Bejelentkezés Regisztráció

Kedvenc felvételek


Téma ismertetése: lemezek, filmek, vélemények

682 takatsa 2022-08-03 20:28:49 [Válasz erre: 681 Orfeo 2022-08-03 16:49:01]

Bingó! Jól sejtettem, hogy megy ez neked minimális információból is. És - legalábbis számomra - ez bizony nagyon nehéz libretto, mondhatnám azt is, hogy nehézkes szöveg (vagy én vagyok hozzá túl nehézkes) , de megér minden kínlódást, a zene annyira csodálatos, azt élvezem Brittenben, hogy annyira változatos a stílusa, mintha nem is egy zeneszerzőről lenne szó, bár én csak ismerkedem Brittennel (mint minden mással is), de ott van pl. a Csavar fordul, egy pszicho-horror kamaraopera, vagy a Billy Budd nagyopera csupa férfiszereplővel, vagy az az édes-bohókás Szentivánéji álom, egy-egy külön világ, óriási zeneszerző, repertoár darabokként kellene játszani a műveit szerte a világban. És aztán ez a Gloriana, most nem akarok írni róla, majd ha készen lesz a felirat, van egy 1984-es felvételem, Mark Elderrel, és egy 2013-as...


681 Orfeo 2022-08-03 16:49:01 [Válasz erre: 680 takatsa 2022-08-03 16:13:04]

Britten írt jó néhány operát, eddig csak annyit írtál róla, hogy igazi ritkaság, ebből nehéz lenne kitalálni. Viszont, ha a librettók nehézségéből indulok ki, mert te nyilván innen közelítesz, akkor a Gloriana lenne a tippem. Az alapmű (Elizabeth and Essex) nehéz olvasmány.

Mindenesetre, én már most megelőlegezem, hogy a feliratod fel fog érni a mű színvonalához!


680 takatsa 2022-08-03 16:13:04 [Válasz erre: 679 Orfeo 2022-08-03 12:30:59]

Te még sohasem töltöttél le tőlem semmmit, pedig neked is szívesen adom. És igen, ez egy keveset játszott ritkaság, és fantasztikus zene. Én nagy örömmel fordítgatom, és remélem, lesz néhány ember, akinek örömöt szerzek vele. Te nyilván Brittent is nagyon jól ismered, szóval ez egy találós kérdés neked, amit eddig írtam róla, biztosan kitalálod, melyik Britten operáról lesz szó. Amúgy a Bűvös vadász még néhány napig letölthető, ha érdekel, akkor szívesen küldöm a linket. 


679 Orfeo 2022-08-03 12:30:59 [Válasz erre: 678 takatsa 2022-08-03 11:03:36]

talán még a Britten kedvelőknek is meglepetés lesz

Hűha, már alig várom, nyilván a Britten kedvelők is Általad fogják megismerni az operát. Erős a gyanúm, ha ismerték eddig, maximum csak felületesen, amatőr módon. Nagyon sokat fog segíteni a Te komplex feliratod!

Köszönjük Néked Takatsa fórumtárs!


678 takatsa 2022-08-03 11:03:36 [Válasz erre: 677 Klára 2022-08-03 10:54:16]

Köszi szépen a "beszámolót", amit megosztottál velünk, örülök, hogy tetszett neked az előadás. Most kis szünet, mert csavargok itt-ott, más projektben, de már érik a következő magyar feliratos opera, egy igazi ritkaság, talán még a Britten kedvelőknek is meglepetés lesz.


677 Klára 2022-08-03 10:54:16 [Válasz erre: 674 takatsa 2022-07-17 11:21:15]

"Fantasztikus, ez az előadás egy új dimenzió." 
"Tiszta élvezet - zene, színrevitel, One Byron - zseniális." 

Mindkét megállapítással azonosulni tudok, valóban fantasztikus előadás volt! Ahogyan tökéletesen egyetértek Kozlok Lacival is!  Mivel a tulajdonképpeni nyitány alatt a pirosruhás pasi (One Byron, aki  önmagában is fantasztikus:kommentál, átrendezi a szinpadot, ha kell, énekel és táncol, mozgatja az egész előadást)  egyenként bemutatja a szereplőket és szerepüket az operában, a cselekmény tehát tökéletesen világos és egyértelmű. A továbbiakban humoros jelenetek között láthatóak az opera egyes részletei. áriák, kettősök, kórusrészletek. Két nagyon jó énekesnő, egy csepp kis Annuska, aki nem mindennapi akrobatikus elemekkel kiegészítve adja elő áriáját, nem mulasztva el, hogy csipkelődő megjegyzéseket tegyen Agathára. Aki nagyon jó megjelenésú, dekoratív, szépen énekel, de megenged magának pár kritikai megjegyzést a mai közönség celeb-kultuszáról. A két hölgy remekül működik együtt is, nagyon jó kettőst énekelnek, a hangjuk tökéletesen összeillik. Günther Groissböck-ről kiderül, hogy nem csak csodásan énekel, de remek beszédhangja van, és nem kevés humorérzéke is, amit remekül kamatoztat.  Ahogyan arról is szót ejtenek, mit érdemelne az a partner, aki elkésik a próbáról, vagy az a néző, aki előadás közben a mobiltelefonjával foglalatoskodik, ahelyett, hogy a munkájukat végző művészeket figyelné! . Kis korrajz, társadalomkrirtika!

Én is csak ajánlani tudom, megéri azt a két és fél órát!


676 Klára 2022-08-03 10:38:06 [Válasz erre: 675 ladislav kozlok 2022-07-17 12:49:09]

Igazad van, Lacikám! Én elfogadtam Takatsa ajánlatát, és Neked is szót fogadtam. Az eszementeket és is utálom, de ez nem eszement, ez egy szenzációs előadás volt, nagyon jó zenekarral, karmesterrel és szereplőkkel! És jó a magyar szöveg is!


675 ladislav kozlok 2022-07-17 12:49:09 [Válasz erre: 674 takatsa 2022-07-17 11:21:15]

Kedves Takatsa, nagyon jo választás. Én a  Operavision már  láttam, hallottam. A feliratod biztos jo lehet, mindenkinek ajánlom. Ahogy oregszem, tetszenek a modern dolgok, fiatal koromban nagyon konzervativ voltam./ az eszementeket még mindig utálom./  


674 takatsa 2022-07-17 11:21:15

"Fantasztikus, ez az előadás egy új dimenzió." 
"Tiszta élvezet - zene, színrevitel, One Byron - zseniális." 
"Életem egyik legjobb operaestje Amszterdamban múlt szombaton. A rendezés, a zenekar, az énekesek, a kórus, a karmester tökéletes. Sebrennikow rendező egy zseni. Biron színész teljesen elképesztő volt. Ez a Der Freischutz előadása egy életre szóló kincs."
"Kiváló produkció, amely szakít a romantikus opera minden elbátortalanító konvenciójával."
"Ó, végre egy Szerebrenyikov-produkció. LoL"
"Mi köze van ennek a műsornak Weber operájához?"
"Hánynom kellett..."
"A 21. percben jött el a pillanat, amikor a pénztártól visszaköveteltem a pénzemet..."

Még számos, hasonló komment fűztek az Amszterdami Operaház 2022. június 25-i Bűvös vadász premierjéhez, és közvetítéséhez, bizonyítva azt, hogy a  Kirill Szerebrennyikov rendezte előadás igencsak megosztotta a közönséget. A fanyalgók is elismerték, hogy a zenei megvalósítás elsőrangú volt, a fantasztikus zenekarnak, az igen tehetséges, huszonéves osztrák karmesternek (Patrick Hahnn) és a fantasztikus énekeseknek köszönhetően, akik közül kiemelném a két szoprán (Ying Fang, Johanni van Oostrum) és a basszbariton (Günther Groissböck) alakítását. És aki kiverte sokaknál a biztosítékot, az amerikai színész, Odin Lund Biron volt, a vörös ember, aki az egész előadás alatt levakarhatatlanul ott lődörgött, dumált, kommentált, táncolt, a színpadon, valamint 4 dalt is előadott Tom Waits dzsesszénekesnek The Black Rider című albumából, amelyet a  Bűvös vadász ihletett. 

Nekem eddig nem volt sok pozitív emlékem a Bűvös vadászról, egyszer láttam az operát életemben, 2014-ben az Erkelben, Zsótér Sándor rendezésében, és megvallom, nem fogott meg.  Leginkább a szocialista időket idéző, könyvesboltok felett hunyorgó neonbagolyra emlékszem, és arra, hogy Fodor Beatrixtól egyáltalán nem voltam elragadtatva. Ez a produkció viszont egészen más. Én élveztem minden percét ennek a tökéletes zenei megvalósításnak és egy olyan rendezésnek, amely érdekes módon, nem széttördelte a művet, hanem egyrészt megakadályozta azt, hogy beleájuljunk, belealudjunk ebbe a hosszú operába, másrészt az előadás horizontját kitágítva a mű olyan részleteit, finomságait mutatta meg nekünk, amelyek eddig rejtve maradtak előttünk. 

Én mindenkinek melegen ajánlom az Amszterdami Opera által 2022. június 25-én bemutatott Bűvös vadászt. A teljes előadás nagyon jó kép- és hangminőségű, magyar, német, angol és holland feliratos HD videójának letöltési linkje három hétig tőlem kérhető privát üzenetben, vagy email-ben. (emailcím: a linkre jobb egékattintás, majd email-cím másolása)


673 lujza 2022-07-15 00:02:13 [Válasz erre: 672 Búbánat 2022-07-14 11:34:53]

Köszönöm, kedves Búbánat és Jóska, ezt nem gondoltam volna! Én csak kívülről ismerem az épületet, még így, lepusztult állapotában is különleges. Mindig gondoltam, ha nyerek a lottón (nem játszom), biztos megveszem. :))


672 Búbánat 2022-07-14 11:34:53 [Válasz erre: 669 lujza 2022-07-13 23:25:09]

Ez bizony a zuglói (Zichy)"kastély" volt, ahol az említett Kónya-Házy-Kalmár nevével fémjelzett operettfilm forgatása volt. (Az óbudai Zichy-kastélyban anno sokszor  voltam nyári opera-és operettesteken...)  Ha a televízió évtizedek után újból leadná az akkor és ott készült felvételt, erről (is) mindenki meggyőződhetne: felismerné (ha járt egyáltalán ott és bent).


671 joska141 2022-07-14 07:32:20 [Válasz erre: 669 lujza 2022-07-13 23:25:09]

Tisztelt Lujza! Mint a környéken lakó szólok hozzá felvetéséhez. A „kastély” nevén természetesen el lehet vitatkozni, így is használják, úgy is. De az biztos, hogy a "kastély" évtizedek óta, mind a mai napig állandóan filmforgatások helyszíneként szerepel különböző produkciókban.

Az elmúlt évben 5 alkalommal lepték el az utcáinkat (Zichy Géza utca és Abonyi utca) filmesek, de hasonló volt az arány az ezt megelőző években is, annak ellenére, hogy tényleg lakások voltak/vannak benne, ahogy Ön is írja.


670 lujza 2022-07-13 23:26:58 [Válasz erre: 666 Edmond Dantes 2022-07-13 17:26:34]

Én a 67-es Lohengrint láttam Windgassennel, tényleg egészen túlvilági figura volt, de nagyon hiteles.


669 lujza 2022-07-13 23:25:09 [Válasz erre: 662 Edmond Dantes 2022-07-13 07:22:51]

Az László Fülöp romantikus villája és nem Zichy kastély. Nem hiszem, hogy ott bármilyen felvételek készültek volna, az államosítás után lakások voltak benne. Talán Búbánat az óbudai Zichy kastélyra gondolt.


668 Edmond Dantes 2022-07-13 19:31:44 [Válasz erre: 667 joska141 2022-07-13 18:55:26]

Igen, 1964-ben Svéd Sándor énekelte Telramundot, Mátyás Mária Elzát, a többiek mint 1967-ben.


667 joska141 2022-07-13 18:55:26 [Válasz erre: 666 Edmond Dantes 2022-07-13 17:26:34]

Köszönöm ezt az információt is. Akkor marad a 64-es év. Talán-talán Windgassen fellépésén Svéd Sándor volt Telramund. Csak arra emlékszem, ő volt egyedül, aki a magyarok között németül énekelt. De hol vannak már ezek az énekesek? Akkoriban mintha több ilyen esemény lett volna itt Pesten.

Jó lenne egy listát látni, hogy azokban az évtizedekben ki mindenki fordult meg a magyar Operában. Persze innen eljuthatunk a mai állapotokhoz. De most pótlólag legalább vannak Tatjana leveleink, amik akkor egyáltalán nem voltak.


666 Edmond Dantes 2022-07-13 17:26:34 [Válasz erre: 665 joska141 2022-07-13 11:42:09]

Érdekes módon Windgassen is két Lohengrint énekelt az Erkelben, és először -mint Kónya- ő is 1964-ben, másodszor 1967-ben. Utóbbiban Dunszt Mária, Delly Rózsi, Jámbor László és Antalffy Albert voltak főbb partnerei, Kórodi András vezényelt. 


665 joska141 2022-07-13 11:42:09 [Válasz erre: 663 Edmond Dantes 2022-07-13 07:58:22]

Tisztelt Edmond Dantes! Köszönöm az információt, valóban a 71-es Lohengrint láthattam-hallhattam. Erősítsem meg abban, régi emlék, hogy ezekben az években volt itt Windgassen is, szintén, mint Lohengrin. Még így több mint 50 év távlatából is emlékszem a két szerepfelfogás közötti különbségre. Windgassen egy éteri figurát ábrázolt, aki már szinte az elején tudja, hogy nem marad itt, Kónya pedig egy hús-vér embert jelenített meg, aki őszintén hitt abban, hogy itt maradhat Elzával.


664 ladislav kozlok 2022-07-13 09:08:04

Puccini, Bohémélet -  Ondrej Lenárd dir., Kincses Vera, Peter Dvorský. Egy forumtásunkat idézném - Ez felvétel maga a fiatalság,  Opus-Bratislava kiado, tv-opera is készult, fent van a Tubuson. A felvétel egyenrangú  a Freni-Pavarotii kettosel. 


663 Edmond Dantes 2022-07-13 07:58:22

Kedves Klára és joska141, Kónya Sándor kétszer énekelte Lohengrint az Erkelben, 1964-ben és 1971-ben. Önök az utóbbit láthatták, a főszerepeket Jola Koziel m.v. (Berlin), Delly Rózsi, Sebestyén Sándor és Antalffy Albert énekelte, Lukács Miklós vezényelt. Nekem Kónyával egy Otello-emlékem van, oldalán a fénykorát élő Sass Sylviával és Sólyom-Nagy Sándorral.


662 Edmond Dantes 2022-07-13 07:22:51 [Válasz erre: 661 lujza 2022-07-12 22:52:24]

A Zichy Géza utcában áll ma is, anno László Fülöp festőművész építtette., ld. itt:

https://bpromantikaja.blog.hu/2020/05/18/a_zugloi_disney-kastely_titkai


661 lujza 2022-07-12 22:52:24 [Válasz erre: 653 Búbánat 2022-07-12 17:12:56]

Zuglói Zichy kastély? Hol van ilyen?


660 Búbánat 2022-07-12 18:59:01 [Válasz erre: 659 Klára 2022-07-12 18:49:54]

SANDOR KONYA AND HIS RECORDINGS (1)

SANDOR KONYA AND HIS RECORDINGS (2)

A cikk szerzőjétől érdekes véleményt meg összegzést olvashatunk Kónya művészetéről és arról a korról, melyben működött, amit  tudni érdemes és lehet. (Az operett témát sem hagyja ki: az ilyen - kevéske - felvételeit is említi.) 


659 Klára 2022-07-12 18:49:54 [Válasz erre: 655 Búbánat 2022-07-12 18:03:35]

Azért, mert időnként operaénekesek elénekelnek egy-egy operett betétdalt, vagy fellépnek egy operettben, a kettő messze nem ugyanaz! Még akkor sem, ha egyik-másik Lehár operettária valódi tenor-kvalitást igényel. De Lehár ezeket a késői operettjeit kifejezetten Richard Tauber-nek, Richard Tauber-re írta.  Számomra és sokunk számára Kónya Sándor operaénekes volt, méghozzá nagyon jó operaénekes!

Egyébként nincs nevetségesebb, és egyúttal tragikusabb, mikor egy egyébként profi operaénekes Isten tudja milyen indíttatásból operett betétdalra vetemedik, és azt Lohengrin vagy Jago stb. stílusában és pózában adja elő!

Magam részéről értékelném, ha az operett szerzői, énekesei stb. és ezen műfaj rajongói megmaradnának a számos operett profilú fórum keretei között!


658 Klára 2022-07-12 18:34:32 [Válasz erre: 652 joska141 2022-07-12 16:24:12]

Valóban, Kónya Sándot annak idején több alkalommal lépett fel Budapesten. Érdemes kicsit keresgélni a yt-n, vannak nagyon jó felvételek vele.


657 Búbánat 2022-07-12 18:27:24 [Válasz erre: 655 Búbánat 2022-07-12 18:03:35]

Dohnányi Ernő: A tenor is igen jól sikerült Kónya Sándorral. Lásd  az 1973-as televíziós felvétel részletét.  

Kónya Sándor, Gregor József, Marczis Demeter, Fülöp Attila

A karmester: Lehel György (rádiófelvétel is.)


656 takatsa 2022-07-12 18:17:52 [Válasz erre: 655 Búbánat 2022-07-12 18:03:35]

Én ezt nem bírom tovább, számomra büntetés még a szóbahozása is az operettnek. Kénytelen vagyok ellensúlyozni ezt valamivel, különben még aludni sem tudnék ma éjszaka. :) Itt van Kónya Sándor két MET felvétele. (Hollandi és Bűvös vadász), ti is inkább ezt hallgassátok. (lejátszás VLC-vel!)


655 Búbánat 2022-07-12 18:03:35 [Válasz erre: 654 takatsa 2022-07-12 18:00:50]

"Lemezek, filmek, vélemények"  - operettlemezek, operettfilmek és Kónya Sándor, aki ebben a műfajban is jeleskedett...- élőben és rádió-, televízió-, lemezfelvételeken.  Sokak kedvence volt ő - már az operett műfajának is rangot adott személye - hazai énekespartnereivel közös ilyen produkcióival (is).

E topicban is hely adatik e zenei műfaj klasszis szerzőinek, műveinek, előadóinak, felvételeinek. 


654 takatsa 2022-07-12 18:00:50 [Válasz erre: 653 Búbánat 2022-07-12 17:12:56]

Istenem, már ide is beszivárog az operett. Persze mit lehet tenni, ha ez a kedvenc felvételed? :)


653 Búbánat 2022-07-12 17:12:56 [Válasz erre: 651 Klára 2022-07-12 13:49:21]

Kónya Sándor vendégfelléptével anno három operát láttam az Erkel Színházban: Aida, Lammermoori Lucia, A végzet hatalma.  Közülük számomra a legemlékezetesebb előadás Donizetti remekműve volt - nemcsak a kitűnő szereposztás és benne a New York-ból érkezett világhírű tenorunk nagyszerű éneklése - alakítása miatt (1972. december 20. - Kónya mellett Ágai Karola, Palócz László, Albert Miklós, Szalma Ferenc szerepelt, Dőry Dénes vezényelt), hanem mert erre az előadásra vásárolt jeggyel lehettem ott 1973. év elején a zuglói Zichy-kastély dísztermében, ahol „élő” tévé-műsor készült Kónya Sándorral Nagyapám 20 éves volt... címmel: egy operett-portrét készítettek vele, amiben Zeller A madarász és Millöcker Dubarry grófnő c. operettek jeleneteiben láthattuk Házy Erzsébet és Kalmár Magda partnereként. A tévéfilm forgatása díszletek között zajlott, a művészek jelmezekbe öltözve énekelték-játszották szerepüket – közönség jelenlétében. Ugyanazokkal a művészekkel találkozhattam a helyszínen, mint akik korábban a Rádió Dalszínháza mikrofonja előtt a stúdióban szalagra énekelték a két operett ismert részleteit (mellettük még Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, Kishegyi Árpád, Réti József) énekelték a többi szerepet a felvételen).

Erről a személyes élményemről korábban többször említést tettem a fórumon, pld. a Házy Erzsébet topikjában itt is. 


652 joska141 2022-07-12 16:24:12 [Válasz erre: 651 Klára 2022-07-12 13:49:21]

Tisztelt Klára! Amennyire emlékszem, régen volt nekem is, Kónya az Erkelben énekelt Lohengrin előadáson kívül, egyszer a Margitszigeten Radames szerepében is fellépett. Sajnos a többi fellépő nevét már nem tudom.


651 Klára 2022-07-12 13:49:21 [Válasz erre: 639 Klára 2022-06-30 08:12:03]

Végignéztem és hallgattam az 1967-es Tokyo-i Don Carlo felvételt  Kónya Sándorral és a  többiekkel, csak ajánlani tudom mindenkinek. Már aki ezt a fórumot olvassa, és akit érdekel!  A felvétel korához képest nagyon jó minőségű és élvezetes látványt nyújt, bár a reality show-műsorokhoz vagy a MET remek felvételeihez. szokott nézők csalódottak lesznek. (A covid alatt sugárzott, régebbi  MET  előadások felvételei szerint kezdetben ott sem volt minden tökéletes!)

Azon kevesek közé tartozom, akik annak idején tudtak Kónya Sándorról, bár nem sok adat létezett róla, és kis sorbanállás után láttam őt Lohengrinként. Nem jegyeztem meg, ki mindenkivel - amíg az ember ifjú és bohó, addig az ilyesmire nem koncentrál. Gwyneth Jones a későbbiekben Wagner-heroinaként teremtett magának méltán megérdemelt hírnevet, nem gondoltam volna, hogy olasz szerepben ilyen remek alakításai is voltak. A IV. felvonás áriája és kettőse Kónyával fantasztikus, valóban éteri magasságokban lebeg.  Rossi-Lemeni szintén szerepel a rég-látott-nagy-énekesek névsorában, annak idején a MÁO vezetésének volt igénye neves vendégművészek felléptetésére! Például Theo Adam is csodás, és dermesztő Fülöp királyt énekelt nálunk!

Ami ebben a muzeális felvételben külön megragadott: nem tudom, milyen volt akkortájt Japánban sz operakultúra, de sok neves külföldi vendégénekes és karmester lépett fel, elég csak a yt-n böngészni!
Ebben a Don Carlo-ban nyilván helyi zenekar és énekkar működött közre, az autodafé-jelenetben látszott pár kórustag, eltéveszthetetlenül helybeliek, és nem európaiak! Ha mind helybeli zenészek és énekesek voltak, akkor az ő teljesítményük legalább akkora súllyal esik latba, mint a kétségkívül kimagasló főszereplőké!
A Don Carlo is egy olyan opera, amit megfelelő főszereplők nélkül nem lenne szabad bemutatni! Vagy van 6 remek hang, és akkor csodát lát a néző, vagy megette a fene az egészet!

A többi Don Carlo is sorra kerül,  nagyon érdekel Pavarotti, a kedvenc Harteros-Kaufmann-Hampson triumvirátus sem maradhat el, és mellettük is méltó nagyságok énekeltek!

 

 


650 gezakadocsa 2022-07-11 13:56:59 [Válasz erre: 647 ladislav kozlok 2022-07-07 19:59:44]

Salome - Karajan, Behrens, K-W.Böhm, Baltsa, v,Dam, Bécsi filh. (EMI; 1977-es fölv.)


649 takatsa 2022-07-09 11:15:39

Újra Penderecki Die Teufel von Loudun c. operájáról.
A Loudun ördögei c. operát részletesen bemutattam az 542 sz. bejegyzésemben, amikor elérhetővé tettem a mű Hamburgi Operaházban készült felvételét (Tatiana Troyanos, Andrzej Hiolski, Bernard Ladysz, Hans Sotin, Karl-Heinz Gerdesmann, Rolf Mamero, Kurt Marschner, Heinz Blankenburg , vez: Marek Janowski, 1969). Bejegyzésemben részletesen írtam a mű alapjául szolgáló, Aldous Huxley által írt dokumentum-regényről is, amit most nem ismételnék meg. 

Abból az apropóból veszem elő újra ezt a ritkán játszott művet, mert hosszú szünet után, újra műsorra tűzte Penderecki művét egy nagyon rangos operaház, a Bayerische Staatsoper. A premier június 22-én volt Vladimir Jurowski vezényletével, a főbb szerepeket Ausrine Stundyte, Wolfgang Koch, Martin Winkler, Wolfgang Ablinger-Sperrhacke, Andrew Harris, Ulrich Reß, Kevin Conners és Jochen Kupfer énekelte. Az előadást - online stream formájában - az egész világ operakedvelő közönsége követhette.

Megvallom, számomra csalódás volt ez az előadás. Elsősorban a rendezést kifogásoltam. Nem tudom, hogy Simon Stone elolvasta-e Aldous Huxley művét, mindenesetre meg sem próbálta a maga komplexitásában bemutatni ezt a XVII. századi francia történetet. A cselekményt a XXI. századba helyezte, ahol öltönyös alakok Apple MacBookon írják a feljelentéseiket, de ez a történet - komoly sérülés és torzulás nélkül - nem emelhető ki a történelmi környezetből, a királyság és az egyház, a katolikusok-hugenották küzdelmeiből, a kor természettudományos és teológiai elképzeléseiből, vitáiból. A rendező tálalásában a történet egy egyházellenes pamfletté silányul, elveszítve gyökereit, komplexitását, mély- és többrétű mondanivalóját és mindazt, amivel megérinthetné a mai kor emberét is. Ez a rendezői koncepció sajnos az énekeseket is magakadályozta abban, hogy életre keltsék a történet szereplőit. Még az általam amúgy nagyon kedvelt Ausrine Stundyte sem tudta megközelíteni Tatiana Troyanos alakításának hitelességét, Wolfgang Koch pedig egészen szánalmas alakítást nyújtott Grandier szerepében, meg sem kísérelve bemutatni a ragyogó intellektusú, jóképű nőcsábász, nárcisztikus, mindenkit lenéző és mindenkiből gúnyt űző plébánost, akit a város egyik fele imádott, a másik fele pedig gyűlölt, de akiben minden negatív tulajdonsága ellenére, a hamu alatt ott pislákolt a hit lángja, és - bár lett volna más lehetősége is - vállalta a sorsát, a vértanúságot, mert az ellene folytatott koncepciós perben, az igazságtalan ítéletben és a kínhalálban meglátta és megértette Isten jóságát, a lehetőséget a megtisztulásra, örökéletű lelke megmentésére.  Természetesen a kisebb szerepek is megszenvedték ezt a rendezői önkényt és sematizmust, elég, ha csak összehasonlítjuk a gyógyszerésznek és az orvosnak a hamburgi előadásban annyira jól megformált  humorosan-groteszk, de egyben félelmetes párosát a mostani előadás ízetlen-sótlan kettősével.

A kritikai megjegyzésemtől függetlenül jelentősnek és fontosnak tartom a Bajor Operaház előadását, egyrészt azért, mert a zenei megvalósítás, Jurowski nagyszerű vezényletével, a tökéletes kórussal és zenekarral, mind technikai, mind művészi szempontból bámulatos, másrészt azért, mert a mostani előadás újra reflektorfénybe állította Pendereckinek ezt a kivételes művét, amely negyven év távlatából már-már klasszikussá nemesedve méltán sorakozik a XX. század legnagyobb operái közé. Az opera mindkét teljes változata letölthető magyar felirattal, 3 héten keresztül. A letöltési linket privát üzenetben kérjétek tőlem, vagy email-címemen.


648 bermuda 2022-07-07 22:32:29 [Válasz erre: 646 Klára 2022-07-02 19:12:20]

ZÉTA irása BRYAN HYMEL ária lemezéről. A mérges bácsi cimmel. 2015. 3.hó 22..

Zétával ellentétben nekem egyik kedvenc tenorom lett,,figyeltem pályája alakulását,,felesége is énekesnő görög származású..2 kislányuk van és  New Orleasban élnek.. Sokat és nehéz szerepeket énekelt..de mostanában mintha megtört volna a pályafutása..keveset szerepel.Ayou tubeon sok felvétele hallható.


647 ladislav kozlok 2022-07-07 19:59:44

R.Strauss, Salome- Solti, Nilsson, Wiener Philharmoniker, 1962   -CD-1985 - Decca.  


646 Klára 2022-07-02 19:12:20 [Válasz erre: 635 Klára 2022-06-27 12:25:45]

Folytatás, ahogyan megígértem.

Berlioz: Trójaiak a ROH előadásában

Másik operaház, másik előadás, más rendezés- ez nyilvánvaló. A ROH előadás 4 felvonásra osztja az operát, ebből az 1.felvonás Trója, a többi már Karthágó. Az összehasonlítás mindig síkos pálya, ettől eltekintek. Egy dolog biztos: 1983 óta eltelt pár év, fejlődtek a színpadtechnikai, műszaki feltételek, hang- és fényhatás terén is merőben más megvalósítások lehetségesek. A ROH énekkara, zenekara, stb. fantasztikus, és a csepp „nagy mágus” Pappano fantasztikus előadásokat produkál. Nagyon jó rendezés, jó jelmezek – itt a trójai férfiak egyenruhát viselnek. Nem megvetendő szempont!

Cassandra szerepében Anna Caterina Antonacci ismét remekel, nagyon jól jeleníti meg a nő rémálmait és reménytelen küzdelmét a neki hinni nem akarókkal. A korábbiakban ragyogó Carmenként volt alkalmam megismerni, szintén a ROH előadásában. Olcsó poén lenne, hogy Kaufmann és Ildebrando D’Arcangelo mellett csak jó lehetett! Most is nagyon jó, nem csak ragyogóan énekel, de játéka, gesztusai is csodálatosak. Nem másolom ide Coroebus megszemélyesítőjének nevét, aki akarja, megkeresi. Nagyon jó jelenettel indítják az első részt.  A következő jelenetsor – a nép öröme és hálaimája az ostrom befejezése után, Priamosz király és kíséretének bevonulása, Andromaché néma gyásza – simán törölhető lenne, de a kórust és a táncosokat is foglalkoztatni kell (Francia Nagyopera!) Az első felvonás fináléjában  -  a trójai nők Cassandra vezetésével öngyilkosságba menekülnek a várhat gyalázat elől – Antonacci iszonyatos szuggesztivitással, drámai erővel jeleníti meg az elszántságot, a sors önkéntes vállalását.

Aeneas pár perces jelenetben bemutatkozik – Laokoón és a kígyók esetének ismertetése erejéig. Bryan Hymel pár ezt megelőző európai koncert-fellépés után evvel a szereppel, evvel a jelenettel robban be az európai operaszínpadokra. Jonas Kaufmann nagyon készült erre a szerepre, vágyott elénekelni. De nem csak a könyveknek, az énekeseknek is megvan a maguk sorsa! Nem tudni, Hymel mennyi idő alatt készült fel a szerepre, szép hanggal, magassági problémák nélkül és jó alakítással viszi végig a nem könnyű szerepet. Az Operabase szerint néha fellép különböző operaházakban, de túl sok adat nincs róla.

Karthágó : remek színpadkép és díszlet. A színpad közepén a város makettja látható, házak, paloták – melyeken Dido királynő kényelmesen helyet foglal és ülve fogadja népe köszöntését. Időnként a megdicsért és jókedvű fiatalok ugrándoznak a maketten, majd vállukra emelve viszik körül ünnepelt és szeretett királynőjüket.  Sokkal jobb megoldás, mint egy konvencionális balett-betét! Ami azért nem marad el teljesen! A háttér félköríves amfiteátrum, emelkedő széksorokkal, melyekben a nép másik része látható, amint részesei az ünneplésnek. Eva-Maria Westbroek más habitus, más hang, mint a MET egyébként kiváló Tatiana Troyanos-a. Fiatal, sugárzóan szép, remek énekesnő, sokszínű alakítást nyújt, akkor is mosolyogni tud, mikor korábbi hányatott sorsáról énekel, a hangsúly nem a gyászon, hanem az azóta eltelt, nem kevéssé a dolgos népnek köszönhető felemelkedésen, Karthágó virágzásán van. Bensőséges jelenetet énekel testvérével, Annával. A trójaiak és Aeneas megjelenése „kapóra jön” Karthágónak, de remek megjelenése, öntudatos fellépése nem marad hatástalan Didora sem. Domingo negyvenen túl van, amikor a MET színpadán Aeneast elénekli, Hymel kb. 32.  Helyzeti előny! De ez nem az összehasonlítás helye!

Westbroek és Hymel hangban és játékban nagyon jól kiegészítik egymást, csodás jeleneteik és szerelmi kettőseik vannak, de Aeneas megkerülhetetlen SORSA: ITÁLIA!  Hymel-nek az „Inutiles regrets! Je dois quitter Carthage!" ária sem okoz komolyabb gondot, hitelesen és nagyon jól, a szerelmes férfi kínlódását megjelenítve adja elő.  Szenvedélyes jelenetben búcsúzik Didotól. De a finálé Westbroek nagyjelenete. A vidám, romantikus, aggódó és szerelmes nő megjelenítése után remekül érvényesülnek drámai képességei is, nem csak csodálatosan énekel, de színészi alakítása is megragadó.

Én javaslom mindkét előadás megtekintését, pár nap szünet beiktatásával!

 

 


645 Heiner Lajos 2022-07-01 10:58:56 [Válasz erre: 643 ladislav kozlok 2022-07-01 09:58:35]

Az egyik legjobb, Csak az sajnalom, hogy nem Millo volt erzsebet. Tisztelem-szeretem Frenit, de hozza inkabb Mimi es hasonlok alltak közelebb.


644 ladislav kozlok 2022-07-01 10:23:03 [Válasz erre: 641 ladislav kozlok 2022-06-30 20:17:34]

Elég beírni -

Verdi - Don Carlo 1983


643 ladislav kozlok 2022-07-01 09:58:35 [Válasz erre: 642 Heiner Lajos 2022-07-01 07:06:05]

Ugye jo felvétel. Nekem még VHS kazettán van fennt. Akkor még a tenor tenor volt  és a  bariton nem tenor secund. 


642 Heiner Lajos 2022-07-01 07:06:05 [Válasz erre: 641 ladislav kozlok 2022-06-30 20:17:34]

Nekem DVDn a polcomon.

 


641 ladislav kozlok 2022-06-30 20:17:34

Don Carlo  - MET, Levine, Freni, Bumbry,Gjaurov, Domingo. 1983

/orosz felirattal fent van a Tubuson/ 


640 takatsa 2022-06-30 10:07:19

Kedves Klára és Lujza, köszönöm mindkettőtöknek a visszajelzést, remélem, hogy nemcsak nektek szerez majd örömet az új feltöltésem. :)


639 Klára 2022-06-30 08:12:03 [Válasz erre: 637 takatsa 2022-06-29 14:36:22]

Kedves T.!  Az általad említett operaházi előadás  kimaradt az életemből, a jelek szerint nem nagy veszteség! Talán a jövő szezonban még megjelenik, egy kicsit jobb  szereposztással. Ez egyik kedvenc operám! Vannak emlékeim ifjabb koromból, nagyon jó akkori előadásokről és előadókról.

A jelen triumvirátusból a salzburgi előadást ismerem - mire jó a Mezzo tv! Amikor megjelent a DVD, rögvest lecsaptam rá, tényleg milliószor néztem meg. Érdekes lesz az általad hozzáfűzött felirattal újra nézni.

A Scala előadás Nicola Rossi-Lemenijét anno  az Operaházban láttam, a szó legjobb értelmében megdöbbentően jó Fülöp király volt, élmény  lesz ismét találkozni vele!

A Kónya Sándor előadás számomra nagy meglepi! De érdekes, és rámutat a japánok opera és komolyzene iránti érdeklődésére, hogy a yt-n számtalan operaelőadás és komolyzenei koncert található, ottani előadások felvételei, válogatott nagyságokkal! Érdemes kicsit böngészni, sok minden található - persze, csak akkor, ha a mű és az előadók megnevezése nem csak japán írásjegyekkel szerepel!

 


638 lujza 2022-06-30 00:42:16 [Válasz erre: 637 takatsa 2022-06-29 14:36:22]

Először is nagy köszönet! És azt különösen élvezem, ahogy bemutatod ezeket a felvételeket. Én ebben a melegben nulla gondolatot tudnék összeszedni.


637 takatsa 2022-06-29 14:36:22

A minap láttuk a Don Carlost az Operaházban. Jó kis előadás volt, olasz karmesterrel (Leonardo Sini), két nagyszerű női énekessel (Ádám Zsuzsanna, Gál Erika), derekasan küzdő Posával (Szegdi Csaba), jó zenekarral, énekkarral. Sajnos az operában más szereplők is felléptek, két hű-de-rossz basszus (Palerdi, Gábor), és egy kritikán aluli tenor (Carlo Ventre), de ezt már megszokhattuk, hogy az egyébként pompás Operaházi előadásoknál mindig van egy-két de... Mindenesetre arra jó volt ez az előadás, hogy kedvet kapjak Verdinek ehhez a különleges operájához, amelynek eredeti címe Don Carlos volt, és az ősbemutatót 1867 március 11-én, Párizsban tartották. Az eredeti Don Carlos egy igazi operaszörny volt, a maga 5 felvonásával, balettjával, és terjedelme még a Wagner operáékat is felülmúlta. Az opera-igazgatók és maga Verdi is érezhették, hogy ez így nem lesz jó, ezért aztán Verdi az eredeti operát kismilliószor átírta, és immár olasz nyelven, egyre-másra születtek meg a Don Carlók, amelyeknek legismertebb variánsa a 4 felvonásos "Milan" és az 5 felvonásos "Modena" verzió. A dolgot tovább bonyolította, hogy 1969-ben - Verdi kézjegyével hitelesített - újabb kottalapokat találtak, amelyeket egyszerűen kitéptek az autogram partitúrából. A mintegy 21 percnyi, rekonstruált részekkel bővített kiadás 1980-ban és 1986-ban jelent meg. Mndenesetre manapság az operának sok-sok változata forog közkézen, kis túlzással azt mondhatnánk, hogy ahány operaház, annyi különböző változatú előadás hangzik fel a világ különböző operaszínpadain. Az Operaház az 5 felvonásos, Modena változatot adta elő, több - feltehetően önkényes - vágással.

Én a bő termésből három különböző felvételt ajánlok a figyelmetekbe. 

Elsőként és elsősorban a 2013-as salzburgi felvételt javaslom. (Antonio Pappano, Jonas Kaufmann, Anja Harteros, Matti Salminen, Ekaterina Semenchuk, Eric Halfvarson). Nem akarok nagy szavakat használni, de ez mind művészi, mind technikai színvonalát tekintve egy tökéletes felvétel, ráadásul a legbővebb változat, amely az új kutatásokat is beleértve a teljes operát tartalmazza. Ez a felvétel Pappano aprólékos elemző munkájának és lassú tempóinak köszönhetően egy hömpölygő, határtalan és végtelen romantikus eposz, Verdi csúcs-szerzeménye, amelyben Verdi - feltehetően életében először és egyben utoljára - elveszítette minden kontrollját, és nem szabott korlátokat zsenije fék nélküli és vulkánszerű, mindent elsőprő kiáradásának. Ez a mű egyszerre felemelő és mélybe tipró, a szó legszorosabb értelmében félelmetes szépségű. A zenének ebben az áradatában egymást követik az áriák, duettek, tercettek, kvartettek, folyamatosan, vég nélkül, tökéletesen. Igen, ez az olasz romantika csúcsa, ezt meg kell hallgatnod, legalább életedben egyszer, és aztán újra- és újra, mert rabjává leszel. Ennek az operának nincsen vége, az utolsó hangok a végtelen térben lebegnek, de nem halnak el soha, hogy aztán előlről újra kezdődjenek, egy soha véget nem érő körforgásban. 

Másodikként a Scala 1992-es felvételét teszem közzé (Muti, Pavarotti, Dessi, Ramey, D'Intino, Coni). Ez a négy felvonásos milánói változat, hogy úgy mondjam kerekebb, sarkosabb, drámaibb, operaszerűbb a 2013-as salzburgi előadásnál, köszönhetően Muti következetességének, vehemenciájának és céltudatosságának. A video-fájlt DVD-ről készítettem, meglepően jó minőségű, és megtartottam mindkét hangsávot (sztereó berendezéssel is próbáljátok ki a 6-sávos verziót, megéri.). Az operát Zeffirelli rendezte, így színpompás és valósághű. És persze mindent visz Pavarotti, már csak őérte is érdemes letölteni, megnézni. 

És harmadikként jön egy meglepetés, igazi kuriózum, egy 1967-es tokiói élő felvétel, meglepően jó, tehát élvezhető technikai minőségben. És ami a lényeg: Kónya Sándor főszereplésével. Kónya Sándorral elég kevés teljes opera-videó maradt fent: ez az egyik. A youtube-on is fellelhető ez a felvétel, de sokkal rosszabb minőségben, így mindenképpen érdemes letölteni. Ez egy nagyon izgalmas, élettel teli előadás, Kónya mellett fantasztikus énekesekkel. Talán elég Gwyneth Jones-t kiemelni, a későbbi Wagner csúcs-szopránt, aki a felvétel idejében még csak 31 éves volt. De persze a többi szereőplő sem akárki (Cvejic, Bruscantini, Rossi-Lemeni; De Fabritiis). Aki foglalkozik ezzel a korral, az tudja, hogy kikről van szó, aki pedig nem, annak itt a lehetőség, hogy megismerje ezeket a nagyszerű énekeseket. És hát Kónya, fantasztikus. Az ember belegondol abba, hogy amikor az Operaházban a publikum Simándy fellépésein örvendezett vagy hüledezett, ugyanebben az időben egy igazi világnagyság-hazánkfia járta a világot és szerzett örömöt, örök élményt a nálunk szerencsésebbeknek...

Don Carlo 1967-Tokio, 1992-La Scala, 2013-Salzburg: ezt a három teljes opera-felvételt tudjátok letölteni magyar felirattal a következő három hétben, a linkeket privátban, vagy emailben kérjétek.


636 takatsa 2022-06-27 15:41:44 [Válasz erre: 635 Klára 2022-06-27 12:25:45]

Köszi Klára a részletes beszámolót, örülök, hogy tetszett ez a kivételes előadás. Akkor hajrá a ROH, szerintem az a jobb. :)


635 Klára 2022-06-27 12:25:45 [Válasz erre: 612 takatsa 2022-05-23 15:22:32]

Nem igazán tudom, illik-e egy nagylelkű ajánlatot egy  hónap után megköszönni, és reagálni rá, de szerintem inkább későn, mint soha! Tagadhatatlan, hogy a Trójaiakat "azon melegében" letöltöttem, kutyafuttában meg  is köszöntem, de aztán jöttek az ünnepek, és a szürke hétköznapok, sok egyéb elfoglaltsággal, és a Trójaiak várólistára kerültek. Ha kibírták a több éves háborút, ez a pár hét meg sem kottyant nekik!  E.D.-nek igaza van (ez itt nem a reklám helye!), valóban grandiózus mű, sok szereplővel és nem kevés említésre méltó áriával, kórussal, sőt, a francia opera hagyományaihoz híven balett-betéttel.  Berlioz - pestiesen szólva - apait-anyait belelett!

A MET produkcióhoz sok kommentár nem kell, a szokásos Metropolitan-színvonal. Ezt az előadást ismertem, de öröm volt újra megnézni! Grandiózus rendezés, a forgószínpad sok mindenre lehetőséget ad, látványos tömegjelenetekkel, nagyon jó kórussal, zenekarral, és válogatott énekesekkel. (bár a trójai nők első rész végi nyíltszíni tömeges öngyilkossága nekem túl morbid volt). Ami nem megvetendő, nincs modernizálva!  Jessye Norman nem csak elénekli Cassandra félelmeit, rettenetes látomásait, de tökéletes színészi alakítással is megajándékozza a nézőt. Az első (trójai) részben kevés kivételtől eltekintve folyamatosan színpadon van, szinte ő kommentálja az eseményeket. Későbbi csodálatos pályafutása során igazolta, hogy a megérdemelten lépett a MET színpadára ebben a szerepben. Coröbus-sal előadott jelenete az optimista szerelmes és a vészterhes látomásokkal küzdő nő remek kettőse. (pár nappal a nagyon jó, de alig véget érő Rienzi után ebben az operában is találnék meghúzni való részeket!)

Érdekes a váltás a második, karthágói részre! Az első rész hősies, de búskomor zenéje után vidám jelenet, a nép köszönti a Dido királynőt, aki szép, de kissé hosszú bevezető áriájában a szomorú múltról énekel, majd megköszöni népének az áldozatos munkát, mellyel naggyá tették Karthágót, és megjutalmazza őket. Berlioz őt is bőven ellátta énekelni valóval! Francia opera, sőt Nagyopera, tehát a balett-jelenet sem maradhat el!  Tatiana Troyanos-hoz sem kell sok kommentár, csodálatosan énekel, és remekül játszik, mint mindig.

Domingo becsületesen végig énekelte, végigjátszotta Aeneas nem könnyű szerepét.(érdekes jelenség volt abban a bordó harisnyanadrágban, és mellvértben, amibe a jelmeztervező a trójai férfiakat öltöztette, nyilván éles különbséget akart mutatni a trójai és karthágói férfiak között, és nem volt jobb ötlete!) Mindenki tudta, hogy a legendás „3 tenor” közül nem ő volt a magas „C”-k mestere, bár megvolt neki.  (Birgit Nilsson-nak elhiszem!) Nem vagyok annyira vájtfülű, hogy a transzponálást felfedeztem volna, T-nek is hiszek!  Ezt a transzponálást meg tudom bocsátani Domingonak. Több, illetve tartós színpadi jelenléte a második részben van. Szép és meggyőző szerelmi kettőst énekel Didoval, De hívja a Sors, hívja Itália, mennie kell! Az „Inutiles regrets! Je dois quitter Carthage!" ária előadását érdemes megnézni! Ahogyan végigénekelte, ahogyan befejezte – mint aki alig hiszi el, hogy erre képes volt! Azt hiszem, ez különbözteti meg a „hangbirtokost” a „művésztől”! És kivárja a nyíltszíni taps befejezését, nem kezd el hajlongani, az előadás folytatódik. Rövid kettős Didoval, Aeneas el. Az opera folytatása, fináléja már teljesen Didoé, illetve Troyanosé, aki ezt is remekül oldja meg.

Elkeseredésre semmi ok - a ROH Trójaiak bemutatójáról is megírom szerény véleményemet, egyelőre érjétek be ennyivel. Egyesek szerint belőlem néha így is kicsit sok van.

 

 

 

 


634 takatsa 2022-06-12 13:03:45

ELGAR: The Dream of Gerontius. 2021. november 1-jén láttam a Müpában ezt a csodálatos oratóriumot, és azóta érlelődött bennem a godolat, hogy elkészítem az oratórium magyar feliratát. 

A nagybajuszú Elgar a Purcell és Britten közötti időszak talán egyetlen számottevő brit zeneszerzője, a Gerontius álma c. oratóriumot 1900-ban szerezte, a Birminghami Triennálé Zenei Fesztivál felkérésére. A mű John Henry Newman bíboros költeményén alapszik. Newman korának nagy hatású katolikus teológusa volt, írásai ma is népszerűek. A mű egy jámbor ember lelkének utazását mutatja be a halálos ágyától az Isten előtti ítéletig és a Purgatóriumba történő belépésig, Newman ezzel a verses elbeszéléssel kívánt vigaszt és támogatást nyújtani a nagybeteg vagy haldokló hívőknek és rokonaiknak. 1885 körül Dvorákot is foglalkoztatta a mű megzenésítése, személyesen is konzultált Newmannal, de aztán elvetette az ötletet. 

Az 1900-as Birminghami ősbemutató katasztrofális volt, az amatőrökből álló kórus és a rossz hangú szólisták nem tudták a művet megfelelő színvonalon megszólaltatni, ráadásul az est karmestere (a magyar Richter János) csak néhány nappal az előadás előtt kapta meg a kottát. Elgart a kudarc nagyon letörte, amit az előadást követő nyilatkjozata is tanúsít: "Egyszer megengedtem a szívemnek, hogy kinyíljon – de most már örökre zárva tartom minden vallásos érzéstől és minden lágy, gyengéd késztetéstől."

A mű első, igazi, és sikeres előadása német nyelven, 1901-ben, Düsseldorfban történt, ezt követően indult világhódító útjára. Richard Strausst lenyűgözte az 1902-es, szintén Düsseldorfi előadás, személyesen gratulált Elgarnak. 1903-ban mutatták be a westminsteri katedrálisban, az amerikai és az ausztrál  bemutató 1903-ban volt, Bécsben 1905-ben, Párizsban 1906-ban mutatták be a  művet. Az óriási apparátust igénylő művet ma is gyakran és nagy sikerrel játsszák, és nemcsak Elgar főművének tartják, hanem a posztromantika egyik legnagyobb alkotásának.

Találtam egy nagyszerű, 2017-ben készült felvételt, amelyen Daniel Harding vezényli az Orchestre de Paris-t, Gerontiust Andrew Staples személyesíti meg (ő  volt a Müpa előadás szólistája is!), a másik két szólista Magdalena Kožená és John Relyea. Ezt a felvételt ajánlom szeretettel, magyar felirattal, mindenkinek. A videót három hétig lehet letölteni, a linket privátban kérjétek tőlem, vagy az email címemen.


633 takatsa 2022-06-12 12:13:11

Hát, akkor itt vagyok újra, nem tudom, hogy hiányoztam-e, de ti hiányoztatok nekem. Egy kis jubileumra készülök, ma fogom közzétenni a 75. komplett, magyar felirattal ellátott opera-videómat. Akit érdekel, hogy az elmúlt évek folyamán milyen felvételeket tettem közkinccsé, az a listát itt tanulmámyozhatja, és esetleg bosszankodhat azon, ha egyik-másik videó letöltését elmulsztotta.

Időnként magamnak is felteszem a kérdést, hogy miért csinálom ezt, miért készítek az opera-felvételekhez magyar feliratokat, és miért osztom meg a munkámat baráti alapon, boldoggal-boldogtalannal? Az alap koncepcióm az volt, hogy sorra készülnek a jobbnál jobb felvételek, a közkedvelt és sláger operáktól kezdve a teljesen ismeretlen, felfedezésre vagy újra felfedezésre váló operákig, de a megjelent DVD-k, Bluray felvételek tömkelegében egy olyan produktum sincs, amely magyar feliratot tartalmazna. Kis ország, elhanyagolható piac vagyunk, így ebben nem is várható pozitív változás. Pedig az opera zenés dráma, a zenéhez szervesen hozzátartozik a szöveg, és - különösen a XX-XXI. századi - opera befogadásához a teljes  megértés szükséges. Célom kettős volt, segítséget szerettem volna nyújtani az operával ismerkedőknek ahhoz, hogy valóban kiváló előadásban jussanak hozzá a közkedvelt és gyakran játszott darabokhoz, az operabarátoknak pedig szerettem volna bemutatni elfeledett, ritkán játszott, vagy kortárs műveket. És persze mindezen túl, szerettem volna hozzájárulni ahhoz, hogy a sok-sok egyéb téma mellett egy picit a komolyzenével is foglalkozzunk a Momus-fórumon. 

Ezek voltak tehát a céljaim, de látnom kell azt. hogy erőfeszítéseimet kevés siker koronázta. A fórumtársaktól inkább hideget- mint meleget kaptam, és az a néhány személy is, aki támogatta tevékenyégemet, sok gúnyos megjegyzést kapott. Ettől függetlenül úgy döntöttem, hogy folytatom tevékenyégemet, mert van 10-15 csendes fórumtag, aki mindig letölti a videóimat, és őket nem akarom cserben hagyni. Tehát továbbra is hírt adok mindig, ha elkészül egy új munkám, de a magyar-feliratos videóimnak a letöltési linkjei nem fognak megjelenni a topik publikus felületén. Természetesen továbbra is - a bejelentést követően hérom hétig - letölthetőek lesznek a magyar feliratos videók mindazoknak, akik privát üzenetben ezt kérik. A regisztrációval nem rendelkező olvasók pedig a gmailes címemre írjanak (a gmail fiókom megegyezik az itt használt nick-nevemmel). Mi a célom ezzel a változtatással? Az, hogy tudatosuljon mindenkiben: ez egy ajándék, amit tőlem kap. Nem várok köszönetet, de azt elvárom minden érdeklődőtől, hogy ezzel az attitüddel kezelje a munkámat. Köszönettel fogadok minden észrevételt, visszajelzést, jobbító szándékú kritikát, hiszen ezek ösztönzően hatnak a további tevékenységemre, és persze jó lenne, ha igazi beszélgetés, diskurzus alakulhatna ki ezekről az érdekes művekről. Én vallom, hogy a zene mindenkié, éppen ezért fátylat borítok a múltra, és a továbbiakban minden érdeklődőnek elküldöm a letöltési linkeket.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.