KÓTZIÁN KATALIN
Az 1960-as években Kemény Egon gyermekeknek komponált, róluk szóló darabjainak verseit Erdődy János, Soltész Erzsébet, B. Radó Lili mellett Kótzián Katalin írta. A Magyar Rádió Gyermekkarával és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával készült felvéteket a Magyar Rádió évtizedeken át sugározta.
KEMÉNY EGON - Kótzián Katalin: "Mindenki tanul" (1962)
című chansonját Nagy Ibolya szerkesztésében is többször meghallgathattuk már a "Túl az Óperencián" című műsora 2012 decemberi indulása óta a Dankó Rádióban, Radnai György operaénekes előadásában.
Kótzián Katalinról eddig még nem készült Wikipédia-oldal, kevés adat áll rendelkezésre életéről, műveiről az interneten:
Születési dátum: 1926. április 8., Budapest
Meghalt: 2006. december 14.
Házastárs: Ranódy László (házas. ?–1983.)
Könyvek: Dalok őszidőn: válogatott versek és műfordítások, Szonett a szőlődombon
Férje Ranódy László https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Ran%C3%B3dy_L%C3%A1szl%C3%B3 a "Fűszer és csemege" (1939, bemutató: 1940) / A zeneszerző: KEMÉNY EGON YT segédrendezője volt, karrierje kiindulópontjának számít a nagy közönségsikert aratott magyar hangosfilm.
https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/MagyarMuzsikaKonyve/
"Örömmel üdvözlöm a „Magyar Muzsika Könyve" megjelenését, mely a maga nemében nemcsak a hazai földön, de úgy látom, hogy nemzetközi viszonylatban is az első munka, mely anyagát nem lexikonszerűen, hanem szerves összefüggésben tárgyalja. Teljes megelégedéssel látom, hogy a szerkesztőnek sikerült munkatársait a közös célra összefogni s ezzel kitűnő eredményt kivívni. Mára: megnyugtató öröm, a jövőre: biztató remény." (Dohnányi Ernő bevezetője)
"A 20. század zenélő Magyarországa" című fejezetben, 415. oldal:
"KEMÉNY EGON : zeneszerző. 1905, Wien.
Tanulmányait a bécsi zeneművészeti főiskolán végezte. Tanára: Franz Schmidt.
Szerzeményei: Négytételes magyar szvit, Hullámzó Balaton (magyar népdalfeldolgozás), Népdal potpourri, melyek a rádióban kerültek előadásra.
Kikelet u. 3 c. operettje a Fővárosi Operettszínházban került előadásra.
Táncszámai: Ritka madár a szerelem, Ne felejts el engem, Szerettelek,...
Hangszereléssel is foglalkozik.
Tagja a Zeneszerzők Szövetkezetének és a Színpadi Szerzők Egyesületének."
KEMÉNY EGON arcképe (Földes felv.) a könyv végén levő fotók között az 568. oldalon van.
Manapság már sokan nem ismerik ezt a rangos kötetet. Régi példányai újabban felbukkantak és beszerezhetők.
265 számú bejegyzésemben idéztem a fentieket, a Kemény Egonról szóló bekezdést. Munkássága 1927-1936 közötti egyes darabjait emelte ki a szerkesztő.
Most hogy a kötet beszerezhető lett, és a címoldalát is meg tudjuk mutatni, Ruitner Sándor írásához kapcsolva közzéteszem.
Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959)
Rádióoperett 2 részben
Főszerepben: Petress Zsuzsa
Kövecses Béla, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert
Közreműködött a Földényi-kórus.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr.
Itt találtam... :-) délelőtt nem hallottam:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)
|
A mai operettműsor a Dankó Rádióban Kemény Egon Krisztina kisasszony című rádióoperettje nyitányának dallamaival ért véget. (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György) - 1959. augusztus 22., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00.
A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége a stúdióban ezen a héten minden nap a Liszt-díjas, Érdemes művész, Pitti Katalin operaénekesnő.
Mindjárt kezdődik:
KEMÉNY EGON: " Krisztina kisasszony " (1959)
Rádióoperett
Nyitány
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő: Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból
29.
"Már csak egyetlen jelenetet szeretnék felidézni a Hatvani diákjai című daljátékból: a darab Fináléját, amely tulajdonképpen az a nyilvános tárgyalás, amit hosszú és szisztematikus manőverrel, az Elmira vezette trupp szervezett a professzor ellen….Előtte azonban engedjenek meg egy rövidke zárszót:
Említettem, hogy Kemény Egon neve nem található a ma használatos zenei lexikonokban. Viszont mai és a következő vasárnap estéken – amennyiben hallgatták és hallgatni fogják a Rádió Dalszínházának műsorait – meggyőződhetnek arról, hogy milyen érdemtelenül felejtődött el ilyen rövid idő alatt ennek a szín- és melódiagazdag palettával rendelkező komponistának a neve.
...
...
S ahogy a darabbeli Hatvani professzor perbe száll a haladásért, úgy perelek én – ezt a műsort is felhasználva – egy tiszta szívű „dalnok” életműve feledésbe merülése ellen!"
A Magyar Rádió Zenei Osztálya hangsúlyt helyezett arra, hogy Kemény Egon szép dalait Melis György előadásában is megörökítse, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, néhányat felsorolok:
KEMÉNY EGON - Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955)
"Megkérdeztem a madártól..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György
KEMÉNY EGON - József Attila: "Tél" (1941)
Megjelent: KEMÉNY EGON DALOK füzetben,
A budapesti Rádióban énekelte: Basilides Mária, Székely Mihály, Lantos Olivér, Báthy Anna, Bencze Miklós.
Melis Györggyel 1954-ben magnófelvételt készített a Magyar Rádió.
KEMÉNY EGON - Juhász Gyula: "Szerelem?" (1940)
Megjelent: KEMÉNY EGON DALOK füzetben, a Bp. Rádió I adásában hangzott fel először, Nagykovácsi Ilona énekelte, zongorán kisért: Polgár Tibor
Majd Kemény Egon hangszerelésében 46 tagú zenekarra Rösler Endre adta elő, nagy sikerrel énekelte Neményi Lili, Wargha Lívia, később Sennyei Vera.
Melis Györggyel két alkalommal vette fel a Rádió, 1954-ben és az újabb bemutató 1957-ben volt.
KEMÉNY EGON - Bornemissza Endre: "Reggeli telefon" (1965)
Melis György
MÁV Szimfonikus Zenekara, Vincze Ottó vezényelt
KEMÉNY EGON - Bornemissza Endre: "Bárányfelhő" (1965)
Melis György
MÁV Szimfonikus Zenekara, Vincze Ottó vezényelt
KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Valahol Délen" (1957)
"Árván vártam..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György
"Egy szót se szólj..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte
KEMÉNY EGON - Kótzián Katalin: "Édesanyám" (1963)
Dal baritonszólóra, vegyeskarra nagyzenekari kisérettel
Melis György
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényelte.
Melis György Kemény Egon szép versekre komponált dalai mellett ezt a vidám foxtrottot is énekelte:
KEMÉNY EGON -Dalos László: "Találkozzunk holnap a Moszka-téren! " (1952)
Foxtrot
Melis György elhunyta évfordulóján, emlékezve...
MELIS GYÖRGY
Hangját, kiváló előadását Kemény Egon műveiben napjainkban a "Túl az Óperencián" c. műsorban Nagy Ibolya szerkesztésében elsősorban a "Valahol Délen" című nagyoperett rádiófelvételéről ismerjük, amelyet a Fővárosi Operettszínház-beli bemutató után készítettek vele. A dal rendkívül kedvelt volt, évtizedeken át gyakran szerepelt a Magyar Rádió műsorán.
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő: Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból
28.
“Eddig nem idéztük egyik jelenetét sem, de a játékban időről-időre feltűnik az iszákos Bule Lajos, a kollégium valamikori pedellusa…
… Nos, ezen az állandóan kapatos Bule Lajoson most – úgy tetszik – beteljesedik a végzet….
A zseniális Gózon Gyula megformálta Bule ebben a kocsmajelenetben eszméletlenül esik össze….
….Mindenki azt hiszi, hogy meghalt, csak a belépő Hatvani nem, aki azonnal hozzálát, hogy életre keltse.
A manőver közepette törnek rá a társaságra a hatóság emberei, hangoztatva, hogy titkos praktikáinak egyikén kapták rajta a professzort. Ennek a részletnek a centrumában szólal meg az a kis dalocska, amit a felejthetlen Gózon Gyula egyik emlékezetes alakításaként őrzök a szívem mélyén….
(Bejátszás: Bule Lajos dala – Gózon Gyula)"
Házy Erzsébet elhunytának évfordulóján:
HÁZY ERZSÉBET
A kép 1957. februárjában készült, a Komárom farsang rádiófelvételeinek napjaiban....
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”
Magyar Rádió, 1957
Daljáték 2 részben
Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc
Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali
további szereplők:
Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból
27.
"A professzor diákjai kocsmai kirándulásra indulnak, s erre építik az összeesküvők a maguk tervét. Tudják, ha Hatvani értesül diákjai kocsmázásáról, biztosan elmegy, hogy felősségre vonja őket. A hatósági személyek segítségével ekkor lephetik meg a társaságot. A cselekmény menetében most ott tartunk, hogy a kocsmában a Pálóczi-Horváth Ádám vezette kompánia éppen az előre küldött hatósági spiclit táncoltatja."
1957. augusztus 30-án, pénteken a Petőfi-Rádió műsora volt az alábbi válogatás:
22:00
Részletek Kemény Hatvani diákjai és Komáromi farsang c. daljátékaiból.
A hét folyamán több más szerkesztésben is szerepeltek Kemény Egon művei, amelyeket a közelmúltban a "Túl az Óperencián" adásaiban mi is hallhattunk, a Tango, Ha visszanézek, Szerencsés utazás- Előjáték és minden bizonnyal továbbiak, pl. a Könnyű zene című, a rádióújságban nem részletezett műsorban.
A "RÁDIÓ és televízió ÚJSÁG" 1957-es évfolyamából már korábban is bejegyeztem műsorokat.
Most a "Komáromi farsang" bemutatója miatt vettem kézbe néhány lapszámot. Ebben az évben volt a "Valahol Délen" felújítása is a Fővárosi Operettszínházban.
A 44. számban, a hét műsorában:
Kedd
November 5. Petőfi-Rádió
21:40 Szórkoztató zene
1. Kacsoh-Vécsey: Toborzó a János vitézből
2. Kemény - Dalos: Őszi séta (Sándor Judit és Rösler Endre)
3. Martiny: Románc
4. Bródy: Altatódal
Péntek
November 8. Petőfi-Rádió
23.00 Operettrészletek
....
Kemény: Talán a csillagok - Hóvirágkeringő (Gyurkovics Mária)
....
Vasárnap
November 10. Petőfi-Rádió
11.30 Zenés vasárnap délelőtt
...
Kemény-Dalos: Tavasz a télben ( Gyurkovics Mária)
...
(Hátlapon: TV A televízió kísérleti műsora)
Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) költő.
Csokonai Vitéz Mihály születésének 245. évfordulója kapcsán
a Debreceni Református Kollégium Múzeuma
Csokonai - sétát szervez, 2018. november 16-án, pénteken
Csokonai Vitéz Mihály és Debrecen
Belvárosi sétánk a debreceni Csokonai-kultusz legfontosabb emlékhelyéről, a Debreceni Református Kollégiumból indul. Séta közben felidézzük a „vígkedvű poéta” alakját, a néphagyomány garabonciását, valamint szépművészeti alkotások, irodalmi szövegek és diáklegendák segítségével „megrajzoljuk” Csokonai portréját.
Korosztály: 10 - 99 év
http://muzeum.drk.hu/tartalom/109/1/hirek-aktualitasok/csokonai-seta-2018-november-16-an-penteken
KEMÉNY EGON rádiódaljátékai közül Csokonai Vitéz Mihály életének egy epizódját a "Komáromi farsang", a Debreceni Református Kollégiumot a "Hatvani diákjai" idézik fel.
Debrecen városa Fazekas Mihály életútja ábrázolásával "A messzetűnt kedves" egyik színhelye, továbbá a Magyar Rádió 1960-ban kiírt pályázati felkérésére, a különleges hangvételű "Szabad szívek" című művével állít zenei emléket a kiemelkedő magyar tudósnak és a költőknek, a 18. és 20. századi Debrecennek.
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: ”Hatvani diákjai" (1955) Rádiódaljáték Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László, A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor, Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre
Kemény Egon - Békés István: „Szabad szívek” (1960) Regényes daljáték 2 részben. Főszereplő: Sándor Judit/Bánki Zsuzsa, Bende Zsolt/Benkő Gyula, Zentay Anna, Horváth Tivadar, Fónay Márta, Agárdi Gábor, Suka Sándor
Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva Közreműködött a Földényi kórus A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: László Endre
Dankó Rádió mai ismétlés kb: 18.40
Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsorban Mezey Máriára emlékezett vendégével, Lőte Attila színművésszel, ebből az alkalomból két Kemény Egon-dal hangzott el és a műsor végéig hallgatóival a zeneszerző zenei világánál maradt, ahogy mondta.
Most ismét meghallgathatjuk:
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955)
Magyar Rádió, rádiódaljáték
Kemény Egon - Ambrózy Ágoston:
Dal a bontonról - Mezey Mária és Tompa Sándor
KEMÉNY EGON - Gaál Zsuzsa: "Ha visszanézek" (1957)
Sanzon
KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás" (1950)
Magyar Rádió, rádióoperett
Nyitány
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György és Kerekes János vezényelte.
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Az előző bejegyzésekben éppen említettük Mezey Mária szerepét és alakítását a Hatvani diákjaiban...
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból
26.
"Amikor - immár a Rádió Dalszínházának dramaturgjaként – ennek a darabnak a megzenésítésével „megkínáltam” Kemény Egont, azt mondta: „ Tudod, milyen régen várok erre?! Végre meglesz a harmadik debreceni téma…ami a Hatvanival kezdődött…„
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból
25.
“A forradalom idején játszódó darabban Fazekas Mihály, a Debreceni Kollégium valamikori lázadó diákja, az osztrák hadsereg tisztjeként kénytelen francia földre lépni, de ott, egy kisvárosban, a hadsereg esztelen dúlását látva végleg szakít dicstelen hivatásával. A főszerepnek ezúttal csak énekes szerepét vállalta fel Simándy József, a prózai szövegrészeket Darvas Iván tolmácsolta; s hogy ez ne legyen feltűnő, így tettünk a többi szereplő esetében is.”
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból
24.
"Ezt követte a hatvanas évek elején az a zenés játék, amelynek főhőse Fazekas Mihály volt. Vitányi János korábban megjelent ifjúsági regénye, a Főhadnagy Fazekas képezte a libretto alapját, s a cselekmény menetébe szépen épültek be az Erdődy János verseinek ihletéséből született zeneszámok; egyetlen kivétellel: a darab végkifejlete felé az Amelie-hez írt gyönyörű Fazekas-versre írt dalt Kemény Egon… "
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”
(1957) Daljáték 2 részben
Magyar Rádió
Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali,
Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte
Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre
Lilla és Csokonai kettőse "Lilla, szívemet ne vesd meg..."
Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból
23.
"A darab címe „Komáromi farsang” volt és a Lilla - Csokonai szerepkettős énekszólamait a felejthetetlen sztár-kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert tolmácsolta…."
A Magyar Rádió felvételén Melis György énekelte, ezen az oldalon hallható a Valahol Délen.
Lehet, hogy már szerepelt itt ez az antikvár-kiadvány, mindenesetre belinkelem; a kotta 680 Ft-ért megvásárolható a www.antikvarium.hu internetes portálon, a regisztrálást követően.
Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen
Kiadó: Zeneműkiadó Vállalat, 1958
3 oldal, 30 cm x 21 cm.
Kotta dalszöveggel. Írta Erdődy János, zenéjét szerezte Kemény Egon. Előadói példány.
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.
22.
"A Hatvani diákjai csak az első lépést jelentette Kemény Egon szerzeményi között és rádiós tevékenysége során a híres Debreceni Kollégum felé vezető úton. A darab sikere után elmondta, hogy szívéhez nagyon közel áll az a világ, amely abból a légkörből, azoknak a történelmi személyiségeknek, főleg irodalmároknak a szelleméből áradt. Talán ennek a kijelentésének köszönhető, hogy az operettszínházi Valahol délen közjáték után, nekiveselkedett egy Csokonai-daljáték megírásának, Erdődy János társaságában."
(Megjegyzés: A "Valahol Délen" bemutatója és kasszasikere után (1956) 1957-ben felújításban került újra a Fővárosi Operettszínház színpadára. A Csokonai darab a "Komáromi farsang" (1957), amely színpadi műnek indult, de végül a magas művészi színvonal eléréséhez a Magyar Rádió tudott lehetőséget adni, rádiódaljáték formájában./ smaragd)
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.
21.
"Feltétlenül szükségesnek érzem megemlíteni, hogy Bessenyei Ferenc ekkortájt ismerkedett és barátkozott meg a zenés műfaj rejtelmeivel. Éppen ezért feltűnő volt, hogy ez a fantasztikus indulatokkal és hallható energia-felesleggel rendelkező művész szinte félénk kis nyuszivá változott abban a pillanatban, amikor a szimfonikus zenekar előtt kellett énekelnie az imént hallott kettőst….
Volt olyan pillanat is, amikor azt kérte, hogy – csakúgy mint Sinkovits – ő is kapjon énekes dublőrt, akadt olyan momentum, amikor egyszerűen ki akart rohanni a stúdióból, de közben a szerep, amit felvállalt, percről percre, szinte láthatóan, érezhetően vált sajátjává…"
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.
20.
"Fodorító Amálka az éj leple alatt felkeresi Hatvani professzort, hogy értesítse az ellene szőtt összeesküvésről, amit Kristóf amúgy udvarlás közben fecsegett ki…Bessenyei Ferencet szerepei –abban az időszakban – kemény, vagy még keményebb vonások felöltésére kényszerítették. Akkor éppen így skatulyázták be. Amikor ennek az összeállításnak tervezgetésekor visszahallgattam a következő részletet, meg kell mondanom, most először lepett meg az a puha, szeretetteljes hang, ami itt megszólal:..."
(Amálka-Hatvani kettőse: "Megkérdeztem a madártól..." YT
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.
19.
“A Hatvani diákjaiból Mezey és Petress neve is ott ékeskedett a Valahol délen plakátján, s a zeneszerző ott is két külön zenei világot teremtett számukra, hogy tökéletesen érvényre juthassanak művészi habitusuk legvonzóbb vonásai.
…
Amire korábban nem volt példa, a Valahol délen szinte hónapokkal a pesti bemutató után megjelent előbb Moszkvában; ezt követően pedig a hatalmas ország különböző városaiban, szinte megszámlálhatatlan bemutatót ért meg a darab.”
Ma, Halottak napján, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Kemény Egon "Tangó" című, a Magyar Rádióban 1954-ben bemutatott művével kezdte a programot, a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte. Érdekes volt meghallgatni ezen a napon és felfedezni benne a múlékonyság szomorúságát és a megújulás fényét. Köszönöm szépen.
Most hallható Dankó Rádió mai ismétlés: 18:04
KEMÉNY EGON: "TANGO"
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM
1773-tól a Debreceni Református Kollégiumban tanult logikát és retorikát. 1775. április 27-én togátus lett; azonban szenvedélyes, nyugtalan természete és a diákélet korhely mulatságaiban való részvétele miatt sok nézeteltérése volt elöljáróival. Ezért a teológiai tanulmányoktól elidegenedvén, a debreceni iskolától 1780-ban önként megvált. A nagyhírű Hatvani István tanártól matematikai képzettségéről jó bizonyítványt kapott és ez segítette a mérnöki hivatalhoz.
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1l%C3%B3czi_Horv%C3%A1th_%C3%81d%C3%A1m
PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM (1760–1820) ÉS A KORABELI ÉNEKGYŰJTÉS
http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/74.html
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.
18.
“Mezey Máriáról óhatatlanul eszébe jut az embernek az operettszínházi siker, amit Kemény Egon a Valahol délennel végre magáének mondhatott.
…
Egon ebben a színpadi játékban a délamerikai dallam és ritmusvilágot olyan szerencsésen ötvözte a magyar érzésvilágból táplálkozó muzsikával, hogy az ember szinte mindkettőt magáénak szerette volna vallani.”
(Hozzáteszem: Kemény Egon 1929-ben és 1946-ban bemutatott operettszínházi nagyoperettjei is sikeresek voltak. Ruitner Sándor itt minden bizonnyal a Valahol délen kasszasikerére utalt.)
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.
17.
Elmira haditervében – a következő lépésben – a leánykérés szerepel. Leánynézőbe indul tehát unokaöccsével Fodorító uram házába. A látogatás furcsa eredménnyel zárul, …
Kemény Egon a jelenetet egy olyan kettőssel zárja, amely alkalmat ad egy téma kettős arculatának bemutatására. Elmira kioktatja Fodorító uramat a társasági viselkedés szabályaira, hangulatos dalt énekelve a bontonról, s ezt a mester a maga tenyeres talpas modorában próbálja leckeként megismételni.
Dankó Rádió mai ismétlés kb: 18.40-től
Kemény Egon „Hóvirág-keringő”-jével emlékezett ma Nagy Ibolya Gyurkovics Mária koloratur szoprán operaénekesnőnk elhunyta 45. évfordulójáról.
A Hóvirágkeringő felülmúlta a Hópehely- ( Májusfa-) keringő sikerét is, az akkori új műfajban, a rádioperettek közül a másodikban hangzott el, Szilveszter éjjelén a Magyar Rádióban:
Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949. december 31.) Rádióoperett Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László . A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte.
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.
16.
“ S hogy miért volt a kétely? Nos, nem sokkal a Hatvani előtt vettük fel Simándyval itt a stúdióban azt a nagyszerű Carment, ...
…
Jóska és Szecsődy Irénke megszólalásaiból csak úgy árad a tisztaság, amely ennek a két figurának a megformálásához elengedhetetlenül szükséges.
…
Amikor a szünetben Jóskának is elmondtuk, miről beszélgettünk, nevetve tiltakozott:
"Isten mentsen tőle! Még hogy én és a próza?! Olyan messze vagyunk egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől!..Hiszen Te tudod a legjobban, …a Fidelióban is milyen nehezen birkóztam meg azzal a pici szöveggel! Pontosan azért nem vállalnék semmi pénzért operettet; arra hál’ Istennek ott van Sárdy Jancsi, meg Udvardy Tibor, akik kitünően csinálják…” Nos, ilyen előzmények után azt kellett tapasztalnom, hogy Simándy nemcsak elénekli, de a prózai részt is eljátsza barátja, Kemény Egon kedvéért.”
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.
15.
…”Kerekes Máté szerepét Kemény Egon eleve Simándy József hangalkatára komponálta, mint ahogy Elmiraként is csak Mezey Máriát tudta elképzelni…Amikor azt hallottam, hogy Simándy lesz Máté szerepének megalkotója, csodálkoztam és hitetlenkedtem, de azután valaki - talán éppen Egon volt az - elmondta, milyen szoros barátság fűzi őket össze, s ekkor már nem kételkedhettem tovább.”…
(Váratlan netes probléma miatt nem sikerült az előző bejegyzést megírni.)
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.
14.
"Operettet említettem, merthogy ez az a bizonyos harmadik hang, amelyről korábban szó volt. És ez az operett-hang idézzen bár verseiben historikus eseményt, huszadik századi megnyilvánulás a javából…Bár lehet, hogy az előadástól válik igazán azzá…
Mezey partnere a jelenetben az a Horváth Tivadar, aki színészként és rendezőként gyakori közreműködője volt a Rádió Dalszínháza produkcióinak. Ezúttal egy olyan debreceni kollégistát alakít, akinek a butaságánál csak rangjával való kérkedése ellenszenvesebb…"
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.
13.
..."Kemény Egon zeneszerzői palettáján már a kezdetek óta, tehát a harmincas évektől, előkelő helyet foglaltak el a dalok, a sanzonok, s csak félve merem kimondani a szót: a slágerek. Ez utóbbival kapcsolatosan sürgősen hozzá kell tennem: soha nem írt egyetlen számot sem azzal a kifejezett szándékkal, hogy az sláger legyen. Annak a jelenetnek a végén, amelynek bevezetését az imént hallhatták, kifejezetten Mezey számára írt Egon egy sanzont, ami látszólag ezzel a céllal íródott. De csak látszólag, hiszen a dal hangulatával, mondanivalójával törésmentesen illeszkedik a mesefolyamatba és szinte észre sem vesszük, hogy melyik pillanatban szólalt meg, úgy simul bele a prózai szövegbe. Az pedig már kifejezetten Kemény Egon érdeme, hogy a dalt úgy szabta rá Mezey Mária hangalkatára, ahogy az a legelegánsabb operett-divatlapok szerint írva vagyon."
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.
12.
„Az elhangzott részletben a zenei anyagra jellemző két koloritot ismerhettek meg: egyrészt az egészséges romantikát kifejező lírát, másrészt azt a diákosan vidám hangot, amely a pillanat tört része alatt képes lenne feloldani bármilyen drámai feszültséget.”…
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.
11.
"Érzésem szerint ez a kettős hatás érződik azon a jeleneten is, amit most felidézni kívánok. S mivel ez a részlet közvetlenül a nyitányhoz csatlakozik, tehát a darab kezdete, szinte előre vetíti a játék egészének hangulatát. Hosszú lenne a teljes közreműködő-listát felolvasni, éppen ezért csak az együttesbe kiválóan beilleszkedő Simándy Józsefre szeretném felhívni a figyelmet, akinek prózai és énekes megszólalása a jelenetben különös értéket képvisel."
Dankó Rádió mai ismétlés: 18:04
KEMÉNY EGON "Ritka madár a szerelem" című angolkeringője (1935) egyik legnagyobb slágerkeringője volt. A Magyar Rádió vonós tánczenekara előadásában hallhattuk, Bolba Lajos vezényelt, ma újra, a felfrissített változatát. Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető tegnap nem tért ki külön emlékezve Kemény Egon születésnapi évfordulójára - igazán sok szép archív daljáték- és operettfelvételét és életművének bemutatását is hallhattuk az utóbbi hónapokban is - , de ezzel a számmal az éteren át mintha azért üzent volna. Mindenestre illett a vasárnapi műsor elejére és gondolom, hogy rajtam kívül más is örült neki.
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.
10.
"De ott volt a kórusban Bende Zsolt, akik egy pillanat alatt megtanulta, sőt szinte lapról olvasva a kottaképet úgy ugrott be Imre helyett, hogy az a felvétel végén – tőle megszokott mókás kedvvel – így fordult a többi színész felé: „Na, mit szóltok ehhez?! Nem kéne ennek a Sinkovitsnak az Operában énekelni?!”… Az ezt követő nevetés - azt hiszem - híven jellemezte azt az általános jókedvet, ami az egész felvétel alatt uralkodott; de ehhez nagyon nagy mértékben hozzájárult a darab alapanyaga is."
KEMÉNY EGON szüketésnapja mai évfordulóján
A nap képe fórumból idézem Ardelao írását:
Kemény Egon születésnapja alkalmából – ma lenne 113 éves - e kiváló zeneszerzőnkről ritka fotó jelent meg "A nap képében". Kemény Egon nevet!!! Ahogy sorsának alakulását a róla megjelent cikkek alapján végigkísértem, mindig az volt az érzésem, hogy ilyen komoly, (faj)súlyos „könnyűzene-szerzőt” nem sokat hordott még hátán a föld. Pedig zenéje csupa frissesség, csupa fény, és a finom humor is ott lappang, vagy gátak nélkül felszínre tör szerzeményeiben. Hiszen az operett, mely műfajban a legtöbbet alkotott, nem sokáig viseli el a szomorúságot, a közönség happy endet vár. Gyermekeknek írt dalai kedvesek, élettel teliek, mosolyt csalnak az arcokra. És mégis, Kemény Egont az általam eddig látott fotók vagy munkába feledkezve, töprengő vagy túlságosan fegyelmezett arckifejezéssel ábrázolják, mint aki katonás szigorral még egy „pihenj”-t sem enged vezényelni önmagának. De Kemény Egon itt nevet, és fülemben hallom a „Kinyílott a pitypang”-ot. Gondolatban felszállok a Széchenyi-hegytől induló gyermekvasútra, hogy onnan a második megállónál leszállva, a „Csillebérci fák alatt” ellenőrizzem, igaz-e, amit a zeneszerző állít. Persze, lehet, hogy bár nevet, most sem viccel, komolyan beszél. Ebben a gyönyörű, langymeleg őszi időben igaz lehet:
A Mennyei Páholy kitett magáért. Kemény Egonnak gyönyörű születésnapi megemlékezést rendezett, mindannyiunk örömére! KEMÉNY EGON
És az én hozzászólásomat:
Egyetértek...így van, ahogy írtad.
Kemény Egon születésnapi évfordulóján a róla készült fotón az ő igazi, derüs énjét látjuk, amelyet élete során a családja, a hazája, a magyarországi zenei élet, barátai és elsősorban saját maga iránt tanusított erkölcsi szigora, magas mércéje is áthatott. Ez a kép hozzájárul az életmű szerzőjéről kialakítható meglátások bővítéséhez is. 1968-ban jelent meg, egy Kemény Egonról készült német rádióadáshoz a rádióújságjukban.
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.
9.
"Így volt ez a Hatvani diákjai felvételén is, amikor pl. kiderült, hogy Simándy gyönyörű tenorja mellett a Pálóczi Horváth Ádám szerepét megformáló Sinkovits Imre énekhangja és melódiaépítő készsége – enyhén szólva – nem válna az anyag zenei összképének dicsőségére…"
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.
8.
"A másik együttes, amelyről feltétlenül szólnom kell: a Földényi kórus, Földényi János, az együttes vezetője régi „motoros” volt a kórus-szakmában. nem véletlenül lett a Rádió énekkarának alapító tagja. Már ennek előtte is volt egy kamarakórusa, amit nagyszerű tagokból toborzott. Rutinos öregek és akadémiai ösztöndíjukat ezzel a keresettel kiegészítő fiatalok pompás elegye volt ez a társaság, amelyből bármelyik pillanatban kóristából – szólistává avanzsálhattak az olyan fiatalok, mint Réti Jóska, Bende Zsolt, vagy Molnár Miklós…de a névsort még sokáig folytathatnám…"
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.
7.
"Az már a próbák során eldőlt, hogy a szereplők tetszését egy pillanat alatt megnyerte Kemény Egon muzsikája, amelynek diákdalaiból pl. kiérződött a kutató munka is, amit a komponista a régmúlt időkből ránk maradt könyvek és kották folytatott azért, hogy a darab zenei nyelvezetét mennél hitelesebbé tegye. Az egyéni szereplőkről később szólok majd részletesebben, most hadd említsem csak az együtteseket: mindenek előtt a Rádió Szimfónikus Zenekarát és annak élén Lehel Györgyöt, aki már ekkor is szívügyének tekintette a magyar „ügyek” szolgálatát, legyenek azok szimfonikus alkotások, operák, vagy – mint jelen esetben is – operettek, illetve daljátékok. Régi, rutinos rádiós lévén Lehel pontosan tudta, mit miért kérünk, sőt időnként ő javasolt bizonyos új megoldásokat. Munkánkat nagyban megkönnyítette az is, hogy a zenekar szívesen dolgozott vele…"
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő:
Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.
6.
"Vagy gondolj bele (folytatta Kemény Egon – megjegyzés: smaragd): a kedvemért, a barátságunkért Simándy Jóska hajlandó volt elvállalni élete első – és sokáig egyetlen – operettszerepét. Belemenve abba a szinte elképesztő játékba, hogy mikrofon elé álljon egy olyan prózai hátizsákkal, amit vele szemben olyanok viseltek, mint Bessenyei, Mezey Mária, Sinkovits….és a hozzájuk hasonló óriások…Arról már nem is szólva, hogy itt a Rádióban én is visszatérhettem ahhoz a magyar zenei világhoz, amely nem a kodályi gyökerekből sarjadt ugyan, de nekem mindig itt volt a szívem csücskében…”
Bejátszás: Még azt mondják,nem illik...
Ugyancsak ma jelent meg a FŰSZER ÉS CSEMEGE teljes film: itt
Kemény Egon egyetlen filmje, amelyhez zeneszerzőként írt filmzenét.
Annak oka ismeretlen, azaz nem lehet tudni, hogy miért szakadt meg a sikeresen induló zenei irány. Nagyon sok kortársa, zeneszerző kollégája fimjeit hangszerelte, sikerüket alátámasztotta.
A zeneszerző: KEMÉNY EGON / YT új videója a Fűszer és csemege című film előzetese - utólag...: itt
