Én a szilveszteri műsort írtam le utólag, ott a Bál a Savoybanból játszottak dalokat, de vissza tudod nézni a médiaboxon a korábbi adásokat 1 hétig. Újévkor volt Kovács József a vendég. Sajnos csak utólag tudom összeírni a műsort, mert nem közlik le előre sehol.
És az volt helyes: az Interoperett koncertekről szóló műsor volt, Kovács József stúdió vendéggel. És egy Cigánybáró duettel, amelyen Hamari Júliától leesett az állam... Szaffit úgy énekelte, minden gond nélkül, mint az álom.
A port.hu más programot ad meg ma délutánra.
M3. Szilveszteri 15.20-as Jön e velem naccsád c. műsorában:
A Budapesti Operettszínház 1995-ös München-i Deutsches Theater-ben tartott turnéjáról számoltak be, és mutattak részleteket, ahol Ábrahám Pál: Bál a Savoyban c. operettjével vendégeskedtek.
Részleteket hallottunk német nyelven ennek az operettnek a következő dalaiból:
Kicsike vigyázzon, egyszer nagymama lesz; Toujours, lamour; Mr. Blue és Lady Blö; Tangolita, Savoy keringő
valamint más Ábrahám operettekből átted dalok is szerepeltek a műsoron:
My golden baby; Néger dal (Hawaii rózsája c. operettből)
Levendulaszál (Az utolsó Verebély lány c. operettből)
A Duna World televízió ma délután-koraeste (18.20 - 20.00) megismétli a tegnap éjjeli szilveszteri műsorát, amelyet a Szolnoki Szigligeti Színházból közvetített.
A zenés műsoros esten a Színház művészei mellett felléptek még:
Rost Andrea (Gounod: Rómeó és Julia – Júlia keringőáriája; Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Szilvia belépője; Puccini: Gianni Schicci – Lauretta áriája)
Keszei Bori és Turpinszky Gippert Béla (Johann Strauss: Bécsi vér – duett; Huszka Jenő: Erzsébet – „Déli bábos Hortobágyon” )
A közreműködő művészek közül további nevek: Harazdy Eszter, Balázs Péter, Lőrincz Judit, Bot Gábor, Tunyogi Bernadett, Molnár Nikolett, Mikó István, Kertész Marcella, Harna Péter, Lugosi Claudia, Ónodi Gábor, Radó Denise, Molnár László, Horváth Gábor…
A zenei összeállításban helyet kapott Lajtai Lajos: Régi nyár; Huszka Jenő Mária főhadnagy és Lili bárónő; Lehár Ferenc Cigányszerelem; Kerekes János: Állami áruház című operettjének egy-egy részlete is.
Musicalekből is kaptunk egy válogatott csokrot: Mary Poppins, My Fair Lady, Sakk (angolul Chess).
Zerkovitz Béla egyik dalát, Laár „Afrika „és Delhusa Gjon „Táncolj még” és Christiano Minellono-Dario Farina „Mamma Maria” tánczeneszámokat revüsítve a teljes társulat előadásában láttuk-hallottuk.
Fellépett még Balázs Feco és Szarka Tamás saját dalaival, Molnár Nikolett énekelte: „Bárhogy lesz, úgy lesz” , és elmondta éjfél előtt a színpadról Vrösmarty Szózatát.
Közreműködött a Magyar Nemzeti Táncegyüttes is: „Üzenet Székelyföldről” (Zsuráfszky Zoltán koreográfiája)
A szilveszteri esten a Szolnoki Szigligeti Színház énekkarát és zenekarát Rácz Márton vezényelte.
Persze, elírtam. Ez a helyes, tervezett program:
A 2017-os Szilveszteri Gálaműsorban a Szolnoki Szigligeti Színház társulata és meghívott vendégeik búcsúztatják majd az Óévet olyan klasszikus operetteket és musicaleket felidézve, mint a Bécsi vér, a Csárdáskirálynő, a Mary Poppins vagy a My Fair Lady. Sok ismerős dallam csendül majd fel, és nemcsak ifj. Johann Strausstól, vagy Frederick Loewe- től, hanem az opera világából, Giacomo Puccinitől is. A gálaműsor vendégfellépői lesznek többek között Rost Andrea operaénekes és lánya, Harazdy Eszter, Szarka Tamás költő, zeneszerző és énekes, Balázs Fecó énekes, Mikó István színművész, és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai és énekesei, hogy a közönséggel és a nézőkkel együtt búcsúztassák el a 2017-es Óévet, és köszöntsék 2018-at!
Duna TV, 2017. december 31. vasárnap 22.30 – 24.00
Szilveszter 2017
Szilveszteri Gálaműsor a Szolnoki Szigligeti Színházból
Köszi, bár ez a tavalyi műsor, majd meglátjuk mi lesz végül. Az Irma te édest nemrég láttam a Turay Ida Színházban, nagyon jó darab, kissé már groteszkül vicces, bár csak egyetlen dalt ismertem belőle, a vöröslámás ház vezető hölgyét Szulák Andrea alakította. A Hello Dollyt pedig kb. 2 éve néztem meg szintén a Turay Ida Színházban Détár Enikővel a főszerepben és persze az is tetszett.
M3 tévécsatornán december 30-n fél 15 óra után ill. 31-én 7.20 órakor:
Jön e velem naccsád c. operettműsor 7. része :
részletek Lehár Ferenc:Luxemburg grófja (Szivem szeret, Polkatáncos), Giuditta (Giuditta belépője), Friderika (Ó lányka, ó lányka), Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő (Mister X belépője), Csárdáskirálynő (Táncolnék a boldogságtól), Marica Grófnő (Szép város Kolozsvár) Johann Strauss: Bécsi vér, Robert Stolz: Két szív háromnegyed ütemben (Wiennerliled), Ábrahám Pál: Viktória (Mausi) operettetjéből. Főként az Interoperett gála dalait játszották vissza.
Ma éjjel ismét láthatjuk az M3 csatornán:
2017. december 30. szombat 23.05 – 2.00
Zenés TV Színház
Johann Strauss: A denevér
Operettfilm (1988)
Szereplők:
• Antal Imre (Iván, Orlovsky szolgája)
• B. Nagy János (Alfréd, tenorista)
• Csonka Zsuzsa (Adél, a szobalány)
• Csurja Tamás (Eisenstein)
• Gáti István (dr. Falke, közjegyző)
• Hamari Júlia (Orlovsky orosz nagyherceg)
• Haumann Péter (Frank, fogházigazgató)
• Kerekes József (Pincér)
• Koltai Róbert (Frosch, börtönőr)
• Kukely Júlia (Rosalinda, Eisenstein felesége)
• Mikó István (dr. Blind, ügyvéd)
• Orosz Helga (Ida Adél nővére)
• Pálfi Zoltán (Postás)
Rendezte: Szinetár Miklós
Időtartam: 175 perc
M3 csatorna 2017. december 30.23:05 Zenés TV Színház: A denevér
Jön-e velem naccsád c. tévéműsorban az m3. csatornán az 6. részben a Huszka Jenő műveit vették elő:
részleteket hallhattunk a Güll Baba, a Lili bárónő, a Bob herceg, a Mária főhadnagy operettekből illetve a Huszka féle Palotásból, közben persze történeteket hallhattunk a zeneszerző életéről.
Egy Lehár operett mégis volt: Lehár: Tavasz
Kálmán Imre : Montmarte-i ibolya (tőle is csak ez az egy... bár neki már korábban felvették pár darabját)
Jacobi: Leányvásár, Sybill (neki ez a két főműve, a többi az elfeledett maradt, max. a Fritz Kriesler-rel közösen írt Almavirágzás kerül elő néha Amerikában)
Huszka: Lili bárónó, Bob herceg és Güll baba operettek
Szirmai: Úri jog
Farkas Ferenc: A bűvos szekrény
Tamásy Zdenkó: Olasz vendéglő, Enyém a világ, Vendégek
Planquette: Garasos menyasszony
Horváth Jenő: Szabin nők elrablása
Fényes Szabolcs: Maya, Sakk Matt, Osztrigás Mici, Örökzöld fehérben
Offenbach: Párizsi élet, Eljegyzés a lámpafénynél, Forturio dala, Hoffmann meséi, Italománia avagy Operett pezsgővel valamint A férj kopogtat (tőle van a legtöbb mű)
Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás, Mikádó
Eisemann: Egy csók és más senki
Az M3 csatornán láthatjuk ma éjjel:
2017. december 29. péntek 22:50 - 00:00
Zenés TV Színház
"Róka fogta csuka"
Zenés komédia
A televízió 1984-ben mutatta be ezt a változatot.
Zenéjét szerezte: Hidas Frigyes
Írta. Somogyi Pál
Versek: Erdődy János
Operatőr: Szabados Tamás
Rendező: Bán Róbert
Szereposztásból:
Szombathy Gyula (Luigi)
Hernádi Judit (Isabella)
Sztankay István (Tonio)
Tábori Nóra (Cigányasszony)
Straub Dezső (Detektív)
Csákányi László (I. betörő)
Székhelyi József (II. betörő)
Magasházi István (Alabárdos)
Ráckevei Anna (Fodrászlány)
A cselekményről:
„Folyik a műsor felvétele. A rendezői fülkében csend honol. A rendező, a dramaturg, a műszakiak feszülten figyelik a monitort, a színészek játékát. Szemmel láthatóan valami mai környezetben játszódó tv-játék kerül filmszalagra. Ám egyszer a rendező leállítja a felvételt. Aggályai támadnak a darabbal kapcsolatban. Véleménye szerint a történet nem játszódhat a mában és nálunk, hiszen itthon nem történhetnek meg olyan dolgok, mint a szóban forgó darabban. Rövid töprengés és megszületik az Ötlet. Át kell helyezni a darabot a múltba és helyszínül valami idegen várost kell találni. Igen, így már minden rendben van. A stúdióban lázas munka kezdődik, a díszletmunkások korabeli bútorokat tolnak be, a szereplők átöltöznek, és már újra indulhat a felvétel. A főcím most valahogy így fest: „Róka fogta csuka” — XVII. századbeli mai zenés komédia. Színhely: Firenze. Egy szerelmi háromszög, melyben lelepleződik a sikkasztó férj, a csaló barát és feleség, valamint a betörők.
Idősíkok összekeverésével humort fakasztó Róka fogta csuka című komédia zenéjét Hidas Frigyes komponálta Erdődy János verseire."
(70 perc)
(Ismétlés: 2018. január 2. kedd 11:15)
Megjegyzem, ugyanezt a zenés darabot korábban már felvette a televízió. Az 1966 májusában leadott Róka fogta csukát is Bán Róbert rendezte, akkor Váradi Hédi (Isabella), Márkus László (Luigi), Bárdy György (Tonio), Psota Irén (Cigányasszony), Kazal László és Garas Dezső (a két betörő), Kibédi Ervin (Alabárdos), Tomanek Nándor (Alabárdos kapitány), valamint Békés Rita, Velenczei István, Körmendi János és Csürös Karola játszottak benne.
Köszi a listát
Furcsa nekem, hogy Ábrahám Pálnak aki a 4 leghíresebb magyar operettszerző között van egyetlen operettje se került megzenésítésre, ellenben Németországban a 3 leghíresebb darabját megfilmesítették az 1950-es években meg utána is. Egyedül a Bongóban tették fel a Bál a Savoybant rövidített formában.
Nem tudom ő miért került a szocialista rendszer feketelistájára.
Bíztam benne, hogy legalább a Hawai rózsáját felvették, hisz az egy világszinvonalú operett a Bál a Savoybannal együtt.
Sőt most nézem, hogy Lehár darab sincs egy sem, viszont van rengeteg külföldi operett és teljesen ismeretlen magyar.
Lásd itt az 1128. és 1132. sorszámú bejegyzéseimet.
Jön-e velem naccsád c. tévéműsorban az m3. csatornán az 5. részben a magyar szerzők műveit vették elő:
Lehár Ferenc: Garabonciás diák, Jacobi Viktor: Leányvásár, Fényes Szabolcs: Maya és Kálmán Imre: Montmarte-i ibolya c. operetettjéből hangoztak el részletek.
Ezek szerint ezekből az operettekből is készült zenés tévészínházas film, mivel azokat játszották vissza.
Arról tudsz valamit milyen operettekből készült még ilyen?
Hervé: Lili, Offenbach: Eljegyzés a lámpafénynél, Jacoby: Sybill, Huszka: Lili bárónő, Millöcker: Koldusdiák, Fall: Elvált asszony és Madame Pompadour, Suppé: Boccaco, Szép Galathea, Schubert-Berté: Három a kislány, Fényes: Osztrigás Mici, Sullivan: Mikádó, Planquette: Corneville-i harangok
most ezek ugranak be meg egy Zerkovitz szerzői est: Mi muzsikus lelkek
Kapcs. 1155. , 455 és 456. sorszámok
Ma éjjel láthatjuk az M3 csatornán a „Bécsi vér - Operett hangverseny a Pesti Vigadóból – 1983” második részét:
Pótlólag, ideírom a mindkét rész teljes műsortartalmát
Bécsi vér 1. rész
Riporter - műsorvezető: Antal Imre
Antal Imre műsorvezető köszönti a közönséget és a tévénézőket a Pesti Vigadó díszterméből, majd a bécsi operettekről, az operettszerzőkről beszél, aztán konferál.
Közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar és Dénes István karmester.
Tartalom és közreműködök:
1. Carl Zeller: A madarász - Postás Milka dala /Ötvös Csilla/
2. Carl Zeller: A madarász - Ádám dala /Horváth Bálint/
3. Johann Strauss: Kék Duna keringő - ének - Szabó Miklós szövegével /Pitti Katalin/
4. Oscar Strauss: Legénybúcsú – „Mi kell, szívem... „/Leblanc Győző/
5. Karl Millöcker: Dubarry – „Mindegy nekem...” /Kukely Júlia/.
Antal Imre Ralph Benatzky, Robert Stolz és Leo Fall operettszerzőkről és operettjeikről beszél.
6. Ralph Benatzky: Fehér Ló - Hans dala /Ötvös Csaba/
7. Robert Stolz: Két szív háromnegyed ütemben - Kettős /Pitti Katalin, Leblanc Győző/
8. Leo Fall: Madame Pompadour - Pompadour belépője /Kukely Júlia/
Antal Imre bekonferálja a következő számokat, röviden szól a két, külföldről érkezett vendégművészről:
9. Karl Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője – oroszul /Igor Morozov /
10. Lehár Ferenc: A mosoly országa - Liza belépője - franciául /Dominique Lebrun/
Bécsi vér 2. rész
Riporter - műsorvezető: Antal Imre
Antal Imre műsorvezető elmondja, hogy a Pesti Vigadóban az operetthangverseny második részében ifj. Johann Strauss operettjeiből hallhatunk részleteket.
Közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar és Dénes István karmester.
Tartalom és közreműködök:
1. A denevér - Rosalinda dala – németül /Dominique Lebrun/.
2. Egy éj Velencében - Gondola-dal /Horváth Bálint/
3. Bécsi vér - keringő - ének Szabó Miklós szövegével /Ötvös Csilla/
4. A cigánybáró - Toborzó /Ötvös Csaba/
5. A cigánybáró - Saffi dala /Pitti Katalin/
6. A cigánybáró - Barinkay belépője /Leblanc Győző/
7. A cigánybáró - Zsupán dala – oroszul /Igor Morozov/
8. A cigánybáró - „Ki esketett...” /Kukely Júlia, Horváth Bálint/
9. A denevér - a II. felvonás fináléja /Ötvös Csilla, Ötvös Csaba, Pitti Katalin, Leblanc Győző, Kukely Júlia, Horváth Bálint, Dominique Lebrun, Igor Morozov - a két külföldi vendégművész is magyarul énekel!/
Elkezdődött!
Ma éjjel az M3 csatorna sugározza:
2017. december 27. szerda 22:45 - 23:35
Bécsi vér - Operett hangverseny a Pesti Vigadóból – 1983
(2/1. rész) (50')
Részletek a Pesti Vigadóban 1983. június 24-én megtartott bécsi operett-hangversenyről, felvételről.
Műsorvezető: Antal Imre
Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Dénes István
A műsorban fellépett művészek:
Horváth Bálint
Igor Morozov
KUKELY JÚLIA
Leblanc Győző
Lebrun Dominique
Ötvös Csilla
Ötvös Csaba
Pitti Katalin
Rendezte: Bodnár István
A 2/2. részt holnap láthatjuk a televízió képernyőjén
(40')
2017. december 28. csütörtök 22:55 - 23:35 M3
Úgy bizony... - lásd bővebben az Operett magyar rádióban (1949-1990) c. topicba írt bejegyzésemet.
Látod, jó volt emlegetni őt, ma 9.33-kor bekapcsolatam a Dankó rádiót, és kinek a dalait hallottuk? Gyöngy Pálét....
Persze, kifelejtettem Gyöngy Pált...
Éveik számát tekintve itthon kétségkívül Szirmai Albert a „csúcstartó” a maga 87 évével. Nem sokkal „lemaradva” követi őt Huszka Jenő (85).
Külföldi operettszerzők között is kevesen éltek meg ilyen magas kort: Oscar Straus 84, Sidney Jones 84, Alexandre Charles Lecocq 86 éves volt, amikor meghalt. Legtovább Robert Stolz dal- és operettszerző, karmester élt: 95 éves korában érte a halál.
A Magyar Televízió Fényes Szabolcs zeneszerzőről sugárzott portrét, illetve vele készített születésnapi, zenés műsoros estet (koncert) is közvetített, sok meghívott művész vendég felléptével - ahol a komponista beszélget is a műsorvezetővel.
Belenéztem én is a műsorba, bár nekem régimódi ez a zene nagyon, és nem az izlésem, de érdekes volt az elején a beszélgetés a zeneszerzővel, szépen beszélt még még magyarul. Ilyen magas kort egyik operettszerző se ért meg sajnos, egyedül Gyöngy Pál a kivétel, ha jól tudom.
Arról tudsz, hogy van e még más operettszerzőnkról is felvétel?
Én Gyöngy Pállal láttam egy interjút idős korában, amit Antal Imre és Rátonyi Róbert készített vele. Az ő zenéjét más sokkal jobban kedvelem, egyik kedvenc operett szerzőm, napjainkban picit elfelejtették, pár dala marat a köztudatban.
https://nava.hu/id/428402/
Lehár Ferenccel készült még pár felvétel, amin beszélt:
https://www.youtube.com/watch?v=XlQPOFpaAd4
A televízióban tegnap éjjel sugárzott Szimai Albert-műsor tartalma volt:
Rátonyi Róbert interjúvolta meg Szirmai Albertet, amerikai otthonából Budapestre érkezett világhírű magyar komponistát, aki új operettjének, a Tündérlaki lányok operettszínházi bemutatójának próbájára érkezett Budapestre – 1963-ban.
Az interjút követően a televízió stúdiójában felvett részleteket (jeleneteket) láthattunk Szirmai operettjeiből:
egyebek közt a Táncos huszárok című operettből: „karmester-kettős”, a Mágnás Miskából, és ugyanennek az operettnek a 1949-es filmváltozatából is; A ballerinából táncjelenet; a Mézeskalács című daljátékból:
- Kórusjelenet és tánc: „Szív küldi szívnek szívesen…”
- „Szív küldi szívnek szívesen” – érdekesség volt, hogy a királykisasszony dalát először elénekelte Tiboldi Mária, őt követően Honthy Hanna „megmutatta” neki, hogyan is kell igazán a primadonnának előadni ezt a dalt - „az ő tolmácsolásában”, majd harmadszorra is elhangzott ugyanez a dal – már a kettősükben.
Honthy és Tiboldi mellett Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Galambos Erzsi, Lehoczky Zsuzsa, Mészáros Ági, Németh Marika, Baksay Árpád, Bodrogi Gyula, Latabár Árpád, Latabár Kálmán és Sárdy János szerepelt - énekelt az egyes darabrészletekben.
Továbbá Szirmai Albert dalaiból, sanzonjaiból is kaptunk egy válogatást Mezei Mária, Neményi Lili és Ráday Imre előadásában.
A műsor végén Rátonyi Róbert még rákérdezett a vendég, Szirmai Albert legújabb, „vadonatúj” operettének, a Tündérlaki lányok zenéjére is; sőt a komponista élőben, zongora mellől kísérte Németh Marikát és Baksay Árpádot, akik civilben, kezükben kottával, a szerző két oldalán állva énekeltek el egy duettet ebből az operettújdonságból – mintegy a premiert megelőzve, a nézőknek.
Nagyon örültem, hogy az M3 csatornán most újra láthattam ezt a régi, archív, fekete-fehér, zenés televíziós filmet - ízelítőt a múltból, hozzá kis „zenetörténetet” is.
Köszönöm, hogy beírtad ezt a műsort, ami elkerülte a figyelmem.
Most ideírom a már lement első két rész , a mai harmadik és a holnapi negyedik rész műsortartalmát, valamint a további adások időpontját is:
„Jön-e velem nagysád shimmyt járni”
Póka Éva és Csere László operettműsora
Ismert operettek slágerei neves művészek előadásában.
(1994) ( I- X. rész)
(40')
Rendező: Bilicsi Erzsébet
I. rész volt
2017. december 23. szombat 15:40 - 16:20 (ism.volt dec. 25.hétfő de. 07:20)
Műsortartalom:
Jacobi Viktor: Leányvásár
- Kettecskén;
- Tom és Lucy szerelmi kettőse.
Kálmán Imre: Marica grófnő
- Ringó vállú csengeri violám.
Schubert - Berté: Három a kislány
- Tschöll papa lányai mi vagyunk;
- Orgonáknak hófehér, bűvös szirma hull;
- Árva a ház.
Offenbach: Párizsi élet
- A hószín fátyol és a szűz mirtusz;
- Olyan tágas ez a város;
- A pénzkirály dala;
Cole Porter: Kán-kán.
II. rész volt
2017. december 25. hétfő 15:30 - 16:15 (ism. volt de. 7:20-tól)
Jacobi Viktor: Sybill
- Sybill levele;
- Ha valami van, ez az, ami roppant jó;
- Én édes asszonyom,
- Sybill; Volt egy hercegnő;
- Valami csoda varázs;
- Addig jó a tánc, míg izmos a láb;
- Illúzió a szerelem;
- Gombház, hogyha leszakad;
- A Nagyhercegnő belépője;
- Élni jó.
III. rész ma du. december 26., kedd 15:20 (Ism. december 27. , de: 7:20)
A mai műsor tartalmából:
Jacques Offenbach: Szép Heléna
- Heléna dala;
- Az istennők és Páris kvartettje;
- Menelaos dala;
- Kréta szigetre;
- Bordal;
- Heléna és Páris duettje;
- Voltam király Beóciában;
- Ha bölcs a férj;
- Kánkán.
IV. rész: december 27., szerda 15:30 (Ism.. december 28., de: 7:20)
A holnapi műsor tartalmából
Leo Fall: Pompadour
- Madame Pompadour belépője;
- Egy életem, egy halálom;
- Óh, Joseph, Óh, Joseph.
Franz von Suppé: Szép Galathea
- Pygmalion imája és Galathea ébredése;
- Mydas dala;
- Bordal.
Planquette: A corneville-i harangok
- Harangdal;
- Henry márki dala.
Arthur Sullivan: A Mikádó
- A három hölgy dala;
- Mikádó dala;
- Finálé.
A további adások időpontjai:
|
2017. december 28. csütörtök 07:20 Ism.) |
|||
| V. rész |
2017. december 28. csütörtök 15:30 |
||
|
2017. december 29. péntek 07:20 (ism.) VI. rész 2017. december 29. péntek 15:30 |
|||
|
2017. december 30. szombat 07:20 (ism.) |
|||
| VII. rész |
2017. december 30. szombat 15:25 |
||
|
2017. december 31. vasárnap 07:20 (ism,) |
|||
| VIII. rész |
2017. december 31. vasárnap 15:20 |
||
|
2018. január 1. hétfő 07:50 (ism.) |
|||
|
IX. rész
|
2018. január 1. hétfő 15:20 2018. január 2. kedd 07:50 (ism.) |
||
| X. rész |
2018. január 6. szombat 15:25 |
||
|
2018. január 7. vasárnap 09:20 (ism.)
|
Az m3 dec. 25-án délután 15 óra körül "Jön e velem nagyság simmyt járni" címmel operett ismertető műsort tartott, most Jacobi Viktor Sybill c. operettjét boncolgatták és ebből játszottak dalokat (én a médiabox-ról néztem vissza) és meséltek a zeneszerző életéről.
Valójában ez egy 10 részes operettműsor sorozat, amelynek a 2 része ment dec. 25-én.
Visszakerestem az első részt is, ebben a Jacobi: Leányvásárból, Schubert - Berté: Három a kislányból, Kálmán: Marica grófnőből, Offenbach: Szép Helénából és Cole Porter: Can-Can jából hallhattunk részleteket. A bevezető dal pedig minden rész elején Kálmán Bajadér: Jön e velem nagyság simmit járni
Kíváncsian várom a tövábbi részeket:
https://port.hu/adatlap/sorozat/tv/jon-e-velem-naccsad/poka-eva-es-csere-laszlo-operettmusora-4-resz/episode-485635
Este pedig a Duna tévén 2017. évi Budavári Palotakoncert 1 részét játszották vissza
M3 csatorna, ma éjjel
2017. december 25. hétfő 23:20 - 00:45
Szirmai-est - Szív küldi, szívnek, szívesen..
Magyar szórakoztató műsor (1962)
(85')
„Az a tipikusan mindenkivel előadódó helyzet, amikor csak úgy dudorászik valamit, aztán nem ugrik be, honnan is van ez - "csak fülbemászott". Szirmai Albertet például sokan várták 1963-ban idehaza, talán éppen azért is, mert bár a Mágnás Miska dallamvilága mindenkinek ismerős volt, de számos olyan sanzon, operett auráját is idézte fel már személye is, amelyek esetleg rá is erősíthettek az "Aha! - élményre".
A Magyar Televízióban konkrétan ez történt, megérkezésének alkalmából készítettek egy műsort a tiszteletére.”
Műsorvezető: Rátonyi Róbert
Szereplők:
- Bodrogi Gyula
- Galambos Erzsi
- Honthy Hanna
- Latabár Árpád
- Latabár Kálmán
- Lehoczky Zsuzsa
- Mészáros Ági
- Mezey Mária
- Neményi Lili
- Németh Marika
- Petress Zsuzsa
- Ráday Imre
- Rátonyi Róbert
- Sárdy János
- Tiboldi Mária
- Zentai Anna
Rendezte: Simon Zsuzsa
2017. december 18-án (hétfőn) 21:15-től látható felvételről Puccini Triptichon című műve az M5 HD műsorán.
21.10 - Előszó
21.15 - 23.40 Operaközvetítés
Az Opera honlapjáról:
Puccini utolsó előtti munkája volt a három egyfelvonásosból álló Triptichon, amely az I. világháború alatt született, s amelyet nyolc év szünet után már csak a befejezetlen Turandot követett.
Anger Ferenc produkcióját 2015 decemberében mutatta be az Erkel Színház. Látványtervező: Zöldy Z Gergely.
A fojtott hangulatú A köpeny egy Szajna-parton ringó bárkán meséli el egy szerelmi háromszög történetét; a húsvét idején játszódó Angelica nővér egy apáca tragédiáját mutatja be; a vígjátéki Gianni Schicchi ihletője pedig egy középkori firenzei alak, akinek rafinált meggazdagodásáról Dante is írt az Isteni színjáték „Poklában”.
Karmester: Kesselyák Gergely
Karigazgató: Strausz Kálmán
A felvétel 2017. szeptember 22-én és 24-én készült az Erkel Színházban
A köpeny
Opera egy felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal
Szövegíró: Giuseppe Adami
Szereposztás:
Michele – Florin Estefan
Giorgetta – Sümegi Eszter
Luigi – Fekete Attila
A Csuka – Szerekován János
A Vakond – Gábor Géza
A Szarka – Wiedemann Bernadett
Utcai énekes – Rácz Illés
Szerelmespár – Dunai Éva/Novák János
Gianni Schicchi
Opera egy felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal
Szövegíró: Giovanni Forzano
Az énekkart betanította: Szirtes Katalin
A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Szereposztás:
Gianni Schicchi – Kálmán Péter
Lauretta – Sáfár Orsolya
Zita – Wiedemann Bernadett
Rinuccio –Balczó Péter
Gherardo – Szerekován János
Nella – Keszei Bori
Gherardino – Takács Botond
Betto di Signa – Kiss András
Simone – Szüle Tamás
Marco – Busa Tamás
La Ciesca – Farkasréti Mária
Maestro Spinelloccio, doktor – Németh Gábor
Amantio di Nicolao, jegyző – Bátki Fazekas Zoltán
Pinellino, suszter – Gyarmati Álmos
Guccio, kelmefestő – Szentimrei László
(Felvétel: 2017. szeptember 22.)
Angelica nővér
Egyfelvonásos opera olasz nyelven, magyar felirattal
Szövegíró: Giovanni Forzano
A Gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Szereposztás:
Angelica nővér – Hamvasi Szilvia
Hercegnő – Ulbrich Andrea
Főnöknő - Dobi-Kiss Veronika
Tanító nővér – Kovács Annamária
Genovieffa nővér – Molnár Ágnes
Szigorú nővér – Farkasréti Mária
Osmina nővér – Kempf Márta
Dolcina nővér – Budao-Langermann Mónika
Betegápoló nővér – Vörös Szilvia
1. kolduló nővér – Bazsinka Zsuzsanna
2. kolduló nővér – Markovics Erika
1. novícia – Zavaros Eszter
2. novícia –Haris Nadin
1. laikus nővér – Bolya Papp Nikoletta
2. laikus nővér – Magassy Júlia
(Felvétel: 2017. szeptember 24.)
Megjegyzés: a televíziós közvetítés során a második és a harmadik egyfelvonásos darab sugárzása felcserélődhet.
Miért utálnám Bretzet? Nem ismerem, életemben nem találkoztam vele, feltűnésekor írtam róla egy csomó jót is. Pályája tévútra ment, mert tőlem akárhol is énekelhet, nem érdekel, ha rosszul énekel olyan szerepeket, amelyekhez a hangja kevés. Mozartot énekelne, könnyen lehet, hogy még tetszene is. De érdemtelen futtatása bosszant és felháborít. Ezt téveszted össze azzal, hogy "utálnám".
Eyvazov kicsit más eset. A Scala évadnyitón meglepő fejlődést mutatott zeneileg, ami nem csoda, mert majd 3 hónapig dolgozott a szerepen Chaillyval. Nála alapvetően a hanganyag és a fellések helye ill. a szerepek nagysága nem konvergál. Vagy kis szerep a Scalában, vagy Chenier másod-harmadrangú vidéki színházakban. Chenier a Scala évadnyitón: ez nem OK.
Ma délután (14.15 - 15.05) ismét láthatjuk az M3 csatornán Leo Fall Az elvált asszony című operettjének televíziós változatát: "Operett dióhéjban" (1977)
Fsz.: Pászthy Júlia, Fülöp Attila, Zsadon Andrea, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert, Csákányi László, Gyabronka József
Rendező: Félix László
Jana asszony válópert indít az ura, Karel udvari titkár ellen amiatt, hogy az megcsalta őt egy Gonda nevű ifjú hölggyel, aki, hogy még izgatóbb legyen az ügy, a Szabad Szerelmet Propagáló Liga apostolnője. Az amszterdami törvényszék elválasztja a feleket. Néhány hét múlva, amikor Karel éppen baráti társaságával mulat, Jana megjelenik a lakásán, mert atyja, Bakansej látogatóba érkezik hozzájuk, és mit sem tud a válási bonyodalomról. Jana egyelőre nem is szeretné édesapját felvilágosítani e kényes ügyről, ezért arra kéri volt férjét, viselkedjenek úgy, mintha még most is házasságban élnének. Karel elfogadja az ajánlatot...
Minél többször hallom ezt a zenét,annál gyengébbnek érzem.A többivel egyetérek.
A televíziós közvetítést is látva, Meyerbeer Hugenottákja tisztességes előadás. Szerintem a világ nagy operaházai is szívesen látnának, befogadnának ilyen, a mi operaházunkban színre vitt szép kiállítású és nagyszabású produkciót, mint amilyen ez volt.
Ezt nem hiszem el, hogy így gondolod. Csak valamiért utálod Bretzet. Én inkább hallgatok egy kisebb hangot kulturáltan mint egy ordító amatőrt. Nehezen tudom elhinni, hofy nem így érzel, mikor mindennek elmondtad pl Eyvazovot.
Kevesebb kultúrát, több hangot!
Nézve a felvételt,bizony más közelről látni az énekeseket. Bretz Gábor olyan kulturáltan énekel(függetlenül attól,hogy neki való mélységű-e ez a szerep),hogy azt tanítani lehetne. Szereti őt a színpad,az már csak szubjektum,hogy azokat az énekeseket szeretem,akik a hangjukkal és az arcukkal képesek hatni. Fölös hókuszpókusz nélkül.Az első felvonást egy az egyben húztam volna.
2017. december 11-én (hétfőn) 21:15-től látható felvételről Giacomo Meyerbeer A hugenották című operája az M5 HD műsorán.
(180 perc)
Opera három részben, öt felvonásban, francia nyelven, magyar felirattal
A történet alapjául a francia vallásháborúk egyik legszörnyűbb eseménye,
az 1572-es Szent Bertalan-éji mészárlás szolgált, amely során a Párizsba gyűlt francia reformátusokat (hugenottákat) a király beleegyezésével lemészárolták.
A darab a francia nagyopera egyik legeklatánsabb példája, amely 1836-os párizsi ősbemutatója után csakhamar az egész világot meghódította, és azóta is a legnépszerűbb és legtöbbet játszott művek között tartják számon.
Az Erkel Színház 2017. október 31-i előadásának kép-és hangfelvétele
Közreműködik a Magyar Állami Operaház énekkara, zenekara és a Magyar Nemzeti Balett tánckara
Karmester: Oliver von Dohnányi
Szereposztás:
Valois Margit, Navarra királynője – Kolonits Klára
Urbain, a királynő apródja – Balga Gabriella
Saint-Bris gróf – Cseh Antal
Valentine, Saint-Bris gróf lánya – Létay Kiss Gabriella
Raoul de Nangis, protestáns úr – Boncsér Gergely
Marcel, Raoul szolgája – Bretz Gábor
Nevers grófja – Haja Zsolt
Cossé, katolikus úr – Kiss Tivadar
Tavannes, katolikus úr – Dékán Jenő
horé, katolikus úr – Körösi András
De Retz, katolikus úr – Fülep Máté
Méru, katolikus úr – Laborfalvi Soós Béla
Maurevert, katolikus úr – Kiss András
Bois-Rosé, hugenotta katona – Kristofori Ferenc
Inas – Roska Dániel
1. udvarhölgy – Kerék Judit
2. udvarhölgy – Németh Mónika
Egy íjász – Búra Attila
1. szerzetes – Csiki Gábor
2. szerzetes – Zsigmond Géza
3. szerzetes – Fenyvesi Attila
1. protestáns párbajsegéd - Zsigmond Géza
2. protestáns párbajsegéd - Fenyvesi Attila
Alkotók
Szövegíró: Eugène Scribe/ Émile Deschamps
Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Koreográfus: Sebestyén Csaba
Magyar nyelvű feliratok: Kenesey Judit
Karigazgató: Strausz Kálmán
Az énekkart betanította: Csiki Gábor
Bemutató: 2017. október 28.
Megnyugtatlak, az első szereposztást vették fel. Szóval nem tudnak mást leadni.
Ma közvetíti a TV a Hugenottákat 21.15-től.Állítólag az első szereposztást.
Ahogyan jeleztem, foglalkozom az előző időszakban bemutatott televíziós adaptációk-bemutatók adataival - de ha már benne vagyok, egészen 1957-ig visszanyúlok, a kezdetekhez, kibővítve az adatok tárházát. Akkoriban még nagyon kevés zenés színházi produkció (televíziós stúdiófelvétel) készült, némelyik csak részleteiben maradt meg a TV archívumában. Erről szólott Ruitner Sándor is cikkében (amit ugyancsak bemásoltam ide. Idézek tőle: "Ilyen-olyan próbálkozások már régebben is folytak a képernyőn - külön operák, külön operettek, zenés játékok létrehozásával - de a mostani zenei dramaturgia terve az, hogy éves viszonylatban kínáljon bő választékot a nézőnek." (1972. május 30.)
(1972 szeptember - 1982 szeptember)
Szinetár Miklós előszava:
„Most érkezett tizedik évadjához a Zenés TV Színház.
Megkérdezhetik, miért emlékezünk meg - mégpedig szeretettel - erről az egyetlen kis évtizednyi múltról?
Van mentség és magyarázat, amiért nemcsak említést, de szolid ünneplést is érdemel, ez az életképes vállalkozás.
Ez a mi huszonöt éves intézményünk Európában a legkevesebb műsorórát sugározza, ennek ellenére sehol - és ez Európán kívüli országokra is vonatkozik - ilyen szervezett rendszerességgel nem szólalnak meg zenés-drámai remekművek. Mi büszkék vagyunk, hogy Mozarttól Bartókig számos operát mutattunk be a tíz esztendő folyamán, ezáltal milliós új nézőtábort igyekeztünk - gyakran sikerrel - bevonni e remekművek megismerésébe, sőt: élvezetébe.
Bartók és Kodály országa kis ország, de - éppen általuk is - zenei nagyhatalom. Ez a fogalom lassan közhellyé kopott, de tudvalevően a közhely is igazságot tartalmaz. Zenei nagyhatalmi pozíciót, hisszük, a mi Televíziónk is erősíti. Fenti tevékenységén kívül a Zenés TV Színház ösztönzi, támogatja és megjelenési lehetőséghez juttatja a kortárs zeneszerzőket és alkotásaikat is. Láng István, Lendvay Kamilló, VajdaJános operái - hogy ötletszerűen soroljuk - eredeti televíziós műalkotásként jöttek létre. És ez a tény talán tovább emeli a 10 éves vállalkozás erkölcsi értékét.”
A valódi sorozat tehát ez volt - aminek adatait is felhasználtam előző kigyűjtésemben.
Még valami: "Zenés TV Színház" címet sok esetben helytelenül a "TV Zenés Színháza"-ként írják/írták le - pedig a kettő ugyanaz (nincs másik sorozat) -, de az előbbi a helyes névváltozat. Ebből következik: 1963-ban nem indult el más néven sem ez a sorozat, csak akkor folytatódott az 1957-ben megkezdett zenés darabok televíziós "gyártása", és majd csak 1972 szeptemberétől kapta jelzett összefoglaló címét - a rendszeres televíziós adások jelentkezésekor.
Azt hiszem két dologról írtunk, elnézését kérem, ha előbb nem fogalmaztam egyértelműen. Ahogy utánanéztem több internet helyen, 1963-ban indult, azonos emblémával az egyes művek, a „Zenés TV-Színház” sorozat a már említett Dallapiccola művel.
Ez tartott ameddig tartott. Utána indult 1970-ben a „TV Zenés Színháza” sorozat, aminek bemutatóit Ön nagyon precízen összegyűjtötte.
Azt hiszem én – már csak a hasonló szavak miatt is – kevertem a két sorozatot. (Más lapra tartozik, de Juhász Előd interjúkötetében Szinetár Miklós is keverte, összevonta a két sorozatot).
De, örömmel látnám itt az előző, 1963-ban induló sorozat adatait is.
Köszönöm, kedves joska141!
Igazság szerint, pár cím még hiányzik a listából, későbbiekben még pótolhatom, kiegészíthetem azt.
A másik: tervbe vettem a televízióban 1957 és 1972 közötti időszakban készült zenés darabok (opera, operett, balett, zenés játék) számbavételét is; az első tizenöt évben ritkábban, de valóban előfordultak ilyen "zenés színházi" alkotások a televíziós műsorgyártásban. Magam is szívesen emlékszem ezekre vissza! Utána nézek ennek. Összeszedem ezeket a címeket is, amelyeket szintén ismertetni fogok.
Tisztelt „Búbánat”!
Rendkívül lenyűgöző az összeállítás, amit tetszett készíteni a Zenés TV Színház 1972-1993. közötti időszaki tevékenységéről. (Zárójelben: szomorú volt látni, hogy csökkent a bemutatók száma a rendszerváltás utáni években…de ez már politika lenne.)
Tisztelettel érdeklődöm: nem tetszik-e valamikor ugyanígy feldolgozni, (vagy esetleg valahol már megtalálható az előzmények között?) az 1963-1972.évek közötti időszakot is?
Valahol, valamelyik fórumon már tetszett ezekről a művekről is írni. A kezdő, 1963-as Éjszakai repülésről például már idén áprilisban volt Önnek több írása.
Még egyszer köszönöm a jelen listát.
Az elmúlt években alkalmanként hírt adtam itt a topicon az egykori Zenés TV Színház opera, operett, balett, zenés játék produkcióiról – azokról, amelyeket a Duna TV-n, majd az M3 csatornán több évtized után újra láthattunk a képernyőn. Úgy gondoltam, talán érdemes e több tucat zenés darab televíziós változatának cím- és időrendi adatát egy helyre, a teljességre irányuló törekvéssel, egységes keretbe - valamiféle rendszerbe - beilleszteni, hogy így az egész jobban áttekinthető legyen az ide látogató fórumozók számára.
E gondolatot tett követte: több helyről visszakerestem a televíziós zenés színházi alkotások adatlapját, onnan kiírtam és ide, egy helyre összegyűjtöttem a bemutatókat - időrendbe szedve, a műfaj és a rendező nevének is a megjelölésével. A szereplőket, közreműködőket nem tüntettem fel, mert azok a szerző, cím, rendező neve alapján, az érdeklődők számára, a Google segítségével amúgy is egyszerűen visszakereshetőek.
Kezdem az első tíz évet felölelő időszak (1972 szeptembere – 1982 szeptembere) „termésével”:
1972.
szeptember 30. - Lendvay Kamilló: A bűvös szék – opera; rendező: Vámos László
október 21. – Planquette: Garasos menyasszony – operett; rendező: Vámos László
november 11. – Farkas Ferenc – Harangozó Gyula: Furfangos diákok – táncjáték; rendező: Bednai Nándor
november 24. – Hugo Weisgall: Az erősebb – opera; rendező: Ádám Ottó
november 24. – Madarász Iván: A nő meg az ördög – vígopera; rendező: Kalmár András
december 25. – Huszka Jenő: Bob herceg – operett; rendező: Keleti Márton
1973.
január 26. – Daróczi-Bárdos Tamás – Vargha Balázs: A csodadoktor – zenés diákkomédia; rendező: Félix László
február 24. –Schöck Ottó – Kállai István: Nem akarok apa lenni! – zenés játék; rendező: Iglódi István
április 2. – Sárközi István – Weöres Sándor – Koós Iván: Y-háború – bábopera; rendező: Szőnyi Kató
április 3. – Daróczi-Bárdos Tamás- Vargha Balázs: Mézesfazék – diákkomédia; rendező: Félix László
május 12. – Ibert: Angelika – vígopera; rendező: Horváth Ádám
június 30. – Ivo Lothka-Kalinsky – Róna Frigyes: A gomb – szatirikus opera; rendező: Szitányi András
szeptember 29. – Schubert: Házi háború – vígopera; rendező: Békés András
október 27. – Vincze Ottó – Vidor Miklós: A szüzek városa – zenés vígjáték; rendező: Kalmár András
november 30. – Pergolesi: Úrhatnám szolgáló – vígopera; rendező: Szitányi András
december 26. – Dohnányi Ernő: A tenor – opera; rendező: Horváth Ádám
1974.
február 2. – Wolf Péter – Csizmarek Mátyás: Nyári kaland –zenés vígjáték; rendező: Kerényi Imre
március 26. – Hidas Frigyes – Vargha Balázs: Tökéletes alatt való – opera-groteszk; rendező: Vámos László
április 14. – Deák Tamás – Tabi László: Ejnye, Cecília! – zenés vígjáték; rendező: Mamcserov Frigyes
május 18. – Szokolay Sándor: Vérnász – opera; rendező: Mikó András
június 15. – Sullivan: A mikádó – operett; rendező: Seregi László
október 18. – Tamássy Zdenkó – Brand István: Enyém a világ! – zenés játék; rendező: Gyarmathy Lívia
november 9. – Offenbach: A férj kopogtat – operett; rendező: Békés András
december 25. – Fényes Szabolcs – Szász Péter: Örökzöld fehérben-feketében I. – zenés játék; rendező: Szász Péter
december 26. - Fényes Szabolcs – Szász Péter: Örökzöld fehérben-feketében II. – zenés játék; rendező: Szász Péter
1975.
február 14. – Ligeti György – Szilágyi Dezső – Koós Iván: Aventures – Bábváltozat; rendező: Bednai Nándor
február 14. – Láng István: A nagy drámaíró – operakomédia; rendező: Horváth Zoltán
március 15. – Erkel Ferenc: Bánk bán – opera; rendező: Vámos László
április 26. – Tamássy Zdenkó: Vendégek – opera; rendező: Félix László
június 27. – Huszka Jenő: Lili bárónő – operett; rendező: Kalmár András
október 4. – Puccini: Gianni Schicchi – opera; rendező: Szinetár Miklós
december 14. – Farkas Ferenc: A bűvös szekrény – opera; rendező: Fehér György
1976.
január 13. – Poulenc: Az emberi hang – opera; rendező: Vámos László
február 7. – Eisemann Mihály – Békeffy István: Egy csók és más semmi… - zenés vígjáték; rendező: Kalmár András
március 28. – Sárközy István - Mikszáth Kálmán, Bendek András,Semsei Jenő, Innocent- Vincze Ernő „Szelistyei asszonyok” című daljátéka nyomán a forgatókönyvet írta Tóth Zsuzsa: Itt járt Mátyás király I. – zenés kalandfilm; rendező: Sándor Pál
március 31. - Sárközy István- Tóth Zsuzsa: Itt járt Mátyás király II. - zenés kalandfilm; rendező: Sándor Pál
április 2. - Sárközy István – Tóth Zsuzsa: Itt járt Mátyás király III. - zenés kalandfilm; rendező: Sándor Pál
június 5. – Walton: A medve – opera; rendező: Ádám Ottó
október 16. – Suppé: A szép Galathea – operett; rendező: Szirtes Tamás
november 20. – Ránki György – Weöres Sándor: A csendháborító – zenés játék; rendező: Vámos László
december 25. - Delibes – Harangozó Gyula: Coppélia – balett; rendező: Bednai Nándor
1977.
…..... - Monteverdi: Tankréd és Klorinda párviadala – opera; rendező: Apró Attila
február 19. – Horváth Jenő – Kellér Dezső: A szabin nők elrablása – zenés játék; rendező: Egri István
március 12. – Rossini: A sevillai borbély – vígopera; rendező: Szinetár Miklós
április 8. – Hidas Frigyes – Seregi László: Cédrus – balett; rendező: Horváth Ádám
június 29. – Vajda János: Barabbás – opera; rendező: Fehér György
november 4. – Sztravinszkij – Szilágyi Dezső – Koós Iván: A katona története – bábváltozat; rendező: Szitányi András
december 26. – Fényes Szabolcs – Mészöly Dezső: Sakk-matt – zenés játék; rendező: Félix László
1978.
január 5. –Verdi: Otello – opera; rendező: Horváth Ádám
április 4. – Erkel Ferenc: Hunyadi László – opera; rendező: Vámos László
május 12. - Lamberto Gardelli: Az impresszárió – opera; rendező: Mikó András
június 10. – Suppé: Boccaccio – operett; rendező: Seregi László
július 8. – Donizetti: Rita – vígopera; rendező: Békés András
október 15. – Hidas Frigyes: Bösendorfer – opera; rendező: Vámos László
november 11. – Offenbach: Párizsi élet – operett; rendező: Félix László
1979.
január 21. – Menotti: A telefon – opera; rendező: Mikó András
március 24. – Leoncavallo: Bajazzók – opera; rendező: Fehér György
április 6. – Lendvay Kamilló: Tisztességtudó utcalány – opera; rendező: Vámos László
május 12. – Fényes Szabolcs: Maya – operett; rendező: Horváth Tivadar
október 12. – Ránki György: Pomádé király új ruhája – vígopera; rendező: Félix László
november 30. – Sztravinszkij: Mavra – vígopera; rendező: Vámos László
november 30. – Balassa Sándor – Fodor Antal: Irisz – balett; rendező: Leo Nadelmann
december 25. – Millöcker: A koldusdiák – operett; rendező: Seregi László
1980.
január 1. – Victor Máté – Petőfi Sándor – Garai Gábor: Bolond Istók – zenés játék; rendező: Szitányi András
január 30. – Maciej Malecki – Adam Slavinski – Baranyi Ferenc: Ő meg ő – zenés játék; rendező: Félix László
március 13. – Mozart: Szöktetés a szerájból – vígopera; rendező: Szinetár Miklós
április 1. – Prokofjev - Szilágyi Dezső – Koós Iván: Klasszikus szimfónia – bábváltozat; rendező: Szitányi András
április 26. – Hidas Frigyes –Eugene Labich – Végh György - G. Dénes György: Leánykérés éjjel kettőkor – zenés bohózat; rendező: Szirtes Tamás
október 20. – Petrovics Emil: Bűn és bűnhődés – opera; rendező: Maár Gyula
december 24. – Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél – operett; rendező: Vámos László
1981.
január 30. – Szirmai Albert – Heltai Jenő: Úri jog – zenés játék; rendező: Félix László
február 18. – Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony – opera; rendező: Békés András
március 28. – Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára – opera; rendező: Szinetár Miklós
április 26. – Weill – Brecht – Szabó Miklós: A hét főbűn – songopera balettel; rendező: Kerényi Imre
május 29. – Dohnányi Ernő – Seregi László: Változatok egy gyermekdalra – balett; rendező: Horváth Ádám
június 26. – Zerkovitz Béla – Rátonyi Róbert, Nemlaha György, Bednai Nándor: Mi, muzsikus lelkek… - zenés játék; rendező: Bednai Nándor
szeptember 11. – Puccini: A köpeny – opera; rendező: Mikó András
október 3. – Jacobi: Sybill – operett; rendező: Seregi László
október 24. – de Falla – Balogh Géza – Ambrus Imre: Pedro mester bábszínháza – bábváltozat; rendező: Horváth Zoltán
1982.
február 28. – Deák Tamás – Edgar Allan Poe - Apró Attila – Bánki László: Az elítélt – fantázia; rendező: Apró Attila
március 15. – Erkel Ferenc: Névtelen hősök – opera; rendező: Vámos László
június 25. – Lehár Ferenc: Tavasz – operett; rendező: Félix László
Folytatom az 1982 szeptembere után adásba került zenés darabok bemutatóinak időrendi ismertetését (itt már – néhány kivételtől eltekintve - csak a bemutató évét adom meg.)
1982
1982. augusztus - Aldobólyi Nagy György – Szép Ernő – Műller Péter: Vőlegény -zenés játék; rendező: Vámos László
1982. augusztus – Rossini: Alkalom szüli a tolvajt – vígopera; rendező: Békés András
1982. Planquette: A corneville-i harangok - operett; rendező: Seregi László
1983.
1983. január 7. - Lortzing: Az operapróba – vígopera; rendező: Horváth Zoltán
1983. - Láng István – Mándy Iván: Álom a színházról – opera; rendező: Maár Gyula
1983. - Fényes Szabolcs – Heltai Jenő – Szenes Iván:Osztrigás Mici – zenés játék; rendező: Horváth Ádám
1983. - Mozart - Hevesi Sándor: Mirandolina (La Finta Giardiniera átdolgozása) – vígopera; rendező: Félix László
1983. – Puccini: Angelica nővér – opera; rendező: Békés András
1983. október - Flotow: Márta – opera; rendező: Horváth Ádám
1983. november 13. - Pergolesi: Féltékenység-balgaság – vígopera; rendező: Boschán Daisy
1984.
1984. – Offenbach: Fortunio dala - operett; rendező: Szirtes Tamás
1984. - Tamássy Zdenkó - Hunyadi Sándor – Baranyi Ferenc: Olasz vendéglő – zenés játék; rendező: Szirtes Tamás
1984. – Georg Kreisler – G. Dénes György: Lola Blau – zenés játék; rendező: Seregi László
1984. szeptember - Verdi: Falstaff – vígopera; rendező: Vámos László
1984. október 19. - Offenbach: Hoffmann meséi – opera; rendező: Szinetár Miklós
1985
1985. február - Jacobi: Leányvásár - operett; rendező: Zsurzs Éva
1985. - Vujicsics Tihamér: Éjféli operabemutató – zenés tréfa; rendező: Vámos László
1985. - Madarász Iván - Carel Capek – Romhányi Ágnes: Lót – opera; rendező: Maár Gyula
1985. – Fall: Pompadour – operett; rendező: Seregi László
1986
1986 - Ránki György - Hubay Miklós –Vas István: Egy szerelem három éjszakája - zenés játék; rendező: Félix László
1986. - Vajda János: Mario és a varázsló – opera; rendező: Hegyi Árpád Jutocsa
1986. - Rimszkij-Korszakov: Mozart és Salieri – opera; rendező: Ádám Ottó
1986. - Aldobolyi Nagy György - Brandon Thomas - Fáy I. Béla: Charley nénje - zenés játék; rendező: Málnay Levente
1987
1987. – Verdi: Rigoletto – opera; rendező: Horváth Ádám
1987. – Cimarosa: A titkos házasság – vígopera; rendező: Ferkai Tamás
1987. - Victor Máté – Oscar Wilde – Bán Róbert:A canterville-i kísértet - zenés játék; rendező: Bán Róbert
1987. - Bergendi István - Hunyadi Sándor – G. Dénes György: Kártyaaffér hölgykörökben – zenés játék; rendező: Bán Róbert
1987. - Hubay Jenő: A cremonai hegedűs – opera; rendező: Gali László
1987. – Mozart: Figaro házassága – vígopera; rendező: Szinetár Miklós
1988
1988. - Bizet: Dzsamile - vígopera; rendező: Mikó András
1988. – Schubert-Berté: Három a kislány – daljáték; rendező: Seregi László
1988. – Johann Strauss: A denevér - operett; rendező: Szinetár Miklós
1988. – Mozart: Cosi van tutte –vígopera; rendező: Szinetár Miklós
1988. - Ravel: Pásztoróra – opera; rendező: Békés András
1988. – Donizetti: Szerelmi bájital – vígopera; rendező: Fehér György
1988. – Offenbach: Italománia, avagy operaest pezsgővel – operett; rendező: Ferkai Tamás
1988. – Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – operett; rendező: Maár Gyula
1989
1989. – Mascagni: Parasztbecsület - opera; rendező: Békés András
1989. - Gounod: A galamb – vígopera; rendező: Hajdú György
1989. – Huszka Jenő: Gül baba – operett; rendező: Palásthy György
1989. – Beethoven: Fidelio – opera, rendező: Szinetár Miklós
1989. - Pergolesi: A zenemester – vígopera, rendező: Ádám Ottó
1989. október 28. – Hervé: Lili – operett; rendező: Seregi László
1989. november - Aleksandr Kholminov - Csehov - Rigó Béla: Lakodalom - zenés játék; rendező: Éry-Kovács András
1991
1991. - Rózsa Pál – Kopányi György: Terzett – zenés játék; rendező: Nagy Viktor
1991. - Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás – operett; rendező: Ádám Ottó
1991. – Rossini: Hamupipőke – vígopera; rendező: Békés András
1992
1992. – Puccini: Bohémélet – opera; rendező: Nagy Viktor
1993
1993. augusztus 20. - Erkel Ferenc: István király – opera; rendező: Koltay Gábor
Ez összesen 130 produkciót jelentett a Zenés TV Színház történetének huszonegy éves fennállása alatt!
Kapcs.: 1063. sorszám
„Zenés színház a képernyőn”
Írta: Ruitner Sándor
(RTV Újság, 1972. május 30.)
„Amikor a Televízió szórakoztató és zenei főszerkesztőségének keretében megalakult a zenei dramaturgia, egyik humoristánk a következőképp egyszerűsítette tevékenységét:
’olyan ez a munka, mint egy jó szakács egyszerű receptje: Végy egy írót, egy költőt és egy zeneszerzőt, beszélj meg velük egy témát, aztán zárd össze őket egy alkotó közösségbe – megfelelő mennyiségű pénzzel. Az általuk létrehozott műhöz adj elegendő számú zenészt, színészt, táncost, valamint élesztő gyanánt egy rendezőt. Hosszas keverés (próba) után helyezd az elkészült masszát egy lámpák által fűtött stúdió-sütőbe… s íme kész egy televíziós zenés játék.’
Milyen egyszerűen hangzik ez a néhány mondatnyi recept, s mégis mennyi fejtörést okoz annak a néhány embernek, aki elhatározta, meghonosítja, rendszeressé teszi a zenés tévéjátékok bemutatását!
A hangsúly a rendszerességen van, hiszen ilyen-olyan próbálkozások már régebben is folytak a képernyőn – külön operák, külön operettek, zenés játékok létrehozásával -, de a mostani zenei dramaturgia terve az, hogy éves viszonylatban kínáljon bő választékot a nézőknek. Ez az alkotóközösség az ’alapanyagok’ széles tárházából válogat, a zenés színpad valamennyi megnyilvánulása foglalkoztatja.
Próbáljuk megközelíteni a kérdést a szórakoztatás szemszögéből. Az ellenvélemények itt szinte viharosan csapnak össze, hiszen színházlátogató közönségünk eleve különbséget tesz az opera és az operett között. Egyesek fanyalogva nézik le az utóbbit, mások félve borzadnak az előbbitől. Viszont a harmadik, a balett, amely mindkettőre csillogó ékszereket aggaszt, majd önmagában – táncjáték formájában – kezd önálló életet élni, talán épp ez az a műfaj, amelyet az opera – operett mérkőzést vívó nézők egyaránt szívesen fogadnak…
S hogy milyen művek bemutatását tervezi a zenei dramaturgia?
Az „étlapot” most nem szeretnénk ismertetni (bár a bemutatásra kerülő darabok java már ’dobozban van’), mert a zenés játékok rendszeres jelentkezésére a Budapesti Zenei Hetektől kezdve kerül sor, és addigra ez a kis ’előzetes’ régen feledésbe menne.
A bemutatók mindenesetre igyekeznek majd felvonultatni a magyar előadóművész-gárda színe-javát, a közönség által ismert és szeretett ’sztár’-októl a fiatal tehetségekig. A változatosság ezen a téren is kötelező alapelv lesz.
Bizonyos, hogy az ország zenés színházai képtelenek annyi új művel jelentkezni, amennyi nálunk is kielégítené a fokozott igényeket. Így hát a Tv zenei dramaturgiája megpróbál majd egy a közönség által jogosan igényelt műfajban bizonyos űrt kitölteni, zenei életünket színesebbé tenni.
Tehát: ősztől kezdve jön a tévé zenés bemutatóinak egész sora!”
Több évtizeddel később, Ruitner Sándor visszaemlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára: "Volt egyszer egy Zenés TV Színház"
Több részletre bontva másoltam be a teljes interjút, ide a topicba: lásd 686., 687., 688., 689., 690. sorszámoknál.
Ma éjjel az M3 csatornán (időpont: 22.25 - 23.40) láthatjuk újra:
Johann Strauss: A cigánybáró
magyar televíziós operettfilm (FF)
MTV, 1969
(70 perc)
Rendezte: Mikó András
Magyar versszövegek: Fischer Sándor
Szereplők:
Mehmet pasa: Kiss Ferenc
Barinkay Gáspár: Németh Sándor
Barinkay Sándor, a fia: Németh Sándor (énekhangja: Ilosfalvy Róbert)
Szaffi: Lehoczky Zsuzsa (énekhangja: Házy Erzsébet)
Czipra:Ladomerszky Margit (énekhangja: Komlóssy Erzsébet)
Zsupán: Melis György
Arzéna: Esztergályos Cecília (énekhangja: Ágai Karola)
Carnero: Raksányi Gellért (énekhangja: Lendvay Andor)
Gábor diák: Benedek Árpád (énekhangja: Bende Zsolt)
Mirabella: Divéky Zsuzsa (énekhangja: Garancsy Márta)
Írnok: Petrik József
Km.: A Magyar Állami Operaház énekkara és balettkara (Koreográfus: Barkóczy Sándor)
A zenei hangfelvételt a Magyar Rádió készítette: a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről (1961. év)
Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Ferencsik János
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Mindjárt kezdődik az M5 csatotnán
21:15 - 22.20 Gaetano Donizetti: Farsangi kalamajka, avagy A torkos csütörtök - Armel operák 2017
A bécsi MuTh (Musik&Theater) Színházban 2017. július 1-jén 19.30 órai kezdettel Gaetano Donizetti Il giovedi grasso (Farsangi kalamajka) című darabját mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház, Toronykőy Attila rendezésében. A Szegedi Szimfonikus Zenekart Gyüdi Sándor vezényelte.
„Farsangi kalamajka, avagy A torkos csütörtök (eredeti címén A farsang csütörtökje, amelyet 1829. február 26-án mutattak be Nápolyban a Teatro del Fondóban) Gaetano Donizetti egyfelvonásos, romantikus vígoperája, amely dacára annak, hogy a történet kissé halovány, a szegedi feldolgozás nagyon szórakoztatóra sikeredett.
A Farsangi kalamajka a romantikus vígjátékok klisésnek ható elemeit tartalmazza; egy szerelmespár, akik nem lehetnek együtt, egy szórakoztató manipulátor, aki úgy megkeveri a szálakat, hogy a néző büszke lehet magára, ha az előadás végéig nyomon tudja követni, és persze a boldog vég, amelyhez nyilván egyszerűbb és unalmasabb út is vezethetett volna.
A Szegedi Nemzeti Színház operatársulata rendkívüli sikerrel mutatta be fesztiválprodukcióját, Donizetti pár éve a szegedi repertoárban Farsangi kalamajka címen játszott vígoperáját, az Il giove di grasso-t. Toronykőy Attila rendező olasz nyelven újította fel a produkciót, tekintettel arra, hogy döntőbe jutott versenyzőként francia operaénekes, MorganeHeyse alakította Nina szerepét, és a nemzetközi közönség - valamint az internetes közvetítés révén a nagyvilág - számára az eredeti nyelven való előadás nyilvánvalóan könnyebbé teszi a befogadást.
A fergeteges mókázást és a Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével zajlott, Gyüdi Sándor által dirigált virtuóz zenei megvalósítást a közönség kirobbanó lelkesedéssel fogadta."
Szereposztás:
Nina – Morgane Heyse
Ernesto - Balczó Péter
Camilla - Laczák Boglárka
Cola - Szélpál Szilveszter
Sigismondo - Cseh Antal
Ezredes - Dani Dávid,
Teodoro - Doszpod Kristóf
Stefanina - Himmer Veronika
A fergeteges sikert aratott előadás ma, hétfőn este 21 óra 15 perces kezdettel az M5 Televízióban tekinthető meg.
M3 csatorna, 2017. november 9. csütörtök 22:20 - 23:25
Marton Éva portré
Portréfilm (2004)
(65')
Örökös tagság sorozatunkban sajnos nem készült portré Marton Évával, a Kossuth-díjas operaénekesnővel, ezért most a 2004-ben készült adással mutatjuk be pályáját, óriási sikereit, hitvallását. Közben láthatjuk nagy operákban és nagy szerepekben, többek között: Puccini - Tosca, - Turandot; Giordano - Andrea Chénier; Richard Strauss - Elektra; Wagner - Lohengrin; Bartók Béla - A kékszakállú herceg vára; Erkel Ferenc - Bánk bán.
