771 Búbánat 2014-07-27 10:29:15 [Válasz erre: 764 Búbánat 2014-04-19 11:31:08]
Ma délután, és éjjel is, megint az Unitel Classica csatornán láthatjuk: 15.10 - 16.55 Rossini: La scala di seta From the Rossini Opera Festival Pesaro: La scala di seta (The Silken Ladder) by Gioachino Rossini (1792-1868). Conductor: Claudio Scimone - Stage director: Damiano Michieletto. With Olga Peretyatko (Giulia), Daniele Zanfardino (Dormont), José Manuel Zapata (Dorvil), Anna Malavasi (Lucilla), Carlo Lepore (Blansac), Paolo Bordogna (Germano). Since 1980, the annual Rossini Opera Festival takes place at Rossini´s birthplace Pesaro, a popular seaside resort on the Adriatic coast. It has become one of the most important festivals in Italy. Performances are given at the beautiful Teatro Rossini and in the great Adriatic Arena. Rossini is the town´s most famous son and shapes the city of Pesaro far beyond the festival. La scala di seta is Rossini´s third of five one-act, comic Farse with which he began his career as a young composer. Ism. 22..10 -től
Ma délután, és éjjel is, megint az Unitel Classica csatornán láthatjuk: 15.10 - 16.55 Rossini: La scala di seta From the Rossini Opera Festival Pesaro: La scala di seta (The Silken Ladder) by Gioachino Rossini (1792-1868). Conductor: Claudio Scimone - Stage director: Damiano Michieletto. With Olga Peretyatko (Giulia), Daniele Zanfardino (Dormont), José Manuel Zapata (Dorvil), Anna Malavasi (Lucilla), Carlo Lepore (Blansac), Paolo Bordogna (Germano). Since 1980, the annual Rossini Opera Festival takes place at Rossini´s birthplace Pesaro, a popular seaside resort on the Adriatic coast. It has become one of the most important festivals in Italy. Performances are given at the beautiful Teatro Rossini and in the great Adriatic Arena. Rossini is the town´s most famous son and shapes the city of Pesaro far beyond the festival. La scala di seta is Rossini´s third of five one-act, comic Farse with which he began his career as a young composer. Ism. 22..10 -től
770 Búbánat 2014-07-25 18:15:14
Ma éjjel a Bartók Rádióban 22.09 – 23.41 Rossini: Kis Ünnepi mise – oratórium (Petite Messe Solennelle) London, Milton Court, 2014. február 4. Km. Ruby Hughes (szoprán), Clara Mouriz (mezzoszoprán), Robin Tritschler (tenor), Matthew Hargreaves (basszbariton), Roger Vignoles és James Baillieu (zongora), Malcolm Hicks (harmónium), a BBC Singers Vezényel: Paul Brough (Ism. augusztus 6., 12.58)
Ma éjjel a Bartók Rádióban 22.09 – 23.41 Rossini: Kis Ünnepi mise – oratórium (Petite Messe Solennelle) London, Milton Court, 2014. február 4. Km. Ruby Hughes (szoprán), Clara Mouriz (mezzoszoprán), Robin Tritschler (tenor), Matthew Hargreaves (basszbariton), Roger Vignoles és James Baillieu (zongora), Malcolm Hicks (harmónium), a BBC Singers Vezényel: Paul Brough (Ism. augusztus 6., 12.58)
769 Búbánat 2014-05-01 12:02:19 [Válasz erre: Törölt hozzászólás]
Bocs: túl erősen nyomtam meg az enter-t... Kérem a T. szerkesztőket, hogy a háromból kettőt töröljenek. Köszönöm.
Bocs: túl erősen nyomtam meg az enter-t... Kérem a T. szerkesztőket, hogy a háromból kettőt töröljenek. Köszönöm.
766 Búbánat 2014-05-01 11:50:13 [Válasz erre: 765 Búbánat 2014-05-01 11:47:00]
„A milánói Scala zeneakadémiájának gyökerei 1813-ra nyúlnak vissza, amikor is megnyitott a ház balettiskolája. A valódi alapítás azonban Arturo Toscanini nevéhez fűződik, akinek a védnökségével megindult az operaénekes-képzés. Ma már harminc szak várja a tanulni vágyókat a színpadi fotóstól és a sminkestől a díszletépítő szakemberen keresztül természetesen a zenekari zenészig, oratóriuménekesig és oratórium-kórusénekesig. Utóbbiak adják elő Rossini már címében is ellentmondásos Kis ünnepi miséjét, az akkor több mint három évtizede a főzésnek és a társasági életnek élő hetvenegy esztendős mester - ahogy maga nevezte - "utolsó öregkori bűnét". Úgy tartották, a mű eredeti, 1864-ben bemutatott változatának előadáshoz elegendő egy kis terem, egy zongora, egy harmónium, nyolc kórista és a világ négy legjobb énekes szólistája. Az előrelátó zeneszerző azonban később meghangszerelte a művet, nehogy a halála után más végezze el ezt a munkát (rosszul). Mivel pedig a Párizsban élő világhírű olasz komponista "nagy visszatérését" nem hagyhatta szó nélkül III. Napóleon francia császár sem, nyilatkozott a Kis ünnepi miséről, és állítólag azt mondta: sem nem kicsi, sem nem ünnepi. Észrevétele nem volt alaptalan, a gasztronómia terén is kreatív alkotó ebben a művében kerülte a kor egyházzenéjére jellemző érzelmességet, sőt az előszót lefordíthatatlan szóviccekkel és epés megjegyzésekkel spékelte meg: "Jó Isten, íme, itt van befejezve ez a szegény kis mise. Amit létrehoztam: vajon egyházi zene vagy átkozott zene? Jól tudod, vígoperára születettem. Egy kis tudás, egy kis szív -, mind benne van. Légy áldott, és engedj be a mennyországba!"
„A milánói Scala zeneakadémiájának gyökerei 1813-ra nyúlnak vissza, amikor is megnyitott a ház balettiskolája. A valódi alapítás azonban Arturo Toscanini nevéhez fűződik, akinek a védnökségével megindult az operaénekes-képzés. Ma már harminc szak várja a tanulni vágyókat a színpadi fotóstól és a sminkestől a díszletépítő szakemberen keresztül természetesen a zenekari zenészig, oratóriuménekesig és oratórium-kórusénekesig. Utóbbiak adják elő Rossini már címében is ellentmondásos Kis ünnepi miséjét, az akkor több mint három évtizede a főzésnek és a társasági életnek élő hetvenegy esztendős mester - ahogy maga nevezte - "utolsó öregkori bűnét". Úgy tartották, a mű eredeti, 1864-ben bemutatott változatának előadáshoz elegendő egy kis terem, egy zongora, egy harmónium, nyolc kórista és a világ négy legjobb énekes szólistája. Az előrelátó zeneszerző azonban később meghangszerelte a művet, nehogy a halála után más végezze el ezt a munkát (rosszul). Mivel pedig a Párizsban élő világhírű olasz komponista "nagy visszatérését" nem hagyhatta szó nélkül III. Napóleon francia császár sem, nyilatkozott a Kis ünnepi miséről, és állítólag azt mondta: sem nem kicsi, sem nem ünnepi. Észrevétele nem volt alaptalan, a gasztronómia terén is kreatív alkotó ebben a művében kerülte a kor egyházzenéjére jellemző érzelmességet, sőt az előszót lefordíthatatlan szóviccekkel és epés megjegyzésekkel spékelte meg: "Jó Isten, íme, itt van befejezve ez a szegény kis mise. Amit létrehoztam: vajon egyházi zene vagy átkozott zene? Jól tudod, vígoperára születettem. Egy kis tudás, egy kis szív -, mind benne van. Légy áldott, és engedj be a mennyországba!"
765 Búbánat 2014-05-01 11:47:00
Ma éjjel a Duna TV-ben 2014. május 1. csütörtök 23:10 - 00:50 MüpArt classic - Rossini: Kis ünnepi mise (Petite Messe Solennelle) 2013. október 13. Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Közreműködik: Accademia Teatro alla Scala szólistái és kórusa. Ludmilla Bauerfeldt - szoprán, Shin Je Bang - mezzoszoprán, Carlos Cardoso - tenor, Simon Lim - basszus, Vincenzo Scalera, Marco de Gaspari - zongora, Paolo Troian - harmónium, Vezényel: Bruno Casoni. (110 perc)
Ma éjjel a Duna TV-ben 2014. május 1. csütörtök 23:10 - 00:50 MüpArt classic - Rossini: Kis ünnepi mise (Petite Messe Solennelle) 2013. október 13. Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Közreműködik: Accademia Teatro alla Scala szólistái és kórusa. Ludmilla Bauerfeldt - szoprán, Shin Je Bang - mezzoszoprán, Carlos Cardoso - tenor, Simon Lim - basszus, Vincenzo Scalera, Marco de Gaspari - zongora, Paolo Troian - harmónium, Vezényel: Bruno Casoni. (110 perc)
764 Búbánat 2014-04-19 11:31:08
Az Unitel Classica csatornán látható ma este 20.15 – 22.00 Rossini: A selyemlétre /La Scala Di Seta / Rossini Opera Festival, Pesaro, August 2009 Dormont – Daniele Zanfardino Giulia – Olga Peretyatko Lucilla – Anna Malavasi Dorvil – José Manuel Zapata Blanzac – Carlo Lepore Germano – Paolo Bordogna Bolzano-Trento Haydn Orchestra Claudio Scimone, conductor Damiano Michieletto, stage director
Az Unitel Classica csatornán látható ma este 20.15 – 22.00 Rossini: A selyemlétre /La Scala Di Seta / Rossini Opera Festival, Pesaro, August 2009 Dormont – Daniele Zanfardino Giulia – Olga Peretyatko Lucilla – Anna Malavasi Dorvil – José Manuel Zapata Blanzac – Carlo Lepore Germano – Paolo Bordogna Bolzano-Trento Haydn Orchestra Claudio Scimone, conductor Damiano Michieletto, stage director
763 Búbánat 2014-03-08 14:02:59 [Válasz erre: 762 Búbánat 2014-01-18 13:24:02]
Ezt a koncertet is felvette a rádió és ma délután a Bartók adón sugározza: 15.05 - 17.07 Zenebeszéd Rossini: Kis ünnepi mise Km. az MR Énekkar, az Egri-Pertis Duó (Egri Mónika, Pertis Attila - zongora), Tóka Ágoston - harmónium. Szólót énekel: Cserna Ildikó, Meláth Andrea, Nyári Zoltán, Molnár Zsolt. Vez. Oláh Gábor Mv.: Farkas Zoltán Szerk.: Katona Márta (MR 6-os stúdió, január 18.)
Ezt a koncertet is felvette a rádió és ma délután a Bartók adón sugározza: 15.05 - 17.07 Zenebeszéd Rossini: Kis ünnepi mise Km. az MR Énekkar, az Egri-Pertis Duó (Egri Mónika, Pertis Attila - zongora), Tóka Ágoston - harmónium. Szólót énekel: Cserna Ildikó, Meláth Andrea, Nyári Zoltán, Molnár Zsolt. Vez. Oláh Gábor Mv.: Farkas Zoltán Szerk.: Katona Márta (MR 6-os stúdió, január 18.)
762 Búbánat 2014-01-18 13:24:02 [Válasz erre: 761 Búbánat 2014-01-17 14:16:14]
Ugyanez a műsor ma délután három órakor az MR 6-os stúdiójában is előadásra kerül.
Ugyanez a műsor ma délután három órakor az MR 6-os stúdiójában is előadásra kerül.
761 Búbánat 2014-01-17 14:16:14
Ma este a Bartók Rádióban 19.35 – 21.17. Kapcsoljuk az Olasz Kultúrintézet nagytermét A Magyar Rádió Énekkarának hangversenye Rossini: Kis ünnepi mise Vezényel: Oláh Gábor Km. Cserna Ildikó, Meláth Andrea, Nyári Zoltán, Molnár Zsolt - ének és az Egri-Pertis Duó (zongora) (Ism. szerda,.12.05)
Ma este a Bartók Rádióban 19.35 – 21.17. Kapcsoljuk az Olasz Kultúrintézet nagytermét A Magyar Rádió Énekkarának hangversenye Rossini: Kis ünnepi mise Vezényel: Oláh Gábor Km. Cserna Ildikó, Meláth Andrea, Nyári Zoltán, Molnár Zsolt - ének és az Egri-Pertis Duó (zongora) (Ism. szerda,.12.05)
760 Búbánat 2014-01-02 12:53:43
Ma délután a Bartók Rádióban 13.09 – 14.30 Rossini: Kis ünnepi mise Ea. Szőkefalvi-Nagy Katalin, Takács Klára, Molnár András, Bátor Tamás – ének Budapesti Madrigálkórus Falvai Sándor – zongora Sebestyén János – harmónium Vezényel: Szekeres Ferenc Ludwigsburg, Friedenskirche, 1986. június 5.
Ma délután a Bartók Rádióban 13.09 – 14.30 Rossini: Kis ünnepi mise Ea. Szőkefalvi-Nagy Katalin, Takács Klára, Molnár András, Bátor Tamás – ének Budapesti Madrigálkórus Falvai Sándor – zongora Sebestyén János – harmónium Vezényel: Szekeres Ferenc Ludwigsburg, Friedenskirche, 1986. június 5.
759 Búbánat 2013-09-24 21:53:38 [Válasz erre: 758 Búbánat 2013-09-24 21:52:36]
[url] http://www.institutfrancais-roumanie.com/bucarest.pergame.net/cms/articleview/id/4271; Le comte Ory, de Gioachino Rossini [/url] Première nationale en Roumanie le 22 séptembre à 18h à l'Opéra Hongroise de Cluj-Napoca Opéra comique en deux actes, 1828 Livret d’Eugène Scribe et Charles-Gaspard Delestre-Poirson En français, surtitré en hongrois et en roumain Distribution: Chef d'orchestre: Jankó Zsolt, Horváth József Comtesse Formoutiers - Covacinschi Yolanda, Vigh Ibolya Isolier - Iulia Merca, Barabás Zsuzsa Comte Ory - Bardon Tony Alice - Chiuariu Lívia Ragonde - Veress Orsolya, Mányoki Mária Gouvernateur - Sándor Árpád Raimbaud - Balla Sándor En collaboration avec le choeur et l'orchestre de l'Opéra Hongroise de Cluj-Napoca Scénographie : Lőrincz Gyula Mise en scène et costumes : Szabó Emese Premier violon : Barabás Sándor, Ferenczi Endre Chef du choeur : Kulcsár Szabolcs Corépétiteur : Incze G. Katalin, Nagy Ibolya, Rónai István Souffleur : Tatár Gizella, Szabó Júlia Régie technique : Venczel Péter
[url] http://www.institutfrancais-roumanie.com/bucarest.pergame.net/cms/articleview/id/4271; Le comte Ory, de Gioachino Rossini [/url] Première nationale en Roumanie le 22 séptembre à 18h à l'Opéra Hongroise de Cluj-Napoca Opéra comique en deux actes, 1828 Livret d’Eugène Scribe et Charles-Gaspard Delestre-Poirson En français, surtitré en hongrois et en roumain Distribution: Chef d'orchestre: Jankó Zsolt, Horváth József Comtesse Formoutiers - Covacinschi Yolanda, Vigh Ibolya Isolier - Iulia Merca, Barabás Zsuzsa Comte Ory - Bardon Tony Alice - Chiuariu Lívia Ragonde - Veress Orsolya, Mányoki Mária Gouvernateur - Sándor Árpád Raimbaud - Balla Sándor En collaboration avec le choeur et l'orchestre de l'Opéra Hongroise de Cluj-Napoca Scénographie : Lőrincz Gyula Mise en scène et costumes : Szabó Emese Premier violon : Barabás Sándor, Ferenczi Endre Chef du choeur : Kulcsár Szabolcs Corépétiteur : Incze G. Katalin, Nagy Ibolya, Rónai István Souffleur : Tatár Gizella, Szabó Júlia Régie technique : Venczel Péter
758 Búbánat 2013-09-24 21:52:36
[url] http://www.maszol.ro/index.php/kultura/17640-ory-grofja-szerelmi-eszementsegek-vigoperaja; Ory grófja: szerelmi eszementségek vígoperája [/url] www.maszol.ro 2013. szeptember 12. csütörtök, 17:59 T. Koós Imola „[…] - A történet szerint Isolier egy apród, aki Ory grófnő szerelmének tárgyává válik egy adott pillanatban. A kolozsvári előadásban nőként vagy férfiként mutatkozik Isolier? - Ez egy nadrágszerep, ami nagyon gyakori az opera egy bizonyos fejezetében, és én ezeket nagyon szeretem. A rendezőnek nagy kihívás, amikor ezt ki lehet játszani: mert ugye ezt lehet szexuálisan is interpretálni, de lehet stilizált formában, az álca szimbolikáját is értelmezni. Mi ebben az előadásban nőként jelenítjük meg Isolier-t. De mivel a darab köré épülő koncepció modern, egy olyan személyiségként mutatjuk be őt, aki nőként is inkább a férfiak körében mozog, „velük tart”, szemben a női alakokkal, akik túlságosan komolyan veszik magukat, a női mivoltukat. Éppen ez a szembenállás adja a darab egyik komikumát. „ „[…] - Ez egy középkori történet. Mi teszi maivá, aktuálissá? -A történet igazából a szerelmi játékokról szól, az udvarlás módozatairól. A darab eredetije egy francia börleszk, Rossini pedig a francia korszakában írta, amikor Franciaországban élt és ott komponált. Francia operaparódiát akart írni, ezért nyúlt egy vaudeville szöveghez, ami eredetileg ennek a középkori figurának a történetét meséli el. A szerelmi játék pedig minden korra, a legmodernebb emberre is érvényes. Minden korban eszement dolgokra volt képes az ember, ha szerelmes. Ezt ötvöztük azzal a látásmóddal, hogy valójában milyen fura a modern ember, aki a mai technológia vívmányait használja a szerelmi életében is. Megy az utcán, és ha fülhallgatós telefonja van, olyan, mintha magában beszélne, gesztikulálva. Virtuálisan udvarolunk, élünk meg intim helyzeteket. Ezt a fura világot próbáljuk visszaadni: a díszlet egy számítógép belsejét szimbolizálja, áramkörökkel, kábelekkel, forrasztásokkal. A jelmezek, a karakterek is a számítógépes játékok virtuális hőseire emlékeztetnek majd, néha baba- vagy robotszerűen mozognak – de végül is minden a játékról szól. És arról, hogy a férfi mindig próbálkozik, több álcát ölt, hogy elérje célját. Az udvarló-szerep, a férj-szerep is valójában egy álca és a játszma része. Körkörös folyamat, soha nincs vége – csak a szereplők és a partnerek változnak. - Hogy látod a próbafolyamatot most, tíz nappal a bemutató előtt? - Az előkészületekre rendelkezésünkre álló három hét hihetetlenül kevésnek bizonyult egy ilyen nagyopera esetén, úgyhogy még nagyon sok munka áll előttünk. Az énekkar is, a szólisták is hozzák a régi formájukat, nagyon jól dolgoznak. Én kiváltságos helyzetnek érzem, hogy évek óta velük dolgozhatok. Nagyon jól ismerjük már egymást, bensőséges viszony alakult ki a társulat tagjai között, és ez a baráti viszony abban is meglátszik, ahogy felveszik a darab cselekményének rezgését, játékosságát. - Nem nehezíti meg a dolgotokat, hogy ez egy francia nyelvű opera? - De igen, hisz senki nem szokott hozzá a francia repertoárhoz. Viszont maga a mű szerkezetében is, zeneiségében is teljes mértékben olasz opera. Rossini nem hazudtolta meg magát: olasz zenét írt, nem opera comique-ot. Kíséretes recitatívói vannak, ami az olasz opera sajátja. - Tehát olasz operát írt – franciául? - Igen. Mi meg ragaszkodunk ahhoz a már meghonosodott gyakorlathoz itt a Kolozsvári Magyar Operában, hogy mindent az eredeti nyelven játsszunk. Mert az úgy szól igazán jól. […] „
[url] http://www.maszol.ro/index.php/kultura/17640-ory-grofja-szerelmi-eszementsegek-vigoperaja; Ory grófja: szerelmi eszementségek vígoperája [/url] www.maszol.ro 2013. szeptember 12. csütörtök, 17:59 T. Koós Imola „[…] - A történet szerint Isolier egy apród, aki Ory grófnő szerelmének tárgyává válik egy adott pillanatban. A kolozsvári előadásban nőként vagy férfiként mutatkozik Isolier? - Ez egy nadrágszerep, ami nagyon gyakori az opera egy bizonyos fejezetében, és én ezeket nagyon szeretem. A rendezőnek nagy kihívás, amikor ezt ki lehet játszani: mert ugye ezt lehet szexuálisan is interpretálni, de lehet stilizált formában, az álca szimbolikáját is értelmezni. Mi ebben az előadásban nőként jelenítjük meg Isolier-t. De mivel a darab köré épülő koncepció modern, egy olyan személyiségként mutatjuk be őt, aki nőként is inkább a férfiak körében mozog, „velük tart”, szemben a női alakokkal, akik túlságosan komolyan veszik magukat, a női mivoltukat. Éppen ez a szembenállás adja a darab egyik komikumát. „ „[…] - Ez egy középkori történet. Mi teszi maivá, aktuálissá? -A történet igazából a szerelmi játékokról szól, az udvarlás módozatairól. A darab eredetije egy francia börleszk, Rossini pedig a francia korszakában írta, amikor Franciaországban élt és ott komponált. Francia operaparódiát akart írni, ezért nyúlt egy vaudeville szöveghez, ami eredetileg ennek a középkori figurának a történetét meséli el. A szerelmi játék pedig minden korra, a legmodernebb emberre is érvényes. Minden korban eszement dolgokra volt képes az ember, ha szerelmes. Ezt ötvöztük azzal a látásmóddal, hogy valójában milyen fura a modern ember, aki a mai technológia vívmányait használja a szerelmi életében is. Megy az utcán, és ha fülhallgatós telefonja van, olyan, mintha magában beszélne, gesztikulálva. Virtuálisan udvarolunk, élünk meg intim helyzeteket. Ezt a fura világot próbáljuk visszaadni: a díszlet egy számítógép belsejét szimbolizálja, áramkörökkel, kábelekkel, forrasztásokkal. A jelmezek, a karakterek is a számítógépes játékok virtuális hőseire emlékeztetnek majd, néha baba- vagy robotszerűen mozognak – de végül is minden a játékról szól. És arról, hogy a férfi mindig próbálkozik, több álcát ölt, hogy elérje célját. Az udvarló-szerep, a férj-szerep is valójában egy álca és a játszma része. Körkörös folyamat, soha nincs vége – csak a szereplők és a partnerek változnak. - Hogy látod a próbafolyamatot most, tíz nappal a bemutató előtt? - Az előkészületekre rendelkezésünkre álló három hét hihetetlenül kevésnek bizonyult egy ilyen nagyopera esetén, úgyhogy még nagyon sok munka áll előttünk. Az énekkar is, a szólisták is hozzák a régi formájukat, nagyon jól dolgoznak. Én kiváltságos helyzetnek érzem, hogy évek óta velük dolgozhatok. Nagyon jól ismerjük már egymást, bensőséges viszony alakult ki a társulat tagjai között, és ez a baráti viszony abban is meglátszik, ahogy felveszik a darab cselekményének rezgését, játékosságát. - Nem nehezíti meg a dolgotokat, hogy ez egy francia nyelvű opera? - De igen, hisz senki nem szokott hozzá a francia repertoárhoz. Viszont maga a mű szerkezetében is, zeneiségében is teljes mértékben olasz opera. Rossini nem hazudtolta meg magát: olasz zenét írt, nem opera comique-ot. Kíséretes recitatívói vannak, ami az olasz opera sajátja. - Tehát olasz operát írt – franciául? - Igen. Mi meg ragaszkodunk ahhoz a már meghonosodott gyakorlathoz itt a Kolozsvári Magyar Operában, hogy mindent az eredeti nyelven játsszunk. Mert az úgy szól igazán jól. […] „
757 Búbánat 2013-09-11 22:49:05
[url] http://momus.hu/article.php?artid=6614; A bűn ezernyi árnyalata és az igaz út keresése – Rossini Mózese a Zsidó Nyári Fesztiválon [/url] Café Momus, - zéta -, 2013-09-11 [ Főtéma ] „Rossini halála után másfél évszázaddal biztosak lehetünk-e abban, hogy jól értjük azt a formanyelvet, amivel a bel canto nagymestere a szituációkat jellemezte? Aligha, erre csak egy apró példát hadd említsek. A darab egyik legizgalmasabb jelenete a Fáraó áriája, aki éppen Mózesről énekel. Ködösít, mellébeszél, gyaláz, gyűlölködik. A Maestro mindezt úgy oldotta meg, hogy virtuóz futamokkal ékesített dallamokat énekeltetett a basszus énekessel, éppen úgy, mint egy pozitív tenorhőssel. Egyedül a hangnemváltások gyakorisága jelezte a hős labilitását, hangulati csapongását, jellemének ingatag mivoltát. A koncertet végighallgató ismerőseim viszont szinte egytől egyig pozitív szereplőnek gondolták a figurát. Szóval, nagyon-nagyon hiányzott a szöveg. Egy bel canto ritkaság bemutatása Magyarországon az elmúlt évtizedek hagyományait követve szinte kizárólagosan Pál Tamás privilégiuma lehet. Ezt a „pozíciót” valószínűleg nem kérte, hanem az Élet hozta számára, s mi örömmel fogadjuk. Pál pedig boldogan lubickolt a darabban, a hely adottságait meghazudtolva igyekezett énekeseit maximálisan kiszolgálni. Legfőbb karmesteri szándéknak a mű árnyalt kibontását éreztem és – talán az utózengés csökkentését is megcélozva – a figurák szokásosnál összetettebb felvázolását. A széles dinamikai spektrum megteremtésében a Szegedi Szimfonikus Zenekart kell Pál elsődleges partnereként kiemelni.” „Mikor ezeket a pompázatos dallamokat halljuk, amelyeknek nincs határuk, az az érzésünk, hogy az Isten trónja körül énekelhetnek így.” – mondta Honoré Balzac az átdolgozott párizsi bemutató kapcsán. Mi sem fogalmazhatunk ennél találóbban. A Mózes Egyiptomban eredeti verziója a szervezők szerint első alkalommal csendült fel Magyarországon.”
[url] http://momus.hu/article.php?artid=6614; A bűn ezernyi árnyalata és az igaz út keresése – Rossini Mózese a Zsidó Nyári Fesztiválon [/url] Café Momus, - zéta -, 2013-09-11 [ Főtéma ] „Rossini halála után másfél évszázaddal biztosak lehetünk-e abban, hogy jól értjük azt a formanyelvet, amivel a bel canto nagymestere a szituációkat jellemezte? Aligha, erre csak egy apró példát hadd említsek. A darab egyik legizgalmasabb jelenete a Fáraó áriája, aki éppen Mózesről énekel. Ködösít, mellébeszél, gyaláz, gyűlölködik. A Maestro mindezt úgy oldotta meg, hogy virtuóz futamokkal ékesített dallamokat énekeltetett a basszus énekessel, éppen úgy, mint egy pozitív tenorhőssel. Egyedül a hangnemváltások gyakorisága jelezte a hős labilitását, hangulati csapongását, jellemének ingatag mivoltát. A koncertet végighallgató ismerőseim viszont szinte egytől egyig pozitív szereplőnek gondolták a figurát. Szóval, nagyon-nagyon hiányzott a szöveg. Egy bel canto ritkaság bemutatása Magyarországon az elmúlt évtizedek hagyományait követve szinte kizárólagosan Pál Tamás privilégiuma lehet. Ezt a „pozíciót” valószínűleg nem kérte, hanem az Élet hozta számára, s mi örömmel fogadjuk. Pál pedig boldogan lubickolt a darabban, a hely adottságait meghazudtolva igyekezett énekeseit maximálisan kiszolgálni. Legfőbb karmesteri szándéknak a mű árnyalt kibontását éreztem és – talán az utózengés csökkentését is megcélozva – a figurák szokásosnál összetettebb felvázolását. A széles dinamikai spektrum megteremtésében a Szegedi Szimfonikus Zenekart kell Pál elsődleges partnereként kiemelni.” „Mikor ezeket a pompázatos dallamokat halljuk, amelyeknek nincs határuk, az az érzésünk, hogy az Isten trónja körül énekelhetnek így.” – mondta Honoré Balzac az átdolgozott párizsi bemutató kapcsán. Mi sem fogalmazhatunk ennél találóbban. A Mózes Egyiptomban eredeti verziója a szervezők szerint első alkalommal csendült fel Magyarországon.”
756 serse 2013-09-06 10:45:51 [Válasz erre: 754 Búbánat 2013-09-05 22:30:56]
A felirat tényleg hiányzott, de nem tudom, hogy anno a Zsidó nőt feliratozták-e? A tavalyi Nabuccot talán nem volt szükséges, mert az egy népszerű opera és szokták ismerni. Egyébként meg szerintem ha lett volna egy rendező is, aki megrendezi az előadást,e gy jó rendező, aki oda figyel az énekesek éneklésére is, akkor szerintem nem lett volna semmi gond. De ez hiányzott. Ugyanakkor Pál Tamás vezetésével ez akkor is egy kiemelkedő előadás volt, ami az utóbbi hónapok hazai opera előadásait illeti.
A felirat tényleg hiányzott, de nem tudom, hogy anno a Zsidó nőt feliratozták-e? A tavalyi Nabuccot talán nem volt szükséges, mert az egy népszerű opera és szokták ismerni. Egyébként meg szerintem ha lett volna egy rendező is, aki megrendezi az előadást,e gy jó rendező, aki oda figyel az énekesek éneklésére is, akkor szerintem nem lett volna semmi gond. De ez hiányzott. Ugyanakkor Pál Tamás vezetésével ez akkor is egy kiemelkedő előadás volt, ami az utóbbi hónapok hazai opera előadásait illeti.
755 kothner 2013-09-06 07:33:50
A Momus nem volt jelen a Mózes-koncerten? Mert hogy azóta a főtéma rovatban mindenről lehetett olvasni, de erről a valóban jelentős eseményről nem jelent meg egy sor sem.
A Momus nem volt jelen a Mózes-koncerten? Mert hogy azóta a főtéma rovatban mindenről lehetett olvasni, de erről a valóban jelentős eseményről nem jelent meg egy sor sem.
754 Búbánat 2013-09-05 22:30:56 [Válasz erre: 752 serse 2013-09-05 06:54:22]
Mona Dániel szereti mondandóját köríteni, ahogy ebben a Mózes-kritikájában is teszi, és azzal lehetne vitatkozni is. Ugyanakkor, amiket a közreműködőkről ír, nagyvonalakban nekem is hasonlók voltak a meglátásaim. Továbbá, felvetését a magyar felirat szükségességéről, magam is támogatom.
Mona Dániel szereti mondandóját köríteni, ahogy ebben a Mózes-kritikájában is teszi, és azzal lehetne vitatkozni is. Ugyanakkor, amiket a közreműködőkről ír, nagyvonalakban nekem is hasonlók voltak a meglátásaim. Továbbá, felvetését a magyar felirat szükségességéről, magam is támogatom.
753 Beatrice 2013-09-05 21:03:07 [Válasz erre: 751 Búbánat 2013-09-05 00:36:06]
A belinkelt kritikával egy ponton egyetértek: nekem is hiányzott a feliratozás. Remélem, a jövő heti Boleyn Anna a MüPában feliratozva lesz, és nem olyan színvonalú lesz a felirat, mint pl. az Urániában a múltkori Stuart Máriáé.
A belinkelt kritikával egy ponton egyetértek: nekem is hiányzott a feliratozás. Remélem, a jövő heti Boleyn Anna a MüPában feliratozva lesz, és nem olyan színvonalú lesz a felirat, mint pl. az Urániában a múltkori Stuart Máriáé.
752 serse 2013-09-05 06:54:22 [Válasz erre: 751 Búbánat 2013-09-05 00:36:06]
Hát én Mona Dániel írásait nem igazán kedvelem. Néha kifejezetten idegesít a stílusa és általában nem értek egyet vele. Rácz Istvánról leírtakkal se. Ha nem is volt tökéletes az előadás, mert semmi sem tökéletes, szerintem nagyon jó volt. És ha lenne egy jó rendező, aki megrendezi a darabot, akkor ezzel a szereposztással egy jó előadást lehetne létrehozni. De hát nem lesz, mert Rossinitől csak a Se villát, se borbélyt, meg a hamuka pipőkét tudják játszani, ahogy Donizettitől is csak a két vígopera megy. Nem sajnálnám, ha nem lenne se hamuka pipőke, se se villa, se borbély, de mondjuk Török Itáliában igen, vagy bármi más Rossini opera. Ahogy Donizetti esetében se sírnám vissza a két vígoperát mondjuk egy Luciaáért, Kolonits Klárával a címszerepben.
Hát én Mona Dániel írásait nem igazán kedvelem. Néha kifejezetten idegesít a stílusa és általában nem értek egyet vele. Rácz Istvánról leírtakkal se. Ha nem is volt tökéletes az előadás, mert semmi sem tökéletes, szerintem nagyon jó volt. És ha lenne egy jó rendező, aki megrendezi a darabot, akkor ezzel a szereposztással egy jó előadást lehetne létrehozni. De hát nem lesz, mert Rossinitől csak a Se villát, se borbélyt, meg a hamuka pipőkét tudják játszani, ahogy Donizettitől is csak a két vígopera megy. Nem sajnálnám, ha nem lenne se hamuka pipőke, se se villa, se borbély, de mondjuk Török Itáliában igen, vagy bármi más Rossini opera. Ahogy Donizetti esetében se sírnám vissza a két vígoperát mondjuk egy Luciaáért, Kolonits Klárával a címszerepben.
751 Búbánat 2013-09-05 00:36:06
[url] http://operavilag.net/kiemelt/az-opera-nagy-probaja/; Az opera nagy próbája [/url] Opera Világ, 2013. szeptember 4. Gioachino Rossini: Mózes – koncertszerű előadás a Zsidó Nyári Fesztiválon, 2013. szeptember 1. MONA DÁNIEL kritikája „Rossini hatalmas vizsga elé állíttatott. Képes-e zenéje minden segédeszköz nélkül megjeleníteni, amit kell/amit szeretne? Volt-e az itáliai mester az ún. programzene módszereinek olyan szintű birtokában, hogy pusztán a hangokkal elmeséljen egy történetet? Persze az igazság az, hogy ezzel a vállalkozással nem csak Rossinit állították próbatétel elé, hanem az előadókat is. Egy narratív zene minőségi tolmácsolásához kiváló muzsikosokra van szükség. Elég, ha csak egyetlen porszem kerül a gépezetbe, a kizárólag a fülére hagyatkozó közönség máris elveszítheti a fonalat. A tét és a kockázat tehát nagy; az eredmény vegyes…”
[url] http://operavilag.net/kiemelt/az-opera-nagy-probaja/; Az opera nagy próbája [/url] Opera Világ, 2013. szeptember 4. Gioachino Rossini: Mózes – koncertszerű előadás a Zsidó Nyári Fesztiválon, 2013. szeptember 1. MONA DÁNIEL kritikája „Rossini hatalmas vizsga elé állíttatott. Képes-e zenéje minden segédeszköz nélkül megjeleníteni, amit kell/amit szeretne? Volt-e az itáliai mester az ún. programzene módszereinek olyan szintű birtokában, hogy pusztán a hangokkal elmeséljen egy történetet? Persze az igazság az, hogy ezzel a vállalkozással nem csak Rossinit állították próbatétel elé, hanem az előadókat is. Egy narratív zene minőségi tolmácsolásához kiváló muzsikosokra van szükség. Elég, ha csak egyetlen porszem kerül a gépezetbe, a kizárólag a fülére hagyatkozó közönség máris elveszítheti a fonalat. A tét és a kockázat tehát nagy; az eredmény vegyes…”
750 Búbánat 2013-09-03 21:00:04 [Válasz erre: 748 serse 2013-09-03 18:10:06]
Műfaji megjelölését tekintve a Mózest szokták oratórium-operának vagy „tragikus-szakrális” operának is nevezni. Az opera Hungaroton által elkészített lemezfelvételének kísérő füzetében olvasható tanulmányban (1981) is ezt olvashatjuk; a francia verzió olasz nyelvű átdolgozását vette alapul a kiadó, azt, amelyet az Erkel Színházban is előadtak évekkel később. Ezen a felvételen Lamberto Gardelli vezényel, és Kalmár Magda, Hamari Júlia, Sólyom-Nagy Sándor, B. Nagy János, Gregor József énekel. Maga Gardelli is így nyilatkozott az opera műfaji meghatározásáról, amikor 1992-ben az ő zenei betanításában bemutatta az Erkel Színház a Mózest. Attól függően, mikor melyik változatot (olasz eredeti és módosításai, vagy a francia eredeti,vagy a franciából vissza olasz szövegre átdolgozott verziója) veszik elő, a szerint használhatjuk a fenti műfaji besorolás-jelzőket is.
Műfaji megjelölését tekintve a Mózest szokták oratórium-operának vagy „tragikus-szakrális” operának is nevezni. Az opera Hungaroton által elkészített lemezfelvételének kísérő füzetében olvasható tanulmányban (1981) is ezt olvashatjuk; a francia verzió olasz nyelvű átdolgozását vette alapul a kiadó, azt, amelyet az Erkel Színházban is előadtak évekkel később. Ezen a felvételen Lamberto Gardelli vezényel, és Kalmár Magda, Hamari Júlia, Sólyom-Nagy Sándor, B. Nagy János, Gregor József énekel. Maga Gardelli is így nyilatkozott az opera műfaji meghatározásáról, amikor 1992-ben az ő zenei betanításában bemutatta az Erkel Színház a Mózest. Attól függően, mikor melyik változatot (olasz eredeti és módosításai, vagy a francia eredeti,vagy a franciából vissza olasz szövegre átdolgozott verziója) veszik elő, a szerint használhatjuk a fenti műfaji besorolás-jelzőket is.
749 Beatrice 2013-09-03 19:43:47 [Válasz erre: 748 serse 2013-09-03 18:10:06]
Természetesen az [url]http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Eredeti;"eredeti"[/url] szót "első, legkorábbi" értelemben használtam. Mellesleg az 1818-as verziót is bemutatták Franciaországban (is), tehát alighanem abból is van/volt egy francia nyelvű verzió, hiszen abban a korban általában lefordították a librettókat.
Természetesen az [url]http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Eredeti;"eredeti"[/url] szót "első, legkorábbi" értelemben használtam. Mellesleg az 1818-as verziót is bemutatták Franciaországban (is), tehát alighanem abból is van/volt egy francia nyelvű verzió, hiszen abban a korban általában lefordították a librettókat.
748 serse 2013-09-03 18:10:06 [Válasz erre: 746 Beatrice 2013-09-03 15:58:37]
Szerintem inkább első változatot kellene mondani, ugyanis mindkét változat Rossini keze munkája, tehát mindkettő eredeti, nem utólag, a szerző belegyezése nélkül lett átdolgozva az opera. Egyébként valahol azt olvastam, hogy ő két külön operaként kezelte őket. Ha így volt, akkor pedig javaslom, hogy az olasz változatot Mózes Egyiptomban, a franciát pedig Mózes és a fáraó (, avagy átkelés a Vörös-tengeren) címmel emlegessük. Nem lenne egyedülálló ez a dolog, hiszen Sosztakovics is külön opus számmal látta el a Katyerina Izmaljova átdolgozott, második változatát és gyakorlatilag külön műként kezelte őket.
Szerintem inkább első változatot kellene mondani, ugyanis mindkét változat Rossini keze munkája, tehát mindkettő eredeti, nem utólag, a szerző belegyezése nélkül lett átdolgozva az opera. Egyébként valahol azt olvastam, hogy ő két külön operaként kezelte őket. Ha így volt, akkor pedig javaslom, hogy az olasz változatot Mózes Egyiptomban, a franciát pedig Mózes és a fáraó (, avagy átkelés a Vörös-tengeren) címmel emlegessük. Nem lenne egyedülálló ez a dolog, hiszen Sosztakovics is külön opus számmal látta el a Katyerina Izmaljova átdolgozott, második változatát és gyakorlatilag külön műként kezelte őket.
747 frushena 2013-09-03 16:14:34 [Válasz erre: 746 Beatrice 2013-09-03 15:58:37]
köszönöm! Még nem volt érkezésem végigolvasni mindent! Főleg Búbánat írását az előadásról, de majd éjszaka pótlom!
köszönöm! Még nem volt érkezésem végigolvasni mindent! Főleg Búbánat írását az előadásról, de majd éjszaka pótlom!
746 Beatrice 2013-09-03 15:58:37 [Válasz erre: 745 frushena 2013-09-03 14:56:25]
Az 1818-as eredeti, olasz verziót.
Az 1818-as eredeti, olasz verziót.
745 frushena 2013-09-03 14:56:25
okos kérdésem: francia, vagy olasz verziót adták?
okos kérdésem: francia, vagy olasz verziót adták?
744 serse 2013-09-03 13:48:59 [Válasz erre: 742 Búbánat 2013-09-02 23:53:59]
Fodor Beatrix fantasztikus volt! Ira Bertmann úgyszintén! És Rácz István is egy nagyszerű énekes! Szégyen és gyalázat, hogy az Operaházban nem foglalkoztatják és külföldről hívnak sokkal gyengébb énekeseket a hangfekvésében helyette! Egyszerűen hihetetlen!
Fodor Beatrix fantasztikus volt! Ira Bertmann úgyszintén! És Rácz István is egy nagyszerű énekes! Szégyen és gyalázat, hogy az Operaházban nem foglalkoztatják és külföldről hívnak sokkal gyengébb énekeseket a hangfekvésében helyette! Egyszerűen hihetetlen!
743 Búbánat 2013-09-03 00:15:14 [Válasz erre: 742 Búbánat 2013-09-02 23:53:59]
Utólag látom, hogy egy-két helyen benne maradt a szövegben kis "pongyolaság" (a letisztázásnál elkerülhette a figyelmemet), de ezeket itt nem javítom. A lényeget, a koncert-előadás keltette, bennem töltekezett érzéseket próbáltam a magam módján kifejezni a beszámolómban.
Utólag látom, hogy egy-két helyen benne maradt a szövegben kis "pongyolaság" (a letisztázásnál elkerülhette a figyelmemet), de ezeket itt nem javítom. A lényeget, a koncert-előadás keltette, bennem töltekezett érzéseket próbáltam a magam módján kifejezni a beszámolómban.
742 Búbánat 2013-09-02 23:53:59
Balczó Péter, Bretz Gábor, Horváth István nem sokat pihenhetett a margitszigeti két István király előadás után. Tizenkét napra rá már komoly feladatuk volt a Mózesben. Briliáns koncert-előadás volt! A Dohány utcai Zsinagóga akusztikája kiválóan alkalmas operakoncertek megtartására. Ezt bizonyítandó, Rossini operáját szinte stúdióminőségben hallhattuk megszólalni, és élvezhettük a darab fenségességét, monumentalitását. Mindössze két óra zene az egész, közte egy félórás szünettel, így a hétkor kezdődött előadás már féltízre be is fejeződött. De amit abban a kétszer egy órában hallhattunk a zenekar, énekkar és a szólisták jóvoltából, azt nem lehet és nem is szabad idővel méricskélni! És Pál Tamás volt a „motorja” az egésznek… Nem az a későbbi, az 1827-es párizsi bemutatóra részben átdolgozott, balettzenékkel, kórustablókkal is kibővített zenei anyag került bemutatásra, amit húsz évvel ezelőtt Gardelli vezényletével, nagysikerrel mutattak be az Erkel Színházban. Pál Tamás és „csapata” úgy gondolta, hogy érdemes elővenni az „eredeti” operát, a Mózes Egyiptomban-t, amelynek Nápolyban, 1817-ben volt az ősbemutatója. Nem sokkal később még bővült a partitúra Mózes imájával. Ezt az olasz nyelvű változatot (a nem annyira fontos recitativók kis meghúzásával) mutatta be most Budapesten, a Zsidó Nyári Fesztiválon, nagy érdeklődés mellett, a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus, a főszerepekben kiváló énekesekkel. Ez a koncertszerű előadás, ahogy megtapasztalhattuk, lenyűgözte a közönséget, és lelkes tapsokkal köszöntötte az énekeseket és az együtteseket, mely apparátus élén Pál Tamás, korát meghazudtolva, mozgékonyan, dinamikusan vezényelt, akinek precizitása, tudása, tapasztalata megmutatkozott abban, ahogy zenekarát, a szólistáit mindvégig biztos kézzel irányította. Az ének- és zenekar a szólistákkal együtt és külön-külön is bizonyította, mennyire értik, szeretik, tudják is ezt a fajta – „belcanto” – zenei világot. A Rossini-operát befogadó közönség is jelesre vizsgázott. Nem tapsolt bele az egyes jelenetekbe, sem a közepébe, sem a végébe feleslegesen; ösztönösen ráérzett, hogy hol, mikor nem szabad hangos tetszésnyilvánítással megszakítani egy lélektanilag is fontos áriát, szituációt, pillanatot, ha mégoly késztetést is érezne rá Egy példa erre: inkább a döbbent csend mindennél többet Például, Az utolsó előtti jelenetben üldözői elő híveivel a Vörös-tenger partjára érkező Mózes imát énekel az Úrhoz, hogy mentse meg az övéit az ellenségtől. Rácz István énekelte Mózest, az induló strófát később átveszi és ismétli Aronne (Balczó Péter), Amenofi (Kálnay Zsófia), majd teljes erővel zengi az énekkar. Felemelő, utolérhetetlen hatás. A hallgatóság elérzékenyült, talán a szemünkbe könny szökött. Előzőleg szinte minden nagyobb együttes, ária, jelenet után zúgott a taps és a brávó. Most néma, döbbent csend. Pár pillanat után folytatódott az előadás az utolsó jelenettel, melynek a végén már elnémult az énekhang, és a fokozhatatlan feszültség, sodrás katarzisa csupán a zenekar hangzatain át juttatott el bennünket is a „spontán” katarzisig. De utána aztán, ahogy Pál Tamás letette a pálcát, és bennünk is oldódott a megrendültségünk, máris „robbantottunk” – tapsorkán, üdvrivalgás fogadta és köszöntötte az ünneplő publikum részéről a közreműködőket. A szólista énekesek közül nekem legjobban a vendég izraeli szoprán, Ira Bertmann tetszett, aki fölényes technikával énekelte a fáraó titokban zsidó hitre tért feleségét; áriája az első felvonásban különösen szépen sikerült, nagy tapsokat kapott érte. A másik szoprán, Fodor Beatrix sem maradt el mögötte hangban, bravúros éneklésben, aki Elcia, zsidó lányt, Mózes unokahúgát jelenítette meg (kibe szerelmes a fáraó fia, Ozirisz ). Az ő nehéz, összetett áriáját, de különösen a két nagyszabású kettősét Ozirisszel, a végén ugyancsak ünnepeltük! Horváth István tenorjával könnyedén győzte az irtó nehéz énekelnivalókat, akárcsak Bretz Gábor, aki basszbaritonján a fáraó jeleneteibe vitt bele fölényes stílusismeretet. Különben az ő első, igen nehéz, bravúr-áriája után csattant fel az első taps a nézőtéren. A kisebb szerepekben megemlítem Balczó Péter csendes, rezignált Áronját, egy másik, Izraelből érkezett művészt, Yotam Cohent, aki a Mambre, Egyiptom főpapját énekelte. Pici tenorszerep ez, erre nyugodtan kitűzhettek volna egy hazai énekest is; ahogy megtörtént Amenofi, Mózes testvérét éneklő énekesünk, a fiatal Kálnay zsófia esetében. Neki sem okozott gondot elénekelni ezt a nem túl jelentős szerepet, ugyanakkor felfigyelhettünk puha, bársonyos mezzójára - különösen az említett Mózes imája-jelenetben. A fiatal énekművésznő már most sok elismerést felmutathat, és szép karrier, művészi pálya küszöbén áll… A címszerepben a mostanában ritkábban hallható és látható Rácz István bizonyította, hogy zengő basszusa mit sem kopott az elmúlt egy-két évben, mióta nem találkozhatunk vele az Opera színpadán… Az ő Mózese nem kiemelkedett a többi szerep-szereplő közül, inkább belesimult együttesükbe; nem harsogott, nem tüntetett, jelenlétével azt sugallta, hogy nincs reménytelen ügy, csak engedni kell magunkat rábízni egy fölöttünk álló égi hatalomra, de nekünk is tenni kell a cél érdekében; kissé visszafogottan énekelt, a mélységei megvoltak, a magasságok nem mindig, de összességében biztos pontja volt az előadásnak, Csakúgy, mint a szegedi Vaszy Viktor Kórus, mely egy tömbben foglalt helyett a jobboldali emeleten a pódium felett, remekül helytállt a hatalmas kórusjelenetekben. A Szegedi Szimfonikus Zenekart ilyen fantasztikus hangzásban még soha nem hallottam játszani. Minden elemében tökéletes, magával ragadó volt. Külön kiemelem a hárfán közreműködő hangszeres művészüket, aki káprázatosan játszott, de a zenekar minden tagjának közös érdeme, hogy együttesük hangzására - amint a bevezető sorokban írtam – a stúdióminőség a jellemző, és ez mindennél többet mond. És ebben nem kis szerepe van, akiről már e beszámolóm elején szóltam, a minden dicséretet megérdemlő Pál Tamás karmesternek. Megismétlem: fölényes biztonsággal irányította zenekarát, és aki az egész produkció lelke, mozgatórugója, betanítója, dirigense volt. Neki kell a legnagyobb köszönetünket kifejeznünk, amiért elhozta hozzánk ezt a Rossini-mesterművet, hiszen mesterfokon interpretálta Mózes zenéjét, és idézte meg a nagy olasz mester szellemét. Remélem, legkésőbb karácsony táján a televízióban is látható-hallható lesz a Mózes-opera – belcanto-ritkaság -, mely még ma is, közel kétszáz év távlatából hatni képes ránk. Csak engedjük befogadni.
Balczó Péter, Bretz Gábor, Horváth István nem sokat pihenhetett a margitszigeti két István király előadás után. Tizenkét napra rá már komoly feladatuk volt a Mózesben. Briliáns koncert-előadás volt! A Dohány utcai Zsinagóga akusztikája kiválóan alkalmas operakoncertek megtartására. Ezt bizonyítandó, Rossini operáját szinte stúdióminőségben hallhattuk megszólalni, és élvezhettük a darab fenségességét, monumentalitását. Mindössze két óra zene az egész, közte egy félórás szünettel, így a hétkor kezdődött előadás már féltízre be is fejeződött. De amit abban a kétszer egy órában hallhattunk a zenekar, énekkar és a szólisták jóvoltából, azt nem lehet és nem is szabad idővel méricskélni! És Pál Tamás volt a „motorja” az egésznek… Nem az a későbbi, az 1827-es párizsi bemutatóra részben átdolgozott, balettzenékkel, kórustablókkal is kibővített zenei anyag került bemutatásra, amit húsz évvel ezelőtt Gardelli vezényletével, nagysikerrel mutattak be az Erkel Színházban. Pál Tamás és „csapata” úgy gondolta, hogy érdemes elővenni az „eredeti” operát, a Mózes Egyiptomban-t, amelynek Nápolyban, 1817-ben volt az ősbemutatója. Nem sokkal később még bővült a partitúra Mózes imájával. Ezt az olasz nyelvű változatot (a nem annyira fontos recitativók kis meghúzásával) mutatta be most Budapesten, a Zsidó Nyári Fesztiválon, nagy érdeklődés mellett, a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus, a főszerepekben kiváló énekesekkel. Ez a koncertszerű előadás, ahogy megtapasztalhattuk, lenyűgözte a közönséget, és lelkes tapsokkal köszöntötte az énekeseket és az együtteseket, mely apparátus élén Pál Tamás, korát meghazudtolva, mozgékonyan, dinamikusan vezényelt, akinek precizitása, tudása, tapasztalata megmutatkozott abban, ahogy zenekarát, a szólistáit mindvégig biztos kézzel irányította. Az ének- és zenekar a szólistákkal együtt és külön-külön is bizonyította, mennyire értik, szeretik, tudják is ezt a fajta – „belcanto” – zenei világot. A Rossini-operát befogadó közönség is jelesre vizsgázott. Nem tapsolt bele az egyes jelenetekbe, sem a közepébe, sem a végébe feleslegesen; ösztönösen ráérzett, hogy hol, mikor nem szabad hangos tetszésnyilvánítással megszakítani egy lélektanilag is fontos áriát, szituációt, pillanatot, ha mégoly késztetést is érezne rá Egy példa erre: inkább a döbbent csend mindennél többet Például, Az utolsó előtti jelenetben üldözői elő híveivel a Vörös-tenger partjára érkező Mózes imát énekel az Úrhoz, hogy mentse meg az övéit az ellenségtől. Rácz István énekelte Mózest, az induló strófát később átveszi és ismétli Aronne (Balczó Péter), Amenofi (Kálnay Zsófia), majd teljes erővel zengi az énekkar. Felemelő, utolérhetetlen hatás. A hallgatóság elérzékenyült, talán a szemünkbe könny szökött. Előzőleg szinte minden nagyobb együttes, ária, jelenet után zúgott a taps és a brávó. Most néma, döbbent csend. Pár pillanat után folytatódott az előadás az utolsó jelenettel, melynek a végén már elnémult az énekhang, és a fokozhatatlan feszültség, sodrás katarzisa csupán a zenekar hangzatain át juttatott el bennünket is a „spontán” katarzisig. De utána aztán, ahogy Pál Tamás letette a pálcát, és bennünk is oldódott a megrendültségünk, máris „robbantottunk” – tapsorkán, üdvrivalgás fogadta és köszöntötte az ünneplő publikum részéről a közreműködőket. A szólista énekesek közül nekem legjobban a vendég izraeli szoprán, Ira Bertmann tetszett, aki fölényes technikával énekelte a fáraó titokban zsidó hitre tért feleségét; áriája az első felvonásban különösen szépen sikerült, nagy tapsokat kapott érte. A másik szoprán, Fodor Beatrix sem maradt el mögötte hangban, bravúros éneklésben, aki Elcia, zsidó lányt, Mózes unokahúgát jelenítette meg (kibe szerelmes a fáraó fia, Ozirisz ). Az ő nehéz, összetett áriáját, de különösen a két nagyszabású kettősét Ozirisszel, a végén ugyancsak ünnepeltük! Horváth István tenorjával könnyedén győzte az irtó nehéz énekelnivalókat, akárcsak Bretz Gábor, aki basszbaritonján a fáraó jeleneteibe vitt bele fölényes stílusismeretet. Különben az ő első, igen nehéz, bravúr-áriája után csattant fel az első taps a nézőtéren. A kisebb szerepekben megemlítem Balczó Péter csendes, rezignált Áronját, egy másik, Izraelből érkezett művészt, Yotam Cohent, aki a Mambre, Egyiptom főpapját énekelte. Pici tenorszerep ez, erre nyugodtan kitűzhettek volna egy hazai énekest is; ahogy megtörtént Amenofi, Mózes testvérét éneklő énekesünk, a fiatal Kálnay zsófia esetében. Neki sem okozott gondot elénekelni ezt a nem túl jelentős szerepet, ugyanakkor felfigyelhettünk puha, bársonyos mezzójára - különösen az említett Mózes imája-jelenetben. A fiatal énekművésznő már most sok elismerést felmutathat, és szép karrier, művészi pálya küszöbén áll… A címszerepben a mostanában ritkábban hallható és látható Rácz István bizonyította, hogy zengő basszusa mit sem kopott az elmúlt egy-két évben, mióta nem találkozhatunk vele az Opera színpadán… Az ő Mózese nem kiemelkedett a többi szerep-szereplő közül, inkább belesimult együttesükbe; nem harsogott, nem tüntetett, jelenlétével azt sugallta, hogy nincs reménytelen ügy, csak engedni kell magunkat rábízni egy fölöttünk álló égi hatalomra, de nekünk is tenni kell a cél érdekében; kissé visszafogottan énekelt, a mélységei megvoltak, a magasságok nem mindig, de összességében biztos pontja volt az előadásnak, Csakúgy, mint a szegedi Vaszy Viktor Kórus, mely egy tömbben foglalt helyett a jobboldali emeleten a pódium felett, remekül helytállt a hatalmas kórusjelenetekben. A Szegedi Szimfonikus Zenekart ilyen fantasztikus hangzásban még soha nem hallottam játszani. Minden elemében tökéletes, magával ragadó volt. Külön kiemelem a hárfán közreműködő hangszeres művészüket, aki káprázatosan játszott, de a zenekar minden tagjának közös érdeme, hogy együttesük hangzására - amint a bevezető sorokban írtam – a stúdióminőség a jellemző, és ez mindennél többet mond. És ebben nem kis szerepe van, akiről már e beszámolóm elején szóltam, a minden dicséretet megérdemlő Pál Tamás karmesternek. Megismétlem: fölényes biztonsággal irányította zenekarát, és aki az egész produkció lelke, mozgatórugója, betanítója, dirigense volt. Neki kell a legnagyobb köszönetünket kifejeznünk, amiért elhozta hozzánk ezt a Rossini-mesterművet, hiszen mesterfokon interpretálta Mózes zenéjét, és idézte meg a nagy olasz mester szellemét. Remélem, legkésőbb karácsony táján a televízióban is látható-hallható lesz a Mózes-opera – belcanto-ritkaság -, mely még ma is, közel kétszáz év távlatából hatni képes ránk. Csak engedjük befogadni.
741 Beatrice 2013-09-02 22:54:37 [Válasz erre: 738 serse 2013-09-02 08:12:26]
Nekem is nagyon tetszett. Számomra a reveláció Horváth István volt, akit még azelőtt nem hallottam - igazi Rossini-tenor teljes vértezetben. Rácz István és Bretz Gábor hozták a tőlük elvárható magas színvonalat. Pál Tamás maestro az előadás fantasztikus "motorja" volt. Akiket nem említek, azoknak sem kell szégyenkezniük. És persze Bravo, Rossini!
Nekem is nagyon tetszett. Számomra a reveláció Horváth István volt, akit még azelőtt nem hallottam - igazi Rossini-tenor teljes vértezetben. Rácz István és Bretz Gábor hozták a tőlük elvárható magas színvonalat. Pál Tamás maestro az előadás fantasztikus "motorja" volt. Akiket nem említek, azoknak sem kell szégyenkezniük. És persze Bravo, Rossini!
740 Búbánat 2013-09-02 21:02:29 [Válasz erre: 739 Spangel Péter 2013-09-02 10:40:15]
A televízió biztosan felvette (nyolc kamerát számolta össze).
A televízió biztosan felvette (nyolc kamerát számolta össze).
739 Spangel Péter 2013-09-02 10:40:15
Remélem felvette a rádió...
Remélem felvette a rádió...
738 serse 2013-09-02 08:12:26
A tegnapi Mózes nagyon tetszett. Többet nem is írok: jó volt és kész. Pedig egyesek szerint én csak kritizálni tudok! Hát akkor tessék: erről most csak annyit írok: élveztem az estét.
A tegnapi Mózes nagyon tetszett. Többet nem is írok: jó volt és kész. Pedig egyesek szerint én csak kritizálni tudok! Hát akkor tessék: erről most csak annyit írok: élveztem az estét.
737 Búbánat 2013-09-01 14:01:40 [Válasz erre: 736 Búbánat 2013-08-24 11:52:04]
Gioacchino Rossini: MÓZES – koncertszerű előadás 2013. szeptember 1. 19:00 Dohány utcai zsinagóga Opera három felvonásban Előadja: Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus, Vezényel: Pál Tamás Szereposztás: Mózes: Rácz István Fáraó: Bretz Gábor Osiride: Horváth István Amaltea: Ira Bertman Elcía: Fodor Beatrix Aronne: Balczó Péter Mambre: Yotam Cohen Amenofi: Kálnay Zsófia "A bibliai tíz csapást idézi meg Rossini lenyűgöző Mózese. Sötétség borul Egyiptom földjére, a Fáraó és népe rettegve fordul a Prófétához, hogy ő hárítsa el fejükről az Örökkévaló haragját. Így kezdődik a nagy olasz komponista művének első, 1818-ban keletkezett, nápolyi változata. A zárókép pedig az operairodalom egyik remeke: Mózes és a zsidó nép imája, a Vörös Tenger kettéválása, majd a szörnyű vihar, amely a hullámsírba temeti az üldöző egyiptomiakat. A lecsendesült tenger békéjét festi a zenekari epilógus, a hazatalálás lírai hangjaival zárul a rendkívüli mű. Ez a három felvonásos nápolyi változat a Zsidó Nyári Fesztiválon hangzik föl Magyarországon először, a csodálatos Dohány utcai zsinagógában, ismert hazai és két izraeli vendégénekes közreműködésével. A grandiózus mű nagyzenekart, nagy létszámú vegyeskart mozgat, előadásához nyolc elsőrendű szólistára van szükség. Stílusa a „bel canto” dallamos és egyben virtuóz világa, betanulása és betanítása nagy kihívás mind az énekművészek, mind a karmester számára."
Gioacchino Rossini: MÓZES – koncertszerű előadás 2013. szeptember 1. 19:00 Dohány utcai zsinagóga Opera három felvonásban Előadja: Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus, Vezényel: Pál Tamás Szereposztás: Mózes: Rácz István Fáraó: Bretz Gábor Osiride: Horváth István Amaltea: Ira Bertman Elcía: Fodor Beatrix Aronne: Balczó Péter Mambre: Yotam Cohen Amenofi: Kálnay Zsófia "A bibliai tíz csapást idézi meg Rossini lenyűgöző Mózese. Sötétség borul Egyiptom földjére, a Fáraó és népe rettegve fordul a Prófétához, hogy ő hárítsa el fejükről az Örökkévaló haragját. Így kezdődik a nagy olasz komponista művének első, 1818-ban keletkezett, nápolyi változata. A zárókép pedig az operairodalom egyik remeke: Mózes és a zsidó nép imája, a Vörös Tenger kettéválása, majd a szörnyű vihar, amely a hullámsírba temeti az üldöző egyiptomiakat. A lecsendesült tenger békéjét festi a zenekari epilógus, a hazatalálás lírai hangjaival zárul a rendkívüli mű. Ez a három felvonásos nápolyi változat a Zsidó Nyári Fesztiválon hangzik föl Magyarországon először, a csodálatos Dohány utcai zsinagógában, ismert hazai és két izraeli vendégénekes közreműködésével. A grandiózus mű nagyzenekart, nagy létszámú vegyeskart mozgat, előadásához nyolc elsőrendű szólistára van szükség. Stílusa a „bel canto” dallamos és egyben virtuóz világa, betanulása és betanítása nagy kihívás mind az énekművészek, mind a karmester számára."
736 Búbánat 2013-08-24 11:52:04
[url] http://www.szon.hu/mozes-egyiptomban-rossini-operaja-a-zsido-nyari-fesztivalon/2310820; Mózes Egyiptomban – Rossini operája a Zsidó Nyári Fesztiválon [/url] Budapest, 2013. július 9., kedd (MTI) – Rossini nem csak a Hamupipőke és A sevillai borbély zeneszerzője – hangoztatja Pál Tamás karmester. Vezetésével már készülnek az énekesek, a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus tagjai az olasz zeneszerző Mózes Egyiptomban című operájának szeptember 1-jei premierjére. A bemutató a Zsidó Nyári Fesztivál egyik csúcsprodukciója. “Az operairodalomban tájékozottak számára is érdekes lesz az előadásunk a Dohány utcai zsinagógában. Rossini ugyanis Mózes-témájú operájából két változatot is komponált, amelyeket önálló műveknek tekintett. Mi az első, 1818. március 5-én Nápolyban bemutatott változatot mutatjuk be – mondta el Pál Tamás karmester az MTI-nek. A három felvonásos darabot Rossini 1824-ben Párizs számára négy felvonásosra bővítette a francia követelményeknek megfelelően, a cím is módosult – Mózes és a fáraó, avagy átkelés a Vörös-tengeren -, a szüzsé azonban nem változott. “Az 1818-as partitúrába azt írta: azione tragico-sacra. Ez azt jelzi, hogy Rossini lehetségesnek tartotta operáját oratóriumként is előadni, de az azione arra mutat, hogy mégis inkább színpadi műnek szánta” – fűzte hozzá a karmester. Alaposan megnéztem mindkét verziót, számomra a Mózes Egyiptomban sokkal érdekesebb. Egyiptomra sötétség borul – ezzel a drámai felütéssel kezdődik, amely átsugárzik az egész műre, a francia változatból ez hiányzik. A 10 csapásból hármat jelenít meg az eredeti darab, ezzel rendkívüli módon megközelíti a bibliai történet lényegét. Pál Tamás úgy véli, hogy a Mózes Egyiptomban olyan korban keletkezett, amikor a szerző tudta, hogy mit akar a közönség, a közönség pedig tudta, hogy mit akar a szerző, és ugyanígy az énekesek is. Ma a belcanto operákra nehéz felkészülni, hiszen nincs minden beírva a partitúrába. Ám, ha az előadó beleéli magát a műbe, egy idő után úgy érzi, mintha társszerző lenne. Már dolgozunk az énekesekkel, és kezdem így érezni. A legmélyebb belcanto operának tartom.” A címszerep Rácz Istváné, a Fáraó Bretz Gábor lesz. Amaltea és Mambre szerepére a Tel-Avivi Operaház szólistáit, Ira Bertmant és Yotam Cohent kérték fel. Fodor Beatrix, Balczó Péter, Kálnai Zsófia és Horváth István énekel még a koncertszerű előadásban. - MTI -
[url] http://www.szon.hu/mozes-egyiptomban-rossini-operaja-a-zsido-nyari-fesztivalon/2310820; Mózes Egyiptomban – Rossini operája a Zsidó Nyári Fesztiválon [/url] Budapest, 2013. július 9., kedd (MTI) – Rossini nem csak a Hamupipőke és A sevillai borbély zeneszerzője – hangoztatja Pál Tamás karmester. Vezetésével már készülnek az énekesek, a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus tagjai az olasz zeneszerző Mózes Egyiptomban című operájának szeptember 1-jei premierjére. A bemutató a Zsidó Nyári Fesztivál egyik csúcsprodukciója. “Az operairodalomban tájékozottak számára is érdekes lesz az előadásunk a Dohány utcai zsinagógában. Rossini ugyanis Mózes-témájú operájából két változatot is komponált, amelyeket önálló műveknek tekintett. Mi az első, 1818. március 5-én Nápolyban bemutatott változatot mutatjuk be – mondta el Pál Tamás karmester az MTI-nek. A három felvonásos darabot Rossini 1824-ben Párizs számára négy felvonásosra bővítette a francia követelményeknek megfelelően, a cím is módosult – Mózes és a fáraó, avagy átkelés a Vörös-tengeren -, a szüzsé azonban nem változott. “Az 1818-as partitúrába azt írta: azione tragico-sacra. Ez azt jelzi, hogy Rossini lehetségesnek tartotta operáját oratóriumként is előadni, de az azione arra mutat, hogy mégis inkább színpadi műnek szánta” – fűzte hozzá a karmester. Alaposan megnéztem mindkét verziót, számomra a Mózes Egyiptomban sokkal érdekesebb. Egyiptomra sötétség borul – ezzel a drámai felütéssel kezdődik, amely átsugárzik az egész műre, a francia változatból ez hiányzik. A 10 csapásból hármat jelenít meg az eredeti darab, ezzel rendkívüli módon megközelíti a bibliai történet lényegét. Pál Tamás úgy véli, hogy a Mózes Egyiptomban olyan korban keletkezett, amikor a szerző tudta, hogy mit akar a közönség, a közönség pedig tudta, hogy mit akar a szerző, és ugyanígy az énekesek is. Ma a belcanto operákra nehéz felkészülni, hiszen nincs minden beírva a partitúrába. Ám, ha az előadó beleéli magát a műbe, egy idő után úgy érzi, mintha társszerző lenne. Már dolgozunk az énekesekkel, és kezdem így érezni. A legmélyebb belcanto operának tartom.” A címszerep Rácz Istváné, a Fáraó Bretz Gábor lesz. Amaltea és Mambre szerepére a Tel-Avivi Operaház szólistáit, Ira Bertmant és Yotam Cohent kérték fel. Fodor Beatrix, Balczó Péter, Kálnai Zsófia és Horváth István énekel még a koncertszerű előadásban. - MTI -
735 Búbánat 2013-07-04 12:20:20 [Válasz erre: 733 Búbánat 2013-06-12 10:00:42]
A soproni Petőfi Színház június 22-én mutatta be magyar nyelven, kis kamarazenekarra adaptálva [url] http://www.kisalfold.hu/soproni_hirek/vigoperat_jatszanak_a_petofiben_-_fotok/2338536/; Rossini: Bruschino úr című vígoperáját. [/url] A cikkben közzétett tizenöt fotó még a főpróbán készült. Az egyfelvonásos darab a következő évad bérletes programjában is szerepel. „Sopronban első alkalommal rendez Toronykőy Attila, aki az Állami Operaházban és több nagyvárosban is dolgozott. – A megjelenítés nem lesz hagyományos. Ugyanis a jégkorszakba vittük a cselekményt, amely a félreértések következtében tobzódik a helyzetkomikumban – mondta a rendező. A női főszerepet Sáfár Orsolya énekli, aki szerepelt már az operaházban, az Erkel Színházban, Győrben is. – Először lépek soproni közönség elé. A rendezés jóvoltából más mozgáskultúra vár megformálásra, mint a tradicionális előadásokon. – Ennél a műnél nem a megszokott operai kliséket kell elővennünk. Bízunk abban, hogy a közönség megszereti a darabot – említette a főszerepet alakító Cseh Antal. Savanyu Gergely, a soproni színtársulat tagja is szerepet kapott a darabban. – Alapvetően prózai színész vagyok, viszont számos musicalben játszottam. Rólam, az ifjabb Bruschinóról szól az opera, de csak a vége előtt lépek színpadra, és énekelek egy betétáriát – árulta el a színművész.” /Kisalföld.hu, 2013. 06.21/
A soproni Petőfi Színház június 22-én mutatta be magyar nyelven, kis kamarazenekarra adaptálva [url] http://www.kisalfold.hu/soproni_hirek/vigoperat_jatszanak_a_petofiben_-_fotok/2338536/; Rossini: Bruschino úr című vígoperáját. [/url] A cikkben közzétett tizenöt fotó még a főpróbán készült. Az egyfelvonásos darab a következő évad bérletes programjában is szerepel. „Sopronban első alkalommal rendez Toronykőy Attila, aki az Állami Operaházban és több nagyvárosban is dolgozott. – A megjelenítés nem lesz hagyományos. Ugyanis a jégkorszakba vittük a cselekményt, amely a félreértések következtében tobzódik a helyzetkomikumban – mondta a rendező. A női főszerepet Sáfár Orsolya énekli, aki szerepelt már az operaházban, az Erkel Színházban, Győrben is. – Először lépek soproni közönség elé. A rendezés jóvoltából más mozgáskultúra vár megformálásra, mint a tradicionális előadásokon. – Ennél a műnél nem a megszokott operai kliséket kell elővennünk. Bízunk abban, hogy a közönség megszereti a darabot – említette a főszerepet alakító Cseh Antal. Savanyu Gergely, a soproni színtársulat tagja is szerepet kapott a darabban. – Alapvetően prózai színész vagyok, viszont számos musicalben játszottam. Rólam, az ifjabb Bruschinóról szól az opera, de csak a vége előtt lépek színpadra, és énekelek egy betétáriát – árulta el a színművész.” /Kisalföld.hu, 2013. 06.21/
734 Apapirrasokatir 2013-06-19 13:11:16
Nem akarja valaki véletlenül megnézni ezt a Bruschinót? Olyasvalaki, aki a belépő(k) ellenében beenged légkondis autójába...
Nem akarja valaki véletlenül megnézni ezt a Bruschinót? Olyasvalaki, aki a belépő(k) ellenében beenged légkondis autójába...
733 Búbánat 2013-06-12 10:00:42
„Rossini Bruschino úr című műve először június 22-én kerül színpadra, a Soproni Ünnepi Hetek keretében, akkor még nyilvános főpróbaként; a bemutatót jövő januárban tartják. A veszprémi teátrummal közösen létrehozott, ott is bemutatott előadás fellépőinek zöme operaénekes lesz, de a két társulat egy-egy színész tagja is bekerült a szereplők közé: Savanyu Gergely (ifj. Bruschino), Cseh Antal, Kóbor Tamás, Kiss András) közé.” Június 22., szombat, 19.00 Soproni Petőfi Színház ROSSINI: BRUSCHINO ÚR – vígopera Rendező: Toronykői Attila Zenei vezető: Oberfrank Péter A történetről: Gaudenzio, Sofia gyámja az ifjú Bruschinót szemelte ki férjül a lány számára, Sofia azonban Florvillebe szerelmes. Florville kihasználja, hogy Gaudenzio sem őt, sem az ifjú Bruschinót nem ismeri személyesen, ezért ő jelenik meg a leánykérőn. Tervét megkönnyíti, hogy léha, költekező riválisát egy fogadós fogva tartja, mert nem tudta kifizetni a számláját. A dolgok jól haladnak, azonban betoppan az öreg Bruschino…
„Rossini Bruschino úr című műve először június 22-én kerül színpadra, a Soproni Ünnepi Hetek keretében, akkor még nyilvános főpróbaként; a bemutatót jövő januárban tartják. A veszprémi teátrummal közösen létrehozott, ott is bemutatott előadás fellépőinek zöme operaénekes lesz, de a két társulat egy-egy színész tagja is bekerült a szereplők közé: Savanyu Gergely (ifj. Bruschino), Cseh Antal, Kóbor Tamás, Kiss András) közé.” Június 22., szombat, 19.00 Soproni Petőfi Színház ROSSINI: BRUSCHINO ÚR – vígopera Rendező: Toronykői Attila Zenei vezető: Oberfrank Péter A történetről: Gaudenzio, Sofia gyámja az ifjú Bruschinót szemelte ki férjül a lány számára, Sofia azonban Florvillebe szerelmes. Florville kihasználja, hogy Gaudenzio sem őt, sem az ifjú Bruschinót nem ismeri személyesen, ezért ő jelenik meg a leánykérőn. Tervét megkönnyíti, hogy léha, költekező riválisát egy fogadós fogva tartja, mert nem tudta kifizetni a számláját. A dolgok jól haladnak, azonban betoppan az öreg Bruschino…
732 Heiner Lajos 2013-06-11 13:46:44 [Válasz erre: 730 serse 2013-06-11 12:23:28]
A vilag barmelyik operahaza tapsikolna oromeben, ha Pal ott dirigalna. A szegediek nagy szerencseje, hogy sok, es nem csak szakmai szal koti a varoshoz.
A vilag barmelyik operahaza tapsikolna oromeben, ha Pal ott dirigalna. A szegediek nagy szerencseje, hogy sok, es nem csak szakmai szal koti a varoshoz.
731 serse 2013-06-11 12:23:52 [Válasz erre: 730 serse 2013-06-11 12:23:28]
Bocsánat Pál Tamás, nem Pált Tamás
Bocsánat Pál Tamás, nem Pált Tamás
730 serse 2013-06-11 12:23:28 [Válasz erre: 729 Búbánat 2013-06-11 12:06:37]
én is örülök neki. A rádió is felvehetné az előadást. Megnézem élőben is, de jó lenne utána felvenni és eltenni. Pált Tamást igazán meghívhatnák az Operába/Erkelbe is Verdit, Erkelt, Rossinit vagy bármi mást vezényelni.
én is örülök neki. A rádió is felvehetné az előadást. Megnézem élőben is, de jó lenne utána felvenni és eltenni. Pált Tamást igazán meghívhatnák az Operába/Erkelbe is Verdit, Erkelt, Rossinit vagy bármi mást vezényelni.
729 Búbánat 2013-06-11 12:06:37 [Válasz erre: 727 serse 2013-06-11 07:42:23]
REMEK!!! Régóta hiányzik Rossini mesterműve a hazai opera-palettáról! Koncertszerű előadása a remek énekesekkel, zenekarral, énekkarral, Pál Tamás zenei irányításával, a tavalyi Nabucco Dohány utcai zsinagógabeli előadásának méltó folytatása lehet.
REMEK!!! Régóta hiányzik Rossini mesterműve a hazai opera-palettáról! Koncertszerű előadása a remek énekesekkel, zenekarral, énekkarral, Pál Tamás zenei irányításával, a tavalyi Nabucco Dohány utcai zsinagógabeli előadásának méltó folytatása lehet.
728 Heiner Lajos 2013-06-11 08:13:52 [Válasz erre: 727 serse 2013-06-11 07:42:23]
Balczo Tamas Balczo Peter rokona? Ket tenor egy familiaban?
Balczo Tamas Balczo Peter rokona? Ket tenor egy familiaban?
727 serse 2013-06-11 07:42:23 [Válasz erre: 726 serse 2013-06-11 07:41:13]
[url]http://zsidonyarifesztival.hu/gioacchino-rossini-mozes-koncertszeru-eloadas/;Rossini Mózese a Zsidó Nyárifesztiválon[/url]
[url]http://zsidonyarifesztival.hu/gioacchino-rossini-mozes-koncertszeru-eloadas/;Rossini Mózese a Zsidó Nyárifesztiválon[/url]
726 serse 2013-06-11 07:41:13
[url]http://zsidonyarifesztival.hu/gioacchino-rossini-mozes-koncertszeru-eloadas/; Szeptember elsején a Zsidó Fesztivál keretein belül a Dohány utcai zsinagógában lesz Mózes koncertszerűen.[/url]
[url]http://zsidonyarifesztival.hu/gioacchino-rossini-mozes-koncertszeru-eloadas/; Szeptember elsején a Zsidó Fesztivál keretein belül a Dohány utcai zsinagógában lesz Mózes koncertszerűen.[/url]
725 Búbánat 2013-01-26 11:18:52 [Válasz erre: 724 Búbánat 2013-01-09 19:24:41]
Igen, jól gondoltam. A belinkelt Semiramide-produkció jön ki a Dynamictól - nem csak DVD-n, hanem CD-n is: May/ June* 2013 (* USA,UK, SCAN,KR) CDS674 - ”Semiramide” by Gioachino Rossini (3 CDs) Alberto Zedda, conductor Cast : Myrto Papatanasiu, Ann Hallenberg, Josef Wagner, Robert McPherson, Igor Bakan, Julianne Gearhart, Eduardo Santamaria Vlaamse Opera Gent Recorded in Gent, 2011 Release month to be set 33674 - “SEMIRAMIDE” by G. Rossini (DVD) Conducted by Alberto Zedda Directed by Nigel Lowery Cast: Myrto Papatanasiu, Ann Hallenberg, Josef Wagner, Robert McPherson, Igor Bakan, Julianne Gearhart Eduardo Santamaria Vlaamse Opera Gent / 2011
Igen, jól gondoltam. A belinkelt Semiramide-produkció jön ki a Dynamictól - nem csak DVD-n, hanem CD-n is: May/ June* 2013 (* USA,UK, SCAN,KR) CDS674 - ”Semiramide” by Gioachino Rossini (3 CDs) Alberto Zedda, conductor Cast : Myrto Papatanasiu, Ann Hallenberg, Josef Wagner, Robert McPherson, Igor Bakan, Julianne Gearhart, Eduardo Santamaria Vlaamse Opera Gent Recorded in Gent, 2011 Release month to be set 33674 - “SEMIRAMIDE” by G. Rossini (DVD) Conducted by Alberto Zedda Directed by Nigel Lowery Cast: Myrto Papatanasiu, Ann Hallenberg, Josef Wagner, Robert McPherson, Igor Bakan, Julianne Gearhart Eduardo Santamaria Vlaamse Opera Gent / 2011
724 Búbánat 2013-01-09 19:24:41 [Válasz erre: 722 frushena 2013-01-08 20:55:43]
Kérdésedre nem tudok határozott választ adni, talán a [url] http://vlaamseopera.be/en/#!/productions/semiramide; flamandoktól [/url] jön ki valami,,, két Semiramide-produkciójuk is volt.
Kérdésedre nem tudok határozott választ adni, talán a [url] http://vlaamseopera.be/en/#!/productions/semiramide; flamandoktól [/url] jön ki valami,,, két Semiramide-produkciójuk is volt.
723 frushena 2013-01-08 20:57:14
[url]http://www.youtube.com/watch?v=I4ndwm08PS0;ROSSINI: 'Aureliano in Palmira' terzetto "Giunge Augusto!" Festival della Valle d'Itria, Martina Franca[/url] Aureliano: Bogdan MIHAI Arsace: Franco FAGIOLI Zenobia: Maria ALEIDA
[url]http://www.youtube.com/watch?v=I4ndwm08PS0;ROSSINI: 'Aureliano in Palmira' terzetto "Giunge Augusto!" Festival della Valle d'Itria, Martina Franca[/url] Aureliano: Bogdan MIHAI Arsace: Franco FAGIOLI Zenobia: Maria ALEIDA
722 frushena 2013-01-08 20:55:43 [Válasz erre: 721 Búbánat 2013-01-08 13:43:14]
ez a Sigismondo és az Aureliano in Palmira fantasztikusan jó, nekem is nagyon tetszik, noha utóbbit csak kölcsön kaptam és jól nem írtam Semiramide-t kik csinálják?
ez a Sigismondo és az Aureliano in Palmira fantasztikusan jó, nekem is nagyon tetszik, noha utóbbit csak kölcsön kaptam és jól nem írtam Semiramide-t kik csinálják?
721 Búbánat 2013-01-08 13:43:14
Az elmúlt hetekben több Rossini-operát vettem meg DVD-n, és egymásután játszom le azokat. Lubickolok Rossini zenéjében: Mosé in Egitto (Roberto Abbado - Riccardo Zanellato, Alex Esposito, Sonia Ganassi, Dmitry Korchak - Pesaro, 2011) - Opus Arte, 2012 Demetrio e Polibio (Corrado Rovaris - Maria José Moreno, Victoria Zaytseva, Yijie Shi, Mirco Palazzi – Pesaro, 2010) – Arthaus Musik, 2012 Sigismondo Michele Mariotti - (Daniela Barcellona, Olga Peretyatko, Antonino Siragusa, Andrea Concetti – Pesaro, 2010) - Arthaus Musik, 2012 Aureliano in Palmira (Giacomo Sagripanti – Bogdan Mihai, Franco Fagioli, Maria Aleida, Asude Karayavuz, Mert Sümgü, Masashi Mori – Martina Franca, 2011) – Bongiovanni, 2012 Zelmira (Roberto Abbado – Juan Diego Flórez, Kate Aldrich, Gregory Kunde, Alex Esposito, Marianna Pizzolato, Mirco Palazzi – Pesaro, 2010) – DECCA, 2012 Le Comte Ory (Maurizio Benini - Juan Diego Flórez, Diana Damrau, Joyce DiDonato, Stéphane Degout, Michele Pertusi – New York Metropolitan, 2011) - Virgin Classics, 2012 Rövidesen megkapom az alábbi DVD-újdonságokat is: Semiramide - Dynamic, 2013 Adelaide di Borgogna (Dmitri Jurowski - Daniela Barcellona, Jessica Pratt, Bogdan Mihai, Nicola Ulivieri – Pesaro, 2011) - Opus Arte, 2013
Az elmúlt hetekben több Rossini-operát vettem meg DVD-n, és egymásután játszom le azokat. Lubickolok Rossini zenéjében: Mosé in Egitto (Roberto Abbado - Riccardo Zanellato, Alex Esposito, Sonia Ganassi, Dmitry Korchak - Pesaro, 2011) - Opus Arte, 2012 Demetrio e Polibio (Corrado Rovaris - Maria José Moreno, Victoria Zaytseva, Yijie Shi, Mirco Palazzi – Pesaro, 2010) – Arthaus Musik, 2012 Sigismondo Michele Mariotti - (Daniela Barcellona, Olga Peretyatko, Antonino Siragusa, Andrea Concetti – Pesaro, 2010) - Arthaus Musik, 2012 Aureliano in Palmira (Giacomo Sagripanti – Bogdan Mihai, Franco Fagioli, Maria Aleida, Asude Karayavuz, Mert Sümgü, Masashi Mori – Martina Franca, 2011) – Bongiovanni, 2012 Zelmira (Roberto Abbado – Juan Diego Flórez, Kate Aldrich, Gregory Kunde, Alex Esposito, Marianna Pizzolato, Mirco Palazzi – Pesaro, 2010) – DECCA, 2012 Le Comte Ory (Maurizio Benini - Juan Diego Flórez, Diana Damrau, Joyce DiDonato, Stéphane Degout, Michele Pertusi – New York Metropolitan, 2011) - Virgin Classics, 2012 Rövidesen megkapom az alábbi DVD-újdonságokat is: Semiramide - Dynamic, 2013 Adelaide di Borgogna (Dmitri Jurowski - Daniela Barcellona, Jessica Pratt, Bogdan Mihai, Nicola Ulivieri – Pesaro, 2011) - Opus Arte, 2013
720 frushena 2013-01-06 23:34:43
[url]http://www.youtube.com/watch?v=kDRGUjdfTqM;ROSSINI: 'Aureliano in Palmira' aria di: "Non lasciarmi in tal momento" Franco FAGIOLI[/url] Martina Franca -- Festival della Valle d'Itria
[url]http://www.youtube.com/watch?v=kDRGUjdfTqM;ROSSINI: 'Aureliano in Palmira' aria di: "Non lasciarmi in tal momento" Franco FAGIOLI[/url] Martina Franca -- Festival della Valle d'Itria
