2018. december 21-én, pénteken az M3 csatornán (21.20 – 22.55 óra)  láthatjuk Házy Erzsébetet ebben a televíziós filmben

"Fedezzük fel Pestet!"

magyar szórakoztató műsor, 95 perc,

(1962)

Rendezte: Horváth Tivadar

Forgatókönyv: Hajdú Júlia

„Márpedig kémrepülők hasították a felsőbb légrétegeket azokban az időkben, kíváncsian bekukucskálva még az elzárt területekre is, de azért megmaradtak a hagyományos formulák (is) - így aztán Kolumbusz, James Cook, Stanley és Amundsen fedőnevű ügynökök megérkeztek Budapestre, azzal a céllal, hogy kiegészítsék a nemzetek tanácsának készülő jelentést. Több napon át figyelték és faggatták a pesti vadembert, (Pécsi Sándor) meg a járókelőket, felkutatták a közösségi helyeket, hogy megértsék, milyenek itt a bennszülöttek."

Szereplők:

Csizmadia László – Cook kapitány

Zentai Ferenc – Kolumbusz Kristóf

Dévay Hédi - idegenvezető

Felföldi Anikó, Géczy Dorottya, Házy Erzsébet, Hlatky László, Koós János, Pécsi Sándor, Várhelyi Endre.

Továbbá:  Balogh Erzsi, Bársony Irén, Járai Katalin, Pajor István, Szentessy Zoltán, Alpár József, Győző László,

a Nebuló zenekar Körmendy Vilmos vezetésével

2018. december 21-én, pénteken az M3 csatornán (21.20 – 22.55 óra)  láthatjuk Házy Erzsébetet ebben a televíziós filmben

Fedezzük fel Pestet!

magyar szórakoztató műsor, 95 perc,

(1962)

„Márpedig kémrepülők hasították a felsőbb légrétegeket azokban az időkben, kíváncsian bekukucskálva még az elzárt területekre is, de azért megmaradtak a hagyományos formulák (is) - így aztán Kolumbusz, James Cook, Stanley és Amundsen fedőnevű ügynökök megérkeztek Budapestre, azzal a céllal, hogy kiegészítsék a nemzetek tanácsának készülő jelentést. Több napon át figyelték és faggatták a pesti vadembert, (Pécsi Sándor) meg a járókelőket, felkutatták a közösségi helyeket, hogy megértsék, milyenek itt a bennszülöttek.

Stílus: vígjáték
Hossz: 95 perc

Szereplők:

Csizmadia László – Cook kapitány

Zentai Ferenc – Kolumbusz Kristóf

Dévay Hédi - idegenvezető

Felföldi Anikó, Géczy Dorottya, Házy Erzsébet, Hlatky László, Koós János, Pécsi Sándor, Várhelyi Endre.

Továbbá:  Balogh Erzsi, Bársony Irén, Járai Katalin, Pajor István, Szentessy Zoltán, Alpár József, Győző László,

a Nebuló zenekar Körmendy Vilmos vezetésével

Ha jól emléükszem volt ígéret A nyugat lánya felvételének kiadására is. Reméljük mad az is megvalósul. 

Fényes Szabolcs Maya című operettjének rádiófelvételéről is hallhatunk részleteket a Dankó Rádióban:  

most 18 órakor kezdődik a délelőtt elhangzott "Túl az Óperencián" adásának ismétlése:  

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

A szöveget Harmath Imre és Romhányi József írta
Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Bódy Irma)

- Barbara belépője: „Miau” (Galambos Erzsi, kórus)

- Maya belépője: „Megjöttem, tessék… Szeretnék egyszer, kicsit boldog lenni…” (Házy Erzsébet)

- Maya, Barbara és Rudi hármasa a 2. felvonásból: „Oda vagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)

- Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, 
kórus)

- Együttes: „Haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika,  Rátonyi Róbert, Korda György)

Az Erkel Színház földszinti előcsarnokában a "Puccini-év"  alkalmából – és A Nyugat lánya bemutatójához időzítve - fotókiállítás nyílt az olasz zeneszerzőnek az Operában bemutatott összes operájából: előadások jeleneteiből láthatunk képeket a magyar operajátszás énekes legendáinak operaházi felvételeiről - a XX. század legelejétől napjainkig bezárólag.

Természetesen a sok énekes csillagunk közül kihagyhatatlan Házy Erzsébet Puccini hősnőinek alakításai, melyek ugyancsak dokumentálva vannak, fotókon is megörökítve szerepeiben:

Manon Lescaut (1961) – Házy Erzsébet három fényképen látható Ilosfalvy Róbert, Simándy József és Komlóssy Erzsébet partnereivel.

Bohémélet - Házy Erzsébet Mimi szerepében (egyetlen fotón)

Pillangókisasszony – Házy Erzsébet Cso-cso-szán szerepében (egyetlen fotón)

A Nyugat lánya – Házy Erzsébet Minnie szerepében látható három jelenetképen, Ilosfalvy Róbert szereplőtársával együtt.

Házy Erzsébet Puccini Turandot című operájában  is fellépett: Liu szerepét alakította, de itt a fotódokumentum-kiállításon nem láttam erről képet.  

A kiállítás kurátora Karczag Márton, az Operaház dokumentációs emléktárának vezetője. 

Örömmel számolok be az Óbudai Társaskör tegnap esti rendezvényéről, melynek során Budapesten tudtommal most először mutatkoztak be koncert keretében a III. Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny döntősei, akik szeptemberben mérettették meg magukat a szlovákiai Érsekújvár adta helyszínen.

Mint ismeretes,  ennek az énekversenynek a szellemi és ötletgazdája, elindítója és lebonyolítója, menedzsere Klemen Terézia, akinek köszönettel tartozunk, hogy most ide, a Társaskörbe is megszervezte, elhozta hozzánk azokat a művészeket, akik el tudták vállalni a hétfő estére meghirdetett koncerten való részvételt. A programban előzetesen jelzett tíz énekművész közül ketten – Papp Viktória Dorottya és Józan Vivien – ugyan nem tudtak eljönni a többiekkel, de úgy gondolom, így is szép műsort kaptunk azoktól, akik most itt voltak velünk.

Az Óbudai Társaskör szinte zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, kíváncsian vártuk a fellépő fiatal énekművész-tehetségek nálunk való bemutatkozását egy-egy operaária és operett/musical-dal előadásában.

A pódiumon a kis asztalka mellől a régi, megszokott moderátor, konferanszié, műsorvezető Baranyi Ferenc költő köszöntötte a hallgatóságot és maga mellé szólította a jelenlévő Klemen Teréziát, hogy avasson be bennünket az általa létrehozott énekverseny születésének előzményeibe. Kis statisztikával kezdte mondandóját, hogy az elmúlt három évben hányan, hány országból érkeztek, milyen ének/műfaj kategóriákban jelentkeztek és indultak el a felvidéki tehetségkutató énekversenyen; a rosták után kik maradtak; miként merült fel benne, hogy a pozsonyi születésű Házy Erzsébetről nevezze el ezt a megmérettetést; az sem véletlen, hogy könyvet írt a nagy magyar szoprán életútjáról és pályájáról: kell hogy valami képet kapjanak ezek a fiatalok a szoprán-legendáról - ha már a nevét viselő énekversenyre sereglenek össze Felvidéken immár évről-évre, legyen valami fogalmuk arról, ki is volt valójában „a” Házy Erzsébet.

Baranyi Ferenc maga is nagy Házy Erzsébet-rajongó, anno felkérést kapott, hogy ő is írjon egy emlék-glosszát Klemen Terézia könyvébe ( „Az évszázad Manonja”) :  ez a sok képet tartalmazó, albumszerű kötet  májusban magánkiadásban jelent meg és több könyvbemutatója volt már. Itt az Óbudai Társaskör előcsarnokában, a műsor előtt lehetőség nyílt megvásárolni, de több könyvesboltban, az Operashopban is, kapható ez a kiadvány Házyról.

Baranyi Ferenc a szokásához híven kis történetekkel, humoros anekdotákkal traktált bennünket: a bekonferált műsorszám előtt elmesélte, ismertette, milyen "legendák" fűződnek a zeneszerző adott művének keletkezéséhez, mit érdemes arról tudni, s az idők folyamán milyen értékítéleten mentek keresztül ezek a darabok az ősbemutatójuk óta…

A fellépett művészeket zongorán kísérte Dr. Sándor Szabolcs, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi adjunktusa.

Én is most ismerkedtem meg a fiatal énekművészekkel, akik között mindössze egy „fiú” – azaz férfi fellépő volt, de talán ő kapta itt tőlünk tapsainkkal a legnagyobb elismerést:

Farkas Tamás 2013 óta a Budapesti Operettszínház tagja. Énekes-színészként számos műfajban énekelt főszerepet. Többek között a Miss Saigon, Lady Budapest című musicalekben, a Mária főhadnagy című Huszka operettben a bonviván szerepét és a Nárcisz és Echo kortárs egyfelvonásos operában a címszereplő Nárcisz szerepét. A X. Lehár Ferenc Nemzetközi Énekverseny különdíjasa.

Tőle most a Bánk bán "Hazám, hazám..." illetve a Marica grófnő " Hej, cigány..." énekszámokat hallottuk. Úgy látszik, hogy az ifjú énekes művészete annyira elbűvölte a közönség körében helyet foglaló operaénekesnőket, Ötvös Csillát és Budai Líviát, hogy a műsor végén magánfelajánlású ajándékkal lepték meg Farkas Tamást.  

A további közreműködő énekesekről ugyancsak néhány mondatban:

Dálnoky Annamária a felvidéki Léván született. 2018-ban szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Oratórium- és dalének szakán Pászthy Júlia növendékeként. Részt vett Vashegyi György, Hamari Júlia, Michael Chance, George Tchitchinadze, Rost Andrea, Irena Sylya és Nicholas Clapton mesterkurzusain.

Erndt-Sallerbec Vivien Frencise a debreceni Zeneművészeti Egyetem elsőéves opera mester szakos hallgatója, énektanára Hruby Edit operaénekes, mesteroktató.

Linda Mellenová a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskola mesterképzésének 2. évfolyamos hallgatója opera szakon prof. Peter Mikuláš tanítványaként, a pozsonyi Konzervatóriumban Dagmar Livorovánál tanul operett szakon

Gulyás Mercédesz idén diplomázott a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának magánének szakán. Először hegedülni tanult majd az évek során megbizonyosodott, hogy az énekesi pálya lesz az igazi számára.

Tatiana Hajzušová a pozsonyi Konzervatórium hallgatója, több énekverseny díjazottja, a III. Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny győztese.

Kis-Lukács Bernadett egy Kolozsvár melletti faluból, Magyarkapusról származik, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián tanult, a Kolozsvári Magyar Opera tagja.

Dorotea Tóthová a kassai születésű fiatal énekes a prágai Jaroslav Ježek Konzervatórium zenei és popzenei szakának hatodikos hallgatója. Jazzformációkkal koncertezik.

Ide írom a részletes műsort:

1. Vivaldi: Juditha triumphans c. oratóriumából Juditha Bosszúáriája (Gulyás Mercédesz)

2.  Mozart: Figaro házassága - Grófné áriája - „Dove sono i bei momenti…” (Erndt-Sallerbec Vivien Frencise)

3. Bellini: I Capuleti ed I Montecchi (Rómeó és Júlia) – Giulietta áriája - „Eccomi in lieta vesta…” (Dálnoky Annamária)

4. Verdi: A trubadúr - Leonora áriája  - „Tacea la notte placida…” (Erndt-Sallerbec Vivien Frencise)

5. Verdi: Az álarcosbál - Amelia áriája - „Morro, ma prima in grazia…” (Mellenova Linda)

6. Verdi: Corsaro (A kalóz) - Medora románca - „Non so le tetre immagini…” (Tatjana Hajzusova)

7. Gounod: Romeó és Júlia – Júlia keringőáriája - „Je veux vivre dans ce rève…” (Dálnoky Annamária)

8. Rossini: A sevillai borbély - Rosina áriája - „Una voce poco fá…” (Kis-Lukács Bernadett)

9. Mascagni: Parasztbecsület - Santuzza áriája - „Voi lo sapete, oh mamma…” (Mellenová Linda)

10. Puccini: Gianni Schicchi - Lauretta áriája - „O mio babbino caro…” (Hajzusová Tatjana)

11.Puccini: Manon Lescaut - Manon halála - „Sola perduta, abbandonata…” (Gulyás Mercédesz)

12. Kálmán Imre: Marica grófnő - „Hej, cigány…” (Farkas Tamás)

13. Etta James: „At last” (Dorotea Tóthová)

14. J. Strauss: A Denevér - Adél kacagódala - „Mein Herr Marquis…” (Kis-Lukács Bernadett)

15. Galt MacDermot -Tom Pierson: Hair - „Easy To Be Hard ” (Dorotea Tóthová)

16. Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk áriája - „Hazám, hazám, te mindenem…” (Farkas Tamás)

Amint látható, sok szép ária és dallam csendült fel ezen az estén, nehéz az előadók közül bárkit is kiemelnem, akik mindannyian igyekeztek, hogy bemutatkozásuk minél örömtelibbre sikerüljön és kedvező benyomásokat szerezzünk róluk; ki tudja, évek múltán közülük ki fog fennen ragyogni és megmaradni emlékezetünkben?

A műsoros est végeztével Klemen Terézia megköszönte Baranyi Ferencnek, hogy elvállalta a moderátori felkérést és hogy kis történeteivel színesítette az áriaestet, külön köszöntötte a fellépő énekművészeket, a zongorán közreműködő Dr. Sándor Szabolcsot, nemkülönben a körünkben megjelent művészeket: Budai Líviát, Ötvös Csillát, Domahidy Lászlót, és nem utolsó sorban Nagy Ibolyát, primadonnát, a Dankó Rádió felelős szerkesztő-műsorvezetőjét – akinek egy héten át volt beszélgetőtársa októberben a „Túl az Óperencián” műsorában.

Szép este volt, sok szép zenével, és találkozhattunk pár igen tehetséges, muzikális fiatal előadóművésszel, akikre idővel talán komolyan oda kell figyelnünk; érdemes lesz pályafutásukat tovább követni, s persze a következő évek „felhozatalától” is várhatunk „ifjú titánokat”, hiszen a III. Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt az ígéret szerint - remélhetőleg - követni fogják az újabb megmérettetések is. (Jön majd a IV, az V….?)

A Felvidéken, Érsekújváron évről évre megrendezendő Házy Erzsébetről elnevezett énekverseny mára már bekerült a nemzetközi köztudatba is – oda ahol Simándy József emlékét ápoló és ahol Marton Éva nevével is fémjelzett énekversenyeinket már számon tartják; ugyancsak kivívták nemcsak itthon, de világszerte a maguk jogos elismertségét, a díjazottak meg itt is ott is már csillogtatják tudásukat, kapnak nekik való jó szerepeket, meghívásokat, a színpadi és/vagy koncertfellépéseik során mutatott énekművészetükkel pedig kiérdemlik az újabb és újabb szakmai elismeréseket, díjakat - végső soron elnyerik a közönség mindenkori szeretetét, megbecsülését.

Az OperaTrezor sorozatában – mint arról itt már szó volt  – megjelent a következő élő, archív CD kiadvány:

Claudio Monteverdi: Poppea megkoronázása  (2 lemez – képes-szöveges kísérőfüzettel)

Felvétel a Magyar Állami Operaházban készült, 1968. január 11-én.

Opera két részben, magyar nyelven

Szövegét Giovanni Francesco Busenello írta, fordította: Blum Tamás

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara
Karigazgató: Oberfrank Géza

Rendező: Mikó András

Karmester: Erdélyi Miklós

Szereposztás:

Az előjátékban:
Fortuna: Sándor Judit
Virtus: Vámos Ágnes
Ámor: Erdész Zsuzsa

Az I. és II. részben

POPPEA: HÁZY ERZSÉBET
Nero: Szőnyi Ferenc
Otho: Dene József
Arnalta: Szirmay Márta
Octavia: Komlóssy Erzsébet
Drusilla: László Margit
Seneca: Ütő Endre
Apród: Jagasich Péter
Kisasszony: Hankiss Ilona
I. katona: Kövecses Béla
II. katona: Bordás György
Libertus: Bende Zsolt
Lucantus: Karizs Béla
Lictor: Supala Kolos

Zenei rendező: Balassa Sándor

Játékidő: 147’43”   (23 track)

A felvétel az MTVA Archívumának tulajdona

A 2 CD-hez tartozó magyar és angol nyelvű, a művészek fotóit és rövid pályarajzokat tartalmazó kísérőfüzetet Karczag Márton írta. Ebben írja, hogy a produkció sikerére jellemző, hogy 12 év alatt kereken százszor ment, többek között a moszkvai nagyszínházi vendégjátékon is.

Házy Erzsébetet Poppea jelmezében négy fényképen látjuk a füzetben, de Komlóssy Erzsébetről, László Margitról, Szőnyi Ferencről, Dene Józsefről és Ütő Endréről is találunk a darab előadásán készült jelmezes fotókat.

Az új CD-kiadvány megvásárolható az OperaShopban (meg az Erkel Színház előcsarnokának földszinti boltjában)

Házy Erzsébetről készült  egyik utolsó  fényképe - 1982 októberében, pár héttel halála előtt, az Erkel Színház közelében (Mezei Béla felvétele)

Kultúra - Operaház - Monteverdi: Poppea megkoronázása

Budapest, 1968. január 12. A Magyar Állami Operaház bemutatja Monteverdi Poppea megkoronázása című operáját.

Rendező: Mikó András.

A képeken:

35-40- Szőnyi Ferenc, Házy Erzsébet.

41- Jagasich Péter, Hankiss Ilona.

42- Sándor Judit.

43- Komlóssy Erzsébet.

MTI Fotó: Keleti Éva 

Tulajdonos: MTI Fotóarchívum

Azonosító: MTI-FOTO-1940322
Fájlnév: DKON_F__EV19680112-035-043.jpg
ICC: Nem található
Model: DSLR-A350
Date and Time: 2009:01:17 21:45:33
Exposure Time: 1/80 Sec
Aperture: 1:10.0
Flash: Yes
Quality: Unknown
Zoom Length: 35 mm
Exposure Program: Normal
ISO Speed: 100
Exposure Bias: 1.300
Metering Mode: Pattern
Light Source: Unknown

Házy Erzsébet és Szabó Miklós
a Rádió és Televízió Újság címlapján 1960 novemberében.

Köszönöm az infót!

Megjelent cd-én a Poppea megkoronázása legendás MÁO-s előadásának felvétele Házy Erzsébettel. A felvétel kapható az OperaShopban - tegnap az Erkel boltjában láttam, ha jól emlékszem 4900 foint. 

Óbudai Társaskör

Budapest, III. ker. Kiskorona u. 7.

2018. december 3., 19:00
 

Till Ottó-terem
 

A Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny döntőseinek koncertje könyvbemutatóval

Bellini, Bizet, Donizetti, Mozart, Puccini, Smetana, Strauss, Verdi, Wagner operaáriák, Lehár, Kálmán, Ábrahám operett-részletek és musicalrészletek 

A közelmúltban megjelent  a felvidéki Klemen Teréziától egy képekkel gazdagon illusztrált könyv Az évszázad Manonja címmel Házy Erzsébetről, a feledhetetlen szopránról, aki jövőre lenne 90 éves. 

Ez a kötet tisztelgés a méltatlanul elfeledett pozsonyi születésű Házy Erzsébet emléke előtt, mellyel a szülőföld, Csallóköz még tartozik. Ez az elgondolás hívta életre a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt, melynek döntőbe jutott énekesei mutatkoznak be az Óbudai Társaskör közönségének.

Az operák szakavatott rajongója, Baranyi Ferenc műsorvezetőként gondoskodik Házy Erzsébet művészetének, alakjának méltó felidézéséről.

Közreműkődők:

Hajzušová Tatjána 
Józan Vivien 
Mellenová Linda 
Dorota Tóthová 
Gulyás Mercédesz 
Dálnoky Annamária 
Erndt- Sallerbec Vivien Frencise 
Pap Viktória Dorottya 
Kis-Lukács Bernadett
Farkas Tamás 

Zongorán kísér: Dr. Sándor Szabolcs egyetemi adjunktus 

Műsorvezető: Baranyi Ferenc

Forrás: Óbudai Társaskör honlapja

Teljes árú belépőjegy: 1600 Ft, senior és diákjegy: 800 Ft 

• Magyar Nemzet, 1982. december 14.

„A Rádió mellett”

Házy Erzsébetre emlékezünk

címmel sugárzott műsort pénteken a Kossuth adó.

(1982. december 10. , Kossuth Rádió, 20.35 – 21.30)

„Virág volt Házy Erzsébet” — mondta Mihály András bevezetőjében, melyről a rádió munkatársai, ki tudja, miért, szégyellték bevallani, hogy a közelmúltban elhunyt primadonna színházi búcsúztatásakor hangzott el először, ugyancsak a Magyar Állami Operaház igazgatójának ajkáról.

„Színpad virága, álomleány, álomasszony, gyengédségből, vonzásból, tisztaságból, esendőségből és hősiességből, virágzásból és elhervadásra ítéltségből szőtt képzelet szülötte... Jelenléte mágnesként vonzotta a közönség szemét, gyűjtőlencse módjára irányította magára a figyelmet...”

A bevezető után sorra csendültek fel Házy Erzsébet hajdani felvételei.

Ámor áriája Gluck Orfeusz című operájából,

Puccinitől a Bohémélet Mimi-áriája,

a Manon Lescaut- ból az Ékszerária,

Jenny belépője Weill Mahagonnyjából,

a Rajna-keringő Zeller Madarászából,

részlet Lehár Víg özvegy című operettjéből és

a János vitézből, Kacsóh Pongrác daljátékából.

Ennyiből állt a megemlékezés.

„Gyászolunk egy jelenséget, egy hangot...” — mondta Mihály András, s jóllehet az előadóművész emléke előtt igazabban nem is hajthatunk fejet, minthogy alakításainak ránk maradt másolatát újra és újra a publikum elé tárjuk. De elfeledkeznünk arról sem szabad, hogy az egyszer éljenzett, másszor kegyeinkből kivetett énekes nemcsak színész, de ember is. Az adás ezt valahogy elfelejtette; hallatán ezért támadt hiányérzetünk.

Még egy éve sincs, hogy Házy Erzsébetet felkereste valamelyik hétvégi ajánlóműsor (vagy talán az Esti magazin?) munkatársa Kodály Háry Jánosának bemutatója előtt, melyben a primadonna hosszú évekig tartó szünet után ismét a közönség elé lépett. Arról faggatta a művésznőt a riporter, hogy miért maradt ily sokáig távol a színpadtól. Keserű szavak törtek fel Házy Erzsébetből. Ez az interjú hiányzott a csütörtöki megemlékezésből. Amennyiben a rádió munkatársai veszik a fáradságot, hogy előkeressék a szalagot az archívumból és figyelmesen meghallgassák, rájönnek: nem estek volna a kegyeletsértés bűnébe, ha megint lejátsszák a nyilvánosság előtt, sőt...: mert lehet, hogy Házy Erzsébet „virág volt — lehullott”. De érző, gondolkodó ember is volt, aki túl korán távozott az élet néha kegyetlenül viharos, olykor pedig mély csendbe burkolódzó színteréről.

(mátraházi)

„Házy Erzsébetnek, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas és kiváló művészének a búcsúztatása  1982. december 3-án, pénteken 11 órakor lesz az Erkel Színház előcsarnokában, temetése pedig 13 órakor a Farkasréti temetőben.”

• Magyar Nemzet, 1982. december 4.

Házy Erzsébet búcsúztatása
 

Pénteken, az Erkel Színház előcsarnokában hozzátartozói, pályatársai, barátai és tisztelői vettek végső búcsút Házy Erzsébet Kossuth-díjas kiváló művésztől, a Magyar Állami Operaház magánénekesétől.

A ravatalnál Házy Erzsébet művészi és emberi alakját elsőként Mihály András igazgató idézte fel, a Művelődési Minisztérium és az Operaház nevében.

A Magyar Zeneművészek Szövetségének elnöksége, tagsága, a zeneművész társadalom nevében Görgei György karnagy,

a kollégák és a barátok nevében Bende Zsolt,

az Operaház zenekara nevében Lakatos Gábor csellóművész,

a táncosok képviseletében Seregi László balettigazgató,

az énekkar részéről Erdei Gyula,

a műszaki dolgozók nevében pedig Borsa Miklós műszaki vezető mondott búcsúszavakat.

Házy Erzsébetet délután a Farkasréti temetőben gyászolók sokasága kísérte utolsó útjára. A sírnál Szokolay Sándor zeneszerző, a Magyar Kodály Társaság és azon kortárs komponisták nevében búcsúzott, akiknek műveiben Házy Erzsébet oly maradandót alkotott.

A művésznő sírját elborították a megemlékezés és a kegyelet virágai.

• Magyar Nemzet, 1982. november 25.

Meghalt Házy Erzsébet

A Művelődési Minisztérium és a Magyar Állami Operaház közli, hogy szerdán rövid szenvedés után, 53 éves korában elhunyt Házy Erzsébet Kossuth-díjas, kiváló művész, az Operaház magánénekesnője. Temetéséről később intézkednek.

A magyar operaművészet tündökletes csillaga, a szó szerinti sztárja volt, akinek karrierje nagyon gyorsan ívelt fölfelé. A rádió énekkarában kezdte meg pályáját. 1951-től az Operaház ösztöndíjasa lett, és a Rigoletto apródjaként mutatkozott be az azóta megszüntetett Gördülő Opera ózdi előadásán. Gyors egymásutánban kapta meg preklasszikus, klasszikus, romantikus és modern operák főszerepeit, és ezzel párhuzamosan kitüntetéseit is: Liszt-díjas, érdemes, majd kiváló művész lett, 1970- ben a Kossuth-díj tulajdonosa is.

Nemcsak gyönyörű szopránhangjáról volt ismert Házy Erzsébet, hanem érzékletes színészi játékáról is. Monteverdi Poppea megkoronázásában a címszerepet, Mozart A varázsfuvolájában Paminát, Puccini Pillangókisasszonyában Cso-cso-szánt, a Manon Lescaut-ban Manont, a Bohéméletben Mimit, A Nyugat lányában Minnie-t, Wagner Mesterdalnokok-jában Évát, Leoncavallo operájában, a Bajazzókban Neddát, Richard Strauss Saloméjában a címszerepet énekelte, és akkor távolról sem soroltuk föl számos más romantikus operában nyújtott, emlékezetes alakítását. Tévedhetetlenül biztos zenei érzékkel vállalt fontos feladatot modern külföldi és hazai operákban is. A teljesség igénye nélkül említjük meg Kurt Weill Mahagonny-jában, Britten Koldusoperájában, Szokolay Sándor, Petrovics Emil, Ránki György, Mihály András alkotásaiban nyújtott alakításait, és bájosan naiv, de öntudatos Örzséjét Kodály Háryjában.

A fiatalon, most eltávozott énekesnő utoljára az elmúlt szezonban Kodály dalművében lépett föl az Erkel Színházban Örzseként. Decemberre lett volna ismét kitűzve Háry jegyeseként, de ezt a szerepet most már más fogja eljátszani.

(gábor)

Kapcs.  4372, 4371, 105., 387. sorszámok

• Magyar Nemzet, 1978. július 12.

„A televízió műsoráról”

"Egy hang és néhány maszk" — hirdette a zenés tévéműsor címe, ám e címet a néző nyugodtan továbbírhatta volna: és egy repülő énekesnő a televízió-technika béklyójában. A Házy Erzsébetről forgatott, bizonyára portréfilmnek szánt műsor ugyanis a technikai kísérletezés befejezetlenségével került kénernyőre. Házy Erzsébet hangja, szerencsére, még így is, a kísérletező balszerencse ellenére is érvényesült a televízióban. Maszkjai azonban a kamerák kiélesítő őszintesége miatt Inkább hatottak egy idejétmúlt operai stíl’ rekvizitumainak, mint a művészi rang bizonyítékainak. „Repülése” pedig a technikának és a rendezői önkénynek kiszolgáltatott művész sajnálatos magányát igazolta. Kár hogy a filmből ily módon még Kórodi András és Antal Imre jó szándékú közreműködése ellenére sem lett portré. Házy Erzsébet pályája a maga általános tanulságaival sok tartalmi izgalmat hozhatott volna a képernyőre.  A műsort Vámos László rendezte.
 

/Lőcsei Gabriella/

A Dankó Rádió mai operettműsorában Lehár Ferenc – Jenbach Béla – Kulinyi Ernő: Paganini című művének részletei csendültek fel három stúdiófelvételről:

Ezek között szerepelt ez is: 

 Maria Anna-Elisa dala: „A boldogság énnekem is szent jogom, a szerelmem engedni nem fogom, nem térít el utamból száz veszély, mert e szív, érte él.…/Szép álom, szállj a szívembe, szent égi tűz! Szép álom, utánad vágyom, ó, el ne űzz! Légy üdvöm vagy átkom, még csók ég a szánkon, a  szív mindent felejt, könnyet sem ejt.…” (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

Házy Erzsébet 1976-ban a Magyar Állami Operaház Zenekarával, Bródy Tamás vezényletével, több operettdalt énekelt fel a rádióban stúdiószalagra.

Először a Bemutatjuk új felvételünket című rádióműsorban kerültek adásba 1976. december 26-án, a Petőfi Rádióban, 15.44 – 16.06 óra között – Házy Erzsébet tolmácsolásában:

1. Planquette: Rip van Winkle - Levél-ária – Alice-dala 
2. Csajkovszkij - Klein: A diadalmas asszony – Mártha /a későbbi Katalin cárnő/ románca
3. Oscar Straus: Búcsúkeringő – Rózsadal. (a II. felvonásban énekli Vera Lisaweta Opalinski grófnő) 
4. Lehár: Hercegkisasszony - Mary-Ann dala 
5. Lehár: Paganini – Maria Anna-Elisa dala: „Szép álom, szállj a szívemre”
6. Lehár: Luxemburg grófja - Angéla belépője: „… Boldogság, ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még…” 

A „Túl az Óperencián” délelőtti adását újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió délután hat órakor kezdődő ismétlő műsorában.

Henry Purcell, zeneszerző (sz. kb. 1659 - 1695) emlékét idézem meg ezzel az ének-zenei felvétellel - egyúttal Házy Erzsébetre is emlékezve: közeleg a halálozási évfordulója...

Purcell: Dido és Aeneas - Dido áriája - Házy Erzsébet

Youtube-ról: 12:55 - 17:09 időskálán

Televízió sorozatcím: Egy hang és néhány maszk

Egyedi cím: Házy Erzsébet műsora

Riporter - műsorvezető: Antal Imre

Tartalom: Zenés portréfilm Házy Erzsébet operaénekesről. 

(53 perc)

Első adás: 1978.július 6., MTV 1, 21:15
További adás: 1984.december 28., MTV 2, 19:05

Tizenhárom zenei részlet Házy Erzsébet operaénekes előadásában:

1. Johann Strauss: A denevér - operett, Adél dala /Házy Erzsébet/. 

Antal Imre műsorvezető Kórodi András karmesterrel és Házy 
Erzsébettel beszélget a művésznő pályafutásáról, A denevér -Adél 
szerepéről, szerepformálásáról, az eddig játszott negyven szerepéről, 
az ügyszeretetről, a zeneszerzőkről, Carmen hangfekvéséről.

Házy Erzsébet Kórodi András/zongora/ segítségével főleg operákból összeállított műsora következik:

2. Purcell: Dido és Aeneas - Dido áriája 
3. Gluck: Orfeusz - Ámor áriája 
4. Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló - Serpina áriája 
5. Mozart: Figaro házassága - Cherubino áriája /Házy Erzsébet/. 
6. Gounod: Faust - Margit áriái: A thulei király balladája; 
Ékszerária 
7. Puccini: Manon Lescaut - Manon áriája 
8. Ránki György: Az ember tragédiája - Éva és az Úr hangja 
9. Szokolay Sándor: Anakreoni dalok 
10. Gershwin: Porgy és Bess - Bess bölcsődala 
11. Bizet: Carmen - Carmen kártyaáriája 
12. Kodály Zoltán: Rossz feleség -Házy Erzsébet két szerepben (anya-
lánya) énekel és táncol a férfi tánckarral.
13. Petrovics Emil: Lysistrate -Házy Erzsébet egy vegyes kórussal
énekel.

Riportalany: Házy Erzsébet operaénekes; Kórodi András karmester

Szerkesztő: Ruitner Sándor
Operatőr: KOCSIS SÁNDOR; 
Díszlet: Wegenast Róbert
Jelmez: Báthy Alice

Rendező: Vámos László

Petrovics Emil: Lysistrate - Házy Erzsébet (tv-felvétel, részlet)

/operett.network/

Lysistrate - Házy Erzsébet –

(kamara vegyeskarral együtt énekel a TV studióban) 

(1:31 perc)

"Egy hang és néhány maszk" Házy Erzsébet műsora (1978)

Riportalany: Házy Erzsébet operaénekes; Kórodi András karmester Szerkesztő: Ruitner Sándor Operatőr: KOCSIS SÁNDOR; Díszlet: Wegenast Róbert Jelmez: Báthy Alice Rendező: Vámos László

Ezt is érdemes ismerni Házy operaszerepei közül:

Kapcs.: 4113., 2015. és 1116. sorszámok

Petrovics Emil: Lysistrate - 1971. november 3. – bemutató a Magyar Állami Operaházban

A Petőfi Rádió 1971. november 5-én sugározta a bemutató-előadás hangfelvételét – 19.40 – kb. 20.30 óra között.

Egyfelvonásos vígopera

Szövegét – Arisztophanész nyomán – Devecseri Gábor írta.

Szereposztás: 

Lüzisztraté (Lysistrate) -   Házy Erzsébet
Női karvezető - Ágai Karola 
Férfi karvezető - Réti József 

Szólót táncolnak: Boros Erzsébet, Sebestény Katalin

 Rendező-koreográfus: Eck Imre

Karigazgató: Nagy Ferenc

Vezényel. Erdélyi Miklós

Magyar Nemzet, 1986. szeptember 19.

A Magyar Nemzet megkérdezte:

Milyen bérleteket bocsát ki a Korona Pódium?

Mikes Lilla művészeti vezetőtől a Korona cukrászdabeli irodalmi estek újdonságai felől érdeklődtünk.

„— Újdonságnak számít: az évad kilenc hónapjában kilencféle bérlet tulajdonosai kilenc előadást tekinthetnek meg.

Sorra eszembe jutottak az eltávozottakhoz fűződő emlékeim.

 Fölsejlett Mezei Mária alakja. Ő néhány nappal a halála előtt vállalta el a Korona Pódium baráti társaságának díszelnöki tisztét.

Bilicsi Tivadar évekig vett részt pesti és balatoni német nyelvű műsorainkban.

Házy Erzsébet rendszeresen föllépett német és orosz nyelvű előadásainkon.

Latinovits Zoltánnal Heine és Petőfi műveit megszólaltató estünkön egymás mellett álltunk. Mondtuk a két költő verseit, Petőfit ő németül, én magyarul, Heinét pedig fordítva ...

Róluk, a szívünkhöz oly közel álló hajdani kollégákról és a többi kedves halottunkról:

Medgyaszay Vilmáról, Pethes Sándorról, Váci Mihályról, Vujicsics Tihamérról neveztük el bérleteinket.

S Ascher Oszkárról, akinek mindahányan, akik ma előadó-művészetet gyakoroljuk, bevallottan, vagy be nem vallottan, tanítványai vagyunk.”

A Dankó Rádió mai, "Túl az Óperencián"  operettműsorából kiemelem ezt:

Lehár Ferenc: A mosoly országa

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29
Magyar szöveg: Harsányi Zsolt

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György

Most az alábbi részletek csendültek fel erről a rádiófelvételről:

- Szu-Csong dala, II. felv: „Vágyom egy nő után! Egy nő után kerget a vágy!... (Simándy József)

- Kórus és Liza belépője az I. felvonásból: ”Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!..../- Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás!... /-Flörtök, miért gyötörtök…. Szív, szív mindig remél, eljő a mély, vad szenvedély…” (Házy Erzsébet, énekkar)

- Mi és Feri kettőse: „Zig-zig-zig-zig…/Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél…” (Kalmár Magda és Bende Zsolt – bevezető dialógus prózában, majd ének)

- Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse a II. felvonásból: „Lótuszvirág! Éérted élek csupán, senki másért!… /Szív! Hogyan tudsz így tele lenni, mondd! Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz és ennyi láz?...” (Házy Erzsébet, Simándy József)

Ismétlés: ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségen online.

Kapcs. 378. sorszám

• Magyar Nemzet, 1976. január 21.

„A Televízió műsoráról”

Az emberi hang

Negyven perc könyörgés az életért — ez voltaképpen Poulenc - Cocteau mono-operájának alaphelyzete. Az asszony, akit szerelmese elhagyott, egy sikertelen öngyilkossági kísérlet után telefonál: úgy kapaszkodik e beszélgetés utolsó lehetőségébe, mint fuldokló a mentőövbe. Számára a kapcsolat egyetlen forrása a telefon: ez közvetíti kedvességét, bátor hazugságait és bátortalan gyötrődéseit, ez idézi emlékeit és kudarcait, a telefon érteti meg vele helyzete kilátástalanságát, kapaszkodásának hiábavalóságát, s a beszélgetés végére a készülék zsinórja válik halálának eszközévé. Ami a negyven percen túl zajlik az operában, az a feszültség fokozására és valamelyes tagolásra szolgál: a szétkapcsolás, a téves hívás gyötrelme az idegtépő várakozást érzékelteti.

Cocteau monodrámája rendkívüli alkalom a színésznőnek, olyan különleges szituációt ad, amelyben végletes érzelmi és idegrendszeri reakciókat sűríthet. Poulenc 1959-ben készült megzenésítése feloldja ugyan a dráma feszítettségét, mélabúsabb színekkel lágyítja el a szöveg villódzásait és a hallgató együttérzését olykor már-már a viszolyogtató feszengéshez közelíti, mégsem fosztja meg főszereplőjét a nagy alakítás lehetőségétől. Valójában e lehetőség kiaknázásán áll vagy bukik az opera bemutatása: ha sikerül olyan szereplőt találni, aki képes rá, hogy zenei és színészi eszközeivel betöltse a színpadot, aki nem egyszerűen a szituációt, hanem az atmoszférát is érzékelteti, akkor a hallgató bizonyára elfeledkezik a zenei verzió erőtlenségéről.

A tévé zenés színháza „igazgatójának”, Bánki Lászlónak persze nemcsak Házy Erzsébet képességeiben kellett hinnie, hanem rá kellett lelnie az ideális irányítóra is, aki ezt a reménytelen élethalálharcot a cocteaui alapanyag sűrűségébe tudja visszaállítani. Vámos László bravúros — egyetlen beállításból fényképezett — rendezése valóban a produkció sikerének záloga: kamerája hol közeledve, hol távolodva; hol szűkítve a kört, hol tágabb perspektívával mintegy szenvtelen megfigyelőként tudatosítja a nézővel a dráma állomásait. Házy Erzsébet hibátlan alakítása érzésem szerint a Poulenc kínálta lehetőség fölé is nő: tiszta deklamációja, világosan tagolt éneklése és mindenekelőtt játékának — a magára erőltetett fölénytől a már-már hisztériáig — fokozódó íve igazolja a tévé vállalkozását. Az MRT szimfonikus zenekara Medveczky Ádám vezetésével a zenei, Mátay Lívia század eleji polgári otthont ábrázoló díszlete, Wieber Marianne jelmeze és a vezető operatőr, Kocsis Sándor munkája a képi megvalósítás összhangját teremti meg.

/Feuer Mária/

Nedda és Silvio a Bajazzókban.

Magyar Nemzet, 1976. április 4.

(„Kitüntetett művészek – 1976. április  - „Kiváló Művész”)

Házy Erzsébet

Gáláns megjelenése, a lénye, behízelgő alkata mintha kottázva volna. Mintha őt Rameau írta volna vagy Scarlatti, talán Pergolesi... Nem éppen nagy baj, ha énekesnőről zeneszerzőkre lehet gondolni, ha a jelenlétük valamely dallamosságot sugall az embernek. Ezzel a fél győzelemmel, a szerencsés külső félig nyert ügyével lépett a Rádió énekkarából az Operaház ösztöndíjasaként színpadi pályára Házy Erzsébet. És a fél győzelem minden veszélyei közé. Mert veszélyes ajándék az ilyen szerencse: a könnyű, a könnyelmű siker felé vonz. Amolyan kényeztetett üdvöskének lenni kényelmesebb, mint művésszé küszködni. Egy táncdallal, operettszámmal, nótával könnyebb beférkőzni a divatba, mint Mozarttal, mint Csajkovszkijjal, Verdivel, mint Dallapiccolával. Könnyebb és mulandóbb. Nem lehet mondani, hogy a válaszúton Házy Erzsébetet nem kísértette meg a könnyebbik sorsa — volt egy pályaszakasza, amikor szinte sistergett körülötte a siker és verte a dobot a divat. Vásári zsibongásukból, üzleti zsivajukból kihallani a valódi hívást, a hivatás hangját, nem elég a szerencse. Igény, ízlés, tehetség, ellenálló erő kell hozzá. A döntés képessége. A keresztúton Házy Erzsébet úgy döntött, hogy énekesnő marad és nem primadonna, hogy művész lesz és nem csillag. A nehezebbik ragyogást választotta.

m—a

Házy Erzsébet és Bende Zsolt

A délutáni ismétlő adásban most következnek részletek  Offenbach A gerolsteini nagyhercegnő c. operettjéből. Benne Házy Erzsébet is énekel. Dankó Rádió.

A Dankó Rádió mai operettműsorában a 45 évvel ezelőtt ezen a napon elhunyt kiváló magyar operaénekesre, Réti Józsefre emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A legendás tenoristánk emlékére  Jacques Offenbach A gerolsteini nagyhercegnő című operettből is elhangzottak részletek. Ezen a rádiófelvételen (is) Réti József  partnere volt és együtt énekelt vele a címszerepet megformáló Házy Erzsébet.

Ennek a klasszikus francia nagyoperettnek a magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele - prózai dialógusokkal együtt -,  először1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként  (20.07 – 23.04 óra), azonban a darab ének-zenei hangfelvételére már két évvel korábban  sor került: Albert István összekötőszövegével – keresztmetszet formájában  - 1968. november 20-án bemutatta a Petőfi Rádió (10.00 és 11.17 óra között). 

Az énekszámokban Házy Erzsébet, Németh Marika, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Svéd Nóra, Divéky Zsuzsa, Réti József, Melis György, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János és Pere János hallható.

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Bródy Tamás

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 

Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál

A délelőtti adásban a következő részletek szólaltak meg az operettből:

• Bevezető kórus
• Vanda és Fritz kettőse: „-Szívem, Fritz, ó, milyen bátor! Csatába mégy!…/- Ki nekem ront, pórul járhat!...”   (Németh Marika, Réti József)
• Fritz dala: „- Gyertek, szép leányok, csókra epedőn, selymes ágyban háltok, mi a harcmezőn, levest kap a baka, komisz kenyeret, holnap puska ropog, ágyú riogat…/Körbe perdülünk, lengve lendülünk, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj…” (Réti József, km. az Énekkar)
• Jelenet és Bumm tábornok dala: „- Ez botrány! Ezer ördög! Itt a táborban lányok! / - Bumm! Mindig rosszkor jön…  /- Ahogy felnyihog harci ménem, föl, harcra hát, rohamra indulok én az élen, hegy-völgyön át…Piff, paff, puff, tarapapabumm, legyőzött a generál Bumm, bum!...” (Melis György, km. Németh Marika és Réti József, valamint az Énekkar)

• A nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József): "- A férj ezt mondta nékem, kérlek, mondd néki el azt, amit érzek!.../Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő. Mondd el azt, hogy bódító férfi…Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!... És győzni néha többet ér, ha ezt közvetíti a vágya. Ó! Mondd el azt, hogy megláttam vágyait. Mondd el azt, hogy mindenem lángol. Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, pedig nem vagyok ám én fából. Ó!.../ Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem? /- Sorsom dől el ezen!  Nagy gond: igen vagy nem? …Mondja azt, hogy én vele érzek… Biztos szép, biztos kedves lélek… Azon kell tehát igyekeznem… hogy a szívem is így érezzen… Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom, hogy miről van itt szó? Miről volna szó? Az ördög engem örök tűzbe dugjon, ha tudom, milyen sóvárgó..”

• Induló és szerenád: „Jójcakát … boldog jóéjszakát…” (Németh Marika, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Melis György, Réti József, km. az Énekkar)
• A II. felvonás fináléja: „Riadó!....A harcot meg kell újra vívni… tehát a nejem önre bízom… és hol a csizmám… Már útrakész, máris útrakész … Csak egy perc…Máris hozzák a kardot, a kardot, én meg fogom unni attól tartok…” (Németh Marika, Bartha Alfonz, Réti József, Kishegyi Árpád, Melis György, Pere János és az Énekkar)

Ezt az adást megint meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma 17 és 18 óra között, az internetes elérhetőségeken is.(www.dankoradio.hu).

(Véletlen "enter" történt részemről...)

Magyar Nemzet , 1968. április 4.

„Az operaközönség régóta kialakult véleményét szentesítette, az évtizedes népszerűséget emelte most hivatalos elismerés rangjára Házy Erzsébet Érdemes művészi kitüntetése. Jó dolog, hogy ez a kitüntetés ezúttal idejében érkezett: teljesítőképessége teljében levő énekest jutalmazott, jelenben betöltött művészi rangjáért éppen úgy, mint egy sikeres pályafutás eddigi, immár számottevő eredményeiért.
Házy Erzsébet egészen fiatalon, alig több mint húszévesen került az Operához; s hamar vitte fel nagy szerepekig. A tanulmányok periódusa hamar lezárult nála, az iskolai képzést azon túl a spontán kitűnő képességek, az ösztönös tehetség, s nem utolsósorban maga a színház légköre és munkája volt hivatva pótolni. A budapesti Operaházban érlelődött művésszé, ennek a színháznak sajátos feltételei között bontakozott ki egyéni stílusa — így lett szinte kizárólagosan az énekes színpad művésze, s a hazai operaélet kedvenceinek egyike.
A külföldi kontaktusokat egy-egy, kuriózumként is érdekes kirándulás jelzi: a Cigánybáró Saffija a bécsi Volksoper színpadán, meg a Robert Stolz vezényelte bécsi hanglemezfelvételen. Tehetségének sajátos akusztikáját mégis az itthoni operaélet szabja meg igazán.
Hangja eredendően a lírai szerepkört jelölte ki számára; de az a fűtöttség és intenzitás, amely éneklését és operaszínpadi ábrázolókészségét egyformán átitatja, mind több és több drámai színt kevert szerepeihez. Így lett az utóbbi évek valamennyi jelentős alakítása a lírai intimitásnak és drámai feszítőerőnek olyannyira sajátos, utánozhatatlan egyéni vegyüléke Házy Erzsébetnél: a Manon Lescaut szenzációs beérkezésétől kezdve a Bohémélet, a Nyugat lánya női főszerepein, a Figaro Cherubinján, a Bajazzók Neddáján keresztül Monteverdi Poppeájáig... S így érlelődött operai előadóművészetünk egyik legszínesebb, s vitán felül napjaink művészi elitjéhez tartozó tehetségévé. „
(k.j.)

Kapcs. 3893., 3894., 3321., 1638.  – 3151., 4359. sorszámok bejegyzései

 (Lásd még 1902-1908. sorszámok alatt belinkelt filmrészleteket a youtoube-ról.)

BUÉK 1961/1 - a televízió szilveszteri műsorában Házy Erzsébet egyveleget énekel a Hófehérke és a hét törpe című rajzfilm zenéjére

„Szilveszter 1960” –  A  Magyar Televízió nyilvános szilveszteri műsorának közvetítése a Vidám Színpadról.

Házy Erzsébet műsora az időskálán: 1:04:41 – 1:09:34 között tekinthető meg.

Kapcs. a 3151. sorszám bejegyzéséhez

Az alábbi kis videófilm-összeállítás szereplői nemcsak a Walt Disney-rajzfilm jeleneteiben láthatók-hallhatók:  pár kocka villan be más filmjükből is.

Meet the Voices Behind: Snow White's Hungarian 1962

With the Voice Talents of: Hófehérke és a Hét törpe

- Szinkron 1962 Pannónia Filmstúdió

Váradi Hédi

Házy Erzsébet  (Hófehérke magyar szinkronhangja):  az időskálán 1:50-től 3:02-ig kereshető-található: továbbá A gerolsteini kaland (1957); My Faid Lady (1966); Maya (1970) - részletek

Lukács Margit

Vay Ilus

Csákányi László

Egri István

Márkus László

Suka Sándor

Garics János

Bálint György

Németh Sándor

Pálos György

Képessy József

Pálos György

Mécs Károly

Kapcs. 4352., 1357. 1358. sorszámokhoz

Polgár Tibor – Darvas Szilárd: Szókimondó asszonyság - Kata dala – Házy Erzsébet

Polgár Tibor – Darvas Szilárd: Szókimondó asszonyság - „Egy kis kocsma áll a Szajna-parton” – kettős: Házy Erzsébet, Palócz László

A hangzó anyag forrása:  operett.network.hu

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel a komponista: Polgár Tibor 

A daljáték zenei keresztmetszetét 1960. december 18-án, a Kossuth Rádió mutatta be 17.10 – 17.45 óra között. 

A Dankó Rádió délelőtt sugárzott operett-adásában a Csárdáskirálynő egyik részletében Házy Erzsébet szépséges szopránja is felcsendül:

A prózai részeket átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső

• Az I. felvonás fináléja: „Gyere csak, Bónikám... Én, Edwin Roland… Nászinduló…. Elnézést, ha zavarok…. Melodráma” (Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Nádas Tibor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc), továbbá a Körmendi együttes. Vezényel: Bródy Tamás) -  A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00.  Rádióra alkalmazta: Romhányi József. Rendező: Cserés Miklós dr.

A „Túl az Óperencián” műsorát - melyben Kálmán Imre operettjének részletei mellett Lehár Ferenc Cigányszerelmének dalai is elhangoztak - ma délután újra meghallgathatjuk az ismétlésben, hat és hét óra között.

Ma délelőtt hangzott el a Dankó Rádióban, délután hat és hét óra között újból meghallgathatjuk a "Túl az Óperencián"  adásában:

Jacques Offenbach: Szép Heléna

Fordította: Fischer Sándor. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52

 - Heléna románca (Házy Erzsébet, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

„A szép Heléna – így neveznek -, vagy Nidon lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű, léha, csak ellenállni oly nehéz, A bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón, szemembe néz. Csalogatón, szemembe néz./ Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a, csúszik az erényes láb. Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre kúszik a,  kúszik az erényes láb…”

Kapcs. 2503., 2459. sorszámok

A gerolsteini kaland (Csak röviden?)

1957. MÁRCIUS
MAGYAR FILMHÍRADÓ11

1957. március, Magyar Filmhíradó 11/6. bejátszás A gerolsteini kaland (Csak röviden?)

Elhangzó szöveg:10 év után ismét játékfilmet forgatnak a Budapest Filmstúdióban. Indítom. Felvétel. Készül a Gerolsteini kaland. A férfi főszereplő Darvas Iván. Szaktanácsadó Kárpáti Rudolf, olimpiai kardbajnok. Élete első filmfőszerepét játssza Házy Erzsébet, az Operaház énekesnője, de Hildebrand István operatőrnek is ez az első játékfilmje. Még egy rövid utasítás és Farkas Zoltán rendező indítja a következő jelenetet.

Kivonatos leírás:Világítás, vezérlőterem. Stúdióban felvétel: Darvas Iván jelmezben, kardozás. Kárpáti Rudolf tanácsokat oszt. Házy Erzsébetet sminkelik. Hildebrand István a kamera mögött. Farkas Zoltán rendező.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián mai adásában  több más operettrészlet között ezek is elhangzottak:

Johann Strauss: A cigánybáró 

Az operett első magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele. A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli.

• Saffi dala, I. felv.: „Oly árva és jó, nincs senki a földön../Vigyázni jó, félni jó...”  (Házy Erzsébet)
• Szaffi, Czipra és Barinkay hármasa –Kincskeringő, II. felv.:„Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó 
A Rádió Dalszínháza új felvételének a bemutatója: 1963. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 22.10

Vezényel: Lehel György (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát)
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

• Rosta és Éduska kettőse, I. felv.: „-Jó estét, jó estét, áldás, erő békesség! - Jó estét, jó estét, mindenkinek kedvesség!.../Rosta Márton, híres ember Pozsonyban, itten áll most előttetek valóban, készíti a mézeskalács szíveket. Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret…”. (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar férfikara)

A délelőtti operettműsort ma 18 és 19 óra között  újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán, de az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalról.

Kapcs.  3829., 1.294. és 1.444. sz. bejegyzésekhez

• Film Színház Muzsika, 1959. november 13.

[...] "Ugyanakkor operett-premier is készül a rádióban. Planquette halhatatlan Corneville-i harangok-ja hangzik el a közeljövőben. Főszereplői: Zentay Anna, Házy Erzsébet, Bartha Alfonz, Maleczky Oszkár, Rátonyi Róbert.

Az előadást Erdélyi Miklós vezényli.— E remek klasszikus operett előadását — mondja — azért vállaltam, mert zeneileg rendkívül igényes és nem kisebb értékű a komikus-operánál. Azt mondhatom: Planquette zenei kifejezésmódjában rendkívül talpraesett és közvetlen, bravúrosan pontos, egyszóval: kifejező erejű mesterre vall! A Corneville-iből keresztmetszetszerűen mintegy egyórás muzsikát adunk. „

A felvétel bemutatója volt: 1959. december 26., Kossuth rádió, 9.05 - 10.00

Erdélyi Miklós – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bartha Alfonz, Maleczky Oszkár, Radnay György, Rátonyi Róbert.
Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. 
Albert István összekötő szövegét Temessy Hédi és Kálmán György mondja el.

„Szókimondó asszonyság”

Kilenc hónap után szólaltak meg ismét a Dankó rádió mai operettműsorában Polgár Tibor történelmi daljátékának dallamai: szerintem van olyan jó a zenéje, és nívós rádiófelvételéről kiváló előadó-apparátus tolmácsolásában élvezhetjük a remek dalokat,  hogy érdemes lenne ennél gyakoribb időközönként  a műsorra tűzni.

Szövegét és a verseket Victorien Sardou és Emile Moreau Madame Sans-Gêne című színdarabja nyomán Darvas Szilárd írta.

A rádió keresztmetszet-felvételének a bemutatója 1960. december 18-án, a Kossuth adón 17.10 – 17.45 óra között hangzott el.  

A címszerepben (Kata) Házy Erzsébetet halljuk, továbbá a felvételen Koltay Valéria, Palócz László, Rátonyi Róbert és Szabó Miklós énekel. Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel a komponista, Polgár Tibor.
 

Hamarosan, ma hat és hét óra között - a délelőtti adás ismétlésében - újra meghallgatható lesz a „Szókimondó asszonyság” alábbi négy részlete:

•  Induló-kettős (Házy Erzsébet, Szabó Miklós):

„Cherchez la femme!  Keresd a nőt! Ha majd a sorsunk bajba dönt. A rejtély kulcsa adva van. Cherchez la femme!  Cherchez la femme!  /- Nincs védelem, nincs oltalom, körül vesz minden oldalon, minden veled hasztalan. Cherchez la femme!  Cherchez la femme!  Keresd a nőt!...” 

• Kata belépője (Házy Erzsébet) 

„Már megbocsássanak nekem, hogy ily sokára jöttem… harcol az utca, talpra állt a nép! Győzelem várja… Az utcán egy a jelszavuk, kiáltva vagy morogva. E dalt tanultam én velük: Halál a zsarnokokra!.../A franciák! A franciák!…. amihez hozzá kezdenek, amihez hozzá kezdenek, azt biztos jól csinálják!...”

•  Kettős (Házy Erzsébet, Palócz László):

„- Egy kis kocsma néz a Szajna-partra. Nincs benne semmi cifraság. A márki, herceg ritka arra, de a jókedv az nem ritkaság.  /- Egy kis kocsma áll a Szajna-parton, ugye, sosem felejti el. Amíg csak élek, eszemben tartom, amíg csak élek, veled leszek!... /Egyszer majd visszasírjuk, egyszer majd visszahívjuk a régi kedves éneket! /- Ha fáj ezernyi gondunk, lélekben elbolyongunk, s egy dalt dúdolok én majd neked: egy kis kocsma néz a Szajna-partra… szerelmünk boldog hajnalán!”

• Vidám kettős (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert)

„- Mondja, mit szeretne? Biztos, megteszem. Ha akarja, felajánlom szívem és kezem. /- Mondja, mit kíván, na, én meghallgatom.  Maga roppant tetszik nékem, már bevallhatom…./- Mondja, mit szeretne? Rabja lettem én, minden szava oly igéző, mint egy költemény. Mondja, mit szeretne? Máris megteszem, hisz maga miatt elvesztettem máris az eszem… /- Jaj de forró vallomás ez, jaj de szép szavak! Bizony Isten megszédültem néhány perc alatt…”

Kapcs. 4350. sorszámhoz

Kiegészítés:

2. Carl Zeller – Moritz West, Ludwig Held - Márkus József: A bányamester (részletek, 1964. szeptember 6., Kossuth Rádió 14.55 – 15.20)

A két főszerepben: A grófnő – Házy Erzsébet; Martin, a bányamester – Kelen Tibor

Az operett stúdiófelvételén csak a két főszereplő dalai találhatók!

1.) Nyitókar
2.) Martin belépője
3.) A grófnő belépője
4.) A grófnő és Martin kettőse
5.) Martin dala

Az MRT énekkarát és szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényli. 

A most bejátszott részlet volt:

-     A grófnő és Martin szerelmi kettőse (Házy Erzsébet, Kelen Tibor)

„-Egy minta férj kell énnekem, de ifjú ki lángolva ért, s a férfi vágya végtelen, ha pumpálja forró szívét, a charme-ja édes, mint a méz, de korrekt és megbízható! Egy férfi, melyből oly kevés, egy hűséges férj, az lenne jó, és szorgalmas, belevaló, ha volna ilyen drága férj! /-Hátha volna mégis. -És ha van, most merre jár? – Várd ki, láttam én is. -Volt-e mátka párja már? -És ha kérve kérem? -Ahhoz egy a fő szabály. -És ha, és ha mégsem? -Akkor jobb, ha félre áll. -Ez a szív arra vár, hogy szól a fő szabály? -Hallja hát, hallja hát, most a mátka óhaját! -Nos, mennyit kíván? -Egy fontos csupán! -Mennyit kíván? -Egy fontos csupán: Bárhol jársz, sorsod vár vigaszt, mindig légy hű társ! Légy hű párodhoz! -Bárhol jársz, sorsod vár vigaszt, mindig légy hű társ, légy hű drága párodhoz!

/-Mit mond a vers? Hadd nézzem én! Szól-e asszonyról a költemény? -Tessék, tessék, csak olvassa el! /-Egy minta asszony kell nekem, de karcsú, mint karcsú a nád!  S a nő imája végtelen, ha öreg, vagy csókot talál. Már bámulják a szellemét, de lelkében mégis naiv, az asszony tölti be szemében gyermekem anyja, vár arra a szív,  így szól a vers, te látod! Ha van ilyen drága lány! /-Hátha volna mégis. -És ha van, most merre jár? -Várd ki, láttam én is. -Volt-e mátka társa már? -És ha kérve kérem? -Akkor egy a fő szabály. -És ha, és ha mégsem? -Akkor jobb, ha félre áll. -Ez a szív arra vár, hogy szól a fő szabály? -Hallja hát, hallja hát, most a mátka óhaját! -Mennyit kíván? -Egy fontos csupán! -Mennyit kíván? -Egy fontos csupán: Bárhol jársz, sorsod vár vigaszt, mindig légy hű társ! Légy hű párodhoz! -Bárhol jársz, sorsod vár vigaszt, mindig légy hű társ, légy hű drága párodhoz!”

A „Túl az Óperencián” mai adásában Házy Erzsébet énekfelvételei közül ezek a részletek hangoztak el a Dankó Rádióban: 

1. Leonard Bernstein - Arthur Laurents, Stephen Sondheim  – Reményi Gyenes István: West Side Story (musicalrészletek - Qualiton LP-1967; Kossuth Rádió, 1969. június 22.,19.10 -19.44)

Km. Házy Erzsébet, Szirmay Márta, Ádám Anna, Korondy György,  a Harmónia Vokál, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc – Erről a stúdiófelvételről csendült most fel:

- Maria dala: „Oly szép vagyok, arcom ragyog…” (Házy Erzsébet, énekegyüttes)

2. Carl Zeller – Moritz West, Ludwig Held - Márkus József: A bányamester (részletek, 1964. szeptember 6., Kossuth Rádió 14.55 – 15.20)

A két főszerepben: A grófnő – Házy Erzsébet; Martin, a bányamester – Kelen Tibor

Az MRT énekkarát és szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényli. (Az operett stúdiófelvételén csak a két főszereplő dalai találhatók!)  A most bejátszott részlet volt:

-     A grófnő és Martin kettőse (Házy Erzsébet, Kelen Tibor)

3. Leo Fall – Rudolf Schanzer, Ernst Welisch – Harsányi Zsolt - Innocent Vince Ernő:  Pompadour

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31-22.00

Km.  Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Szirmay Márta, Korondy György, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor, Katona Lajos, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás.

Erről a teljes stúdiófelvételről ma két részlet szólalt meg:

• Pompadour belépője, I. felv. (Házy Erzsébet, km. Koltay Valéria és az MRT Énekkara)

„- Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! A vérem úgy bizsereg, tenyerem viszket, oly ideges vagyok, hogy széttörnék mindent! És hogyha még ez sem elég, lesz valami más is, adja az ég! Óh, óh, óh, óh! /- Ajh ha kezembe kapnék egy férfit, férfit, de igazit ám! Szinte gondolni sem merem végig, oly forró, oly vad a szám! Lázas csók, mely izzóan ég, elkábító, az volna jó! Jaj, ha egyet ma kaphatnék! Mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még!...”

•  Pompadour és René kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet és Korondy György)

„ - Drága kincsem, van egy utca, hol ismerős nincsen, ott egy eldugott kis szobát vettem, etikettre nem voltam tekintettel, elfeledtem… /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé gyorsan vallod, első percben már… Könnyed lángolás, hálás álcolás, az ablakon integet a fény, napsütés, ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogod gondolni még! …. /- Mondd meg, hogy hívnak?...Kérlek, mondd már, na, mondd meg, hogy hívnak? - Jeanne. – Jeanne? Te világom, tündéri lány!!! – Nemcsak kettesben, tán, megcsókolhatsz, babám!?...”

4. Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971, április 12., Kossuth Rádió 19.57 – 22.00

Km.  Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Németh Marika, Korondy György, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Rátonyi Róbert, Palócz László, Radnay György, Bilicsi Tivadar, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc.

Az adásban két részlet csendült fel erről a stúdiófelvételről:

• Maya belépője, I. felv. (Házy Erzsébet, énekkar)

„- Megjöttem, tessék! Kérek egy cigarettá!… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, óó-ó … szeretnék egyszer kicsit szeretni, óó-ó, óó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok. Tán még a napfény se tud rám nevetni! óó-ó, óó-ó…”

- Maya, Barbara és Rudi hármasa, II. felv. (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)

„- Ahol mi járunk tapsorkán…   /- Odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért. - Odavagyok egészen, a szívembe bevésem, hallgassa meg, ha kérem, a kérésem! – Szeretném, ha szeretne, rám nevetne! Nem kívánom sokáig, csak örökre!...”

A rádióműsorban Klemen Terézia mellett megszólalt még az érsekújvári Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny „házigazdája” és zsűritag, Klein Ottokár, operaénekes, Érsekujvár polgármestere; Farkas Pál karmester, az énekverseny zsűritagja; Farkas Tamás – a III. nemzetközi énekverseny egyetlen „fiú tagja” , második helyezett – akik a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya telefoni érdeklődésére beszámoltak a Házy Erzsébet nevét viselő énekversenyek légköréről, színvonaláról, eredményeiről, a meglévő és alakuló szakmai-baráti kapcsolatokról, a jelenlegi munkájukról,  feladataikról és a jövőbeli terveikről, célkitűzéseikről.

Házy Erzsébet születése 89. évfordulóján mi mással is fejeződhetett volna be az egész heti megemlékezés-sorozat a rádióban, mint az emblematikus Manonjának rádiófelvételéről elhangzó megrendítő szépségű búcsúária Puccini operájának IV. felvonásából: „Sola perduta, abbandonata” (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli)

Ezt a délelőtti adást újra meghallgathatjuk az ismétlésben ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken is (www.dankoradio.hu)

Egész héten Házy Erzsébet alakja kapott primer hangsúlyt a Dankó Rádió operettműsorában –a szopráncsillagunk születésének 89. évfordulóján.  Ebben a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya segítségére volt a rádió e heti kedves vendége, Klemen Terézia, aki szívügyének érzi a felvidéki származású Házy Erzsébet mára kissé elfeledett életútját, művészetét a szlovák-magyar határ mindkét oldalán túl élő emberek között népszerűsíteni:  hogy az egykor nagyhatású szopránunk emléke ne halványuljon el, tovább éljen bennünk.  Szeretné  az operaénekesnő személyét, művészetét, hírét, emberi tulajdonságait a  zenét, éneket, az operát és az operettet is kedvelők (esetleg azt művelők) és persze a rajongók nem kicsiny táborához közelebb (el)hozni…

Így született meg benne a gondolat s követte a kezdeményezés: három évvel ezelőtt létrehozta - és azóta minden évben megszervezi Érsekújvárra (ahol befogadásra és felkarolásra talált) – a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt; egyúttal a  felfedezettek, a győztesek és helyezettek számára ígéretes kiugrási lehetőséget  teremtenek ezek a megmérettetések . Örömünkre,  az eddigi három verseny nyertesei és helyezettjei között magyar fiatalok is vannak!

Az énekverseny kapcsán fogalmazódott meg Klemen Teréziában az a szándék, hogy talán érdemes lenne a szélesebb közönségrétegek részére is  „elérhetőbbé” tenni Házy Erzsébet lényét…; bizonyára örülnének, ha kezükbe vesznek  egy hozzáférhető, egy a korábbi képes-szöveges kiadványoknál  még átfogóbb, bővebb tartalmú olvasmányt a legendás operaénekesnőnkről.  Az ötletet tett követte és az információgyűjtés eredményeképp idén tavasszal megjelent Az évszázad Manonja című, gazdag kiállítású, sok képet magába foglaló albumszerű életrajzi könyv - benne művész- és egykori pályatársak visszapillantásai, személyes emlékei, vallomásai a nagyszerű szopránról.

Ebből a kiadványból olvasta fel a szerző most az adás végén - a megemlékezések sorát zárva - Medveczky Ádámmal készített interjújának egy rövid részletét: Házy Erzsébet és a karmester között kialakult bizalmi-és munkakapcsolatukat illusztrálva.  

Idézek itt Medveczky Ádám visszaemlékezéséből néhány mondatot:

„[…] Nagyon muzikális volt, s mindenre felkészült. Ahogy egy akkordra berobban, például Minnie, a Nyugat lányában a szép kocsmárosnő, csak őrá lehetett figyelni. Mindig mindent kiszámított, még a lépéseket is, hogy ritmusra lépjen. Zeneileg nagyon képzett volt, hisz zongoraművész szeretett volna lenni, kottaolvasó ember volt. […] A korrepetitorok tartottak tőle, mert ha nem úgy játszottak, akkor megmondta nekik. Azonnal észrevette az elütést, hibát. Annyira magabiztos zenei képzettségű volt, hogy az egyik alkalommal, mikor gyakoroltunk, s betanulta a Pillangókisasszonyt, rászóltam, hogy nem úgy kell énekelni, mert itt negyed szünet van, ezt nem úgy írta a zeneszerző. Erre ő: ha most itt lenne Puccini, beolvasnék neki, megmondanám, hogy miért nem így írta, mert sokkal jobban hangzana.  És bizony abban egy sor változtatásában is igaza volt.

Mindig megmondta a véleményét. Nem bántón, hanem a szünetben odahívta az illetőt, s figyelmeztette, hogy mit nem csinált jól. Nem alázott meg soha senkit. Nagyon igényes volt, és ez sokak szemében rossznak számított. Én sohasem akadtam fenn semmiféle viselkedésén, ő így volt komplett. Élt, halt a színpadért. Annyira vágyott színpadra, hogy nem bírta elviselni a fellépés előtti órákat, főleg ha premier volt, mert már annyira színpadon akart lenni. Azt kérdezte egyszer tőlem: tudod hol voltam a Manon Lescaut bemutatója előtt? Kiskunfélegyházán megnéztem az óriás bálnát, mert már nem bírtam magammal, hát inkább elautóztam oda.

Ő égett, egy különös lázban égett, s ezt a színpadért, a művészetért tette. Ha nem égette volna el magát, ha jobban ügyel és kíméli magát, főleg a hangját, Európa legnagyobb énekese lehetett volna.

[…] Azt is meg kell említeni, hogy nem szerette a fölösleges dolgokat. Adott a viselkedésre, de a mesterkéltséget, a pózolást nem szerette, a hamis hízelgést, az álnokságot nem tűrte. Nagyon muzikális volt, és talán senki nem tudta, hogy mennyi rengeteg munka van a mögött, hány éven keresztül dolgozik valaki azért, hogy felmenjen a színpadra, s ott úgy teljesítsen, ahogy a színpadon kell. Erzsi nagyon kidolgozta a karaktereket, alapos volt. Persze erre születni is kell, de ő nagyon megdolgozott érte. […] A magyar operajátszás egyik legnagyobb alakja volt. Egyedi, nagy művész, s ezt mindenkinek tudatosítania kell.”

Adós vagyok a Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzottak „dokumentálásával”.

Az érsekújvári Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyek szervezőjeként, valamint a komáromi születésű Lehár Ferenc emlékét is ápoló, a Komáromból érkezett Klemen Terézia továbbra is a vendég a stúdióban, akivel ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: most Házy „dívasága” és/vagy „primadonnasága” került szóba,  mint olyan oparaénekesé, aki művészete tudásának birtokában megengedhette magának az átjárást más zenei műfajok közé; ennek zálogául a szépséges szopránja és kimagasló tehetsége szolgált, ugyanakkor lényének érzékenységével, emberi mivoltából és körülményeiből fakadó „önérzetével” építette fel a maga mítoszát; a maga korában teljességgel, felelősséggel és „adakozóan” betöltötte hivatását színpadon, az Operában, a koncertpódiumon vagy a zenei- és filmstúdiókban.  Kimeríthetetlennek tűnő életenergiája azonban ideje korán megtört. A műsornak tematikájából adódóan nem dolga ennek az okait keresni, kutatni. Tény: Házy Erzsébet és művészete mára legendává vált az opera- és operettbarátok körében, még vannak köztünk, akik személyesen látták-hallották Őt színpadon, esetleg rendszeres kapcsolatot is ápoltak vele. Vélemény sokféleség lehet, de így vagy úgy a múlt értékeit nem szabad a feledés homályában hagyni, így Házy Erzsébet is megkerülhetetlen az emlékezés, a visszatekintés terén. Klemen Terézia egyike azon lelkes embereknek, aki szívügyének tekinti a kultúránk, a magyar kulturális örökség értékeinek felkutatását, kiemelését és a szűkebb-tágabb közönség és közösség közé elviszi, bemutatja, hirdeti, megírja, elmondja azt, azokat…

Házy Erzsébet operettfelvételei közül az alábbi részletek kerültek az adásban bejátszásra:

1. Johann Strauss – Fischer Sándor magyar dalszövegével: A denevér (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1963. december 25., Kossuth  Rádió 19.05 –22.00, Km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György)

Rosalinda dala – Csárdás (Házy Erzsébet)

„Hazámnak dalára nyugtom nem lelem, könnytelt a szemem, a szívem fáj…/Tűz és szenvedély, víg hangú jó kedély, tánc és nótaszó, így mulatni jó!...”

2. Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00, Km. a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György)

• Csokonai és Lilla szerelmi kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)
  
  „- Lilla, szívemet ne vesd meg, úgy szeretlek, nem feledlek, bízd reám az életed! /- Elszakítnak engem innen, tilt apám és tilt az illem, nem maradhatok Veled.”
• Csokonai és Lilla szerelmi kettőse, II. felv. (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

„- Az első reggel szép szavadra várok. /- Az első reggel éden volt-e álmod?”

• Csokonai dala, I. felv. (Ilosfalvy Róbert)

 "Sötét lepel borul reám, nincs házam nékem, nincs hazám."

3. Lehár Ferenc – Victor Léon, Leo Stein - Mérey Adolf- Kristóf Károly: A víg özvegy (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27, Km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András)

• Vilja-dal, II. felv. (Házy Erzsébet és az MRT énekkara)

„Az otthon hangja visszatér, hadd mondjak el egy szép mesét. Egy tündérlányról szól ekképp: Viljának hívja őt a nép. Élt egyszer egy Vilja, egy tündéri lény, meglátta az erdőn egy ifjú legény. Csak nézte, csak nézte és úgy megörül, hogy lángokat érez a szíve körül. Remegett a lány előtt, csak bámulta a tündérnőt. Sóvárgott. Vágyakozva kérte őt: /Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás! Légy az enyém, soha el nem bocsáss! Üdvözítő csókod a sírba temet, néked adom éltemet. Vilja, egy csókod a sírba temet, néked adom éltemet…”

• Danilo és Hanna szerelmi kettőse, III. felv. (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

„- Minden vágyam, súgom lágyan, jöjj, szeress! Szívem tágul, majd elkábul, jöjj, szeress! Minden érintésed szívem járja át, hinni kell, hogy eljön majd a boldogság. /- Dalod szívemhez szól, jólesik, nagyon jól! A szív csak ver szegény és arra kér, hogy légy enyém. Némán elhallgat a száj, de mégis minden zeng imát: szeretlek téged és vágyom rád. /- Minden vágyam...

4. Jacques Offenbach – Fodor Ákos magyar dalszövegével: Kékszakáll (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 – 22.00, Km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

• Clémentine királyné dala a II. felvonás első képéből – rondó  (Házy Erzsébet)

„ – Mivel a kicsi lányt nem kérdi  már kicsi és a nagy-nagy úr, remeg a kicsi és megérzi,  nem örül, amit így tanult.   Lám ilyesmi tehát a kezdet, derűs és színes üdeség.  Vak államérdek nyeli már el, ideje sem volt élni még. És ura lett egy Kandeláber… /S egy szép napon elébe toppan egy kedves ifjú, finom úr.  És szépen szól hozzá, de nyomban, mitől ő sápad és pirul.  Nos, ilyesmi tehát a kezdet…  Uram, királyom, Kandeláber…”

• A III felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Melis György, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Bende Zsolt, valamint az MRT énekkara)

Nagy Ibolya telefonon megkereste a 2017. évi II. Házy Erzsébet nemzetközi tehetségkutató énekverseny győztesét, Bojtos Lucát, és megérdeklődte tőle, hogy azóta mi minden történt vele, hol tart most a pályaíve?  Időközben elvégezte a Zeneakadémiát. Idén már láthattuk őt az Operettszínház színpadán is, hol Offenbach Kékszakáll című, rendhagyó rendezésű, operettben mint Fleurette debütált, és azt is megtudhattuk tőle, hogy a Miskolci Nemzeti Színházban jövő év tavaszán a Marica grófnőben Liza szerepe vár rá.  Mint szabadúszót a vidéki színházak, fesztiválhelyszínek sorra keresik, hívják…Említette, idén José Cura partnere lehetett a Fesztiválkatlanban, akivel több duettet is énekelt, szóló számai mellett… Jelenleg éppen Firenzében intézi dolgait…és pihen…

Az adásban Nagy Ibolya megemlékezett a 87 éve született operaénekesről, a Debreceni Csokonai Színház néhai basszistájáról, Tréfás Györgyről: emlékére, felhangzott  énekfelvételéről az „Akasztófaária” Mozart Szöktetés a szerájból című operájából.

A 145 éve született Rózsahegyi Kálmán színművészre egy archív felvételről bejátszott Petőfi Sándor-vers – „Falu végén kurta kocsma” - tolmácsolásában emlékezhettünk.

Nemzeti gyásznapunk: Október 6.  Az 1848-49. évi magyar szabadságharc leverését követően, 1849. október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet.  Ugyanezen a napon, Pesten kivégezték Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét, gróf  Batthyány Lajost.  A vértanú áldozatok emlékére, utolsó zeneszámként

Huszka Jenő – Háy Gyula – Fischer Sándor Szabadság, szerelem című daljátékának dallamai csendültek fel a Dankó Rádióban: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Várady László vezényli (1955. május 10., Kossuth Rádió).

A mai műsorból  a

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

(1957) 

Magyar Rádió, daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre 

rádiófelvételt emelem ki, három dalt hallottunk:

Lilla - Házy Erzsébet és Csokonai Vitéz Mihály - Ilosfalvy Róbert kettősét:

- "Az első reggel..."

- "Lilla, itt a drága óra"

e közé szerkesztve 

Csokonai dalát "Sötét lepel borult reám..." - Ilosfalvy Róbert.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát (a 43 tagú Rádiózenekar) Lehel György vezényelte.

A darab méltatásával már többször foglalkoztunk, erre most nem térek ki. Aki meghallgatta, biztosan nagyra értékeli...

Bámulatos ez a műsorhét, ezért is örülök, hogy a "Komáromi farsang" szerepel benne. 

Házy Erzsébet iránti csodálatunkat, ha lehet még fokozni, akkor ez megtörtént, előadókészsége és tudása, sokszínűsége, h a n g j a elbűvölő, egyik felvétel után a másik, mindegyiken.

Nagy Ibolya riportalanyai, a riportok és az információk érdekesek, lekötik a figyelmünket. A hét vendége Klemen Teréz sokoldalú személyisége példamutató a művészet támogatása tekintetében, amit ezekben a napokban részletesen megismerhetünk. Kiváncsi vagyok, ismerte-e a mai adás előtt a "Komáromi farsang"- ot?

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Ezen a héten – ma is -  az érsekújvári Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny megálmodója, létrehozója, szervezője, Klemen Terézia a vendég a Dankó Rádió stúdiójában, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: ezúttal az Évszázad Manonja című, Házy Erzsébetről írt könyv szerzőjét erről a munkájáról kérdezte. 

Az adásban két telefoninterjút is készített Nagy Ibolya:

Előbb a szentpéteri Sárközy Xéniát, az  első énekverseny abszolút győztesét kérdezte, meséljen, hogyan élte meg a sikerét és foglalja össze benyomásait, melyek a további tervei,  mire készül;  korábban a Virtuózok elnevezésű magyarországi televíziós tehetségkutató műsorból is ismert művésznő azóta a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen opera-énekművészi diplomát  szerzett,  és  énektanáráról,  Kertesi Ingridről is nagy szeretettel beszélt.  Szerepálmok? Tervei között említette a Traviata Violettáját és Mozart-szerepekben megmutatkozni…

Nagy Ibolya ezután Kertesi Ingridet, a Liszt Ferenc-díjas, Kiváló Művészt, operaénekest, akadémiai énektanárt hívta fel, aki az idei Házy Erzsébet énekverseny egyik zsűritagja volt. Megtudhattuk az interjúból tőle, hogy mindhárom énekversenyben díjat szereztek növendékei: 2016-ban Sárközy Xénia, 2017-ben Bojtos Luca győzött, idén meg Józan Vivien  az operett-kategóriában elért megosztott második helyezésének örvendett, akikre nagyon büszke...  Kitért arra, hogy Szinetár Miklós rendező felkérést kapott a Zeneakadémia énektanszéke vezetőjétől, Meláth Andreától, hogy tartson órákat a Zeneakadémián növendékeinek, és ő mindenki örömére elvállalta ezt a feladatot és máris elkezdte oktatói óraadói munkáját a tanszéken.

A „Túl az Óperencián”  operettadásában a ma 138 éve elhunyt Jacques Offenbach emlékére (is) csendültek fel műveinek szép részletei, Házy Erzsébet, Réti József, Ilosfalvy Róbert és Kertesi Ingrid énekfelvételeiről:

1. Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József.

Magyar nyelvű teljes stúdiófelvétel - prózai dialógusokkal együtt először 1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként  (20.07 – 23.04 óra), de a darab ének-zenei hangfelvételére már két évvel korábban  sor került: Albert István összekötőszövegével – keresztmetszet formájában  - 1968. november 20-án bemutatta a Petőfi Rádió (10.00 és 11.17 óra között). 

- A nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

„Nagyhercegnő: „… Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő. Mondd el azt, hogy bódító férfi…Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!... És győzni néha többet ér, ha ezt közvetíti a vágya. Ó!  Mondd el azt, hogy megláttam vágyait. Mondd el azt, hogy mindenem lángol. Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, pedig nem vagyok ám én fából. Ó!
Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem,  csak szenvedek nappal és éjjel! Csak álmodom róla szüntelen. És nem adom fel reményem, mégsem. Ó! Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok!
Mondd el azt, hogy várok rá végig! Mondd el azt, hogy adjon vigaszt! Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is! Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?..../Mit mond? Mit mond? Nincs rosszabb, mint a kétség!  Mit mond? Döntse el, hogy sorsa mit hív! Mit mond? Mit mond? Mit mond? Nos, hát? […] 

2. Offenbach: A szép Heléna

Fordította: Fischer Sándor. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52

 - Heléna románca (Házy Erzsébet, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

„A szép Heléna – így neveznek, vagy Nidon lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, A bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón, szemembe néz. Csalogatón, szemembe néz./ Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a, csúszik az erényes láb. Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre kúszik a,  kúszik az erényes láb…”

3. Offenbach: Fortúnió dala  

Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő. A Rádió Dalszínháza bemutatója 1958. június 22., Kossuth adó, 20.20 – 21.25.

Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Fischer Sándor

- Lauretta dala: „...Jól vigyázz! Hát, jól vigyázz!...pórul jársz!.. Csak annyit mondok: jól vigyázz!” (Házy Erzsébet)

- Lauretta és Valentin szerelmi kettőse, Valentin dala (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

„…Nos, üljön mellém és mondja el…/ - A szívem fél, van így az ember. Hallgatni nem tud, beszélni nem mer, ó lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem régesrég!... A bánatomra nincsen ír, betemet majd a néma sír! Betemet majd a néma sír! Lelkem mélyén él egy édes álomkép…. /- Nos, mondja meg énnékem titkon, hogy kit szeret, oly végtelen? - A neve az én drága titkom… - Mondja hát, ki az a valaki? - Azt nem merem bevallani. Jöjj bűvös dal! Segítni hív. Egy régen fájó, néma szív. /Nincs arra szó, hogy én mit érzek, mit rejtek el, ha bennünk él egy kép, mely éltet, hallgatni kell! Számomra, míg csak él az élet és él a nyár, nevét elhallgatom, míg élek, mert így muszáj! De érte éget minden sóhaj, mely felzokog, s kívánja bár egy könnyes szóval, én meghalok.  Haja oly szőke, mint a búza, s szempárja kék. Fájdalmam, lelkem összezúzza, és mégis szép. Ez lesz az életemnek vége: bús némaság, nincs arra szó, hogy kín az élet, szenved a vágy! /- … bennem is csak érted ég a vágy!- Ez lesz az életemnek vége, bús némaság! Nincs arra szó, hogy én mit érzek…”

4. Offenbach: Hoffmann meséi

Olympia áriája, I. felv. („babaária)  - Kertesi Ingrid (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Kovács János)

A műsort keretbe foglalta Offenbach  - Rosenthal Párizsi vidámságok című zenekari művének a részletei (km. a Bostoni Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Seiji Ozawa.)

Ezt a délelőtt sugárzott adást újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma délután hat és hét óra között elhangzó ismétlésben.

A héten Házy Erzsébetre emlékezik a Dankó Rádió Túl az Óperencián adása, az operaénekesnő születésének 89. évfordulóján. A műsorba meghívott vendég: Klemen Terézia, a Felvidéken, Érsekújváron megrendezett I., II. és idén ősszel már a III. Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny létrehozója, szervezője, a szopráncsillagunkról írt könyv („Az évszázad Manonja”) szerzője, aki Lehár Ferenc emlékét is gondozza, felkarolja évek óta már.

A szerkesztő-műsorvezető Klemen Teréziával beszélget a fenti, sokirányú munkájáról és ugyancsak az adásban Nagy Ibolya a tegnapi Szinetár-interjú után ma egy másik zsűritagot, Iván Ildikó operaénekest hívta fel telefonon és érdeklődött nála egyebek közt a Házy Erzsébet-énekverseny és a jelentkezett fiatal énekes-tehetségek művészi megmérettetésének meglátásairól.

A délelőtti operettadásban elhangzott zenék közül említem meg a következő részleteket:

Franz von Suppé: Boccaccio – Boccaccio és Fiametta „olasz kettőse” („Mia bella fiorentina disprezzi l’amor” – itt a felvételen magyar nyelven, Blum Tamás fordításában: „Szép kis firenzei hölgy, ki a szerelmet megveted”) – Házy Erzsébet, Fülöp Attila, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás  - „Komolyan-Könnyedén” – nyilvános hangverseny közvetítése a Magyar Rádió 6-os stúdiójából. 1977. június 26., Kossuth Rádió; a koncert hangfelvételét 1977. augusztus 18-án, a Petőfi Rádió újra leadta (20.33 – 22.17)

Lehár Ferenc – A. M. Wilner, R. Bodanzky – Gábor Andor: Cigányszerelem (1965, Hungaroton)

A Magyar Állami Operaház Zenekarát Breitner Tamás vezényli:

• Ilona dala (Csárdás): „Két szerelmes összetűz, nem oly nagy baj az egész, mert a vágyak…/Minden lánynak kiskorában mezítláb… szedtevette-teremtette, ezért tette, azért tette, az a móka nem is olyan bolondság… jaj de jó lesz kibékülni…./Pillantásod, mint a tűz, mindent férfit láncra fűz…” (Házy Erzsébet)

• Józsi dala: „Forr a vérem, kerget egyre, csábít, hív a nagyvilág, nyughatatlan vándor fecske, minden asszony és diák…. /Messze hív a nagyvilág, nincs tanyám, se párom. Nótaszóval járok hát…  ” (Ilosfalvy Róbert)

•  Zórika dala: „Magamban éltem, s eljöttél értem, a szerelemről nem tudtam semmit se még. Aludt a szívem, de vártalak híven. mert tudtam, hogy eljön az álmom még. Az erdőnek sírtam el ha bánatom volt, a társam a szél, jó barátom a hold. És álmodtam ébren sok éjjelen át hol vár majd az ismeretlen boldogság. És halkan csak halkan, ne sejtse meg más szép álomba hívott egy bűvös varázs.  /Nézz rám ha szeretsz igazán, érted tüzel úgy a szám. Nézd csak a tűz, csak a vágy lobog szívemen át. Hidd el így sohase vártak rád. Nézd, ez a csók a tiéd, ami ajkamon ég, boldogabb szív sose várt rád még”  (Házy Erzsébet)

• Cigányinduló  (MRT énekkara és szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) - keresztmetszet,1961. október 31., Kossuth Rádió,  20.25 – 21.18

Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald -  Harsányi Zsolt: Marica grófnő

1996-ban a Marica grófnő átdolgozásának TV változatában, a Rökk Marika mellett játszotta Marica szerepét:

• Marica belépője, I. felv.: „Húzd, mint régen! Húzzad nékem, gyere ide, vén cigány…/De jó is lenne szerelmes lenni…” (Iván Ildikó)
• Jelenet, Marica és Zsupán kettőse: „Szép város Kolozsvár”  - próza és ének (Rökk Marika, Németh Sándor, km. a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel: Várady Katalin)

Ezt az adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operett adás-sorozata ezen a héten Házy Erzsébet  felvételei közül válogat, a szopráncsillagunkra emlékezve – születésének 89. évfordulóján.  E mellett, a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya heti vendégével, Klemen Teréziával beszélget a stúdióban az általa létrehozott, megszervezett Házy Erzsébet nemzetközi tehetségkutató énekverseny mibenlétéről, továbbá szóba került a Házy Erzsébetről írt-szerkesztett könyve, de ma a civil foglalkozásáról, jelenlegi munkájáról, valamint családjáról is mesélt.

Nagy Ibolya az adásban telefonon megkereste Szinetár Miklós rendezőt, aki Érsekújváron az énekverseny zsűrijében foglalt helyett, hogy fejtse ki véleményét annak színvonaláról, a fellépett versenyzőkről; szólott a Házy-könyvről, Házy Erzsébetről, akit legelőször a Gardelli betanította és vezényelte Rossini Ory grófjában rendezett; említette az  Opera aranykorát, melyben Házy Erzsébet művészete kiteljesedett és kitért a  pályán lévő  énekesek kiszolgáltatottságára, nehézségeire; milyen rendkívüli adottságok kellenek az érvényesüléshez. Végül – egy meglepetésként - szóba hozta régi tervét: operettfilmet készül rendezni Lehár Víg özvegyéből, már a forgatókönyv írásának fázisában tart a projekt…

A mai adásban elhangzott zenék voltak:

1. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem – Palotás (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László) - az operett teljes stúdiófelvételének a bemutatója: 1955. május 10., Kossuth Rádió)

2. Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő (részletek, Qualiton, 1965) – a Fővárosi Operettszínház Énekkarát és az MRT szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényli.

- Fedora belépője, I. felv.: „Mindig a régi dal, az ember mást se hall: mindig csak pour l’amour, csak pour l’amour… /Csók és mámor: ördögi szép találmány, ő rak édes tőrt eléd, és te lépre mégy!..../Hogy mért lenne mennyország egy csalfa csók? Nem látok ebben semmi rációt! Mért kéne könnyek közt remegnünk, egy árva csókért mindig epednünk?...” (Házy Erzsébet, énekkar férfikara)

- Mabel és Tóni: „Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre…  Gréte-Gréte, miért nem jönnél a rétre? Jöjj, hát édes…!” (Koltay Valéria Rátonyi Róbert)

- Fedora és Mr.X. szerelmi kettőse: „Óh, de csodaszép regény ez, sejted-e, a szív mit érez? Vágyod-e a hevét, érzed-e a tüzét, látod-e a szememben, édes?.../ Ez a szív remegve kér,esengve hív! Lobogón, tüzesen, csak a szád keresem, csak a szád, melyet a vágy megrészegít!...” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

- Finálé (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Rátonyi Róbert, Kishegyi Árpád, énekkar)

3. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő  (az operett rádió-keresztmetszetéről).

A rádiófelvétel bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25.

A felvételen közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara. Vezényel: Sebestyén András.

- Lili és Illésházy gróf szerelmi kettőse, II. felv.: „- Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintem a hófehér kezét, bocsássa meg, ha bús tekintetemmel úgy esengem éltető derült tekintetét…/- A szeme ég, a szava éget, elég, ah elég, mert még elégek, szinte kábító, fojtó a lég, elég, ah elég!.../Szellő szárnyán, szállj velem, repülj velem, erdők mély vadonán kószáljunk szerelmesen, dús fű selyme legyen nászágyunk és senki ne tudja, ne sejtse hol járunk…” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

- Lili dala, III. felv.: „Bíborban ég az alkony-ég, lángok lobognak ott fönn a mennyben, lángok lobognak fájó szívemben, ég, minden ég…./Egy férfi képe van a szívem közepébe’ ,szívemnek éjében fénylő sugár, övé a lelkem, érte lobog a szerelmem, árnyékként kísérem, amerre jár!...” (Házy Erzsébet)

- Clarisse és Frédi vidám kettőse, I. felv.: „Hogyha szeretnél engemet, úgy mint én tégedet, összepuszilnám képedet…/Gyere, csókolj meg, szaporán, tubicám, ha megfőztél, most megegyél, de meg ám…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)

- Clarisse és Frédi vidám kettőse, II. felv.: „Drágám, engem sose féltsen, drágám, mért is lenne résen, szép asszonyra, ha vigyáz, lehet szeme száz, nem lát… Drágám, bízni kell a nőben, másképp felszarvazza bőven, lóvá tenni érti minden asszony szerető urát.” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)

4. Lehár Ferenc: A víg özvegy – keringő-egyveleg  (a Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi Boskovsky)

Ezt az adást ma délután újra meghallgathatjuk az ismétlésben, hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán, valamint az internetes elérhetőségeken.

Ezen a héten Házy Erzsébetre emlékezik a Dankó Rádió napi operettműsora, az operaénekesnő születésének 89. évfordulóján.

 A „Túl az Óperencián” adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa a Felvidéken élő és onnan érkező Klemen Terézia, aki sok éve lelkes patrónája és szervezője a pozsonyi születésű Házy Erzsébet és a komáromi születésű Lehár Ferenc emlékét szolgáló otthoni és itthoni kulturális rendezvény-sorozatoknak.

A rádió műsorában felcsendülő operettdallamok szerzői és hazai előadóművészei között természetesen most Házy Erzsébet énekfelvételei és Lehár művei kapnak kiemelt hangsúlyt a zenei összeállításban:
 

1. Lehár Ferenc: Éva – nyitány (MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli) (1975)

2. Johann Strauss: Egy éj Velencében

Szövegét F. Zell és R. Genée írta. Fordította Gáspár Margit és Kristóf Károly. A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel Bródy Tamás. Km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Karigazgató: Sapszon Ferenc.

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00

A mai műsorban elhangzott részletek voltak:

• Annina belépője és kórus, I. felv.: „Frutti di mare” (Házy Erzsébet, énekkar)

• Négyes a III. felvonásból: „Álarc mögé, maszkok közé… Táncra mostan! Rajta hát!...” (Házy Erzsébet, Zentay Anna, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, énekkara)

• Annina és az Urbinói herceg kettőse, II. felv.: „Eljött az alkalom” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

 „-Nincs senki más itt és ezért, nos, tárja fel, amit ígért! – Ígértem én? -  Hogy arcát láthatom, csak legyünk egyedül. – Ha ennyi! Vágya teljesül! - Mit látok? Szebb, mint amit vártam! Csodálatos! – Csak nyugalom! – Miért oly kegyetlen, angyalom!  Barbara! Hisz ennél több is volt szava! - Miről beszél? Mi volt szavam, mondja csak! – Azt mondta…- Nos, mit mondottam hát?   - Azt mondta, hogy az alkalmas, s a randevún majd meghallgat. Nem így volt?  Ugye, emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt.  - Azt mondta, majd lesz alkalom, meg azt..- azt mondtam, hallgasson! Nem így volt ez?  Nem emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt.  /-  Drágalátos Barbara! Szépet hallott rólam ma! Annyit mondhatok. Annyit mondhatok. - Ezzel még nem látom át, kettőnk itt ez hányadán…/-Elszédült, ahogy ápoltam, és sóhajtott, hogy láza van. Nem így volt?  Ugye, emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt. – Egy csókért lángra lobbantam és Ön… -azt mondtam, hallatlan!  Nem így volt ez?  Nem emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt.  /- Drágalátos Barbara!...”

• Annina és a Urbinói herceg keringő-kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor):

„Táncolnak már?... - Igen, ma házibál van nálam….-Táncolhatnánk!  …-Végre, vágyódó karomba zárom! – Táncolni óhajt? Akkor nem bánom, táncoljunk hát! Karoljon át!  - Már robban a vágy! … - Csókot egyet!.. -Táncra fel!...”

• Vacsora-ötös és szakács dal, II. felv. (Házy Erzsébet, Zentay Anna, losfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Udvardy Tibor)

„-Ketten borulnak vállamra, trallalla-lalala, de szívem vágya csak Barbara… itt együtt az asszony és két szobalánya. Ez jó karnevál! …/- Caramello, mit lebzselsz itt? Tűnj el, az áldóját! Őfensége megbocsát! Vállalom, hogy felszolgálok. Új személyzet. Jót nem állok! /     -Ne menj el, maradj itt!… - Én vagyok a szakács…- No, nézd csak, Pappacoda! …- Nini, Ciboletta! …-Parancsoljanak, bordeaux-i bort!…./-Csiribiri, bumm, a konyhakés, csiribiri bumm, most tettre kész, a húst előveszem, a tűzre felteszem…No de hogyha megkóstolta már, összefut a szájában a nyál…van itt ész, a fogás most kész…”

• Annina dala: „Gúnydal” (Házy Erzsébet, énekkar nőikara)

Egy herceg gazdag, fényes, ha-ha-ha, a palotája fényes, ha-ha-ha… és titkos utakon, tralallala, tralallala, és jár a nők után, megáll a ház előtt, ad nekik szerenádot… /A herceg nagy link, a herceg az nagy link!…/…nászszerenádra készül, ha-ha-ha, fut a nő után… tralallala, tralallala, epedve szól az ének, az ajka csókra áll..”

3. Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja

• Angèle belépője: „Boldogság?!.Ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még..”  (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel Bródy Tamás) („Házy Erzsébet új operettfelvételei” - 1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06

4. Az operettből további dalok más stúdiófelvételről szólaltak meg:

• Farsangi kórus és René belépője: „- Farsang van, vígan áll ma itt  a bál…/-Szép igazán, barátaim, ez a rajongás személyemért!… Hogy ősöm volt ama Luxemburg, a nagy tivornyák hőse… Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, sosincs benne egy garas, a szép lányok csókolnak…” (Baksay Árpád és a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel: Várady László) - 1962
• Fleury belépője: „Konfettifelhő száll, mint a vihar… Jó hírnév, jó modor a fő…” (Honthy Hanna)
• Basil belépője, I. felv. „Szívem szeret, valóság ez, nem álom…” (Feleki Kamill, énekkar férfikara)
• Fleury és Basil kettőse, II. felv.: „Nagy arszlán volt a kopasz úr… Polkatáncos, polkatáncos voltam deli legény…” (Honthy Hanna, Feleki Kamill)

5. Lehár Ferenc: Bécsi asszonyok - nyitány (MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) (1965)

A délelőtti adás ismétlés ma délután hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.