KEMÉNY EGON "Hatvani diákjai" és "Komáromi farsang" című daljátékai az eredeti, 1955-ös és 1957-es rádiófelvételek digitalizált  "felfrissített" felvételei a most megjelent CD duplaalbumokon, hamarosan kaphatók lesznek.

Ezzel szinte egyidőben jelent meg Furtwängler és a Berlini Filharmonikusok rádiófelvételeinek összkiadása / YT videó, itt látható.

Nagyon sok hasonlóság van a két KEMÉNY EGON CD elkészülte és a német kiadás dokumentálása között, amint a rövid videón láthatjuk. A régi szalagok a hangarchívumok polcairól kerültek a lejátszó "magnókra", és hallhatjuk, láthatjuk azt a lelkesültséget is, ahogy erről a munkafolyamatról készítői visszaemlékezve mesélnek. Amint mondják nagyszerű, megkapó pillanat volt a régi szalagokat először látni és a zenét hallani, az eredetit, amit annak idején felvettek...

Örülök ennek a kisfilmnek, mert pontosan ilyen élményekkel - csodálatos munkalégkörben, felejthetetlenül  és nagy munkával -  készültek a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" digitalizált mesterlemezei is az MTVA kiváló munkatársai együttműködésével.

Érdekes időbeli egybeesések, jubileumi évek, amelyek 2019-ben, a "Hatvani diákjai" című daljáték CD duplaalbuma megjelenésekor feltűnnek:

A Hatvani diákjai bemutatója (1955)

szinte egy napra esett Ignácz Rózsa születésnapjával (akkor 46 éves volt).

2019 - Kemény Egon halálának 50., 

2019 - Ignácz Rózsa születésének 110. és halálának 40. évfordulója.

2019 - Bessenyei Ferenc születésének 100. évfordulója

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" című daljátéka nagyszerű szerzőtársai közül Ignácz Rózsáról a 1576, 1577 számú bejegyzésekben emlékeztünk meg.

Ambrózy Ágoston Baumgarten-jutalommal elismert költő írta a verseket, aki a Magyar Rádió Új Zenei Újság című műsora riportereivel 1954. őszén a Sárospataki Alkotóházban látogatta meg Kemény Egont, és ott hallotta először a készülő mű verseire komponált zenét.

Ambrózy Ágoston Wikipédia-oldala: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Ambr%C3%B3zy_%C3%81goston

Visszatérve a február 10-i  műsorra, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető így fogalmazott:

"Kedves Hallgatóink, most pedig egy egészen frissen digitalizált felvétel forog rögtön a "Hatvani diákjai" - ból,

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston történelmi daljátékából. 

És, hogy ezt most forgatni tudom, köszönhetem a szerző lányának, Kemény Anna Máriának is, aki gondozója a hagyatéknak,  és aki CD formájában is megjelentette a minap ezt a csodálatos darabot.

És ami különleges, hogy a "Hatvani diákjai", ez a daljáték volt az első, amelyben Bessenyei Ferenc dalra is fakadt, mint Hatvani professzor.

Kedves Hallgatóink, először egy prózai jelenetet hallanak az első felvonásból, majd egy duett jön, melyben Bessenyei Ferenc partnere Petress Zsuzsa."

A Magyar Rádióban 2 felvonásban sugárzott daljáték most 2 lemezen jelent meg.

Kiváló hangminőségben hallhattuk a  "Hatvani diákjai" részleteit.

Ez az öröm a "Komáromi farsang" elkövetkezendő ismétléseinél is vár ránk :-).

A 2 KEMÉNY EGON-CD dupla-album hangrestaurátora Komesz Zsolt volt (MTVA).

Házy Erzsébet (Lilla), Lehoczky Éva (Kőmívesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna), Fekete Pál (Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály) 1957 körül készült portréi a CD duplaalbum Ismertető füzetének második oldalán, ill. a főszereplőké Házy Erzsébeté és Ilosfalvy Róberté a hátsó borítón is láthatók.

Forrás, copyright és köszönet: Operaház Emlékgyűjtemény.

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang    

A daljáték rövid tartalma:

Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – , színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel –  új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.

Petress Zsuzsa (Fodorító Amálka), Mezei Mária (Elmira), Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor) és Simándy József (Kerekes Máté szolgadiák) 1955 körül készült portréi a CD duplaalbum Ismertető füzetének második oldalán, ill. a főszereplőké Bessenyei Ferencé és Simándy Józsefé a hátsó borítón is láthatók.

Forrás, copyright és köszönet: Operaház Emlékgyűjtemény, PIM – OSZMI, MTI.

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai                     

A daljáték rövid tartalma:

Hatvani István külföldi egyetemeken elismert tudós. A Debreceni Református Kollégium professzora, ingyen gyógyítja betegeit. A haladást szolgáló kísérleteit sokan varázslatnak, boszorkányságnak tartják.  Diákjai, Kerekes Máté, Pálóczi Horváth Ádám, és a többiek, édesatyjukként szeretve tisztelik, kántussal dicsőítik. 1780-ban a császári biztos Hatvani régi ellenségével, a Kollégium matézis professzorával, összeesküvést tervel ki ellene. Szövetségeseikkel – Bule Lajos a kapatos, volt pedellus, Füzéressy Kristóf, az arisztokrata származására büszke, de bukásra álló kollégiumi diák és előkelő dáma rokona, Elmira  –  külhoni ajánlat elfogadására próbálják rábírni az „ördöngös” Hatvanit, hogy megszabadítsák tőle Debrecent. Kerekes Máté szegény szolgadiák beleszeret Fodorító Amálkába, akinek apja hallani sem akar róla, mert diplomás férjet szán neki. A gazdag csizmadia céhmester leánya hozományát ősi címerük némi aranyozásához Kristóf szeretné elnyerni, Fodorító Márton vagyonára Elmira is szemet vet. A magyar tudós, Hatvani, hűséges marad nemzetéhez és kedves diákjaihoz, a fiatalok boldogsága lesz legszebb tiszteletdíja.

A daljátékrészlettel Bessenyei Ferenc születésének mai, 100. évfordulójára is emlékezünk nevezetes főszerepével a Hatvani diákjaiban.

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 30-tól

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955)

Magyar Rádió, a daljáték rádióváltozata

Ma, nagy meglepetésemre már hallhattunk is egy jelenetet - osztályterem, tanóra, felelés Hatvani professzornál a Debreceni Református Kollégiumban - a most megjelent restaurált és digitalizált CD felvételből (amely "felfrissítve" került vissza az MTVA Zenei Archívumába), majd a "Megkérdeztem a madártól" című duettet Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekelte.

A jelenet és a duett kiválasztásakor Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztő felelevenítette azt a rádiótörténeti tényt, amikor a Hatvani diákjaiban először szólalt meg prózában az operaénekes Simándy József és a színész, Bessenyei Ferenc a darab énekszerepét is megformálta. Mindketten kiválóan.

A jelenet  - CD 1, 20. track - szereplői: Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor.

A teljes darabot, benne a fenti jelenettel legutoljára 2005-ben,

Kemény Egon születésének 100. évfordulóján

sugározta a Rádió, hallhatták a rádióhallgatók.

Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György

Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE - CD SOROZAT  2019

„Hatvani diákjai”

Magyar Rádió, a  daljáték rádióváltozata, 1955

Írta: Ignácz Rózsa és Soós László

Versek: Ambrózy Ágoston

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendezte: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus, karigazgató Földényi János.

Vezényel: Lehel György

 A hegedűszólót Ramor Ervin játszotta.

A SZEREPOSZTÁS:

Hatvani István, a Debreceni Református Kollégium természettan professzora – Bessenyei Ferenc

Bankós Tóbiás, a matézis professzora – Kovács Károly

Domokos, a poétika professzora – Bárdi Ödön

Varjas János rektor, professzor – Kőváry Gyula

Hatvani professzor diákjai:

Kerekes Máté, Hatvani famulusa – Simándy József

Pálóczi Horvát Ádám – Sinkovits Imre (Bende Zsolt)

Naszályossy – Zenthe Ferenc

Kapocs – Hadics László

Csukás – Suka Sándor

Szilvássy – Dékány László

Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar

Kocsondi – Lázár Gida (Gedeon)

Reszegi pedellus – Csákányi László

Bule, volt pedellus – Gózon Gyula

Fodorító Márton, csizmadia céhmester– Tompa Sándor

Fodorító Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa

Czibljavzek, császári biztos – Dénes György

Elmira (özv. füzéresi Füzéressy  Szvetozálné, Khetsch Elmira) – Mezei Mária 

Pfutscher – Pethes Sándor

Nagy öröm, hogy a magyarországi 20. századi könnyűzene komoly oldalán megjelent két új CD, a  KEMÉNY EGON életmű - CD sorozat 1, 2 azaz a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang".

Ezzel "kézzel foghatóvá" váltak a művek és néhány hét múlva megvásárolhatók lesznek, jelezni fogom, amikor már kaphatók lesznek.

Mihelyt elkészül a webshop, az otthonról vásárlás lehetőségét kedvelők is megrendelhetik.

A CD bemutató előtt  a helyszínen Kemény Anna Máriával, Kemény Egon zeneszerző lányával interjút készített az M5 Híradó részére Kassai Katalin, az összefoglaló itt látható, kb. 14'30"-nál kezdődik: https://www.mediaklikk.hu/video/m5-hirado-2019-02-07-i-adas/#

Épp most  szólnak részletek a Komáromi farsangból a Dankó Rádióban: Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Bilicsi Tivadar és mások énekelnek...

"CANTO CANTARE, AMO AMARE…”

MEGHÍVÓ

2019. február 7., 19:00

Till Ottó-terem

ÓBUDAI TÁRSASKÖR

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang című daljátékainak CD-bemutatója

Kemény Egon (Bécs, 1905– Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója előtt tisztelegve jelenik meg a két duplaalbumot tartalmazó CD.

A kiváló szerző nagyoperettjeit a Fővárosi Operettszínház után – Kikelet utca 3.(1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956) – a Kassai Nemzeti Színház (1929) és a Miskolci Nemzeti Színház is játszotta (Krisztina kisasszony, színpadi változat,1961). A Magyar Rádióval 1934-ben kezdődött a kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. A lemezeken most megjelenő daljátékait is a Magyar Rádió mutatta be: a Hatvani diákjait 1955-ben, majd két év múlva a Komáromi farsangot. 

Mindkét rádiódaljáték magyar szellemi nagyságokat állít középpontba: Hatvani István tudós professzort diákjaival a 18. századvégi Debreceni Református Kollégiumban, illetve  Csokonai Vitéz Mihály költőt szerelmével, Lillával Komáromban, az 1798-as év farsangján.

Élvonalbeli művészek hallhatók a főszerepekben: Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor), Házy Erzsébet (Lilla), Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály), Petress Zsuzsa, Simándy József, Sinkovits Imre és Zenthe Ferenc. A kisebb szerepeket is kiválóságok alakítják: Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Fekete Pál, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Lehoczky Éva, Mezei Mária, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Sándor és még sokan mások.

Az est díszvendége: Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya, zenei hagyatéka gondozója

Közreműködik: 

Nagy Ibolya Déryné-díjas énekművésznő, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora szerkesztő-műsorvezetője

Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

https://obudaitarsaskor.hu/index.php/hu/component/jem/event/38881-canto-cantare-amo-amare

Tavasz a télben

olvasom az idokep.hu-n, minden bizonnyal szállóigévé lett Dalos László műcíme.

Kemény Egon - Dalos László: "Tavasz a télben" című dalciklusát (1952) az előzményekben ismertettem.

Évtizedek óta nem hallhattuk teljes egészében...nagy kár.

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.04

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

KEMÉNY EGON - Harmath Imre: "Ritka madár a szerelem" (1935)

Magyar Rádió, angolkeringő

A régi nagy sikert, slágerszámot a hatvanas években új hangszereléssel játszotta a Magyar Rádió vonós tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.

Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

A Debreceni Református Kollégium történetét mutatja be népszerű formában ez a videó: https://youtu.be/sKax-2moGCkdebr

itt pedig napjainkban, 2000 után, sok régi érdekességet is felvonultatva: https://youtu.be/UR5JnPuKMgY

Kemény Egon tehetségének értékét, rangját mélységes szerénysége fémjelezte, ahogy azt Gál György Sándor - Somogyi Vilmos: Operettek könyvében olvashatjuk. 

Hozzáteszem, hogy minden zenedarabjához művészi színvonalban hozzá méltó szerzőtársat talált (ami nem mindig volt egyszerű dolog ...) illetve kapott, amikor  a Fővárosi Operettszínházban és a Magyar Rádióban választották ki őket részére a felkérések előtt a legkiválóbb előadókkal bemutatott műveihez. Ugyanígy a a Fűszer és csemege című hangosfilm esetében is.

Itt a fórumon Ardelao a "Fekete liliom" társszerzőit a  1416 bejegyzésben mutatta be röviden, én Harmath Imréről 1328 és Kótzián Katalinról 1543 számúakban írtam. Van még tehát teendő  Kemény Egon szerzőtársai bemutatása terén is.

Most nagy örömmel olvastam Ignácz Rózsáról, köszönöm szépen a bejegyzést.

A napokban én is elkezdtem keresni a neten a szerzőtársakról készült fotókat és írásokat. Sajnos nemigen találni, de Wikipédiaoldaluk van.

Így a Magyar Idők megemlékezése ebből a szempontból is fontos és értékes tudósítás Ignácz Rózsa életműve örzőiről és pályájáról. Egy régi rádiófelvételem van róla, hamarosan újra meghallgatom és bejegyzem.

A kedves és boldogságot sugárzó képen látható Ádám úrfiból Prof. Dr. Makkai Ádám lett.

Csodálatos tehetségét épp a napokban ismertem meg a YT videókon, ezek közül a kedvencem a Galagonya: https://youtu.be/bWCOhMcpA_k

pályája, élete: https://youtu.be/TtGukep-Xmg  https://youtu.be/JuQT8_0H0VE   https://youtu.be/gnob5w19ShQ

A Hatvani diákjai bemutatója szinte egy napra esett Ignácz Rózsa születésnapjával, akkor 46 éves volt. 

2019 - Kemény Egon halálának 50., Ignácz Rózsa születésének 110. és halálának 40. évfordulója.

Ignácz Rózsa

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”

Magyar Rádió, 1955, rádiódaljáték

SZÁZTÍZ ÉVE SZÜLETETT IGNÁCZ RÓZSA SZÍNÉSZNŐ, ÍRÓ, MŰFORDÍTÓ

2019. JANUÁR 25. PÉNTEK 12:19

Magyar Idők

"AKI NEM HUNYÁSZKODOTT MEG"

A Szegedi Nemzeti Színház és a budapesti Nemzeti Színház tagja (1931–1939), a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítója (1939–1940), majd fővárosi napilapok esszéistája, riportere és a Fővárosi Kiadó lektora (1945–1947). A Református Élet szerkesztője. Ignácz Rózsa színésznő, író, műfordító 110 éve született.

„Telt házas érdeklődés övezte a kovásznai művelődési házban megrendezett tisztelgést, amit Ignácz Rózsa születésének 110. évfordulója alkalmából szervezett az írónő nevével fémjelzett irodalmi klub, valamint a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület. A rendezvényen Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet Magyar Kulturális Központjának igazgatója tartott vetítéssel egybekötött előadást a kovásznai írónő életpályájáról” – olvashatjuk az erdélyi sajtóban.

[…]

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 55

Az Operett  a magyar rádióban fórumból hozom át a hírt, hamarosan elhangzik: 

Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”  - Nyitány

Magyar Rádió, 1959, rádióoperett 2 részben 

Főszerepben:Petress Zsuzsa

Továbbá: Gyenes Magda, Kövecses Béla (Bitskey Tibor), Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Somogyi Nusi, Ungvári László, Gonda György, Dajbukát Ilona és mások.

Közreműködött a Földényi-kórus. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.  Rendező: Cserés Miklós dr.

Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”

Magyar Rádió, 1955, rádiódaljáték

Pálóczi Horváth Ádám szerepében prózai és ének kettős szereposztásban:

SINKOVITS IMRE                                                           BENDE ZSOLT

"....De ott volt a kórusban Bende Zsolt, aki egy pillanat alatt megtanulta, sőt szinte lapról olvasva a kottaképet úgy ugrott be Imre helyett...."  (idézet Ruitner Sándortól, a sorozat 10. bejegyzésében)

Előzmény 1515 /  Pálóczi Horváth Ádámról olvashatunk.

64 évvel ezelőtt, ezen a napon volt a "Hatvani diákjai" bemutatója.

http://www.haon.hu/orando-et-laborando-475-eves-a-debreceni-reformatus-kollegium/2224833

“Orando et laborando” – 475 éves a Debreceni Református Kollégium 

2013.03.22 17:21

Debrecen, 2013. március 22., péntek (MTI) – “Orando et laborando” (imádkozva és dolgozva) – olvasható a Debreceni Református Kollégium homlokzatán a hitvallásra utaló felirat; az ország legrégebbi, ugyanazon a helyen megszakítás nélkül működő református oktatási intézménye idén ünnepli fennállásának 475. évfordulóját.

Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök ebből az alkalomból pénteken sajtótájékoztatón emlékezett arra, hogy “a református kollégium soha nem volt öncél, eredetileg a város iskolája volt: őrködött, segítette a várost, és nehéz politikai, gazdasági időszakokban is megjelenítette a protestáns műveltséget”.

Az elmúlt 475 év alatt több mint negyedmillió diák tanult a kollégium falai között, akik az egész magyar társadalmat átfogták, így az évforduló nemcsak az egykori ás a mai diákok, ünnepe, hanem az egész magyar kultúráé, az egész magyar társadalomé – tette hozzá a püspök.

Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szimbolikusnak nevezte, hogy az évforduló évében a magyar kormány 10 milliárd forintot bocsát rendelkezésre annak érdekében, hogy a Debreceni Református Kollégium oktatási intézményei a 21. századnak megfelelő színvonalon tölthessék be hivatásukat. Az erről szóló megállapodást május 25-én írják alá.

Fekete Károly, a Református Kollégium igazgatóságának elnöke elmondta: a Kollégiumi Baráti Kör éves találkozójának keretében felavatják a kollégium neves diákjainak emléktábláját, “Ország iskolája – szegények iskolája” címmel kollégiumtörténeti kiállítás nyílik a nagykönyvtárban, június 28-án pedig a Heidelbergi Káté 450. évfordulója tiszteletére Debrecenben lesz a Magyar Református Egyház zsinatának ünnepi ülése.

A pénteki debreceni sajtótájékoztatón Győri János, a Kollégiumi Baráti Kör elnöke bemutatta a Miről mesél a debreceni Kollégium? című mesekönyvét, amelyet Orosz Judit illusztrációival jelentettek meg az évfordulóra.

Szabadi István, a kollégiumi levéltár igazgatója hozzátette: két kötetben megjelentették az Intézménytörténeti források a Debreceni Református Kollégium levéltárában című kiadványt, amely 24 ezer, a kollégiumban 1588 és 1850 között felsőfokú tanulmányokat folytatott diák nevét tartalmazza.

 – MTI –

A "Fekete liliom" plakátján szereplő piros számok ma már nem mindenkinek egyértelműek, azaz a jelentését sem érti már a fiatalabb generáció, azt hiszem ma már nemigen látni ilyet - a kitűzött előadások számát hirdették a feltűnő vörös számokkal.

Ez a link: https://www.europeana.eu/portal/hu/record/2022111/urn_axmedis_00000_obj_e3653a4d_8190_427f_9fef_ef050472c359.html a Színházi Intézet  archívumában őrzött "Fekete liliom" - plakát adatlapja.

Az  50 - 70 előadásoké itt , a YT videón tekinthető meg.

Most bukkant fel ez az oldal, eddig nem láttam. Jól esően emlékszem az első adáshétre  - is :-) - , amikor nagy várakozással hallgattam az új műsort.

Megjelenése pótolta a hallgatói igényt, új operettműsor született.

Nagy Ibolya primadonna tehetsége eddig csak kevesek előtt ismert oldalát mutatta meg, szerényen és nagyon kedvesen, a Dankó Rádió indulásakor naponta jelentkező programja szerkesztő-műsorvezetője lett.

https://www.mediaklikk.hu/2015/09/25/tul-az-operencian-eddig/

Ő volt az, és ma is meghallgathatjuk, aki Ruitner Sándor operettműsorai után visszahozta a rádióhallgatóknak Kemény Egon muzsikáját is.

2013-ban, elhunyta évfordulóján, Kemény Egon-emlékhéten elevenítette fel a zeneszerző pályaívét és sikereit.

Túl az Óperencián - Vendégeim 2012-2013-ban

2016. október 28.

Kedves Hallgatóink!

A Túl az Óperencián című műsorunkban már nagyon sok vendéggel találkozhattak, most erről tettünk közé egy listát, amely egészen a műsor kezdetéig vezeti Önöket vissza.

2013. november 18.: Csonka Zsuzsa

2013. november 11.: Straub Dezső

2013. november 4.: Kékkovács Mara

2013. október 28.: Gárday Gábor

2013. október 21.: Fischl Mónika

2013. október 14.: Harsányi Frigyes

2013. október 7.: Dávid Krisztina

2013. szeptember 30.: Hommonnay Zsolt

2013. szeptember 23.: Kalmár Magda

2013. szeptember 16.: Egri József

2013. szeptember 9.: Keszler Éva

2013. szeptember 2.: Farkas Bálint 2. rész

2013. augusztus 26.: Várkonyi Szilvia

2013. augusztus 9.: Teremi Trixi 2. rész

2013. augusztus 7.: Berkes János operaénekes

2013. augusztus 5.: Galambos Erzsi 2. rész

2013. július 29.: Farkas Pál (karmester)

2013. július 22.: Kemény Egonról lánya Kemény Annamária

2013. július 15.: Csák József

2013. július 8.: Domonkos Zsuzsa

2013. július 1.: Váradi Katalin (karmester)

2013. június 24.: Kovács József emlékműsor

2013. június 17.: Fonyó Barbara

2013. június 10.: Virágh József

2013. június 3.: Kállai Bori

2013. május 27.: Medgyesi Mária

2013. május 20.: Jankovics József

2013. május 13.: Marik Péter/ Németh Marika

2013. május 6.: Tiboldi Mária

2013. április 29.: Zentai Anna

2013. április 22.: Krasznai Tamás

2013. április 15.: Szendy Szilvi

2013. április 8.: Csere László 2.

2013. április 1.: Teremi Trixi

2013. március 25.: Bozsó József

2013. március 18.: Frankó Tünde

2013. március 11.: Galambos Erzsi

2013. március 4.: Maros Gábor

2013. február 25.: Kalocsai Zsuzsa

2013. február 18.: Kerényi Miklós Máté

2013. február 11.: Oszvald Marika

2013. február 4.: Dolhai Attila

2013. január 28.: Benkóczi Zoltán

2013. január 21.: Zsadon Andrea

2013. január 14.: Csere László

2013. január 7.: Kovács Zsuzsa

2012. december 31.: Szolnoki Tibor

2012. december 22.: Farkas Bálint

Kaptam egy kis segítséget, ezúton is ngyon szépen köszönöm!

Nóti Károly Kemény Egon "Fekete liliom" című nagyoperettjének lett később szerzőtársa, a mű címe a bemutató előtt több variációban, tervezetben létezett, ezek egyike a "Casa Rosella" 

Pécsi Napló, 1932.03.06.:

„SZÍNHÁZ

A NYITOTT ABLAK. 

(Bemutató.) 

Nóti Károly ,,A nyitott ablak“ című vígjátékának életfolyása a sablonnal éles ellentétben áll. Nem a színpadról került a filmre, hanem megfordítva. Hasonló című filmvígjátékának sikere indította Nótit a ma este Pécsett bemutatott színdarabjának megírására. Katonavígjáték a ,,Nyitott ablak“ annak többé-kevésbé már elcsépelt (részben épp Nóti bűne ez) hatáseszközeivel, szereplőivel, szituációival. Érdeme, (az egyedüli) hogy három felvonáson keresztül nem fogy ki a közönség a legfergetegesebb nevetésből. Ez azonban Nóti mellett legalább is ugyanolyan arányban a darab fő szerepét játszó Salamon Bélának érdeme. Salamon Béla egész estét betöltő szerepben: három órás végeszakadatlan kacagás. Egy-egy arcrándulása, gesztusa formális nevető orkánokat idézett elő a nézőtéren. Humora, ha nem is nagyskálájú, de mindenesetre egyéni és ellenállhatatlanul ragadja magával a közönséget, amely valóban egész este nem fogyott ki régi kedvence ünnepléséből. Az est másik ünnepeltje Jánossy Terka, akit nagy tetszéssel látott viszont a közönség a színpadon. Közvetlen játéka, elegáns megjelenése pompásan érvényesült szerepében. 

Minden tudásukkal szálltak síkra a siker érdekében azonban az előadás háziszereplői is, akik közül Orbán Violát, Egry Bertát, Feleky Klárit, Markovics Andort, Bende Lászlót, Danis Jenőt, Krémer Ferencet, v. Bánky Róbertet, azonkívül Somorjai Erzsit, Fenyő Tusit, Major Lajost, Kovács Józsefet, Ajtay Györgyöt és Késmárky Kálmánt illeti meg elismerés. 

A bemutató nagy sikeréből ítélve, a ,,Nyitott ablak“ további előadásait is telt házak fogják végigtapsolni. (kj.) 

A SZÍNHÁZ VISSZAMEGY, 

ÉN MAGAM MEGJAVULOK” ígéri Jób Dániel, a Vígszínház igazgatója …

Fényes Szabolcs:

"… Nagy baj az, hogy nincsen avatott operettírónk s a sok kitűnő zeneszerző részére nem tudunk megfelelő operettköntöst összefabrikálni. Ezért kénytelenek vagyunk reprízeket előadni.

A Csicsóné után hozzuk Nóti Károly, Földes Imre és Kemény Egon Casa Rosella romantikus nagy operettjét. …”

MOST  hallható:  Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.52

KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás"  (1950)

Előjáték

Magyar Rádió, rádióoperett

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

A 1559 számú alatti bejegyzéssorozat és sok korábbi is a "Hatvani diákjai"-val, valamint Hatvani professzor és a Debreceni Református Kollégium évfordulóival is foglalkozik.

Köszönöm tegnapi fórum-bejegyzésedet, kicsit hozzáteszek én is.

Farsang ideje van, ebben az időszakban mutatta be a Magyar Rádió a „Komáromi farsang”-ot.

Így a zeneszerző életrajzi évfordulója mellett erre a rádiós vonatkozásra  is emlékezhetünk:

KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulóján  – tiszteletére – újdonságként jelenik meg két dupla-album CD-kiadványa.

Mindkét rádiódaljátéka  magyar szellemi nagyságokat állít középpontba:  

Hatvani István tudós professzort diákjaival

a 18. századvégi Debreceni Református Kollégiumban 

és

Csokonai Vitéz Mihály költőt szerelmével, Lillával 

Komáromban, az 1798-as év farsangján.

Máig emlékezetes közönségsikerük nagyszerű szerzői- és rádiós alkotómunka eredménye,

élvonalbeli művészekkel a főszerepekben­:  

Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor), Házy Erzsébet (Lilla), Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály), Petress Zsuzsa, Simándy József, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc

és kisebb szerepekben:  

Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Fekete Pál, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Lehoczky Éva, Mezei Mária, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Sándor, és még sokan mások.  

Az est díszvendége:   Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya, zenei hagyatéka gondozója

Közreműködik:

Nagy Ibolya – Déryné díjas énekművésznő,  a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora szerkesztő-műsorvezetője

Kassai István  – Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

Óbudai Társaskör – Budapest, III., Kiskorona u. 7.

(A belépés díjtalan,  a két dupla-album a helyszínen, ahogy szokásos, megvásárolható.)

VÉGRE!

Nem mindennapi felvételek kerülnek kiadásra! A hír a maga nemében óriási. Igazi hiánypótlásról van szó.

Bárcsak Kemény Egon nagyoperettjeit is újra színre vinné valaki!  ...

„CANTO, CANTARE, AMO, AMARE…”

2019. február 7., 19:00

Till Ottó-terem

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang című daljátékainak CD-bemutatója

Kassai István zongoraművész
Kemény Anna Mária 

Műsorvezető: Nagy Ibolya (Dankó Rádió) 

Részletek: ITT

Köszönöm :-), akkor nálunk már szeptemberre tették az Egon-napot, pedig július 15-e az igazi helye a naptárban.

Híres, fényes ezek eredeti jelentései a névnek. 

Ami a fegyvert illeti, az annyiban jellemzi Kemény Egont, hogy műveltségével, tudásával, derüs légkört kedvelő természetével lefegyverezte környezetét...ahogy akkor mondták: bájos ember volt.

Hallgatag ember volt, így emlékezett rá néhány hónappal ezelőtt rádiózásunk egyik kiválósága. Ez a szó elgondolkodtatott, nem csendest mondott, hallgatag...aki hall, hallgat valamit...amit mások nem...

Csak úgy ….

A Magyar Nemzet, 1999.09.01-i számában olvasom:

„Névnap
Egyed, Egon és Zádor
nevű olvasóinkat köszöntjük.

[…]
Az Egon germán, ószász, középnémet eredetű név, jelentése: híres, fényes, fegyver. A művészvilágból Kemény Egon Erkel-díjas zeneszerző, a nagy közönségsikert aratott Valahol Délen című operett, számos daljáték és gyermekeknek írt kórusmű szerzője, az irodalomban Egon Erwin Kisch prágai születésű német író, újságíró ismert tulajdonosa e névnek.  . […]”

Hát nincs igaza a névmisztikának? :)

https://amikassa.sk/2014/06/13/a-kassai-allami-szinhaz/

A KASSAI ÁLLAMI SZÍNHÁZ

A védőfalakkal körülvett 35 hektáros régi Kassa mértani középpontjában 1756-ig ezen a helyen állt a város első városháza, majd utána a Domus Cafferia – vagyis kávéház kerthelyiséggel együtt. Ezekhez építették 1788-1790-ben a színházépületet, azt a színházat, melyben 1833. február 15-én a magyar nemzeti dráma, Katona József Bánk bánjának ősbemutatóját tartották. Tény azonban, hogy a színházban eleinte csak német színdarabokat játszottak. Magyarul először a miskolci társulat szólalt meg a kassai színpadon, 1816-ban, méghozzá Dérynével az élen. Rajta kívül Egressy Gábor és Béni, Szentpétery, Megyeri, Blaha Lujza, a Latabár-dinasztia művelte a színjátszást Kassán, de Faragó Ödöntől kezdve Páger Antalig sok magyar színész életének fontos állomáshelye volt az egykori Kassai nemzeti színház, melynek mindmáig fennálló impozáns, barokk stílusú épületét Láng Adolf tervezte, és Répászky Mihály neves kassai építész építette 1897-1899 között. A színház tetején a múzsák támogatójának, Auróra istennőnek a szobra áll.

A második világháború óta a szlovák állami színház működteti itt drámai-, opera- és balett-társulatát. A színház felújítása az 1990-es évek elején fejeződött be.

A kassai Óváros szépségeit mutatja be az alábbi linken megnyitható blogbejegyzés, amelyet most találtam meg.

Megjelenése óta kiadták Balassa Zoltán Kassa című történelmi útikönyvét. Pontos adatokat tartalmazó, értékes, hiányt pótló kötet.

Utazás a Felvidéken - Kassa, Hlavna - a város szíve  / itt

A Fő-utca

Nekem ez a régi blog is nagyon tetszik, Kassa gyönyörű kék egét láthatjuk a képeken, a felvételek nagyon szépek és az ismertetők is olvasmányosak, tanulságosak.

Kemény Egon 1910-től 1923-ig élt Kassán, a Kassai Zeneiskolában kezdte zenei tanulmányait, amelyeket a bécsi Zeneakadémián fejezett be. Első nagyoperettjét a képeken is látható Kassai Nemzeti Színház is bemutatta - 1929 októberében került színra a Kikelet utca 3., a tavaszi Fővárosi Operettszínházbeli premiert követően.

A Színház épülete melletti részen áll az egykori Kemény ház, ahogy annak idején hívták.

http://portal.vfmk.hu/taxonomy/term/8190

Erről az előadásról sajnos nem tudok egyelőre ennél többet, bízom benne, hogy találunk még fontos adatokat, szereposztást, rendezőt, esetleg kritikát.

Debreceni Református Kollégium Múzeuma:

300 éve született Hatvani professzor

Az eseménysorozat itt tekinthető meg.

475 éves a Debreceni Református Kollégium

Az évforduló alkalmából indított honlap:

http://475.reformatus.hu/

A Kollégium   A 475 év   Kántus  Kiadványok   Baráti kör

Az egykori professzorok és diákok - Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Pálóczi Horváth Ádám - valamint a Kollégium, a Kántus  

KEMÉNY EGON:

"Hatvani diákjai",

"Komáromi farsang" és

"A messzetűnt kedves" című daljátékaiban elevenednek meg.

Mécs Károly kiváló színművészünk  a "Túl az Óperencián" c. műsor e heti vendége, tegnap  Domján Edit - aki kora egyik legismerettebb és legkedveltebb színésznője volt - emlékét felidézve hiányolta felvételeit a rádióadásokból, amit Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető pótolt. 

DOMJÁN EDIT

Itt említem meg Domján Edit egyik főszerepét, amelyben prózát játszott, és Ámeli szerepét László Margit énekelte. (Sajnos a daljáték feltehetőleg még nincs digitalizálva, ezért jelenetei nem kerülhetnek műsorba.)

Az előzményekben Fazekas Mihály Ámelihez írt versét, a szereposztást és további részleteket olvashatunk a daljátékkal kapcsolatban, a 752 számúban Domján Edit szerepéből is néhány sort.

Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” 

Magyar Rádió, 1965 - Történelmi daljáték

Főszerepekben:

Fazekas Mihály – Simándy József / Darvas Iván

Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László / Láng József 

Ámeli – László Margit / Domján Edit

Julika – Andor Éva / Örkényi Éva 

Közreműködött a Földényi-kórus 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor 

Rendezte: László Endre

Előzmények a 800, 812, 813, 1216, 1235 számú bejegyzésekben, Kemény Egon művei Rózsavölgyi Arany Karácsonyi Album kiadványaiban, továbbá

KEMÉNY EGON átiratai (1943-1944):

A jó lovas katonának  48

A nagy bécsi kaszárnya   33

Debreceni kaszárnya 48

A csitári hegyek alatt 17

Erdő, erdő, erdő  17

Hajnalodik, közeleg a reggel 33

Békés Karácsonyt kívánok olvasóink!

Karácsonyi bemutató a Fővárosi Operettszínházban, 1946

Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) 

Romantikus nagyoperett 3 felvonásban 

Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 

1946. december 20. 

Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád 

Rendező: Tihanyi Vilmos 

Karnagy: Endre Emil 

Díszlet: Bercsényi Tibor

Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek

Revükoreográfia: Rudas-fivérek

Az előzményekben többek között olvasható, hogy mit remélt Kemény Egon zenéjétől a színházigazgató Fényes Szabolcs...számítása bevállt, a nagy siker meghozta a bevételt.

A  Kemény - Romhányi szerzőpár első dalát - "Cordobai lányok" - 1948-ban mutatta be a Magyar Rádió.

KEMÉNY EGON - Romhányi József: "Miénk a világ " (1953), 2'50"

Tömegdal egy szóló énekhangra és kétszólamú egynemű karra, 

zongora vagy zenekari kisérettel

1.

Bemutató: Magyar Rádió, 1953. augusztus 20.

A Vasas-Énekkar énekelte, Dulya István a szólót, az Állami Hangversenyzenekar kisérte, vezényelt: Vétek István.

2.

A 1548 számú bejegyzésbeli felvétel:

Vasas Szakszervezet Központi Kórusa és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, szólót énekel: Vétek István

3.

Később újra felvették:

Szóló: Bordás György - bariton, 

Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Énekkara

MÁV Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Sapszon Ferenc

Majd a "Miénk a világ" című kompozícióról is keresek adatokat.

A 1548 számú bejegyzésre visszatérve:

Ez a tömegdalként indult kompozició minden bizonnyal nem csak a Kemény Egon –Soltész Erzsébet szerzőpár egyik sikerdala volt – lsd  „Köszöntsük jó tanítónkat”…/YT videófelvétel az ezévi előadásról – hanem Andor Évához is kötődött még akkor, húsz év után újra felvették vele....

Talán zenekari kiséret nélkül, kórusműként adták elő.

Népszerűségét az is növelte, hogy az első felvételt szinte naponta lehetett hallani a rádióban, teljes mértékben új zenei irányt képviselt…friss, lendületes, kedves, Kemény Egon különleges hangszerelésével.

A két rádiófelvétel:

KEMÉNY EGON - Soltész Erzsi: "Ma diáknak lenni jó" (1959)
Dal mezzoszoprán és baritonszólóra vegyeskarral és szimfonikus zenekari kísérettel, 3'

Prácser Éva (Andor Éva) és Varga András énekelte, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és énekkarát Sebestyén András vezényelte.

KEMÉNY EGON – Soltész Erzsébet: „Ma diáknak lenni jó” (1959)

KISZ Központi Művészegyüttes Egyetemi énekkara

Szólót énekel: Andor Éva  vezényel: Nógrádi László

Erre a bejegyzésre majd visszatérek, érdekessége az operaénekesek előadása mellett az is, hogy Kemény Egon-dalok címmel ment a műsor, utalva zeneszerzői pályája korábbi, híres, Rózsavölgyinél megjelent kottakiadványaira, megzenésített költeményeire, amelyeket akkor is koruk legnevesebb operaénekesei adtak elő.

Andor Éva mai születésnapi évfordulójára emlékezve:

ANDOR  ÉVA

http://m.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/zenei_gyujtemeny/?article_hid=38858

Andor Éva Andor Ilona Gyermekkórusában énekelt, Kemény Egon műveiben többször is, majd legutolsó rádiódaljátéka egyik főszerepét, Julikát formálta meg "A messzetűnt kedves"-ben amelyben Fazekas Mihályt Simándy József és Darvas Iván alakította.

Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves”

Magyar Rádió, 1965

Történelmi daljáték

Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván

Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József 

Ámeli – László Margit/Domján Edit

Julika – Andor Éva/Örkényi Éva

Közreműködött a Földényi kórus.  A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendezte: László Endre

Kapcs.  az 599. sorszámú bejegyzéshez

Kiegészítés

„Smaragd" írta:

"KEMÉNY EGON-Soltész Erzsi: "Ma diáknak lenni jó" (1959)
Dal mezzoszoprán és baritonszólóra vegyeskarral és szimfonikus zenekari kísérettel, 3'

Prácser Éva és Varga András énekelte, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és énekkarát Sebestyén András vezényelte."

Találtam a Rádióújságban egy „Kemény Egon-dalok” című rádióműsort -  1980. október 1., Petőfi Rádió 8.05 – 8.20

A műsor-részletezésben feltüntetettek szerint ez a fenti dal itt részben más előadókkal szerepel:

Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Ma diáknak lenni jó (KISZ Művészegyüttes egyetemi énekkara. Szólót énekel: Andor Éva (eredeti neve: Prácser Éva), vezényel: Nógrádi László. (Zenekar- közreműködőt nem közöl a műsorújság.)

Ideírom a műsorban szerepelt további Kemény Egon-dalok címét és előadóit is:

Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Ballagás (Váci Vox Humana Énekkar és a MÁV Szimfonikus Zenekar, szólót énekel: Bende Zsolt. Vezényel: Maklári József

Kemény Egon – Romhányi József: Mienk a világ (Vasas Szakszervezet Központi Kórusa és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, szólót énekel: Vétek István)

Kemény Egon – Bornemissza Endre:  a) Bárányfelhő; b) Reggeli telefon

(Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, szólót énekel: Melis György. Vezényel: Vincze Ottó)

Köszönöm. Érdemes a Kemény - Kótzián  szerzőpár szép műveit operaénekeseink előadásában megismertetni a mai közönséggel.

Kapcs. 1545 és 1544. sorszámok bejegyzéseihez

Egy kiegészítés:

Kemény Egon - Kótzián Katalin: Köszöntő (szólót énekel Gábor Artemisz és Réti József, közreműködik a Váci Vox Humana Énekkara és a MÁV Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Makláry József)

Ez is elhangzott a már említett  Altatódal II. (szólót énekel Komlóssy Erzsébet, km. az MRT szimfonikus zenekara. vez. Breitner Tamás) és az  Édesanyám (szólót énekel Melis György, km. az MRT szimfonikus zenekara, vez. Breitner Tamás) c. dalokkal együtt abban a rádióműsorban, melyet a Kossuth adó sugárzott 1980. december 12-én, 11.45 és 12.00 óra között.  ("Kemény Egon dalai Kótzián Katalin verseire“)

Először is köszönöm, hogy fáradtál, és megkerested a korabeli műsorújságban a rádióadásokat.

Milyen fontos, hogy megvannak ezek a dokumentumok, élővé teszik a műadatokat. Vannak, akik még hallották is a rádióban...

KEMÉNY EGON - Kótzián Katalin:  "Boldog otthon" (1962)

Dalciklus

mezzo-szólóra, bariton-szólóra, női karra, vegyeskarra nagyzenekari kisérettel

I.   Bölcsődal, Altatódal

II.  Boldog otthon

III.  Édes otthonunkban

A Petőfi Rádióban 1964.01.04-én hangzott el Kemény Egon-Kótzián Katalin: Édesanyám c. dala.

Majd - a dalok megnevezése nélkül – többször hangzott el a Magyar Rádió valamelyik adóján az alábbi műsor:

 „Kemény Egon-Kótzián Katalin dalai“ v. „Kemény Egon dalai Kótzián Katalin verseire“ v. „szövegére“, mégpedig

1972.11.28-án

1976.07.01-jén

1980.12.12-én

1983.02.14-én

A Magyar Ifjúság 1980.06.06-i, 23. számában, a Kossuth Rádió 06.14-i, szombati műsorának ismertetőjében ez áll:

„12.45: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel
[…] 2. Kemény Egon—Kótzián Katalin: a) Altatódal II. (szólót énekel Komlóssy Erzsébet, km. az MRT szimfonikus zenekara. vez. Breitner Tamás), b) Édesanyám (szólót énekel Melis György, km. az MRT szimfonikus zenekara, vez. Breitner Tamás), […]“