Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

5.

„Egyszer mosolyogva így emlékezett /Kemény Egon - megjegyzés:smaragd/  erre:

„Micsoda boldogság volt az első rádióoperett főszerepében Gyurkovics Mária számára egyáltalán papírra vetni a koloraturák kottaképét…Aztán szinte a fellegekben járva, a felvételt visszahallgatni. Mert lehet, hogy egy olyan nagy színházi siker, amit pl. a Valahol délennel megértem, egy operettszerző számára a felejthetetlenül elegáns estélyi ruhát jelenti, de ezen a bizonyos frakkon vagy szmokingon a legszebb dísz az a briliánsokkal kirakott nyakkendőtű, vagy mandzsettagomb, amit egy ilyen rádiós darab énekes remeklése nyújt. Nem ezért a kevés pénzért, hanem ezért a hihetetlen szépségért érdemes csinálni!...”

„És ez volt az a pillanat, amikor a szép melódiák, valamint az ezeket megszólaltató szép hangok szerelmese elérhette végre régi – még Bécsből eredeztethető – vágyát, hogy vokális kompozíciói a legmagasabb rendű művészetekhez szokott közönség zenei igényei szerint szólaljanak meg.”- írta Ruitner Sándor Kemény Egonról a „Májusfa-’val induló új, magyar rádióoperett és -daljáték műfajra vonatkoztatva.

Hozzáteszem, mint ahogyan itt a fórumon is részben bemutattuk, 1940-től a Magyar Rádió (korábban Rádió Budapest I.) irodalmi műsoraiban is megjelentek Kemény Egon kompozíciói: magyar, angol, amerikai költők verseit zenésítette meg. Előadóik kiváló operaénekesek voltak:  Anday Piroska, Ányos Irén, Báthy Anna, Basilides Mária, Warga Lívia, Neményi Lili, Székely Mihály, Rösler Endre, Koréh Endre.

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

4.

„A Molnár-féle lexikon arról is tudósít, hogy Kemény Egon 1935-ben már tagja a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, sőt a Színpadi Szerzők Egyesületének is. Teljes joggal, hiszen ekkor már túl van első operettpremierjén.

….

1929-ben a Fővárosi Operettszínház mutatta be Egon Kikelet utca 3 című darabját, amely a szakmai sikert meghozta ugyan, de ennek nem volt anyagi vonzata, vagyis elmaradt a nagyon várt kasszasiker…Csaknem 15 esztendős színházi „szünet”, valamint a II. világháború vérzivatara  után,  Fényes Szabolcs első igazgatóság idején mutatták be következő operettjét, a Fekete liliomot, amelynek főszerepét Karády Katalin játszotta – nagy sikerrel – Az ezt követő években indult be teljes gőzzel a rádiós operett-műhely.

…

És ez volt az a pillanat, amikor a szép melódiák, valamint az ezeket megszólaltató szép hangok szerelmese elérhette végre régi – még Bécsből eredeztethető – vágyát, hogy vokális kompozíciói a legmagasabb rendű művészetekhez szokott közönség zenei igényei szerint szólaljanak meg.”

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

3. 

"Birtokomban van egy tanulmánykötet, amely a Magyar Muzsika Könyve címmel 1935-ben jelent meg – dr. Molnár Imre szerkesztésében -, s ennek a vaskos kötetnek az utolsó fejezete, közel 300 oldal, ezt az alcímet kapta: A 20. század zenélő Magyarországa. Nos, ennek a 300 oldalnak lexikális részében és arcképcsarnokában is helyett kapott az akkor 30 esztendős fiatalember, aki már abban az időben is – ismétlem 1935-ben! – gyakran foglalkoztatott szerzője volt a Magyar Rádiónak. S ehhez az adathoz szorosan kötődik az a meglepő kiegészítés, hogy a Bécsben végzett komponista darabjai ilyesfajta címeket viseltek: 4 tételes magyar szvit; Hullámzó Balaton /magyar népdalfeldolgozás/; vagy az idegenesen csengő, de mindenképpen hazai származásra utaló Népdal-potpourri…És még egyszer hadd emeljem ki: mindez a hazai rádiózás legkorábbi periódusában."

A mai műsorból  a

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

(1957) 

Magyar Rádió, daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre 

rádiófelvételt emelem ki, három dalt hallottunk:

Lilla - Házy Erzsébet és Csokonai Vitéz Mihály - Ilosfalvy Róbert kettősét:

- "Az első reggel..."

- "Lilla, itt a drága óra"

e közé szerkesztve 

Csokonai dalát "Sötét lepel borult reám..." - Ilosfalvy Róbert.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát (a 43 tagú Rádiózenekar) Lehel György vezényelte.

A darab méltatásával már többször foglalkoztunk, erre most nem térek ki. Aki meghallgatta, biztosan nagyra értékeli...

Bámulatos ez a műsorhét, ezért is örülök, hogy a "Komáromi farsang" szerepel benne. 

Házy Erzsébet iránti csodálatunkat, ha lehet még fokozni, akkor ez megtörtént, előadókészsége és tudása, sokszínűsége, h a n g j a elbűvölő, egyik felvétel után a másik, mindegyiken.

Nagy Ibolya riportalanyai, a riportok és az információk érdekesek, lekötik a figyelmünket. A hét vendége Klemen Teréz sokoldalú személyisége példamutató a művészet támogatása tekintetében, amit ezekben a napokban részletesen megismerhetünk. Kiváncsi vagyok, ismerte-e a mai adás előtt a "Komáromi farsang"-ot?

Most!  Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.18

KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang" (1957)

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert énekel

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Irta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

2.

"Mielőtt erről részletesebben beszélnék, engedtessék meg, hogy magáról a komponistáról szóljak néhány szót: Kemény Egon manapság pontosan olyan idős, azaz kilencvenkét éves lenne, mint a magyar zeneszerzők doyenje, Farkas Ferenc, ha megérhette volna ezt a szép kort. Ugyanakkor még azt is félve kell mondanom, hogy a nevét az ifjabb hallgatói nemzedék legfeljebb zenetörténeti adatként ismeri, hiszen a forgalomban levő zenei lexikonok szerkesztői egyszerűen tudomást sem vettek arról, hogy a komponista élt és évtizedeken át az egyik legnemesebb eszközökkel élő szerzője volt zenei életünknek… Kemény Egon – mint említettem – nem magyar földön született, hanem a császárvárosban és zenei bölcsője sem idehaza ringott, hanem ugyanott, a bécsi főiskolán, ahol Franz Schmidt volt a mestere…"

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Irta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

1.

Bejátszás: a Nyitány részlete

Az elhangzott dallamidézet félreérthetetlenül tanuskodik arról, hogy szerzője nemcsak ismeri, de lelke mélyéig magáénak is vallja azt a zenei világot, amely erre a kis népre jellemző. Az elmondottak Kemény Egonra vonatkoztatva azért bírnak különös jelentőséggel, mert külföldi születés és tanulmányok, majd divatos könnyűzenei tevékenység után, csaknem 50 évesen kezdett újra ismerkedni ezzel a különös szépségű művészi kolorittal; s ehhez a kapcsolathoz az első lépéseket pontosan az imént hallott daljáték-téma megzenésítésével tette meg.

Ezen a héten három gyönyörű hölgy tölti be a "Túl az Óperencián" című program műsorideje alatt életünket, zenével, történetekkel, emlékekkel.

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető e heti vendégével Klemen Teréziával a felvidéki magyarok művészi, kulturális érdeklődését, az általuk szervezett előadásokat, rendezvényeket állítja elénk természetesen komáromi születésű vendége életpályájával együtt.

A harmadik személy Házy Erzsébet operaénekesnő. Születésnapja évfordulója alkalmából hét napon át csodálhatjuk tüneményes lényét, énekművészetét a Magyar Rádió rendkívül szép rádiófelvételein.

Kemény Egon "Komáromi farsang" (1957) című daljátékában Lilla szerepében nagy sikert aratott, rádiófelvételeken dalait énekelte a Magyar Rádióban.

KEMÉNY EGON - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” 

Nagyoperett 3 felvonásban

Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30.

Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor 

Rendező: Dr. Székely György

Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas

Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas

Karmester: Bródy Tamás

Nagy Ibolya a következő műsorrészhez szóló bevezetőjét tegnapelőtt így kezdte:

"Kemény Egon daljátékával, a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább, amelynek zenei értéke mellett...." ez a tény minden bizonnyal oka lehet annak, hogy a 2005 - Kemény Egon 100. születésnapja - óta nem sugárzott teljes mű hangfelvételének részleteivel keresztmetszetet nyújt ebből a nagyszerű műből hallgatóságának. 

Ez volt ugyanis az a szenzációszámba menő - ahogy mondta - rádiódaljáték (1955), ahol Bessenyei Ferenc először énekelt, prózai főszerepe mellett a teljes daljátékbeli szerepet és viszont, Simándy József itt vállalt először prózát is, énekes főszerepe mellett. Sokan vagyunk, akik ennek az első, ritka rádiós szereposztásnak a történetét már jól ismerjük, mert emlékezünk rá, és még többen lehetnek a hallgatók között, akiknek a kedvéért Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető felelevenítette...

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”

(1955) Magyar Rádió,  rádiódaljáték

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László, A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Elhangzott:

Amálka és Hatvani kettőse - Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc

Jelenet és kettős : Amálka és Kerekes Máté - Petress Zsuzsa és Simándy József

A Dereceni Kollégium diákkórusa - Földényi kórus, férfikar

Bula Lajos, az öreg pedellus dala - Gózon Gyula

Elmira sanzonja -Mezey Mária

Kapocs, debreceni diák dala - Hadics László és a Földényi kórus férfikara

Most!  Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.20

KEMÉNY EGON: " Hatvani diákjai" (1955)

MAGYAR RÁDIÓ, daljáték, részletek

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Megjelent az MTVA Fotoarchívumából  az alábbi fényképfelvétel, amely a "Komáromi farsang" rádiófelvételén készült, akárcsak a 1463 és a 1103 számú bejegyzésben látható kép.

BILICSI TIVADAR ÉS HLATKY LÁSZLÓ

A jelenet a daljáték elején, a báli forgatagban játszódik, Csokonai üldözőinek kara ezen a felvételen hallható: YT

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 

Magyar Rádió, daljáték 2 részben 

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali

további szerepekben:

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor 

Rendező: László Endre

A részletes szereposztást már korábban közreadtuk, a a daljáték zenéjét Nagy Ibolya műsorában hallhatjuk a Dankó Rádióban.

Erre a kiváló műre, rádiós alkotásra még sokszor visszatérünk majd.

A "Krisztina kisasszony"  dalait,  nyitányát Nagy Ibolya szerkesztésében újra és újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" című műsorában. Most a színházi előadás egyik felvétele került nyilvánosságra:

Krisztina kisasszony - KOMLÓSSY  TERI

Kemény Egon - Kardos György - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1961) 

A rádióoperett (zenés játék 2 részben) színpadi változata, operett 3 felvonásban 

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7. 

Igazgató: Jákó Pál Rendezte: Orosz György Karnagy: Virágh Elemér. 

Krisztina kisasszony címszerepében: Komlóssy Teri 

Nagy Ibolya mai műsorában is gyönyörködhettünk Simándy József előadásában. A pár nappal ezelőtti évforduló természetesen rajongói körében is ünnepelt esemény, de igazán akkor örül szívünk, ha hangját halljuk. Sikeres, szép és emlékezetes rádiófelvételek őrzik Kemény Egon műveit is, amelyeket Simándynak, az ő hangjára komponált, barátságuk idején.

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa”

Magyar Rádió, 1949. május 1. Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. 

Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán Rendező: Dr. Rácz György 

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. 

A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.

Majorossy Aladár karmester 

Középiskoláit Szombathelyen, a zeneszerzési tanulmányokat a Zeneművészeti Főiskolán, Siklós Albertnál végezte. Évekig a berlini Lindström hanglemezgyár hangszerelője volt. 1939-től az Operaház tagja, 1947-től 1956-ig a Magyar Rádió karmestere volt. 1956-ban elhagyta az országot és New Yorkban lett zenetanár és zeneszerző.

https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/majorossy-aladar

"Karády Katalin legkedvesebb dalai"

KEMÉNY EGON - Lantos Olivér dr.: "Tiszavirág a mi szerelmünk" (1947)

Dal és slowflox

szerepel a Zeneműkiadó Hamvadó cigerattavég - "Karády Katalin legkedvesebb dalai" című kottakiadványában is.

Lantos Olivér előadásában itt / YT.Talán megtaláljuk majd Karády Katalinnal is ezt a felvételt, korabeli rádióműsorokban vagy lemezen...

A 1147 számú bejegyzéshez kapcsolhatjuk most már a néhány hete megjelent új KEMÉNY EGON: "Ma éjjel" videót is. "Fekete liliom" (1946) főszereplője KARÁDY KATALIN, Zia spanyol grófkisasszony  - itt .

"Most mindannyian meghatottan emlékezünk a kezdet két évére és elérzékenyülve hallgatjuk az archívumokból előkerülő felvételeket, amelyeken Gyurkovics Mária....énekelt."

"Ilyen sokan voltunk, akik 1949. május 1-én létrehoztuk az első rádióoperettet, Kemény Egon: Májusfa című művét."

Ezt a két gondolatot és vele együtt a "Májusfa-keringő"-t emelem ki ebből az érdekes cikkből. 

Ez így volt igaz, mindaddig, amíg az említett alkotók éltek, nem felejtették el azt az óriási sikert, amelyet az első rádióoperett keringője már a Rádióban a próbák alatt, majd a bemutató után elért: mindenkit felvidított, aki csak hallotta dúdolta, fütyülte az utcán. (Hol van ez már, ki fütyül még slágereket és hallani-e az utca zajában?)

Szomorúan teszem hozzá, hogy Rácz György szeretetteli emlékeit Kemény Egon 1979-ben már nem olvashatta, ám életében szinte körüllengte ez a keringőslágere is, az 1945 utáni új magyar rádiós műfaj első darabja  évtizedekre megalapozta, kivívta a hallgatók érdeklődését és munkalázban tartotta a rádiós műsorkészítőket, alkotókat. 

Szomorú, hogy a felsorolásból két alkotó kimaradt. Romhányi József neve és karrierje, akit Kemény Egon vezett be a magas, rádiós körökbe. Szerzőtársi munkájuk a Magyar Rádióban 1948-ban kezdődött, a zeneszerző egyik kedvelt műfajával a chansonnal, a fiatal tehetség verseivel.

Szintén hiányzik a karmester Majorossy Aladár említése, ő vezényelte a "Májusfa"-'t. A Fővárosi Operettszínház zenekara játszott.

Elszorul az ember szíve, amikor az egykori Magyar Rádió szakmai dicsőségéről olvas és felrémlik a most már szinte teljesen kiürített Bródy Sándor utca 5-7... sokunknak csodálatos épülete - az egykori,  elviselhetetlenül tömény cigarettafüstös Pagodával -, és ugyanakkor jó érzés feleleveníteni a nagyszerű művészi alkotásokat, ahogy később Ruitner Sándor említette: a műfajjal, a rádióoperettekkel és rádiódaljátékokkal a hallgatóknak kívántak örömet szerezni.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

Most hallható! Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.54

KEMÉNY EGON:  " Tango" (1954)

A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Örülök, hogy beírtad. Én is hallottam, pont a 1470 számú bejegyzésemet írtam és a balatoni szellő dallamai keringőztek még a gondolataimban  :-)

Mindjárt kezdődik:https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

Dankó Rádió     

KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Krisztina kisasszony " (1959)

Magyar Rádió, rádióoperett - Nyitány

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió

A "Túl az Óperencián" mai adásának végén a Krisztina kisasszony című operett nyitányának dallamai csendültek fel a Dankó Rádió délelőtti operettműsorában.Újra meghallgatható lesz a 18 órakor kezdődő ismétlő adásban, kb. 18.50-től...

KEMÉNY EGON - Romhányi József: "Balaton-keringő" (1949) 

A Zeneműkiadó a "Csodálatos Balaton" című kiadványában is megjelentette:

Az internet jelentősége...lehetőségeit érdemes igénybe venni.

Hogy miért nem játszották Kemény Egon  darabjait Nyugaton, annak oka sem személyében, sem zenéjében nem keresendő, talán sorsszerű. Egy biztos, sikeres zenei életművet alkotott, elismert művész és szeretett ember volt hazájában, és mindenhol, ahol műveit bemutatták.

Nagy örömmel olvastam ezt a német nyelven megjelent, hiánypótló ismertetőt! Értő gondossággal összeállított, szép munka, mind magyar, mind német nyelven. A fordítás révén végre nemcsak a hazai érdeklődők, hanem a nagyvilág is tudomást szerezhet egy újabb magyar kiválóságról, akinek a nevét és életművét tőlünk nyugatra - a már korábban ismertetett okoknál fogva - eddig nem sokaknak állt módjában megismerni.

Újdonság a Wikipédián: 

KEMÉNY EGON kétszeres Erkel-díjas zeneszerző német nyelvű élet- és pályarajza, rövidített összefoglalás a magyar nyelvű oldal alapján - Egon Kemény .

KEMÉNY EGON - Romhányi József: "Balaton-keringő" (1949)

A "Balaton-keringő"-t a rádiófelvételen Gyurkovics Mária énekelte, nagy sikerrel, évtizedeken át, azaz még ötven év múlva is nevezetes és igen kedvelt volt a hallgatók és a zenei szakma körében.

Ez az oka annak, hogy ez a hangulatos, gyönyörű zene és finoman megírt vers számos korábbi nyomtatott kiadvány után még 2002-ben is megjelent, az Editio Musica Budapest válogatásában. 

A "Balaton-keringő"  először 1949. május 1-én hangzott fel a Magyar Rádióban, az első rádióoperettben, a "Májusfa"-' ban.

Éteri asszociáció....

Nagy Ibolya szerkesztőként és műsorvezetőként nemcsak figyelmességéről nevezetes - eddigi vendégeinek születésnapjairól, nagy művészegyéniségek életrajzi, -pályabeli évfordulóiról emlékezik meg, hanem ettől függetlenül beleérző képessége is többször feltűnt már nekem.

Ma ünnepeljük családunk egykori kedves baráti körének szellemileg is jó karban levő hölgytagja 90. születésnapját. Kemény Egont személyesen ismerte, így a délelőtti adásban felhangzó "Ritka madár a szerelem" hallgatóként hozzá születésnapi köszöntésként is szólt...

Kemény Egon elhangzott angol-keringője után Blaskó Bernadett operettprimadonna a hét vendégeként egy történetet mesélt el arról a 98 éves hölgyről, akinek műsoruk célt adott  99. életéve megéléséhez ...azt éreztem, hogy ez a műsor sokszor, mint ma is, olyan "kerek", mint maga az egész élet, amikor éppen nagyon szép...

Gencsy Sári operaénekesnő Kemény Egon koloratúr keringőit énekelte, aki ezek közül nemegyet az ő számára komponált, egyszer-egyszer már hallhattuk a "Túl az Óperencián" című műsorban is: "Szél, könnyű szél", "Óra-keringő"című nagy sikerű rádiófelvételeket. Tegnapelőtti születésnapi évfordulóján a két csodálatos primadonna, Nagy Ibolya és Blaskó Bernadett elevenítette fel emlékét.

(Nemrég szerettem volna Gencsy Sári sírjára virágot vinni, de sajnos a Wikipédián olvasható adat pontatlan, ha valaki tudja, hol található, kérem szépen adja meg pontosan.)

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 04

KEMÉNY EGON: "Ritka madár a szerelem" (1935)

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát Bolba Lajos vezényelte,  a Magyar Rádió felvétele 1958-ban készült.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Karády Katalin dalok ●  YT-ra készített videó: itt

KEMÉNY EGON - Halász Rudolf: "Bocsánatot kérek" francia-keringő a "Fekete liliom" című nagyoperettből (1946)  

Megjelent az MTI Fotoarchívumából  az alábbi fényképfelvétel, amely a "Komáromi farsang" rádiófelvételén készült, akárcsak 1103 számú bejegyzésben látható kép.

KOROMPAI VALI  ÉS  ZENTHE FERENC

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 

Daljáték 2 részben 

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali

további szerepekben:

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor 

Rendező: László Endre

Így igaz, Kemény Egon: "Ma éjjel" című tangója több helyen is elérhető a YT-on, de eddig sajnos a szerzők neve és egyéb műadatok nélkül jelentek meg a videók.

Ezért is köszönöm a híres szerzőtársak "fotoalbumát", amit elkészítettél és természetesen bejegyzésedet.

Ezen az új Kemény Egon - videón az eredeti Durium gramofonfelvétel hallható (1947), amelyet később a Hungaroton is megjelentett.

Örvendetes hír:

Két nappal ezelőtt újabb zenei videó került fel a You Tube-ra, amelyen részletet hallhatunk Kemény Egon „Fekete liliom“ c. nagyoperettjéből:

Kemény Egon – Halász Rudolf: Ma éjjel (tangódal, 1946) Karády Katalin énekel.

E tangódal már korábban is szerepelt a neten, de az újabban feltett videó az operettre vonatkozóan bővebb információt, ill. képanyagot is nyújt.

Az operettet „Irták: Nóti Károly és Földes Imre. Zenéjét Halász Rudolf verseire szerzette: Kemény Egon.“ Íme a szövegíró triumvirátus:

Az 1950 - es évszám a "Májusfa" -'val (1949) indult rádióoperettekre majd daljátékokra vonatkozik Kemény Egon életművében, akiről mint a Rádió háziszerzőjéről is említést tettek rádiós műsorkészítő kollégái, példaként Tamássy Zdenkó. 

Műveit a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara már szalonzenekari indulásakor - miként a kezdetről hétfőn Boros Attila megemlékezett - játszotta, a Rádió Szalonzenekara néven. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a gazdag életműben mondhatni "számtalan" alkalommal, majd utoljára a "Messzetűnt kedves" című daljátékban működött közre Kemény Egon zeneművei előadásában és rádiófelvételein, 1965-ben.

Dankó Rádió     mai ismétlés kb. 18.10

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara fennállásának 75. évfordulója alkalmából Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető az első 40 évről Boros Attilával a Magyar Rádió egykori - és meglátásom szerint tiszteletbeli - zenei szerkesztő-műsorvezetőjével készített emlékhetet. 

A Rádiózenekarról készült válogatásba méltán került be Kemény Egon zeneszerző is, akinek 1950-től játszotta műveit a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

(1949-ben a "Májusfa" c. és a "Talán a csillagok" c.  rádióoperetteket még a Fővárosi Operettszínház Zenekara adta elő a Magyar Rádióban.)

Most  - a holnapi Krisztina-nap előestéjén - Nagy Ibolya bevezetőjét követően, szinte keresztmetszetszerűen, meghallgathatjuk az alábbi dalfelvételeket, ami a napoleoni időket idézve...mégis vidám hangulatot hoz délutánunkba -  Erdődy János szellemes humorral költött verseivel is és természetesen az ünnepi adáshéten a Rádiózenekar játékát is élvezhetjük:

Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” 

Magyar Rádió, 1959 

Rádióoperett 2 részben 

Közreműködött a Földényi kórus

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor 

Rendező: Cserés Miklós dr.

Főszerepben:

Krisztina kisasszony - Petress Zsuzsa

-  Blanche dala - Gyenes Magda, Földényi kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  A francia huszárok dala - Gyenes Magda, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  Dal a hódításról - duett, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  Ha madárka dalol az ágon... - Petress Zsuzsa, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  Záporeső - duett, Petress Zsuzsa, Kövecses Béla,  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

-  Ha én egyszer tereád szemet vetek... Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 

A „Krisztina kisasszony” sikerére jellemző, hogy színpadi változata is elkészült, a Miskolci Nemzeti Színház felkérésére, ahol a 3 felvonásos operettet 1961-ben mutatták be.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Megrendített a Prágai Magyar Hírlap írása!

Köszönöm szépen, hogy bejegyezted. Néhány ponton majd hozzáfűzök dolgokat, most például azt, hogy fontos dokumentumról van szó, akárcsak az előző írásban/1444 olyan apró részletek merültek fel, amelyek pl. a teljesen elfeledett Érczkövy László művészetét is felvillantják. Korhű leírást olvashatunk Kemény Egon sikereiről, a Rott Kis Komédiáról is, "Malvin"-ról írtunk már itt a fórumban, ezekkel a sorokkal teljes a kép. Fájlalom, hogy Kassa látensen vidéki...státuszt kapott, és a történelmi helyzet is érzékletesen jelenik meg.  Egyszóval ki fogom jegyzetelni magamnak is a cikkben mint  kincses adattárban rejlő értékeket.

PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP, 1927.12.18.:

„Kemény Egon, a huszonkétéves kassai zeneszerző arrivált

          Kassa, december 17. (Alkalmi munkatársunktól.) Ha banális akarnék lenni, akkor így kezdhetném: Egy óra Kassán, a művészet csarnokában. Egészen véletlenül kerültem hozzá, hogy

          felfedezzem önmagam számára és a Prágai Magyar Hírlap olvasóközönsége számára az egyik legkiválóbb magyar zeneszerző tehetséget,

          akinek a nevével a közeljövőben igen sűrűen fogunk találkozni a fővárosi színpadok színlapjain. Ne méltóztassék azt gondolni, hogy ez a megállapítás kizárólag az enyém, és így, mint egy újságíró fantasztikus megállapítását, alacsonyabb értékre kell szállítani. Nem. Kemény Egont nem én fedeztem fel, és nem nekem kell bemutatni a magyar főváros zenekedvelő közönségének, mert ő már Budapesten arrivált. A Színházi Életben olvassuk, hogy megjelent a szerkesztőségben egy 22 éves, kassai származású bécsi orvosnövendék, engedelmet kért arra, hogy egy-két kompozícióját bemutassa. A sablónos udvariassággal fogadták, és bizonyos elnéző jóakarattal várakoztak az elkövetkezőkre. Ez a kissé lenéző jóakarat, amely minden fővárosi kritikusban és irodalmi tényezőben megvan az ismeretlen vidéki tehetségekkel szemben, egyetlen csapásra megváltozott, amikor Kemény Egon ujjai alól boszorkányos ütemű modern táncmelódiák gördültek ki az elefántcsont billentyűkről. A szerkesztőségből gyorsan futárt küldöttek Harmath Imréhez, az elismert operettlibrettistához, és egy félóra múlva Harmath Imre túláradó lelkesedéssel talált rá a régóta keresett komponistájára. Biztosak vagyunk benne, hogy

          már ebben a szezonban is szerepelni fog a Harmath—Kemény társascég valamelyik fővárosi operettszínház műsorán.

          Nem mi mondjuk, Harmath Imre írja, az Egon fiúnak dedikált fényképén: „Egon barátomnak, az új Jakobynak.".
Ezek után minden jogcímünk megvan arra, hogy a szerény fiatal muzsikust kirántsuk kassai művészotthonának intimitásából és bemutassuk a csehszlovákiai magyarságnak, mint közülünk való, sokat ígérő zeneszerző tehetséget. Eddig csak kisebb súlyú kompozíciókat produkált, egy pár lüktető ütemű charleston és shymmi jelent meg a nevével a Rózsavölgyi cég kiadásában, de ezek a muzsikák is felérik, sőt meg is haladják a fővárosi orfeumok slágerszámait.

          Nem csoda, ha a nagy mulatók sietve kötötték le a kassai muzsikus friss verésű táncszámait és Érzkövy László, Pest dédelgetett énekes és táncos komikusa, tíz hónapon át havonként két új Kemény-számot mutat be a magyar főváros kényes ízlésü közönségének. Rott Kis Komédiájában frenetikus ünnepléssel fogadják a „Malvin, ne húzza el a derekát" című bananas-leyt s hasonló siker az osztályrésze a „Honolulu" charleston-slágernek.

          Kemény Egon ma a Rott-Színháznak legnépszerűbb házi szerzője.

          Azonban már Bécs és Berlin is tudomást szerzett róla, s a híres bécsi Skala Verlag most adta ki 40.000 példányban két divatos dalát. (!!!)

          Az éjjeli lokálok táncmuzsikája azonban csak kezdeti állomást jelenthet Kemény Egon számára.

          Az egyik legelőkelőbb magyar operettszínház máris lekötötte a Harmath—Kemény film operettet,

          amely már nagyszabású alkotás lesz, három felvonásból, elő- és utójátékból fog állani. A fiatal komponista természetesen mélyen hallgat a műhelytitokról, de a riporteri élelmesség annyit már megtud, hogy a librettó s a zene is már elkészült, és a nagy valcer meg a japán legények karéneke operettirodalmunk igazi gyöngyei. Ezt az utóbbit el is zongorázta a szerző nekünk, és az Amerikában élő japánok fájdalmas honvágyának megrendítőbb zenei interpretálását ritkán hallottuk, mint a „Zúg a Fuzsijáma“ kezdetű korálisban.

          Így hát Kemény Egon, a Szlovenszkó-szerte ismert nevű, nemrégiben elhunyt Kemény Dezső dr. kassai fogorvos második fia, a kassai zeneiskolából, ahol Kövér Dezső igazgató foglalkozott szeretettel vele, a bécsi zenekonzervalórium művészkurzusán át a beérkezett zeneszerzők sorába lépett. Megérdemli, hogy Kassa közönsége és a csehszlovákiai magyarság is megismerkedjék nevével és alkotásaival.

(V.)“

"Kemény Egont fölkapják Pesten. Jön a „Kövessi-Vár”, a Newyork művészasztala, melynél disztaggá avatják, a Fővárosi Operettszínház — egyelőre kenyeret ad neki, a színház első korrepetitora és III. karmestere lesz, hogy egy rövid év leforgása alatt beltaggá fogadja Szabolcs Ernő. Harmath Imre egy szép napon kijelenti, hogy csak Kemény Egonnal akar ezentúl operettet írni s egy félév múlva kitűzik a „Kikelet-ucca 3“ c. első Harmath—Kemény-operett próbáit. A legjobb magyar operettegyüttes szívvel-lélekkel készül a sikerre, mert hogy az lesz a vége, senki nem kételkedik benne."

Ehhez a bekezdéshez Kemény Egon személyiségének odaadó vonásai tartoznak:

Ahogy a  725 számú bejegyzésben már megjelent

 725   smaragd • előzmény7242017-01-19 00:24:04

Kemény Egon és a 32. gyalogezred zenekara

A 714 számú bejegyzésben olvashatunk arról, hogy Kemény Egon - a bécsi Akadémia elvégzését követően, és talán már az előtt is - Kassán műkedvelő előadásokon saját szerzeményeivel tűnt fel.

Emellett karmesterként is bemutatkozott, ezt követően utazott le Budapestre, ahol a Fővárosi Operettszínház szerződtette.

Kétnyelvű plakát részlete, évszám nélkül, feltehetőleg 1926; Kassa:

Košice város szociális ügyosztálya 

a karácsonyi gyermekfelruházási akció javára 

december hó 19-én szombaton du. 3 órai kezdettel

magyar nyelvű nagy jótékonycélú

műkedvelő előadást rendez a 

Városi Színházban.

Színre kerül:  A nóta vége

Operett 3 felvonásban. Írták: Bús Fekete és Zerkovitz

Karmester: Kemény Egon

A 32. gyalogezred zenekara játszik.

1926-ban lehetett, megmutatkozott szakmai önzetlensége, kassai dalkörök zenei támogatójaként is, jótékonysági dalest (1925) közreműködőjeként (zongorán) amely minden bizonnyal Budapesten a Kövessy Vár dísztagságával folytatódott majd Dr. Huszka Jenő, akivel a szerzői jogvédelem kiterjesztésén és főleg érvényesítésén dolgoztak.

A Magyar Zeneművészek Szövetsége alapító tagjaként a zeneszerzők érdekvedelme, szociális biztonságuk létrehozása volt egyik célkitűzésük.

"A Kövessy Vár":

Kövessy Albert (1860–1924), a boldog emlékű színigazgató, színművész, író és melegszívű emberbarát hívei, akiket élete utolsó esztendőiben maga köré vonzott, akik szerettek tartalmas, szellemes tréfálkozás közepette, délutáni New York kávéházbeli asztalánál, társaságában szellemi felfrissülést nyerni, és hálából segíteni őt abban az emberbaráti munkában, hogy az esztendő legszebb ünnepén, karácsonykor, az öreg munkaképtelen színészek néhány napi gondtalanságra valóval legyenek megajándékozva; elhatározták, hogy Kövessy Albert elköltözése után is, szellemét tisztelve, együtt maradnak szoros kapcsolatban, és megalapították baráti egyesülésüket, melyet Kövessy Várnak neveznek” (A Kövessy Vár életrendje, 1929). 

https://oszmi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=430&Itemid=842

Sarkadi Aladár, aki a "Kikelet ucca 3" egyik főszereplője volt, aktívan részt vett a gyűjtésben, Wikipédia oldalán találjuk:

"Ekkor alakult meg a Kövessy-vár, amely az elaggott színészek megsegítésére szolgáló jótékonysági intézmény volt. A Kövessy Albert által alapított asztaltársaság azt tűzte ki célul, hogy pénz- és természetbeni adományokat gyűjt, amelyeket karácsonykor adtak át a New York Kávéházban. Ennek a társaságnak az egyik legaktívabb tagja Sarkadi volt. Ő nem sajnálta az időt és fáradságot: adománykérő céllal sorra járta mindazokat a kollégákat, barátokat, ismerősöket és ismeretleneket, gyárakat, üzleteket, akiktől segítséget remélt. Már kora ősszel megkezdte munkáját, hogy minél több téli ruhaneműt, élelmiszert és édességet gyűjtsön össze. Nem ritkán úgy körbehízelegte az adakozásra kiszemelt áldozatát, hogy az többet adott, mint eredetileg szándékában állt. Sarkadi ha kellett, viccet mesélt vagy drámaian körülírta a bajba jutott kollégák helyzetét, de legtöbbször elegendő volt személyes megjelenése és híres közvetlensége, és máris megnyíltak a pénztárcák, s megtelt ajándékokkal a mindig nála lévő üres táska. Karácsonykor aztán a New York Kávéház nagyasztala köré gyűltek a színészvilág ismert és kevéssé ismert alakjai, hogy a Kövessy-vár tagjai egyetlen estére boldogságot varázsoljanak a szegény kollégák szívébe. Sarkadi Aladárnak sikerült ezt a jótékonysági akciót évtizedeken át életben tartania páratlan népszerűségének, utánozhatatlan bájának, és kiapadhatatlan humorának köszönhetően. Karitatív munkájában a felesége, Verber Olga is segített neki. Támogatásukat az Országos Színészegyesület és a nyugdíjasok hálával emlegették."

Franz Schmidt híres szivarozó portréja a lemezborítón

"Leírhatatlan az öröm pesti zenei és színházi körökben. Kemény Egonban kiapadhatatlan melódiaforrást éreznek meg a legjobb szemű színházi rókák. Pár hét alatt rádió és gramofon kapja szárnyra a kassai fiút..." 

"Istenadta zenei tehetsége" szószerint így jellemezte Ruitner Sándor zenei rendező is beszélgetesünkben 2000 körül Kemény Egon adottságait.

A Prágai Magyar Hírlap, 1929 cikkéből idéztem - 1444  számú bejegyzés - dúskál az érdekesebbnél érdekesebb részletekben is. Néhány ezek közül, amelyek korábbi bejegyzéseinkre utalnak :

Itt Franz Schmidt rektor, professzor és magyar tanítványa, Kemény Egon első személyes találkozásáról - 1923 - olvashatunk, hiteles forrásból, aprólékosan lejegyezve (ami egyedülálló, máshol nem található) sőt a portréról ismert szivarozás már-már megelevenedett életképként is említésre került... 

A hivatalos fölvételi vizsga nehézségét Rajter Lajos professzor, pályatárs, karmester, aki Kemény-művet is vezényelt, elbeszéléséből ismerjük, a Franz Schmidt fórumban található a vele készült teljes interjú.

Dr. Kövér Dezső a Kassai Zeneiskola igazgatója volt.

Küry Klára visszatérése a színpadra a "Kikelet ucca 3" bemutatójára volt tervezve, ezek szerint a próbákat el is kezdte. Nem tudjuk, hogy végül  miért nem ő játszotta el a szerepet, az életkorát biztosan palástolni tudta volna. Kedves lehetett neki ez a szerep, annnál is inkább, mert a Franzstadt (lsd 724 számú bejegyzés) kedvelt lakóhelye volt.

Nem tudtam, hogy az Operettszínházban vették fel  gramofonra a "Kikelet ucca 3" slágerszámait:  "a zenetermekben a „His Masters Voice”, a legnagyobb londoni gramofon-cég veszi föl az operett nyolc legszebb slágerszámát, hogy megossza a hasznot és dicsőséget berlini, bécsi és pesti vállalatokkal is."

http://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Mindjárt kezdődik a délelőtti  adás ismétlése, Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető rövid műismertetőjével elhangzott archív felvételek:

-    Kapocs dala  (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” ,Hadics László, valamint a Földényi Férfikórus

 -  Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van" , Földényi Férfikórus

-   Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” , Gózon Gyula

-   "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse , Petress Zsuzsa és Simándy József

-    Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) 

Rádiódaljáték 

Főszerepben:

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Kerekes Máté – Simándy József

Amálka - Petress Zsuzsa

továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László

A Magyar Rádió  64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. 

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Most hallható, Dankó Rádió

http://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

KEMÉNY EGON: " Hatvani diákjai"

Magyar Rádió, daljáték

Részletek

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Kedves Smaragd!

Nagyon örültem, amikor rábukkantam az említett újságcikkre. Szerencsére Kemény Egont fórumának megnyitásával sikerült újra ismertté tenned, hiszen az ifjabb generáció bizonyára már nem vagy nem sokat hallott róla. Ám rövid idő alatt annyi értékes anyag gyűlt össze ebben a témakörben – elsősorban a Te munkád eredményeként -, hogy  már alig volt lehetséges újdonságot találni. Nem tudom, hogy ez  a prágai cikk szerepelt-e korábban a neten. Bizonyára nem, hiszen akkor aligha kerüli el a figyelmemet. Meg vagyok győződve arról, hogy magasabb erők közreműködtek abban, hogy az idézett írás pontosan a zeneszerző halálának évfordulóján vonta magára a figyelmemet. E cikk tartalma a megszokottnál sokkal személyesebb, sokkal bensőségesebb, szeretetteljesebb, és minden más írásnál jobban alátámasztja azt, hogy Kemény Egon született zseni volt. 

Mindjárt kezdődik a mai műsor ismétlésében Kemény Egon művének részlete, előtte még van idő az előzményben Ardelao bejegyzését elolvasni, a zeneszerző pályájának indulásáról...

Kedves Ardelao, köszönöm szépen.

Most hallható: Dankó Radió    

(ismétlés 18.00-kor, a műsor elején)

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

KEMÉNY EGON: "Könnyűzene gordonkára, hegedűre, zongorára nagyzenekari kísérettel" – szvit 4 tételben" (1955)

Az első tételt sugározta a mai adás.

A szvit rádiófelvételén Ramor Ervin, Tokaji András és Petri Endre játszott, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

• Magyar Nemzet, 1999. május 8.

„Nem hal meg, kire emlékeznek...”

Kemény Egon jubileumai

Emlékszem erre az egész oldalas cikkre, a Magyar Nemzet hétvégi száma Színház rovatában jelent meg. Nemrég az egyik színházi közgyűjteményben is megtaláltam.

Erénye és jelentősége, hogy első alkalommal kapott a nagyközönség megközelítőleg átfogó képet Kemény Egon zeneszerző zenei pályaívéről.

Zeneszerzői munkássága és azon belül hangszerelői felkérései (1927-1947) korunk igényei szerint az interneten – részletesebb, pontosabb műadatokkal, képekkel - már megjelentek lsd. Kemény Egon Wikipédia  és a Café Momus fórumai.

Fontos a cikkben pontatlanul szereplő életrajzi adat javítása és magyarázata:

Lipcse és Berlin Kemény Egon életében kizárólag Ábrahám Pálhoz fűződik, aki legjobb barátját – aki akkor 23 évesen, zenei pályáját a Fővárosi Operett Színház másodkarmestere és korrepetítóraként, a „Kikelet ucca 3” című nagyoperett szerzőjeként indította – előbb titkárának majd 1930-1933 között állandó zenekari hangszerelőjének kérte fel. A fiatal zeneszerző elvállalta ezt a feladatot, ennek egyik oka a művészbarátság mellett a nagy gazdasági világválság lehetett. A bécsi Zeneakadémiát végzett Kemény Egon zeneszerző ez idő alatt minden alkotóerejét hangszerelőként és karnagyként Ábrahám Pál műveinek szentelte.

• Magyar Nemzet, 1999. május 8.

„Nem hal meg, kire emlékeznek...”

Kemény Egon jubileumai

Egyszerre több apropója is van annak, hogy Kemény Egon zeneszerző életművére emlékezünk. A dátumok feledésbe mentek volna, ha a komponista lánya, Kemény Annamária nem hívja fel a figyelmet a jubileumokra: első operettjét, a Kikelet ucca 3. címűt 1929 áprilisában mutatták be, s harminc éve, 1969-ben halt meg a szerző.

A budai villa sajátos atmoszférájú lakásában a kerek asztal üveglapján megelevenedik a múlt. Régi színlapok, a Színház és Mozi korabeli borítója, kották, fotók idézik a szerzőt és műveit. Kemény Egon Bécsben született dr. Kemény Dezső főorvos fiaként a századelőn, 1905-ben. A szülők azt szerették volna, ha az édesapa hivatását választja, ezért az engedelmes fiatalember természetesen medikus lett. Két évig bírta, aztán átiratkozott a Zeneművészeti Főiskolára. Mestere Franz Schmidt volt. Huszonhárom évesen, 1929 áprilisában a Fővárosi Operettszínház bemutatta első operettjét.

A Kikelet ucca 3. szövegét a kor elismert és közkedvelt szövegírója, Bródy István és Harmath Imre írta. A történet főhőse egy bájos ferencvárosi kislány, Preselmayer Annuska, aki a városligetben megismerkedik egy valódi gróffal. A mese szinte kiszámítható: az össze nem illő fiatalok egymásba szeretnek, és sok bonyodalom után egy pár lesznek.
A női főszerepet nem kisebb egyéniség alakította, mint Somogyi Erzsi (Bogyó), a Nemzeti Színház naivája, aki ebben a darabban mutatta meg először szubretti képességeit. Játszott benne Fejes Teri, sőt Kabos Gyula is, aki egy kocsmárost kelt életre. A rendező neve már a feledés homályába merült, a színlap tanúsága szerint Szabolcs Ernőnek hívták. A karmester nevét azonban ma is gyakran emlegetik mint a század nagy komponistájáét: Ábrahám Pálról van szó.

A Kassai Napló 1928-ban hatalmas betűkkel tudatta az olvasókkal, hogy a Fővárosi Operettszínház állandó karmesterének szerződtette Kemény Egont, aki két hónap alatt a legfélelmetesebb kritikusokat is meghódította. A felvidéki lap azért volt ilyen lelkes, mert időközben saját polgárának ismerhette az odatelepült zeneszerzőt. A hangosfilm a kezdetben beszélő film jelzőt kapott. Az újságcikkek között akad  olyan, amely egy filmkabaréra hívja fel a figyelmet, ahol Kellér Dezső neve mellett szerepel Kemény Egoné is.

Lapozgatunk Kemény Annamáriával, a szerző lányával, és örömmel bukkanunk a dokumentumokra, amelyekből kiderül: a komponista több műfajban is otthonosan mozgott. Újsághír adja tudtul, hogy „Kemény Egon, a jeles zeneszerző megzenésítette Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Falu Tamás hat költeményét. A szerző hat dala értékes nyeresége az új magyar dalirodalomnak.” Az előadók között világhírű operaénekesek
voltak, mint például Basilides Mária, Anday Piroska, Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Rösler Endre, Melis György és Simándy József.
A sokoldalú művész szívesen foglalkozott az újabb műfajokkal, így a filmzenével is. Csathó Kálmán színdarabját, a Fűszer és csemege címűt 1940- ben filmesítették meg Ráthonyi Ákos rendezésében, aki egyébként Tolnay Klári első férje volt civilben. A mozi főszereplője Jávor Pál volt, partnerei között láthatták a nézők Somlay Artúrt, Vízváry Mariskát, sőt Szörényi Évát is.

A zeneszerző a kor szokása szerint több európai nagyvárosban próbált szerencsét, sikerrel. Élt egy ideig Lipcsében, Berlinben, majd főként hangszereléssel foglalkozott. Termékeny korszaka következett a háború után. Hazatért, és 1946-ban bemutatta a Fővárosi Operettszínház a Fekete liliom című operettjét. A premiert a kritika nem fogadta egyértelmű elragadtatással. A darab ezzel együtt 75 előadást ért meg. A háromfelvonásos nagyoperettet Nóti Károly és Földes Imre írta. A főbb szerepekben a közönség Karády Katalint, Gombaszögi Ellát, Fejes Terit, Somogyi Nusit, Latabár Kálmánt és egy kisebb szerepben Petress Zsuzsát is láthatta. A színlapon érdekes módon feltűnik a korabeli szponzor is, hiszen a szövegben a következő olvasható „Karády Katalin, Fejes Teri és Gömbaszögi Ella ruháit szállította a Szitanágay szalon.”

Az új idők úgy hozzák, hogy a szerzőnek egyre kevesebb a színházi megbízatása. Ezért is kezd mind több művet komponálni a Magyar Rádió számára. A Májusfa című rádióoperett új műfaj az életében, és szakmai siker. A művet éppen ötven esztendeje, 1949. május elsején tűzte műsorára a rádió. Ebben az évben még egy hasonló darabja született, a Talán a csillagok című, mely éppúgy azon a Bösendorfer zongorán csendült fel először, mint a korábbi, a Rózsadomb tetején lévő Kapy utcai családi villában, ahol a família élt.

Kemény Egon második házassága gyermekáldást hozott, elsőnek Annamária született meg, őt az ifjabb Egon követte. Míg a hatalom engedte, ott élt a család, pompás kert vette körül a házat. A növények szépsége a komponista és felesége, Mária keze munkáját dicsérte. Ma csak a zongora emlékeztet a régi időkre, a mostani másik budai lakásban.

A zeneszerző aláfestő zenéket, gyermekdalokat és indulókat írt. Szimfonikus könnyűzenéit a rádió továbbra is bemutatta. A sokféleség jellemezte ezt a korszakot, hiszen írt rapszódiát, szvitet és kompozíciókat vonósokra, fúvósokra. Tör ténelmi időket jelez az Úttörővasút című zenedarab 1958- ból, elismert alkotása lett az Eső és napsütés s a Különös dallam című.

Gyermekdalaiért 1953- ban Erkel-díjat kapott, s ez a rangos szakmai elismerés megismétlődött a Hatvani diákjai című rádiódaljátékáért, 1955 ben.

Egy komponista életében a várva várt siker mégiscsak színházi produkció képében érkezik el. A forradalom előtt 1956-ban, április 27-én mutatta be a Fővárosi Operettszínház a Valahol délen című nagyoperettet. A főszerepet Mezey Mária és Petress Zsuzsa alakította. A darabot elvitték a következő évben az akkori Szovjetunióba. 1958- ban Moszkvában és Leningrád- ban is sikert aratott a latin ritmusokkal tarkított operettmuzsika.
Az ötvenes évek végén és a hatvanas években dalciklusok születtek, kifejező címekkel: Játszótéren, Csillebérci fák alatt, Sétarepülés.

Azokban az esztendőkben még sok rádiódaljáték készült, mint például a Komáromi farsang 1957-ben, a Krisztina kisasszony 1961-ben, vagy a Messzetűnt kedves 1966-ban. Több színházi bemutatkozásra nem volt lehetősége a komponistának.

Rá és életművére kétrészes, zenés műsorban emlékezett a Magyar Rádió egyénisége, zenei rendezője, Ruitner Sándor.

/Várhegyi Andrea/

A jubileumi cikkhez fotók is tartoznak:

Családi felvételek:

- A Kapy utcai villa nappalijában a zongoránál Kemény Egon és Simándy József

- Kemény Egon portréja

-Kemény Annamária

A Rózsavölgyi hirdette a sikeres tangószerenádot (plakáton olvasható: „Ma éjjel úgy zokog a gitárom” olasz tangószerenád. Zenéjét szerezte Kemény Egon  Rózsavölgyi Orchester sorozat

Mezey Mária és Petress Zsuzsa a Valahol Délen előadásában (Színház és Mozi  címlapján – 1956. április 27.)

Az első operett plakátja („Kikelet ucca 3.”)

Halmai Tibor és Somogyi Erzsi a Kikelet ucca 3.-ban

• Magyar Nemzet, 1969. július 25. 

Elhunyt Kemény Egon zeneszerző

Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző hatvannégy éves korában meghalt.  Az elhunyt művészt a Magyar Zeneművészek Szövetsége saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
A rádióban gyakran csendülnek fel a magyar könnyűzene neves mesterének kellemes, lágy hangszerelésű, derűs dallamai; Kemény Egon, aki 1905-ben Bécsben született, gondosan ápolta munkáiban az osztrák és német zenei hagyományokat. Operettjei és zenés rádiójátékai, sanzonjai és kóruskompozíciói azzal az eleganciával szólaltak meg, amelynek a tehetséges muzsikus emberi mivoltában is birtokosa volt. Valahol Délen címmel írta meg egyik legnépszerűbb, külföldön is sikerrel játszott operettjét, ennek a műnek a címre utaló dala ma is sláger. Zenei alkotómunkáját kétszer értékelték magas zenei kitüntetéssel, az Erkel- díjjal. A Magyar Zeneművészek Szövetségének egyik alapító tagja volt.

Nagy veszteség érte a nemes magyar könnyűzenét:

a közelmúltban elhunyt KEMÉNY EGON

a kitűnő komponista. Bécsben született, édesapja éppen ott folytatott orvosi praxist. Mindvégig Schubertet vallotta példaképének – de legszívesebben szép magyar verseket zenésített meg. Különösen Juhász Gyula-dalai sikerültek remekbe. Ifjúkorában hangszerelte az Ábrahám Pál-operetteket. Már a felszabadulás előtt is voltak jelentős zeneszerzői sikerei, de munkássága teljes gazdagságában csak 1945 után bontakozhatott ki. Ő írta az első rádióoperett, a „Májusfa”, később pedig a „Talán a csillagok” népszerű muzsikáját. Magyaros hangvételű rádiódaljátékai közül a „Komáromi farsang”, ez a Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító, romantikus mű emelkedett ki.

Színpadi alkotásai közül a „Valahol Délen” aratta a legnagyobb sikert; a Szovjetunió jó néhány színpadán is bemutatták.Szovjetunió jó néhány színpadán is bemutatták Kemény Egon sokat írt az ifjúságról és az ifjúságnak; maga is - megrendítő, váratlan haláláig - megőrzött valamit a szellemi fiatalság fölfedhetetlen titkaiból...”

emlékezett a Film- Színház- Muzsika 1969. augusztus 2-i számában.

A Magyar Rádióban elsősorban Tamássy Zdenkó a pályatárs és rádiós vezető munkatárs valamint Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező ápolta elhunyta után Kemény Egon zeneszerző életművét - nem hagyták feledésbe merülni sem zenedarabjait sem a zenei életben betöltött elismert szerepét, rangját.

Dankó Rádió     mai ismétlés  18. 00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

A Dankó Rádió 2012 évi indulása óta a „Túl az Óperencián” című műsora követte ezt a szándékot és azóta újra és újra műsorra kerülnek a Zenei Archívumban megőrzött Kemény Egon-rádiófelvételek. Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető megemlékezését a mai adás elején hallhattuk:

„1969. július 23-án hunyt el Kemény Egon, kétszeres Erkel-díjas zeneszerző, akinek édesapja Bécsben nagyrabecsült sebészfőorvos volt tanulmányait Kassán és Miskolcon végezte, de a zeneművészeti főiskolái diplomáját Bécsben szerezte meg. A könnyűzene felé fordulva önálló zenei pályája kezdeti sikereit divatos táncslágereivel aratta. Színpadi műveit viszont a Fővárosi Operett Színház mutatta be, első nagyoperettje a Eggert Márta és Kabos Gyula, majd a „Fekete liliom” Karády Katalin, Latabár Kálmán, és a „Valahol Délen” Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert főszereplésével.

Hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben.

Amikor hazatért sokszínű zenei munkakapcsolatot alakított ki a Magyar Rádióval és ez a kapcsolat élete végéig tartott.

Kemény Egont az egész zenei szakma ismerte. Kiváló hangszerelőként is szerette, tisztelte.

És még valami: gyermekeknek írt kórusműveit több generáció is kedvelte és kedveli a mai napig.

De most vissza a „Valahol Délen” című operettjéhez, melynek dalait máris indítjuk:”

Kemény Egon - Erdődy János: „Valahol Délen” - a Magyar Rádió felvételei:

• Egy szót se szólj....Dal és lassú foxtrot, Petress Zsuzsa és Melis György

• Még nincsen senkim sem...Foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

• Valahol Délen...Dal, Melis György

• A vágyakozás („Fekete az éj...”) Bolero, Mezey Mária

• Nézd, hogy ragyog ránk az fény... kettős a „Szerencsés utazás” című rádióoperettből, Gyurkovics Mária és Szabó Miklós (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György)

• Ha az este leszáll...Foxtrot, Rátonyi Róbert

Közreműködött a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényelt Bródy Tamás.

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió

Ismételten köszönöm a "Café Momus" szerkesztőinek és kedves fórumtársaimnak, hogy Kemény Egon zeneszerző életművének átfogó megismertetéséhez az internet adta lehetőségekkel hozzájárultak, kezdeményezésemet támogatták és felkutatták a fellelhető internetes adatbankok dokumentumainak tekintélyes részét.

Személy szerint úgy érzem, hogy Kemény Egon zenéje ma is itt van közöttünk, amit a mai rádióadás is példáz. Gondolhatnánk, hogy műveit ma ritkánt játszák, zenei lexikonokban kevés azaz nem teljes műadat található. Mindez a jelen, nem végleges, tovább bővülhet a nyilvánosságra hozatal és az előadások száma. Zeneművei csodálatos kompozíciók – klasszikus muzsikán és a magyar népzenei alapokon a gershwini szimfonikus könnyűzene jegyein alapulva bontakozott ki a XX. századi magyar u.n. szórakoztató zene egyik legjelentősebb tehetségének, Kemény Egon alkotói nagysága.

Az elkövetkező években halálának 50.és születésének 115.évfordulója is lehetőséget ad arra, hogy a Kemény Egon Wikipédia és fórumunk, fórumaink mellé újabb előadások, lemezek, zenetörténeti munkák, elemzések kapcsolódjanak, - bár korunk ennek látszólag kevésbé kedvez - amelyek nagy előadóink a zeneszerző életében, műveivel aratott sikerei után után ismét reflektorfénybe állítják Kemény Egon szép muzsikáját, mesteri, magas szintű, ezáltal egyáltalán nem könnyen előadható kiváló zenéjét. Minél közelebb kerülünk hozzá, annál vonzóbb.

Kemény Egon negyvenkilenc évvel ezelőtt halt meg ezen a napon (1969)!

Kemény Egonra emlékezve, halálának 49. évfordulóján

Prágai Magyar Hírlap, 1929.02.22.:

KIKELET UCCA 3 
Kemény Egon csodálatos karrierje Kassától, Bécsen át Pestig „Egy új Jacoby született“ — A magyar operett új csillaga
Kassa, február 21. (Saját tudósítónktól.) A napokban közölték a pesti lapok, hogy a „Fővárosi Operettszínház" megkezdte a Kikelet ucca 3 c. új operett próbáit, melynek szövegét Harmath Imre írta, zenéjét Kemény Egon szerezte. A színház tavaszi slágernek szánta a darabot, de a színház meteorológusai azt jövendölgetik, hogy a jövő szezon elejére is el vannak látva ezzel a darabbal. 
Kemény Egon kassai fiú. Paulusz mestertől hallottam a nevét többször, mint kedvenc tanítványáét, évekkel ezelőtt jósolgatta, hogy ebből a fiúból lesz valami. Az idő csalékonyan rohan manapság, a gyerekek nyakunkra nőnek, mégsem lehet több az Egon gyerek 22—23 évesnél. Ha csakugyan „befutott”, valami egészen különös és szokatlan előretörésről lehet szó, járjunk a végére. 
Igy tudtam meg kedves fogorvosomtól, Kemény Albert dr.-tól ennek a mesébe illő karriérnek a históriáját, érdemes megírni, muszáj is, hiszen erre minálunk úgy is az a nagy hiba, hogy a saját értékeinket soha nem becsüljük meg, csak akkor csóváljuk a fejünket: „Hát mégis?!“ — mikor magasra lendültek — másutt. 
Kemény Egon Bécsben született, 1905 okt. 13-án. Kassán végezte el a gimnáziumot s mellette Paulusz Ákos vezetése mellett hegedűt, Kövér Dezsőtől zongorát és zeneszerzést tanult. Istenadta zenei tehetsége nagyon korán megnyilatkozott, ötéves kora óta élte a maga külön, második életét a zongora mellett s ha elvégezte a napi gyakorlás penzumát, színes zeneálmok keltek ujjai alól a fehér -feket billentyűkből. 
A családi hagyomány az orvosi pályára vitte, apja is az volt, Kemény Dezső dr., bátyja is az. Egon beiratkozott a bécsi egyetemre, elvégzett négy félévet, kitüntetéssel letett hat szigorlatot. A bizonyítvánnyal hazajön édesapjához és kijelenti, hogy semmi kedve az orvosi pályához, kéri, hogy engedjék muzsikussá lenni. És az áldott lelkű, ma már csak áldott emlékű apa, gyermekeinek megértő jóbarátja, nem ellenkezik. Másnap már viszi a vonat vissza Bécsbe, egyenesen a zeneakadémia rektorához, Schmidt professzorhoz, adja meg ő a feleletet Kemény Egon nagy kérdőjelére. 
Itt történt Kemény Egon életében az első csoda. A hivatalos „fölvételi“ tananyagon egy félóra alatt átesik. Jön az örök zene örök Rubikonja, a kontrapunkt, a zenei tudomány logaritmusa. Schmidt rektor úr rágyújt egy szivarra. Akik ismerik, azt mondják, hogy nála ez a legnagyobb megelégedés jele. Végtelen jóindulattal megkérdezi, szokott-e komponálni. Féltízkor hangzik el a kérdés, lesz tíz, tizenegy és Kemény Egon magafeledten még mindig játszik, egyik zenekölteményt a másik után. Schmidt professzor úr, akinek valószínűleg a könyökén jön ki minden muzsika, hallgatja mosolyogva. Déli harangszóra tér magához a két rokonlélek s könnyesen megszorítja egymás kezét. A nagy zeneoroszlán melegen gratulál a fiatal zseninek és kijelenti: 
— Uram, ön elvégezte ez idő alatt a négy zeneakadémiai évet és a kétévi mesteriskolát. Ezt írásban adom. Hivatalos bizonyítványt, sajnos, nem adhatok, mert törvényeink írják elő, hogy legalább egy teljes évet hallgatnia kellene érte az akadémián, arra meg önnek nincs ideje. Menjen, az élet hívja. 
A kassai meleg családi körben nagy a boldogság, — de csak rövid időre, mert árnyba borítja a jó édesapa hirtelen-váratlan halála. 
„Az élet. várja” — de hol keresse meg a hozzávezető utat szegényen, apátlan-árván? Egyetlen támasza a bátyja, aki az apa helyettesítésére vállalkozik ugyanolyan megértő szeretettel, mint az „öregúr”. 
Egy félévig álmodozik Egon, végre, valószínűleg sok gyötrődés után, elébe áll a jó bátyának: 
— A fejem tele van melódiákkal, nincs szövegem. 
Arra a kérdésre, hogy (kitől szeretne szöveget kapni, hosszas habozás után egy nevet mond ki: 
— Harmath Imre. 
Talán elérhetetlen vágynak gondolta, ábrándnak, ami soha meg nem valósulhat és valósággá vált a második csoda. Egy levélre két nap múlva megérkezik egy tangószöveg a világ egyik legmelegebb szívű poétájától. Reggel nyolckor jön a levél és Kemény Egon délután háromkor kiröppen a családi meleg fészekből, egyetlen látható vagyona a megzenésített Harmath Imre-dal. Szállt, mint egy sasfiók, neki az ismeretlennek, a megtáruló messzeségnek. 
Harmath Imre hűvös udvariassággal fogadja, de amikor zongorához ül az ismeretlen fiatalember, megismétlődik a Schmidt rektor esete. A vége az, hogy a poéta megöleli az új csillagot, autóba kapja s akinek minden órája ezreket jelent pengőben, maga alkudozik a kiadóval s atyailag gondoskodik arról, hogy ennek a gordiusi csomónak fölvágásából megmaradt szálak ne kössék meg a fiatal muzsikust. Igy született az első Harmath-Kemény-dal, a „Szerettelek” c. tangó. Leírhatatlan az öröm pesti zenei és színházi körökben. Kemény Egonban kiapadhatatlan melódiaforrást éreznek meg a legjobb szemű színházi rókák. Pár hét alatt rádió és gramofon kapja szárnyra a kassai fiút, aki Rózsavölgyiék próbatermének állandó vendége, az üzletvezető, Alberty előtt játsza az új slágereket s maga Harmath Imre énekli hozzá a szöveget. Egyszer Márkus Alfrédet is oda viszi a véletlen s ahogy hallgatja az újszerű, mégis fülbemászó melódiákat, meghatottan jelenti ki: 
— Nyugodtan halok meg, fiam, mert van utódom! 
Kemény Egont fölkapják Pesten. Jön a „Kövessi-Vár”, a Newyork művészasztala, melynél disztaggá avatják, a Fővárosi Operettszínház — egyelőre kenyeret ad neki, a színház első korrepetitora és III. karmestere lesz, hogy egy rövid év leforgása alatt beltaggá fogadja Szabolcs Ernő. Harmath Imre egy szép napon kijelenti, hogy csak Kemény Egonnal akar ezentúl operettet írni s egy félév múlva kitűzik a „Kikelet-ucca 3“ c. első Harmath—Kemény-operett próbáit. A legjobb magyar operettegyüttes szívvel-lélekkel készül a sikerre, mert hogy az lesz a vége, senki nem kételkedik benne. 
Kemény Egon a színház dédelgetett kedvence, mert a hirtelen hírnév sem kapatja el. Igénytelen, szerény, munkás ember, szótlan, mosoly nem játszik az ajkán. Mindenütt ott van, mindent tud, de mintha szellem volna, sehol se látják, semmit el nem árul. Ruhája egyszerű, mindig sötét, mégis kifogástalan eleganciájú. Pontos, mint az óra, gyors, mint a villám. 
El lehet képzelni, milyen lázasan s milyen szeretettel készül a színház, Szabolcs, Faludi igazgatókon kezdve, át a rendezőkön, a színészeken (Gaál Franci, Fejes Teri, Szokolay Oly, Dobos Annus, Fried Böske, Küry Klára, Sarkady Aladár, Kertész Dezső, Kabos Gyula, Szirmay Imre) a kulisszafestőkig, muzsikusokig a dédelgetett kedvenc nagy sikerére. 
— Megmutatjuk a mi kedves Egonunknak — adta ki a programot Szabolcs igazgató —, mit tudunk nyújtani annak az embernek, aki a legtöbbet alkotta a színház érdekében. 
Sok megható részlete van ennek a belsőséges életnek, — mely jóformán oázis a színházi üzlet-világban, — hosszú lenne mind elmondani. Az operett már sajtó alatt van s amíg a színpadon folynak a próbák, a festőtermekben festik a ragyogó díszleteket, írják a zenekar részére a szólamokat a partitúrából, szóval a munka lázában ég minden ember, — a zenetermekben a „His Masters Voice”, a legnagyobb londoni gramofon-cég veszi föl az operett nyolc legszebb slágerszámát, hogy megossza a hasznot és dicsőséget berlini, bécsi és pesti vállalatokkal is. 
Mesébe illő ez a lendület, operettben szoktak teljesedni így az álmok. Egy huszonhároméves kassai fiú csodás karriérjéről talán érdemes volt — egyelőre — ezzel a pár szóval megemlékezni. Szinte idekívánkozik a végére: „Folytatása következik”.