3442 Búbánat 2016-05-10 21:48:33 [Válasz erre: 3441 Búbánat 2016-05-10 21:47:01]
Szolnok Megyei Néplap, 1963. november 13. (265. szám) Éjszakai repülés Bemutatták a magyar TV első operafilmjét A tragikusan egyedülálló ember sorsáról írt megrendítő példázatot Luigi Dallapiccola, Sain-Exupéry regénye nyomán. A kapitalizmus vastörvényeinek szorításában egyedül van az ember. Magára hagyatva küzd az elemekkel, az idővel, a mindenható Pénzért. É aki őt a halálba küldi, az is saját kétes „győzelmének” gyötrődő, magányos foglya. Kiérlelt, szép, világos előadást láthattunk a televízióban; A modern zene kitűnően alkalmas — és csak a modern zene alkalmas — arra, hogy ennek a speciális, a társadalom lényegéből fakadó magányosságnak életérzését a művészet nyelvére ültesse át. Dallapiccola zenéje a külső és belső viharok ábrázolásában, motiválásában nagyszerűt tudott alkotni. Annak számára, aki a klasszikus operák iránt joggal fennálló igényeinek jegyében ült le a televízió elé, nyilván csalódásban kellett részesülnie. A romantikának, a csillogó külsőségeknek vajmi kevés nyoma található ebben az ízig-vérig mai történetben. Még a viharos természet is mint racionális tényező jelentkezik az operában. Az ilyen típusú mű élvezése más hangulatot, más várakozást kíván. S aki ezzel a mással, azaz a modern téma iránti igényével ül le a képernyő elé, nem csalódik. Első kísérletről van szó. És mint minden kísérlet, ettől sem lehet megkívánni a tökéletességet. Plasztikusabb, markánsabb részek váltották egymást, kevésbé sikerűltekkel. A darab súlypontja és legmegragadóbb része Pellerin pilóta elbeszélése útjáról, küzdelméről, győzelméről a természet vak erői felett és arról, hogy milyen szörnyű dolog egyedül lenni. Simándy József mind hangvételében, mind színészi játékában nagyszerű teljesítményt nyújtott. Az opera másik kulcsalakja a rádiós, aki Fabien halálküzdelmét közvetíti a repülőtársaság irodájában összegyülekezett pilótáknak, szerelőknek, tisztviselőknek. Talán helyesebb lett volna, ha a repülőgép bemutatása helyett csak a rádiós arcáról, hangjáról kellett volna leolvasni a történést. A drámai sűrítés mindenesetre csak nyert volna vele. Nagyszerű volt az operatőri munka, főleg a repülőtéri fényképezésben és Fabien feleségének ábrázolásában, az aggódó és a reménytelen arckifejezések váltakozásának megjelenítésében. Parádés szereposztás vitte sikerre az első tv-operát. A már említett Simándyn kívül Ilosfalvy Róbert, HÁZY ERZSÉBET, Radnai György tudásuk legjavát adták, kibontva a mű szépségét, értékeit. Blum Tamás — mint fordító és mint karmester is kitűnő volt A tv a kísérletezések korát éli. Sikerek és kudarcok váltják egymást az ilyen kísérletek során. Az Éjszakai repülés-t a tv vezetői nyugodtan elkönyvelhetik a siker-oldalra. Hernádi Tibor
Szolnok Megyei Néplap, 1963. november 13. (265. szám) Éjszakai repülés Bemutatták a magyar TV első operafilmjét A tragikusan egyedülálló ember sorsáról írt megrendítő példázatot Luigi Dallapiccola, Sain-Exupéry regénye nyomán. A kapitalizmus vastörvényeinek szorításában egyedül van az ember. Magára hagyatva küzd az elemekkel, az idővel, a mindenható Pénzért. É aki őt a halálba küldi, az is saját kétes „győzelmének” gyötrődő, magányos foglya. Kiérlelt, szép, világos előadást láthattunk a televízióban; A modern zene kitűnően alkalmas — és csak a modern zene alkalmas — arra, hogy ennek a speciális, a társadalom lényegéből fakadó magányosságnak életérzését a művészet nyelvére ültesse át. Dallapiccola zenéje a külső és belső viharok ábrázolásában, motiválásában nagyszerűt tudott alkotni. Annak számára, aki a klasszikus operák iránt joggal fennálló igényeinek jegyében ült le a televízió elé, nyilván csalódásban kellett részesülnie. A romantikának, a csillogó külsőségeknek vajmi kevés nyoma található ebben az ízig-vérig mai történetben. Még a viharos természet is mint racionális tényező jelentkezik az operában. Az ilyen típusú mű élvezése más hangulatot, más várakozást kíván. S aki ezzel a mással, azaz a modern téma iránti igényével ül le a képernyő elé, nem csalódik. Első kísérletről van szó. És mint minden kísérlet, ettől sem lehet megkívánni a tökéletességet. Plasztikusabb, markánsabb részek váltották egymást, kevésbé sikerűltekkel. A darab súlypontja és legmegragadóbb része Pellerin pilóta elbeszélése útjáról, küzdelméről, győzelméről a természet vak erői felett és arról, hogy milyen szörnyű dolog egyedül lenni. Simándy József mind hangvételében, mind színészi játékában nagyszerű teljesítményt nyújtott. Az opera másik kulcsalakja a rádiós, aki Fabien halálküzdelmét közvetíti a repülőtársaság irodájában összegyülekezett pilótáknak, szerelőknek, tisztviselőknek. Talán helyesebb lett volna, ha a repülőgép bemutatása helyett csak a rádiós arcáról, hangjáról kellett volna leolvasni a történést. A drámai sűrítés mindenesetre csak nyert volna vele. Nagyszerű volt az operatőri munka, főleg a repülőtéri fényképezésben és Fabien feleségének ábrázolásában, az aggódó és a reménytelen arckifejezések váltakozásának megjelenítésében. Parádés szereposztás vitte sikerre az első tv-operát. A már említett Simándyn kívül Ilosfalvy Róbert, HÁZY ERZSÉBET, Radnai György tudásuk legjavát adták, kibontva a mű szépségét, értékeit. Blum Tamás — mint fordító és mint karmester is kitűnő volt A tv a kísérletezések korát éli. Sikerek és kudarcok váltják egymást az ilyen kísérletek során. Az Éjszakai repülés-t a tv vezetői nyugodtan elkönyvelhetik a siker-oldalra. Hernádi Tibor
3441 Búbánat 2016-05-10 21:47:01
Szolnok Megyei Néplap, 1963. november 7. (261. szám) ÉJSZAKAI REPÜLÉS TV-opera bemutató november 10-én November 10-én, vasárnap este különleges élmény vár a komoly zene kedvelőire. Luigi Dallapiccola „Éjszakai repülés” című operájának tv-változata kerül bemutatásra. Samt-Exupéry „Vol de nuit” (magyarul a Felhők felett címmel jelent meg) regénye alapján a szerző maga. írta operájának szövegét. A dalmű zenei nyelven, a hagyományos olasz iskolával szakító, úttörő megoldásnak számít. Ez az opera a humanista, haladó regény magasrendű mondanivalójával és az olasz zenében csak elvétve alkalmazott tizenkét hangú technika egyéni és szabad használásával járatlan és jó utat nyitott meg e zenei műfaj történetében. Dallapiccola fiatalkori műveinek legnagyobb része a régi egyházi zene emlékeit idéző kórus kompozíciói, melyeknek stílusa is konzervatív ízlésre vall. Ez a stílus váratlanul megváltozik első operájában: az Éjszakai repülésben. S hogy mennyire jelentős ez a változás mi sem bizonyítja jobban, mint a művész második operája a „Prigiortiero” (A fogoly), amelyet a zeneesztéták a mai operairodalom legkiválóbb alkotásai között tartanak számon. Az Éjszakai repülés cselekménye Buenos Airesben, az 1930-as években játszódik. Riviére igazgató, a nagy repülő vállalat vezető tisztviselője irodájában várja a legfrissebb híreket a futárgépekről. Megérkezik a chilei gép, a repülőtér személyzete a leszálló gép fogadására siet. Pellerin pilóta elmeséli veszedelemmel teli útját és szerencsés megmenekülése történetét. A pilótával együtt érző Robineau felügyelőt Riviére figyelmezteti, ne éreztesse beosztottjaival szimpátiáját. Közben az irodában a többi gép jelzéseit várják. Az asuncioni jó hírt küld, a patagoniai gép azonban szörnyű viharba került. Már nehéz tartani a kapcsolatot a pilótával, Fabien-nel is, akinek benzine a hegyek felett fogytán van. Fabien felesége is megjelenik a repülőtéren, várja férje érkezését. Számon kéri az igazgatótól, milyen jogon küld másokat ilyen életveszélybe? Közben a rádiós közli a pilóta utolsó üzenetét: nem tud megmenekülni. Fabien elpusztult. A felelősség Riviérét terheli. Az igazgató is tisztában van ezzel, mégis útjára indítja menetrend szerint az európai futárgépet. Folytatni kell az éjszakai repüléseket még áldozatok árán is. Mint a vázlatos ismertetésből is kitűnik, ízig-vérig mai problémát boncolgat ez a mű. Szigorú ítéletet mond az embertelenség felett. Luigi Dellapiccola mély humanizmusa, haladó törekvései hatják át alkotását. Az Éjszakai repülést már zártkörű vetítés keretében bemutatták. Tekintélyes nemzetközi „zsűri” előtt vizsgázott a magyar televízió e merész produkciója. A Budapesti Zenei Hetek és zenei versenyek világhírű művészei foglaltak helyet október 21-én a tv székházának mozitermében. A megtekintést lelkes hangulatú beszélgetés és vita követte, s szerények vagyunk, ha azt mondjuk: a mű általános tetszést váltott ki. Elsősorban a tv-opera tökéletes rendezése (Szinetár Miklós munkája), a szöveg, a muzsika és a képi kifejezés harmóniája hatott a meglepetés erejével. Mindenkit eltöltött az az érzés, hogy itt most valami nagyszerűen új dolog született, illetve van kialakulóban: megnyíltak az opera széleskörű népszerűsítésének eddig elképzelhetetlen méretű perspektívái. " Az Éjszakai repülés” főszereplői közül HÁZY ERZSÉBET így nyilatkozott: — Féltem a produkciótól; Az opera művészeit az a tudat, hogy nem a színházban, hanem milliós közönség előtt játszik, az első pillanatban szinte megoldhatatlan feladat elé állítja. Ez a feszültség aztán feloldódott bennem, hamar megkedveltem drámai sodrású, ragyogó szerepemet, s nagy kedvvel játszottam.” Radnai György, operaházunk művésze ehhez még hozzátette: — Az az érzésem, úttörő munkát végeztünk. Remélem, kitűnő hazai zeneszerzőink — felbuzdulva az Éjszakai repülés remélhető sikerén — megörvendeztetik a zenekedvelő tv-nézőket hasonló kompozíciókkal, új tv-operákkal. Az előadás többi főszereplője: Ilosfalvy Róbert, Simándy József és Szőnyi Olga. Az egyetlen prózai szereplő: Koncz Gábor. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát és énekkarát Blum Tamás vezényli. Operatőr: Kocsis Sándor.
Szolnok Megyei Néplap, 1963. november 7. (261. szám) ÉJSZAKAI REPÜLÉS TV-opera bemutató november 10-én November 10-én, vasárnap este különleges élmény vár a komoly zene kedvelőire. Luigi Dallapiccola „Éjszakai repülés” című operájának tv-változata kerül bemutatásra. Samt-Exupéry „Vol de nuit” (magyarul a Felhők felett címmel jelent meg) regénye alapján a szerző maga. írta operájának szövegét. A dalmű zenei nyelven, a hagyományos olasz iskolával szakító, úttörő megoldásnak számít. Ez az opera a humanista, haladó regény magasrendű mondanivalójával és az olasz zenében csak elvétve alkalmazott tizenkét hangú technika egyéni és szabad használásával járatlan és jó utat nyitott meg e zenei műfaj történetében. Dallapiccola fiatalkori műveinek legnagyobb része a régi egyházi zene emlékeit idéző kórus kompozíciói, melyeknek stílusa is konzervatív ízlésre vall. Ez a stílus váratlanul megváltozik első operájában: az Éjszakai repülésben. S hogy mennyire jelentős ez a változás mi sem bizonyítja jobban, mint a művész második operája a „Prigiortiero” (A fogoly), amelyet a zeneesztéták a mai operairodalom legkiválóbb alkotásai között tartanak számon. Az Éjszakai repülés cselekménye Buenos Airesben, az 1930-as években játszódik. Riviére igazgató, a nagy repülő vállalat vezető tisztviselője irodájában várja a legfrissebb híreket a futárgépekről. Megérkezik a chilei gép, a repülőtér személyzete a leszálló gép fogadására siet. Pellerin pilóta elmeséli veszedelemmel teli útját és szerencsés megmenekülése történetét. A pilótával együtt érző Robineau felügyelőt Riviére figyelmezteti, ne éreztesse beosztottjaival szimpátiáját. Közben az irodában a többi gép jelzéseit várják. Az asuncioni jó hírt küld, a patagoniai gép azonban szörnyű viharba került. Már nehéz tartani a kapcsolatot a pilótával, Fabien-nel is, akinek benzine a hegyek felett fogytán van. Fabien felesége is megjelenik a repülőtéren, várja férje érkezését. Számon kéri az igazgatótól, milyen jogon küld másokat ilyen életveszélybe? Közben a rádiós közli a pilóta utolsó üzenetét: nem tud megmenekülni. Fabien elpusztult. A felelősség Riviérét terheli. Az igazgató is tisztában van ezzel, mégis útjára indítja menetrend szerint az európai futárgépet. Folytatni kell az éjszakai repüléseket még áldozatok árán is. Mint a vázlatos ismertetésből is kitűnik, ízig-vérig mai problémát boncolgat ez a mű. Szigorú ítéletet mond az embertelenség felett. Luigi Dellapiccola mély humanizmusa, haladó törekvései hatják át alkotását. Az Éjszakai repülést már zártkörű vetítés keretében bemutatták. Tekintélyes nemzetközi „zsűri” előtt vizsgázott a magyar televízió e merész produkciója. A Budapesti Zenei Hetek és zenei versenyek világhírű művészei foglaltak helyet október 21-én a tv székházának mozitermében. A megtekintést lelkes hangulatú beszélgetés és vita követte, s szerények vagyunk, ha azt mondjuk: a mű általános tetszést váltott ki. Elsősorban a tv-opera tökéletes rendezése (Szinetár Miklós munkája), a szöveg, a muzsika és a képi kifejezés harmóniája hatott a meglepetés erejével. Mindenkit eltöltött az az érzés, hogy itt most valami nagyszerűen új dolog született, illetve van kialakulóban: megnyíltak az opera széleskörű népszerűsítésének eddig elképzelhetetlen méretű perspektívái. " Az Éjszakai repülés” főszereplői közül HÁZY ERZSÉBET így nyilatkozott: — Féltem a produkciótól; Az opera művészeit az a tudat, hogy nem a színházban, hanem milliós közönség előtt játszik, az első pillanatban szinte megoldhatatlan feladat elé állítja. Ez a feszültség aztán feloldódott bennem, hamar megkedveltem drámai sodrású, ragyogó szerepemet, s nagy kedvvel játszottam.” Radnai György, operaházunk művésze ehhez még hozzátette: — Az az érzésem, úttörő munkát végeztünk. Remélem, kitűnő hazai zeneszerzőink — felbuzdulva az Éjszakai repülés remélhető sikerén — megörvendeztetik a zenekedvelő tv-nézőket hasonló kompozíciókkal, új tv-operákkal. Az előadás többi főszereplője: Ilosfalvy Róbert, Simándy József és Szőnyi Olga. Az egyetlen prózai szereplő: Koncz Gábor. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát és énekkarát Blum Tamás vezényli. Operatőr: Kocsis Sándor.
3440 Búbánat 2016-05-10 21:45:00
Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus 16. (191. szám) A cigánybáró Szegeden Szegeden a Szabadtéri Játékok alkalmával nagy sikerrel mutatták be Johan Strauss Cigánybáró című nagyoperettjét. Az előadáson különösen kiemelkedett Házy Erzsébet, a Magyar Állami Operaház tagja Saffi szerepében. + Házy-fotó Szaffi szerepében
Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus 16. (191. szám) A cigánybáró Szegeden Szegeden a Szabadtéri Játékok alkalmával nagy sikerrel mutatták be Johan Strauss Cigánybáró című nagyoperettjét. Az előadáson különösen kiemelkedett Házy Erzsébet, a Magyar Állami Operaház tagja Saffi szerepében. + Házy-fotó Szaffi szerepében
3439 Búbánat 2016-05-10 21:44:05
Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus 12. (190. szám) — „VIDÁM SZÓVAL MUZSIKÁVAL“ címmel műsoros estet rendez a MSZBT, és Déryné Művelődési Ház augusztus 13-án szombaton este 7 órakor Karcagon. Az esten Házy Erzsébet az Állami Operaház szólistája, valamint öt neves fővárosi művész vendégszerepel.
Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus 12. (190. szám) — „VIDÁM SZÓVAL MUZSIKÁVAL“ címmel műsoros estet rendez a MSZBT, és Déryné Művelődési Ház augusztus 13-án szombaton este 7 órakor Karcagon. Az esten Házy Erzsébet az Állami Operaház szólistája, valamint öt neves fővárosi művész vendégszerepel.
3438 Búbánat 2016-05-09 18:42:55
1991. április 19. Petőfi Rádió, 9.03-10.00 Csillagok parádéja – Házy Erzsébet
1991. április 19. Petőfi Rádió, 9.03-10.00 Csillagok parádéja – Házy Erzsébet
3437 Búbánat 2016-05-09 18:42:27
Házy Erzsébet emlékezetes szerepei Bartók Rádióban 1990. október 5. 9.11-10.00 – XII/1. rész 1990. október 12. 1990. október 19. 1990. október 26. 1990. november 2. 1990. november 9. 9.00 – 10.00 – XII/6. – Puccini: Manon Lescaut 1990. november 16. 1990. november 23. 1990. november 30. 1990. december 7. 1990. december 14. 1990. december 21. 10.00 – 10.40 - XII/12. rész
Házy Erzsébet emlékezetes szerepei Bartók Rádióban 1990. október 5. 9.11-10.00 – XII/1. rész 1990. október 12. 1990. október 19. 1990. október 26. 1990. november 2. 1990. november 9. 9.00 – 10.00 – XII/6. – Puccini: Manon Lescaut 1990. november 16. 1990. november 23. 1990. november 30. 1990. december 7. 1990. december 14. 1990. december 21. 10.00 – 10.40 - XII/12. rész
3436 Búbánat 2016-05-09 18:41:53
1988. január 16. (szombat), Bartók Rádió 9.17 – 10.30 Nagy alakítások a Magyar Állami Operaházban - P u c c i n i: A Nyugat lánya Minnie – Házy Erzsébet
1988. január 16. (szombat), Bartók Rádió 9.17 – 10.30 Nagy alakítások a Magyar Állami Operaházban - P u c c i n i: A Nyugat lánya Minnie – Házy Erzsébet
3435 Búbánat 2016-05-09 18:41:17
Népújság, 1985. január 16. (12. szám) „Nosztalgia a D o b o s b a n” Kellemes rádiózás a limonádé mellé Az elmúlt évben újult meg Egerben, a Dobos cukrászdában a hagyományos pódiumsorozat. A Megyei Művelődési Központ szervezésében a szentendrei Nosztalgia Kávéház közreműködésével nyitották meg az irodalmi presszót. A nagy sikerű Császár Angéla-műsor után hétfőn este Rácz György Kossuth-díjas, érdemes művész, a Magyar Rádió nyugalmazott főrendezője lépett a közönség elé, hogy felidézze az elmúlt évtizedek kiemelkedő pillanatait. Estjére tökéletesen illik a „nosztalgia” jelző. Olyannyira, hogy a legfrissebb betétszám' is, amit hallhattunk, immár harminc év távlatából köszönt vissza. Maga a műsor azonban nem mondható a szó szoros értelmében hagyományosnak, ám ez nem vált éppen előnyére. Mert mit kaptunk? Egy kedves, koros „lemezlovas” három évtizeddel ezelőtti emlékeket elevenített föl, s az összekötő szöveg közben lenyomta a magnó gombját, hogy fölcsendüljenek az operettmelódiák. Nos, ezek között halhatatlan értékűeket is hallhattunk, olykor azonban néhány percre a csendes unalom ülte meg a termet. Lehet persze vitatkozni ezen az esten. Mert az ember, ugye megszokta, hogy egy pódiumon „élő” műsort lát és hall, ezúttal viszont kellemesen „rádiózhatott”. Közben jutott ideje, hogy eszegesse parfait-ját, hörpintgesse limonádéját. Ámbár ez egy presszóban rendezett műsoron rendjén van, mint ahogyan kötetlenebb a légkör is. így volt ezúttal is, csak mivel egy magnó szolgáltatta a fő produkciót, kissé háttérzenélésnek hatott. A kis számú közönség mégis jól érezte magát. Hiszen a válogatásban olyan nevek is szerepeltek, mint Gyurkovics Mária, Medgyasszay Vilma, Házy Erzsébet, Szabó Miklós, Sárdy János. Igazi hangulat a műsor végén kerekedett, amikor is egy fiatalember mutatkozott be, „élőben”: Éliás Tibor ígéretes tenor. (mikes)
Népújság, 1985. január 16. (12. szám) „Nosztalgia a D o b o s b a n” Kellemes rádiózás a limonádé mellé Az elmúlt évben újult meg Egerben, a Dobos cukrászdában a hagyományos pódiumsorozat. A Megyei Művelődési Központ szervezésében a szentendrei Nosztalgia Kávéház közreműködésével nyitották meg az irodalmi presszót. A nagy sikerű Császár Angéla-műsor után hétfőn este Rácz György Kossuth-díjas, érdemes művész, a Magyar Rádió nyugalmazott főrendezője lépett a közönség elé, hogy felidézze az elmúlt évtizedek kiemelkedő pillanatait. Estjére tökéletesen illik a „nosztalgia” jelző. Olyannyira, hogy a legfrissebb betétszám' is, amit hallhattunk, immár harminc év távlatából köszönt vissza. Maga a műsor azonban nem mondható a szó szoros értelmében hagyományosnak, ám ez nem vált éppen előnyére. Mert mit kaptunk? Egy kedves, koros „lemezlovas” három évtizeddel ezelőtti emlékeket elevenített föl, s az összekötő szöveg közben lenyomta a magnó gombját, hogy fölcsendüljenek az operettmelódiák. Nos, ezek között halhatatlan értékűeket is hallhattunk, olykor azonban néhány percre a csendes unalom ülte meg a termet. Lehet persze vitatkozni ezen az esten. Mert az ember, ugye megszokta, hogy egy pódiumon „élő” műsort lát és hall, ezúttal viszont kellemesen „rádiózhatott”. Közben jutott ideje, hogy eszegesse parfait-ját, hörpintgesse limonádéját. Ámbár ez egy presszóban rendezett műsoron rendjén van, mint ahogyan kötetlenebb a légkör is. így volt ezúttal is, csak mivel egy magnó szolgáltatta a fő produkciót, kissé háttérzenélésnek hatott. A kis számú közönség mégis jól érezte magát. Hiszen a válogatásban olyan nevek is szerepeltek, mint Gyurkovics Mária, Medgyasszay Vilma, Házy Erzsébet, Szabó Miklós, Sárdy János. Igazi hangulat a műsor végén kerekedett, amikor is egy fiatalember mutatkozott be, „élőben”: Éliás Tibor ígéretes tenor. (mikes)
3434 Búbánat 2016-05-09 18:40:33
Népújság, 1981. október 30. (255. szám) — NÉGYSZÁZÖTVEN régi dolgozóját látta vendégül szerdán az egri Finomszerelvénygyár. A jól sikerült nyugdíjas találkozó résztvevői többek között Házy Erzsébet műsorát is meghallgathatták.
Népújság, 1981. október 30. (255. szám) — NÉGYSZÁZÖTVEN régi dolgozóját látta vendégül szerdán az egri Finomszerelvénygyár. A jól sikerült nyugdíjas találkozó résztvevői többek között Házy Erzsébet műsorát is meghallgathatták.
3433 Búbánat 2016-05-09 18:39:59
Népújság, 1976. január 20. (16.szám) „Az emberi hang” Kedden mutatták be Francis Poulenc egyfelvonásos zenedrámáját, amelyet Jean Cocteau szövegére írt. A rádióban már hallottuk, Cocteau máig is friss szövege pedig eléggé ismert, hogy érdeklődésünket felkeltse a zaklatottan izgalmas zenei monológ iránt — a képernyőn is. Azért mondom ezt, hogy a képernyőn is, mert némi aggodalommal gondoltam arra, hogy ez a végső menekülésbe omló vallomás képszerű megjelenítésben sok ismétlést, esetleg túljátszást hoz majd. Hiszen az asszony, akit elhagytak, telefonál, a párbeszédnek csak az egyik részét láthatjuk, hallhatjuk, így a térben is kötött, az érzésektől is lebéklyózott mozgás csak arra és csak annyira szükséges, hogy a mondatok és a zene tartalmát erősítse. Aggodalmam felesleges volt. Vámos László úgy rendezte meg HÁZY ERZSÉBET mozgását a kamerákat úgy irányította, hogy az arc, a test mindig együtt élt a mondanivalóval. Az érzelmileg utolsó útját járó asszony reménykedése, a lelki kínokat leplező hívogató játék és a kiúttalan kétségbeesés váltóláza ez a dráma. Ezzé lett a képernyőn is! A zeneköltő kitűnően ismeri Cocteau szövegét akit jobban kellene ismernie a magyar közönségnek, többet kellene tőle látnunk, hallanunk. Es mindezt HÁZY ERZSÉBET dicséretére jegyzem le: a vergődő asszonyt teljes hitelességgel láttatta velünk, a szövegből és a zenéből azt adta, azt a salakmentes érzést, amely a hihető véghez, a végzethez taszítja őt. Romhányí József fordítókészségét nem egyszer méltattuk már, olykor azt is megkockáztatva, hogy az eredeti sem lehet különb az ő fordításánál. Most is valami ilyesfélét mondanék, ha nem ismerném Cocteau nagyszerű zsonglőrségét a fogalmazásban. Medveczky Ádámról sem lehet megfeledkezni, aki a szenvedélyt, az asszonyi fájdalmat megörökítő muzsikát meghittséggel szólaltatta meg a rádió és a tévé szimfonikus zenekarával. (/árkos)
Népújság, 1976. január 20. (16.szám) „Az emberi hang” Kedden mutatták be Francis Poulenc egyfelvonásos zenedrámáját, amelyet Jean Cocteau szövegére írt. A rádióban már hallottuk, Cocteau máig is friss szövege pedig eléggé ismert, hogy érdeklődésünket felkeltse a zaklatottan izgalmas zenei monológ iránt — a képernyőn is. Azért mondom ezt, hogy a képernyőn is, mert némi aggodalommal gondoltam arra, hogy ez a végső menekülésbe omló vallomás képszerű megjelenítésben sok ismétlést, esetleg túljátszást hoz majd. Hiszen az asszony, akit elhagytak, telefonál, a párbeszédnek csak az egyik részét láthatjuk, hallhatjuk, így a térben is kötött, az érzésektől is lebéklyózott mozgás csak arra és csak annyira szükséges, hogy a mondatok és a zene tartalmát erősítse. Aggodalmam felesleges volt. Vámos László úgy rendezte meg HÁZY ERZSÉBET mozgását a kamerákat úgy irányította, hogy az arc, a test mindig együtt élt a mondanivalóval. Az érzelmileg utolsó útját járó asszony reménykedése, a lelki kínokat leplező hívogató játék és a kiúttalan kétségbeesés váltóláza ez a dráma. Ezzé lett a képernyőn is! A zeneköltő kitűnően ismeri Cocteau szövegét akit jobban kellene ismernie a magyar közönségnek, többet kellene tőle látnunk, hallanunk. Es mindezt HÁZY ERZSÉBET dicséretére jegyzem le: a vergődő asszonyt teljes hitelességgel láttatta velünk, a szövegből és a zenéből azt adta, azt a salakmentes érzést, amely a hihető véghez, a végzethez taszítja őt. Romhányí József fordítókészségét nem egyszer méltattuk már, olykor azt is megkockáztatva, hogy az eredeti sem lehet különb az ő fordításánál. Most is valami ilyesfélét mondanék, ha nem ismerném Cocteau nagyszerű zsonglőrségét a fogalmazásban. Medveczky Ádámról sem lehet megfeledkezni, aki a szenvedélyt, az asszonyi fájdalmat megörökítő muzsikát meghittséggel szólaltatta meg a rádió és a tévé szimfonikus zenekarával. (/árkos)
3432 Búbánat 2016-05-09 18:39:00
Népújság, 1975. október 18. (218. szám) Televízióműsor-ajánlatunk 20.50: „Ez is operett, az is operett” Rátonyi Róbert műsora ezen a napon egy jeles összeállítással jelentkezik: az Ez is operett-műsorok legsikeresebb számait ismétlik meg, új összekötő szöveggel. Az összeállítás sikeréről a szerzők és az operettek címei máris előrejelzést adhatnak. Ábrahám Pál operettjéből Kibédi Ervin és Csonka Endre ad elő vidám jelenetet. Kálmán Imre Ördöglovas című operettjének slágere — Ma önről álmodtam megint... — Farkas Bálint előadásában hangzik fel. Fall Pompadour-jából Házy Erzsébet énekel. A vidámságot képviseli Csala Zsuzsa és Zana József duettje Buday Három huszárjából: Szép hely, jó hely Teherán. Strauss-melódiákat énekel Kovács József, majd Zentay Anna és Rátonyi Róbert előadásában Eisemann Mihály Bástyasétány 77 című operettjéből hangzanak el részletek.
Népújság, 1975. október 18. (218. szám) Televízióműsor-ajánlatunk 20.50: „Ez is operett, az is operett” Rátonyi Róbert műsora ezen a napon egy jeles összeállítással jelentkezik: az Ez is operett-műsorok legsikeresebb számait ismétlik meg, új összekötő szöveggel. Az összeállítás sikeréről a szerzők és az operettek címei máris előrejelzést adhatnak. Ábrahám Pál operettjéből Kibédi Ervin és Csonka Endre ad elő vidám jelenetet. Kálmán Imre Ördöglovas című operettjének slágere — Ma önről álmodtam megint... — Farkas Bálint előadásában hangzik fel. Fall Pompadour-jából Házy Erzsébet énekel. A vidámságot képviseli Csala Zsuzsa és Zana József duettje Buday Három huszárjából: Szép hely, jó hely Teherán. Strauss-melódiákat énekel Kovács József, majd Zentay Anna és Rátonyi Róbert előadásában Eisemann Mihály Bástyasétány 77 című operettjéből hangzanak el részletek.
3431 Búbánat 2016-05-09 18:37:54
Heves Megyei Népújság, 1971. március 25. (71.szám) Új magyar zenés játékok a rádió műsorában Űj magyar, zenés játékok készülnek a rádió stúdióiban. Most fejezték be Hidas Frigyes—Kopányi György Kiszállók című musicaljének zenei felvételeit. A mai témájú komédia a vidékre utazó hivatalos küldöttségek kalandjairól szól. Főszereplő Tomanek Nándor, Galambos Erzsi, Csákányi László. Tóth Miklós—Dalos László —Behár György Zátony című darabja a dunai hajósok között játszódik. Április 30-án mutatják be a 'neves szovjet komponista, Tyihon Hrennyikov Fehér éjszaka című zenés krónikáját. Új felvételt készítettek nemrég Fényes Szabolcs— Harmath Imre Maya című operettjéből. Az Európa- szerte sikeres magyar darab olyan művészekkel kerül a hallgatók elé a közeljövőben, mint Házy Erzsébet, Bende Zsolt, Galambos Erzsi, Radna! György, Rátonyi Róbert. A „Corneville-i harangok”, Planquette klasszikus operettje Innocent-Vincze Ernő fordításában hangzik majd el, Házy Erzsébettel, Kalmár Magdával, Melis Györggyel, Sólyom-Nagy Sándorral, Korondy Györggyel és Várhelyi Endrével. Megkezdték Lehár Ferenc—Harsányi Zsolt A mosoly országa cimű operettjének stúdiómunkálatait is.
Heves Megyei Népújság, 1971. március 25. (71.szám) Új magyar zenés játékok a rádió műsorában Űj magyar, zenés játékok készülnek a rádió stúdióiban. Most fejezték be Hidas Frigyes—Kopányi György Kiszállók című musicaljének zenei felvételeit. A mai témájú komédia a vidékre utazó hivatalos küldöttségek kalandjairól szól. Főszereplő Tomanek Nándor, Galambos Erzsi, Csákányi László. Tóth Miklós—Dalos László —Behár György Zátony című darabja a dunai hajósok között játszódik. Április 30-án mutatják be a 'neves szovjet komponista, Tyihon Hrennyikov Fehér éjszaka című zenés krónikáját. Új felvételt készítettek nemrég Fényes Szabolcs— Harmath Imre Maya című operettjéből. Az Európa- szerte sikeres magyar darab olyan művészekkel kerül a hallgatók elé a közeljövőben, mint Házy Erzsébet, Bende Zsolt, Galambos Erzsi, Radna! György, Rátonyi Róbert. A „Corneville-i harangok”, Planquette klasszikus operettje Innocent-Vincze Ernő fordításában hangzik majd el, Házy Erzsébettel, Kalmár Magdával, Melis Györggyel, Sólyom-Nagy Sándorral, Korondy Györggyel és Várhelyi Endrével. Megkezdték Lehár Ferenc—Harsányi Zsolt A mosoly országa cimű operettjének stúdiómunkálatait is.
3430 Búbánat 2016-05-09 11:57:05 [Válasz erre: 3428 mazig 2016-05-09 10:31:57]
Nagyszerű! Igazán köszönöm a Házy Erzsébet említett áriaestje műsorának részletezését! Remek program volt, nagy élményben lehetett részed!
Nagyszerű! Igazán köszönöm a Házy Erzsébet említett áriaestje műsorának részletezését! Remek program volt, nagy élményben lehetett részed!
3429 mazig 2016-05-09 10:35:29 [Válasz erre: 3428 mazig 2016-05-09 10:31:57]
"ariosója" A zenekar az MRT Szimf. volt.
"ariosója" A zenekar az MRT Szimf. volt.
3428 mazig 2016-05-09 10:31:57 [Válasz erre: 3412 Búbánat 2016-05-06 16:02:41]
A nyilvános áriaesten ott voltam, Házy Erzsébet a következő áriákat énekelte: Mozart: Figaro házassága, Cherubin áriája, 2. felv Don Juan, Donna Anna bosszúáriája Smetana: Az eladott menyasszony,Masenka áriája,3.felv. Puccini: Bohémélet, Mimi áriája, 3. felv. Pillangókisasszony halála R. Strauss: Ariadne Naxos szigetén, A komponista artiosója Az áriák közben a zenekar részleteket játszott Gluck, Rossini, Verdi és Muszorgszkij operáiból. Vezényelt Kórodi András
A nyilvános áriaesten ott voltam, Házy Erzsébet a következő áriákat énekelte: Mozart: Figaro házassága, Cherubin áriája, 2. felv Don Juan, Donna Anna bosszúáriája Smetana: Az eladott menyasszony,Masenka áriája,3.felv. Puccini: Bohémélet, Mimi áriája, 3. felv. Pillangókisasszony halála R. Strauss: Ariadne Naxos szigetén, A komponista artiosója Az áriák közben a zenekar részleteket játszott Gluck, Rossini, Verdi és Muszorgszkij operáiból. Vezényelt Kórodi András
3427 Búbánat 2016-05-07 16:12:48
Heves Megyei Népújság, 1965. december 10. (291. szám) — SZEGEDI ANIKÓ zongoraművésznő — aki a közelmúltban sikerrel vendégszerepeit Olaszországban és az NDK-ban, valamint HÁZY ERZSÉBET, a Magyar Állami Operaház művésze, vendégszereplésre a Szovjetunióba utazott.
Heves Megyei Népújság, 1965. december 10. (291. szám) — SZEGEDI ANIKÓ zongoraművésznő — aki a közelmúltban sikerrel vendégszerepeit Olaszországban és az NDK-ban, valamint HÁZY ERZSÉBET, a Magyar Állami Operaház művésze, vendégszereplésre a Szovjetunióba utazott.
3426 Búbánat 2016-05-07 16:11:26
Új Úton (Népújság) 1957. április 20. (30. szám) Házy Erzsébet, Fekete Pál, Farkas Anna, Göndöcs József – ének, Madarassy Albert - zongora operaházi művészek o p e r a és o p e re tt ária- és dalestje H ú s v é t v a s á r n a p (április 21.) e s te 7 ó r a k o r a Szakszervezeti Kultúrotthonban, Gyöngyösön
Új Úton (Népújság) 1957. április 20. (30. szám) Házy Erzsébet, Fekete Pál, Farkas Anna, Göndöcs József – ének, Madarassy Albert - zongora operaházi művészek o p e r a és o p e re tt ária- és dalestje H ú s v é t v a s á r n a p (április 21.) e s te 7 ó r a k o r a Szakszervezeti Kultúrotthonban, Gyöngyösön
3425 Búbánat 2016-05-07 16:10:09
Heves Megyei Népújság, 1955. november 6. (87. szám) Az Operaház művészei Kékestetőn A Magyar Állami Operaház és a Kékestetői Állami Gyógyintézet között létrejött szocialista szerződés értelmében az Operaház művészei minden hónapban meglátogatják és szórakoztatják a Gyógyintézet betegeit. A szerződés kapcsán nagy sikerrel zajlott le az első megnyitó műsor, melyben népszerű operák melódiái örvendeztették meg a betegeket. A hangversenyen felléptek: HÁZY ERZSÉBET, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert és Littassy György, az Operaház művészei, valamint Biró József hegedűművész és Madarassy Albert, az Operaház karnagya. Konferált Kovács Tibor. A betegek nagy örömmel fogadták ezt a kezdeményezést, hiszen a szórakozás mellett a szanatóriumban a legmagasabb zenei igényeket is kielégítő műsort élvezhettek. -st-
Heves Megyei Népújság, 1955. november 6. (87. szám) Az Operaház művészei Kékestetőn A Magyar Állami Operaház és a Kékestetői Állami Gyógyintézet között létrejött szocialista szerződés értelmében az Operaház művészei minden hónapban meglátogatják és szórakoztatják a Gyógyintézet betegeit. A szerződés kapcsán nagy sikerrel zajlott le az első megnyitó műsor, melyben népszerű operák melódiái örvendeztették meg a betegeket. A hangversenyen felléptek: HÁZY ERZSÉBET, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert és Littassy György, az Operaház művészei, valamint Biró József hegedűművész és Madarassy Albert, az Operaház karnagya. Konferált Kovács Tibor. A betegek nagy örömmel fogadták ezt a kezdeményezést, hiszen a szórakozás mellett a szanatóriumban a legmagasabb zenei igényeket is kielégítő műsort élvezhettek. -st-
3424 Búbánat 2016-05-06 22:42:22
Ugyancsak az egyik korabeli hírlap rádióműsort is közlő rovatában olvastam: 1950. december 23. , Petőfi Rádió 17.35 – 18.30: Bor Kálmán zenekara játszik. - Házy Erzsébet és Kövecses Béla énekel. Házy Erzsébet rádiófelvételei között vélhetően az egyik legkorábbi lehetett ez, ami akkor adásba került.
Ugyancsak az egyik korabeli hírlap rádióműsort is közlő rovatában olvastam: 1950. december 23. , Petőfi Rádió 17.35 – 18.30: Bor Kálmán zenekara játszik. - Házy Erzsébet és Kövecses Béla énekel. Házy Erzsébet rádiófelvételei között vélhetően az egyik legkorábbi lehetett ez, ami akkor adásba került.
3423 Búbánat 2016-05-06 22:33:51
Petőfi Népe rádióműsor-mellékletében olvastam: 1973. október 29., Kossuth Rádió, 19.40: Kapcsoljuk a 6-os Stúdiót. (Élő.) Lehár-est. Énekelt Házy Erzsébet is…
Petőfi Népe rádióműsor-mellékletében olvastam: 1973. október 29., Kossuth Rádió, 19.40: Kapcsoljuk a 6-os Stúdiót. (Élő.) Lehár-est. Énekelt Házy Erzsébet is…
3422 Búbánat 2016-05-06 22:27:15
Békés Megyei Népújság, 1970. március 3. Az örök primadonna A Múzsák neveletlen gyermeke című, az operett „becsületét” védő tv-sorozat 4. adásának alcíme: Az örök primadonna. A ma este 21.15-kor kezdődő műsor híres primadonna-szerepeket mutat he, s fellép benne az a kiváló magyar operettszínésznő is, akire valóban ráillik az „örök primadonna” díszítő jelzője: Honthy Hanna. A népes szereplőgárdából megemlítjük még Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Gallay Judit, László Margit, Lehoczky Zsuzsa, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, valamint Bende Zsolt, Hadics László, Kishegyi Árpád, Palló Imre, Simándy József nevét.
Békés Megyei Népújság, 1970. március 3. Az örök primadonna A Múzsák neveletlen gyermeke című, az operett „becsületét” védő tv-sorozat 4. adásának alcíme: Az örök primadonna. A ma este 21.15-kor kezdődő műsor híres primadonna-szerepeket mutat he, s fellép benne az a kiváló magyar operettszínésznő is, akire valóban ráillik az „örök primadonna” díszítő jelzője: Honthy Hanna. A népes szereplőgárdából megemlítjük még Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Gallay Judit, László Margit, Lehoczky Zsuzsa, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, valamint Bende Zsolt, Hadics László, Kishegyi Árpád, Palló Imre, Simándy József nevét.
3421 Búbánat 2016-05-06 22:26:25
Békés Megyei Népújság, 1971. május 1. (102. szám) Az orosházi Madrigál Együttes bérleti hangversenyei A maga nemében egyedülálló bérleti hangversenysorozatot hirdetett 1971-re az orosházi Petőfi Művelődési Központ. A Szokolay Bálint vezette Madrigál Együttesre, valamint az orosházi zenei élet idősebb és ifjú képviselőire támaszkodva, kiváló vendégművészek felléptével kívánja bemutatni a város muzsikakedvelőinek a reneszánsz és a barakk zenét, Mozart, Beethoven, Liszt és Bartók néhány kimagasló művét-, a Kossuth-díjas Szokolay Sándor munkásságát, az orgonamuzsika szépségeit. A vendégek között üdvözölhetik majd az orosháziak HÁZY ERZSÉBET Kossuth-díjas Érdemes Művészt, Faragó Andrást, az Állami Operaház tagját, Ránki Dezsőt, a fiatal magyar zongoraművész- nemzedék immár világsikereket magáénak mondható tagját, Ella István orgonaművészt, neves kórusokat, a Zeneművészeti Főiskola növendékeit. […] .
Békés Megyei Népújság, 1971. május 1. (102. szám) Az orosházi Madrigál Együttes bérleti hangversenyei A maga nemében egyedülálló bérleti hangversenysorozatot hirdetett 1971-re az orosházi Petőfi Művelődési Központ. A Szokolay Bálint vezette Madrigál Együttesre, valamint az orosházi zenei élet idősebb és ifjú képviselőire támaszkodva, kiváló vendégművészek felléptével kívánja bemutatni a város muzsikakedvelőinek a reneszánsz és a barakk zenét, Mozart, Beethoven, Liszt és Bartók néhány kimagasló művét-, a Kossuth-díjas Szokolay Sándor munkásságát, az orgonamuzsika szépségeit. A vendégek között üdvözölhetik majd az orosháziak HÁZY ERZSÉBET Kossuth-díjas Érdemes Művészt, Faragó Andrást, az Állami Operaház tagját, Ránki Dezsőt, a fiatal magyar zongoraművész- nemzedék immár világsikereket magáénak mondható tagját, Ella István orgonaművészt, neves kórusokat, a Zeneművészeti Főiskola növendékeit. […] .
3420 Búbánat 2016-05-06 22:25:42
Békés Megyei Népújság, 1961. november 16. (270. szám) Takarékossági ankét Békéscsabán (Tudósítónktól) A megye állami és tömegszervezeti szerveinek gondozásában, széleskörű társadalmi összefogással e napokban beindított takarékossági napok egyhónapos programjának kiemelkedő színfoltja lesz a november 20-án Békéscsabán sorra kerülő takarékossági ankét, amelyet este 7 órakor a Hazafias Népfront megyei bizottsága és az Országos Takarékpénztár megyei fiókja közösen rendez meg a -Jókai Színházban. Az ankéton dr. Terpitkó András pénzügyőr-vezérőrnagy, a Pénzügyőrség országos főparancsnoka tart előadást az egyéni pénztakarékossági mozgalom jelentőségéről és a takarékossági napok célkitűzéseiről. A rendezvényen a Takarékpénztári Fő- igazgatóságot Hoffmann József főosztályvezető-helyettes képviseli. A mintegy félórás közérdekű tájékoztató után a színház művészei szórakoztató ajándékműsort adnak a megjelenteknek. Népszerű opera- és klasszikus operettrészleteket adnak elő Havas Ágnes, Nagy Erzsébet és Bánffy Frigyes. Meghívott vendégként fellép HÁZY ERZSÉBET, a M agyar Állami Operaház művésze. A zongorakíséretet ugyancsak vendégművész, Dénes Erzsébet, a konferanszié szerepét pedig Almási Gizi látja el. […] —km—
Békés Megyei Népújság, 1961. november 16. (270. szám) Takarékossági ankét Békéscsabán (Tudósítónktól) A megye állami és tömegszervezeti szerveinek gondozásában, széleskörű társadalmi összefogással e napokban beindított takarékossági napok egyhónapos programjának kiemelkedő színfoltja lesz a november 20-án Békéscsabán sorra kerülő takarékossági ankét, amelyet este 7 órakor a Hazafias Népfront megyei bizottsága és az Országos Takarékpénztár megyei fiókja közösen rendez meg a -Jókai Színházban. Az ankéton dr. Terpitkó András pénzügyőr-vezérőrnagy, a Pénzügyőrség országos főparancsnoka tart előadást az egyéni pénztakarékossági mozgalom jelentőségéről és a takarékossági napok célkitűzéseiről. A rendezvényen a Takarékpénztári Fő- igazgatóságot Hoffmann József főosztályvezető-helyettes képviseli. A mintegy félórás közérdekű tájékoztató után a színház művészei szórakoztató ajándékműsort adnak a megjelenteknek. Népszerű opera- és klasszikus operettrészleteket adnak elő Havas Ágnes, Nagy Erzsébet és Bánffy Frigyes. Meghívott vendégként fellép HÁZY ERZSÉBET, a M agyar Állami Operaház művésze. A zongorakíséretet ugyancsak vendégművész, Dénes Erzsébet, a konferanszié szerepét pedig Almási Gizi látja el. […] —km—
3419 Búbánat 2016-05-06 22:24:45
Petőfi Népe, 1990. október 17. Rádiójegyzet Böbe Sajnos az URH-sávot még sok magyar rádióhallgató nem tudja fogni készülékén. Pedig az igényes zenés adások legtöbbje ott hangzik el. Szombaton például a Bartók rádióban egy 12 részből álló sorozat kezdődött, a címe és tartalma szerint: Házy Erzsébet emlékezetes szerepei. A barátai, rajongói körében csak Böbe néven emlegetett kiváló énekesnő már nyolc éve nincs az élők sorában, s nemrég lett volna 61 esztendős. Nagy ritkán egy- egy filmrészlet idézi fel a televízióban tünékeny alakját, s a rádióban hangfelvételek nagyszerű szopránját, gazdag énekkultúráját. A fiatalabb nemzedék azonban nem ismerheti igazán. Talán felfigyelnek erre a sorozatra, amely nem csak az opera-, de az operettkedvelőknek is örömet szerez majd. F. Tóth Pál
Petőfi Népe, 1990. október 17. Rádiójegyzet Böbe Sajnos az URH-sávot még sok magyar rádióhallgató nem tudja fogni készülékén. Pedig az igényes zenés adások legtöbbje ott hangzik el. Szombaton például a Bartók rádióban egy 12 részből álló sorozat kezdődött, a címe és tartalma szerint: Házy Erzsébet emlékezetes szerepei. A barátai, rajongói körében csak Böbe néven emlegetett kiváló énekesnő már nyolc éve nincs az élők sorában, s nemrég lett volna 61 esztendős. Nagy ritkán egy- egy filmrészlet idézi fel a televízióban tünékeny alakját, s a rádióban hangfelvételek nagyszerű szopránját, gazdag énekkultúráját. A fiatalabb nemzedék azonban nem ismerheti igazán. Talán felfigyelnek erre a sorozatra, amely nem csak az opera-, de az operettkedvelőknek is örömet szerez majd. F. Tóth Pál
3418 Búbánat 2016-05-06 22:23:47
Petőfi Népe, 1971. szeptember 30. (230. szám) Búcsúelőadás Moszkvában Kedden este Moszkvában megtartotta búcsúelőadását a Magyar Állami Operaház Moszkvában vendégszereplő társulata, A Manon Lescaut került előadásra. A főszerepeket ezen az estén llosfalvy Róbert és Házy Erzsébet énekelte. A hatalmas sikerrel véget ért operaesten, amely egyben a turné záróelőadása volt, a közönség, s annak soraiban megjelent magas rangú szovjet személyiségek, forró ünneplésben részesítették a magyar művészeket. Ezzel véget ért a tíznapos vendégjáték. A szovjet közönség és a szakmai körök egyaránt a legnagyobb elismeréssel fogadták a vendégszereplést A siker felülmúlta a várakozást.
Petőfi Népe, 1971. szeptember 30. (230. szám) Búcsúelőadás Moszkvában Kedden este Moszkvában megtartotta búcsúelőadását a Magyar Állami Operaház Moszkvában vendégszereplő társulata, A Manon Lescaut került előadásra. A főszerepeket ezen az estén llosfalvy Róbert és Házy Erzsébet énekelte. A hatalmas sikerrel véget ért operaesten, amely egyben a turné záróelőadása volt, a közönség, s annak soraiban megjelent magas rangú szovjet személyiségek, forró ünneplésben részesítették a magyar művészeket. Ezzel véget ért a tíznapos vendégjáték. A szovjet közönség és a szakmai körök egyaránt a legnagyobb elismeréssel fogadták a vendégszereplést A siker felülmúlta a várakozást.
3417 Búbánat 2016-05-06 22:22:47
Petőfi Népe, 1966. május 27. (124. szám) A „Két város egy folyó partján” A magyar és a jugoszláv tv közös szórakoztató műsorának második, budapesti adására május 28-án kerül sor. Vendégeink lesznek Miroszlav Csangalovics, Radmilla Bakocsevics, Mira Szanyina, a Predrag Ivanovics-kvartett, a magyar közreműködők: HÁZY ERZSÉBET, Ilosfalvy Róbert, Kun Zsuzsa és Dózsa Imre, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara.
Petőfi Népe, 1966. május 27. (124. szám) A „Két város egy folyó partján” A magyar és a jugoszláv tv közös szórakoztató műsorának második, budapesti adására május 28-án kerül sor. Vendégeink lesznek Miroszlav Csangalovics, Radmilla Bakocsevics, Mira Szanyina, a Predrag Ivanovics-kvartett, a magyar közreműködők: HÁZY ERZSÉBET, Ilosfalvy Róbert, Kun Zsuzsa és Dózsa Imre, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara.
3416 Búbánat 2016-05-06 22:21:39
Petőfi Népe, 1963. július 20. (168. szám) Jelentés a „Játékok városából" MA, SZOMBATON este ismét felharsannak a fanfárok a Dóm-téren és a már ismert „Szeged híres város” dallammal köszöntik az idei első bemutató közönségét, s jelzik a felújított Szegedi Szabadtéri Játékok ötödik évének megnyitását. Erkel:Brankovics György” című operájával kezdődik az előadássorozat, amelyet mindjárt másnap Shakespeare: Szentivánéji álom” című műve követ. AZ ELMÚLT két hét az előkészületek jegyében telt el. A város figyelme egyre inkább a szabadtéri színpad felé fordult. A hajnalig tartó próbákon nemcsak az ország legkiválóbb opera és prózai művészei készültek az igényes előadásra, de több mint 100 tagú zenekar, az Állami Operaház és a Szegedi Zenebarátok Kórusa és több mint 300 statiszta követte estéről-estére fegyelmezetten Mikó András és Szinetár Miklós rendezők utasításait. Szinte az egész város megfiatalodni látszik ebben az időben. Új kivilágított szökőkút, erre az alkalomra épített vagy rendbe hozott díszkutak, megvilágított szobrok, középületek szépítik Szeged tereit. Új berendezéssel ellátott, átalakított, s a késő éjjeli órákig nyitva tartó eszpresszók, éttermek várják a vendégeket. Az új Tisza- szállóban (Szeged legnagyobb szállodájában) a legigényesebb vendég is kellemes otthonra talál, aki pedig éjszakai szórakozóhelyet keres, örömmel fedezheti fel a Hungária szálló új modern bárhelyiségét. CSAK ma kezdődik az ünnepi hetek programja, de a város már az elmúlt héten is megtelt érdeklődőkkel. Naponta zsúfoltan indultak útjukra a mikrobusz szerelvények, a városnéző autóbuszok. Már egy hét óta fesztiválhangulat uralkodik Szegeden. Mindenütt ismert arcokat látni. Gózon Gyula bácsi, Kőműves Sándor társaságában issza a Virág cukrászda feketéjét, s a tarka ernyők alatt találkozunk Simándy Józseffel, Bessenyei Ferenccel, Margittay Ágival is. Mások, mint Kórodi András karmester, Váradi Hédi, Fülöp Zsigmond a Hungária árnyas kertjét választják. De a legtöbb, Szegeden pihenő művész —így Darvas Iván, HÁZY ERZSÉBET, Harkányi Endre is — a „Szőke Tisza” hajót nevezi meg főhadiszállásukként, hiszen itt napközben fürödni, étkezni, szórakozni egyaránt lehet. […] A ma este felharsanó fanfárok hangja jelzi, hogy egy hónapos gazdag művészi műsorral, mozgalmas, sport és kiegészítő programokkal, kiállításokkal „hívja és várja Szeged” az ország és Európa közönségét. Varga Ákos
Petőfi Népe, 1963. július 20. (168. szám) Jelentés a „Játékok városából" MA, SZOMBATON este ismét felharsannak a fanfárok a Dóm-téren és a már ismert „Szeged híres város” dallammal köszöntik az idei első bemutató közönségét, s jelzik a felújított Szegedi Szabadtéri Játékok ötödik évének megnyitását. Erkel:Brankovics György” című operájával kezdődik az előadássorozat, amelyet mindjárt másnap Shakespeare: Szentivánéji álom” című műve követ. AZ ELMÚLT két hét az előkészületek jegyében telt el. A város figyelme egyre inkább a szabadtéri színpad felé fordult. A hajnalig tartó próbákon nemcsak az ország legkiválóbb opera és prózai művészei készültek az igényes előadásra, de több mint 100 tagú zenekar, az Állami Operaház és a Szegedi Zenebarátok Kórusa és több mint 300 statiszta követte estéről-estére fegyelmezetten Mikó András és Szinetár Miklós rendezők utasításait. Szinte az egész város megfiatalodni látszik ebben az időben. Új kivilágított szökőkút, erre az alkalomra épített vagy rendbe hozott díszkutak, megvilágított szobrok, középületek szépítik Szeged tereit. Új berendezéssel ellátott, átalakított, s a késő éjjeli órákig nyitva tartó eszpresszók, éttermek várják a vendégeket. Az új Tisza- szállóban (Szeged legnagyobb szállodájában) a legigényesebb vendég is kellemes otthonra talál, aki pedig éjszakai szórakozóhelyet keres, örömmel fedezheti fel a Hungária szálló új modern bárhelyiségét. CSAK ma kezdődik az ünnepi hetek programja, de a város már az elmúlt héten is megtelt érdeklődőkkel. Naponta zsúfoltan indultak útjukra a mikrobusz szerelvények, a városnéző autóbuszok. Már egy hét óta fesztiválhangulat uralkodik Szegeden. Mindenütt ismert arcokat látni. Gózon Gyula bácsi, Kőműves Sándor társaságában issza a Virág cukrászda feketéjét, s a tarka ernyők alatt találkozunk Simándy Józseffel, Bessenyei Ferenccel, Margittay Ágival is. Mások, mint Kórodi András karmester, Váradi Hédi, Fülöp Zsigmond a Hungária árnyas kertjét választják. De a legtöbb, Szegeden pihenő művész —így Darvas Iván, HÁZY ERZSÉBET, Harkányi Endre is — a „Szőke Tisza” hajót nevezi meg főhadiszállásukként, hiszen itt napközben fürödni, étkezni, szórakozni egyaránt lehet. […] A ma este felharsanó fanfárok hangja jelzi, hogy egy hónapos gazdag művészi műsorral, mozgalmas, sport és kiegészítő programokkal, kiállításokkal „hívja és várja Szeged” az ország és Európa közönségét. Varga Ákos
3415 Búbánat 2016-05-06 22:19:50
Petőfi Népe, 1960. április 17. (91. szám) Barátok kézfogása Csehszlovák-est Kiskunhalason Zászlódíszbe öltözött erre a napra a Kiskunhalasi Gózon István Művelődési Ház. Későn ébredt emberek ostromolják az utolsó órákban jegyért a pénztárat, — persze hasztalan. A 420 ülőhely legutolsó székének is van gazdája; Halason az ilyen rendezvényekre hovatovább csak elővételben lehet jegyet szerezni. Pedig az úgynevezett közönségszervezéssel legkevesebbet bajlódott a művelődési ház vezetősége: elvégezték azt a csábító művésznevekkel teli plakátok. Kora délután befutott Budapestről a csehszlovák nagykövetség gépkocsija. Eljött dr. Frantisek Hrabal attasé, Josef Smidt, a Külföldi Kultúrközpontok Vezetőségének igazgatója, s dr. Andrej Zádor, a Csehszlovák Kultúra igazgatója. S az autó motorja csak pár percig pihent, — a vendégek nemcsak a színpadon, hanem a m unkában is találkozni akartak a halasi dolgozókkal. Előbb a csipkeház múzeumát csodálták végig, majd a Tájói Állami Gazdaságot keresték fel, Dr. Frantisek Hrabal a szakember érdeklődésével hallgatta Miklós János igazgató beszámolóját a gazdaság munkájáról, eredményeiről. […] . . . Mire a városba visszaérkezünk, a művelődési ház nagy nézőtere már megtelik. Rémán János igazgató köszöntője után dr. Faragó András, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke méltatja a csehszlovák—magyar barátságot, majd dr. Frantisek Hrabal mond ünnepi beszédet. Gyorsan pergő, a legszínvonalasabb jelzőt érdemlő műsor következik ezután. Lászlóffy Kata, a Néphadsereg Színházának tagja szlovák és cseh költők verseit tolmácsolja HÁZY ERZSÉBET Szmetana, Dvorzsák, Puccini és Miljutyin műveiből énekel, vastapssal ismét és ismét a színpadra szólítva. A közönség lelkesedéséből bőven jut Mendelssohn Edit harmonikaművésznek, Tábori Nórának, a Néphadsereg Színháza művésznőjének, Forgács Lászlónak, a Vidám Színpad tagjának, s nem utolsósorban Túrán László zenekarának, amely cseh filmzene-egyveleget ad elő. A műsor végén bájos úttörő kislány rózsaszín szegfűcsokorral köszönti a nézők között szerényen meghúzódó Josef Schmidt elvtársat. Karok erdeje nyúlik ki még egy baráti kézszorításra, — bár a halasiak nem akarnak hosszú időre búcsúzni csehszlovák barátainktól, s a magyar művészektől. Ebben a városban akár minden este lehetne ilyen, a soha ki nem hűlő szeretet légkörében lezajló találkozókat rendezni! G.K.
Petőfi Népe, 1960. április 17. (91. szám) Barátok kézfogása Csehszlovák-est Kiskunhalason Zászlódíszbe öltözött erre a napra a Kiskunhalasi Gózon István Művelődési Ház. Későn ébredt emberek ostromolják az utolsó órákban jegyért a pénztárat, — persze hasztalan. A 420 ülőhely legutolsó székének is van gazdája; Halason az ilyen rendezvényekre hovatovább csak elővételben lehet jegyet szerezni. Pedig az úgynevezett közönségszervezéssel legkevesebbet bajlódott a művelődési ház vezetősége: elvégezték azt a csábító művésznevekkel teli plakátok. Kora délután befutott Budapestről a csehszlovák nagykövetség gépkocsija. Eljött dr. Frantisek Hrabal attasé, Josef Smidt, a Külföldi Kultúrközpontok Vezetőségének igazgatója, s dr. Andrej Zádor, a Csehszlovák Kultúra igazgatója. S az autó motorja csak pár percig pihent, — a vendégek nemcsak a színpadon, hanem a m unkában is találkozni akartak a halasi dolgozókkal. Előbb a csipkeház múzeumát csodálták végig, majd a Tájói Állami Gazdaságot keresték fel, Dr. Frantisek Hrabal a szakember érdeklődésével hallgatta Miklós János igazgató beszámolóját a gazdaság munkájáról, eredményeiről. […] . . . Mire a városba visszaérkezünk, a művelődési ház nagy nézőtere már megtelik. Rémán János igazgató köszöntője után dr. Faragó András, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke méltatja a csehszlovák—magyar barátságot, majd dr. Frantisek Hrabal mond ünnepi beszédet. Gyorsan pergő, a legszínvonalasabb jelzőt érdemlő műsor következik ezután. Lászlóffy Kata, a Néphadsereg Színházának tagja szlovák és cseh költők verseit tolmácsolja HÁZY ERZSÉBET Szmetana, Dvorzsák, Puccini és Miljutyin műveiből énekel, vastapssal ismét és ismét a színpadra szólítva. A közönség lelkesedéséből bőven jut Mendelssohn Edit harmonikaművésznek, Tábori Nórának, a Néphadsereg Színháza művésznőjének, Forgács Lászlónak, a Vidám Színpad tagjának, s nem utolsósorban Túrán László zenekarának, amely cseh filmzene-egyveleget ad elő. A műsor végén bájos úttörő kislány rózsaszín szegfűcsokorral köszönti a nézők között szerényen meghúzódó Josef Schmidt elvtársat. Karok erdeje nyúlik ki még egy baráti kézszorításra, — bár a halasiak nem akarnak hosszú időre búcsúzni csehszlovák barátainktól, s a magyar művészektől. Ebben a városban akár minden este lehetne ilyen, a soha ki nem hűlő szeretet légkörében lezajló találkozókat rendezni! G.K.
3414 Búbánat 2016-05-06 22:18:04
Bácskiskunmegyei Népújság, 1956/Népújság, 1956/Petőfi Népe, 1956 (1. évfolyam) 1956. május 28. D i v a t b e m u t a t ó Kiskunhalason. A Kiskunhalasi Kisker. Vállalat a vendéglátó vállalattal karöltve divatbemutatót rendezett a városi vendéglő előtt felállított szabadtéri színpadon. A divatbemutatón vendégszerepeit az Operaház két művésze; Házy Erzsébet s Nagypál László. Közreműködött a helyi katonazenekar is. Az új divat modelljeit körülbelül 3500—4000 dolgozó tekintette meg.
Bácskiskunmegyei Népújság, 1956/Népújság, 1956/Petőfi Népe, 1956 (1. évfolyam) 1956. május 28. D i v a t b e m u t a t ó Kiskunhalason. A Kiskunhalasi Kisker. Vállalat a vendéglátó vállalattal karöltve divatbemutatót rendezett a városi vendéglő előtt felállított szabadtéri színpadon. A divatbemutatón vendégszerepeit az Operaház két művésze; Házy Erzsébet s Nagypál László. Közreműködött a helyi katonazenekar is. Az új divat modelljeit körülbelül 3500—4000 dolgozó tekintette meg.
3413 Búbánat 2016-05-06 22:17:23
Viharsarok Népe, 1955. október 12. Szarvasi Járási Kultúrház Szombaton este (október 15.) öt budapesti művész, köztük Melis György és Házy Erzsébet vendégszereplésével lesz hangverseny.
Viharsarok Népe, 1955. október 12. Szarvasi Járási Kultúrház Szombaton este (október 15.) öt budapesti művész, köztük Melis György és Házy Erzsébet vendégszereplésével lesz hangverseny.
3412 Búbánat 2016-05-06 16:02:41
A Dunántúli Napló hírújság közzétett rádióműsorában olvastam Házy Erzsébetnek egy rádióban adott élő koncertjéről, mely műsorról itt a topicban tudtommal még nem tettünk említést: 1972. január 12. Kossuth Rádió 19.25: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót: Házy Erzsébet ária estje - Közben kb. 20.00— 20.20:Téli virágzás. Elbeszélés. (A hangverseny vége Kb. 21.00) Bővebb információm nincs a műsorról.
A Dunántúli Napló hírújság közzétett rádióműsorában olvastam Házy Erzsébetnek egy rádióban adott élő koncertjéről, mely műsorról itt a topicban tudtommal még nem tettünk említést: 1972. január 12. Kossuth Rádió 19.25: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót: Házy Erzsébet ária estje - Közben kb. 20.00— 20.20:Téli virágzás. Elbeszélés. (A hangverseny vége Kb. 21.00) Bővebb információm nincs a műsorról.
3411 Búbánat 2016-05-06 14:13:32
Dunántúli Napló, 1963. október 31. (255.szám) A spanyol bányászok támogatására November 2-án este Dorogon, a bányász kulturális napok alkalmából ünnepi hangversenyt rendeznek a József Attila művelődési házban. A hangversenyen fellép Házy Erzsébet és Simándy József Kossuth-díjas, érdemes művész. A rendezőszervek — a Dorogi Szénbányászati Tröszt Szakszervezeti Bizottsága, a József Attila Művelődési Ház igazgatósága és a Dorogi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola igazgatósága — úgy határoztak hogy a hangverseny tiszta bevételét a spanyol bányászok sztrájkharcának támogatására ajánlják fel.
Dunántúli Napló, 1963. október 31. (255.szám) A spanyol bányászok támogatására November 2-án este Dorogon, a bányász kulturális napok alkalmából ünnepi hangversenyt rendeznek a József Attila művelődési házban. A hangversenyen fellép Házy Erzsébet és Simándy József Kossuth-díjas, érdemes művész. A rendezőszervek — a Dorogi Szénbányászati Tröszt Szakszervezeti Bizottsága, a József Attila Művelődési Ház igazgatósága és a Dorogi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola igazgatósága — úgy határoztak hogy a hangverseny tiszta bevételét a spanyol bányászok sztrájkharcának támogatására ajánlják fel.
3410 Búbánat 2016-05-05 18:42:51 [Válasz erre: 3400 Búbánat 2016-05-05 18:09:53]
Új Dunántúli Napló, 1997. július 18. Láttuk, hallottuk A filmkészítés gyakorlatában ritkán fordul elő, hogy operaénekesnőt kémek fel a főszerep eljátszására. Legfeljebb a hangját használják föl, ám a figurát színész formálja meg. így történt ez többek között a Dérynében is: Tolnay Klári alakította a címszerepet, és Gyurkovics Mária énekelt. Csaknem negyven éve készült a Felfelé a lejtőn című kellemes vígjáték, amelynek női főszerepét az Operaház ifjú dívája, Házy Erzsébet játszotta. Bár énekelt a filmben néhány kellemes dalt, nem ez volt a legfontosabb. Házy Erzsébet azon kivételes tehetségek közé tartozott, akiket a természet nemcsak szép szopránhanggal, kivételes muzikalitással áldott meg, hanem remek színészi képességgel és gyönyörű külsővel is. így azután érthető, hogy az énekesi babérra vágyó, gyári óvónő szerepében is remekül megállta a helyét a nagy színésztársak - Kálmán György és Ráday Imre - mellett. Házy Erzsébetből igazi filmsztár lehetett volna, ha Amerikában kap lehetőséget. Így azonban nagy ívű operaénekesi pályáján csak kellemes kikapcsolódást jelenthetett a filmezés. Nyilván sok olyan néző látta a filmvásznon és most, a tévé képernyőjén, aki annak idején az Operában tapsolt neki. Nem csalódtak benne most sem. Igazán nagy veszteség, hogy oly korán eltávozott az élők sorából. L. Zs.
Új Dunántúli Napló, 1997. július 18. Láttuk, hallottuk A filmkészítés gyakorlatában ritkán fordul elő, hogy operaénekesnőt kémek fel a főszerep eljátszására. Legfeljebb a hangját használják föl, ám a figurát színész formálja meg. így történt ez többek között a Dérynében is: Tolnay Klári alakította a címszerepet, és Gyurkovics Mária énekelt. Csaknem negyven éve készült a Felfelé a lejtőn című kellemes vígjáték, amelynek női főszerepét az Operaház ifjú dívája, Házy Erzsébet játszotta. Bár énekelt a filmben néhány kellemes dalt, nem ez volt a legfontosabb. Házy Erzsébet azon kivételes tehetségek közé tartozott, akiket a természet nemcsak szép szopránhanggal, kivételes muzikalitással áldott meg, hanem remek színészi képességgel és gyönyörű külsővel is. így azután érthető, hogy az énekesi babérra vágyó, gyári óvónő szerepében is remekül megállta a helyét a nagy színésztársak - Kálmán György és Ráday Imre - mellett. Házy Erzsébetből igazi filmsztár lehetett volna, ha Amerikában kap lehetőséget. Így azonban nagy ívű operaénekesi pályáján csak kellemes kikapcsolódást jelenthetett a filmezés. Nyilván sok olyan néző látta a filmvásznon és most, a tévé képernyőjén, aki annak idején az Operában tapsolt neki. Nem csalódtak benne most sem. Igazán nagy veszteség, hogy oly korán eltávozott az élők sorából. L. Zs.
3409 Búbánat 2016-05-05 18:39:50
Dunántúli Napló, 1985. április 12. Emlékezés régi VIT-ekre - Varsó, 1955 Most induló sorozatunkban olyan baranyaiakkal beszélgetünk, akik valamelyik korábbi Világifjúsági Találkozón részt vettek, s a magyar küldöttségben megyénket képviselték. * Varsó, 1955 augusztusa. Ekkor a lengyel főváros az V. Világifjúsági Találkozó színhelye. Pusztai József, akkor a Pécs városi DISZ Bizottság első titkára - ma az Asztalos kollégium igazgatója -, szívesen emlékszik vissza erre az eseményre. A varsói VIT-en már 115 ország ifjúsága képviseltette magát, a VIT-ek addigi történetében ekkor érkeztek fiatalok a legtöbb országból. - Körülbelül tízen mehettünk a megyéből, ebből hárman voltunk pécsiek. Ha jól emlékszem, a magyar delegáció 7-800 fős lehetett. Volt egy politikai, egy kulturális és egy sportküldöttség. A politikai küldöttség három csoportból állt, ezek egyikének voltam én a vezetője. Most így visszagondolva, először HÁZY ERZSÉBET neve jut eszembe, fénykorában volt akkor, ő mint a kulturális delegáció tagja jött velünk. Nagy dolog volt akkor külföldre utazni, nem úgy, mint manapság. - Hogyan él önben a harminc évvel ezelőtti város? - Varsó még nagyon romos volt, de a körülményekhez képest a lehető legjobb ellátást próbálták biztosítani nekünk. Iskolákban helyezték el a résztvevőket. A Marsalkowskán vonultunk végig a Tudomány és Kultúra palotája elé, ahol az ünnepélyes megnyitót tartották. […]
Dunántúli Napló, 1985. április 12. Emlékezés régi VIT-ekre - Varsó, 1955 Most induló sorozatunkban olyan baranyaiakkal beszélgetünk, akik valamelyik korábbi Világifjúsági Találkozón részt vettek, s a magyar küldöttségben megyénket képviselték. * Varsó, 1955 augusztusa. Ekkor a lengyel főváros az V. Világifjúsági Találkozó színhelye. Pusztai József, akkor a Pécs városi DISZ Bizottság első titkára - ma az Asztalos kollégium igazgatója -, szívesen emlékszik vissza erre az eseményre. A varsói VIT-en már 115 ország ifjúsága képviseltette magát, a VIT-ek addigi történetében ekkor érkeztek fiatalok a legtöbb országból. - Körülbelül tízen mehettünk a megyéből, ebből hárman voltunk pécsiek. Ha jól emlékszem, a magyar delegáció 7-800 fős lehetett. Volt egy politikai, egy kulturális és egy sportküldöttség. A politikai küldöttség három csoportból állt, ezek egyikének voltam én a vezetője. Most így visszagondolva, először HÁZY ERZSÉBET neve jut eszembe, fénykorában volt akkor, ő mint a kulturális delegáció tagja jött velünk. Nagy dolog volt akkor külföldre utazni, nem úgy, mint manapság. - Hogyan él önben a harminc évvel ezelőtti város? - Varsó még nagyon romos volt, de a körülményekhez képest a lehető legjobb ellátást próbálták biztosítani nekünk. Iskolákban helyezték el a résztvevőket. A Marsalkowskán vonultunk végig a Tudomány és Kultúra palotája elé, ahol az ünnepélyes megnyitót tartották. […]
3408 Búbánat 2016-05-05 18:36:12 [Válasz erre: 3406 Búbánat 2016-05-05 18:28:53]
Dunántúli Napló, 1978. december 10. Operettest Meszesen A pécs-meszesi József Attila Művelődési Ház évek óta változatossá teszi a város művelődési életét, legfőképpen azzal, hogy fővárosi művészek különböző estjeit rendezi meg. Ennek során év elején nagy sikerű operettműsort rendeztek, a Magyar Állami Operaház énekeseinek előadásában. Akkor Strauss két művére, a Cigánybáróra és a Denevérre fűzték fel a műsor dalait, most, december 11-én, hétfőn este 19 órakor Lehár-műsor lesz. Ezúttal is a zeneszerző két műve képezi az est gerincét, mégpedig a Mosoly országa és a Víg özvegy. A gazdag műsorban énekel: Házy Erzsébet, Ötvös Csilla, Ötvös Csaba és dr. Turpinszky Béla, zongorán pedig Dénes Erzsébet kísér.
Dunántúli Napló, 1978. december 10. Operettest Meszesen A pécs-meszesi József Attila Művelődési Ház évek óta változatossá teszi a város művelődési életét, legfőképpen azzal, hogy fővárosi művészek különböző estjeit rendezi meg. Ennek során év elején nagy sikerű operettműsort rendeztek, a Magyar Állami Operaház énekeseinek előadásában. Akkor Strauss két művére, a Cigánybáróra és a Denevérre fűzték fel a műsor dalait, most, december 11-én, hétfőn este 19 órakor Lehár-műsor lesz. Ezúttal is a zeneszerző két műve képezi az est gerincét, mégpedig a Mosoly országa és a Víg özvegy. A gazdag műsorban énekel: Házy Erzsébet, Ötvös Csilla, Ötvös Csaba és dr. Turpinszky Béla, zongorán pedig Dénes Erzsébet kísér.
3407 Búbánat 2016-05-05 18:33:48
Dunántúli Napló, 1978. július 8. Képernyő előtt Portrégondok Van bőven tűnődni való a televízió portréműsorain. Nemcsak azért, mert többféle okból is érdekesek ezek a műsorok, hanem azért is, mert a televíziós portré igen nagy eszköz, népszerűséget ad, reflektorfénybe állít, lehetőséget nyújt valakinek személyisége megmutatására, nézetei kifejtésére. A televíziós portré tehát az orientálásnak olyan erőteljes eszköze, amelyre nem lehet elég figyelmet fordítani. Mármost hosszú ideje tűnődöm azon is, vajon minek alapján dől el, hogy a meglehetős választékból kiknek jut ez a nagy lehetőség. Egy időben azt hittem, csak az érdemek döntenek, egy-egy szakma, művészeti ág legjobbjai kerülnek képernyőre, s pusztán idő kérdése, mikor, milyen sorrendben. Ezt a meggyőződésemet azonban föl kellett adnom. Gondoltam, ta lán bizonyos számú megélt év adhatja meg ezt a tisztességet. De ez is megdőlt. Maradt volna . . . hm, szóval a személyes ismeretség, apró pluszként. M int az egyetemi felvételiknél, ahol azonos számú pontot elért jelöltek közül kell választani, a televíziónak is valamiféle bizottsága, mint felvételi bizottság, személyes emlékei, véleményei alapján döntene . . . Jelenleg nincs véleményem, sőt, hajlok arra, hogy a véletlenre hárítsam a felelősséget, hátha valami titkos kalapból húzzák ki a neveket? Házy Erzsébet esetében korántsem a jogosultságot vitatom, ez nyilvánvaló. Szép és széphangú magánénekesünket az egész ország ismeri, miért is ne láthatnánk egy estén sokféle szerepben, sokféle maszkban, miért is ne hallanánk tőle valami közelebbit önmagáról, szerepeiről, a világról vallott nézeteiről. Csakhogy ezúttal portréfilmnek neveztek egy olyan műsort, amelyet inkább önálló estnek lehetett volna nevezni. Ami ebben portré lehetett volna, azt egy beszélgetés jelentette, amely egy rumlis öltözőben zajlott, nyilván stílszerűnek, hangulatkeltőnek szánva, de csak azt elérve, hogy a néző is kényelmetlenül feszengjen, mintha attól félne, nehogy ráüljön véletlenül egy ledobott kalapra vagy szőrmesálra. A beszélgetés maga pedig, akár az a bizonyos anatómiai ló, magán viselte mindazokat a betegségeket, amelyek mostanában a művészinterjúkat rágják. Antal Imre, akinek sokoldalúságát, tájékozottságát, szellemességét eszünkben sincs vitatni, ezúttal vagy teljesen felkészületlen volt, vagy valami megbénította. Különben aligha tett volna fel olyan kérdéseket, amelyekre nem lehet felelni. Nevezetesen például: „m aga bújik a szerepbe, vagy magához igazítja?" és hasonlók. „Is, is” - válaszolhatta volna lakonikusan Házy Erzsébet, ha nem lett volna udvarias. Az pedig, hogy fogalmazza meg ars poeticáját — szintén nem valami gondolatébresztő és eredeti felszólítás. így aztán Házy Erzsébetről semmit sem tudtunk meg, csak általánosságokat. Pedig a beszélgetéshez partnert is „szerződtettek" Kórodi András karmester személyében. Ebből a hármasból viszont a másik gyakorta jelentkező, kínos helyzet adódott: a képernyőn dicsérgetik agyba-főbe egymást művészeink. Erre most már ideje lenne fölfigyelni és kiirtani valahogyan televíziós műsorainkból.
Dunántúli Napló, 1978. július 8. Képernyő előtt Portrégondok Van bőven tűnődni való a televízió portréműsorain. Nemcsak azért, mert többféle okból is érdekesek ezek a műsorok, hanem azért is, mert a televíziós portré igen nagy eszköz, népszerűséget ad, reflektorfénybe állít, lehetőséget nyújt valakinek személyisége megmutatására, nézetei kifejtésére. A televíziós portré tehát az orientálásnak olyan erőteljes eszköze, amelyre nem lehet elég figyelmet fordítani. Mármost hosszú ideje tűnődöm azon is, vajon minek alapján dől el, hogy a meglehetős választékból kiknek jut ez a nagy lehetőség. Egy időben azt hittem, csak az érdemek döntenek, egy-egy szakma, művészeti ág legjobbjai kerülnek képernyőre, s pusztán idő kérdése, mikor, milyen sorrendben. Ezt a meggyőződésemet azonban föl kellett adnom. Gondoltam, ta lán bizonyos számú megélt év adhatja meg ezt a tisztességet. De ez is megdőlt. Maradt volna . . . hm, szóval a személyes ismeretség, apró pluszként. M int az egyetemi felvételiknél, ahol azonos számú pontot elért jelöltek közül kell választani, a televíziónak is valamiféle bizottsága, mint felvételi bizottság, személyes emlékei, véleményei alapján döntene . . . Jelenleg nincs véleményem, sőt, hajlok arra, hogy a véletlenre hárítsam a felelősséget, hátha valami titkos kalapból húzzák ki a neveket? Házy Erzsébet esetében korántsem a jogosultságot vitatom, ez nyilvánvaló. Szép és széphangú magánénekesünket az egész ország ismeri, miért is ne láthatnánk egy estén sokféle szerepben, sokféle maszkban, miért is ne hallanánk tőle valami közelebbit önmagáról, szerepeiről, a világról vallott nézeteiről. Csakhogy ezúttal portréfilmnek neveztek egy olyan műsort, amelyet inkább önálló estnek lehetett volna nevezni. Ami ebben portré lehetett volna, azt egy beszélgetés jelentette, amely egy rumlis öltözőben zajlott, nyilván stílszerűnek, hangulatkeltőnek szánva, de csak azt elérve, hogy a néző is kényelmetlenül feszengjen, mintha attól félne, nehogy ráüljön véletlenül egy ledobott kalapra vagy szőrmesálra. A beszélgetés maga pedig, akár az a bizonyos anatómiai ló, magán viselte mindazokat a betegségeket, amelyek mostanában a művészinterjúkat rágják. Antal Imre, akinek sokoldalúságát, tájékozottságát, szellemességét eszünkben sincs vitatni, ezúttal vagy teljesen felkészületlen volt, vagy valami megbénította. Különben aligha tett volna fel olyan kérdéseket, amelyekre nem lehet felelni. Nevezetesen például: „m aga bújik a szerepbe, vagy magához igazítja?" és hasonlók. „Is, is” - válaszolhatta volna lakonikusan Házy Erzsébet, ha nem lett volna udvarias. Az pedig, hogy fogalmazza meg ars poeticáját — szintén nem valami gondolatébresztő és eredeti felszólítás. így aztán Házy Erzsébetről semmit sem tudtunk meg, csak általánosságokat. Pedig a beszélgetéshez partnert is „szerződtettek" Kórodi András karmester személyében. Ebből a hármasból viszont a másik gyakorta jelentkező, kínos helyzet adódott: a képernyőn dicsérgetik agyba-főbe egymást művészeink. Erre most már ideje lenne fölfigyelni és kiirtani valahogyan televíziós műsorainkból.
3406 Búbánat 2016-05-05 18:28:53
Dunántúli Napló, 1978. január 22. HÁZY ERZSÉBET Meszesen énekel Házy Erzsébet Kossuth-díjas érdemes művész, az Állami Operaház magánénekese január 23-án, holnap délután 5 és este 8 órakor Pécsett lép fel, a meszesi József Attila Művelődési Házban. Horváth Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház zenei főrendezője szerkesztett egy főként Johann Strauss-művekből álló estet. A néhány évvel ezelőtt a Pécsi Nemzeti Színházban operákat és operetteket színpadra állító Horváth Zoltán azonban a Cigánybáró és a Denevér legszebb énekes jelenetei mellé más ismert operettdalokat és kettősöket is a műsorba szerkesztett. Házy Erzsébet partnerei lesznek: Ötvös Csilla, Ötvös Csaba, dr. Turpinszky Béla és a zongorakísérő Dénes Erzsébet karmester, valamennyien az Állami Operaház tagjai. (Képünkön: Házy Erzsébet)
Dunántúli Napló, 1978. január 22. HÁZY ERZSÉBET Meszesen énekel Házy Erzsébet Kossuth-díjas érdemes művész, az Állami Operaház magánénekese január 23-án, holnap délután 5 és este 8 órakor Pécsett lép fel, a meszesi József Attila Művelődési Házban. Horváth Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház zenei főrendezője szerkesztett egy főként Johann Strauss-művekből álló estet. A néhány évvel ezelőtt a Pécsi Nemzeti Színházban operákat és operetteket színpadra állító Horváth Zoltán azonban a Cigánybáró és a Denevér legszebb énekes jelenetei mellé más ismert operettdalokat és kettősöket is a műsorba szerkesztett. Házy Erzsébet partnerei lesznek: Ötvös Csilla, Ötvös Csaba, dr. Turpinszky Béla és a zongorakísérő Dénes Erzsébet karmester, valamennyien az Állami Operaház tagjai. (Képünkön: Házy Erzsébet)
3405 Búbánat 2016-05-05 18:24:41
Dunántúli Napló, 1969. november 7. Új helyiséget kapott a Párizsi Magyar Intézet Kedden este felavatták a Párizsi Magyar intézet új helyiségeit. Az Invalides közelében fekvő új helyiséget, amely méltóbb és tágasabb keretet nyújt a magyar kultúra franciaországi terjesztésére, mint a Quartier Latin-ben volt előző székház, dr. Pesta László, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke adta át rendeltetésének. Az avatóünnepség rövid műsorában közreműködött HÁZY ERZSÉBET, az Állami Operaház magánénekese, Sebestyén Ernő hegedűművész és Pál Tamás zongoraművész. Az avatóünnepség keretében dr. Pesta László átnyújtotta a Kulturális Kapcsolatok Intézetének a magyar kultúra külföldi terjesztéséért adományozott emlékérmet Jacqueline Ribiere- Raverlat zenetanárnőnek, aki Kodály pedagógiai módszerének franciaországi elterjesztésében szerzett érdemeket és Guillevic költőnek, aki a magyar költészet sok remekét fordította le francia nyelvre.
Dunántúli Napló, 1969. november 7. Új helyiséget kapott a Párizsi Magyar Intézet Kedden este felavatták a Párizsi Magyar intézet új helyiségeit. Az Invalides közelében fekvő új helyiséget, amely méltóbb és tágasabb keretet nyújt a magyar kultúra franciaországi terjesztésére, mint a Quartier Latin-ben volt előző székház, dr. Pesta László, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke adta át rendeltetésének. Az avatóünnepség rövid műsorában közreműködött HÁZY ERZSÉBET, az Állami Operaház magánénekese, Sebestyén Ernő hegedűművész és Pál Tamás zongoraművész. Az avatóünnepség keretében dr. Pesta László átnyújtotta a Kulturális Kapcsolatok Intézetének a magyar kultúra külföldi terjesztéséért adományozott emlékérmet Jacqueline Ribiere- Raverlat zenetanárnőnek, aki Kodály pedagógiai módszerének franciaországi elterjesztésében szerzett érdemeket és Guillevic költőnek, aki a magyar költészet sok remekét fordította le francia nyelvre.
3404 Búbánat 2016-05-05 18:18:41 [Válasz erre: 3402 Búbánat 2016-05-05 18:17:15]
Sajnos, a szöveget így tördelte be az informatikai rendszer...
Sajnos, a szöveget így tördelte be az informatikai rendszer...
3403 Búbánat 2016-05-05 18:18:38 [Válasz erre: 3402 Búbánat 2016-05-05 18:17:15]
Sajnos, a szöveget így tördelte be az informatikai rendszer...
Sajnos, a szöveget így tördelte be az informatikai rendszer...
3402 Búbánat 2016-05-05 18:17:15
Dunántúli Napló, 1969. március 30. Házy Erzsébet a bíróság előtt H á z y E r z s é b e t, a M a g y a r Á l la m i O p e r a h á z t a g ja, g é p k o c s i j á t i t t a s á l la p o t b a n v e z e t te , m a j d e m i a t t i n t é z k e d ő r e n d ő r ö k e t s é r te g e t t e . A p e s ti K ö z p o n ti K e r ü le ti B író s á g b ű n ö s n e k m o n d t a k i i t t a s á l l a p o tb a n v a ló j á r m ű v e z e t é s é s h a tó s á g m e g s é r t é s e b ű n te t t é b e n é s e z é r t h a te z e r f o r i n t p é n z b ü n te t é s r e í t é l t e . A z í t é le t e l l e n a z ü g y é s z f e l le b b e z é s i ó v á s t j e le n te t t b e s ú ly o s a b b b ü n te t é s k i s z a b á s a v é g e t t é s a z é r t, m e r t a b író s á g m e l l é k b ü n te t é s k é n t n e m t i l t o t t a e l a g é p j á r m ű v e z e t é s tő l.
Dunántúli Napló, 1969. március 30. Házy Erzsébet a bíróság előtt H á z y E r z s é b e t, a M a g y a r Á l la m i O p e r a h á z t a g ja, g é p k o c s i j á t i t t a s á l la p o t b a n v e z e t te , m a j d e m i a t t i n t é z k e d ő r e n d ő r ö k e t s é r te g e t t e . A p e s ti K ö z p o n ti K e r ü le ti B író s á g b ű n ö s n e k m o n d t a k i i t t a s á l l a p o tb a n v a ló j á r m ű v e z e t é s é s h a tó s á g m e g s é r t é s e b ű n te t t é b e n é s e z é r t h a te z e r f o r i n t p é n z b ü n te t é s r e í t é l t e . A z í t é le t e l l e n a z ü g y é s z f e l le b b e z é s i ó v á s t j e le n te t t b e s ú ly o s a b b b ü n te t é s k i s z a b á s a v é g e t t é s a z é r t, m e r t a b író s á g m e l l é k b ü n te t é s k é n t n e m t i l t o t t a e l a g é p j á r m ű v e z e t é s tő l.
3401 Búbánat 2016-05-05 18:12:10
Dunántúli Napló, 1962. december 18. Díszelőadásban újította fel az Állami Operaház Kodály Háry Jánosát Kodály Zoltán születésetek 80. évfordulóján az Állami Operaház díszelőadásban, újította fel a Háry Jánost. Az előadás megkezdése előtt a közönség percekig tartó tapssal köszöntötte Kodály Zoltánt, akinek a második felvonást követő szünetben HÁZY ERZSÉBET az együttes nevében koszorút nyújtott át.
Dunántúli Napló, 1962. december 18. Díszelőadásban újította fel az Állami Operaház Kodály Háry Jánosát Kodály Zoltán születésetek 80. évfordulóján az Állami Operaház díszelőadásban, újította fel a Háry Jánost. Az előadás megkezdése előtt a közönség percekig tartó tapssal köszöntötte Kodály Zoltánt, akinek a második felvonást követő szünetben HÁZY ERZSÉBET az együttes nevében koszorút nyújtott át.
3400 Búbánat 2016-05-05 18:09:53
Dunántúli Napló, 1959. március 3. F E L F E L É A L E J T Ő N Zenés bűnügyi vígjáték; Vagyis elsősorban vígjáték — a javából —, aztán helyenként zenei betétek tarkítják, amelyek feltehetőleg hamarosan az utcára szivárognak új slágerek formájában, s végül van benne egy kis izgalom is, egy kémbanda felgöngyölítésének története. Mindezek alapján talán azt gondolhatná valaki, hogy a film túl sokat markol, és - ahogy ebből következik - keveset fog. De, hála Darvas Szilárdnak és Királyhegyi Pálnak a jó forgatókönyvért, s Gertler Viktornak, az ötlet- dús, szép rendezésért: ez nem történik meg; a kémhistória izgalmas, de sehol nem okoz kesernyés szájízt, hogy a végső kifejlés nyilvánvaló — ezt bizonyítják a gyorsan pergő, hallatlanul humoros jelenetek. Viszont a vígjáték sem válik erőltetetten nyúlóssá, — mert ezt pedig a bűnügyi fejlemények teszik lehetetlenné. (így esik, hogy még az elmaradhatatlan kocsmai verekedés sem bosszantja a nézőt.) Ami pedig a dalbetéteket illeti, Polgár Tibort nem kell külön bemutatnunk, a neve egymagában is elegendő, hogy tudjuk: fülbemászó, kellemes dallamokról van itt sző, s ha ehhez még HÁZY ERZSÉBET gyönyörű hangját és bájos megjelenését is hozzáadjuk, akkor előttünk áll a film kedvessége, „líraisága“ is. Általában: nagyszerűbbnél nagyszerűbb színészek tűnnek fel a vásznon, ami önmagában is a siker egyik biztosítéka. Majdnem azt mondhatnánk, hogy összezsúfolták ebben a filmben az összes élvonalbeli komikust. Kálmán Györgyön és Ráday Imrén kívül (ők a főszereplők, és nevükhöz méltóan jók) feltűnik Kazal László, Ascher Oszkár, Szabó Ernő, Psota Irén, Keleti László, Rozsos István, Kibédi Ervin, Peti Sándor, Benedek Tibor stb. A film alkotói természetesen mondani is akartak valamit a nézőnek, azonkívül, hogy meg- nevettették. Ez a mondanivaló a címben is bennfoglaltatik, ha mindjárt humoros formában is, ami viszont nem baj egy vígjátéknál. Mester Lajos, a fiatal bőrgyári munkás, elindul a lejtőn, de hogy, hogy nem, felfelé halad rajta. Nem akar a film nagyot mondani, és nagyot ábrázolni, lelki gyötrelmekkel és hű lélekrajzzal. Csak annyit: hogyan kerül ki a rossz társaságból a már-már hozzájuk láncolt, de alapjában becsületes fiatalember, esetlen jószívűsége, lángoló szerelme és csetlés-botlásában is nyugodt, férfias bátorsága útján. Ennyit és nem többet akar mondani a film, de ezt sikerül is elmondania, kedvesen, mulattatóan, élvezetesen és csöppet sem rontva a magyar vígjátékok eddigi színvonalát. H.E.
Dunántúli Napló, 1959. március 3. F E L F E L É A L E J T Ő N Zenés bűnügyi vígjáték; Vagyis elsősorban vígjáték — a javából —, aztán helyenként zenei betétek tarkítják, amelyek feltehetőleg hamarosan az utcára szivárognak új slágerek formájában, s végül van benne egy kis izgalom is, egy kémbanda felgöngyölítésének története. Mindezek alapján talán azt gondolhatná valaki, hogy a film túl sokat markol, és - ahogy ebből következik - keveset fog. De, hála Darvas Szilárdnak és Királyhegyi Pálnak a jó forgatókönyvért, s Gertler Viktornak, az ötlet- dús, szép rendezésért: ez nem történik meg; a kémhistória izgalmas, de sehol nem okoz kesernyés szájízt, hogy a végső kifejlés nyilvánvaló — ezt bizonyítják a gyorsan pergő, hallatlanul humoros jelenetek. Viszont a vígjáték sem válik erőltetetten nyúlóssá, — mert ezt pedig a bűnügyi fejlemények teszik lehetetlenné. (így esik, hogy még az elmaradhatatlan kocsmai verekedés sem bosszantja a nézőt.) Ami pedig a dalbetéteket illeti, Polgár Tibort nem kell külön bemutatnunk, a neve egymagában is elegendő, hogy tudjuk: fülbemászó, kellemes dallamokról van itt sző, s ha ehhez még HÁZY ERZSÉBET gyönyörű hangját és bájos megjelenését is hozzáadjuk, akkor előttünk áll a film kedvessége, „líraisága“ is. Általában: nagyszerűbbnél nagyszerűbb színészek tűnnek fel a vásznon, ami önmagában is a siker egyik biztosítéka. Majdnem azt mondhatnánk, hogy összezsúfolták ebben a filmben az összes élvonalbeli komikust. Kálmán Györgyön és Ráday Imrén kívül (ők a főszereplők, és nevükhöz méltóan jók) feltűnik Kazal László, Ascher Oszkár, Szabó Ernő, Psota Irén, Keleti László, Rozsos István, Kibédi Ervin, Peti Sándor, Benedek Tibor stb. A film alkotói természetesen mondani is akartak valamit a nézőnek, azonkívül, hogy meg- nevettették. Ez a mondanivaló a címben is bennfoglaltatik, ha mindjárt humoros formában is, ami viszont nem baj egy vígjátéknál. Mester Lajos, a fiatal bőrgyári munkás, elindul a lejtőn, de hogy, hogy nem, felfelé halad rajta. Nem akar a film nagyot mondani, és nagyot ábrázolni, lelki gyötrelmekkel és hű lélekrajzzal. Csak annyit: hogyan kerül ki a rossz társaságból a már-már hozzájuk láncolt, de alapjában becsületes fiatalember, esetlen jószívűsége, lángoló szerelme és csetlés-botlásában is nyugodt, férfias bátorsága útján. Ennyit és nem többet akar mondani a film, de ezt sikerül is elmondania, kedvesen, mulattatóan, élvezetesen és csöppet sem rontva a magyar vígjátékok eddigi színvonalát. H.E.
3399 Búbánat 2016-05-05 18:03:41 [Válasz erre: 3398 Búbánat 2016-05-05 17:54:36]
Dunántúli Napló, 1959. február 4. „Ilyen vagyok… Milyen? Hát olyan... hogy is mondjam — semmilyen. Na, jó, rendben van. Akkor úgy mondom, hogy majdnem semmilyen. Ismeritek-e azt a kedves, Boyer asszonytól oly sokszor hallott sanzont, hogy „Ilyen vagyok, ilyen ...”? Igen? Ugye az igazi sanzon? Ha most e párizsi dalocskának címével fémjeleznek egy sanzonestet — miként azt az Országos Rendezőiroda tette — akkor már sokat várunk. Többet, maradandóbbat is, valami felejthetetlent. Már csak azért is, mert sanzonirodalmunk nagyon szegényes, így hát nem csoda, ha igényeljük, akarjuk, szeretjük. Mit kaptunk mégis? Nem sokat. Pedig a nevek ígéretesek voltak: Zsolnán Hédi, Bara Margit, Horváth Tivadar, Breitner János ... stb. De Zsolnay Hédi — a jó pesti esztrád-szokás szerint — persze el sem jött. Lehet, hogy valóban komoly oka volt a távolmaradásra, de hát az ég szerelmére, volt-e már Pécsett olyan hétfő esti műsor, amelyen kivétel nélkül megláttuk valamennyi beharangozott előadóművészt? Ki emlékszik ilyesmire? A „vidéki” közönség lebecsülése aztán folytatódott az előadáson. A keretjátékban szereplő Kamarás Gyula jó színész. Csak most éppen rosszul játszott. Póz, műkedvelői harsogás, imitáció, indokolatlan cselekvések, amelyeket valahogy még eltűrnénk a cirkusz porondján, de nem színpadon. Partnere, Faragó Vera egyszerűen nem találta meg a helyét a keretjátékban. Hogy aztán ez az élettelensége csupán csak abból a nagyon téves felfogásból adódott-e, hogy az esztrád-műsor mindent, vidéken pedig a legtöbbet elbír, nem tudni? És Bara Margit? Láttuk filmen, láttuk színpadon, hallottuk a rádióban, s felismertünk benne egy ígéretes jövő előtt álló tehetséges, fiatal művészt. De a „művész"-i ranggal (mert rang és nem cím) nem dobálódzunk, ezt meg kell védenie annak, aki birtokában van. Vagyis: művészi rangjához m é l t ó t nyújt! Bara Margit nem nyújtott. Félreértés ne essék: é n e k e l- jen. Tessék, lépjen csak fel az esztrád színpadára. De tőle ott is m ű v é s z e te t vár a közönség. Hiszen meg volt rá minden adottsága: a sanzon — a slágerrel ellentétben — színészi játékot is követel, átélést, alakítást a megfelelő hang mellett. Már pedig Bara Margit elsősorban színész, tehát játékával valamit emelhetett volna azon a rosszul kiválasztott, gyengécske sanzon-utánzaton. Nem tette. S ezzel csalódást okozott a közönségnek. Ezen az estén mi nyújtott kárpótlást e hibákért? Horváth Tivadar, Simor Erzsi, Házy Erzsébet, a spanyol származású Jőse Arza- Mendia és a két balett-táncos. Horváth Tivadar „füttyös” sanzonja elénk hozta a nagyvárosok egyszerű, szürke emberének lelkivilágát. Simor Erzsin kellemesen meglepődtünk; kedvesen, pajkosan énekelte el néhány sanzonját. Hogy Házy Erzsébet, a fiatal opera-énekesnő belecsöppent a könnyű műfaj együttesébe, csak igazán dicsérendő dolog. Mert hiszen nincs törvény arra. hogy sanzont, apró műdalokat csak mélytónusú, úgynevezett „dizőz"-hangon lehet előadni. Házy Erzsébet gyönyörű szopránján hallgatni a városok „népdalait" újszerű és ennek a hangstílusnak van is jövője a sanzon-muzsikában. Mindent egybevetve: még szerencse, hogy az egész est folyamán azért gyönyörködhettünk néhány — (vagy még annál is kevesebb), művészi igénnyel előadott számban, az említettek tolmácsolásában. Csak hogy — sajnos — e kevéske gyöngyszemek még sem tudták feledtetni velünk a silány keretjáték és szöveg, a félvállról nyújtott alakítások, a rendezetlenség és a művészietlenség okozta kellemetlen ízt. (RAB)
Dunántúli Napló, 1959. február 4. „Ilyen vagyok… Milyen? Hát olyan... hogy is mondjam — semmilyen. Na, jó, rendben van. Akkor úgy mondom, hogy majdnem semmilyen. Ismeritek-e azt a kedves, Boyer asszonytól oly sokszor hallott sanzont, hogy „Ilyen vagyok, ilyen ...”? Igen? Ugye az igazi sanzon? Ha most e párizsi dalocskának címével fémjeleznek egy sanzonestet — miként azt az Országos Rendezőiroda tette — akkor már sokat várunk. Többet, maradandóbbat is, valami felejthetetlent. Már csak azért is, mert sanzonirodalmunk nagyon szegényes, így hát nem csoda, ha igényeljük, akarjuk, szeretjük. Mit kaptunk mégis? Nem sokat. Pedig a nevek ígéretesek voltak: Zsolnán Hédi, Bara Margit, Horváth Tivadar, Breitner János ... stb. De Zsolnay Hédi — a jó pesti esztrád-szokás szerint — persze el sem jött. Lehet, hogy valóban komoly oka volt a távolmaradásra, de hát az ég szerelmére, volt-e már Pécsett olyan hétfő esti műsor, amelyen kivétel nélkül megláttuk valamennyi beharangozott előadóművészt? Ki emlékszik ilyesmire? A „vidéki” közönség lebecsülése aztán folytatódott az előadáson. A keretjátékban szereplő Kamarás Gyula jó színész. Csak most éppen rosszul játszott. Póz, műkedvelői harsogás, imitáció, indokolatlan cselekvések, amelyeket valahogy még eltűrnénk a cirkusz porondján, de nem színpadon. Partnere, Faragó Vera egyszerűen nem találta meg a helyét a keretjátékban. Hogy aztán ez az élettelensége csupán csak abból a nagyon téves felfogásból adódott-e, hogy az esztrád-műsor mindent, vidéken pedig a legtöbbet elbír, nem tudni? És Bara Margit? Láttuk filmen, láttuk színpadon, hallottuk a rádióban, s felismertünk benne egy ígéretes jövő előtt álló tehetséges, fiatal művészt. De a „művész"-i ranggal (mert rang és nem cím) nem dobálódzunk, ezt meg kell védenie annak, aki birtokában van. Vagyis: művészi rangjához m é l t ó t nyújt! Bara Margit nem nyújtott. Félreértés ne essék: é n e k e l- jen. Tessék, lépjen csak fel az esztrád színpadára. De tőle ott is m ű v é s z e te t vár a közönség. Hiszen meg volt rá minden adottsága: a sanzon — a slágerrel ellentétben — színészi játékot is követel, átélést, alakítást a megfelelő hang mellett. Már pedig Bara Margit elsősorban színész, tehát játékával valamit emelhetett volna azon a rosszul kiválasztott, gyengécske sanzon-utánzaton. Nem tette. S ezzel csalódást okozott a közönségnek. Ezen az estén mi nyújtott kárpótlást e hibákért? Horváth Tivadar, Simor Erzsi, Házy Erzsébet, a spanyol származású Jőse Arza- Mendia és a két balett-táncos. Horváth Tivadar „füttyös” sanzonja elénk hozta a nagyvárosok egyszerű, szürke emberének lelkivilágát. Simor Erzsin kellemesen meglepődtünk; kedvesen, pajkosan énekelte el néhány sanzonját. Hogy Házy Erzsébet, a fiatal opera-énekesnő belecsöppent a könnyű műfaj együttesébe, csak igazán dicsérendő dolog. Mert hiszen nincs törvény arra. hogy sanzont, apró műdalokat csak mélytónusú, úgynevezett „dizőz"-hangon lehet előadni. Házy Erzsébet gyönyörű szopránján hallgatni a városok „népdalait" újszerű és ennek a hangstílusnak van is jövője a sanzon-muzsikában. Mindent egybevetve: még szerencse, hogy az egész est folyamán azért gyönyörködhettünk néhány — (vagy még annál is kevesebb), művészi igénnyel előadott számban, az említettek tolmácsolásában. Csak hogy — sajnos — e kevéske gyöngyszemek még sem tudták feledtetni velünk a silány keretjáték és szöveg, a félvállról nyújtott alakítások, a rendezetlenség és a művészietlenség okozta kellemetlen ízt. (RAB)
3398 Búbánat 2016-05-05 17:54:36
Dunántúli Napló, 1959. február 1. Az Országos Rendezőiroda „Ilyen vagyok” címmel nagyszabású sanzon-parádét mutat be február 2-án, hétfőn a pécsi színházban. A vidám keretjáték ötletében a könnyű múzsa nehéz küzdelmet folytat szerzőjével egy sanzon megszületéséért, miközben felvonultatja a maga sokszínű és sok hangulatú arculatát. Közreműködnek: Bara Margit, Házy Erzsébet, Simor Erzsi. Breitner János, Horváth Tivadar, Tóth Éva, Róbert Frigyes, Jose Arzamendia paraguayi énekes. A sanzon múzsáját Faragó Vera alakítja, az író szerepét Kamarás Gyuia játssza.
Dunántúli Napló, 1959. február 1. Az Országos Rendezőiroda „Ilyen vagyok” címmel nagyszabású sanzon-parádét mutat be február 2-án, hétfőn a pécsi színházban. A vidám keretjáték ötletében a könnyű múzsa nehéz küzdelmet folytat szerzőjével egy sanzon megszületéséért, miközben felvonultatja a maga sokszínű és sok hangulatú arculatát. Közreműködnek: Bara Margit, Házy Erzsébet, Simor Erzsi. Breitner János, Horváth Tivadar, Tóth Éva, Róbert Frigyes, Jose Arzamendia paraguayi énekes. A sanzon múzsáját Faragó Vera alakítja, az író szerepét Kamarás Gyuia játssza.
3397 Búbánat 2016-05-05 17:52:30
Dunántúli Napló A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI ADÓJÁNAK 1958. május 10-i, szombati műsora a 223,8 méteres középhullámon 18.20: "Tavaszi zsongás" Közvetítés a Pécsi Nemzeti Színházból. Közreműködnek: Bárdos Anna. Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád, Petri Miklós. Konferál: Rácz György. A Pécsi Szimfonikus Zenekart Paulusz Elemér vezényli.
Dunántúli Napló A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI ADÓJÁNAK 1958. május 10-i, szombati műsora a 223,8 méteres középhullámon 18.20: "Tavaszi zsongás" Közvetítés a Pécsi Nemzeti Színházból. Közreműködnek: Bárdos Anna. Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád, Petri Miklós. Konferál: Rácz György. A Pécsi Szimfonikus Zenekart Paulusz Elemér vezényli.
3396 Búbánat 2016-05-05 17:50:09
Dunántúli Napló, 1954. szeptember 26. Október 2-án: irodalmi és zenei est a Tiszti Klubban Az október első hetében megrendezendő ünnepi Könyvhét egyik kiemelkedő eseménye lesz az Írószövetség „Előszó“ című irodalmi és zenei műsora. Déry Tibor Kossuth- díjas, Abody Béla, Csoóri Sándor, Eörsi István, Fábián Zoltán József Attila-díjasok, Csorba Győző, Gyemis József, Kalász Márton, Papp László, Szántó Tibor írók részvételével. A műsorban fellépnek Házy Erzsébet, VIT-díjas, a Magyar Állami Opera tagja, Kohut Magda, a Budapesti Nemzeti Színház tagja, Göndöcs József, a Magyar Állami Opera tagja, Fábri Éva zongoraművésznő. Jegyek elővételben 6 forintos áron a Baranya-megyei Műsorirodánál (Pécs, Sallai utca 38, telefon: 36—32) a Széchenyi téri könyves boltiban és a Tiszti Klubban kaphatók.
Dunántúli Napló, 1954. szeptember 26. Október 2-án: irodalmi és zenei est a Tiszti Klubban Az október első hetében megrendezendő ünnepi Könyvhét egyik kiemelkedő eseménye lesz az Írószövetség „Előszó“ című irodalmi és zenei műsora. Déry Tibor Kossuth- díjas, Abody Béla, Csoóri Sándor, Eörsi István, Fábián Zoltán József Attila-díjasok, Csorba Győző, Gyemis József, Kalász Márton, Papp László, Szántó Tibor írók részvételével. A műsorban fellépnek Házy Erzsébet, VIT-díjas, a Magyar Állami Opera tagja, Kohut Magda, a Budapesti Nemzeti Színház tagja, Göndöcs József, a Magyar Állami Opera tagja, Fábri Éva zongoraművésznő. Jegyek elővételben 6 forintos áron a Baranya-megyei Műsorirodánál (Pécs, Sallai utca 38, telefon: 36—32) a Széchenyi téri könyves boltiban és a Tiszti Klubban kaphatók.
3395 Búbánat 2016-05-05 17:37:43
Dunántúli Napló, 1954. szeptember 24. GAZDAG MŰSORÚ IRODALMI ÉS ZENEI EST A KÖNYVHÉT ELŐESTÉJÉN Október 2-án, szombaton este 8 órakor „Előszó” címmel fővárosi és pécsi írók közreműködésével nagyszabású Irodalmi estet tartanak a Tiszti klubban. Az est gazdag műsorában Déry Tibor Kossuth-díjas, Csoóri Sándor, Eörsi István, Fábián Zoltán József Attila-díjas írókon kívül Házy Erzsébet és Göndöcs József, az Operaház, valamint Kohut Magda, a budapesti Nemzeti Színház tagja lép fel. Az ünnepi műsorra egységes, 6 forintos áron bocsátanak ki jegyeket.
Dunántúli Napló, 1954. szeptember 24. GAZDAG MŰSORÚ IRODALMI ÉS ZENEI EST A KÖNYVHÉT ELŐESTÉJÉN Október 2-án, szombaton este 8 órakor „Előszó” címmel fővárosi és pécsi írók közreműködésével nagyszabású Irodalmi estet tartanak a Tiszti klubban. Az est gazdag műsorában Déry Tibor Kossuth-díjas, Csoóri Sándor, Eörsi István, Fábián Zoltán József Attila-díjas írókon kívül Házy Erzsébet és Göndöcs József, az Operaház, valamint Kohut Magda, a budapesti Nemzeti Színház tagja lép fel. Az ünnepi műsorra egységes, 6 forintos áron bocsátanak ki jegyeket.
3394 Búbánat 2016-05-05 17:35:07
• Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)Történész szekció • Sin Edit: Visegrádi irodalmi topográfiája „Török Rezsőt tekintik a visegrád-szentgyörgypusztai művésznegyed alapítójának. (Később nyaranként Szentgyörgypusztán élt Fónay Márta, Melis György, HÁZY ERZSÉBET, Gobbi Hilda, Darvas Iván stb.) „ Forrás: http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Pmmf_04/?pg=322&layout=s
• Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)Történész szekció • Sin Edit: Visegrádi irodalmi topográfiája „Török Rezsőt tekintik a visegrád-szentgyörgypusztai művésznegyed alapítójának. (Később nyaranként Szentgyörgypusztán élt Fónay Márta, Melis György, HÁZY ERZSÉBET, Gobbi Hilda, Darvas Iván stb.) „ Forrás: http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Pmmf_04/?pg=322&layout=s
3393 Búbánat 2016-05-04 20:55:39 [Válasz erre: 3272 Búbánat 2015-10-01 11:37:29]
A 3.272. sorszám alatt már hoztam a youtube-ról a linket - de most látom, hogy ott nem a teljes jelenet van meg, mert a a duett elejét nem látni: Házy Erzsébet és Sárdy János – Kálmán Imre: Marica grófnő – Ne szólj kicsim, ne szólj Ez a filmrészlet csak 3:38 percnyi idejű volt. Most rátaláltam a teljes hosszúságú jelenetére: ez már 5:30 perc! [url] https://www.youtube.com/watch?v=E-XV-rO4Szo; Házy Erzsébet és Sárdy János – Kálmán Imre: Marica grófnő – Ne szólj kicsim, ne szólj (A teljesebb változat) [/url] A duett filmjét kétszer tekinthetjük meg, a második filmjelenet a teljes. (minden átmenet nélkül „összevágták”, így lett a kettő időtartama együttesen 10:31 perc.) Ezért az 5:00 perctől érdemes lejátszani Házy és Sárdy kettősét a linkről.
A 3.272. sorszám alatt már hoztam a youtube-ról a linket - de most látom, hogy ott nem a teljes jelenet van meg, mert a a duett elejét nem látni: Házy Erzsébet és Sárdy János – Kálmán Imre: Marica grófnő – Ne szólj kicsim, ne szólj Ez a filmrészlet csak 3:38 percnyi idejű volt. Most rátaláltam a teljes hosszúságú jelenetére: ez már 5:30 perc! [url] https://www.youtube.com/watch?v=E-XV-rO4Szo; Házy Erzsébet és Sárdy János – Kálmán Imre: Marica grófnő – Ne szólj kicsim, ne szólj (A teljesebb változat) [/url] A duett filmjét kétszer tekinthetjük meg, a második filmjelenet a teljes. (minden átmenet nélkül „összevágták”, így lett a kettő időtartama együttesen 10:31 perc.) Ezért az 5:00 perctől érdemes lejátszani Házy és Sárdy kettősét a linkről.
