Bejelentkezés Regisztráció

Házy Erzsébet művészete és pályája


113 Búbánat 2006-08-18 14:06:15
Az alábbi levelet írtam az MTV szerkesztőségébe 1999-ben, amelyre mindmáig nem kaptam választ, és a kérésem tárgya azóta sem került képernyőre: Magyar Televízió Szórakoztató Műsorok Főosztálya Nemlaha György szerkesztő úr részére Budapest Szabadság tér 17 1810 Ajánlva Tisztelt Nemlaha György! Kérem engedje meg, hogy ismeretlenül is kifejezzem köszönetemet Önnek az utóbbi hetekben az MTV 2 csatornán hétköznap délelőttönként sugárzott archív felvételekből összeállított operettműsorok szerkesztéséért! Úgy gondolom, a szokásos vélekedéssel ellentétben, ez a zene mindenkit – kortól függetlenül – megérint. S inkább pozitívan, mint negatívan; de az utóbbit is elfogadom, csak a közömbösséget nem. A műfajért már nyolc éves koromtól kezdve lelkesedem, a szívemhez és a zenei érdeklődésemhez igen közel áll, ezért a rádióban csakúgy mint a televízióban (nem beszélve a színpadi produkciókról) – mondhatom – „vadászok” ezekre a régi (elsősorban az ötvenes, hatvanas, hetvenes években készült) operett – összeállításokra. Egyformán érdekelnek a stúdióban készült „konzerv” darabok, vagy az élő koncert-, gála-, operettszínházi s egyéb \"kihelyezett\" közvetítések felvételei. A tévé hőskorszakában készült fekete-fehér (később már a színes) kópiákon, mágnesszalagokon, lemezeken megőrzött archív „kincsek” különösen becsesek a számomra (bizonyára nem vagyok ezzel egyedül!), mert rajtuk keresztül sok-sok felejthetetlen művész-egyéniséget, kedvencet, hírességet viszontláthatok - újrahallhatok, köztük olyanokat is, akikről személyes élményeim ugyan nincsenek, de a kép- és hangfelvételeik révén mégis „jól” ismerem őket. Ezeknek a felvételeknek a segítségével felidézhetem a nem túl távoli gyermekkorom sok szép zenei élményét, és kedvemre nosztalgiázhatok. A másik ok, amiért e levelet írom, egy „segítségkérés”. Szeretném megkérni a tisztelt Szerkesztő Urat, hogy a TV archívumából kerüljön újra adásba egy olyan „élő” operett-felvétel, amit a legjobb tudomásom szerint az utóbbi két évtizedben egyszer sem sugárzott a televízió. Feltehetően rajtam kívül mások is szívesen megtekintenék ismét, de azoknak is élményt nyújtana, akik először látnák. Az 1970-es évek elején, ha jól emlékszem, 1972 vagy 1973 évben, a volt Zichy- palotában (Zuglóban), közönség előtt „élőben” Zeller: A madarász és Millöcker: a Dubarry c. művek rövid, keresztmetszetszerű Tv- felvételére került sor. A bedíszletezett, bekamerázott csupa tükör-csillár -díszterem közepén, jelmezekben, találkozhattunk Házy Erzsébettel és Kónya Sándorral, akik play-back technika „segítségével” eljátszották, eldalolták a két operett legszebb részleteit. (Sőt, még a valcer hangjaira, táncra is perdültek egymással!) A zenei anyagot előzőleg a rádió stúdiójában rögzítették szalagra, melyet itt a hangszórókon át hallhattunk. Mulatságos pillanatok akadtak bőven a forgatás alatt, többször is ismételni kellett egy-egy jelenetet; a kellékeseknek hason csúszva a kábelek között úgy kellett tartaniuk a nagyméretű kartonlapokat,melyre nagybetűkkel felírták a versek szövegét, hogy a két művész, ha netán elfelejtené, mi következik, a kamera optikája számára feltűnésmentesen odapillanthasson; ebből eredően az \"ilyen súgáshoz\" nem szokott operaénekeseknek voltak is problémájuk ebbből fakadóan... Házy Erzsébet egyébként maga volt a csoda! Tündöklő-ragyogó jelenség! Ilyen közelről még addig sosem láttam. Érdekes volt \"testközelből\" figyelni, hogyan dolgozik: milyen művészi fegyelemmel, alázattal, szerepére és partnerére koncentrálva \"játszik\", s közben még félszemmel a rendezői és a technikát kezelő munkatársak utasításainak is türelemmel tesz eleget! Nem semmi! Házy Erzsébet vérneli profi módon, tudomást se véve fáradságról, a közönség jelenlétéről, a fürkésző szemekről, lazán, könnyedén végezte dolgát,eleget tett az elvárásoknak. Átváltozott Madam Dubarryvá, és ő volt \"a\" postás Milka! Élményt nyújtott! Kónya Sándort először hallottam magyarul énekelni. Furcsa volt a kiejtése: olyan ízes „sarkadi”-as... Őt is nagy szeretettel vette körül mindenki, a sminkestől kezdve a kamerásokig. Látszott rajta, hogy kissé idegenül mozog a kamerák, lámpák, az intimebb beállítások közepette. De amikor megszólalt a zene és elkezdődött az érdemi munka, ami már \"élesben\" ment, egyszerre átlényegült azzá a figurává, amit ott a szemünk láttára alakított; egy idő után a play-back már semmi gondot nem okozott számára. És a hangja, ami a hangszórókon érkezett, még mindig, annyi sok év után is, csengett, magasan szárnyalt, és ő is sikeresen elvitt bennünket az operett álomvilágába, megteremtve annak illúzióját! És ez nem kevés! Színészileg, az oldott alakítás tekintetében persze Házyval nem vehette fel a versenyt... Így is nagy örömet szereztek duettjei Házyval. És hát Ádám híres belépője a Madarászból,mindenki szemébe könnyeket csalt! Azért is emlékszem erre a műsorra szívesen vissza, mert az akkori barátnőmmel én is ott voltam a felvételen! A játéktér közvetlen közelében félkör alakban, több sorban elhelyezett rokokós stílusú bársonyozott székeken foglalt helyet a közönség. Mi ketten az első sor középen ültünk, és a kamera többször is elidőzött rajtunk, miközben a felvétel alatt pásztázta a közönség reakcióját; az elkészült műsor lejátszásakor a TV-ben premier plánban viszontláthattuk magunkat a nagy művészek „árnyékában”! Kónya Sándorral néhány nappal később újra találkozhattam, igaz, ezúttal az Erkel Színházban, amikor a Lammermoori Lucia Edgar szerepét énekelte (előadás végén autogramot kaptam tőle); az elővételben vásárolt jegy mellé volt az ajándék tiszteletjegy és Meghívó az említett TV-felvételre. Házy Erzsébet a gyermekkori „szerelmem”, akihez fájdalmasan korai eltávoztával - holtában is - mind a mai napig hűséges vagyok, és a legkedvesebb énekesnőként marad meg az emlékezetemben. Ezért is örülök, akárhányszor látom - hallom őt a TV és a rádió műsoraiban, archív felvételekről. Amennyiben megtalálható még a nevezett, mintegy 35-40 perces szalag vagy kazetta az MTV archívumában, nagyon örülnék, ha a tisztelt Szerkesztő Úr módot találna arra, hogy ez a műsor annyi év után ismét sugárzásra, bemutatásra kerüljön - sokunk nagy örömére. Időközben felnőtt egy új generáció, fogékony minden szép zenére is, talán nem kiabálom el, ők is szívesen fogadnák a film műsorra tűzését! Házy Erzsébet emléke és Kónya Sándor művészete közkincs! Nem szabad elzárva, dobozban tartami! Bízom szerkesztő Úr kedvező válaszában, kérésem elintézésében! Budapest, 1999. november 29. Üdvözlettel: Aláírás, cím stb.

112 muzsika 2006-08-18 10:15:00 [Válasz erre: 111 Búbánat 2006-08-18 10:05:38]
Búbánat! Nagyon köszönöm ezeket a szép sorokat.

111 Búbánat 2006-08-18 10:05:38 [Válasz erre: 95 Búbánat 2006-08-07 13:13:08]
Olyan szépen búcsúzik Szokolay Sándor Házy Erzsébettől! Úgy gondoltam, hogy a Muzsikában 1983 januárjában megjelent nekrológ (a zeneszerző kézírásos soraival tördelte be a cikket a szerkesztő) teljes szövegét idemásolom: Torokszorító fájdalmas tanulság elröppenésed, Te: magasban szárnyaló, mámorosan tündöklő Énekesmadár! A Színház szülötte, káprázatos jelensége voltál, mert repülésre születtél, pályád az eget hasította. Ámulatba ejtettél repertoároddal, mert nemcsak megtanultad, elénekelted szerepeidet, hanem kerested megfejtésüket, (s saját szavaiddal:) „ki is találtad őket!”. A Poppea, Pamina, Mimi, Cso-cso-szán, Manon, Nedda szerepei között egy-egy új arcot, megoldást és felfedezést csodálhattunk. Mi zeneszerzők az új magyar opera alkotási lázában jelenítő, képzetkeltő és megelevenítő erőt kaptunk Tőled! Siker járt nyomodban. A mélyrepülésre, az átrendezhető élet nyugodt biztonságára nemigen maradt erőd és segítő reménységed. Ezért nem küzdöttél a betegség ellen, ezért volt bátorságod a halálváró kihívásra: mert nem volt többé maradásod! Ó, Opheliám, Delilám: „oda vagy, ím, oda!” De sokszor énekelted a „Vérnász” egyik záró-jelenetében: ….” Elválásunk nem lehet csak halálom után!” Így igaz! Szokolay Sándor

110 telramund 2006-08-17 14:51:14 [Válasz erre: 109 Búbánat 2006-08-17 10:07:25]
miért kellett szinte a felismerhetetlenségig elváltoztatott arcot mintázni Házyról?! a föld egyik legszebb női arcáról

109 Búbánat 2006-08-17 10:07:25 [Válasz erre: 108 telramund 2006-08-16 22:05:50]
Ez így van, bosszankodom is eleget miatta; de nemcsak a fényképen kivehetetlenek a vonások, hanem élőben is megtapasztaltam ezt, amikor bent az Opera oldalsó lépcsőházában odamegyek egészen közel a plasztikákhoz. Szép, szép, hogy ott van a falon, de miért kellett szinte a felismerhetetlenségig elváltoztatott arcot mintázni Házyról?!

108 telramund 2006-08-16 22:05:50 [Válasz erre: 107 Búbánat 2006-08-16 13:27:53]
Kár,hogy felismerhetetlen!

107 Búbánat 2006-08-16 13:27:53
[url]http://www.theater.hu/index.php?mode=hirek&sorozat_id=1167&sub=sorozat&id=1167&page=0;Házy Erzséber reliefjének avatása[/url] A Magyar Állami Operaház Hajós utca felőli, III. emeleti oldalbejáratánál Házy Erzsébet reliefjét avatták 2004. november 19-én. Avatóbeszédet a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója, Petrovics Emil mondott. A relief Molnár Péter Salamon keramikus alkotása (adományozója Varasdy Frigyesné Horváth Ágnes).

106 Búbánat 2006-08-13 22:39:52 [Válasz erre: 103 bemaria 2006-08-12 11:27:14]
Megvan az időpont: 23-án, 20.03-kor a Petőfin! Operasztárok - operett álarcban - Házy Erzsébet - Ruitner Sándor műsora. Szerkesztő: Schubert Ferenc (Előtte 19.20-tól Huszka Jenő operettjeiből I. rész. Abban Ilosfalvy Róbert négy részletet énekel a Bob hercegből!)

105 Búbánat 2006-08-13 12:12:58
Ezt a TV archívumában találtam: 1978.07.06 Egy hang és néhány maszk Házy Erzsébet műsora Zenés portréfilm Házy Erzsébet operaénekesről. Riportalany: Házy Erzsébet operaénekes; Kórodi András karmester Riporter, müsorvezető: Antal Imre Szerkesztö: Ruitner Sándor 1. Johann Strauss: A denevér - operett, Adél dala /Házy Erzsébet/. Antal Imre műsorvezető Kórodi András karmesterrel és Házy Erzsébettel beszélget a művésznő pályafutásáról, A denevér Adél szerepéről, szerepformálásáról, az eddig játszott negyven szerepéről, az ügyszeretetről, a zeneszerzőkről, Carmen hangfekvéséről. Házy Erzsébet Kórodi András segítségével főleg operákból összeállított műsora következik. 2. Purcell: Dido és Aeneas - Dido áriája /Házy Erzsébet/. 3. Gluck: Orfeusz - Ámor áriája /Házy Erzsébet/. 4. Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló - Serpina áriája /Házy Erzsébet/. 5. Mozart: Figaro házassága - Cherubino áriája /Házy Erzsébet/. 6. Gounod: Faust - Margit áriái: A thulei király balladája; Ékszerária /Házy Erzsébet/. 7. Puccini: Manon Lescaut - Manon áriája /Házy Erzsébet/. 8. Ránki György: Az ember tragédiája - Éva és az Úr hangja /Házy Erzsébet/. 9. Szokolay Sándor: Anakreoni dalok /Házy Erzsébet/. 10. Gershwin: Porgy és Bess - Bess bölcsődala /Házy Erzsébet/. 11. Bizet: Carmen - Carmen kártyaáriája /Házy Erzsébet/. 12. Kodály Zoltán: Rossz feleség /Házy Erzsébet két szerepben (anya-lánya) énekel és táncol a férfi tánckarral/. 13. Petrovics Emil: Lysistrate /Házy Erzsébet egy vegyes kórussal énekel/.

104 Búbánat 2006-08-12 19:23:22 [Válasz erre: 103 bemaria 2006-08-12 11:27:14]
Ruitner Sándor készített már megemlékező műsort korábban is Házy Erzsébetről, felvételeivel illusztrálva az énekesnő művészetét pályája tükrében. Ezeket mind kazettára vettem.

103 bemaria 2006-08-12 11:27:14 [Válasz erre: 102 Búbánat 2006-08-10 10:39:11]
De jó! Arra nagyon kíváncsi vagyok!

102 Búbánat 2006-08-10 10:39:11
Operasztárok operett álarcban című rádiós sorozatműsor egyik következő adásában - hallhattuk tegnap Ruitner Sándortól az Udvardy Tibor művészetét bemutató öszzeállításban - Házy Erzsébet portréja áll majd.

101 Búbánat 2006-08-08 09:12:03
[url]http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foto/farkasreti/hazy.html;Farkasrét[/url] - ha utam a temetőbe vezet, soha el nem mulasztom, hogy meg ne álljak sírja előtt...

100 muzsika 2006-08-07 13:38:33
100.

99 muzsika 2006-08-07 13:38:23
99.

98 muzsika 2006-08-07 13:23:42 [Válasz erre: 97 Búbánat 2006-08-07 13:15:55]
Házy Erzsébetet színpadon - koromnál fogva - sajnos nem láthattam, de édesanyám sokszor látta egyik legendás szerepében, a Manon Lescaut-ban, Ilosfalvy partnereként. Az ő elbeszéléséből tudom, milyen hatalmas egyéniség volt.

97 Búbánat 2006-08-07 13:15:55
Ötvös Csaba baritonista a Népszava munkatársa, Kurcz Béla arra vonatkozó kérdésére, hogy van-e épkézláb magyarázat a halála előtti mellőzésre, tehetsége nélkülözésére, a következőket felelte: az utolsó évben (1982) már fizikailag is megroppant. Ez akkor mutatkozott meg igazán, amikor kiderült, milyen súlyos betegség (májzsugor; az áttételekről még nem lehetett mit tudni) leselkedik rá. De már évekkel előbb a ’70-es évek közepén kapott ő akkorát a Dalszínház vezetőségétől jobbról is meg balról is, hogy azt nem volt könnyű kiállni. Aztán szerepei is lekerültek a repertoárról… - pedig ő nem játszott a színpadon. A szemünk láttára égett el a szerepek megformálása közben nap mint nap, nemcsak a szívét és lelkét, de a testét, egész lényét feláldozta minden egyes alakításáért. Egy nagybirtokos volt hangban, tehetségben, jelentős vagyont örökölt, amit lassan, felélt az évek múlásával.” Kurcz Béla –Népszava, 2004, október 2.

96 Búbánat 2006-08-07 13:13:31
Nehéz ma már kihámozni a legendákból, a szóbeszédekből, a pletykákból, mennyire volt vehemens a magánéletében. Számos férfihez fűzte szoros kapcsolat, aki neve a színpadok világából ismert. Első férje Gál Gábor volt, aki a Honvéd művészegyüttes után később külföldön kereste a boldogulást, s próbált meg igazi tenorista lenni… Ilosfalvy Róberttel hosszú éveket töltöttek együtt; bimbózó kapcsolatuk a Rádió Dalszínháza égisze alatt 1958-ban felvett első közös stúdiófelvételük, Kemény Egon: Komáromi farsang c. operettének stúdiófelvételének idejére datálható, melyben Ilosfalvy Csokonait, a költőt, Házy Lillát, a nagy szerelmet személyesítette és formálta meg. Ez a magas hőfok tovább élt közöttük, ami aztán ugyanebben az évben a rádióban készült Offenbach-daljáték, A Fortunió dala felvételének időszakában szerelemben teljesedett ki. Aztán a viharos szerelmük, amit a közönség is megtapasztalhatott például egy-egy Manon Lescaut, Bohémélet vagy Cigánybáró előadáson, amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen is ért végett. Kapcsolatukra is végzetes volt azonban az a gázolás, amelyről az előbb - más szövegkörnyezetben, és cáfolva Házy vétkességét - már említést tettem. A mendemonda szerint az Operaház Klubjában (ma Belcanto Étterem) folyó heves kártyaparti hirtelen végeztével már- már színpadra kívánkozóan történt: az ismert tenor kirohant, majd autójába pattanva elszáguldott, s Budán egy idős gyalogost ütött el. Egy kerek esztendeig volt a rács mögött. Még az a hír is járta, hogy valójában ketten ültek a kocsiban, s ő csak magára vállalta a balesetet. Mire letelt büntetése, már semmi sem volt a régi. A második házasság Darvas Ivánhoz kötődik. (Még amerikai vendégszereplésen is jártak együtt 1972-ben), és sok keserűséggel és tüskékkel végződött. A nálánál jóval fiatalabb Ötvös Csaba operaénekes utolsó éveinek közvetlen társa volt egy évtizeden át.

95 Búbánat 2006-08-07 13:13:08
Szokolay Sándor zeneszerző, akinek Vérnászát sokszor énekelte, így búcsúzott tőle: „Torokszorító fájdalmas tanulság elröppenésed, Te magasban szárnyaló, mámorosan tündöklő Énekesmadár! A Színház szülötte, káprázatos jelensége voltál, mert repülésre születtél, pályád az eget hasította… A mélyrepülésre, az átrendezhető élet nyugodt biztonságára nemigen maradt erőd és segítő reménységed. Ezért nem küzdöttél a betegség ellen, ezért volt bátorságod a halálváró kihívásra, mert nem volt többé maradásod!” De a hangja velünk maradt…

94 Búbánat 2006-08-07 13:12:42
Szeghalmi Elemér: Operisták, írók és alkotások – Új Ember, 2001. Tündérország földi követe – Házy Erzsébet „Az edinburghi Operaház előtt kisebb csődület támadt 1973 nyarán, a délutáni órákban. A csontos, szikár és vöröses hajú skót férfiak csoportja egy szőke hölgyet bámult kitartóan, aki egy emeleti busz felső traktusában ült, és kifelé nézett az ablakon. A nő határozottan szép volt> feltűnően finom vonásokkal és hamisítatlan öntudattal felruházva, amely csak a szépek felső rétegének kiváltsága. Egy idő után leszállt a már majdnem kiürült buszból és eltűnt a színház bejárójában.” Ezekkel a mondatokkal kezdi írását Házy Erzsébetről a szerző… És mivel fejezi be az életút krónikáját? „ Házy Erzsébetnek – aki az üstökös szárnyalásával tűnt föl pályáján – rendkívül sok irigye és rosszakarója akadt a szakmai vezetői kívül is. Ők terjesztették a sok megalapozatlan hírt és pletykát a sikeres művésznőről, csak hogy ártsanak neki. Nem volt igaz, az a híresztelés sem, hogy annak idején ő gázolt a Budakeszi úton azon az esős napon és Ilosfalvy Róbert csak lovagi szolgálatból vállalta magára a tettet. Felgyorsuló folyamatként: fizikai és lelki tényezők hatására Házy Erzsébet súlyosan megbetegedett. A fogyatkozó egészség és lelkierő állapotában is szembe tudott nézni a valósággal: csöndes rezignációval jegyezte meg betegágyán, hogy a dalszínház 80-as évek elején történő átépítése rossz időszakban történik, mert így még az sem adatik meg számára, hogy az Opera díszes előcsarnokából kísérjék utolsó útjára, mint a színház annyi kiemelkedő művészét. Halála őszinte és mély megrendülést keltett a hazai művészvilágban. Az Erkel Színház előcsarnokában ravatalozták fül, a megjelent óriási tömeg nagy része kívül rekedt az épületen. Mihály András akkori igazgató búcsúbeszédének első mondatát Bornemissza Péter XVÍ. századi író -. prédikátortól kölcsönözte: ’Virág az ember…’ Erre a színes és különleges értékű virágra azonban alig-alig vigyáztak azok, akiknek ez nemzeti és művészi szempontból is tisztük s kötelességük lett volna.” - fejezi be Házy Erzsébetről írt tartalmas, hosszú esszéjét Szeghalmi Elemér.

93 Búbánat 2006-08-07 13:12:12
„Mindent elkövetett a szerep tökéletes megvalósításáért. Egyszer azt mondta: - Nem tudjátok, milyen éjszakákon át sírva küszködni egy alakítással.” „Szeretett ’renitenskedni’. Jó példa erre a következő eset: abban az időben az emberek nemigen vállalták, hogy vallásosak, de körmeneten azért részt vettek. Erzsébet egyik alkalommal kijelentette: - Majd meglátjátok, hogy ott leszek én is! Ott is volt, nem is álcázta magát különösebben. Az emberek szinte újjal mutogattak rá: - Nézd, ott megy Házy Erzsébet!” Forrás: Varasdy Frigyesné I. Horváth Ágnes: Házy Erzsébet (Accordia Kiadó, 2. bővített kiadás), 2004.

92 Búbánat 2006-08-07 13:11:32
Ugyanebből a kiadványból valóak a következő idézetek: „Humor: Valószínűleg unta a sok faggatást: - Mi a szerepálma? Azt felelte: - Radames! Az ’Éjféli operabemutató’ című rádiókabaréban ő volt Ödönke! - ’Mama fogjál nekem békát…’ I.Horváth Ágnes írja könyvében. „Meg akarta mutatni, hogy nem csak angyalka, tündérke, ördög is tud lenni…..: - Egy Fáni nevű kis csónak vagyok, és sodródom a tengeren – mondta egyszer, gondolom szelídebb időszakában. Ebből a mondatból jól látszik, hogyan is érzett önmagával kapcsolatban.” „Édesanyja mesélte egy interjúban: – Nagyon jó kislány volt. Ha volt három szem cukorkája, vagy valamiből több volt neki, mint másnak, akkor rögtön szétosztotta a sajátját testvérei között. Mikor Ilonka lányom nagyon beteg lett, Svájcban kezeltette, minden költséget ő vállalt. Családját később is rendszeresen támogatta anyagilag. Mikor már igen beteg volt, akkor is azért aggódott, hogy megkapják-e majd az örökséget utána.” „Volt, akinek lakást szerzett, volt, akinek munkát. Minden kínálkozó alkalmat megragadott, hogy segítsen az embereken. A rajta lévő ruhát is odaadta volna bárkinek, Ha megdicsérték óráját, nyakláncát, fülbevalóját, már vette is le: - Tetszik? A tiéd.”

91 Búbánat 2006-08-07 13:10:33
Ismét ugrás, ezúttal Házy Erzsébet önmagáról vall, a kezdetekre így emlékszik: „Énektanulásommal, az énekléssel kapcsolatban sem tiltás, sem kényszerítés nem volt szüleim részéről. Olvasni is azt olvastam, ami csak tetszett. Már fél éve az Operaház tagja voltam, de a család még nem tudta. Egyszer séta közben vette észre apám, hogy egy plakáton a nevem szerepel. Így tudta meg végül. Meghívtam őket az előadásomra. Utána apám se jót, s rosszat nem mondott. Tudomásul vette, hogy operaénekesnő lettem.” Forrás: Varasdy Frigyesné I. Horváth Ágnes: Házy Erzsébet (Accordia Kiadó, 2. bővített kiadás), 2004.

90 Búbánat 2006-08-07 13:08:56 [Válasz erre: 88 telramund 2006-08-06 19:13:02]
Zempléni Mária Nálad konkrétabban fogalmaz: „Utolsó közös fellépésünk a Köpenyben lett volna. Végig is próbáltuk. Nekem úgy tűnt, hogy ő egyre kevesebb kedvvel, hittel és lelkesedéssel működött közre, végül már alig-alig. Talán siratta a primadonnaságot, és elviselhetetlen lett számára a sok gyönyörű főszerep után ezt játszani. A főpróbán be is következett a teljes összeomlás, és ezt a szerepet is elvették tőle, pedig eleinte nagyon örült neki, hogy újra színpadra léphet. Hiszen ez volt az élete.” Forrás: Varasdy Frigyesné I. Horváth Ágnes: Házy Erzsébet (Accordia Kiadó, 2. bővített kiadás), 2004.

89 Búbánat 2006-08-06 22:14:18 [Válasz erre: 88 telramund 2006-08-06 19:13:02]
Szerintem, csak nyugodtan írd le,amit tudsz róla, feltéve, ha megalapozott; nem hinném, hogy Házy Erzsébet haló poraiban ártana is valakinek, az igazságok utólagos kimondásával róla. Ha neki volt mersze életében erre, akkor mit fél ezzel az utókor?! Persze, halála után sok pletyka elterjedt róla, ami között sok volt a féligazság, a legenda, a híresztelés, meg is cáfolták többségét. De vannak tények, amelyek érdeklik az embereket, a Házy-rajongókat, amelyek, ha felszínre kerülnek, elejét vehetik a további mende-mondáknak. Továbbá, az igazság kimondása lehet, hogy sokaknak fáj - élnek még a hozzátartozók, barátok, ismerősök, kollégák, akik nem biztos, hogy szívesen veszik, évtizedek múltán sem, ha napvilágot lát valami, ami rossz fényt vetne rájuk, de akár Házyra is. És ez is érthető, méltányolható. Mégis, elszántam magam, hogy ezen a topicon megpróbálom Házy Erzsébet összetett személyiségének jegyeiből morzsákat összerakva némi képet nyújtani a mítoszról, és kicsit lehántani a burkot róla, feltárva az olvasónak olyasmit is, ami nem vagy csak nagyon kevéssé ismer. Tehát, ha van valami, ami hasznos infód Házy Erzsébetről, csak oszd meg azt velünk. Hozzáteszem, még nem ért véget írásaimnak sora, még a napokban tervezem és folytatom azokkal a visszaemlékezésekkel, idézetekkel, mely a nagy művésznő pályája legutolsó éveivel foglalkozik: magánélet válsága, betegségek, művészi hanyatlás, nekrológok, utóélete. S majd valami diszkográfia.

88 telramund 2006-08-06 19:13:02
Az Operaház igazgatósága pályája végén még meg akarta tisztelni!!!???egy szereppel a Puccini Köpenyjének Szarka nénijével.Felválalta,mert mindent elénekelt a nyaktörő modern operáktól kezdve-szerepet vissza nem adott és Mikó tudta,hogy Házyra lehet épiteni egy modern mú szinrevitelénél.Jött is a közönség ha neve szerepelt a plakáton. De Szarka nénit végül a főpróba előtt visszaadta.Nagyon jól tette.Egy romjaiban is fejedelmi asszony a koldus asszony szerepében csak olyannak juthatott eszébe aki szerette volna megalázni.Ezt azonban nem engedte.Sok sok mindnet tudnék Róla irni de azt hiszem megmarad bennem ,nem kivánom az irományomat egy gombnyomással eltünthetővé tenni. Egy biztos számomra a legnagyobb volt és marad minden hiányossága ellenére.

86 Sesto 2006-08-06 17:33:37 [Válasz erre: 84 Búbánat 2006-08-06 11:36:45]
...nem semmi, ennyi méltóság, még egy ilyen megalázó, embertpróbáló szituációban is !... Le a kalappal!...

87 Douglas 2006-08-06 16:31:56 [Válasz erre: 82 Búbánat 2006-08-06 11:35:52]
Nem ismertem Házy Erzsébetet, nem is láttam színpadon. Igaz az, hogy a hetvenes évek elejére már nem volt hangja, és az idegei is kikészültek? (Ezt olvastam valahol.)

85 bemaria 2006-08-06 11:41:53 [Válasz erre: 84 Búbánat 2006-08-06 11:36:45]
Ez nagyon tetszik, amit a tehetségről mondott! Milyen igaz!

84 Búbánat 2006-08-06 11:36:45
Halála évében, 1982-ben a Háry János felújításakor kifakadt egy rádióinterjúban: „Úgy esett reám a választás, hogy azt mondtam a direktor uramnak, dologtalanul nem szívesen maradok ebben a színházban. Aztán kitaláltuk ezt… Ebben az országban rengeteg embert lehet mellőzni. Egy Dayka Margitot éveken keresztül, Latinovits Zoltánt, aki színház nélkül halt meg, lehet mellőzni Bessenyeit. Sajnos az az igazság, mindenki nélkülözhető… Valaki azt mondta ebben a színházban, a vezetőség közül, elmúlt a tehetségem, amire nekem az a válaszom, öregnek öreg lehettem, ráncosnak ráncos, hangom elmúlhatott, de a tehetségem az nem. Állítom, az nem múlik el, mert azt nem lehet se megszerezni, se elveszíteni…”

83 Búbánat 2006-08-06 11:36:21
Árvay, Függetlenség, 2005: Lukács Miklós, aki eleinte gondos, hiteles igazgatónak bizonyult, a hetvenes évek második felétől kezdve szemmel láthatóan elfáradt, kedvtelenné vált. A vezetés egyre inkább olyan személyek kezébe csúszott át, akik a diktatórikus politikai rendszer szilárd hívei voltak, és akik beosztásukon túlmenően azokba a kérdésekbe is beleszóltak, amelyek korábban kizárólag az igazgató hatáskörébe tartoztak. Így hamarosan megbillent az Operaház erkölcsi tekintélye, hiszen a művészek felvételét, foglalkoztatását és a teljes személyi értékrendet egy szűkebb operai csoport határozta meg, jórészt Aczél György sugallatai alapján. Az Operaházban az Oláh-Nádasdy korszakkal szöges ellentétben előtérbe kerültek a klikk-szellemet tükröző előjogok és kivételezések, és mindazok, akik nem kerültek szoros kapcsolatba ezzel a vezető csoporttal, egyszeriben háttérbe szorultak. Kétségtelenül ez a sors vár volna Házy Erzsébetre is, ha mindezt finom ösztönösségével nem érzi meg előbb. Így nem tűrte belenyugvóan a lassan bekövetkező mellőzést és félreállítást, hanem ő lendült támadásba. Nyílt természetéből fakadt, hogy aggodalmát, jogos kifakadásait közvetlenül a vezetőségnek panaszolta el. Saját közvetlen szavait idézve: „többször is kellő érvekkel hivatkoztam arra, hogy sok-sok alakításommal vittem sikerre az Operaház előadásait és együttesét.” E cáfolhatatlan tényt nem méltányolták az illetékesek. Házy fokozatosan vesztette el türelmét és önuralmát…”

82 Búbánat 2006-08-06 11:35:52
Néhány gondolatát, meglátását idézem, amely tükrözik, hogyan vélekedik a műfajról, a szerepjátszásról, a műsorpolitikáról, kollégákról, vezetőkről; hogyan látja pályafutását, művészetét, életét; mit vár a jövőtől? Egy interjúban, amikor azt kérdezik tőle, hogy mi szükséges ahhoz, hogy az operaénekes hosszú távon megmaradjon a pályán, ezt válaszolta:” Jó idegrendszer. Akinek romlanak az idegei, az félni kezd, görcsössé válik, megszűnik uralkodni a hangján.” Ahogy a hetvenes évek közepén az operaház válságba kerül, úgy kap ő is egyre kevesebb lehetőséget. Nyílt természetéből fakad, hogy nem nyugszik bele a sorsába, hanem támadni kezd:” Még rút boszorkányt is szeretnék játszani, mert azt még nem játszottam soha.”

81 Búbánat 2006-08-06 11:35:03
Ismét film: Felfelé a lejtőn (1959) Rendező: Gertler Viktor. A főszerepekben Házy Erzsébet mellett ott találjuk még Kálmán Györgyöt, Ráday Imrét, Kazal Lászlót és Psota Irént. Sas György írja Házy filmszerepéről a következőket a Film Színház Muzsikában, 1959-ben. „Házy Erzsébet valóságos ’gyöngyszeme’ a magyar filmgyártásnak: nagyon szép, jól játszik és gyönyörűen énekel. Elégedettebbek lennénk, ha verekedés helyett is énekelne…” A cikkben egy fotó, melyen mint Takács Éva debütál énekesként a mikrofon előtt.

80 telramund 2006-08-05 20:05:49 [Válasz erre: 79 Búbánat 2006-08-05 12:17:37]
Köszönöm és várom!

79 Búbánat 2006-08-05 12:17:37 [Válasz erre: 78 telramund 2006-08-05 12:04:25]
Ezen még gondolkozom, hogy hol és milyen módon tegyem közkinccsé. Egyelőre a kompletírozásnál tartok. Az valóban jó lenne, ha segíteni tudnál ismereteiddel! A probléma nálam abból ered, hogy még mindig csak a kéziratnál tartok... Úgy tervezem, hogy augusztus közepétől kiveszek egy hét szabadságot és otthon elkezdem gépre vinni, ami van. Utána visszatérhetünk a dologra.

78 telramund 2006-08-05 12:04:25 [Válasz erre: 77 Búbánat 2006-08-05 11:20:20]
Szia .Nem tudnád közkincsé tenni discográfiádat itt és akkor esetleg segithetek is kiegésziteni.Üdv

77 Búbánat 2006-08-05 11:20:20
Már ötven szám körül tartok a diszkográfiában: ami az operett, daljáték, zenés játék, film, Tv-film teljes időtartamú produkciókat illeti. Folytatom a szerkesztést. Egyszer csak a végére jutok.

76 Búbánat 2006-08-04 13:22:20
Árvay – Függetlenség - 2005. október 3. \"Házy Erzsébet, a magyar operajátszás királynője 1929. október 1-jén született Pozsonyban. Magánúton kezdett énektanulmányaival párhuzamosan a Nemzeti Zenedében zongorázni, majd László Gézánál énekelni tanult. Bájos megjelenésére, rendkívüli adottságokkal bíró hangjára már érettségi vizsgája előtt felfigyeltek. 1950-ben a Magyar Rádió Énekkarába került alapító tagként, de Tóth Aladár néhány hónap után kiemelte és az Operaházhoz szerződtette. Ösztöndíjasként 1951-ben Verdi Rigolettójának Aapródjaként mutatkozott be. Már első bemutatkozása során, az 1951-52-es operai évadban élénk feltűnést keltett külsejével és szereplésével egyaránt. Akkor még dúsfürtű, kissé gömbölyded arcú szépség volt. Rövid idő alatt azonban tudatosan is kialakította későbbi vonzó küllemét: néhány kilót lefogyott, haját divatossá vágatta; kitűnő alakjával és tökéletes profiljával kifejezetten a filmvászonra kívánkozott. Mindezt tudta is magáról: ’- Korda Sándor meghívott magához Londonba’ – híresztelte már évekkel korábban, amikor egy gépkönyvelő tanfolyamon vett részt, és beszámolt civil társainak művészi terveiről…. Tallián Tibor zenetörténész a következő sorokat írta róla az operai centenáriumra megjelentetett díszkiadású kötetében: - A magyar operajátszás történetében talán ő par excellence Puccini-hősnő; ugyanaz a legyőzhetetlenül hódító erotika sugárzott belőle, mint annak idején Szamosi Elzából, de eszközei vokálisan is, színészileg is, sokkal dúsabbak voltak.’… Házy olyan természetességgel mozgott a színpadon, mintha oda született volna. Kristálytisztán énekelt – a színház és a játék láthatóan valódi közege, sőt éltető eleme volt. A felvonások csúcspontján kinyílik, mint egy pompázatos virág, és tehetségének, jókedvű szépségének milliónyi szirmát hullajtotta szét a nézők-hallgatók gyönyörűségére. Péterfi István, zenekritikus így írt Házy Erzsébet művészetéről 1956 januárjában a Színház és Mozi c. lapban: ’…Tisztán csengő, szárnyaló szopránhang, feltűnő zenei és színészi tehetség, szép megjelenés, bájos egyéniség a legszerencsésebb harmóniában egyesül benne…. Állami dalszínházunk azonnal szerződtette és azóta az igényes szerepek egész sorát bízták rá. Énekelte már a Debevér Adélját, a Figaró házassága Cherubinját, a Don Pasquale Norináját, a Varázsfuvola Papagenáját, a Falstaff Annuskáját, az Anyegin Tatjanáját, a Carmen Frasquitáját, a Pomádé király Dzsufiját és a Három a kislányban mind a három leányt. A hangversenyek műsorai is sűrűn hirdetik a nevét, és külföldön, nemzetközi versenyeken is bizonyította – Prágában például II. díjat nyert -, hogy nehéz konkurenciában is dicsőséget arat értékes orgánumával és talentumával. Házy Erzsébetnek most csak arra kell vigyáznia, hogy a kezdet sikerei el ne kapassák. Az operaénekesi pálya hosszú táv és azt csak folytonosan új meg új erősítéssel lehet egyenletesen végigfutni. A művészetben az erősítés a tanulást, az elmélyedést, a komoly művészi célkitűzést jelenti.’ ….Az 1960-as évektől kezdődő időszak Házy művészi pályájának valóságos diadalmenete volt (Manon Lescaut Manonja mérföldkő!...) Hangja kiérett, megerősödött; művészi kifejezőképességét a hivatás gyakorlata és az élet tapasztalatai elmélyítették és megnemesítették. Egymás után aratta a művészi babérokat a színházban bemutatott új művekben… Házy a végzetes nő alakját 1970 elején Gershwin Prgy és Bess című jazzoperájának magyarországi bemutatója alkalmával az Erkel Színházban művészi vénájának áradó, új elemeivel építette fel. Mozgáskultúrájával, az európaitól elütő dallamvilág és stílus hiteles adaptációjával és a magasabb rendű erotizmust a csúcspontig hevítő szenvedélyességével életpálya egyik legemlékezetesebb régiójába emelte…. Ilyen sikerszéria után 1975-ben kitűnően megoldotta a Koldusopera női főszerepét is. Hiába mutatkoztak már jóval fiatalabb vetélytársak is, Házy vonzóerejét, művészi sokrétűségét és megújulásra való hajlamát nem tudták feledtetni. Ha nem a szűkösebb magyar viszonyok között történik mindez, Házyt – életének negyvenötödik évében – már a világhírnévnek kellett volna öveznie, előnyös külhoni szerződések és fellépések között válogatva, a nemzetközi énekesi hierarchia legtetején. E helyett maradt a további kemény munka a hazai kultúrszféra keretei között, az Operaházban. A késhegyig menő küzdelem a művészpálya és a magánélet egyre nehezebbé váló, súlyos konfliktusokkal tűzdelt mindennapjaival...\"

75 Búbánat 2006-08-04 13:21:30
Kurcz Béla –Népszava, 2004, október 2. „…Lukács Ervin karnagy szerint legjobban Puccini világa felelt meg egyéniségének, hangjának, színészi képességeinek. Azok a szenvedélytől fűtött nőalakok, akik a szerelemtől a halálig, két végén égetve a gyertyát, élték az életet. Ezeket tudta a legmagasabb szinten és átéléssel megjeleníteni Hangja nem predesztinálta drámai szerepekre, Verdit, Wagnert szinte sosem énekelt. S mivel rendkívül erőteljes intenzitású, nagy hangja volt, így a modern operákban is kiválót nyújtott. Mindig tomboló sikert aratott. Mert a közönség érezte azt a hihetetlen erőt, átélést, amit szerepeibe bújva nyújtott. Ráadásul ízig-vérig nő volt. Ez predesztinálta mindenféle hősnő alakítására. Olyan dekorativitással jelent meg a színpadon, ami már önmagában fél siker volt, s nyílt színi tapsot eredményezett, Szenvedélyes, öntörvényű ember volt, szenvedélyei sokszor a magánéletben is elragadták, s ez vált végzetessé számára… … Miller Lajos: - Kétségtelenül primadonna volt minden porcikájában, megjelenésében, tartásában, viselkedésében – idézi fel emlékeit az operaénekes. – Hatásosan tudta magát előadni, s tudatában volt személyes varázsának. Ennek megfelelően viselkedett mindig. De inkább csak a reflektorok fénykörében élt ezzel. Az életben sokkal-sokkal egyszerűbbnek, már-már szerénynek mutatkozott. Viszont, ha megjelent a színen, mindenki elhalványult mellette, szinte csakis őt figyelte odaadással a tündökléséért, s a romantikus szerepekkel való önégető azonosulásért mindig hálásnak bizonyuló közönség. Mint minden szép nő, mint amilyen ő is volt, egyszerűen nem akart megöregedni. Még jó kondícióban volt, varázslatos és dekoratív, és saját, kilátástalan harcát vívta az idő múlásával. Mihálkovics Tivadar, aki évtizedeken át volt fősúgó, majd az operaház titkára mondta róla: - Mindig fess volt, jól öltözött. Szeretett öltözködni. Ruhatárát külföldi vendégszereplései alkalmával frissítette fel. Emlékszem, büszkélkedett egyszer magassarkú csizmájával, amely épp egy új beszerzés eredménye volt… Házy Erzsi szép nő volt, szőke, ragyogó alakkal, ráadásul muzikális is. A Puccini hősnők tragédiáját, s a modern operák főszerepeit senki más nem tudta ilyen megrendítően megjeleníteni, s hitelesen elénekelni, mint éppenséggel ő. Kell ennél több a sikerhez? – Tapasztalta e a fényűzés, a primadonna lét valamilyen jelét – tudakoltam. – Nem, teljesen normális körülmények között lakott, s ő is Alsóörsön jutott telekhez. Egy közönséges 1300-as VW-vel járt, nem ragaszkodott Merzedeshez vagy BMW-hez. A színpadon viszont valaki volt. Ott, amikor színre lépett, mindenki megérezte kisugárzását. „

74 Búbánat 2006-08-04 13:21:00
A továbbiakban a Házy Erzsébet művészetét elemző, taglaló, szubjektív sorokból idézek, melyeket kritikusok, újságírók, művészkollégák, és mások írtak róla illetve hivatkoztak rá a különböző sajtóorgánumokban - emlékezve a nagy énekesnőre. Dr. Viola György – Magyar Nemzet, 1997. szeptember 27.: „Egyszerűen csak „Böbe” – így szólították kollégái, rokonai, barátai Házy Erzsébetet, aki több mint két évtizeden át a magyar operajátszás egyik meghatározó egyénisége volt. A közönség csodálatát nem csupán érzéki szép színű hangjával, gazdag énekkultúrájával és sugárzó szépségével vívta ki, hanem azzal az egyedülálló képességével is, hogy a megformált személyt, alakot, meglepő, az operaszínpadokon ritkán látható szokatlan mozgáskultúrával és játékos kedvvel jelenítette meg…. …1951. augusztus 1-jétől ösztöndíjas tagja lett az Operaháznak, és 1952. március 22-én lépett először színpadra a Figaró házassága Első lány szerepében, majd alig öt hét múlva Verdi Álarcosbál című operájában Oszkár apródjaként már meghódította a közönséget. Pajkos, játékos, időnként azonban komoly mimikája, kedves grimaszai és nem utolsósorban pompás éneke, kulturált színpadi mozgása és vakító szépsége olyan összhatást eredményezett, amely pillanatok alatt a közönség kedvencévé tette. Az Operaházi tagsága első évtizedében hihetetlen gyorsasággal állt be az operairodalom legnehezebb, legnagyobb primadonnaszerepeibe. Született primadonnaalkat volt a szó legnemesebb értelmében, s így nemcsak az operák, hanem a klasszikus operettek hősnőiként is szívet-lelket gyönyörködtető módon parádézott. Az alig hihető szerepmennyiségből néhány kiemelés: pikáns Adél és meghatóan költői Tatjána, pajkos, csalafinta Norina és tragikus Antónia, szemérmes Zsuzsika és csábos Nedda, felejthetetlen Szaffi és méltóságteljes Pamina, reprezentatív Rozalinda és izgalmas hisztérikus Salome. Egyedülálló és utánozhatatlan Puccini-hősnő. A sort 1957. szeptember 19-én a Bohémélet nyitotta meg, itt Házy Erzsébet személyében talán valamennyi elődjét felülmúló Mimi jelent meg az Erkel Színház színpadán. Élete legnagyobb sikerét azonban a Manon Lescaut-ban aratta…..1961. december 22.: Manon -alakításával a pálya csúcsára érkezett….A szereppel való teljes azonosulás olyan tökéletessé varázsolta, pontosabban élte Manon színpadi létét, amilyen csak ritka, kivételes esetekben akad példa, nyugodtan állíthatjuk: Házy Erzsébet az évszázad Manonja volt!... 1966. április 16-a újabb jelentős sikerállomás Házy Erzsébet Puccini-repertoárjában: A Nyugat lánya Minnie-jét keltette színpadi életre, és egyéni sikerével, népszerűségével ennek a ritkán játszott Puccini-operának is tartósította jelenlété az Erkel Színház műsorrendjében. Házy Erzsébet Puccini-palettája végül a Pillangókisasszony címszerepével vált teljessé. Az ötvenes évek végétől lassan-lassan megnyíltak az utazási lehetőségek is, így Házy Erzsébet külföldön is öregbíthette a magyar operajátszás hírnevét. A moszkvai Bolsoj közönségét Tatjanaként, a bécsi és a nyugat-németországi operaközönséget, mint Szaffi és Glavari Hanna kápráztatta el. Európa számos országában vendégszerepelt, de eljutott az Egyesült Államokba és Ausztráliába is. Nagy elfoglaltsága mellett – bár ez mindig jelentős többletmunkát okozott – fontos kötelességének tartotta, és szinte küldetésszerűen teljesítette az új magyar operák bemutatását is. Minden tehetségét és népszerűségét latba vetve igyekezett a kortárs magyar zeneszerzők új operáit sikerre vinni. Így a Vérnász és a Hamlet Szokolay Sándor), az Együtt és Egyedül (Mihály András), a Bűn és bűnhődés (Petrovics Emil) operák sikerében oroszlánrésze volt. Mindene az Opera volt, és ha a színház bajban volt, gondolkodás nélkül sietett segíteni. Egyszer egy fárasztó romániai vendégszereplésről érkezett haza késő délután. A Ferihegyi repülőtéren. az Operaház akkori – azóta elhunyt – művészeti titkára, Dárday Andor kocsival várta. Ez szokatlan dolog volt, és Erzsi, aki mindig azonnal kapcsolt, megkérdezte: - Mi az, valami baj van? – Igen –felelte Dárday – veszélyben a ma esti Cigánybáró, nincs Szaffi, hacsak… nem tudta folytatni, mert Böbe közbevágott: Ne beszélj annyit, ha sietünk, még időben a színházba érünk….”

73 Búbánat 2006-08-03 22:21:20
Ismét csak a Film Színház Muzsika régi-régi számaiból szemelgetek. Nézzük, hogyan fogalmaznak egy-egy premiert, szabadtéri bemutatót, TV-operafilm sugárzását követően a korabeli recenziók a pálya kezdeti korszakából. (Ekkor még többször a második szereposztásban tűnik fel a neve): Gluck: Orfeusz – 1957 október „Házy Erzsébet Ámor kis szerepében megmutatta, hogy nincsen kis szerep, a jó alakítás és az átéltség a legkisebb szerepet is jelentőssé tudja tenni” Várnai Péter Auber: Fra Diavolo – 1959 február „Házy Erzsébet szép énekével és eredeti humorának sok színével valóban pezsgő élettel tölti meg Zerlina kedves szerepét. „ S.V. Mozart: Varázsfuvola – 1960 február „Házy Erzsébet, mint Pamina, szép és megnyerő jelenség, - talán kicsit naivabb, egyszerűbb lehetne. De a szerep stiláris és zenei nehézségeit jól győzi, technikailag is hibátlanul. Ha művészete elmélyültebb, érettebb lesz, versenyre kelhet híres elődeivel. „ Fábián Imre Rossini: Ory grófja – 1960 április „Házy Erzsébet Isolier apród nadrágszerepében ez alkalommal is kivívta híveinek elismerő tapsait, s méltán: jól énekel s megnyerő vonásokkal rajzolja elénk a kedves figurát. (A játékban imitt-amott kicsit ’túlmozog’, a kevesebb hangsúly néha több lenne!) Albert István Puccini: Manon Lescaut – 1961 december „A címszerepet Házy Erzsébet énekli. Megjelenésében, játékban tökéletes illúziót kelt, s kitűnően érzékelteti az odaadó szerelem és a kacér felszínesség között csapongó Manon szélsőséges hangulatváltozásait. Hangja az intimebb érzések kifejezésében érvényesül a legjobban.” Fábián Imre Debussy: Pelléas és Mélisande – 1963. június „Mindenekelőtt: Házy Erzsébetet illeti a megkülönböztetett elismerés. Soha nem volt még ennyire költői – pedig jónéhány szép nőalakot vitt már az Opera színpadára. Ez a szépség most megindító. Pontosan az a fajta költői szépség, amit Maeterlinck és Debussy elképzelt. Mélisande ilyen. Ilyen érzékenyen nőies, és ilyen öntudatlanul gyermekies. Mélisandénál a női talányosságnak gyermekarca van. És megérezni, akár a finom parfümot, művésznőnk Mélisande-jában az ártatlanul kacér erotikumot is; gondoljunk a ’vakok kútjánál’ folyó jelenetre, amikor valami utánozhatatlan mozdulattal veti el magát a kút káváján, Pelléas szemeláttára…” Szenthegyi István J. Strauss: Cigánybáró (Szeged, Szabadtéri Játékok) – 1963 augusztus „…Mire Házy Erzsébet teljes cigánylányi varázsában belibben a színpadra, a villámlások sűrűn váltogatják egymást. A nézőtéren senki sem ügyel erre, a Cigánybáróra figyelnek, a mozgalmas-látványos nagy színpadi attrakcióra, Házy Erzsi énekművészete nyűgözi le őket.” Gách Mariann Dallapiccola: Éjszakai repülés – 1963 november „Házy Erzsébet Fabienné rövidre szabott, de annál koncentráltabb szerepében az énekes-színészi alakítás magasrendű eszközeit találjuk meg.” Fábián Imre Mozart: Figaró házassága – 1963 november „Értékes Cherubin alakítással találkozunk. Házy Erzsébet szerepformálásában az apród ellenállhatatlan, Adonis-szerű szépsége hódit. A megközelítés helyénvaló, a szerep zenei igényeit pedig magas színvonalon képviseli.” Fábián Imre Szokolay Sándor: Vérnász - 1964 október „Házy Erzsébet ideálisan szép, érzelmi világában igen bonyolult alkatú Menyaszonyt visz színpadra. A figura kettőssége: hogy őszintén keresi a megnyugvást a házasságban, s hogy régi érzelmeitől sem tud szabadulni -, tökéletesen érvényesül játékában.” Fábián Imre Minden cikkben fotók illusztrálják Házy Erzsébet szerep megformálását.

72 Búbánat 2006-08-03 20:59:11 [Válasz erre: 71 telramund 2006-08-03 20:41:05]
Köszönöm, hogy egyetértesz velem!

71 telramund 2006-08-03 20:41:05 [Válasz erre: 70 Búbánat 2006-08-03 20:34:48]
Ebben abszolut igazad van.Ő a primadonna !

70 Búbánat 2006-08-03 20:34:48 [Válasz erre: 69 bemaria 2006-08-03 20:25:57]
Én is ebben bízom, vagyunk még egypáran, akik \"ezer\" primadonna- kép közül is, egyből \"kiszúrjuk\" a csupa nagybetűs PRIMADONNÁT, az egyetlent, az igazit, a mienkét. A többire nem mondom, hogy feledés és homály, ők is voltak,vannak,lesznek, de olyan, mint Házy Erzsébet, talán százévenként, ha születik egy.

69 bemaria 2006-08-03 20:25:57 [Válasz erre: 68 Búbánat 2006-08-03 20:23:26]
Hát ez a keresőrendszer furfangjai miatt van. Ha azon az oldalon van más kép is, amin a név szerepel, lehet, hogy azt is kidobja. De azért megismerjük őt!

68 Búbánat 2006-08-03 20:23:26 [Válasz erre: 67 Búbánat 2006-08-03 20:20:58]
Fogalmam sincs, hogy a Házy-képek közé hogyan került be egy-két más énekes képe! Ez számomra rejtély.

67 Búbánat 2006-08-03 20:20:58
[url]http://images.google.co.hu/images?hl=hu&q=H%C3%A1zy%20Erzs%C3%A9bet&btnG=Google+keres%C3%A9s&sa=N&tab=wi;képgaléria[/url]

66 Búbánat 2006-07-05 12:32:56 [Válasz erre: 65 Bruderlein und Schwesterlein 2006-07-05 11:33:16]
Van, de nem szeretem használni. Sőt, nem is értek hozzá.

65 Bruderlein und Schwesterlein 2006-07-05 11:33:16 [Válasz erre: 64 Búbánat 2006-07-05 11:07:00]
Búbánat, nyugtass meg légy szíves, hogy van otthon scannered!

64 Búbánat 2006-07-05 11:07:00 [Válasz erre: 63 Búbánat 2006-07-05 10:57:22]
Következett Nyugat-Berlin, 1964 tavasza: ez volt az első alkalom, hogy Házy Erzsébet német nyelven énekelte Cigánybáróban Saffi szerepét. A hangstúdióban egyúttal felvették azt a zenei anyagot, amely később, alapját képezte a Magyarországon forgatott TV-filmnek. Tehát Nyugat- Berlinbe utazott Házy, ahol a Deutsche Oper Berlin zenekarát és énekkarát Robert Stolz vezényelte. A darabban Barinkay Sándort a neves operaénekes, Rudolph Schock szólaltatta meg. Cziprát Elisabeth Schaertel énekelte. És aztán elkövetkezett 1964 szeptembere. Az említett nyugat-berlini zenei anyag felhasználásával - német és magyar közreműködőkkel - egy müncheni TV-társaság már Pesten forgatja a Cigánybáró TV-filmet. A film rendezője Arthur-Maria Rabenalt. A nyugatnémet produkcióban készülő filmoperett külső és műtermi felvételei részben a Vár már újjáépített Buzogány-termében, részben a Vajdahunyad várban. A Zsupán-tanyát az Adony környéki Felsőcikolán építették fel. - Elisabeth! Elisabeth! Spreeche dunkler! A rendezői hang Házy Erzsébettől azt kéri, sötétítsen a hangján. A szünetben Rudolph Schock-kal beszélget a Film Színház Muzsika újságírója. A neves osztrák művész elmondja, hogy bejárta a világ minden földrészét, de elmondhatja, Budapest az egyik legszebb város. Tudja, a rádióból, lemezről Magyarországon is ismerik; szinte minden nagy tenorszerepet elénekelt: Octaviót, Belmontét, Stolzingi Waltert.... akkor határozta el, hogy énekes lesz, amikor Richard Taubert hallotta énekelni. Ő a példaképe. Most Olaszországba, Hollandiába és Belgiumba készül koncertet adni, aztán Házy Erzsébettel szeretne Hamburgban a Viktória (Ábrahám Pál operettje) előadásán találkozni. A rendező veszi át ismét a szót, ősz hajú, jókedvűen dinamikus ember: „- Nagyszerűen éreztem magam Magyarországon, bár munkatempónk hallatlanul erős volt. Naponta öt-hat óra, ennyi jutott alvásra. Az Adony körüli táj festőien szép volt. Tudja, mi a tervem? Az egyik híres francia musicalt, a \"Phi-Phi-t szeretném megrendezni Házy Erzsébet főszereplésével...” Házy Erzsébet még elmondja, hogy a filmoperett forgatása után januárban a Viktóriát énekli Hamburgban, de már meghívást kapott a bécsi Volksoper Cigánybáró felújítására, melyben ő alakítaná Szaffit. A TV-film elkészült, nagy sikerrel játszották Európa-szerte. A Film Színház Muzsikában a cikk mellé két fotó dukál: az egyik képen Házy és Schock közös jelenete a filmből, a másikon Carnero - Karl Schmidt- Walter, Arsena - Lotte Schaedle, Zsupán - Benno Kusche és Homonnay - Eberhardt Wachter csoportos jelenetét látjuk a filmből. És még mindig a Cigánybáró! Itthon lemez készült az operettből, a Hungaroton (Qualiton) gondozásában, a hatvanas évek közepén jelent meg. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Breitner Tamás vezényelte. Szaffi - Házy Erzsébet, Barinkay - Udvardy Tibor, Zsupán - Radnay György, Arséna - Ágay Karola, Carnero gróf - Bende Zsolt, Mirabella - Szabó Anita, Czipra - Barlay Zsuzsa. Tehát az eddigiekből kitűnik, hogy Házy Erzsébet 1960 és 1966 között itthon és külföldön számos alkalommal megformálta ezt a Strauss- szerepet, melyet mintha rászabták volna, amit mindig nagy kedvvel, elánnal és szeretettel játszott – énekelt pályafutása középső szakaszában.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.