Bejelentkezés Regisztráció

Hozzászólások a Momus írásaihoz


8015 Búbánat 2024-05-19 20:44:47 [Válasz erre: 8014 Búbánat 2024-05-19 18:33:26]
/Kapcs. 8014. sorszám/
A 168.hu cikkéből idézek (2024. május 18., 06:31)

Rangos Katalin vendége volt a héten Szinetár Mikós a Heti Jégbüfé című interjúsorozatban annak apropóján, hogy a 92 éves rendező megírta visszaemlékezéseit.

[...] Házy Erzsébet nevéhez fűződik egy másik történet, aminek kapcsán Szinetár Miklóssal rögtön a pályája elején közölték, hogy  „ki van rúgva” a Magyar Televíziótól. Ekkor mint színházi rendezőt hívták meg egy darab tévés közvetítésének megrendezésére (Búbánat: Auber: Fra Diavolo):

„A darab második felvonásában arról van szó, hogy a hősnőnk, aki a fogadós csinos lánya, az volt a Házy Erzsi, egy gyönyörű ária keretében alváshoz készülődik és vetkőzik. És a banditák már ott leskelődnek és egy spanyolfal mögül nézik a vetkőzést. Én vezettem a televíziós közvetítést, felvétel még nem volt akkor, de mint a rendező én vezettem. A következőt csináltam a közvetítésben: az egyik kamerával felvettem a Házy Erzsit, aki ott állt és szétvetetett lábakkal énekelte az áriát, a másik  kamerával a leskelődő banditákat, és azt én bekopíroztam a Házy Erzsi lába közé. Ebből kifolyólag másnap összeült a Magyar Televízió elnöksége, és úgy döntött, hogy én többet be nem tehetem a lábamat a Televízióba. Ehhez képest utána 28 évig voltam ott.”


Daniel Auber: Fra Diavolo

Idézek két kritikából:

"Zerlina kedves bája szinte árad a közönség felé Házy Erzsébet megformálásában. Ilyen elragadó operai szubrett-alakítás valóban nem mindennap akad, sőt kivételes alkalom. A szerep megoldása tökéletesen egységes: megjelenés, énekkel s játékkal való jellemábrázolás azonos 'hangszerelésű', a kecses vidámság vonzó megjelenítője. Úgy gyanítjuk, Zerlina 'vetkőző számából' ezúttal még egy-két strófát meghallgatna a közönség."

/Magyar Nemzet, 1959. február 11. – „szi”/

„Házy Erzsébet szép énekével és eredeti humorának sok színével valóban pezsgő élettel tölti meg Zerlina kedves szerepét.”

 /Film Színház Muzsika, 1959. február 6. – (s. v.)/


8014 Búbánat 2024-05-19 18:33:26
Zéta írásában említette Házy Erzsébet egykori Zerlina-szerepét a Fra Diavolo-ban: 




Budapest, 1959. január 30. Házy Erzsébet operaénekesnő (Zerlina) és Palcsó Sándor operaénekes (Lorenzo) Daniel Auber francia zeneszerző Fra Diavolo című vígoperájában, amelyet a Magyar Állami Operaház Erkel Színházában mutatnak be február 1-én Szinetár Miklós vendégrendezésében. 

MTI Fotó: Lónyai Mária


8013 Beatrice 2024-05-19 16:43:55
A Fra Diavolo tegnapi, 18-ai délelőtti előadásában is szerepelt Boncsér Gergely, bár eredetileg nem így lett tervezve. Lorenzo szerepébe ugrott be, a szólamot a színpad oldaláról, kottából énekelve, miközben a megbetegedett Szeleczki Artúr a színpadon játszotta a szerepet, maszkban. Én is úgy találom, hogy Boncsér hangja örvendetesen jó állapotba került megint.
A címszerepet ezen az előadáson éneklő Beeri Benjáminra szerintem még nagy a "kabát". Voltak szép pillanatai, de a hang máskor meg szinte eltűnt. A komikus szerepek alakítói jópofák voltak, hangilag kimagaslott közülük Szvétek László. A lányát alakító Fenyvesi Gabriella Rea, akire már tavaly felfigyeltem Az álruhás kertészlányban, nagyszerű volt. Szép a hangja, jól is használja, és jó színpadi érzéke van. Csak így tovább.

8012 Búbánat 2024-05-03 17:44:07

Sajnálom, hogy az Operaház mostani Borisz Godunov-produkciójába nem került bele a későbbi változatból a lengyel meg a forradalmi kép.

Érdemes „visszalapozni” vagy tizennégy évet, amikor a Debreceni Csokonai Színház Vidnyánszky Attila rendezésében és Kocsár Balázs vezényletével mutatta be a Borisz Godunovot, ugyancsak Muszorgszkij ősváltozatát, pontosabban az opera 1869-es eredeti és a szerző 1874-es, kibővített partitúráján alapuló ötvözetét, ami általában jó kritikákat kapott.  

Zéta mostani, az Opera új Borisz Godunov-produkciójának premier-előadásáról írt kritikájában megemlítette és belinkelte saját korábbi írását az említett debreceni operabemutatóról.

De említhetem László Ferencnek a Margitszigeti szabadtéri előadásról (2010) írt beszámolóját is.

https://momus.hu/hangversenyek/operabemutatok/sujszkij-a-rosszbacsi-a-borisz-godunov-debrecenben

https://revizoronline.com/muszorgszkij-borisz-godunov-debreceni-csokonai-szinhaz-budapesti-nyari-fesztival-2010/

A YouTube-ról itt van egy rövid részlet a debreceni Borisz Godunov-produkció előadásából. (Jelenetképek a zene alatt.)

8011 Edmond Dantes 2024-05-03 17:38:16
Szerkesztőnk èrzèsem szerint igencsak visszafogottan ìrta meg vèlemènyèt a rendezèsről, legalàbbis a sorok közt olvasva ìgy gondolom. Amikor elkötelezettebbnek tűnök ùjszerű megközelìtèsek tekintetèben, az nem jelenti azt, hogy bàrmivel bàrmit tehet bàrki ès az jò, csak azèrt, mert "modern". Jò, hogy ezeket leìrta, mert sok apròbb-nagyobb dolgot bizony nem veszek èszre, plàne ha olvasom a magyar szöveget, màrpedig olvasom.

8010 parampampoli 2024-05-02 23:40:18
Élvezettel olvastam zéta elemzését a Boriszról. Irodalmi értelemben - tartalmát illetően undorral vegyes szomorúságot érezve. Röviden: nincs az a pénz, amiért hajlandó lennék megnézni. 

8009 parampampoli 2024-04-23 08:44:11 [Válasz erre: 8008 uj-oberon 2024-04-22 12:22:14]
De szomorú dolgok ezek... -:(((

8008 uj-oberon 2024-04-22 12:22:14

Néhány „kis színes” a Locsmándi-Győriványi íráshoz:

Győriványi alatt szűnt meg az a korábban általános gyakorlat, hogy új énekeseket nyilvános (jelentkezőknek és hallgatóságnak is) előénekléseken választottak ki. Megindult a mutyi, amiben aktívan segédkezett az új művészeti titkárság is azzal, hogy önkényesen kicseréltek énekeseket a futó darabokban, így segítve hozzá néhányakat, hogy a színpadon, szerepben mutatkozhassanak be az új főzeneigazgatónak. Győriványi a nyilvánosság teljes kizárásával tartotta a maghallgatásokat, és bár minden, a Házban tagként nyilvántartott énekesnek kötelező volt az előéneklés, mégsem jutott időpont néhánynak, mert Győriványi ifjúkori barátai és barátnői sorban hordták be megmutatni tanítványaikat, így elvéve az alkalmakat a tagoktól.

Győriványi a nyár elején, minden egyeztetés, megbeszélés nélkül adta át a következő évadra szóló szerepeket és a fellépési-, ill. koverolási időpontokat tartalmazó listákat az énekeseknek, amivel szemben csak egy fiatal énekes emelte fel a szavát. Mivel Győriványi nem járult hozzá, hogy egy év fizetésnélküli szabadságra menjen, fel kellett mondania. A többi tag énekes (köztiszteletben állók, Kossuth-díjasok is) mind aláírták a Győriványi által diktált feltételeket. Majd már ősszel, mivel pár énekes ezt az aláírt megállapodást nem tartotta be, néhányukat kirúgott (tulajdonképpen jogosan). Amikor Győriványiékat leváltották, és visszajöttek Szinetárék, minden kirúgott énekest visszavettek, csak azt a fiatalt nem, aki egyedül szembeszegült a vállalhatatlan feltételekkel.

A koverolás gyakorlata olyan jól sikerült, hogy volt alkalom, amikor a színpadon éneklő gázsijának duplájáért ült a büfében pl. Gregor József. Mivel a feltételekben az szerepelt, hogy a kovernak az utolsó felvonásra való ügyelői hívásig kell rendelkezésre állni, utána hazamehet, így fordulhatott elő, hogy a Turandot utolsó felvonására még leeresztett függöny mögött besétáló Kalaf fejére ráesett a díszlet, megsérült, de mivel a kover már hazament (telefonját azonnal kikapcsolva), elmaradt az előadás befejezése. Más esetben, mivel az egyeztetéseket akkor is a maihoz hasonló káosz jellemezte, az épp az Operában éneklő bariton valójában az Erkeles előadás koverja is volt, és mint ilyen a második felvonásra át kellett menjen beugrani, míg az Operában az ő helyére ugrott a kover.

És végül egy igazán kedves történet. A társulat Japánban turnézott, amire néhány napra az új igazgató, Locsmándi úr is kiutazott. Az esti előadás helyszínét megtekintve, csodálatát fejezte ki az őt kísérő japán vendéglátóknak, hogy milyen érdekes, különleges egy ilyen színpadtechnika, milyen izgalmas így hátulról is látni egy színházat, mert ő még ilyet nem látott. A vendéglátók mosolyogtak, hogy milyen tréfás a magyar opera igazgatója, biztos csak viccel. Pedig nem viccelt.

 


8007 Búbánat 2024-04-22 10:26:13 [Válasz erre: 8006 takatsa 2024-04-22 08:35:41]
Csatlakozom...- régóta vártam-vártuk az újabb fejezetet!

8006 takatsa 2024-04-22 08:35:41
Az operaigazgatók sorozatának nagyszerű folytatása. Köszönjük.

8005 Laci Kozlok 2024-04-15 11:25:41 [Válasz erre: 7998 parampampoli 2024-04-12 10:26:24]
Pardon, nem Cap hanem Čáp. / cap szlovákul bakkecske, čáp  csehül  gólya/ 

8004 parampampoli 2024-04-12 16:38:20 [Válasz erre: 8000 Edmond Dantes 2024-04-12 10:52:43]
Magyarországon nincs decibelmilliomos, már elég régóta, de nem is kell, hogy bárki az legyen. A nagy volumen önmagában nem érték, a matéria minősége sokkal fontosabb, és Guleghina esetében is az volt a döntő. Hogy jól hallatszott ? Hát istenem, jó az, mikor egy olyan csodahangot jól lehet hallani.

Ha már szóltál Lucicról: 2010-ig nagyszerű énekes volt, gyönyörű és nagy hanggal. Aztán válságba került, túlénekelte magát, és soha többet nem tudott visszatalálni a helyes útra. (Élő élmények alapján mondom, nem MET közvetítésekén.) Amit utána hallottam tőle már csak felvételen, az még mikrofonon keresztül is botrányos volt. (Ennek ellenére továbbra is énekel a MET-ben, ugyebár, mert erős az ügynöke.) Kedvenc recenzióm róla az, amit az olasz rádió operamagazinjában mondtak a Scala évadnyitó Traviatája után: le kellett volna lőni. (Nem én mondtam. -:)

8003 Búbánat 2024-04-12 15:11:19 [Válasz erre: 8000 Edmond Dantes 2024-04-12 10:52:43]
Ezt a 8000. számot "elloptad" előlem vagy Macskás elől...

8002 Edmond Dantes 2024-04-12 12:24:20 [Válasz erre: 7999 Edmond Dantes 2024-04-12 10:34:59]
Bocs: előző beírásom utolsó mondata tévedésből került hozzád, azt -ppp-nak szántam ld. ott is.

8000 Edmond Dantes 2024-04-12 10:52:43 [Válasz erre: 7997 parampampoli 2024-04-12 10:22:09]
Guleghinát Washingtonban láttam, mint Turandot, tényleg mindenkit lefújt ... aztán, wie gewöhnlich, ellopta a show-t meg a tapsok jelentős hányadát a már-a-nevére-sem-emlékszem "kicsi" Liu a két szál áriájával. 
Más: mifelénk is akad decibelmilliomos, akit egyesek (asszem te is) nagyra tartanak, mások szerint csak ordít

7999 Edmond Dantes 2024-04-12 10:34:59 [Válasz erre: 7996 Heiner Lajos 2024-04-12 09:02:46]
Kedves Lajos, Lucicot, ha nem csal az emlékezetem, pl. Jack Rance szerepében láttam MET-stream-ben. Ő is tetszett, az ő hangja sem szép, de te jobban tudod, hogy vannak szerepek, amikhez nem is kell, sőt, szinte hátrány :-) Ez volt Gobbi szerencséje: "randa" szerepekben hasított leginkább a randa nem túl szép hangja ellenére, mint Sparafucile kése Gildában, akarom mondani, mint kés a vajban.
Más: mifelénk is akad decibelmilliomos, akit egyesek (asszem te is) nagyra tartanak, mások szerint csak ordít.

7998 parampampoli 2024-04-12 10:26:24 [Válasz erre: 7994 Heiner Lajos 2024-04-12 07:39:59]
Érdekes, mert a Staatsoper archívumában Benackova-Cap formában van írva. Pedig akkoriban pedig mindig csak Benackova néven hallottam említeni, a MET archívumban is így szerepel a neve. Tulajdonképpen mindegy, így is, úgy is tudjuk, kiről van szó.

7997 parampampoli 2024-04-12 10:22:09 [Válasz erre: 7995 Edmond Dantes 2024-04-12 08:52:32]
Én élőben hallottam, úgy mindig minden más -- és az az igaz. Hátul szóló, fénytelen hang, erőszakos éneklés, tipikusan az a fajta, aki azt hiszi, milyen nagy hangja van, és nincs is más célja, mint hogy ezt bizonyítsa. Egy MET közvetítés szünetében meg is dicsérte magát, hogy milyen jó volumenje van. A Nabuccóban egyáltalán nem volt, egyik előadásban se a kettő közül, Guleghina még fél tüdővel énekelve is lefújta volna a színpadról. Ő azonban teljes tüdővel szokott énekelni -:) így aztán Gagnidze kínos helyzetbe került.
Sokadszor írom le, de úgy látszik, sose elégszer: az, hogy ki, mit, meddig, hányszor és hol énekel, az énekesi minőséget illetően NEM JELENT MÁR SEMMIT.

7996 Heiner Lajos 2024-04-12 09:02:46 [Válasz erre: 7995 Edmond Dantes 2024-04-12 08:52:32]
Kedves Edmond,

Gagnidzet 15 éve láttam Rigolettoként. Az egyik ok, hogy harmadszor is elutaztam a Big Apple-be az volt, hogy a Rigolettot Lucic-csal hirdették.
Sajnos, nincs értelme azon merengeni, hogy milyen Rigoletto volt Gobbi vagy Warren, milyen Cavaradossi Björling vagy di Stefano, milyen Gioconda Milanov vagy Callas. Milyen Verdi-dirigens Toscanini, Panizza, de Sabata.
FUIT.

7995 Edmond Dantes 2024-04-12 08:52:32
Nem áll szándékomban -sem módomban- két nagyrabecsült fórumtársam megállapításait opponálni, csupán rögzítem, hogy Gagnidze 15 éve folyamatosan énekli a MET-ben (is) a nagy olasz hősbariton szerepeket: Verdiket, Puccinikat, ParBaj mindkét szerepét. Magam az utóbbiban láttam a MüPa élő MET-szériájában és semmi problémám nem volt vele. Alfio pont olyan mint ő ill. mint az ő hangja és Tonióként is jól helytállt.

7994 Heiner Lajos 2024-04-12 07:39:59 [Válasz erre: 7993 parampampoli 2024-04-11 21:24:46]
Gagnidze már huszonéve is gyenge volt.
Benacková nevét úgy írtam, ahogy a Staatsoper honlapján az említett előadás kapcsán szerepel.

7993 parampampoli 2024-04-11 21:24:46
A prágai beszámolóhoz két megjegyzés: Gagnidze már tizenéve is halálos gyenge -- akkor azt mondtam: undorító -- hangú énekes volt a bécsi Nabuccóban, azóta csak romlott. A MET idei Nabuccójában hallgatni rossz volt. A mai operavilág egyik nagy talánya ilyen hanggal nemzetközi karriert csinálni. 
A másik: ha jól emlékszem, Benackova külföldön csak a lánykori nevét használta, otthon volt Benackova-Cap. Nem Capova. -:)

7992 Edmond Dantes 2024-04-05 17:18:39 [Válasz erre: 7991 márta 2024-04-05 15:19:34]
Lenszkij öngyilkos lett? Hm... Én jól elvagyok az ún. modern rendezéssel ... ha az nem csonkít, nem megy totálisan szembe az eredetivel, annak mondanivalójával. Ez meg szerintem totálisan szembemegy, mondhatni frontálisan ütközik vele, lett légyen bárki az ötletgazda. Puskinnál és Csajkovszkijnál is Lenszkij párbajra hívja ki Anyegint ... és veszít. Az nagyon nem ugyanaz. Ezt érezhette László Boldizsár elsülni nem akaró pisztolya ;-)

7991 márta 2024-04-05 15:19:34
Nagyon kínos lehet még az operszínpadon a halál - elmaradása. 
Egyszer a Végzet első felvonásában Carusónak nem sült el a pisztolya. Állítólag rákacsintott a nézőkre és ezt rikkantotta:
- Puff, puff!
A legutóbbi szegedi Anyeginben Lenszkíjnek nem pisztolypárbaj volt rendezve, hanem öngyilkosság. Igenám a de a bemutatón László Boldizsárnak nem sült el a pisztolya. Ezek után szelíden lehaltotta a fejét, jelezve, hogy elhalálozott.
Ugyanő pár évvel később a Bajazzók végén került kínos helyzetbe. Olyan indulattal élte át szerepét, hogy a kés kicsúszott a kezéből. Ezt észlelve nem kezdte keresgélni, hanem jobbját viszonylag ügyesen a háta mögé rejtette, végül Neddát a hüvelykujjával szútra le. Hogy Silvióval hogy sikerült végeznie, arra már nem emlékszem. 

Rudolf Bing a MET legendás igazgatója könyvében saját apróbb igazgatói utasításait idézi.
"Ha a Carmenben Don Josét Mr. Vinay vagy Mr. Del Monaco énekli, a fináléban nagyon vigyázni kell, hogy a tőr gumitőr legyen. Ha viszont Mr. Tucker vagy Mr. Robin énekli a szerepet, nyugodtan lehet nála valódi tőr."

7990 Beatrice 2024-04-03 00:25:19
Kollektíve még bővíthetnénk az impresszív listát. Nekem ezek jutottak eszembe: Dvořák: Rusalka, Massenet: Manon, Bellini: I Capuleti e i Montecchi / La Straniera, Gounod: Roméo et Juliette, Wolf-Ferrari: Sly. Az utóbbi meg a Bellinik talán nem standard repertoár, a többi szerintem igen.

7989 Búbánat 2024-04-02 16:57:14
Udvardy Tibor, az Operaház egykori legendás tenoristája több interjúban szólt arról is, milyen volt neki színpadon valamelyik szerepében meghalni. A művész topikjába korábban bemásoltam ezeket az írásokat, azokból idézem fel ismét és hozom át ide a művész gondolatait a témában:

- Hány halálnemmel is halt meg Udvardy Tibor a színpadon?

A köpenyben, Henriként megfojtják. (Nem összecsavart kendővel: csak  amúgy két kézzel...)  A Hunyadi  Lászlóban  lefejezik, a Toscában sortűzzel  kivégzik, A  walkürben  Hunding dárdája oltja ki életét;  a Trisztán és Izoldában  kard párbaj okozza halálát, az Anyeginben pisztolypárbaj; a Salome  Narrabothjaként tőrt döf keblébe, a Pikk Dámában  főbe lövi magát, a Peter Grimesben tengerbe fullad, a Veronai  szerelmesekben mérget csókol  le holt Júliája ajkáról...
— A Nyugat lányában majdnem fölakasztottak, de nem  sikerült:  Minnie  megmentett  —  teszi  hozzá mosolyogva  —, ezért tudtam mindezt elmondani

—  Mitől félt leginkább a színpadon?
— Háborúban születtem, háborúban éltem, mégis a puskagolyótól  féltem a legjobban  a színpadon. Egyszer az Anyeginben Svéd Sándor  puskájának vaktöltésével megperzselte a hajamat. Ettől kezdve arra  kértem partnereimet, még a Toscában kivégző osztagot is, hogy a lövésnél ne rám célozzanak, hanem mellém, a nézőtéren ezt amúgy sem veszik észre. A színpadon a legváltozatosabb halálnemekkel  végeztem életemet. Sőt: a Ránki Ember tragédiájában az Úr életre ítélt...
 A tenorista – mosolyog Udvardy – akkor hal meg, ha nem hagyják többször meghalni. 

- Kavargathatja nyugodtan a kávéját délután az az ember, aki este meghal a színpadon? 

Nehéz - feleli. Az én hivatásom akkor is trombózisveszélyes, ha folyton sínre teszik az embert, ha minden akadályt elhárítanak az útjából. A nagy szerepekbe való beleélés, a mások bőrébe bújás, nyomot hagy.  Az érzések mesterséges előállítása, az átélés, áldozatot követel. Ezért roppannak meg a tenoristák, ezért megy tönkre a szívük, az idegzetük. És a félelmek: a hurut, a kondíciótartás, a koncentrálás. Előadás után reggelig forgolódik az ágyában, nem tud elaludni, főleg olyan felhevítő szerepek után, mint amilyen a Heródes, a Cavaradossi vagy a Canio. Ilyenkor az altató sem használ.

 Pályája tanulságát így fogalmazza meg. „A tenorista öttusázó. Öt kellék szükséges hozzá: hang, muzikalitás, színészi képesség, külső és szerencse. Ha mind az öt megvan, az illető: világmárka.”


7988 daunerni 2024-04-02 16:09:35 [Válasz erre: 7987 Edmond Dantes 2024-04-02 14:25:18]
Hogy mennyire kézenfekvő a téma, mutatja az is, hogy nagyon-nagyon régen már jelent meg nálunk egy hasonlóan érdekes cikk, néhai édesapám írása:
Szakcikkek hiszékenyeknek - Cherchez la femme...

7987 Edmond Dantes 2024-04-02 14:25:18
Évtizedek óta őrzök egy kedves írást, amit Kertész Iván jegyzett "Halhatatlan operahősök halála" címmel. Az imént örömmel fedeztem fel a kiváló rádiós szerkesztőnek a mai vezércikkel sok hasonlóságot mutató szösszenetét a neten, így ennek apropóján ezennel megosztom: ide kattintva elolvasható.

7986 Klára 2024-03-08 10:18:04 [Válasz erre: 7983 takatsa 2024-03-05 11:18:02]
Csak nem azt feltételezed, hogy "zsákbamacskát" vettek, és nem hallgatták meg őket előzetesen? Ez igazán nem szép tőled!

7985 Hangyászsün 2024-03-08 09:15:57 [Válasz erre: 7965 Momo 2024-02-20 20:40:34]
Hát ha így találnám el a lottószámokat: https://bfz.hu/hu/koncertek-es-jegyek/koncertnaptar/?season=4261&month=&category=&q=&heatmapid=9&utm_campaign=bfz20240206_2 Az Ariadne és mások (előadók is!) miatt nagyon örülök, Bruckner egyetlen maradandó kamaraművének műsorra tűzésével, amivel letudják a jubileumi megemlékezést, felejthetetlen kollégámat idézve kellő bosszúsággal viseltetem.

7984 Norna3in1 2024-03-06 11:36:05
Tegnap este megnézhettem, nem volt rossz, de nem is kiemelkedő (-- kivéve Lukács Gyöngyit, aki miatt akkor is megérte volna, ha mindenki más elfelejtett volna megérkezni a színpadra). 
Húsz+ év után először láttam ismét élőben a darabot, az akkori emlékeimhez képest elég hűvösnek, jólneveltnek éreztem; a Hermann-Liza párost teljesen, de kicsit a zenekart is. Mintha megfogadták volna a francia nevelőnő intelmét: 
"A fonókban lehet csak bomolni, nem itt, mes mignonnes,
Vagy nem lehet vidámnak lenni, betartva az illő hangnemet?"
Vagy ahogy A mansfiledi kastély Edmundja mondta a műkedvelő eőadásokról (nem pontos idézet, de a lényeg ez): "jólnevelt hölgyek és urak küzdenek a beléjük nevelt illemszabályokkal... " Hát, így nehéz...akkor is, ha a többiek (szólisták, táncosok, énekkar - utóbbinak ismét lelkes kalaplengetés--) kitennének magukért.
De azért jól esett.

7983 takatsa 2024-03-05 11:18:02 [Válasz erre: 7982 -zéta- 2024-03-05 10:53:34]
Igazad van, Csajkovszkij operája nem változott 20 év alatt semmit, ugyanolyan fantasztikus, mint 134 éve volt. Csak, hát nem mindegy, hogy kik éneklik. Az Operaházban most éppen ezek. Szerencsétlen szereposztás? Biztos váratlan lehetett az illetékesek számára, amikor kiderült, hogy a meghívott külföldi énekesek nem tudnak énekelni. :)

7982 -zéta- 2024-03-05 10:53:34 [Válasz erre: 7981 takatsa 2024-03-05 08:09:13]
Ennyire nem vagyok pesszimista, ez az idei állapot csak a szerencsétlen szereposztás miatt állt elő...

7981 takatsa 2024-03-05 08:09:13 [Válasz erre: 7980 parampampoli 2024-03-04 21:02:35]
Röpke 20 év alatt ide jutottunk. A zuhanás jól dokumentált. 2003-ban világszínvonalú produkció, mára pedig ez. Lehet írni róla, de fölösleges.

7980 parampampoli 2024-03-04 21:02:35
Nagyon szeretem a Pikk dámát, és szerettem a 2003-as eredeti produkciót, amely után Bándi Jánosnak azonnal kijárt volna a Kossuth-díj. (Persze nem kapott, helyette Nagy Feró és hasonlók.) Ő volt az utolsó Hermann Budapesten, mindenki más csak próbálkozott vele, többnyire sikertelenül. Különösen Kristian Benedikt, de Maishuradze se volt jobb.  Mantynuk inkább sikeresen próbálkozik, ami a hangi részt illeti, bár az egyértelmű, hogy ő sem az a drámai tenor, amit ez a szerep megkíván, főleg a közép-  és mély fekvésben. Alakítása, ahogy Zéta is írja, sajnos nélkülöz minden szuggesztivitást. De azt mondom, az ő meghívása érthető, indokolható, magyar jelölt egy negyed sincs a szerepre. Ellenben semmi nem indokolhatja az orosz szoprán meghívását, aki egyszerűen botrányos. Ez a csúnya, éles, szúnyog hang totálisan alkalmatlan Lizának, amely Milaskina, Visnyevszkaja, Guleghina szerepe volt, egy időben Mirella Freni aratott benne hatalmas sikereket. (Ajánlom mindenkinek a mű 1992-es bécsi előadásának videóját a youtube-on, a valaha élt legjobb Hermannal, Atlantovval, Frenivel, Chernovval, és már hangtalanul is lehengerő és döbbenetes Martha Mödllel, vezényel Ozawa.)  Svetlana Aksenovát végig rossz volt nézni, még rosszabb hallgatni, de a szerep csúcspontján, a Néva parton tényleg kiverte a biztosítékot. Ha én írtam volna kritikát, ez lett volna a címe: Zerlina a Néva partján. Ezzel kb. megjelöltem volna a szerepkört melyre hangja predesztinálná -- illetve mégse, mert Zerlinához szép hang kell, az övé pedig kifejezetten csúnyácska. Ehhez képest, kapaszkodjanak meg, júniusban tíz előadásra van kiírva Turandot szerepében Brüsszelben. Ha elénekli, és nem készül ki már a próbák alatt, mindjárt be is adhatja nyugdíjkérelmét, mert hogy hangja nem marad, az fix. Sajnálnám érte emberileg, csak az vigasztalna, hogy így nem kell majd újra elszenvednünk, ha valaki az Operaház csodás szereposztói közül ismét meg akarná hívni. Isten ments! 

7979 Siegfried 2024-03-04 20:32:14
Ruszalka 3. felvonásában az íves lépcsőre ki voltak rakva kicsiny lámpácskák. Ahogy Ruszalka felfele végig ment a lépcsőn minden másodikat felkapcsolta. Vártam, hogy jön egy következő szereplő aki a kimaradottakat felkapcsolja. Nem jött, így azok sötétek maradtak. Elgondolkodtam, de nem jöttem rá:

1. Rendezői üzenet, hogy csak minden második kerül felkapcsolásra.
2. Ruszalka elfelejtette, hogy mindegyiket fel kell kapcsolni.
3. Elfelejtett jönni a következő szereplő.
4. Spórolásból csak minden másodikba raktak égőt, elemet, kapcsolót. De akkor minek voltak odarakva?

Ötlete valakinek?

7978 Edmond Dantes 2024-03-01 12:23:06
Imponáló, milyen alaposan követi szerkesztőnk Szikora János pályafutását. Én nem. Lehet, hogy "kiégni látszik", nem tudom megítélni. Esetünkben (Ruszalka) nem éreztem úgy, hogy a színház és/vagy a rendező "nagy ziccert hagyott ki". Néhány más beírásból értesülhettünk arról, milyen elképesztő irányba és módon facsarták ki máshol mások a darabot. Igaz, játszották már párszor elszórtan a Ruszalkát határainkon innen, de az igazi itthoni bemutató mégiscsak a mostani operaházi (volt). Magam igazán nem vagyok az ún. "modern" rendezések ellensége, de nem gondolnám, hogy ezt a produkciót jobban tele kellett volna hinteni sziporkázó ötletekkel. Lehet, hogy Szikorának (már?) nincsenek is sziporkái, de nem baj. Azért annál biztosan többet láttunk, mint hogy a szereplők bejöttek meg kimentek. Maga a díszlet is olyan volt, hogy csupán járkálni a lépcsőkön meg alattuk, meg föl s le, már önmagában látványos teljesítmény és történt még ott sok minden. A középső felvonás art deco világa különösen tetszett; lehet, hogy a tojásos bűvészkedés nem volt szerencsés, de szerintem az Erdőőr és a Kukta szerepe(ltetése) kicsit vagy nem kicsit fölösleges. Nem látom a dramaturgiai funkciójukat, inkább csak színesítik a mesét. Már elfelejtettem azt a tojásos jelenetet. Meglehet, suta dolog volt ... mint a két szerep(lő) maga. Az meg, hogy a nimfák emlékeztetnek a (rajnai) sellőkre, nem csoda: valamelyest kolleg(in)ák ők, csak amott folyóban hancúroznak, emitt tóban, meg amazokat más probléma foglalkoztatja, mint emezeket. Két énekes téves szerepeltetését a saját szerény beírásomban magam is észrevételeztem, ezek szerint nem tévedtem: szakember is így látta-hallotta. Rálik Szilviát viszont elfogadtam olyannak, amilyen és ebben a beállításban, ha nem is egészen boszorkány, de bizony féltékeny bajkeverő. Úgy akarja elcsábítani a kiszemelt Herceget, hogy ezerrel Ruszalka ellen hangolja. Ezt az intrikus attitűdöt szerintem jól hozta Rálik hangban és játékban. A  két főszereplőről nagyjából hasonlókat bátorkodtam írni, csakúgy, mint Halász Péterről, utóbbi teljesítménye nekem fenntartás nélkül tetszett. 

7977 Búbánat 2024-02-24 15:35:51 [Válasz erre: 7973 gezakadocsa 2024-02-22 16:58:22]

Gardelli Bruckner tolmácsolásai

Budapesten:

IX. szimfónia  - 1971. október 29., Zeneakadémia,  ÁHZ

VII. szimfónia  - 1973. április 24., Erkel Színház, ÁHZ

VIII. szimfónia  - 1974. október 17., Zeneakadémia, ÁHZ

IV. szimfónia – 1976. október 12., Erkel Színház, ÁHZ

VII. szimfónia - 1987. május 15., Budapest Kongresszusi Központ, ÁHZ

VIII. szimfónia – 1988. március 7., Zeneakadémia, ÁHZ

VII. szimfónia – 1991. december 12., Zeneakadémia, ÁHZ

Miskolcon:

IV. szimfónia – 1976. október 11., Miskolci Nemzeti Színház, ÁHZ


7976 -zéta- 2024-02-24 15:13:12 [Válasz erre: 7975 gezakadocsa 2024-02-24 13:08:25]
Gardelli elég sok Brucknert vezényelt nálunk, többet, mint bárki más akkoriban:
a Nyolcadikat itt: http://db.zti.hu/koncert/koncert_Adatlap.asp?kID=18324
a Hetediket itt: http://db.zti.hu/koncert/koncert_Adatlap.asp?kID=16552
a Kilencediket itt: http://db.zti.hu/koncert/koncert_Adatlap.asp?kID=17894
a Negyediket itt: http://db.zti.hu/koncert/koncert_Adatlap.asp?kID=18836
de ezeken mind az ÁHZ játszott...

7975 gezakadocsa 2024-02-24 13:08:25 [Válasz erre: 7974 Hangyászsün 2024-02-24 09:28:16]
Amit én hallottam, az a közvetítés fölvételről volt, így mindkettőnknek igaza lehet. Gardelliben és a B.VIII-ban (magam akkor még ezt a művet -szemben pl. a IV-kel és a VII-kel- kevésbé "vettem be", s pont ez volt az egyik első olyan előadása, amin rájöttem, hogy nem túl hosszú és nagyonis élvezhető, stb.) biztos vagyok, a zenekarban nem, de hogy magyar zkr. és magyarországi hgv. volt, abban igen.

7974 Hangyászsün 2024-02-24 09:28:16 [Válasz erre: 7973 gezakadocsa 2024-02-22 16:58:22]
A 90-es évek felejthetetlen előadását Kocsis és a BFZ produkálta még a BKK-ban. Kroó az ÚZÚ-ban erről beszélve említette, hogy tudós barátja (nyilvánvalóan Virány Gábor) szerint a Bruckner/8 tízévente csendül fel élőben Bp.-en. Az általam említett Bruckner-Csajkovszkij váltás 1985 májusában történt, ami nem zárja ki, hogy ezt megelőzően Gardelli vezényelte a Rádiózenekart, amelynek tagjai a szokásos magyar haladó hagyomány trehányság/dzsentri mentalitás okán megtagadták a szokatlan darab előadását, így kármentésként vették elő az agyonjátszott repertoárdarabot. 4-5 évvel később ezt már nem tehették volna meg. :ODDD Félreértés ne essék: 2 életre szóló Csajkovszkij élményem a 4. (LSO, Sir Colin Davis) és az 5. (Utopia, Teodor Currentzis) szimfóniához fűződik.

7973 gezakadocsa 2024-02-22 16:58:22 [Válasz erre: 7967 Hangyászsün 2024-02-20 20:56:47]
Nem emlékszem rá, hogy mikor, de talán a 90-es évek közepetáján egyszer várakozásra kényszerültem autóval, s elég hosszan, így a már szóló közvetítés végére ért, s Bruckner VIII. szimfóniát L.Gardelli vezényelte, talán a rádiózenekar élén, de az biztos, hogy magyar együttessel, Mo-n. Nem éppen hifi-körülmények voltak, de máig emlékezetes nekem, annyira tetszett az előadás - egy pillanatra sem volt unalmas, sőt.

7972 Hangyászsün 2024-02-22 11:48:02 [Válasz erre: 7970 Heiner Lajos 2024-02-22 09:05:24]
Jöhet Piroska és a 3 kismalac (kecske) is. :O)))

7971 Hangyászsün 2024-02-22 11:47:05 [Válasz erre: 7968 Heiner Lajos 2024-02-21 15:26:20]
A hölgy és az urak gyönyörű tanúságtétele. ÍGY kell szeretni a MESTERt. Nagyon köszönöm!

7970 Heiner Lajos 2024-02-22 09:05:24 [Válasz erre: 7969 macskás 2024-02-21 20:29:43]
Én a Katzekra.

7969 macskás 2024-02-21 20:29:43 [Válasz erre: 7966 Hangyászsün 2024-02-20 20:50:30]
Én Wolfra szavazok:), ahogy már említettem :)


7967 Hangyászsün 2024-02-20 20:56:47 [Válasz erre: 7965 Momo 2024-02-20 20:40:34]
Mertek volna így tenni a hangászok Kocsis életében! :ODDD Lassan 40 éve, amikor Gardellivel Bruckner VII-et hirdettek, odamentem a a BKK-ba a kolléganőmmel, erre kiderült, hogy Csajkovszkij V megy. A Rádiózenekar zenészei feltehetően a maestro arcába röhöghettek, hogy nem tudják megtanulni, hosszú, a budapesti közönségnek nem ez kell stb. Gardelli meg nem akarhatta kenyértörésre vinni a dolgot. Summa summarum, visszaadták a jegyek árát, nem csak kettőnknek, mert rajtunk kívül mások is csak a Sankt Florian-i orgonász műve miatt jöttek (volna) el. Szép májusi este lévén, egy akkoriban drágának számító helyen elfagylaltoztuk a pénzt.

7966 Hangyászsün 2024-02-20 20:50:30 [Válasz erre: 7964 Edmond Dantes 2024-02-20 16:35:04]
No látod! Ingyen a YT-n egy halom remek felvételt találhatsz, avagy sohasem késő! (Én meg hosszú évek óta reménykedem abban, hogy megkedvelem Bruckner egyik legrettenthetetlenebb híve, Hugo Wolf dalait. Azért sem megy, pedig a 2 szerző egyes művei között van némi időtartami és hangzásbeli különbség.)

7965 Momo 2024-02-20 20:40:34 [Válasz erre: 7963 Hangyászsün 2024-02-20 13:28:21]

Egy-egy évados repertoár kialakításánál, ritkában játszott szerzőknél az is belejátszik a képbe (hogy melyik darab kerül elő), hogy mi van foglalkoztatni kívánt karnagyok repertoárján. Ami ritkán megy, azt nem csinálták, nem tudják a karmesterek, és ezért tanulni kell.
Új művet tanulni, pedig macerás. Az nem megy, hogy hirtelen előveszünk 3 új szimfóniát (noch dazu operát), és előadjuk. (Még akkor se, ha kotta van a karmester előtt.) Arra fel kell készülni. (Tekintve, hogy az előadók nem szólnak vissza, szerintem nem igazán tudják a karnagyok, mennyire látszik, amikor nem készültek fel rendesen egy-egy darabból. Pedig látszik.)
Úgyhogy az is megköti a műsortervezők kezét, hogy mit tud, és mit hajlandó még mellé megtanulni, aki vezényelni fog. És lehet persze vendégkarmestert hívni egy-egy műhöz. 






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.