3202 Búbánat 2015-04-29 18:47:32 [Válasz erre: 3201 Ardelao 2015-04-29 18:43:39]
Lásd 3197 sz. alatt; másold be és kattints rá - nekem csak így jön elő ez a melléklet.
Lásd 3197 sz. alatt; másold be és kattints rá - nekem csak így jön elő ez a melléklet.
3201 Ardelao 2015-04-29 18:43:39 [Válasz erre: 3195 Búbánat 2015-04-29 18:22:30]
Térkép nincs ! Egy halom "X" tömeg van !
Térkép nincs ! Egy halom "X" tömeg van !
3197 Búbánat 2015-04-29 18:27:20 [Válasz erre: 3195 Búbánat 2015-04-29 18:22:30]
Erre a linkre kattintva érhetők el a képviselő testületek előterjesztései, meg a térképek is: http://infoszab.budapest.hu:8080/akl/tva/Tir.aspx?scope=kozgyules&sessionid=6669&agendaitemid=88591
Erre a linkre kattintva érhetők el a képviselő testületek előterjesztései, meg a térképek is: http://infoszab.budapest.hu:8080/akl/tva/Tir.aspx?scope=kozgyules&sessionid=6669&agendaitemid=88591
3196 smaragd 2015-04-29 18:22:54 [Válasz erre: 3194 Búbánat 2015-04-29 18:16:20]
Házy Erzsébet sétány. Szépen hangzik, jó kimondani :-), gratulálok!
Házy Erzsébet sétány. Szépen hangzik, jó kimondani :-), gratulálok!
3195 Búbánat 2015-04-29 18:22:30 [Válasz erre: 3194 Búbánat 2015-04-29 18:16:20]
[url] http://infoszab.budapest.hu:8080/akl/tva/Tir.aspx?scope=kozgyules&sessionid=6669&agendaitemid=88591; Előterjesztés; Térkép [/url]
[url] http://infoszab.budapest.hu:8080/akl/tva/Tir.aspx?scope=kozgyules&sessionid=6669&agendaitemid=88591; Előterjesztés; Térkép [/url]
3194 Búbánat 2015-04-29 18:16:20
Végre megszavazta ma a Fővárosi Közgyűlés: Házy Erzsébet sétány lesz Újpesten!!! A IV. kerületben a 73307/5 hrsz.-u, eddig névtelen közterület fogja viselni a jövőben a nagy szopránunk nevét. Az előterjesztővel, újpesti önkormányzat képviselő testületével együtt, minden zenebarátnak most talán hevesen ver a szíve az örömtől és az elégedettségtől! 2013 óta vártunk erre a bejelentésre! Sikerült kivárnunk a döntést. Ferencsik János is „kiérdemelt” egy közterületet: a Városligeti körút Zichy Mihály út és a Lev Tolsztoj sétány között húzódó szakaszát nevezték el a legendás karmesterünkről!
Végre megszavazta ma a Fővárosi Közgyűlés: Házy Erzsébet sétány lesz Újpesten!!! A IV. kerületben a 73307/5 hrsz.-u, eddig névtelen közterület fogja viselni a jövőben a nagy szopránunk nevét. Az előterjesztővel, újpesti önkormányzat képviselő testületével együtt, minden zenebarátnak most talán hevesen ver a szíve az örömtől és az elégedettségtől! 2013 óta vártunk erre a bejelentésre! Sikerült kivárnunk a döntést. Ferencsik János is „kiérdemelt” egy közterületet: a Városligeti körút Zichy Mihály út és a Lev Tolsztoj sétány között húzódó szakaszát nevezték el a legendás karmesterünkről!
3193 Búbánat 2015-04-08 10:57:03 [Válasz erre: 3192 Búbánat 2015-04-07 17:07:35]
Van egy fényképem: Házy Erzsébet és Szabó Miklós egymás mellett állnak a mikrofon előtt a rádió 6-os stúdiójában és éppen énekelnek kottából...
Van egy fényképem: Házy Erzsébet és Szabó Miklós egymás mellett állnak a mikrofon előtt a rádió 6-os stúdiójában és éppen énekelnek kottából...
3192 Búbánat 2015-04-07 17:07:35
Házy Erzsébet egyik régi sikeres operettfelvételéből is hallhattunk ma két szép részletet a Dankó Rádióban –az ő tolmácsolásában mindjárt kezdődik a rádióban az ismétlés (17-18 óra közt); a műsor elején a Marica grófnő részletei szólalnak meg és ezt követi a műsor második felében Házyval Az Angot asszony lánya című Lecocq-operettből egy dala meg egy kettőse (partnere a rádió 1960-as felvételéről Szabó Miklós. - Clairette belépője (Házy Erzsébet és az MRT Énekkara): „„… Szívem vágya, hogyan férjemül szánta… Börtönbe zárva….. Valaki vár, az igaz szerelemmel vár reám …” - Clairette és Ange Pitou szerelmi kettőse (Házy Erzsébet és Szabó Miklós): „- Csak érted dobban a szívem! Csak téged csókolhat a szám! E percben megesküszöm néked, hogy mindig hű leszek hozzád! Várj még reám, én érted élek…a boldogságunk elhozád…/- De mit kérte addig tennem? .- Bizony, egy ötlet kéne, ez a fő!.. - Fel merült egy ötlet bennem…- Nem, nem….már arra nincs idő…. Angot anyám, ha élne, vajon mit is tenne ő? – Egy ötlet támadt most agyamban: megölöm én gyűlölt ellenfelem. – Fussál! - Nem a te hibád!... - Angot anyám, ha élne… /- Csak érted dobban a szívem! Csak téged csókolhat a szám! E percben megesküszöm néked, hogy mindig hű leszek hozzád! Várj még reám, én érted élek…” Az operett további részletei közül felcsendülnek még: - Ange Pitou belépője – rondó (Szabó Miklós): „Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani…” - Kórusjelenet és Pomponnet belépõje (Rátonyi Róbert és az MRT Énekkara): „Esküvő, esküvő lesz ma nálunk… Jövök már, köszönöm, köszönöm… Éljen soká, éljen soká… Hol van az én szép tündéri párom…Párizs népe engem bámul, Pomponnet a vőlegény….Hol a hajtű? hol a fésű?…” (Rátonyi Róbert és az MRT Énekkara) - Pomponnet dala (Rátonyi Róbert): „Miért éppen engem ért a szégyen? Miért bánt el így vélem e lány? Így még egy érvágás se fájt még, e bánatot már túl nem élem…” - - Hortensie Langé dala (Németh Marika és az MRT Énekkara): „Csak a férfi való katonának, katonának, ki meg nem hátrál, mindig támad, hős vitéz, ha jő a vész, a harcban el nem fárad….”
Házy Erzsébet egyik régi sikeres operettfelvételéből is hallhattunk ma két szép részletet a Dankó Rádióban –az ő tolmácsolásában mindjárt kezdődik a rádióban az ismétlés (17-18 óra közt); a műsor elején a Marica grófnő részletei szólalnak meg és ezt követi a műsor második felében Házyval Az Angot asszony lánya című Lecocq-operettből egy dala meg egy kettőse (partnere a rádió 1960-as felvételéről Szabó Miklós. - Clairette belépője (Házy Erzsébet és az MRT Énekkara): „„… Szívem vágya, hogyan férjemül szánta… Börtönbe zárva….. Valaki vár, az igaz szerelemmel vár reám …” - Clairette és Ange Pitou szerelmi kettőse (Házy Erzsébet és Szabó Miklós): „- Csak érted dobban a szívem! Csak téged csókolhat a szám! E percben megesküszöm néked, hogy mindig hű leszek hozzád! Várj még reám, én érted élek…a boldogságunk elhozád…/- De mit kérte addig tennem? .- Bizony, egy ötlet kéne, ez a fő!.. - Fel merült egy ötlet bennem…- Nem, nem….már arra nincs idő…. Angot anyám, ha élne, vajon mit is tenne ő? – Egy ötlet támadt most agyamban: megölöm én gyűlölt ellenfelem. – Fussál! - Nem a te hibád!... - Angot anyám, ha élne… /- Csak érted dobban a szívem! Csak téged csókolhat a szám! E percben megesküszöm néked, hogy mindig hű leszek hozzád! Várj még reám, én érted élek…” Az operett további részletei közül felcsendülnek még: - Ange Pitou belépője – rondó (Szabó Miklós): „Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani…” - Kórusjelenet és Pomponnet belépõje (Rátonyi Róbert és az MRT Énekkara): „Esküvő, esküvő lesz ma nálunk… Jövök már, köszönöm, köszönöm… Éljen soká, éljen soká… Hol van az én szép tündéri párom…Párizs népe engem bámul, Pomponnet a vőlegény….Hol a hajtű? hol a fésű?…” (Rátonyi Róbert és az MRT Énekkara) - Pomponnet dala (Rátonyi Róbert): „Miért éppen engem ért a szégyen? Miért bánt el így vélem e lány? Így még egy érvágás se fájt még, e bánatot már túl nem élem…” - - Hortensie Langé dala (Németh Marika és az MRT Énekkara): „Csak a férfi való katonának, katonának, ki meg nem hátrál, mindig támad, hős vitéz, ha jő a vész, a harcban el nem fárad….”
3191 Búbánat 2015-03-17 16:29:50 [Válasz erre: 3190 smaragd 2015-03-17 04:27:41]
A ma délelőtti rádióműsorban is hallhattuk Házy Erzsébet énekét: Fall Pompadourjának két részletében: - [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=293&msgcount=2495#286471; Dalszöveg – Pompadour belépője [/url] - Házy Erzsébet, km. Koltay Valéria és az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973) Madame Pompadour belépője: „- Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! A vérem úgy bizsereg, tenyerem viszket, oly ideges vagyok, hogy széttörnék mindent! És hogyha még ez sem elég, lesz valami más is, adja az ég! Óh, óh, óh, óh! /- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit, férfit, de igazit ám! Szinte gondolni sem merem végig, oly forró, oly vad a szám! Lázas csók, mely izzóan ég, elkábító, az volna jó! Jaj, ha egyet ma kaphatnék! Mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még!...” - Pompadour és René kettőse (Házy Erzsébet és Korondy György) „ - Drága kincsem, van egy utca, hol ismerős nincsen, ott egy eldugott kis szobát vettem, etikettre nem voltam tekintettel, elfeledtem /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé durván vallod, első percben már… Könnyed lángolás, hálás álcolás, az ablakon integet a fény, napsütés, ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogod gondolni még! …. /- Mondd meg, hogy hívnak?... Kérlek, mondd már, na, mondd meg, hogy hívnak? - Jeanne. – Jeanne? Te világom, tündéri lány!!! – Nemcsak kettesben, tán, megcsókolhatsz, babám!?...” Még egy részletet hallhattunk Fall operettjéből: - Bevezető jelenet, Calicot dala (Palcsó Sándor, km. Kishegyi Árpád és az MRT Énekkara) „- A pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour! – Éljen Calicot!, Éljen Calicot!....- Ti ostoba fickók!, hej, hagyjatok békét! Ti maflanépség, tinéktek nem való költői szépség! Hisz részegek vagytok, adta népe, hogy daloljak néktek, no, még csak az kéne! …/- Calicot!, Calicot! – ez biztató! / - Hohó-hahó, nohát! Kezdem a dalt: A pom-pom-Pompadour, a pom-pom-Pompadour, akárkinek le - ha-ha.ha! akárkinek leánya, de rettentő nagy – ha-ha-ha! – de rettentő nagy dáma. A pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour, a Pompadour! Ó, de buzgón törődik a hazával, és a kormánynak piszkos zálogán, néha ágyba is elviszi magával, jó királyunk hatalmas jogarát!.. Pazarlás uralkodik vele…. és Lajosnak vidám az éjjele…. Ha-ha-ha- Ha-ha-ha-… A pom-pom-Pompadour… „ Más operettekből is került be az adásba néhány részlet: Sullivan: A Cornwallei kalózok; Mikádó- a B. Nagy János topicjában írok ezekről bővebben. A Dankó Rádióban most délután újra meghallgathatjuk az operettadást, 17 és 18 óra között. Az interneten is elérhető ez, a www.dankoradio.hu oldalon.
A ma délelőtti rádióműsorban is hallhattuk Házy Erzsébet énekét: Fall Pompadourjának két részletében: - [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=293&msgcount=2495#286471; Dalszöveg – Pompadour belépője [/url] - Házy Erzsébet, km. Koltay Valéria és az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973) Madame Pompadour belépője: „- Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! A vérem úgy bizsereg, tenyerem viszket, oly ideges vagyok, hogy széttörnék mindent! És hogyha még ez sem elég, lesz valami más is, adja az ég! Óh, óh, óh, óh! /- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit, férfit, de igazit ám! Szinte gondolni sem merem végig, oly forró, oly vad a szám! Lázas csók, mely izzóan ég, elkábító, az volna jó! Jaj, ha egyet ma kaphatnék! Mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még!...” - Pompadour és René kettőse (Házy Erzsébet és Korondy György) „ - Drága kincsem, van egy utca, hol ismerős nincsen, ott egy eldugott kis szobát vettem, etikettre nem voltam tekintettel, elfeledtem /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé durván vallod, első percben már… Könnyed lángolás, hálás álcolás, az ablakon integet a fény, napsütés, ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogod gondolni még! …. /- Mondd meg, hogy hívnak?... Kérlek, mondd már, na, mondd meg, hogy hívnak? - Jeanne. – Jeanne? Te világom, tündéri lány!!! – Nemcsak kettesben, tán, megcsókolhatsz, babám!?...” Még egy részletet hallhattunk Fall operettjéből: - Bevezető jelenet, Calicot dala (Palcsó Sándor, km. Kishegyi Árpád és az MRT Énekkara) „- A pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour! – Éljen Calicot!, Éljen Calicot!....- Ti ostoba fickók!, hej, hagyjatok békét! Ti maflanépség, tinéktek nem való költői szépség! Hisz részegek vagytok, adta népe, hogy daloljak néktek, no, még csak az kéne! …/- Calicot!, Calicot! – ez biztató! / - Hohó-hahó, nohát! Kezdem a dalt: A pom-pom-Pompadour, a pom-pom-Pompadour, akárkinek le - ha-ha.ha! akárkinek leánya, de rettentő nagy – ha-ha-ha! – de rettentő nagy dáma. A pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour, a Pompadour! Ó, de buzgón törődik a hazával, és a kormánynak piszkos zálogán, néha ágyba is elviszi magával, jó királyunk hatalmas jogarát!.. Pazarlás uralkodik vele…. és Lajosnak vidám az éjjele…. Ha-ha-ha- Ha-ha-ha-… A pom-pom-Pompadour… „ Más operettekből is került be az adásba néhány részlet: Sullivan: A Cornwallei kalózok; Mikádó- a B. Nagy János topicjában írok ezekről bővebben. A Dankó Rádióban most délután újra meghallgathatjuk az operettadást, 17 és 18 óra között. Az interneten is elérhető ez, a www.dankoradio.hu oldalon.
3190 smaragd 2015-03-17 04:27:41 [Válasz erre: 3188 Búbánat 2015-03-15 16:04:00]
Aznap a délutáni ismétlésnél az itt leírt szöveget szememmel követve hallgattam éneküket, - lehet, hogy gyermeki egyszerűségnek tűnik ez - nagy öröm volt így hallgatni!
Aznap a délutáni ismétlésnél az itt leírt szöveget szememmel követve hallgattam éneküket, - lehet, hogy gyermeki egyszerűségnek tűnik ez - nagy öröm volt így hallgatni!
3188 Búbánat 2015-03-15 16:04:00
Kacsóh Pongrácz János vitézének rádiófelvételén Iluskát énekli Házy Erzsébet. A Polgár Tibor vezényelte daljáték felvétele a Magyar Rádióban készült, 1959-ben. Házy mellett Sárdy János (Kukorica Jancsi), Palló Imre (Bagó), Szakács Sándor (A francia király), Lehoczky Éva (A francia királykisasszony), Radnay György (Strázsamester), Pethes Ferenc (Csősz), Harkányi Ödön (Bartolo) és Gobbi Hilda (A gonosz mostoha), valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus működött közre. Zenei rendező: Ruitner Sándor, rendező: Cserés Miklós dr. A Dankó Rádió mai operett adásában a daljáték teljes első fináléja elhangzott (11 perc zenei időtartam), melynek szereplői: a gazdák, Hasók, Keszeg, a Csősz, a Gonosz mostoha, Jancsi és Iluska és a Kar: „Mily csapás, mi szörnyű kár! Vége a vetésnek! És a nyáj is messze jár, százfelé elszéledt!...” Ideírom ebből a fináléból (a szövegkönyvből) azt a dalszöveget (vers: Heltai Jenő), amit Házy Erzsébet mint Iluska énekel ezen a rádiófelvételen: Iluska: Menj hát, szerelmem, Jancsikám Jó sors vezessen utadon, Hogy szívem hozzád hű marad, Szent esküvéssel fogadom! Megirigyelték, hogy szívét E pár egymásnak adta már, Tudom, hogy egyszer visszajössz! A lelkem mindig visszavár! Könnyed a pillád már ne fürössze! Én visszavárlak, édesem! Jössz-e? El nem feledlek, el nem cseréllek Érted halok meg, csak néked élek! Iluska még egy rövid kettőst is énekel Jancsival, ebből a fináléból: Jancsi és Iluska Megálmodtam réges-régen, Hogy te lész az üdvösségem, Hogy te lész az éltem, édes párja, Egymásé leszünk mi, te meg én. A mai operettműsor tematikája a mai nemzeti ünnepünk jegyében fogant: a magyar daljáték-irodalomból szerkesztette be Nagy Ibolya az alábbi zenei részleteket: Kacsóh: János vitéz Kacsóh: Rákóczi – Rákóczi dala és megtérése (Udvardy Tibor, Palcsó Sándor; Agárdy Gábor - próza) Huszka: Mária főhadnagy – a részletekben hallhattuk: Sárdy Jánost, Tiboldy Máriát, Galambos Erzsit, Németh Sándort, Zentay Annát, Kishegyi Árpádot A délelőtti műsor ismétlése ma délután 17 órakor kezdődik a Dankó Rádióban, és az internetes oldalon is elérhető az adás a www.dankoradio.hu oldalon.
Kacsóh Pongrácz János vitézének rádiófelvételén Iluskát énekli Házy Erzsébet. A Polgár Tibor vezényelte daljáték felvétele a Magyar Rádióban készült, 1959-ben. Házy mellett Sárdy János (Kukorica Jancsi), Palló Imre (Bagó), Szakács Sándor (A francia király), Lehoczky Éva (A francia királykisasszony), Radnay György (Strázsamester), Pethes Ferenc (Csősz), Harkányi Ödön (Bartolo) és Gobbi Hilda (A gonosz mostoha), valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus működött közre. Zenei rendező: Ruitner Sándor, rendező: Cserés Miklós dr. A Dankó Rádió mai operett adásában a daljáték teljes első fináléja elhangzott (11 perc zenei időtartam), melynek szereplői: a gazdák, Hasók, Keszeg, a Csősz, a Gonosz mostoha, Jancsi és Iluska és a Kar: „Mily csapás, mi szörnyű kár! Vége a vetésnek! És a nyáj is messze jár, százfelé elszéledt!...” Ideírom ebből a fináléból (a szövegkönyvből) azt a dalszöveget (vers: Heltai Jenő), amit Házy Erzsébet mint Iluska énekel ezen a rádiófelvételen: Iluska: Menj hát, szerelmem, Jancsikám Jó sors vezessen utadon, Hogy szívem hozzád hű marad, Szent esküvéssel fogadom! Megirigyelték, hogy szívét E pár egymásnak adta már, Tudom, hogy egyszer visszajössz! A lelkem mindig visszavár! Könnyed a pillád már ne fürössze! Én visszavárlak, édesem! Jössz-e? El nem feledlek, el nem cseréllek Érted halok meg, csak néked élek! Iluska még egy rövid kettőst is énekel Jancsival, ebből a fináléból: Jancsi és Iluska Megálmodtam réges-régen, Hogy te lész az üdvösségem, Hogy te lész az éltem, édes párja, Egymásé leszünk mi, te meg én. A mai operettműsor tematikája a mai nemzeti ünnepünk jegyében fogant: a magyar daljáték-irodalomból szerkesztette be Nagy Ibolya az alábbi zenei részleteket: Kacsóh: János vitéz Kacsóh: Rákóczi – Rákóczi dala és megtérése (Udvardy Tibor, Palcsó Sándor; Agárdy Gábor - próza) Huszka: Mária főhadnagy – a részletekben hallhattuk: Sárdy Jánost, Tiboldy Máriát, Galambos Erzsit, Németh Sándort, Zentay Annát, Kishegyi Árpádot A délelőtti műsor ismétlése ma délután 17 órakor kezdődik a Dankó Rádióban, és az internetes oldalon is elérhető az adás a www.dankoradio.hu oldalon.
3187 smaragd 2015-03-14 15:11:49 [Válasz erre: 3185 Ardelao 2015-03-14 14:53:33]
Igen, "Búbánat" is írt már róla. Személye a Magyar Rádióhoz is erősen kötődik, nevét én is nagyon rég óta ismerem.
Igen, "Búbánat" is írt már róla. Személye a Magyar Rádióhoz is erősen kötődik, nevét én is nagyon rég óta ismerem.
3185 Ardelao 2015-03-14 14:53:33 [Válasz erre: 3184 Búbánat 2015-03-13 15:09:40]
A Polgár Tibsi, ahogy Karády Katalin elevezte, kiváló zeneszerző volt. Ha valaki hallott róla, Nagykovácsi Ilona férje volt.
A Polgár Tibsi, ahogy Karády Katalin elevezte, kiváló zeneszerző volt. Ha valaki hallott róla, Nagykovácsi Ilona férje volt.
3184 Búbánat 2015-03-13 15:09:40
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című, ma délelőtti adásában (ezen a héten Pregitzer Fruzsina színésznő a vendég a stúdióban) HÁZY ERZSÉBET ÖT operettrészletet énekelt! A Dankó Rádió operettműsorában újra felcsendültek -– már nem először - Polgár Tibor-Kristóf Károly daljátékának, A lepecsételt asszonynak szép részletei. E rádiós dalszínházi felvétel az 1962. évi bemutatását követően teljes egészében utoljára 1968. január 25-én hangzott el a Petőfi adón, 10.00 és 12.07 óra között. Részletei is csak elvétve csendültek fel a rádióban az elmúlt évtizedek alatt: ilyen alkalom volt 1974. július 9-én, a Petőfi rádió operettműsorában elhangzott részlete vagy 2005. március 2-án, ugyancsak a Petőfin 16 és 17 óra között sugárzott operettrészletek között hallott Szerenád a daljátékból Sárdy János tolmácsolásában. Tehát mára szinte feledésbe merült a Krúdy Gyula elbeszélése nyomán keletkezett daljáték, így már annak is örülnünk kell - köszönhetően a Dankó Rádió operett műsora szerkesztőjének, Nagy Ibolyának! - hogy az utóbbi két évben ismét részletek csendülnek fel belőle a rádióban. Ideírom ismét az ominózus rádiófelvétel teljes szereposztását: Polgár Tibor: A lepecsételt asszony A Rádió Dalszínháza felvétele: 1962 Krúdy Gyula ötletéből született meg a mű, a szöveg és versek Kristóf Károly munkája. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály Vezényel: Kerekes János Közreműködött az MR Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus Szereposztás: Budeusz Anna – Házy Erzsébet Budeusz Gáspár – Molnár Miklós (Horváth Jenő) Budeuszné – Petur Ilka Szvanicai Pál – Sárdy János Jean- Baptiste Valeur – Rátonyi Róbert Fáber Domokos – Reményi Sándor (Gonda György) Fáberné – Eőry Kató Friderika – Zentay Anna Szaniszló király – Palócz László (Ungvári László) Ludominszky herceg – Radnay György (Greguss Zoltán) Soltyk gróf – Angyal Sándor Kruzsinszky hadnagy – Varga Zsolt (Basilides Zoltán) Jadwiga – Bakó Márta Strázsamester – Kövesdy Károly (Raksányi Gellért) Jan – Bikády György Fogadós – Vándor József Énekhang: Kishegyi Árpád Megjegyzem, hogy Házy Erzsébet, Sárdy János, Zentay Anna és Rátonyi Róbert nemcsak énekelnek, hanem a prózai dialógusokat is saját hangjukon mondják a daljáték rádiós felvételén! A mai adásban a következő részleteket hallhattuk: 1.) Baptiste belépője (Rátonyi Róbert és a Földényi Kórus): „Nevem Jean Baptiste Valeur, fényes francia ügyőr…./ Csin-csin kis golyó mindig elgurítható, mint a férfi és a nő, mégis egymáshoz való, csin-csin kis golyó mindig egymáshoz való, mint a férfi és a nő, gyakran összekoccanó…” 2.) Budeusz Anna és Szvanicai Pál szerelmi kettőse (HÁZY ERZSÉBET ÉS SÁRDY JÁNOS): Dialógus (próza): „- Anna, merre vagy? Budeusz Anna! - Pál! - Engedj be, oltsd el a világot! Zárd be az ajtót! - Mégis eljött, kegyelmed, Krakkóba? - El, a hitvesi csókodért! - Engedjen! - A feleségem vagy! – Veled vagyok! – Megesküdtem, el nem hagylak, eljöttem utánad! – A király futárt menesztett Lublóra, hogy vasraverve hozzák ide, kegyelmedet! Így parancsolták! – Megkönnyítettem őfelsége dolgát. Magam dugtam nyakam a hurokba. – Fejét veszik, ha itt találják! – Féltesz? Akkor szeretsz! – Sajnálnám, fiatal életét! – Mit ér ez az élet, ha Te nem gondolsz velem!? – Ne velem beszéljen, hanem menjen, meneküljön! – Nélküled egy tapodtat sem! Jössz? – Ne vesztegesse az időt! – Nem jössz!?... Isten megáldjon, Anna!...- Csendesebben! Meghallhatják! – Hadd hallják! Kezükre adom magam! - Ne tegye!!! Nem engedem!../ - Elállod az utamat, akkor nem mondtál igazat, Budeusz Anna! – Ne, hallgasson, kérem! – Egy szavad boldoggá tesz! Anna! Szeretsz? – Szememből olvashatsz! De menj, ne most!... Szerelmi kettős (ének): „- Most akarom a csókodat, most keresem az ajkadat, remegve mondom, hogy add a szád! Dobban a szívem, mert Rád talált! Most akarom, hogy jöjj velem! Ne legyen benned félelem! Kitárom előtted nyílt szívem, mert lángoló és tündöklő: a szerelem! /- Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel amikor sárgul a levél, szeretlek télen amikor minden hófehér! /- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap! Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! Szeretlek este,. Csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen! Hiszen jobban szeretlek, mint az életem! „ Dialógus (próza) – a muzsika hangjai alatt: „ – Szívem, a folyosó végén ajtó nyílik a rózsaszobába. Tudom a testőröktől, hogy onnan kijuthatunk a szabadba. Ha megfújják a kürtöt, odavárlak. Lefutunk a nagylépcsőn. Kinyitom a zárat. Kint jó olajat szereztem. Söpri a szél a havat. Nyomunkat vesztik. - Haza! Lublóra! - Túl azon, messze! Ahol már nem parancsol Szaniszló király!” Szerelmi kettős (ének) – folytatás – refrén: - Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap! - Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! - Szeretlek este, csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen! Együtt: - Hiszen jobban szeretlek, mint az életem! 3.) Honvágy-dal (HÁZY ERZSÉBET): „Szívemen ül a bánat, messze-messze száll el! Míg el nem fog a honvágy, újra-újra hívom. Hiába is mondják …. Oda-oda járnék. / …Susognak a nyárfák, hogyha szellő támad! A szívem itt mintha csendesebben verne. Az idő itt mintha nehezebben telne. /- Nehéz sóhajtásom, szellő szárnyán vinne… oda-oda vágyom!” 4.) Anna és Pál kettőse ( a szerelmi kettős ismétlése – ezúttal elhagyva az ének előtti dialógust) – HÁZY ERZSÉBET ÉS SÁRDY JÁNOS: „- Most akarom a csókodat, most keresem az ajkadat, remegve mondom, hogy add a szád! Dobban a szívem, mert Rád talált! Most akarom, hogy jöjj velem! Ne legyen benned félelem! Kitárom előtted nyílt szívem, mert lángoló és tündöklő: a szerelem! /- Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel, amikor sárgul a levél, szeretlek télen, amikor minden hófehér! /- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap! Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! Szeretlek este,. Csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen! Hiszen jobban szeretlek, mint az életem!” Refrén: - Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap! - Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! - Szeretlek este, csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen! Együtt: - Hiszen jobban szeretlek, mint az életem! 5.) Vidám ballada (Rátonyi Róbert): „Compiegne-ben egy diák szerette a jó bort, mivel pénze sose volt, folyton szomjazott, amikor a fogadós nyárson sütött tyúkot, sóvárogva nézte a püspökfalatot….” „ Házy Erzsébet az operettműsor összeállításának első részében két részletet énekelt Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó című daljátékából is! A darab stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. január 24.-én sugározta, Házy Erzsébet persze nemcsak énekelte Éduskát, hanem a jeleneteiben prózát is mondott. A ma felhangzott két részlet: 1.) Jelenet, Éduska és Rosta kettőse, I. felv. (SZABÓ ERNŐ ÉS HÁZY ERZSÉBET ÉS SZABÓ ERNŐ, Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György): Rosta: Jó estét, jó estét, áldás, erő, békesség! Éduska: Jó estét, jó estét, mindenkinek kedvesség! Betyárok: Ha, ha, ha, ha, ha, ha, csak egy leány, s az apja. Pántlikás kosárja, hetyke a kis kalapja! Rosta: Rosta Márton híres ember, Pozsonyban, Itten áll most előttetek valóban, Éduska: Készíti a mézeskalács szíveket, Rosta: Mentát, ánizst és cukorból egeret. Éduska: Menta, ánizs és törökméz csudajó, Hozzáadva egy maréknyi szép dió. Ebből lesz a Rosta-féle keverék, Együtt: Tessék, tessék, itten helyben ezt vegyék!... 2.) - Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (SIMÁNDY JÓZSEF ÉS HÁZY ERZSÉBET – dialógus és ének): Dialógus (próza): Palkó: Éduska! Te volnál? Éduska: Jujj! Palkó: Ne félj, nem harapok. Éduska: Tudom… Nem harap, csak tátja a száját. Palkó: Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg… Éduska Nem haragszom én magára…, dehogy is. Palkó Segíthetnék? Éduska Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek… Palkó: Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat. Éduska: Jó kifogás sose késik… Palkó: No de… Éduska: Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát! Palkó: Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled. Éduska: Majd ha magán is sastoll lesz, addig… Palkó: Addig? Éduska: Addig... Jó éjszakát. Palkó és Éduska kettőse (Ének): Palkó: Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó, Szívem tereád olyan régen vár! Éduska: Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el Csupa csodaszép messzi cél felé. Palkó: A hangod akár a bársony – rám borul majd a Holdsütötte fényes éjszakán. Együtt: Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk, Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám? Erről a rádiófelvételről felhangzott még Palkó dala is Simándy énekében: „Gyenge rózsa, szép hattyúcska, szép viola, Édes lelkem, kis madaram, Éduska. / Szólsz-é vajon, s megismersz-é még valaha? / Selyemfényű hattyú színű fehér rózsa /Selyemfényű hattyú színű fehér rózsa…” Az operettkedvelőknek szóló adás ismétlése ma délután öt és hat óra között hallgatható meg a rádióban és az interneten is a www.dankoradio.oldalon.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című, ma délelőtti adásában (ezen a héten Pregitzer Fruzsina színésznő a vendég a stúdióban) HÁZY ERZSÉBET ÖT operettrészletet énekelt! A Dankó Rádió operettműsorában újra felcsendültek -– már nem először - Polgár Tibor-Kristóf Károly daljátékának, A lepecsételt asszonynak szép részletei. E rádiós dalszínházi felvétel az 1962. évi bemutatását követően teljes egészében utoljára 1968. január 25-én hangzott el a Petőfi adón, 10.00 és 12.07 óra között. Részletei is csak elvétve csendültek fel a rádióban az elmúlt évtizedek alatt: ilyen alkalom volt 1974. július 9-én, a Petőfi rádió operettműsorában elhangzott részlete vagy 2005. március 2-án, ugyancsak a Petőfin 16 és 17 óra között sugárzott operettrészletek között hallott Szerenád a daljátékból Sárdy János tolmácsolásában. Tehát mára szinte feledésbe merült a Krúdy Gyula elbeszélése nyomán keletkezett daljáték, így már annak is örülnünk kell - köszönhetően a Dankó Rádió operett műsora szerkesztőjének, Nagy Ibolyának! - hogy az utóbbi két évben ismét részletek csendülnek fel belőle a rádióban. Ideírom ismét az ominózus rádiófelvétel teljes szereposztását: Polgár Tibor: A lepecsételt asszony A Rádió Dalszínháza felvétele: 1962 Krúdy Gyula ötletéből született meg a mű, a szöveg és versek Kristóf Károly munkája. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály Vezényel: Kerekes János Közreműködött az MR Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus Szereposztás: Budeusz Anna – Házy Erzsébet Budeusz Gáspár – Molnár Miklós (Horváth Jenő) Budeuszné – Petur Ilka Szvanicai Pál – Sárdy János Jean- Baptiste Valeur – Rátonyi Róbert Fáber Domokos – Reményi Sándor (Gonda György) Fáberné – Eőry Kató Friderika – Zentay Anna Szaniszló király – Palócz László (Ungvári László) Ludominszky herceg – Radnay György (Greguss Zoltán) Soltyk gróf – Angyal Sándor Kruzsinszky hadnagy – Varga Zsolt (Basilides Zoltán) Jadwiga – Bakó Márta Strázsamester – Kövesdy Károly (Raksányi Gellért) Jan – Bikády György Fogadós – Vándor József Énekhang: Kishegyi Árpád Megjegyzem, hogy Házy Erzsébet, Sárdy János, Zentay Anna és Rátonyi Róbert nemcsak énekelnek, hanem a prózai dialógusokat is saját hangjukon mondják a daljáték rádiós felvételén! A mai adásban a következő részleteket hallhattuk: 1.) Baptiste belépője (Rátonyi Róbert és a Földényi Kórus): „Nevem Jean Baptiste Valeur, fényes francia ügyőr…./ Csin-csin kis golyó mindig elgurítható, mint a férfi és a nő, mégis egymáshoz való, csin-csin kis golyó mindig egymáshoz való, mint a férfi és a nő, gyakran összekoccanó…” 2.) Budeusz Anna és Szvanicai Pál szerelmi kettőse (HÁZY ERZSÉBET ÉS SÁRDY JÁNOS): Dialógus (próza): „- Anna, merre vagy? Budeusz Anna! - Pál! - Engedj be, oltsd el a világot! Zárd be az ajtót! - Mégis eljött, kegyelmed, Krakkóba? - El, a hitvesi csókodért! - Engedjen! - A feleségem vagy! – Veled vagyok! – Megesküdtem, el nem hagylak, eljöttem utánad! – A király futárt menesztett Lublóra, hogy vasraverve hozzák ide, kegyelmedet! Így parancsolták! – Megkönnyítettem őfelsége dolgát. Magam dugtam nyakam a hurokba. – Fejét veszik, ha itt találják! – Féltesz? Akkor szeretsz! – Sajnálnám, fiatal életét! – Mit ér ez az élet, ha Te nem gondolsz velem!? – Ne velem beszéljen, hanem menjen, meneküljön! – Nélküled egy tapodtat sem! Jössz? – Ne vesztegesse az időt! – Nem jössz!?... Isten megáldjon, Anna!...- Csendesebben! Meghallhatják! – Hadd hallják! Kezükre adom magam! - Ne tegye!!! Nem engedem!../ - Elállod az utamat, akkor nem mondtál igazat, Budeusz Anna! – Ne, hallgasson, kérem! – Egy szavad boldoggá tesz! Anna! Szeretsz? – Szememből olvashatsz! De menj, ne most!... Szerelmi kettős (ének): „- Most akarom a csókodat, most keresem az ajkadat, remegve mondom, hogy add a szád! Dobban a szívem, mert Rád talált! Most akarom, hogy jöjj velem! Ne legyen benned félelem! Kitárom előtted nyílt szívem, mert lángoló és tündöklő: a szerelem! /- Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel amikor sárgul a levél, szeretlek télen amikor minden hófehér! /- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap! Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! Szeretlek este,. Csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen! Hiszen jobban szeretlek, mint az életem! „ Dialógus (próza) – a muzsika hangjai alatt: „ – Szívem, a folyosó végén ajtó nyílik a rózsaszobába. Tudom a testőröktől, hogy onnan kijuthatunk a szabadba. Ha megfújják a kürtöt, odavárlak. Lefutunk a nagylépcsőn. Kinyitom a zárat. Kint jó olajat szereztem. Söpri a szél a havat. Nyomunkat vesztik. - Haza! Lublóra! - Túl azon, messze! Ahol már nem parancsol Szaniszló király!” Szerelmi kettős (ének) – folytatás – refrén: - Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap! - Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! - Szeretlek este, csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen! Együtt: - Hiszen jobban szeretlek, mint az életem! 3.) Honvágy-dal (HÁZY ERZSÉBET): „Szívemen ül a bánat, messze-messze száll el! Míg el nem fog a honvágy, újra-újra hívom. Hiába is mondják …. Oda-oda járnék. / …Susognak a nyárfák, hogyha szellő támad! A szívem itt mintha csendesebben verne. Az idő itt mintha nehezebben telne. /- Nehéz sóhajtásom, szellő szárnyán vinne… oda-oda vágyom!” 4.) Anna és Pál kettőse ( a szerelmi kettős ismétlése – ezúttal elhagyva az ének előtti dialógust) – HÁZY ERZSÉBET ÉS SÁRDY JÁNOS: „- Most akarom a csókodat, most keresem az ajkadat, remegve mondom, hogy add a szád! Dobban a szívem, mert Rád talált! Most akarom, hogy jöjj velem! Ne legyen benned félelem! Kitárom előtted nyílt szívem, mert lángoló és tündöklő: a szerelem! /- Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel, amikor sárgul a levél, szeretlek télen, amikor minden hófehér! /- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap! Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! Szeretlek este,. Csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen! Hiszen jobban szeretlek, mint az életem!” Refrén: - Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap! - Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! - Szeretlek este, csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen! Együtt: - Hiszen jobban szeretlek, mint az életem! 5.) Vidám ballada (Rátonyi Róbert): „Compiegne-ben egy diák szerette a jó bort, mivel pénze sose volt, folyton szomjazott, amikor a fogadós nyárson sütött tyúkot, sóvárogva nézte a püspökfalatot….” „ Házy Erzsébet az operettműsor összeállításának első részében két részletet énekelt Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó című daljátékából is! A darab stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. január 24.-én sugározta, Házy Erzsébet persze nemcsak énekelte Éduskát, hanem a jeleneteiben prózát is mondott. A ma felhangzott két részlet: 1.) Jelenet, Éduska és Rosta kettőse, I. felv. (SZABÓ ERNŐ ÉS HÁZY ERZSÉBET ÉS SZABÓ ERNŐ, Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György): Rosta: Jó estét, jó estét, áldás, erő, békesség! Éduska: Jó estét, jó estét, mindenkinek kedvesség! Betyárok: Ha, ha, ha, ha, ha, ha, csak egy leány, s az apja. Pántlikás kosárja, hetyke a kis kalapja! Rosta: Rosta Márton híres ember, Pozsonyban, Itten áll most előttetek valóban, Éduska: Készíti a mézeskalács szíveket, Rosta: Mentát, ánizst és cukorból egeret. Éduska: Menta, ánizs és törökméz csudajó, Hozzáadva egy maréknyi szép dió. Ebből lesz a Rosta-féle keverék, Együtt: Tessék, tessék, itten helyben ezt vegyék!... 2.) - Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (SIMÁNDY JÓZSEF ÉS HÁZY ERZSÉBET – dialógus és ének): Dialógus (próza): Palkó: Éduska! Te volnál? Éduska: Jujj! Palkó: Ne félj, nem harapok. Éduska: Tudom… Nem harap, csak tátja a száját. Palkó: Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg… Éduska Nem haragszom én magára…, dehogy is. Palkó Segíthetnék? Éduska Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek… Palkó: Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat. Éduska: Jó kifogás sose késik… Palkó: No de… Éduska: Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát! Palkó: Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled. Éduska: Majd ha magán is sastoll lesz, addig… Palkó: Addig? Éduska: Addig... Jó éjszakát. Palkó és Éduska kettőse (Ének): Palkó: Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó, Szívem tereád olyan régen vár! Éduska: Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el Csupa csodaszép messzi cél felé. Palkó: A hangod akár a bársony – rám borul majd a Holdsütötte fényes éjszakán. Együtt: Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk, Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám? Erről a rádiófelvételről felhangzott még Palkó dala is Simándy énekében: „Gyenge rózsa, szép hattyúcska, szép viola, Édes lelkem, kis madaram, Éduska. / Szólsz-é vajon, s megismersz-é még valaha? / Selyemfényű hattyú színű fehér rózsa /Selyemfényű hattyú színű fehér rózsa…” Az operettkedvelőknek szóló adás ismétlése ma délután öt és hat óra között hallgatható meg a rádióban és az interneten is a www.dankoradio.oldalon.
3183 Búbánat 2015-03-02 13:40:42 [Válasz erre: 3182 Búbánat 2015-03-02 13:35:22]
Pogány László nagyon fiatalon, a rádiófelvétel évében hunyt el (1920-1956).
Pogány László nagyon fiatalon, a rádiófelvétel évében hunyt el (1920-1956).
3182 Búbánat 2015-03-02 13:35:22 [Válasz erre: 2969 Búbánat 2014-08-07 16:40:41]
Pontosítás: A 2.969 és az 1.274 sorszámoknál a karmester nevét tévesen adtam meg. Nem Pogány László vezényelt azon a rádiófelvételen, mely részleteket tartalmaz Fényes Szabolcs - Békeffy István – Kellér Dezső: Szombat délután című operettjéből. Helyesen: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Gyulai Gaál Ferenc vezényelte! (1956) Annyiban igaz Pogány László (karmester, zeneszerző, előadó-énekes) neve, hogy a "Szombat délután" bemutatóját a Fővárosi Víg Színházban, 1954. február 19-én ő vezényelte. De két évvel később, a rádiófelvételen - melyen Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Palócz László és Rátonyi Róbert énekelnek - már Petress férje, Gyulai Gaál Ferenc volt a karmester. Ma a Dankó Rádióban két részlet csendült fel ebből az operettből: - Ibolya-dal (Petress) - Hármas: „Jaj, nem lehet szerelem nélkül élni” (Házy, Petress, Maleczky) A héten Petress Zsuzsára emlékező adás-sorozat ma délelőtti zenei összeállítása (Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya) a délután öt órai hírek után kezdődő ismétlő műsorban újra meghallgatható. Az adás interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Pontosítás: A 2.969 és az 1.274 sorszámoknál a karmester nevét tévesen adtam meg. Nem Pogány László vezényelt azon a rádiófelvételen, mely részleteket tartalmaz Fényes Szabolcs - Békeffy István – Kellér Dezső: Szombat délután című operettjéből. Helyesen: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Gyulai Gaál Ferenc vezényelte! (1956) Annyiban igaz Pogány László (karmester, zeneszerző, előadó-énekes) neve, hogy a "Szombat délután" bemutatóját a Fővárosi Víg Színházban, 1954. február 19-én ő vezényelte. De két évvel később, a rádiófelvételen - melyen Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Palócz László és Rátonyi Róbert énekelnek - már Petress férje, Gyulai Gaál Ferenc volt a karmester. Ma a Dankó Rádióban két részlet csendült fel ebből az operettből: - Ibolya-dal (Petress) - Hármas: „Jaj, nem lehet szerelem nélkül élni” (Házy, Petress, Maleczky) A héten Petress Zsuzsára emlékező adás-sorozat ma délelőtti zenei összeállítása (Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya) a délután öt órai hírek után kezdődő ismétlő műsorban újra meghallgatható. Az adás interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
3181 Búbánat 2015-02-28 13:20:13
Házy Erzsébet A denevér 1963-as rádiófelvételéről énekel részleteket (Tercett az első felvonásból; a III. felv. fináléja) a Dankó Rádió Túl az Óperencián című mai adásában; a délelőtti adás ismétlése 17 órakor kezdődik: A Lehel György vezényelte felvételen km. Szőnyi Ferenc, Palcsó Sándor, Kozma Lajos, László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, Melis György. Ugyancsak A denevérből halljuk az Óra-duettet a műsor e heti vendége, Udvarhelyi Boglárka (és Urbán -Nagy Róbert ) előadásában, majd Adél II. felvonásbeli dalát Ötvös Csilla tolmácsolja, s az adást az operett nyitányának részlete zárja, Magyar Állami Hangversenyzenekar & Kobayashi Ken-Ichiro koncertjének hangfelvételéről.
Házy Erzsébet A denevér 1963-as rádiófelvételéről énekel részleteket (Tercett az első felvonásból; a III. felv. fináléja) a Dankó Rádió Túl az Óperencián című mai adásában; a délelőtti adás ismétlése 17 órakor kezdődik: A Lehel György vezényelte felvételen km. Szőnyi Ferenc, Palcsó Sándor, Kozma Lajos, László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, Melis György. Ugyancsak A denevérből halljuk az Óra-duettet a műsor e heti vendége, Udvarhelyi Boglárka (és Urbán -Nagy Róbert ) előadásában, majd Adél II. felvonásbeli dalát Ötvös Csilla tolmácsolja, s az adást az operett nyitányának részlete zárja, Magyar Állami Hangversenyzenekar & Kobayashi Ken-Ichiro koncertjének hangfelvételéről.
3180 Ardelao 2015-02-26 19:08:04 [Válasz erre: 3179 Búbánat 2015-02-26 18:36:16]
Kedves Búbánat ! Nagyon kedves vagy, hogy ilyesmiket is kinyomozol. Már el is mentettem magamnak a képet (mindkettő a kedvencem). Köszi !
Kedves Búbánat ! Nagyon kedves vagy, hogy ilyesmiket is kinyomozol. Már el is mentettem magamnak a képet (mindkettő a kedvencem). Köszi !
3179 Búbánat 2015-02-26 18:36:16
[url] http://magyarfilmorokseg.blog.hu/2014/10/03/fotoalbum_szineszportrek_a_magyar_filmgyartas_multjabol; Házy Erzsébet és Darvas Iván (1967) - csókjelenet [/url] Forrás: Magyar Filmörökség.blog.hu/2014/10/03/fotóalbum_színészportrék a magyar filmgyártás múltjából A közös Házy-Darvas-kép keresése a honlapon: előre kell görgetni az 1960-as évekhez.
[url] http://magyarfilmorokseg.blog.hu/2014/10/03/fotoalbum_szineszportrek_a_magyar_filmgyartas_multjabol; Házy Erzsébet és Darvas Iván (1967) - csókjelenet [/url] Forrás: Magyar Filmörökség.blog.hu/2014/10/03/fotóalbum_színészportrék a magyar filmgyártás múltjából A közös Házy-Darvas-kép keresése a honlapon: előre kell görgetni az 1960-as évekhez.
3178 Búbánat 2015-02-25 20:15:48 [Válasz erre: 2868 Búbánat 2014-05-08 14:29:07]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=bZkIwc43zYw; Házy Erzsébet, Telessy Györgyi - családi produkció a Plusz 1 fő-ben_1966 [/url] Youtube: Published on Feb 24, 2015 1. Tatjana levele (próza + ének) - Puskin: Anyegin - Tatjána levele (próza – Telessy Györgyi) - Csajkovszkij: Anyegin - Tatjána levele (ének - Házy Erzsébet) 2. „Mi vagyunk a Házy-sisterek....” – duett (Házy Erzsébet + Telessy Györgyi) "Plusz 1 fő" : az 1966-ban készült televíziós "zenés családi revü" c. műsorban Szepesi György volt a beszélgetőtárs. Ez a televíziós családi műsor 1966. augusztus 19-én ment adásba: 20.20 - 22.56 óra között. Lásd: 2868-2866 sorszámoknál is)
[url] https://www.youtube.com/watch?v=bZkIwc43zYw; Házy Erzsébet, Telessy Györgyi - családi produkció a Plusz 1 fő-ben_1966 [/url] Youtube: Published on Feb 24, 2015 1. Tatjana levele (próza + ének) - Puskin: Anyegin - Tatjána levele (próza – Telessy Györgyi) - Csajkovszkij: Anyegin - Tatjána levele (ének - Házy Erzsébet) 2. „Mi vagyunk a Házy-sisterek....” – duett (Házy Erzsébet + Telessy Györgyi) "Plusz 1 fő" : az 1966-ban készült televíziós "zenés családi revü" c. műsorban Szepesi György volt a beszélgetőtárs. Ez a televíziós családi műsor 1966. augusztus 19-én ment adásba: 20.20 - 22.56 óra között. Lásd: 2868-2866 sorszámoknál is)
3177 Búbánat 2015-02-25 20:13:33 [Válasz erre: 1193 Búbánat 2008-05-19 23:34:05]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=pVJLUdyp6Oc; Házy Erzsébet, Bende Zsolt – Vilja-dal + Ajk az ajkon… [/url] Youtube: Published on Feb 24, 2015 Két részlet A víg özvegy c. operettből: 1. A Vilja-dal (Házy Erzsébet) – részlet 2. Szerelmi kettős: „Ajk az ajkon…” (Házy Erzsébet és Bende Zsolt) - részlet Lehár Ferenc – Mérei Adolf: A víg özvegy – „Operett dióhéjban” – Magyar Televízió (1976) (A víg özvegy 30 percbe zsugorított tévés változata.) MTV, 1976.január 10., 21:10. Dramaturg: Bánki László Rendező: Seregi László Szereplők: Házy Erzsébet - Glavári Hanna; Rátonyi Róbert - Zéta Mirkó nagykövet; Bende Zsolt - Danilovics Daniló gróf; Domonkos Zsuzsa - Valencienne; Berkes János - Camille de Rosillon hadnagy; Homm Pál - Bogdanovics, követségi tanácsos; Csanaki József – Nyegus, követségi írnok
[url] https://www.youtube.com/watch?v=pVJLUdyp6Oc; Házy Erzsébet, Bende Zsolt – Vilja-dal + Ajk az ajkon… [/url] Youtube: Published on Feb 24, 2015 Két részlet A víg özvegy c. operettből: 1. A Vilja-dal (Házy Erzsébet) – részlet 2. Szerelmi kettős: „Ajk az ajkon…” (Házy Erzsébet és Bende Zsolt) - részlet Lehár Ferenc – Mérei Adolf: A víg özvegy – „Operett dióhéjban” – Magyar Televízió (1976) (A víg özvegy 30 percbe zsugorított tévés változata.) MTV, 1976.január 10., 21:10. Dramaturg: Bánki László Rendező: Seregi László Szereplők: Házy Erzsébet - Glavári Hanna; Rátonyi Róbert - Zéta Mirkó nagykövet; Bende Zsolt - Danilovics Daniló gróf; Domonkos Zsuzsa - Valencienne; Berkes János - Camille de Rosillon hadnagy; Homm Pál - Bogdanovics, követségi tanácsos; Csanaki József – Nyegus, követségi írnok
3176 Búbánat 2015-02-24 14:50:26 [Válasz erre: 3175 Ardelao 2015-02-23 19:33:23]
Kedves Ardelao! Köszönöm!
Kedves Ardelao! Köszönöm!
3175 Ardelao 2015-02-23 19:33:23
Kedves Búbánat, csodálattal tölt el az amiket Házy Erzsébettel kapcsolatban összeszedtél ! Én még új fórumozó vagyok, de azt megállapitom, hogy Te egy Házy Erzsébet lexikon vagy ! Csak gratulálni tudok Neked. Sok üdvözlet !!!
Kedves Búbánat, csodálattal tölt el az amiket Házy Erzsébettel kapcsolatban összeszedtél ! Én még új fórumozó vagyok, de azt megállapitom, hogy Te egy Házy Erzsébet lexikon vagy ! Csak gratulálni tudok Neked. Sok üdvözlet !!!
3174 smaragd 2015-02-23 05:43:19 [Válasz erre: 3173 Búbánat 2015-02-22 20:59:15]
Igen, örültem a frissen linkelt kincseknek is :-)
Igen, örültem a frissen linkelt kincseknek is :-)
3173 Búbánat 2015-02-22 20:59:15 [Válasz erre: 3168 smaragd 2015-02-22 12:46:54]
Akkor biztosan olvastad az 524. sorszám alatti beírást is. Érdemes újra idéznem: Ruitner Sándor: A Rádió Dalszínházának egyik korai stúdió felvétele volt Kemény Egonnak az a „rádióoperettje”, amely Komáromi Farsang címmel Erdődy János librettója alapján, Csokonai és Lilla szerelmét dolgozta fel. A zenei felvételeken a két főszerepben először a Dalszínház történetében, Házy Erzsébetet és Ilosfalvy Róbertet hallhattuk, de közreműködött az a Földényi Kórus is, amelyikre az iménti prózai idézetben érdekes utalás történt. A dalműben hallható szerelmi kettős talán azért is hat olyan élethűnek, mert a két művész életútja ekkor kötődött össze s szerelmük legalább olyan tűzzel lobbant fel, mint a darabbeli Csokonaié és Lilláé. (Zenei illusztráció a darabból.) Gál György Sándor és Somogyi Vilmos, az Operettek könyve társszerzői így emlékszenek vissza a felvétel körülményeire: „E könyv szerzői jelen voltak a Komáromi farsang rádiófelvételénél. A szöveget ugyanis, Erdődy János társaságában, Gál György Sándor írta. A felvételt a Rádió és televízió Szimfonikus Zenekara kísérte. Lehel György vezényelt, s a zene a két főhősnek (Csokonai – Ilosfalvy Róbert, Lilla – Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben az opera színvonalát közelítette meg. A gratulációkból és szerencsekívánatokból mindenkinek jutott. Szövegíróknak, karmesternek, szólistáknak, zenekarnak és énekkarnak egyaránt. Csak Kemény Egonnak nem lehetett további jószerencsét kívánni, mert úgy elbújt, hogy az ügyelők sem tudták megtalálni. Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység jellemezte. Korán, idő előtt távozott.”
Akkor biztosan olvastad az 524. sorszám alatti beírást is. Érdemes újra idéznem: Ruitner Sándor: A Rádió Dalszínházának egyik korai stúdió felvétele volt Kemény Egonnak az a „rádióoperettje”, amely Komáromi Farsang címmel Erdődy János librettója alapján, Csokonai és Lilla szerelmét dolgozta fel. A zenei felvételeken a két főszerepben először a Dalszínház történetében, Házy Erzsébetet és Ilosfalvy Róbertet hallhattuk, de közreműködött az a Földényi Kórus is, amelyikre az iménti prózai idézetben érdekes utalás történt. A dalműben hallható szerelmi kettős talán azért is hat olyan élethűnek, mert a két művész életútja ekkor kötődött össze s szerelmük legalább olyan tűzzel lobbant fel, mint a darabbeli Csokonaié és Lilláé. (Zenei illusztráció a darabból.) Gál György Sándor és Somogyi Vilmos, az Operettek könyve társszerzői így emlékszenek vissza a felvétel körülményeire: „E könyv szerzői jelen voltak a Komáromi farsang rádiófelvételénél. A szöveget ugyanis, Erdődy János társaságában, Gál György Sándor írta. A felvételt a Rádió és televízió Szimfonikus Zenekara kísérte. Lehel György vezényelt, s a zene a két főhősnek (Csokonai – Ilosfalvy Róbert, Lilla – Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben az opera színvonalát közelítette meg. A gratulációkból és szerencsekívánatokból mindenkinek jutott. Szövegíróknak, karmesternek, szólistáknak, zenekarnak és énekkarnak egyaránt. Csak Kemény Egonnak nem lehetett további jószerencsét kívánni, mert úgy elbújt, hogy az ügyelők sem tudták megtalálni. Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység jellemezte. Korán, idő előtt távozott.”
3172 Búbánat 2015-02-22 20:39:22 [Válasz erre: 3168 smaragd 2015-02-22 12:46:54]
[url] http://hunteka.szinhaziintezet.hu/index.jsp;jsessionid=2B8DA265B7C93D5A9FB9B22608547BD1?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=29294; Komáromi farsang – könyvtári kartoték [/url]
[url] http://hunteka.szinhaziintezet.hu/index.jsp;jsessionid=2B8DA265B7C93D5A9FB9B22608547BD1?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=29294; Komáromi farsang – könyvtári kartoték [/url]
3171 Búbánat 2015-02-22 20:37:50 [Válasz erre: 3166 smaragd 2015-02-22 12:25:06]
Ez is érdekes adalék: [url] http://irodalmi.derimuzeum.hu/index.php/qr-kod-oldalak/item/10-lilla-gyuruje; Lilla gyűrűje [/url] „Vajda Julianna, akit a verseiben Csokonai Lillának nevezett, élete végéig viselte a költőtől kapott gyűrűt. Halálakor, 1856-ban, második férje húzta le az ujjáról, s e szavakkal nyújtotta át sógorának, Vajda Sámuelnek: „Na, bruder, ez a gyűrű magát illeti, tegye el, és jól őrizze meg, mert ezt a gyűrűt Lilla Csokonaitól kapta, ez a gyűrű attól való”. E szavakra jól emlékezett az akkor 34 esztendős Vajda Elek, Lilla unokaöccse, aki lezárta a koporsóját.”
Ez is érdekes adalék: [url] http://irodalmi.derimuzeum.hu/index.php/qr-kod-oldalak/item/10-lilla-gyuruje; Lilla gyűrűje [/url] „Vajda Julianna, akit a verseiben Csokonai Lillának nevezett, élete végéig viselte a költőtől kapott gyűrűt. Halálakor, 1856-ban, második férje húzta le az ujjáról, s e szavakkal nyújtotta át sógorának, Vajda Sámuelnek: „Na, bruder, ez a gyűrű magát illeti, tegye el, és jól őrizze meg, mert ezt a gyűrűt Lilla Csokonaitól kapta, ez a gyűrű attól való”. E szavakra jól emlékezett az akkor 34 esztendős Vajda Elek, Lilla unokaöccse, aki lezárta a koporsóját.”
3170 smaragd 2015-02-22 15:28:02
A rádióoperett rendezői munkájáról úgy emlékszem, hogy még nem olvastam részleteket. Lehel György említést tett a "Májusfá"- nál a stúdióban elhelyezkedő művészcsoportokról(zenekar,énekkar). Egy biztos, "Komáromi farsang" is bekerült az "operettgyár"-ba, bár úgy tudom, hogy nem a Rádió megrendelésére készült eredetileg. Az előadás, a rendezés és a zenei rendezés pl. Bilicsi éneke, szerepformálása engem ebben a daljátékban mindig elbűvölt - Házy Lillájáról nem is beszélve! - amíg a teljes operettet sugározta, ismételte a Magyar Rádió. Láttam magam előtt Bilicsit az uniformisban, az egész jelenet a szemem előtt volt, erre kiemelkedően emlékszem, de minden más jelenet is olyan volt, mintha (klasszikus) színházi előadást láttam és hallottam volna! 1957-beli felvételen. Nem tudom, hogyan érték el ezt a színpadi hatást! A teljes hangi és képi illúziót, azt hogy a nézőtéren ülünk és nem a rádiókészülék előtt. A Rádió Dalszínháza. Ez a témakör - a rendkívül tehetséges rendezői és zenei rendezői munka, teljesítmény, színházi hatás - is része annak a meglátásnak, hogy a RÁDIÓOPERETT önmaga is hungarikum. (Lehet, hogy ennek is én fogok utána járni,...:-) )
A rádióoperett rendezői munkájáról úgy emlékszem, hogy még nem olvastam részleteket. Lehel György említést tett a "Májusfá"- nál a stúdióban elhelyezkedő művészcsoportokról(zenekar,énekkar). Egy biztos, "Komáromi farsang" is bekerült az "operettgyár"-ba, bár úgy tudom, hogy nem a Rádió megrendelésére készült eredetileg. Az előadás, a rendezés és a zenei rendezés pl. Bilicsi éneke, szerepformálása engem ebben a daljátékban mindig elbűvölt - Házy Lillájáról nem is beszélve! - amíg a teljes operettet sugározta, ismételte a Magyar Rádió. Láttam magam előtt Bilicsit az uniformisban, az egész jelenet a szemem előtt volt, erre kiemelkedően emlékszem, de minden más jelenet is olyan volt, mintha (klasszikus) színházi előadást láttam és hallottam volna! 1957-beli felvételen. Nem tudom, hogyan érték el ezt a színpadi hatást! A teljes hangi és képi illúziót, azt hogy a nézőtéren ülünk és nem a rádiókészülék előtt. A Rádió Dalszínháza. Ez a témakör - a rendkívül tehetséges rendezői és zenei rendezői munka, teljesítmény, színházi hatás - is része annak a meglátásnak, hogy a RÁDIÓOPERETT önmaga is hungarikum. (Lehet, hogy ennek is én fogok utána járni,...:-) )
3169 smaragd 2015-02-22 15:04:06 [Válasz erre: 3160 Búbánat 2015-02-21 17:29:49]
Egybeesések: a 2 fotón Bilicsi Tivadar és Zenthe Ferenc, ahogy Házy Erzsébet látta őket a "Komáromi farsang" felvételén a Rádióban. Ma a Dunán két régi filmet vetítenek, most ment le Bilicsivel az egyik, nemsokára kezdődik Zenthével a másik.
Egybeesések: a 2 fotón Bilicsi Tivadar és Zenthe Ferenc, ahogy Házy Erzsébet látta őket a "Komáromi farsang" felvételén a Rádióban. Ma a Dunán két régi filmet vetítenek, most ment le Bilicsivel az egyik, nemsokára kezdődik Zenthével a másik.
3168 smaragd 2015-02-22 12:46:54 [Válasz erre: 3163 Búbánat 2015-02-22 11:33:35]
Bevallom, hogy csak utólag olvastam el (ismét) feltüntetett korábbi bejegyzéseidet, és azokban minden szerző neve szerepelt. Én most kiemeltem őket, hátha hallhatjuk, vagy talán egyszer színpadon is láthatjuk a 3 felvonásos daljátékot. A főszerepeket itt már (1957) operaénekesek énekelték a Rádióban, azt nem tudom, hogy manapság ezt hogy lehetne színpadon megoldani. Lehet, hogy az előadásnak - elő nem adásnak - ez is oka? Biztos megoldható lenne, Szegeden, vagy más szabadtéri színpadon is.
Bevallom, hogy csak utólag olvastam el (ismét) feltüntetett korábbi bejegyzéseidet, és azokban minden szerző neve szerepelt. Én most kiemeltem őket, hátha hallhatjuk, vagy talán egyszer színpadon is láthatjuk a 3 felvonásos daljátékot. A főszerepeket itt már (1957) operaénekesek énekelték a Rádióban, azt nem tudom, hogy manapság ezt hogy lehetne színpadon megoldani. Lehet, hogy az előadásnak - elő nem adásnak - ez is oka? Biztos megoldható lenne, Szegeden, vagy más szabadtéri színpadon is.
3167 smaragd 2015-02-22 12:38:38 [Válasz erre: 3164 Búbánat 2015-02-22 11:50:02]
Igen, nem tudhatjuk, hol csúszott be a hiba! Én abban bízom, hogy olvasnak minket, és van még olyan szorgalmas munkatárs, aki kijavít saját hatáskörében egy ilyen fontos adatsort. Ezért is részleteztem. Lehet az is, hogy az ilyesmi egész máshogy intéződik. Ha más nem akad, tényleg, én is magamra vállalhatom ezt a "túrát" remélve, hogy nem tortúra lesz belőle.
Igen, nem tudhatjuk, hol csúszott be a hiba! Én abban bízom, hogy olvasnak minket, és van még olyan szorgalmas munkatárs, aki kijavít saját hatáskörében egy ilyen fontos adatsort. Ezért is részleteztem. Lehet az is, hogy az ilyesmi egész máshogy intéződik. Ha más nem akad, tényleg, én is magamra vállalhatom ezt a "túrát" remélve, hogy nem tortúra lesz belőle.
3166 smaragd 2015-02-22 12:25:06 [Válasz erre: 3165 Búbánat 2015-02-22 11:51:47]
Gondoltam, hogy nem véletlen ... :-) Milyen fontos, hogy emlékeztetsz minket az idézettel, élettörténetükkel, a daljátékkal, milyen jó olvasni ezekről a régi dolgokról, köszönöm szépen!
Gondoltam, hogy nem véletlen ... :-) Milyen fontos, hogy emlékeztetsz minket az idézettel, élettörténetükkel, a daljátékkal, milyen jó olvasni ezekről a régi dolgokról, köszönöm szépen!
3165 Búbánat 2015-02-22 11:51:47 [Válasz erre: 3159 Búbánat 2015-02-21 17:25:33]
Nem véletlenül hoztam elő újra Csokonai és Lilla nagy szerelmét daljáték formájában megidéző Kemény Egon-Erdődy János és Gál György Sándor-daljátékot. Február 15-én volt 160 esztendeje, hogy meghalt Vajda Julianna (Komárom, 1776. – Dunaalmás, 1855. február 15.) Csokonai Vitéz Mihály nagy szerelme, a híres Lilla-dalok ihletője. És január 28-án volt 210 esztendeje, hogy meghalt Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) költő. Az Új Ember hetilapban találtam most egy cikket, mely a fenti kettős évforduló jegyében íródott: MOZAIK HETILAP 2015.02.15. |GAJDÓ ÁGNES: Kedv, remény, Lilla Csokonai Vitéz Mihály a magyar költészettörténet egyik szomorú sorsú poétája. Rövidre szabott élete azonban rendkívül fordulatos és kalandos. A mai olvasó ugyan már kevésbé érti, élvezi e költemények nyelvezetét, mégis érdemes néha elővenni a kötetet, s belemerülni a sajátos vers világba. Ajánlom például a Lilla-verseket, amiket a költő múzsájához, Vajda Juliannához írt. Ki volt Lilla? Egy gazdag komáromi kereskedő leánya, akinek imponált a versekkel udvarló ifjú költő. Csokonai nem volt épp jóképű, ágrólszakadt külseje a leány szüleit jobban riasztotta, hiszen látták előre, milyen sors várna Juliannára, ha hozzákötné életét az állástalan költőéhez. Nem egy ilyen történetet ismerünk... Csokonai mégis remélt, mégis bízott, hiszen a lány is szerette, s közösen tervezgették jövőjüket. „...mondd meg, mellyik részét kívánod lakni hazánknak? az északi havasoktól a déli homokos mezőkig, a Dunának napnyúgoti fordúlásától napkeleti végéig szabd ki a tartományt s te ott laksz, paradicsom lesz az nékem. Ímé, kiöntöttem elődbe szívemet, és minden vágyódásomat, még egyszer mondom, hogy szeretlek, s hidd el, hogy szeretlek" – írta egyik levelében a költő, majd elutazott Komáromból, hogy állást, biztos kenyérkeresetet találjon. Mire a csurgói gimnázium tanára lett, a lányt rábeszélték szülei, hogy jobb parti volna számára Lévai István kereskedő, s Vajda Julianna hamarosan férjhez ment. A csalódott Csokonai rímekkel, metaforákkal vigasztalódott. Szerelmes verseinek játékos-rokokó hangneme eltűnt, a jókedv és bizakodás helyét átvette a melankolikus magányosság, a halálvágy. A Reményhez című költeménye a legpontosabb lélekrajz ebből az időből: „Érzem: e kétségbe / Volt erőm elhágy, / Fáradt lelkem égbe, / Testem főldbe vágy. / Nékem már a rét hímetlen, / A mező kisűlt, / A zengő liget kietlen, / A nap éjre dűlt. / Bájoló lágy trillák! / Tarka képzetek! / Kedv! Remények! Lillák! / Isten véletek!” Lilla sorsa sem alakult idilli módon. Lévai István halála után, hatvannyolc esztendősen újra férjhez ment, Végh Mihály református lelkipásztorral kötött házasságot. Szerényen éltek Hetényben, de élete vége felé a nő a Komáromhoz közeli Dunaalmásra költözött egyedül, ott is temették el. Mindhalálig megőrizte Csokonai emlékét. Síremlékén egyetlen név olvasható: Lilla.
Nem véletlenül hoztam elő újra Csokonai és Lilla nagy szerelmét daljáték formájában megidéző Kemény Egon-Erdődy János és Gál György Sándor-daljátékot. Február 15-én volt 160 esztendeje, hogy meghalt Vajda Julianna (Komárom, 1776. – Dunaalmás, 1855. február 15.) Csokonai Vitéz Mihály nagy szerelme, a híres Lilla-dalok ihletője. És január 28-án volt 210 esztendeje, hogy meghalt Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) költő. Az Új Ember hetilapban találtam most egy cikket, mely a fenti kettős évforduló jegyében íródott: MOZAIK HETILAP 2015.02.15. |GAJDÓ ÁGNES: Kedv, remény, Lilla Csokonai Vitéz Mihály a magyar költészettörténet egyik szomorú sorsú poétája. Rövidre szabott élete azonban rendkívül fordulatos és kalandos. A mai olvasó ugyan már kevésbé érti, élvezi e költemények nyelvezetét, mégis érdemes néha elővenni a kötetet, s belemerülni a sajátos vers világba. Ajánlom például a Lilla-verseket, amiket a költő múzsájához, Vajda Juliannához írt. Ki volt Lilla? Egy gazdag komáromi kereskedő leánya, akinek imponált a versekkel udvarló ifjú költő. Csokonai nem volt épp jóképű, ágrólszakadt külseje a leány szüleit jobban riasztotta, hiszen látták előre, milyen sors várna Juliannára, ha hozzákötné életét az állástalan költőéhez. Nem egy ilyen történetet ismerünk... Csokonai mégis remélt, mégis bízott, hiszen a lány is szerette, s közösen tervezgették jövőjüket. „...mondd meg, mellyik részét kívánod lakni hazánknak? az északi havasoktól a déli homokos mezőkig, a Dunának napnyúgoti fordúlásától napkeleti végéig szabd ki a tartományt s te ott laksz, paradicsom lesz az nékem. Ímé, kiöntöttem elődbe szívemet, és minden vágyódásomat, még egyszer mondom, hogy szeretlek, s hidd el, hogy szeretlek" – írta egyik levelében a költő, majd elutazott Komáromból, hogy állást, biztos kenyérkeresetet találjon. Mire a csurgói gimnázium tanára lett, a lányt rábeszélték szülei, hogy jobb parti volna számára Lévai István kereskedő, s Vajda Julianna hamarosan férjhez ment. A csalódott Csokonai rímekkel, metaforákkal vigasztalódott. Szerelmes verseinek játékos-rokokó hangneme eltűnt, a jókedv és bizakodás helyét átvette a melankolikus magányosság, a halálvágy. A Reményhez című költeménye a legpontosabb lélekrajz ebből az időből: „Érzem: e kétségbe / Volt erőm elhágy, / Fáradt lelkem égbe, / Testem főldbe vágy. / Nékem már a rét hímetlen, / A mező kisűlt, / A zengő liget kietlen, / A nap éjre dűlt. / Bájoló lágy trillák! / Tarka képzetek! / Kedv! Remények! Lillák! / Isten véletek!” Lilla sorsa sem alakult idilli módon. Lévai István halála után, hatvannyolc esztendősen újra férjhez ment, Végh Mihály református lelkipásztorral kötött házasságot. Szerényen éltek Hetényben, de élete vége felé a nő a Komáromhoz közeli Dunaalmásra költözött egyedül, ott is temették el. Mindhalálig megőrizte Csokonai emlékét. Síremlékén egyetlen név olvasható: Lilla.
3164 Búbánat 2015-02-22 11:50:02 [Válasz erre: 3162 smaragd 2015-02-22 04:19:35]
Nem vagyok benne bizonyos, hogy az MTI képarchívuma mulasztott. A www.europhoto.eu.com vette át a képeket és tette közzé saját honlapján az ott olvasható adatokkal. Lehet, hogy náluk „sikkadt” el a többi szerző neve? Szerintem csak az ottani munkatársak tudnának ebben lépni. De azért megkereshetnéd az MTI szerkesztőségét is; ha felveted ezt a problémát, hátha kérésed meghallgatásra talál. Itt jegyzem meg, hogy több fotó is készülhetett a rádiófelvételen közreműködő művészekről az itt ismertetett kettőnél. De erről nincs több adatom.
Nem vagyok benne bizonyos, hogy az MTI képarchívuma mulasztott. A www.europhoto.eu.com vette át a képeket és tette közzé saját honlapján az ott olvasható adatokkal. Lehet, hogy náluk „sikkadt” el a többi szerző neve? Szerintem csak az ottani munkatársak tudnának ebben lépni. De azért megkereshetnéd az MTI szerkesztőségét is; ha felveted ezt a problémát, hátha kérésed meghallgatásra talál. Itt jegyzem meg, hogy több fotó is készülhetett a rádiófelvételen közreműködő művészekről az itt ismertetett kettőnél. De erről nincs több adatom.
3163 Búbánat 2015-02-22 11:33:35 [Válasz erre: 3161 smaragd 2015-02-22 04:10:42]
Köszönöm, a kiegészítéseket. Ruitner Sándor a zenei rendező neve, itt elírtam keresztnevét.
Köszönöm, a kiegészítéseket. Ruitner Sándor a zenei rendező neve, itt elírtam keresztnevét.
3162 smaragd 2015-02-22 04:19:35 [Válasz erre: 3160 Búbánat 2015-02-21 17:29:49]
KEMÉNY EGON-ERDŐDY JÁNOS-GÁL GYÖRGY SÁNDOR:Komáromi farsang Amilyen örömet szerzett nekem a rádiófelvételen készült fotók megtekintése, olyan elkeserítő az a súlyos hiba, miszerint az MTI archivumában hiányos a szerzők névlistája, ezt a darabot illetően lemaradt a zeneszerző KEMÉNY EGON neve és a társszerző író GÁL GYÖRGY SÁNDOR is. Hogyan lehetne ezt pótolni, javítani? Aki tudja, tegye meg!
KEMÉNY EGON-ERDŐDY JÁNOS-GÁL GYÖRGY SÁNDOR:Komáromi farsang Amilyen örömet szerzett nekem a rádiófelvételen készült fotók megtekintése, olyan elkeserítő az a súlyos hiba, miszerint az MTI archivumában hiányos a szerzők névlistája, ezt a darabot illetően lemaradt a zeneszerző KEMÉNY EGON neve és a társszerző író GÁL GYÖRGY SÁNDOR is. Hogyan lehetne ezt pótolni, javítani? Aki tudja, tegye meg!
3161 smaragd 2015-02-22 04:10:42 [Válasz erre: 3159 Búbánat 2015-02-21 17:25:33]
KEMÉNY EGON-ERDŐDY JÁNOS-GÁL GYÖRGY SÁNDOR: Komáromi farsang A verseket Erdődy János írta Zenei rendező: Ruitner Sándor A felvételek 1957. február 18-23-ig, 5 felvételi napon, összesen 16 óra alatt készültek el a Magyar Rádióban. Akkor még "vers"-ként jelölték a ma használatos dalszöveget. A zenei rendező nevét helyesbítettem (véletlen elütés lehetett), a szerzőket kiegészítettem. Örülök, hogy a felvétel időpontjának egykori időszaka egybeesik mostani bejegyzéseinkkel :-) Akik még közöttünk vannak és átélték ezeket a felvételi napokat, nagyon szép emlékeik között őrzik!
KEMÉNY EGON-ERDŐDY JÁNOS-GÁL GYÖRGY SÁNDOR: Komáromi farsang A verseket Erdődy János írta Zenei rendező: Ruitner Sándor A felvételek 1957. február 18-23-ig, 5 felvételi napon, összesen 16 óra alatt készültek el a Magyar Rádióban. Akkor még "vers"-ként jelölték a ma használatos dalszöveget. A zenei rendező nevét helyesbítettem (véletlen elütés lehetett), a szerzőket kiegészítettem. Örülök, hogy a felvétel időpontjának egykori időszaka egybeesik mostani bejegyzéseinkkel :-) Akik még közöttünk vannak és átélték ezeket a felvételi napokat, nagyon szép emlékeik között őrzik!
3160 Búbánat 2015-02-21 17:29:49 [Válasz erre: 3159 Búbánat 2015-02-21 17:25:33]
A Komáromi farsang rádiófelvételén készült két fotó: [url] http://www.europhoto.eu.com/heux/?detail=1&sog1=mtiF__LM19570226008; Komáromi farsang – fotó_ Bilicsi Tivadar és Hlatky László – 1957. február 26. [/url] [url] http://www.europhoto.eu.com/heux/?detail=1&sog1=mtiF__LM19570226010; Komáromi farsang fotó_ Korompai Vali és Zenthe Ferenc – 1957. február 26. [/url]
A Komáromi farsang rádiófelvételén készült két fotó: [url] http://www.europhoto.eu.com/heux/?detail=1&sog1=mtiF__LM19570226008; Komáromi farsang – fotó_ Bilicsi Tivadar és Hlatky László – 1957. február 26. [/url] [url] http://www.europhoto.eu.com/heux/?detail=1&sog1=mtiF__LM19570226010; Komáromi farsang fotó_ Korompai Vali és Zenthe Ferenc – 1957. február 26. [/url]
3159 Búbánat 2015-02-21 17:25:33
Korábban itt többször is „hoztam” Kemény Egon Komáromi farsang című „rádióoperettjének” (daljáték) adatait. (Lásd 1.815, 1814, 1344, 524, 196 sorszámoknál) Pótlólag, kiegészítésül ideírom a rádiófelvétel teljes színlapját: A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957. szeptember 25. , Kossuth Rádió, 18:55 órakor (117 perc) Komáromi farsang Daljáték Írta: Erdődy János és Gál György Sándor Zenéjét szerezte: Kemény Egon Zenei rendező: Ruitner György A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli Közreműködik a Földényi-kórus, Földényi János vezetésével. Rendezte: László Endre Szereposztás: Csokonai: Ilosfalvy Róbert - ének (Zenthe Ferenc - próza) Lilla: Házy Erzsébet- ének ( Korompai Vali - próza) Vajda Péter: Deák Sándor - próza Lavotta: Molnár Miklós - ének (Gönczöl János - próza) Fábián Julianna: Berki Lili - próza Kraxelstumpf: Bilicsi Tivadar - ének és próza Báró Korponay: Szabó Ernő – ének és próza Hajós Gáspár: Hlatky László - próza Bájligeti: Fekete Pál – ének és próza Kőmívesné: Lehoczky Éva – ének és próza Dajka: Völcsey Rózsi - próza Éjjeliőr: Rózsahegyi Kálmán - próza Kajdács Kelemen: Gózon Gyula – ének és próza
Korábban itt többször is „hoztam” Kemény Egon Komáromi farsang című „rádióoperettjének” (daljáték) adatait. (Lásd 1.815, 1814, 1344, 524, 196 sorszámoknál) Pótlólag, kiegészítésül ideírom a rádiófelvétel teljes színlapját: A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957. szeptember 25. , Kossuth Rádió, 18:55 órakor (117 perc) Komáromi farsang Daljáték Írta: Erdődy János és Gál György Sándor Zenéjét szerezte: Kemény Egon Zenei rendező: Ruitner György A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli Közreműködik a Földényi-kórus, Földényi János vezetésével. Rendezte: László Endre Szereposztás: Csokonai: Ilosfalvy Róbert - ének (Zenthe Ferenc - próza) Lilla: Házy Erzsébet- ének ( Korompai Vali - próza) Vajda Péter: Deák Sándor - próza Lavotta: Molnár Miklós - ének (Gönczöl János - próza) Fábián Julianna: Berki Lili - próza Kraxelstumpf: Bilicsi Tivadar - ének és próza Báró Korponay: Szabó Ernő – ének és próza Hajós Gáspár: Hlatky László - próza Bájligeti: Fekete Pál – ének és próza Kőmívesné: Lehoczky Éva – ének és próza Dajka: Völcsey Rózsi - próza Éjjeliőr: Rózsahegyi Kálmán - próza Kajdács Kelemen: Gózon Gyula – ének és próza
3158 Búbánat 2015-02-17 11:57:16
A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése január 28-án tárgyalta volna a kerületek beterjesztett javaslatait a közterületek elnevezése tárgyában. Végül nem került napirendre ez az előterjesztés. Így, sajnos, várnunk kell tovább, de ami késik, nem múlik! Ismeretes, a IV. ker. önkormányzat javaslatában szerepel egy eddig névtelen közterület névadása: „Házy Erzsébet sétány” Szeretném remélni, hogy a közeljövőben a fővárosi önkormányzati képviselők a közterület-elnevezés tárgykörben előterjesztett javaslatok elbírálásakor, amikor újra napirendre kerül a téma, szavazataikkal támogatni fogják és megszavazzák az egykor Újpesthez kötődő Kossuth-díjas énekesünkről elnevezni tervezett, eddig névtelen közterületet.
A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése január 28-án tárgyalta volna a kerületek beterjesztett javaslatait a közterületek elnevezése tárgyában. Végül nem került napirendre ez az előterjesztés. Így, sajnos, várnunk kell tovább, de ami késik, nem múlik! Ismeretes, a IV. ker. önkormányzat javaslatában szerepel egy eddig névtelen közterület névadása: „Házy Erzsébet sétány” Szeretném remélni, hogy a közeljövőben a fővárosi önkormányzati képviselők a közterület-elnevezés tárgykörben előterjesztett javaslatok elbírálásakor, amikor újra napirendre kerül a téma, szavazataikkal támogatni fogják és megszavazzák az egykor Újpesthez kötődő Kossuth-díjas énekesünkről elnevezni tervezett, eddig névtelen közterületet.
3157 Búbánat 2015-02-15 22:50:24 [Válasz erre: 3156 Búbánat 2015-02-15 11:42:41]
Ismétlés holnap 21.10-kor a Duna World csatornán.
Ismétlés holnap 21.10-kor a Duna World csatornán.
3156 Búbánat 2015-02-15 11:42:41
A Duna TV-ben láthatjuk ismét ma délután: 16.20 – 18.00: Gábor diák - színes, magyar operettfilm, 90 perc Bemutató: 1956-04-19 Budapest, Corvin Mozi Rendező: Kalmár László Forgatókönyvíró: Babay József, Martos Ferenc Zeneszerző: Huszka Jenő, Vincze Ottó Törökök üldözik Gábor diákot és Balázst, ezért bemenekülnek Gül Baba kertjébe. Gábor és Leila, Gül Baba lánya egymásba szeretnek, de a lány már foglalt, Ali pasa akarja őt feleségül venni. A két fiút ezért elfogatja, és a budai polgárság hiába gyűjti össze a váltságdíjat, ki akarja végeztetni őket. Gábor utolsó kívánsága, hogy együtt tölthessen egy éjszakát Leilával. Gül Baba önnön kezével pusztítja el rózsáit az istenítélet elősegítése érdekében. A szerelmesek együtt menekülnek el Budáról Énekhangok (a Magyar Állami Operaház Művészei): Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kenéz Ernõ, Littasy György, Losonczy György, Melis György Közremûködik: a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Várady László vezényletével Szereplők: Zenthe Ferenc (Gábor diák) - énekhangja: Kenéz Ernő Sinkovits Imre (Suki Balázs, „Mujkó”) - énekhangja: Littasy György Krencsey Mariann (Leila, Gül Baba lánya) - énekhangja: Gyurkovics Mária Andaházy Margit (Veronika, Lagos görög lány ) - énekhangja: Házy Erzsébet Kőmíves Sándor (Gül Baba, a rózsák atyja) - énekhangja: Melis György Tompa Sándor (Zülfikár, főeunuch) Greguss Zoltán (Kucsuk Ali budai pasa) - énekhangja: Losonczy György Bárdy György (Ali embere) Mády Szabó Gábor (Budai bíró)
A Duna TV-ben láthatjuk ismét ma délután: 16.20 – 18.00: Gábor diák - színes, magyar operettfilm, 90 perc Bemutató: 1956-04-19 Budapest, Corvin Mozi Rendező: Kalmár László Forgatókönyvíró: Babay József, Martos Ferenc Zeneszerző: Huszka Jenő, Vincze Ottó Törökök üldözik Gábor diákot és Balázst, ezért bemenekülnek Gül Baba kertjébe. Gábor és Leila, Gül Baba lánya egymásba szeretnek, de a lány már foglalt, Ali pasa akarja őt feleségül venni. A két fiút ezért elfogatja, és a budai polgárság hiába gyűjti össze a váltságdíjat, ki akarja végeztetni őket. Gábor utolsó kívánsága, hogy együtt tölthessen egy éjszakát Leilával. Gül Baba önnön kezével pusztítja el rózsáit az istenítélet elősegítése érdekében. A szerelmesek együtt menekülnek el Budáról Énekhangok (a Magyar Állami Operaház Művészei): Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kenéz Ernõ, Littasy György, Losonczy György, Melis György Közremûködik: a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Várady László vezényletével Szereplők: Zenthe Ferenc (Gábor diák) - énekhangja: Kenéz Ernő Sinkovits Imre (Suki Balázs, „Mujkó”) - énekhangja: Littasy György Krencsey Mariann (Leila, Gül Baba lánya) - énekhangja: Gyurkovics Mária Andaházy Margit (Veronika, Lagos görög lány ) - énekhangja: Házy Erzsébet Kőmíves Sándor (Gül Baba, a rózsák atyja) - énekhangja: Melis György Tompa Sándor (Zülfikár, főeunuch) Greguss Zoltán (Kucsuk Ali budai pasa) - énekhangja: Losonczy György Bárdy György (Ali embere) Mády Szabó Gábor (Budai bíró)
3155 Búbánat 2015-02-09 17:20:01 [Válasz erre: 3154 Búbánat 2015-02-09 17:15:06]
Vérnász: - Bologna – Teatro Communale, 1970 májusa – A Magyar Állami Operaház vendégjátéka (Kóródi András - Szigeti László, Pavlánszky Edina, Moldován Stefánia, Szabó Anita, Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet, Faragó András, Katona Lajos, Nagypál László és mások…) - Dortmund – Staatstheater, 1971. április vége - május eleje: A Magyar Állami Operaház vendégjátéka (Oberfrank Géza – Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Faragó András, Szőnyi Ferenc, Várhelyi Endre, Palcsó Sándor, Barlay Zsuzsa, Szecsődy Irén és mások…) - Moszkva – Bolsoj (Nagy Színház), 1971. szeptember 18. - A Magyar Állami Operaház vendégjátéka (Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet, Moldován Stefánia, Szőnyi Ferenc és mások…) - Erfurt (NDK) – 1976. - A Magyar Állami Operaház vendégjátéka
Vérnász: - Bologna – Teatro Communale, 1970 májusa – A Magyar Állami Operaház vendégjátéka (Kóródi András - Szigeti László, Pavlánszky Edina, Moldován Stefánia, Szabó Anita, Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet, Faragó András, Katona Lajos, Nagypál László és mások…) - Dortmund – Staatstheater, 1971. április vége - május eleje: A Magyar Állami Operaház vendégjátéka (Oberfrank Géza – Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Faragó András, Szőnyi Ferenc, Várhelyi Endre, Palcsó Sándor, Barlay Zsuzsa, Szecsődy Irén és mások…) - Moszkva – Bolsoj (Nagy Színház), 1971. szeptember 18. - A Magyar Állami Operaház vendégjátéka (Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet, Moldován Stefánia, Szőnyi Ferenc és mások…) - Erfurt (NDK) – 1976. - A Magyar Állami Operaház vendégjátéka
3154 Búbánat 2015-02-09 17:15:06
A Magyar Állami Operaház 1964-es Vérnász-bemutatója után hamar elindult a mű a nemzetközi siker felé vezető úton, sorra ismerte meg Zágráb, Prága, Tolouse, Kassa, Pozsony és Berlin közönsége, majd eljutott Bécsbe, Moszkvába, Bolognába, Edinburgh-be, Helsinkibe, Tallinba, Linzbe és az Amerikai Egyesült Államokba is. Házy Erzsébet a Magyar Állami Operaház vendégjátékai keretében sok országba eljutott Szokolay operájával, melyben a Menyasszony szerepét alakította. (A rádió is sugározta, később a Hungaroton lemezre vette vele és az opera televíziós változatában is közreműködött). Korábban már külön említettem itt az edinburghi vendégjátékot, melyről most részletesebb adataim vannak: Házy Erzsébet a King’s Theatre-ban lépett fel a Vérnász két előadásán: 1973. augusztus 27-én és 29-én. Itt van a teljes színlap: First UK performance: Edinburgh (King’s Theatre), 27. and 29. August 1973. Mother: Erzsébet Komlóssy Bridegroom: Ferenc Szőnyi Neighbour: Katalin Kasza Leonardo: András Faragó Leonardo's wife: Stefánia Moldován Mother-in-law: Anita Szabó Bride: Erzsébet Házy Servant: Irén Szecsődy Father of the bride: Endre Várhelyi First Bridesmaid: Éva Andor Second bridesmaid: Márta Szabó Best man: András Rajna First Wood-Cutter:Csaba Ötvös Second Wood-Cutter: István Gáti Third Wood-Cutter: László Polgár The Moon: Sándor Palcsó The Death as a beggar woman: Zsuzsa Barlay Production Cast Conductor: András Kórodi Director: András Mikó Designer - Sets: Zoltán Fülöp Designer - Costumes: Tivadar Márk Choreography: László Pethő Producer: Hungarian State Opera, Budapest Az internetes honlapokon megtaláltam az Operaház edinburghi Vérnász-vendégjátékról szóló cikket is: [url] http://www.operascotland.org/tour/1356/Blood-Wedding-1973; A Vérnász Edinburghban_1 [/url] [url] http://www.operascotland.org/opera/334/Blood+Wedding; A Vérnász Edinburghban_2 [/url]
A Magyar Állami Operaház 1964-es Vérnász-bemutatója után hamar elindult a mű a nemzetközi siker felé vezető úton, sorra ismerte meg Zágráb, Prága, Tolouse, Kassa, Pozsony és Berlin közönsége, majd eljutott Bécsbe, Moszkvába, Bolognába, Edinburgh-be, Helsinkibe, Tallinba, Linzbe és az Amerikai Egyesült Államokba is. Házy Erzsébet a Magyar Állami Operaház vendégjátékai keretében sok országba eljutott Szokolay operájával, melyben a Menyasszony szerepét alakította. (A rádió is sugározta, később a Hungaroton lemezre vette vele és az opera televíziós változatában is közreműködött). Korábban már külön említettem itt az edinburghi vendégjátékot, melyről most részletesebb adataim vannak: Házy Erzsébet a King’s Theatre-ban lépett fel a Vérnász két előadásán: 1973. augusztus 27-én és 29-én. Itt van a teljes színlap: First UK performance: Edinburgh (King’s Theatre), 27. and 29. August 1973. Mother: Erzsébet Komlóssy Bridegroom: Ferenc Szőnyi Neighbour: Katalin Kasza Leonardo: András Faragó Leonardo's wife: Stefánia Moldován Mother-in-law: Anita Szabó Bride: Erzsébet Házy Servant: Irén Szecsődy Father of the bride: Endre Várhelyi First Bridesmaid: Éva Andor Second bridesmaid: Márta Szabó Best man: András Rajna First Wood-Cutter:Csaba Ötvös Second Wood-Cutter: István Gáti Third Wood-Cutter: László Polgár The Moon: Sándor Palcsó The Death as a beggar woman: Zsuzsa Barlay Production Cast Conductor: András Kórodi Director: András Mikó Designer - Sets: Zoltán Fülöp Designer - Costumes: Tivadar Márk Choreography: László Pethő Producer: Hungarian State Opera, Budapest Az internetes honlapokon megtaláltam az Operaház edinburghi Vérnász-vendégjátékról szóló cikket is: [url] http://www.operascotland.org/tour/1356/Blood-Wedding-1973; A Vérnász Edinburghban_1 [/url] [url] http://www.operascotland.org/opera/334/Blood+Wedding; A Vérnász Edinburghban_2 [/url]
3153 Búbánat 2015-01-17 13:39:31
A Dankó Rádió ma délelőtti operettadásában A Víg özvegy részleteit hallgatva hangolódtam már Lehár Ferenc operettjének esti élő közvetítésére a New York-i Metropolitan Operaházból. A víg özvegy „klasszikus” szereposztású, 1962-es magyar nyelvű rádiófelvételéről Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Külkey László, Nádas Tibor, Várhelyi Endre énekével szólaltak meg a részletek, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli: - Férfikar-induló: szeptett: „Csak a nő, nő, nő…” (Kövecses, Kishegyi, Külkey, Nádas, Palcsó, Udvardy, Várhelyi) - Hanna és Danilo kettőse (Házy – Udvardy) - Bevezető jelenet (Kishegyi, Külkey, Nádas, Palcsó, Várhelyi és az énekkar) - Vilja-dal (Házy és az énekkar) - Tánc (MRT Énekkara) - A III. felvonás fináléja ((Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Nádas, Palcsó és az énekkar) - Melis György rádióban felvett operettfelvételei közül A víg özvegyből felcsendült Danilo belépője is az I. felvonásból. A Túl az Óperencián című délelőtti műsorban – melynek vendége a stúdióban Szerednyey Béla színművész, rendező - Kerekes János Kard és szerelem című rádióoperettjének néhány részlete is felcsendült Koltay Valéria, Petress Zsuzsa, Gálcsiki János és Sárdy János énekhangján (Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara). A délutáni ismétlés öt és hat óra között hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és online az interneteten is a www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádió ma délelőtti operettadásában A Víg özvegy részleteit hallgatva hangolódtam már Lehár Ferenc operettjének esti élő közvetítésére a New York-i Metropolitan Operaházból. A víg özvegy „klasszikus” szereposztású, 1962-es magyar nyelvű rádiófelvételéről Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Külkey László, Nádas Tibor, Várhelyi Endre énekével szólaltak meg a részletek, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli: - Férfikar-induló: szeptett: „Csak a nő, nő, nő…” (Kövecses, Kishegyi, Külkey, Nádas, Palcsó, Udvardy, Várhelyi) - Hanna és Danilo kettőse (Házy – Udvardy) - Bevezető jelenet (Kishegyi, Külkey, Nádas, Palcsó, Várhelyi és az énekkar) - Vilja-dal (Házy és az énekkar) - Tánc (MRT Énekkara) - A III. felvonás fináléja ((Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Nádas, Palcsó és az énekkar) - Melis György rádióban felvett operettfelvételei közül A víg özvegyből felcsendült Danilo belépője is az I. felvonásból. A Túl az Óperencián című délelőtti műsorban – melynek vendége a stúdióban Szerednyey Béla színművész, rendező - Kerekes János Kard és szerelem című rádióoperettjének néhány részlete is felcsendült Koltay Valéria, Petress Zsuzsa, Gálcsiki János és Sárdy János énekhangján (Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara). A délutáni ismétlés öt és hat óra között hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és online az interneteten is a www.dankoradio.hu oldalon.
