Bejelentkezés Regisztráció

Házy Erzsébet művészete és pályája


63 Búbánat 2006-07-05 10:57:22
Házy Erzsébet a hatvanas években - ami az operett-műfajt illeti - a Cigánybáró bűvkörében élt, hiszen egyre- másra Saffi bőrébe bújt: színházakban, a rádió stúdiókban, szabadtéren, Tv-filmen és a hanglemezgyárban egyaránt vele képzelték el Johann Strauss romantikus nagyoperettjének a női főszerepét. Erkel Színházban abszolvált első nagysikerű Cigánybáró bemutatóját szinte azonnal követte 1961-ben a Rádió Dalszínházának felvétele. Házy partnerei javarészt az akkori fiatal operaénekes- nemzedék legjobbjai közül kerültek ki: Ilosfalvy Róbert (Barinkay), Komlóssy Erzsébet (Czipra), Melis György (Zsupán), Ágay Karola (Arséna), Garancsy Márta (Mirabella), Bartha Alfonz (Ottokár), Bende Zsolt (huszárkapitány), Lendvay Ernő (gróf Carnero).És az MRT Zenekarát és énekkarát nem kisebb szaktekintély dirigálta, mint Ferencsik János! Szeged, Szabadtéri Játékok, 1963. július: Cigánybáró, Saffi megint Házy Erzsébet, Czipra újra Komlóssy Erzsébet, Barinkay ezúttal Palcsó Sándor, Zsupán pedig Maleczky Oszkár. Arzéna: Berdál Valéria, Mirabella: Turján Vilma, Ottokár: Király Levente. Az előadás vendégkarmestere a nagy Straussok leszármazottja, Eduard Strauss volt (id. Johann Strauss dédunokája, illetve Eduard unokája). A szegedi bemutató előtti és alatti eseményekről bőségesen beszámolt a korabeli sajtó. A Film Színház Muzsika képes tudósítást küldött a helyszíni eseményekről: Eduard Strauss örül a szegedi előadásnak, magasztalja a szereplőket, készül az esti premierre. Elmondja, nem elsőször jár Magyarországon, már kétszer dirigált Pesten. Mind a három Strauss valamennyi művét vezényelte már, ennek szentelte életét és pályáját. Maleczky Oszkár elmeséli, hogy 1934 óta alakítja Zsupánt, ma már olyan, mintha az ő testére szabták volna. A városban már az esti előadás attrakciói közt emlegetik, hogy Maleczky két piros-masnis, élő malacot vonszol be pórázon a színpadra. Ahogy egy „disznókirályhozt” illik. „- Kiáltok is nekik, hogy ’Bodri, Sajó, menjetek a helyetekre’ „ - mondja most -, de nem fogadnak szót, visítanak és rángatnak. Palcsó Sándornak könnyebb, ő postagalambokat varázsol elő a cilinderéből. A tenorista arról beszél, hogy a szerep énekrésze csaknem olyan igényes, mint egy operaié, a színészi feladatról nem is szólva. „ - A Cigánybáróban azt sem tudom, mit helyezzek előtérbe, az éneket, vagy a színészi munkát „ - mondja. Ez az, - szól közbe Maleczky „ éppen ez a XIX. századi nagyoperettek előadásainak a legnagyobb problémája. Az igényes éneklést kitűnő színészi alakítással párosítani.” Házy Erzsébet fehér-szőkén és négerbarnán a Virág cukrászdában fagylaltozik délután. Az emberek elbűvölten bámulják. Izgatottan beszél az esti előadásról. Saffit tavaly beugrásképpen énekelte a Margitszigeten, s Szilveszterkor is egyszer. Ő is július eleje óta él Szegeden, szereti ezt a várost, a sok próba és előadás mellett arra is ráér, hogy strandoljon. Augusztus 19-ig marad itt, aztán már az új évadra készül, harmincnégy repertoár szerepe után két új feladatra készül. A produkció rendezője Békés András, aki elmondja, hogy tengersok gondja akad ezzel a bemutatóval. A malacok, galambok és pompás lovak szerepeltetésén, meg a káprázatos tűzijátékon kívül a legnagyobb probléma a csaknem ötszáz főnyi színpadi személyzet (énekkar, statisztéria) szerepeltetése, melynek nagy része műkedvelő. A hatalmas méretű színpadon nyolc segédügyelővel dolgozik együtt. 150 díszítő és világosító dolgozik a színpadon és 800 négyzetméter anyagot használtak fel a díszletekhez. Két állandó színház egész évi díszletanyaga ez. A cikk továbbiakban bőséges leírását adja az esti Cigánybárónak. Megtudjuk, hogy időbe telik, míg a szereplők össze szoknak a mikrofonokkal, hogy Maleczky szavai plasztikusak mindig, mulatságos, csupa kedély és humor. Palcsó daliás Barinkay és plain air-ben is kitűnően érvényesülő énekhangja fokozza a nézőtéri jó hangulatot. Házy Erzsébet teljes cigánylányi varázsában belibben a színpadra, gyönyörű orgánuma ebben a szerepben Azucena és Carmen reminiszcenciákat ébreszt. Közben villámlik az ég, de a hőség rendületlen. A közönség nem törődik ezzel, Házy Erzsébet énekművészete nyügözi le őket. Az első felvonás után szakad az eső, bejelentik, ha 11-ig nem áll el, akkor nincs tovább..., s csoda történik, 11 előtt öt perccel váratlanul szépre fordul az idő, a közönséget a nézőtérre szólítják és folytatódik az előadás. A jó hangulat fokozódik, Saffi és Barinkay szerelmi kettőse az egekig száll, s a hatásos tömegjelenetekben már az énekkar hangja is szárnyal. Az egészben a legimponálóbb, hogy a sokféle színpadi trükk és a tömegek ide-oda hullámzása pontosan vág, a zenei és a prózai végszavak nem tévednek el a végtelen égbolt alatt. Az egész produkciót tiszteletre méltó erőfeszítés előzte meg. Az előadás éjjel egykor ért véget. A vonatok és az autóbuszok különjáratai megvárták a közönséget. S ez nem csekélység, hiszen a széksorokat hétezer ember foglalta el... Ebben a cikkben hat fénykép illusztrálta a próbafolyamatot és az esti előadást; két Házy-fotó: a cukrászdában és Szaffiként megigéző szépségben, jelmezében a színpadon.

62 Búbánat 2006-06-28 09:42:39
Házy Erzsébet oeuvre-jének egyik nagyon fontos állomása volt az 1963 májusában, az Operában Mikó András rendezésében, Forray Gábor díszletei között színre vitt Debussy-opera női főszerepe. A máig utolsó felújítás második bemutató előadásáról érdemes idéznem a korabeli Film Színház Muzsika zenekritikusának (Szenthegyi István) Házy Erzsébet művészi teljesítményére vonatkozó megállapításait: „Megragadó Debussy-élményünk, a Pelléas és Mélisande, a párhuzamos szereposztásban is erős marad. Mindenekelőtt: Házy Erzsébetet illeti a megkülönböztetett elismerés. Soha nem volt még ennyire költői – pedig jónéhány szép nőialakot vitt már az Opera színpadára. Ez a szépség most megindító. Pontosan az a fajta költői szépség, amit Maeterlinck és Debussy elképzelt. Mélisande ilyen. Ilyen érzékenyen nőies, és ilyen öntudatlanul gyermekies. Mélisande-nál a női talányosságnak gyermekarca van. És megérezni, akár a finom parfümöt, művésznőnk Mélisande-jában az ártatlanul kacér erotikumot is; gondoljunk a „vakok kútjánál” folyó jelenetre, amikor valami utánozhatatlan mozdulattal veti el magát a kút káváján, Pelléas szemeláttára…” A cikk szerzője a továbbiakban sorra veszi a többi szerepet megformáló művész produkcióját is, így a Pelléast éneklő még főiskolás, de már több nagy feladatot megoldott Kozma Lajos teljesítményét dicséri. Szintén elismerően nyilatkozik egy akkori másik főiskolás, Ütő Endre Arkel -alakításáról. Faragó András énekelte az opera egyik legnehezebb szerepét, Golaud-t, a „tőle megszokott izmos karakterrel” . Megemlíti még Szabó Anitát Genevieve szerepében és üdvözli Blum Tamás karmesteri munkáját, kinek elsősorban az érzelmi intenzitása ragadja meg a recenzort bírálatában. A cikk egy fényképet is leközöl erről az előadásról, melyen Házy Erzsébet mint Mélisande áll Kozma Lajos (Pelléas) előtt.

61 Búbánat 2006-06-26 12:02:06
Film Színház Muzsikában jelent meg Házy Erzsébettel az az 1960-ban készült interjú, amelyet ide másolok (szerzője: G.P.) – a cikkbe tördelt két fénykép közül az egyiken, a Duna-partján, a rakparti lépcsősoron ülve látható, a lencsébe nézve mosolyog : Két próba között bukkanunk rá az Opera zsúfolt büféjében. Órányi ideje van, gyorsan elhatározzuk, hogy egy kis Duna-parti napfénnyel enyhítjük a dús program fáradtságát. - Átkozottul szép – ezt mondja valaki a hátunk mögött. (Azt hisszük, ennyire szépnek lenni: teher). - Hogyan viseli el:? – kérdezzük - Most valami szellemeset kellene felelnem, de nem jut eszembe semmi nyárias és könnyed válasz. Őszintén mondom: nehezen. Az emberek megszokták, hogy bizonyos külsőben meghatározott típust lássanak. Én meg – hogy is mondjam – nem vagyok egészen azonos … a „saját megjelenési formámmal”. Például nem szeretek a függöny elé menni, amikor tapsolnak a nézőtéren és zavarban vagyok, ha hajlonganom kell…. És – ugye –e ez se egészen kiszámítható – állandóan elégedetlen vagyok önmagammal… Mert borzasztó magasra rakom a mércét… Nem énekelnék, ha nem szeretném egyszer megközelíteni Callast és nem játszanék, ha úgy érezném, hogy reménytelen elérnem a legnagyobbak színvonalát. Művészetet kis ambícióval nem érdemes csinálni… Ezért aztán állandó jelleggel boldogtalan vagyok. Mert nem hiszek igazán a sikerben sem: nagyon sokszor úgy gondolom, nem érdemlem meg a tapsot. Például: nagy sikerem volt a Figaro Cherubinjának szerepében. Amikor gratuláltak, amikor mindenki dicsért, úgy éreztem, mintha hamisan kártyáztam volna, s a retikülömben lapuó ászokkal nyertem volna meg a játszmát. Mert Cherubinként a premieren – hogy is fogalmazhatnám meg -, egyszerűen csak „jópofa” voltam, s ezért tetszett, amit csináltam. Két év múlva aztán hirtelen előadás közben megváltozott bennem a szerep és úgy alakítottam ezt a szerelmes természetű, bűbájos kamaszt, ahogyan valóban kell. - Mostanában játszotta el az „Alázatosan jelentem” egyik női főszerepét. A filmen nem lehet két évig érlelni egy-egy figurát… - Lehetséges. De van valami, ami miatt mégis nagyon vonzódom a filmhez. Ez alkati kérdés – szeretem az apró, lefojtott, szinte csak jelzett játékot. Ami több, harsogóbb ennél, azt teátrálisnak, hadd valljam meg, valahol mindig egy kicsit hamisnak érzem. Márpedig operaénekesnő vagyok s az opera megköveteli a hangsúlyozott, nagy, jól látható mozdulatokat, az aláhúzott és jelentős mimikát. Mindig szomjazom arra, hogy simán és egyszerűen játszhassak, s ezért szeretem a filmezést, ahol a kamera közelsége az apró árnyalatokat is értékesíti. - Engedjen meg egy műhelytitkokat kutató kérdést: hogyan formálja általában a játszott figurát? „Átélős” módon, vagy „kívülről” ábrázol? - Ez nem ilyen egyszerű. Magam például eléggé tudatosan játszom, de vannak pillanatok, amikor szándékosan kikapcsolom, a tudatos, az alakító énemet, mert abban a helyzetben ezt érzem szükségesnek, a hitelesség és a hatás érdekében. Az Anyeginben, az utolsó felvonásban van egy jelenet, amelyben Tatjanaként azt éneklem, hogy „Imádom még…” – s ebben a néhány rövid másodpercben, amikor e jelentéktelen és szinte banális félmondat alatt szívbemarkoló szuggesztivitással zeng a nagy muzsika, - ebben a pillanatban mindig „beleesem” a szerepbe, mert a zenei frázis annyira tökéletesen fedi a m é g szerelmes nő lelkiállapotát…. Ilyenkor mindig azt érzem, hogy most képtelen vagyok hűvös fejjel és kívülről „alakítani”. A varázslat néhány taktus múltán megtörik, azután megint arra koncentrálok, hogy Tatjana hogyan mozdul, hogyan néz Anyeginre, egyszóval megint „játszom”. De vannak ilyen „varázspillanataim” a Bohéméletben, a Don Pasqualéban, a Varázsfuvolában is. Azt hiszem, ahhoz, hogy nagy erővel tudjuk érzelmeket kiváltani, ezeknek a varázspillanatoknak az alázata kell – nem szabad visszaélni velük és olyankor is hívni kell őket, amikor maguktól nem jelentkeznek. - Operaszínpadon megteremtheti a színész ezeket a nagy pillanatokat – jegyezzük meg. - Filmen, ahol rövid néhány perces jelenetek után átdíszleteznek, világítást rendeznek, ahol minden szót tízszer is elpróbálnak, filmen, úgy hisszük, legfeljebb a nézőben kelthet illúziót a színész, önmagában soha… - Filmezés közben egy másfajta, elvontabb koncentráció szükséges. Befelé kell figyelni. Akkor el lehet felejteni a lámpákat, a kamerát és a segédrendező hangos tölcsérét még akkor is, ha hatszor egymás után harsogja, hogy „leállni, elölről kezdjük!” Négyszer néztem meg az „emberi sors”-ot. Bondarcsuk csodálatos alakítása sohasem születhetett volna meg, ha nem teremthetne a színész önmaga számára is illúziót. A zavaró technikai feltételek tehát igenis kikapcsolhatók. Audrey Hepburn Natasája a „Háború és béké”-ben vagy Masina Gelsonimája sohasem jöhetett volna létre, ha nem lenne ilyen belső koncentrációra lehetőség. Ezért azután nem hiszem, hogy bárki is jogosan fintoroghatna, amikor azt hallja, hogy színpadi művész filmezik. Mennyire szeretnék egyszer igaz, nagy drámai szerepet játszani! S amint önkéntelenül is kissé felemeli a hangját, megértjük, hogy most megint egyszer „belesett” a szerepbe. Nem figyel már arra, hogy nyilatkozik, hogy szavait olvasni fogják, már csak a lényegre koncentrál. Ki hinné Házy Erzsébetről, az operaénekesnőről és filmsztárról, hogy reménytelennek tűnő vágyai vannak?

60 Búbánat 2006-06-14 10:31:20
Kedves Zéta! Örömmel olvastam Abodyra emlékező soraidat. Idézted Házy Erzsébetről írt gondolatát is… Előkerítettem azt az interjút, amit Házyval készített a hatvanas évek elején. A Film Színház Muzsikában jelent meg. A.B.: Operaházunk népszerű Norinája, Tatjánája, Manon Lescaut-ja,Mimije, operakultúránk \"üdvöskéje\", hogy a szépemlékű Péterfi Pista bácsi érvényes szavát idézzük, három filmünk jeles szereplője, számtalan hangverseny sikeres vivője. De hát ezt úgyis tudja mindenki; olyasmire kellene fényt deríteni, ami nem köztudott, amit a hírnév, a művészi pálya optikája titokban tart. Korántsem azonos a figurájáról formált legendával., Tépelődő, rokonszenvesen bizonytalan, s közben - talán így kárpótolja magát a szervezet az el nem játszott játékért, a túl korán vállalt céltudatosság, a művészi fegyelem okozta sebekért - megejtően gyerekes. Sokkal kevésbé \"sztár\", mint volt, amikor megismerhettem nyolc esztendővel ezelőtt, szinte gyermekfővel. Talán azért, mert művész lett? . Elégedett? Házy Erzsébet: - Soha! - mondja. A.B.: - A körülmények? H.E.: - Nem, szó sincs róla. Senki sem akadályozott benne, hogy ezt a hivatást válasszam. Nem kellett szigorú szülői tilalmakkal harcolni. Az Operaház is segített, mindig megkaptam azt a szerepet, amelyet megálmodtam magamnak. Másféle feladatokat is, olyanokat, amelyek távol esnek az egyéniségemtől. (Itt korrigál: Jobbanmondva, azoktól a képzetektől, amelyeket az egyéniségemről formáltam. Nem tudom, megbízhatók-e? Mit tud az ember önmagáról?\") A.B.: - Tehát? H.E.: - Magammal van bajom. Tulajdonképpen jólesne valamilyen önmegnyugtató gépezet, ami elhitetné, hogy az adott körülmények között azt csinálom, amit kellene. Viszont nemigen tudom becsapni magam. Mindig az elszalasztott lehetőségeket éreztem, a magam gyöngeségeit, például a filmjeimben, a Falstaff Annuskájában, a Turandot Liu-szerepében. Másfelől pedig az úgynevezett sikerekben sem lehet biztos az ember. Hiszen én még nem láttam, nem hallottam magam természetben. A.B.: - Sajnálhatja. H.E.: - Nem sajnálom, mert lehet, hogy még többet csalódnék. Talán annyit nem illetlenség elmondani, hogy a Manon-szerepben úgy éreztem, valamit megvalósíthattam abból, amit szerettem volna. Még a pillanatot is pontosan tudnám jelezni: a második felvonás kettősében éreztem a zeneszerző győzelmét. Azt, hogy a szólam birtokába vett!... A.B.: - További álmok? H.E.: - Nagy és reménytelen álom, mert az ilyesmi amúgysem derül ki: eldönteni végre, hogy a magam hivatását választottam-e? Valami tökéletes bizonyosság kellene. A.B.: - Nem lenne unalmas a tökéletes bizonyosság? H.E.: - Fogalmam sincs róla. Hogy is lehetne, ha eddig a közelébe sem kerültem? De gondolom, kevésbé elvont tervekről kellene beszélni inkább. Az egyik: Wagner. A másik a Salome vagy Oktavian. Talán eljutok odáig. - Még a közönségről. Nagyon szeretem. Ez nem afféle hízelgő, udvarló szeretet, mert sokszor kell vitáznom a publikummal, oktalanul megkapott vagy elmaradt tapsokért. Úgy kell szeretnünk a közönséget, mint ahogy egy embert. Nem az erényeit és a tévedéseit, hanem erényeivel és tévedéseivel együtt. Közben nem felejteni, hogy a közönséget szolgáljuk. Ez talán még fontosabb is, mint hogy megtaláljuk önmagunkat. Meg aztán… talán nem reménytelen együtt a kettő. Meg kell próbálni. Mindig a nehezet kell próbálni. Így ér valamit a siker, és a sikertelenség sem szégyeníti meg emberségünket. A.B.: Több órás a beszélgetés, és nagyon fájdalmas a sűrítés. Rendkívül izgalmas a stílusa is: szinte hivatalnoki pontosságú, ijesztően kimért és fegyelmezett a részletek tekintetében. S közben egy-egy nyers bursikóz ellenpont, ötletesen drasztikus fordulat: ettől a két pólustól az állandó magasfeszültség. Milyen kisgyerek lehetett? Saját bevallása szerint olyan, mint a többi. Mindent megkapott, de semmit sem erőltettek, össszevisssza olvasott, érzelmes regényt, ponyvát, klasszikusokat, hogy maga válasszon, szabad akarata szerint. Így volt a zenével is; inkább a hangszerek érdekelték, mint az énekhang. Őriz egy emléket, elemista korában Bartók zongorajátékát hallhatta, mint ifjú bérlettulajdonos. Szerette a természetet, nem az egyes tájakat, mert azokat, úgymond, gyorsan megunta, hanem az egészet, együtt. Ehhez volt hű mindig, a részletek közös értelméhez, az egészhez. A színpadon sincsenek \"bevált\" stereotyp mozdulatai. Beszélgetés közben sem tudod, mit mond a következő pillanatban, abban sem lehetsz biztos, hogy rád figyel-e vagy csak a rosszul megkötött nyakkendőre, önmagára, vagy valamilyen \"belső dallamra\"? Gyorsan váltja ötleteit, hangulatait, van valami aszimetrikus és állandóan mozgásban levő az egész jelenségben. S mégis, a gyerekességből és koraérettségbő, érzelmességből és okosságából összeáll a látomás. Hű a lényeghez, hivatásához. Egész ember. Művész, jó művész.

59 Búbánat 2006-06-11 15:51:06
1959-ben - ekkor Házy Erzsébet éppen harminc éves volt – és túl a Gerolsteini kaland és a Felfelé a lejtőn filmfőszerepeinek eljátszásán, a következőket mondta filmes „kiruccanásáról a Film Színház Muzsikának adott interjújában”: - Azt hittem, nem barátkozom meg a filmezéssel. Az operaéneklésnél ugyanis megszoktam a szélesebb, erőteljesebb gesztusokat, a filmszerep viszont finom arcjátékokra, könnyed mozdulatokra épül. „Nem műfaj számomra a film” –ezt gondoltam akkor, de azután rájöttem; éppen ebben van a filmezés nagy varázsa, hogy a színésznek itt percek alatt kell jellemekké átalakulnia. Jelenetről jelenetre átélni, abbahagyni és újra kezdeni a szerepet. Házy Erzsébet a beszélgetés idején már nyolc éves operaházi tagsággal rendelkezett és folyamatosan szólaltatja meg Mozart, Verdi, Puccini, Csajkovszkij, Bizet és Gounod klasszikus operahősnőit, közötte pedig filmezik. Arra a feltett kérdésre, hogy „opera vagy film”, melyik áll szívéhez közelebb – így válaszolt: - Mind a kettő. Az operában szeretnék modern szerepeket – Menottit, Brittent, Orffot – a filmben pedig egyszer egy drámát is eljátszani. De most éppen a harmadik műfajjal, az operettel kacérkodom. A nyáron a Margitszigeten felújítjuk a Víg özvegyet, ebben Glavari Hannát énekelem. Erre a szerepre hívott meg az őszi idényre a bécsi Volksoper. Közben az operához sem marad hűtlen, a következő két újabb szerepe: Zerlina a Fra Diavoloban, Liu a Turandotban és Faust Margitja. De nem hűtlen Mimihez és Tatjánához sem. Beszélt még arról, hogy éppen most jött haza a Szovjetúnióból, ahol a moszkavi Bolsoj Tyeatr-ban, majd Kujbisevben, Lvovban és Kijevben az Álarcosbált, az Anyegint és a Bohéméletet énekelte. „Nagy élmény volt számomra a Bolsoj Tyeatr-beli szereplésem. A felkészülés komolyságát mutatja, hogy minden fellépésemet egy szobapróba, egy együttespróba és egy színpadi próba előzte meg. A kitűnő zenekar pedig olyan pianisszimókat produkált, amelyek a legfinomabb zenei kifejezésmódról, Pazar eszközökről tanúskodnak.” Azt már én teszem hozzá, hogy tulajdonképpen 1957, 1958 és 1959 után – az első rádiós bemutatkozások után – a következő évtized hozza meg számára az igazi áttörést a zenés színpad könnyedebb alkotásaiban is, amelyről több tucat teljes vagy keresztmetszet operett- ill. daljáték felvétele tanúskodik a Rádió Dalszínház archívumából.

58 telramund 2006-06-02 20:19:34 [Válasz erre: 57 Búbánat 2006-06-02 16:23:23]
nagyon nagyon érdekel!!!!!

57 Búbánat 2006-06-02 16:23:23 [Válasz erre: 54 telramund 2006-05-28 22:52:49]
Kizárólag a rádióban, Tv-ben, filmgyárban felvett operett, daljáték, zenés játék felvételek, illetve filmek, amelyekben szerepelt; partnerek és egyéb paraméterek felsorolásával, a darabban énekelt részlet, a játszott szerep megnevezésével. El sem hiszed, mennyi címet jelent ez!

56 Búbánat 2006-06-01 10:59:07 [Válasz erre: 52 martuni 2006-05-28 14:04:28]
Hozzá tenném, hogy Kelennek Tokody előtt már volt egy \"párja\" Sass Szilvia személyében. De valóban, Tokodyval \"nőttek össze\" igazán. Házy Erzsébet sem csak Ilosfalvy Róberttel volt egy párban. Bár ez van a köztudatban, jogosan, a közös nagy sikerek: tények. Ám Házy univerzális művészete Ilosfalvy előtt és utána is vonzotta maga köré a tenorokat, akikkel több kevesebb ideig együtt énekelt színpadon és a rádió stúdiójában: Udvardy Tibor, Kelen Tibor, Szőnyi Ferenc, Mátray Ferenc, Nagypál László, Szabó Miklós, Simándy József, Réti József, Korondy György,Karizs Béla, de olyan kiváló karakter énekesekkel együtt is sokat dolgozott, mint Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád... Az operettekben is.

55 Búbánat 2006-05-29 11:36:15 [Válasz erre: 54 telramund 2006-05-28 22:52:49]
Kizárólag lexikális adatokból áll. Ha legépeltem, akkor áll össze a terjedelem, s annak függvényében lépek tovább. Mindenképp szeretném a Momus olvasótáborával megosztani az eredményt.

54 telramund 2006-05-28 22:52:49 [Válasz erre: 50 Búbánat 2006-05-28 13:47:33]
Sajnos de semmi ötletem nincs.Miulyen részei vannak a munkádnak?A discographiat, beleértve a rádió felvételeit is azonban itt is közzétehetnéd.Nagyon sok embert érdekelne.!!!!!

53 Búbánat 2006-05-28 14:17:23 [Válasz erre: 51 fastumgel 2006-05-28 13:57:40]
Ez a fórum főszerkesztőjének a kompetenciája. Őt kellene meggyőznöm. Köszönöm a tippet.

52 martuni 2006-05-28 14:04:28 [Válasz erre: 46 telramund 2006-03-26 16:05:59]
Kár, hogy mostanság nincsenek már olyan eszményi szoprán-tenor párosok, mint Simándy-Orosz Júlia, vagy Ilosfalvy-Házy Erzsébet volt. A Kelen-Tokody páros is már a múlté, és sajnos a stafétabot még nem szállt tovább. Pedig a közönség biztosan nagyon örülne egy újabb álompárnak az operaszínpadon.

51 fastumgel 2006-05-28 13:57:40
Kedves Búbánat! Talán az esszék és tanulmányok rovatba érdemes elhelyezni! Nagyon várom!

50 Búbánat 2006-05-28 13:47:33 [Válasz erre: 49 telramund 2006-05-28 09:35:56]
Ezen spekulálok már régóta. Ide nem tudok berakni táblázatot. A címek és paraméterük egyenkénti felsorolása meg szerintem túl hosszú, fárasztó s unalmas lenne. De ezen nem múlik. Végső esetben erre is vállalkoznék. Te mit tanácsolnál?

49 telramund 2006-05-28 09:35:56 [Válasz erre: 48 Búbánat 2006-05-27 22:39:54]
Nagyszerű,hogy ezt megvalósitottad!!És mi a terved vele,hogy mások is megismerjék?

48 Búbánat 2006-05-27 22:39:54 [Válasz erre: 43 Búbánat 2006-03-23 18:39:17]
Nagyjából elkészültem a kutató-gyűjtő munkával. Most következik a letisztázása, táblázatba foglalása.

47 telramund 2006-03-26 16:06:31 [Válasz erre: 46 telramund 2006-03-26 16:05:59]
javitás: Manonjánál

46 telramund 2006-03-26 16:05:59 [Válasz erre: 45 bermuda 2006-03-26 15:18:48]
és még hozzáteszem,hogy Házy-Ilosfalvy Maninjánál szebbet nem hallottam de emlithetjük még Házy Aragall fantasztikus Bohénéletét is.Micsoda emlékek még igy visszaemlékezve is beleborzong az ember -az élmény megelevenedik!

45 bermuda 2006-03-26 15:18:48
Kedves Telramund ezt a Nyugat lányát láttam én annyiszor ahányszor adták.Házynál fantasztikusabb Minnie-t azóta sem láttam, s Ilosfalvynál szenvedélyesebb,szerethetőbb rablót sem igen. Furcsán hangzik,de ezért nem bánom,hogy \"túl korán\" születtem. Még azt nem értem soha,miért tarják Minnie szerepét hangrombolónak?Házy nem volt drámai szoprán mégis tökéletesen énekelte minden sorát, s hogy magyarul az külön öröm mert az egész operát kivülről fújom azóta is,és életem meghatározó élménye lett.

44 telramund 2006-03-26 13:07:59
Ma délelött a felejthetetlen opera előadá- sok sorozatban Ilosfalvy remek-kitűnő-Ram marez alakitásából élvezhettünk 4o percet Kertész Iván műsorában.És!! benne a csodás Házy Erzsébet Minnijét.Még igy 3o év távlatából átjött mindkét művész csodás zeneisége, szenvedélyessége és cso- dás hangja.Aztán a gyönyörű magyar szöveg. Kár,hogy az egész előadást nem adja le a rádió.Achiv operafelvételeiből igen nagy sikerü sorozatot leheten lejátszani.

43 Búbánat 2006-03-23 18:39:17 [Válasz erre: 42 telramund 2006-03-22 15:22:19]
Köszönöm, könnyen előfordulhat, hogy élni fogok felajánlásoddal,hiszen az eddigiekből látom, Neked is sok információ van a birtokodban a tüneményes énekesnőről! Egyébként úgy vagyok vele, minden segítséget bárkitől örömmel elfogadok. De most még nagyon az elején járok, aprólékos munka ez, és a szabad időm is eléggé behatárolt...

42 telramund 2006-03-22 15:22:19 [Válasz erre: 41 Búbánat 2006-03-21 21:30:16]
Nagyszerü ötlet.Ha kivánod együtt mŰködök Veled

41 Búbánat 2006-03-21 21:30:16
Most azzal foglalkozom, hogy összeírom a rádió hangarchívumában fellelhető, Házy Erzsébettel készült összes operett-, daljáték felvételt (teljes, keresztmetszet, részlet). Igyekszem a szerzők, címek, közreműködő együttesek és énekesek, karmesterek nevét feltüntetni. Továbbá, ha csak részletek ismertek az adott műből, akkor azoknak a címét is feljegyezni. Tudom, nagy fába vágtam fejszémet, de egyszer csak a végére érek a munkámnak, s az eredményt megosztom itt a kedves idelátogatókkal.

40 telramund 2006-01-29 15:42:43 [Válasz erre: 39 martuni 2006-01-28 19:38:09]
Igy igaz: Mozifeilm: Gerolsteini kaland Felfelé a lejtőn Alázatosan jelentem A pénzcsináló Új Gilgames És akkor a pasas... TV filmek:Éjszakai repülés Férjhez menni tilos Denevér Éjszakai telefon Oszrák filmek:Cigánybáró Marica grófnő Gábor diák csak ének

39 martuni 2006-01-28 19:38:09
Házy Erzsébettel filmeket is készítettek, amiben mint filmszínésznő tündökölt. Sajnos ezeket a filmeket soha nem adják le.

38 Norma 2006-01-27 23:13:27 [Válasz erre: 37 Búbánat 2006-01-27 09:47:04]
Ismerem, Migenes-Johnsonnal láttam a mezzón. Házyval nem ismerem, bár inkább érdekelne, mint az előbb említett.

37 Búbánat 2006-01-27 09:47:04 [Válasz erre: 36 Norma 2006-01-26 19:34:57]
Házy TV-operafilmjei közül talán az egyik legjobban sikerült a Poulenc: Emberi hang c. egyszemélyes darabjának feldolgozása volt. Biztosan ismered ezt a telefonba sírt drámai erejű, döbbenetes hatású monológot! Merem állítani, ez volt az egész operai pályafutásának egyik legemlékezetesebb szerep-megformálása – a Manon mellett. Mondhatnám azt is, hogy a csúcs.

36 Norma 2006-01-26 19:34:57 [Válasz erre: 34 Búbánat 2006-01-26 11:25:29]
Bizony, nagyon várom!;-) A záró tagmondatom múltkor arra vonatkozott, hogy kb. 3-4 éve délelőtti műsorsávba betették, akkor is nagyon vártam, be is programoztam, s mást adtak helyette! Gondoltam: \"egy későbbi időpontban...\"- ahogy szokták mondani. Ez most eljött. Arra azért kíváncsi lennék, ki lelt rá az archívumban, s mondott neki annyit a cím, hogy épp ezt a felvételt kell elővenni. Jól döntött, úgyhogy várom a vasárnap estét (pedig nem szeretem). Remélem, több régi felvételt is llelnek, s sorozat lesz belőle. Most teljes lesz a Triptichon-tévéfilmem, A köpeny is jó volt (Tokody, Miller, Molnár, Begányi) és a Schicchi Melissel világszám. Ja, ez a Házy-topik? Bocs. Vérnászom is van persze.

35 bemaria 2006-01-26 13:45:07 [Válasz erre: 33 Norma 2006-01-26 01:54:45]
De jó hogy írtad! Annyira örülök neki! Nekem is elkerülte a figyelmem!

34 Búbánat 2006-01-26 11:25:29 [Válasz erre: 33 Norma 2006-01-26 01:54:45]
Köszönöm, hogy szóltál, ez tényleg elkerülte a figyelmem. Jó lesz újra megnézni ezt a szép felvételt! Igaz, ebben nem énekel Házy, de Kincses szép hangjáért (meg a többi \"régi\" énekesért is érdemes megnézni: Jablonkay Éva, Ercse Margit, Pitti Katalin...

33 Norma 2006-01-26 01:54:45 [Válasz erre: 32 Búbánat 2006-01-25 16:46:50]
Talán van esély. Vasárnap Angelica nővér (Zenés TV-színház) a kettesen, ha minden igaz.

32 Búbánat 2006-01-25 16:46:50
Hajdanán készült Házy Erzsébettel egy TV-opera,amit annak idején nem láttam. Jó lenne, ha a TV megismételné: A medve. Ez a címe annak az egyfelvonásos vígoperának, amelyet Csehov műve nyomán William Walton zenésített meg. A darab rendezője Ádám Ottó volt, a műfordítást Romhányi József végezte. A dramaturg: Bánki László volt. A felvételen maguk az énekesek játszottak. Házy egy fiatal özvegyet, Popovát formálta meg, Melis György egy földbirtokost, Begányi Ferenc pedig Popova szolgáját alakította. A történet szerint 1888-ban egy oroszországi vidéki kúriában gyászolja elhunyt férjét Popova, a fiatal özvegyasszony. Luka, a szolgája hiába kérleli, fejezze be a gyászt és kezdjen új életet. Ekkor érkezik Szmirnov földbirtokos, a gárda tartalékos hadnagya, aki 30 ezer rubelt követel Popovától, amit még férjének adott kölcsön. Popova kéri, várjon a hét végéig, majd az intézője kifizeti. Szmirnovnak azonban nics ideje várni, mert lejárnak a váltói. Az erőszakos férfit Popova medvének titulálja. A vita hevében már majnem párbajoznak, mikor a férfi rájön, hogy beleszeretett a harcias, bátor asszonyba. Szerencsére a másik ilyen ritkaságot, Dallapiccola Éjszakai repülését felvettem annak idején. Házy, Ilosfalvy, Simándy, Radnai, Várhelyi, Nádas, Pálffy énekelt és játszott ebben a rövid TV-operában, amit Szinetár Miklós rendezett.

31 bermuda 2006-01-23 14:25:19
Csak 18-éven felülieknek ajánlott!

30 Norma 2006-01-23 13:53:16 [Válasz erre: 28 Búbánat 2006-01-23 12:59:34]
Nyilvános Házy? Mit tudsz, Bermuda? Melyik tv?

29 bermuda 2006-01-23 13:27:06 [Válasz erre: 27 telramund 2006-01-23 12:24:35]
Engem is nagyon érdekelne !!!

28 Búbánat 2006-01-23 12:59:34 [Válasz erre: 27 telramund 2006-01-23 12:24:35]
Ez engem is érdekelne; ha megtudod, kérlek tedd nyilvánossá itt.

27 telramund 2006-01-23 12:24:35
Ki tudja? Valamelyik kis tv-én lesz Házy Erzsébet felvételieből sorozat.Melyiken?

26 Búbánat 2005-12-13 14:15:41 [Válasz erre: 20 Búbánat 2005-12-13 12:17:15]
[url]http://opera.hu/uj/site.php?page=akt&k=aktualis&akt=1031012&PHPSESSID=fbd876003d19ee24bf2a270efb41c141;kép róla Mélisande szerepében[/url]

25 Búbánat 2005-12-13 14:05:51 [Válasz erre: 23 mimi59 2005-12-13 13:58:42]
Veled örülök, akkor kontrollálhatod az eddigieket...

24 Búbánat 2005-12-13 14:04:57 [Válasz erre: 22 hópehely 2005-12-13 13:35:35]
Szívesen, nincs mit.

23 mimi59 2005-12-13 13:58:42 [Válasz erre: 21 Búbánat 2005-12-13 12:22:53]
Kedves Búbánat! Megvettem én is, nagyon örülök, hogy felhívtad rá a figyelmemet. Köszönöm!

22 hópehely 2005-12-13 13:35:35 [Válasz erre: 21 Búbánat 2005-12-13 12:22:53]
Köszi Búbánat:)

21 Búbánat 2005-12-13 12:22:53 [Válasz erre: 17 mimi59 2005-12-07 09:29:09]
[url]http://www.terasz.hu/main.php?id=egyeb&page=cikk&cikk_id=2708;Ézsiás Erzsébet ajánlja a potenciális olvasó figyelmébe I. Horváth Ágnes Házy Erzsébetről írt könyvét.[/url]

20 Búbánat 2005-12-13 12:17:15
Már nem is annyira a pályája kezdetén énekelte az alábbi, kevésbé ismert szerepeket: 1960 Britten: Albert Herring Ő volt a három gyermek közül az Emmie. Pár név a partnerek közül: Neményi Lili, Németh Anna, Gyurkovics Mária, Dr. Palló Imre, Palcsó Sándor (mint Albert) , Komlóssy Erzsébet, Szilvássy Margit, Koltay Valéria. Az új produkciót Mikó András rendezte, Forray Gábor díszletezte, Blum Tamás vezényelte. Rossini: Ory grófja A Szinetár Miklós rendezte és Lamberto Gardelli vezényelte bemutatón Házy Erzsébet Isolier apródot énekelte. A címszerepet Réti József, a nevelőt Faragó András, Robertet Melis György, egy lovagot Somogyvári Lajos, a grófnét Gyurkovics Mária, Ragondét Németh Anna énekelte, és Raskó Magda is kapott egy kis szerepet a darabban. Ezúttal is Forray Gábor volt a díszlettervező. 1963 Debussy: Pelléas és Mélisande Itt a felújítás második estjében kapott lehetőséget Házy Erzsébet. Pelléas Kozma Lajos, Golaud Faragó András volt, az Arkelt éneklő Ütő Endre még mint főiskolai hallgató szerepelt. A második szereposztás tagja volt még Galsay Ervin, Bencze Éva és Szabó Anita. Érdekesség, hogy az első bemutató női címszerepét a más hangfajhoz tartozó Sándor Judit kapta. (Az ő partnerei Palcsó Sándor, Melis György, Bódy József, Nádas Tibor, Hankiss Ilona és Komlóssy Erzsébet voltak.) A rendező Mikó András, a díszlettervező Forray Gábor, a jelmeztervező.Márk Tivadar volt. Ferencsik János vezényelt.

19 mimi59 2005-12-07 11:47:27 [Válasz erre: 18 Búbánat 2005-12-07 10:34:20]
Kedves Búbánat! Köszönöm a gyors választ! Üdv.mimi

18 Búbánat 2005-12-07 10:34:20 [Válasz erre: 17 mimi59 2005-12-07 09:29:09]
Kedves mimi! Láttam még nemrég néhány darabot belőle az Opera Shopban. A főbejáraton át ha belépsz a HÁZ előcsarnokába, balkéz felől nyílik belülről az üzlet (pár hete ide költöztették át a jobboldali, Hajós utcai frontról). Ha nem találsz már belőle, akkor kérlek, jelezd, s megpróbálok segíteni Neked. Üdv. Búbánat

17 mimi59 2005-12-07 09:29:09 [Válasz erre: 15 Búbánat 2005-12-06 10:16:25]
Hol lehet még megvenni a könyvet? Ü.mimi

16 Búbánat 2005-12-06 10:34:17
Viola György egyik cikkében statisztikát tesz közzé: Élete legnagyobb sikerét a Manon Lescaut címszerepében aratta. Még részese lehettem a csodának magam is, vagy négy-öt előadást élvezhettem vele a hetvenes évek elején. \"Vendégként\" hazajött Ilosfalvy,így legnagyobb örömömre ismét együtt láthattam-hallhattam az \"álompár\"-t. A szereppel való teljes azonosulás olyan tökéletességével varázsolta, pontosabban élte Manon színpadi létét, amilyenre csak ritka kivételes esetekben akad példa. Nyugodtan állíthatom: Házy Erzsébet az évszázad Manonja volt! Úgy tudom, az 1961. decemberi bemutató utáni évben, 1962-ben több mint negyven Manon-előadást tartottak vele, sem előbb, sem azóta nem ismert az Operaházunk történetében ilyen ilyen siker! Különben egy statisztika szerint Házy száz alkalommal énekelte-játszotta Manont, mindig telt ház előtt, pedig az előadások mindig bérletszünetben mentek. Fogalmazhatok úgy, hogy a fényeiben tündöklő Házy Erzsébet egyike volt az Operaház \"eltartóinak\"?

15 Búbánat 2005-12-06 10:16:25
Már többször hivatkoztam I. Horváth Ágnesre, aki két Házy Erzsébet-estet rendezett, amelyen vetítéssel egybekötött személyes visszaemlékezések hangzottak el művész-és pályatársai részéről. Házyról könyvet is írt, benne sok szép fotóval, színházi-,filmszerepeiből, és persze, civil életéből. Most kezembe került egy újságból kivágott fotója. Nem akartam hinni a szememnek, mert a képen egy Álarcosbál előadás után a függöny előtt állnak a következő személyek: Aarika Annelli, Jámbor KLászló, Házy Erzsébet (Oszkár), Takács Paula, Antalffy Albert és... a tenor szerepben nem Simándy áll mellette, hanem: Giuseppe di Stefano!

14 Búbánat 2005-12-06 10:02:29 [Válasz erre: 4 álmodó 2005-12-05 14:42:45]
Várnai Péter zenetörténésztől való a következő gondolatsor róla: \"Ha kilépett a színpadra, megtelt lényével a játéktér. Az a fajta művész volt, akiről azt szoktuk mondani: légköre van. S ez volt hazai és külföldi sikersorozatának legfőbb titka. Az a bizonyos, aligha elemezhető képesség volt a birtokában, amelynek segítségével egy nagy színész- vagy énekesegyéniség nem átéli a szerepet, hanem azonosul vele.\" Bizony, Böbe meredeken felfelé ívelő, majd fájdalmasan korán megszakadt pályafutását ennél szebben és találóbban nem nagyon lehetett volna összefoglalni.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.