Magyar Katolikus Rádió – „Zenei barangolás”
Szerkesztő-műsorvezető:
Boros Attila
A műsorban két történelmi operából hangzanak el
részletek (Borisz Godunov és a Tell Vilmos)
Az adás
időpontja: 2024. december 8., 20.04 – 20.59
Itt most Gioachino
Rossini operájából felcsendülő zenéket nevezem meg, amelyek az Erkel
Színház 1963. február 28-i előadásának rádiós operaközvetítése hangfelvételéről
szólalnak meg, a karmester: Lamberto Gardelli.
Az adás visszahallgatható: ITTA Tell Vilmos
részletei az időskálán 34:45 és 58:18 között hallhatók:
- Nyitány (részlet)
- Tell és Arnold kettőse, I. felv. (Jámbor
László és Ilosfalvy Róbert)
- Matilde és Arnold kettőse, II. felv. (Déry Gabriella és Ilosfalvy Róbert)
- Tell áriája, III. felv. (Jámbor László)
- Arnold áriája és harci induló, IV. felv. (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami
Operaház Énekkarának Férfikara)
-Az opera fináléja (Ilosfalvy Róbert, Jámbor László, Déry Gabriella, Koltay Valéria,
Németh Anna, valamint a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel:
Lamberto Gardelli)
A Bartók Rádió ma esti
operaközvetítése
19.00 - 19.30
Prológ
A mikrofonnál: László Ferenc
19.35 - 20.50
Gioachino
Rossini: Bruschino úr (1813)
Egyfelvonásos opera
Szövegét Giuseppe Maria Foppa
írta
Vez.: Jacek Kaspszyk
Km.: Varsói Kamaraopera, művészeti vezető:
Stefan Sutkowski
Szereposztás:
Gaudenzio, Sofia gyámja -
Jerzy Mahler (basszus)
Sofia - Alicja Slowakiewicz
(szoprán)
Az öreg Bruschino - Jan
Wolanski (basszus)
A fiatal Bruschino - Krzysztof Moleda (tenor)
Florville, Sofia udvarlója -
Kazimierz Myrlak (tenor)
Rendőr - Bogumil Jaszkowski
(basszus)
Filiberto, kocsmáros - Dariusz
Niemirowicz (basszus)
Marianna, cselédlány - Halina
Górzyńska (szoprán)
Müpa, 2024. november 1. - Messa per Rossini - magyarországi bemutató - Verdi és kortársai
Vezényel: Nánási Henrik
Közreműködők:
Szoprán Celeng Mária
Tenor Giorgio Berrugi
Bariton N. N.
Basszus Liang Li
Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Tételek:
· Buzzolla: Messa per Rossini - I. Introitus: Requiem - Kyrie
· Bazzini: Messa per Rossini - II. Sequentia: Dies irae
· Pedrotti: Messa per Rossini - III. Sequentia: Tuba mirum
· Cagnoni: Messa per Rossini - IV. Sequentia: Quid sum miser
· Ricci: Messa per Rossini - V. Sequentia: Recordare Jesu
· Nini: Messa per Rossini - VI. Sequentia: Ingemisco
· Boucheron: Messa per Rossini - VII. Sequentia: Confutatis - Oro supplex
· Coccia: Messa per Rossini - VIII. Sequentia: Lacrimosa - Amen
· Gaspari: Messa per Rossini - IX. Offertorium
· Platania: Messa per Rossini - X. Sanctus
· Rossi: Messa per Rossini - XI. Agnus Dei
· Mabellini: Messa per Rossini - XII. Communio: Lux aeterna
· Verdi: Messa per Rossini - XIII. Responsorium: Libera me
Amikor 1868-ban meghalt Rossini, Verdi arra buzdította zeneszerző honfitársait, alkossanak közösen requiemet a Mester emlékére úgy, hogy minden komponista egy-egy tétel megírását vállalja magára. A mű meg is születetett, bemutatója azonban meghiúsult, s a legelső megszólalás 1988-ig váratott magára: ekkor Helmuth Rilling vezényelte a darab stuttgarti világpremierjét. A Mindenszentek alkalmából megrendezett koncerten a Müpa közönsége a magyarországi bemutató tanúja lehet: a különleges élményt ígérő előadás nemzetközi szólistagárdáját és a Magyar Rádió Zenei Együtteseit Nánási Henrik vezényli.
A Bartók Rádió ma esti
operaközvetítése
19.00 – 19.30
Prológ
A mikrofonnál: László Ferenc
Szerkesztő: Ottmár Dávid
19.35 – 22.23
Gioachino
Rossini: Mózes (1827-es párizsi változat)
Négyfelvonásos opera
Szövegét Luigi Balocchi írta
Vez.: Michele Mariotti
Ea.: Lyoni Operaház Énekkara és Zenekara (Karig.:
Richard Wilberforce)
Szereposztás:
Mózes - Michele Pertusi (basszus)
Fáraó - Adrian Sampetrean (basszus)
Szinaisz, a fáraó felesége - Vasziliza Berzsanszkaja (mezzoszoprán)
Aménofisz, a fáraó fia - Pene Pati (tenor)
Mirjam, Mózes nővére - Géraldine Chauvet (mezzoszoprán)
Anaisz, Mirjam lánya - Jeanine De Bique (szoprán)
Eliézer (Áron) - Mert Süngü (tenor)
Ozirisz, Ízisz főpapja / Égi
hang - Edwin Crossley-Mercer
(basszbariton)
Aufisz, egyiptomi tiszt - Alessandro Luciano (tenor)
Elegyne, szíriai hercegnő - Laurene Andrieu (szoprán)
(Aix-en-Provence, Théátre de
l'Archeveché, 2022. július 14.)
A Bartók Rádió sugározza ma este (20.35 –
22.00)
Gioachino Rossini: Kis ünnepi mise /„Petite Messe Solennelle” -1864/
Ea.: Cserna Ildikó (szoprán), Meláth
Andrea (alt), Nyári Zoltán (tenor), Molnár
Zsolt (basszus),
Magyar Rádió Énekkara,
Egri-Pertis Duó (zongora),
Tóka Ágoston (orgona),
Vezényel: Oláh Gábor
(Olasz Intézet, 2014. január 17.)
A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése (19.00
- 21.45)
Gioachino Rossini: A török Itáliában
Kétfelvonásos opera
Szövegét Felice Romani írta
Vez.: Giacomo Sagripanti
Ea.: Teatro Real Ének- (karig.: Andrés Máspero) és Zenekara, Madrid
Szereposztás:
Don Geronio - Misa Kiria (basszus)
Fiorilla, a felesége - Lisette Oropesa (szoprán)
Szelim, török úr - Alex Esposito (basszus)
Narciso, Fiorilla széptevője -
Edgardo Rocha (tenor)
Prosdocimo, költő - Florian Sempey (bariton)
Zaida, cigánylány - Paola Gardina (mezzoszoprán)
Albazar, egy török - Pablo Garcia Lopez (tenor)
(Madrid, Teatro Real, 2023.
június 6.)
A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése
Prológ (19.00 – 19.30)
A mikrofonnál
László Ferenc
19.35 – 21.05:
Gioachino Rossini: A selyemlétra
(1812)
Egyfelvonásos vígopera
Szövegét Giuseppe Maria Foppa
írta
Vez.: José Miguel Pérez-Sierra
Km.: Krakkói Filharmónia
Zenekara
Gianluca Ascheri - fortepiano
Szereposztás:
Dormont - Remy Burnens (tenor)
Giulia - Claudia Urru
(szoprán)
Lucilla - Meagan Sill
(szoprán)
Dorvil - Michele Angelini
(tenor)
Blansac - Eugenio Di Lieto
(basszus)
Germano - Emmaneul Franco
(bariton)
A lemezfelvétel ideje és
helye: 2021. július 20., Offene Halle Marienruhe, Bad Wildbad,
Németország
A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése
19.00 – 19.30 Prológ
A mikrofonnál: László Ferenc
Szerkesztő:
Bánkövi Gyula
Gioachino Rossini: Olasz nő Algírban
Kétfelvonásos opera
Szövegét Angelo Anelli írta
Vezényel: Jesús López-Cobos
Km.: Genfi Nagyszínház Énekkara, Lausanne-i Kamarazenekar,
Véronique Carrot (fortepiano)
Szereposztás:
Isabella, olasz hölgy - Jennifer Larmore (mezzoszoprán)
Musztafa, az algír bej - Del John Caro (basszbariton)
Elvira, Musztafa felesége - Darina Takova (szoprán)
Zulma, rabszolganő, Elvira
bizalmasa - Laura Polverelli
(mezzoszoprán)
Haly, az algériai kalózok
vezére - Carlos Chausson
(basszbariton)
Lindoro, fiatal olasz,
Isabella szerelme, Musztafa kedvenc rabszolgája - Raúl Giménez (tenor)
Taddeo, Isabella kísérője - Alessandro Corbelli (bariton)
A Bartók Rádió sugározta 2023. május 9-én, 18.00 – 19.00:
Muzsikus legendák - Gioachino Rossini zeneszerző
Az adás visszahallgatható: itt.
Szerkesztő-műsorvezető: Némethy Attila
· Tankréd - Tankréd
áriája: „Di
tanti palpiti” (Rizsáriaként is
ismert) (Jennifer Lamour, Welsh National Orchestra, vezényel: Carlo Rizzi)
· Esz-dúr keringő - zongoradarab
· Tell Vilmos -
Balettzene (részlet)
· A sevillai borbély –
Rágalomária (Kováts Kolos)
· Mózes - Mózes imája (Ruggero
Raimondi, June Anderson, Salvatore Fisichella, The Ambrosian Opera Chorus, Philharmonia
Orchestra, vezényel: Claudio Scimone)
· A tó asszonya - Elena
rondó-fináléja: „Tanti affeti in tal
momento” (Agnes Baltsa, km. a
Müncheni Rádió Zenekara, vezényel: Heinz Wallberg)
· Otello - Otello és Desdemona
kettőse: „Ah. Vieni nel tui sangue” (Juan Diego Flórez és Wesselina Kasarova,
km. a Müncheni Rádió Zenekara, vezényel: Arthur Fagen)
· Kis ünnepi mise - Kyrie
tétel (The King’s Consort)
· Stabat Mater - Amen tétel (Km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vásáry Tamás - élő koncertelőadás felvételéről)
12 darab nagyon élvezetes és nagyszerű Tell Vilmos-felvételem van DVD-n és CD-n (nem beszélve a rádióból kazettára felvett teljes élő előadás- vagy stúdiófelvételekről), lenyűgöző tolmácsolásokban, de most túl vagyok egy újabb, kitűnő előadás élvezetén...
Figyelmetekbe ajánlom Rossini grandiózus, utolsó operájának francia nyelvű, szerintem élményszámba menő előadását az Ír Nemzeti Opera produkciójában, amit az OperaVision streamelt és 2023. január 13-tól 6 hónapig ingyenesen hozzáférhetővé tett platformján.
WILLIAM TELL – Rossini – Irish National Opera
Az itt látható monstre produkció előadásának felvétele 2022. november 13-án volt, a helyszíne: Dublin, Gaiety Theatre.
Conductor: Fergus Sheil
Director: Julien Chavaz
Chorus director: Elaine Kelly
Set designer: Jamie Vartan
Costume designer: Severine Besson
Choreographer: Nicole Morel
Irish National Opera Chorus
Irish National Opera Orchestre
Szereposztás:
Guillaume Tell – Brett Polegato
Arnold Melchtal – Konu Kim
Mathilde – Máire Flavin
Jemmy – Amy Nì Fhearraigh
Hedwige – Imelda Drumm
Ruodi – Andrew Gavin
Melchtal segnior/Walter Furst – Lukas Jacobsi
Leuthold – Nagy Gyula
Rudolphe – Patrick Hyland
Hunter – Matthew Mannion
Gessler – David Ireland
Dancers – Laura Garcia Aguilera, Stephanie Dufresne, Jeanne Gumy, Sophia Preidel
A csodálatos opera ismét, teljesen varázsának hatalmába kerített!
Kritikákból idézek:
„Rossini csodálatos és extravagáns utolsó remekműve 145 év kihagyás után diadalmasan tér vissza Dublinba.”
„Rossini izgalmas eposza, utolsó remekműve a világ leghíresebb nyitányával, a legambiciózusabb, előremutató és hangilag legnagyobb kihívást jelentő operája. Rossini utolsó operája, amely az 1830-as forradalom felkiáltója lett Franciaországban, nem más, mint maga a forradalom. A svájci népi hős legendáját Schiller drámája alapján újramesélő Tell William grandiózus óda a szabadságról. Az 1875 óta először Írországban bemutatott produkciót Fergus Sheil vezényli, a mitológiai megközelítést alkalmazó Julien Chavaz rendezi. Számára „a történet nem csak egy távoli svájci közösségről szól, amely az osztrák megszállókkal néz szembe. Ez egy olyan társadalom története, amelynek hirtelen szembe kell néznie civilizációs modellje fenyegetésével.”
„Nyitánya a klasszikus zene egyik leghíresebb dallamát tartalmazza, de a Guillaume Tell (hogy a megfelelő francia címet adja) Rossini egyik legelhanyagoltabb műve. Ez az utolsó operája, hosszú és epikus léptékű (majdnem négyórás), és kétségtelenül az egyik legnagyobb kihívást jelentő vokális műve, mind a kórus, mind a főénekesek számára. Az Ír Nemzeti Opera és a svájci Nouvel Opéra Fribourg ma esti koprodukciója fergeteges alakítást nyújtott számunkra, a művet 1875 óta először állították színpadra Írországban. Bár mindenki ismeri a híres almát, amelyet az apának a fia fejéből kell kilőnie, a cselekmény ennél összetettebb, és az ukrajnai invázió fényében ma is nagy visszhangot kelt. Miközben a luzerni városlakók néhány házasságot ünnepelnek az aratás idején, Tell William aggódik az osztrák határ felől érkező invázió miatt. Eközben Arnold, a város egyik fontos vénének fia szerelmes egy Habsburg-hercegnőbe, amely szerelem a későbbi invázióval lehetetlenné válik. A személyes és a politikai négy felvonáson keresztül fonódik össze, mielőtt a szerelem és a szabadság győzedelmeskedik. Julien Chavaz rendező mitológiai megközelítést alkalmaz. Számára 'a történet nem csak egy távoli svájci közösségről szól, amely az osztrák megszállókkal néz szembe. Ez egy olyan társadalom története, amelynek hirtelen szembe kell néznie civilizációs modellje fenyegetésével.' Mitológiai felfogású, de a produkciónak van szürrealista hangulata is. Ez különösen észrevehető Severine Besson tervező jelmezein, aki bináris színmintával jár: fehér és piros. A fehér a természettel harmóniában élő svájciak ártatlanságát jelképezi, míg az osztrák elnyomók pirosat viselnek. Az opera előrehaladtával a svájci falusiak ruhája pirosra fröccsen, ahogy az invázió erősödik. Az osztrákok időnként nagy madármaszkot viselnek (Gesslernek a legnagyobb maszkja van, amely a kalapját ábrázolja, és a 3. felvonásban meg kell hajolniuk), míg néhány svájci nőnek agancsa és szarva van. A hatás keveredik az eredetiséggel, amelyet elhomályosít a reduktív egyszerűség és a misztifikáló szürrealizmus. Jamie Vartan díszletei a színpad két oldalán állandóan jelenlévő oszlopok minimalista sorozatához nyúlnak vissza, míg a gonosz Gessler széke nevetségesen magas és borzasztóan vörös. Chavaz döntése, hogy belefoglalja a balettsorozatokat, hazárdjáték, de kifizetődő. Nicole Morel koreográfiája rendkívül eredeti volt, örvendetes komikus megkönnyebbülést nyújtott, míg a szarvasok mozgása a 2. felvonás vadászjelenetében és máskor is kitűnően kiegyensúlyozott volt.
Az éneklés a nagyon jótól a kiválóig terjedt. Ez az opera annyit követel a kórustól, mint a szólistáktól, és az INO Chorus kiemelkedő volt, megható népdalokat és heves forradalmi buzgóság pillanatait adta elő. Színészi játékuk rettenetesen meggyőző volt, különösen Gessler uralma alatti rabszolgaságukban.
Brett Polegato egy emlékezetes Tellt alkotott, finom, gazdag bariton hangját öröm hallgatni. Egyetlen áriáját, a 'Be Still'-t nagy átéléssel énekelte el, miközben összességében nagy nemességet hozott a szerepbe. Ha az opera vitathatatlanul a hősről szól, legigényesebb szerepe Arnoldé a sztratoszférikusan magas bel canto hangjaival és mindvégig szükséges drámai súlyával. Konu Kim tenor hangja szépen megnyílt az opera előrehaladtával, és a 4. felvonásban nagy erővel és könnyedséggel énekelte felső hangjait. Belenőtt a szerepébe is, a kémia közte és Mathilde között a tettek felett nőtt. Máire Flavin szoprán Mathilde-je eleve meggyőző volt. Arnold iránti virágzó szerelmét tökéletesen megörökítették, miközben a 'Dark Forest' áriáját mély érzelmekkel énekelték. Amy Ní Fhearraigh, mint Jemmy, Tell fia, meglehetősen nagy show-lopó volt mind a színészi alakításában, mind a hangi mozgékonyságában. Az ikonikus almajelenet komikusan úgy készült, hogy az alma az egész fejét eltakarja, miközben a bebörtönzött apja miatti félelmét és aggodalmát tökéletesen ábrázolták. David Ireland meleg basszbariton hangja nagyon elégedetté tette Gesslert. Csodálatosan ujjongott, megrészegült a svájci nép feletti hatalmától, és minden alkalommal megfenyegette őket.
Fergus Sheil csodálatos energiával és zenei látásmóddal vezényelte az Ír Nemzeti Opera Zenekarát. A 'Freedom Descend from Heaven' utolsó refrénjét gerincbizsergető mozzanattá tette, ezzel az operát méltó befejezésig."
„Először 1829-ben mutatták be Párizsban, a francia forradalom hosszú árnyékában, és csak egy évvel a X. Károly királyt megdöntő júliusi forradalom előtt, és csábító Rossini utolsó operáját felforgató műnek tekinteni. – Mi szükség van koronára? Természetesen nehéz elképzelni, hogy William Tellt ma adják elő Putyin Oroszországában. – Függetlenség vagy halál!
Az INO meseszerű olvasatában a gyönyörűen minimalista díszletek (dizájner, Jamie Vartan) és a szimpatikus világítás árnyjátéka (Sinéad Wallace) megható főszereplők. Metaforák bővelkednek. Fehér cikkcakk határolja a svájci hegyláncokat, amelyek később villámcsapássá változtak, amely kettéhasítja a sötét eget, majd vérfolyóvá.
A Gessler (basszbariton, David Ireland) vezette osztrák elnyomók úgy épültek fel, mint a tornaterembe illő Marvel rosszfiúk, tetőtől talpig vérfürdő vörösbe öltözve. (A Vörös Hadsereg? Nem tűnik véletlennek.) A hős svájci falvak rusztikus fehérbe és krémszínűbe öltözve, némelyik szárnyakkal vagy csőrrel, agancscsal vagy nyuszifüllel egyek a természettel. Severine Besson szemet gyönyörködtető jelmezei sokat kölcsönöznek a látványnak.
A rendező, Julien Chavez a történetet a természet kontra természetellenességként fogalmazza meg – a jó és a rossz erői ritkán kerültek ilyen éles szembeállításra. A svájci vidéki idillt azonban a lavinák, viharok és vad zuhatagok veszélye mérsékli. A természet, akárcsak Mathilde (szoprán, Máire Flavin) és Arnold (tenor, Konu Kim) szerelmi története, ingatag. A démoni hosszúcsőrű lények – természetesen vérvörös – a halál előhírnökeiként leselkednek a jelenetekre, míg a fehérszellem-figurák az irgalom angyalaiként árnyékolják be az elnyomottakat.
Még levágva is, több mint három órával ez az Ír Nemzeti Operazenekar és a karmester Fergus Sheil maratonja, de ők rezzenéstelen energiával navigálnak Rossini fenséges partitúrájának körvonalaiban. Folyamatosan adakozó lakoma ez, kórus a fontos kórus után, megrendítő áriákkal tarkítva.
Felkavaró teljesítményt nyújt Brett Polegato mint a rettenthetetlen Tell, és Lukas Jakobski, aki Gandalf-szerű Melchtalként kezdődik, és a tüzes svájci hazafi Walter Furstként fejezi be. Konu Kim pedig a kórus szárnyaira emelt gerincbizsergető áriákkal állítja be a színpadot az izgalmas fináléban. Úgy érzi, joga van megfejni a tapsot. Az alsó vég dübörgő dacával szemben Imelda Drumm csodálatos mezzoszopránja Tell feleségeként, Hedwigeként, valamint Amy Ní Fhearraigh nem kevésbé magával ragadó szopránhangja Jemmyként és Máire
Flavin Gessler nővéreként a remény és a nővére. racionalitás.
Az INO/NOF koprodukció egyik kulcsfontosságú eleme a négy táncos, Laura Garcia Aguilera, Stephanie Dufresne, Jeanne Gumy és Sophia Preidel szerepe, akik egyensúlyban tartják a baletikus kecsességet a színházi érzékkel. Rossini híres nyitányára adott, humorral megtűzdelt táncuk gyönyörködtető. A III. felvonásban, amikor Gessler Altdorf véres városlakóit táncra kényszeríti Svájc Ausztria általi megszállása alkalmából, a kvartett a dehumanizáltak makabrát vezeti, amely a neves francia tánccsoport, a Compagnie Maguy Marin briliánsan zavaró munkáját idézi.
A négy táncos szarvassá változott, és hipnotikus varázslatot vet fel, miközben olyan lágyan lépkednek, mint az erdőt beborító köd – a Gaiety Színház közönsége láthatóan visszatartja a közös lélegzetét. Tisztelet Nicole Morelnek, akinek lenyűgöző koreográfiája mind esztétikai, mind narratív erővel bír.
Magához a svájci Alpokhoz hasonlóan Rossini partitúrája is tele van drámai csúcsokkal, ahogy a feszültség menthetetlenül nő a félelmetes fináléig. A magaslatok közül oly sokat az Ír Nemzeti Operaház kiemelkedő kórusa lép fel, Elaine Kelly rendezésében. A kóruselőadások nem lesznek ennél jobbak.
Több mint 140 év telt el azóta, hogy Tell William utoljára Dublinban szerepelt, de valójában az egész operavilág régóta figyelmen kívül hagyja Rossini operai hattyúdalát. Lehet, hogy ez megváltozik.
Az Ír Nemzeti Opera epikus, elbűvölő és provokatív produkciója, az Ír Nemzeti Opera lenyűgöző produkciója, a William Tell egymaga újraélesztheti Rossini elhanyagolt remekművét, és rugdosva és sikoltozva visszahozhatja az opera mainstream repertoárjába. Felejthetetlen.”
Tell és Arnold kettőséből: „Ou vas-tu?” – Brett Polegato és Konu Kim
Tell Vilmos - Arnold áriája és stretta, IV. felv. - Konu Kim
Kapcs. 978., 977. sorszámok
A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése
19.00 – 19.30 Prológ
A mikrofonnál: László Ferenc
Szerkesztő: Bánkövi Gyula
19.35 – 22.45 Rossini: A tolvaj szarka (La Gazza Ladra)
kétfelvonásos opera
Szövegét Giovanni Gherardini írta.
Vezényel: Antonino Fogliani
Km. a Bécsi Rádió (ORF) Szimfonikus Zenekara és az Arnold Schönberg Kórus
Bécs, Theater an der Wien, 2022. november 16-i előadás felvétele
Szereposztás:
- Fabrizio Vingradito, gazdag földbirtokos – Fabio Capitanucci (basszus)
- Lucia, a felesége – Marina De Liso (mezzoszoprán)
- Giannetto, a fia – Maxim Mironov (tenor)
- Ninetta, Fabrizio szolgája – Nino Machaidze (szoprán)
- Fernando Villabella, Ninetta apja – Paolo Bordogna (bariton)
- Gottardo, polgármester – Nahuel Di Pierro (basszus)
- Pippo, Fabrizio szolgálója – Diana Haller (alt)
- Isacco, kereskedő – Riccardo Botta (tenor)
- Antonio, a börtönőr – Johannes Bamberger (tenor)
- Giorgio, a polgármester szolgálója – Timothy Connor (basszus)
- Ernesto, Fernando barátja – Alexandro Aigner (basszus)
- A bíró – Zacharias Galaviz (basszus)
Két évvel ezelőtt már sugározta a rádió ezt az operafelvételt, amit ma este ismételten a műsorára tűz (19.00- prológ; 19.35 - teljes felvétel)
Rossini: Ory grófja
Jesús López-Cobos - Juan Diego Flórez, Stefania Bonfadelli, Marie-Ange Todorovitch, Marina De Liso, Bruno Pratico, Alastair Miles
Recording Live Pesaro, Teatro Rossini 8/2003
A Bartók Rádió ma esti adásában hangzik el (19.35 – 20.45):
A Lengyel Rádió Ének- és Zenekarának hangversenye
Vezényel: Michal Klauza
Km. Katowicei Camerata Silesia
I. Karol Szymanowski (1882- 1937): Litánia Szűz Máriához op.59 (1933) - kantáta (két dal) szopránra, kórusra és zenekarra (Iwona Hossa, km. Katowicei Camerata Silesia )
II. Gioacchino Rossini (1792 – 1868): Stabat Mater (1842) – oratórium
Km. a Lengyel Rádió Énekkara és a Katowicei Camerata Silesia
Iwona Hossa (szoprán)
Anna Borucka (mezzoszoprán)
Andrzej Lampert (tenor)
Jaroslaw Brek (basszus)
(Varsó, Witold Lutoslawski-terem, 2020. március 8.)
Ism. június 14., 12.36
Az M5 csatornán láthatjuk ma éjjel, 21.00 – 22.50
Müpart Classic
(a 2021. január 29-i előadás felvétele)
Km. Láng Dorottya (mezzoszoprán); Horváth István (tenor); Kálmán Péter (basszbariton)
Olasz nő Algirban
A sevillai borbély
Tell Vilmos
Tankréd
Hamupipőke
Pannon Filharmonikusok
Vezényel és zongorán közreműködik: Nikolas Nägele
PÉCS - 2021. AUGUSZTUS 18. SZERDA 20.00 - KODÁLY KÖZPONT - SZABADTÉR
ROSSINI GÁLA
Gioachino Rossini: Olasz nő Algírban – Nyitány
Gioachino Rossini: Olasz nő Algírban – Giá d'insolito ardore nel petto
Gioachino Rossini: Olasz nő Algírban – Ai capricci della sorte
Gioachino Rossini: A sevillai borbély – Nyitány
Gioachino Rossini: A sevillai borbély – Ecco, ridente in cielo
Gioachino Rossini: A sevillai borbély – Pace e gioia sia con voi
Gioachino Rossini: Tell Vilmos – Nyitány
Gioachino Rossini: Tell Vilmos – Ne m'abandonne point... Asile héréditaire
Gioachino Rossini: Tankréd – O patria... Di tanti palpiti
Gioachino Rossini: Hamupipőke – Nyitány
Gioachino Rossini: Hamupipőke – Miei rampolli femminini
Gioachino Rossini: Hamupipőke – Nacqui all'affanno... Non più mesta
Láng Dorottya – mezzoszoprán
Kálmán Péter – basszbariton
Francisco Brito – tenor
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Bogányi Tibor
https://www.youtube.com/watch?v=0drCEYG5tAc&ab_channel=OperaRaraOfficial
Opera Rara - Semiramide - Recording session with Albina Shagimuratova in 'Bel Raggio'
Recording session of Opera Rara 's Semiramide, with Albina Shagimuratova and the ladies of the Opera Rara Chorus in the "Bel Raggio" showstopper. Conducted by Sir Mark Elder with the Orchestra of the Age of Enlightenment.
Opera Rara - Semiramide - Recording Session with Albina Shagimuratova & Daniela Barcellona (Duet 1)
https://www.youtube.com/watch?v=1PsaqwE9abU&ab_channel=OperaRaraOfficial
Opera Rara - Semiramide - Recording Session with Albina Shagimuratova & Daniela Barcellona in "Madre, addio" (Act II) conducted by Sir Mark Elder and the Orchestra of the Age of Enlightenment. Henry Wood Hall, Sept 2016
La Gazza ladra - Teatro alla Scala (2017)
Melodramma in due atti
Libretto di Giovanni Gherardini
Musica di GIOACHINO ROSSINI
(Edizione critica della Fondazione Rossini di Pesaro in collaborazione con Casa Ricordi, Milano
a cura di Alberto Zedda)
Prima rappresentazione: Milano, Teatro Carcano, 31 maggio 1817
Nuova produzione Teatro alla Scala
Direttore: RICCARDO CHAILLY
Regia: GABRIELE SALVATORES
Personaggi e interpreti principali:
- Ninetta: Rosa Feola
- Pippo: Serena Malfi
- Lucia: Teresa Iervolino
- Gottardo: Michele Pertusi
- Fabrizio Vingradito: Paolo Bordogna
- Giannetto: Edgardo Rocha
- Fernando Villabella: Alex Esposito
Scene e costumi GIAN MAURIZIO FERCIONI
Luci MARCO FILIBECK
Movimenti coreografici EMANUELA TAGLIAVIA
Marionette, costumi e animazione a cura della:
COMPAGNIA MARIONETTISTICA CARLO COLLA E FIGLI
Coro e Orchestra del Teatro alla Scala
Maestro del Coro BRUNO CASONI
Bartók Rádió, ma este: 19:00 – 21.51
Gioachino Rossini: A sevillai borbély
Kétfelvonásos opera
Szövegét - Pierre-Augustin Beaumarchais színműve nyomán - Cesare Sterbini írta
Vez.: Maurizio Benini
Km: Metropolitan Operaház Zenekara és Énekkara(karig: Raimond Hughes)
Rendező: Bartlett Sher
Szereposztás:
Rosina - Joyce Di Donato (mezzoszoprán),
Almaviva gróf - Lawrence Brownlee (tenor),
Figaro - Russell Braun (bariton),
Dr Bartolo - John Del Carlo (basszus),
Don Basilio - Samuel Ramey (basszus),
Berta - Claudia Waite (mezzoszoprán),
Őrtiszt - Mark Schowalter (basszus),
Fiorello - Brian Davis (bariton),
Ambrogio - Rob Besserer (basszus)
Mezzo csatorna, ma 21:35 - 23:00
Le Comte Ory by Rossini at the Opéra Comique, Paris
(2017.)
Libretto by Eugene Scribe and Charles-Gaspard Delestre-Poirson
(First performance in Paris, Opéra, 20 August 1828)
Orchestre des Champs-Elysée
Louis Langrée (Conductor)
Denis Podalydes (Stage Direction)
Eric Ruf (Sets),
Christian Lacroix (Costumes),
Philippe Talbot (Le Comte Ory)
Julie Fuchs (La Comtesse)
Gaëlle Arquez (Isolier)
Éve-Maud Hubeaux (Dame Ragonde)
Patrick Bolleire (Le Gouverneur)
Jean-Sébastien Bou (Raimbaud)
Jodie Devos (Alice)
Laurent Podalydes, Léo Reynaud (Comédiens)
Recorded on December 27 and 29, 2017 at the Opéra-Comique, Paris
2020.12.22 19:00 - 19:30 Bartók Rádió
Prológ
Gioachino Rossini: Tankréd
A mikrofonnál: László Ferenc
Szerkesztő: Bánkövi Gyula
2020.12.22 19:35 - 22:15 Bartók Rádió
Gioachino Rossini: Tankréd
Kétfelvonásos opera (az 1813-as változat)
Szövegét - Voltaire Tancrede című színműve alapján - Gaetano Rossi írta
Vezényel: Ottavio Dantone
Km.: Namuri Kamarakórus, Accademia Bizantina
Szereposztás:
Tankréd - Teresa Iervolino (mezzoszoprán),
Argirio, Szürakúza királya - Matthew Newlin (tenor),
Amenaide, a leánya - Sylvia Schwartz (szoprán),
Orbazzano, szicíliai herceg - Luigi De Donato (basszus),
Roggiero, Tankréd apródja - Alix Le Saux (mezzoszoprán),
Isaura, Amenaide barátnője - Anthea Pichanick (alt)
(Beaune, Notre-Dame Basilica, 2017. július 22.)
Gioacchino Rossini: Le Siège de Corinthe - L.Pisaroni, N.Machaidze, S.Romanovsky (Pesaro - 2017)
A „II. Mohamed” francia átdolgozása, Párizsnak komponált grandiózus opera, óriási zene, briliáns énekelnivalókkal! Csak remélni tudom, hogy filmre vették: lemezen is (CD; DVD) hozzáférhetővé válik.
Örvendetes, hogy a produkció élő hanganyaga meghallgatható YouTube ezen elérhetőségén!
(2:45:10)
https://www.youtube.com/watch?v=RVsVezYeQPg
Csak úgy „kiszúrtam” innen most ezt a mintegy félórás részt:
az időskálán 1:18 :18 - 1:46:16 - Duett és kóruskíséretes monumentális együttes, jelenet, majd több tételes, lebilincselő balettzene és megrendítő szépségű kórustabló... Csodálatos ének-zenék!!! Ajánlom, érdemes többször is visszahallgatni!!! De a teljes előadás zenei nívója élményt sugároz a hallgatónak.
Pesaro - Rossini 10 Aout 2017
Mahomet II - Luca Pisaroni
Cléomène - John Irvin
Pamyra - Nino Machaidze
Néoclès - Sergey Romanovsky
Hiéros - Carlo Cigni
Adraste - Xabier Anduaga
Omar - Iurii Samoilov
Ismène - Cecilia Molinari
Direttore: Roberto Abbado
Coro del Teatro: Ventidio Basso
Maestro del Coro: Giovanni Farina
Orchestra Sinfonica Nazionale della Rai
A Mezzo csatornán láthatjuk ma: 16.30 – 20.30
Semiramide by Gioachino Rossini, Teatro La Fenice
Melodramma tragico in two acts by Gioachino Rossini (1792 - 1868)
Libretto by Gaetano Rossi after Voltaire's 'Sémiramis'
Recording: Teatro La Fenice | Venezia in October 2018
Duration: 03:56
CASTING
- Orchestra e Coro Teatro de La Fenice
- Riccardo Frizza (Conductor)
- Cecilia Ligorio (Stage Direction)
- Jessica Pratt (Soprano) : Semiramide
- Teresa Iervolino (Mezzo-soprano) : Arsace
- Alex Esposito (Bass) : Assur
- Enea Scala (Tenor) : Idreno
Oroe : Simon Lim;
Azema : Marta Mari ;
Mitrane : Enrico Iviglia;
L’ombra di Nino : Francesco Milanese ;
Dancers : Olivia Hansson, Elia Lopez Gonzalez, Marika Meoli, Sau-Ching Wong ;
2020.11.14 14:00 - 15:00 Bartók Rádió
Gioachino Rossini: Stabat Mater
Ea.: Marta Mathéu (szoprán), Marianne Beate Kielland (mezzoszoprán), Enea Scala (tenor), Riccardo Zanellato (basszus),
Madrigal Kórus és a Barcelonai Szimfonikus Zenekar, vez.: Rinaldo Alessandrini
Barcelona, Casals-terem, 2019. október 26.
Rossini: MISERERE AND MESSA DI MILANO
Pesaro - Rossini Opera Fesztivál /ROF/ őszi szezonjának második bemutatója: november 15-én, vasárnap 20.30-kor a Teatro Rossiniben két igazi ritkaságot adnak elő: a Messa di Milano [milánói szentmise] és a Miserere Ferdinando Sulla vezényletével, a Filarmonica Gioachino Rossinivel és a Teatro della Fortuna kórussal (Mirca Rosciani kórusmester); a Misererét Manuel Amati, Antonio Garés és Grigory Shkarupa énekli; Svetlina Stoyanova csatlakozik hozzájuk a Messa di Milano-hoz.
A koncertet ingyen közvetítik a weboldalon (www.rossinioperafestival.it), a YouTube csatornán és a ROF Facebook oldalán, valamint a Fidelio platformon.
"A ROF őszi szezonja november 25. és 29. között folytatódik, két operai produkcióval: Il barbiere di Siviglia és Il viaggio a Reims. Az összes előadást ingyen közvetítik élő közvetítésben."
020.10.17 19:00 - 22:10 Bartók Rádió
Gioachino Rossini: Tell Vilmos
Négyfelvonásos opera
Szövegét Friedrich Schiller azonos című drámája nyomán Etienne de Jouy (1764-1846) és Hippolyte Bis
(1789-1855) írta
Vezényel: Bertrand de Billy
Km.: a Bécsi Állami Opera Ének- és Zenekara
Szereposztás:
Tell Vilmos - Thomas Hampson (bariton),
Arnold Melchtal - Marcello Giordani (tenor),
Fürst Walter - Dan Paul Dumitrescu (basszus),
Melchtal, Arnold apja - Ain Anger (basszus),
Gemmi - Tell fia - Keszei Bori (szoprán),
Gessler, császári helytartó - Alexandru Moisiuc (basszus),
Rudolf, Gessler íjászainak kapitánya - Marian Talaba (tenor),
Ruodi, halász - Cosmin Ifrim (tenor),
Leuthold, pásztor - Boaz Daniel (basszus),
Mathilde, Habsburg hercegnő - Iano Tamar (szoprán),
Hedwige, Tell felesége - Janina Baechle (mezzoszoprán),
Egy vadász - Ion Tibrea (bariton)
(Bécs, Staatsoper, 2005. szeptember 22.)
Figaro és Rosina szerepében Giorgio Caodurót és Annalisa Stroppát láthatja-hallhatja a magyar közönség. A két olasz művész a világ legnagyobb operaszínpadait külön-külön is meghódította, de közös történetük is van.
„Újra élünk” – Budapesten a két olasz sztárénekes
Fidelio.hu - 2020.08.06. 13:55
A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése:
19:00 – 19.30 Prológ
Gioachino Rossini: A reimsi utazás
A mikrofonnál: László Ferenc
19:30 - Hírek
19:35 – 22.00 Gioachino Rossini: A reimsi utazás
Egyfelvonásos opera
Szövegét Giuseppe Luigi Balocchi írta
Vez.: Claudio Abbado
Km.: Prágai Filharmónia Énekkara (karig.: Lubomir Mátl),
Európa Kamarazenekar
Szereposztás:
Madame Cortese – Katia Ricciarelli (szoprán),
Corinna – Cecilia Gasdia (szoprán),
Melibea márkinő – Lucia Valentini Terrani (mezzoszoprán),
Folleville grófnő – Lella Cuberli (szoprán),
Libenskof gróf – Franciso Araiza (tenor),
Lord Sidney – Samuel Ramey (basszus),
Don Profondo – Ruggero Raimondi (basszus),
Belfiora lovag – Edoardo Gimenez (tenor),
Trombonok báró – Enzo Dara (basszus),
Don Alvaro – Leo Nucci (bariton),
Don Prudenzio – Giorgio Surjan (basszus),
Don Luigino – Osvalvio Di Credico (tenor),
Maddalena – Raquel Pierotti (mezzoszoprán),
Delia – Antonella Bandelli (szoprán),
Modestina – Bernadette Manca di Nissa (kontraalt),
Antonio – Luigi De Corato (bariton),
Zefirino – Ernesto Gavazzi (tenor),
Gelsamino – William Matteuzzi (tenor).
Gioacchino Rossini - La Cenerentola (Hamupipőke)
Classica TV Heute, 14:01 – 16.54 Uhr
E 2015
173 Minuten
Bei dieser Aufführung von La Cenerentola an der Opéra de Rennes von 2015 spielen das Sinfonieorchester von Bretagne und der Chor der Oper Rennes unter der Leitung von Darrell Ang.
Mit José Maria Lo Monaco, Daniele Zanfardino, Marc Scoffoni und Bruno Pratico.
Pompás felvétel, az egyik kedvencem, DVD-n megvettem és van még további hat Tell Vilmosom...
Tell Vilmos az Operavisionon (franciául):
https://operavision.eu/en/library/auffuhrungen/opern/guillaume-tell-rossini-opera-festival
Guillaume Tell | Nicola Alaimo |
Arnold Melchtal | Juan Diego Flórez |
Walter Furst | Simon Orfila |
Melchtal | Simone Alberghini |
Jemmy | Amanda Forsythe |
Gesler | Luca Tittoto |
Rodolphe | Alessandro Luciano |
Ruodi, a fisherman | Celso Albelo |
Leuthold / A hunter | Wojtek Gierlach |
Mathilde | Marina Rebeka |
Chorus | Teatro Communale di Bologna |
Orchestra | Teatro Communale di Bologna |
Music | Gioachino Rossini |
Text | Victor-Joseph Étienne de Jouy & L. F. Bis |
Conductor | Michele Mariotti |
Director | Graham Vick |
Set Designer | Paul Brown |
Costume Designer | Paul Brown |
Lighting Designer | Giuseppe Di Iorio |
Choreographer | Ron Howell |
Chorus Master | Andrea Faidutti |
Nekem első találkozásom volt vele, a rendezés helyenként kissé fura, a Monarchia vége felé játszódik, századfordulós ruhákban, a színpad eléggé üres, de maga a mű nagyon tetszett. Kár, hogy Rossini olyan korán visszavonult, aki 37 évesen ilyent ír, annak bűn abbahagyni.
Nicola Alaimo nagy kedvencem lett ezután, korábban már láttam (Paolóként), de itt, hősi szerepben, sokkal inkább megmutathatja, mit tud. Gyönyörű hang és érzékeny alakítás.
Flórez meg olyan könnyedén dobálja a magas hangokat, mintha nem is kerülne erőfeszítésbe. Rebeka mindig tetszik, igazi királynői jelenség, jól állnak neki az ilyen szerepek.
2020.04.18 19:00 - 21:58 Bartók Rádió
Gioacchino Rossini: A török Itáliában
Kétfelvonásos opera
Szövegét Felice Romani írta
Vezényel: Diego Fasolis
Km.: a Milánói Scala Ének- és Zenekara (karig.: Bruno Casoni)
Rendező: Roberto Andò
Szereposztás:
Szelim - Alex Esposito (basszus)
Donna Fiorilla, a felesége - Rosa Feola (szoprán)
Don Geronio - Giulio Mastrototaro (basszus)
Don Narciso - Edgardo Rocha (tenor)
A költő - Mattia Olivieri (bariton)
Zaida - Laura Verrecchia (mezzoszoprán)
Albazar - Manuel Amati (tenor)
A milánói Teatro alla Scala-ban, 2020. február 22-én elhangzott előadás felvétele
"A török Itáliában ősbemutatója 1814 augusztusában volt, Nápolyban. Szövegét Felice Romani írta, aki korának vitathatatlanul legnépszerűbb librettistája volt: több mint száz opera szövegkönyve fűződik a nevéhez. A török Itáliában meglepő fordulatokkal bővíti azt a gyakran előkerülő dramaturgiai alapképletet, amelyben a főszereplők: az öregedő férj, a kacér menyecske, és a daliás udvarló. Ezúttal a csélcsap hitves mellett feltűnik egy második, érzelmes típusú női karakter is, aki a bonyodalom alakulását a szokványosnál fordulatosabbá teszi. Ebben a korban egyedülálló módon, a történetben maga a költő is színre lép, a cselekmény aktív részesévé válik. A mű zenei világa, Rossinitől megszokott módon üde, sziporkázó, váratlan megoldásokkal és áradó dallamokkal teli, benne a zeneszerző felvonultatja a vígoperai kellékek széles tárházát. A török Itáliában nyitánya olyan témákat tartalmaz, amik a mű folyamán később is visszatérnek. Rossini korábbi munkásságában erre nem volt példa, és ez a kompozíciós elv később sem vált állandóvá nála."
A Bartók Rádió mai operaközveztítése
19:00 - Prológ
Gioacchino Rossini: Ory grófja
A mikrofonnál: László Ferenc
Szerk.: Katona Márta
19:30 - Hírek
19:35 -21.50 Gioacchino Rossini: Ory grófja
Kétfelvonásos opera
Szövegét Eugene Scribe és Charles-Gaspard Delestre-Poirson írta
Vez.: Jesús López-Cobos
Km.: Prágai Kamarakórus (karig.: Lubomír Mátl), Bolognai Városi Színház Zenekara
Szereposztás:
Ory grófja – Juan Diego Flórez (tenor),
Adéle grófnő (Marianne) – Stefania Bonfadelli (szoprán),
Ragonde, a grófnő bizalmasa – Marina De Liso (mezzoszoprán),
Raimbaud – Bruno Pratico (bariton),
Nevelő – Alastair Miles (basszus),
Isolier, apród – Marie-Ange Todorovitch (mezzoszoprán),
Alice, parasztlány – Rossella Bevacqua (szoprán).
A nemrég véget ért operaközvetítés felvételét az alábbi linkről visszahallgathatjuk:
GIOACHINO ROSSINI: ERMIONE
2020-01-04; , Bartók Rádió, 19.00 – 21.22 óra
Kétfelvonásos opera
Szövegét - Jean Racine Andromaque című drámája nyomán - Andrea Leone Tottola írta
Vez.: Alessandro De Marchi
Km.: a Nápolyi San Carlo Operaház Ének- és Zenekara (karig.: Gea Garatti Ansini)
Szereposztás:
Ermione, Menelaosz és Helené lánya - Angela Meade (szoprán),
Andromaca, Hektór özvegye - Teresa Iervolino (kontraalt),
Pirro, Akhilleusz fia, Epirusz királya - John Irvin (tenor),
Oreste, Agamemnón fia - Antonino Siragusa (tenor),
Pilade, Oreste útitársa - Filippo Adami (tenor),
Fenicio, Pirro tanára - Guido Loconsolo (basszus),
Cleone, Ermione bizalmasa - Gaia Petrone (mezzoszoprán),
Cefisa, Andromaca bizalmasa - Chiara Tirotta (kontraalt),
Attalto, Pirro bizalmasa - Cristiano Olivieri (tenor)
(Nápoly, San Carlo, 2019. november 7.)
Operaközvetítés a Bartók Rádióban ma este:
19:00 - 23:00
Hangfelvétel: Pesaro, 2019.08.11.
Gioacchino Rossini: Semiramis
Kétfelvonásos opera
Szövegét Gaetano Rossi írta
Vezényel: Michele Mariotti
Km.: RAI Nemzeti Szimfonikus Zenekara
Ventidio Basso Színház Énekkara (karig.: Giovanni Farina)
Szereposztás:
Semiramis, Babilon királynője, Nino király özvegye - Salome Jicia (szoprán),
Arsace, a hadsereg főparancsnoka - Varduhi Abrahamyan (mezzoszoprán),
Assur, Baál nemzetségéből származó herceg - Nahuel di Pierro (basszus),
Idreno, indiai herceg - Antonino Siragusa (tenor),
Azema Baál nemzetségéből származó hercegnő - Martiniana Antonie (szoprán),
Oroe, főpap - Carlo Cigni (basszus),
Mitrano, a királyi palota őrségének parancsnoka - Alessandro Luciano (tenor),
A meggyilkolt Nino király szelleme - Szergej Artamonov (basszus)
(Pesaro, Vitrifrigo Arena, 2019. augusztus 11.)
Ma este a Bartók Rádió élőben közvetíti:
19:35 - kb. 21.10 Kapcsoljuk a Pesti Vigadót
Gioacchino Rossini: Kis ünnepi mise (Petite Messe Solennelle)
Ea.: Rácz Rita (szoprán), Megyesi Schwartz Lúcia (mezzoszoprán), Szerekován János (tenor), Palerdi András (basszus),
Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán),
Tóka Ágoston (harmónium),
Réti Balázs, Vékey Mariann (zongora)
Vezényel: Csillag Béni
(Ism. szeptember 21., 12.36)
Több mint egy hónapja lement az opera-premier, de kritikát, beszámolót nem igen találtam a bemutatóról és a további előadásokról.
ORY GRÓFJA – RITKÁN JÁTSZOTT ROSSINI-OPERA DEBRECENBEN
szinhaz.org/. - 2019 FEBRUÁR 10. VASÁRNAP, 14:07
„Rossini lenyűgöző. Rossini szórakoztatóan élvezetes, játékos, könnyed – és közben mesél az emberről… A vágyakról, a gyönyörökről, a kapcsolatokról.
Aki hagyományos vígoperát vár, azt meglepetések özöne érheti. A librettista és a zeneszerző féktelen jókedvében egy varázslatos, átöltözéses, különleges helyszínekben gazdag, szélsőségesen érdekes világot ábrázol. Az Ory grófja abban is egészen különleges, hogy nincsenek benne igazi szerelmesek, így hát a végén nincs is diadalmas egybekelés vagy más ehhez hasonló pozitív vég. A darab ilyen módon a modern, kicsit abszurd, kicsit groteszk történetekhez hasonlít és a fergeteges humorú helyzetek a meglepetés örömével hatnak.
Ritkán játszott operát állít színpadra a Csokonai Színház február 8-án. Rossini vígoperáját, az Ory grófját az abszurd és a mese oldaláról közelíti meg a rendező, Somogyi Szilárd. A vígopera két okból szerepel ritkán a zenés színházak repertoárján: egyrészt komoly énektechnikai feladat elé állítja az énekeseket, másrészt gyakran él az opera buffa, a vígopera közhelyeivel. “Nagyon nehéz énekesi feladat szopránoknak, mezzonak, tenornak, baritonnak, bassbaritonnak, s mindehhez társul egy egyszerű vonalvezetésű történet, amiről azt mondtam az énekeseknek, hogy tekintsék abszurd vígoperának. Ez egy édes-kedves történet, ami a reálvilágban nem állja meg a helyét, mert kicsit elemelt és szürreális, vagyis minden belefér. Egy másik világba repít minket az ez előadás, amelynek központi eleme egy forgó csillagkapu. Ennek a közepén kezdődik az opera, és lehet, hogy egy másik univerzumban vagy egy párhuzamos világban folytatódik. Az biztos, hogy sokat fognak a nézők nevetni” – ajánlja az operát a rendező. Somogyi Szilárd direkt módon nem él a darab társadalomkritikájával.
“Az egyedüli üzenet az lesz, hogy ne higgyünk annak, aki nagyon erősen el akar velünk hitetni valamit, s legfőképp ne akarjunk megfelelni neki. A féktelen rajongás rossz irányba visz. Persze az emberi viszonyokról sokat elárul az Ory grófja. Felnagyítva látjuk a tipikus emberi figurákat: a naivat, a megfontoltat, a kapzsit, a mindenre képes, dörzsölt alakot, magát Ory grófját, aki azt vallva magáról, hogy ő a megváltó, s kicsalja a pénzt a hölgyektől. Az emberi gyengeségek kihasználása, morális problémákat vet fel. Az opera szépsége, hogy felmutatja a figurák ellenpontjait is.”
A debreceni előadás egyik különlegessége, hogy az eredetileg francia nyelven íródott darab magyar nyelven fog megszólalni. A rendező szerint ez lehetőséget ad plusz gondolatok megfogalmazására, ami túlmegy a szöveg elsődleges jelentéstartalmán.
Az Ory grófja címszerepét szerepkettőzésben két nagyszerű fiatal énekes-tehetség, Hanczár György és Varga Donát énekli, Adèle grófnő szerepében pedig Brassói-Jőrös Andreát láthatja a közönség.
“Az Ory grófja az operairodalom egyik legnehezebb tenorszerepe” – mondta egybehangzóan Hanczár György és Varga Donát. “Van egy fach az operairodalmon belül, amit Rossini-tenornak is neveznek. A Rossini-tenornak nagyon fényesnek, rugalmasnak és teherbírónak kell lennie. Hatalmas állókészséget igényel” – fejtegette Hanczár György a szerep énektechnikai nehézségeit.
Brassói-Jőrös Andrea haza érkezett, hisz a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán szerzett diplomát.
“Megtisztelő ez a feladat, hisz az Ory grófja annyira játékos és sokrétű zene, hogy eszünkbe sem jut a nehézsége, a zene áramlása mindenkit magával ragad. Nagyon komplexen tartalmazza a Rossinire jellemző jegyeket, nem véletlen, hogy az egyik legjobb, s valóban az egyik legnehezebben elénekelhető operája” -vallja az operaénekes.
Varga Donát Rossini-áriákat már korábban is énekelt, a teljes szerepet most énekli először. “Ha megvan az énekesnek az ehhez a szerephez szükséges regisztere, akkor – bár valóban nagy energiákat kell bevetni, hogy tökéletesen énekeljen – mégis, a szólamának könnyedsége, játékossága, virtuozitása támogatja a karakter megformálásában. Ory grófját énekelni egy jó lehetőség, hogy megmutassa az ember, mire képes” – mondta el.
A másik különlegesség a darab rendezői felfogásában rejlik, melyről Somogyi Szilárd rendező gondoskodik. “Nagyon kreatív és mai produkció lesz a debreceni, egy olyan előadás, amivel a következő generáció operaközönségét is be tudjuk csalogatni a színházba” – beszélt a készületekről Hanczár György.
Az Ory grófja bemutatója 2019. február 8-án lesz a Csokonai Színház nagyszínpadán.”
Opera két felvonásban, magyar nyelven
Szövegkönyvét írta Eugène Scribe és Charles-Gaspard Delestre-Poirson,
fordította: Anger Ferenc
Vezényel: Szabó Sipos Máté
Ory gróf Varga Donát / Hanczár György
Adèle grófnő Brassói-Jőrös Andrea
Isolier Ducza Nóra
A gróf nevelője Molnár Zsolt
Ragonde Bódi Marianna
Rimbaud Donkó Imre
Alice Rendes Ágnes
Egy lovag Böjte Sándor
Közreműködik a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Csokonai Színház Énekkara.
Díszlet- és jelmeztervező Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas
Karigazgató Gyülvészi Péter
Koreográfus Barta Viktória
Rendező Somogyi Szilárd
Nem mindennapi módon avatták fel Rossini szobrát az Operaházban - video
(Opera Facebook oldaláról) - 2018. november 13.
RENDHAGYÓ ROSSINI-SZOBORAVATÁS AZ OPERAHÁZBAN
150 éve hunyt el a kiváló olasz zeneszerző, Gioachino Rossini. A kerek évforduló alkalmából az Opera felkérésére Huber József készített mellszobrot az itáliai mesterről. Művészeink - Szemere Zita, Balga Gabriella, Horváth István és Szegedi Csaba - egy-egy áriával avatták fel a szobrot. A rendhagyó köszöntéshez rendhagyó helyszín is járt, így az éppen felújítás alatt álló Operaház különböző pontjain "szerenádoztak" az énekesek, zongorán kísért Tóth Sámuel Csaba. Részletek csendültek fel A sevillai borbélyból, Ory grófjából és az Olasz nő Algírban c. vígoperából, mely februárban ismét látható lesz az Erkel Színház színpadán.
2019. január 22.. (Papageno.hu)
Horváth István és a Rossini-szobor - fotó: Berecz Valter
"Remény és győzelem" - Rossini-est az Olasz kultúrintézetben - videointerjú - (Nemzeti Filharmonikusok - Rossini és Schubert)
Forrás: Café Momus
Ma este, 19:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet
"Remény és győzelem"
- koncert
Km.: Bódi Zsófia – szoprán (Rossini), Wittinger Gertrúd – szoprán, Megyesi Schwartz Lúcia – mezzoszoprán, Horváth István – tenor, Sándor Csaba – bariton, Gáspár István – basszus,
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba),
Bizják Dóra, József Ács – zongora,
Zentai Károly – harmonium,
Vezényel: Janos Acs (Ács János)
ROSSINI: Korinthosz ostroma – Pamyra áriája
ROSSINI: Mózes – jelenet az I. felvonásból, Mózes imája
SCHUBERT: Mirjam győzelmi dala
***
ROSSINI: Kis ünnepi mise - oratórium (Petite Messe Solennelle)
Bódi Zsófia – szoprán (Rossini)
Wittinger Gertrúd – szoprán
Megyesi-Schwartz Lúcia – mezzoszoprán
Horváth István – tenor
Sándor Csaba – bariton
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Bizják Dóra, József Ács, Zentai Károly – zongora
Vezényel: Janos Acs
"Amikor a Rossini-házaspár 1823-ban Bécsbe érkezett, már a tetőpontján volt a Rossini láz: a bécsi rajongók lelkesedése valósággal divat eufóriává fokozódott. Rossini-kalapokat, Rossini-nyakkendőket hordtak és Rossini-ételeket ettek. Rossini művei akkoriban a szó legszorosabb értelmében elfoglalták Bécs zenés színházait. Beethoven is fogadta Rossiniékat és dicsérte a Sevillai borbélyt. Schubert az olasz mestert „rendkívüli zseninek” tartotta és egy jövőbeni siker reményében ő is elkezdett olasz stílusában komponálni. Rossini 37 éves kora után majdnem teljesen visszavonult a szakácsművészet remekei közé, hogy élvezni tudja az élet terített asztalát: „Enni, szeretni, dalolni, emészteni. Ez annak a vígoperának a négy felvonása, melynek élet a neve, amely gyorsan válik semmivé, mint a pezsgő habja. Aki hagyja, hogy kifusson, ahelyett, hogy élvezné, sült bolond!” – vallotta. A világsztárokkal is dolgozó Ács János karmester 1979-ben debütált Genovában, majd éveken keresztül a "Három Tenor" koncertjeinek volt ünnepelt karmestere. Barátai közé tartozott Pavarotti is."
Rossini Maometto II (II. Mohamed) című operája a nápolyi ősbemutatón nem aratott sikert, így a zeneszerző később átdolgozta, s Le siège de Corinth (Korinthosz ostroma) címen ez lett Rossini első francia nyelvű operája. Az operai cselekményhez nélkülözhetetlen szerelmi szál az álruhás török szultán és a velencei kormányzó leánya között fűződik. A történetet a francia verzióban áthelyezték Görögország területére, ahol a török szultán a korinthoszi kormányzó leányába, Pamirába lesz szerelmes. Híres imaáriájában a görög asszonyokkal együtt készül közelgő halálára. Ezt követi Mózes imája, mely Rossini 1818-ban komponált Mosé in Egitto (Mózes Egyiptomban) című operájának leghíresebb áriája. Az opera szüzséje az egyiptomi tíz csapást és Izrael Egyiptomból való kivonulásának történetét foglalja magába, s mindehhez szerelmi szál társul: a fáraó fia és egy izraeli nő között. Az opera leghíresebb részlete, Mózes imája nem szerepelt a legelső változatban, Rossini csak 1819-ben komponálta és illesztette az műbe, megalkotva ezzel a korszak egyik legnépszerűbb operaáriáját.
Schubert utolsó életévében, 1828-ban komponálta Franz Grillparzer szövegére Mirjam diadaléneke című művét szoprán szólóra, vegyes karra és zongorára. Bár tervezte, hogy meghangszereli, korai halála megakadályozta ebben. A zenekari kíséretet barátja, Franz Lachner karmester és zeneszerző készítette el az 1830-as években. Grillparzer szövege a Bibliából, Mózes 2. könyvének 15. fejezetéből meríti témáját: a Vörös-tengeren való átkelés után Izrael népe hálaéneket zeng Mirjam prófétanő vezetésével. Schubert megzenésítése követi a bibliai leírást, ahol Mirjam egyfajta előénekesként jelenik meg, s az ő dalára felel a nép. A mintegy 18 perces mű hat részből áll. Először az Istent dicsőítő kórus hangzik fel, majd Isten a népet vezető pásztorként jelenik meg. A horizont elsötétül, vihar közeleg, de az egyiptomi sereget elnyelik a hullámok. A szólista és a kórus ezután a halott fáraót szólítja meg, végül pedig visszatér a művet indító zenei anyag.
A hangversenyt Rossini Kis ünnepi miséje zárja, amely pályájának utolsó alkotókorszakában, 1863–64-ben keletkezett, eredetileg tizenkét tagú kórusra, két zongorára és egy harmóniumra. Zenekari változata 1867-re készült el. Rossini a mise állandó részein túl, Preludio religioso címmel megkomponálta a felajánlási zenét is, egy tisztán hangszeres tételt (ezt a zenekari változatban is az orgonista játssza szólóban), s később még az O salutaris hostia himnuszt is beillesztette a Sanctus–Benedictus és az Agnus Dei közé. A zeneszerző a rá jellemző szarkasztikus humorral így nevezte miséjét: „öregkorom utolsó halálos bűne”. A mű eredeti kéziratába Istennek szóló ajánlást írt:
„Istenem! Itt van ez a szegény kis mise. Vajon megszentelt zenét vagy elátkozott zenét írtam? Tudod jól, hogy vígoperák komponálására születtem! Egy kevés tudás, egy kis szív, ez minden. Légy áldott, és adj nekem helyet a Paradicsomban.”
A Hét 1992/1 1992-02-28 / 9. szám
ÉVFORDULÓ
A pesarói hattyú
... A házassági kötelezvény, A selyemlétra, Tankréd, A sevillai borbély, Otelló, A tó asszonya, Semiramis, Mózes, Tell Vilmos s egy sor további opera, Tournedos à la Rossini, Macaroni à la Rossini s egy sereg pástétom és ínyencfalat receptje és elnevezése... Különböző fogalmak ezek, de egy ellentmondásokban gazdag élet mérlegének két serpenyőjében pompásan megférnek, s markánsan domborítják ki egy egyéniség jellegzetességeit.
Gioacchino Rossini, az olasz operairodalom egének egyik fényes állócsillaga, életére mi sem jellemzőbb, mint az ellentmondások láncolata.
Életének első felében mindenkit homályba borító üstökösként ragyogott. Legendás könnyedséggel ontotta magából alkotásait, s nemcsak hazája, de Bécs, Párizs, Szentpétervár, London is lábai előtt hevert. Dicsősége legmagasabb fokán áll, mikor — talányos módon — 38 éves korában megtörik alkotásainak sora. Élete második felében operát már nem is írt, csupán két — igaz, ragyogó — egyházi kompozíciót alkotott, miközben gasztronómiai tudományának és lucullusi hajlamainak hódolva élvezte a dicsőséget.
Egy kis irodalmi miniatűrrel ér fel "macaroni" receptje, melyet Fiorentinónak, a kedélyes olasz újságírónak mondott tollba, mikor zenésztársait — Meyerbeert és Aubert — vendégelte meg ma is híres saját specialitásával.
Zenei képességeit szinte Mozart zsenijéhez hasonlították, művei a kor legkeresettebb alkotásai voltak. Gyöngyszemek, de hevenyészve összecsapott tákolmányok is akadnak köztük. Az opera buffát, azaz a vígopera stílusát a legmagasabb színvonalra emelte, s vele tetőzött a bel canto, a "szépen éneklés" stílusa, de korszaknyitó komoly művei, melyek már előfutárai a majdani francia nagyoperának, nehezen nyerik el a közönség tetszését. A ma zeneesztétái a nagy talány megfejtését éppen abban látják, hogy mivel képtelen volt saját árnyékán, az opera buffán átlépni s újat alkotva megújulni, inkább letette a tollat...
Fényárban úszó életének pedig legkegyetlenebb ellentmondása, hogy diadalt hozó művei még életében fényüket vesztették s zenetörténeti múlttá váltak.
Pesaróban született 1792. február 29-én, mikor Mozart, a majdani eszménykép, már három hónapja halott. Apja, a nagyhangú Giuseppe a városka műkedvelő kürtöse, varrónő anyja pedig műkedvelő énekesnő. Ez a mindkét oldalról örökölt zenei véna a kis Gioacchinóban őstehetséggé lesz, főleg, ha még figyelembe vesszük, hogy kezdeti zenei tanulmányai kimondottan felületesek. Komolyabb zenei oktatásban majd csak Bolognában részesül, ahová később az öregedő Rossini is mindenkor visszatér.
Tizennyolc éves, amikor Velencében a legpatinásabb korabeli színházak egyike, a Teatro
San Moisé A házassági kötelezvény című első vígoperáját bemutatta. Az ódon ház falán ma emléktábla hirdeti, hogy "itt bontotta ki szárnyait Gioacchino Rossini". Itt sikert sikerre halmoz, s alig három évvel később a farsangi évadban már a ma is létező operaház, a La Fenice viszi színre a Tankréd című operáját. Egy évvel később a milánói La Scala köszönti tombolva a Török Itáliában című buffát. A nápolyi San Carlo és "a Zene fővárosa", Róma a következő állomás, ahol művei bemutatásra kerülnek. Rómához a ma is örökzöld, de a bemutatón csúfosan megbuktatott mű, A sevillai borbély és a Hamupipőke fűződnek, Nápoly az Otellót (ennek van egy olyan változata is, mely Shakespeare vagy Verdi művével ellentétben happy enddel végződik), a Mózes Egyiptomban-t és egy sor, ma már csak elvétve játszott művét ünnepelte, vagy fütyülte ki — mert azért ez is előfordult. Ez azonban nem is csoda, hiszen évente két operát is írt és vitt színre, műveit ugyanis maga tanította be és vezényelte. Mint tudjuk, a komponálás nem jelentett számára munkát vagy problémát, "A sevillait" 21 nap alatt alkotta — s ha történetesen egy teleírt kottalap leesett — leginkább ágyban, párnák közt ülve komponált — inkább újat írt, mintsem lehajolt volna érte. De gyakran önmagától is "lopott", s ezt éppen "A sevillai" zseniális nyitánya példázza, mely élőző- leg már az Angliai Erzsébet című operájában is betöltötte ezt a feladatot.
Utolsó öt operája — köztük az átdolgozott Mózes és a Tell Vilmos — már Párizsban jelenti szerzői diadalútjának utolsó felvonását.
Párizs, ahol a francia király olasz színházának vezetője, életének második legfontosabb színtere. Egy hosszabb betegséggel és depresszióval tarkított bolognai intermezzo után élete utolsó másfél évtizedét itt tölti második felesége törődése és a művészvilág hódolata mellett. De amikor Bolognából újra visszatér Párizsba — a már életében klasszikussá vált Rossiniról a társaság új generációja csodálkozva kérdi: "Hát még él?"
1868. november 13-án halt meg passyi villájában, de sziporkázó buffái a sistergő crescendókkal örökéletűek.
/Varga József/
Fidelio.hu, 2018.11.13. 09:15
"Százötven éve, 1868. november 13-án halt meg Gioachino Antonio Rossini, az olasz opera egyik legnépszerűbb mestere. Híres ínyenc is volt, nevét étel-kompozíciói is őrzik."
|
Ma este, 19:00 órakor
Miskolc - a Művészetek Háza Hangversenyterem
ROSSINI: Tell Vilmos – nyitány
LISZT: Tasso – szimfonikus költemény
ROSSINI: Stabat Mater
Előadók:
Horti Lilla, Schöck Atala, Horváth István, Kovács István
Nyíregyházi Cantemus Kórus (művészeti vezető: Szabó Soma)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Antal Mátyás
Musica Sacra 2018 - Gioachino Rossini: Petite Messe Solennelle
Nemzeti Emlékhely 8000 Székesfehérvár, Koronázó tér 1.
2018. augusztus 12. vasárnap, 21:00.
Közreműködők:
Sarah Tisba – szoprán
Chiara Tirotta – mezzoszoprán
Luciano Ganci – tenor
Filippo Polinelli – bariton
Egyesített kórusok:
Alba Regia Vegyeskar,
Primavera Kórus,
Vox Mirabilis Kamarakórus,
Ars Musica Vegyeskar,
Budapesti Lantos Kórus,
Vass Lajos Kórus (Budapest),
Várpalotai Bányász Kórus,
Veszprém Város Vegyeskara,
Magyar Rádió Énekkara,
Vikár Béla Vegyeskar (Kaposvár)
Alba Regia Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Janos Acs
Székesfehérvár kulturális életének egyik legnagyobb szabású eseménye, a Musica Sacra-hangverseny mára a 2015-ben újjászervezett Alba Regia Szimfonikus Zenekar gondosan ápolt hagyományainak részévé vált. Évről évre elsőrangú művészek közreműködésével csendülnek fel az egyházzene remekművei a koronázó Bazilika romjai fölé emelt hatalmas szabadtéri színpadon, különleges zenei, egyben spirituális élményt kínálva a hallgatóságnak. Az idei esztendőben kiváló olasz énekesek vendégfellépésével Giacchino Rossini csodálatos egyházzenei alkotása, a Petite messe solennelle (Kis ünnepi mise) hangzik el az egyesített kórusok és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar előadásában, az olasz operazene világhírű szakértője, Janos Acs vezényletével.
Az 1864-ben befejezett kompozíció műfajának különleges képviselője, mely címét eredeti, tizenkét énekesből, két zongorából és harmóniumból álló előadó-apparátusáról kapta. A nagy kórusra és zenekarra átdolgozott változat 1866/67-ben készült, bemutatója 1869-ben volt. A mise zenéjét egyfajta stile misto (kevert stílus) jellemzi: a kifejezetten operai hangvételű, a bel canto varázslatos dallamvilágát megszólaltató áriák mellett a reneszánsz és barokk zenéjét idéző tételek is helyet kaptak benne. A mű kéziratában a Rossinire olyannyira jellemző szarkasztikus humorú, ugyanakkor megrendítően személyes megjegyzéseket olvashatunk. A partitúra utolsó oldalán ez áll: „Istenem! Itt van ez a szegény kis mise. Vajon megszentelt zenét vagy elátkozott zenét írtam? Tudod jól, hogy vígoperák komponálására születtem! Egy kevés tudás, egy kis szív, ez minden. Légy áldott, és adj nekem helyet a Paradicsomban. – G. Rossini. – Passy 1863.”
szöveg: Szabó Balázs
2018. MÁRCIUS 27., KEDD, 19:00
HANGVILLA VESZPRÉM
G. Rossini: Stabat Mater
Győri Filharmonikus Zenekar
Közreműködnek:
Kolonits Klára - szoprán
Megyesi Schwartz Lúcia - alt
Pataki Adorján - tenor
Kovács István - basszus
Veszprém Város Vegyeskara (karigazgató: Erdélyi Ágnes)
"Rossini bonyodalmas kompozíciós munka után 1841-ben fejezte be saját Stabat Materét, melyet – a kor legnagyobb énekesei közreműködésével lezajlott 1842. január 7-i premier után – vitathatatlan mesterműként fogadtak a kortársak. A Győri Filharmonikus Zenekar és Veszprém Város Vegyes Kara mellett ezúttal a legkiválóbb magyar énekesekből álló szólistaegyüttes működik közre a Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karigazgatója által dirigált produkcióban."
A Classica csatorna mai műsorán
12.00 – 16.10 és
20.00 – 0.10
ROSSINI: GUILLAUME TELL
From the Rossini Opera Festival, Pesaro - 2013
Duration: 04:06:55
Conductor:Michele Mariotti
Stage Director: Graham Vick
Stage Design:Paul Brown
Costumes:Paul Brown
Choreograph:Ron Howell
Soloist:
Nicola Alaimo (Guillaume Tell)
Veronica Simeoni (Hedwige)
Juan Diego Flórez (Arnold Melcthal)
Marina Rebeka (Mathilde)
Amanda Forsythe (Jemmy)
Luca Tittoto (Gesler)
Simón Orfila (Walter Furst)
Celso Albelo (Ruodi)
Alessandro Luciano (Rodolphe)
Simone Alberghini (Melcthal)
Wojtek Gierlach (Leuthold/Un Chasseur)
Coro del Teatro Comunale di Bologna
Orchestra del Teatro Comunale di Bologna
Már te se haragudj,de tilos olyannak válaszolni,iaki nem nekem ír?Ez egy vélemény a sajátom,de ,hogy fokozzuk-tudod mit nem fogom.Rajongj akiért akarsz engem nem zavar.De,hogy mire válaszolok azt senki nem szabja meg ezen a nyílt fórumon.
Már ne haragudj, de nem is neked írtam.
Hidd el, számomra is vannak elviselhetetlen énekesek, de maximum privátban írom meg. Hadd rajongjak egy kicsit Marilynért!
Horne hangja az egyik legelviselhetetlenebb hang a fülem számára kítúnő technikája ellenére és mindig is az volt.De ízlések és pofonok változókak.Ma ez tetszik,holnap az, aztán van ,aki soha.Na Horne ez utóbbi.