Bejelentkezés Regisztráció

Hozzászólások a Momus írásaihoz


1855 Momo von Hofmannsthal 2009-01-09 21:22:03 [Válasz erre: 1853 macskás 2009-01-09 19:18:48]
:-) Kedvesmacskás! Én megértem, hogy durcás vagy, hiszen zavarom itt a köreidet… de el kell fogadnod, hogy, aki emberek közé merészkedik, azt nem mindig kíséri ájult leborulás… lehet, hogy időnként némi kritikával illetik. Miattam egy pillanatig ne tégy semmit… de az előadók kedvéért – akikről írtál – megtehetnéd, hogy felsorolsz 6 nevet… ahogyan egy vonósnégyes tagjait is elsoroljuk, ha munkájuk kapcsán cikket írunk róluk (olvasd csak el -zéta- írását az Artemis Quartet lemezéről…). (Dölyfös visszavágás helyett, ez utólag is pótolható.) további jó cikkírást, palacsinta sütést és MH rajongást kíván, Momo

1854 macskás 2009-01-09 19:27:54 [Válasz erre: 1850 Momo von Hofmannsthal 2009-01-09 14:19:51]
Csak nem te vagy ez? "A két tenor egyikének a hangszíne helyenként nem illik a hangzásba..."? :))))))

1853 macskás 2009-01-09 19:18:48 [Válasz erre: 1850 Momo von Hofmannsthal 2009-01-09 14:19:51]
Macskás mindent tud:) Máskor odaírom, kizárólag a Te kedvedért:) Jó?:)

1852 frushena 2009-01-09 15:52:16
Athalia? Senki nem volt?

1851 frushena 2009-01-09 15:49:46
Petibon-hoz : Zéta említi Olympia áriáját. Ami számomra egy szirupos túlzás Petibon részéről. És valahogy egész lénye egy túlzás! Tud nagyszerű dolgokat produkálni ez a nő, de a lemezt meghallgatván különösebben nagy hatást nem tett rám! :S Zétám : "akit a kortárs operaszakma szeret lesajnálni." - és ez ma is így van. Pedig .... Köszönet az írásért!

1850 Momo von Hofmannsthal 2009-01-09 14:19:51 [Válasz erre: 1849 Sesto 2009-01-09 11:25:22]
:-))) A Google-ba beírva, hogy [url]http://www.unicumlaude.art.pte.hu/;UniCum Laude[/url], első helyen hozza az együttes honlapját. (egyébként – lemezvásárló ember lévén – kizártnak tartom, hogy egy lemezborítón ne legyen rajta a tagok neve – másrészt honnan tudta volna a kedves Macskás, hogy hívják azokat, akiket viszont megemlített… :-)

1849 Sesto 2009-01-09 11:25:22 [Válasz erre: 1848 Momo von Hofmannsthal 2009-01-08 21:50:25]
...ha - feltételezhetöen(?) - a CD-cover + booklet (lásd kritika!) kevés/hiányos információkat közöl, ahol az adott énekesek, max. mint együtes lettek feltüntetve, akkor nem éppen könnyü feladat, még egy ilyen kisszámú együttes esetében sem, kinyomozni, hogy tk. "ki kicsoda",.....(?)

1848 Momo von Hofmannsthal 2009-01-08 21:50:25
Az UniCum Laude lemez kapcsán: Szerintem nem ártott volna a cikkben felsorolni a tagokat. nincsenek olyan sokan... az énekeggyüttlésben épp az a szép, hogy mindenki szólózik...

1847 morgona 2009-01-06 12:44:27
Bellini-kritika: Zéta, biztos, hogy az egyvonalas c-re gondoltál?

1846 Momo von Hofmannsthal 2009-01-03 01:39:31 [Válasz erre: 1845 Momo von Hofmannsthal 2009-01-03 01:38:53]
:-)

1845 Momo von Hofmannsthal 2009-01-03 01:38:53
[url]http://www.artemisquartett.de/;itt a weboldaluk[/url] stílusa van

1844 Momo von Hofmannsthal 2009-01-03 01:31:38
Jók ezek a Beethoven vonósnégyesek az Artemis-szel. Sztem a Bartókon hallottam valamit belőle, és rögtön kedvem lett beszerezni a lemezt...

1843 kobzos55 2008-12-31 15:36:36
Alapjában véve nagyon szórakoztató a bakigyűjtemény, de nagyobb gondosságot vártam volna a szerzőtől. Pont egy ilyen cikkben megengedhetetlen (sőt, kifejezetten nevetséges!), hogy a T. Szerk. - már a bevezető szövegben! - "wwioabáytk"-t ír "wwioabáykt" helyett! Tisztelettel: boksoz55

1842 kobzos55 2008-12-23 07:50:49
Köszönet a szerkesztőknek a mai Gardelli képért. A Mester operaházi működését - azt hiszem - felesleges lenne méltatni. De az már mindenképpen említésre méltó, hogy milyen megrázó Mahler 3. szimfónia 1. tételt vezényelt, s nevéhez (és a Rádiózenekarhoz)fűződik a legjobb Schumann 4. szimfónia, amit valaha hallottam!

1841 Heiner Lajos 2008-12-22 20:07:12
Balázs Miklós Puccinival kapcsolatos írásával teljesen egyet értek. A Turandot I. felvonásának fináléja valami hátborzongató, akárhányszor hallom, libabőrös leszek, hihetetlen, hogy ezt a zenét majd' száz éve leírták már.

1840 Heiner Lajos 2008-12-22 17:24:43
Márok Tamásnak a Corelli-biográfiáról szóló cikkéhez: két lehetőség van. 1. Lauri-Volpi énekelte a Hugenották ősbemutatóján Raoul szólamát. 2. Az ősbemutatón nem énekelték el a szerepet. Vagy lehet, hogy van egy harmadik lehetőség is?

1839 bermuda 2008-12-22 10:35:14
Köszönet a Puccini megemlékezésért! Puccini a szívemben él, minden hangját, minden áriáját imádom. Torre del Lagóban leróttam hálámat;- Puccini számomra a csoda.

1838 kobzos55 2008-12-22 07:46:26
Teljesen egyetértek Johannával, amikor a Kancheli műről ezt írja: "Ez a zene egészen gyönyörű" - én sajnos nem tudtam ott lenni a hangversenyen, csak felvételről hallgattam meg a művet, de remélem lesz még újra kocerten is! Érdekes, csak a legutóbbi évtizedben immár három csodálatos hegedűverseny született: akár Lindberg, akár Gubaidulina hegedűversenyére ugyanezt a jelzőt mondanám!

1837 Sesto 2008-12-21 19:38:24 [Válasz erre: 1836 SzJ 2008-12-21 19:31:16]
...semmi gond - elvégre a helyére került minden. :-)

1836 SzJ 2008-12-21 19:31:16 [Válasz erre: 1835 Sesto 2008-12-21 18:51:26]
De. Sajnos. Csak azért írtam, mert valszeg Zéta csak az egyiket javította - én meg a másikat... még egyszer bocsánat és köszönet.

1835 Sesto 2008-12-21 18:51:26 [Válasz erre: 1834 SzJ 2008-12-21 18:20:15]
...a lényegen tk. mit sem változtat, hogy hányszor, nem?!

1834 SzJ 2008-12-21 18:20:15 [Válasz erre: 1833 Sesto 2008-12-21 17:44:49]
Két helyen volt rosszul...

1833 Sesto 2008-12-21 17:44:49 [Válasz erre: 1832 -zéta- 2008-12-21 14:14:01]
??? De a hiba is ott van, még mindig...

1832 -zéta- 2008-12-21 14:14:01 [Válasz erre: 1831 Sesto 2008-12-21 12:34:57]
Megvan és köszi.

1831 Sesto 2008-12-21 12:34:57
...az aktuális recenzióban: "Corelli, az ismeretlen tenorherceg" (René Seghers: Prince of Tenors) Márok Tamás, 2008-12-20 [ Könyvek ] olvasom: (il Principe Ignota) - ha lehet és megoldható, javítsátok már ki: Il Principe Ignoto-ra, köszi!...

1830 morgona 2008-12-12 00:12:18
A kérdésre, vajon él-e még valaki a tanítványok közül, akik Messiaen 1947-es mesterkurzusán részt vettek: Nehezen tudom elképzelni. Gergely Ferenc jól emlékezett az eseményre, míg élt. De ma már az sem világos számomra, milyen mesterkurzus is kellett legyen az, nyilván zeneszerzői. Az általam hallott anekdota viszont az orgonista--improvizatőr Messiaenról szól. Nagy várakozással tekintettek a pesti Bazilikában tartandó improvizációs programjára (ennek nappal kellett lennie). Igen ám, de a jó magyar kollégák előző este úgy koccintgattak vele, hogy még másnap is harcképtelen volt, s a Bazilika karzatán Pécsi Sebestyénnek kellett helyettesítenie... A kórusfeljáró ajtajában várakozó, Messiaenra kíváncsi ifjúságot kínos körülmények között próbálták meg távol tartani...

1829 SzJ 2008-12-11 18:18:08 [Válasz erre: 1828 morgona 2008-12-11 10:36:12]
sorry & köszönjük

1828 morgona 2008-12-11 10:36:12
Soha nem láttam még Marcel Dupré nevét így leírva, hogy: Duprez... Első pillantásra azt hittem, valaki másról, általam nem ismert új fiúról van szó... :)Tisztelettel kéretik javítani.

1827 Megén 2008-12-11 09:03:59 [Válasz erre: 1822 kobzos55 2008-12-08 17:24:06]
Ott voltunk mi is, de sajnos csak az első részben, egy másik kötelezettségünkre 10 óra után érkezni pofátlanság lett volna. (Arra hivatkoztak, hogy az Eriocát hallotuk már ezerszer, hagyjuk most ki. Megadtuk magunkat.) Nagyon laikusként nekem is szembetűnő volt a zenekar és a zongorista felfogása közötti különbség, de én nagyon szeretek többféle előadásban meghallgatni zenéket, mivel csak azt tudom eldönteni ilyenkor, nekem melyik tetszik jobban. Itt a zongorista tetszett jobban, és tulajdonképpen a műsorválasztás, mert Schumannt olyan ritkán lehet itthon hallani. Már ezért megérte. Többször nem szeretnék "felezni", de ezt a jegyet már májusban megvettük, és ilyenkor mindig jöhet valami, ami beleszól a választásba.

1826 Kúp Flóris 2008-12-10 23:22:04 [Válasz erre: 1825 -zéta- 2008-12-09 11:51:37]
Kedves Zéta ! Legyél ismét szólíttatva! (Má'mint Messiaen-bul) Na-de a Rácz ! Pont(y) sehun? Nyiscsorátz!:( (Azé' ez halatlan-ul "pontyola)

1825 -zéta- 2008-12-09 11:51:37 [Válasz erre: 1822 kobzos55 2008-12-08 17:24:06]
Ha már megszólíttattam...:-) Az Eroica első tétele fantasztikus volt, szinre sosem nyűgözött le ennyire. A második-harmadik annyira nem söpört el, de az első páratlan volt. Schumannban éreztem némi ellentmondást a zenekar és a szólista között, amit inkább az összepróbálatlanságnak tudtam be, vagy a számukra új helyszínnek/hangszernek. De összességében nagyon jó és élvezetes koncert volt.

1824 Bacili 2008-12-08 23:24:06 [Válasz erre: 1822 kobzos55 2008-12-08 17:24:06]
Szia Kobzos! -:) Nekem nem nagyon vannak kész megoldásaim egy-egy darabra. Bármi elnyeri a tetszésemet, ami kiolvasható a kottából az adott kor stiláris jegyeit is figyelembe véve. Van viszont egy alapkarakterem, amelyik őszintén szólva nagyon jól érzi magát ebben a túlhajszolt, feszített de rendkívül izgalmas XXI. században. Ennél fogva Helmchennek nem kellett vért izzadnia, h megértsem, amit akar. Herreweghe-nek viszont igen. -:) De végülis sikerült. Olyannyira sikerült, hogy a koncert után azt mondtam Johannának és Zétának: ha valaha zenekarban játszanék, akkor az a Flamand Királyi Fil. lenne. A megszökést kizárólag a Schumannra értettem. A Beethoven ilyen is lehet. Így is tökéletes volt. Ja! Helmchen viszont messze nem volt tökéletes, csak talán korhűbb és így számomra igazabb. pussz: Cili

1823 Kúp Flóris 2008-12-08 20:06:17
Kedves BaCi ! Nekem az 1-2 (szó)fordulat ami mozgattyja a fantáziám! Hátrabukfenc? :)

1822 kobzos55 2008-12-08 17:24:06
Kedves BaCi! Ahhoz szeretnék néhány mondattal hozzászólni, amit a Herreweghe koncentről írtál, illetve annak is a második feléről, mert bizony a zongoraverseny előadása nekem sem tetszett. Amit Te írtál, azzal sem vitatkozni nem szeretnék, sem egyetérteni, inkább csak elmesélem, nekem miért volt óriási élmény! Két dolgot előre kell bocsátanom, s akkor mindjárt érthetőbb lesz az egész. Általában nem kedvelem, ha egy zenéről valaki (akár maga a szerző!) megmondja, hogy miről szól. Nagyon a kedvemben járt például Mahler, amikor visszavonta a III. szimfónia programját, vagy Stravinsky, amikor a Tavaszi áldozatra azt írta - igaz, sok évvel a bemutató után -, hogy dőreség lenne a zenéjéhez bármiféle programot társítani. Minek is, mindkettő önmagában, program nélkül óriási zene! Ennek megfelelően az Eroica-t soha nem úgy hallgatom, hogy Napóleonra (vagy bármely más héroszra) gondolnék közben. Egyszerűen egy baromi jó (a jelzőért, bocs', kedves Beethoven) szimfónia! Második megjegyzésem, hogy sokszor kedvelem a hajszálnyit "távolságtartóbb" előadásokat, nem bánom, ha egy Csajkovszkij szimfónia után nem kell felmosni a könny-áztatta padlót, s például a Dal a Földről Búcsúzás tételét is azért szeretem Giulinivel, mert nem kell utána azonnal a ciános pohárért nyúlni... A Beethoven szimfóniák közül sok éve az Eroica a nagy kedvencem, s azon belül is az első tétel az, amit a legjobban csodálok. Ennek megfelelően mindig nagy öröm, ha hallhatom, de talán éppen a tételhez fűződő közeli barátság okán mindig van valami apróság, amit kissé másképp szeretnék. Illetve, csak volt. Mert tegnap úgy éreztem magam, mintha Herreweghe belelátott volna az agyamba, minden tempót úgy vett, minden hangsúlyt oda tett (vagy nem tett!), minden frázist úgy formált, ahogy megálmodtam! Nagy élmény volt! Lehet, hogy más szempontok szerint nem ez a tökéletes Eroica értelmezés, lehet, hogy Herreweghe tévedett. De nekem az óriási megtiszteltetés, hogy egy ilyen zenei zseni pontosan úgy tévedett, mint csekélységem! Említetted Johannát, én Zétát is láttam. Örülnék, ha ők is megnyilatkoznának. Meg még sokan mások, akik ott voltak. Hátha más is elalélt a gyönyörűségtől - de nem folytatom ebben a stílusban, mert mint mondám, szeretem a távolságtartást! Amúgy baráti szeretettel üdvözöllek, kobzos55

1821 daunerni 2008-12-08 11:17:00 [Válasz erre: 1819 Heiner Lajos 2008-12-05 13:18:04]
Igen, a kiállításon szerepel! (Egyébként Bajnai Klári a 10-éves "születésnapi" hangversenyünkön is ott volt.)

1820 SzJ 2008-12-05 13:55:17 [Válasz erre: 1819 Heiner Lajos 2008-12-05 13:18:04]
Fogalmam sincs. A cikkben mindenesetre nem szerepel...

1819 Heiner Lajos 2008-12-05 13:18:04
Egy kérdés a 100 éves magyar lemezkiadással kapcsolatos cikkhez: szerepel benne a Bajnai - Marton-féle gyűjteményből valami?

1818 kobzos55 2008-12-02 16:51:41
A mai koncertbeszámolóban olvashatjuk Sibeliusról: "noha egy bizonyos határt már nem léphetett túl, talán ezért is állt le hatvanegy éves korában." Nem szeretnék túlzottan deheroizáló lenni, de úgy tudom, Sibelius egyre erősebb alkoholizmusa miatt volt kénytelen abbahagyni a komponálást. Egyre ritkábbá váltak világos pillanatai....

1817 SzJ 2008-12-02 16:02:51 [Válasz erre: 1816 Kúp Flóris 2008-11-30 20:55:27]
Ma jut.

1816 Kúp Flóris 2008-11-30 20:55:27
Kiváncsi vagyok ki kényszer- ült a"cserno - bilire" rec-szenzíve? Kinek jutott ma a tutti (Cosi fan...)

1815 Momo von Hofmannsthal 2008-11-29 22:54:30 [Válasz erre: 1814 tiramisu 2008-11-29 21:46:23]
Semmi. Van a Momusnak egy cikke a könyvéről. Aztán gondoltam, nem baj, ha tudjuk, kicsoda.

1814 tiramisu 2008-11-29 21:46:23 [Válasz erre: 1813 Momo von Hofmannsthal 2008-11-28 08:34:12]
Miért,mi baj van vele?

1813 Momo von Hofmannsthal 2008-11-28 08:34:12
Nézzük, ki ez az [url]http://szochalo.hu/typo3temp/pics/15d982ca10.jpg;Almási -Tóth András[/url] Színházrendező, dramaturg. 1997-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendező szakán, Babarczy László tanítványaként. Előtte öt éven át a Vígszínház rendezőasszisztense, majd dramaturgja volt. Az 1997/98-as évadban a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasaként több operaelőadás dramaturgja. 1998-2003-ig tanít színészmesterséget a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének tanszakán, illetve a Színház-és Filmművészeti Egyetem tanársegédje. Különböző fővárosi és vidéki színházakban dolgozik rendszeresen, szabadúszó rendezőként. Dramaturgként főleg koreográfusok mellett dolgozik, a Szegedi Kortárs Balett és Juronics Tamás több produkciójának dramaturgja. Több kulturális program és műsor, fesztiválprodukció szervezésében-lebonyolításában vett részt. Az ELTE Média szakán egy évet látogatott. Főbb rendezések: Marivaux: Véletlen és szerelem játéka (Ódry Színpad,1997), Pinter: A szerető (Budapesti Kamaraszínház,1997), Goldoni: Napfürdő (Fiatalok Színháza,1998), Virginia Woolf: Orlando (Budapesti Kamaraszínház,1999), Corneille: Szemfényvesztés (Kaposvári Csiky Gergely Színház,1999), Mérimée: Carmen (Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, 2000), Gluck: Armida (Zeneakadémia, 2000), Shakespeare: Cymbeline (Budapesti Kamaraszínház, 2000), Filó Vera: Rob és Tot pont még nevet egyet (Budapesti Kamaraszínház, 2001), Kassák Lajos: Ólomvitézek (Budapest Bábszínház, 2001), Eötvös Péter: Az álmok hídján mentem át (BTF, Thália Színház, 2001, 2004), Almási-Tóth András-Borbély Szilárd-Vajda Gergely: A Gólem (Budapesti Operettszínház,2002), Bródy Sándor: A szerető (Budapesti Kamaraszínház, 2002), Huszka Jenő: Lili bárónő (Soproni Petőfi Színház, 2002), Music Hall-Kulka-Csákányi Est (József Attila Színház, 2002), Dumas-Almási-Tóth: A kaméliás hölgy (Soproni Petőfi Színház, 2002), Sztravinszkij: A katona türténete (BTF, 2003), Schubertiáda-egésznapos rendezvénysorozat (rendező-producer, BTF 2003), Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres (Szegedi Nemzeti Színház, 2003), Mozart: Figaro házassága (Miskolci Nemzeti Színház, 2004), Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő (Szegedi Nemzeti Színház, 2004), Sergi Belbel: Eső előtt (Budapesti Kamaraszínház, 2004), Az a perc (Sanzonest, Szentendrei Művészet Malom, 2004), Moliére: Az úrhatnám polgár (Debreceni Csokonai Színház, 2004) Dramaturgi munkák: Valló Péter, Eszenyi Enikő, Rudolf Péter, Telihay Péter, Csizmadia Tibor, Kovalik Balázs, Kerényi Miklós Gábor, Juronics Tamás rendezéseiben Adaptációk: Virginia Woolf: Orlando, Dumas: A kaméliás hölgy, Bizet: Carmen A Gólem (Borbély Szilárd és Vajda Gergely társszerzőkkel, Budapesti Operettszínház), Strauss: A denevér (Magyar Állami Operaház) Saját művek: A fehér csönd (Mozaikok Ady nyomán, Kolibri Színház), Teddymacik (Színház melléklet,2002)

1812 Megén 2008-11-27 14:32:52
Csajkovszkij. Bocs ;-)

1811 Heiner Lajos 2008-11-27 14:18:28 [Válasz erre: 1804 eszbe 2008-11-24 10:22:01]
Na és a Leningrádiak, Mravinszkij alatt?

1810 WiseGentleman 2008-11-27 02:54:53 [Válasz erre: 1805 Búbánat 2008-11-25 11:28:43]
1977 azért is lehetetlen, mert abban az évben hunyt el - fiatalon és tragikusan korán korán - Radnay György, a Magyar Állami Operaház egyik vezető hősbaritonja, az utolérhetetlen és összehasonlíthatatlan hang- és stílusművész, akinek portrélemez CD-jével a Hungaroton mindmáig adós...

1809 Sesto 2008-11-25 23:43:44 [Válasz erre: 1808 -zéta- 2008-11-25 11:42:10]
...nyilván magyar hallgatónak és publikumnak különleges élmény a Múzsa rövid prózája Domján Edit elöadásában - aminek valóban különleges varázsa van(!) - de a külföldi felvételek közül azért kiemelném a kanadai alténekesnöt: H. Tourangeau-t, aki szerepe szerint Miklós-t énekli és Múzsaként is ö szólal meg: remek! :-)

1808 -zéta- 2008-11-25 11:42:10 [Válasz erre: 1806 bermuda 2008-11-25 11:37:35]
Köszönöm, hogy írod. Domján tényleg egy csoda. Ez bizonyítja, hogy akár néhány szóval is mindent meg lehet teremteni. Aki nem hallotta ezt a felvételt, nem értheti, hogy miért áradozunk, hiszen csak két mondat (talán), de mennyi minden benne van...:-)

1807 -zéta- 2008-11-25 11:39:02 [Válasz erre: 1805 Búbánat 2008-11-25 11:28:43]
Kedves Búbánat! Köszönöm a kiegészítést, ez így kerek. Magam Déry Gabriella pályakezdéséhez (1958) és Orosz Júlia visszavonulásához (1967) kötöttem a dolgot, nyilván a kettő között lehetett és lám...:-) A válogatás miatt sajnos sok remek részletet kihagytak, amiért nagyon fáj a szívem.

1806 bermuda 2008-11-25 11:37:35
Köszönet a Hoffmann irásért. Külön öröm számomra, hogy Zeta megemliti Domján Editet, akinek bűbájos hangja nekem soha el nem múló élmény....Az operának ezt a befejezését hiányolom minden külföldi felvételen, s ezért is tartom különlegesen megrázónak ezt a csodás előadást. Természetesen mindennel egyetértek amit az énekesekről olvastam:-)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.