 1829-ben mutatták be Párizsban. Nagy becsben tartom ezt a régi, ritka kottámat!
4594 kugli 2014-06-08 21:28:17 [Válasz erre: 4593 Búbánat 2014-06-08 19:04:51]
Annak idején ( kb. 50 évvel ezelőtt ) még a családom tulajdonában voltak olyan kották, amelyekben szereplő művek címét se hallottuk. Még a nagynéném sem, pedig Szendy Árpádhoz járt a Főiskolára. Ja: ezek 1850-1900 körül keletkeztek. A portici némát címről persze ismerem. De nem a magyar előadásokból. Különben is: az "ismert" egy szubjektív fogalom, objektív mércével nem is szabad hozzá közelíteni... Egy alapvető bűn van, amin nem tudok változtatni.
Annak idején ( kb. 50 évvel ezelőtt ) még a családom tulajdonában voltak olyan kották, amelyekben szereplő művek címét se hallottuk. Még a nagynéném sem, pedig Szendy Árpádhoz járt a Főiskolára. Ja: ezek 1850-1900 körül keletkeztek. A portici némát címről persze ismerem. De nem a magyar előadásokból. Különben is: az "ismert" egy szubjektív fogalom, objektív mércével nem is szabad hozzá közelíteni... Egy alapvető bűn van, amin nem tudok változtatni.
4593 Búbánat 2014-06-08 19:04:51 [Válasz erre: 4592 kugli 2014-06-08 13:38:42]
Auber híres művéről jut eszembe, hogy a „vérromantikus” cselekmény – a dalmű 1828-as párizsi bemutatója után mintegy ötven évvel - történeti regényes elbeszélésben is megismerhetővé vált: éppen most olvasom… A könyv címe: A portici néma vagy a nápolyi vérfürdő. I-VI. kötet (Scultéty Józefa kiadása, Budapest, 1876) A regény szerzője, aki ezt a valós eseményeken alapuló történelmi témát gazdag képzelőerővel, rendkívül izgalmasan, érdekfeszítően, cselekményesen feldolgozta: George Füllborn (alias Georg Born; Georg F. Born; Born F. György): 1837 – 1902, német származású író, aki fordulatos történelmi- és történeti bűnügyi kalandregényeivel szerzett magának hírnevet, és kinek több más könyve is megjelent korabeli magyar fordításokban: - II. Izabella, spanyolhon elűzött királynője – vagy a madridi udvar titkai. I-XIII. kötet (1872) - Egy Világváros titkai – vagy vétkes és vezeklő nő. I-X. kötet (1873) - Eugenia – vagy a Tuileriák titkai. I-VII. kötet (1873) - Sobiesky János, a lengyelek hős királya – vagy a vak rabnő és a szerelem hatalma. I-III. kötet. - A párizsi koldusnő leánya. I-IX. kötet (1882-1883) - A narbonne-i kastély titka. I-V. kötet (1886) Stb.
Auber híres művéről jut eszembe, hogy a „vérromantikus” cselekmény – a dalmű 1828-as párizsi bemutatója után mintegy ötven évvel - történeti regényes elbeszélésben is megismerhetővé vált: éppen most olvasom… A könyv címe: A portici néma vagy a nápolyi vérfürdő. I-VI. kötet (Scultéty Józefa kiadása, Budapest, 1876) A regény szerzője, aki ezt a valós eseményeken alapuló történelmi témát gazdag képzelőerővel, rendkívül izgalmasan, érdekfeszítően, cselekményesen feldolgozta: George Füllborn (alias Georg Born; Georg F. Born; Born F. György): 1837 – 1902, német származású író, aki fordulatos történelmi- és történeti bűnügyi kalandregényeivel szerzett magának hírnevet, és kinek több más könyve is megjelent korabeli magyar fordításokban: - II. Izabella, spanyolhon elűzött királynője – vagy a madridi udvar titkai. I-XIII. kötet (1872) - Egy Világváros titkai – vagy vétkes és vezeklő nő. I-X. kötet (1873) - Eugenia – vagy a Tuileriák titkai. I-VII. kötet (1873) - Sobiesky János, a lengyelek hős királya – vagy a vak rabnő és a szerelem hatalma. I-III. kötet. - A párizsi koldusnő leánya. I-IX. kötet (1882-1883) - A narbonne-i kastély titka. I-V. kötet (1886) Stb.
4592 kugli 2014-06-08 13:38:42 [Válasz erre: 4590 Heiner Lajos 2014-06-07 22:09:47]
Kedves Lajos! Ad 1. Te is tudod, hogy az "ismert" túl tág. Tehát legfeljebb arról lehet szó, hogy Te vagy én nem ismerem... Másra ne vonatkoztassunk. Ad 2. A portici néma kb. 1900 után nem került színre nálunk. Tehát ha valaki "ismeri" az máshonnan ered. Ad 3. Pacini - a Winkler szerint - nyolcvannyolc!! operát írt. Ha megnézed a wikipédián megállapíthatod: pontosan aznap játszódik az opera második felvonása, amikor a láva maga alá temette Pompejit. Ad 4. Szerinted elképzelhető, hogy a láva vulkán kitörés nélkül "potyogna"? -K-
Kedves Lajos! Ad 1. Te is tudod, hogy az "ismert" túl tág. Tehát legfeljebb arról lehet szó, hogy Te vagy én nem ismerem... Másra ne vonatkoztassunk. Ad 2. A portici néma kb. 1900 után nem került színre nálunk. Tehát ha valaki "ismeri" az máshonnan ered. Ad 3. Pacini - a Winkler szerint - nyolcvannyolc!! operát írt. Ha megnézed a wikipédián megállapíthatod: pontosan aznap játszódik az opera második felvonása, amikor a láva maga alá temette Pompejit. Ad 4. Szerinted elképzelhető, hogy a láva vulkán kitörés nélkül "potyogna"? -K-
4591 Héterő 2014-06-07 22:40:58
Többen is megzenésítették egy császár nagylelkűségét, köztük volt egy viszonylag ismert is. Romani, udite: oltre l'usato terribile il Vesuvio ardenti fiumi dalle fauci eruttò; scosse le rupi; riempié di ruine i campi intorno e le città vicine. Le desolate genti fuggendo van. Egy jóval frissebb, nem annyira ismert, de aktuális: Era notte e pareva mezzogiorno. Pur’ ’o Vesuvio illuminava Napoli.
Többen is megzenésítették egy császár nagylelkűségét, köztük volt egy viszonylag ismert is. Romani, udite: oltre l'usato terribile il Vesuvio ardenti fiumi dalle fauci eruttò; scosse le rupi; riempié di ruine i campi intorno e le città vicine. Le desolate genti fuggendo van. Egy jóval frissebb, nem annyira ismert, de aktuális: Era notte e pareva mezzogiorno. Pur’ ’o Vesuvio illuminava Napoli.
4590 Heiner Lajos 2014-06-07 22:09:47 [Válasz erre: 4589 kugli 2014-06-07 20:57:18]
Amennyiben a darab "ismert opera", biztos jár érte pont. Ha jár, akkor viszont az én ismert operákról alkotott tudásom bántőan szegényes.
Amennyiben a darab "ismert opera", biztos jár érte pont. Ha jár, akkor viszont az én ismert operákról alkotott tudásom bántőan szegényes.
4589 kugli 2014-06-07 20:57:18
Kedves Zéta! Lassan lejár a Tell Vilmos kérdés is. Mi a helyzet Pacini: Pompej utolsó napja c. operájával? -K-
Kedves Zéta! Lassan lejár a Tell Vilmos kérdés is. Mi a helyzet Pacini: Pompej utolsó napja c. operájával? -K-
4588 judit anna 2014-06-05 12:38:45 [Válasz erre: 4584 -zéta- 2014-06-02 16:26:51]
Nagyon örülök, köszönöm!
Nagyon örülök, köszönöm!
4587 kugli 2014-06-04 14:11:02 [Válasz erre: 4586 -zéta- 2014-06-04 13:44:17]
Kedves Zéta! Ha figyelmesen elolvasod az Általatok feltett kérdést csak az "Egyik első" kitétel szerepel benne. Ha pedig az időrendben első operát kérdezitek 1779 és nem Nagy Katalin írta a szöveget... -K-
Kedves Zéta! Ha figyelmesen elolvasod az Általatok feltett kérdést csak az "Egyik első" kitétel szerepel benne. Ha pedig az időrendben első operát kérdezitek 1779 és nem Nagy Katalin írta a szöveget... -K-
4586 -zéta- 2014-06-04 13:44:17 [Válasz erre: 4585 kugli 2014-06-04 12:06:03]
Hát sajnos nem igazán, mert az elsőre kérdeztünk rá...
Hát sajnos nem igazán, mert az elsőre kérdeztünk rá...
4585 kugli 2014-06-04 12:06:03
És az "Oleg uralma" is egy megoldás?! Nagy Katalin 5 (öt) opera szövegkönyvet írt - állítólag...
És az "Oleg uralma" is egy megoldás?! Nagy Katalin 5 (öt) opera szövegkönyvet írt - állítólag...
4584 -zéta- 2014-06-02 16:26:51
A május havi végeredmény íme: Apika - 20,5 Gabor - 20,5 Héterő - 20,5 jz - 20,5 Petya - 16 Majorné - 13,5 vatatava - 12 Taddeo - 11 Bea - 10 Capriccio - 10 Pósa - 9 József Miklós - 7 Licht Alberich - 6 CallasForever - 4,5 Szabi - 4 Fidelio - 3 Heiner Lajos - 3 kugli - 3 tibka1 - 3 judit anna - 2 yuza - 2 Aurora - 1 szuecsi - 1 Ritka szoros élboly! :-) A számítógépes sorsolás Judit Anna Játékostársunknak kedvezett, gratulálunk!
A május havi végeredmény íme: Apika - 20,5 Gabor - 20,5 Héterő - 20,5 jz - 20,5 Petya - 16 Majorné - 13,5 vatatava - 12 Taddeo - 11 Bea - 10 Capriccio - 10 Pósa - 9 József Miklós - 7 Licht Alberich - 6 CallasForever - 4,5 Szabi - 4 Fidelio - 3 Heiner Lajos - 3 kugli - 3 tibka1 - 3 judit anna - 2 yuza - 2 Aurora - 1 szuecsi - 1 Ritka szoros élboly! :-) A számítógépes sorsolás Judit Anna Játékostársunknak kedvezett, gratulálunk!
4583 -zéta- 2014-06-01 21:00:30 [Válasz erre: 4582 Héterő 2014-06-01 19:20:50]
Köszönöm, ez számomra meggyőző, jár a pont...:-)
Köszönöm, ez számomra meggyőző, jár a pont...:-)
4582 Héterő 2014-06-01 19:20:50
The Rake's Progress is an opera in three acts and an epilogue by Igor Stravinsky. The libretto, written by W. H. Auden and Chester Kallman, is based loosely on the eight paintings and engravings A Rake's Progress (1733–1735) of William Hogarth, which Stravinsky had seen on 2 May 1947, in a Chicago exhibition. Stravinsky 1945-ben, Auden 1946-ban kapta meg az amerikai állampolgárságot, 1947-ben már honfitársak voltak. [url]http://www.poets.org/poetsorg/text/rakes-progress-stravinsky-auden-and-tale-debauchery;The Rake’s Progress - Stravinsky, Auden, and a Tale of Debauchery[/url] Itt az áll, hogy "Stravinsky wrote the music, but he needed a libretto", azaz Stravinsky megírta a zenét, de szüksége volt librettora. Továbbá: He ultimately hired W. H. Auden and Charles Kallman, who had introduced Auden to opera. W. H. Auden, was an Anglo-American poet, born in England, later an American citizen, and is regarded by many critics as one of the greatest writers of the 20th century.
The Rake's Progress is an opera in three acts and an epilogue by Igor Stravinsky. The libretto, written by W. H. Auden and Chester Kallman, is based loosely on the eight paintings and engravings A Rake's Progress (1733–1735) of William Hogarth, which Stravinsky had seen on 2 May 1947, in a Chicago exhibition. Stravinsky 1945-ben, Auden 1946-ban kapta meg az amerikai állampolgárságot, 1947-ben már honfitársak voltak. [url]http://www.poets.org/poetsorg/text/rakes-progress-stravinsky-auden-and-tale-debauchery;The Rake’s Progress - Stravinsky, Auden, and a Tale of Debauchery[/url] Itt az áll, hogy "Stravinsky wrote the music, but he needed a libretto", azaz Stravinsky megírta a zenét, de szüksége volt librettora. Továbbá: He ultimately hired W. H. Auden and Charles Kallman, who had introduced Auden to opera. W. H. Auden, was an Anglo-American poet, born in England, later an American citizen, and is regarded by many critics as one of the greatest writers of the 20th century.
4581 Apika 2014-05-26 22:14:07 [Válasz erre: 4580 -zéta- 2014-05-26 21:40:23]
Köszönöm. Én mindenesetre az egész pontra hajtok, forrásként Papp Márta kiváló írása szolgált, ami alapján Haugland mellett/előtt Saljapint adtam meg válaszul. Íme az idézet a Muzsika 2000 augusztusi számából: "A norvég származású, Koppenhágában született basszista, Aage Haugland, aki az eredeti Borisz Godunov elsõ lemezfelvételén, 1976-ban igen fiatalon Varlaamot alakította, a dán produkcióban követte nagy elõdei, Saljapin és Boris Christoff példáját, s egyszerre énekelte Muszorgszkij operájának mindhárom basszusszerepét." Én pedig Muszorgszkij-kérdésekben nem ismerek Papp Mártánál jobb szakembert...
Köszönöm. Én mindenesetre az egész pontra hajtok, forrásként Papp Márta kiváló írása szolgált, ami alapján Haugland mellett/előtt Saljapint adtam meg válaszul. Íme az idézet a Muzsika 2000 augusztusi számából: "A norvég származású, Koppenhágában született basszista, Aage Haugland, aki az eredeti Borisz Godunov elsõ lemezfelvételén, 1976-ban igen fiatalon Varlaamot alakította, a dán produkcióban követte nagy elõdei, Saljapin és Boris Christoff példáját, s egyszerre énekelte Muszorgszkij operájának mindhárom basszusszerepét." Én pedig Muszorgszkij-kérdésekben nem ismerek Papp Mártánál jobb szakembert...
4580 -zéta- 2014-05-26 21:40:23
Apika, CallasForever, Gabor, Héterő, Jz és Majorné Játékostársunk a hó végén további fél pontot kap az egyik vagy másik énekes eltalálásáért...:-)
Apika, CallasForever, Gabor, Héterő, Jz és Majorné Játékostársunk a hó végén további fél pontot kap az egyik vagy másik énekes eltalálásáért...:-)
4578 Heiner Lajos 2014-05-19 14:12:56 [Válasz erre: 4576 zalbarna 2014-05-08 08:42:05]
Köszi, nem ismertem, óriásit röhögtem.
Köszi, nem ismertem, óriásit röhögtem.
4577 -zéta- 2014-05-19 14:04:17
[url]http://paintings.culturesite.org/_jpg/Gustave_Courbet_The_Cellist,_Self_Portrait_15435.jpg;Itt[/url] a kép...
[url]http://paintings.culturesite.org/_jpg/Gustave_Courbet_The_Cellist,_Self_Portrait_15435.jpg;Itt[/url] a kép...
4576 zalbarna 2014-05-08 08:42:05 [Válasz erre: 4575 Héterő 2014-05-08 00:11:26]
Karinthy már megénekelte ezt a jelenséget: " Műfordítás Egy költői antológiában megjelent a következő szép versszak Ady Endrétől: Jöttem a Gangesz partjairól Hol álmodoztam déli verőn A szivem egy nagy harangvirág S finom remegések az erőm. Egy széplelkű műfordító olvasta az antológiát és kiváltképp megtetszett neki a vers. Elhatározta, hogy lefordítja és a "Dichterstimmen" folyóiratnak beküldi. Le is fordította a következőképpen Ich kam von Ufer der Ganges Dort traumt ich von südischen Schlager Main Herz, du Blume, du banges Du bist so zitternd, so mager. Hát, istenem a rím kedvéért az ember változtat egyet-mást egy ilyen műfordításban. Eddig minden rendben, de egy másik műfordító elolvasta a verset, nem vette észre, hogy magyarról fordították németre, eredetinek nézte és lefordította magyarra, és beküldte egy szépirodalmi lapnak: Ufer, a zsidó kupléíró Aludt a folyosó mélyén Barátja, Herz, biztatta Hogy ne remegjen, ne féljen. Egy kis félreértés tagadhatatlanul van a dologban, de ezekben a fene gót betűkben az ördög ismeri ki magát, érthető, hogy a különben kitűnő műfordító a "südischen" szót "jüdischen"-nek olvasta, azonkívül a Ganges szót folyosónak fordította. Baj nem is lett volna, ha történetesen nem olvassa a verset egy harmadik műfordító aki magyarról lefordította és beküldte a "Gedicht-Magazin"-nak tökéletes átköltésben: O, Dichter der alten Juden Was schlafst du im FluBsalz so tief? Hörst du nicht den stolzen Herzog Der dir in Ohren rief? No, igen ami a folyosót illeti, hát igaz, hogy ha az ember német fordító, nem lehet tekintettel az olyan árnyalatnyi különbségekre, hogy a folyosó és a folyó só nálunk mást jelent. A Herz tulajdonnévről pedig azt teszi fel a fordító, hogy a Herczeg rövidítése. A Magazin nem is nyomozott a kérdésben tanáros nagyképűséggel, hanem elismerve a poetica licentia jogosultságát leadta a verset. Igy került a negyedik műfordító kezébe, aki aztán végérvényes magyar fordításban közölte a közben világhírűvé vált költeményt: A Herz-féle szalámiban Sokkal sűrűbb a só, Mint más hasonló terményekben Hidd el, ó nyájas olvasó! Ami tekintve hogy a Dichter szót sűrűbbnek fordítani valóban éppen úgy lehet, mint költőnek. A költő - eltekintve azoktól a módosításoktól amiket a költői forma megenged - a vers tartalmán igazán keveset változtatott. ..még az illető szalámigyárost is hálára kötelezte, aki remélhetőleg kifejezést adott hálájának. Ami mindenképpen szép eredmény. Tanulság: mindig ellenőrizd a forrás forrásának forrását! Ha valaki már megcsinálta, az még nem azt jelenti, hogy jó is. " :)
Karinthy már megénekelte ezt a jelenséget: " Műfordítás Egy költői antológiában megjelent a következő szép versszak Ady Endrétől: Jöttem a Gangesz partjairól Hol álmodoztam déli verőn A szivem egy nagy harangvirág S finom remegések az erőm. Egy széplelkű műfordító olvasta az antológiát és kiváltképp megtetszett neki a vers. Elhatározta, hogy lefordítja és a "Dichterstimmen" folyóiratnak beküldi. Le is fordította a következőképpen Ich kam von Ufer der Ganges Dort traumt ich von südischen Schlager Main Herz, du Blume, du banges Du bist so zitternd, so mager. Hát, istenem a rím kedvéért az ember változtat egyet-mást egy ilyen műfordításban. Eddig minden rendben, de egy másik műfordító elolvasta a verset, nem vette észre, hogy magyarról fordították németre, eredetinek nézte és lefordította magyarra, és beküldte egy szépirodalmi lapnak: Ufer, a zsidó kupléíró Aludt a folyosó mélyén Barátja, Herz, biztatta Hogy ne remegjen, ne féljen. Egy kis félreértés tagadhatatlanul van a dologban, de ezekben a fene gót betűkben az ördög ismeri ki magát, érthető, hogy a különben kitűnő műfordító a "südischen" szót "jüdischen"-nek olvasta, azonkívül a Ganges szót folyosónak fordította. Baj nem is lett volna, ha történetesen nem olvassa a verset egy harmadik műfordító aki magyarról lefordította és beküldte a "Gedicht-Magazin"-nak tökéletes átköltésben: O, Dichter der alten Juden Was schlafst du im FluBsalz so tief? Hörst du nicht den stolzen Herzog Der dir in Ohren rief? No, igen ami a folyosót illeti, hát igaz, hogy ha az ember német fordító, nem lehet tekintettel az olyan árnyalatnyi különbségekre, hogy a folyosó és a folyó só nálunk mást jelent. A Herz tulajdonnévről pedig azt teszi fel a fordító, hogy a Herczeg rövidítése. A Magazin nem is nyomozott a kérdésben tanáros nagyképűséggel, hanem elismerve a poetica licentia jogosultságát leadta a verset. Igy került a negyedik műfordító kezébe, aki aztán végérvényes magyar fordításban közölte a közben világhírűvé vált költeményt: A Herz-féle szalámiban Sokkal sűrűbb a só, Mint más hasonló terményekben Hidd el, ó nyájas olvasó! Ami tekintve hogy a Dichter szót sűrűbbnek fordítani valóban éppen úgy lehet, mint költőnek. A költő - eltekintve azoktól a módosításoktól amiket a költői forma megenged - a vers tartalmán igazán keveset változtatott. ..még az illető szalámigyárost is hálára kötelezte, aki remélhetőleg kifejezést adott hálájának. Ami mindenképpen szép eredmény. Tanulság: mindig ellenőrizd a forrás forrásának forrását! Ha valaki már megcsinálta, az még nem azt jelenti, hogy jó is. " :)
4575 Héterő 2014-05-08 00:11:26 [Válasz erre: 4574 Largo 2014-05-07 08:59:07]
Kedves Largo, fáradságos munkád nyomán látszik, hogyan terjed járványként a trehányság, sőt, további elemekkel duzzad egyre vadabbá. Például az általad idézett bolshoimoscow szerint a cselekmény Münchenben, egy német "provinciális" városban (!) folyik. A naxosmusiclibrary pedig a színdarab címe mellől idézi a "fantasztikus" jelzőt. Itt jegyzem meg, hogy szinopszis-szemétben valószínűleg világelsők vagyunk, a 2005 óta csúcstartó pedig megdönthetetlenül és kitörölhetetlenül a [url]http://www.port.hu/a_bolygo_hollandi/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=9564;cívis-város![/url] Különös, hogy nem akadtál olyan ismertetőre, amelyikben NEM szerepel Crespel hegedűkészítő-mivolta, pedig van bőven, [url]http://www.mogensoperasidor.com/talesofhoffmannenglishdkt.htm;például ez.[/url] Hogy-hogy nem, itt az eredeti francia libretto is olvasható, mint tiszta forrás! No persze - akinek hozott ismeretanyagába von Haus aus már kitörölhetlenül beépült a széltében-hosszában terjedő, egymást kölcsönösen erősítő badarság, annak nem is érdemes a librettot tanulmányoznia. Írjon inkább az Offenbach - Barbier örökösöknek, hogy hiányos a szöveg, kéretik javítani, ugyanis ez a csonka vacak nem illik bele a későbbi zseniális szinopszis-írók, szinopszis-koppintók bevett, hozott ismeretanyagába. A hegedűkészítő-pártiak különös figyelmébe ajánlom, hogy Crespel tanácsos úr (foglalkozására nézve ügyvéd és diplomata) soha nem adott el egyetlen hegedűt sem, pedig az ilyetén tevékenység hegedű-készítőéknél igazán szokásos eljárás! Ő bizony a gyűjteményébe vásárolt ódon, méregdrága csodahegedűket ripityomra szedi, a kidobott dirib-darabkák már púpozott halomban állnak. Egyszerűen csak úgy magának szeretné elkészíteni a "hegedűk királyát", ezért tanulmányozza "behatóan" mások munkáját. Leányának nyugtatóul, a kikapcsolódás legcélszerűbb eszközeként egy 1647-ben készült hegedű széttrancsírozását ajánlja, ami ismét nem kimondott violin-makeri szokás. Kéretik mindezek alapján a nagyit mesterszakácsnak kinevezni, mert a világ legjobb beigliját szeretné elkészíteni, ezért sorra kóstolgatja a híres cégek termékeit; anyut meg hegedűkészítő címmel tessék felruházni, mert azt ígérte, hogy széttöri a fejemen a hegedűt, ha azonnal abba nem hagyom. Érdekes, milyen fájdalmas belátni és kiküszöbölni a megszokott dolgokban előforduló pontatlanságokat. Néhány példa: a kesztyűáriában nincs kesztyű, Butterfly nem kisasszony, Pagliaccio nem bajazzo, a karmeliták nem "párbeszédelnek", a paraszt"becsület" inkább lovagiasság, Lenszkij szerelme nem Anyegin, Hastramánek nem vízignóm, stb. A Hoffmann meséi című opera szereplői között pedig nincs hegedűkészítő kisiparos.
Kedves Largo, fáradságos munkád nyomán látszik, hogyan terjed járványként a trehányság, sőt, további elemekkel duzzad egyre vadabbá. Például az általad idézett bolshoimoscow szerint a cselekmény Münchenben, egy német "provinciális" városban (!) folyik. A naxosmusiclibrary pedig a színdarab címe mellől idézi a "fantasztikus" jelzőt. Itt jegyzem meg, hogy szinopszis-szemétben valószínűleg világelsők vagyunk, a 2005 óta csúcstartó pedig megdönthetetlenül és kitörölhetetlenül a [url]http://www.port.hu/a_bolygo_hollandi/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=9564;cívis-város![/url] Különös, hogy nem akadtál olyan ismertetőre, amelyikben NEM szerepel Crespel hegedűkészítő-mivolta, pedig van bőven, [url]http://www.mogensoperasidor.com/talesofhoffmannenglishdkt.htm;például ez.[/url] Hogy-hogy nem, itt az eredeti francia libretto is olvasható, mint tiszta forrás! No persze - akinek hozott ismeretanyagába von Haus aus már kitörölhetlenül beépült a széltében-hosszában terjedő, egymást kölcsönösen erősítő badarság, annak nem is érdemes a librettot tanulmányoznia. Írjon inkább az Offenbach - Barbier örökösöknek, hogy hiányos a szöveg, kéretik javítani, ugyanis ez a csonka vacak nem illik bele a későbbi zseniális szinopszis-írók, szinopszis-koppintók bevett, hozott ismeretanyagába. A hegedűkészítő-pártiak különös figyelmébe ajánlom, hogy Crespel tanácsos úr (foglalkozására nézve ügyvéd és diplomata) soha nem adott el egyetlen hegedűt sem, pedig az ilyetén tevékenység hegedű-készítőéknél igazán szokásos eljárás! Ő bizony a gyűjteményébe vásárolt ódon, méregdrága csodahegedűket ripityomra szedi, a kidobott dirib-darabkák már púpozott halomban állnak. Egyszerűen csak úgy magának szeretné elkészíteni a "hegedűk királyát", ezért tanulmányozza "behatóan" mások munkáját. Leányának nyugtatóul, a kikapcsolódás legcélszerűbb eszközeként egy 1647-ben készült hegedű széttrancsírozását ajánlja, ami ismét nem kimondott violin-makeri szokás. Kéretik mindezek alapján a nagyit mesterszakácsnak kinevezni, mert a világ legjobb beigliját szeretné elkészíteni, ezért sorra kóstolgatja a híres cégek termékeit; anyut meg hegedűkészítő címmel tessék felruházni, mert azt ígérte, hogy széttöri a fejemen a hegedűt, ha azonnal abba nem hagyom. Érdekes, milyen fájdalmas belátni és kiküszöbölni a megszokott dolgokban előforduló pontatlanságokat. Néhány példa: a kesztyűáriában nincs kesztyű, Butterfly nem kisasszony, Pagliaccio nem bajazzo, a karmeliták nem "párbeszédelnek", a paraszt"becsület" inkább lovagiasság, Lenszkij szerelme nem Anyegin, Hastramánek nem vízignóm, stb. A Hoffmann meséi című opera szereplői között pedig nincs hegedűkészítő kisiparos.
4574 Largo 2014-05-07 08:59:07 [Válasz erre: 4572 Gabor 2014-05-06 22:03:16]
Még néhány adalék a hegedűkészítőhöz: http://www.nytimes.com/2013/06/25/arts/music/san-francisco-offers-stravinsky-and-offenbach.html?_r=0 http://articles.mcall.com/1997-11-19/features/3172062_1_aria-songs-annoying https://www.wolftrap.org/~/media/Files/PDF/opera_history/Hoffmann%20synopsis.ashx http://www.operatalent.com/Safe/Pieces/Elle%20a%20fui86124820.asp?piecea=111 http://www.naxosmusiclibrary.com/resources/synopses/Contes_d'Hoffmann_Les(The_Tales_of_Hoffmann).htm http://www.seattleoperablog.com/p/spotlight-on-opera-4.html http://www.knoxvilleopera.com/schedule/tales-of-hoffmann/ [url]http://www.bolshoimoscow.com/opera/stanislavsky_contes__hoffmann/info/sid=GLE_1&play_date_from=01-Apr-2014&play_date_to=30-Apr-2014&playbills=25741;1[/url] [url]http://books.google.hu/books?id=sjy_9ueInKoC&pg=PT221&lpg=PT221&dq=crespel+violin+maker&source=bl&ots=nTglufip-i&sig=BrCfxLBepuaLdY4o4EELSzrNh8U&hl=hu&sa=X&ei=WlxpU4mOF6SS7AbkpoGQAQ&ved=0CDoQ6AEwAQ#v=onepage&q=crespel%20violin%20maker&f=false;2[/url]
Még néhány adalék a hegedűkészítőhöz: http://www.nytimes.com/2013/06/25/arts/music/san-francisco-offers-stravinsky-and-offenbach.html?_r=0 http://articles.mcall.com/1997-11-19/features/3172062_1_aria-songs-annoying https://www.wolftrap.org/~/media/Files/PDF/opera_history/Hoffmann%20synopsis.ashx http://www.operatalent.com/Safe/Pieces/Elle%20a%20fui86124820.asp?piecea=111 http://www.naxosmusiclibrary.com/resources/synopses/Contes_d'Hoffmann_Les(The_Tales_of_Hoffmann).htm http://www.seattleoperablog.com/p/spotlight-on-opera-4.html http://www.knoxvilleopera.com/schedule/tales-of-hoffmann/ [url]http://www.bolshoimoscow.com/opera/stanislavsky_contes__hoffmann/info/sid=GLE_1&play_date_from=01-Apr-2014&play_date_to=30-Apr-2014&playbills=25741;1[/url] [url]http://books.google.hu/books?id=sjy_9ueInKoC&pg=PT221&lpg=PT221&dq=crespel+violin+maker&source=bl&ots=nTglufip-i&sig=BrCfxLBepuaLdY4o4EELSzrNh8U&hl=hu&sa=X&ei=WlxpU4mOF6SS7AbkpoGQAQ&ved=0CDoQ6AEwAQ#v=onepage&q=crespel%20violin%20maker&f=false;2[/url]
4573 Héterő 2014-05-07 00:03:46
Nem csak Batta mondja - és eltalálja (megint) szarva közt a tőgyét. Nem először derül ki, hogy mennyire ráférne az egyébként derekas kiadványra némi lektorálás. Na de mi az, hogy "Hozott ismeretanyag..."? Bűn lenne, ha internetet használ egy internetes lap internetes játékának internetező játékosa? Gabor idézett egy részt az eredeti Hoffmann-novellából (Councillor Krespel, E.T.A. Hoffmann). Alexander Ewing fordítását olvasva is[url]http://germanstories.vcu.edu/hoffmann/krespel_e.html;Innen[/url] megismerhetjük a kerek mesét. Krespel tanácsos a város vezetőségének tagja, ügyvéd, diplomata. Főleg kertépítéssel foglalkozik, kissé hibbant módon. Eszelősen gyűjti a hegedűket - szétszedés céljából, hogy kilesse a hegedűk titkát. Előkerül a leány története is: a mama velencei énekesnő, primadonna, alkalmasint összetör egy csúcs-hegedűt a márványasztalon "Bestia tedesca!" felkiáltással, ezért az ura s.k. kihajítja asszonyát az ablakon. A másfél méteres esés az asszonyt nem viseli meg, szül, a frigy gyümölcsöt hoz. A többit tudjuk. Krespel készít hegedűt, méghozzá utánozhatatlan minőségben, de a szakmája: tanácsos, ügyvéd, diplomata! Ami az operát illeti, itt az egész, a kérdésünkkel foglalkozó anyag az eredeti szövegkönyvből. Zétának teljesen igaza van, a Hubay-mű nem "nagyon ismert", noha valaha nyilván az volt. De hol van itt a hegedűkészítő? Crespel:...Si tu m'aimes, ne chante plus jamais, jamais!... Antonia: Qu'exigez-vous de moi?... -- Ma mère!... la plus grande cantatrice de toute l'Allemagne!... Crespel: ...Voyons! il faut te distraire: veux-tu démonter un violon?... Antonia: Comme vous voudrez, mon père. Crespel [décrochant un violon du mur]: Tiens, regarde!... Le beau violon à démonter!... Vois-tu, là?... 1647, -- Comme il est fin d'encolure et bien près de la taille. C'est l'oeuvre d'un maître, Antonia!... Je veux étudier cette boîte-là. Antonia: Bien! donnez, mon père. [elle prend le violon] Crespel: Vois-tu, Antonia, quand je les aurai tous étudiés, je veux faire un violon à mon tour, mais le roi des violons!... Je lui donnerai ta voix, Antonia. -- Là, dans l'intérieur, j'écrirai ton nom; et dans quelque cent ans d'ici tu auras encore des amoureux! ...Antonia: Je vais démonter ce violon. ...Frantz [entrant par le fond. Il tient à la main une lampe qu'il pose sur la table]: Monsieur, on vous attend à la Société philharmonique.
Nem csak Batta mondja - és eltalálja (megint) szarva közt a tőgyét. Nem először derül ki, hogy mennyire ráférne az egyébként derekas kiadványra némi lektorálás. Na de mi az, hogy "Hozott ismeretanyag..."? Bűn lenne, ha internetet használ egy internetes lap internetes játékának internetező játékosa? Gabor idézett egy részt az eredeti Hoffmann-novellából (Councillor Krespel, E.T.A. Hoffmann). Alexander Ewing fordítását olvasva is[url]http://germanstories.vcu.edu/hoffmann/krespel_e.html;Innen[/url] megismerhetjük a kerek mesét. Krespel tanácsos a város vezetőségének tagja, ügyvéd, diplomata. Főleg kertépítéssel foglalkozik, kissé hibbant módon. Eszelősen gyűjti a hegedűket - szétszedés céljából, hogy kilesse a hegedűk titkát. Előkerül a leány története is: a mama velencei énekesnő, primadonna, alkalmasint összetör egy csúcs-hegedűt a márványasztalon "Bestia tedesca!" felkiáltással, ezért az ura s.k. kihajítja asszonyát az ablakon. A másfél méteres esés az asszonyt nem viseli meg, szül, a frigy gyümölcsöt hoz. A többit tudjuk. Krespel készít hegedűt, méghozzá utánozhatatlan minőségben, de a szakmája: tanácsos, ügyvéd, diplomata! Ami az operát illeti, itt az egész, a kérdésünkkel foglalkozó anyag az eredeti szövegkönyvből. Zétának teljesen igaza van, a Hubay-mű nem "nagyon ismert", noha valaha nyilván az volt. De hol van itt a hegedűkészítő? Crespel:...Si tu m'aimes, ne chante plus jamais, jamais!... Antonia: Qu'exigez-vous de moi?... -- Ma mère!... la plus grande cantatrice de toute l'Allemagne!... Crespel: ...Voyons! il faut te distraire: veux-tu démonter un violon?... Antonia: Comme vous voudrez, mon père. Crespel [décrochant un violon du mur]: Tiens, regarde!... Le beau violon à démonter!... Vois-tu, là?... 1647, -- Comme il est fin d'encolure et bien près de la taille. C'est l'oeuvre d'un maître, Antonia!... Je veux étudier cette boîte-là. Antonia: Bien! donnez, mon père. [elle prend le violon] Crespel: Vois-tu, Antonia, quand je les aurai tous étudiés, je veux faire un violon à mon tour, mais le roi des violons!... Je lui donnerai ta voix, Antonia. -- Là, dans l'intérieur, j'écrirai ton nom; et dans quelque cent ans d'ici tu auras encore des amoureux! ...Antonia: Je vais démonter ce violon. ...Frantz [entrant par le fond. Il tient à la main une lampe qu'il pose sur la table]: Monsieur, on vous attend à la Société philharmonique.
4572 Gabor 2014-05-06 22:03:16 [Válasz erre: 4570 -zéta- 2014-05-06 21:15:12]
[url]http://issuu.com/edmontonopera/docs/your_guide_to_hoffmann/4;Nem csak Batta mondja[/url]
[url]http://issuu.com/edmontonopera/docs/your_guide_to_hoffmann/4;Nem csak Batta mondja[/url]
4571 Momo 2014-05-06 21:36:41 [Válasz erre: 4570 -zéta- 2014-05-06 21:15:12]
Hát ugye, ott kezdődik, hogy ha ismered a művet (Hoffmann meséi), akkor ez nem kérdés, mert képben vagy a tekintetben is, hogy ki, kicsoda a történetben. Aki viszont csak a napi kérdés kapcsán kezd el nyomozni utána, az bajban lehet a válasszal. Szerintem egy ilyen játéknak nem csak arról kell szólnia, hogy ki, milyen ügyesen keresi meg a válaszokat az interneten, hanem arról is, hogy mennyi az ember "hozott" ismeretanyaga. Jó példa volt erre, az a kérdés is, hogy melyik opera első felvonása játszódik húsvét vasárnap (Mefistofele). Akik ismerik a művet, azok tudják, akik viszont inkább csak a neten keresve próbáltak válaszolni, azok írták az egyfelvonásos Parasztbecsületet.
Hát ugye, ott kezdődik, hogy ha ismered a művet (Hoffmann meséi), akkor ez nem kérdés, mert képben vagy a tekintetben is, hogy ki, kicsoda a történetben. Aki viszont csak a napi kérdés kapcsán kezd el nyomozni utána, az bajban lehet a válasszal. Szerintem egy ilyen játéknak nem csak arról kell szólnia, hogy ki, milyen ügyesen keresi meg a válaszokat az interneten, hanem arról is, hogy mennyi az ember "hozott" ismeretanyaga. Jó példa volt erre, az a kérdés is, hogy melyik opera első felvonása játszódik húsvét vasárnap (Mefistofele). Akik ismerik a művet, azok tudják, akik viszont inkább csak a neten keresve próbáltak válaszolni, azok írták az egyfelvonásos Parasztbecsületet.
4570 -zéta- 2014-05-06 21:15:12 [Válasz erre: 4568 Aurora 2014-05-06 18:22:57]
Hát igen, ez jó kérdés, mi minősül híresnek? Mondjuk úgy, hogy a közmegegyezés szerint... Bár lehet, hogy ez nem mindenkit elégít ki... Amúgy hazajöttem, fölcsaptam az első nagyobb könyvet (Batta: Opera, igen, tudom...): "Szoba csembalóval. Hoffmann ismét rátalált Antoniára, egy híres énekesnő és Crespel hegedűkészítő leányára..." stb. Fölcsapom a zongorakivonatot, ott is valami olyasmi van, hogy hegedű lóg a falon (violons suspendus au mur)... Nem tudom, nekem valahogy olyan természetes volt már a kérdés előtt is, hogy Crespel mivel foglalkozik, de mivel nem ezeken a forrásokon nőttem fel, valahonnan jóval régebbről gyökerezik a kérdés...:-)
Hát igen, ez jó kérdés, mi minősül híresnek? Mondjuk úgy, hogy a közmegegyezés szerint... Bár lehet, hogy ez nem mindenkit elégít ki... Amúgy hazajöttem, fölcsaptam az első nagyobb könyvet (Batta: Opera, igen, tudom...): "Szoba csembalóval. Hoffmann ismét rátalált Antoniára, egy híres énekesnő és Crespel hegedűkészítő leányára..." stb. Fölcsapom a zongorakivonatot, ott is valami olyasmi van, hogy hegedű lóg a falon (violons suspendus au mur)... Nem tudom, nekem valahogy olyan természetes volt már a kérdés előtt is, hogy Crespel mivel foglalkozik, de mivel nem ezeken a forrásokon nőttem fel, valahonnan jóval régebbről gyökerezik a kérdés...:-)
4569 Gabor 2014-05-06 18:31:17 [Válasz erre: 4567 Héterő 2014-05-06 16:18:31]
Kedves Játékostársak! Úgy tudom, hogy a szakirodalom megegyezik abban, hogy a Hoffmann meséi alapját három E.T.A. Hoffmann novella képezi. Ezek közül a bennünket érdeklő történet a "Rath Krespel". Ennek az angol fordításai különböző címekkel futnak ("Councillor Krespel", "The Cremona Violin"). Ezek közül az utóbbit találtam meg (J.T. Bealby fordítása) és innen másolok be néhány sort. As soon as the Councillor was gone, I at once urged the Professor to explain to me what Krespel had to do with violins, and particularly with Antonia. "Well," replied the Professor, "not only is the Councillor a remarkably eccentric fellow altogether, but he practises violin-making in his own crack-brained way." "Violin-making!" I exclaimed, perfectly astonished. "Yes," continued the Professor, "according to the judgment of men who understand the thing, Krespel makes the very best violins that can be found nowadays; formerly he would frequently let other people play on those in which he had been especially successful, but that's been all over and done with now for a long time. As soon as he has finished a violin he plays on it himself for one or two hours, with very remarkable power and with the most exquisite expression, then he hangs it up beside the rest, and never touches it again or suffers anybody else to touch it. If a violin by any of the eminent old masters is hunted up anywhere, the Councillor buys it immediately, no matter what the price. But he plays it as he does his own violins, only once; then he takes it to pieces in order to examine closely its inner structure, and should he fancy he hasn't found exactly what he sought for, he in a pet throws the pieces into a big chest, which is already full of the remains of broken violins. Ahogy látom nem voltam egyedül abban, hogy Zéta kérdését olvasva azonnal Hubay műve ugrott be, ami azért tényleg nem illett a nagyon híres opera kategóriájába. El lehet vitatkozgatni azon, hogy a librettóban ez miként jelenik meg, de szerintem a lényeg, hogy ez egy érdekes és JÁTÉKosan szerzett információ! Gabor
Kedves Játékostársak! Úgy tudom, hogy a szakirodalom megegyezik abban, hogy a Hoffmann meséi alapját három E.T.A. Hoffmann novella képezi. Ezek közül a bennünket érdeklő történet a "Rath Krespel". Ennek az angol fordításai különböző címekkel futnak ("Councillor Krespel", "The Cremona Violin"). Ezek közül az utóbbit találtam meg (J.T. Bealby fordítása) és innen másolok be néhány sort. As soon as the Councillor was gone, I at once urged the Professor to explain to me what Krespel had to do with violins, and particularly with Antonia. "Well," replied the Professor, "not only is the Councillor a remarkably eccentric fellow altogether, but he practises violin-making in his own crack-brained way." "Violin-making!" I exclaimed, perfectly astonished. "Yes," continued the Professor, "according to the judgment of men who understand the thing, Krespel makes the very best violins that can be found nowadays; formerly he would frequently let other people play on those in which he had been especially successful, but that's been all over and done with now for a long time. As soon as he has finished a violin he plays on it himself for one or two hours, with very remarkable power and with the most exquisite expression, then he hangs it up beside the rest, and never touches it again or suffers anybody else to touch it. If a violin by any of the eminent old masters is hunted up anywhere, the Councillor buys it immediately, no matter what the price. But he plays it as he does his own violins, only once; then he takes it to pieces in order to examine closely its inner structure, and should he fancy he hasn't found exactly what he sought for, he in a pet throws the pieces into a big chest, which is already full of the remains of broken violins. Ahogy látom nem voltam egyedül abban, hogy Zéta kérdését olvasva azonnal Hubay műve ugrott be, ami azért tényleg nem illett a nagyon híres opera kategóriájába. El lehet vitatkozgatni azon, hogy a librettóban ez miként jelenik meg, de szerintem a lényeg, hogy ez egy érdekes és JÁTÉKosan szerzett információ! Gabor
4568 Aurora 2014-05-06 18:22:57
Mi mősül híresnek, mi mősül nagyon híresnek, ki minősül hegedűkészítőnek? Ha számomra nagyon híres Hubay Jenő operája, akkor abban Ferrari mester, vagy Philippo, vagy Sandro, nem állja meg a helyét helyes válaszként?
Mi mősül híresnek, mi mősül nagyon híresnek, ki minősül hegedűkészítőnek? Ha számomra nagyon híres Hubay Jenő operája, akkor abban Ferrari mester, vagy Philippo, vagy Sandro, nem állja meg a helyét helyes válaszként?
4567 Héterő 2014-05-06 16:18:31 [Válasz erre: 4565 József Miklós 2014-05-06 14:57:20]
Sőt, csak abban van! A Hoffmann meséiben a szövegkönyv expressis verbis nem jelöli meg apuci foglalkozását! Következtetni persze lehet a falon lógó hegedűk láttán, meghogy egy hegedűt okulásul szétszedni kíván a tanácsos úr. Igenám, de végül a leányka szedi szét azt a hegedűt! Akkor ő is hegedűkészítő? Ha csak az opera szövegkönyvét nézzük és eltekintünk a korábbi színdarabtól, legfeljebb annyit lehet megállapítani, hogy a tanácsos úr és leánya fokozott érdeklődést mutat a hegedűk iránt. :-)
Sőt, csak abban van! A Hoffmann meséiben a szövegkönyv expressis verbis nem jelöli meg apuci foglalkozását! Következtetni persze lehet a falon lógó hegedűk láttán, meghogy egy hegedűt okulásul szétszedni kíván a tanácsos úr. Igenám, de végül a leányka szedi szét azt a hegedűt! Akkor ő is hegedűkészítő? Ha csak az opera szövegkönyvét nézzük és eltekintünk a korábbi színdarabtól, legfeljebb annyit lehet megállapítani, hogy a tanácsos úr és leánya fokozott érdeklődést mutat a hegedűk iránt. :-)
4566 -zéta- 2014-05-06 15:35:22 [Válasz erre: 4564 József Miklós 2014-05-06 14:56:56]
Igen, de Hubay operája sajnos nem minősül nagyon híres operának, szemben a Hoffmann meséivel...
Igen, de Hubay operája sajnos nem minősül nagyon híres operának, szemben a Hoffmann meséivel...
4565 József Miklós 2014-05-06 14:57:20
benne van egy hegedűkészítő
benne van egy hegedűkészítő
