128 Búbánat 2006-08-27 18:08:39
MUZSIKA, 1960. június Rossini: Ory grófja - Isolier apród (Fotó: Házy Erzsébet és Réti József) Feuer Mária: „ Házy Erzsébet egyéniségéhez kitűnően illik Isolier apród szerepe, bájos, szuggesztív alakot formál. „
MUZSIKA, 1960. június Rossini: Ory grófja - Isolier apród (Fotó: Házy Erzsébet és Réti József) Feuer Mária: „ Házy Erzsébet egyéniségéhez kitűnően illik Isolier apród szerepe, bájos, szuggesztív alakot formál. „
127 Búbánat 2006-08-27 18:08:23
MUZSIKA, 1960. április Mozart: Varázsfuvola- felújítás – Pamina (Két fotón látható, az egyiken Bartha Alfonzzal és Székely Mihállyal együtt, a másikon közeli arckép) Breuer János: „ Házy Erzsébet még nem kész Pamina szerepére; énekében nem érzik eléggé Pamina igazságába vetett mélységes meggyőződése. Bízunk benne, hogy aki annyira meghatott Mimi alakításával, hamarosan megtalálja ennek a szerepnek a hangját is.”
MUZSIKA, 1960. április Mozart: Varázsfuvola- felújítás – Pamina (Két fotón látható, az egyiken Bartha Alfonzzal és Székely Mihállyal együtt, a másikon közeli arckép) Breuer János: „ Házy Erzsébet még nem kész Pamina szerepére; énekében nem érzik eléggé Pamina igazságába vetett mélységes meggyőződése. Bízunk benne, hogy aki annyira meghatott Mimi alakításával, hamarosan megtalálja ennek a szerepnek a hangját is.”
126 Búbánat 2006-08-27 17:45:43
MUZSIKA 1959. október Kacsoh: János vitéz – Iluska - Szegedi Szabadtéri Játékok (Házy Erzsébet, Sárdy János, Gobbi Hilda, Gencsy Sári, Rajz János, Márkus Ferenc, Szabadi István, rendező: Szinetár Miklós, vezényelt: Szalatsy László) Abody Béla: \"Az a János vitéz hangzott itt el, amelyet megírhattak volna (de nem azt írták meg), ki-ki magánhasználatra szabott, emlékekből szőtt János vitéze. Az alkalom nem megfelelő, hogy … Házy Erzsébet művészi alkatának különös, ’aszimmetrikus’ izgalmasságát… elemezzük…”
MUZSIKA 1959. október Kacsoh: János vitéz – Iluska - Szegedi Szabadtéri Játékok (Házy Erzsébet, Sárdy János, Gobbi Hilda, Gencsy Sári, Rajz János, Márkus Ferenc, Szabadi István, rendező: Szinetár Miklós, vezényelt: Szalatsy László) Abody Béla: \"Az a János vitéz hangzott itt el, amelyet megírhattak volna (de nem azt írták meg), ki-ki magánhasználatra szabott, emlékekből szőtt János vitéze. Az alkalom nem megfelelő, hogy … Házy Erzsébet művészi alkatának különös, ’aszimmetrikus’ izgalmasságát… elemezzük…”
125 Búbánat 2006-08-27 17:45:24
MUZSIKA, 1959. április Turandot – Liu Abody Béla: „ Liu szólamában Turandot-i művészi alkat: körülbelül erre számított a hallgató, Házy Erzsébet neve láttára, akit mindig akkor talált elragadóbbnak a színen, ha őt szeretik, s nem ha ő szeret, szomorúan, reménytelenül. Ezúttal azonban a ragyogó és ragyogáshoz szokott hang, a precíziós óraműként működő művészi biztonság és tudatosság, az ösztönös helyzetfelismerő-érzék legyőzte feladatát. Poétikus, gazdagon árnyalt, Puccini agyából pattant Liu. Talán hódítóbb látvány is, mint kellene, hogy Kalaf választásának és kurta-furcsa, zeneileg meglehetős hányavetiséggel megoldott búcsúszavainak hihessünk. „ Fra Diavolo – Zerlina Abody Béla: „Beszéljünk azonban az est sikerének részeseiről is. Házy Erzsébet a ’könnyű műfaj’- ban szerzett legjobb ismereteiből, nagy képességeiből és színpadi mozgásának a hivatásosokat is megszégyenítő természetes bájából, hetyke szellemességéből tartott igen eredményes rekapitulációt. „
MUZSIKA, 1959. április Turandot – Liu Abody Béla: „ Liu szólamában Turandot-i művészi alkat: körülbelül erre számított a hallgató, Házy Erzsébet neve láttára, akit mindig akkor talált elragadóbbnak a színen, ha őt szeretik, s nem ha ő szeret, szomorúan, reménytelenül. Ezúttal azonban a ragyogó és ragyogáshoz szokott hang, a precíziós óraműként működő művészi biztonság és tudatosság, az ösztönös helyzetfelismerő-érzék legyőzte feladatát. Poétikus, gazdagon árnyalt, Puccini agyából pattant Liu. Talán hódítóbb látvány is, mint kellene, hogy Kalaf választásának és kurta-furcsa, zeneileg meglehetős hányavetiséggel megoldott búcsúszavainak hihessünk. „ Fra Diavolo – Zerlina Abody Béla: „Beszéljünk azonban az est sikerének részeseiről is. Házy Erzsébet a ’könnyű műfaj’- ban szerzett legjobb ismereteiből, nagy képességeiből és színpadi mozgásának a hivatásosokat is megszégyenítő természetes bájából, hetyke szellemességéből tartott igen eredményes rekapitulációt. „
124 Búbánat 2006-08-27 17:45:05
MUZSIKA, 1958. július Poldini Ede: A Farsangi lakodalom – felújítás az Erkel Színházban Házy Erzsébet a MUZSIKA címoldalán látható – kinagyított mosolygós arcképe a darab egyik jelenetében mutatja, szép csipkés főkötővel göndör hajfürtjein. Abody Béla: „ A kitűnő és népszerű Házy Erzsébet bájos, poétikus alakítása behunyt szemmel is a látottakkal egyenértékű élmény. Legfeljebb az a kérdés, hogy egyéniségének valóban kellő teret engednek-e ezek a különböző színvonalon megkomponált romantikus ’fehér’ leánylakok, akiket alighanem már álmából felverve is teljes biztonsággal fújna?”
MUZSIKA, 1958. július Poldini Ede: A Farsangi lakodalom – felújítás az Erkel Színházban Házy Erzsébet a MUZSIKA címoldalán látható – kinagyított mosolygós arcképe a darab egyik jelenetében mutatja, szép csipkés főkötővel göndör hajfürtjein. Abody Béla: „ A kitűnő és népszerű Házy Erzsébet bájos, poétikus alakítása behunyt szemmel is a látottakkal egyenértékű élmény. Legfeljebb az a kérdés, hogy egyéniségének valóban kellő teret engednek-e ezek a különböző színvonalon megkomponált romantikus ’fehér’ leánylakok, akiket alighanem már álmából felverve is teljes biztonsággal fújna?”
123 Búbánat 2006-08-27 17:44:45 [Válasz erre: 122 Búbánat 2006-08-27 17:44:12]
MUZSIKA, 1958. február Offenbach: Hoffmann meséi – felújítás az Erkel Színházban Házy Erzsébet alakításáról érdemben nincs kritika, pusztán a nevét említi Abody Béla. Ugyanakkor a cikkbe betördelt több fotó egyikén látható Házy Erzsébet Antónia megszemélyesítőjeként, amint éppen a zongora előtt ül, a baloldalán álló Kövecses Béla Hoffmann alakítójaként hajol fölé: jelenet a szerelmi kettősből.
MUZSIKA, 1958. február Offenbach: Hoffmann meséi – felújítás az Erkel Színházban Házy Erzsébet alakításáról érdemben nincs kritika, pusztán a nevét említi Abody Béla. Ugyanakkor a cikkbe betördelt több fotó egyikén látható Házy Erzsébet Antónia megszemélyesítőjeként, amint éppen a zongora előtt ül, a baloldalán álló Kövecses Béla Hoffmann alakítójaként hajol fölé: jelenet a szerelmi kettősből.
122 Búbánat 2006-08-27 17:44:12
Összeszedtem egy csomó kivágást a MUZSIKA c. havi szaklapból. A dolog természetéből adódóan a hivatkozott hónapban leközölt recenziók általában egy-két hónap fázis késéssel számolnak be a megtörtént eseményről. Házy Erzsébet produktumára vonatkozó kritikák, amiket a következőkben idézni fogok, a MUZSIKA megjelenésének kronológiai sorrendjét követik.
Összeszedtem egy csomó kivágást a MUZSIKA c. havi szaklapból. A dolog természetéből adódóan a hivatkozott hónapban leközölt recenziók általában egy-két hónap fázis késéssel számolnak be a megtörtént eseményről. Házy Erzsébet produktumára vonatkozó kritikák, amiket a következőkben idézni fogok, a MUZSIKA megjelenésének kronológiai sorrendjét követik.
121 Búbánat 2006-08-27 08:28:56
Gyöngy Pál zeneszerző anno (1967) havonta beszámolt a MUZSIKA olvasóinak a Qualiton könnyűzenei újdonságairól. A következő lemezkritikát olvashattam tőle egy frissiben megjelent operettlemezről: LPX 6553 Kálmán Imre \"Cirkuszhercegnő\" c. operettjének részletei. Énekelnek: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kishegyi Árpádm Udvardy Tibor és Rátonyi Róbert, kísér a MRT Szimf. Zkr., közreműködik a Főv. Operettszínház énekkara, vezényel: Bródy Tamás. Kálmán Imre megvesztegető melódiái mindig kellemesen hatnak, még akkor is, ha egyikére-másikára már nem is emlékezünk és nem is lett nagy sláger. Így vagyunk a Cirkuszhercegnő esetében is, különösen akkor, ha olyan kitűnő éneket hallunk, mint Házy Erzsébettől. Az operett-dalolás magasiskolája ez. Méltóan csatlakozik hozzájuk Koltay, Udvardy, Kishegyi és Rátonyi. A hangszerelés felfrissítése és az egész produkció művészi kiegyensűlyozottsága Bródy Tamás munkája, akit külön dicséret illet azért, hogy nagyobbra hivatott képességeit az operett és musical nemesítésének szolgálatába állította. A lemez bizonyára exportra is kitűnően használható, szerte a világon öregbítheti a magyar operettzene hírnevét.
Gyöngy Pál zeneszerző anno (1967) havonta beszámolt a MUZSIKA olvasóinak a Qualiton könnyűzenei újdonságairól. A következő lemezkritikát olvashattam tőle egy frissiben megjelent operettlemezről: LPX 6553 Kálmán Imre \"Cirkuszhercegnő\" c. operettjének részletei. Énekelnek: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kishegyi Árpádm Udvardy Tibor és Rátonyi Róbert, kísér a MRT Szimf. Zkr., közreműködik a Főv. Operettszínház énekkara, vezényel: Bródy Tamás. Kálmán Imre megvesztegető melódiái mindig kellemesen hatnak, még akkor is, ha egyikére-másikára már nem is emlékezünk és nem is lett nagy sláger. Így vagyunk a Cirkuszhercegnő esetében is, különösen akkor, ha olyan kitűnő éneket hallunk, mint Házy Erzsébettől. Az operett-dalolás magasiskolája ez. Méltóan csatlakozik hozzájuk Koltay, Udvardy, Kishegyi és Rátonyi. A hangszerelés felfrissítése és az egész produkció művészi kiegyensűlyozottsága Bródy Tamás munkája, akit külön dicséret illet azért, hogy nagyobbra hivatott képességeit az operett és musical nemesítésének szolgálatába állította. A lemez bizonyára exportra is kitűnően használható, szerte a világon öregbítheti a magyar operettzene hírnevét.
120 Búbánat 2006-08-24 16:49:48 [Válasz erre: 119 Búbánat 2006-08-24 16:43:50]
Fodor Géza az Élet és Irodalomban (2005.10.27.) a Nagy magyar énekesek 2. c. írásában Simándy József mellett Házy Erzsébet portré lemezéről fejti ki véleményét: Házy Erzsébet CD-jének energiacentruma a Manon Lescaut szerelmi kettõse Ilosfalvy Róberttel 1965-bõl. A hang érzéki telítettsége teljes, a szenvedély elementáris, a vibrato, a portamentók, az elnyújtott magánhangzók erotikája szédítõ. E jelenetnek nem ismerem az övékénél erotikusabb elõadását. Házy alakítása a kongeniálison túl zseniális, Puccini realisztikus operafiguráját mitikussá emeli: Manonja \"arany Aphrodité\", akinek a szerelem a létmódja, és nem erkölcstelen, mert erkölcsnek a létezésérõl sem tud. A CD 17 száma közül 14 felvétele három évvel késõbb, 1968-ban készült. Megdöbbentõ a hang hanyatlása. A korral sok énekes a könnyebb hangot igénylõ szerepektõl a súlyosabbat igénylõk felé halad. Házy ebben nem volt mértékletes; s az egyéniségében, tehetségében rejlõ sokféle nõfigura vokális követelményeit nem tudta követni sem hangjának fizikai adottságaival, sem énektudással. A 68-as felvételeken a hang zörejes, magassága rigid, drámaisága korlátozott. De van még néhány nagy pillanata. Nem tudom, ki lehet-e még hallani Cherubin két számából, hogy ki volt az 50-60-as évek fordulójáig: szerelemittas kobold, Kierkegaard megkülönböztetésével: a darabban levõ apróddal szemben a mitikus apród. (Egyetlen párját ismertem meg késõbb: Maria Ewingét Jean-Pierre Ponnelle Figaro házassága-tévéfilmjébõl.) A CD elején, Cherubin, Tatjána és Nedda áriáiban valami közös: a gerjedelem olyan foka, amely majd szétfeszít, szinte kibírhatatlan vággyá hevül, csak kiénekelni lehet. De Házy ezen az állapoton belül is disztingvál: érzékelteti, hogy Cherubin és Tatjána még szűz - a vágy az elõbbinél tapasztalatlan, az utóbbinál az ártatlanság számára új és annál hevesebb -, Nedda asszonyi vágyakozása pedig szabadságvágy is. És talán ez volt Házy Erzsébet operaszínpadi lényének és létezésének a legfõbb jelentése: a Nõ zsigeri szabadságvágya, amely nem akar tudni semmi korlátról, megfontolásról, morálról. A CD második fele nem ilyen erõs, a Manonéit követõ Puccini-számokban fájdalmas, hogy a lélek kész, de az éneklés erõtlen...
Fodor Géza az Élet és Irodalomban (2005.10.27.) a Nagy magyar énekesek 2. c. írásában Simándy József mellett Házy Erzsébet portré lemezéről fejti ki véleményét: Házy Erzsébet CD-jének energiacentruma a Manon Lescaut szerelmi kettõse Ilosfalvy Róberttel 1965-bõl. A hang érzéki telítettsége teljes, a szenvedély elementáris, a vibrato, a portamentók, az elnyújtott magánhangzók erotikája szédítõ. E jelenetnek nem ismerem az övékénél erotikusabb elõadását. Házy alakítása a kongeniálison túl zseniális, Puccini realisztikus operafiguráját mitikussá emeli: Manonja \"arany Aphrodité\", akinek a szerelem a létmódja, és nem erkölcstelen, mert erkölcsnek a létezésérõl sem tud. A CD 17 száma közül 14 felvétele három évvel késõbb, 1968-ban készült. Megdöbbentõ a hang hanyatlása. A korral sok énekes a könnyebb hangot igénylõ szerepektõl a súlyosabbat igénylõk felé halad. Házy ebben nem volt mértékletes; s az egyéniségében, tehetségében rejlõ sokféle nõfigura vokális követelményeit nem tudta követni sem hangjának fizikai adottságaival, sem énektudással. A 68-as felvételeken a hang zörejes, magassága rigid, drámaisága korlátozott. De van még néhány nagy pillanata. Nem tudom, ki lehet-e még hallani Cherubin két számából, hogy ki volt az 50-60-as évek fordulójáig: szerelemittas kobold, Kierkegaard megkülönböztetésével: a darabban levõ apróddal szemben a mitikus apród. (Egyetlen párját ismertem meg késõbb: Maria Ewingét Jean-Pierre Ponnelle Figaro házassága-tévéfilmjébõl.) A CD elején, Cherubin, Tatjána és Nedda áriáiban valami közös: a gerjedelem olyan foka, amely majd szétfeszít, szinte kibírhatatlan vággyá hevül, csak kiénekelni lehet. De Házy ezen az állapoton belül is disztingvál: érzékelteti, hogy Cherubin és Tatjána még szűz - a vágy az elõbbinél tapasztalatlan, az utóbbinál az ártatlanság számára új és annál hevesebb -, Nedda asszonyi vágyakozása pedig szabadságvágy is. És talán ez volt Házy Erzsébet operaszínpadi lényének és létezésének a legfõbb jelentése: a Nõ zsigeri szabadságvágya, amely nem akar tudni semmi korlátról, megfontolásról, morálról. A CD második fele nem ilyen erõs, a Manonéit követõ Puccini-számokban fájdalmas, hogy a lélek kész, de az éneklés erõtlen...
119 Búbánat 2006-08-24 16:43:50
HÁZY ERZSÉBET (szoprán) Nagy Magyar Énekesek CSAJKOVSZKIJ, Pjotr / TCHAIKOVSKY, Piotr (1840-1893) KODÁLY, Zoltán (1882-1967) LEONCAVALLO, Ruggiero (1858-1919) MOZART, Wolfgang Amadues (1756-1791) PUCCINI, Giacomo (1858-1924) SMETANA, Bedrich (1824-1884) WEILL, Kurt (1900-1950) WOLFGANG AMADEUS MOZART Figaro lakodalma / Le nozze di Figaro K. 492 1. Cherubino áriája, I. felvonás / Aria No. 6, Cherubino, Act 1 Non sò più cosa son 2\'26\" 2. Cherubino ariettája, II. felvonás / Arietta No. 11 of Cherubino, Act 2 Voi, che sapete 2\'45\" BEDRICH SMETANA Az eladott menyasszony / The Bartered Bride 3. Másenka áriája, III. felvonás / Aria of Marenka, Act 3 Och, jaky zal 5\'07\" PJOTR CSAJKOVSZKIJ / PIOTR TCHAIKOVSKY Anyegin / Eugene Onegin 4. Tatjána levéláriája, I. felvonás / Letter Scene, Tatiana, Act 1 Puskaj pogibnu ja RUGGIERO LEONCAVALLO Bajazzók / I Pagliacci 5. Madárdal, Nedda, I. felvonás / Aria Nedda, Act 1 Qoel fiamma 4\'09\" GIACOMO PUCCINI Manon Lescaut 6. Ékszerária, Manon, II. felvonás / Aria of Manon, Act 2 Nincs ékszer ennél gyönyörűbb 2\'15\" 7. Manon és Des Grieux kettőse, II. felvonás / Duet of Manon and des Grieux, Act 2 Ah, én leszek a legszebb 8\'28\" 8. Manon áriája, IV. felvonás / Aria of Manon, Act 4 Sola, perduta, abbandonata Bohémélet / La Bohème 9. Mimi áriája, I. felvonás / Aria of Mimì Sì, mi chiamo Mimì 4\'05\" 10. Mimi áriája, III. felvonás / Aria of Mimì, Act 3 Donde lieta uscì Pillangókisasszony / Madama Butterfly 11. Butterfly áriája, III. felvonás / Aria of Butterfly, Act 3 Con onor muore A Nyugat lánya / La fanciulla del West 12. Minnie áriája, I. felvonás / Aria of Minnie, Act 1 Laggiù nel Soledad ZOLTÁN KODÁLY Háry János 13. Örzse dala / Song of Örzse Szegény vagyok 2\'49\" 14. Örzse dala / Song of Örzse Hej, két tikom 1\'57\" KURT WEILL Mahagonny 15. Alabama-dal, Jenny, I. felvonás / Alabama Song, Jenny, Act 1 O show us the way 2\'41\" 16. Blues, Jenny, II. felvonás / Act 2 Maine Herren 3\'10\" [bonus track] GIACOMO PUCCINI Bohémélet / La Bohème 17. Mimi áriája, [jelenet] és kettős (Mimi, Rodolfo), I. felvonás / Aria of Mimì, [Scene] and Duet (Mimì, Rodolphe), Act 1 Úgy hívnak, hogy Mimi... Ó, te gyönyörű lányka 8\'30\" Összidő / Total time: 75\'45\" ERZSÉBET HÁZY (1929-1982) - szoprán / soprano RÓBERT ILOSFALY - tenor (7, 10, 17) LÁSZLÓ SZIGETI - tenor (11) OSZKÁR MALECZKY - bariton / baritone (7) GYÖRGY MELIS - bariton / baritone (17) ZSOLT BENDE - bariton / baritone (17) FERENC BEGÁNYI - basszus / bass (17) A Magyar Állami Operaház Női kara / Women of the Hungarian State Opera Chorus (15) A Magyar Állami Operaház Zenekara / Hungarian State Opera Orchestra (1-16) A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara / Budapest Philharmonic Orchestra (17) Vezényel / Conducted by MIKLÓS ERDÉLYI Recording Producers: Dóra Antal (1-18), István Juhász (17) Balance Engineers: János Lukács (1-5, 8-17), Judit Lukács (6-7) Recorded in 1965 (6-7), in 1968 (1-5, 8-16), in 1970 (17) Olasz (1, 2, 5, 8, 10-12), cseh (3), orosz (4), magyar (6, 7, 13, 14, 17), angol (15) és német (16) nyelven / Sung in Italian (1, 2, 5, 8-12), Czech (3), Russian (4), Hungarian (6, 7, 9, 13, 14, 17), English (15) and German (16) This compilation (P) 2003 HUNGAROTON RECORDS LTD.
HÁZY ERZSÉBET (szoprán) Nagy Magyar Énekesek CSAJKOVSZKIJ, Pjotr / TCHAIKOVSKY, Piotr (1840-1893) KODÁLY, Zoltán (1882-1967) LEONCAVALLO, Ruggiero (1858-1919) MOZART, Wolfgang Amadues (1756-1791) PUCCINI, Giacomo (1858-1924) SMETANA, Bedrich (1824-1884) WEILL, Kurt (1900-1950) WOLFGANG AMADEUS MOZART Figaro lakodalma / Le nozze di Figaro K. 492 1. Cherubino áriája, I. felvonás / Aria No. 6, Cherubino, Act 1 Non sò più cosa son 2\'26\" 2. Cherubino ariettája, II. felvonás / Arietta No. 11 of Cherubino, Act 2 Voi, che sapete 2\'45\" BEDRICH SMETANA Az eladott menyasszony / The Bartered Bride 3. Másenka áriája, III. felvonás / Aria of Marenka, Act 3 Och, jaky zal 5\'07\" PJOTR CSAJKOVSZKIJ / PIOTR TCHAIKOVSKY Anyegin / Eugene Onegin 4. Tatjána levéláriája, I. felvonás / Letter Scene, Tatiana, Act 1 Puskaj pogibnu ja RUGGIERO LEONCAVALLO Bajazzók / I Pagliacci 5. Madárdal, Nedda, I. felvonás / Aria Nedda, Act 1 Qoel fiamma 4\'09\" GIACOMO PUCCINI Manon Lescaut 6. Ékszerária, Manon, II. felvonás / Aria of Manon, Act 2 Nincs ékszer ennél gyönyörűbb 2\'15\" 7. Manon és Des Grieux kettőse, II. felvonás / Duet of Manon and des Grieux, Act 2 Ah, én leszek a legszebb 8\'28\" 8. Manon áriája, IV. felvonás / Aria of Manon, Act 4 Sola, perduta, abbandonata Bohémélet / La Bohème 9. Mimi áriája, I. felvonás / Aria of Mimì Sì, mi chiamo Mimì 4\'05\" 10. Mimi áriája, III. felvonás / Aria of Mimì, Act 3 Donde lieta uscì Pillangókisasszony / Madama Butterfly 11. Butterfly áriája, III. felvonás / Aria of Butterfly, Act 3 Con onor muore A Nyugat lánya / La fanciulla del West 12. Minnie áriája, I. felvonás / Aria of Minnie, Act 1 Laggiù nel Soledad ZOLTÁN KODÁLY Háry János 13. Örzse dala / Song of Örzse Szegény vagyok 2\'49\" 14. Örzse dala / Song of Örzse Hej, két tikom 1\'57\" KURT WEILL Mahagonny 15. Alabama-dal, Jenny, I. felvonás / Alabama Song, Jenny, Act 1 O show us the way 2\'41\" 16. Blues, Jenny, II. felvonás / Act 2 Maine Herren 3\'10\" [bonus track] GIACOMO PUCCINI Bohémélet / La Bohème 17. Mimi áriája, [jelenet] és kettős (Mimi, Rodolfo), I. felvonás / Aria of Mimì, [Scene] and Duet (Mimì, Rodolphe), Act 1 Úgy hívnak, hogy Mimi... Ó, te gyönyörű lányka 8\'30\" Összidő / Total time: 75\'45\" ERZSÉBET HÁZY (1929-1982) - szoprán / soprano RÓBERT ILOSFALY - tenor (7, 10, 17) LÁSZLÓ SZIGETI - tenor (11) OSZKÁR MALECZKY - bariton / baritone (7) GYÖRGY MELIS - bariton / baritone (17) ZSOLT BENDE - bariton / baritone (17) FERENC BEGÁNYI - basszus / bass (17) A Magyar Állami Operaház Női kara / Women of the Hungarian State Opera Chorus (15) A Magyar Állami Operaház Zenekara / Hungarian State Opera Orchestra (1-16) A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara / Budapest Philharmonic Orchestra (17) Vezényel / Conducted by MIKLÓS ERDÉLYI Recording Producers: Dóra Antal (1-18), István Juhász (17) Balance Engineers: János Lukács (1-5, 8-17), Judit Lukács (6-7) Recorded in 1965 (6-7), in 1968 (1-5, 8-16), in 1970 (17) Olasz (1, 2, 5, 8, 10-12), cseh (3), orosz (4), magyar (6, 7, 13, 14, 17), angol (15) és német (16) nyelven / Sung in Italian (1, 2, 5, 8-12), Czech (3), Russian (4), Hungarian (6, 7, 9, 13, 14, 17), English (15) and German (16) This compilation (P) 2003 HUNGAROTON RECORDS LTD.
118 telramund 2006-08-20 13:15:39
a Pillangókisasszony /1971/ kritikai visszhangjából: Magyar Nemzet Kovács János \".amiért nemcsak kell,hanem érdemes is volt felújitani a Pillangókisasszonyt,az Házy Erzsébet alakitásának személyes varázsa,átütő tehetsége...\" Nészav Rajk András \"Amiért külön kell szólni,de éppen azért külön,mert a felújitásnak legszervesebb része és legfőbb élménye az Házy Erzsébet alakitása...Cso-cso-szán a pályája csúcsáűn találja...Szebben végigélt \"Butterfly\" nem érkezett meg tragikus halálához zenedrámai szinpadainkon..\" Esti Hirlap Fodor Lajos \"Házy Erzsébet megrázó Cso cso szán,varázsos erejú szinpadi egyéniség Tökéletesen átéli és tökéletesen vetiti ki a drámai és lirai hullámzású muzsikát...\" Ha Puccini korában él és hallja Őt a Mester/ahogy hallotta Szamosi Elzát/következő operáját bizton neki irja.
a Pillangókisasszony /1971/ kritikai visszhangjából: Magyar Nemzet Kovács János \".amiért nemcsak kell,hanem érdemes is volt felújitani a Pillangókisasszonyt,az Házy Erzsébet alakitásának személyes varázsa,átütő tehetsége...\" Nészav Rajk András \"Amiért külön kell szólni,de éppen azért külön,mert a felújitásnak legszervesebb része és legfőbb élménye az Házy Erzsébet alakitása...Cso-cso-szán a pályája csúcsáűn találja...Szebben végigélt \"Butterfly\" nem érkezett meg tragikus halálához zenedrámai szinpadainkon..\" Esti Hirlap Fodor Lajos \"Házy Erzsébet megrázó Cso cso szán,varázsos erejú szinpadi egyéniség Tökéletesen átéli és tökéletesen vetiti ki a drámai és lirai hullámzású muzsikát...\" Ha Puccini korában él és hallja Őt a Mester/ahogy hallotta Szamosi Elzát/következő operáját bizton neki irja.
117 Búbánat 2006-08-20 10:32:26 [Válasz erre: 116 Búbánat 2006-08-20 10:18:24]
A Muzsika 2002. júniusi számában Fodor Géza egy hosszú elemzést írt a Hungaroton CD-n kihozott Manon Lescaut-járól, melynek alapja a magyar rádió 1962-es stúdiófelvétele. Ebből a cikkből szemelgetek: „Házy Erzsébet az abszolút Manon. Nemcsak tökéletesen átfogja a naivától a tragikus hősnőig ívelő szerep egész emberi-érzelmi fesztávolságát, de arra is képes, hogy a figurát fokozatosan kiemelje az esendően emberi szférából, s szinte szerelemistennővé - mintegy arany Aphroditévé - magasztosítsa. Az I. felvonásban tökéletesen ártatlan és természetes, de a tiszta artikuláción öntudatlanul is átüt az érzéki, szerelemre teremtetett nő hangjának vibrálása. A II. felvonás első felében mind bájos, mind kevéssé rokonszenves szeszélyeiben, affektálásában és őszinte hangjaiban egyaránt az életszeretet, az életélvezet, az élni tudás hatalmas képessége mutatkozik meg, hogy a szerelmi kettősben és az utána következő jelenetben az emberi szabadságvágy kirobbanásává váljon. Házy megformálásában Manon kicsinyessége, ékszerekhez és hiú díszekhez való ragaszkodása, Des Grieux elárulása sem vétek; Manonnak - életének ebben a stádiumában - nincsen sem erénye, sem vétke, mert számára nem létezik erkölcs, morálisan teljesen közömbös, egyetlen motívum mozgatja: az élet szabad és teljes élvezete. De a III. felvonásban katarzison megy át - megfosztva a szabadságtól megérti, hogy egyetlen megváltó erő létezik számára, a Des Grieux iránti szerelem. Az utolsó felvonásban pedig két széttartó vonalon halad az alakítás: egyrészt megrázó hitelességgel viszi végig az agónia és a halál ábrázolását, a test végzetének beteljesülését, másrészt spiritualizálódik alakja, a Szerelem szimbólumává válik. Az opera utolsó sorai Házy hangján teljes hitelességgel szólalnak meg: \"Minden bűnöm eltűnik majd a sírban, De ... szerelmünk ... örök ...\". Házy Erzsébet a maga teljességében bontja ki Manon hihetetlenül sokszínű figuráját. S azoknak a kissé elnyújtott első szótagoknak az észbontó bája! Soha még operafelvételről ilyen erotikus hangi alakítást nem hallottam. Ezt a negyvenéves rádiófelvételt hallgatva bele kell szeretnünk Manonba, s általa egy elporladt énekesnőbe. Házy méltó partnere Ilosfalvy Róbert Des Grieux szerepében…. … Ennek a régi magyar felvételnek éppen az az egyik legnagyobb értéke, hogy a hangi alakítások árnyalt kidolgozottsága, plaszticitása és kivételes elevensége szinte színpadi előadást láttat velünk. Az életszerű operaházi produkció, melynek nyomán a rádiófelvétel készült, teljesen felszívódott a vokalitásba. Ebben része van az ihlető szövegnek is. A felvétel egyik nagy értéke, hogy ma, az eredeti nyelvű operajátszás korában, megőrzi számunkra Nádasdy Kálmán kongeniális fordítását. Nem is annyira fordítás ez, mint inkább a szöveg szuverén újraköltése, de mindig a zene szellemében. Ez a szöveg legalább annyira indukálja az érzéseket, a kifejezést, mint Puccini zenéje, ezenfelül újrateremti a cselekmény korának, a 18. századi Franciaországnak levegőjét, kultúráját. Miként a darab egy évvel korábbi operaházi felújítása a színház egyik csillagórája volt, úgy a Hungaroton jóvoltából ez a rádiófelvétel is a magyar operalemez-történet egyik csillagóráját rögzíti….”
A Muzsika 2002. júniusi számában Fodor Géza egy hosszú elemzést írt a Hungaroton CD-n kihozott Manon Lescaut-járól, melynek alapja a magyar rádió 1962-es stúdiófelvétele. Ebből a cikkből szemelgetek: „Házy Erzsébet az abszolút Manon. Nemcsak tökéletesen átfogja a naivától a tragikus hősnőig ívelő szerep egész emberi-érzelmi fesztávolságát, de arra is képes, hogy a figurát fokozatosan kiemelje az esendően emberi szférából, s szinte szerelemistennővé - mintegy arany Aphroditévé - magasztosítsa. Az I. felvonásban tökéletesen ártatlan és természetes, de a tiszta artikuláción öntudatlanul is átüt az érzéki, szerelemre teremtetett nő hangjának vibrálása. A II. felvonás első felében mind bájos, mind kevéssé rokonszenves szeszélyeiben, affektálásában és őszinte hangjaiban egyaránt az életszeretet, az életélvezet, az élni tudás hatalmas képessége mutatkozik meg, hogy a szerelmi kettősben és az utána következő jelenetben az emberi szabadságvágy kirobbanásává váljon. Házy megformálásában Manon kicsinyessége, ékszerekhez és hiú díszekhez való ragaszkodása, Des Grieux elárulása sem vétek; Manonnak - életének ebben a stádiumában - nincsen sem erénye, sem vétke, mert számára nem létezik erkölcs, morálisan teljesen közömbös, egyetlen motívum mozgatja: az élet szabad és teljes élvezete. De a III. felvonásban katarzison megy át - megfosztva a szabadságtól megérti, hogy egyetlen megváltó erő létezik számára, a Des Grieux iránti szerelem. Az utolsó felvonásban pedig két széttartó vonalon halad az alakítás: egyrészt megrázó hitelességgel viszi végig az agónia és a halál ábrázolását, a test végzetének beteljesülését, másrészt spiritualizálódik alakja, a Szerelem szimbólumává válik. Az opera utolsó sorai Házy hangján teljes hitelességgel szólalnak meg: \"Minden bűnöm eltűnik majd a sírban, De ... szerelmünk ... örök ...\". Házy Erzsébet a maga teljességében bontja ki Manon hihetetlenül sokszínű figuráját. S azoknak a kissé elnyújtott első szótagoknak az észbontó bája! Soha még operafelvételről ilyen erotikus hangi alakítást nem hallottam. Ezt a negyvenéves rádiófelvételt hallgatva bele kell szeretnünk Manonba, s általa egy elporladt énekesnőbe. Házy méltó partnere Ilosfalvy Róbert Des Grieux szerepében…. … Ennek a régi magyar felvételnek éppen az az egyik legnagyobb értéke, hogy a hangi alakítások árnyalt kidolgozottsága, plaszticitása és kivételes elevensége szinte színpadi előadást láttat velünk. Az életszerű operaházi produkció, melynek nyomán a rádiófelvétel készült, teljesen felszívódott a vokalitásba. Ebben része van az ihlető szövegnek is. A felvétel egyik nagy értéke, hogy ma, az eredeti nyelvű operajátszás korában, megőrzi számunkra Nádasdy Kálmán kongeniális fordítását. Nem is annyira fordítás ez, mint inkább a szöveg szuverén újraköltése, de mindig a zene szellemében. Ez a szöveg legalább annyira indukálja az érzéseket, a kifejezést, mint Puccini zenéje, ezenfelül újrateremti a cselekmény korának, a 18. századi Franciaországnak levegőjét, kultúráját. Miként a darab egy évvel korábbi operaházi felújítása a színház egyik csillagórája volt, úgy a Hungaroton jóvoltából ez a rádiófelvétel is a magyar operalemez-történet egyik csillagóráját rögzíti….”
116 Búbánat 2006-08-20 10:18:24
Ilosfalvy Róbert egy 1985-ös Magyar Nemzet-interjúban nyilatkozott az 1961-es színháztörténeti jelentőségű Manon Lescaut-felújítás reveláció erejével ható premier előadás Des Grieux alakításáról és érintette Házy Erzsébettel való közös forró sikerük mibenlétének összetevőit. Arra a konkrét kérdésre, hogy a szemtanúk szerint Házy Erzsébettel együtt akkoriban új, szokatlan, modern színészi eszközöket hoztak be az operaszínpadra, hogyan emlékszik vissza a szerep felépítésére, így válaszolt: -Erről akkor sem tudtam sokat mondani, most sem tudok. Mindig a zenéből indulok ki, minden egyebet csak hozzáadok, úgy, ahogy a zene sugallja. A figurára ösztönösen találtam rá… Talán igen, de az ösztönösen megérzett figurákat is fel kell építeni. Házyban is, bennem is szerencsésen keveredett az ösztönösség és a tudatosság, bár ő kissé intuitívabb volt, én valamivel tudatosabb, így kiegészítettük, inspiráltuk egymást játék közben. … Kettőnk kapcsolata sokban hasonlított Manon és Des Grieux viszonyához. Egy kicsit a saját sorsunkat éltük meg a színpadon. Ezért lehetett olyan intenzív pl. a II. felvonásban az „Elbűvölsz újra”-mondat a nagy szerelmi duettből, no meg azért, mert gyönyörűen van megírva. Akárhányszor éneklem ezt a jelenetet, mindig felkavar…. Ebben az előadásban tanultam meg igazán élni a színpadon. Ekkor oldódtam fel először teljesen egy szerepben. A mű nagy lendületet adott belső, emberi és művészi fejlődésemnek, meggyorsította az érlelődési folyamatot…
Ilosfalvy Róbert egy 1985-ös Magyar Nemzet-interjúban nyilatkozott az 1961-es színháztörténeti jelentőségű Manon Lescaut-felújítás reveláció erejével ható premier előadás Des Grieux alakításáról és érintette Házy Erzsébettel való közös forró sikerük mibenlétének összetevőit. Arra a konkrét kérdésre, hogy a szemtanúk szerint Házy Erzsébettel együtt akkoriban új, szokatlan, modern színészi eszközöket hoztak be az operaszínpadra, hogyan emlékszik vissza a szerep felépítésére, így válaszolt: -Erről akkor sem tudtam sokat mondani, most sem tudok. Mindig a zenéből indulok ki, minden egyebet csak hozzáadok, úgy, ahogy a zene sugallja. A figurára ösztönösen találtam rá… Talán igen, de az ösztönösen megérzett figurákat is fel kell építeni. Házyban is, bennem is szerencsésen keveredett az ösztönösség és a tudatosság, bár ő kissé intuitívabb volt, én valamivel tudatosabb, így kiegészítettük, inspiráltuk egymást játék közben. … Kettőnk kapcsolata sokban hasonlított Manon és Des Grieux viszonyához. Egy kicsit a saját sorsunkat éltük meg a színpadon. Ezért lehetett olyan intenzív pl. a II. felvonásban az „Elbűvölsz újra”-mondat a nagy szerelmi duettből, no meg azért, mert gyönyörűen van megírva. Akárhányszor éneklem ezt a jelenetet, mindig felkavar…. Ebben az előadásban tanultam meg igazán élni a színpadon. Ekkor oldódtam fel először teljesen egy szerepben. A mű nagy lendületet adott belső, emberi és művészi fejlődésemnek, meggyorsította az érlelődési folyamatot…
115 WiseGentleman 2006-08-19 11:21:57 [Válasz erre: 114 telramund 2006-08-19 11:03:01]
Ezt a felvételt nemrég vettem meg antikvárban, tényleg fantasztikus (szégyen, hogy CD-n még nem adták ki)...
Ezt a felvételt nemrég vettem meg antikvárban, tényleg fantasztikus (szégyen, hogy CD-n még nem adták ki)...
114 telramund 2006-08-19 11:03:01
Most hallgatom a Bohémélet magyarnyelvű keresztmetszetét Házyval ,Ilosfalvyval. Nem hiszem hogy bárkik ilyen maghatóan énekelték volna a IV felvonást.Beleborzong a fájdalomba az ember...
Most hallgatom a Bohémélet magyarnyelvű keresztmetszetét Házyval ,Ilosfalvyval. Nem hiszem hogy bárkik ilyen maghatóan énekelték volna a IV felvonást.Beleborzong a fájdalomba az ember...
113 Búbánat 2006-08-18 14:06:15
Az alábbi levelet írtam az MTV szerkesztőségébe 1999-ben, amelyre mindmáig nem kaptam választ, és a kérésem tárgya azóta sem került képernyőre: Magyar Televízió Szórakoztató Műsorok Főosztálya Nemlaha György szerkesztő úr részére Budapest Szabadság tér 17 1810 Ajánlva Tisztelt Nemlaha György! Kérem engedje meg, hogy ismeretlenül is kifejezzem köszönetemet Önnek az utóbbi hetekben az MTV 2 csatornán hétköznap délelőttönként sugárzott archív felvételekből összeállított operettműsorok szerkesztéséért! Úgy gondolom, a szokásos vélekedéssel ellentétben, ez a zene mindenkit – kortól függetlenül – megérint. S inkább pozitívan, mint negatívan; de az utóbbit is elfogadom, csak a közömbösséget nem. A műfajért már nyolc éves koromtól kezdve lelkesedem, a szívemhez és a zenei érdeklődésemhez igen közel áll, ezért a rádióban csakúgy mint a televízióban (nem beszélve a színpadi produkciókról) – mondhatom – „vadászok” ezekre a régi (elsősorban az ötvenes, hatvanas, hetvenes években készült) operett – összeállításokra. Egyformán érdekelnek a stúdióban készült „konzerv” darabok, vagy az élő koncert-, gála-, operettszínházi s egyéb \"kihelyezett\" közvetítések felvételei. A tévé hőskorszakában készült fekete-fehér (később már a színes) kópiákon, mágnesszalagokon, lemezeken megőrzött archív „kincsek” különösen becsesek a számomra (bizonyára nem vagyok ezzel egyedül!), mert rajtuk keresztül sok-sok felejthetetlen művész-egyéniséget, kedvencet, hírességet viszontláthatok - újrahallhatok, köztük olyanokat is, akikről személyes élményeim ugyan nincsenek, de a kép- és hangfelvételeik révén mégis „jól” ismerem őket. Ezeknek a felvételeknek a segítségével felidézhetem a nem túl távoli gyermekkorom sok szép zenei élményét, és kedvemre nosztalgiázhatok. A másik ok, amiért e levelet írom, egy „segítségkérés”. Szeretném megkérni a tisztelt Szerkesztő Urat, hogy a TV archívumából kerüljön újra adásba egy olyan „élő” operett-felvétel, amit a legjobb tudomásom szerint az utóbbi két évtizedben egyszer sem sugárzott a televízió. Feltehetően rajtam kívül mások is szívesen megtekintenék ismét, de azoknak is élményt nyújtana, akik először látnák. Az 1970-es évek elején, ha jól emlékszem, 1972 vagy 1973 évben, a volt Zichy- palotában (Zuglóban), közönség előtt „élőben” Zeller: A madarász és Millöcker: a Dubarry c. művek rövid, keresztmetszetszerű Tv- felvételére került sor. A bedíszletezett, bekamerázott csupa tükör-csillár -díszterem közepén, jelmezekben, találkozhattunk Házy Erzsébettel és Kónya Sándorral, akik play-back technika „segítségével” eljátszották, eldalolták a két operett legszebb részleteit. (Sőt, még a valcer hangjaira, táncra is perdültek egymással!) A zenei anyagot előzőleg a rádió stúdiójában rögzítették szalagra, melyet itt a hangszórókon át hallhattunk. Mulatságos pillanatok akadtak bőven a forgatás alatt, többször is ismételni kellett egy-egy jelenetet; a kellékeseknek hason csúszva a kábelek között úgy kellett tartaniuk a nagyméretű kartonlapokat,melyre nagybetűkkel felírták a versek szövegét, hogy a két művész, ha netán elfelejtené, mi következik, a kamera optikája számára feltűnésmentesen odapillanthasson; ebből eredően az \"ilyen súgáshoz\" nem szokott operaénekeseknek voltak is problémájuk ebbből fakadóan... Házy Erzsébet egyébként maga volt a csoda! Tündöklő-ragyogó jelenség! Ilyen közelről még addig sosem láttam. Érdekes volt \"testközelből\" figyelni, hogyan dolgozik: milyen művészi fegyelemmel, alázattal, szerepére és partnerére koncentrálva \"játszik\", s közben még félszemmel a rendezői és a technikát kezelő munkatársak utasításainak is türelemmel tesz eleget! Nem semmi! Házy Erzsébet vérneli profi módon, tudomást se véve fáradságról, a közönség jelenlétéről, a fürkésző szemekről, lazán, könnyedén végezte dolgát,eleget tett az elvárásoknak. Átváltozott Madam Dubarryvá, és ő volt \"a\" postás Milka! Élményt nyújtott! Kónya Sándort először hallottam magyarul énekelni. Furcsa volt a kiejtése: olyan ízes „sarkadi”-as... Őt is nagy szeretettel vette körül mindenki, a sminkestől kezdve a kamerásokig. Látszott rajta, hogy kissé idegenül mozog a kamerák, lámpák, az intimebb beállítások közepette. De amikor megszólalt a zene és elkezdődött az érdemi munka, ami már \"élesben\" ment, egyszerre átlényegült azzá a figurává, amit ott a szemünk láttára alakított; egy idő után a play-back már semmi gondot nem okozott számára. És a hangja, ami a hangszórókon érkezett, még mindig, annyi sok év után is, csengett, magasan szárnyalt, és ő is sikeresen elvitt bennünket az operett álomvilágába, megteremtve annak illúzióját! És ez nem kevés! Színészileg, az oldott alakítás tekintetében persze Házyval nem vehette fel a versenyt... Így is nagy örömet szereztek duettjei Házyval. És hát Ádám híres belépője a Madarászból,mindenki szemébe könnyeket csalt! Azért is emlékszem erre a műsorra szívesen vissza, mert az akkori barátnőmmel én is ott voltam a felvételen! A játéktér közvetlen közelében félkör alakban, több sorban elhelyezett rokokós stílusú bársonyozott székeken foglalt helyet a közönség. Mi ketten az első sor középen ültünk, és a kamera többször is elidőzött rajtunk, miközben a felvétel alatt pásztázta a közönség reakcióját; az elkészült műsor lejátszásakor a TV-ben premier plánban viszontláthattuk magunkat a nagy művészek „árnyékában”! Kónya Sándorral néhány nappal később újra találkozhattam, igaz, ezúttal az Erkel Színházban, amikor a Lammermoori Lucia Edgar szerepét énekelte (előadás végén autogramot kaptam tőle); az elővételben vásárolt jegy mellé volt az ajándék tiszteletjegy és Meghívó az említett TV-felvételre. Házy Erzsébet a gyermekkori „szerelmem”, akihez fájdalmasan korai eltávoztával - holtában is - mind a mai napig hűséges vagyok, és a legkedvesebb énekesnőként marad meg az emlékezetemben. Ezért is örülök, akárhányszor látom - hallom őt a TV és a rádió műsoraiban, archív felvételekről. Amennyiben megtalálható még a nevezett, mintegy 35-40 perces szalag vagy kazetta az MTV archívumában, nagyon örülnék, ha a tisztelt Szerkesztő Úr módot találna arra, hogy ez a műsor annyi év után ismét sugárzásra, bemutatásra kerüljön - sokunk nagy örömére. Időközben felnőtt egy új generáció, fogékony minden szép zenére is, talán nem kiabálom el, ők is szívesen fogadnák a film műsorra tűzését! Házy Erzsébet emléke és Kónya Sándor művészete közkincs! Nem szabad elzárva, dobozban tartami! Bízom szerkesztő Úr kedvező válaszában, kérésem elintézésében! Budapest, 1999. november 29. Üdvözlettel: Aláírás, cím stb.
Az alábbi levelet írtam az MTV szerkesztőségébe 1999-ben, amelyre mindmáig nem kaptam választ, és a kérésem tárgya azóta sem került képernyőre: Magyar Televízió Szórakoztató Műsorok Főosztálya Nemlaha György szerkesztő úr részére Budapest Szabadság tér 17 1810 Ajánlva Tisztelt Nemlaha György! Kérem engedje meg, hogy ismeretlenül is kifejezzem köszönetemet Önnek az utóbbi hetekben az MTV 2 csatornán hétköznap délelőttönként sugárzott archív felvételekből összeállított operettműsorok szerkesztéséért! Úgy gondolom, a szokásos vélekedéssel ellentétben, ez a zene mindenkit – kortól függetlenül – megérint. S inkább pozitívan, mint negatívan; de az utóbbit is elfogadom, csak a közömbösséget nem. A műfajért már nyolc éves koromtól kezdve lelkesedem, a szívemhez és a zenei érdeklődésemhez igen közel áll, ezért a rádióban csakúgy mint a televízióban (nem beszélve a színpadi produkciókról) – mondhatom – „vadászok” ezekre a régi (elsősorban az ötvenes, hatvanas, hetvenes években készült) operett – összeállításokra. Egyformán érdekelnek a stúdióban készült „konzerv” darabok, vagy az élő koncert-, gála-, operettszínházi s egyéb \"kihelyezett\" közvetítések felvételei. A tévé hőskorszakában készült fekete-fehér (később már a színes) kópiákon, mágnesszalagokon, lemezeken megőrzött archív „kincsek” különösen becsesek a számomra (bizonyára nem vagyok ezzel egyedül!), mert rajtuk keresztül sok-sok felejthetetlen művész-egyéniséget, kedvencet, hírességet viszontláthatok - újrahallhatok, köztük olyanokat is, akikről személyes élményeim ugyan nincsenek, de a kép- és hangfelvételeik révén mégis „jól” ismerem őket. Ezeknek a felvételeknek a segítségével felidézhetem a nem túl távoli gyermekkorom sok szép zenei élményét, és kedvemre nosztalgiázhatok. A másik ok, amiért e levelet írom, egy „segítségkérés”. Szeretném megkérni a tisztelt Szerkesztő Urat, hogy a TV archívumából kerüljön újra adásba egy olyan „élő” operett-felvétel, amit a legjobb tudomásom szerint az utóbbi két évtizedben egyszer sem sugárzott a televízió. Feltehetően rajtam kívül mások is szívesen megtekintenék ismét, de azoknak is élményt nyújtana, akik először látnák. Az 1970-es évek elején, ha jól emlékszem, 1972 vagy 1973 évben, a volt Zichy- palotában (Zuglóban), közönség előtt „élőben” Zeller: A madarász és Millöcker: a Dubarry c. művek rövid, keresztmetszetszerű Tv- felvételére került sor. A bedíszletezett, bekamerázott csupa tükör-csillár -díszterem közepén, jelmezekben, találkozhattunk Házy Erzsébettel és Kónya Sándorral, akik play-back technika „segítségével” eljátszották, eldalolták a két operett legszebb részleteit. (Sőt, még a valcer hangjaira, táncra is perdültek egymással!) A zenei anyagot előzőleg a rádió stúdiójában rögzítették szalagra, melyet itt a hangszórókon át hallhattunk. Mulatságos pillanatok akadtak bőven a forgatás alatt, többször is ismételni kellett egy-egy jelenetet; a kellékeseknek hason csúszva a kábelek között úgy kellett tartaniuk a nagyméretű kartonlapokat,melyre nagybetűkkel felírták a versek szövegét, hogy a két művész, ha netán elfelejtené, mi következik, a kamera optikája számára feltűnésmentesen odapillanthasson; ebből eredően az \"ilyen súgáshoz\" nem szokott operaénekeseknek voltak is problémájuk ebbből fakadóan... Házy Erzsébet egyébként maga volt a csoda! Tündöklő-ragyogó jelenség! Ilyen közelről még addig sosem láttam. Érdekes volt \"testközelből\" figyelni, hogyan dolgozik: milyen művészi fegyelemmel, alázattal, szerepére és partnerére koncentrálva \"játszik\", s közben még félszemmel a rendezői és a technikát kezelő munkatársak utasításainak is türelemmel tesz eleget! Nem semmi! Házy Erzsébet vérneli profi módon, tudomást se véve fáradságról, a közönség jelenlétéről, a fürkésző szemekről, lazán, könnyedén végezte dolgát,eleget tett az elvárásoknak. Átváltozott Madam Dubarryvá, és ő volt \"a\" postás Milka! Élményt nyújtott! Kónya Sándort először hallottam magyarul énekelni. Furcsa volt a kiejtése: olyan ízes „sarkadi”-as... Őt is nagy szeretettel vette körül mindenki, a sminkestől kezdve a kamerásokig. Látszott rajta, hogy kissé idegenül mozog a kamerák, lámpák, az intimebb beállítások közepette. De amikor megszólalt a zene és elkezdődött az érdemi munka, ami már \"élesben\" ment, egyszerre átlényegült azzá a figurává, amit ott a szemünk láttára alakított; egy idő után a play-back már semmi gondot nem okozott számára. És a hangja, ami a hangszórókon érkezett, még mindig, annyi sok év után is, csengett, magasan szárnyalt, és ő is sikeresen elvitt bennünket az operett álomvilágába, megteremtve annak illúzióját! És ez nem kevés! Színészileg, az oldott alakítás tekintetében persze Házyval nem vehette fel a versenyt... Így is nagy örömet szereztek duettjei Házyval. És hát Ádám híres belépője a Madarászból,mindenki szemébe könnyeket csalt! Azért is emlékszem erre a műsorra szívesen vissza, mert az akkori barátnőmmel én is ott voltam a felvételen! A játéktér közvetlen közelében félkör alakban, több sorban elhelyezett rokokós stílusú bársonyozott székeken foglalt helyet a közönség. Mi ketten az első sor középen ültünk, és a kamera többször is elidőzött rajtunk, miközben a felvétel alatt pásztázta a közönség reakcióját; az elkészült műsor lejátszásakor a TV-ben premier plánban viszontláthattuk magunkat a nagy művészek „árnyékában”! Kónya Sándorral néhány nappal később újra találkozhattam, igaz, ezúttal az Erkel Színházban, amikor a Lammermoori Lucia Edgar szerepét énekelte (előadás végén autogramot kaptam tőle); az elővételben vásárolt jegy mellé volt az ajándék tiszteletjegy és Meghívó az említett TV-felvételre. Házy Erzsébet a gyermekkori „szerelmem”, akihez fájdalmasan korai eltávoztával - holtában is - mind a mai napig hűséges vagyok, és a legkedvesebb énekesnőként marad meg az emlékezetemben. Ezért is örülök, akárhányszor látom - hallom őt a TV és a rádió műsoraiban, archív felvételekről. Amennyiben megtalálható még a nevezett, mintegy 35-40 perces szalag vagy kazetta az MTV archívumában, nagyon örülnék, ha a tisztelt Szerkesztő Úr módot találna arra, hogy ez a műsor annyi év után ismét sugárzásra, bemutatásra kerüljön - sokunk nagy örömére. Időközben felnőtt egy új generáció, fogékony minden szép zenére is, talán nem kiabálom el, ők is szívesen fogadnák a film műsorra tűzését! Házy Erzsébet emléke és Kónya Sándor művészete közkincs! Nem szabad elzárva, dobozban tartami! Bízom szerkesztő Úr kedvező válaszában, kérésem elintézésében! Budapest, 1999. november 29. Üdvözlettel: Aláírás, cím stb.
112 muzsika 2006-08-18 10:15:00 [Válasz erre: 111 Búbánat 2006-08-18 10:05:38]
Búbánat! Nagyon köszönöm ezeket a szép sorokat.
Búbánat! Nagyon köszönöm ezeket a szép sorokat.
111 Búbánat 2006-08-18 10:05:38 [Válasz erre: 95 Búbánat 2006-08-07 13:13:08]
Olyan szépen búcsúzik Szokolay Sándor Házy Erzsébettől! Úgy gondoltam, hogy a Muzsikában 1983 januárjában megjelent nekrológ (a zeneszerző kézírásos soraival tördelte be a cikket a szerkesztő) teljes szövegét idemásolom: Torokszorító fájdalmas tanulság elröppenésed, Te: magasban szárnyaló, mámorosan tündöklő Énekesmadár! A Színház szülötte, káprázatos jelensége voltál, mert repülésre születtél, pályád az eget hasította. Ámulatba ejtettél repertoároddal, mert nemcsak megtanultad, elénekelted szerepeidet, hanem kerested megfejtésüket, (s saját szavaiddal:) „ki is találtad őket!”. A Poppea, Pamina, Mimi, Cso-cso-szán, Manon, Nedda szerepei között egy-egy új arcot, megoldást és felfedezést csodálhattunk. Mi zeneszerzők az új magyar opera alkotási lázában jelenítő, képzetkeltő és megelevenítő erőt kaptunk Tőled! Siker járt nyomodban. A mélyrepülésre, az átrendezhető élet nyugodt biztonságára nemigen maradt erőd és segítő reménységed. Ezért nem küzdöttél a betegség ellen, ezért volt bátorságod a halálváró kihívásra: mert nem volt többé maradásod! Ó, Opheliám, Delilám: „oda vagy, ím, oda!” De sokszor énekelted a „Vérnász” egyik záró-jelenetében: ….” Elválásunk nem lehet csak halálom után!” Így igaz! Szokolay Sándor
Olyan szépen búcsúzik Szokolay Sándor Házy Erzsébettől! Úgy gondoltam, hogy a Muzsikában 1983 januárjában megjelent nekrológ (a zeneszerző kézírásos soraival tördelte be a cikket a szerkesztő) teljes szövegét idemásolom: Torokszorító fájdalmas tanulság elröppenésed, Te: magasban szárnyaló, mámorosan tündöklő Énekesmadár! A Színház szülötte, káprázatos jelensége voltál, mert repülésre születtél, pályád az eget hasította. Ámulatba ejtettél repertoároddal, mert nemcsak megtanultad, elénekelted szerepeidet, hanem kerested megfejtésüket, (s saját szavaiddal:) „ki is találtad őket!”. A Poppea, Pamina, Mimi, Cso-cso-szán, Manon, Nedda szerepei között egy-egy új arcot, megoldást és felfedezést csodálhattunk. Mi zeneszerzők az új magyar opera alkotási lázában jelenítő, képzetkeltő és megelevenítő erőt kaptunk Tőled! Siker járt nyomodban. A mélyrepülésre, az átrendezhető élet nyugodt biztonságára nemigen maradt erőd és segítő reménységed. Ezért nem küzdöttél a betegség ellen, ezért volt bátorságod a halálváró kihívásra: mert nem volt többé maradásod! Ó, Opheliám, Delilám: „oda vagy, ím, oda!” De sokszor énekelted a „Vérnász” egyik záró-jelenetében: ….” Elválásunk nem lehet csak halálom után!” Így igaz! Szokolay Sándor
110 telramund 2006-08-17 14:51:14 [Válasz erre: 109 Búbánat 2006-08-17 10:07:25]
miért kellett szinte a felismerhetetlenségig elváltoztatott arcot mintázni Házyról?! a föld egyik legszebb női arcáról
miért kellett szinte a felismerhetetlenségig elváltoztatott arcot mintázni Házyról?! a föld egyik legszebb női arcáról
109 Búbánat 2006-08-17 10:07:25 [Válasz erre: 108 telramund 2006-08-16 22:05:50]
Ez így van, bosszankodom is eleget miatta; de nemcsak a fényképen kivehetetlenek a vonások, hanem élőben is megtapasztaltam ezt, amikor bent az Opera oldalsó lépcsőházában odamegyek egészen közel a plasztikákhoz. Szép, szép, hogy ott van a falon, de miért kellett szinte a felismerhetetlenségig elváltoztatott arcot mintázni Házyról?!
Ez így van, bosszankodom is eleget miatta; de nemcsak a fényképen kivehetetlenek a vonások, hanem élőben is megtapasztaltam ezt, amikor bent az Opera oldalsó lépcsőházában odamegyek egészen közel a plasztikákhoz. Szép, szép, hogy ott van a falon, de miért kellett szinte a felismerhetetlenségig elváltoztatott arcot mintázni Házyról?!
108 telramund 2006-08-16 22:05:50 [Válasz erre: 107 Búbánat 2006-08-16 13:27:53]
Kár,hogy felismerhetetlen!
Kár,hogy felismerhetetlen!
107 Búbánat 2006-08-16 13:27:53
[url]http://www.theater.hu/index.php?mode=hirek&sorozat_id=1167&sub=sorozat&id=1167&page=0;Házy Erzséber reliefjének avatása[/url] A Magyar Állami Operaház Hajós utca felőli, III. emeleti oldalbejáratánál Házy Erzsébet reliefjét avatták 2004. november 19-én. Avatóbeszédet a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója, Petrovics Emil mondott. A relief Molnár Péter Salamon keramikus alkotása (adományozója Varasdy Frigyesné Horváth Ágnes).
[url]http://www.theater.hu/index.php?mode=hirek&sorozat_id=1167&sub=sorozat&id=1167&page=0;Házy Erzséber reliefjének avatása[/url] A Magyar Állami Operaház Hajós utca felőli, III. emeleti oldalbejáratánál Házy Erzsébet reliefjét avatták 2004. november 19-én. Avatóbeszédet a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója, Petrovics Emil mondott. A relief Molnár Péter Salamon keramikus alkotása (adományozója Varasdy Frigyesné Horváth Ágnes).
106 Búbánat 2006-08-13 22:39:52 [Válasz erre: 103 bemaria 2006-08-12 11:27:14]
Megvan az időpont: 23-án, 20.03-kor a Petőfin! Operasztárok - operett álarcban - Házy Erzsébet - Ruitner Sándor műsora. Szerkesztő: Schubert Ferenc (Előtte 19.20-tól Huszka Jenő operettjeiből I. rész. Abban Ilosfalvy Róbert négy részletet énekel a Bob hercegből!)
Megvan az időpont: 23-án, 20.03-kor a Petőfin! Operasztárok - operett álarcban - Házy Erzsébet - Ruitner Sándor műsora. Szerkesztő: Schubert Ferenc (Előtte 19.20-tól Huszka Jenő operettjeiből I. rész. Abban Ilosfalvy Róbert négy részletet énekel a Bob hercegből!)
105 Búbánat 2006-08-13 12:12:58
Ezt a TV archívumában találtam: 1978.07.06 Egy hang és néhány maszk Házy Erzsébet műsora Zenés portréfilm Házy Erzsébet operaénekesről. Riportalany: Házy Erzsébet operaénekes; Kórodi András karmester Riporter, müsorvezető: Antal Imre Szerkesztö: Ruitner Sándor 1. Johann Strauss: A denevér - operett, Adél dala /Házy Erzsébet/. Antal Imre műsorvezető Kórodi András karmesterrel és Házy Erzsébettel beszélget a művésznő pályafutásáról, A denevér Adél szerepéről, szerepformálásáról, az eddig játszott negyven szerepéről, az ügyszeretetről, a zeneszerzőkről, Carmen hangfekvéséről. Házy Erzsébet Kórodi András segítségével főleg operákból összeállított műsora következik. 2. Purcell: Dido és Aeneas - Dido áriája /Házy Erzsébet/. 3. Gluck: Orfeusz - Ámor áriája /Házy Erzsébet/. 4. Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló - Serpina áriája /Házy Erzsébet/. 5. Mozart: Figaro házassága - Cherubino áriája /Házy Erzsébet/. 6. Gounod: Faust - Margit áriái: A thulei király balladája; Ékszerária /Házy Erzsébet/. 7. Puccini: Manon Lescaut - Manon áriája /Házy Erzsébet/. 8. Ránki György: Az ember tragédiája - Éva és az Úr hangja /Házy Erzsébet/. 9. Szokolay Sándor: Anakreoni dalok /Házy Erzsébet/. 10. Gershwin: Porgy és Bess - Bess bölcsődala /Házy Erzsébet/. 11. Bizet: Carmen - Carmen kártyaáriája /Házy Erzsébet/. 12. Kodály Zoltán: Rossz feleség /Házy Erzsébet két szerepben (anya-lánya) énekel és táncol a férfi tánckarral/. 13. Petrovics Emil: Lysistrate /Házy Erzsébet egy vegyes kórussal énekel/.
Ezt a TV archívumában találtam: 1978.07.06 Egy hang és néhány maszk Házy Erzsébet műsora Zenés portréfilm Házy Erzsébet operaénekesről. Riportalany: Házy Erzsébet operaénekes; Kórodi András karmester Riporter, müsorvezető: Antal Imre Szerkesztö: Ruitner Sándor 1. Johann Strauss: A denevér - operett, Adél dala /Házy Erzsébet/. Antal Imre műsorvezető Kórodi András karmesterrel és Házy Erzsébettel beszélget a művésznő pályafutásáról, A denevér Adél szerepéről, szerepformálásáról, az eddig játszott negyven szerepéről, az ügyszeretetről, a zeneszerzőkről, Carmen hangfekvéséről. Házy Erzsébet Kórodi András segítségével főleg operákból összeállított műsora következik. 2. Purcell: Dido és Aeneas - Dido áriája /Házy Erzsébet/. 3. Gluck: Orfeusz - Ámor áriája /Házy Erzsébet/. 4. Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló - Serpina áriája /Házy Erzsébet/. 5. Mozart: Figaro házassága - Cherubino áriája /Házy Erzsébet/. 6. Gounod: Faust - Margit áriái: A thulei király balladája; Ékszerária /Házy Erzsébet/. 7. Puccini: Manon Lescaut - Manon áriája /Házy Erzsébet/. 8. Ránki György: Az ember tragédiája - Éva és az Úr hangja /Házy Erzsébet/. 9. Szokolay Sándor: Anakreoni dalok /Házy Erzsébet/. 10. Gershwin: Porgy és Bess - Bess bölcsődala /Házy Erzsébet/. 11. Bizet: Carmen - Carmen kártyaáriája /Házy Erzsébet/. 12. Kodály Zoltán: Rossz feleség /Házy Erzsébet két szerepben (anya-lánya) énekel és táncol a férfi tánckarral/. 13. Petrovics Emil: Lysistrate /Házy Erzsébet egy vegyes kórussal énekel/.
104 Búbánat 2006-08-12 19:23:22 [Válasz erre: 103 bemaria 2006-08-12 11:27:14]
Ruitner Sándor készített már megemlékező műsort korábban is Házy Erzsébetről, felvételeivel illusztrálva az énekesnő művészetét pályája tükrében. Ezeket mind kazettára vettem.
Ruitner Sándor készített már megemlékező műsort korábban is Házy Erzsébetről, felvételeivel illusztrálva az énekesnő művészetét pályája tükrében. Ezeket mind kazettára vettem.
103 bemaria 2006-08-12 11:27:14 [Válasz erre: 102 Búbánat 2006-08-10 10:39:11]
De jó! Arra nagyon kíváncsi vagyok!
De jó! Arra nagyon kíváncsi vagyok!
102 Búbánat 2006-08-10 10:39:11
Operasztárok operett álarcban című rádiós sorozatműsor egyik következő adásában - hallhattuk tegnap Ruitner Sándortól az Udvardy Tibor művészetét bemutató öszzeállításban - Házy Erzsébet portréja áll majd.
Operasztárok operett álarcban című rádiós sorozatműsor egyik következő adásában - hallhattuk tegnap Ruitner Sándortól az Udvardy Tibor művészetét bemutató öszzeállításban - Házy Erzsébet portréja áll majd.
101 Búbánat 2006-08-08 09:12:03
[url]http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foto/farkasreti/hazy.html;Farkasrét[/url] - ha utam a temetőbe vezet, soha el nem mulasztom, hogy meg ne álljak sírja előtt...
[url]http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foto/farkasreti/hazy.html;Farkasrét[/url] - ha utam a temetőbe vezet, soha el nem mulasztom, hogy meg ne álljak sírja előtt...
100 muzsika 2006-08-07 13:38:33
100.
100.
99 muzsika 2006-08-07 13:38:23
99.
99.
98 muzsika 2006-08-07 13:23:42 [Válasz erre: 97 Búbánat 2006-08-07 13:15:55]
Házy Erzsébetet színpadon - koromnál fogva - sajnos nem láthattam, de édesanyám sokszor látta egyik legendás szerepében, a Manon Lescaut-ban, Ilosfalvy partnereként. Az ő elbeszéléséből tudom, milyen hatalmas egyéniség volt.
Házy Erzsébetet színpadon - koromnál fogva - sajnos nem láthattam, de édesanyám sokszor látta egyik legendás szerepében, a Manon Lescaut-ban, Ilosfalvy partnereként. Az ő elbeszéléséből tudom, milyen hatalmas egyéniség volt.
97 Búbánat 2006-08-07 13:15:55
Ötvös Csaba baritonista a Népszava munkatársa, Kurcz Béla arra vonatkozó kérdésére, hogy van-e épkézláb magyarázat a halála előtti mellőzésre, tehetsége nélkülözésére, a következőket felelte: az utolsó évben (1982) már fizikailag is megroppant. Ez akkor mutatkozott meg igazán, amikor kiderült, milyen súlyos betegség (májzsugor; az áttételekről még nem lehetett mit tudni) leselkedik rá. De már évekkel előbb a ’70-es évek közepén kapott ő akkorát a Dalszínház vezetőségétől jobbról is meg balról is, hogy azt nem volt könnyű kiállni. Aztán szerepei is lekerültek a repertoárról… - pedig ő nem játszott a színpadon. A szemünk láttára égett el a szerepek megformálása közben nap mint nap, nemcsak a szívét és lelkét, de a testét, egész lényét feláldozta minden egyes alakításáért. Egy nagybirtokos volt hangban, tehetségben, jelentős vagyont örökölt, amit lassan, felélt az évek múlásával.” Kurcz Béla –Népszava, 2004, október 2.
Ötvös Csaba baritonista a Népszava munkatársa, Kurcz Béla arra vonatkozó kérdésére, hogy van-e épkézláb magyarázat a halála előtti mellőzésre, tehetsége nélkülözésére, a következőket felelte: az utolsó évben (1982) már fizikailag is megroppant. Ez akkor mutatkozott meg igazán, amikor kiderült, milyen súlyos betegség (májzsugor; az áttételekről még nem lehetett mit tudni) leselkedik rá. De már évekkel előbb a ’70-es évek közepén kapott ő akkorát a Dalszínház vezetőségétől jobbról is meg balról is, hogy azt nem volt könnyű kiállni. Aztán szerepei is lekerültek a repertoárról… - pedig ő nem játszott a színpadon. A szemünk láttára égett el a szerepek megformálása közben nap mint nap, nemcsak a szívét és lelkét, de a testét, egész lényét feláldozta minden egyes alakításáért. Egy nagybirtokos volt hangban, tehetségben, jelentős vagyont örökölt, amit lassan, felélt az évek múlásával.” Kurcz Béla –Népszava, 2004, október 2.
96 Búbánat 2006-08-07 13:13:31
Nehéz ma már kihámozni a legendákból, a szóbeszédekből, a pletykákból, mennyire volt vehemens a magánéletében. Számos férfihez fűzte szoros kapcsolat, aki neve a színpadok világából ismert. Első férje Gál Gábor volt, aki a Honvéd művészegyüttes után később külföldön kereste a boldogulást, s próbált meg igazi tenorista lenni… Ilosfalvy Róberttel hosszú éveket töltöttek együtt; bimbózó kapcsolatuk a Rádió Dalszínháza égisze alatt 1958-ban felvett első közös stúdiófelvételük, Kemény Egon: Komáromi farsang c. operettének stúdiófelvételének idejére datálható, melyben Ilosfalvy Csokonait, a költőt, Házy Lillát, a nagy szerelmet személyesítette és formálta meg. Ez a magas hőfok tovább élt közöttük, ami aztán ugyanebben az évben a rádióban készült Offenbach-daljáték, A Fortunió dala felvételének időszakában szerelemben teljesedett ki. Aztán a viharos szerelmük, amit a közönség is megtapasztalhatott például egy-egy Manon Lescaut, Bohémélet vagy Cigánybáró előadáson, amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen is ért végett. Kapcsolatukra is végzetes volt azonban az a gázolás, amelyről az előbb - más szövegkörnyezetben, és cáfolva Házy vétkességét - már említést tettem. A mendemonda szerint az Operaház Klubjában (ma Belcanto Étterem) folyó heves kártyaparti hirtelen végeztével már- már színpadra kívánkozóan történt: az ismert tenor kirohant, majd autójába pattanva elszáguldott, s Budán egy idős gyalogost ütött el. Egy kerek esztendeig volt a rács mögött. Még az a hír is járta, hogy valójában ketten ültek a kocsiban, s ő csak magára vállalta a balesetet. Mire letelt büntetése, már semmi sem volt a régi. A második házasság Darvas Ivánhoz kötődik. (Még amerikai vendégszereplésen is jártak együtt 1972-ben), és sok keserűséggel és tüskékkel végződött. A nálánál jóval fiatalabb Ötvös Csaba operaénekes utolsó éveinek közvetlen társa volt egy évtizeden át.
Nehéz ma már kihámozni a legendákból, a szóbeszédekből, a pletykákból, mennyire volt vehemens a magánéletében. Számos férfihez fűzte szoros kapcsolat, aki neve a színpadok világából ismert. Első férje Gál Gábor volt, aki a Honvéd művészegyüttes után később külföldön kereste a boldogulást, s próbált meg igazi tenorista lenni… Ilosfalvy Róberttel hosszú éveket töltöttek együtt; bimbózó kapcsolatuk a Rádió Dalszínháza égisze alatt 1958-ban felvett első közös stúdiófelvételük, Kemény Egon: Komáromi farsang c. operettének stúdiófelvételének idejére datálható, melyben Ilosfalvy Csokonait, a költőt, Házy Lillát, a nagy szerelmet személyesítette és formálta meg. Ez a magas hőfok tovább élt közöttük, ami aztán ugyanebben az évben a rádióban készült Offenbach-daljáték, A Fortunió dala felvételének időszakában szerelemben teljesedett ki. Aztán a viharos szerelmük, amit a közönség is megtapasztalhatott például egy-egy Manon Lescaut, Bohémélet vagy Cigánybáró előadáson, amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen is ért végett. Kapcsolatukra is végzetes volt azonban az a gázolás, amelyről az előbb - más szövegkörnyezetben, és cáfolva Házy vétkességét - már említést tettem. A mendemonda szerint az Operaház Klubjában (ma Belcanto Étterem) folyó heves kártyaparti hirtelen végeztével már- már színpadra kívánkozóan történt: az ismert tenor kirohant, majd autójába pattanva elszáguldott, s Budán egy idős gyalogost ütött el. Egy kerek esztendeig volt a rács mögött. Még az a hír is járta, hogy valójában ketten ültek a kocsiban, s ő csak magára vállalta a balesetet. Mire letelt büntetése, már semmi sem volt a régi. A második házasság Darvas Ivánhoz kötődik. (Még amerikai vendégszereplésen is jártak együtt 1972-ben), és sok keserűséggel és tüskékkel végződött. A nálánál jóval fiatalabb Ötvös Csaba operaénekes utolsó éveinek közvetlen társa volt egy évtizeden át.
95 Búbánat 2006-08-07 13:13:08
Szokolay Sándor zeneszerző, akinek Vérnászát sokszor énekelte, így búcsúzott tőle: „Torokszorító fájdalmas tanulság elröppenésed, Te magasban szárnyaló, mámorosan tündöklő Énekesmadár! A Színház szülötte, káprázatos jelensége voltál, mert repülésre születtél, pályád az eget hasította… A mélyrepülésre, az átrendezhető élet nyugodt biztonságára nemigen maradt erőd és segítő reménységed. Ezért nem küzdöttél a betegség ellen, ezért volt bátorságod a halálváró kihívásra, mert nem volt többé maradásod!” De a hangja velünk maradt…
Szokolay Sándor zeneszerző, akinek Vérnászát sokszor énekelte, így búcsúzott tőle: „Torokszorító fájdalmas tanulság elröppenésed, Te magasban szárnyaló, mámorosan tündöklő Énekesmadár! A Színház szülötte, káprázatos jelensége voltál, mert repülésre születtél, pályád az eget hasította… A mélyrepülésre, az átrendezhető élet nyugodt biztonságára nemigen maradt erőd és segítő reménységed. Ezért nem küzdöttél a betegség ellen, ezért volt bátorságod a halálváró kihívásra, mert nem volt többé maradásod!” De a hangja velünk maradt…
94 Búbánat 2006-08-07 13:12:42
Szeghalmi Elemér: Operisták, írók és alkotások – Új Ember, 2001. Tündérország földi követe – Házy Erzsébet „Az edinburghi Operaház előtt kisebb csődület támadt 1973 nyarán, a délutáni órákban. A csontos, szikár és vöröses hajú skót férfiak csoportja egy szőke hölgyet bámult kitartóan, aki egy emeleti busz felső traktusában ült, és kifelé nézett az ablakon. A nő határozottan szép volt> feltűnően finom vonásokkal és hamisítatlan öntudattal felruházva, amely csak a szépek felső rétegének kiváltsága. Egy idő után leszállt a már majdnem kiürült buszból és eltűnt a színház bejárójában.” Ezekkel a mondatokkal kezdi írását Házy Erzsébetről a szerző… És mivel fejezi be az életút krónikáját? „ Házy Erzsébetnek – aki az üstökös szárnyalásával tűnt föl pályáján – rendkívül sok irigye és rosszakarója akadt a szakmai vezetői kívül is. Ők terjesztették a sok megalapozatlan hírt és pletykát a sikeres művésznőről, csak hogy ártsanak neki. Nem volt igaz, az a híresztelés sem, hogy annak idején ő gázolt a Budakeszi úton azon az esős napon és Ilosfalvy Róbert csak lovagi szolgálatból vállalta magára a tettet. Felgyorsuló folyamatként: fizikai és lelki tényezők hatására Házy Erzsébet súlyosan megbetegedett. A fogyatkozó egészség és lelkierő állapotában is szembe tudott nézni a valósággal: csöndes rezignációval jegyezte meg betegágyán, hogy a dalszínház 80-as évek elején történő átépítése rossz időszakban történik, mert így még az sem adatik meg számára, hogy az Opera díszes előcsarnokából kísérjék utolsó útjára, mint a színház annyi kiemelkedő művészét. Halála őszinte és mély megrendülést keltett a hazai művészvilágban. Az Erkel Színház előcsarnokában ravatalozták fül, a megjelent óriási tömeg nagy része kívül rekedt az épületen. Mihály András akkori igazgató búcsúbeszédének első mondatát Bornemissza Péter XVÍ. századi író -. prédikátortól kölcsönözte: ’Virág az ember…’ Erre a színes és különleges értékű virágra azonban alig-alig vigyáztak azok, akiknek ez nemzeti és művészi szempontból is tisztük s kötelességük lett volna.” - fejezi be Házy Erzsébetről írt tartalmas, hosszú esszéjét Szeghalmi Elemér.
Szeghalmi Elemér: Operisták, írók és alkotások – Új Ember, 2001. Tündérország földi követe – Házy Erzsébet „Az edinburghi Operaház előtt kisebb csődület támadt 1973 nyarán, a délutáni órákban. A csontos, szikár és vöröses hajú skót férfiak csoportja egy szőke hölgyet bámult kitartóan, aki egy emeleti busz felső traktusában ült, és kifelé nézett az ablakon. A nő határozottan szép volt> feltűnően finom vonásokkal és hamisítatlan öntudattal felruházva, amely csak a szépek felső rétegének kiváltsága. Egy idő után leszállt a már majdnem kiürült buszból és eltűnt a színház bejárójában.” Ezekkel a mondatokkal kezdi írását Házy Erzsébetről a szerző… És mivel fejezi be az életút krónikáját? „ Házy Erzsébetnek – aki az üstökös szárnyalásával tűnt föl pályáján – rendkívül sok irigye és rosszakarója akadt a szakmai vezetői kívül is. Ők terjesztették a sok megalapozatlan hírt és pletykát a sikeres művésznőről, csak hogy ártsanak neki. Nem volt igaz, az a híresztelés sem, hogy annak idején ő gázolt a Budakeszi úton azon az esős napon és Ilosfalvy Róbert csak lovagi szolgálatból vállalta magára a tettet. Felgyorsuló folyamatként: fizikai és lelki tényezők hatására Házy Erzsébet súlyosan megbetegedett. A fogyatkozó egészség és lelkierő állapotában is szembe tudott nézni a valósággal: csöndes rezignációval jegyezte meg betegágyán, hogy a dalszínház 80-as évek elején történő átépítése rossz időszakban történik, mert így még az sem adatik meg számára, hogy az Opera díszes előcsarnokából kísérjék utolsó útjára, mint a színház annyi kiemelkedő művészét. Halála őszinte és mély megrendülést keltett a hazai művészvilágban. Az Erkel Színház előcsarnokában ravatalozták fül, a megjelent óriási tömeg nagy része kívül rekedt az épületen. Mihály András akkori igazgató búcsúbeszédének első mondatát Bornemissza Péter XVÍ. századi író -. prédikátortól kölcsönözte: ’Virág az ember…’ Erre a színes és különleges értékű virágra azonban alig-alig vigyáztak azok, akiknek ez nemzeti és művészi szempontból is tisztük s kötelességük lett volna.” - fejezi be Házy Erzsébetről írt tartalmas, hosszú esszéjét Szeghalmi Elemér.
93 Búbánat 2006-08-07 13:12:12
„Mindent elkövetett a szerep tökéletes megvalósításáért. Egyszer azt mondta: - Nem tudjátok, milyen éjszakákon át sírva küszködni egy alakítással.” „Szeretett ’renitenskedni’. Jó példa erre a következő eset: abban az időben az emberek nemigen vállalták, hogy vallásosak, de körmeneten azért részt vettek. Erzsébet egyik alkalommal kijelentette: - Majd meglátjátok, hogy ott leszek én is! Ott is volt, nem is álcázta magát különösebben. Az emberek szinte újjal mutogattak rá: - Nézd, ott megy Házy Erzsébet!” Forrás: Varasdy Frigyesné I. Horváth Ágnes: Házy Erzsébet (Accordia Kiadó, 2. bővített kiadás), 2004.
„Mindent elkövetett a szerep tökéletes megvalósításáért. Egyszer azt mondta: - Nem tudjátok, milyen éjszakákon át sírva küszködni egy alakítással.” „Szeretett ’renitenskedni’. Jó példa erre a következő eset: abban az időben az emberek nemigen vállalták, hogy vallásosak, de körmeneten azért részt vettek. Erzsébet egyik alkalommal kijelentette: - Majd meglátjátok, hogy ott leszek én is! Ott is volt, nem is álcázta magát különösebben. Az emberek szinte újjal mutogattak rá: - Nézd, ott megy Házy Erzsébet!” Forrás: Varasdy Frigyesné I. Horváth Ágnes: Házy Erzsébet (Accordia Kiadó, 2. bővített kiadás), 2004.
92 Búbánat 2006-08-07 13:11:32
Ugyanebből a kiadványból valóak a következő idézetek: „Humor: Valószínűleg unta a sok faggatást: - Mi a szerepálma? Azt felelte: - Radames! Az ’Éjféli operabemutató’ című rádiókabaréban ő volt Ödönke! - ’Mama fogjál nekem békát…’ I.Horváth Ágnes írja könyvében. „Meg akarta mutatni, hogy nem csak angyalka, tündérke, ördög is tud lenni…..: - Egy Fáni nevű kis csónak vagyok, és sodródom a tengeren – mondta egyszer, gondolom szelídebb időszakában. Ebből a mondatból jól látszik, hogyan is érzett önmagával kapcsolatban.” „Édesanyja mesélte egy interjúban: – Nagyon jó kislány volt. Ha volt három szem cukorkája, vagy valamiből több volt neki, mint másnak, akkor rögtön szétosztotta a sajátját testvérei között. Mikor Ilonka lányom nagyon beteg lett, Svájcban kezeltette, minden költséget ő vállalt. Családját később is rendszeresen támogatta anyagilag. Mikor már igen beteg volt, akkor is azért aggódott, hogy megkapják-e majd az örökséget utána.” „Volt, akinek lakást szerzett, volt, akinek munkát. Minden kínálkozó alkalmat megragadott, hogy segítsen az embereken. A rajta lévő ruhát is odaadta volna bárkinek, Ha megdicsérték óráját, nyakláncát, fülbevalóját, már vette is le: - Tetszik? A tiéd.”
Ugyanebből a kiadványból valóak a következő idézetek: „Humor: Valószínűleg unta a sok faggatást: - Mi a szerepálma? Azt felelte: - Radames! Az ’Éjféli operabemutató’ című rádiókabaréban ő volt Ödönke! - ’Mama fogjál nekem békát…’ I.Horváth Ágnes írja könyvében. „Meg akarta mutatni, hogy nem csak angyalka, tündérke, ördög is tud lenni…..: - Egy Fáni nevű kis csónak vagyok, és sodródom a tengeren – mondta egyszer, gondolom szelídebb időszakában. Ebből a mondatból jól látszik, hogyan is érzett önmagával kapcsolatban.” „Édesanyja mesélte egy interjúban: – Nagyon jó kislány volt. Ha volt három szem cukorkája, vagy valamiből több volt neki, mint másnak, akkor rögtön szétosztotta a sajátját testvérei között. Mikor Ilonka lányom nagyon beteg lett, Svájcban kezeltette, minden költséget ő vállalt. Családját később is rendszeresen támogatta anyagilag. Mikor már igen beteg volt, akkor is azért aggódott, hogy megkapják-e majd az örökséget utána.” „Volt, akinek lakást szerzett, volt, akinek munkát. Minden kínálkozó alkalmat megragadott, hogy segítsen az embereken. A rajta lévő ruhát is odaadta volna bárkinek, Ha megdicsérték óráját, nyakláncát, fülbevalóját, már vette is le: - Tetszik? A tiéd.”
91 Búbánat 2006-08-07 13:10:33
Ismét ugrás, ezúttal Házy Erzsébet önmagáról vall, a kezdetekre így emlékszik: „Énektanulásommal, az énekléssel kapcsolatban sem tiltás, sem kényszerítés nem volt szüleim részéről. Olvasni is azt olvastam, ami csak tetszett. Már fél éve az Operaház tagja voltam, de a család még nem tudta. Egyszer séta közben vette észre apám, hogy egy plakáton a nevem szerepel. Így tudta meg végül. Meghívtam őket az előadásomra. Utána apám se jót, s rosszat nem mondott. Tudomásul vette, hogy operaénekesnő lettem.” Forrás: Varasdy Frigyesné I. Horváth Ágnes: Házy Erzsébet (Accordia Kiadó, 2. bővített kiadás), 2004.
Ismét ugrás, ezúttal Házy Erzsébet önmagáról vall, a kezdetekre így emlékszik: „Énektanulásommal, az énekléssel kapcsolatban sem tiltás, sem kényszerítés nem volt szüleim részéről. Olvasni is azt olvastam, ami csak tetszett. Már fél éve az Operaház tagja voltam, de a család még nem tudta. Egyszer séta közben vette észre apám, hogy egy plakáton a nevem szerepel. Így tudta meg végül. Meghívtam őket az előadásomra. Utána apám se jót, s rosszat nem mondott. Tudomásul vette, hogy operaénekesnő lettem.” Forrás: Varasdy Frigyesné I. Horváth Ágnes: Házy Erzsébet (Accordia Kiadó, 2. bővített kiadás), 2004.
90 Búbánat 2006-08-07 13:08:56 [Válasz erre: 88 telramund 2006-08-06 19:13:02]
Zempléni Mária Nálad konkrétabban fogalmaz: „Utolsó közös fellépésünk a Köpenyben lett volna. Végig is próbáltuk. Nekem úgy tűnt, hogy ő egyre kevesebb kedvvel, hittel és lelkesedéssel működött közre, végül már alig-alig. Talán siratta a primadonnaságot, és elviselhetetlen lett számára a sok gyönyörű főszerep után ezt játszani. A főpróbán be is következett a teljes összeomlás, és ezt a szerepet is elvették tőle, pedig eleinte nagyon örült neki, hogy újra színpadra léphet. Hiszen ez volt az élete.” Forrás: Varasdy Frigyesné I. Horváth Ágnes: Házy Erzsébet (Accordia Kiadó, 2. bővített kiadás), 2004.
Zempléni Mária Nálad konkrétabban fogalmaz: „Utolsó közös fellépésünk a Köpenyben lett volna. Végig is próbáltuk. Nekem úgy tűnt, hogy ő egyre kevesebb kedvvel, hittel és lelkesedéssel működött közre, végül már alig-alig. Talán siratta a primadonnaságot, és elviselhetetlen lett számára a sok gyönyörű főszerep után ezt játszani. A főpróbán be is következett a teljes összeomlás, és ezt a szerepet is elvették tőle, pedig eleinte nagyon örült neki, hogy újra színpadra léphet. Hiszen ez volt az élete.” Forrás: Varasdy Frigyesné I. Horváth Ágnes: Házy Erzsébet (Accordia Kiadó, 2. bővített kiadás), 2004.
89 Búbánat 2006-08-06 22:14:18 [Válasz erre: 88 telramund 2006-08-06 19:13:02]
Szerintem, csak nyugodtan írd le,amit tudsz róla, feltéve, ha megalapozott; nem hinném, hogy Házy Erzsébet haló poraiban ártana is valakinek, az igazságok utólagos kimondásával róla. Ha neki volt mersze életében erre, akkor mit fél ezzel az utókor?! Persze, halála után sok pletyka elterjedt róla, ami között sok volt a féligazság, a legenda, a híresztelés, meg is cáfolták többségét. De vannak tények, amelyek érdeklik az embereket, a Házy-rajongókat, amelyek, ha felszínre kerülnek, elejét vehetik a további mende-mondáknak. Továbbá, az igazság kimondása lehet, hogy sokaknak fáj - élnek még a hozzátartozók, barátok, ismerősök, kollégák, akik nem biztos, hogy szívesen veszik, évtizedek múltán sem, ha napvilágot lát valami, ami rossz fényt vetne rájuk, de akár Házyra is. És ez is érthető, méltányolható. Mégis, elszántam magam, hogy ezen a topicon megpróbálom Házy Erzsébet összetett személyiségének jegyeiből morzsákat összerakva némi képet nyújtani a mítoszról, és kicsit lehántani a burkot róla, feltárva az olvasónak olyasmit is, ami nem vagy csak nagyon kevéssé ismer. Tehát, ha van valami, ami hasznos infód Házy Erzsébetről, csak oszd meg azt velünk. Hozzáteszem, még nem ért véget írásaimnak sora, még a napokban tervezem és folytatom azokkal a visszaemlékezésekkel, idézetekkel, mely a nagy művésznő pályája legutolsó éveivel foglalkozik: magánélet válsága, betegségek, művészi hanyatlás, nekrológok, utóélete. S majd valami diszkográfia.
Szerintem, csak nyugodtan írd le,amit tudsz róla, feltéve, ha megalapozott; nem hinném, hogy Házy Erzsébet haló poraiban ártana is valakinek, az igazságok utólagos kimondásával róla. Ha neki volt mersze életében erre, akkor mit fél ezzel az utókor?! Persze, halála után sok pletyka elterjedt róla, ami között sok volt a féligazság, a legenda, a híresztelés, meg is cáfolták többségét. De vannak tények, amelyek érdeklik az embereket, a Házy-rajongókat, amelyek, ha felszínre kerülnek, elejét vehetik a további mende-mondáknak. Továbbá, az igazság kimondása lehet, hogy sokaknak fáj - élnek még a hozzátartozók, barátok, ismerősök, kollégák, akik nem biztos, hogy szívesen veszik, évtizedek múltán sem, ha napvilágot lát valami, ami rossz fényt vetne rájuk, de akár Házyra is. És ez is érthető, méltányolható. Mégis, elszántam magam, hogy ezen a topicon megpróbálom Házy Erzsébet összetett személyiségének jegyeiből morzsákat összerakva némi képet nyújtani a mítoszról, és kicsit lehántani a burkot róla, feltárva az olvasónak olyasmit is, ami nem vagy csak nagyon kevéssé ismer. Tehát, ha van valami, ami hasznos infód Házy Erzsébetről, csak oszd meg azt velünk. Hozzáteszem, még nem ért véget írásaimnak sora, még a napokban tervezem és folytatom azokkal a visszaemlékezésekkel, idézetekkel, mely a nagy művésznő pályája legutolsó éveivel foglalkozik: magánélet válsága, betegségek, művészi hanyatlás, nekrológok, utóélete. S majd valami diszkográfia.
88 telramund 2006-08-06 19:13:02
Az Operaház igazgatósága pályája végén még meg akarta tisztelni!!!???egy szereppel a Puccini Köpenyjének Szarka nénijével.Felválalta,mert mindent elénekelt a nyaktörő modern operáktól kezdve-szerepet vissza nem adott és Mikó tudta,hogy Házyra lehet épiteni egy modern mú szinrevitelénél.Jött is a közönség ha neve szerepelt a plakáton. De Szarka nénit végül a főpróba előtt visszaadta.Nagyon jól tette.Egy romjaiban is fejedelmi asszony a koldus asszony szerepében csak olyannak juthatott eszébe aki szerette volna megalázni.Ezt azonban nem engedte.Sok sok mindnet tudnék Róla irni de azt hiszem megmarad bennem ,nem kivánom az irományomat egy gombnyomással eltünthetővé tenni. Egy biztos számomra a legnagyobb volt és marad minden hiányossága ellenére.
Az Operaház igazgatósága pályája végén még meg akarta tisztelni!!!???egy szereppel a Puccini Köpenyjének Szarka nénijével.Felválalta,mert mindent elénekelt a nyaktörő modern operáktól kezdve-szerepet vissza nem adott és Mikó tudta,hogy Házyra lehet épiteni egy modern mú szinrevitelénél.Jött is a közönség ha neve szerepelt a plakáton. De Szarka nénit végül a főpróba előtt visszaadta.Nagyon jól tette.Egy romjaiban is fejedelmi asszony a koldus asszony szerepében csak olyannak juthatott eszébe aki szerette volna megalázni.Ezt azonban nem engedte.Sok sok mindnet tudnék Róla irni de azt hiszem megmarad bennem ,nem kivánom az irományomat egy gombnyomással eltünthetővé tenni. Egy biztos számomra a legnagyobb volt és marad minden hiányossága ellenére.
86 Sesto 2006-08-06 17:33:37 [Válasz erre: 84 Búbánat 2006-08-06 11:36:45]
...nem semmi, ennyi méltóság, még egy ilyen megalázó, embertpróbáló szituációban is !... Le a kalappal!...
...nem semmi, ennyi méltóság, még egy ilyen megalázó, embertpróbáló szituációban is !... Le a kalappal!...
87 Douglas 2006-08-06 16:31:56 [Válasz erre: 82 Búbánat 2006-08-06 11:35:52]
Nem ismertem Házy Erzsébetet, nem is láttam színpadon. Igaz az, hogy a hetvenes évek elejére már nem volt hangja, és az idegei is kikészültek? (Ezt olvastam valahol.)
Nem ismertem Házy Erzsébetet, nem is láttam színpadon. Igaz az, hogy a hetvenes évek elejére már nem volt hangja, és az idegei is kikészültek? (Ezt olvastam valahol.)
85 bemaria 2006-08-06 11:41:53 [Válasz erre: 84 Búbánat 2006-08-06 11:36:45]
Ez nagyon tetszik, amit a tehetségről mondott! Milyen igaz!
Ez nagyon tetszik, amit a tehetségről mondott! Milyen igaz!
84 Búbánat 2006-08-06 11:36:45
Halála évében, 1982-ben a Háry János felújításakor kifakadt egy rádióinterjúban: „Úgy esett reám a választás, hogy azt mondtam a direktor uramnak, dologtalanul nem szívesen maradok ebben a színházban. Aztán kitaláltuk ezt… Ebben az országban rengeteg embert lehet mellőzni. Egy Dayka Margitot éveken keresztül, Latinovits Zoltánt, aki színház nélkül halt meg, lehet mellőzni Bessenyeit. Sajnos az az igazság, mindenki nélkülözhető… Valaki azt mondta ebben a színházban, a vezetőség közül, elmúlt a tehetségem, amire nekem az a válaszom, öregnek öreg lehettem, ráncosnak ráncos, hangom elmúlhatott, de a tehetségem az nem. Állítom, az nem múlik el, mert azt nem lehet se megszerezni, se elveszíteni…”
Halála évében, 1982-ben a Háry János felújításakor kifakadt egy rádióinterjúban: „Úgy esett reám a választás, hogy azt mondtam a direktor uramnak, dologtalanul nem szívesen maradok ebben a színházban. Aztán kitaláltuk ezt… Ebben az országban rengeteg embert lehet mellőzni. Egy Dayka Margitot éveken keresztül, Latinovits Zoltánt, aki színház nélkül halt meg, lehet mellőzni Bessenyeit. Sajnos az az igazság, mindenki nélkülözhető… Valaki azt mondta ebben a színházban, a vezetőség közül, elmúlt a tehetségem, amire nekem az a válaszom, öregnek öreg lehettem, ráncosnak ráncos, hangom elmúlhatott, de a tehetségem az nem. Állítom, az nem múlik el, mert azt nem lehet se megszerezni, se elveszíteni…”
83 Búbánat 2006-08-06 11:36:21
Árvay, Függetlenség, 2005: Lukács Miklós, aki eleinte gondos, hiteles igazgatónak bizonyult, a hetvenes évek második felétől kezdve szemmel láthatóan elfáradt, kedvtelenné vált. A vezetés egyre inkább olyan személyek kezébe csúszott át, akik a diktatórikus politikai rendszer szilárd hívei voltak, és akik beosztásukon túlmenően azokba a kérdésekbe is beleszóltak, amelyek korábban kizárólag az igazgató hatáskörébe tartoztak. Így hamarosan megbillent az Operaház erkölcsi tekintélye, hiszen a művészek felvételét, foglalkoztatását és a teljes személyi értékrendet egy szűkebb operai csoport határozta meg, jórészt Aczél György sugallatai alapján. Az Operaházban az Oláh-Nádasdy korszakkal szöges ellentétben előtérbe kerültek a klikk-szellemet tükröző előjogok és kivételezések, és mindazok, akik nem kerültek szoros kapcsolatba ezzel a vezető csoporttal, egyszeriben háttérbe szorultak. Kétségtelenül ez a sors vár volna Házy Erzsébetre is, ha mindezt finom ösztönösségével nem érzi meg előbb. Így nem tűrte belenyugvóan a lassan bekövetkező mellőzést és félreállítást, hanem ő lendült támadásba. Nyílt természetéből fakadt, hogy aggodalmát, jogos kifakadásait közvetlenül a vezetőségnek panaszolta el. Saját közvetlen szavait idézve: „többször is kellő érvekkel hivatkoztam arra, hogy sok-sok alakításommal vittem sikerre az Operaház előadásait és együttesét.” E cáfolhatatlan tényt nem méltányolták az illetékesek. Házy fokozatosan vesztette el türelmét és önuralmát…”
Árvay, Függetlenség, 2005: Lukács Miklós, aki eleinte gondos, hiteles igazgatónak bizonyult, a hetvenes évek második felétől kezdve szemmel láthatóan elfáradt, kedvtelenné vált. A vezetés egyre inkább olyan személyek kezébe csúszott át, akik a diktatórikus politikai rendszer szilárd hívei voltak, és akik beosztásukon túlmenően azokba a kérdésekbe is beleszóltak, amelyek korábban kizárólag az igazgató hatáskörébe tartoztak. Így hamarosan megbillent az Operaház erkölcsi tekintélye, hiszen a művészek felvételét, foglalkoztatását és a teljes személyi értékrendet egy szűkebb operai csoport határozta meg, jórészt Aczél György sugallatai alapján. Az Operaházban az Oláh-Nádasdy korszakkal szöges ellentétben előtérbe kerültek a klikk-szellemet tükröző előjogok és kivételezések, és mindazok, akik nem kerültek szoros kapcsolatba ezzel a vezető csoporttal, egyszeriben háttérbe szorultak. Kétségtelenül ez a sors vár volna Házy Erzsébetre is, ha mindezt finom ösztönösségével nem érzi meg előbb. Így nem tűrte belenyugvóan a lassan bekövetkező mellőzést és félreállítást, hanem ő lendült támadásba. Nyílt természetéből fakadt, hogy aggodalmát, jogos kifakadásait közvetlenül a vezetőségnek panaszolta el. Saját közvetlen szavait idézve: „többször is kellő érvekkel hivatkoztam arra, hogy sok-sok alakításommal vittem sikerre az Operaház előadásait és együttesét.” E cáfolhatatlan tényt nem méltányolták az illetékesek. Házy fokozatosan vesztette el türelmét és önuralmát…”
82 Búbánat 2006-08-06 11:35:52
Néhány gondolatát, meglátását idézem, amely tükrözik, hogyan vélekedik a műfajról, a szerepjátszásról, a műsorpolitikáról, kollégákról, vezetőkről; hogyan látja pályafutását, művészetét, életét; mit vár a jövőtől? Egy interjúban, amikor azt kérdezik tőle, hogy mi szükséges ahhoz, hogy az operaénekes hosszú távon megmaradjon a pályán, ezt válaszolta:” Jó idegrendszer. Akinek romlanak az idegei, az félni kezd, görcsössé válik, megszűnik uralkodni a hangján.” Ahogy a hetvenes évek közepén az operaház válságba kerül, úgy kap ő is egyre kevesebb lehetőséget. Nyílt természetéből fakad, hogy nem nyugszik bele a sorsába, hanem támadni kezd:” Még rút boszorkányt is szeretnék játszani, mert azt még nem játszottam soha.”
Néhány gondolatát, meglátását idézem, amely tükrözik, hogyan vélekedik a műfajról, a szerepjátszásról, a műsorpolitikáról, kollégákról, vezetőkről; hogyan látja pályafutását, művészetét, életét; mit vár a jövőtől? Egy interjúban, amikor azt kérdezik tőle, hogy mi szükséges ahhoz, hogy az operaénekes hosszú távon megmaradjon a pályán, ezt válaszolta:” Jó idegrendszer. Akinek romlanak az idegei, az félni kezd, görcsössé válik, megszűnik uralkodni a hangján.” Ahogy a hetvenes évek közepén az operaház válságba kerül, úgy kap ő is egyre kevesebb lehetőséget. Nyílt természetéből fakad, hogy nem nyugszik bele a sorsába, hanem támadni kezd:” Még rút boszorkányt is szeretnék játszani, mert azt még nem játszottam soha.”
81 Búbánat 2006-08-06 11:35:03
Ismét film: Felfelé a lejtőn (1959) Rendező: Gertler Viktor. A főszerepekben Házy Erzsébet mellett ott találjuk még Kálmán Györgyöt, Ráday Imrét, Kazal Lászlót és Psota Irént. Sas György írja Házy filmszerepéről a következőket a Film Színház Muzsikában, 1959-ben. „Házy Erzsébet valóságos ’gyöngyszeme’ a magyar filmgyártásnak: nagyon szép, jól játszik és gyönyörűen énekel. Elégedettebbek lennénk, ha verekedés helyett is énekelne…” A cikkben egy fotó, melyen mint Takács Éva debütál énekesként a mikrofon előtt.
Ismét film: Felfelé a lejtőn (1959) Rendező: Gertler Viktor. A főszerepekben Házy Erzsébet mellett ott találjuk még Kálmán Györgyöt, Ráday Imrét, Kazal Lászlót és Psota Irént. Sas György írja Házy filmszerepéről a következőket a Film Színház Muzsikában, 1959-ben. „Házy Erzsébet valóságos ’gyöngyszeme’ a magyar filmgyártásnak: nagyon szép, jól játszik és gyönyörűen énekel. Elégedettebbek lennénk, ha verekedés helyett is énekelne…” A cikkben egy fotó, melyen mint Takács Éva debütál énekesként a mikrofon előtt.
79 Búbánat 2006-08-05 12:17:37 [Válasz erre: 78 telramund 2006-08-05 12:04:25]
Ezen még gondolkozom, hogy hol és milyen módon tegyem közkinccsé. Egyelőre a kompletírozásnál tartok. Az valóban jó lenne, ha segíteni tudnál ismereteiddel! A probléma nálam abból ered, hogy még mindig csak a kéziratnál tartok... Úgy tervezem, hogy augusztus közepétől kiveszek egy hét szabadságot és otthon elkezdem gépre vinni, ami van. Utána visszatérhetünk a dologra.
Ezen még gondolkozom, hogy hol és milyen módon tegyem közkinccsé. Egyelőre a kompletírozásnál tartok. Az valóban jó lenne, ha segíteni tudnál ismereteiddel! A probléma nálam abból ered, hogy még mindig csak a kéziratnál tartok... Úgy tervezem, hogy augusztus közepétől kiveszek egy hét szabadságot és otthon elkezdem gépre vinni, ami van. Utána visszatérhetünk a dologra.
