288 Búbánat 2006-10-02 23:29:57 [Válasz erre: 287 Búbánat 2006-10-02 23:19:52]
Még egy Rácz György sztori: ebben Házy Erzsébet neve el sem hangzik, csak azért írom le, mert tudom, hogy a darab rádiós változatának ő volt a primadonnája! \"1950: ...ekkor már szinte megrendelésszerűen kaptuk az elnökségtől a megbizatásokat: március 15-e közeledik, tessék hát létrehozni egy március idusáról szóló zenés játékot. Létre is hoztuk hát Polgár Tibor zenéjével a \'Szél kerekedik\' című darabot, amelyet főként Horváth Tivadar egy cirka ötvenféle gyógynövényt felsoroló gyógyszerészdala tett híressé,amelyet ő olyan fergeteges tempóban énekelt végig, hogy azt azóta sem tudta senki felülmúlni.\"
Még egy Rácz György sztori: ebben Házy Erzsébet neve el sem hangzik, csak azért írom le, mert tudom, hogy a darab rádiós változatának ő volt a primadonnája! \"1950: ...ekkor már szinte megrendelésszerűen kaptuk az elnökségtől a megbizatásokat: március 15-e közeledik, tessék hát létrehozni egy március idusáról szóló zenés játékot. Létre is hoztuk hát Polgár Tibor zenéjével a \'Szél kerekedik\' című darabot, amelyet főként Horváth Tivadar egy cirka ötvenféle gyógynövényt felsoroló gyógyszerészdala tett híressé,amelyet ő olyan fergeteges tempóban énekelt végig, hogy azt azóta sem tudta senki felülmúlni.\"
287 Búbánat 2006-10-02 23:19:52 [Válasz erre: 286 Búbánat 2006-10-02 23:07:39]
És még egy \"dicsekvéssel\" vegyes jogos büszkeség a könyvből. Azt írja Rácz György. \"...még kétszer fordultam operettanyaghoz a rádióban: először, amikor a saját újraírásomban az országban immár vagy hatszázszor menő - és csak Budapesten 8 [!] primadonnát \"elfogyasztó\" A mosoly országa című Lehár-operettet vettem fel Házy Erzsivel, Kalmár Magdával, Simándy Józseffel, Bende Zsolttal és Radnay Györggyel...\" Megjegyzendő, a felsorolt nagyhírű művészek közül egyedül Házyt nevezte így,bizalmasan, hogy \"Erzsivel\"...
És még egy \"dicsekvéssel\" vegyes jogos büszkeség a könyvből. Azt írja Rácz György. \"...még kétszer fordultam operettanyaghoz a rádióban: először, amikor a saját újraírásomban az országban immár vagy hatszázszor menő - és csak Budapesten 8 [!] primadonnát \"elfogyasztó\" A mosoly országa című Lehár-operettet vettem fel Házy Erzsivel, Kalmár Magdával, Simándy Józseffel, Bende Zsolttal és Radnay Györggyel...\" Megjegyzendő, a felsorolt nagyhírű művészek közül egyedül Házyt nevezte így,bizalmasan, hogy \"Erzsivel\"...
286 Búbánat 2006-10-02 23:07:39 [Válasz erre: 282 Búbánat 2006-10-02 10:47:41]
Rácz György már említett könyvében írja (számomra ez nem jelent újdonságot): \"Én vittem a későbbiekben mikrofon elé Lehár Víg özvegyét és Kálmán Imre Bajadérját vagy Jacobi Sybilljét; a rádióváltozatok bonvivánja Udvardy Tibor volt, s az egyik primadonnája Házy Erzsébet, a másiké Vámos Ágnes, a harmadiké pedig Németh Marika...\" Rácz György csak ott téved, hogy a harmadik operett, a Sybill bonvivánjaként is Udvardyt hozza fel. Ebben az esetben két bonviván volt: Ilosfalvy Róbert és Bende Zsolt.
Rácz György már említett könyvében írja (számomra ez nem jelent újdonságot): \"Én vittem a későbbiekben mikrofon elé Lehár Víg özvegyét és Kálmán Imre Bajadérját vagy Jacobi Sybilljét; a rádióváltozatok bonvivánja Udvardy Tibor volt, s az egyik primadonnája Házy Erzsébet, a másiké Vámos Ágnes, a harmadiké pedig Németh Marika...\" Rácz György csak ott téved, hogy a harmadik operett, a Sybill bonvivánjaként is Udvardyt hozza fel. Ebben az esetben két bonviván volt: Ilosfalvy Róbert és Bende Zsolt.
285 Búbánat 2006-10-02 14:22:39 [Válasz erre: 284 Búbánat 2006-10-02 14:19:06]
A bolognai vendégjáték esetében a Vérnász c. produkció visszhangjáról szóltam.
A bolognai vendégjáték esetében a Vérnász c. produkció visszhangjáról szóltam.
284 Búbánat 2006-10-02 14:19:06
Kezembe került az Operaház 86. évadjának krónikája (1969/70), benne kilnec helyen olvastam Házy Erzsébet nevét: Egy egy premier: Petrovics Emil: Bűn és bűnhődés - szereposztás; fénykép az előadásról Szonja szerepében; a produkció nívódíjának átadása Házynak, egyben Házy köszöntése (Lukács Miklós igazgató adja át a díjat) Gershwin: Porgy és Bess - szereposztás; fénykép az előadásról, Bess szerepében; Az Operaház vendégjátéka Olaszországban, Bolognában - olasz lapok méltatják a produkciót, két cikk is felsorolás jellegűen dicséri az énekeseket, kiemelve Komlóssy Erzsébet és Házy Erzsébet teljesítményét; Házy Erzsébet 1970-ben Kossuth-díjat kapott. Erről az eseményről is beszámol az Operaház 86. évadjáról megjelentetett belső kiadvány. A HÁZ magánénekeseinek névsorában is természetesen ott áll Házy Erzsébet neve.
Kezembe került az Operaház 86. évadjának krónikája (1969/70), benne kilnec helyen olvastam Házy Erzsébet nevét: Egy egy premier: Petrovics Emil: Bűn és bűnhődés - szereposztás; fénykép az előadásról Szonja szerepében; a produkció nívódíjának átadása Házynak, egyben Házy köszöntése (Lukács Miklós igazgató adja át a díjat) Gershwin: Porgy és Bess - szereposztás; fénykép az előadásról, Bess szerepében; Az Operaház vendégjátéka Olaszországban, Bolognában - olasz lapok méltatják a produkciót, két cikk is felsorolás jellegűen dicséri az énekeseket, kiemelve Komlóssy Erzsébet és Házy Erzsébet teljesítményét; Házy Erzsébet 1970-ben Kossuth-díjat kapott. Erről az eseményről is beszámol az Operaház 86. évadjáról megjelentetett belső kiadvány. A HÁZ magánénekeseinek névsorában is természetesen ott áll Házy Erzsébet neve.
283 Búbánat 2006-10-02 10:50:07 [Válasz erre: 282 Búbánat 2006-10-02 10:47:41]
Lemaradt: ez a stúdió felvétel 1949. decemberében készült. Házy még főiskolás volt, a rádió énekkarában énekelt, ez talán a legelső rádiós munkája.
Lemaradt: ez a stúdió felvétel 1949. decemberében készült. Házy még főiskolás volt, a rádió énekkarában énekelt, ez talán a legelső rádiós munkája.
282 Búbánat 2006-10-02 10:47:41
Rácz György rendező, szerkesztő, zsurnaliszta, író. Egyéb munkássága mellett ő szerkesztette könyv alakba Huszka Jenő regényes életét – „Szellő szárnyán…” - özvegye, Arányi Mária visszaemlékezései nyomán, hasonló munkát végzett, amikor az Amerikában élő Carelli Gábor élményeit segítette könyv formában megjelentetni „Utam a Metropolitanba” címmel. Rácz György évtizedekig a Rádió Szórakoztató Osztályának munkatársa, rendezője volt. Ebbéli tevékenysége során érdemeket szerzett az irodalmi – színházi műsorok, összeállítások rendezéseivel, de ott volt az ún. rádiós operettek születésénél is; a negyvenes évek végétől a hetvenes évek elejéig sok – sok operett, daljáték bemutatása fűződik a nevéhez, amelyet ő rendezett, énekeseket és színészeket egyaránt instruált a mikrofonok előtt. A „Mesterek árnyékában” című könyve (Budapest, 1984), mely egyfajta összefoglaló visszatekintés, több helyen említi Házy Erzsébetet: pl. annak A mosoly országa c. Lehár-operett felvétel kapcsán, melyet ugyancsak ő rendezett.. De most inkább az egyik kis színes történetét idézem, melynek nem Házy Erzsébet a központi alakja: „… most nem operaénekeseket kellett prózai mondatokban is megszólaltatnom, hanem egy ízig - vérig prózai színésznőt rábírnom az éneklésre, s ez majdnem lehetetlennek látszott. A feladat Bródy Tamás első ilyen jellegű rádiós munkássága kapcsán adódott. A darab címe: „Kulcs a lábtörlő alatt” volt, témája egy házasság sorsa, mely annak a problémának áthidalásán állt vagy bukott, hogy sikerül-e a férjnek és feleségnek zökkenőmentesen tudomásul venni, hogy előbbi mindössze autóbuszkalauz, utóbbit azonban kiemelik gyárigazgatónőnek. A férj szerepére könnyen találtunk színészt: az azóta elhunyt Solthy György sikeres budapesti prózai működése előtt éveken át volt vidéken kedvelt bonviván. A feleség szerepének hangsúlyos része azonban a prózára esett, és Bulla Elma szívesen el is vállalta a feladatot, amíg meg nem tudta, hogy egy dalt, majd egy kettőst is kell Solthyval énekelnie. Közölte, hogy erre képtelenek leszünk őt rávenni, annyi pénzt nem tudunk neki felkínálni! Hát a neki járó tiszteletdíjnál többet csakugyan nem tudtunk fizetni alakításáért, de sok óráig tartó rábeszélés nyomán mégiscsak vállalkozott arra, hogy – kéken, zölden és verejtékezve – elénekelje a duettet. A szám végleges megörökítése ellen azonban kézzel-lábbal tiltakozott, így az operett úgynevezett Z-felvételén helyette Házy Erzsébet énekel máig.”
Rácz György rendező, szerkesztő, zsurnaliszta, író. Egyéb munkássága mellett ő szerkesztette könyv alakba Huszka Jenő regényes életét – „Szellő szárnyán…” - özvegye, Arányi Mária visszaemlékezései nyomán, hasonló munkát végzett, amikor az Amerikában élő Carelli Gábor élményeit segítette könyv formában megjelentetni „Utam a Metropolitanba” címmel. Rácz György évtizedekig a Rádió Szórakoztató Osztályának munkatársa, rendezője volt. Ebbéli tevékenysége során érdemeket szerzett az irodalmi – színházi műsorok, összeállítások rendezéseivel, de ott volt az ún. rádiós operettek születésénél is; a negyvenes évek végétől a hetvenes évek elejéig sok – sok operett, daljáték bemutatása fűződik a nevéhez, amelyet ő rendezett, énekeseket és színészeket egyaránt instruált a mikrofonok előtt. A „Mesterek árnyékában” című könyve (Budapest, 1984), mely egyfajta összefoglaló visszatekintés, több helyen említi Házy Erzsébetet: pl. annak A mosoly országa c. Lehár-operett felvétel kapcsán, melyet ugyancsak ő rendezett.. De most inkább az egyik kis színes történetét idézem, melynek nem Házy Erzsébet a központi alakja: „… most nem operaénekeseket kellett prózai mondatokban is megszólaltatnom, hanem egy ízig - vérig prózai színésznőt rábírnom az éneklésre, s ez majdnem lehetetlennek látszott. A feladat Bródy Tamás első ilyen jellegű rádiós munkássága kapcsán adódott. A darab címe: „Kulcs a lábtörlő alatt” volt, témája egy házasság sorsa, mely annak a problémának áthidalásán állt vagy bukott, hogy sikerül-e a férjnek és feleségnek zökkenőmentesen tudomásul venni, hogy előbbi mindössze autóbuszkalauz, utóbbit azonban kiemelik gyárigazgatónőnek. A férj szerepére könnyen találtunk színészt: az azóta elhunyt Solthy György sikeres budapesti prózai működése előtt éveken át volt vidéken kedvelt bonviván. A feleség szerepének hangsúlyos része azonban a prózára esett, és Bulla Elma szívesen el is vállalta a feladatot, amíg meg nem tudta, hogy egy dalt, majd egy kettőst is kell Solthyval énekelnie. Közölte, hogy erre képtelenek leszünk őt rávenni, annyi pénzt nem tudunk neki felkínálni! Hát a neki járó tiszteletdíjnál többet csakugyan nem tudtunk fizetni alakításáért, de sok óráig tartó rábeszélés nyomán mégiscsak vállalkozott arra, hogy – kéken, zölden és verejtékezve – elénekelje a duettet. A szám végleges megörökítése ellen azonban kézzel-lábbal tiltakozott, így az operett úgynevezett Z-felvételén helyette Házy Erzsébet énekel máig.”
281 Búbánat 2006-10-01 20:38:50
Kicsit pihentetem magam, hallgatok Házy Erzsébettől egy kis belcantót: Bellini: Az alvajáró - Amina áriája a II. felvonásból (Házy Erzsébet, km.: Mátray Ferenc)
Kicsit pihentetem magam, hallgatok Házy Erzsébettől egy kis belcantót: Bellini: Az alvajáró - Amina áriája a II. felvonásból (Házy Erzsébet, km.: Mátray Ferenc)
280 Búbánat 2006-10-01 17:29:18
S ha már az előbb olvashattuk Carelli Gábor és Házy Erzsébet nevét együtt a színlapon, itt egy másik esemény, ahol szintén felléptek. „A hagyományos nyári koncertek sorából mindössze egyet ragadunk ki, amely távolróél sem mondható tradicionálisnak. 1965. július 17-én és 18-án a Margitszigeten Kerekes János vezényletével garden partyn működött közre az együttes. Zenekari részletek mellett Réthy Eszter, Házy Erzsébet, Honthy Hanna, Svéd Sándor, Carelli Gábor, Ilosfalvy Róbert, Paolo Silveri, Udvardy Tibor, Szabó Miklós Leoncavallo, Puccini, Donizetti, Saint-Saëns, Verdi, Rossini, Csajkovszkij, Bizet, Lehár Ferenc, Johann Strauss és Kálmán Imre operáiból és operettjeiből szólaltatott meg áriákat és duetteket.” Gábor István: A BHZ-tól az ÁHZ-ig /Zeneműkiadó, 1984/
S ha már az előbb olvashattuk Carelli Gábor és Házy Erzsébet nevét együtt a színlapon, itt egy másik esemény, ahol szintén felléptek. „A hagyományos nyári koncertek sorából mindössze egyet ragadunk ki, amely távolróél sem mondható tradicionálisnak. 1965. július 17-én és 18-án a Margitszigeten Kerekes János vezényletével garden partyn működött közre az együttes. Zenekari részletek mellett Réthy Eszter, Házy Erzsébet, Honthy Hanna, Svéd Sándor, Carelli Gábor, Ilosfalvy Róbert, Paolo Silveri, Udvardy Tibor, Szabó Miklós Leoncavallo, Puccini, Donizetti, Saint-Saëns, Verdi, Rossini, Csajkovszkij, Bizet, Lehár Ferenc, Johann Strauss és Kálmán Imre operáiból és operettjeiből szólaltatott meg áriákat és duetteket.” Gábor István: A BHZ-tól az ÁHZ-ig /Zeneműkiadó, 1984/
279 Búbánat 2006-10-01 17:20:54 [Válasz erre: 278 Búbánat 2006-10-01 17:20:27]
Gábor István: A BHZ-tól az ÁHZ-ig /Zeneműkiadó, 1984/ A „Nevezetes események az ÁHZ életében” című fejezetben olvastam (aki nem tudná, a BHZ és az ÁHZ a mai Nemzeti Filharmonikus Zenekar jogelődje volt) Házy Erzsébet egy másik oratóriumban szerepléséről is. „A nyári koncertek közül két vendégdirigens szereplését emeljük ki, mindketten a rossz idő miatt az Erkel Színházban álltak a zenekar élére. Massimo Freccia neve fontos emléket idéz: két évvel az ÁHZ elődje, a Budapesti Hangversenyzenekar megalakulása után, 1932-ben ő volt az együttes első vendégdirigense, majd 1954-ben óriási sikerű olaszországi turnén vezényelte a zenekart. 1969. július 8-án adott műsorán két Beethoven-mű szerepelt, Idi Biret török művésznővel a C-dúr zongoraverseny és a IX. szimfónia; ennek közreműködői a Budapest Kórus, valamint Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Carelli Gábor és Szalma Ferenc voltak. „
Gábor István: A BHZ-tól az ÁHZ-ig /Zeneműkiadó, 1984/ A „Nevezetes események az ÁHZ életében” című fejezetben olvastam (aki nem tudná, a BHZ és az ÁHZ a mai Nemzeti Filharmonikus Zenekar jogelődje volt) Házy Erzsébet egy másik oratóriumban szerepléséről is. „A nyári koncertek közül két vendégdirigens szereplését emeljük ki, mindketten a rossz idő miatt az Erkel Színházban álltak a zenekar élére. Massimo Freccia neve fontos emléket idéz: két évvel az ÁHZ elődje, a Budapesti Hangversenyzenekar megalakulása után, 1932-ben ő volt az együttes első vendégdirigense, majd 1954-ben óriási sikerű olaszországi turnén vezényelte a zenekart. 1969. július 8-án adott műsorán két Beethoven-mű szerepelt, Idi Biret török művésznővel a C-dúr zongoraverseny és a IX. szimfónia; ennek közreműködői a Budapest Kórus, valamint Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Carelli Gábor és Szalma Ferenc voltak. „
278 Búbánat 2006-10-01 17:20:27 [Válasz erre: 235 Búbánat 2006-09-14 15:54:09]
Végre rábukkantam az általam reklamált oratóriumokra is! Tudtam, hogy énekelte ezeket is, Én ugyan vele nem hallottam énekelni ezt a műfajt, de ismerőseim állították, hogy voltak ilyenek is. Csak eddig nyomát nem találtam a búvárkodásaim során. Most végre, egyszerre két címre is rábukkantam: Gábor István: A BHZ-tól az ÁHZ-ig /Zeneműkiadó, 1984/ A „Nevezetes események az ÁHZ életében” című fejezetben olvasom (aki nem tudná, a BHZ és az ÁHZ a mai Nemzeti Filharmonikus Zenekar jogelődje volt): „ Ebben a részben olyan hangversenyekről szólunk – természetesen a teljesség igénye nélkül -, amelyek öregbítették az együttes hírnevét, és különösen nagy örömet szereztek a zenekedvelők mind növekvő táborának. Az 1958-as év első felében három szép oratórium-estről számolhatunk be. Az elsőn Ferencsik János vezényletével Brahms Német Requiemje hangzott fel, Házy Erzsébet, Jámbor László, a Budapesti Kórus és Margittay Sándor orgona-szólójával. László Zsigmond az eseményről ezt írta a Műsorfüzetben: - A Budapesti Kórus, Forrai Miklós kiváló együttese ezúttal is képességei javát adta: A megszólalás odaadó hevét, a szépen kezelt hanganyag gazdag áradását. Ugyanaz mondható el a Hangversenyzenekar munkájáról is. A két testület ’érzéki’ hőfoka azonos volt, olyan zenekari fénypontokkal, mint pl. a második tétel remek gyászindulója…”
Végre rábukkantam az általam reklamált oratóriumokra is! Tudtam, hogy énekelte ezeket is, Én ugyan vele nem hallottam énekelni ezt a műfajt, de ismerőseim állították, hogy voltak ilyenek is. Csak eddig nyomát nem találtam a búvárkodásaim során. Most végre, egyszerre két címre is rábukkantam: Gábor István: A BHZ-tól az ÁHZ-ig /Zeneműkiadó, 1984/ A „Nevezetes események az ÁHZ életében” című fejezetben olvasom (aki nem tudná, a BHZ és az ÁHZ a mai Nemzeti Filharmonikus Zenekar jogelődje volt): „ Ebben a részben olyan hangversenyekről szólunk – természetesen a teljesség igénye nélkül -, amelyek öregbítették az együttes hírnevét, és különösen nagy örömet szereztek a zenekedvelők mind növekvő táborának. Az 1958-as év első felében három szép oratórium-estről számolhatunk be. Az elsőn Ferencsik János vezényletével Brahms Német Requiemje hangzott fel, Házy Erzsébet, Jámbor László, a Budapesti Kórus és Margittay Sándor orgona-szólójával. László Zsigmond az eseményről ezt írta a Műsorfüzetben: - A Budapesti Kórus, Forrai Miklós kiváló együttese ezúttal is képességei javát adta: A megszólalás odaadó hevét, a szépen kezelt hanganyag gazdag áradását. Ugyanaz mondható el a Hangversenyzenekar munkájáról is. A két testület ’érzéki’ hőfoka azonos volt, olyan zenekari fénypontokkal, mint pl. a második tétel remek gyászindulója…”
277 Búbánat 2006-10-01 16:48:26
Még egy Házy -fényképet (egész oldalas képet) találtam Bónis Ferenc könyvében: \"Tizenhárom találkozás Ferencsik Jánossal\" A felvétel érdekessége, hogy profilból látjuk az egymással szemben álló Ferencsik Jánost és Házy Erzsébetet. Egy operaházi Figaro házassága- előadás szünetében a folyosón beszélgetnek egymással. A karmester frakkban, kezeivel nyomatékot adva mondanivalójának magyaráz valamit Házynak, aki Cherubin jelmezébe öltözötten figyelmesen hallgatja őt. /Zeneműkiadó, 1984/
Még egy Házy -fényképet (egész oldalas képet) találtam Bónis Ferenc könyvében: \"Tizenhárom találkozás Ferencsik Jánossal\" A felvétel érdekessége, hogy profilból látjuk az egymással szemben álló Ferencsik Jánost és Házy Erzsébetet. Egy operaházi Figaro házassága- előadás szünetében a folyosón beszélgetnek egymással. A karmester frakkban, kezeivel nyomatékot adva mondanivalójának magyaráz valamit Házynak, aki Cherubin jelmezébe öltözötten figyelmesen hallgatja őt. /Zeneműkiadó, 1984/
276 Búbánat 2006-10-01 16:30:46
A hétvégén kiolvastam \"Ők ketten\" - Ágai Karola és Szendrey-Karper László élete és művészete c. gazdagon illusztrált könyvet, melyet Kerényi Mária szerkesztett, és pár éve a Szemimpex Kiadó jelentett meg. Igazán élvezetes olvasmány volt. Ebben a kötetben két helyen találkoztam Házy Erzsébet nevével: \"Új magyar mű bemutatója zajlott le az Operaházban 1971. november 3-án: Petrovics Emil egyfelvonásos vígoperája, a Lusístraté (rendező: Eck Imre, karmester: Oberfrank Géza) parádés szereposztásban valósult meg, az énekes-teljesítményekre azonban ezúttal a kritikusok kevés szót vesztegettek: \'(...) A rendkívül egyértelműen alkotott koreográfia a kar és a szólisták - az első szereposztásban Házy Erzsébet (Lysistraté), Ágai Karola (női karvezető) és Réti József (férfi karvezető) - mondanivalójával mindvégig párhuzamosan fejleszt, magyaráz, átvilágít, s az arisztofanészi bors csípősségét árasztja a nézőtér felé.\' (Muzsika, 1972/1- Raics István)\" Még egy fotó mellett olvastam Házy Erzsébet nevét: a képen Réti József, Házy Erzsébet, Ágai Karola és az Operaház akkori művészeti titkára, Dárday Andor látható egy közös beszélgetésükkor az Opera nézőterén.
A hétvégén kiolvastam \"Ők ketten\" - Ágai Karola és Szendrey-Karper László élete és művészete c. gazdagon illusztrált könyvet, melyet Kerényi Mária szerkesztett, és pár éve a Szemimpex Kiadó jelentett meg. Igazán élvezetes olvasmány volt. Ebben a kötetben két helyen találkoztam Házy Erzsébet nevével: \"Új magyar mű bemutatója zajlott le az Operaházban 1971. november 3-án: Petrovics Emil egyfelvonásos vígoperája, a Lusístraté (rendező: Eck Imre, karmester: Oberfrank Géza) parádés szereposztásban valósult meg, az énekes-teljesítményekre azonban ezúttal a kritikusok kevés szót vesztegettek: \'(...) A rendkívül egyértelműen alkotott koreográfia a kar és a szólisták - az első szereposztásban Házy Erzsébet (Lysistraté), Ágai Karola (női karvezető) és Réti József (férfi karvezető) - mondanivalójával mindvégig párhuzamosan fejleszt, magyaráz, átvilágít, s az arisztofanészi bors csípősségét árasztja a nézőtér felé.\' (Muzsika, 1972/1- Raics István)\" Még egy fotó mellett olvastam Házy Erzsébet nevét: a képen Réti József, Házy Erzsébet, Ágai Karola és az Operaház akkori művészeti titkára, Dárday Andor látható egy közös beszélgetésükkor az Opera nézőterén.
275 Búbánat 2006-10-01 13:42:31 [Válasz erre: 273 Fabricius 2006-09-30 10:12:18]
Házy Erzsébet EMBER volt, olyan mint Te meg én, tele erényekkel és hibákkal.
Házy Erzsébet EMBER volt, olyan mint Te meg én, tele erényekkel és hibákkal.
274 Búbánat 2006-10-01 13:40:45 [Válasz erre: 272 IVA 2006-09-30 04:07:33]
Ehhez az elemzéshez nincs mit hozzátennem. Örülök neki, hogy ezt itt leírtad. Fontos, hogy objektíven lássuk, Házy Erzsébet művészetét, ne kapasson el bennünket az idő távlatából parttalanul a szubjektív rajongás. A könnyen való belelkesülés, a pozitívumok kiemelése mellett rá kell mutatni Házy Erzsébet életművének és a pályának az árnyoldalaira is. Így lesz kerekebbé, teljesebbé a kép. Fontos, hogy kontrasztosabban lássuk magunk előtt Házy Erzsébetet a maga teljes életnagyságában: nemcsak ragyogva és tündökölve, hanem gyarlóságaiban és gyengéivel is; minél többet tudunk meg a \"valóságról\", annál inkább el tudjuk helyezni és elfogadni őt a képzeletbeli piedesztálon túl lent, a puszta földön is, mint két lábon járó embert, és aki ugyanolyan, mint Te meg én. Aki érző, dobogó szívű ember volt - hibákkal is. A privát személy jellemvonásai és a színpadon megformált hősnő tulajdonságai az idők folyamán keverednek, eggyé mosódnak, szinte egymástól elválaszthatatlanná válnak. Ez a jó, hogy az idő vasfoga sem téphet ki szívünkből az összképet. Még jobban kiviláglik Házy Erzsébetből mindaz, ami pozitív, ami szép, jó s nemes. A pályája és művészete így kapcsolódott egymáshoz. Szem- és fültanúk még vagyunk egypáran szerencsére, akik a tényeket is kezelni tudják, és helyére tesszük az építőkockákat…
Ehhez az elemzéshez nincs mit hozzátennem. Örülök neki, hogy ezt itt leírtad. Fontos, hogy objektíven lássuk, Házy Erzsébet művészetét, ne kapasson el bennünket az idő távlatából parttalanul a szubjektív rajongás. A könnyen való belelkesülés, a pozitívumok kiemelése mellett rá kell mutatni Házy Erzsébet életművének és a pályának az árnyoldalaira is. Így lesz kerekebbé, teljesebbé a kép. Fontos, hogy kontrasztosabban lássuk magunk előtt Házy Erzsébetet a maga teljes életnagyságában: nemcsak ragyogva és tündökölve, hanem gyarlóságaiban és gyengéivel is; minél többet tudunk meg a \"valóságról\", annál inkább el tudjuk helyezni és elfogadni őt a képzeletbeli piedesztálon túl lent, a puszta földön is, mint két lábon járó embert, és aki ugyanolyan, mint Te meg én. Aki érző, dobogó szívű ember volt - hibákkal is. A privát személy jellemvonásai és a színpadon megformált hősnő tulajdonságai az idők folyamán keverednek, eggyé mosódnak, szinte egymástól elválaszthatatlanná válnak. Ez a jó, hogy az idő vasfoga sem téphet ki szívünkből az összképet. Még jobban kiviláglik Házy Erzsébetből mindaz, ami pozitív, ami szép, jó s nemes. A pályája és művészete így kapcsolódott egymáshoz. Szem- és fültanúk még vagyunk egypáran szerencsére, akik a tényeket is kezelni tudják, és helyére tesszük az építőkockákat…
273 Fabricius 2006-09-30 10:12:18 [Válasz erre: 271 Búbánat 2006-09-27 21:04:48]
Akkor H.E. nem volt szőrös szívű énekesnő. Egyszer a Muzsikában Marton Éva azt nyilatkozta, hogy az utolsó löketet H. E. adta meg neki ahhoz, hogy itt hagyja az országot. Szerinte nyomdafestéket nem tűrő szavakat alkalmazott.
Akkor H.E. nem volt szőrös szívű énekesnő. Egyszer a Muzsikában Marton Éva azt nyilatkozta, hogy az utolsó löketet H. E. adta meg neki ahhoz, hogy itt hagyja az országot. Szerinte nyomdafestéket nem tűrő szavakat alkalmazott.
272 IVA 2006-09-30 04:07:33 [Válasz erre: 266 Búbánat 2006-09-26 16:18:40]
Megfigyelésem szerint: még ha nem túl hosszan is, Házynak is ki kellett várnia a \"sorát\". Operaházi tagságának első évtizedében jó néhány beállása volt a régi előadásokba (Blonde, Cherubin, Norina, Oscar, Mimi, Tatjána), és bár ezeket a szerepeket meghódította, bemutatókon még második szereposztásba sorolták: a Fra Diavolo Zerlináját Gyurkovics Mária, Liut, Antóniát, Katja Kabanovát Orosz Júlia, Mélisande-ot Sándor Judit \"mögött\" osztották rá. A Manon Lescaut sikere biztosított számára olyan tekintélyt, hogy attól kezdve elképzelhetetlen lett volna, hogy nem ő kapja a premiert. Pillangókisasszonya viszont kivételes sorsúnak tűnik. Mimivel, Liuval és Manonnal a tarsolyában, már kiáltott utána a szerep, nemcsak hangbeli, hanem alkati, színészi tekintetben is tökéletes azonosulást ígért. Cso-cso-szánt azonban még egy évtizedig más énekesnők birtokolták, nem is kevesen, és többnyire magas színvonalon: Raskó Magda, Neményi Lili, Szecsődi Irén (az ő alakítása, a rádiófelvételnek köszönhetően is, legendásan kedvelt volt), Orosz Júlia, Birkás Lilian, Tordai Éva, s vendégként Karikó Teréz Szegedről. Házy bemutatkozására Butterfly szerepében az 1971. május 23-i, Szinberger Sándor rendezte felújításig kellett várnunk. Jó, hogy sor került rá, jó, hogy gyakran énekelte - sokan az ő kedvéért nézték meg az előadást -, és jó, hogy végül is nagy szerepe lett Cso-cso-szán: mindig tudott új szépséget nyújtani, újat közölni vele. Viszont nagy kár, hogy elkerülték egymást: ez a csodálatos és nagy teherbírást kívánó szerep - és Házy fénykora. Negyvenkét évesen kapta meg, még sokáig jó formában énekelte, de már ritkán fordult elő, hogy nem kellett küzdenie a technikai problémákkal. Már a bemutatón: eszményi szépséggel és meglepő árnyalatokkal énekelt, tökéletes produkciót nyújtott volna – ha a III. felvonás búcsúáriájára nem fárad ki. Nem csoda, nem kivételes eset. Kísérteties ismétlődésének voltam tanúja egy Házynál fiatalabb, jobb technikával éneklő és pályája hosszú virágzásának elején tartó szoprán esetében is. 1983 őszén egy hónapon belül a Pillangókisasszony felújításának 4 (majdnem teljes) szereposztása mutatkozott be, Kincses Veronikával, Kukely Júliával, Tokody Ilonával és Pitti Katalinnal a címszerepben. Kár lenne római számokkal rangsorolni a szereposztásokat: mind a négy Cso-cso-szán kiváló volt, számomra az utóbbi kettő a kedvesebb, Tokody a legkedvesebb. Bécsben már játszotta a szerepet, csak az Erkelben számított bemutatkozónak. Dalolása, játéka, mozgása álomszerű volt, mintha nem is ezen a földön és abban a csúnya díszletben láttuk volna. De a november 3-i estén ugyancsak a \"Con onor muore...\" utáni nagy kitörésre már nem futotta erejéből; meglehetős csalódást okozva, miután Tokody akkor már határozottan a drámai szerepkör meghódítását ambicionálta. Sajnálom, hogy kiváló Aidája és Leonórái nem csupán kivételes alkalmakkor szólaltak meg, Cso-cso-szánt pedig, noha ideális alakítása volt, idehaza csak ritkán szólaltatta meg. És ugyancsak sajnálom, hogy Tokody képességeire számítva nem újították fel A Nyugat lányát, mely minden tekintetben tökéletesen illett volna hozzá. Természetesen nagyon eltérő típusú Minnie lett volna, mint Házy, de kevésbé kellett volna megküzdenie a legenda kísértetével, mint a Manon Lescaut-ba való beállásakor. Az a küzdelem ugyanis a mai napig nem sikerült senkinek, valószínűleg egy emberöltőnek kell elmúlnia ahhoz, hogy Pesten egy szoprán reális reménnyel-eséllyel indulhasson Manonként.
Megfigyelésem szerint: még ha nem túl hosszan is, Házynak is ki kellett várnia a \"sorát\". Operaházi tagságának első évtizedében jó néhány beállása volt a régi előadásokba (Blonde, Cherubin, Norina, Oscar, Mimi, Tatjána), és bár ezeket a szerepeket meghódította, bemutatókon még második szereposztásba sorolták: a Fra Diavolo Zerlináját Gyurkovics Mária, Liut, Antóniát, Katja Kabanovát Orosz Júlia, Mélisande-ot Sándor Judit \"mögött\" osztották rá. A Manon Lescaut sikere biztosított számára olyan tekintélyt, hogy attól kezdve elképzelhetetlen lett volna, hogy nem ő kapja a premiert. Pillangókisasszonya viszont kivételes sorsúnak tűnik. Mimivel, Liuval és Manonnal a tarsolyában, már kiáltott utána a szerep, nemcsak hangbeli, hanem alkati, színészi tekintetben is tökéletes azonosulást ígért. Cso-cso-szánt azonban még egy évtizedig más énekesnők birtokolták, nem is kevesen, és többnyire magas színvonalon: Raskó Magda, Neményi Lili, Szecsődi Irén (az ő alakítása, a rádiófelvételnek köszönhetően is, legendásan kedvelt volt), Orosz Júlia, Birkás Lilian, Tordai Éva, s vendégként Karikó Teréz Szegedről. Házy bemutatkozására Butterfly szerepében az 1971. május 23-i, Szinberger Sándor rendezte felújításig kellett várnunk. Jó, hogy sor került rá, jó, hogy gyakran énekelte - sokan az ő kedvéért nézték meg az előadást -, és jó, hogy végül is nagy szerepe lett Cso-cso-szán: mindig tudott új szépséget nyújtani, újat közölni vele. Viszont nagy kár, hogy elkerülték egymást: ez a csodálatos és nagy teherbírást kívánó szerep - és Házy fénykora. Negyvenkét évesen kapta meg, még sokáig jó formában énekelte, de már ritkán fordult elő, hogy nem kellett küzdenie a technikai problémákkal. Már a bemutatón: eszményi szépséggel és meglepő árnyalatokkal énekelt, tökéletes produkciót nyújtott volna – ha a III. felvonás búcsúáriájára nem fárad ki. Nem csoda, nem kivételes eset. Kísérteties ismétlődésének voltam tanúja egy Házynál fiatalabb, jobb technikával éneklő és pályája hosszú virágzásának elején tartó szoprán esetében is. 1983 őszén egy hónapon belül a Pillangókisasszony felújításának 4 (majdnem teljes) szereposztása mutatkozott be, Kincses Veronikával, Kukely Júliával, Tokody Ilonával és Pitti Katalinnal a címszerepben. Kár lenne római számokkal rangsorolni a szereposztásokat: mind a négy Cso-cso-szán kiváló volt, számomra az utóbbi kettő a kedvesebb, Tokody a legkedvesebb. Bécsben már játszotta a szerepet, csak az Erkelben számított bemutatkozónak. Dalolása, játéka, mozgása álomszerű volt, mintha nem is ezen a földön és abban a csúnya díszletben láttuk volna. De a november 3-i estén ugyancsak a \"Con onor muore...\" utáni nagy kitörésre már nem futotta erejéből; meglehetős csalódást okozva, miután Tokody akkor már határozottan a drámai szerepkör meghódítását ambicionálta. Sajnálom, hogy kiváló Aidája és Leonórái nem csupán kivételes alkalmakkor szólaltak meg, Cso-cso-szánt pedig, noha ideális alakítása volt, idehaza csak ritkán szólaltatta meg. És ugyancsak sajnálom, hogy Tokody képességeire számítva nem újították fel A Nyugat lányát, mely minden tekintetben tökéletesen illett volna hozzá. Természetesen nagyon eltérő típusú Minnie lett volna, mint Házy, de kevésbé kellett volna megküzdenie a legenda kísértetével, mint a Manon Lescaut-ba való beállásakor. Az a küzdelem ugyanis a mai napig nem sikerült senkinek, valószínűleg egy emberöltőnek kell elmúlnia ahhoz, hogy Pesten egy szoprán reális reménnyel-eséllyel indulhasson Manonként.
271 Búbánat 2006-09-27 21:04:48 [Válasz erre: 266 Búbánat 2006-09-26 16:18:40]
Marton Éva egy évvel később, 1973 júliusában, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon beugrott Verdi Requiemjének szoprán szólamába - Laczó Ildikó helyett. (Gardelli vezényelte a MÁV Szimfonikusokat és a Rádióénekkart,további szólisták voltak: Szirmay Márta, Gaetano Brandini és Kováts Kolos.) Az akkor már külföldön élő művésznőt valóban váratlanul érte a feladat, annyira, hogy estélyi ruháját férje hozta nagy sietve utána - de csak a határig. Ugyanis nem kapott beutazási engedélyt. Marton Éva végül HÁZY ERZSÉBETTŐL KÖLCSÖNKAPOTT ESTÉLYI RUHÁBAN LÉPETT PÓDIUMRA! (Forrás: Csák P. Judit - \"La mia Ungheria - A mi Lamberto Gardellink - 1996)
Marton Éva egy évvel később, 1973 júliusában, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon beugrott Verdi Requiemjének szoprán szólamába - Laczó Ildikó helyett. (Gardelli vezényelte a MÁV Szimfonikusokat és a Rádióénekkart,további szólisták voltak: Szirmay Márta, Gaetano Brandini és Kováts Kolos.) Az akkor már külföldön élő művésznőt valóban váratlanul érte a feladat, annyira, hogy estélyi ruháját férje hozta nagy sietve utána - de csak a határig. Ugyanis nem kapott beutazási engedélyt. Marton Éva végül HÁZY ERZSÉBETTŐL KÖLCSÖNKAPOTT ESTÉLYI RUHÁBAN LÉPETT PÓDIUMRA! (Forrás: Csák P. Judit - \"La mia Ungheria - A mi Lamberto Gardellink - 1996)
270 Búbánat 2006-09-27 12:07:48
Bándi János pályakezdő korára emlékezik vissza: „…akkoriban szinte minden előadást megnéztünk; olyan nagyságokkal, mint Házy Erzsébet, nem volt alkalmam színpadra lépni, de a pályám elején még együtt énekelhettem Melis Gyorggyel, Bende Zsolttal, Ilosfalvy Róberttel.” /Forrás: Operacsillagok – interjúkötet, 2004/
Bándi János pályakezdő korára emlékezik vissza: „…akkoriban szinte minden előadást megnéztünk; olyan nagyságokkal, mint Házy Erzsébet, nem volt alkalmam színpadra lépni, de a pályám elején még együtt énekelhettem Melis Gyorggyel, Bende Zsolttal, Ilosfalvy Róberttel.” /Forrás: Operacsillagok – interjúkötet, 2004/
269 Búbánat 2006-09-27 12:07:15
Szűcs Márta a zeneakadémiai tanulmányi időszaka alatt látott emlékezetes operaelőadásokra, énekesekre emlékszik: „… Lenyűgöző előadásokat láttunk Ilosfalvy Róberttel és Házy Erzsébettel, pedig akkor már pályájuk vége felé tartottak. Nemcsak az énektechnikájuk volt kitűnő, de a színpadi jelenlétük is megkapó volt.” /Forrás: Operacsillagok – interjúkötet, 2004/
Szűcs Márta a zeneakadémiai tanulmányi időszaka alatt látott emlékezetes operaelőadásokra, énekesekre emlékszik: „… Lenyűgöző előadásokat láttunk Ilosfalvy Róberttel és Házy Erzsébettel, pedig akkor már pályájuk vége felé tartottak. Nemcsak az énektechnikájuk volt kitűnő, de a színpadi jelenlétük is megkapó volt.” /Forrás: Operacsillagok – interjúkötet, 2004/
268 Búbánat 2006-09-27 12:06:49
Csavlek Etelka visszaemlékszik arra a napra, amikor gyermekként először járt az Operában és Beethoven Fidelióját nézte meg. Felidézi az emlékezetes szereposztást: „Székely Mihály Roccót énekelte, Sárdy János volt Jacquino, Házy Erzsébet pedig Marcellinát alakította.” /Forrás: Operacsillagok – interjúkötet, 2004/
Csavlek Etelka visszaemlékszik arra a napra, amikor gyermekként először járt az Operában és Beethoven Fidelióját nézte meg. Felidézi az emlékezetes szereposztást: „Székely Mihály Roccót énekelte, Sárdy János volt Jacquino, Házy Erzsébet pedig Marcellinát alakította.” /Forrás: Operacsillagok – interjúkötet, 2004/
267 Búbánat 2006-09-27 12:06:23
Nemrég itt szóba került Kincses Veronika neve, egy interjújában Házyt idézi. Házy Erzsébet: „A bohéméletben Mimi szerepének az a legnehezebb része, amikor végig kell hallgatnia Rodolf áriáját, és közben azon izgulni, vajon ki tudja-e énekelni a magas C-t a végén.” /Forrás: Operacsillagok – interjúkötet, 2004/
Nemrég itt szóba került Kincses Veronika neve, egy interjújában Házyt idézi. Házy Erzsébet: „A bohéméletben Mimi szerepének az a legnehezebb része, amikor végig kell hallgatnia Rodolf áriáját, és közben azon izgulni, vajon ki tudja-e énekelni a magas C-t a végén.” /Forrás: Operacsillagok – interjúkötet, 2004/
266 Búbánat 2006-09-26 16:18:40
Érdekes, hogy két operaénekes kolléganőjének egyaránt „üzent” Házy Erzsébet, amikor arról példálódzott, hogy aki nem bírja a gyűrődést, akit nem szívesen látnak itthon, az jobban teszi, ha önként odébb áll… Pitti Katalin és Marton Éva egyaránt felidéz egy ilyen beszélgetést, melynek ez volt a lényege. És bár más aspektusból, és ki-ki magából indulva ki, de gyökeresen más konzekvenciát vont le Házy szavaiból. Pitti visszaemlékezése szerint, mikor egy éjjel telefonon felhívta őt Házy Erzsébet, a következőket mondta neki (korábban idéztem ezt a mondatát, a teljes történetet most írom le először ide): Házy Erzsébet: „Te igazi művész vagy. Két választásod van: elmégy ebből az országból, vagy minden erőddel vállalod önmagad!” Pitti Katalin: - Voltak, akik elmentek, de akkoriban csak disszidálni lehetett. Aki pedig külföldön akart énekelni, tucatnyi igazolást kellett beszereznie a hazai színházaktól, hogy nem tudják alkalmazni. Nekem nem kellett döntenem, hiszen én sohasem akartam elmenni. Az én hazám ez a magyar föld. Szeretem ezt az országot, ahogyan itt süt a nap, az embereket, akik megörülnek, ha meglátnak az utcán. Mostanában mindig azt kérdezik, mikor halljuk énekelni az Operaházban? Nem tudom nekik elmagyarázni, hogy valószínűleg már sohasem…” /Forrás: Operacsillagok – interjúkötet, 2004/ Marton Éva így idézi fel a történteket – mely a disszidálásához vezetett: „Abban az időben (1972) Lukács Miklós vezette az Operaházat, és amikor egy alkalommal rákérdeztem, milyen feladatok várnak rám az új évadban, válaszra sem méltatott. Pedig egy fiatal énekesnek feladat kell, anélkül meghal a tehetség. Kétségtelen, kiváló tehetségek által előttem a sorban: Déry Gabriella, Mátyás Mária, Házy Erzsébet. Végül is megértettem, hogy évekig kellene várnom, amíg sorra kerülök. A végső lökést maga Házy Erzsébet adta meg, amikor egy moszkvai fellépésünkkor odajött hozzám, és azt mondta: „Mondd Éva, miért rontod itt a levegőt, ilyen fiatalon?” /Forrás: Operacsillagok – interjúkötet, 2004/ Ebből az „ütköztetett” két Házy-mondatból mindenki levonhatja magának a tanulságot, a címzettek reakciójából is, és azon is elgondolkodhatunk, hogy Házy próféciái - a megtett lépések nyomán - kit és mennyiben igazolt az idők távlatában. S persze, Házyról is „árulkodnak” a szavai – ilyen-olyan értelemben…
Érdekes, hogy két operaénekes kolléganőjének egyaránt „üzent” Házy Erzsébet, amikor arról példálódzott, hogy aki nem bírja a gyűrődést, akit nem szívesen látnak itthon, az jobban teszi, ha önként odébb áll… Pitti Katalin és Marton Éva egyaránt felidéz egy ilyen beszélgetést, melynek ez volt a lényege. És bár más aspektusból, és ki-ki magából indulva ki, de gyökeresen más konzekvenciát vont le Házy szavaiból. Pitti visszaemlékezése szerint, mikor egy éjjel telefonon felhívta őt Házy Erzsébet, a következőket mondta neki (korábban idéztem ezt a mondatát, a teljes történetet most írom le először ide): Házy Erzsébet: „Te igazi művész vagy. Két választásod van: elmégy ebből az országból, vagy minden erőddel vállalod önmagad!” Pitti Katalin: - Voltak, akik elmentek, de akkoriban csak disszidálni lehetett. Aki pedig külföldön akart énekelni, tucatnyi igazolást kellett beszereznie a hazai színházaktól, hogy nem tudják alkalmazni. Nekem nem kellett döntenem, hiszen én sohasem akartam elmenni. Az én hazám ez a magyar föld. Szeretem ezt az országot, ahogyan itt süt a nap, az embereket, akik megörülnek, ha meglátnak az utcán. Mostanában mindig azt kérdezik, mikor halljuk énekelni az Operaházban? Nem tudom nekik elmagyarázni, hogy valószínűleg már sohasem…” /Forrás: Operacsillagok – interjúkötet, 2004/ Marton Éva így idézi fel a történteket – mely a disszidálásához vezetett: „Abban az időben (1972) Lukács Miklós vezette az Operaházat, és amikor egy alkalommal rákérdeztem, milyen feladatok várnak rám az új évadban, válaszra sem méltatott. Pedig egy fiatal énekesnek feladat kell, anélkül meghal a tehetség. Kétségtelen, kiváló tehetségek által előttem a sorban: Déry Gabriella, Mátyás Mária, Házy Erzsébet. Végül is megértettem, hogy évekig kellene várnom, amíg sorra kerülök. A végső lökést maga Házy Erzsébet adta meg, amikor egy moszkvai fellépésünkkor odajött hozzám, és azt mondta: „Mondd Éva, miért rontod itt a levegőt, ilyen fiatalon?” /Forrás: Operacsillagok – interjúkötet, 2004/ Ebből az „ütköztetett” két Házy-mondatból mindenki levonhatja magának a tanulságot, a címzettek reakciójából is, és azon is elgondolkodhatunk, hogy Házy próféciái - a megtett lépések nyomán - kit és mennyiben igazolt az idők távlatában. S persze, Házyról is „árulkodnak” a szavai – ilyen-olyan értelemben…
265 Diósyné Brüll Adél 2006-09-25 13:19:58 [Válasz erre: 261 IVA 2006-09-25 05:43:48]
Persze, igazad van, de a parókadolgot nem rosszindulatból említettem meg. Ezt a filmet egyébként én is szívesen megnézném még egyszer. Aztán meg, hogy kik utánozták Házyt halála után, én nem firtatnám. Nem szerencsés neveket említeni.
Persze, igazad van, de a parókadolgot nem rosszindulatból említettem meg. Ezt a filmet egyébként én is szívesen megnézném még egyszer. Aztán meg, hogy kik utánozták Házyt halála után, én nem firtatnám. Nem szerencsés neveket említeni.
264 Búbánat 2006-09-25 09:14:15 [Válasz erre: 257 Búbánat 2006-09-24 15:16:39]
Szokolay Sándor az interjúban (még a Vérnász-bemutatókról szólva) hozzátette: \"Házy - Komlóssy - Faragó - tercettjének erejét sehol sem múlták felül.\"
Szokolay Sándor az interjúban (még a Vérnász-bemutatókról szólva) hozzátette: \"Házy - Komlóssy - Faragó - tercettjének erejét sehol sem múlták felül.\"
263 Búbánat 2006-09-25 08:48:14 [Válasz erre: 261 IVA 2006-09-25 05:43:48]
Telitalálat, ami a paróka ügyet illeti! S valóban, Kincsest tartották sokáig a Házy-utódnak... de hát tudjuk, Házy magaslataiba soha nem ért fel!
Telitalálat, ami a paróka ügyet illeti! S valóban, Kincsest tartották sokáig a Házy-utódnak... de hát tudjuk, Házy magaslataiba soha nem ért fel!
262 Búbánat 2006-09-25 08:43:01 [Válasz erre: 260 Diósyné Brüll Adél 2006-09-24 18:55:26]
Köszönöm az infót, engedj meg annyi pontosítást, hogy sírja nem a Kerepesi, hanem a Farkasréti temetőben van. Remélem, lesz még alkalom (újabb évforduló), hogy a Duna TV elővegye újból azt az archív összeállítást. Mondjuk, jövőre, amikor halálának 25. évfordulója lesz!
Köszönöm az infót, engedj meg annyi pontosítást, hogy sírja nem a Kerepesi, hanem a Farkasréti temetőben van. Remélem, lesz még alkalom (újabb évforduló), hogy a Duna TV elővegye újból azt az archív összeállítást. Mondjuk, jövőre, amikor halálának 25. évfordulója lesz!
261 IVA 2006-09-25 05:43:48 [Válasz erre: 260 Diósyné Brüll Adél 2006-09-24 18:55:26]
Bocsánat, kedves Adél, de kénytelen vagyok reagálni egy mondatodra, amely bár talán pontos, megtévesztő lehet: nem szerencsés, hogy Házy betegségének jelei és parókaviselése ugyanabba a mondatba kerültek; ez félreinformálhat. Házy korábban is szeretett parókát viselni, a magánéletben is. Megjelenésére mindig szépségével adekvát gondot fordított, tökéletes smink és frizura nélkül nem mutatkozott. Az ő idejében ápolt nő nem járt barna tövű hajjal, sem kócosan. (Elképzelni sem tudtuk volna a mai divatot: minél randább, annál trendibb.) A \'70-es, \'80-as évek egy időszakában divat is volt a paróka. Előfordult, hogy Házy azért húzott parókát, mert ezzel kerülte a feltűnést. Amint színpadi szerepeiben remekül állt neki a fekete haj (Zerlina, Liu, Cso-cso-szán, Bess, eleinte Szaffi is, mely szerepét később vörös parókával játszotta), privát alkalmakkor is természetes hatást keltett benne. Nagy, sötét szemüveggel - talán csak én ismertem fel a hódító szőkeségként híres primadonnát. Ez persze túlzás: az az igazság, hogy mindenütt kerestem a szememmel, ezért nemigen \"rejtőzhetett\" előlem. (Nem volt személyes ismerősöm.) Utoljára egy Erkel színházi előadás nézőjeként láttam, premier vagy vendégjáték lehetett. Hosszú, arany estélyit viselt - világosabb tónusút, mint a Manon II. felvonásában -, és ugyanolyan árnyalatú, csupa gyűrű parókát. Ez már nem az a \"lófarkas csitri\"-imázs volt, amely még Bess figurájában is ott bujkált. Inkább valamiféle nagyasszonyos megjelenés, de mégis az ő saját, nagy egyéniségével. Szerinted kik igyekeztek őt utánozni? Engem csak Kincses Veronika artikulációja emlékeztetett időnként a Házyéra, de szerintem ez nem volt szándékos, sem tudatos.
Bocsánat, kedves Adél, de kénytelen vagyok reagálni egy mondatodra, amely bár talán pontos, megtévesztő lehet: nem szerencsés, hogy Házy betegségének jelei és parókaviselése ugyanabba a mondatba kerültek; ez félreinformálhat. Házy korábban is szeretett parókát viselni, a magánéletben is. Megjelenésére mindig szépségével adekvát gondot fordított, tökéletes smink és frizura nélkül nem mutatkozott. Az ő idejében ápolt nő nem járt barna tövű hajjal, sem kócosan. (Elképzelni sem tudtuk volna a mai divatot: minél randább, annál trendibb.) A \'70-es, \'80-as évek egy időszakában divat is volt a paróka. Előfordult, hogy Házy azért húzott parókát, mert ezzel kerülte a feltűnést. Amint színpadi szerepeiben remekül állt neki a fekete haj (Zerlina, Liu, Cso-cso-szán, Bess, eleinte Szaffi is, mely szerepét később vörös parókával játszotta), privát alkalmakkor is természetes hatást keltett benne. Nagy, sötét szemüveggel - talán csak én ismertem fel a hódító szőkeségként híres primadonnát. Ez persze túlzás: az az igazság, hogy mindenütt kerestem a szememmel, ezért nemigen \"rejtőzhetett\" előlem. (Nem volt személyes ismerősöm.) Utoljára egy Erkel színházi előadás nézőjeként láttam, premier vagy vendégjáték lehetett. Hosszú, arany estélyit viselt - világosabb tónusút, mint a Manon II. felvonásában -, és ugyanolyan árnyalatú, csupa gyűrű parókát. Ez már nem az a \"lófarkas csitri\"-imázs volt, amely még Bess figurájában is ott bujkált. Inkább valamiféle nagyasszonyos megjelenés, de mégis az ő saját, nagy egyéniségével. Szerinted kik igyekeztek őt utánozni? Engem csak Kincses Veronika artikulációja emlékeztetett időnként a Házyéra, de szerintem ez nem volt szándékos, sem tudatos.
260 Diósyné Brüll Adél 2006-09-24 18:55:26 [Válasz erre: 259 Búbánat 2006-09-24 16:28:56]
Búbánat, sajnos nincs meg a film, amit a Duna tv-ben láttam kb. három, legfeljebb négy évvel ezelőtt. Véletlenül kapcsoltam oda, már ment a film, de a döbbenettől nem is jutott eszembe felvenni. Opera részletek voltak Házyval, és beszéltek róla pályatársai is. Házy Erzsébet a jövőről is szólt(!!!) tervei voltak, úgy emlékszem még a Manonban is szeretett volna fellépni. A szakma iránti alázatot is kiemelte, és megjegyezte, hogy a legnagyobb művészeknek rámegy az életük erre a pályára. \" Még szeretnék sokáig élni!\" Itt a film rendezője bevágta a Manon Lescautból \"...non voglio morir, non voglio morir!\"-t, és megjelent Házy Erzsébet sírja a Kerepesi úti temetőből. Itt meg is állt a film.
Búbánat, sajnos nincs meg a film, amit a Duna tv-ben láttam kb. három, legfeljebb négy évvel ezelőtt. Véletlenül kapcsoltam oda, már ment a film, de a döbbenettől nem is jutott eszembe felvenni. Opera részletek voltak Házyval, és beszéltek róla pályatársai is. Házy Erzsébet a jövőről is szólt(!!!) tervei voltak, úgy emlékszem még a Manonban is szeretett volna fellépni. A szakma iránti alázatot is kiemelte, és megjegyezte, hogy a legnagyobb művészeknek rámegy az életük erre a pályára. \" Még szeretnék sokáig élni!\" Itt a film rendezője bevágta a Manon Lescautból \"...non voglio morir, non voglio morir!\"-t, és megjelent Házy Erzsébet sírja a Kerepesi úti temetőből. Itt meg is állt a film.
259 Búbánat 2006-09-24 16:28:56 [Válasz erre: 258 Diósyné Brüll Adél 2006-09-24 16:12:16]
Az a film nincs meg nekem. Tudnál segíteni, hogy valamilyen módon hozzájussak ahhoz? Azt hiszem, ebből a filmől való az a vallomása is, melyet idéztem a 250. sorszám alatt. Örülnék, ha a teljes anyagot, vagy legalábbis, amit Házy még mondott abban a portréban, ideírnád.
Az a film nincs meg nekem. Tudnál segíteni, hogy valamilyen módon hozzájussak ahhoz? Azt hiszem, ebből a filmől való az a vallomása is, melyet idéztem a 250. sorszám alatt. Örülnék, ha a teljes anyagot, vagy legalábbis, amit Házy még mondott abban a portréban, ideírnád.
258 Diósyné Brüll Adél 2006-09-24 16:12:16
Egy ország Házy Böbéjéről annyit, hogy bárhogy is élt, az az Ő magánügye volt. Sajnos két végén égette a gyertyát, és sokan sajnáltuk emiatt. Egyszerűen boldogtalan volt. Nem tudom láttátok-e Veszprémi Andrásnak Házy Erzsébetről készült megrázó portréfilmjét, ahol Böbe beszél is magáról, de ez már nem sokkal a halála előtt volt. Gyönyörű arcán viselte már betegsége jeleit, parókát húzott, nehezen artikulált. Mégis, ezzel együtt akkor is látszott, hogy hihetetlenül nagy egyéniség volt. Méltatlanul bántak vele pályája utolsó éveiben az Operaházban, így vidéki haknikra kényszerült. Halála után voltak szopránok, akik megpróbálták utánozni, sikertelenül. Böbe csak egy volt!
Egy ország Házy Böbéjéről annyit, hogy bárhogy is élt, az az Ő magánügye volt. Sajnos két végén égette a gyertyát, és sokan sajnáltuk emiatt. Egyszerűen boldogtalan volt. Nem tudom láttátok-e Veszprémi Andrásnak Házy Erzsébetről készült megrázó portréfilmjét, ahol Böbe beszél is magáról, de ez már nem sokkal a halála előtt volt. Gyönyörű arcán viselte már betegsége jeleit, parókát húzott, nehezen artikulált. Mégis, ezzel együtt akkor is látszott, hogy hihetetlenül nagy egyéniség volt. Méltatlanul bántak vele pályája utolsó éveiben az Operaházban, így vidéki haknikra kényszerült. Halála után voltak szopránok, akik megpróbálták utánozni, sikertelenül. Böbe csak egy volt!
257 Búbánat 2006-09-24 15:16:39 [Válasz erre: 256 Búbánat 2006-09-24 14:27:40]
S ha már emlegettem Szokolay Sándort és Oberfrank Gézát, érintőlegesen Házy Erzsébetet is. Ide kívánkoznak Szokolaynak a következő mondatai, melyek abból az interjú-kötetből valók, melyet Koltai Tamás szerkesztett össze és Az opera- per címen könyvalakban a Szabad Kiadó jelentette meg 1990-ben. Tehát Oberfrank Géza 2001-es kiadású könyvét 11 évvel megelőzően. Szokolay a Vérnász bemutatóira így emlékezik vissza 1990-ben: „ A Vérnász tizenöt bemutatója közül tizenhármon jelen voltam. A külömnségekre jobban emlékszem, mint az egybehangzó megoldásokra. Nyilvánvaló, hogy a nyelvi eltérések meghatározóak. A budapesti premier nemcsak autentikusnak tűnt, hanem tíz évig műsoron is tartotta magát. A budapesti előadást Mikó András rendezésében átvitték a margitszigeti Szabadtéri Színpadra, s egy rövidített tévéfilm is készült az ő adaptációjában. Ugyancsak Mikó rendezte a finn nyelvű, helsinki bemutatót. (Ezt a produkciót a szólisták budapesti vendégjátékra is elhozták.) Az első külföldi, német nyelvű bemutatót Kulka János vezényelte, kitűnően. Kurt Horres rendezte […] szürrealista árnyalatokkal modern pszichológiai drámaként állította be a történetet, szokatlanul értelmezve a veristának kikiáltott történetet. A zágrábbi bemutató antik görög tragédiára emlékeztető előadást formált a Vérnászból, a franciaországi Angers árnyalt, tüllfüggönyös, szenzibilis szerelmi játékká alakította. A lenygfelországi Poznanban modern XX. Századian idegborzoló, lélektani konfliktust, Brnóban nagyszerű színpadi technikájú produkciót, Kasán izzó spanyol hangulatot, Tallinban egyént és közösséget ütköztető, elementáris tragédiát, Erfurtban társadalmilag kiélezett, katartikus drámát, Leningrádban, három szereposztásban, szenvedélyes emberi összeütközéseket láttam. Zeneileg a linzi bemutató volt a legpéldásabb. Két évtized után, tavaly ősszel tért haza újra elsőszülött operám, Szegedre, Oberfrank Géza, aki a budapesti bemutató másodkarnagya volt, ezúttal nemcsak vezényelte, de maga is rendezte az általa kitűnően ismert, hittel pártolt művet. Munkájában a zene mélységes ismerete mutatkozott; még sosem hallottam zenekart ilyen finom dinamikai árnyalatokkal, s ha kellett, drámai erővel megszólalni. Valaki megkérdezte: \'Áthangszerelte ezt a szerző a bemutató óta?\' Egy hangot sem. Az előadáson minden szó értehtővé vált. Ez a felújítás visszaadta régi énembe vetett hitemet, mert annaki idején már-már kikezdett a kétely. A Hamlet kölni bemutatóját is Oberfrank Géza dirigálta, szintén igen differenciált zenekari színekkel...” Hadd tegyem Szokolay Sándor szavaihoz hozzá, hogy a Hamletben is Házy Erzsébet volt a bemutatón a női főszereplő (Ophélia).
S ha már emlegettem Szokolay Sándort és Oberfrank Gézát, érintőlegesen Házy Erzsébetet is. Ide kívánkoznak Szokolaynak a következő mondatai, melyek abból az interjú-kötetből valók, melyet Koltai Tamás szerkesztett össze és Az opera- per címen könyvalakban a Szabad Kiadó jelentette meg 1990-ben. Tehát Oberfrank Géza 2001-es kiadású könyvét 11 évvel megelőzően. Szokolay a Vérnász bemutatóira így emlékezik vissza 1990-ben: „ A Vérnász tizenöt bemutatója közül tizenhármon jelen voltam. A külömnségekre jobban emlékszem, mint az egybehangzó megoldásokra. Nyilvánvaló, hogy a nyelvi eltérések meghatározóak. A budapesti premier nemcsak autentikusnak tűnt, hanem tíz évig műsoron is tartotta magát. A budapesti előadást Mikó András rendezésében átvitték a margitszigeti Szabadtéri Színpadra, s egy rövidített tévéfilm is készült az ő adaptációjában. Ugyancsak Mikó rendezte a finn nyelvű, helsinki bemutatót. (Ezt a produkciót a szólisták budapesti vendégjátékra is elhozták.) Az első külföldi, német nyelvű bemutatót Kulka János vezényelte, kitűnően. Kurt Horres rendezte […] szürrealista árnyalatokkal modern pszichológiai drámaként állította be a történetet, szokatlanul értelmezve a veristának kikiáltott történetet. A zágrábbi bemutató antik görög tragédiára emlékeztető előadást formált a Vérnászból, a franciaországi Angers árnyalt, tüllfüggönyös, szenzibilis szerelmi játékká alakította. A lenygfelországi Poznanban modern XX. Századian idegborzoló, lélektani konfliktust, Brnóban nagyszerű színpadi technikájú produkciót, Kasán izzó spanyol hangulatot, Tallinban egyént és közösséget ütköztető, elementáris tragédiát, Erfurtban társadalmilag kiélezett, katartikus drámát, Leningrádban, három szereposztásban, szenvedélyes emberi összeütközéseket láttam. Zeneileg a linzi bemutató volt a legpéldásabb. Két évtized után, tavaly ősszel tért haza újra elsőszülött operám, Szegedre, Oberfrank Géza, aki a budapesti bemutató másodkarnagya volt, ezúttal nemcsak vezényelte, de maga is rendezte az általa kitűnően ismert, hittel pártolt művet. Munkájában a zene mélységes ismerete mutatkozott; még sosem hallottam zenekart ilyen finom dinamikai árnyalatokkal, s ha kellett, drámai erővel megszólalni. Valaki megkérdezte: \'Áthangszerelte ezt a szerző a bemutató óta?\' Egy hangot sem. Az előadáson minden szó értehtővé vált. Ez a felújítás visszaadta régi énembe vetett hitemet, mert annaki idején már-már kikezdett a kétely. A Hamlet kölni bemutatóját is Oberfrank Géza dirigálta, szintén igen differenciált zenekari színekkel...” Hadd tegyem Szokolay Sándor szavaihoz hozzá, hogy a Hamletben is Házy Erzsébet volt a bemutatón a női főszereplő (Ophélia).
256 Búbánat 2006-09-24 14:27:40 [Válasz erre: 255 Tarantella 2006-09-24 09:29:27]
Oberfrank egyébként külön fejezetet szentel Szokolay Vérnászának, melyben kissé sértődötten írja le - lehet benne igazság -, hogy a premieren (tudjuk, Házy Erzsébet egyik legnagyobb sikere volt ebben a Menyasszony szerep) és a későbbi előadásokon, és későbbi felújításokon mindig csak a másodkarmester feladatot kapta meg, a babérok KÓrody András vezető karmesternek jutottak, pedig, mint írja említett könyvében, a korrepetálás, a betanítás, a felkészítő próbák, még a színpadiak is, az ő vállán nyugodtak. Később már vezényelhette,de ha reprezentálni kellett vele, vagy külföldi vendégszereplésre vitték a produkciót, mindig KÓrody ment az együttessel, ő vezényelt. Akárcsak a TV-változat műhely munkálatai során. Oberfrank minden vélt vagy valós panaszát leírta a Vérnász kapcsán. Hozzátenném, Házyról egy szóval sem emlékezett meg.
Oberfrank egyébként külön fejezetet szentel Szokolay Vérnászának, melyben kissé sértődötten írja le - lehet benne igazság -, hogy a premieren (tudjuk, Házy Erzsébet egyik legnagyobb sikere volt ebben a Menyasszony szerep) és a későbbi előadásokon, és későbbi felújításokon mindig csak a másodkarmester feladatot kapta meg, a babérok KÓrody András vezető karmesternek jutottak, pedig, mint írja említett könyvében, a korrepetálás, a betanítás, a felkészítő próbák, még a színpadiak is, az ő vállán nyugodtak. Később már vezényelhette,de ha reprezentálni kellett vele, vagy külföldi vendégszereplésre vitték a produkciót, mindig KÓrody ment az együttessel, ő vezényelt. Akárcsak a TV-változat műhely munkálatai során. Oberfrank minden vélt vagy valós panaszát leírta a Vérnász kapcsán. Hozzátenném, Házyról egy szóval sem emlékezett meg.
255 Tarantella 2006-09-24 09:29:27 [Válasz erre: 254 Búbánat 2006-09-23 13:34:36]
Hát, igen, kissé szomorúan olvastam idézetedet Oberfrank Gézától. Talán neki is igazat kell adni, mert Házy már nem volt abban az időben jó formában, és szeretett volna egy tökéletesebb Pillangót vezényelni. De az is érezhető, hogy tényleg lekezelte Házyt, akit akkor már folyamatosan megaláztak.
Hát, igen, kissé szomorúan olvastam idézetedet Oberfrank Gézától. Talán neki is igazat kell adni, mert Házy már nem volt abban az időben jó formában, és szeretett volna egy tökéletesebb Pillangót vezényelni. De az is érezhető, hogy tényleg lekezelte Házyt, akit akkor már folyamatosan megaláztak.
254 Búbánat 2006-09-23 13:34:36
Hogy ne mindig csak a szép és a jó, a ragyogó és fennkölt meg a fenntartás nélküli, elfogult rajongó szavakról szóljak, íme Oberfrank Géza karmester, volt zeneigazgató kritikus szavai, amely mögött persze ott van a szigorúság, némi felesleges hiúság, egy nagyra becsült sztár kissé alulkezelése is; Házy Erzsébetről árnyaltabb véleményt fogalmaz meg ismerve a kortársi vélekedéseket, a közönség feltétel nélküli szeretetét, ragaszkodását iránta. Igaz, ez a kis történet, melyről mindjárt szó lesz, már Házy Erzsébet művészi pályájának végére esik, amikor amúgy is hanyatlott a hang, betegségekkel, magánéleti gondokkal küszködött, tehát egy nehéz időszakában került sor arra az előadásra, melyről a következőkben Oberfrank Géza szavait idézni fogom, pontosabban az előadást megelőző összecsapás-ról, s az operaénekesnő iránt megnyilvánuló bizalmatlanságának és a megvalósítással szembeni fenntartásának kifejezést adó mondatait írom le. Könyvét, melyből veszem ezt a részletet, az \"Életem a zene...avagy lehetsz-e hazádban próféta\" címmel a Media Nox kiadó jelentette meg 2001-ben. Alighanem elég könnyű volt kikövetkeztetni, hogy Felsenstein mellett töltött évek előbb-utóbb elvezetnek a rendezéshez. Erre először egy Pillangókisasszony-beálláskor került sor az Erkel Színházban. (Beállás: egy működő rendezés új szereplőkkel való felfrissítése.) A dolognak ráadásul elég pikáns elő-és utótörténete is van. Pár évvel korábban, a darab felújításakor, Lukács igazgató úr felkért a bemutató vezénylésére. A színreállítást külföldön működő, neves magyar vendégre bízta, és egyetlen kikötése volt, hogy a címszerepet a HÁZ egyik legnépszerűbb sztárja, H.E. énekelje. A kikötés sajnos fennakadt a torkomon. Igazán már lelki habitusában sem éreztem a művésznőt ideális Csocsoszánnak, de akkori elhanyagolt technikai és hangi állapotában képtelenségnek tűnt, hogy ezt a különlegesen nehéz szólamot akárcsak elfogadhatóan is megoldja. Mikor aggályaimat megosztottam a direktorral, lényegileg egyetértett, de azt mondta, hogy a művésznő ragaszkodott ehhez a bemutatóhoz, sőt, a művet kifejezetten az ő kérésére tűzték a műsorra. Akkor kötöttem az ebet a karóhoz közölni kell a művésznővel, hogy azonnal kezdjen dolgozni egy énekmesterrel és velem a szerepen; és legalább a bemutatóig hagyjon fel enyhén szólva sportszerűtlen életvitelével. -Tudod mit?! így a direktor. Ezt mondd meg neki te! Amilyen hülye vagyok, én megpróbáltam, esküszöm, a legnagyobb tapintattal, ami tőlem tellett. Válasz: - Szóval, Géza, maga kétségbe vonja, hogy el tudom énekelni a Pillangót?! Vegye tudomásul, hogy itt csak én vonhatom kétségbe, hogy maga el tudja dirigálni. Én ugyanis par excellence Puccini-énekes vagyok, ha nem tudná! Erre csak azt mondhattam, hogy drága művésznő, akkor én megkérem az igazgató urat, döntse el, hogy vagy ön énekli, vagy én vezényelem a bemutatót. Természetesen ő énekelte, sőt kémeim tanúsága szerint sokkal jobban, mint ez akkoriban tőle várható lett volna. (Aminek igazán örültem.) Oberfrank Géza a továbbiakban leírja, hogy később az Erkel Színházban ő rendezhette meg Puccini operáját, de a díszlet, világítás, minden az ő nyakába szakadt, s mennyi problémája volt a feladattal. Az opera felújítása sikert aratott, Mikó András főrendező úgy értékelte, hogy kétszáz százalékkal jobb lett, mint az előző felújítás. És még a keserű utójáték. Pár héttel a bemutató után megkeresett az időközben többszörösen megalázott H.E. Arra kért, hadd álljon be a Pillangóba. Fogadkozott, hogy minden rendezői és karmesteri kérésnek eleget tesz, csak engedjem meg, hogy visszaálljon a szerepbe. Lehet, hogy van, aki diadalt ült volna, nekem majd a szívem szakadt. Beállt. Túléltük. Ő, sajnos, nem sokkal. (E történetben Oberfrank Géza végig következetesen nem írta ki Házy Erzsébet nevét, csak mint H.E. monogrammal nevezte nevén.) A kötet még tartalmaz egy fényképet, jelenet Szokolay Sándor Hamletjéből, Házy Erzsébet (Ophelia) és Szőnyi Ferenc (Hamlet) kettőse.
Hogy ne mindig csak a szép és a jó, a ragyogó és fennkölt meg a fenntartás nélküli, elfogult rajongó szavakról szóljak, íme Oberfrank Géza karmester, volt zeneigazgató kritikus szavai, amely mögött persze ott van a szigorúság, némi felesleges hiúság, egy nagyra becsült sztár kissé alulkezelése is; Házy Erzsébetről árnyaltabb véleményt fogalmaz meg ismerve a kortársi vélekedéseket, a közönség feltétel nélküli szeretetét, ragaszkodását iránta. Igaz, ez a kis történet, melyről mindjárt szó lesz, már Házy Erzsébet művészi pályájának végére esik, amikor amúgy is hanyatlott a hang, betegségekkel, magánéleti gondokkal küszködött, tehát egy nehéz időszakában került sor arra az előadásra, melyről a következőkben Oberfrank Géza szavait idézni fogom, pontosabban az előadást megelőző összecsapás-ról, s az operaénekesnő iránt megnyilvánuló bizalmatlanságának és a megvalósítással szembeni fenntartásának kifejezést adó mondatait írom le. Könyvét, melyből veszem ezt a részletet, az \"Életem a zene...avagy lehetsz-e hazádban próféta\" címmel a Media Nox kiadó jelentette meg 2001-ben. Alighanem elég könnyű volt kikövetkeztetni, hogy Felsenstein mellett töltött évek előbb-utóbb elvezetnek a rendezéshez. Erre először egy Pillangókisasszony-beálláskor került sor az Erkel Színházban. (Beállás: egy működő rendezés új szereplőkkel való felfrissítése.) A dolognak ráadásul elég pikáns elő-és utótörténete is van. Pár évvel korábban, a darab felújításakor, Lukács igazgató úr felkért a bemutató vezénylésére. A színreállítást külföldön működő, neves magyar vendégre bízta, és egyetlen kikötése volt, hogy a címszerepet a HÁZ egyik legnépszerűbb sztárja, H.E. énekelje. A kikötés sajnos fennakadt a torkomon. Igazán már lelki habitusában sem éreztem a művésznőt ideális Csocsoszánnak, de akkori elhanyagolt technikai és hangi állapotában képtelenségnek tűnt, hogy ezt a különlegesen nehéz szólamot akárcsak elfogadhatóan is megoldja. Mikor aggályaimat megosztottam a direktorral, lényegileg egyetértett, de azt mondta, hogy a művésznő ragaszkodott ehhez a bemutatóhoz, sőt, a művet kifejezetten az ő kérésére tűzték a műsorra. Akkor kötöttem az ebet a karóhoz közölni kell a művésznővel, hogy azonnal kezdjen dolgozni egy énekmesterrel és velem a szerepen; és legalább a bemutatóig hagyjon fel enyhén szólva sportszerűtlen életvitelével. -Tudod mit?! így a direktor. Ezt mondd meg neki te! Amilyen hülye vagyok, én megpróbáltam, esküszöm, a legnagyobb tapintattal, ami tőlem tellett. Válasz: - Szóval, Géza, maga kétségbe vonja, hogy el tudom énekelni a Pillangót?! Vegye tudomásul, hogy itt csak én vonhatom kétségbe, hogy maga el tudja dirigálni. Én ugyanis par excellence Puccini-énekes vagyok, ha nem tudná! Erre csak azt mondhattam, hogy drága művésznő, akkor én megkérem az igazgató urat, döntse el, hogy vagy ön énekli, vagy én vezényelem a bemutatót. Természetesen ő énekelte, sőt kémeim tanúsága szerint sokkal jobban, mint ez akkoriban tőle várható lett volna. (Aminek igazán örültem.) Oberfrank Géza a továbbiakban leírja, hogy később az Erkel Színházban ő rendezhette meg Puccini operáját, de a díszlet, világítás, minden az ő nyakába szakadt, s mennyi problémája volt a feladattal. Az opera felújítása sikert aratott, Mikó András főrendező úgy értékelte, hogy kétszáz százalékkal jobb lett, mint az előző felújítás. És még a keserű utójáték. Pár héttel a bemutató után megkeresett az időközben többszörösen megalázott H.E. Arra kért, hadd álljon be a Pillangóba. Fogadkozott, hogy minden rendezői és karmesteri kérésnek eleget tesz, csak engedjem meg, hogy visszaálljon a szerepbe. Lehet, hogy van, aki diadalt ült volna, nekem majd a szívem szakadt. Beállt. Túléltük. Ő, sajnos, nem sokkal. (E történetben Oberfrank Géza végig következetesen nem írta ki Házy Erzsébet nevét, csak mint H.E. monogrammal nevezte nevén.) A kötet még tartalmaz egy fényképet, jelenet Szokolay Sándor Hamletjéből, Házy Erzsébet (Ophelia) és Szőnyi Ferenc (Hamlet) kettőse.
253 Búbánat 2006-09-23 07:41:30
Sólyom Nagy Sándor: Gyökerek, ágak, levelek c. könyve a Holnap Kiadónál jelent meg 1998-ban. Önvallomásában két helyen említi Házy Erzsébetet. 1970. február 6. Gershwin: Porgy és Bess premier. Ezen a bemutatón Jake szerepoét énekeltem. [ ] Radnay halála után Porgyt is énekelhettem .Radnay Házy, Begányi Andor vitte az előadást! Még 1970-ben [ ] négy szerep Ránki György új operájában, Az ember tragédiájában. Házy Erzsi csodálatos Éva volt. A premier után egy héttel a Bajazzókban Neddát énekelt, és én Tonióként megvallhattam neki, hogy nagyon beleszerettem. A könyv tartalmaz egy Házy Erzsébet Sólyom-Nagy Sándor közös fotót, melyen Richard Strauss Salome c. operájának egy jelenetében láthatók (1971).
Sólyom Nagy Sándor: Gyökerek, ágak, levelek c. könyve a Holnap Kiadónál jelent meg 1998-ban. Önvallomásában két helyen említi Házy Erzsébetet. 1970. február 6. Gershwin: Porgy és Bess premier. Ezen a bemutatón Jake szerepoét énekeltem. [ ] Radnay halála után Porgyt is énekelhettem .Radnay Házy, Begányi Andor vitte az előadást! Még 1970-ben [ ] négy szerep Ránki György új operájában, Az ember tragédiájában. Házy Erzsi csodálatos Éva volt. A premier után egy héttel a Bajazzókban Neddát énekelt, és én Tonióként megvallhattam neki, hogy nagyon beleszerettem. A könyv tartalmaz egy Házy Erzsébet Sólyom-Nagy Sándor közös fotót, melyen Richard Strauss Salome c. operájának egy jelenetében láthatók (1971).
252 Búbánat 2006-09-22 19:50:23 [Válasz erre: 251 WiseGentleman 2006-09-22 18:51:46]
Én kazettával is kiegyeztem volna...
Én kazettával is kiegyeztem volna...
251 WiseGentleman 2006-09-22 18:51:46 [Válasz erre: 236 Búbánat 2006-09-14 16:51:01]
Kár, hogy nem adják ki CD-n...
Kár, hogy nem adják ki CD-n...
250 Búbánat 2006-09-22 18:22:53 [Válasz erre: 249 Búbánat 2006-09-22 18:14:12]
Házy Erzsébet – riportrészlet (fekete-fehér), szinte felismerhetetlen a felvételen, nem sokkal halála előtt készülhetett: „VAN EGY BÁNATOM, DE MAJD, HA HISZÜNK A REINKARNÁCIÓBAN, AMI BIZTOSAN NINCSEN, AKKOR MAJD, EGYSZER ELFOGOM ÉNEKELNI A TRAVIATA-T, HA ÚJRA MEGSZÜLETEK!”
Házy Erzsébet – riportrészlet (fekete-fehér), szinte felismerhetetlen a felvételen, nem sokkal halála előtt készülhetett: „VAN EGY BÁNATOM, DE MAJD, HA HISZÜNK A REINKARNÁCIÓBAN, AMI BIZTOSAN NINCSEN, AKKOR MAJD, EGYSZER ELFOGOM ÉNEKELNI A TRAVIATA-T, HA ÚJRA MEGSZÜLETEK!”
249 Búbánat 2006-09-22 18:14:12 [Válasz erre: 248 Búbánat 2006-09-22 18:08:05]
Déry Gabriella: „Az utolsó találkozásom a Dalszínház utca sarkán volt vele, találkoztunk, összeölelkeztünk, és azt mondta nekem, amíg élek nem felejtem el, rámutatott az általam is imádott épületre, melyet éppen akkor renováltak és használaton kívül volt: \'látod, azt szeretném megvárni, amíg ez elkészül, hogy innen temessenek!\' Ez az egy vágya már nem teljesült.”
Déry Gabriella: „Az utolsó találkozásom a Dalszínház utca sarkán volt vele, találkoztunk, összeölelkeztünk, és azt mondta nekem, amíg élek nem felejtem el, rámutatott az általam is imádott épületre, melyet éppen akkor renováltak és használaton kívül volt: \'látod, azt szeretném megvárni, amíg ez elkészül, hogy innen temessenek!\' Ez az egy vágya már nem teljesült.”
248 Búbánat 2006-09-22 18:08:05 [Válasz erre: 247 Búbánat 2006-09-22 17:43:33]
Végvári Tamás a televíziós emlékműsor vezetője, narrátora : „Nagyon fiatalon, 53 éves korában halt meg, és miután súlyos betegségéről nagyon kevesen tudtak, elterjedtek az öngyilkossági pletykák, mendemondák…” Ötvös Csaba, Házy Erzsébet kollégája, utolsó férje: „Ismert, népszerű emberekről mindenféle pletyka terjed, és ez nem is nagyon különleges vagy különös dolog. Nem öngyilkos lett, hanem egy nagyon súlyos betegségben halt meg, amit úgy hívnak ’cirózis’, azaz, májzsugor. De természetesen ez némi adottság és egy életformának a következménye. Olyan ember, aki nem tud, hogy is mondjam, lazítani, vagy nem akar, magas hőfokon égeti magát, ahogy szokták mondani, két végén égeti a gyertyát, az valószínű, hogy ilyen sorsra jut. Nem akart és nem is tudott lejjebb, alacsonyabb hőfokon élni, és égni, mert ilyen volt a természete. Mikor észrevette, hogy az a nagyon könnyű nagy könnyedség, mellyel ezt a pályát csinálta, s amilyen könnyen ment neki mindig minden, kezdett kicsit nehezebbé válni, akkor kezdett ideges lenni kicsit. És valószínűleg nem akart megöregedni. Nem akart öregasszony lenni. Nem akarta, hogy azt mondják róla, hogy az volt valamikor, de még milyen jól néz ki, de még így meg úgy, meg amúgy, egyszerűen nem akarta, s ezért választotta ezt az életformát. Ez alatt a tíz év alatt tulajdonképpen mi sokkal többet voltunk együtt, mint amennyit általában házaspárok együtt töltenek, mert vagy ő énekelt, vagy én, vagy mind a ketten egy darabban. Tehát azt jelenti, hogy akkor a legtöbb időnket a Színházban töltöttük. Ugyanígy vonatkozik ez az egyéb fellépésekre is. Nagyon sokszor énekeltük Anyegint, nagyon sokszor énekeltük a Manont és a Bohéméletet, de még sorolhatnám, Cigánybáró stb. , stb., ezeket a szerepeket. Az előadásokra természetesen együtt készültünk, s ez dupla idegességgel, dupla feszültséggel járt.”
Végvári Tamás a televíziós emlékműsor vezetője, narrátora : „Nagyon fiatalon, 53 éves korában halt meg, és miután súlyos betegségéről nagyon kevesen tudtak, elterjedtek az öngyilkossági pletykák, mendemondák…” Ötvös Csaba, Házy Erzsébet kollégája, utolsó férje: „Ismert, népszerű emberekről mindenféle pletyka terjed, és ez nem is nagyon különleges vagy különös dolog. Nem öngyilkos lett, hanem egy nagyon súlyos betegségben halt meg, amit úgy hívnak ’cirózis’, azaz, májzsugor. De természetesen ez némi adottság és egy életformának a következménye. Olyan ember, aki nem tud, hogy is mondjam, lazítani, vagy nem akar, magas hőfokon égeti magát, ahogy szokták mondani, két végén égeti a gyertyát, az valószínű, hogy ilyen sorsra jut. Nem akart és nem is tudott lejjebb, alacsonyabb hőfokon élni, és égni, mert ilyen volt a természete. Mikor észrevette, hogy az a nagyon könnyű nagy könnyedség, mellyel ezt a pályát csinálta, s amilyen könnyen ment neki mindig minden, kezdett kicsit nehezebbé válni, akkor kezdett ideges lenni kicsit. És valószínűleg nem akart megöregedni. Nem akart öregasszony lenni. Nem akarta, hogy azt mondják róla, hogy az volt valamikor, de még milyen jól néz ki, de még így meg úgy, meg amúgy, egyszerűen nem akarta, s ezért választotta ezt az életformát. Ez alatt a tíz év alatt tulajdonképpen mi sokkal többet voltunk együtt, mint amennyit általában házaspárok együtt töltenek, mert vagy ő énekelt, vagy én, vagy mind a ketten egy darabban. Tehát azt jelenti, hogy akkor a legtöbb időnket a Színházban töltöttük. Ugyanígy vonatkozik ez az egyéb fellépésekre is. Nagyon sokszor énekeltük Anyegint, nagyon sokszor énekeltük a Manont és a Bohéméletet, de még sorolhatnám, Cigánybáró stb. , stb., ezeket a szerepeket. Az előadásokra természetesen együtt készültünk, s ez dupla idegességgel, dupla feszültséggel járt.”
247 Búbánat 2006-09-22 17:43:33 [Válasz erre: 246 Búbánat 2006-09-22 17:23:44]
Bende Zsolt: (Az Operaház Székely Bertalan termében ül egy fotelben, kezében egy könyvet tart, lapozgatja…) „- Van egy könyvecském, amit tulajdonképpen Réti József kollégámtól tanultam, hogy beleírta koncertjeit, az opera fellépéseit, hát ez csak az Operaház és az Erkel Színház, és az ember ezt lapozgatja, benne vannak az előadások, benne vannak a karmesterek, benne vannak a szereplők, akikkel együtt énekeltünk. Házy Erzsébet nagyon sokszor szerepel ebben a könyvben. És az a szerencsém volt, hogy vele nagyon sokat énekelhettem együtt. Az Anyeginben, amiben Tatjánát énekelt, abban Anyagin lehettem, Don Pasqualéban ő Norinát énekelt. Az ő egyik legnagyobb szerepében a Manonban, sokat énekeltünk együtt Patané vezényletével. Tulajdonképpen a bemutató, az a nagy bemutató, annak idején a nagyszerű olasz vendégkarmesterünk, aki ma is jár hozzánk, Gardelli mutatta be. Bohéméletben ő Mimit énekelt, mellette ilyen nagyságok, hogy Giacomo Aragall, José Carreras. A Háry Jánosban Örzsét énekelt, a Bajazzókban Neddát, a Figaró házasságában Cherubint, ezekben mind énekelhettem vele együtt. Egy rendkívüli darabra szeretetnék visszaemlékezni, Az ember tragédiája operaváltozatára, amiben ő Évát énekelte ezerarcúan. Minden képben egy teljesen más ember volt. Soha nem bújt ki belőle a Házy Erzsébet.”
Bende Zsolt: (Az Operaház Székely Bertalan termében ül egy fotelben, kezében egy könyvet tart, lapozgatja…) „- Van egy könyvecském, amit tulajdonképpen Réti József kollégámtól tanultam, hogy beleírta koncertjeit, az opera fellépéseit, hát ez csak az Operaház és az Erkel Színház, és az ember ezt lapozgatja, benne vannak az előadások, benne vannak a karmesterek, benne vannak a szereplők, akikkel együtt énekeltünk. Házy Erzsébet nagyon sokszor szerepel ebben a könyvben. És az a szerencsém volt, hogy vele nagyon sokat énekelhettem együtt. Az Anyeginben, amiben Tatjánát énekelt, abban Anyagin lehettem, Don Pasqualéban ő Norinát énekelt. Az ő egyik legnagyobb szerepében a Manonban, sokat énekeltünk együtt Patané vezényletével. Tulajdonképpen a bemutató, az a nagy bemutató, annak idején a nagyszerű olasz vendégkarmesterünk, aki ma is jár hozzánk, Gardelli mutatta be. Bohéméletben ő Mimit énekelt, mellette ilyen nagyságok, hogy Giacomo Aragall, José Carreras. A Háry Jánosban Örzsét énekelt, a Bajazzókban Neddát, a Figaró házasságában Cherubint, ezekben mind énekelhettem vele együtt. Egy rendkívüli darabra szeretetnék visszaemlékezni, Az ember tragédiája operaváltozatára, amiben ő Évát énekelte ezerarcúan. Minden képben egy teljesen más ember volt. Soha nem bújt ki belőle a Házy Erzsébet.”
246 Búbánat 2006-09-22 17:23:44 [Válasz erre: 245 Búbánat 2006-09-20 19:08:07]
Operafejedelmek – Házy Erzsébet - Emlékműsor Magyar Televízió (1992) Vámos László - rendező: „Ritka esett pályánkon, hogy megszállottként egy megszállottal dolgozhatunk egy ügy érdekében. Ilyen találkozás volt Házy Erzsébettel Poulenc Emberi hang egyfelvonásos mono operájának felvétele. A szokástól eltérően először próbáltunk. Először próbáltunk zongorával hat napon keresztül. Majd amikor kialakítottuk elképzelésünket, akkor mentünk el a rádióba, hogy felvegyük az úgynevezett playback felvételt zenekarral. És természetesen Házy Erzsébet kottából akkor ráénekelte a már kész elképzelést. Ezután újra elkezdtünk próbálni már ezzel a zenekaros playback anyaggal. És amikor újra próbáltunk körülbelül egy hetet, lehet hogy két hét is volt, akkor mentünk be a stúdióba. A Televízió négy napot biztosított a felvételre. Ez egy ilyen 45 perces anyagnál normális időpont, de itt egy nagyon nehéz szituációt teremtettünk magunknak amikor elhatároztuk, hogy egyetlen kamerával egy gépállásból vesszük fel, ami azt jelenti hogy nincs mód vágásra. Tehát egyfolytában a kamera mindenütt követi 45 percen keresztül Házy Erzsit. Ez a művésznőre is, és a kameramanra, aki a felvételt csinálta, szintén nagyon nagy feladatot ró. Az első napon próbáltuk és felvettük kétszer. Rendben volt, de mondtuk, hogy másnap, azaz vasárnap, nekimegyünk újra. Házy Erzsi vasárnap délelőtt Pillangókisasszonyt énekelt az Operában. Hullafáradtan érkezett be, és kisminkelték és megcsináltuk az első felvételt. Ez majdnem hibátlan volt, de azt mondtuk, hogy egymásra kacsintottunk és azt mondtuk, tudjuk ezt jobban is. És akkor Házy Erzsi órát kért, én pedig kértem a sminkmestert, hogy ne igazítson sminket. Ez nagyon nagy kérés a sminkmestertől is, amit nagyon szeretik úgy igen, látni a divatlapban áll, a művészekre tekintet nélkül, hogy éppen milyen szituációról van szó. És Házy Erzsébettől is, aki példás ügyszeretetről tett tanúságot akkor, amikor ilyen szétesett arccal, szinte a pórusai is látszottak, tehát nem a legelőnyösebb módon hagyta fényképezni, láttatni magát. Mint mondtam, egy óra szünetet kért, és egy óra után, azt hiszem megivott közben egy-két deci viszkit vagy konyakot, nem tudom, bejött a stúdióba, teljesen szétesett állapotban, tehát olyan állapotban, ahogy az a nő, aki öngyilkosságra készül és utolsó telefonbeszélgetését folytatja szerelmével, amilyennek lenni kell. És akkor elkezdődött a csoda: 45 perc ihletett, megszállott fantasztikus dolog született. „
Operafejedelmek – Házy Erzsébet - Emlékműsor Magyar Televízió (1992) Vámos László - rendező: „Ritka esett pályánkon, hogy megszállottként egy megszállottal dolgozhatunk egy ügy érdekében. Ilyen találkozás volt Házy Erzsébettel Poulenc Emberi hang egyfelvonásos mono operájának felvétele. A szokástól eltérően először próbáltunk. Először próbáltunk zongorával hat napon keresztül. Majd amikor kialakítottuk elképzelésünket, akkor mentünk el a rádióba, hogy felvegyük az úgynevezett playback felvételt zenekarral. És természetesen Házy Erzsébet kottából akkor ráénekelte a már kész elképzelést. Ezután újra elkezdtünk próbálni már ezzel a zenekaros playback anyaggal. És amikor újra próbáltunk körülbelül egy hetet, lehet hogy két hét is volt, akkor mentünk be a stúdióba. A Televízió négy napot biztosított a felvételre. Ez egy ilyen 45 perces anyagnál normális időpont, de itt egy nagyon nehéz szituációt teremtettünk magunknak amikor elhatároztuk, hogy egyetlen kamerával egy gépállásból vesszük fel, ami azt jelenti hogy nincs mód vágásra. Tehát egyfolytában a kamera mindenütt követi 45 percen keresztül Házy Erzsit. Ez a művésznőre is, és a kameramanra, aki a felvételt csinálta, szintén nagyon nagy feladatot ró. Az első napon próbáltuk és felvettük kétszer. Rendben volt, de mondtuk, hogy másnap, azaz vasárnap, nekimegyünk újra. Házy Erzsi vasárnap délelőtt Pillangókisasszonyt énekelt az Operában. Hullafáradtan érkezett be, és kisminkelték és megcsináltuk az első felvételt. Ez majdnem hibátlan volt, de azt mondtuk, hogy egymásra kacsintottunk és azt mondtuk, tudjuk ezt jobban is. És akkor Házy Erzsi órát kért, én pedig kértem a sminkmestert, hogy ne igazítson sminket. Ez nagyon nagy kérés a sminkmestertől is, amit nagyon szeretik úgy igen, látni a divatlapban áll, a művészekre tekintet nélkül, hogy éppen milyen szituációról van szó. És Házy Erzsébettől is, aki példás ügyszeretetről tett tanúságot akkor, amikor ilyen szétesett arccal, szinte a pórusai is látszottak, tehát nem a legelőnyösebb módon hagyta fényképezni, láttatni magát. Mint mondtam, egy óra szünetet kért, és egy óra után, azt hiszem megivott közben egy-két deci viszkit vagy konyakot, nem tudom, bejött a stúdióba, teljesen szétesett állapotban, tehát olyan állapotban, ahogy az a nő, aki öngyilkosságra készül és utolsó telefonbeszélgetését folytatja szerelmével, amilyennek lenni kell. És akkor elkezdődött a csoda: 45 perc ihletett, megszállott fantasztikus dolog született. „
245 Búbánat 2006-09-20 19:08:07
Majd folytatom a televízió emlékműsorából \"átvett\" visszaemlékezések sorát...
Majd folytatom a televízió emlékműsorából \"átvett\" visszaemlékezések sorát...
244 Búbánat 2006-09-20 19:04:35 [Válasz erre: 240 Búbánat 2006-09-20 16:45:33]
Mikó András rendező: „Házy Erzsi pályáját végig figyelemmel kísérhettem. Ott voltam az operaházi próbaéneklésén, és ot voltam az utolsó előadásán is. Sajnos ott voltam a temetésén is. Furcsa lény volt, nagyon jelentős személyiség. Sokarcú. A legszebb gesztusokra volt képes, és bizony gyakran kellett vele összeveszni. De ez volt a szép, az állandó vibráló légkör, ami körülvette volt, és ami a színpadon is olyan hitelessé tette alakításait. Fölsorolni nem tudnám, hogy miben működtünk együtt, mert szinte minden darabomban ő volt a főszereplő. Legjobban háromra emlékszem. Az első….az első közös munkánk volt az ő egyik első főszerepe a Cherubin, ami hát, ő maga volt a Cherubin, a szerelem és az ifjúság és a hit a jövőben. A két későbbi munkánk, ami nagyon jelentős volt szerintem, a Manon Lescaut és Szokolay Sándor Vérnásza. Ennek a két főszerepnek a súlyát rajta kívül kevesen bírták el. Ő játszva legyőzte a szerep rengeteg buktatóját, nehézségét. És elővillantotta a szerep szépségeit.”
Mikó András rendező: „Házy Erzsi pályáját végig figyelemmel kísérhettem. Ott voltam az operaházi próbaéneklésén, és ot voltam az utolsó előadásán is. Sajnos ott voltam a temetésén is. Furcsa lény volt, nagyon jelentős személyiség. Sokarcú. A legszebb gesztusokra volt képes, és bizony gyakran kellett vele összeveszni. De ez volt a szép, az állandó vibráló légkör, ami körülvette volt, és ami a színpadon is olyan hitelessé tette alakításait. Fölsorolni nem tudnám, hogy miben működtünk együtt, mert szinte minden darabomban ő volt a főszereplő. Legjobban háromra emlékszem. Az első….az első közös munkánk volt az ő egyik első főszerepe a Cherubin, ami hát, ő maga volt a Cherubin, a szerelem és az ifjúság és a hit a jövőben. A két későbbi munkánk, ami nagyon jelentős volt szerintem, a Manon Lescaut és Szokolay Sándor Vérnásza. Ennek a két főszerepnek a súlyát rajta kívül kevesen bírták el. Ő játszva legyőzte a szerep rengeteg buktatóját, nehézségét. És elővillantotta a szerep szépségeit.”
243 Búbánat 2006-09-20 18:55:05 [Válasz erre: 240 Búbánat 2006-09-20 16:45:33]
Dr. Viola György: „Egyszer egy fárasztó romániai vendégszereplésről érkezett haza késő délután. A Ferihegyi repülőtéren az Operaház akkori – azóta elhunyt – művészeti titkára, Dárday Andor kocsival várta. Ez szokatlan dolog volt, és Erzsi, aki mindig azonnal kapcsolt, megkérdezte: - Mi az, valami baj van? – Igen –felelte Dárday – veszélyben a ma esti Cigánybáró, nincs Szaffi, hacsak… nem tudta folytatni, mert Böbe közbevágott: Ne beszélj annyit, ha sietünk, még időben a színházba érünk….” (Ismerős volt a történet, utánakerestem, Dr Viola György ezt később leírta a Magyar Nemzetbe, amikor Házy Erzsébetről emlékezett meg újra, halálának 15. évfordulóján: 1997. szeptember 27-én jelent meg a lapban az a hosszabb cikk, amelyből ez a részlet való. A megemlékező teljes szöveget felraktam ide a fórumba, a 74. sorszám alatt olvasható.)
Dr. Viola György: „Egyszer egy fárasztó romániai vendégszereplésről érkezett haza késő délután. A Ferihegyi repülőtéren az Operaház akkori – azóta elhunyt – művészeti titkára, Dárday Andor kocsival várta. Ez szokatlan dolog volt, és Erzsi, aki mindig azonnal kapcsolt, megkérdezte: - Mi az, valami baj van? – Igen –felelte Dárday – veszélyben a ma esti Cigánybáró, nincs Szaffi, hacsak… nem tudta folytatni, mert Böbe közbevágott: Ne beszélj annyit, ha sietünk, még időben a színházba érünk….” (Ismerős volt a történet, utánakerestem, Dr Viola György ezt később leírta a Magyar Nemzetbe, amikor Házy Erzsébetről emlékezett meg újra, halálának 15. évfordulóján: 1997. szeptember 27-én jelent meg a lapban az a hosszabb cikk, amelyből ez a részlet való. A megemlékező teljes szöveget felraktam ide a fórumba, a 74. sorszám alatt olvasható.)
242 Búbánat 2006-09-20 18:44:28 [Válasz erre: 241 Búbánat 2006-09-20 18:42:17]
Ilosfalvy Róbert: „Házy Erzsivel, Böbével való találkozásom még ifjú szeminarista koromból ered. Amikor ’54-ben bekerültem a színházba, ő már jó néhány éve tagja volt a színháznak. És érdekes módon az Erzsi nagyon finoman ki tudta válogatni magának az énekes társakat. A férje Gál Gabi volt, aki szintén a Honvéd Együttes tagja volt… majd utána szépen találkoztunk mi…, egyre többször ebédeltünk együtt a Tiszti-házban, és barátság szövődött köztünk. Összemelegedtünk… És ez jó tíz évig eltartott. Első szerepeink is a Bohéméletben… Ő mint Mimi, én Rodolfot énekeltem, emlékezetes Ferencsik János-felújítás ’57-ben… Azután a ’61-es Manon- felújítás, amely emlékezetes nemcsak mi kettőnk számára, hanem a közönség számára is, és gondolom még hosszú ideig…. Majd a Hoffmann meséiben én mint Hoffmann és ő mint Antónia szerepeltünk együtt. Későbbi években aztán mielőtt is én hosszabb útra tértem külföldre, szintén Puccini- szerep volt kettősünk részére, mégpediglen Nyugat lánya Minnije, és én mint Rammarez. Ez tulajdonképpen az én utolsó emlékem róla, mert utána, igaz Budapestre visszajártam a Színházba, de csak a Manonban kerültünk össze…. Hiszen ez olyan szép szerelmi kettős, mely jelentette a mi kettőnk kapcsolatát is, ezért volt olyan siker a közönség részéről is ez a darab … és emlékezetes. …Isten áldotta tehetség, szépséggel együtt. Nagyon jó partnerem volt, nagyon szerettem vele énekelni. Hiszen együtt is éltünk négy – öt évig. Nem mint házastársak, mint mint mint kapcsolat két művész között, sok kedves dolgot megbeszéltünk, ami a szakmával is összefüggő volt. Kis apró nüanszok, amik úgy feldobták a szerepet, az övét és az enyémet is, és egy nagyszerű kettős, duett kerekedett ki ebből az együttlétből is, beszélgetésekből…. Nagyon kár, hogy nem maradtunk tovább együtt. De a sors közbeszólt, és én eltávoztam. De lélekben itt voltam mindig. … Amikor már visszatértem, már nem egészen az volt, akit emlékeimben elvittem magammal. De ami szép volt, az igen szép volt.\"
Ilosfalvy Róbert: „Házy Erzsivel, Böbével való találkozásom még ifjú szeminarista koromból ered. Amikor ’54-ben bekerültem a színházba, ő már jó néhány éve tagja volt a színháznak. És érdekes módon az Erzsi nagyon finoman ki tudta válogatni magának az énekes társakat. A férje Gál Gabi volt, aki szintén a Honvéd Együttes tagja volt… majd utána szépen találkoztunk mi…, egyre többször ebédeltünk együtt a Tiszti-házban, és barátság szövődött köztünk. Összemelegedtünk… És ez jó tíz évig eltartott. Első szerepeink is a Bohéméletben… Ő mint Mimi, én Rodolfot énekeltem, emlékezetes Ferencsik János-felújítás ’57-ben… Azután a ’61-es Manon- felújítás, amely emlékezetes nemcsak mi kettőnk számára, hanem a közönség számára is, és gondolom még hosszú ideig…. Majd a Hoffmann meséiben én mint Hoffmann és ő mint Antónia szerepeltünk együtt. Későbbi években aztán mielőtt is én hosszabb útra tértem külföldre, szintén Puccini- szerep volt kettősünk részére, mégpediglen Nyugat lánya Minnije, és én mint Rammarez. Ez tulajdonképpen az én utolsó emlékem róla, mert utána, igaz Budapestre visszajártam a Színházba, de csak a Manonban kerültünk össze…. Hiszen ez olyan szép szerelmi kettős, mely jelentette a mi kettőnk kapcsolatát is, ezért volt olyan siker a közönség részéről is ez a darab … és emlékezetes. …Isten áldotta tehetség, szépséggel együtt. Nagyon jó partnerem volt, nagyon szerettem vele énekelni. Hiszen együtt is éltünk négy – öt évig. Nem mint házastársak, mint mint mint kapcsolat két művész között, sok kedves dolgot megbeszéltünk, ami a szakmával is összefüggő volt. Kis apró nüanszok, amik úgy feldobták a szerepet, az övét és az enyémet is, és egy nagyszerű kettős, duett kerekedett ki ebből az együttlétből is, beszélgetésekből…. Nagyon kár, hogy nem maradtunk tovább együtt. De a sors közbeszólt, és én eltávoztam. De lélekben itt voltam mindig. … Amikor már visszatértem, már nem egészen az volt, akit emlékeimben elvittem magammal. De ami szép volt, az igen szép volt.\"
241 Búbánat 2006-09-20 18:42:17 [Válasz erre: 240 Búbánat 2006-09-20 16:45:33]
Operafejedelmek – Házy Erzsébet - Emlékműsor Magyar Televízió (1992) Végvári Tamás – műsorvezető, röviden, tárgyszerűen felidézi (felolvassa) Házy Erzsébet életútjának lexikális adatait, ismerteti születési adatát (1929), szól a családfáról, felmenőkről, a közvetlen hozzátartozóiról, megemlíti pályájának főbb állomásait, nagysikerű szerepeit: „… anyanyelvi szinten beszélt magyarul, németül, szlovákul és csehül. Így később probléma nélkül énekelte németül vagy bármilyen szláv nyelven operaszerepeit. … Pozsonyból Magyarországra költözött a család, gimnáziumi tanulmányait már Budapesten az Andrássy úti Mária Terézia Gimnáziumban kezdi meg, majd átmegy a zenei gimnáziumba, és ott érettségizik. -1952. március 22-én lépett először színpadra a Figaró házasságában az ’Első leány’ szerepében. (A kamera ráközelít a korabeli plakátra és olvashatjuk nevét a szereposztásban.) -1952. május 4. Álarcosbál – Oszkár apród -1954. április 20. Figaró házassága – Cherubin (megtudjuk: 64-szer alakította ezt a másik nadrágszerepet) -1957. szeptember 19. Következik az első Puccini szerep: Mimi a Bohéméletben. Ilosfalvy Róberttel első közös szerepük ez az Opera színpadán.
Operafejedelmek – Házy Erzsébet - Emlékműsor Magyar Televízió (1992) Végvári Tamás – műsorvezető, röviden, tárgyszerűen felidézi (felolvassa) Házy Erzsébet életútjának lexikális adatait, ismerteti születési adatát (1929), szól a családfáról, felmenőkről, a közvetlen hozzátartozóiról, megemlíti pályájának főbb állomásait, nagysikerű szerepeit: „… anyanyelvi szinten beszélt magyarul, németül, szlovákul és csehül. Így később probléma nélkül énekelte németül vagy bármilyen szláv nyelven operaszerepeit. … Pozsonyból Magyarországra költözött a család, gimnáziumi tanulmányait már Budapesten az Andrássy úti Mária Terézia Gimnáziumban kezdi meg, majd átmegy a zenei gimnáziumba, és ott érettségizik. -1952. március 22-én lépett először színpadra a Figaró házasságában az ’Első leány’ szerepében. (A kamera ráközelít a korabeli plakátra és olvashatjuk nevét a szereposztásban.) -1952. május 4. Álarcosbál – Oszkár apród -1954. április 20. Figaró házassága – Cherubin (megtudjuk: 64-szer alakította ezt a másik nadrágszerepet) -1957. szeptember 19. Következik az első Puccini szerep: Mimi a Bohéméletben. Ilosfalvy Róberttel első közös szerepük ez az Opera színpadán.
240 Búbánat 2006-09-20 16:45:33 [Válasz erre: 238 Búbánat 2006-09-20 10:19:35]
Az emlékezők szavait szó szerint idézem, a mondatokat nem szerkesztem át, ezzel is kihangsúlyozva, hogy a felkért beszélgetőtársak, az interjúalanyok Házy Erzsébet halála után tíz évvel is még mennyire emlékeik hatása alatt állnak; ahogyan a műsor szerkesztői is jó érzékkel benne hagyták, nem vágták ki a megindultság apró jeleit: a szóismétléseket, a szavak keresését, az elfojtott vagy félig kimondott szavakat, félbe maradt mondatokat, gondolatokat. Igyekszem így, egy az egyben, továbbadni mindazt, amit hallottam tőlük a képernyőt nézve. Semmit nem kozmetikázok rajta. Fésületlen szavakat, kifejezéseket fogok leírni.
Az emlékezők szavait szó szerint idézem, a mondatokat nem szerkesztem át, ezzel is kihangsúlyozva, hogy a felkért beszélgetőtársak, az interjúalanyok Házy Erzsébet halála után tíz évvel is még mennyire emlékeik hatása alatt állnak; ahogyan a műsor szerkesztői is jó érzékkel benne hagyták, nem vágták ki a megindultság apró jeleit: a szóismétléseket, a szavak keresését, az elfojtott vagy félig kimondott szavakat, félbe maradt mondatokat, gondolatokat. Igyekszem így, egy az egyben, továbbadni mindazt, amit hallottam tőlük a képernyőt nézve. Semmit nem kozmetikázok rajta. Fésületlen szavakat, kifejezéseket fogok leírni.
239 Búbánat 2006-09-20 11:19:27 [Válasz erre: 238 Búbánat 2006-09-20 10:19:35]
A TV- műsorban – az emlékező személyekhez kapcsolódóan - helyet kapott több archív filmrészlet (színes és fekete-fehér) Házy Erzsébet énekel egyedül vagy párban. Részben élő műsorok, illetve színházi előadások részleteit látjuk, illetve a TV-ben készült stúdiófelvételekből válogatott az összeállítás szerkesztője és rendezője. Házy Erzsébethez fűződő emlékeket felelevenítő művészek mondatai alatt számtalan bevágott fényképet látunk, magáról Házy Erzsébetről: civilben és szerepeiben, némelyiken partnerével is, aki éppen rá emlékezik. Csajkovszkíj: Anyegin – Tatjana levél-jelenete (magyar nyelven; fekete-fehér) Churchill: Hófehérke és a hét törpe – négy-öt szám, egyveleg a film közismert zeneszámaiból – közönség előtt, élő felvétel, kis hangszeres együttes kíséri az éneket (magyar nyelven; fekete-fehér) Puccini: Manon Lescaut – Ékszerária (magyar nyelven; színes) Johann Strauss: A cigánybáró – „Ki esketett?” – a kettősben partnere Ilosfalvy Róbert és km. a Magyar Rádió Énekkara - playback a Ferencsik János vezényelte rádiós dalszínházi felvételre (magyar nyelven; fekete-fehér) Johann Strauss: A cigánybáró – Saffi dala (magyar nyelven; fekete-fehér) Szokolay Sándor: A vérnász – a TV-operából részlet - a kettősben partnere Faragó András (színes) Poulence: Az emberi hang – TV-opera- zárójelenete ( magyarul, színes) Fényes Szabocs: Maya – „My sweetheart” - a kettősben partnere Bende Zsolt (színes) Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – „Toujours l’amour” - a kettősben Ötvös Csaba a partnere (magyarul, fekete-fehér) A záró képkockák: a felravatalozott koporsót mutatják az Erkel Színházban a gyászoló sokasággal, és Farkasréti temetés pillanatai idéződnek fel, a legutolsó schnitteken maga a sírhely beszentelése és a később elhelyezett sírkő látható. S amíg ezek a képkockák futnak, azalatt Manon halála szól Házy Erzsébet tolmácsolásában!. Műsorvezető: Végvári Tamás Forgatókönyv: dr. Viola György Szerkesztő: Veszprémi András Operatőr: Szabados Tamás Gyártásvezető: Major István Rendező: Török Ilona Producer: Czigány György MTV 1992
A TV- műsorban – az emlékező személyekhez kapcsolódóan - helyet kapott több archív filmrészlet (színes és fekete-fehér) Házy Erzsébet énekel egyedül vagy párban. Részben élő műsorok, illetve színházi előadások részleteit látjuk, illetve a TV-ben készült stúdiófelvételekből válogatott az összeállítás szerkesztője és rendezője. Házy Erzsébethez fűződő emlékeket felelevenítő művészek mondatai alatt számtalan bevágott fényképet látunk, magáról Házy Erzsébetről: civilben és szerepeiben, némelyiken partnerével is, aki éppen rá emlékezik. Csajkovszkíj: Anyegin – Tatjana levél-jelenete (magyar nyelven; fekete-fehér) Churchill: Hófehérke és a hét törpe – négy-öt szám, egyveleg a film közismert zeneszámaiból – közönség előtt, élő felvétel, kis hangszeres együttes kíséri az éneket (magyar nyelven; fekete-fehér) Puccini: Manon Lescaut – Ékszerária (magyar nyelven; színes) Johann Strauss: A cigánybáró – „Ki esketett?” – a kettősben partnere Ilosfalvy Róbert és km. a Magyar Rádió Énekkara - playback a Ferencsik János vezényelte rádiós dalszínházi felvételre (magyar nyelven; fekete-fehér) Johann Strauss: A cigánybáró – Saffi dala (magyar nyelven; fekete-fehér) Szokolay Sándor: A vérnász – a TV-operából részlet - a kettősben partnere Faragó András (színes) Poulence: Az emberi hang – TV-opera- zárójelenete ( magyarul, színes) Fényes Szabocs: Maya – „My sweetheart” - a kettősben partnere Bende Zsolt (színes) Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – „Toujours l’amour” - a kettősben Ötvös Csaba a partnere (magyarul, fekete-fehér) A záró képkockák: a felravatalozott koporsót mutatják az Erkel Színházban a gyászoló sokasággal, és Farkasréti temetés pillanatai idéződnek fel, a legutolsó schnitteken maga a sírhely beszentelése és a később elhelyezett sírkő látható. S amíg ezek a képkockák futnak, azalatt Manon halála szól Házy Erzsébet tolmácsolásában!. Műsorvezető: Végvári Tamás Forgatókönyv: dr. Viola György Szerkesztő: Veszprémi András Operatőr: Szabados Tamás Gyártásvezető: Major István Rendező: Török Ilona Producer: Czigány György MTV 1992
